AZ OKOSSZERZŐDÉSEK KÖTELMI JOGI JELLEGÉRŐL ÉS MAGÁNJOGI HASZNOSÍTÁSÁRÓL
AZ OKOSSZERZŐDÉSEK KÖTELMI JOGI JELLEGÉRŐL ÉS MAGÁNJOGI HASZNOSÍTÁSÁRÓL
SMART CONTRACTS, THEIR CONTRACTUAL NATURE AND PRIVATE LAW UTILIZATIONS
Absztrakt
Az okosszerződések a digitális világ egy olyan termékét jelentik, amelyek a máig ismert kötelmi és magánjog határait nem csak kitágítják, de a szerződéskötés és azok végrehajtásának menetét és gyökeresen megváltoztathatják. Ezért kerülnek bemutatásra azon területek ahol az okosszerződések hasznosítása várható, valamint azon szabályozási kérdéseket, amelyeket minden jogalkotónak figyelembe kell vennie, hogy az okos szerződések biztonságosan, megbízhatóan és széleskörűen alkalmazhatóvá váljanak.
Kulcsszavak: okosszerződés, blokklánc, automatikus végrehajtás, kereskedelem,
Abstract
The smart contracs means a product of the digital world that not only expands the known boundaries of the private law but radically transforms it as well by changing the act of contracting and its enformcement. For this i shall present the areas where the utilization of smart contracts can be expected as well as the regulatory issues which every legislator should be aware of, to ensure their safe, sound and broad range of application.
Keywords: smart contract, blockchain, automatic enforcement, trade
Bevezető gondolatok
Az évszázadok folyamán a kötelmi jog megszokott mederben való folyását csak olykor-olykor mozdította ki valami jelentősebb esemény, vagy újítást. Ilyen esemény volt a váltók, értékpapírok használatának elterjedése, amely végezetül a tőzsdék kialakulásához vezetett. Az elmúlt években egyre népszerbbé és elterjedtebbé váló okosszerződések alkalmazása pedig hasonló horderejű változást idézhet elő a kötelmi jogon belül, tovább vékonyítva a határt a hagyományos értelemben vett jog és más tudományágak között.1 Így a jövő jogászai és jogalkotói nem engedhetik meg maguknak hogy szabályozási körön, vagy figyelmen kívül hagyják az okosszerződések jelentette lehetőségeket és kockázatokat.
Ezért munkámban, amelyben az okosszerződéseket vizsgáltam két fő tényező került a központba: a szerződések helye a kötelmi jogban, és az alkalmazásuk jelentette jogi és legiszlatív kérdések.
* Negyedéves, nappali tagozatos joghallgató, Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar. Email: xxxxx00@xxxxx.xxx
1 XXXXXX Xxxxxxx: A negyedik ipari forradalom nem várt hatásai, Új Magyar Közigazgatás, 2018/3. sz., 43–51.
Dolgozatomban elsőként az okosszerződések fogalmának meghatározására törekedtem, majd ezt követően tértem rá a megfelelő fogalmi és technikai háttér ismertetésével azon létfontosságú jogi és etikai kérdésekre, amelyek felmerülnek az alkalmazás során. E szakaszban az okosszerződések fogalmát Juhász Ágnes2 és Nick Szabo3 nyomán úgy definiáltam mint olyan ígéretek összességét amelyek lehetőséget nyújtanak a felek számára, hogy a virtuális térben anonim kössék meg szerződésüket, a technológiai garanciákra bízva annak teljesítését. Ezt alapul véve Paulus4 megállapításai mentén5 következtethettünk arra, hogy az okosszerződések, a főbb szerkezeti elemek és működése folytán a szerződések római jogi és hatályos magyar Ptk szerinti fogalmának is megfeleltethetőek. Ennek értelmében, mint hagyományos szerződésre hivatkozok tanulmányomban, a hagyományos kötelmi követelményeket vizsgálva. A továbbiakban az okosszerződések nyújtotta etikai kérdésekkel foglalkoztam, amelyek bemutatása nem csupán a figyelem felkeltésére szolgált, de egy listaként is funkcionál arra az esetre, ha jogalkotási kísérletre kerülne a sor. Ilyen logikai dilemmát jelentett a szerződések nyújtotta autonómia és a megbízható szabályozáshoz és biztonságos használathoz szükséges állami kontroll. Ennek kapcsán megállapítható, hogy amíg nincs egy olyan módszer6, amely lehetővé teszi, hogy az anonim felek között létrejövő tranzakciók ellenőrizhetővé, vagy csupán biztonságossá tehetőek legyenek, addig a központi ellenőrzés az egyetlen járható út. Azonban, ennek oly módon kell megtörténnie, hogy az semmilyen módon ne korlátozhassa a szükségesnél jobban az anonim, privát szerződéskötés jelentette előnyöket. Végezetül dolgozatomban kitértem azokra az erkölcsi aggályokra is, amelyek az ellenőrizetlen tartalmú és tárgyú szerződések okán felmerülnek, továbbá a hibás teljesítés esetén felmerülő vészmegszakítás vagy „kill switch” lehetőségét, mint az Európai Unió szabályozás iránti kezdeményezését is bemutattam.7 Ahogy azonban említettem, ebben a tanulmányban elsősorban a főbb alkalmazási területekre koncentrálok, bemutatva az okosszerződések
gyakorlati hasznosításának előnyeit és hátrányait.
Célom tehát a következő oldalakon röviden összefoglalni azt a szakmai hátteret és ismeretet, amely elengedhetetlen a jelen digitális környezetben való tájékozódáshoz. Ennek érdekében a téma részletes bemutatása céljából ismertetésre kerülnek magyar és idegen nyelvű tanulmányok, szakcikkek, és értekezések.
2 XXXXXX Xxxxx: Online szerződéskötés, digitális tartalom és szolgáltatás, intelligens szerződések - A szerződési jog új korszaka? Infokommunikáció és Jog, 2020/2. (75.) E-Különszám
3 Amerikai informatikus, aki az „okosszerződések atyjaként” ismert, mivel ő alkotta meg a fogalmat.
4 A római jog egyik legfontosabb szerzője megadta a választ. Definíciója szerint minden szerződésnek tekinthető, amely arra irányul, hogy „valaki mást rászorítson arra, hogy valamit adjon, valamit tegyen, vagy valamiért helytálljon számunkra ”. Ezen tételmondat alapján különítjük el a dare, facere, non-facere, praestare négyest, mint azokat a kötelezetti magatartásokat, amikre a kötelmek irányulhatnak
5 XXXXX Xxxxxx – XXXXX Xxxxx: A római jog története és institúciói, Xxxxxxxxxx Xxxxxx Egyetem – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2019. 1221.pont 381.
6 SENEVIRATNE Oshani The feasibility of a smart contract ‘Kill switch’. (2024) 2-4. Elérhető: xxxxx://xxxxx.xxx/xxxx/0000.00000x0 (Letöltve: 2024. 09. 30.).
7 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2854 rendelete (2023. december 13.) a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról, valamint az (EU) 2017/2394 rendelet és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (adatrendelet)PE/49/2023/REV/1 HL L, 2023/2854, 2023.12.22. Elérhető: xxxxx://xxx-xxx.xxxxxx.xx/xxx/xxx/0000/0000/xx (Letöltve: 2024. 09. 29.)
36. cikk (1) (b)
1. Az okosszerződések alapelvei
Ahhoz, hogy érdemben beszélhessünk az okos szerződéseket illetően, először néhány olyan kifejezést kell körüljárni, amelyek elengedhetetlenek a továbbiak bemutatásához. Az első ilyen fogalom a blokklánc8, amely központi kifejezésként szolgál, ugyanis a blockchain nem más, mint elektronikus tranzakciók csomagja, amelyek más, eszközökön tárolt csomagokhoz úgynevezett csomópontokhoz kapcsolódva egy láncot alkotnak.9
Legfontosabb jellemzői közé tartozik, hogy az adatokat tartalmazó blokkok ún. kriptográfiai eljárással titkosítottak10, és csak az arra feljogosított személyek számára elérhetőek az adatok. Emellett mivel több eszköz működik közre a láncolat létrehozásában, az adatok egyszerre mindegyik eszközről elérhetőek, egy olyan láncolatot alkotva ezzel, amely ún. megosztott főkönyvként funkcionál.11 Ez nem jelent mást, mint egy olyan decentralizált, egyetlen központi szereplő által sem irányított rendszert, amely valamely adatbázisnak egy hálózat tagjai közötti megosztásán alapul. Tehát valójában egy olyan titkosított, főkönyvről beszélhetünk, amely bárhonnan hozzáférhető, bárhonnan megfigyelhető, és ha szükséges módosítható.12
Ahogy azt a továbbiakban kifejtem, az okos szerződés előnye tehát, hogy a felek biztonságosan, gyakorlatilag bárhonnan kapcsolatba léphetnek egymással egy olyan médiumon keresztül, amely kizárja a harmadik személyek, ügyvédek közvetítését, és megbízható módon tárolja a felek egyezségének részletes adatait, úgy hogy azok hitelt érdemlően hozzáférhetőek legyenek.
Az ilyen formában működő szerződések jellemzése előtt, az alapfogalmak ismeretében szükséges lefektetni azokat az alapelveket amelyeket a munkám során alkalmaztam a szerződések jellemzésére és bemutatására. Ezen alapelveket még 1996-ban alkotta meg Xxxx Xxxxx, aki szerint az alábbi négy alapvetés az amelynek egy okos szerződésnek meg kell felelnie: 13
Mivel a szerződés, ahogy azt már tisztáztuk az online térben köttetik és teljesül, ahogy azt majd látjuk a későbbiekben, ezért már Xxxxx is felismerte, hogy a bizalom miatt létfontosságú, hogy a felek megfigyelhessék egymás szerződésszerű teljesítését. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
„A” és „B” hiteles információt kapnak majd (leggyakrabban a blokkláncon keresztül) a szerződés feltételeinek teljesüléséről, az ellenszolgáltatás átadásáról (utalásáról) és annak átvételéről, elkerülve ezzel az anonimitásban és a fizikai elérhetetlenség okozta nehézségeket, amelyek olyan helyzetben merülnek fel, amikor az ellenszolgáltatást ki kell kényszeríteni.
8 A blokklánc kifejezést először 2009-ben alkotta meg Xxxxxxx Xxxxxxxx
9 XXXXXXXX, X. Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System. (2008). [online] 1-2. Elérhető: xxxxx://xxxxxxx.xxx/xxxxxxx.xxx [Letöltve: 2024. 09. 28.]
10 A kriptográfia eredetileg egyenlő volt a titkosítással, kódolással, mára azonban egy önálló matematikai- informatikai tudománnyá vált, amelynek lényege az információ védelme, az információ, szöveg, üzenet olyan módon történő átalakítása és továbbítása, hogy az csak azok számára legyen érthető, akinek az üzenetet szánták. 11 XXXXXXXXX Xxxxx – KIRÁLY Xxxxx Xxxxxx: A blockchain-technológia alkalmazásának jogi előkérdései: a fogalmi keretek pontosításának szükségessége, In: Jog – Állam – Politika, 2018/3. sz., 173
12 XXXXXX Xxxx: Okos Szerződések 2019. 3. In: Oposcula Civilia 2019. (Elérhető: xxxxx://xxxx.xxx- xxx.xx/xxxxxxxx/xxx-xxxx-xxx-xxx-xx/Xxxxxxxx_Xxxxxxx_0000_Xxxxxx_Xxxx.xxx) (Letöltve: 2024. 09. 28.)
13 SZABO, N.: Smart Contracts: Building Blocks for Digital Markets. 1996. 1. [online] Megtekinthető: xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xxx/XXxxxx/XxxxxXxxxx/Xxxx-Xxxxx-Xxxxx-Xxxxxxxxx-Xxxxxxxx-Xxxxxx-xxx- Digital-Markets-1996-14591.pdf [Letöltve 2024. 09. 28.].
Az előbbi elvhez kapcsolódóan az ellenőrizhetőség elve biztosítja, hogy hiba, visszaélés vagy vita esetén bármelyik fél bizonyítani tudja egy harmadik fél felé majd, hogy ő teljesítette a saját kötelezettségeit, avagy a másik nem teljesítette azokat. Egy jövőbeni lehetséges szabályozás érdekében fontos megjegyeznem, hogy e két elv hivatott megállapítani, hogy szándékos szerződésszegés történt, avagy jóhiszemű hiba esetlegesen rendszerhiba. Ezen megjegyzés azért igényel kifejezett figyelmet mivel az intelligens szerződések rendszerének lényege az emberi közreműködés és hibafaktor kizárása egy automatizált végrehajtáson keresztül. Azonban ez magába foglal egy új veszélyt, amit az esetlegesen hibás programkód, rosszul betáplált utasításból eredő hiány eredményezhet.
1.3. Korlátozott megismerhetőség
Xxxxx az eredeti munkájában erre az elvre, mint tudás és tudáskontroll hivatkozik. Az elv szerint minden félnek (akár harmadiknak is!) csak annyi hozzáférést kell biztosítani a szerződéshez amennyiben az abszolút szükséges a szerződés teljesítéséhez, vagy automatikus végrehajtásához. Gyakorlatban ez annyit tesz, hogy nem szükséges tudnunk, hogy a másik szerződő fél tulajdonosa-e annak a számlának, ahova utalunk, csak a számlaszámot kell megfelelően betáplálnunk a szerződésbe.
Véleményem szerint Xxxxx jogosan tette meg a kikényszeríthetőséget alapelvnek ugyanis minden szerződés biztonságát nem a felek egymásba vagy az általuk használt technológiába vetett bizalomnak kell adnia, hanem annak a tudatnak, hogy a szerződés végső soron valamely eszközzel kikényszeríthető.
Xxxxx szerint azonban nem egy harmadik félnek kell a felek fölé állni egy alá-fölé rendelt viszonyt létrehozva ezzel, hanem a kikényszeríthetőséget maguknak a feleknek kell megalkotniuk, mégpedig ellenőrzött digitális azonosság, beépített ösztönzők, és ami a legfontosabb, önvégrehajtó protokollokon keresztül. Ezen önvégrehajtó biztosítékok, akár mint előírás is szerepelhetnek egy intelligens szerződéseket szabályozó jogszabályban, állami kényszert állítva a felek elé, mégis kvázi-diszpozitív helyzetet teremtve rájuk hagyva az önvégrehajtó biztosíték jellegének és minőségének megalkotását. 14
2. Az okosszerződések jellemzői
Az alapelvek ismeretében a következőekben azon meghatározó tulajdonságokat kell bemutatnom, amelyek habár nem alapelvekként, az okosszerződés vázát alkotják, mégis legalább akkora jelentőséggel bírnak, hiszen álláspontom szerint ezek a főbb ismérvek töltik meg tartalommal a szerződést, és ezen elhanyagolhatatlan tulajdonságok miatt képes az okos szerződés mindarra, amit a tanulmányom későbbi részében bemutatok.
Az intelligens szerződés kizárólag elektronikus úton létezhet, így formakötött. Az alaki kötöttség nem ritka a polgári jogban15, hiszen a hatályos szabályok alapján, az elővásárlási jog
14 XXXXXXXX, X. Contract Law 2.0: «Smart» Contracts As the Beginning of the End of Classic Contract Law. [online] National Research University Higher School of Economics, 2016. 18-19 (Elérhető: xxxxx://xxxx.xxx/xxxxxxxxx0000000) (Letöltve: 2024. 10. 02.)
15 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban Ptk.) 6:226.§.
alapítását is kötelező írásba foglalni. Az intelligens kötelem egyik lényeges karakterisztikája, hogy a szerződés alkotta kötelezettség teljesítése gyakran az elektronikus szférán kívül off-line” vagy jelen esetben a blokkláncot figyelembe véve „off-chain” történik.16
2.2. Szoftverrel történő megvalósítás17
Ezt a szellemi terméket a felek kérésére állítja elő a programozó, aki akár a mű szerzőjének is tekinthető, akit így szerzői jog illetne meg az elkészített szoftveren. Tehát fontos megjegyeznünk, hogy habár az okos szerződés elsősorban a gazdasági és pénzügyi szférában jelenik meg, mégis erőteljes szerzői jogi becsatornázottsággal bír, amelyre érdemes figyelmet fordítani.
2.3. Feltételes jelleg és az ebből fakadó bizonytalanság
A számítógépes kód jelen esetben a „ha akkor” elven és logikai funktor alapján működik, amely egy megadott cselekmény vagy feltétel bekövetkeztekor, automatikusan elindít egy másik cselekményt, amelyek láncolata végezetül teljesíti a szerződést, emberi beavatkozás nélkül. 19Ezért az okos szerződések kódja visszakövethető, az avatott szem számára is könnyen átlátható és értelmezhető. Ez pedig egy olyan bizonyosságot és biztonságot kölcsönöz a szerződés szerkezetének, amely jelentősége nem elhanyagolható.
Ez nem jelent mást, mint hogy ahogy ezt már bemutattam, a szerződés a megfelelő feltételek megléte esetén végrehajtja magát, tehát teljesíti az előre betáplált utasításokat, ezzel biztosítva a már futó programok ne igényeljenek semmilyen külső behatást vagy jóváhagyást ahhoz, hogy a kívánt eredményt produkálja.
Az okos szerződések teljes mértékben autonóm működnek így nélkülöznek minden külső jóváhagyást, ellenőrzést a működésükhöz, magukban hordozva a lehetőséget olyan kötelmek létrehozására, amelyet a jog vagy az erkölcs tilt. A fenntartásokat és dilemmákat érintő kérdések egy későbbi részben kerülnek tárgyalásra.
16 XXXXXXX Xxxxxx Xxxxxxxxx, okosszerződések és adatvédelem. In: DATAPATRON 1. szám (2022.December) 39.
17 XXXXXXXX: i.m., 11–16.
18 1999. évi LXXVI, szerzői jogról szóló törvény 1§ (2) c)
19 Smart Contracts: 12 Use Cases for Business & Beyond. A Technology, Legal & Regulatory Introduction – Foreword by Xxxx Xxxxx. Chamber of Digital Commerce, 2016. December; Elérhető: xxxxx://x0x0xxxx0x00xx.xxxxxxxxxx.xxx/Xxxxx-Xxxxxxxxx-00-Xxx-Xxxxx-xxx-Xxxxxxxx-xxx-Xxxxxx_Xxxxxxx-xx- Digital-Commerce.pdf
20 XXXXXX Xxxx: Okos Szerződések In: Oposcula Civilia 2019. 7. (Letöltve: 2024. 10. 02.) (Elérhető: xxxxx://xxxx.xxx- xxx.xx/xxxxxxxx/xxx-xxxx-xxx-xxx-xx/Xxxxxxxx_Xxxxxxx_0000_Xxxxxx_Xxxx.xxx)
21 XXXXXXXX: i.m., 124.
3. Az okosszerződések előnyei és hátrányai
22
Tehát a fenti jellemzőket összefoglalva elmondhatom, hogy az okosszerződések egy olyan, eddig kizárólag digitális platformon működő kötelemtípust jelentenek amelyben a felek utasításaikat egymás ismerete nélkül képesek rögzíteni egy biztonságos, szoftver alapú rendszerbe, ahol azok az utasítások bármilyen külső behatás nélkül képesek saját magukat végrehajtani. Ezért egyszerre van a felek irányítása alatt a szerződés, és egyszerre működik teljesen függetlenül a felek pillanatnyi akaratától.
Ugyanis ahogy azt a következő részben, a szerződést illető előnyök és hátrányok esetében bemutatom majd, igencsak nehézkes és körülményes megváltoztatni a szerződés
„szövegét” vagy kódját, miután azt a blokklánc részévé tettük. Ahogy az látható, a szerződés szinte teljesen megszünteti a közreműködő harmadik fél iránti igényt, bizonyos esetekben képes kilépni az elektronikus környezetéből, és kézzelfogható eredményeket produkálni.
Ezért tehát a továbbiakban fontos szemügyre vennünk a szerződés nyújtotta előnyöket és hátrányokat, hogy a későbbiekben felvázolt alkalmazási lehetőségek esetén, képesek legyünk megérteni mindazon lehetőségeket, amiket az egyes esetek bemutatnak, de ugyanakkor felhívja a figyelmünket azon veszélyekre, amelyekkel szembe kell néznünk, ha okosszerződést kívánunk kötni.
Elsősorban az előnyöket kell górcső alá vennünk. Azokat a tulajdonságokat, amelyek megkülönböztetik az okosszerződéseket, más szerződési típusoktól és lehetővé teszik, hogy alkalmazása széleskörűvé váljon.
3.1. Állandóság
A blokkláncon végrehajtott, kódba foglalt szerződések jelentősége nemcsak a digitalizációjuk nyújtotta előnyben ölt testet, hanem egy olyan megváltoztathatatlan jellegű szerződésformát jelent, amely az ebből adódó hiteles, pontos, és megbízható jelleg miatt a felek számára kifejezetten előnyös.
Tekintve, hogy a szerződés technológiai hátteréből adódóan annak módosítása, hamisítása – noha nem lehetetlen, azonban – meglehetősen körülményes, valamint köszönhetően a „ha akkor” logikai funktorra felfűzött digitális kód nyújtotta egyszerűségnek, az okos szerződés biztonsága megingathatatlannak tűnik. Állandóság alatt tehát nemcsak a szerződés szövegének megmásíthatatlanságát kell érteni, hanem mindazt a pontosságot és bizalmi alapot, amely ezzel együtt jár.
A szerződés eredeti célja a harmadik személyek, az összekötők („middleman”) kiváltása, eliminálása volt, amely révén a felek akarata közvetlenül érvényesülhet. Ennek eredményeként a szerződés önálló entitásként képes „működni” bármilyen külső interakció nélkül.
Azonban némi önkritikát gyakorolva be kell látni, hogy a függetlenség pusztán első látásra tűnik csak tiszta előnynek. Közelebbi vizsgálatot követően láthatóvá válik, hogy valójában inkább átok, mint áldás. Ahogy arra a hátrányok körében kitérek a továbbiakban, számos hátrány és gyengeség származhat az okos szerződések lényegi jellegét adó függetlenségi elemből.
22 XXXXXX Xxxxxx: Az okos szerződések létrejöttének és érvénytelenségének kérdései. In: Miskolci jogi szemle 16. évfolyam (2021) 3. szám (2. különszám) 302.
23 XXXX, J, XXX, X., XXXXXXXX, D. Upgrading blockchains: Smart contract use cases in industry. [Blog] Deloitte Insights. 2016. (Elérhető: xxxxx://xxx0.xxxxxxxx.xxx/xxxxxxxx/xx/xx/xxxxx/xxxxxxx-xxx-xxxxxxxxxxx/xxxxx- blockchain-for smart-contracts.html) (Letöltve: 2024. 10. 02.)
„Az automatikus mechanizmusok révén rengeteg idő is megspórolható, amíg a másik fél jognyilatkozataira vagy jogcselekményeire kellene várni egy szerződés lebonyolítása során.” – fogalmaz Xxxxxx Xxxxx.24 Álláspontját elfogadva elmondható, hogy a jog olyan területein, mint például a pénzügyi jog vagy az informatikai jog, komoly előnyökkel jár, hasznosnak bizonyul, ha az „ügyintézési idő” jelentősen lecsökken.
Emellett azonban az okos szerződés nem csupán gyorsabban hajtja végre az utasításokat, hanem valós időben, a változásokat érzékelve szinte azonnal képes módosítani a feltételeket, feltéve, hogy a felek azokban előre megegyeztek és a kód részévé tették azokat.
Végezetül, a hatékonyság jelentette előny nem csak abban áll, hogy az okos szerződés egy precíziós eszközzé válhat a szerződő felek kezében, amely képes szinte bármilyen szerződés azonnali, pontos és gyors végrehajtására, de ugyanakkor meglehetősen költséghatékony is. A szerződések megírása, kitöltése jelentősen kevesebb időt vesz igénybe (időhatékonyság), így kevesebb emberi input, hozzáadott érték szükségeltetik hozzá.
A szerződések esetében a megbízhatóságot és a biztonságot két külön fogalomként kell kezelnünk. A megbízhatóság a felek viszonyában értendő, jelen esetben tehát a szerződésen belüli viszonyokra értelmezendő.
Értelmezésemben a megbízhatóság, mint fogalom azt jelenti, hogy a felek megbizonyosodhatnak afelől, hogy egyikük sem tesz kísérletet a szerződés módosítására vagy annak meghamisítására, és erre alapvetően egyiküknek nincs is lehetőség
A megbízhatósággal szemben a biztonságot, mint külső tényezőt kell értékelni. Amíg tehát a megbízhatóság a felek közötti bizalmat erősíti, és az okos szerződések átlátható és megbízható működését takarja, addig a biztonságot, mint olyat, a külső tényezőktől való védelem elemeként kell értelmezni. Mint ilyen, a kriptográfiai eljárás során történő titkosítás, a blokklánc jelentette megosztott főkönyv technológia és az általános végpontok közötti titkosítás mind-mind olyan védelmi vonalat alkot, amelyet a hagyományos eszközökkel csak jelentős nehézségek árán lehet áttörni.
4. Az okosszerződések hátrányai
Az előnyök után azonban fontos bemutatni azon négy fő hátrányt2526, amelyre mind a lehetséges jogalkotónak, jogalkalmazónak vagy csak egyszerű, a szerződést használó jogalanynak tudatában kell lennie. Hiszen ahogy Xxxxxxx Xxxxxxxx, az okosszerződések atyja is felismerte az okosszerződésekben rejlő lehetőségek mellett a kockázatokat 27is, úgy álláspontom szerint az olvasó is csak akkor kaphat teljeskörű képet és hasznosítható tudást, ha tisztában lesz a negatívumokkal is amelynek az alkalmazás során kitüntetett figyelmet kell szentelni.
24 KIRÁLY Xxxxx Xxxxxx: Az okosszerződések helye a jogrendszerben 2019. 10. (Elérhető: xxxxx://xxxxx.xxx.xx/xxxxxx/Xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx/0000/Xxx%X0%X0xx%00X%X0%X0xxx.xxx) (Letöltve:2024. 10. 02.)
25 TULSIDAS, Xxxxxx Xxxxxxxxxxxx: Smart Contracts from a Legal Perspective. 2018. 16. Final Degree Work. Universitat d'Alacant, Spain,
26 CSITEI: i.m.
27 XXXXXXXX, X. Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System 2008. 1.
Ahogy az okos szerződéseknek egyszerre előnye a megbízhatóság és a blokkláncra kódolt szerződés szilárd szövete, úgy a módosítás nehézsége miatt a flexibilitás jelentősen lecsökken, így a feleknek előre kell gondolkodniuk é szinte minden lehetséges kimenetelt számba kell venniük, amennyiben el kívánják kerülni a szerződés későbbi módosításának szükségességét.
A függetlenség, a harmadik személyek kiváltásának ígérete első látásra rendkívül kedvezőnek hat. A szerződő fél személyét és teljesítőképességét megerősítő közvetítők hiánya ugyanakkor könnyen eredményezheti, hogy a felek inkább távol maradnak ettől az új megoldási formától és inkább a hagyományos szerződési formákat részesítik előnyben, mivel az azokba vetett bizalom erősebb alapot kínál kötelmi ügyleteik lebonyolításához.
Szükséges ugyanakkor figyelembe venni azt is, hogy a harmadik személyek, külső közreműködők részvétele még az okos szerződések alkalmazása esetén sem fog teljesen megszűnni, csupán számuk lecsökken és feladatuk átalakul. Ebben a tekintetben, nem zárható ki például az ügyvédi közreműködés, hiszen az okos szerződések elterjedésével az informatikában jártasabb, kifejezetten ilyen területre szakosodott jogászok tanácsadó, szerződés-ellenőrző szerepe felerősödik majd.
Mivel a gyakorlat meglehetősen új és egy gyerekcipőben járó jogintézményről van szó, az őt körülvevő szabályozás nem bír azzal a biztosító és kényszerítő erővel, ami elvárható. Ennek okán a gazdasági élet résztvevői is fenntartásokkal alkalmazzák a gyakorlatban, tovább nehezítve a jogesetek vagy precedensek alapján történő szabályozás kialakítását.
Habár az Európai Unió által 2022-ben közzétett Adatrendelet részletesen szabályozza az okos szerződéseket, az mégsem tekinthető kielégítő mértékűnek. Az intelligens szerződések gyorsan fejlődő jellegéből adódóan tehát a megfelelő jogszabályi háttér hiánya eltántorító lehet az alkalmazás területén. A hatékonyság és gyorsaság hátulütőjeként továbbá, a blokklánc működéséből adódóan az egyes adatok, blokkok hitelesítése is időbe telik, ezért a kiterjedt hálóval rendelkező láncok esetében, egyes bonyolultabb szerződések végrehajtása és hitelesítése több időt is igénybe vehet, amely szintén bizalmatlanságra adhat okot a szerződés e módjával szemben.
4.4. A meggyőző erő hiánya:
Az okos szerződés technológiája, révén, hogy még gyermekcipőben jár, magával hozza azt a minden technikai újdonságnál felmerülő gyermekbetegséget, amelyet a benne rejlő kockázatok, ki nem küszöbölt buktatók és kellemetlenségek jelentenek. Éppen ezért a gazdasági, magán és közszféra számára hiteltelen még ez a gyakorlat.
Habár nem kétséges, hogy hatalmas lehetőségek rejlenek benne, mégis a megbízható, hiteles háttér és a több évtizedes joggyakorlat hiánya tartja vissza attól a fogyasztókat, a vállalkozásokat és a bürokratikus intézményeket, hogy tömegesen alkalmazzák a gyakorlatban az önvégrehajtó szerződéseket.
5. Az okosszerződések alkalmazásának területei példákkal
Az előnyök, hátrányok főbb jellemzők és alapelvek teljes körű bemutatása után, dolgozatom és egyben e tanulmány központi témája, az alkalmazhatóság kérdéskörére térek rá, amelyet két fő részre oszthatok. Az első részben a következő oldalakon keresztül példákat felhasználva bemutatok valódi jogeseteket, amelyek nem csak exemplifikatív mutatják a hasznosítási lehetőségeket, de rávilágítanak olyan dilemmákra, és problémákra is, amelyek a szerződés alapvető tulajdonságainál fogva fennállnak.
A második részben pedig iparágak és tudományterületek szerint gyűjtöttem össze azon szituációkat, ahol az okosszerződések az egyértelm rendeltetésükön (tranzakció lebonyolítása két vagy több személy között) túl hasznosíthatóak.
Először ezért, egy alapvető példán keresztül mutatnám be a leghétköznapibb alkalmazását az okosszerződésnek:
„X meg szeretné venni Y ingatlanját, azzal a feltétellel, hogy habár a megfelelő ellenértékkel rendelkezik, csak akkor fizetné azt ki, ha számláján lesz legalább 2 millió forint, hogy abból kényelmesen tudja az ingatlant berendezni majd. X és Y megegyeznek, és megkérik Z-t, hogy foglalja okos szerződésbe ezt. A szerződést megírják és Z útjára indítja azt, majd egy héttel később, a szerződés életbe lép, átutalja a megfelelő összeget Y számlájára, és megküldi a mellékelt iratokat a földhivatalnak az ingatlan adásvétel és átirat ügyében. X azonban jogorvoslattal kíván élni, ugyanis az általa megjelölt számlán nem állt rendelkezésre az az összeg, amit kikötöttek, így a szerződés nem megfelelően teljesült. „
A fentebbi esetben a felek egyszerű adásvételre használták fel az okosszerződést amelybe egy feltételt építettek. A feltételek bekövetkeztét az okosszerződésekben ún. Orákulumok biztosítják, amelyek adatokat szolgáltatnak a blokkláncnak, így ezen keresztül a megfelelő adat beérkezése esetén az végrehajt bizonyos utasításokat.
Ebben az esetben az adat, amely a szerződés végrehajtását kiváltotta, az a megfelelő pénzösszeg rendelkezésre állása volt. A felmerülő probléma csupán abban állt, hogy a szerződés kódjában hiba28 folytán nem a megfelelő pénzösszeg megléte, hanem egy dátum váltotta ki a végrehajtást, szerződésszegést okozva ezzel. Egy fizikai formában, papír alapon kötött szerződésben ezt a hibát könnyebben, módosítás útján lehetett volna orvosolni, azonban itt az okosszerződés szinte megmásíthatatlan jellege miatt ez a lehetőség nem áll fenn a felek számára.
Ebben az esetben tehát a felelősséget a kód írója, a szerződés megalkotója fogja viselni. Ennek oka, hogy a felelősségi szabályok szerint a felelősség a károkozót, ebben az esetben az informatikust terheli a termékfelelősségi szabályok alapján, aki annak ellenére, hogy a felek, jelen esetben megbízók érthetően közölték vele az utasítást, ezt nem megfelelően hajtotta végre, amelyből X-nek kára származott.
A következő eset azonban nem ennyire egyszerű. Ahogy azt fentebb taglaltam, a szerződés elsősorban egy ún. „ha akkor” funktor alapján működik tehát elsősorban események egymásból következő láncolatát hajtja végre, amelyet az orákulumból érkező adatok képesek befolyásolni, beindítani vagy leállítani. Azonban a számítógépes kód által nem értelmezhető utasítások és paraméterek esetén a fél olyan tulajdonságokat vár el, amelyek teljesülését a számítógép nem képes ellenőrizni:
28 XXX, Xxxxx: Smart Contracts: Terminology, Technical Limitations and Real World Complexity. In: Law, Innovation & Technology 2017. 15–16.
„X rendel Y-tól egy mellszobrot saját magáról. Okos szerződésbe foglalják, hogy amennyiben elkészült a szobor, azt Y lefotózza, és elküldi egy megadott internetes címre, ahol egy arcfelismerő rendszer, ha azt X arcával azonosítja, kiutalja a megbízási és munkadíját”
Ebben az esetben a probléma abból adódik, hogy az vállalkozási jellegű kötelmek, mint a szobor vagy festmény elkészítése, nagyban függenek a megrendelő akaratától és utasításaitól.29 Ezért jelen esetben meglehet, hogy az elkészül, szobor hasonlít a megrendelőre, mégis az nem felel meg neki, hiszen nem úgy ábrázolja őt, ahogy azt szerette volna.
Tehát itt az okos szerződés nem képes biztosítani a megrendelő elégedettségét, hiszen a számítógép programja nem képes biztosítani azt, hogy az elkészült szoborral elégedett lesz, csupán annyit képes biztosítani, hogy az elkészült mű hasonlít majd a megrendelőre. A példa érzékeltetése végett vegyük alapul Xxxxxx xxxxx király portréját, amely 2024 májusában nagy médiavisszhangot eredményezett. 30
A festmény, habár megszólalásig hasonlított a megrendelő királyra, mégsem oly módon ábrázolta őt, ahogyan azt egy hagyományos királyi portré esetében elvárná a közvélemény. Így jelen esetben három lehetőség áll fenn az megrendelő számára: nem használ automatizált szerződéseket az ilyen típusú kötelmek során, vagy a kódba épít olyan paramétereket, amelyeknek meg kell felelnie az elkészült műnek, mielőtt azt teljesítésként elfogadná vagy egyszerű, köznyelvi megfogalmazásokat használ a szerződés megalkotásakor. 31
Végül, nem hagyható figyelmen kívül az orákulumok jelentette veszély sem, hiszen egy olyan szerződés esetén, amely külső forrásokból tájékozódik, és saját magát hajtja végre felügyelet nélkül, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha maga a külső orákulum hibásan működik, ezzel hibás teljesítést okozva.32
Tehát, habár az említett jelenség a hibás teljesítés körébe tartozik,33 mégis külön pontban kell beszélni róla, ugyanis itt nem rosszhiszeműség, kódolási hiba vagy homályos megfogalmazás okozta a problémát, hanem egy külső tényező hatására hiúsult meg a szerződés, vagy teljesült hibásan. Ebben az esetben az alábbi példa szemlélteti a problémát:
„Az ún. FDI (flight delay insurance) azaz repülőjárat késési biztosítás egy létező szolgáltatás, amelyet a német Etherisc vállalat dolgozott ki. Ennek értelmében az ügyfélnek automatikusan fizet a biztosító vállalat amennyiben a gép késik. A gép késésének mértékében egy, a szerződésbe épített algoritmus kiszámolja a biztosítási összeget, majd automatikusan kifizeti azt a biztosítottnak”34
Amint látható a fentebbi példa egy már működő okos szerződés alkalmazási módon alapul. Fontos rögzíteni, hogy a problémát, pusztán elméleti szinten vetődik fel, mivel ilyen jellegű hiba az Etherisc rendszerében a mai napig nem merült fel. A szerződés kódja egy orákulumot, jelen esetben a reptér terminálját használja a késés számításához és megállapításához. Azonban elméletben előfordulhat az az eshetőség, hogy a terminál meghibásodása miatt, a kód rossz információt gyűjt be és téves adatok alapján dolgozik.
Ebben az esetben azonban a probléma a hagyományos polgári jog keretein belül megoldható, hiszen a károsult ügyfél a biztosítóval szemben élhet majd keresettel, a biztosító
29 Ptk.6:238. §
30 xxxxx://xxx.xx.xx/xxxxx/0000/00/xxxxxx-xxxxxx-xxxxxx (Letöltve: 2024. 09. 29.)
31 TULSIDAS 2018. 38. és SAVELYEV 2016. 131.
32 CSITEI: i.m., 8.
00 XXXXX Xxxx Xxx, X. Formalizing Contract Law for Smart Contracts. 2017. In: Tilburg Private Law Working Paper Series No. 6/2017. [online] Tilburg Law School, 6-8. Elérhető: xxxxx://xxxx.xxx/xxxxxxxxx0000000 (Letöltve: 2024. 09. 28.)
34 XXXXXX Xxxxx: Az okos szerződések felhasználási lehetőségei 2018 6. (online)
Elérhető: xxxxx://xxxx.xxxx.x-xxxxxx.xx/00000/0/xxxxxxxxx_xxxxxxxxx_000_000-000.xxx (Letöltve: 2024. 09. 28.)
pedig a meghibásodott jelzőrendszer, a hamis orákulum okozta károk miatt fordulhat bírósághoz, a reptérrel, vagy az orákulumot üzemeltetővel szemben. Tehát habár az okos szerződések kifejezetten abból a célból jöttek létre, hogy elkerüljék a szerződésszegéseket, hibákat, mégis nyitva áll a lehetőség a jogviták kialakulására.
A következőekben, ahogy azt fentebb említettem, területekre bontva mutatom be a lehetséges felhasználási területeket. A Deloitte Insight egy 2018-ban megjelent cikkében foglalta össze azon területeket ahol a blokklánc és az okosszerződés jelentette előnyök hasznosíthatóak35. Ezen összefoglaló tematikáját követve talán az egyik legnagyobb potenciált jelentő tudományterületet mutatom be elsősorban.
Elsősorban a pénzügyi technológiákat sűrítő Fintech37 terültén vizsgáljuk meg az okos szerződések lehetőségeit, hiszen a kifizetések egyszerűsítése,38 automatizálása nem csak a jogi szféra szempontjából, így például bírságok megfizetése esetében lehet hasznos, hanem ahogy fentebb már említést nyert, a biztosítási igények elbírálásában is nagy szerepet játszhatnak.
Ebben az esetben a kód a benyújtott igénynek megfelelően ellenőrzi az adott helyzetet, és a megadott adatok alapján megállapítja a károsult jogosultságát a biztosításra, valamint a biztosító irányelveinek megfelelően megállapítja a megfelelő biztosítási összeget. Ehhez hasonlóan a biztosítás egyik válfaja a mikro biztosítások köre is jelentősen gyarapodhat az okos szerződések alkalmazásából.
A mikrobiztosítások alacsony díjjal kínálnak biztosításokat jellemzően alacsonyabb jövedelmű háztartások számára. A biztosítás tárgya széleskörű, hiszen tárgyaktól kezdve betegség, baleset vagy halál esetére is van lehetőség mikrobiztosítás, megkötésére, jellemzően alacsony díj mellett.
A Dynamis 39például munkanélküliségi biztosítást nyújt az okos szerződések decentralizált rendszerét felhasználva. Az előző példához hasonlóan ez esetben is komoly segítséget nyújthat az okos szerződés alkalmazása a biztosítási összeg kiszámolása és kifizetése során.
Ezek mellett, talán meglepő módon, a kuponkifizetések terén is egyre inkább elterjedté válik az okos szerződések alkalmazása. Ezen gyakorlat jellemzően az angol, valamint amerikai piacokon jellemző, ahol a felhasználó egy adott összegért kötvényeket vásárol, amelyért cserébe egy meghatározott időn keresztül kuponokat kap, majd a futamidő lejárta után a befektetett tőkét visszatéríti a felhasználónak. 40
35 Deloitte Insight: Blockchain: A technical primer 2018. Elérhető: xxxxx://xxx0.xxxxxxxx.xxx/xxxxxxx/xxx/xxxxxxxx/xx/xxxxxxxx/0000_Xxxxxxxxxx-xxxxxx/XX_Xxxxxxxxxx_Xxxxxx.xxx (Letöltve:2024. 09. 29.)
36 A fintech az angol financial technology kifejezés rövidítése, ami magyarul pénzügyi technológiát jelent. A fintech olyan új technológiák alkalmazását jelenti a pénzügyi szolgáltatások területén, amelyek célja a pénzügyi szolgáltatások hatékonyságának növelése és új, innovatív szolgáltatások nyújtása.
37 XXXXXXXXX, Xxxxxxx : Taming the Beast: A Scientific Definition of Fintech, 2016. In: Journal of Innovation Management 2016/4 3. Elérhető: xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxxxxxxx/000000000_Xxxxxx_xxx_Xxxxx_X_Xxxxxxxxxx_Xxxxxxxxxx_xx_Xxxxxxx (Letöltve: 2024. 10. 02.)
38 xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xxx/xxxx/xxxxxxxxxxxxx/0000/00/00/000000.xxx (Letöltve: 2024. 09. 29.)
39 FELL, Xxxxx: The 4 Insurtech Blockchain Disruptors To Know. 2017.
Elérhető: xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/0000/00/00/0 insurtech-blockchain-disruptors-know/ (Letöltve 2024. 09. 29.)
40 xxxxx://xxx.xxxxxx.xxx/xxxxxxxxxxx/xxxxx-xxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxxx-xxxxxxxx-xxx-xxxxx#xxxxxxx-xxxxx- contract-use-cases-in-finance (Letöltve: 2024. 09. 29.)
Az okos szerződések ezt a folyamatot is leegyszerűsíthetik, kiszámolva és kiutalva a megfelelő mértékű és számú kuponokat, majd a futamidő lejártakor visszautalva a megfelelő összegű tőkét.
A kifizetések területénél maradva, Xxxxxx Xxxxx hívja fel a figyelmet az agráriumban rejlő lehetőségekre. Példaként hozza a 2011. évi CLXVIII. törvényt (a továbbiakban Mkk. tv.), amely az időjárási és más természeti károk kezeléséről szól. 41
A jogszabály több kritériumot is felsorol, amelyek megléte esetén a termelő kárenyhítő juttatásra jogosult. Ilyen például az elemi káresemény elszenvedése, vagy ha üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett el.42
5.2. Egészségügy és gyógyászat43
A pénzügyi szektortól elmozdulva, az orvoslás szakterületén is hasznosnak bizonyulhat az intelligens szerződések alkalmazása. Az említett megoldás alkalmazása elsősorban a betegek adatainak kezelését, a biztosítási adatokhoz való hozzáférést gyorsíthatja fel és könnyítheti meg. Egy okos szerződés képes lenne összevetni a jelentéseket, elemezni a teszt- és labor eredményeket, felfedezni az esetleges eltéréseket és hibákat.
A betegek adatainál maradva, az okos szerződések alkalmazhatók lennének a társadalmi célú egészségügyi kutatások esetében is, oly módon, hogy mindazon személyes adatokat, amelyeket a törvény nem minősít szenzitív adatoknak, valamint amelyek felett a beteg szabadon rendelkezhet, hozzáférhetővé tehetné a felmérést végzők számára egy meghatározott összegű kifizetésért, mint a felmérésen való „részvételi díjért” cserébe.
Annak ellenére azonban, hogy ez a gyakorlat leegyszerűsítené és sok esetben átláthatóbbá, tisztábbá tenné az egészségügyi információk beszerzését, jelentős mértékben megnövelné a visszaélések és a GDPR rendelkezéseinek megszegésének kockázatát.44
A személyes adatok körét érintően, az okos szerződések orvostudomány területén történő felhasználásának egy harmadik formáját is szükséges megemlítenünk, amely nem más, mint a személyes egészség követése és jutalmazása.
Ezen alkalmazási terület olyan eszközök segítségével lenne lehetséges, amelyek rendelkeznek a megfelelő szenzorokkal, valamint képesek az internethez csatlakozni, adatot küldeni és fogadni (pl. okos óra, telefon, szobabicikli, mérleg, stb.) segítségükkel nyomon követhető az adott személy egészségének állapota, amelyet bizonyos mérföldkövek elérése esetén egy okos szerződésbe épített program jutalmazna. Ez az elmélet, a ma már elterjedt gyakorlatnak a kiterjesztése, ahol bizonyos alkalmazások, játékok, egyes mérföldkövek esetében jutalmazzák a játékost, vagy felhasználót45 (Internet Of Things)46 47
41 2011. évi CLXXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről
42 HEGYES: i.m. 7.
43 XXXX, X., XXX, X., XXXXXXXX, D.: i.m.
44 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) HL L 119., 2016.5.4,
45 Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ): Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány „Az Internet of Thinks koordinált fejlesztése és alkalmazásának elterjesztése Magyarországon” tárgykörben. 2015. 11.
46 Olyan fizikai eszközök hálózata amelyek szenzor, szoftver és egyéb technológiákkal rendelkeznek annak érdekében hogy más eszközök között, az interneten keresztül adatokat cserélhessenek.
47 XXXXXX, Xxxxxxx N. O. – EZE, Kelechi G. – XXXX, Xxxxxx X.: Smart Contracts: A Primer. In:Journal of Scientific and Engineering Research, 2018. 5.
Az okos szerződések a média területén is jelentősen felgyorsíthatják az olyan procedúrák működését, mint például a szerzői jogdíjak számítása és kiutalása. Ebben az esetben a szerződő felek között fennálló megállapodást követve a szerződés algoritmusa nem csupán kiszámolja és megállapítja az egyes feleket megillető jogdíjakat, hanem abban az esetben, ha a felek a programhoz egy elektronikus pénztárcát is hozzákapcsolnak, a szerződés – az önvégrehajtó mechanizmus folytán – „kifizeti önmagát”.
Az okos szerződések alkalmazásával, ha a jármű képes az internetre csatlakozni, és érzékeli, hogy töltőállomáshoz érkezett, vagy a töltőnyílásába egy töltőcsövet helyeztek, automatikusan letétbe helyezi a megadott összeget, majd fogadja a megmaradt összeget a számlára, esetleg önállóan visszautalja a fennmaradó összeget.
Említhető azonban olyan példa is, amely széles körben alkalmazható az európai kontinensen is, így például a nyilvántartások vezetése, és a könyvelések esetében is forradalmasíthat az okos szerződés, azzal, hogy a részvények nyilvántartását folyamatosan frissíti, a részvénytulajdonosok számával, és részesedésük arányával együtt.
Ugyanakkor ezzel jelentősen megkönnyítve a könyvelők munkáját, és megelőzve egyúttal a részesedésből adódó vitákat, valamint átláthatóbbá téve az üzleti életet.
Végezetül az ingatlan adásvételhez kötődően a földhivatali nyilvántartás eljárásait gyorsíthatja meg jelentősen az okosszerződés alkalmazása. Az ingatan adásvétel esetén, akár a vevő hitelképességének ellenőrzése is felgyorsulhat, valamint a digitálisan kötött szerződések esetén az okosszerződés aszükséges dokumentumokat automatikusan megküldené az illetékes földhivatalnak, helyettesítve ezzel az ügyvéd vagy az eladó munkáját.
Ugyanakkor a tulajdoni lapon fennálló tilalmak, szolgalmak és terhek érzékelését is elláthatja egy okosszerződés, megkönnyítve az adásvétel folyamatát és felgyorsítva azt. Ezekkel együtt az olyan váratlan események, mint amilyen a Covid járvány, már nem befolyásolhatnák olyan nagymértékben az ingatlan adásvételt és a földhivatali eljárások lefolytatását.
Sőt, tekintve a magas biztonságot, amit a technológia nyújt, arra is lehetőség van, hogy a vételár teljes kifizetését a rendszer nyomon kövesse, és automatikusan beadásra kerüljön a földhivatali tulajdonjog bejegyzési engedély, amit jelenleg ügyvédi letétbe helyezett bejegyzési engedéllyel oldanak meg.49
5.4. Az okos szerződések alkalmazásának egyéb lehetséges területei
Szigorúan egyik fentebbi kategóriába sem sorolható, a felek közötti kereskedelem, vagyis a P2P50, (azaz a végpontok közötti egyenrangú)51 kereskedelem, ahol a biztosítások, kölcsönzések esetében az okos szerződés algoritmusa helyettesítheti a bankokat, összekötve a hitelezőt a megfelelő kötelezettel.
Az okos szerződések alkalmazása vállalati életben megkönnyítené a szavazások menetét, így például ahol a feleknek nem szükséges személyesen részt venni bizonyos gyűlések szavazásain ott az okos szerződés megbízhatóan összeszámolja, tárolja és kimutatja a
48 XXXX, X., XXX, X., XXXXXXXX, D.: i.m.; XXXXXXXX: i.m. 21.
49 xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxxxxxxxx/x-xxxx-xxxxxxxxxxx-xxx-xxxx-xx-xxxx-xxxxxxxxx-xx/
50 A Peer-to-peer rendszer: röviden csak P2P rendszerként emlegetett kapcsolat egyenrangú felekből áll, akik eszközeikkel egy informatikai hálózatot alkotnak, amelynek egyes csomópontjai egymással kommunikálva, egymás számítási erőforrásait igénybe véve egységként működik. Az egyes csomópontok ugyanakkor, egyszerre szolgáltatnak és fogyasztanak is, hiszen a rendszerben ugyanolyan jogosultságokkal rendelkeznek, habár eltérő kapacitással vesznek részt a feladatokban.
51 DE FILIPPI, Xxxxxxxxx – XXXXXX, Xxxxx: Blockchain and the Law: The Rule of Code. London, Harvard University Press 2018. 13-14.
szavazatokat, valamint a szavazás eredményeit, a kriptográfiának köszönhetően a megfelelő anonimitással. 52
Végezetül ide sorolható a Xxxxxx Xxxx által bemutatott nemzetközi hajózással53 és kereskedelemmel összefüggő feladatok leegyszerűsítése és biztosítása. Ezzel a módszerrel a nemzetközi kereskedelemben résztvevő kereskedők számára biztosítható a termékük nyomon követése valamint megbízható információt és visszajelzést kaphatnak annak állapotáról, az egyes kikötőkben kiállított dokumentumokról, igazolásokról. 54
Ez a módszer egy olyan biztonsági hálót képezne a felmerülő félreértések, peres eljárások (jogviták), valamint hatásököri és illetékességi viták esetében, ahol a blokklánc segítségével minden tranzakció időpecséttel ellátva megbízhatóan igazolható, kiküszöbölve ezzel a gazdasági életben elengedhetetlen igényt, ugyanakkor lehetővé téve a megfelelő dokumentumok hatóságok számára való benyújtását, felgyorsítva az engedélyezési eljárásokat.55
6. Záró gondolatok
Habár jogtörténeti szempontból igen fiatal jogintézményről beszélhetünk, hiszen csak az elmúlt két évtizedben létezett az okosszerződés fogalma, mégis a bemutatott példákon keresztül látható, hogy egy meglehetősen széles körben alkalmazható, és megbízható eszközről van szó, amely képes a mindennapi életet és a kötelmi jogi gyakorlatot nagyban alakítani és befolyásolni.
Ugyan bizakodó vagyok az okos szerződések jövőjét érintően, mégis a joggyakorlat és a szabályozás hiányából kifolyólag jelenleg nem tekinthető széleskörűen alkalmazhatónak az okos szerződés gyakorlata, mivel hiányzik belőle az állami úton biztosított kikényszeríthetőség lehetősége, a tranzakciók biztonságát felügyelő központi ellenőrzés és azon biztosítékok amelyek kiküszöbölik azon etikai problémákat amelyek az anonim személyek által kötött ismeretlen tárgyú szerződések, megállapodások szinte megismerhetetlen hálója jelent, amellyel nem csupán festmények rendelhetők, de törvénybe ütköző módon is felhasználhatók.
Habár a már említett Adatrendelet jelentős lépéseket tesz egy egységes szakmai sztenderd kialakítása érdekében, ezt jelenlegi állapotában nem felel meg a központi kontroll azon szintjének, amelyet egy ilyen horderejű és jelentőségű esetkör szükségeltet. Úgy vélem azonban, éppen ezért kell kitüntetett figyelmet szentelni ennek a témának, hiszen a benne rejlő lehetőségek eltörpülnek azon veszélyek és kockázatok mellett, amelyeket egy félrekezelt, nem megfelelő módon szabályozott és ellenőrzött, de nagy tömegek számára elérhetővé tett lehetőség jelent. Mindezek mellett elvitathatatlan érdem, hogy már ma is, legalább akkora lehetőséget nyújtanak ezek a szerződések, mint amekkorát az első tőzsdék megjelenése jelentett. Így végezetül egyet kell értenem Xxxx Xxxxx megfogalmazásával hiszen: - „a jog annyi mindent (mondhatni mindent) szabályoz manapság, és az élet akármilyen területén jelenik meg egy új informatikai megoldás, eszköz, szolgáltatás vagy módszer, annak szinte azonnal lesz vagy lehet valamilyen jogi konzekvenciája(…)”.56
52 KIRÁLY: i.m., 9.
53 CSITEI: i.m. 9.
54 CAPLICE, Xxxxx: Improving shipping contracts with the use of Blockchains, Harshvardhan, 2018. május. Elérhető: xxxxx://xxx.xxx.xxx/xxxxx/xxx.xxx.xxx/xxxxx/xxxxxx/xxxxxxxxx_xxxxxxx_xxxxxxxxxxxx.xxx (Letöltve: 2024. 09. 28.)
55 XXXXX Xxxxx: Blockchain. A kriptovaluták és az okos szerződések világa. Budapesti Gazdasági Egyetem, Zalaegerszeg, 2018. 32.
56 XXXX Xxxxx: Platformok, robotok és a jog. Új szabályozási kiívások az információs társadalomban. Gondolat Kiadó, Budapest, 2018. 15–16.