Az EuroGAP Biztosítás Általános Feltételei (HUEG-0911)

Az EuroGAP Biztosítás Általános Feltételei (HUEG-0911)

Bevezető rendelkezések

A QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban a „Biztosító”) a biztosítási díj megfizetése ellenében - figyelembe véve a jelen Általános biztosítás feltételek (a továbbiakban „Feltételek”) rendelkezéseit is - a biztosítási kötvényben meghatározott időszak alatt a jelen Feltételekben rögzített biztosítási események váratlan , jövőbeni bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatást nyújt az alábbiakban részletezettek szerint :

1. A Felek és a Biztosítás Szerződés résztvevői

1.1. A Biztosító amely a díjfizetés ellenében vállalja, hogy a biztosítási események bekövetkezése miatt szolgáltatást teljesít.

1.2. A Szerződő természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely írásos biztosítási ajánlatot tett az EuroGAP Biztosítás megkötésére, és aki a díj megfizetésére kötelezett.

1.3. A Biztosított természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akinek/amelynek a kockázatát a díj ellenében a Biztosító átvállalja. Ha az EuroGAP Biztosítási Kötvény másként nem rendelkezik, a Szerződő és a Biztosított azonosak.

1.4. Az EuroGAP Biztosítás a Szerződő és a Biztosító írásos megállapodásával jön létre. Az EuroGAP Biztosítási Kötvény megkötését a Szerződő kezdeményezi megfelelően aláírt Ajánlat átadásával.

2. Meghatározások

2.1. A jelen Feltételek alkalmazásában az alábbi kifejezések a következő jelentést hordozzák:

2.1.1. Alap Biztosítás: casco biztosítás, ami az EuroGAP biztosítás teljes időtartama alatt érvényben és hatályban van, és ami fedezetet nyújt a 3. szakaszban említett gépjárműre.

2.1.2. Alap Biztosító az a biztosító, amelyikkel az Alap Biztosítást megkötötték. Az EuroGAP Biztosítás időszaka alatt az Alap Biztosító változhat, feltéve azonban, hogy nem lehet olyan időszak, amikor Alap Biztosítás megszakítás nélkül ne volna érvényben;

2.1.3. Az EuroGAP Biztosítási Ajánlat (a továbbiakban az „Ajánlat”) olyan aláírt kérelem, amit olyan fél terjeszt elő, aki érdekelt abban, hogy a Biztosítóval megkösse az EuroGAP Biztosítást. Ajánlat adására a Szerződő/Biztosítottnak - egyéb írásbeli megállapodás hiányában - a biztosítás tárgyát képező gépjármű megvásárlását követő legfeljebb 90 nap áll rendelkezésére. Ezen időszak alatt a Biztosított/Szerződőnek van lehetősége a Biztosító felé ajánlatot adnia és ezen időszak alatt az Ajánlatnak (kiegészítve a szükséges mellékletekkel) be kell érkeznie a Biztosítóhoz.

2.1.4. Az EuroGAP Biztosítási Kötvény (a továbbiakban a „Kötvény”) a Biztosító által kibocsátott dokumentum, amely azt igazolja, hogy a Biztosító elfogadta az Ajánlatot és a szerződés megkötésre került.

2.1.5. Az EuroGAP Biztosítási Szerződés az Ajánlatból, a jelen Feltételekből és a Kötvényből áll. Az EuroGAP Biztosítási Szerződés a Biztosító és a Szerződő közötti megállapodás teljességét jelenti.

2.1.6. Beszerzési Ár. A jármű beszerzési ára a járműnek a számlán vagy a hivatalos adásvételi szerződésben jelzett ára, ami a járműre és a gyártó által elfogadott berendezésekre vonatkozik. A beszerzési ár nem fedez semmiféle egyéb, a jármű beszerzésével kapcsolatos szolgáltatást vagy egyéb költséget, amely nem képezi az EuroTax katalógusban szereplő jármű árát. Kisteher- gépjárművek esetében a Vételár a gépjármű nettó vételárát jelenti (a Biztosított köteles nyilatkozni, hogy jogosult-e ÁFA-visszatérítésre).

2.1.7. A gépjármű Piaci Értéke a gépjármű átlagos kiskereskedelmi eladási ára egy adott napon, benne a gyárilag beszerelt tartozékokkal, amit a Magyarország területén lévő gépjárművek árának meghatározására kiadott EuroTax eladási ára határoz meg.

2.1.8. Biztosítási időszak az az időszak, ami a biztosítási díj számításának alapjául szolgál. Ha az EuroGAP Biztosítás Kötvénye másként nem rendelkezik, a Biztosítási Időszak egy év, függetlenül a díjfizetésnek a Kötvényben rögzített gyakoriságától. A biztosítási időszak kezdetét (biztosítási évforduló) az Ajánlat és a Kötvény rögzíti.

2.1.9. A Biztosítási Összeg az az Ajánlaton szereplő maximális és teljes összeg, ami a gépjármű totálkára esetén az Alap Biztosítás, valamint a jelen EuroGAP biztosítás alapján a Biztosított részére kártérítésként maximálisan kifizethető, beleértve bármilyen önrészesedést, illetve minden olyan összeget, ami a gépjármű roncsának eladásából származik, A Biztosítási Összeg megegyezik a gépjármű beszerzési árával, de soha nem haladhatja meg az EuroTax katalógus által az Ajánlat aláírásának napján a gépjárműre megállapított ár 105%-át.

2.1.10. Totálkár: a gépjármű olyan károsodása, amelyből az elsődleges biztosító által fizetendő kártérítésre való jogosultság keletkezik, és amelyet az elsődleges biztosító „totálkárként” rendez beleértve a lopáskárt (vagyis, betöréses lopás vagy lopás), megsemmisülést, illetve olyan károsodást, amelynek eredményeként a gépjármű eredeti állapotába való visszaállítása nem lenne gazdaságos, vagy műszakilag nem kivitelezhető, feltéve, hogy:

a. a gépjármű maradványai a Biztosítóval történt egyeztetés után az elsődleges biztosító tulajdonába kerülnek, vagy más módon készpénzért értékesítésre kerülnek, vagy lízing vagy más szerződés útján véglegesen kikerülnek az eredeti tulajdonos tulajdonából az Alap Biztosító kárkifizetésétől számított 60 napon belül,

b. a Biztosított nem utasította el az elsődleges biztosító javításra tett ajánlatát, és;

c. az elsődleges biztosítás alapján a gépjármű-roncsért fizetett kártérítésből levont összeg nem haladja meg az elsődleges biztosító által számított piaci érték 61%-át.

3. Biztosítási Esemény, a Biztosítás Tárgya

3.1. A Biztosító a jelen Feltételeknek megfelelően a 10. cikkely szerinti kártérítést nyújtja akkor, ha bekövetkezik a Biztosítási Esemény, amit a gépjármű totálkáraként határoznak meg, és amit az Alap Biztosító ezen az alapon térít meg és ennek eredményeképpen a Biztosított pénzügyi veszteséget szenved.

3.2. Az EuroGAP Biztosítás olyan hivatalos autókereskedés által értékesített személy- vagy haszonjárműveket fedez, amelyek el vannak látva a közúti közlekedés rendjéről szóló 1/1975. sz. KPM- BM közös rendelet (KRESZ) első melléklete II. szakasz d) és i) bekezdése szerinti magyar hatósági jellel, továbbá rendelkeznek forgalmi engedéllyel, és amelyeket ugyanekkor fedez az Alap Biztosítás.

3.3. A Biztosító azokat a biztosítási eseményeket fedezi, amelyek az EuroGAP Biztosítási Kötvény hatálya alatt következnek be. Az EuroGAP Biztosítás tekintetében a Biztosítási Esemény napja ugyanaz a nap, amikor az az esemény történt, ami miatt az Alap Biztosítás alapján kárigényt terjesztettek elő, még abban az esetben is, ha ebben az időpontban nem lehet tudni, hogy a kár Totálkár lesz-e.

3.4. A gépjármű lehet új vagy használt, de nem lehet több mint 6 év a gépjármű első forgalomba helyezése és az EuroGAP Biztosítás megkötése között.

3.5. Az EuroGAP Biztosítás nem fedezi a gépjárművekkel kapcsolatos kockázatokat:

a. amelynek az összsúlya meghaladja a 3500 kg-ot;

b. amelynek beszerzési ára meghaladja a 25 000 000 Ft-ot (ÁFÁ-val együtt);

c. amelyet az alábbi célokra használnak:

− gépjármű bérbeadása a biztosított által harmadik félnek, vagy bármilyen operatív lízinggel történő bérbeadás

− taxi szolgálat, iránytaxi, illetve utasok szállítása térítés ellenében;

− autósiskola vagy gépjárművezető oktatás;

− mentő, tűzoltó és rendőrségi gépjárművek; megkülönböztető jelzést használatára jogosult gépjárművek

− gépjárműkereskedők vagy szervizek által bizományba átvett, viszonteladási célra vásárolt, vagy

ideiglenes birtokolt gépjárművek.

3.6. A Biztosítás nem terjed ki a következő gépjármű márkákra:

a. Xxxxx Xxxxxx, Bentley, Bristol, Bugatti, Cosworth, De Tomaso, Dorchester, Ferrari, Ginetta, Hummer, Lamborghini, Lancia Thema, Maserati, Porsche, Rolls Royce, Mitsubishi EVO, limitált szériájú modellek, olyan gépjárművek, melyek nem hivatalos import útján kerültek Magyarországra vagy nem rendelkeznek magyarországi üzemeltetéshez szükséges engedéllyel, vagy nem szerepelnek az Eurotax kézikönyvben,.

4. A Biztosítás Területi Hatálya

4.1. Az EuroGAP Biztosítás területi hatálya megegyezik az Alap Biztosításnak a káresemény bekövetkezése napján érvényes területi hatályával; így a Biztosító a 10. cikkelyben meghatározott kártérítést nyújtja az Alap Biztosító által megtérített Biztosítási Eseménnyel kapcsolatban, ha ez az esemény az Alap Biztosítás területi hatályán belül bekövetkezett totálkár.

5. A biztosítási szerződés kezdete, vége és a biztosítási szerződés időtartama

5.1. A Biztosító kockázatviselése az ajánlat aláírását követő nap 0 órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződés létrejött vagy utóbb létrejön, és az első díjrészletet a biztosító számlájára befizették.

5.2. A Biztosítónak a dokumentumok beérkezésétől számított 15 nap áll rendelkezésére, hogy a Szerződő/Biztosított által tett biztosítási ajánlatot elbírálja. A biztosító 15 napon belül az ajánlatot – ok megjelölés nélkül – elutasíthatja.

5.3. A biztosítási szerződés - ha a felek másként nem állapodnak meg - határozott időtartamú. A tartamot a felek a szerződésben (kötvényen) rögzítik. A tartamon belül a biztosítási időszak 1 év. A tartam egy éves időtartamú biztosítási időszakokra oszlik.

5.4. A biztosítási időszak kezdete a díjfizetési időszak kezdete, amely időpont egyben minden évben a biztosítás évfordulója is.

5.5. A Biztosító kockázatviselése és vele együtt a Szerződővel és a Biztosítottal fennálló biztosítási jogviszony megszűnik az alábbi esetekben:

a. az EuroGAP Biztosítási Kötvényen jelzett határozott biztosítási időszak lejártával, az utolsó napon

24.00 órakor; amely nem lehet későbbi a gépjármű vásárlásánál a számlán feltüntetett időponttól számított 60 hónapnál.

b. Biztosítás Esemény bekövetkeztével, amelyre a Biztosító, a 10. szakasznak megfelelően kártérítést fizetett;

c. amikor a Biztosított biztosítási érdeke megszűnik, különösen, ha a gépjármű tulajdonlásában; vagy megszűnik, vagy átruházásra kerül a Biztosított kötelezettsége a gépjárműre kötött finanszírozási szerződéssel kapcsolatban, haszonbérleti szerződés alapján fennálló tartós birtoklásában változás állt be, azon a napon, amikor a Biztosított tulajdonjoga vagy kötelezettsége megszűnik;

d. A biztosítási szerződést a felek - 30 naptári nap felmondási idővel - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatják.

e. a Biztosított halálával, a halál bekövetkezése hónapjának utolsó napján 24.00 órakor, kivéve, ha az örökös az 5.7 bekezdésben foglalt feltételek szerint saját nevében folytatja a biztosítási jogviszonyt;

f. az EuroGAP Biztosítási Szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésekor, ha erről a

Biztosító és a Szerződő írásban megegyeztek;

g. díj-nemfizetés esetén: ha a Szerződő nem fizeti be az egyszeri díjat vagy az első díjrészletet az esedékesség napjától számított 30 napon belül, vagy a folytatólagos díjat az esedékességtől számított

60 napon belül (kivéve, ha a Biztosító engedélyezte a halasztott fizetést, és a biztosítási díj megfizetésére a díjfizetési halasztás tartama alatt sor került). Ha a biztosítás azért szűnik meg, mert a Szerződő nem fizette meg az egyszeri díjat vagy első díjrészletet, a biztosítás a megkötés napjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg. Ha a biztosítás azért szűnik meg, mert a Szerződő nem fizette meg a folytatólagos díjat, a biztosítás megszűnik a díj esedékessége napjától számított 60 nap elteltével.

5.6. Az 5.5 bekezdések rendelkezéseinek figyelembevételével, sem a Szerződő sem a Biztosító nem mondhatja fel a szerződést az EuroGAP Biztosítási Kötvényben feltüntetett biztosítási időtartam lejárta előtt.

5.7. Ha a Biztosított meghal, a halál napjától számított 15 napos időszakban a Biztosított örökösének jogában áll saját nevében a Biztosított helyére lépni és folytatni az EuroGAP Biztosítási Kötvényt oly módon, hogy erről írásban értesítik a Biztosítót. Az ilyen nyilatkozat érvényességét nem érinti, ha azt nem az az örökös teszi, aki esetleg megörökli a biztosítás tárgyát képező járművet az örökhagyó rendelkezés szerint.

6. Díjfizetés

6.1. A díj a Biztosító által nyújtott fedezet ára, amelynek fizetésére a Szerződő köteles.

6.2. A díj a teljes EuroGAP Biztosításra vonatkozik, és – a Biztosító és a Szerződő közötti megállapodástól függően – fizethető egy összegben vagy időszakos részletekben (díjfizetési gyakoriság).

6.3. Az EuroGAP Biztosítás egy összegű díja (vagy ha folyamatos díjfizetésben állapodtak meg, az első díjrészlet) a biztosítási ajánlat aláírásának napján esedékes; halasztott díjfizetés engedélyezése esetén a díj a fedezet kezdetétől számított 30 napon belül esedékes. A folytatólagos díj az általa fedezett Biztosítási Időszak első napján esedékes.

6.4. Ha a Szerződő a díjat a Biztosítónak, vagy a Biztosító más meghatalmazott képviselőjének fizette, a díjat megérkezettnek kell tekinteni akkor, amikor azt készpénzben befizették, vagy amikor megérkezett a képviselő számlájára.

6.5. A Biztosító a folytatólagos díjra annak a hónapnak a végéig jogosult, amelyikben a kockázatviselése megszűnt. Ha a Szerződő által fizetett díj hosszabb időszakot fed le, akkor azokban az esetekben ha a biztosítási szerződés a jelen Feltételek 5.5. c-g bekezdései szerint megszűnik, az eredeti díj 33%-ának megfelelő kezelési költség levonása után a maradék díjat időarányosan vissza kell téríteni, kivéve azt az esetet, ha a Biztosított örököse a jelen Xxxxxxxxxx 5.7 bekezdése szerint belép a szerződésbe.

6.6. Ha a Biztosító kártérítést fizet olyan káreseménnyel kapcsolatban, amelyet azután jelentettek be, hogy az EuroGAP Biztosítási Kötvény díj-nemfizetés miatt megszűnt, de ami a folytatólagos díj fizetésére nyitva álló 60 napos időszak alatt következett be, a Biztosító jogosult a kártérítés összegébe beszámítani (levonni) a Biztosítási Időszakra járó teljes kifizetetlen díjat.

7. Önrészesedés

7.1. A jelen Feltételek alapján kötött EuroGAP Biztosításban nincs önrészesedés.

8. Kizárások, a Biztosító mentesülése

8.1. Általános kizárások

8.1.1. Háború és terrorizmus kizárás

Jelen biztosítás fedezetéből kizárt az alábbiak által közvetlenül vagy közvetetten okozott, azokból eredő, vagy azokkal kapcsolatosan keletkező bármilyen természetű veszteség, kár, költség vagy kiadás, tekintet nélkül minden olyan egyéb okra vagy eseményre, amely a veszteség bekövetkezéséhez ezekkel egyidejűleg vagy bármilyen egyéb sorrendben hozzájárult;

I. háború, megszállás, külföldi ellenségek cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború, felkelés, forradalom, zendülés, polgári zavargás, beleértve ennek népfelkeléssé növekedését is, katonai vagy bitorló hatalom; vagy

II. bármilyen terrorista cselekmény.

Jelen feltétel szempontjából terrorista cselekmény alatt azt a cselekményt értjük, amely magában foglalja, de nem korlátozódik bármely személy vagy személyek csoportja(i) által elkövetett erő vagy erőszak és/vagy azzal való fenyegetés alkalmazására, cselekedjen az vagy azok önállóan vagy bármely szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében vagy azzal kapcsolatban akár politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai céllal vagy hasonló okból kifolyólag, beleértve a kormányra gyakorlandó befolyásolásának és/vagy a nyilvánosság, vagy a nyilvánosság valamely részének megfélemlítésének szándékát.

A jelen biztosítás nem nyújt fedezetet azon bármely jellegű, közvetlen vagy közvetve bekövetkező veszteségre, kárra, költségre vagy kiadásra sem, amely a fenti (1) és/vagy (2) pontban foglaltak ellenőrzéséből, megelőzéséből, elfojtásából származik vagy ilyen cselekményekkel kapcsolatba hozható.

8.1.2. Radioaktív szennyeződés, vegyi, biológiai, biokémiai és elektromágnese fegyverek illetve elektromágneses sugárzás általános kizárása

Jelen feltétel szerint a biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet olyan veszteségre, kárra, felelősségre vagy kiadásra, amit közvetlenül vagy közvetve az alábbiak okoztak, vagy amihez az alábbiak hozzájárultak, vagy ami az alábbiakból ered:

bármilyen nukleáris fűtőanyagból, vagy bármilyen nukleáris hulladékból vagy nukleáris üzemanyag égéséből származó ionizáló sugárzás vagy ilyenből eredő radioaktivitás okozta szennyeződés;

bármilyen nukleáris berendezés, reaktor vagy egyéb nukleáris szerkezet vagy annak nukleáris alkotóelemének radioaktív, mérgező, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyező tulajdonságai;

bármilyen, atom- vagy nukleáris maghasadást és/vagy magfúziót, vagy egyéb, hasonló reakciót vagy radioaktív erőt vagy anyagot alkalmazó fegyver vagy eszköz;

bármilyen radioaktív anyag radioaktív, mérgező, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyező tulajdonságai. Az ebben az alzáradékban szereplő kizárás nem terjed ki a nukleáris üzemanyagok körébe nem tartozó radioaktív izotópokra, amikor az ilyen izotópokat kereskedelmi, mezőgazdasági, gyógyászati, tudományos vagy egyéb hasonló békés célból készítik, szállítják, tárolják vagy használják.

bármilyen vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver felelős őrizete, legális vagy illegális használata.

a) az olyan felelősségre, kárigényre vagy perre, amely tényleges, állítólagos, fenyegetően közelgő vagy meglévő „elektromágneses sugárzás” kibocsátásából, felszabadításából, kiszabadulásából vagy generálásából illetve elektromos vezetékekből, berendezésekből vagy bármely másfajta olyan energiából vagy elektromosságból történő „elektromágneses sugárzásnak” való kitettségből ered, amely a levegőben, az űrben, a légkörben, a talajban vagy a vízben ténylegesen vagy állítólagosan kimutatható,

az adminisztratív vagy szabályozó eljárások költségeire, „elektromágneses sugárzás” vagy

„elektromágneses sugárzásnak” való kitettség megszűntetésének vagy csökkentésének vagy meghatározásának költségeire,

b) az olyan kötelezettségekre, melyek kármegosztásból, valamint az egyetemleges felelősség alapján fennálló megtérítési kötelezettségből származnak és a fenti a) és b) pontokból eredő személyi sérülés, anyagi kár vagy költség miatt következtek be.

c) az olyan felelősségre, kárigényre vagy perre, amely bármely ellenőrzésből, utasításból, ajánlásból, figyelmeztetésből vagy tanácsból ered, amelyeket a fenti a) és b) pontokkal kapcsolatban adtak vagy kellett volna adni.

Jelen használatban az „elektromágneses sugárzás” magában foglalja a mágneses energiát, hullámokat, mezőket vagy erőket, amelyeket elektromos töltés, áram, frekvencia, energia vagy erő gerjesztett, termelt, osztott szét, továbbított vagy tartott fenn, ugyanakkor nem korlátozódik csak ezekre.

8.1.3. Mikroorganizmusok kizárás

Jelen feltétel alapján a biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet olyan veszteségre, kárra, kárigényre, költségre, kiadásra vagy egyéb összegre, amely közvetlenül vagy közvetve az alábbiakból ered vagy az alábbiakkal kapcsolatos:

penész, üszög, gomba, spórák és bármilyen egyéb típusú, természetű vagy jellegű mikroorganizmus, magában foglalva, de nem korlátozva semmilyen olyan anyagra, alkotórészre, amelynek jelenléte ténylegesen vagy esetlegesen veszélyezteti az emberi egészséget.

8.1.4. Azbeszt kizárás

Jelen feltétel alapján a biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet olyan veszteségre, kárra, kárigényre, költségre, kiadásra vagy egyéb összegre, amely közvetlenül vagy közvetve az alábbiakból ered vagy az alábbiakkal kapcsolatos:

− az azbeszt vagy azbeszt tartalmú anyagok kinyerésével, feldolgozásával,

megmunkálásával összefüggő károkra,

− azon azbesztózisból és/vagy kapcsolódó betegségeiből eredő személyi sérüléses kárigényekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbiakból erednek vagy az alábbiakkal kapcsolatosak:

− azbeszt bányászata, feldolgozása, szállítása, elosztása, kezelése és/vagy tárolása;

− azbeszt termékek előállítása és/vagy azbeszt tartalmú alapanyagok feldolgozása, valamint valamennyi azbeszt szennyeződés eltávolítási, fertőtlenítési, kezelési vagy ellenőrzési eljárása.

8.2. Az EuroGAP Biztosítás nem fedezi a következőket:

a. olyan Biztosítási Eseményt, ahol az Alap Biztosítás alapján nem jár kártérítés;

b. azt az összeget, amit az Alap Biztosító levont a kártérítés összegéből arra való hivatkozással, hogy a Szerződő vagy a Biztosított nem teljesítette szerződéses kötelezettségét;

c. az Alap Biztosításban alkalmazott önrészesedés összegét (kivéve, ha erről az

EuroGAP Biztosítási Kötvény másként rendelkezik);

d. olyan költségeket és vesztességeket, amelyeket más biztosítás fedez, továbbá olyan költségeket, amelyeket más forrásból meg lehet téríttetni, ideértve különösen az ÁFÁ-t;

e. olyan felszereléseket, amelyek a gépjármű megvételekor nem voltak beszerelve;

f. bármiféle következményi kárt, ami a Biztosítási Esemény után történik, függetlenül attól, hogy az Alap Biztosítás fedezi ezeket vagy sem;

g. autóversenyen vagy egyéb versengésben való résztvétel vagy erre való felkészülés során keletkező károkat;

h. olyan károkat, amelyek a gépjármű bérbeadásának tartama alatt keletkeznek, ide nem értve az olyan pénzügyi lízing megállapodásokat, ahol a Biztosított a lízingtárgy lízingbe vevője és üzemben tartója is a biztosított gépjárműnek;

9. Mentesülés

9.1. A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, illetve a Biztosító helytállási kötelezettsége nem áll be, ha:

a. a Biztosított nem teljesíti közlési és változás bejelentési kötelezettségét, illetve nem teszi lehetővé tartalmuk ellenőrzését, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak;

b. a Biztosított elmulasztja a biztosítási esemény jelen Feltételek szerinti bejelentését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak,

c. a Biztosított megsérti a közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségét és az elhallgatott, illetve be nem jelentett körülmény közrehat a biztosítási esemény bekövetkezésében,

d. a kárt jogellenesen a Biztosított vagy a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, így különösen ha:

− a Gépjárművet alkoholos befolyásoltság alatt vezették, de minden esetben, ha a vezető véralkohol szintje a 0,8 ezreléket meghaladja. Xxxxx feltételek alapján a Biztosító megtagadhatja a kártérítést, ha a gépjármű vezetője megtagadja az alkoholszonda megfújását, vagy nem veti alá magát vérvizsgálatnak.

− a Gépjárművet kábítószeres befolyásoltság állapotában vezették,

− a hatóság, illetve az igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a Gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek a következménye,

− ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Gépjárművet vezető egyén nem rendelkezett érvényes vezetői engedéllyel,

− ha a Gépjárművet nem megfelelően lezárt állapotban őrizetlenül hagyják,

− ha a Gépjármű kulcsait és/vagy a biztonságtechnikai berendezéseket üzemeltető távkapcsolókat őrizetlenül hagyják úgy, hogy azok illetéktelen személyek számára hozzáférhetőek.

e. a Biztosított nem tesz eleget kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettségének, így különösen a lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított Gépjármű olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a Gépjármű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára, és a Biztosított a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a Gépjárművet megfelelően lezárt helyen.

10. Biztosítási szolgáltatás

10.1. A Biztosító a jelen Feltételek alapján kifizeti a különbözetet, ami a Biztosítási Esemény idején a Biztosítási Összeg és a kárkori Piaci Érték között fennáll, amit az Alap Biztosító számít és fizet ki a Biztosítottnak úgy, hogy figyelembe veszi a gépjármű értékcsökkenését, ami tehát a Biztosítottnál Totálkár esetén, mint pénzügyi veszteség jelentkezik. A Biztosítási Összeg és a kárkori Piaci Érték különbözetének meghatározása során a gépjármű számláján, egyéb nyugtákon, az eladási szerződésben

vagy a finanszírozási megállapodásban feltűntetett pénzügyi és biztosítási szolgáltatások díjait és költségeit, a 2.1.6. pont szerinti költségeket, továbbá a gépjármű megvásárlásával kapcsolatban nem álló költségeket és díjakat nem lehet figyelembe venni.

10.2. Ha a gépjármű Totálkára a károkozó fél kötelező gépjármű felelősségbiztosítása alapján megtérül, és a biztosítás tárgyát képező gépjármű rendelkezik a jelen Feltételeknek megfelelő érvényes Alap Biztosítással, akkor a 10.1 pont tekintetében a károkozó fél kötelező gépjármű felelősségbiztosítása alapján kifizetett kártérítést kell az Alap Biztosítás alapján kifizetett kártérítésnek tekinteni.

10.3. A 10.1 bekezdés szerinti kártérítés nem lehet nagyobb, mint az EuroGAP Biztosítási Kötvényben rögzített Biztosítási Összeg és a Totálkár (káresemény) idején érvényben lévő EuroTax katalógus szerinti érvényes Piaci Érték közötti különbözet.

10.4. A 10.1 bekezdés szerinti maximális kártérítés az EuroGAP Biztosítás megkötésekor nem lehet nagyobb, mint 8 000 000 Ft.

10.5. A Biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni a Biztosítónak, ha az ellopott gépjármű a későbbiekben megkerül.

10.6. Az Alap Biztosítás valamint az EuroGAP Biztosítás – illetve a kiegészítő önrész biztosítás alapján megtérülő kártérítés -, alapján nyújtott összesített kártérítés valamint bármilyen már kártérítési összeg, amely a Gépjármű maradványainak elszámolásából keletkezett, semmilyen esetben sem haladhatja meg a gépjármű Beszerzési Árát.

10.7. Amennyiben egy kár vizsgálata során megállapítást nyer az, hogy a Biztosítási összeg a vásárlás időpontjában meghaladta az EuroTax érték 105 %-át, a jelen feltételek alapján a Biztosító fenntartja a jogát arra, hogy a szakértőt kérjen fel arra, hogy megállapítsa a gépjármű EuroGAP szerződés megkötése kori valós vételárát és a Biztosítási összeget ez alapján megváltoztathatja. Amennyiben a Biztosítási összeg módosítása hatással van a már felszámított biztosítási díjra, úgy egy esetleges kárkifizetés esetén a a keletkezett díjtöbbletet visszatérítjük.

11. Biztosítási esemény bejelentése és kárigények benyújtása

11.1. A Biztosítási Esemény bekövetkezése esetén a Biztosított késedelem nélkül köteles tájékoztatni az illetékes hatóságot (ha ideiglenesen külföldön tartózkodik, akkor az adott állam illetékes hatóságát), továbbá az Alap Biztosítót, és teljes és valóságos beszámolót kell adnia az esemény okáról valamint az esemény egyéb körülményeiről, amire az Alap Biztosítónak a kár rendezéséhez szüksége van.

11.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után a Biztosított 5 (öt) napon belül kárigényt nyújt be a Biztosítónak, amelyben ismerteti a részleteket, beleértve az okot valamint a biztosítási esemény egyéb körülményeit, és együttműködik a Biztosítóval a Biztosítási Esemény kivizsgálásában. A gépjármű ellopása esetén a Biztosított a lopás tényéről történő tudomásszerzésétől számított 24 órán belül köteles a Biztosítási Eseményt a Biztosítónak bejelenteni, továbbá köteles a Biztosítási Eseményt az Alap Biztosítás feltételeiben leírtak szerint az Alap Biztosítónak is bejelenteni.

11.3. Amennyiben az Alap Biztosító a Biztosítási eseményt Totálkárnak ismerte el (kivéve lopás kár) mielőtt a Biztosítási Eseményt a Biztosítónak bejelentették volna és a Biztosítónak nincs lehetősége a kár mértékét saját felmérése alapján megítélni a késedelmes bejelentésből adódóan, illetve a roncs vizsgálatára a Biztosítónak már nincs lehetősége, akkor a Biztosító csökkentheti, illetve megtagadhatja a kártérítés kifizetését. Amennyiben a gépjármű roncsának értékesítése a Biztosító előzetes engedélye nélkül történik, a Biztosító elállhat a kár kifizetésétől.

11.4. Kárigény bejelentésekor a biztosított köteles benyújtani a teljesen kitöltött kárbejelentő nyomtatványt és az abban előírt vonatkozó dokumentációt. A biztosító a következő dokumentumok kérheti be:

11.4.1. - A gépjárműre vonatkozó adásvételi és/vagy tulajdonjogi és vagy pénzügyi megállapodás, számla, adásvételi szerződés, lízing/szublízing/bérleti szerződés(ek), a gépjármű forgalmi engedélye (érvényes vagy korábbi), illetve egyéb dokumentum, amely a gépjármű adásvételét és/vagy tulajdonjogát bizonyítja.

11.4.2. - Az Alap Biztosítótól származó információk: az Alap Biztosítási szerződés másolata, az Alap Biztosítási kárigénnyel kapcsolatos levelezés és teljes dokumentáció másolata.

11.4.3. - A káreseményre vonatkozó információk: teljesen kitöltött kárbejelentő nyomtatvány, rendőrségi jelentések, baleseti jelentések, a gépjármű fotói, értékbecslés és/vagy a szükséges javítás felmérése.

11.4.4. - A gépjármű maradványainak felhasználására vonatkozó információ: adásvétel bizonyítékául szolgáló dokumentáció, forgalomból való kivonás, a gépjárműről való lemondás vagy roncstelepen való elhelyezés dokumentumai.

11.4.5. - A Biztosított és/vagy a balesetben érintett személyek személyazonosságára vonatkozó információk, vezetői engedélyek másolata.

11.4.6. - A Biztosított közjegyző előtt tett nyilatkozata is szükséges lehet abban az esetben, ha a kárigény körülményeit a benyújtott dokumentumok nem bizonyítják kielégítően.

12. A kártérítés kifizetése

12.1. A Biztosító által a 10. bekezdés szerint fizetendő kártérítés a 15. napon válik esedékessé attól a naptól számítva, amikor a Biztosító az összes dokumentumot megkapta, amit a Biztosító kért a biztosítási esemény vizsgálata során, és amelyekre szükség van a Biztosító fizetési kötelezettségének megállapításához; illetve – ha ez egy későbbi időpontban történik meg – 15 napon belül azt követően, hogy a Biztosító megkapta a kárkifizetés igazolását az Alap Biztosítótól.

13. A Szerződő/Biztosított változás bejelentési, kármegelőzési és kárenyhítési Kötelezettsége

13.1. Az EuroGAP Biztosítási ajánlat kitöltése során a Szerződő köteles az Biztosító számára feltárni minden lényeges körülményt, amit a kockázattal kapcsolatban ismert vagy ismernie kellett.

13.2. A káresemény bekövetkezésekor a Biztosított köteles eljuttatni egy nyilatkozatot a Biztosítóhoz, amelyben közli, hogy az EuroGAP Biztosítás időszaka alatt olyan Alap Biztosítás fedezete alatt állt, ami megfelel a jelen Feltételekben foglalt követelményeknek.

13.3. A Szerződő köteles azonnal, de legkésőbb 5 munkanapon belül írásban a Biztosítónak bejelenteni bármiféle változást, ami az Ajánlatban közölt adatokban és feltételekben bekövetkezett.

13.4. A Biztosított köteles minden intézkedést megtenni a károk megelőzése és enyhítése érdekében, továbbá köteles betartani a Biztosító utasításait. A Biztosító jogosult arra, hogy saját maga vagy megbízottja útján ellenőrizze, hogy a Biztosított végrehajtotta-e a kár megelőzésére szolgáló intézkedéseket.

14. Elévülés

14.1. Az EuroGAP Biztosítási Szerződés alapján keletkező kárigények a Biztosítási Esemény

bekövetkezése után két évvel elévülnek.

15. Adatkezelés, adatvédelem és a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok

15.1. Személyes adatok kezelése:

A Szerződő, a Biztosított, a Kedvezményezett és bárki, aki a Biztosító szolgáltatására jogosan igényt tarthat, a jelen fejezet alkalmazásában és az adatvédelmi rendelkezések szempontjából, a Biztosító ügyfelének tekintendő (a továbbiakban: Ügyfél).

Az Ügyfelek adatainak kezeléséért és megőrzésért - beleértve a biztosítási szerződéssel összefüggésben a jövőben rendelkezésre bocsátandó adatokat is - a Biztosító felelős.

Személyes Adatnak minősül bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személy Ügyféllel kapcsolatba hozható adat, valamint az ilyen adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Az Ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására, továbbá a Biztosítóval létesített jogviszonyára vonatkozó adat, amennyiben az a Biztosító rendelkezésére áll, Biztosítási Titoknak minősül.

A Biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés és az Ügyfelek biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény értelmében, az adatkezelés céljára is figyelemmel, a Biztosító az Ügyfelek kifejezett hozzájárulása nélkül kezelheti az Ügyfelek Biztosítási Titoknak minősülő személyes adatait. Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat (a továbbiakban: Egészségügyi Adat) a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvény

rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Az Egészségügyi Adat kezelése is kizárólag az Ügyfél biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével függhet össze.

A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban vele szemben, vagy általa igény érvényesíthető.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Biztosító a tevékenysége során szerzett és Biztosítási Titoknak minősülő adatot csak akkor adhat ki Harmadik Személynek, ha az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője, a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. Harmadik Személynek minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely, vagy aki nem azonos az Ügyféllel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Nem minősül Xxxxxxxx Személynek, ezért az Ügyfelek külön hozzájáruló nyilatkozata nélkül jogosult az Ügyfelek személyes adatainak és biztosítási titkainak kezelésére a QBE Insurance (Europe) Ltd., mint a Biztosító alapítója.

Az Európai Unió tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra kerülne sor. A Ügyfél személyes adatai (beleértve a különleges adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – Harmadik Országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére csak akkor továbbíthatóak, ha ahhoz az Ügyfél hozzájárul, ha azt törvény lehetővé teszi, vagy ha arról nemzetközi szerződés rendelkezik, feltéve, hogy a harmadik ország joga – az Európai Unió által meghatározott – megfelelő védelmet biztosít az átadott adatok kezelése során. Harmadik Országnak minősülnek azok az országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak.

A Biztosító az Ügyfelek kérésére, köteles az általa kezelt vagy a jogszabályban meghatározott feltételek mellett továbbított Személyes Adatokról tájékoztatást adni. Az Ügyfelek kérhetik ezen adatok helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – azok törlését is. A Biztosító az Ügyfél kérésének megfelelően köteles az Ügyfél általa kezelt személyes adatait helyesbíteni.

A Biztosító köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.2. Titoktartás

Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a Bit 157. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos verseny felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval szemben,

q)a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r)a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a) – j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.”

A Bit.157 § (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a Bit. 157§ (1) és (5) bekezdésekben, a Bit. 156. §-ban, a Bit. 158. §-ban és a Bit. 159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy

d) a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit. 157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is, gyakorolhatja.

Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

16. Panaszkezelés, panaszkezeléssel foglalkozó szervek

Társaságunk biztosítja, hogy Társaságunk ügyfele Társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszait szóban (személyesen, vagy telefonon) vagy írásban ( személyesen, vagy más által kézbesített irat útján postai úton, telefaxon vagy levélben) közölhesse.

Panaszkezelés:

- a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepének vezetője (1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., telefon: 16-1/000-0000),

- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39),

- Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 37-39., levelezési cím: H-1534 Budapest BKKP Pf.: 777 )

- Bíróság

17. Jogszabályi háttér

A jelen feltételekben, illetve a szerződésben nem érintett kérdésekben a Ptk. és a mindenkori hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

18. A biztosító adatai

18.1. QBE Insurance (Europe) Limited (székhelye: Fenchurch Street 30, London EC3M3 BD Egyesült Királyság, nyilvántartó cégbíróság neve: Companies House, cégjegyzékszáma: 01761561), amely a Magyar Köztársaság területén biztosítási tevékenységét a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepén (1143 Budapest, Stefánia út 51., cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság,

mint Cégbíróság Cg. 01-17-000514; telefonszáma: (06 -1) 460-1400, levelezési címe: 1143 Budapest, Stefánia út 51.) keresztül fejti ki. A Biztosító tevékenységét a Pénzügyi Szolgáltatások Felügyelete (Financial Services Authority, 25 THE NORTH COLONNADE CANARY WHARF LONDON E14 5HS) tevékenységi engedélyével folytatja

1. sz. Kiegészítő feltétel Önrész EuroGAP biztosítás

A megfelelő pótdíj ellenében és legfeljebb az EuroGAP Biztosítási Szerződésben megállapított összegig a Biztosító vállalja, hogy megtéríti azt a pénzügyi veszteséget, ami a Biztosítottnál az Alap Biztosításban megállapított önrészesedés alkalmazása miatt jelentkezik.

A kártérítés felső határa: az Alap Biztosító által a biztosított gépjárműnek a Totálkár bekövetkezése idején érvényes Piaci Értéke alapján megállapított kártérítés összegének 10%at, vagy 800 000 Ft, amelyik a kevesebb, azzal a feltétellel, hogy a biztosítási eseménnyel kapcsolatos teljes kártérítési összeg nem haladhatja meg a 10.4 pontban meghatározott biztosítási összeget.

A Biztosító nem téríti meg a pénzügyi veszteség azon részét, amelyet a Biztosított bármilyen szerződés alapján egy harmadik féltől vagy egy másik biztosítási szerződés alapján kártérítésként megkaphat.

Lopás totálkár alapján kifizetet kártérítés esetén a jelen kiegészítő feltétel alapján a Biztosított köteles a Biztosítót haladéktalanul értesíteni, ha az eltulajdonított gépjárművek megtalálják. Ebben az esetben a Biztosítónak joga van visszakövetelni a kifizetett kártérítésből a megtalált gépjármű káridőponti értékét vagy azt az összeget, amely a megtalált gépjármű eladása esetén meghaladja az Alap Biztosítónak visszafizetett kártérítési összeget.