Általános felelősségbiztosítási feltételgyűjtemény

Általános felelősségbiztosítási feltételgyűjtemény

Hatályos: 2016. június 9-étől

Nysz.: 18804

Tartalomjegyzék

Általános felelősségbiztosítási feltételek (ÁFF) 4

I. A biztosítási szerződés alanyai 4

II. A biztosítási esemény 5

III. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése 5

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 6

V. A biztosítási összeg 7

VI. A biztosítási díj 7

VII. A felek együttműködése 9

VIII. A biztosító szolgáltatásának szabályai 11

IX. Kizárások a kockázatviselés köréből 13

X. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 14

XI. A biztosító megtérítési igénye 15

XII. Egyéb rendelkezések 15

Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek (KFF) 18

A) rész Tevékenységi felelősségbiztosítás 18

I. A kockázatviselés tárgya 18

II. Kizárások a kockázatviselés köréből 18

B) rész Munkáltatói felelősségbiztosítás 19

I. A kockázatviselés tárgya 19

II. Kizárások a kockázatviselés köréből 20

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 20

C) rész Szolgáltatói felelősségbiztosítás 20

I. A kockázatviselés tárgya 20

II. Kizárások a kockázatviselés köréből 20

D) rész Termékfelelősség-biztosítás 21

I. A kockázatviselés tárgya 21

II. A kockázatviselés időbeli hatálya 21

III. Kizárások a kockázatviselés köréből 21

IV. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 22

E) rész Felelősségbiztosítás környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és

személysérüléses károkra 22

I. A kockázatviselés tárgya 22

II. Kizárások a kockázatviselés köréből 22

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 23

F) rész Felelősségbiztosítás környezeti elemekben okozott károkra 23

I. Biztosítási esemény 23

II. Kockázatviselés tárgya 23

III. Kártérítés és költségek térítése 24

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 24

V. Kizárások a kockázatviselés köréből 24

Xxxxx feltételek 26

Általános felelősségbiztosítási feltételek

(ÁFF)

Az Általános felelősségbiztosítási feltételek (ÁFF) a Generali Biztosító Zrt-vel kötött valamennyi felelősségbizto- sítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést az Általános felelősségbiztosítási feltételre hivatkozással kötötték.

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekhez a szerződő – biztosítási szerződésben, vagy az annak részét ké- pező biztosítási ajánlaton megjelölt – választása szerinti kockázatot tartalmazó Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek (KFF) és Külön feltételek kapcsolódnak, melyek együttesen az általános szerződési feltételek. A Ki- egészítő és Xxxxx feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános felelősségbiztosítási feltételek, míg a Kiegészítő és Xxxxx feltételeknek az Általános felelősségbiztosítási feltételektől eltérő rendelkezései esetén a Kiegészítő és Külön feltételek szabályai az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rög- zített – megállapodása az irányadó.

A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó álta- lános rendelkezések is.

Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – a Kiegészítő fele- lősségbiztosítási feltételek és a Külön feltételek szerint - meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

I.1. Biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

I.2. Szerződő

I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a bizto- sítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosí- tott belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződés- be beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó bizto- sítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

I.3. Biztosított

I.3.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltéte- lek alapján teljesíti.

I.3.2. Jelen feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy (pl. egyéni vállal- kozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folytatására jogosult.

II. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

II.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosí- tási díj fizetése ellenében – jelen feltételben, a kiegészítő feltételekben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító jelen feltétel- ben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfele- lően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói ma- gatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

III. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

III.1. A biztosítási szerződés létrejötte

III.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biz- tosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

III.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával

III.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiak- ban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvény- ben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

III.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal - jön létre a bizto- sítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerző- dési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

III.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.

III.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.

A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt alá- írását követő nap „0” órája.

III.3. A biztosítási szerződés tartama

III.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szer- ződésben feltüntetésre kerül.

III.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biz- tosítási díj részletekben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerző- dések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

III.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja. Amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.

III.4. A biztosítási szerződés megszűnése

III.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondják (III.4.2.);

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel VI. 6. pontjában meghatározottak szerint;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő - a VI. 5.3. pontban foglaltak szerint - a szerződést a biz- tosítási időszak végére felmondja;

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén a III.1.4. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel VII.2.3. pontjában foglaltak szerint;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése le- hetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével.

III.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

IV. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

IV.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

IV.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minő- sülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

IV.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége ese- dékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja; Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;

Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a VIII.1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette;

d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

f) tisztán vagyoni kár az a kár, mely nem személysérüléses kár (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi kár (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen kárra vezethető vissza.

V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

V.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.

V.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VIII. 2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.

V.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VIII. 2. pont) – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasz- tott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési köte- lezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (VIII.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett bizto- sítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

V.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén (VIII. 2. pont) fizetett összeg akkor sem ha- ladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

VI. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

VI.1. Díjfizetési kötelezettség alanya

VI.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.

VI.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

VI.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.

VI.3. Díjfizetés esedékessége

VI.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által megha- tározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.

VI.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

VI.4. A biztosítási díj számítása

VI.4.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

VI.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja (pl. szerződő éves nettó árbevétele, munkavállalói létszám stb.) a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. A biztosítási díjat befolyásoló további tényezők különösen a biztosítási ösz- szeg, a vállalt önrészesedés mértéke, a biztosított tevékenysége, a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).

VI.5. A biztosítási díj módosítása

VI.5.1. Aktualizálás a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján

VI.5.1.1. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján

– minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják.

VI.5.1.2. Amennyiben a díjszámítás alapja a szerződő éves nettó árbevétele, a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónap- ban közzétett, a biztosított tevékenységekre vonatkozó fogyasztói árindexek és az építőipari árindex alapján

– automatikusan aktualizálja.

A biztosítási díj automatikus aktualizálására legelőször a szerződés létrejöttét követő első biztosítási évfordu- lókor úgy kerül sor, hogy a szerződő által a biztosítási ajánlaton feltüntetett éves nettó árbevétel és a fentiek szerinti index-számok szorzata alapján a biztosító kiszámítja a következő biztosítási időszakra vonatkozó biz- tosítási díj díjszámítási alapjaként meghatározott értéket. Ezt követően évente, a következő biztosítási időszak díjszámítási alapját az előzőév díjszámítási alapjaként meghatározott érték és a fentiek szerinti indexszámok szorzataként számítja ki a biztosító.

VI.5.1.3. Amennyiben a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjszámítás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke legalább 10 %-kal meghaladja a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figye- lembe vett értéket, a szerződő köteles a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét követő 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

VI.5.1.4. Amennyiben a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjszámítás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke nem éri el a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő jogosult a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét követő 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

VI.5.1.5. A VI.5.1.3 és VI.5.1.4. pontban meghatározott esetben a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját a szerződő által közölt, a díjszámítás alapját képező, ténylegesen megvalósult adatok alapulvételével állapítja meg.

VI.5.1.6. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszámítás alapját képező adatokhoz képest a valós adatok eltérőek úgy – a XII. 1. pontban foglaltaktól eltérően – jogosult ezen valós adatok alapulvételével meghatározni és érvényesíteni a biztosítási díjat legfeljebb öt évre visszamenőleg, és az így keletkezett díjkülönbözetet a szerződőtől igényelni.

VI.5.1.7. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a VI.5.1.3. pontban meghatározott kötelezettségének, akkor káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

VI.5.2. Biztosítási díjtétel változása

A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szer- ződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben be- következett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfelelően.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjemelés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.

VI.5.3. A VI.5.1. és VI.5.2. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a bizto- sítási évforduló előtt – jelen feltétel III.4.2. pontjától eltérően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

VI.5.4. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés követ- kező évfordulójának napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biz- tosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

VI.5.5. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellen- őrzéshez szükséges mértékben betekinteni.

VI.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

VI.6.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövete- lést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

VI.6.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körül- ménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

VI.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés tör- lésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

VI.6.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

VI.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

VI.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

VII. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

VII.1. Közlési kötelezettség

VII.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.

VII.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biztosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.

VII.2. Változásbejelentési kötelezettség

VII.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;

– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;

– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősségbiztosítási szerződést köt;

– a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

– velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítását rendelte el vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor.

VII.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések, hatósági határo- zatok módosulása esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő és a biztosított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.

VII.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg beje- lentésre köteles lett volna.

VII.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, to- vábbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmon- dási idővel felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem vála- szol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következ- ményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mértékkel magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot.

VII.3. A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségek megsértése esetén a biztosító – a X. 3. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VII.4. Kármegelőzési kötelezettség

VII.4.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhely- zetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást ered- ményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

VII.4.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.

VII.5. Kárenyhítési kötelezettség

VII.5.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

VII.5.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellen- őrizni.

VII.6. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének szán- dékos vagy súlyosan gondatlan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mu- lasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól a X. 2. pontban foglaltak szerint.

VIII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

VIII.1. Kárbejelentés

VIII.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a x00 0 000 0000 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

VIII.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).

VIII.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelke- zésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges ira- tok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőr- ségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anya- gának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett ira- tok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosított, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, do- kumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VIII.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

VIII.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

VIII.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a X. 4. pontban foglaltak szerint – mente- sülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VIII.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

VIII.2. Biztosítási szolgáltatás

VIII.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (V.1. pont) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költsége- ket;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítot- tat kártérítési felelősség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a VIII.1.7 pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, il- leték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzá- járulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló

– mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

VIII.2.2. A VIII.2.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosí- tási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettség- re is irányadó.

VIII.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

VIII.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók maga- tartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

VIII.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerül- het sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

VIII.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a VIII.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak meg- fizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biz- tosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

VIII.3. Kárrendezés

VIII.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

VIII.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

VIII.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsé- ge a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított kép- viseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

VIII.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köte- les.

VIII.3.5. A biztosító a VIII. 2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesít- heti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

VIII.4. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, százalékban vagy e kettő kombinációjában meghatározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő össze- get a VIII. 2.1. a)-f) pont szerinti biztosítási szolgáltatás teljes összegéből vonja le.

IX. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL

IX.1. Nem fedezi a biztosítás

a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselekvőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képvi- selője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;

b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak oko- zott kárt a tulajdon százalékos arányában;

c) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

d) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

e) azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;

f) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződés- ben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

g) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz;

h) közigazgatási jogkörben okozott károkat;

i) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

j) dologi és tisztán vagyoni károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt;

k) kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét;

l) számítógépes szoftver, hardver, beépített chip, vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben felmerülő köz- vetlen vagy közvetett kártérítési igényeket;

m) a más felelősségbiztosítás alapján megtérülő kárigényeket;

n) vízi járművek, légi járművek, repülőterek üzembentartója minőségében, valamint a repülőterek te- rületén végzett bármilyen munkavégzéssel okozott károkat, légijárművek (alkatrészei és tartozékai) tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő károkat;

o) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugárzás- ból eredő károkat, az elektromágneses mezők által okozott károkat, továbbá azon károkat, ame- lyek nanotechnológiai eljárással készült termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhaszná- lásával összefüggésben merültek fel;

p) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő;

q) az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azokban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárításával összefüggő berendezések és intézkedések létrehozásával, illetve ilyen berende- zések előállításával, telepítésével, karbantartásával és javításával hivatásszerűen foglalkozik, és e minőségében kártérítési kötelezettsége áll be;

r) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, pol- gárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erő- szakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infra- struktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett fog- lal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

s) mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárt, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkalmazásából eredő kárt;

t) reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklámnak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más mó- don történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul;

u) legionárius vagy szilikózis megbetegedéssel, akusztikus sokkal összefüggésben támasztott kár- térítési igényeket, valamint a vér, vérkészítmények és vértranszfúziós berendezések által okozott károkat;

x) a penészesedés és gombásodás által okozott kárt, továbbá azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásá- ból vagy felhasználásából ered;

y) robbantás során okozott károkat, ha a robbantási munkákat nem arra illetékes szakértő irányítja és nem szakképzett robbantómester végzi, a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint;

– a robbantás 100 m-es sugarán belül bekövetkezett károkat;

– azokat a dologi károkat, melyek bekövetkezésével – az előírt biztonsági intézkedések betartá- sának ellenére – számolni kell;

z) azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, or- szágok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

IX.2. Építőipari tevékenység esetében nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az IX.1. pontban felsorolta- kon kívül

a) a föld alatti közművekben okozott károkra (pl. villany-, gáz-, csatorna- és távközlési vezetékekben okozott kár), ha a biztosított az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezés- hez szükséges szakhatósági engedélyekkel rendelkező közműtérképpel;

b) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meg- gyengítése miatt bekövetkezett károkra;

c) az épületekben keletkezett repedéskárokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékonyságát és használóinak biztonságát vagy sem;

d) a tetőszigetelés bármilyen mérvű megbontása során szél vagy csapadék által okozott károkra.

IX.3. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást nem teljesít.

X. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL

X.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándé- kos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalma- zottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közre- működő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, műszaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegés- sel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

X.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a X.1. a)–c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a VII.4. és 5. pont szerinti – kár- enyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszé- lyére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szük- séges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.

X.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a VII.1. és 2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szer- ződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelő- zően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel VII. 2.3. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke- zésében.

X.4. Amennyiben a biztosított a – VIII. 1. pontban meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem telje- síti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké vál- nak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

XI. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásáért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre te- kintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

XII.1. Elévülés

XII.1.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

XII.1.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy infor- mációszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerződés megszűnésének napján,

– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

XII.2. A Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezések

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen Általános felelősségbiztosítási feltételek azon sza- bályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza az Általános felelősségbiztosítási feltételek azon – a biztosító által al- kalmazott korábbi általános szerződési feltételtől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XII.2.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje

Jelen feltétel III.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerző- dő késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyiben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.

XII.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával

Xxxxx xxxxxxxx XXX.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

XII.2.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel III.3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tarta- ma.

XII.2.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel V.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezet- feltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett ösz- szeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

XII.2.5. A biztosítási szolgáltatás egyoldalú leszállítási jogának kikötése a díjszámítás alapját képező adatokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén

Amennyiben szerződő a közlési és változás-bejelentési kötelezettségét azzal sérti meg, hogy a biztosítási díj számításához helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a díjszámítás alapját képező adatok változá- sára vonatkozó bejelentési kötelezettségének, abban az esetben káresemény bekövetkeztekor – jelen feltétel

VI.5.1.7. pontja alapján, eltérően a Ptk. 6:446. §-ától – a biztosító csak a megállapított kár akkora részének a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

XII.2.6. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

Jelen feltétel VI.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a biztosítási szerződés – póthatáridő tűzése nélkül – a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meg- hosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

XII.2.7. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel VIII. 1.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

XII.2.8. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel VIII.2.1. és VIII.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosí- tottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kár- térítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

XII.2.9. A biztosító mentesülésének korlátozása

A Ptk. 6:464. § (1) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel XI.1. pontja szerint – a biztosító a károkozó biztosított sú- lyos gondatlanságának kizárólag a szerződésben megállapított eseteiben mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

XII.2.10. Az elévülési időszak időtartama

Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények – jelen feltétel XII.1.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek el.

XII.3. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egé- szében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek

(KFF)

A Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános fe- lelősségbiztosítási feltételeket az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános felelősségbiztosítási feltételek, míg a Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételeknek az Általános felelősségbiztosítási feltételektől eltérő rendel- kezései esetén a Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek szabályai az irányadók.

A) RÉSZ TEVÉKENYSÉGI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyan, a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében okozott

a) személyi sérüléses károk és szolgáltatói tevékenységen kívül okozott dologi károk megtérítése alól, ame- lyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

b) személyi sérüléses és szolgáltatói tevékenységen kívül okozott dologi kárral közvetlenül összefüggő sére- lemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel

– a magyar jog szerint köteles.

I.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

I.2.1. szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerződésben meghatározott te- vékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban és aki egyebekben sem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak;

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve az- zal összefüggésben vele szerződéses kapcsolatban álló személynek olyan kárt okoz, amely a szerződéses kötelezettség teljesítésétől függetlenül következik be;

– a biztosított, a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenység folytatójaként ezen vállalkozás ingatlanai- nak fenntartója és üzemben tartója minőségében okoz kárt.

Ingatlan alatt értendő jelen feltétel alapján a földterület, illetve mindaz, ami vele tartósan egyesítve van, ideértve az épületeket – ezen belül az épületberendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gáz-be- rendezések) tárgyakat – helyiségeket, építményeket, reklámberendezéseket, valamint az ingatlan előtti járdasza- kaszt (járda hiányában egy méter széles területsávot, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet).

Nem minősülnek szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak az ingatlan tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak szerződésszegéssel okozott kárai.

I.2.2. személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

I.2.3. dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít min- den birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a szolgáltatói tevékenységgel okozott (azaz a biztosított szerződéses partnerének és a biztosított által nyújtott szolgáltatás igénybevevőjének okozott) dologi károkat;

b) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat;

c) a környezeti elemekben okozott károkat;

d) a termékfelelősségi károkat (azon károkat, melyek megtérítésére a biztosított, mint valamely ter- mék gyártója, forgalmazója köteles);

e) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettsé- geket;

f) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket.

II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozó- ja, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműkö- dő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek;

b) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját ter- helő kártérítési kötelezettségekre;

c) a biztosítottat rendezvényszervezői minőségében terhelő kártérítési kötelezettségekre;

d) a biztosítottat, mint gyermekellátási, illetve oktatási, nevelési tevékenység folytatóját terhelő kárté- rítési kötelezettségekre;

e) a biztosított önkormányzatokat, mint önkormányzati létesítmények üzemeltetése, illetve egyéb, a vonatkozó külön feltételben felsorolt tevékenységek folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségek- re;

f) közúti járművekben vagy vízi járművekben be- és kirakodás során okozott olyan dologi károkra, melyekért a biztosítottat kártérítési kötelezettség terheli;

g) azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, amelyek – a forgalomban való részvétel nél- kül – munkagéppel, targoncával, daruval, illetve egyéb munkagépként használt gépjárművel való munkavégzésből erednek;

h) a tisztán vagyoni károkra. Tisztán vagyoni károk jelen feltétel értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen károkra vezethe- tők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II.3. Jelen feltétel értelmében

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyál- talán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

b) közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jog- viszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

c) munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

B) RÉSZ MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosí- tottat a biztosítottal munkaviszonyban (közalkalmazotti, szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati jog- viszonyban, közérdekű önkéntes jogviszonyban) álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztott

– kártérítési követelés megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekin- tettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Kiterjed a biztosító kockázatviselése – az I.1.pontban foglaltak szerint – munkaerő-kölcsönzés során a kölcsön- zött munkaerő munkabalesete miatt és címén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy kölcsönbeadó munkáltatóval) szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj fizetési követelésekre.

I.3. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkaerő-kölcsönzés alapján létrejött foglal- koztatási jogviszonyban álló személyek munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiz- tosítási megtérítési követelésekre is.

I.4. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alkalmazásában

a) munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüg- gésben éri.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üze- mi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

b) baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetle- nül, hirtelen következik be és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

c) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan he- veny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkáro- sodás, amely

– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás a foglal- kozási megbetegedésből eredő, valamint a foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahe- lyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozás- nak minősül, így a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha

a) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;

b) a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gon- datlan megsértése miatt következett be;

c) a munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 3 000 000 Ft-ot meghaladó pénzbírsággal sújtja.

C) RÉSZ SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerző- désben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított szerződéses partnereit vagy a szolgáltatás igénybevevőit ért

– dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

– szolgáltatás igénybevevője az is, aki úgy veszi igénybe a biztosított szolgáltatását, hogy vele nem áll szer- ződéses kapcsolatban.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat;

b) a környezeti elemekben okozott károkat;

c) a termékfelelősségi károkat (azon károkat, melyek megtérítésére a biztosított, mint valamely ter- mék gyártója, forgalmazója köteles);

d) a biztosítottat mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettsége- ket, továbbá a biztosított által igénybevett közreműködő személynek (alvállalkozójának, megbízott- jának) okozott károkat;

e) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításá- val, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

f) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat;

g) a biztosítási esemény következtében a termelés vagy szolgáltatás leállásból eredő károkat.

II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkra;

b) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját ter- helő kártérítési kötelezettségekre;

c) azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul;

d) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségekre;

e) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozó- ja, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműkö- dő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek;

f) a gépjárművekben okozott károkra;

g) a biztosítottat rendezvényszervezői minőségében terhelő kártérítési kötelezettségekre;

h) a biztosítottat mint gyermekellátási, illetve oktatási, nevelési tevékenység folytatóját terhelő kárté- rítési kötelezettségekre;

i) a tisztán vagyoni károkra. Tisztán vagyoni károk jelen feltétel értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen károkra vezethe- tők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

j) a biztosított önkormányzatokat, mint önkormányzati létesítmények üzemeltetése, illetve egyéb, a vonatkozó külön feltételben felsorolt tevékenységek folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségek- re;

k) azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, amelyek – a forgalomban való részvétel nél- kül – munkagéppel, targoncával, daruval, illetve egyéb munkagépként használt gépjárművel való munkavégzésből erednek.

II.3. Jelen feltétel értelmében

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyál- talán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

b) közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jog- viszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

c) munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

D) RÉSZ TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződés- ben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton meg- nevezett termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját, a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott

a) személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a termékfelelősségre vonatkozó magyar jogi szabályozás szerint felelősséggel tartozik.

b) személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfi- zetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

Fedezetet nyújt a biztosítás – az I.1. pontban foglaltak szerint – azon károkra és sérelemdíjra vonatkozó köve- telésekre is, amelyek a termék forgalmazása során, a termékkel kapcsolatban adott hibás vagy hiányos tanács- adásból erednek.

I.2. A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszavezethető károk (sorozatkárok) egy káreseménynek tekintendők.

I.3. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

a) gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel;

b) hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely általában elvárható;

c) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved;

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. A kockázatviselés időbeli hatálya

A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt gyártott (importált, forgalmazott) termékek kö- zül a hibás termékek által a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő ká- rokra terjed ki.

III. Kizárások a kockázatviselés köréből

III.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat;

b) a környezeti elemekben okozott károkat;

d) magában a hibás termékben keletkezett károkat;

e) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hibás termék kijavításával, kicserélésével, hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb ki- adások);

f) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő visszahívásának, továbbá a megsemmisítésének költségeit;

g) azokat a károkat, amelyek a gyártó által adott, a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, kar- bantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő;

h) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, melyek gyártása nem a min- denkori tudományos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betartásával történt.

III.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosító kockázatviselése

a) a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel harmadik személy – továbbiakban fel- használó – által történő egyesítése, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljárások következtében a felhasználónak okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra;

b) a hibás termék harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő továbbfeldolgozása során és ezen eljárás következtében a felhasználónál keletkező személyi sérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra;

c) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a biztosított által gyártott – termék gyártására szol- gáló – munkagép, a gép hibája miatt hibás terméket állít elő vagy a munkagéppel a terméket előál- lítani nem lehet, és ez a hibás terméket előállító felhasználónak személysérülésen és dologi káron kívül egyéb kárt okoz;

d) azokra a személyi sérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra, melyek abból erednek, hogy a hibás ingó termék ingatlan alkotórészévé vált.

III.3. Jelen feltétel értelmében

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyál- talán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

b) végtermék: a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel való egyesítésével, összevegyítésé- vel, e termékbe való beépítésével, feldolgozásával, illetve a hibás termék továbbfeldolgozásával előállított új termék.

c) forgalomba hozatal: a végtermék tulajdonjogának első ízben történő – ingyenes vagy visszterhes – átruhá- zására irányuló eljárás.

d) felhasználó: olyan harmadik személy, aki első ízben használja fel a biztosított által gyártott hibás terméket feldolgozás, továbbfeldolgozás, más termékkel történő egyesítés, összevegyítés vagy más termékbe tör- ténő beépítés céljából.

IV. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozás- nak minősül, így a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, ha a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalomból való kivonását (visszahívását) hatóság elrendelte és a biztosított visszahí- vási kötelezettségét nem teljesítette.

E) RÉSZ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETVESZÉLYEZTETŐ TEVÉKENYSÉGGEL OKOZOTT DOLOGI ÉS SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÁROKRA

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerző- désben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan környezetveszélyeztető tevékenységgel (mulasztással) okozott

– dologi és személyi sérüléses károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérí- tési felelősséggel tartozik,

– személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfi- zetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles,

feltéve, hogy a kár bekövetkezte előre láthatatlan, hirtelen és váratlan volt, továbbá – a normális üzemi folyamat- tól eltérő eseményre volt visszavezethető.

I.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyál- talán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

b) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved.

c) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) magukban a környezetkárosodást előidéző dolgokban keletkezett kárt;

b) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő, továbbá a nem hirtelen és előreláthatatlanul be- következett károkat;

c) az útrongálási és a növényi kultúrákban okozott letaposási károkat;

d) vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott károkat;

e) genetikailag módosított termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználásával okozott károkat.

II.2. Csak az erre vonatkozó kiegészítő vagy külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a környezeti elemekben okozott károkra;

b) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozó- ja, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműkö- dő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozás- nak minősül, így a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítottat jogsza- bályba, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírás megszegése miatt 1 000 000 Ft-ot meghaladó környezetvédelmi bírsággal sújtották.

F) RÉSZ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETI ELEMEKBEN OKOZOTT KÁROKRA

Jelen Kiegészítő feltétel csak a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses ká- rokra vonatkozó kiegészítő felelősségbiztosítással (E) rész) együtt köthető és alkalmazható.

I. Biztosítási esemény

I.1. Az ÁFF II. fejezetétől eltérően a biztosítási esemény olyan, a környezeti elemekben okozott károsodás miatti fizetési kötelezettség, amely a biztosítottat közigazgatási jogi felelősség alapján terheli, és amelynek a teljesí- tése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

I.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül minden olyan környezetkáro- sodás, amely ugyanazon okra vezethető vissza. Amennyiben a sorozatkárnak minősülő környezetkárosodások több biztosítási időszakot érintenek, akkor a biztosítási esemény az első károsodás időpontjában következik be, és a biztosítási összeg ezen időpont szerint állapítandó meg.

II. Kockázatviselés tárgya

II.1. Jelen kiegészítő feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződés- ben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosítási szerződésben meg- határozott tevékenység folytatásával, létesítmény üzemeltetésével okozott környezetkárosodás bekövetkezése esetén, olyan helyreállítási (intézkedési) költségek viselése alól, amelyért a biztosított a környezet védelmének általános szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabály szerint közigazgatási jogi felelősséggel tartozik.

Jelen feltétel alkalmazásában

– környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;

– környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;

– környezetkárosodás: a természetes környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyúj- tott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;

– helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosításá- ra irányul;

– helyreállítási költség: minden olyan költség, amely környezetkárosodás esetén az eredeti állapot helyreál- lításához szükséges;

– eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely ele- mének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatároz- ható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be;

– közigazgatási jogi felelősség: környezetvédelmi jogszabályok alapján fennálló jogi felelősség, amely alap- ján a környezethasználó környezetkárosodás vagy környezetveszélyeztetés esetén köteles a környezet védelméről szóló mindenkor hatályos jogszabály szerinti intézkedéseket megtenni, illetve ezek költségét viselni.

II.2. A biztosítási védelem kizárólag abban az esetben terjed ki a károk és költségek megtérítésére, amennyiben a környezetkárosodás bekövetkezése előre láthatatlan, véletlen, váratlan, a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre (továbbiakban: üzemzavar) volt visszavezethető.

II.3. Jelen feltétel alapján a biztosítás az alábbi környezeti elemekben bekövetkezett környezetkárosodások esetén fedezi a helyreállítási költségeket:

– védett fajokban, természetes élőhelyekben,

– felszíni vizekben, azok készleteiben, minőségében, mennyiségében, a felszíni vizek medrében és partjá- ban, a víztartó képződményekben és azok fedőrétegeiben, valamint a vízzel kapcsolatosan – jogszabály- ban vagy hatósági határozatban – kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekben,

– talajban, a talaj termőképességében, szerkezetében, víz- és levegőháztartásában, valamint élővilágában.

II.4. Fedezetet nyújt a biztosítás a jelen feltétel szerinti helyreállítási költségekre, függetlenül attól, hogy

– a helyreállítási költségek a biztosítottnál merülnek fel (mert önkéntesen vagy hatósági kötelezésre intézke- dik a helyreállítás iránt) vagy

– a helyreállítási költségek harmadik személynél merültek fel és a biztosítottal szemben e költségek viselése érdekében megtérítési igénnyel lép fel.

III. Kártérítés és költségek térítése

III.1. Az ÁFF VIII.2. pontjától eltérően a biztosító – a biztosítási összeg erejéig – megtéríti

a) az elsődleges helyreállítási intézkedés költségeit, azon intézkedések költségeit, amelyek környezetkároso- dás esetén a környezet vagy valamely környezeti elem, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás eredeti állapotának vagy ahhoz közeli állapotának helyreállításához szükségesek.

b) a kiegészítő helyreállítási intézkedés költségeit, azaz amennyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet eredményre, akkor kiegészítő helyreállítási intézkedés költségeként:

– a károsodott környezeti elem pótlásának költségét erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a kör- nyezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásának költségét erre alkalmas környezeti elem által nyúj- tott szolgáltatással,

– ha az előző pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, a környezeti elem vagy a környe- zeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásának költségét – a károsodott környezeti elem vagy szolgál- tatás becsült költségével megegyező – erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással.

c) biztosítási összegen belül – a biztosítási ajánlaton feltüntetett szublimit erejéig – a kompenzációs helyreállí- tási költségeket, azaz mindazon intézkedés költségét a helyreállítási intézkedések befejezéséig, amelyek a károsodott környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás hiánya ideiglenes pótlásához szükséges.

d) a környezetkárosodás tényének, mértékének megállapítására, megszüntetésének módja és költsége meg- határozására – a biztosító jóváhagyásával – felkért szakértő költségét,

e) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított bírósági, hatósági eljárás költségeit, feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

III.2. A III.1. pont szerinti költségeket a biztosítás kizárólag abban az esetben fedezi,

– amennyiben a környezetkárosodás megszüntetéséhez indokoltan és szükségszerűen merülnek fel és a biztosító előzetesen írásban vállalta a költségek térítését vagy

– amennyiben és amilyen mértékben (összegben) jogszabály, bírósági vagy más hatósági határozat kötelezi a biztosítottat a költségek térítésére.

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

IV.1. Az ÁFF IV.1. pontjától eltérően a biztosítási védelem a Magyarország területén történt üzemzavar miatt, Magyar- ország területén bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

IV.2. Az ÁFF IV. 2. pontjától eltérően a biztosítási védelem a biztosítási szerződés hatálya alatt történt üzem- zavar miatt, legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett kör- nyezetkárosodásokra terjed ki.

V. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az ÁFF IX. fejezetében felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetkárosodást, amennyiben a környezetkárosító tevékenységet harmadik személy folytatta és a biztosított, mint a környezetkárosító magatartással érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa tartozik felelősséggel;

b) a biztosított székhelye, telephelye szerinti ingatlan, valamint a biztosított tulajdonában, vagy bár- milyen jogcímen a birtokában, használatában lévő (vagy birtokában, használatában volt) ingatlan környezeti kárait;

c) a tevékenység, illetve a létesítmény elhagyásához kötődő környezetvédelmi kötelezettségek telje- sítésével kapcsolatos költségeket, kivéve, ha üzemzavarra visszavezethető környezetkárosodások mentesítési költségei;

d) azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biztosított tevékenység és létesítmény „normális” üze- mi folyamatának elkerülhetetlen, szükségszerű velejárói;

e) kötelező érvényű előírásban szereplő határértékeket meg nem haladó környezetkárosodásokat, va- lamint a biztosított számára hatóságilag engedélyezett kibocsátásokat, környezetkárosodásokat;

f) ha a biztosított által folytatott tevékenység, létesítmény üzemeltetése során használt termék vagy technológia a környezetkárosodás időpontjában a tudomány és technika állása szerint nem minő- sült nagy valószínűséggel környezeti kárt okozónak;

g) azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biztosított tevékenység folytatására vagy létesítmény üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok, egyéb szakmai szabályok és engedélyek szándékos meg- szegésére vezethetők vissza;

h) azokat a környezetkárosodásokat, melyek azbesztre, ólomra, azbeszt vagy ólom tartalmú anyagok- ra és termékekre, géntechnológiai munkákra, géntechnológiailag módosított szervezetekre vagy termékekre vezethetők vissza;

i) hulladéklerakók, katonai létesítmények, föld alatti tárolók és vezetékek tervezésével, létesítésé- vel, üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, valamint hulladék engedély nélküli vagy egyébként jogszerűtlen tárolásával kapcsolatos környezetkárosodásokat;

j) gépjárművek, vízi és légi járművek, vasúti járművek üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, illetve ezen járművek által szállított áruk által okozott, valamint a járművekre való fel- vagy azokról történő lerakodásból származó környezetkárosodásokat;

k) tengeri létesítmények (platformok), valamint nukleáris létesítmények tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével okozott, hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló sugárzásból eredő vagy elektromágneses mező által okozott környezetkárosodásokat;

l) földgáz- és kőolajkutatással, és kitermeléssel kapcsolatos környezetkárosodásokat;

m) a felszín alatti vizekben keletkezett károkat, valamint a felszín alatti vizek folyásának, a vízrétegek megváltoztatásával összefüggésben keletkezett károkat;

n) iszap, növényvédő szerek, permetezőszerek, cementlé, istállótrágya és műtrágya, gyártásával, szállításával, felhasználásával összefüggésben keletkezett károkat;

o) a biztosított által birtokolt, tartott vagy értékesített állatok betegségeivel összefüggésben álló kör- nyezetkárosodásokat;

p) a környezeti elemekben bekövetkezett olyan esztétikai károkat, melyek nem eredményezik a kör- nyezeti elem által nyújtott szolgáltatás mérhető, jelentős romlását;

q) bányászati tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett környezetkárosodásokat;

r) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját és költségeit.

Külön feltételek

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön feltételekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerződő megjelölte és a biztosító azt elfogadta.

299. SZ. TEVÉKENYSÉGI ÉS SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYÁNAK KITERJESZTÉSE EURÓPA TERÜLETÉRE

1. Jelen külön feltétel alapján a tevékenységi és szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjed a biztosítási aján- laton feltüntetett kockázati körök esetében az Európa területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozásainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenysé- géből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, ren- dezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségé- nek teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvényesített károk esetében a biztosítási esemé- nyenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

4. Jelen külön feltétel nem vonatkozik a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károk, illetve a környezeti elemekben okozott károk felelősségbiztosítására és a termékfelelősség biztosításra.

300. SZ. TERMÉKFELELŐSSÉG TERÜLETI HATÁLYÁNAK KITERJESZTÉSE EURÓPA TERÜLETÉRE

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelősség-biztosítási fedezet, illetve – a 329. sz. külön feltétellel kiegészített felelősségbiztosítási szerződés esetén – a bővített termékfelelősség-biztosítási fedezet kiterjed az Európa terü- letén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozásainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenysé- géből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, ren- dezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségé- nek teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvényesített károk esetében a biztosítási esemé- nyenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

301. SZ. TERMÉKFELELŐSSÉG TERÜLETI HATÁLYÁNAK KITERJESZTÉSE AZ EGÉSZ VILÁGRA, KIVÉVE AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKAT ÉS KANADÁT

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelősség-biztosítási fedezet kiterjed a világ összes államának területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra, kivéve az Amerikai Egyesült Államok és Kanada területét.

Jelen külön feltétel szerinti területi hatály kiterjesztés nem vonatkozik a 329. sz. külön feltétellel fedezetbe vont bővített termékfelelősség-biztosítási kockázatra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozásainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenysé- géből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, ren- dezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségé- nek teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvényesített károk esetében a biztosítási esemé- nyenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

302. SZ. TERMÉKFELELŐSSÉG TERÜLETI HATÁLYÁNAK KITERJESZTÉSE AZ EGÉSZ VILÁGRA

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelősség-biztosítási fedezet kiterjed a világ összes államának területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra.

Jelen külön feltétel szerinti területi hatály kiterjesztés nem vonatkozik a 329. sz. külön feltétellel fedezetbe vont bővített termékfelelősség-biztosítási kockázatra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozásainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenysé- géből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, ren- dezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségé- nek teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvényesített károk esetében a biztosítási esemé- nyenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

303. SZ. MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉG TERÜLETI HATÁLYÁNAK KITERJESZTÉSE AZ EGÉSZ VILÁGRA

1. Xxxxx külön feltétel alapján a munkáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjed a világ összes államának területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerződésben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozásainak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenysé- géből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekintetében a biztosítót a kár felmérésében, ren- dezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségé- nek teljesítésében a külföldi állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvényesített károk esetében a biztosítási esemé- nyenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

304. SZ. KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK (ALVÁLLALKOZÓK, MEGBÍZOTTAK) BIZTOSÍTÁSA

1. Xxxxx külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybe- vett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

2. Amennyiben a közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) az általa okozott kár fedezetére felelősségbizto- sítási szerződéssel rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen szerződés alapján csak akkor és csak annyiban áll fenn, amikor és amennyiben a kárt okozó közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) biztosítási szerződése a kárt nem fedezi.

3. Jelen külön feltétel alapján sem terjed ki a biztosítási fedezet a közreműködő személlyel (alvállalkozóval, megbí- zottal) szemben a közreműködő személy munkavállalói által érvényesített kártérítési igényekre.

308. SZ. IDŐBELI HATÁLY KITERJESZTÉSE

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legké- sőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megtörtént.

311. SZ. RAKODÁS IDEGEN JÁRMŰRŐL, JÁRMŰRE

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendel- kezéseit az e feltételben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet közúti járművekben vagy vízi járművekben be- és kira- kodás során okozott olyan dologi károkra, melyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A biztosítási fedezet – eltérően az KFF A rész II. 2. g) pontjától – kiterjed a daruval történő rakodási tevékenységre is. Fedezetet nyújt a biztosítás e dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelemdíj fizetésére – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Jelen külön feltételben foglalt fedezetre nem vonatkozik a KFF A) rész II. 1. a) pontja.

312. SZ. INGATLAN, GÉPEK, MŰSZAKI ESZKÖZÖK, EGYÉB HASZNÁLATI TÁRGYAK BÉRBEADÁSA

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendel- kezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. A biztosítás – eltérően a KFF A részének I. fejezetétől – fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított, mint ingatlan vagy – a biztosítási ajánlaton feltüntetett – gépek, műszaki eszközök egyéb használati tárgyak bérbeadója e dolgok vagy az ingatlan bérlőjének okoz és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Fedezetet nyújt a biztosítás e dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelemdíj fizetésére – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II. 1. a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére és az azzal összefüggésben felmerülő költségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításá- val, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek egyéb kiadások);

b) a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékenység vagy a bérlő által folytatott tevékenység megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, több- letköltség, az ingatlan rendeltetésszerű használatáig bérelt ingatlan bérleti díja).

3. A biztosított köteles a bérlőt a bérelt ingatlan, dolog használatának rendeltetésszerű módjáról, az esetleges javítási, karbantartási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek a tájékoztatás hiányosságából következően állnak elő.

4. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – az ÁFF VIII. fejezetében felsoroltakon kívül – csatolni.

319. SZ. GÉPJÁRMŰVEK ŐRZÉSE

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF C részének ren- delkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet őrzésre átvett vagy egy szerződés mellékkötelezettsé- ge alapján őrzött gépjárművek sérüléséből, megsemmisüléséből, elveszéséből vagy eltulajdonításából eredő azokra a károkra, melyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy

– a gépjárművet a biztosított zárható garázshelyiségeiben vagy

– olyan parkolóhelyein helyezik el, melyet olyan kerítés határol, ahol a gépjármű- és személykapu sorompó- val vagy legalább egy darab kulcsos zárral (vagy lakattal) lezárt és a járművek állandó (24 órás), élőerős (helyszíni) felügyelete biztosított.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjárműn végzett szolgáltató tevékenység (pl. javítás, mosás stb.) folytán keletkezett károkra;

– a gépjárműbe beépített audioberendezésben, a járműben elhelyezett poggyászban, rakományban keletkezett károkra;

– a gépjármű alkatrészeinek, tartozékainak eltulajdonításából eredő károkra,

– az olyan kárra, melyet a biztosított (vagy olyan személy, akinek magatartásáért felelős) a gépjármű- vet jogtalanul használva okoz.

3. A biztosított köteles a károkozást haladéktalanul bejelenteni az illetékes rendőrhatósághoz.

320. SZ. GÉPJÁRMŰJAVÍTÓ, GUMISZERELŐ MŰHELYEK, SZERVIZEK

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF C részének ren- delkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított által az alábbi szolgáltatások nyújtására átvett gépjárművekben – a szolgáltatás nyújtása során vagy hibás teljesítése következtében – okozott dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik:

– gépjármű ápolása (kenés, zsírozás, olaj, hűtő- és fékfolyadék szintjének ellenőrzése, utántöltése és cseréje),

– gépjárművek időszakos műszaki szemléje és garanciális átvizsgálása,

– gépjárművek diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása,

– gépjárművek javítása, átalakítása,

– gépjármű fődarabok, részegységek felújítása,

– fényezés,

– alváz- és üregvédelem,

– gépjárművek villamossági szerelése.

2. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított által abroncsok ellenőrzése, kerék-, ab- roncs- és tömlő-csere munkálatok végzése során (vagy hibás teljesítése következtében) okozott azokra a dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3. Kiterjed a biztosítási fedezet a jármű telephelyen belüli mozgatása és a próbaút (a telephely szerinti település közigazgatási határától számított 5 km-nél nem távolabb) során okozott károkra is.

Próbaútnak minősül a gépjármű szállítása a biztosított telephelyén kívül a gépjármű, illetve gumiabroncs menet- tulajdonságainak megfigyelése vagy műszaki vizsga lefolytatása céljából.

4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjármű jogtalan használata során keletkezett károkra;

– esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérítési igényekre;

– a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpontjá- ban sérültek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak.

322. SZ. BENZINKUTAK

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF C részének ren- delkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított által üzemanyag, olaj, víz, levegő ellenőr- zése, utántöltése során (vagy hibás teljesítés következtében) gépjárművekben okozott azokra a dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül a gép- jármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpontjában sérül- tek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak.

3. Jelen külön feltétel alapján a biztosító a biztosított benzinkúthoz tartozó üzlethelyiségekben (ún. shop-okban) forgalmazott termékek tekintetében mentesíti a biztosítottat, mint a termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan személysérüléses és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a termékfelelősségre vonatkozó jogszabályok szerint felelősség- gel tartozik.

Fedezetet nyújt a biztosítás azon károkra is, amelyek a biztosított benzinkúthoz tartozó üzlethelyiségekben forgalmazott termék forgalmazása során, a termékkel kapcsolatban adott hibás vagy hiányos tanácsadásból erednek.

4. A 3. pontban foglalt fedezet tekintetében nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

a) magában a hibás termékben keletkezett károkra;

b) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő visszahívásának, továbbá a megsemmisítésének költségeire;

c) azokra a károkra, amelyek a gyártó által adott, a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, kar- bantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő;

d) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérítési igényekre, melyek gyártása nem a min- denkori tudományos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betartásával történt;

e) a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel harmadik személy – továbbiakban fel- használó – által történő egyesítése, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljárások következtében a felhasználónak okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra;

f) a hibás termék harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő továbbfeldolgozása során és ezen eljárás következtében a felhasználónál keletkező személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra.

5. Jelen külön feltétel értelmében

a) gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel.

b) hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely általában elvárható.

c) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved.

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

d) végtermék: a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel való egyesítésével, összevegyítésé- vel, e termékbe való beépítésével, feldolgozásával, illetve a hibás termék továbbfeldolgozásával előállított új termék.

e) forgalomba hozatal: a végtermék tulajdonjogának első ízben történő – ingyenes vagy visszterhes – átruhá- zására irányuló eljárás.

f) felhasználó: olyan harmadik személy, aki első ízben használja fel a biztosított által gyártott hibás terméket feldolgozás, továbbfeldolgozás, más termékkel történő egyesítés, összevegyítés, vagy más termékbe tör- ténő beépítés céljából.

6. A 3. pontban foglalt fedezetre nem vonatkozik a KFF C rész II/1. c) pontja.

325. SZ. GÉPJÁRMŰMOSÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF C részének ren- delkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a KFF C részének II. 2. c) és f) pontjától eltérően a biztosított által üzemeltetett gépjárműmosók használata során – ide nem értve a mosóhelyiségbe történő be-, illetve kiállást – a szolgáltatás igénybevevőjének gépjárművében okozott azokra a dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– antennában, visszapillantó tükörben, légterelőben keletkezett károkra;

– a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpontjá- ban sérültek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak;

– a gépjármű mosásnál átadott indító kulcs másolásából eredő károkra.

327. SZ. GÉPJÁRMŰ ÖNJÁRÓ SZÁLLÍTÁSA

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF C részének ren- delkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet gépjárművek önjáró szállítása során a gépjárművekben bekövetkezett olyan sérülési, megsemmisülési, elveszési és lopási károkra, amelyek

– a biztosított telephelye és a gépjármű átadásának helye, valamint az ügyfél által megjelölt célállomás kö- zötti úton – ideértve a garázsba történő be-, illetve kiállást –,

– a biztosított telephelye és a jogszabályban előírt ellenőrzés elvégzésének helye közötti úton

következtek be, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tarto- zik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjárműbe beépített audioberendezésben, a járműben elhelyezett poggyászban, rakományban keletkezett károkra;

– a kárra, amennyiben a gépjárművet vezető személy nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel;

– az olyan károkra, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek magatartásáért felelős) a meg- engedett legnagyobb sebességre, illetve a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék, rendőr, jelzőőr jelzéseire vonatkozó előírások megszegésével, ittas vagy bódult állapotban történő járművezetéssel vagy a gépjárművet jogtalanul használva okoz.

328. SZ. KÉMÉNYSEPRŐI, KÁLYHAKÉSZÍTŐI TEVÉKENYSÉG

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendel- kezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

Fedezi a biztosítás – az ÁFF IX. fejezetének 1. p) pontjától eltérően – a gázok, gőzök, folyadékok, nedvesség, vagy nem atmoszferikus csapadék (mint por, korom, füst stb.) által okozott olyan dologi károkat, amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

329. SZ. BŐVÍTETT TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF D részének ren- delkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Fedezi a biztosítás a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő egyesítése, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljárások következtében a felhasználónak okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkat.

A biztosítás az 1. pont alapján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a hibás termék felhasználása miatt a felhasználónak a végtermékre fordított költségeit vagy

a végtermék – gazdaságilag, műszakilag indokolt – javításával, módosításával kapcsolatban utólagosan felmerült alábbi költségeket: a biztosított által gyártott, a felhasználó által már beszerelt hibás termék ki- szerelési, eltávolítási költségeit, valamint – annak pótlására – az új termék beszerelési költségeit (kivéve a beszerzett termék árát és szállítási költségeit) vagy

az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthető és

b) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült le- és felszere- lési, valamint tisztítási költségeket.

Jelen pont alapján térül az ingatlan alkotórészévé vált hibás ingó termék által okozott személysérülésen és do- logi káron kívüli egyéb kár.

2. Fedezi a biztosítás a biztosított által gyártott hibás terméknek harmadik személy – továbbiakban felhasználó

– által történő továbbfeldolgozása során és ezen eljárás következtében a felhasználónak okozott személysérü- lésen és dologi káron kívüli egyéb károkat.

A biztosítás a 2. pont alapján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a hibás termék felhasználása miatt a felhasználónak a végtermékre fordított költségeit vagy

a végtermék – gazdaságilag, műszakilag indokolt – javításával, módosításával kapcsolatban utólagosan felmerült költségeket vagy

az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthető és

b) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült le- és felszere- lési, valamint tisztítási költségeket.

3. Fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek abból erednek,hogy a biztosított által gyártott – valamely termék gyártására szolgáló – munkagép hibás terméket állít elő a gép hibája miatt vagy a munkagéppel a terméket elő- állítani nem lehet és ez a munkagépet felhasználó harmadik személynek személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb kárt okoz.

A biztosítás a 3. pont alapján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a felhasználónak a hibás munkagéppel gyártott hibás termék előállítására fordított költségeit vagy

a hibás munkagéppel gyártott hibás termék – gazdaságilag, műszakilag indokolt – javításával, módosítá- sával kapcsolatban utólagosan felmerült költségeket vagy

az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthető és

b) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült le- és felszere- lési, valamint tisztítási költségeket.

4. Nem fedezi a biztosítás

a) a kártérítést, ha a végtermék (előállított termék) – javítás, módosítás nélkül – olyan áron kerül érté- kesítésre, mintha a biztosított hibátlan terméket gyártott volna;

b) azon károkat és költségeket, amelyek azt követően következnek be, miután a végtermék kikerül a felhasználó rendelkezése alól;

c) azon károkat és költségeket, amelyek a végtermék forgalomba hozatalát követően következnek be;

d) azon károkat és költségeket, amelyek a biztosított által gyártott hibás termék, illetve a végtermék visszahívásából erednek (így pl. a szükséges értesítések, a visszahívással érintett termékek előze- tes kiválogatásának, a termék visszajuttatásának, tárolásának, megsemmisítésének költségeit).

5. Jelen külön feltétel értelmében

a) végtermék: a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel való egyesítésével, összevegyítésé- vel, e termékbe való beépítésével, feldolgozásával, illetve a hibás termék továbbfeldolgozásával előállított új termék.

b) forgalomba hozatal: a végtermék tulajdonjogának első ízben történő – ingyenes vagy visszterhes – átruhá- zására irányuló eljárás.

c) felhasználó: olyan harmadik személy, aki első ízben használja fel a biztosított által gyártott hibás terméket feldolgozás, továbbfeldolgozás, más termékkel történő egyesítés, összevegyítés, vagy más termékbe tör- ténő beépítés céljából.

331. SZ. OKTATÁSI, NEVELÉSI, GYERMEKELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF A részének – kivé- ve a KFF A rész I. fejezet – rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel keretében – a 2. pontban foglaltak szerint – a biztosító megtéríti mindazokat

– a személyi sérüléses és dologi károkat, amelyért a biztosított, mint gyermekellátási, oktatási, nevelési tevékenység folytatója a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– a személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjat, amelynek a megfizetésére a biztosított, mint gyermekellátási, oktatási, nevelési tevékenység folytatója - személyiségi jog megsértésé- re tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Fedezetet nyújt a biztosítás

2.1. a biztosított szakmai szolgáltatásával összefüggésben a tanulót (hallgatót, gyermeket) ért károkból származó kártérítési kötelezettségekre;

2.2. a tanuló által okozott kár miatt a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre.

3. Az ajánlaton feltüntetett esetben terjed ki a biztosítási fedezet az 1. pontban foglaltak szerint

a) a biztosított által nyújtott éjszakai elhelyezés (pl. kollégium, bentlakásos intézmények) során a tanulókat (hallgatókat, gyermekeket) ért károkra;

b) iskolán kívüli oktatás során, iskolai rendezvényeken, kirándulások, utazások alkalmával a tanulókat (xxxx- xxxxx, gyermeket) ért károkra. Tanterven kívüli utazásokra akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha az iskola vezetősége azt engedélyezte.

c) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, laboratóriumban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra;

d) a szakmai gyakorlaton részt vevő tanulókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés során ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint foglalkoztató kártérítési felelősséggel tartozik.

Fedezi a biztosítás – eltérően az ÁFF IX. fejezetének 1. a) pontjától – a tanuló (hallgató) által a szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak okozott azokat a személysérüléses és dologi károkat is, melyekért a tanuló (hallgató) kártérítési felelősséggel tartozik.

e) szabadidős tevékenység folytatása, tanfolyamon való részvétel során (pl. sportfoglalkozás, nyelvoktatás) a résztvevőket ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint szervező kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Nem fedezi a biztosítás az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II. 1. a) pont – felsorolt ese- teken kívül

a) a gyermekek (tanulók) által egymásnak okozott, dologi károkozás kapcsán felmerülő, biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségeket;

b) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

c) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tár- gyakban keletkezett károkat;

d) a különösen veszélyes (extrém) sport, szórakoztató-szabadidős tevékenység folytatása során be- következett, a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségeket.

Extrém sport, szabadidős tevékenység: amit a vonatkozó jogszabályok rendelkezései ilyen tevékenységnek minősítenek, így különösen vízisízés, vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, bázisugrás, mélybeugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (auto-crash) sport, rally, hőlég- ballonozás, félkezes és nyílt-tengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.

332. SZ. RENDEZVÉNYSZERVEZŐI TEVÉKENYSÉG

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF A részének rendel- kezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel keretében – eltérően a KFF A rész I. fejezetétől – a biztosító megtéríti a biztosított, mint rendezvény szervezője által a rendezvényen résztvevőknek (pl. versenyzők, rendezvényen fellépők, kiállítók), nézőknek és harmadik személyeknek a rendezvény időtartama alatt, annak helyszínén okozott

– személyi sérüléses és dologi károkat, melyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjat, melynek a megfizetésére a bizto- sított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Kiterjed a biztosítási fedezet azokra a vagyontárgyakra is, melyeket a rendezvényen részt vevők magukon hor- danak, illetve poggyászként magukkal visznek.

3. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II. 1. a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) a kiállított tárgyakban, a rendezvény lebonyolítására szolgáló ingó dolgokban, a kiállítási installáci- óban keletkezett károkra;

b) a rendezvény megrendezése céljából igénybevett ingatlanban okozott károkra;

c) tűzijátékok, lovasrendezvények lebonyolítására;

d) gépjárművek, légi-, vízi járművek által okozott károkra;

e) különösen veszélyes (extrém) sport, szórakoztató-szabadidős tevékenység folytatása során bekö- vetkezett, a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre.

Extrém sport, szabadidős tevékenység: amit a vonatkozó jogszabályok rendelkezései ilyen tevékenységnek minősítenek, így különösen vízisízés, vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, bázisugrás, mélybeugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (auto-crash) sport, rally, hőlég- ballonozás, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.

4. Csak erre vonatkozó külön feltétel alapján terjed ki a biztosítási védelem a sportrendezvényen részt vevő sportolót terhelő kártérítési kötelezettségekre.

5. Határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerző- dés hatálya alatt okozott, de a szerződés megszűnését követő 1 éven belül bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

336. SZ. LETÉTBE HELYEZETT, MEGŐRZÉSRE VAGY FELDOLGOZÁSRA ÁTVETT TÁRGYAK

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF C részének ren- delkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosítás fedezetet nyújt a biztosítottnál letétbe helyezett dolgok megsérüléséből, megsemmisüléséből, elveszéséből, eltulajdonításából eredő azokra a károkra, melyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

A biztosítási fedezet csak az olyan dolgokban keletkezett károkra vonatkozik, melyeket

– a szállóvendég a szobájában,

– a károsult az arra kijelölt lezárt vagy őrzéssel védett helyen helyezett el vagy

– olyan személynek adott át, akit annak átvételére jogosultnak tarthatott.

2. Fedezi a biztosítás – az 1. pontban foglaltak szerint – az olyan ingóságokban bekövetkezett károkat is, melyeket a biztosított megmunkálásra, felszerelésre, fel- vagy átdolgozásra, javításra vett át.

3. Ruhatárban elhelyezett tárgyak elveszéséből, eltulajdonításából, cseréjéből eredő kártérítési kötelezettségekre csak akkor terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha a ruhatár üzemideje alatt azt folyamatosan őrizték és a ruhatári személyzeten kívül a ruhatárban más nem tartózkodott.

4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

a) azokra a károkra, melyek az átvett idegen tárgyakban azok őrzésén túlmenően, az azokon végzett egyéb szolgáltatás (pl. javítás, megmunkálás, felszerelés, fel- vagy átdolgozás, gyógykezelés) nyúj- tása során vagy szállításuk során következtek be;

b) számítógépekben, gépjárművekben keletkezett károkra.

360. SZ. SPORTOLÓK FELELŐSSÉGE

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF A részének rendel- kezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított sportrendezvényen részt vevő sportoló által okozott

– személyi sérüléses és dologi károkra, amelyekért a sportolót a magyar jog szerint kártérítési felelősség terheli;

– személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, melynek a megfizetésére a bizto- sított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében felsorolt eseteken kívül légi, vízi és gépjármű használója és üzemeltetője minőségben okozott károkra.

369. SZ. INGATLAN BÉRLŐINEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF A részének rendel- kezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. A biztosítás – eltérően a KFF A részének I. fejezetétől – fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított az általa bérelt ingatlanban okoz és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fele- lősséggel tartozik. Fedezetet nyújt a biztosítás e dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelemdíj fizetésére – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II. 1. a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) a káresemény miatt az ingatlan bérbeadásának megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség vagy egyéb veszteség);

b) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a bérlő a bérelt ingatlanon jogosulatlanul olyan át- alakítási munkálatokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, és azokra a költségekre, melyek a bérlőt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása kapcsán terhelik;

c) azon személyek által okozott károkra, akik a biztosított bérlővel kötött szerződés alapján használ- ják a bérlet tárgyát vagy annak bármilyen részét, tartozékát (pl. albérlet);

d) azokra a károkra, melyek a bérelt ingatlanban az elhasználódás, kopás és a rendszeres igénybevé- tel miatt keletkeztek;

e) a fűtési, vízmelegítési rendszerrel továbbá a bérelt ingatlanban folytatott tevékenységből eredő vagy azzal kapcsolatos (pl. benzintárolás) robbanással okozott károkra;

f) az ingatlan berendezési tárgyai, kazánok, fűtő-, gépi és melegvízelőállító-berendezések, valamint elektromos és gázkészülékek káraira.

3. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – a VIII. fejezetben felsorolta- kon kívül – csatolni.

390. SZ. TISZTÁN VAGYONI KÁROK BIZTOSÍTÁSA

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendel- kezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján megtéríti a biztosító a tisztán vagyoni károkat.

2. Jelen külön feltétel alapján az ÁFF-ben és a vonatkozó KFF-ben – kivéve a KFF A rész II. 2. h), illetve C rész II. 2. i) pontjait – felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás:

a) az elmaradt vagyoni előnyt és a tisztán vagyoni kárral összefüggésben felmerült sérelemdíjat;

b) az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt;

c) értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggés- ben keletkezett károkat;

d) költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat;

e) jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásá- ból eredő károkat. Mulasztásnak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés;

f) a szabadalmi, védjegy és szerzői jogok megsértéséből eredő károkat;

g) üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozata- la, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gaz- dasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné;

h) amennyiben a biztosított úgy okoz kárt, hogy a biztosított tevékenység folytatására a hatályos jog- szabályok szerint nem jogosult (pl. a tevékenységét engedélyező hatóság állásából felfüggeszti, igazolványát visszavonja, nyilvántartásból törli stb.);

i) ingatlanok, egyéb vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékének téves meghatározására vissza- vezethető kártérítési igényeket;

j) tisztességtelen piaci magatartással, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakor- lattal, áruk és szolgáltatások megtévesztő reklámozásával, áruhoz vagy szolgáltatáshoz kapcsoló- dó tájékoztatás hiányosságaival okozott károkat;

k) a biztosítottnak megfizetett díjak (pl. megbízási, vállalkozási díj) és költségek visszatérítésére vo- natkozó igényeket.

3. Jelen külön feltétel alapján tisztán vagyoni károk azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatat- lanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

391. SZ. SZOLGÁLTATÁS TÁRGYÁBAN OKOZOTT KÁROK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a KFF C részének ren- delkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

2. Jelen külön feltétel alapján az ÁFF-ben és a vonatkozó KFF-ben felsorolt eseteken kívül nem terjed ki a biztosítás

a) a szolgáltatás tárgyának olyan káraira, melyek a szolgáltatás megkezdésekor már sérültek, hibá- sak, elhasználódottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak;

b) esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérítési igényekre;

c) gépjárműben okozott károkra.

392. SZ. VAGYONI BIZTOSÍTÉK BIZTOSÍTÁSA TEMETKEZÉSI SZOLGÁLTATÓK RÉSZÉRE

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendel- kezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító megtéríti a temetkezési szolgáltató hibás teljesítése következtében a temetkezési szolgáltatás igénybevevője által megfizetett és számlával igazolt visszafizetendő díjat.

2. Temetkezési szolgáltatási tevékenység: amit a vonatkozó jogszabályok rendelkezései ilyen tevékenységnek mi- nősítenek, így különösen a temetésfelvétel; az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való – az egészségügyi szolgáltató halottkezelési feladatkörébe tartozó és az egészségügyi intézmény területén kívül vég- zett – előkészítése; a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás; a ravatalozás; a búcsúztatás; sírhelynyitás és visszahantolás; a sírba helyezés; a halott-szállítás; a hamvasztás és az urnakiadás; az urnaelhelyezés; a hamvak szórása; az exhumálás; az újratemetés.

A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők.

393. SZ. ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZŐK ÉS FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐK SZAKMAI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF, KFF A és KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

a) az építőipari kivitelezési tevékenység

b) felelős műszaki vezetői tevékenység

Jelen feltétel alkalmazásában

a) építőipari kivitelezési tevékenység: minden olyan építési-szerelési munka, melynek eredményeképpen jogszabályban előírt tartalmú és részletezettségű terv alapján építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg.

b) felelős műszaki vezetői tevékenység: az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát jogsza- bályban meghatározott felelősséggel irányító tevékenység. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vál- lalkozó kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.

c) építési-szerelési munka: minden olyan teljes körű vagy szakági munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása és javítása, illetőleg lebontása.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított

a) az építőipari kivitelezési tevékenység tekintetében az a személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet), aki az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására a vonatkozó jogszabályok szerint jogosult.

b) a felelős műszaki vezetői tevékenység tekintetében, a jogosultságának megfelelő építményfajta és szakte- rület vonatkozásában

– a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe felvett természetes személy (egyéni vállalkozó),

– az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe felvett tagja vagy alkalmazottja útján gyakorolja e tevékenységet.

3. Eltérően a KFF C rész II. 2. c) pontjától, fedezetet nyújt a biztosítás azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

394. SZ. GÉPJÁRMŰVEK EREDETISÉGVIZSGÁLATA ÉS MŰSZAKI VIZSGÁLATA

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF, KFF A és KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

a) gépjárművek előzetes eredetiségvizsgálata

A biztosítás az előzetes eredetiségvizsgálatban közreműködőként résztvevő szervezetek (hatóság által engedélyezett tanúsító szervezetek) jogszabályban meghatározott tevékenységére nyújt biztosítási védel- met.

b) gépjárművek műszaki vizsgálata

Jelen feltétel alkalmazásában

a) előzetes eredetiségvizsgálat: olyan hatósági eljárás, melynek célja a járművek azonosító adatai és a jármű okmányok valódiságának megállapítása.

b) gépjárművek műszaki vizsgálata: a gépjármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfe- lelőségének ellenőrzése a gépjármű forgalomba helyezése előtt vagy időszakos vizsgálat keretében.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított az a biztosítási ajánlaton név szerint feltüntetett személy (pl. egyéni vállal- kozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet), aki a biztosított tevékenység folytatására a hatályos jogszabályok szerint jogosult.

3. Jelen külön feltétel alapján – a KFF A rész I. és KFF C rész I. pontjában felsoroltakon kívül – megtéríti a biztosító azokat a tisztán vagyoni károkat is, melyeket a biztosított a biztosított tevékenység folytatásával okoz, és ame- lyekért a biztosítottat a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősség terheli.

Jelen külön feltétel alapján tisztán vagyoni károk azok a károk, amelyek nem személyi sérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatat- lanná válása) és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

4. Jelen külön feltételre a KFF C rész II. 2. c), f), i) pontjában felsorolt kizárások nem vonatkoznak.

5. A KFF C rész II. 1. és 2. pontjában felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

– a biztosított tevékenységen kívül a gépjárművön végzett szolgáltató tevékenység (pl. javítás, kar- bantartás, mosás) során okozott károkat;

– a gépjármű (illetve alkatrészeinek, tartozékainak) eltűnéséből, eltulajdonításából eredő károkat;

– a gépjármű olyan szerkezeti részének kárait, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpont- jában sérültek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak;

– elmaradt vagyoni előnyből származó kárt és a tisztán vagyoni károkkal összefüggő sérelemdíjat;

– értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggés- ben keletkezett károkat;

– jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásá- ból eredő károkat. Mulasztásnak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés.

401. SZ. MUNKAGÉPEK, MUNKAGÉPKÉNT HASZNÁLT GÉPJÁRMŰVEK ÁLTAL OKOZOTT KÁROK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendel- kezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azon károkra, melyeket munkagéppel, targoncával, daruval, vagy munkagépként használt gépjárművel – a forgalomban való részvétel nélkül – munkavégzés során okoznak.

2. Jelen külön feltétel alapján munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonos ügyfélszolgálat: x00 0 000 0000 xxxxxxxx.xx