Kikényszeríthetőség. A kötelmi szerződés igényt keletkeztet a jogosult javára. Ha a kötelezett nem teljesít, a jogosult nem elégítheti ki követelését önhatalmúlag; lehetősége van viszont meghatározott intézményekhez – például közjegyzőhöz, bírósághoz, végrehajtóhoz – fordulni. A kötel- mi szerződések további jellemzője tehát a polgári jog eszközeinek segítségével történő kielégítés.21 Ellentétben a hagyományos szerződések fenti vonásával, az okosszerződés a teljesítés automatikus végrehajtását hivatott biztosítani.22 Ebből következően felmerül annak kér- dése, hogy okosszerződések esetében a kötelem egy elemének, a kikényszeríthetőségnek a hiányáról van-e szó. A polgári jogi dogmatikában, csonka kötelemről lehet szó, ha a bírói úton való kikény- szeríthetőség lehetősége hiányzik. A csonka kötelmekhez nem fűződik társadalmi érdek, ezért az állam az ilyen szerződésekhez a kikényszeríthetőség lehetőségét nem biztosítja.23 Az okosszerződések esetében azonban nem a kikényszeríthetőség hiánya jelenik meg. A teljesítéshez fűződő kikényszeríthetőségi elem ugyanis egyrészről fokozottan jelen van ezekben az ügyletekben – lényegében az ügyletek esszenciáját jelenti. Másrészről pedig az okosszerződések alkalmazása nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felek igényüket bírói út igénybevételével kényszerítsék ki. Okosszerződések alkalmazása során ezért logikusabbnak tűnik az állami kikényszerít- hetőség alternatívájáról beszélni és nem a kikényszeríthetőség hiányáról.
Kikényszeríthetőség. Véleményem szerint Xxxxx jogosan tette meg a kikényszeríthetőséget alapelvnek ugyanis minden szerződés biztonságát nem a felek egymásba vagy az általuk használt technológiába vetett bizalomnak kell adnia, hanem annak a tudatnak, hogy a szerződés végső soron valamely eszközzel kikényszeríthető. Xxxxx szerint azonban nem egy harmadik félnek kell a felek fölé állni egy alá-fölé rendelt viszonyt létrehozva ezzel, hanem a kikényszeríthetőséget maguknak a feleknek kell megalkotniuk, mégpedig ellenőrzött digitális azonosság, beépített ösztönzők, és ami a legfontosabb, önvégrehajtó protokollokon keresztül. Ezen önvégrehajtó biztosítékok, akár mint előírás is szerepelhetnek egy intelligens szerződéseket szabályozó jogszabályban, állami kényszert állítva a felek elé, mégis kvázi-diszpozitív helyzetet teremtve rájuk hagyva az önvégrehajtó biztosíték jellegének és minőségének megalkotását. 14