ÖNGONDOSKODÁSI TERV 2.0

Jelen általános és kiegészítő szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a bizto- sítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szabályai alapján jöttek létre. Jelen feltételek szerint létrejö- vő biztosítási szerződésre a magyar jog az irányadó. Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. számú melléklete A) ré- szének megfelelő ügyféltájékoztatónak minősülnek. Az ügy- féltájékoztató elemeinek minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak.

A biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szol- gáltatásának korlátozásáról szóló feltételei, az alkalma- zott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vo- natkozó egyéb rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagí- tott betűvel szedettek.

Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószám: 10828704-2-44

KSH-száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg.00-00-000000 szám alatt.

Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: x00 0 000 0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx xxx.xxxxxx.xx

Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeleté- vel kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

Tájékoztató a függő biztosításközvetítőről

Jelen biztosítási szerződés megkötésére (ajánlattételre) a füg- gő biztosításközvetítőként (többes ügynökként) eljáró OVB Vermögensberatung Kft. (1138 Xxxxxxxx Xxxx xx 000. – a to- vábbiakban: OVB), illetve az ajánlaton feltüntetett biztosítás- közvetítést végző természetes személy (üzletkötő) közreműkö- désével kerül sor.

Az OVB Felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank (továb- biakban: MNB) (Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.). Az OVB és az üzletkötő adatai az MNB, mint felügyeleti ható- ság biztosításközvetítői regiszterében szerepelnek, a nyilván- tartás ellenőrizhető az MNB honlapján (xxxxx://xxxx.xxx.xx/ regiszter/) oly módon, hogy az ajánlaton feltüntetett üzletkötő- nek az OVB neve alatt aktív státuszban nyilvántartott biztosí- tásközvetítőnek kell lennie.

Az OVB nem rendelkezik minősített befolyással olyan biztosí- tóban, melynek termékeit közvetíti.

Az ügyfelet megilleti az OVB-vel vagy az üzletkötővel szem- beni panasztétel lehetősége. Közvetlenül az OVB-nél tett pa- naszokat az OVB, a panaszkezelési szabályzatában foglaltak szerint bírálja el. Panasz elbírálására jogosult továbbá az OVB felügyeleti szerve, a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A panasz- tétel lehetőségével és a panaszügyintézéssel kapcsolatban részletes tájékoztatást tartalmaz az OVB Panaszkezelési Sza- bályzata, mely elérhető a xxx.xxx.xx honlapon.

Az OVB vagy az üzletkötő szakmai tevékenysége során oko- zott kárért vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért az a biz- tosító köteles helyt állni, amely termékének közvetítése során az OVB a tevékenységével vagy mulasztásával a kárt okozta. Az OVB függő biztosításközvetítőként (többes ügynökként) a xxx.xxx.xx honlapon felsorolt biztosítók nevében jár(hat) el. Az OVB egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok egymással versengő termékeit közvetíti. Az OVB- nek a xxx.xxx.xx honlapon felsorolt biztosítási termékek ter- jesztésére van jogosultsága.

Az OVB, illetve az üzletkötő biztosítási termék közvetítése so- rán az ügyféltől díjat vagy díjelőleget nem vehet át, tehát az üzletkötő semmilyen díj beszedésére, készpénz átvételére, kezelésére nem jogosult.

Az OVB, illetve az üzletkötő a biztosítótól az ügyfélnek járó ösz- szeget előzetesen nem vehet át.

Az OVB a biztosítóval kötött megállapodása alapján képvise- leti jogosultsággal nem rendelkezik, kizárólag biztosításköz- vetítői tevékenységet végez, a biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni nem jogosult.

2. FOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK Adminisztrációs költség: a szerződés hosszú távú fenn- tartásával kapcsolatos, igazgatási és működési folyamatokra felszámított költség.

Áthelyezés: a befektetési egységek átváltása az egyik be- fektetési alapból egy másik befektetési alapba.

Átirányítás: a jövőbeli rendszeres díjak befektetési alapok közötti felosztásának módosítása.

Baleset fogalma: a biztosító kockázatviselésnek időtartama alatt, a biztosítottat ért, biztosított akaratán kívül fellépő egy- szeri, hirtelen külső behatás.

Befektetési egység: a befektetési alap befektetéseiben való arányos részesedést megtestesítő elszámolási egység.

Befektetési egység árfolyama: a biztosító ezen az áron vásárolja, illetve adja el a szerződő számláin nyilvántartott be- fektetési egységét.

Belépési kor: a biztosított személy életkora a biztosítás tech- nikai kezdetének időpontjában. A belépési kor úgy kerül meg- határozásra, hogy a szerződés technikai kezdetének évszá- mából levonásra kerül a biztosított születési évszáma.

Biztosítás technikai kezdete: a biztosítás kezdetét mega- dó időpont, az ajánlat aláírását követő hónap elseje.

Biztosítási ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben nem a biztosító teszi, hanem a biz- tosítási védelmet igénylő szerződő (a védelem a biztosítottra vonatkozik). Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megál- lapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja.

Biztosítási díj: a biztosító szolgáltatásának ellenértéke; ösz- szegét és esedékességét a szerződés rögzíti.

Biztosítási esemény: a biztosított életével kapcsolatos olyan esemény, amikor a szerződési feltételekben meghatáro- zottak alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége fennáll. Biztosítási év/ időszak: az az időszak, amely minden év- ben a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart.

Biztosítási évforduló: minden naptári évben a biztosítás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.

Bónusz befektetési egység: a biztosítási szerződés során keletkezett bónusz jóváírásokból képzett befektetési egységek. Díjfizetés: a biztosítási díj, szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de lehetséges havi, negyedéves, féléves részletek- ben is fizetni. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszű- nését eredményezi.

Díjfizetési tartam: megegyezik a biztosítási szerződés tar- tamával.

Életbiztosítási (haláleseti) biztosítási összeg: az életbiz- tosítási szerződésben megadott kockázati életbiztosítási fe- dezet, mely a biztosított elhalálozása esetén kerül kifizetésre. Az első éves díj kétszerese, de maximum 1 millió forint.

Életciklus stratégia: a szerződő számláihoz választható be- fektetési stratégia, melynek lényege, hogy automatikusan a biztosítási szerződés hátralévő tartamához igazítja a szerződő megtakarításainak befektetési alapok szerinti összetételét.

Értékkövetés (indexálás): a szerződésben rögzített érték- követési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj meghatá- rozott mértékkel automatikusan, a szerződés egyéb feltétele- inek módosítása nélkül változik.

Eseti befektetési egységek: azok a befektetési egységek, amiket a biztosító az eseti díjból vásárolt a szerződő rendelke- zése alapján és befizetésenként külön alszámlán tart nyilván. Eseti befektetési egységek visszavásárlási értéke: az eseti befektetési egységeknek az aktuális árfolyamon számí- tott értéke, melyet az aktuális adózásra vonatkozó jogszabá- lyok szerinti befizetési kötelezettség csökkenthet.

Eseti díj: a szerződő által a biztosító erre a célra rendszere- sített bankszámlájára, rendszeres díjon felül befizetett összeg. Eseti alszámla: az eseti befektetési egységek nyilvántartá- sára szolgáló számla. A biztosító az egyes eseti befizetéseket külön számlán tartja nyilván, melyeket egyedi befizetés azo- nosítóval lát el.

Felszabadított bónusz befektetési egységek: azok a loja- litási számláról felszabadított befektetési egységek, amelyek a felszabadítást követően megtakarítási befektetési egységekbe kerülnek átvezetésre és a biztosító a szerződés főszámláján tart nyilván.

Fogyasztó: olyan természetes személy, aki önálló foglalkozá- sa, üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

Forgalmazási nap: az a munkanap, amely nem minősül for- galmazási szünnapnak, és amely napra az egyes alapokra vo- natkozóan az alapkezelők árfolyamot tesznek közzé.

Főszámla: a megtakarítási befektetési egységek nyilvántar- tására szolgáló számla.

Függő tranzakció: olyan folyamatban lévő, befektetési egy- ségek darabszámát érintő megbízások (pl. befizetések, áthe- lyezések, költséglevonások) amelyek még nem zárultak le. Az egyes számlák darab és érték egyenlege nem állapítható meg addig, amíg ilyen tranzakció(k) van(nak) a szerződésen.

Hónapforduló: minden hónap első napja. Kockázatviselés kezdete: az az időpont, melyet követően bekövetkező biztosítási események esetén a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége fennáll.

Kockázatviselési időszak: az az időszak, mely egy adott életbiztosítási fedezet kockázatviselésének hatálybalépésével kezdődik és ugyanazon életbiztosítási fedezet megszűnéséig tart.

Kötvény: az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. Nem minősül értékpapírnak; elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható.

Lényeges körülmények: minden olyan körülmény, amely a biztosító által átvállalt kockázatra kihatással van, különösen azok a körülmények, melyek az ajánlati dokumentációban szerepelnek.

Lojalitási számla: a bónusz befektetési egységek nyilván- tartására szolgáló számla.

Megtakarítási befektetési egységek: a biztosítási szerző- désre befizetett rendszeres díjak adminisztrációs költséggel, valamint ezen felül az első 36 hónapban további szerződéskö- tési költséggel is csökkentett díjrészéből vásárolt befektetési egységek.

Megtakarítási befektetési egységek visszavásárlási értéke: a megtakarítási befektetési egységeknek az aktuá- lis árfolyamon számított értéke, melyet az aktuális adózásra vonatkozó jogszabályok szerinti befizetési kötelezettség csök- kenthet.

PortfólióFix stratégia: a szerződő számláihoz választható befektetési stratégia. A stratégia az alapjául szolgáló portfóli- óban szereplő befektetési alapok belső arányait állítja vissza minden biztosítási évfordulón azzal a céllal, hogy az ügyfél befektetéseinek aktuális kockázati szintje ne térjen el az ügy- fél eredeti, saját kockázat tűrő képessége alapján kiválasztott befektetési kombináció kockázati szintjétől.

Rendszeres díj: a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően fize- tendő aktuális biztosítási díj.

Szerződéskötési költség: a szerződéskötés első éveiben felmerülő kezdeti típusú, közvetlenül a szerződés létrejöttével kapcsolatban felmerülő költségek.

Unit-linked (befektetési egységekhez kötött) biztosí- tás: olyan biztosítási termék, amelynél a szerződő által befi- zetett díjakat a biztosító, a szerződő által kiválasztott eszköz- alapokba fekteti, a megszűnéskori vagy tartam végi kifizetés mértékét ezen alapok hozama határozza meg. A szerződő a tartam során igény szerint átcsoportosíthatja megtakarítását és jövőbeni befizetéseit a felkínált eszközalapok között.

Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a biz- tosító számára ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jo- gosult személy.‌‌

Vagyonkezelési költség: a biztosító által a vagyon kezelé- sével kapcsolatban: befektetési egységek vételével, eladásá- val és nyilvántartásával összefüggő költségek fedezeteként, a minden hónapban és minden számlatípusra (fő-, lojalitási-, valamint eseti számlára) felszámított költség.

3. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK, MEGHATÁROZÁSOK

3.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

3.1.1. Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biz- tosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult. A szerződő magyarországi állandó lakcímmel vagy állandó tar- tózkodási címmel és magyar adóazonosító jellel rendelkező, természetes személy; illetve magyarországi adóilletőséggel és székhellyel bíró jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany egyaránt lehet.

Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt sze- mély javára köti meg.

3.1.1.1. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítá- si esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított szerződésbe való belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatok- ról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosí- tottat köteles tájékoztatni.

Amennyiben a biztosított szerződésbe való belépési nyilatko- zatának biztosítóval történő közlésekor a szerződő már nincs életben, a biztosított szerződésbe való belépéséhez a szer- ződő örököseinek hozzájárulása nem szükséges. A szerződő személyének változásáról a biztosítót írásban értesíteni kell. A szerződő és a biztosított írásbeli hozzájárulásával harmadik személy a biztosítási szerződésbe szerződőként beléphet.

3.1.2. Biztosított: az a magyarországi állandó vagy állandó tartózkodási címmel és magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy, akinek az életére vagy az életével kap- csolatos, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási események kockázatviselési időszakon belüli bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.

3.1.2.1. Biztosított lehet az a 15-65 éves belépési korú termé- szetes személy, aki a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel.

3.1.2.2. Amennyiben a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, ak- kor a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváha- gyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

3.1.2.3. A biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválhat. A biztosított a szerződő írásbeli bele- egyezésével a szerződésbe szerződőként bármikor beléphet, ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépésről azonban a biztosítót írásban értesíteni kell. Ha a biztosított

belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe szerződőként belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

3.1.2.4. A szerződés létrejöttéhez, módosításához a biztosí- tott írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosí- tási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosí- tottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köte- les megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.

A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következté- ben a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, ki- véve, ha a biztosított a szerződésbe szerződőként belép.

3.1.2.5. Jelen életbiztosítási szerződésben kizárólag egy biztosított szerepelhet.

3.1.3. Kedvezményezett: a biztosítási szerződésben meg- nevezett személy, ilyen személy hiányában, vagy ha a ked- vezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy annak örököse.

3.1.3.1. A haláleseti szolgáltatásra jogosult személy a halál- eseti kedvezményezett.

Azonos biztosítási szolgáltatásra több kedvezményezett is jelölhető a kedvezményezettekre jutó százalékos mérték egy- idejű megjelölésével. Amennyiben a százalékos mértékek együttes összege nem pontosan 100 százalék, akkor a bizto- sító a kedvezményezettek között a kedvezményezés arányá- ban osztja szét a teljes biztosítási összeget.

Abban az esetben, ha a szolgáltatás kedvezményezett- je(i) a biztosított örököse(i), akkor a biztosító a szolgál- tatási összeget a biztosítási esemény bekövetkezte időpontjában fennálló örökösödési arányban fizeti ki az örökös(ök)nek.

3.1.3.2. A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával – a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig bármikor más kedvezmé- nyezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, akkor a kedvezményezett jelöléséhez, illetve módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A kedvezmé- nyezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biz- tosítási esemény bekövetkezése előtt elhalálozik vagy jogutód nélkül megszűnik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított örököse a kedvezményezett, ha új kedvezményezettet nem neveznek meg.

3.1.3.3. Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezmé- nyezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatály- ban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet vissza- vonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

3.2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ‌‌‌‌

A biztosítási szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítottnak a kockázatviselési időszakon belül bekövetkező elhalálozása.

3.3. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

3.3.1. Általános szabályok

A biztosító a befektetési egységek aktuális szolgáltatási érté- két a jelen szerződési feltételek 16. pontjában leírtak szerint határozza meg.

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződő által igazolhatóan már megfizetett, de a szerződő számláján még jóvá nem írt biztosítási díjat kifizeti a szerződő részére.

A biztosító a biztosítási események bekövetkezésekor az alábbi szolgáltatást teljesíti:

3.3.2. Haláleseti szolgáltatás

A biztosító a biztosított bármely okból bekövetkezett halála esetén az alábbi összegek közül a magasabb összeget fizeti ki a haláleseti kedvezményezett részére:

a) a biztosítás első éves díjának a kétszerese, de maximum 1 millió forint vagy

b) a szerződő számláin (fő, eseti, lojalitási) nyilvántartott be- fektetési egységek aktuális értéke.

3.3.3. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja A biztosítási szolgáltatást a jogosult egy összegben veheti fel, a jelen szerződés feltételek 15. pontjában meghatározott íra- tok benyújtást követően a jelen szerződési feltételek 16. pont- jában leírtak szerint.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli meg- állapodása alapján jön létre úgy, hogy a szerződő ajánlatot tesz a biztosítónak a szerződés megkötésére. Az életbiztosítá- si szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerző- dő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított írásbeli hoz- zájárulása szükséges. A szerződés létrejön, ha a biztosító az ajánlat alapján biztosítási kötvényt állít ki. Ebben az esetben a biztosítási szerződés létrejöttének időpontja a biztosí- tási ajánlat szerződő által történő aláírásának a napja.

A biztosítási szerződés akkor is létrejön – a biztosítási ajánlat- ba foglalt tartalommal –, ha a biztosító a fogyasztó által tett ajánlatra az ajánlat a biztosítónak vagy képviselőjének történő átadásától számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogsza- bályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rend- szeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés létrejöttének napjaként az ajánlat a szerződő általi aláírásának napját tekinti a biz- tosító.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési felté- teleknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javas- latot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvéte-

létől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

A biztosító által írásban feltett kérdésekre a valóságnak meg- felelően írásban adott válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz.

A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végez. A biztosító jogosult az így tudomá- sára jutott adatokat ellenőrizni. A kockázatelbírálás eredmé- nyétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadja vagy eluta- sítja. Az ajánlat esetleges elutasítását, a biztosító nem köteles megindokolni.

Ha kötvény a szerződő ajánlatától eltér és az eltérését a szer- ződő a kötvény kézhezvételétől számított 15 napon belül írás- ban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény kiszolgál- tatásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, akkor az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre a szerződés.

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növeke- dését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra, annak kézhezvételétől számított 15 napon be- lül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlé- sétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

4.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, VÁRAKOZÁSI IDŐ

4.1.1. A szerződés hatálybalépése

A biztosítási szerződés az aláírás napját követő hónap 1. napján lép hatályba, mely nap egyben a szerződés tech- nikai kezdete is.

4.1.2. A kockázatviselés kezdete és vége, kockázat- viselés kezdete előtti haláleset

A biztosító kockázatviselése a technikai kezdet napjának

0. órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződés már létre- jött vagy utóbb létrejön és az első díjfizetési gyakoriság szerinti díj esedékességéig befizetésre kerül.

Ha a biztosított bármely okból kifolyólag az ajánlat aláírásának napja és a kockázatviselés kezdete között elhalálozik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, a szerződés (vagy annak meg- felelő része) megszűnik akkor a biztosító a szerződő részére visszafizeti a már befizetett díjakat.

A biztosító kockázatviselése a szerződés tartama alatt a szer- ződés bármely okból bekövetkező megszűnésének időpontjá- ig vagy a biztosított haláláig áll fenn.

4.1.3. Várakozási idő

A biztosító várakozási időt nem köt ki.

4.2. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK ‌‌‌‌‌‌

A biztosítási szerződés határozatlan tartamra jön létre.

4.3. A BIZTOSÍTÁS HATÁLYA

Az életbiztosítási szerződés hatálya – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed a belföldön és a külföl- dön bekövetkezett biztosítási eseményekre.

5. DÍJFIZETÉS

5.1. A BIZTOSÍTÁS ELSŐ DÍJA

Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói meghatalmazás- sal rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára beérkezett- nek kell tekinteni. A szerződő fél ettől eltérő esetben azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

Az első díj jóváírására a szerződő számláján csak akkor kerül sor, ha a biztosító az ajánlatot kötvényesítette és a díj a biztosító számláján a helyes azonosítókkal (név, lakcím, átutalás és csoportos díjbeszedés esetén köt- vényszám; csekkes díjfizetés esetén befizetés azonosító) jóváírásra került, ezen ideig a díjat a biztosító függőszám- láján tartja nyilván és azt kamatmentes letétként kezeli.

5.2. RENDSZERES BIZTOSÍTÁSI DÍJAK

A biztosítás rendszeres díja éves díj, ami fizethető féléves, ne- gyedéves, vagy havi részletekben is. A biztosítási díjat a szerző- dés megszűnésének időpontjáig köteles a szerződő megfizetni. A biztosítás első rendszeres díja a szerződés hatálybalépése- kor, minden későbbi díj pedig annak a díjfizetési időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedé- kes, amelyre a díj vonatkozik.

A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettsé- gét abban az időpontban teljesíti, amikor a díjfizetési gyako- riságnak megfelelő aktuális biztosítási díjat, a megfelelő de- vizanemben (forint) beazonosítható módon befizeti, és az a biztosító számlájára megérkezik.

A szerződő számláján díj jóváírására csak akkor kerülhet sor, ha a díj a helyes kötvényszámmal és azonosítókkal (név, lakcím, átutalás és csoportos díjbeszedés esetén kötvényszám; csekkes díjfizetés esetén befizetés azono- sító) a biztosító rendszeres díjfizetésre aktuálisan rend- szeresített számláján jóváírásra került.

Rendszeres befizetés teljesítésére rendszeresített számlaszá- mot a 1. számú melléklet tartalmazza.

A biztosító által rendszeresített számlaszám megváltozása esetén, a biztosító a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) a változást megelőző legalább 60 nappal nyújt tájékoztatást, illetve a szerződőt a változás előtt legalább 60 nappal írásban értesíti. Téves – nem a jelen szerződés rendszeres díj befize- tésre rendszeresített bankszámlaszámra teljesített és/ vagy nem beazonosítható befizetéseket a biztosító függő számlán tartja, az ilyen összegeket a biztosító a küldő bankszámlaszámra legkésőbb 60. napig visszautalja és addig kamatmentes letétként kezeli.

Ha a szerződő több biztosítási időszakra vonatkozó rendszeres biztosítási díjat előre teljesít, vagy az esedé- kes rendszeres díjánál nagyobb összeget fizet be, akkor a biztosító az előre fizetett díjat a befizetést követően be- fekteti Az előre teljesített díjakra a biztosító a költség- levonásokat is előre érvényesíti úgy, hogy maximálisan annyi költséglevonást érvényesít amennyi a 7. pont alap- ján az adott költség típus vonatkozásában a biztosítót megilleti. A biztosító az előre befizetett díjat a következő díjrészletekbe beszámítja.

5.3. ESETI DÍJAK

A szerződőnek lehetősége van a rendszeres biztosítási díjon felül a eseti díjak befizetésére is az alábbiak szerint.

A szerződő által befizetett eseti díj kizárólag akkor tekinthető eseti befizetésnek, ha az a biztosító által külön erre a célra rendszeresített számlájára érkezett és az eseti díjra vonatkozó rendelkezés tartalmazza az eszközalapok közötti felosztást, a kötvényszámot, valamint megfelel a 1. számú mellékletben le- írt minimális díj szabálynak.

A szerződő köteles az eseti díj befizetéséről a biztosító köz- pontját írásban az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésé- vel értesíteni és rendelkezni arról, hogy ezt a díjat a biztosító milyen befektetési alapokban és milyen arányban helyezze el. Az eseti számláról bővebb információk a jelen általános szer- ződési feltételek 6.2. pontjában találhatók.

Eseti befizetés teljesítésére rendszeresített számlaszám meg- található az 1. számú mellékletben.

A biztosító által rendszeresített eseti bankszámlaszám megvál- tozása esetén, a biztosító a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) a válto- zást megelőző legalább 60 nappal nyújt tájékoztatást, illetve a szerződőt a változás előtt legalább 60 nappal írásban értesíti. A biztosító eseti díjak befizetésére alkalmazott bank- számlaszáma nem egyezik meg a biztosító rendszeres díjak számára használt bankszámlaszámával.

Amennyiben a szerződő helytelen, nem az eseti díjfize- tésre rendszeresített bankszámlaszámra teljesíti az eseti befizetését, abban az esetben, a biztosító a téves befize- tést nem korrigálja és az ebből adódó árfolyamkockáza- tot nem vállalja át.

Téves – nem a jelen szerződés eseti díj befizetésre rend- szeresített bankszámlaszámra teljesített és/vagy nem beazonosítható befizetéseket a biztosító függő számlán tartja, az ilyen összegeket a biztosító a küldő bankszám- laszámra legkésőbb 60. napig visszautalja és addig ka- matmentes letétként kezeli.

A biztosító a hiánytalanul kitöltött érvényes eseti díj befizetésé- ről szóló rendelkező nyilatkozat biztosító központjába – azono- sított módon – történő megérkezését követően vagy a befize- tett összeg biztosító számláján történt jóváírásának időpontja közül a későbbi időpontot követő 3 munkanapon belül indított megbízás alapján a 3. számú mellékletben részletezett teljesí- tés napi árfolyamon váltja át az eseti díjat – a szerződő érvé- nyes rendelkezésének megfelelően – befektetési egységekre. A befizetett eseti díjakból a 7.1.4. pontban megadott költségek levonását követően a biztosító eseti befektetési egységeket

vásárol, melyeket a szerződő eseti számláján elkülönítve tart nyilván.‌‌‌‌‌

A biztosító a befizetés befektetését követően, a szerződőt levélben tájékoztatja a befektetés eredményéről és az adott befizetéshez tartozó befizetési azonosítóról.

Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötele- zettségét nem módosítják. A biztosító az eseti díjakból automatikusan nem rendezi a szerződés díjelmaradását. A szerződő az 5.4. pontban leírt szabályok figyelembe vételével kérheti az elmaradt díjak eseti befektetési egy- ségek terhére történő rendezését.

Eseti díjfizetésre akkor is lehetőség van, ha a szerződésen díj- szüneteltetés van érvényben, vagy a szerződés díjmentesített állapotban van.

5.4. FIZETÉSI KÉSEDELEM

A biztosítási szerződés rendszeres díját a szerződő a szerző- dés díjfizetési gyakoriságának megfelelőn köteles megfizetni, a jelen szerződési feltételek 5.2. pontjában leírtak szerint.

A biztosító díjjal fedezettnek tekinti azt az időszakot, amikor a díjfizetési gyakoriság szerint teljes díj a díjfize- tési időszak első napjáig, amelyre az adott díj vonatkozik megfizetésre került. Ezen időpont után következő idősza- kot a biztosító díjjal nem fedezett időszaknak tekinti.

A rendszeres díjfizetés elmaradása esetén a biztosító fizetési felszólítás formájában értesíti a szerződőt az elmaradt díjak rendezésének módjáról és határidejéről.

Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az érte- sítések után továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszüne- teltetésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő ré- széről, és a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a póthatáridő eredménytelen elteltét követő 30. napon belül a szerződést megszüntetheti az első elmaradt díj esedékességére visszamenőleges hatállyal.

Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettségét az értesí- tések ellenére továbbra sem teljesíti, és a szerződés díjszüne- teltetésére vonatkozóan kérelem nem érkezett a szerződő ré- széről, és a szerződésnek van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a póthatáridő eredménytelen elteltét követő időszak végétől számított 30. napon belül a szerződést díjmentesíti az első elmaradt díj esedékességére visszamenőleges hatállyal. Ebben az esetben a szerződő írásbeli nyilatkozatával bármikor kérheti a szerződés teljes visszavásárlást a 13.1. pontban le- írtak szerint.

Írásbeli nyilatkozatával a szerződő bármikor kérheti a rendsze- res biztosítási díj tekintetében fennálló adott díjhátralék eseti befektetési egységek terhére történő rendezését. Amennyi- ben a szerződő élni kíván ezen jogával, úgy tudomásul veszi egyben azt is, hogy az egységek visszaváltásából és újbóli megvételéből többletköltsége, és a vonatkozó adójogszabá- lyok szerinti fizetési kötelezettsége származik.

A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

6. SZERZŐDŐ SZÁMLÁI

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében a biztosító a befizetett rendszeres és eseti biztosítási díjból – a szerződő által tett rendelkezés alapján –, valamint a szerződésen képződött bónusz összegekből a szerződő részére befektetési egységeket vásárol. Ezeket a befektetési egységeket a szerződő számláin az alábbiak szerint írja jóvá és tartja nyilván.

6.1. FŐSZÁMLA

A biztosító megtakarítási befektetési egységekben helyezi el a rendszeres díjak megtakarítási díjrészét, amely a díjfizetési gyakoriság szerinti díjnak a szerződéskötési és adminisztrá- ciós költséggel csökkentett része. A biztosító ide helyezi át a

8.3. pontban meghatározott bónusz felszabadítást követően felszabadult lojalitási befektetési egységeket, továbbá a loja- litási számlán nyilvántartott befektetései után keletkezett ho- zamjóváírási bónusz egységeket is.

A biztosító a megtakarítási befektetési egységeken érvényesíti a vagyonkezelési költséglevonást. A megtakarítási befektetési egységek terhére érvényesített költségelvonásokat a jelen ál- talános szerződési feltételek 7.1.3. pontja, mértékét pedig az

1. számú melléklet tartalmazza.

6.2. ESETI SZÁMLÁK

A szerződőnek a rendszeres díjfizetésen kívül lehetősége van úgynevezett eseti díjak befizetésére is az 5.3. pontban leírtak figyembevételével.

A biztosító a befizetett eseti díjakból az eseti díjakat érintő adminisztrációs költség levonást követően, eseti befektetési egységeket vásárol, melyet ezt követően befizetésenként kü- lön alszámlán tart nyilván.

Az eset díjakat érintő költségelvonásokat a jelen szerződési feltételek 7.1.4. pontja, mértékét pedig az 1. számú melléklet tartalmazza.

Az eseti számlán elhelyezett összegekből képzett eseti befek- tetési egységek terhére érvényesített vagyonkezelési költséget a jelen általános szerződési feltételek 7.1.4.2. pontja, mértékét pedig a 1. számú melléklet tartalmazza.

Az eseti befizetésekből képzett eseti befektetési egységek után keletkező hozamjóváírási bónuszt a biztosító arra az eseti alszámlára helyezi el, ahol az megkeletkezett.

6.3. LOJALITÁSI SZÁMLA

A biztosító a lojalitási számlán helyezi el a bónusz befektetési egységeket, amelyek a szerződésen keletkezhetnek. A bizto- sító a bónusz befektetési egységeket az aktuális, a főszámlára befizetett rendszeres díjakra vonatkozó alapfelosztás szerint fekteti be.

A biztosító a bónusz befektetési egységeken érvényesíti a va- gyonkezelési költséglevonást. A bónusz befektetési egységek terhére érvényesített vagyonkezelési költséget a jelen általá- nos szerződési feltételek 7.1.5.2. pontja, mértékét pedig az

1. számú melléklet tartalmazza.

A biztosító a bónusz befektetési egységeket a tartam végé- ig esedékes rendszeres díjak beérkezéséig gyűjti a lojalitási számlán.

A lojalitási számlán nyilvántartott bónusz befektetési egysége- ken keletkezet hozamjóváírási bónusz egységeket a biztosító a főszámlán tartja nyilván.‌‌

A lojalitási számlán elhelyezett bónusz befektetési egységek tel- jes felvételére a szerződő a 20. biztosítási év lejártával jogosult.

7. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉST TERHELŐ KÖLTSÉGEK

A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetén megkülönböztet a szerződő rendelke- zéstől függő és független költségeket.

A biztosító a költségek elvonását kétféle módon érvényesíti:

a) A befizetés időpontjában díjból érvényesített költségek (szerződéskötési és adminisztrációs) elvonása a befektetést megelőzően forintban történik. A biztosító a befizetés érté- két csökkenti a költségelvonásokkal és az így csökkentett díjból vásárol befektetési egységeket a szerződő részére.

b) A befektetési egység elvonással érvényesített (vagyon- kezelési) költség a biztosító havi rendszerességgel utólag érvényesíti, az alább részletezett módon.

A biztosító először kiszámolja a költség értékét forintban, ezt követően szétosztja az egyes eszközalapok aktuális arányában. Az így meghatározott költség összegeket az utolsó ismert árfolyamon átszámolja befektetési egység darabra és ezeket a darabokat vonja el az egyes eszköz- alapokból. A biztosító a teljes költséget forintra, a eszköz- alapokra szétosztott költség összegeket 2 tizedesre, végül a befektetési egység darabokat 6 tizedesre kerekíti.

Amennyiben a költséglevonást a biztosító nem tudja érvé- nyesíteni, akkor minden forgalmazási napon újra próbálkozik egészen addig, amíg a költséglevonás nem teljesül vagy a biz- tosítási szerződés meg nem szűnik.

Ha a szerződés megszűnése biztosítási esemény miatt kö- vetkezik be, akkor a biztosítót a megszűnés időpontjáig járó díjak illetik meg.

Ha a szerződés megszűnése egyéb – nem biztosítási – ese- mény miatt következik be, akkor a biztosítót a megszűnés időpontjáig járó díjak megilletik. A szerződés megszűnésének hónapjában esedékes költséglevonások a biztosítót ebben az esetben még teljes egészében megilletik.

A megszűnés időpontját követően beérkezett díjakat a bizto- sító a szerződő számára visszautalja.

7.1. SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSÉTŐL FÜGGETLEN RENDSZERES KÖLTSÉGEK

A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében három, a szerződő rendelkezésétől független költséget érvényesít: szerződéskötési-, adminiszt- rációs- és vagyonkezelési költség.

7.1.1. Befizetésből érvényesített költségek

A biztosító a szerződő által befizetett rendszeres vagy eseti díjakból, a befektetést megelőzően, a költségei fedezésére az alábbi költségelvonásokat alkalmazza a biztosítási szerződé- sen.

7.1.1.1. Szerződéskötési költség

A szerződés létrejöttével kapcsolatos, a szerződéskötés első éveiben felmerülő, kezdeti típusú költségeinek fedezetéül

szolgáló terhelés, melynek mértéke a biztosítási díj százalé- kában van meghatározva.

A szerződéskötési költséget a biztosító legfeljebb a szerződés első 36 hónapjára esedékes díjfizetési ütem szerinti aktuális, rendszeres díjakból érvényesíti.

A biztosító a szerződéskötési költséget a befizetések szerző- désen történő jóváírásának időpontjában számítja fel.

A szerződéskötési költség mértékét a jelen általános szerző- dési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

A szerződéskötési költséglevonás a főszámlára történő befi- zetéseket terheli, az eseti befizetéseket nem.

7.1.1.2. Adminisztrációs költség

A szerződés hosszú távú fenntartásával kapcsolatos, igazga- tási és működési folyamatokra felszámított költség, melynek mértéke a biztosítási díj százalékában van meghatározva.

Az adminisztrációs költséget a biztosító a díjfizetési ütem sze- rinti, aktuális rendszeres díjakból, valamint az eseti díjakból érvényesíti.

A biztosító az adminisztrációs költséget a befizetések szerző- désen történő jóváírásának időpontjában számítja fel.

Az adminisztrációs költség mértékét a jelen általános szerző- dési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

Az adminisztrációs költséglevonás a főszámlára és az eseti számlára történő befizetéseket terheli.

7.1.2. Befektetési egység elvonással érvényesített költ- ségek

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt az alábbi költ- ség levonást érvényesíti befektetési egység visszaváltással.

7.1.2.1. Vagyonkezelési költség

A biztosító által a vagyon kezelésével kapcsolatban: befektetési egységek vételével, eladásával és nyilvántartásával összefüggő költségek fedezeteként felszámított költség, melynek mértéke a befektetési egységek százalékában van meghatározva.

A vagyonkezelési költséget a biztosító a szerződés minden számlatípusára (fő, eseti, lojalitási számla) vonatkozóan a le- vonás időpontjában nyilvántartott befektetési egységek (meg- takarítási, eseti, bónusz befektetési egységek) aktuális érté- kéből, a függő tranzakciók figyelembe vételével, befektetési egységek elvonásával érvényesíti.

A biztosító a vagyonkezelési költséget havi rendszerességgel, a hónap utolsó naptári napján számítja fel.

A vagyonkezelési költség aktuális mértékét a jelen általános szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

A vagyonkezelési költséglevonás a főszámlán, az eseti szám- lán és lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egységeket terheli.

A fent részletezett költségtípusok az alább leírt módon és számláról kerülnek levonásra.

7.1.3. Főszámlát érintő terhelések

A főszámlát érintő költségek között találhatók azok a terhelé- sek, amelyek a szerződés rendszeres díjából vagy az abból képzett megtakarítási befektetési egységek terhére kerülnek levonásra.

7.1.3.1. Befizetésből (rendszeres díjakból) érvényesített költségek ‌‌‌

a) Szerződéskötési költség a jelen szerződés feltétel 7.1.1.1. pontja szerint.

b) Adminisztrációs költség a jelen szerződés feltétel 7.1.1.2. pontja szerint.

7.1.3.2. Megtakarítási befektetési egység elvonással érvényesített költség

a) Vagyonkezelési költség a jelen szerződési feltétel 7.1.2.1. pontja szerint.

7.1.4. Eseti számlákat érintő terhelések

Az eseti számlát érintő terhelések között találhatók azok a költ- ségek, amelyek a szerződés eseti díjából vagy az abból képzett eseti befektetési egységek terhére kerülnek levonásra.

7.1.4.1. Eseti befizetésből érvényesített költség

a) Adminisztrációs költség a jelen szerződés feltétel 7.1.1.2. pontja szerint.

7.1.4.2. Eseti befektetési egység elvonással érvényesí- tett költségek

a) Vagyonkezelési költség a jelen szerződési feltétel 7.1.2.1. pontja szerint.

7.1.5. Lojalitási számlát érintő terhelések

A lojalitási számlát érintő terhelések között találhatók azok a költségek, amelyek a szerződés lojalitási számláján képzett bónusz befektetési egységek terhére kerülnek levonásra. A lojalitási számlára történő befizetésekből a biztosító nem von le költséget.

7.1.5.1. Lojalitási befektetési egység elvonással érvé- nyesített költség

a) Vagyonkezelési költség a jelen szerződési feltétel 7.1.2.1. pontja szerint.

7.2. A SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSE ALAPJÁN ÉRVÉNYESÍTETT KÖLTSÉGEK

A szerződő rendelkezése alapján érvényesített költségek min- dig arról a számláról kerülnek levonásra, amelyre a szerződő rendelkezése vonatkozik.

7.2.1. Díjszüneteltetés költsége

A biztosító a szerződés tartama alatt, a szerződés díjszüne- teltetése esetén (a 12.5. pont alapján) egyösszegű költséget számít fel. A biztosító a költséget a díjszüneteltetési kérelem beérkezését követő hónap első napján az utolsó ismert áxxx- xxxxxx, a főszámlán nyilvántartott megtakarítási befektetési egységek terhére, darabvisszaváltással érvényesíti. A díjszü- neteltetési költség mértékét a jelen általános szerződési felté- telek 1. számú melléklete tartalmazza.

7.2.2. Díjmentesítés költsége

A biztosító a szerződés 5.4. pontban részletezett ok miat- ti díjmentesítése esetén (a 12.6.2. pont alapján) az 1. számú mellékletben meghatározott költséget számítja fel. A költség elvonását a biztosító havi rendszerességgel a főszámláról, a megtakarítási befektetési egységek visszaváltásával, az utol- só ismert árfolyamon érvényesíti.

7.2.3. Részleges visszavásárlás költsége

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerződő kérésére történő részleges visszavásárlás (a 12.7. pont alap- ján) teljesítésére egyszeri költséget számít fel.

A költség alapja a visszaváltott befektetési egységek értéke. A levonás befektetési egység visszaváltással a főszámláról történik. A biztosító az utolsó ismert árfolyam alapján a költ- séget darab alapon érvényesíti. A részleges visszavásárlás költségének mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

7.2.4. Eseti pénzkivonás költsége

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerződő kérésére történő eseti pénzkivonás (a 12.8.pont alapján) telje- sítésére egyösszegű költséget számít fel.

A költség alapja a visszaváltott befektetési egységek értéke. A levonás befektetési egység visszaváltással, arról az eseti alszámláról történik, ahonnan a visszaváltást a szerződő kez- deményezte. A biztosító az utolsó ismert árfolyam alapján a költséget darab alapon érvényesíti. Az eseti pénzkivonás költ- ségének mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

7.2.5. 30 napos felmondás költsége

A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból – a szer- ződés szerződéskötéstől számított 30 napon belüli felmondása esetén (a 13.2. pont alapján) – a kötvényesítés, a nyomtatvá- nyok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el. Az elszámolás elve szerint a biztosító a fenti költségek fedezé- sére a befizetett díjat, de maximum a jelen általános szerződési feltételek 1. számú mellékletében megjelölt összeget tarthatja vissza.

8. BÓNUSZOK

8.1. BÓNUSZOK TÍPUSAI

A biztosító a szerződésen kétféle típusú bónuszt különböztet meg:

– A biztosító – a 8.1.1. pontban részletezett – hozamjóváírá- si bónuszt ír jóvá, ami a jóváírás pillanatától hozzáférhető a szerződő számára, a fő- és az eseti számlákon.

– A biztosító a szerződés hosszútávú megtartását ösztönző, úgynevezett lojalitási bónuszokat – a jelen szerződési felté- telek 8.1.2. pontjában részletezett feltételek teljesülése ese- tén – ír jóvá a 6.3. pontban leírt lojalitási számlán, melyeket a

8.2. pontban leírtak szerint tesz hozzáférhetővé a szerződő számára.

8.1.1. Hozamjóváírási bónusz

Az egyes alapkezelőkkel kötött megállapodás alapján, a bizto- sító – az 1. számú mellékletben eszközalaponként meghatá- rozott mértékében – bónusz befektetési egységeket vásárol a szerződő részére, melyeket negyedévente a fő- és eseti szám- lákon lévő eszközalapokon ír jóvá a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napi árfolyamok alapján. A jóváírás az alapkezelővel történő negyedéves elszámolás lezártát követő- en történik meg, az elszámolás alapjául szolgáló negyedévet követően, legfeljebb 2. negyedév végéig.

A jóváírásig megszűnő szerződések az adott időszakra eső befektetési bónuszból nem részesülnek. A hozamjóváírási bó- nusz egység a fő- eseti- és lojalitási számlákon lévő egysége- ken keletkezik.

A lojalitás számlán lévő egységeken megképzett hozamjóvá- írási bónusz egységek a főszámlára kerülnek megtakarítási befektetési egységként. Az eseti és főszámlán lévő egysége- ken megképzett hozamjóváírási bónuszokat, pedig a biztosító

a jóváíráskor azonnal a fő és eseti számlákra helyezi megtaka- rítási és eseti befektetési egységként.‌‌‌

8.1.2. Lojalitási bónuszok

8.1.2.1. Díjnagyság szerinti bónusz

A szerződő által befizetett rendszeres díjak után, a biztosító

– az 1. számú mellékletben meghatározott minimális díjak fi- gyelembe vételével és mértékében – bónusz befektetési egy- ségeket vásárol a szerződő részére, melyeket a 6.3. pontban meghatározott lojalitási számlán tart nyilván a szerződés lejá- ratáig. A 8.2. pontban leírt bónusz felszabadítást és az elérést követően a bónusz befektetési egységek a főszámlára kerül- nek megtakarítási befektetési egységként.

8.1.2.2. Díjfizetési mód szerinti bónusz

A szerződő által befizetett rendszeres díjak után, a biztosító

– az 1. számú mellékletben meghatározott díjfizetési mód sze- rint és mértékében – bónusz befektetési egységeket vásárol a szerződő részére, melyeket a 6.3. pontban meghatározott lojalitási számlán tart nyilván a szerződés lejártáig. A 8.2. pontban leírt bónusz felszabadítást és a lejáratot követően a bónusz befektetési egységek a főszámlára kerülnek megtaka- rítási befektetési egységként.

8.1.2.3. Öngondoskodási bónusz

A biztosító a bónusz meghatározásánál a szerződés első há- rom évében levont szerződéskötési költséget, valamint az első három év mindenkori aktuális díja 10%-ának megfelelő össze- gét veszi alapul. Amennyiben a szerződés aktuális díja kisebb, mint a szerződéskötéskori díj, akkor a biztosító az aktuális díj és a szerződéskötéskori díj aránya szerint csökkenti az öngon- doskodási bónusz mértékét. A biztosító az 1. számú melléklet- ben meghatározott időszakokban, az előbbiekben meghatá- rozott összeg alapján, az egyes időszakokra érvényes %-ban teljesíti a bónusz befektetési egységek vásárlását. A bónusz befektetési egységeket a 6.3. pontban meghatározott lojalitási számlán tartja nyilván. A 8.2. pontban leírt bónusz felszaba- dítást követően a bónusz befektetési egységek a főszámlára kerülnek megtakarítási befektetési egységként.

8.1.2.4. Hozamplusz bónusz

A biztosító az 1. számú mellékletben meghatározott biztosítási évtől a főszámlán nyilvántartott megtakarítási befektetési egy- ségek az 1. számú mellékletben meghatározott százalékában hozamplusz bónusz befektetési egységeket vásárol. A bónusz befektetési egységeket a 6.3. pontban meghatározott lojalitási számlán tartja nyilván. A 8.2. pontban leírt bónusz felszabadí- tást követően, a bónusz befektetési egységek a főszámlára kerülnek megtakarítási befektetési egységként. A 20. bizto- sítási évfordulót követően a hozamplusz bónusz befektetési egységek a főszámlára megtakarítási befektetési egységként kerülnek elhelyezésre. A 20. év után keletkezett hozamplusz bónuszt a biztosító a főszámlán írja jóvá.

A hozamplusz bónusz befektetési egységek vásárlására min- den esetben a havi rendszerességgel érvényesített vagyonke- zelési költség levonás teljesülését követően kerül sor.

8.1.2.5. Hűség bónusz

A biztosító a biztosítási szerződés 1. számú mellékletében meghatározott időszakban befizetett biztosítási díjak, az 1. számú mellékletben meghatározott százalékából hűség bó- nusz befektetési egységeket vásárol. A bónusz befektetési

egységeket a 6.3. pontban meghatározott lojalitási számlán tartja nyilván. A 8.2. pontban leírt bónusz felszabadítást kö- vetően a bónusz befektetési egységek a főszámlára kerülnek megtakarítási befektetési egységként.

8.2. LOJALITÁSI BÓNUSZ FELSZABADÍTÁS

A 10. évfordulót követően a lojalitási számlán található be- fektetési egységek 75 százalékát a biztosító felszabadítja és megtakarítási befektetési egységként áthelyezi a szerződő főszámlájára.

A megmaradt bónusz befektetési egységek, valamint a fel- szabadítást követően keletkező bónusz befektetési egységek továbbra is a lojalitási számlán maradnak, kivéve a hozamjó- váírási bónuszt.

A 15. évfordulót követően a lojalitási számlán található bónusz befektetési egységek 75 százalékát a biztosító felszabadítja és megtakarítási befektetési egységént áthelyezi a szerződő főszámlájára. A megmaradt bónusz befektetési egységek, va- lamint a felszabadítást követően keletkező bónusz befektetési egységek továbbra is a lojalitási számlán maradnak, kivéve hozam jóváírási bónuszt.

A 20. biztosítási évben a biztosító a lojalitási számlán lévő bónusz befektetési egységek 100%-át áthelyezi a szerződés főszámlájára és a továbbiakban ott tartja nyilván megtakarítási befektetési egységek formájában.

Az ezt követően keletkező bónuszokat a biztosító a főszámlán helyezi el.

8.3. LOJALITÁSI BÓNUSZOK ELVESZTÉSE

A jelen általános szerződési feltételek 8.1. pontjában meghatá- rozott bónuszok jóváírása az alábbi események bármelyikének bekövetkezése esetén megszűnik, valamint a szerződő egyide- jűleg – amennyiben van ilyen – automatikusan elveszíti a lojalitá- si számlán nyilvántartott bónusz befektetési egységeit:

a) a szerződés bármely okból bekövetkező díjmentesítése,

b) a szerződés bármely (nem biztosítási eseményből követke- ző) ok miatti megszűnése,

c) a szerződés teljes visszavásárlása.

8.4. LOJALITÁSI BÓNUSZ CSÖKKENTÉSE

Amennyiben a főszámla a szerződés biztosító által meghatá- rozott egyenlege, a részvisszavásárlást követően 650.000 Ft alatt van, vagy az alá kerül a lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egységek az alábbiakban meghatározott módon csökkentésre kerülnek.

Bónuszcsökkentés szabályai

A szerződés megtakarítási befektetési egységeit csökkentő részleges visszavásárlás végrehajtását követően a biztosító az alábbi vizsgálatokat végzi el:

– A biztosító meghatározza a főszámlán a részleges vissza- vásárlás előtti (nyitó) egyenleget; a megtakarítási befekte- tési egységek értékét a visszaváltás napján ismert utolsó árfolyam szerinti értéken vizsgálva; a visszaváltás megbí- zásnapja előtt elindult tranzakciók figyelembe vételével.

– Ezt követően a biztosító meghatározza a főszámlán a részvisszavásárlás lezárásának időpontjában a szerződés

(záró) egyenlegét, a részvisszavásárlás lezárásnak napján az utolsó ismert árfolyam szerint.‌‌‌‌

Amennyiben a szerződés főszámlájának nyitó és záró egyenle- ge a biztosító által történt vizsgálat során egyaránt 650000 Ft alatt van, úgy a lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egy- ségeket a biztosító arányosan csökkenti.

Bónusz arányos csökkentésének folyamata:

A biztosító a ténylegesen visszaváltott megtakarítási befekte- tési egységek értékét viszonyítja az előzőekben meghatározott részleges visszavásárlási folyamatot megelőző (nyitó) egyen- leghez és az így kapott arányszámmal csökkenti a lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egységek darabszámát.

Amennyiben a szerződésnek a biztosító által történt vizsgálat alapján meghatározott nyitó egyenlege 650.000 Ft felett van, záró egyenlege pedig 650.000 Ft alatt van, úgy a biztosító azt vizsgálja, hogy a szerződés záró egyenlege mennyivel csök- kent 650.000 Ft alá és ugyanilyen arányban kerül csökken- tésre a lojalitási számlán nyilvántartott befektetési egységek darabszáma.

A fenti események miatt elvesztett befektetési egységek visz- szaállítására nincs lehetőség.

A lojalitási számla befektetési egységeinek csökkentése és a részleges visszavásárlás folyamata időben eltérhetnek egy- mástól.

9. ALAPKEZELŐK BEFEKTETÉSI ALAPJAI; TŐKE ÉS HOZAM GARANCIA, ILLETVE VÉDELEM; ESZKÖZALAP FELFÜGGESZTÉS

9.1. BEFEKTETÉSI ALAPOK, ESZKÖZALAPOK

A biztosító a megtakarítási díjrészből a szerződő részére a be- fektetési alapkezelők által működtetett befektetési alapokban

– melyek egy az egyben a biztosító eszközalapjaiban vannak elhelyezve – befektetési egységeket vásárol. Az alapkezelő befektetési alapjai befektetési egységekből állnak, amely egy- ségek a befektetési alap eszközeiben való részesedést jelen- tik. Az alapkezelő célja az alaphoz tartozó befektetési egysé- gek értékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény (mely lehet nyereség és veszteség is) változtatja az alapkezelő befektetési alapjainak eszközértékét és ezáltal a szerződő által megvásárolt befektetési egységek értékét.

Az alapkezelők szerződéskötéskor választható befektetési alap- jait és az alapkezelők befektetési elveiről szóló tájékoztatást a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza. Az alapkezelők különböző befektetési alapjai különböző típusú be- fektetési formát képviselnek, melyek a várható hozamban és a befektetés kockázatában különböznek egymástól.

A biztosítás megkötésekor a szerződő határozza meg, hogy a rendszeres biztosítási díj megtakarítási részét, valamint az eseti befizetések alkalmával befizetett adminisztrációs költ- séggel csökkentett összeget milyen arányban (százalékban) kívánja az alapkezelők egyes befektetési alapjaihoz kötött be- fektetési egységek vásárlására fordítani. A biztosító minimális arányt határozhat meg, melyet a jelen szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmaz.

9.2. ALAPOK LÉTREHOZÁSA, MEGSZÜNTETÉSE

Az alapkezelőknek jogukban áll új befektetési alapokat lét- rehozni és meglévő alapokat megszüntetni. Befektetési alap megszüntetésére abban az esetben kerül sor, ha az alap ér- téke az alapkezelő megítélése szerint nem elegendő az alap gazdaságos működtetéséhez. A biztosító is dönthet úgy egy- oldalúan, hogy meghatározott alapok további választására nem nyújt lehetőséget:

a) ha az eszközalapban lévő eszközállomány értéke a biztosí- tó megítélése szerint nem elégséges a gazdaságos műkö- déshez, vagy

b) ha az eszközalap mögöttes eszközeinek forgalmazását a kibocsátó, jogszabály vagy a felügyelő hatóság korlátozza.

A biztosító azon szerződőket, akiknek egy megszűnő alapban befektetési egységei vannak, az alap tervezett megszüntetése előtt 15 nappal írásban értesíti és felajánlja a megszűnő alap befektetési egységeinek bármely más működő alap befekte- tési egységeibe való költségmentes áthelyezését, illetve biz- tosítja a további rendszeres díjak költségmentes átirányítását. Amennyiben a szerződő az értesítésben meghatározott hatá- ridőig nem rendelkezik a megszűnő alapban lévő befektetési egységeinek áthelyezéséről, illetve az átirányításról, abban az esetben a biztosító a kiküldött tájékoztatóban leírtaknak meg- felelően jár el.

Az alapkezelőknek joga van a befektetési alapok felosztására vagy összevonására, ami megváltoztatja a befektetési egy- ségek számát és ezáltal értékét. Ez a művelet csak technikai jelentőségű és az alapokban lévő egységek, valamint a szer- ződő számláján lévő befektetési egységek összértékét nem befolyásolja. Az alapkezelők befektetési alapjaiban bekövetke- ző vagy működési rendjét érintő, jelen szerződési feltételekben foglalt eljárási rendjétől eltérő változást a biztosító a honlapján közzéteszi. A szerződő tudomásul veszi, hogy a biztosító a közölt változásoknak megfelelően jár el, illetve módosítja az alapkezelőkkel kapcsolatos eljárási, működési rendjét.

Az alapkezelők a befektetési alapokat minden forgalmazási napon értékelik. A biztosító az alapkezelők által meghatározott egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a befektetési egységek belépési árának tekinti. A befektetési egységek ér- tékét és a befektetési egységek árfolyamát a biztosító 6 tize- des jegy pontossággal tartja nyilván.

9.3. ESZKÖZALAP FELFÜGGESZTÉS

9.3.1. Eszközalap felfüggesztés szabályai a befektetési formákról és kezelőiről szóló törvény szerint

A 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőiről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módo- sításról szóló törvény 113-116. §-a alapján a befektetési jegy folyamatos forgalmazását az alapkezelő szüneteltetheti, illetve felfüggesztheti az alábbi esetekben:

9.3.1.1. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfel- jebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befekteté- si jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alap- kezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladékta- lanul a felügyeletet.

Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek forgalom- ba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken.

9.3.1.2. A befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást

– a vételt és a visszaváltást egyaránt – kizárólag a befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha

a) a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközér- téke nem állapítható meg, így különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok mi- att nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfo- lyam információ;

b) a befektetési alapkezelő, a letétkezelő vagy a forgalmazó

– a 9.3.1.1. pont (1) bekezdésben meghatározott eset kivé- telével – nem képes a tevékenységét ellátni;

c) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált.

A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési je- gyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap likviditása – figyelembe véve a befektetési alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt – ve- szélybe kerül.

A befektetési alapkezelő az (1) és (2) bekezdésekben meg- határozott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján hala- déktalanul tájékoztatja a befektetőket, a felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, ahol a befektetési jegyet forgalmazzák.

9.3.1.3. A felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben:

a) a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kö- telezettségének, vagy

b) a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak.

A felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányá- ban felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalma- zását a 9.3.1.2. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a 9.3.1.2. (2) be- kezdésében meghatározott esetben.

9.3.1.4. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit legalább 20 százalékban más befekteté- si alapba fektető befektetési alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabá- lyaihoz igazodik. A felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meg- hosszabbíthatja.

A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesz- tését kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. A befektetési alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.

A felfüggesztés ideje alatt a befektetők a befektetési jegyekkel csak OTC kereskedhetnek.

9.3.2. Az eszközalap felfüggesztés szabályai a biztosí- tási tevékenységről szóló törvény szabályai szerint

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

127. § alapján az alábbi szabályozás vonatkozik az eszközalap biztosító általi felfüggesztésére.

9.3.2.1. A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egysé- gekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszköz- alap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően hala- déktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő ha- tállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalom- mal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

9.3.2.2. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása ki- vételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendel- kezések – így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás – nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a harminc napot meg- haladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írás- beli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-fel- függesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonat- kozóan a szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszün- tetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfél- rendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladék- talanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

9.3.2.3. Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy a szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az esz- közalap felfüggesztésének tartama a harminc napot megha- ladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kö- vető harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesz- tett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelke- zés hiányában – az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő negyvenötödik naptól.

9.3.2.4. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlá- ja aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesz- tés megszüntetését követő tizenöt napon belül – amennyiben

a 9.3.2.8. pontban írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egysége- iből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-fel- függesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések sze- rinti összeget kifizetni.

9.3.2.5. A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesí- tését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biz- tosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszköz- alap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kö- telezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tar- tama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban bizto- sítottanként legfeljebb harmincmillió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befek- tetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez megha- ladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a 9.3.2.8. pontban írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifi- zetését a 9.3.2.8. pontban írt elszámolás keretében teljesíti.

9.3.2.6. Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszköz- alap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megálla- pításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.

9.3.2.7. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb egy év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további egy évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbítás- ról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamá- nak lejártát legalább tizenöt nappal megelőzően, figyelem- felhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-fel- függesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a felügyelet határozatban elrendeli.

9.3.2.8. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 9.3.2.7. pont szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama to- vábbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetés- kori aktuális piaci helyzet alapulvételével – elszámol.

9.3.2.9. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját köve- tő harminc napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalap- pal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érde-

kében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illik- vid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja (a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb hetvenöt száza- lékát képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás vég- rehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és önálló eszközalapként működik tovább. Garan- tált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hánya- dától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az eset- ben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

9.3.2.10. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközö- ket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyil- vántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az 9.3.2.1.-9.3.2.8. pontban írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell te- kinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képvisel- tek. Szétválasztás esetén a 9.3.2.2. és 9.3.2.3. pontban sze- replő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

9.3.2.11. Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szer- ződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – e pont rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.

9.3.2.12. A biztosító a 9.3.2.13. pontban írt módon tájékoztat- ja a szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különö- sen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak in- dokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerző- dést és annak teljesítését érintő következményeiről.

9.3.2.13. A biztosító a 9.3.2.12. pont szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyi- dejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a hon- lapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a felügyelet részére.

9.3.3. További rendelkezések

Amennyiben egy alapkezelő egy adott befektetési alapra vo- natkozóan – a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt). hatályban lévő rendelkezései alapján – átmeneti időre felfüg- geszti a befektetési jegyek forgalmazását, a jelen szerződési feltételek elválaszthatatlan részét képező 3. számú melléklet 1.1., illetve 1.2. pontjaiban, az adott befektetési alapra megha-

tározott T nap alatt a felfüggesztést követő első forgalmazási napot kell érteni. Amennyiben az alap vagy az alapkezelő véglegesen fizetésképtelenné válik, az ebből eredő káro- kért a biztosítót felelősség nem terheli.‌‌‌‌‌‌‌‌‌

9.4. TŐKE – ÉS HOZAMGARANCIA, ILLETVE TŐKE- ÉS HOZAMVÉDELEM

A biztosító nem vállal tőke- illetve hozamgaranciát, to- vábbá tőke- és hozamvédelmet sem.

10. KÖTVÉNY

Ha a szerződés a létrejön a biztosító az ajánlat alapján köt- vényt állít ki.

11. ÉRTÉKKÖVETÉS

A biztosító a biztosítási szerződés rendszeres díját a szerződés tartama alatt minden biztosítási évfordulót követően, évente egy alkalommal, a rendszeres díj 5%-os növelésével automati- kusan megemeli. A rendszeres biztosítási díj emelése következ- tében a rendszeres díj és a rendszeres díj megtakarítási díjrésze egyaránt nő, azonban ez a növekedés nem vonatkozik az élet- biztosítási (haláleseti) szolgáltatás biztosítási összegére.

Az automatikus 5%-os díjnövelés kötelező, annak a szer- ződő részéről történő visszautasítására nincsen lehető- ség.

12. SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSEI

A biztosító a szerződő rendelkezései alapján elvégzett változ- tatásokért külön díjat nem számít fel, kivéve a díjszüneteltetés, a részleges visszavásárlás, eseti pénzkivonás eseteit és a díj- mentesítés egyes eseteit.

12.1. BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

A biztosítás rendszeres díjának növelése bármely jövőbeli díjfizetési ütem szerinti hónapfordulóra lehetséges, ha a szerződő a változtatási szándékot a biztosítási hónapfor- duló előtt legalább 30 nappal írásban közli a biztosítóval. A biztosítási díj csökkentése a szerződésre vonatko- zó aktuális minimál díjak figyelembevételével, kizárólag a szerződés kezdetétől számított első 36 díjjal fedezett hónap elteltével, bármely jövőbeli díjfizetési ütem szerinti hónapfordulóra kérhető.

A szerződésre vonatkozó minimális díjakat a jelen általános szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

12.2. DÍJFIZETÉSI GYAKORISÁG MÓDOSÍTÁSA

A díjfizetés gyakoriságát a szerződő az ajánlattételkor ha- tározza meg, azonban azt bármelyik biztosítási évfordulón megváltoztathatja, ha a változtatási szándékot a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban közli a biztosítóval. A díjfizetési gyakoriság módosítására a biztosítási évfor- dulótól eltérő időpontban kizárólag akkor van lehetősé- ge a szerződőnek, ha az érvényben lévő díjfizetési gya- korisághoz képest a díjfizetési ütem szerinti gyakoribb díjfizetési gyakoriságot választ, illetve az új gyakoriság szerinti jövőbeni díj esedékessége a szerződés évfordu- lójára esik.

12.3. ÁTIRÁNYÍTÁS

A jövőbeni befizetésre kerülő rendszeres díjak megtakarítási díjrészének eszközalapok közötti felosztási aránya a szerződő írásbeli rendelkezésére bármikor módosítható. Amennyiben a szerződő átirányítási kérelmet nyújt be a biztosítónak, akkor a biztosító az írásbeli kérelemnek, a biztosító központjába történő megérkezését követő 3. munkanapon belül a szerződő szám- láján a jóváírást megelőzően rendszeres díj megtakarítási díjré- szét már az átirányítási kérelemben foglaltak szerint helyezi el. Az átirányítás során a jelen általános szerződési feltételek

1. számú mellékletében meghatározott minimális százaléka- rányokat kell figyelembe venni.

Ha az átirányítással érintett befektetési egységre vonatkozóan bármilyen befektetési stratégia van érvényben, akkor az átirá- nyítás a befektetési stratégia automatikus kikapcsolását vonja maga után.

12.4. ÁTHELYEZÉS

A szerződő egyértelmű és beazonosítható írásbeli rendelkezé- se alapján a meglévő befektetési egységek bármikor más – a jelen általános szerződési feltételek 3. számú mellékletébe fog- lalt – befektetési alapok befektetési egységeire válthatók át.

A biztosító legkésőbb befektetési egységek áthelyezésére vonatkozó rendelkezés, a szerződő által hiánytalanul kitöltött, írásbeli nyilatkozat biztosítóhoz – a jelent feltételek 19. pontjá- ban meghatározott módon történő megérkezését követő 3. munkanapig feldolgozza és elindítja a tranzakciót a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napi árfolyamon.

Az alapkezelőn belüli áthelyezés esetén a 3. számú melléklet- ben részletezett teljesítési I.1. meghatározott napi belépési áron, alapkezelők közötti áthelyezés esetén az 3. számú melléklet I.2. pontjában meghatározott napi belépési áron kerül sor.

A biztosító egy áthelyezésnek tekint minden olyan áthelyezést, ami a szerződő által meghatározott egy számlára vonatkozó, egy időpontban leadott ügyféligényként kerül rögzítésre. En- nek értelmében függetlenül az érintett alapok számától egy áthelyezésnek minősül az a szerződő által leadott áthelyezési igény, ami ugyanarra a számlára vonatkozik.

Ha áthelyezéssel érintett befektetési egységre vonatkozóan bármilyen befektetési stratégia van érvényben, akkor az áthe- lyezés a befektetési stratégia automatikus kikapcsolását vonja maga után.

12.5. DÍJSZÜNETELTETÉS

A szerződő a szerződés kezdetétől számított 36 díjjal fedezett hónap után, 6 hónapos időtartamra kérheti a szerződés díj- szüneteltetését, az utolsó díjesedékességet követő maximum 60 napon belül, amennyiben az erre irányuló írásos nyilatkoza- tát a jelzett határidőig a biztosító központjába megküldi.

A jelen általános szerződési feltételek 5.4. pontjában megha- tározott fizetési késedelem szabályai a díjszüneteltetés alatti időszakra nem vonatkoznak.

A díjszüneteltetési szolgáltatás igénybe vétele nem jár a lojali- tási számlán lévő befektetési egységek elvesztésével.

A díjszüneteltetési időszak alatt a biztosító kockázatviselése továbbra is fennáll.

A szerződés díjszüneteltetése nem jelenti a szerződés teljes költségmentességét. A díjszüneteltetés időtartama alatt a szer- ződésre esedékes befektetési egység elvonással érvényesített vagyonkezelési költséglevonásokat a biztosító havonta egy ösz- szegben elvonja.‌‌

A díjszüneteltetési költség szabályait a jelen általános szerző- dési feltételek 7.2.1. pontja tartalmazza.

A havi gyakoriságtól eltérő díjfizetésű szerződés díjszünetel- tetésére a díjfizetési ütem egyidejű módosításával van lehető- ség. Ebben az esetben a biztosító az éves, féléves, negyed- éves díjfizetésű szerződést havi díjfizetésűre módosítja.

A díjszüneteltetési időszak a szerződő írásbeli kérelme alap- ján újabb 6 hónapra meghosszabbítható (maximum 12 hó- nap díjszüneteltetés kérhető egyben), amennyiben a kérelem a díjszüneteltetési időszak lejárta előtt 60 nappal a biztosító központjában beérkezik.

A díjszüneteltetési szolgáltatás jelen szerződés esetében a hosszabbításokat is külön díjszüneteltetési idősszakként fi- gyelembe véve –, 10 évente, maximálisan négy alkalommal vehető igénybe (maximum 24 hónapnyi díjszüneteltetés).

Díjszüneteltetett szerződésre eseti díjak bármikor befizethetők.

12.6. DÍJMENTESÍTÉS

12.6.1. Díjmentesítés szerződő kérésére

A szerződő kérheti a szerződés díjmentesítését az arra vonat- kozó írásbeli nyilatkozatának a biztosító központjába történő beérkezését követő 5. munkanaptól számított következő díjfi- zetési esedékesség napjától. A szerződés díjmentesítésére a díjszüneteltetési lehetőségek adott időszakra vonatkozó teljes felhasználását követően van lehetőség.

A szerződő kérésére történő díjmentesítés időszak alatt a biz- tosító kockázatviselése nem áll fenn.

A szerződés díjmentesítése nem jelenti a szerződés teljes költ- ségmentességét. A szerződés díjmentesített időtartama alatt a szerződésre esedékes befektetési egység elvonással érvé- nyesített, jelen szerződési feltételek 7. pontjában részletezett vagyonkezelési költséglevonásokat a biztosító a megtakarítási befektetési egységek terhére érvényesíti.

A díjmentesítés a lojalitási számlán nyilvántartott va- lamennyi bónusz befektetési egység elvesztését vonja maga után.

Díjmentesített szerződésre eseti díjak bármikor befizethetők. A díjmentesített szerződés szerződője – a díjmentesítés ha- tálybalépését megelőző díjfizetési gyakorisághoz igazodva – jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés újbóli hatályba léptetését.

A szerződő írásbeli nyilatkozatának hiányában a szerződés a díjmentesítési időszakot megelőző teljes díj szerződő részéről történő megfizetésével automatikusan nem válik újra rendsze- res díjfizetésű szerződéssé.

A díjmentesítés időszakára rendszeres biztosítási díj fi- zetésére visszamenőlegesen nincs lehetőség, illetve a lojalitási számláról elvont befektetési egységek vissza- állítására nincs lehetőség, de további bónusz befektetési egységek gyűjtése a díjmentesítést követően lehetséges. Amennyiben a szerződés díjmentesítése a szerződő kérésére történik, akkor a biztosító azt díjmentesen végrehajtja.

12.6.2. Díjmentesítés díj nem fizetés esetén Amennyiben a szerződés díjmentesítésre a jelen szerző- dési feltételek 5.4. pontjában leírt rendszeres biztosítási díj meg nem fizetése miatt kerül sor (fizetési késedelem), a biztosító az 1. számú mellékletben meghatározott költ- séget von el a biztosítás főszámlájáról befektetési egysé- gek visszaváltásával.

A díj nemfizetése miatt díjmentesített időszak alatt a biztosító kockázatviselése nem áll fenn.

A díjmentesítés a lojalitási számlán nyilvántartott va- lamennyi bónusz befektetési egység elvesztését vonja maga után.

A díjmentesített szerződés a díjmentesítés időpontjára történő újra érvénybe helyezésére, valamint a lojalitási számláról elvont befektetési egységek visszaállítására nincs lehetőség, de további bónusz befektetési egysé- gek gyűjtése a díjmentesítést követően lehetséges.

12.7. RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS

A szerződő a szerződés fennállása alatt írásban megbízást adhat a megtakarítási befektetési egységek egy meghatáro- zott részének a visszavásárlására, úgy, hogy a részleges visz- szavásárlást követően a szerződésen maradó megtakarítási befektetési egységek értéke elérje a 100.000 Ft-ot.

A szerződőnek a részleges visszavásárlásra vonatkozó nyilat- kozatban kell rendelkeznie arról, hogy a részleges visszavá- sárlást a meglévő alapjaiból milyen arányban kéri végrehajta- ni. Amennyiben a szerződő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító a részleges visszavásárlást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységei- nek aránya egymáshoz viszonyítva ne változzon.

A biztosító, a szerződő részleges visszavásárlásra vonatko- zó hiánytalanul kitöltött írásbeli nyilatkozatának biztosító köz- pontjába, történő megérkezését követő 3. munkanapig fel- dolgozza és elindítja a tranzakciót a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napok figyelembe vételével.

A részleges visszavásárlás költségét a jelen általános szerző- dési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

A részleges visszavásárlás szolgáltatás a jelen általános szer- ződési feltételek 8.3. pontja alapján, a lojalitási számlán lévő befektetési egységek darabszámának csökkentésével járhat.

A részleges visszavásárlás szolgáltatás a hatályos adójogsza- bályok szerinti elvonásokat vonhat maga után, mely értéket a biztosító vonja le a szerződőnek fizetendő szolgáltatás ösz- szegéből.‌‌

12.8. ESETI PÉNZKIVONÁS

A szerződő a szerződés fennállása alatt írásban, bármikor megbízást adhat az eseti befizetéséből képzett befektetési egységeinek vagy az egységek egy részének eladására, en- nek feltétele, hogy a kérelem egyértelműen beazonosítható legyen a biztosító számára.

A biztosító számára az eseti pénzkivonási kérelem akkor egyértelműen beazonosítható, ha a szerződő a biztosító által erre a célra rendszeresített, jelen biztosítási szerződésre érvé- nyes eseti pénzkivonási igénybejelentő használatával, adatait hiánytalanul a biztosító rendelkezésére bocsátja. A kérelem elérhető a biztosító honlapján (xxx.xxxxxx.xx) és a biztosító Ügyfélszolgálatán.

A biztosító az alábbi adatok hiányában az eseti pénzkivonásra vonatkozó kérelmet nem hajtja végre:

a) a szerződés kötvényszáma

b) eseti befizetések egyedi azonosító száma/számaik

c) kivenni kívánt összeg(ek) megadása nélkül.

Amennyiben a fenti adatok a rendelkező nyilatkozaton hiányta- lanul rendelkezésre állnak, a biztosító a rendelkező nyilatkozat biztosító központjába, történő beérkezését, illetve a számlán függőben lévő tranzakciók lezárultát követő jelen szerződési feltételek 3. számú mellékletében részletezett forgalmazási napok figyelembevételével teljesíti a megbízást.

Amennyiben a rendelkező nyilatkozat biztosító központ- jába történt beérkezésének napján a kért szolgáltatás értéke az összes adott típusú befizetés utolsó ismert ár- folyamon számított értékét meghaladja, a biztosító a fen- tiek szerint elindítja a tranzakciót, ezzel a szerződő ren- delkező nyilatkozata alapján érintett alszámla/alszámlák megszűnhet(nek).

12.8.2. Amennyiben a szerződő a kérelmében a 12.8.1. pont- ban megjelölt adatok megadásával,pontosan és beazonosít- ható módon megjelöli a befizetéseket, akkor a pénzkivonás módjának megadására a következő lehetőségei vannak:

a) A szerződő pontosan meghatározza, hogy mely befizeté- séből, vagyis mely alszámla teljes megszüntetésével kéri az eseti pénzkivonást teljesíteni.

b) A szerződő pontosan meghatározza, hogy mely alszám- láról kéri az eseti pénzkivonás végrehajtását, de nem ha- tározza meg, hogy mely alapból kéri azt. Ebben az eset- ben a biztosító az eseti pénzkivonást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységeinek aránya egymáshoz viszonyítva ne változzon.

c) A szerződő pontosan meghatározza, hogy mely befizeté- sekből és mely alapok teljes vagy százalékos eladásával kéri az eseti pénzkivonás teljesítését.

12.8.3. Függő tranzakciók kezelésének speciális szabályai:

a) Amennyiben a szerződő által adott rendelkezés végre- hajtására egyéb függő tranzakciók miatt nincs azonnal lehetőség, akkor a biztosító a következő 14 naptári nap folyamán – a befektetési alapok árfolyamváltozását követ-

ve – minden forgalmazási ismételten újra megpróbálja tel- jesíteni a szerződő által adott pénzkivonási kérést.

b) Amennyiben egy adott napon már nincs függő tranzakció, és a biztosító a vizsgálat alapján csak részben vagy ki- sebb összegben tudja teljesíteni a szerződő kérését, akkor a biztosító visszaváltja a szerződő rendelkezése alapján maximálisan visszaváltható összeget és a kifizetést a szer- ződő teljesíti. A kifizetés teljesítéséről a biztosító a szerző- dőt írásban tájékoztatja.

c) Amennyiben a fentiek alapján a biztosító a 14. naptári nap elteltével sem tud szolgáltatást nyújtani, abban az eset- ben a szolgáltatási igény teljesítés nélkül lezárásra kerül. A szolgáltatási igény teljesítés nélküli lezárásáról, a biztosító a szerződőt levélben értesíti.

12.8.4. Az eseti pénzkivonás a hatályos adójogszabályok szerinti elvonásokat vonhat maga, mely értéket a biztosító vonja le a szerződőnek fizetendő szolgáltatás összegéből.

12.8.5. Az eseti pénzkivonás költségét a jelen általános szer- ződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

13. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A biztosító kockázatviselése véget ér és a szerződés meg- szűnik:

a) A biztosított halála esetén, a biztosító – jelen feltételekben

3.3.2. pontjában leírtak szerinti – haláleseti szolgáltatásá- nak teljesítésével.

b) A rendszeres díjfizetés elmulasztása esetén a jelen biztosí- tási feltételek 5.4. pontjában meghatározottak szerint.

c) A szerződő rendes felmondása esetén, a jelen szerződési feltételek 13.4. pontjában leírtak szerint.

d) Ha a szerződő él a szerződés létrejöttéről szóló tájékoz- tatás kézhezvételét követő 30 napos felmondás lehetősé- gével, a jelen szerződési feltételek 13.2. pontjában leírtak figyelembe vételével.

e) Xxxxxxxxxxxx (visszavásárlással) a visszavásárlás napjá- nak 0. órájával, a jelen szerződési feltételek 13.1. pontjában leírtak szerint.

f) Lehetetlenülés, érdekmúlás esetén.

g) A biztosító felmondása esetén, ha a biztosító ráutaló ma- gatartásával jött létre a szerződés és az lényeges kérdés- ben eltér a szerződési feltételektől, jelen feltételek 4. pont- jában leírtak szerint.

h) A biztosított hozzájárulásának visszavonása esetén, kivé- ve, ha belép a szerződésbe, jelen feltételek 3.1.2.4. pontjá- ban leírtak szerint.

i) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok vál- tozásáról, a jelenszerződési feltételek 19.1. pontjában leír- tak szerint.

13.1. VISSZAVÁSÁRLÁS

A biztosítási szerződést a szerződőnek joga van bármi- kor, írásban xxxxxxxxxx (visszavásárlást kérni). Felmon- dás esetén a szerződő a visszavásárlási összegre jogo- sult az alábbiak szerint:

A visszavásárlási érték az első díjfizetés után a vonatkozó adójogszabályok szerinti kötelezettségek levonását követően

a megtakarítási és az eseti befektetési egységek aktuális, a visszavásárlás napján érvényes értékének összege.‌‌‌‌‌‌‌‌‌

A biztosító a visszavásárlásra vonatkozó, hiánytalanul kitöltött, írásbeli nyilatkozat biztosító központjába történő megérkezé- sét követő 3. munkanapig feldolgozza és elindítja a szerződő számláin nyilvántartott befektetési egységek visszaváltását a

3. számú mellékletben részletezett teljesítés napok figyelembe vételével.

13.2. 30 NAPOS FELMONDÁS

Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, köteles egyértelműen tá- jékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő (fogyasztó) a tájé- koztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.

A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmon- dási jogról. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részé- re teljesített befizetésekkel elszámolni, az alábbiak szerint.

Amennyiben a szerződésre történt eseti befizetés: a biztosí- tó a 30 napos felmondásra vonatkozó, hiánytalanul kitöltött írásbeli nyilatkozat a biztosító központjába, igazolható módon történő megérkezését követő 3. munkanapig feldolgozza és elindítja a szerződő számláin nyilvántartott befektetési egysé- gek visszaváltását 3. számú mellékletében meghatározott tel- jesítés napok figyelembe vételével. Az árfolyam változásból eredő kockázatot ez esetben a szerződő viseli.

A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból – a szer- ződés 30 napon belüli felmondása esetén – a kötvényesítés, a nyomtatványok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el. Az elszámolás elve a következő: a biztosító a fenti költségek fedezésére a befizetett díjat, de maximum a jelen szerződési feltételek 1. számú mellékletében megjelölt össze- get tarthatja vissza.

Abban az esetben, ha a szerződő él a 30 napos felmondás lehetőségével, akkor a biztosító kockázatviselésének meg- szűnésének időpontja az ügyfél által írt felmondó nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését követő nap 0. órája.

13.3. FELMONDÁS A BIZTOSÍTÓ RÉSZÉRŐL

Jelen biztosítási szerződést a biztosító nem mondhatja fel.

13.4. RENDES FELMONDÁS

A szerződő az életbiztosítási szerződést írásban, mondhatja fel, ebben az esetben a biztosító a szerződő felé a jelen szer- ződési feltételek 13.1. pontjában (visszavásárlásnál) leírtaknak megfelelően számol el.

14. REAKTIVÁLÁS

Ha biztosítási szerződés megszűnésére a rendszeres bizto- sítási díj 5.4. pontban leírt meg nem fizetése miatt kerül sor, akkor a szerződő írásbeli kérése alapján lehetőség van a biz- tosítási szerződés reaktiválásra (újra érvénybe helyezésére) az

erre vonatkozó kérelem beadásával. Kérelem beadására leg- később megszűnést követő 180 napon belül van lehetőség. A kérelem elbírálást követően a biztosító helyreállíthatja a szer- ződést, feltéve, hogy a korábban esedékesé vált biztosítási díjat a szerződő megfizeti.

15. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

15.1. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A biztosított, vagy a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban beje- lenteni, az alábbi elérhetőségek valamelyikén:

A biztosító elérhetőségei:

Ügyfélszolgálati irodánk: 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Telefonon a belföldről és külföldről is hívható x00 0 000 0000 számon.

A biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje köteles továb- bá a biztosítónak a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, il- letve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

15.2. A SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULT SZEMÉLY

A jelen biztosítási szerződés 3.2. pontjában meghatározott biztosítási esemény valamelyikének bekövetkezése esetén a biztosítási összegre a 3.1.3. pontban meghatározott kedvez- ményezett jogosult.

15.3. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

15.3.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jogosult a szolgál- tatási kötelezettség beálltának és összegszerűségének meg- állapításához szükséges iratokat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta.

15.3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgálta- tás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a biztosító a követ- kező iratokat kérheti be. A biztosító fenntartja magának a jo- got, hogy a jelen fejezetben felsorolt valamennyi dokumentum eredeti példányát is bekérje.

Valamennyi, a biztosítási esemény által kiváltott szolgál- tatáshoz szükséges dokumentumok:

a) a biztosító erre a célra szolgáló, hiánytalanul kitöltött és aláírt szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványának erede- ti példánya,

b) a biztosítási kötvény eredeti példánya, vagy ennek hiányá- ban a szerződő/kedvezményezett arra vonatkozó írásos nyilatkozata, hogy a biztosítási kötvényt elvesztette,

c) a biztosítási eseményt kiváltó, annak bekövetkezésében szerepet játszó eseményre vonatkozó, illetve az azzal kap- csolatos valamennyi ellátás orvosi dokumentációja, gyógyke- zelések, vizsgálatok iratai, kórházi zárójelentések, szövettani eredmények, műtéti leírások, szakorvosi iratok másolatai,‌

d) hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkal- mas, hiteles hatósági okirat, vádindítvány vagy vádirat, bí- rósági ítélet vagy az eljárást befejező/elutasító határozat, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a bizto- sítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához,

e) külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biz- tosítási esemény körülményeiről a külföldi állami vagy ön- kormányzati hatóság és egészségügyi intézmények által kiállított okiratok hiteles magyar fordítása,

f) kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselő, illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata,

g) mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap, EU illetőségi nyilatkozat.

Halál, baleseti halál esetén szükséges dokumentumok:

a) a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolata,

b) halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

c) boncolási jegyzőkönyv/kórbonctani lelet másolata (ameny- nyiben készült és a kár elbírálásához szükséges),

d) a halál okát igazoló egyéb orvosi vagy hatósági bizonyít- vány másolata,

e) a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok másolatai,

f) halotti epikrízist tartalmazó kórházi zárójelentés,

g) a halál előtti orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvő- beteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kezelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata,

h) a háziorvos által kitöltött haláleset utáni orvosi jelentés nyomtatvány,

i) házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi be- tegkarton másolata,

j) véralkohol vizsgálati eredménye (ha készült),

k) toxikus anyagok szedésére vonatkozó vizsgálati eredmény lelete (ha készült),

l) baleseti jegyzőkönyv, vagy rendőrségi – munkahelyi bal- eset esetén munkahelyi – baleseti jegyzőkönyv másolata (amennyiben ilyen készült),

m) továbbá közlekedési baleset esetén: a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolatát, (amennyiben ilyen készült),

n) azon okiratok, amelyek a kedvezményezetti jogosultság (személyazonosítás, illetve kedvezményezetti vagy örökösi státusz) igazolásához szükségesek,

o) jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó végzés másolata (abban az esetben kell csatolni, ha a ked- vezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg vagy a kedvezményezett elhalálozott).

A biztosító kérheti továbbá a következő dokumentumok bemutatást is:

a) orvosi ambuláns lap másolatát,

b) orvosi igazolás, beutaló másolatát,

c) altatási jegyzőkönyv másolatát,

d) kórlapok másolatát,

e) ápolási lap és dokumentáció másolatát,

f) labor eredmények másolatát,

g) képalkotó műszeres vizsgálatok eredményeit,

h) befizetési, átutalási bizonylat, az utolsó díjfizetést igazoló nyugta eredeti példányát,

i) az OEP, illetve egyéb hivatalos szerv felé történő adatké- réshez szükséges a biztosított, biztosított örököse vagy a kedvezményezett által aláírt felmentő nyilatkozat eredetei példányát.

Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehetősége van a bizonyítás általános szabályai szerinti okirati bizonyítás lefoly- tatására.

15.3.3. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

15.3.4. A biztosított, illetve a kedvezményezett a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jog- szabályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgálta- tási kötelezettség beálltával összefüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve ame- lyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágo- sításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetle- nül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az ada- tok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együtt- működni.

15.3.5. Az idegen nyelvű dokumentumokat magyar nyelven kell benyújtani, a magyar nyelvű hiteles fordítás költségei min- den esetben az igény érvényesítőjét terhelik.

15.3.6. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumen- tumokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bí- rálja el.

15.4. A VISSZAVÁSÁRLÁSI ÖSSZEG KIFIZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

a) Hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentő lap ere- deti példánya.

b) A biztosítási kötvény eredeti példánya, vagy ennek hiányá- ban a szerződő/kedvezményezett arra vonatkozó írásos nyilatkozata, hogy a biztosítási kötvényt elvesztette.

c) A mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap, EU illetőségi nyilatkozat.

16. A SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSE

16.1. VISSZAVÁSÁRLÁS ESETÉN

Visszavásárlás esetén a befektetési egységek visszaváltása a jelen feltételek 13.1. pontjában részletezettek szerint történik.

16.2. HALÁLESETI SZOLGÁLTATÁS ESETÉN ‌‌‌‌‌‌‌‌‌

A biztosító haláleseti szolgáltatási igény esetén, a szolgáltatá- si igény biztosítóba történő beérkezését követően 30 napon belül elindítja a szerződő számláin nyilvántartott befektetési egységek visszaváltását a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napok figyelembe vételével.

A biztosító a szolgáltatások kifizetését a szolgáltatás jogos- ságának és összegszerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül elindítja a kedvezményezett részére, amennyiben teljesítésre köteles.

16.3. A SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSÉNEK KÖLTSÉGEI A biztosító szolgáltatásait költségmentesen teljesíti, az alábbi esetek kivételével:

a) Amennyiben nem a biztosító hibájából (pl.: a kedvez- ményezett nem kereste a kiutalt összeget a Postán) adódóan visszaérkezik a kifizetett szolgáltatási ösz- szeg, a biztosító a felmerült postaköltséggel csök- kenti az ismételten kifizetésre kerülő összeget. Ennek összege a Magyar Posta hatályos díjszabása alapján kerül kiszámításra.

b) Amennyiben a kedvezményezett külföldi bankszám- laszámot adott meg és nem nyilatkozott, vagy nem pontosan adta meg a számlatulajdonos nevét és en- nek következtében az utalás visszaérkezik, az ebből adódó többletköltség a kedvezményezetett terheli.

16.4. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosításközvetítő az ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem működhet közre.

16.5. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TERHÉRE TÖRTÉNŐ LEVONÁSOK

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító jogosult a biztosítási szolgáltatásból levonni a már esedékessé vált, de le nem vont vagyonkezelési költséget.

A biztosítási esemény bejelentését és a szerződés biztosítá- si eseménnyel történő megszüntetését követően érkezett és még esedékessé nem vált rendszeres befizetések visszauta- lásáról a biztosító gondoskodik.

17. MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK

A biztosító abban az esetben, ha a biztosítási esemény az alábbi okok miatt következik be a haláleseti kedvez- ményezett részére csak a 13.1. pontban meghatározott visszavásárlási összeget fizeti ki.

17.1. MENTESÜLÉSEK

A biztosító mentesül az életbiztosítási (haláleseti) bizto- sítási összeg kifizetése alól:

a) Ha a halál oka biztosított szerződéskötés létrejöttének napjától számított két éven belüli elkövetett öngyilkos- sága, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt.

b) Ha biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncse- lekménye folytán, azzal összefüggésben vesztette éle- tét.

c) Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos ma- gatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosítási összeg a biztosított örököseit illeti meg, a kedvezményezett abból nem részesülhet. Több haláleseti kedvezményezett esetén ez nem vo- natkozik azon kedvezményezettekre, akik nem hatot- tak közre a biztosított elhalálozásának előidézésében.

17.2. KIZÁRÁSOK

17.2.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a koc- kázatviselés kezdete előtt fennálló betegségekkel, kóros állapotokkal, veleszületett rendellenességekkel és azok következményeivel ok-okozati összefüggésben álló biz- tosítási eseményekre, amennyiben arról a biztosított tu- domással bírt, vagy azt ismernie kellett.

17.2.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény – függetlenül annak bekövetkezési helyétől – közvetlenül vagy közvetve ösz- szefüggésben áll:

a) harci eseményekkel vagy más háborús cselekmé- nyekkel,

b) felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal,

c) radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az orvo- silag előírt terápiás célú sugárkezelést, annak betar- tása mellett vagy

d) HIV fertőzéssel.

Jelen feltételek alkalmazásában harci cselekménynek minősül a háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccs- kísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tün- tetés, vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekmé- nyei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kom- mandó támadás, terrorcselekmény.

17.2.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továb- bá – és nem tekinti biztosítási eseménynek –, ha a bizto- sítási esemény:

a) a biztosított elme- vagy tudatzavarával ok-okozati összefüggésben következik be,

b) a biztosított rendszeres alkoholfogyasztásával (alko- holizmusával) ok-okozati összefüggésben következik be, (Jelen feltételek alkalmazása tekintetében alkoho- lizmusnak minősül a szesztartalmú italok rendszeres, tartós, fogyasztása következtében kialakuló jellegze- tes szomatikus, pszichés, valamint egyéb kóros elvál- tozások együttese; amikor a testi-lelki megbetegedés kóroki tényezőjeként az alkohol jelölhető meg.)

c) a biztosított kábítószer, kábító vagy bódító hatású anyag, vagy gyógyszer szedése következtében törté- nik, kivéve, ha ez a kezelőorvos előírásra, az előírás- nak megfelelően történik,

d) a biztosított halála 0,8 ezreléket meghaladó véralko- hol, vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotával közvetlen összefüggésben bekövetkezett baleset miatt valósul meg,

e) a biztosítási esemény gépjármű jogosítvány vagy for- galmi engedély nélküli vezetése következtében követ-

kezik be és egyéb közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,‌‌‌‌

f) a jármű a biztosítási esemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben kö- vetkezett be,

g) a biztosított motoros eszközzel folytatott sporttevé- kenységének következménye,

h) bármely, olimpiai sportágként nem bejegyzett, külön- legesen veszélyes sportcselekménnyel, így küzdőspor- tok köréből a pankrációval, a ketrecharccal; az egyéb sportok és hobbijellegű tevékenységek köréből a he- gyi kerékpározással (mountain bike), a canyoninggal, a szikla vagy gleccsermászással, a vízisízéssel, a víziro- bogózással (jet-ski), a vadvízi evezéssel, a hegymászás- sal, a magashegyi expedícióval, a barlangászattal, a bázisugrással a mélybe ugrással (bungee jumping), a falmászással, a roncsautó sporttal (auto-crash), a raly- lyvel, a hőlégballonozással, a félkezes és nyílttengeri vitorlázással, összefüggésben következik be,

i) ha a biztosított halála, nem szervezett légi utas- vagy áruforgalom keretében végrehajtott légi úton vagy körrepülésen való részvétel, hanem egyéb jellegű repülőtevékenység (pl. ejtőernyős ugrás, sárkányre- pülés, egyéb sportrepülés, mezőgazdasági repülés, stb.) következménye,

j) föld alatti vagy víz alatti munkavégzés vagy ilyen terü- leten folytatott sporttevékenység következménye,

k) robbanószerekkel, robbanó szerkezetekkel való fog- lalkozás következménye,

l) a biztosított fegyverviselésével ok-okozati összefüg- gésben következik be,

m) azzal összefüggésben következik be, hogy a biztosí- tott, munkavégzése során a munkavédelmi szabályo- kat súlyosan gondatlanul vagy szándékosan megsér- tette, továbbá ha a baleset bekövetkezését követően nem vett igénybe haladéktalanul orvosi segítséget vagy az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezésé- ig nem folytatta.

17.2.4. Jelen szerződési feltételek szempontjából nem minősül balesetnek a betegségből eredő testi sérülés, a megemelés, a rándulás, a habituális ficam, a patológiás törés, a fertőzés, a rovarcsípés, a fagyás, a napszúrás, a nap általi égés és a hőguta.

18. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes- ségtől számított 2 év elteltével évülnek el.

19. A SZERZŐDÉS ALANYAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

19.1. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

19.1.1. A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosított is) köteles a szerződéskötéskor a biz- tosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan kö- rülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre adott, a va-

lóságnak megfelelő válasszal a felek közlési kötelezettségük- nek tesznek eleget. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

19.1.2. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés tarta- ma alatt írásban bejelenteni a szerződés tartama alatt beálló lényeges körülmények változását a változás bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül

Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen általános feltételek alapján az elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az ere- deti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó mellék- lete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással el- látott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

19.1.3. A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz az alábbi módok egyikén:

e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, fax: 00 0 000 0000,

postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.

19.1.4. Ha a szerződéskötéskor fennállott lényeges körül- ményekről a biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés létrejöttétől számított 5 évig gyakorolhatja. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve ha:

a) a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosí- tási esemény bekövetkeztére,

b) a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény be- következtéig 5 biztosítási év már eltelt.

19.1.4. Amennyiben a szerződő és a biztosított a változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlé- si kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

19.2. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

Jelen titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek megfelelő- en került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató az irányadó.

19.2.1. A biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések

19.2.1.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon bizto- sítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerző- déssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerző- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésé-

hez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél le- het. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tar- talmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

19.2.1.2. A 19.2.1.1. pontban meghatározott céltól eltérő cél- ból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

19.2.1.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási köte- lezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hoz- zájutottak.

19.2.1.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé- séről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 19.2.1.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései sze- rint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

19.2.1.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

19.2.1.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nem peres eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, to- vábbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági vég- rehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szol- gálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz- gatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, csoport másik vállalkozásával valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántar- tásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítá- si szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló meg- állapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Iro- dával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kárta- lanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb- bá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informáci- ószabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló minisz- teri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo- nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott tá- mogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szerv- vel, az agrárkár enyhítési szervvel, valamint az agrárpoliti- káért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben

ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)- s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért

adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megis- merésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

19.2.1.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyaror- szág Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosí- tó által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

19.2.1.8. A biztosító 19.2.1.5.-19.2.1.6, 19.2.1.10. valamint a

19.2.1.14. és 19.2.1.16. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

19.2.1.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás ke- retén kívül a 19.2.1.6. pontban meghatározott szervek alkal- mazottaira is kiterjed.

19.2.1.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbizton- sági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyá- sával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is kö- teles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűn szervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény fel- jelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásá- val, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.

19.2.1.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszont- biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyo- ni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

19.2.1.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérel- mét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

19.2.1.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

19.2.1.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adatto- vábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada- tok védelmének megfelelő szintje az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

19.2.1.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

19.2.1.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdeké- ben történő adatátadás.

19.2.1.17. A 19.2.1.16. pontban meghatározott adatok átadá- sát a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmé- re hivatkozva nem tagadhatja meg.

19.2.1.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év eltel- tével, a 19.2.1.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

19.2.1.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 19.2.1. 6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a

19.2.1.10. pont alapján végzett adattovábbításokról.

19.2.1.20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kap- csolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely

tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

19.2.1.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes ada- tokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

19.2.1.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat ke- zelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

19.2.1.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni min- den olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

19.2.1.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kap- csolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vo- natkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

19.2.1.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

19.2.1.26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli meg- szűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üz- leti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

19.2.1.27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó

– az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezett- ség esetén.

19.2.1.28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

19.2.2. A biztosító üzleti titka

19.2.2.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlá- tozás nélkül megőrizni.

19.2.2.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok kö- rébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben megha- tározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik sze- mélynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

19.2.2.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

19.2.3. A FATCA-törvény alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségek

19.2.3.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen al- cím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulaj- donos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos)

FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

19.2.3.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennál- ló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

19.2.3.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatu- lajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

19.2.3.4. FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek 19.2.3.4.1. A 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján a biztosító köteles adatot szolgáltatni a magyar adóhatóság felé az összes olyan egyesült államokbeli számla- tulajdonosról, akik egyesült államokbeli adóilletőségűek. 19.2.3.4.2. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése ér- dekében a Bit. 148. §-ában foglalt előírások szerint a biztosí- tónak érintett ügyfelei vonatkozásában a FATCA törvény I. szá- mú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat) végez. 19.2.3.4.3. Adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn az olyan szerződések vonatkozásában, ahol a számlatulajdonos elzár- kózik a nyilatkozat kitöltésétől vagy az adóilletőséget igazoló okiratok bemutatásától (értékhatár felett).

19.2.3.4.4. Változás bejelentési kötelezettség terheli a bizto- sító felé a szerződőt, amennyiben adóilletőségét illetően ada- taiban változás következik a változás bekövetkeztétől számított 5 napon belül.

19.2.3.4.5. Az illetőségvizsgálat megtagadása, vagy valótlan, hiányos adatok szolgáltatása esetén a biztosító jogosult az ajánlatot elutasítani, a biztosítási szerződést azonnali hatállyal felmondani és köteles adatszolgáltatást teljesíteni az adóha- tóság felé.

19.2.3.4.6. Az átvilágítás eredményéről évente, minden év jú- nius 30-ig adatszolgáltatási kötelezettsége van az adóhatóság felé a biztosítónak, ezért 50.000,-$ mindenkori MNB középár- folyamon számított forint ellenértékét elérő értékhatár felett a szerződőről adatot szolgáltat az adóhatóság felé az adó és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól 2013. évi XXXVII. törvény 43/B.-43/C.§-ai alapján. Ennek során minden Egyesült Álla- mokbeli adóilletőségű számlatulajdonos alábbi adatait továb- bításra kerül az adóhatóság részére:

a) számlatulajdonos (illetve jogi személy esetén az ellenőrzést gyakorló személyek) neve, címe, egyesült államokbeli adó- azonosítója,

b) kötvényszám,

c) a szerződés egyenlege vagy értéke az adott naptári év vé- gén, annak devizaneme, valamint USA dollárban kifejezett összege.

19.2.3.4.7. A fentieken túlmenően a biztosító az ún. Nem Résztvevő Pénzügyi Intézmények nevéről is jelentést köteles tenni, amelyek részére kifizetést teljesített és ezen kifizetések összesített összegéről az adóévet követő június 30. napjáig.

19.2.3.4.8. Részletes FATCA tájékoztatónk a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el.

19.2.4. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszol- gáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

19.2.4.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvég- zi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti meg- állapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

19.2.4.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az le- hetséges – elektronikus úton tájékoztatja:

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

19.2.4.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az in- tézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésé- től számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

19.2.5. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

19.2.5.1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a

19.2.1.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 19.2.1.3-

19.2.1.6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

19.2.5.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak meg- felelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a meg- keresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

19.2.5.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személyazo- nosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kocká- zattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a Bit. 2. melléklet 3. pontban meghatározott ágazathoz tar-

tozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

19.2.5.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szer- ződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személyazonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jo- gok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követelése- ket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

19.2.5.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-

13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a káro- sult személyazonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a Bit. 1. melléklet 4. pont b-e. pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfel- vételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészsé- gi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdés- ben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcso- latos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

19.2.5.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerző- dés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító ada- tai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész

10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat, így különösen a kárese- mény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az

azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó ada- tokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gép- járműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,‌

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

19.2.5.7. A 19.2.5.1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási ti- tok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az 19.2.5.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

19.2.5.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

19.2.5.9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biz- tosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 19.2.5.8. pont- ban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

19.2.5.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

19.2.5.11. A megkereső biztosító a 19.2.1.1. pontban megha- tározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

19.2.5.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 19.2.5.8-19.2.5.10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

19.2.5.13. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudo- mására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 19.2.1.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

19.2.5.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a meg keresett biztosító a felelős.

19.2.5.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

19.3. SZEMÉLYES ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következte- tés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosí- tott vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiak- ban: érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létre- jöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sével összefüggésben kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. értelmében az érintett külön hozzájárulása nél- kül kezelheti.

Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogsza- bályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájáru- lását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevé- kenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, to- vábbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érin- tettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hoz- zájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 19.2.1.6. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biz- tosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján ti- toktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az aláb- bi jogokkal élhet:

19.3.1. Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékozta- tást ad az általa az érintett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra ke- rültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásokért költségtérítés állapítható meg, kivé- ve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg ha az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvény- ben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékozta- tás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelke- zése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, to-

vábbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.‌‌‌

19.3.2. Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a való- ságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbítendő.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyes- ségét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyes- sége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

19.3.3. Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

a) kezelése jogellenes;

b) az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség;

c) az hiányos vagy téves és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásá- nak törvényben meghatározott határideje lejárt;

e) azt bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információsza- badság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

19.3.4. Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltéte- lezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, to- vábbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhez- vételét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

19.3.5. Nyilvánosságra hozatal

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala — kivéve, ha arra az érintett felhatal- mazást ad, illetve ha azt törvény rendeli el — tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos — személyes adatokon is alapuló— összesített statisztikai ada- tok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

19.4. FELMENTÉS, FELHATALMAZÁS

A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban, valamint a biz- tosítóhoz a szerződés megkötése, fenntartása illetve a szol- gáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumok- ban foglalt személyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszontbiztosító részére átadja.

A szerződő, a biztosított illetve a szolgáltatási igényt érvénye- sítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntar- tásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok beszerzése érdekében személyesen köteles eljárni.

19.5. SZERZŐDÉSRE JELLEMZŐ ÉRTÉKEK MÓDOSÍTÁSA

19.5.1. Az 1. számú mellékletben felsorolt költségelemek mó- dosítására a biztosító évente egyszer egyoldalúan jogosult az alábbiak szerint:

– A korábban költséggel terhelt költségelemet költségmen- tessé tenni.

– A biztosító minden év január 1-jével, +/- 5%-os mértékig jogosult módosítani a szerződő rendelkezéseivel össze- függő egyes költségelemek költségeit a Központi Statiszti- xxx Xxxxxxx által hivatalosan közétet és utolsó ismert 12 havi inflációhoz igazodva.

A költségek és díjak változásáról a biztosító legkésőbb a vál- tozást megelőzően 30 nappal írásban értesíti a szerződőt.

19.5.2. A 19.5.1. pontban leírt költségmódosítási jogosultság a szerződéskötési költség mértékére; érvényesítési idejére és az ebből vásárol megtakarítási befektetési egységek vásárlá- sára fordított díjrészre nem áll fenn.

19.5.3. A módosítás az adott biztosítási szerződés vonatko- zásában a biztosítási évfordulón válik hatályossá, melyről a biztosító a szerződőt előzetesen írásban tájékoztatja.

19.5.4. A biztosító biztosítási évente egyszer tájékoztatja a szerződőt a biztosítási szerződés legfontosabb adatairól, va- lamint információt nyújt a 1. számú melléklet esetleges mó- dosulásáról.

19.5.5. A jelen életbiztosítási szerződést érintő változásokról a biztosító az internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx) nyújt tájé- koztatást.

19.6. NAPI TÁJÉKOZÓDÁSI LEHETŐSÉG

A biztosító, az általa üzemeltetett telefonos ügyfélszolgálati rendszeren (továbbiakban Contact Center) keresztül napi tá- jékozódási lehetőséget biztosít a szerződőnek a befektetési egységek értékéről.

A biztosító a szerződő által írásban feltett kérdésekre írásban válaszol.

A szerződő a biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.), továbbá a biztosító interne- tes honlapján (xxx.xxxxxx.xx), valamint a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (x00 0 000 0000) keresztül is jogosult tájé- koztatást kérni.

20. PANASZOK, KÉRELMEK BEJELENTÉSE

20.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító maga- tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (szemé- lyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés ‌

Félfogadási időben a Központi Ügyfélszolgálati Irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni. Központi Ügyfélszolgá- lati Iroda címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon a belföldről és külföldről is hívható x00 0 000 0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető:

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre,

faxon a 06-1-458-4260 faxszámra

vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül on- line módon is eljuttathatja a biztosító részére.

A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhetőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx oldalon.

20.2. A biztosító

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiá- nyában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 órá- ig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között, legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között, legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

c) az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar ese- tén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan fogadja.

20.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek le- hetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számí- tott öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfél- fogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

20.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biz- tosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

20.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatá- sát, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

20.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 20.7. pontban megha- tározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet,

a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 20.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

20.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy má- solati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 20.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – meg- küldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezé- sek szerint jár el.

20.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkeze- lés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

20.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nem- zeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a további- akban: MNB tv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelke- zések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, ér- vényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jog- vita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fo- gyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell a fogyasz- tót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békél- tető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bo- csátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület

Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

Telefon:00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

20.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

20.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 20.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének sza- bályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési sza- bályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tá- jékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.‌‌

20.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántar- tást vezet.

20.13. A 20.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézke- dés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

20.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhe- lyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panasz- kezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

20.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

20.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fo- gyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

20.17. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári pe- res vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.

21. ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A jelen általános szerződési feltételek alapján létrejövő bizto- sítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a 1995. évi CXVII törvény a személyi jövedelemadóról rendel- kezései is irányadók. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figye- lemmel kísérése.

A biztosító az adózásra vonatkozó aktuális információkat a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) bocsátja ügyfelei rendelkezésére. A biztosító köteles a szerződést érintő bármely pénzkivonás vagy visszavásárlás, részvisszavásárlás esetén a hatályos adójogszabályoknak megfelelő fizetési kötelezettséget meg- állapítani és a levonás elvégzése után a Nemzeti Adó-és Vám- hivatal (NAV) számára a megfelelő összeget elutalni.

A biztosító pénzkivonás és részleges visszavásárlás esetén a befektetési egységek visszaváltásának elindítása előtt, a visz- szaváltás értékéhez hozzáadja az előzőleg kiszámolt adó érté- ket és az így kapott értéket számolja át befektetési egység da- rabra az utolsó ismert árfolyam alapján. A befektetési egység visszaváltás teljesülésekor a biztosító a valós teljesülési adatok

alapján ismételten megállapítja az adó értékét és ezt az értéket vonja le a szerződőnek fizetendő szolgáltatás összegéből.

Visszavásárlás esetén az adó kötelezettség teljesítéséhez, a biztosító, a befektetési egységek visszaváltását követően ki- számított adó értékének mértékével csökkenti a visszavásár- lási összeget.

22. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

22.1. Az életbiztosítási szerződés befektetési egységeinek vé- telére, eladására, áthelyezésére (továbbiakban: tranzakciók) vonatkozó határidők abban az estben módosulhatnak, ha az életbiztosítási szerződésen a megbízás napján más, folyamat- ban lévő tranzakciók vannak, melyek teljesüléséig megakadá- lyozzák újabb tranzakciós megbízások indítását.

22.2. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai

22.2.1. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szer- ződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megvál- tozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek meg- feleljen.

22.2.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szó- ló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban megha- tározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

22.3. A biztosító a 22.2. pontban meghatározott tájékozta- tásban a Bit. 152. § (1) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatja a szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról.

22.4. A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem ad- hat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

22.5. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

22.5.1. Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti;

b) a biztosításközvetítői tevékenységet – akár több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit – a főtevékeny- ségéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonat- kozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, ha a biztosí- tótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át (az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök),

c) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).

22.5.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele mun- kaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító

megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely ter- mékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabá- lyokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötelezett- sége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatko- zatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének köz- vetítése során a többes ügynök a tevékenységével vagy mu- lasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelem- díjat megfizetni.

Ez a felelőssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

22.6. Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban megegyez- tek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kiala- kítottak.

22.7. Jelen biztosítási szerződés keretében a díjak megfizeté- se, a befektetési egységek nyilvántartása, a költségek elszá- molása és a szolgáltatások teljesítése a mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben történik.

22.8. Jelen életbiztosítási szerződésre hitelfedezeti záradék nem jegyezhető be.

22.9. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

22.10. A jelen szerződési feltételek a szerkesztésének lezá- rásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (külö- nös tekintettel a Titoktartási kötelezettségre, titokvédelemmel kapcsolatos előírásokra, valamint a Panaszkezelésre vonat- kozó pontokra.)

A jelen szerződési feltételek szerkesztésének lezárási dátuma: 2017.03.10.

Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerző- dés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honla- pon elérhető a mindenkor hatályos Bit. szövege.

A SZERZŐDÉSRE JELLEMZŐ ÉRTÉKEK (WL003)‌

Xxxxx mellékletben közölt értékek a 2017. április 1-jén és az azt követő technikai kezdettel létrejött szerződésekre vonatkoznak. Az adatok az új melléklet kiadásáig érvényesek, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon kerül közzétételre.

A SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSÉTŐL FÜGGETLEN, RENDSZERES KÖLTSÉGEK (szabályzat 7.1. pontja)

Befizetésből érvényesített költségek (szabályzat 7.1.1. pontja)

Szerződéskötési költség (szabályzat 7.1.1.1. pontja)

Alapja a fizetési gyakoriság szerinti aktuális díj, az alábbiak szerint:

1. biztosítási évben: 64%

2. biztosítási évben: 34%

3. biztosítási évben: 4%

Adminisztrációs költség (szabályzat 7.1.1.2. pontja) Díjfizetési ütem szerinti aktuális rendszeres díjakból:

1–8. biztosítási években: 16%

9. biztosítási évtől: 6%

Eseti díjak esetén: 1%

Befektetési egység elvonásával érvényesített költségek (szabályzat 7.1.2. pontja)

Vagyonkezelési költség (szabályzat 7.1.2.1. pontja)

Főszámlára vonatkozóan minden eszközalapra (kivéve pénzpiaci):

1-3. évig: 0%

4. évtől: havi gyakoriság szerint levonva: 0,204% (évi 2,45%)

Eseti számlára vonatkozóan minden eszközalapra (kivéve pénzpiaci): havonta 0,204% (évi 2,45%) Lojalitási számlára vonatkozóan minden eszközalapra (kivéve pénzpiaci): havonta 0,204% (évi 2,45%)

Kivéve Concorde Pénzpiaci Eszközalap és Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap, mely eszközalapok tekintetében minden számlára vonatkozóan: 0,15% havonta (évi 1,80%)

A SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSÉTŐL FÜGGŐ KÖLTSÉGEK (szabályzat 7.2. pontja)

Befizetésből érvényesített költségek (szabályzat 7.2.5. pontja) 30 napos felmondás esetén felszámított költség: 6.000 Ft

Befektetési egység elvonással érvényesített költségek (szabályzat 7.2.1.-7.2.4. pontjai) Díjszüneteltetés költsége: 2.500Ft/alkalom

Díjmentesítés költsége (díj nem fizetés esetén): 500Ft/hó (évi 6.000 Ft)

Részleges visszavásárlás költsége: a kifizetett összeg 0,3%-a, min. 300 Ft, max. 1.500 Ft Eseti pénzkivonás költsége: a kifizetett összeg 0,3%-a, min. 300 Ft, max. 1.500 Ft

DÍJFIZETÉS

Minimális díjak

A rendszeres minimális díj összege:

havi díjfizetés esetén: 12.000 Ft/hó negyedéves díjfizetés esetén: 36.000 Ft/negyedév féléves díjfizetés esetén: 72.000 Ft/félév

éves díjfizetés esetén: 144.000 Ft/év

Eseti díj minimuma: 35.000 Ft

Utaláshoz szükséges adatok:

Rendszeres díjak Bankszámlaszám: 11500092-11041623-00000000

Eseti díjak Bankszámlaszám: 11500092-11092409-00000000

Csoportos beszedés beállításához szükséges adatok:

Kedvezményezett adatai: SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ Zrt.

X00000000

Szerződő fél azonosítója a kedvezményezettnél: A szerződés kötvényszáma

BÓNUSZOK

Díjnagyság szerinti bónusz

Mértéke: 2%

Alapja a fizetési gyakoriság szerinti aktuális díj, az alábbiak szerint:

havi díjfizetés esetén: minimum 15.000 Ft/hó negyedéves díjfizetés esetén: minimum 45.000 Ft/negyedév féléves díjfizetés esetén: minimum 90.000 Ft/félév éves díjfizetés esetén: minimum 180.000 Ft/év Öngondoskodási bónusz

Alapja az elvont szerződéskötési költség valamint az első 3 év aktuális díjának 10%-ának összege a szabályzat 8.1.2.3. pontja alapján.

Mértéke: 37. hónaptól – 180. hónapig: 5%

181. hónaptól – 240. hónapig: 8%

Díjfizetési mód szerinti bónusz

Alapja a fizetési gyakoriság szerinti aktuális díj, az alábbiak szerint:

banki átutalás és csoportos díjbeszedés esetén: 1%

Hozamplusz bónusz

A 4. évtől a főszámlán lévő befektetések aktuális értékének évi 1%-a jóváíródik

Hűségbónusz

4–8. évig a befizetett aktuális rendszeres díj 10 százaléka automatikusan a lojalitási számlára kerül befektetésre

Hozamjóváírási bónusz

Alapja a befektetési egységek aktuális értéke

Eszközalapok	éves mértéke
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	0,85%
Concorde Kötvény Eszközalap	0,60%
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	0,50%
Concorde Pénzpiaci Eszközalap	0,72%
Concorde Részvény Eszközalap	1,00%
Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Eszközalap	0,50%
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	0,50%
Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap	0,35%
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	1,00%
Pioneer Közép-Európai Részvény Eszközalap U sorozat	1,00%
Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	1,00%
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	1,00%

PORTFÓLIÓK

	Óvatos	Mérsékelt	Lendületes
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	30%	30%	20%
Concorde Kötvény Eszközalap	40%	20%	10%
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	30%	20%	10%
Concorde Részvény Eszközalap	-	15%	30%
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	-	10%	20%
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	-	5%	10%

A megtakarítási díjrész egy alapba befektethető aránya nem lehet kevesebb, mint a befektetésre kerülő díjrész 5%-a.

TISZTELT LEENDŐ ÜGYFELÜNK!‌

Az Ön által megkötni kívánt életbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét.

Annak érdekében, hogy Xx, a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a biztosítók a teljes költségmu- tatót (TKM) egységesen alkalmazzák az életbiztosításoknak a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (továbbiakban Bit.) meghatározott körére, továbbá a mutató értékéről Önt, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A TKM megegyezik a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. MNB rendeletben (továbbiakban Rendelet) meghatározott teljes költségmutatóval.

MI A TKM?

A Teljes Költség Mutató (TKM) egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egyetlen százalékos érték segít- ségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, köztük a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

MIRE SZOLGÁL?

A TKM megmutatja, hogy adott feltételezések mellett közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költség- mentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit linked terméken keresztül érte el.

MIBEN SZOLGÁLJA AZ ÖN ÉRDEKEIT?

A TKM segítségével Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált unit-linked életbiztosí- tások költségszintjeit.

A BEMUTATOTT TÍPUSPÉLDA A KÖVETKEZŐ:

A TKM a Rendeletben maghatározott alábbi feltételezésekkel kerül kiszámításra.

A BIZTOSÍTOTT KORA ÉS A BIZTOSÍTÁS IDŐTARTAMA

• A biztosított egy 35 éves személy, aki

– rendszeres díjfizetés esetén 10, 15 vagy 20 éves tartamú,

– egyszeri díjas szerződése esetén pedig 5, 10 vagy 20 éves tartamú biztosítási szerződést köt.

A TKM kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtarta- mok a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.

Élethosszig szóló biztosítás esetén a fenti tartamok úgy értendők, hogy a szerződés ezek lejártával visszavásárlásra kerülnek.

A BIZTOSÍTÁS DÍJA ÉS A DÍJFIZETÉS MÓDJA

• A fenti életkorú biztosított

– 4.500.000 Ft-ért (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) összegért egyszeri díjas, vagy

– 25.000 Ft (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) kezdeti díjjal havonta fizetendő rendszeres díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfizetés banki átutalással történik.

A UNIT-LINKED BIZTOSÍTÁSBAN FOGLALT ÉLET- ÉS / VAGY BALESETBIZTOSÍTÁSI, ILLETVE EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

• A TKM a biztosítási feltételek szerint kötelezően választandó minimális biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe

költségként.

• Jelen ÖNGONDOSKODÁSI TERV 2.0 biztosítás esetében a szerződésbe épített kötelező biztosítási kockázat jellemzői a követezőek: bármely okú halál: a biztosítás első éves díjának a kétszerese, de maximum 1 millió forint.

A TKM számítás a Rendeletnek megfelelően figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön a befektetést az adott unit-linked biztosításon keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezménye- ket. Amennyiben a különböző eszközalapokhoz kapcsolódó költségek eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

	Jelen ÖNGONDOSKODÁSI TERV 2.0 biztosítás TKM értékei
Eszközalapok	10. évben	15. évben	16-19 év között	20. évben
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	6,07%	3,76%	3,77%-3,79%	2,91%
Concorde Kötvény Eszközalap	5,88%	3,55%	3,57%-3,58%	2,70%
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	5,91%	3,59%	3,60%-3,62%	2,74%
Concorde Pénzpiaci Eszközalap	4,91%	2,52%	2,51%-2,53%	1,65%
Concorde Részvény Eszközalap	6,34%	4,04%	4,06%-4,09%	3,21%
Concorde Rövid futamidejű Kötvény Eszközalap	5,78%	3,44%	3,46%-3,48%	2,59%
Pioneer Közép-európai Részvény Eszközalap U sorozat	6,39%	4,09%	4,11%-4,14%	3,25%
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	6,35%	4,05%	4,07%-4,10%	3,21%
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	6,14%	3,82%	3,84%-3,87%	2,98%
Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap	5,28%	2,91%	2,91%-2,92%	2,04%
Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	6,39%	4,09%	4,11%-4,14%	3,25%
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	6,39%	4,09%	4,11%-4,14%	3,25%

A biztosító internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx) elérhetők a jelen termék eszközalaponkénti TKM értékei.

A felhívjuk a figyelmét arra is, hogy a TKM értéke 15 és 20 év között nem csökken folyamatosan. A köztes tartamokra számított TKM értékek: az értékekről fenti táblázatban tájékozódhat.

FIGYELEM!

Fontos tudnivaló, hogy a fentiekben bemutatott TKM értékek a típuspélda adatain túlmenően azt is feltételezték, hogy a szer- ződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik és a megállapított díjak az adott tartam során időben, maradéktalanul megfizetésre kerülnek. Mindezért a TKM értékek által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költsége- ivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi jellemzőinek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM értékektől.

A Magyar Nemzeti Bank honlapján megtalálható az összes, a Rendelet szerinti TKM számítási kötelezettség alá tartozó TKM érték.

Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a TKM fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a unit-linked biztosításokra vonat- kozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont ugyanis a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bő- víthető a biztosítás), mennyire hozzáférhető az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pld. befektetések online átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bemutatása is hozzájárul ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

2017. június 17.

SIG 3189

VÁLASZTHATÓ ESZKÖZALAPOK ‌

A VÁRHATÓ HOZAMKOCKÁZAT SZERINT:

1. ALACSONY KOCKÁZATÚ ALAPOK

Concorde Pénzpiaci Eszközalap Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap

2. MÉRSÉKELT KOCKÁZATÚ ALAPOK

Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Eszközalap

3. KÖZEPES KOCKÁZATÚ ALAPOK

Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap

4. MAGAS KOCKÁZATÚ ALAPOK Concorde Részvény Eszközalap Concorde Kötvény Eszközalap

Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap

5. KIEMELKEDŐ KOCKÁZATÚ ALAPOK

Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap Pioneer Közép-Európai Részvény Eszközalap U sorozat Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat

Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat

CONCORDE 2000 NYÍLTVÉGŰ VEGYES ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelem- bevételével az eszközalap forrásainak átlagosan 30-40 száza- lékát fordítsa részvények vásárlására, a fennmaradó hányadot pedig alapvetően a Magyar Állam által kibocsátott államkötvé- nyekbe, diszkontkincstárjegyekbe, továbbá alacsony kocká- zatú fix és változó kamatozású vállalati kötvényekbe, jelzálog- levelekbe, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és egyéb alacsony kockázatú tőke- és pénzpiaci eszközökbe, ügyletekbe fektesse. Megfelelő nemzetközi tőkepiaci kör- nyezet esetén az eszközalap portfóliójának 50%-áig külföldi kibocsátású állampapírokat, vállalati és egyéb kötvényeket, jelzálogleveleket, továbbá nyilvános piacon jegyzett külföl- di részvényt vásárolhat az alapkezelő. Az alapkezelő aktív portfóliókezelést folytatva, fundamentális elemzésekre tá- maszkodva alakítja az eszközalap portfóliójának összetételét. Az alapkezelő egy mérsékelt részvényarányú és kockázatú, konzervatívan kezelt, vegyes típusú közép- és hosszú távra ajánlott befektetési lehetőséget kínál az eszközalappal a be- fektetőknek.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 10%-ban a BUX indexbe, 25%-ban a CETOP indexbe (forintban számolva) és 65%-ban az RMAX indexbe

Az eszközalap indulásának dátuma: 1997.08.27. Földrajzi kitettség: Hazai és régiós Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: Raiffeisen Bank

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat , Likviditási kockázat, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Származtatott ügyletek kockázata, Letétkezelő kockázata Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat

Eszközeinek száma: 78

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 4

Devizakockázat: 3

	Befektetési jegy, egyéb kollektív Likvid eszközök		Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
						min.	max.	cél


	2,37%
			Likvid eszközök (folyószámla, betét)		0,15%	0%	100%	1%
Külföldi
				Magyar állampapír	32,18%	0%	90%	30%
részvények 24,72%			Magyar hitelviszonyt
			megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	31,92%	0%	90%	30%
Külföldi		Magyar
			Magyar részvények		7,30%	0%	60%	10%
hitelviszonyt		állampapír
megtestesítő		32,18%
értékpapírok
			Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		1,36%	0%	30%	2%
1,36%
Magyar			Külföldi részvények		24,72%	0%	60%	25%
részvények
7,30%
			Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		2,37%	0%	10%	2%
	Egyéb kötvények		értékpapírok
			Származtatott ügyletek		0,00%	-100%*	100%	0%
	31,92%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE KÖTVÉNY ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figye- lembevételével az eszközalap portfóliójának döntő többségét forintban denominált fix vagy változó kamatozású, alacsony kockázatú értékpapírokba fektetve a benchmark (MAX index) teljesítményét meghaladó hozamot érjen el. Az alapkezelő el- sősorban a magyar állampapírpiaci befektetéseket szeretné alacsony költségszint mellett a Befektetési Jegyek tulajdono- sainak elérhetővé tenni. Az alapkezelő aktív portfóliókezelést folytatva, fundamentális elemzésekre támaszkodva alakítja az eszközalap portfólió-összetételét, célja a referenciahozam el- érése, illetve annak túlteljesítése.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 100%-ban a MAX index

Az eszközalap indulásának dátuma: 2001.03.29.

Földrajzi kitettség: Hazai

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: Raiffeisen Bank

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Likviditási kockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat, Letétkezelő kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Partnerkockázat,

Származtatott ügyletek kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Külső tényezőkből adódó kockázat

Eszközeinek száma: 20

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 2,5-3 év

Várható hozam: 4

Devizakockázat: 1

	Külföldi		Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
						min.	max.	xxx
	xitelviszonyt
	megtestesítő
			Likvid eszközök (folyószámla, betét)		-3,17%*	0%	100%	1%
	értékpapírok


				Magyar állampapír	92,64%	0%	100%	90%
kötvények
6,85%			Magyar hitelviszonyt
			megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	6,85%	0%	90%	5%
			Magyar részvények		0,00%	0%	10%	0%
			Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		3,69%	0%	30%	4%
			Külföldi részvények		0,00%	0%	10%	0%
		Magyar	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		0,00%	0%	10%	0%
		állampapír 92,64%	értékpapírok
			Származtatott ügyletek		-0,01%*	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE NEMZETKÖZI RÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy egy diverzifikált, a külföldi részvény- piacok teljesítményétől függő portfóliót alakítson ki. Az alap- kezelő az eszközalappal a külföldi részvénypiacokba történő befektetést szeretné alacsony költségszint mellett a Befekte- tési Jegyek tulajdonosainak elérhetővé tenni. Az alapkezelő a befektetési lehetőségek figyelembevételével az eszközalap forrásainak átlagosan 50- 100 százalékát fordítja külföldi kol- lektív befektetési értékpapírok vásárlására. Diverzifikációs, költséghatékonysági és likviditási megfontolásokból korláto- zott mértékben hazai kollektív befektetési értékpapírok is az eszközalap részét képezhetik. Az alapkezelő aktív portfólió- kezelést folytatva, fundamentális elemzésekre támaszkodva alakítja az eszközalap portfólió-összetételét, célja a referen- ciahozam elérése, annak túlteljesítése. Az eszközalap célja továbbá, hogy devizakitettsége leképezze az MSCI World index devizális összetételét. Ennek eléréséhez származtatott ügyleteket is köthet.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 95%-ban az MSCI World indexbe (Xxxxxx Xxxxxxx Capital International World Index) és 5%- ban az RMAX indexbe

Az eszközalap indulásának dátuma: 2002.08.01.

Földrajzi kitettség: Fejlett piac

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Hozamkockázat, Likviditási kockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat, Letétkezelő kockázata, Partnerkockázat

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Külső tényezőkből adódó kockázat Eszközeinek száma: 65 (közvetett plusz közvetlen úton: 131) Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 5 év

Várható hozam: 5

Devizakockázat: 5

Likvid eszközök (folyószámla,	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél

Származtatott 10,26% Egyéb

	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		10,26%	0%	100%	10%
0,01% 1,05% Magyar
részvények
		Magyar állampapír	0,00%	0%	100%	0%
0,29%
Külföldi részvények 4,21%	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
		Egyéb kötvények	1,05%	0%	100%	0%
	Magyar részvények		0,29%	0%	20%	1%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi részvények		4,21%	0%	20%	4%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		84,18%	50%	100%	85%
Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok	értékpapírok
84,18%	Származtatott ügyletek		0,01%	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE PÉNZPIACI ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a forgalmazó cégeknél részvények adásvételét folytató befektetők az eszközalap Befektetési Je- gyeinek megvásárlásával rövid távon be nem fektetett pén- zük után banki látra szóló betét szintű hozamot érhessenek el. Ennek érdekében az alapkezelő törekszik arra, hogy az eszközalap nettó eszközértékének változékonysága a lehető legkisebb legyen, ezért az alapkezelő az eszközalap vagyonát döntő részben rövid lejáratú belföldi pénzpiaci eszközökbe

– állampapírokba, állampapír alapú repómegállapodásokba, az eszközalap vagyonát érintő kamatkockázat csökkentését szolgáló egyéb pénzpiaci eszközökbe – fekteti.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: Minden hónap elejétől a hónap végéig a lakossági – bankrendszer egésze alapján számolt – havi látra szóló forintbetét átlagkamata

Az eszközalap indulásának dátuma: 1999.05.18.

Földrajzi kitettség: Hazai

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: Raiffeisen Bank Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Letétkezelő kockázata, Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Likviditási kockázat,

Külső tényezőkből adódó kockázat, Partnerkockázat Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): nincs Eszközeinek száma: 10

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 1 hét

Várható hozam: 1

Devizakockázat: 1

Likvid eszközök (folyószámla, betét)	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
0,43%
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		0,43%	0%	100%	1%
	Magyar hitelviszonyt	Magyar állampapír	0,00%	0%	100%	0%
	megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	99,57%	0%	100%	99%
	Magyar részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	30%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		0,00%	0%	10%	0%
Egyéb kötvények	értékpapírok
99,57%
	Származtatott ügyletek		0,00%	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figye- lembevételével az eszközalap forrásainak átlagosan 50-95 százalékát fordítsa részvények (alapvetően közép-európai részvények) vásárlására. Az alapkezelő az eszközalappal el- sősorban a közép-európai részvényekbe történő befektetést szeretné alacsony költségszint mellett a Befektetési Jegyek tulajdonosainak elérhetővé tenni. Az eszközalapban nagyon hangsúlyos a részvénykiválasztás folyamata. Nem a célpia- cokat reprezentáló indexeket próbálja meg lefedni az eszköz- alap, hanem a közép-európai térség tőzsdéin jegyzett több száz vállalatból próbálja meg az alapkezelő kiválasztani az alulértékelt, valós értéküknél jóval alacsonyabb piaci áron for- gó vállalatokat.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 25%-ban a BUX indexbe, 65%-ban a CETOP indexbe (forintban számolva) és 10%-ban az RMAX indexbe

Az eszközalap indulásának dátuma: 2001.03.29. Földrajzi kitettség: Hazai és régiós Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Likviditási kockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat, Letétkezelő kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Partnerkockázat,

Származtatott ügyletek kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat

Eszközeinek száma: 72 Szektorális kitettség: – Javasolt befektetési időtáv: 5 év Várható hozam: 4

Devizakockázat: 3

Likvid Származtatott eszközök ügyletek (folyószámla, 0,16% betét) Magyar Befektetési jegy, 0,87% állampapír egyéb kollektív 1,04% befektetési Egyéb értékpapírok kötvények 4,03% 12,87% Magyar részvények 18,22% Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Külföldi 1,39% részvények 61,42%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		0,87%	0%	100%	0%
	Magyar hitelviszonyt	Magyar állampapír	1,04%	0%	50%	0%
	megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	12,87%	0%	50%	15%
	Magyar részvények		18,22%	0%	95%	20%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		1,39%	0%	70%	0%
	Külföldi részvények		61,42%	0%	95%	60%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		4,03%	0%	80%	5%
	értékpapírok		4,03%	0%	80%	5%
	Származtatott ügyletek		0,16%	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE RÖVID FUTAMIDEJŰ KÖTVÉNY ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figye- lembevételével az eszközalap portfóliójának döntő többségét alacsony kockázatú forintban denominált fix vagy változó ka- matozású, alacsony kockázatú értékpapírokba fektetve, va- lamint az azonnali és határidős részvénypiaci félreárazásokat kihasználó arbitrázsügyletekkel a benchmark (80% RMAX index, 20% MAX index) teljesítményét meghaladó hozamot érjen el. Az alapkezelő elsősorban a rövid futamidejű magyar állampapírokba történő befektetést szeretné alacsony költ- ségszint mellett a Befektetési Jegyek tulajdonosainak elérhe- tővé tenni.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 80%-ban a RMAX indexbe, 20%-ban a MAX indexbe

Az eszközalap indulásának dátuma: 1998.05.11.

Földrajzi kitettség: Hazai

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Letétkezelő kockázata, Likviditási kockázat, Partnerkockázat

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Külső tényezőkből adódó kockázat, Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 26

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 1,5-2 év

Várható hozam: 3

Devizakockázat: 1

	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő		Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
						min.	max.	xxx
	xxtékpapírok
	0,57%
			Likvid eszközök (folyószámla, betét)		43,61%	10%	100%	44%
Egyéb kötvények 35,46%			Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	20,42%	0%	100%	20%
				Egyéb kötvények	35,46%	0%	100%	35%
		Likvid
			Magyar részvények		0,00%	0%	60%	0%
		eszközök
		(folyószámla,
		betét)
			Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,57%	0%	20%	1%
		43,61%
			Külföldi részvények		0,00%	0%	60%	0%
			Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		0,00%	0%	10%	0%
	Magyar		értékpapírok
	állampapír
			Származtatott ügyletek		-0,06%*	-200%*	200%	0%
	20,42%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

PIONEER KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP U SOROZAT

Az eszközalap a közép-európai és kisebb mértékben a ke- let-európai régió befektetési szempontból vonzó vállalatainak részvényeibe történő befektetéssel és aktív vagyonkezelés- sel kíván minél magasabb hozamot biztosítani a befektetők számára. A fő célországok: Magyarország, Lengyelország és Csehország, de ezen kívül Törökország, Oroszország, vala- mint más közép- és kelet-európai államok (például Horvátor- szág) részvénypiacai is szerepelhetnek a befektetések között. Az alapkezelő a forinttól eltérő devizában lévő befektetések esetében alapesetben nem fedezi a devizakockázatot, de amennyiben az alapkezelő ezt indokoltnak tartja, lehetősége van a devizakockázat fedezésére. Az eszközalap a befekteté- si jegyek zavartalan visszaváltásának biztosítása érdekében a tőkéjének egy részét hazai pénzpiaci eszközökbe (jellemzően 1 évnél rövidebb állampapírokba és bankbetétekbe) fekteti.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 90% CETOP Index forintosított értéke, 10% RMAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1998.01.13. Földrajzi kitettség: Fejlett európai országok részvénypiacai Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 22

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 5

Devizakockázat: 4

			Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
						min.	max.	cél
	Likvid eszközök
	(folyószámla, betét)
			Likvid eszközök (folyószámla, betét)		6,79%	0%	30%	0%
	6,79%
			Magyar hitelviszonyt	Magyar állampapír	0,00%	0%	45%	10%
			megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	0,00%	0%	45%	0%
		Magyar
			Magyar részvények		33,86%		100%	30%
		részvények
		33,86%
						55%
			Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		59,35%		100%	60%
Külföldi
			Külföldi részvények		0,00%	0%	45%	0%
részvények
59,35%
			Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		0,00%	0%	20%	0%
			értékpapírok
			Származtatott ügyletek		0,00%	0%	30%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

PIONEER MAGYAR INDEXKÖVETŐ RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP U SOROZAT

Az eszközalap befektetési célja, hogy az ügyfelek számá- ra könnyen elérhetővé tegye a Budapesti Értéktőzsdén for- galmazott részvények árfolyammozgását követő BUX Index teljesítményét. Ennek érdekében az alapkezelő a BUX Index összetételéhez közelítő részvénykosarat alakít ki. Az eszköz- alap részvénybefektetései csak a BUX index tagjaiból állhat- nak, elsősorban direkt részvénybefektetések formájában, de származtatott ügyleteken keresztül is megvalósíthatók ezek a befektetések. Az eszközalap befektetései között az egyes részvények súlya az adott papírok indexbeli súlyától maxi- mum öt százalékponttal térhet el, a származtatott ügyletek- ből származó pozíciókat is figyelembe véve. Az eszközalap a működéshez szükséges likviditás biztosítása érdekében a részvénypiaci befektetéseken kívül elsősorban magyar állam- papírokból, bankbetétekből és egyéb pénzpiaci eszközökből álló portfóliórészt is kialakíthat.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 100% BUX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1997.01.24. Földrajzi kitettség: Magyar részvénypiac Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 7

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 5

Devizakockázat: 1

Likvid eszközök (folyószámla, betét)	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
0,90%
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		0,90%	0%	10%	0%
	Magyar hitelviszonyt	Magyar állampapír	0,00%	0%	10%	0%
	megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	0,00%	0%	10%	0%
	Magyar részvények		0,00%	60%	100%	100%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		99,10%	0%	10%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési		0,00%	0%	20%	0%
Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	értékpapírok
99,10%	Származtatott ügyletek		0,00%	0%	30%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

PIONEER MAGYAR KÖTVÉNY ESZKÖZALAP

Az eszközalap befektetési célja, hogy főként a hazai állam- és vállalati kötvényekbe történő befektetéseket megcélozva aktív vagyonkezelés keretei között, közép- és hosszabb távon maximális mértékű tőkenövekményt érjen el. Az eszközalap eszközei között elsősorban állampapírok, illetve egyéb hitel- viszonyt megtestesítő értékpapírok találhatók, de a pénzpiaci eszközök (például bankbetétek) és a kamatkockázat kezelé- sére irányuló származékos eszközök használata is jellemző lehet. Bár az eszközalap a befektetéseivel elsősorban a hazai állam- és vállalati kötvény piacot célozza meg, de amennyi- ben az alapkezelő indokoltnak tartja, átmenetileg a pénzpiaci eszközök és/vagy a külföldi kötvénypiaci eszközök is jelentős súlyt képviselhetnek az eszközalap befektetései között.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 100% MAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1997.01.24. Földrajzi kitettség: Magyar kötvénypiac Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Külső tényezőkből adódó kockázat, Hozamkockázat, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i):

Hozamkockázat Eszközeinek száma: 37 Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 2 év

Várható hozam: 3

Devizakockázat: 1

Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok Magyar 6,26% Likvid eszközök részvények (folyószámla, betét) 4,27% 4,20% Egyéb kötvények 9,36% Magyar állampapír 76,28%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		4,20%	0%	40%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	76,28%	60%	100%	100%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	9,36%		100%	0%
	Magyar részvények		4,27%		100%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		6,26%	0%	20%	0%
	Származtatott ügyletek		-0,37%*	0%	30%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

PIONEER MAGYAR PÉNZPIACI ESZKÖZALAP

Az eszközalap befektetési célja, hogy a pénzpiaci kamat- szintekkel versenyképes, viszonylag egyenletes teljesítményt biztosítson. Ennek érdekében az alapkezelő az eszközalap tőkéjét elsősorban alacsony kamatkockázattal rendelkező ál- lampapírokba, állam által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és bankbetétekbe fekteti. Emellett meghatá- rozott korlátok erejéig repo megállapodások, származtatott eszközök és kollektív befektetési értékpapírok is szerepelhet- nek a portfólióban. Az alapkezelő a piaci kamatláb, illetve a hozamszintek emelkedése esetén jelentkező árfolyamvesz- teség minimalizálása érdekében az eszközalap saját tőkéjét kizárólag legfeljebb 365 napos lejárattal rendelkező eszkö- zökbe és éven belüli kamat-megállapítású változó kamato- zású államkötvényekbe fekteti. Az eszközalap származtatott eszközöket csak a pénzpiaci befektetési stratégiájával össz- hangban használ. Az eszközalap deviza alapú származtatott ügyleteket csak meglévő devizakockázat fedezése céljából köthet.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 60% ZMAX Index, 40% RMAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1998.01.23. Földrajzi kitettség: Magyar kötvénypiac Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Külső tényezőkből adódó kockázat, Hozamkockázat, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i):

Hozamkockázat Eszközeinek száma: 14 Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 1–3 hónap

Várható hozam: 1

Devizakockázat: 1

Likvid eszközök (folyószámla, betét) 8,01% Magyar állampapír 92,13%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		8,01%	0%	20%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	92,13%	80%	100%	100%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	0,00%	0%	100%	0%
	Magyar részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	100%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	10%	0%
	Származtatott ügyletek		-0,14%*	0%	20%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

PIONEER SELECTA EURÓPAI RÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA ESZKÖZALAP U SOROZAT

Az eszközalap befektetési célja, hogy a fejlett európai or- szágok részvénypiacaira irányuló befektetésekkel hosszabb távon maximális tőkenövekményt érjen el. Az alapkezelő a fenti célját elsősorban a nyugat-európai régióban befektető eszközalapokon keresztül valósítja meg. A portfólió elsődle- ges elemeit a Pioneer nemzetközi alapkezelő csoport regi- onális eszközalapjai jelentik, de ezen túl egyéb, a régióban befektető eszközalap és tőzsdén kereskedett indexalapok is helyt kaphatnak az eszközalap befektetései között. Az alap- kezelő a forinttól eltérő devizában lévő befektetések esetében alapesetben nem fedezi a devizakockázatot, de amennyiben az alapkezelő ezt indokoltnak tartja, lehetősége van a deviza- kockázat fedezésére. Az eszközalap a befektetési jegyek za- vartalan visszaváltásának biztosítása érdekében a tőkéjének egy részét hazai pénzpiaci eszközökbe (jellemzően 1 évnél rövidebb állampapírokba és bankbetétekbe) fekteti.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 90% MSCI Europe Index forintosított értéke, 10% RMAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1999.10.22. Földrajzi kitettség: Fejlett európai országok részvénypiacai Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 25 (közvetett plusz közvetlen úton: 253)

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 5

Devizakockázat: 4

Likvid Külföldi eszközök hitelviszonyt (folyószámla, megtestesítő betét) értékpapírok 0,99% Magyar 0,01% állampapír 2,55% Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok 96,53%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		0,99%	0%	20%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	2,55%	0%	20%	10%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	0,00%	0%	20%	0%
	Magyar részvények		0,00%	0%	20%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,01%	0%	20%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	20%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		96,53%	80%	100%	90%
	Származtatott ügyletek		-0,08%*	0%	20%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

PIONEER USA DEVIZARÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA ESZKÖZALAP U SOROZAT

Az eszközalap befektetési célja, hogy az észak-amerikai (elsősorban USA) részvénypiacokra irányuló befektetések- kel hosszabb távon maximális tőkenövekményt érjen el. Az alapkezelő a fenti célját elsősorban az USA részvénypiacait megcélzó eszközalapokon keresztül valósítja meg. A portfólió elsődleges elemeit a Pioneer nemzetközi alapkezelő csoport alapjai jelentik, de ezen túl egyéb, hasonló földrajzi irányult- sággal rendelkező eszközalapok és tőzsdén kereskedett inde- xalapok is helyt kaphatnak az eszközalap befektetései között. Az alapkezelő a forinttól eltérő devizában (elsősorban USD- ban) lévő befektetések esetében alapesetben nem fedezi a devizakockázatot, de amennyiben az alapkezelő ezt indokolt- nak tartja, lehetősége van a devizakockázat fedezésére. Az eszközalap a befektetési jegyek zavartalan visszaváltásának biztosítása érdekében a tőkéjének egy részét hazai pénzpiaci eszközökbe (jellemzően 1 évnél rövidebb állampapírokba és bankbetétekbe) fekteti.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 90% S&P 500 Index forintosított értéke, 10% RMAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1998.10.22. Földrajzi kitettség: Észak-amerikai (elsősorban USA) térség részvénypiaca

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 25 (közvetett plusz közvetlen úton: 151)

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 5

Devizakockázat: 5

Likvid eszközök (folyószámla, betét) Magyar 3,96% állampapír 1,58% Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok 94,46%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		3,96%	0%	20%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	1,58%	0%	20%	10%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Egyéb kötvények	0%	0%	20%	0%
	Magyar részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	20%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	20%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		94,46%	80%	100%	90%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0%	20%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

ÖSSZEHASONLÍTÁS

Eszközalalapok listája
Concorde Alapkezelő	Várható hozam	Deviza- kockázat	Javasolt befektetési időtáv
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	4	3	3-5 év
Concorde Kötvény Eszközalap	4	1	2,5-3 év
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	5	5	5 év
Concorde Részvény Eszközalap	4	3	5 év
Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Eszközalap	3	1	1,5-2 év
Concorde Pénzpiaci Eszközalap	1	1	1 hét
Pioneer Alapkezelő
Pioneer Közép-Európai Részvény Eszközalap U sorozat	5	4	3-5 év
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	5	1	3-5 év
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	3	1	2 év
Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap	1	1	1-3 hónap
Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	5	4	3-5 év
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	5	5	3-5 év

1: alacsony, 2: mérsékelt, 3: közepes, 4: magas, 5: kiemelkedő

I. ESZKÖZALAPOK FORGALMAZÁSI RENDJE

Az 1. és 2. pontba foglalt teljesülési árfolyamok abban az esetben érvényesek, amennyiben az Alapkezelők a biztosítóval fenn- álló szerződés szerinti kötelezettségüknek eleget tesznek.

1. FORINT ALAPÚ ESZKÖZALAPOK ÁRFOLYAMDÁTUMAI:

Eszközalapok listája	Árfolyamdátumok
Concorde Alapkezelő	vétel	eladás
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	T	T
Concorde Kötvény Eszközalap	T	T
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	T	T
Concorde Részvény Eszközalap	T	T
Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Eszközalap	T	T
Concorde Pénzpiaci Eszközalap	T-2	T-2
Pioneer Alapkezelő
Pioneer Közép-Európai Részvény Eszközalap U sorozat	T	T+1
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	T	T+1
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	T	T+1
Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap	T	T
Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	T	T+1
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	T+1	T+1

2. ELTÉRŐ ALAPKEZELŐK ESZKÖZALAPJAI KÖZÖTTI ELJÁRÁS ESETÉN:

A szerződő befektetési egységek áthelyezéséről szóló írásbeli rendelkezése, a biztosító központjába történő beérkezését követő három munkanpon belül kerül rögzítésre a szerződésen, és az, a rögzítést követő legkésőbb 7. forgalmazási napon érvényes árfolyamon teljesül.

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ AZ ESZKÖZALAPOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOKRÓL

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

A befektetési jegyek vásárlása számos kockázatot hordoz magában, melyek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy az eszközalapok portfóliójában szereplő eszközök értéke, árfolyama ingadozik.

Definíció	Az adott kockázat milyen módon befolyásolhatja a szerződő befektetéseinek értékét
BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK KOCKÁZATA Az alapkezelő az optimálisnak tartott értékpapír állomány kialakítása során legjobb tudása szerint – olyan befektetési döntéseket hoz, melyek várhatóan kedvezően befolyásolják az eszközalapok teljesítményét. A piaci folyamatok azonban eltérhetnek az alapkezelő szakembereinek elemzéseitől, a várakozá- soktól eltérő hozamokat eredményezhetnek, amelyek kedvezőtlenül befolyásol- hatják az eszközalapok teljesítményét.	Ha az eszközalap eszközeinek piaci értéke kedvezőtlen irányba mozdul el, a befektetések értéke csökkenhet.
DEVIZAÁRFOLYAMOK VÁLTOZÁSÁBÓL ADÓDÓ KOCKÁZAT (DEVIZAKOCKÁZAT) A nemzetközi tőkepiacokon való befektetések miatt az eszközalap egyes esz- közei és azok jövedelmei nem forintban, hanem devizában kerülnek meghatá- rozásra, így azoknak az adott devizában kifejezett, magyar forintra átszámított értéke az adott deviza/forintárfolyam ingadozásától függően változhat. Így az eszközalap értékét és hozamát a deviza/forint változása jelentősen befolyásol- hatja. Az alapkezelő a mögöttes befektetések tekintetében nem törekszik ezen kockázat folyamatos kiküszöbölésére (fedezésére).	Az eszközalap mögöttes devizakitettsé- ge befolyásolhatja a forintban denomi- nált eszközalap árfolyamát. Ha a deviza/ forint árfolyamok kedvezőtlen irányba mozdulnak el, a befektetés forintban kifejezett értéke csökkenhet.
HOZAMKOCKÁZAT (VÁRHATÓ HOZAM) A befektetésekkel megcélzott ország(ok) inflációs rátája, illetve a piaci kamat- szint esetleges emelkedése hátrányosan érintheti a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamát, továbbá a részvények és származtatott eszközök érté- keléséhez használt irányadó piaci kamatszint változása révén jelentősen befo- lyásolhatja a piacok állapotát, s ez az eszközalap nettó eszközértékét jelentősen csökkentheti. Előfordulhat, hogy a kamatszint elmarad az infláció mértékéhez képest, amely negatív reálhozamot eredményezhet az eszközalap eszközei tekintetében.	Ha az inflációs ráta és/vagy a piaci kamatok, illetve az egyes eszközök piaci értéke kedvezőtlen irányba mozdulnak el, a befektetések értéke csökkenhet.
LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT Bizonyos értékpapírok, egyéb befektetési eszközök likviditása egy-egy piacon alacsony lehet, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek követ- kezménye, hogy az eszközökből eladni kívánt egyes értékpapírok értékesíté- se nehézségekbe ütközhet. Szintén a fenti okokra vezethető vissza, hogy az átlagostól eltérő nagyságú befektetendő vagy kivonandó tőke is nagy árfolyam- ingadozásokat idézhet elő az értékpapírpiacon, amely hatással lehet az esz- közalap nettó eszközértékére. Egyes befektetési eszközök likviditása bizonyos esetekben drámaian romolhat, ilyenkor a pozíciók zárása/nyitása csak jelentős kereskedési költségek és/vagy veszteségek árán lehetséges.	Az alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfólióban lévő eszközök likviditása változhat. Ez esetben elkép- zelhető, hogy ha jelentősen romlik egy eszköz likviditása, akkor azt a nyilvántar- tási értéke alatt tudja csak az alapkezelő értékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyá- solja az eszközalap nettó eszközértékét, így a befektetési jegyek árfolyamát.
KÜLSŐ TÉNYEZŐKBŐL ADÓDÓ KOCKÁZAT Egy befektetés vagy termék értékét olyan külső tényezők befolyásolhatják, mint például az adórendszer vagy a piaci szereplőkre vonatkozó szabályozások, nemzetközi, politikai és gazdasági folyamatok.	A felsorolt befolyásoló tényezők kedve- zőtlenül érinthetik az eszközalap árfolya- mát.

PARTNERKOCKÁZAT Xxxxx a kockázata, hogy az alapkezelő az eszközalap nevében kötött ügyleteik- ben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek maradéktalanul eleget.	Amennyiben az alapkezelés során az eszközalap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettsége- iknek nem, vagy nem maradéktalanul tesznek eleget, az hátrányosan befolyá- solhatja az eszközalap nettó eszközérté- két és a befektetési jegyek árfolyamát.
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK KOCKÁZATA Az alapkezelő opciós, határidős, egyéb származékos ügyleteket köthet. A szár- mazékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetők, azonban teljes mértékben ki nem zárhatóak. A származtatott ügyletekkel kapcsolatban az ügyletek jellegéből adódóan számos bizonytalansági tényező léphet fel, mint például az esedékes- ségkori piaci ár, árfolyamkockázat, kamatkockázat, báziskockázat, stb. Rövid távon előfordulhat, hogy egy termék tőzsdei elszámolóára eltér a piaci viszonyok (az alaptermék ára és az állampapírok hozama) által indokolt szinttől. Ezek az előre ki nem számítható események kedvezőtlenül érinthetik az eszközalapok nettó eszközértékét. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az ügylet- nek nem része az elszámolóházi garancia, ezért ekkor az adott eszközalapnak az ügyfél nemteljesítéséből eredő (partner) kockázatot is fel kell vállalnia, mivel előfordulhat, hogy az ügylet lejáratakor a másik szerződéses fél nem képes tel- jesíteni kötelezettségét. A tőkeáttétellel vagy rövid (short) pozícióval való keres- kedés a befektetett összegnél is nagyobb mértékű veszteséggel járhat. További kockázatot jelenthet, ha az eszközalap nem csak devizaárfolyam fedezeti céllal, hanem hatékony portfoliómegvalósítási céllal is köthet származtatott ügyleteket. Az eszközalap portfóliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedve- zőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség eszközalapnak történő kifizetését.	Az azonnali piaci árak elmozdulása – az áttételi hatás miatt – a származtatott ügyletek piaci árában nagyobb mértékű változást okozhat. Ez jelentős negatív elmozdulást eredményezhet az eszköz- alap értékében.
LETÉTKEZELŐ KOCKÁZATA Az eszközalapok portfóliójában szereplő befektetési eszközöket a letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván.	A letétkezelői kockázat annak kockáza- ta, hogy a megőrzésre átadott eszkö- zök a letétkezelő vagy az alletétkezelő fizetésképtelensége, mulasztása vagy csalása következtében elvesznek.
FÖLDRAJZI KOCKÁZAT Egyes országok vagy régiók földrajzi elhelyezkedésük miatt különböző kockázati kitettségekkel rendelkeznek. Ezek különböző módon befolyásolják az eszköz- alap teljesítményét. Ilyen befolyásoló tényezők lehetnek az alábbiak: természeti katasztrófák előfodulási helye, klímaváltozásnak való kitettség, háborúk stb.	A felsorolt befolyásoló tényezők kedve- zőtlenül érinthetik az eszközalap árfolya- mát.

Az egyszerűsített tájékoztató összefoglalóan tartalmazza az eszközalapokra vonatkozó legfontosabb információkat. Részle- tesebb adatokat az alapkezelők teljes körű tájékoztatói tartalmaznak, melyek megtalálhatók az alapkezelők honlapjain.

A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az eszközalapok jövőbeli teljesítményére nézve.

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A PORTFÓLIÓFIX STRATÉGIÁHOZ ‌

A PortfólióFix stratégia egy, a szerződő által kiválasztott port- fólióra vonatkozik. A portfólió lehet a biztosító társaság átal előre definiált portfólió, vagy a szerződő saját maga által meg- határozott egyedi portfólió. Az egyedi portfólió megadásához legalább két eszközalap kiválasztása szükséges. Amennyi- ben a szerződő egy alapot ad meg a stratégia alapjául, abban az esetben a stratégia bekapcsolása nem kerül végrehajtásra. Egy portfólióban szereplő befektetési alapok portfólión belüli, előre definiált aránya – az alapok eltérő árfolyamváltozása mi- att – folyamatosan változik. Ha a kockázatosabb alapok súlya megnő, az már eltérhet a szerződő valós kockázattűrő képes- ségétől, míg ha súlya csökken, az ügyfél által elvárt hozampo- tenciál lehetősége csökkenhet.

A stratégia lényege, hogy a szerződés tartama alatt (amíg a stratégia aktív) rendszeresen (biztosítási évfordulókon, tehát évente egyszer) felülvizsgálja a portfólióban szereplő befek-

tetési alapok aktuális arányát és az előre definiált arányok el- mozdulása esetén az eredeti arányokat helyreállítja.

A stratégia mind a rendszeres, mind az eseti díjakból képzett befektetési egységekre választható szolgáltatás. A Lojalitási számla stratégiája a Főszámlára beállított stratégiával ösz- szhangban működik. A PortfólióFix stratégia működésének szempontjából e két számla együtt mozog.

A Főszámlára vonatkozó PortfólióFix stratégia működését érintő rendelkezések a Lojalitási számlán is végrehajtódnak. Felhívjuk az ügyfelek szíves figyelmét arra, hogy a stratégia nem jelent tőke-, illetve hozamgaranciát, tehát a befektetési egységek értéke – aktív stratégia mellett is – csökkenhet, akár átmenetileg, akár tartósan. A stratégia nem jelent garanciát arra, hogy az ügyfelek az átlagosnál magasabb megtérülést érnek el, vagy adott portfólió teljesítménye stratégia használa- ta mellett meghaladja ugyanazon portfólió teljesítményét stra- tégia használata nélkül.

A PORTFÓLIÓFIX STRATÉGIA ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

1. A STRATÉGIA BEKAPCSOLÁSA

A PortfólióFix stratégia (továbbiakban: stratégia) opcionáli- san választható szolgáltatás, a szerződő ajánlattételkor vagy a szerződés tartama alatt tetszőleges időpontban kérheti a stratégia bekapcsolását, a biztosító által erre a célra rendsze- resített formanyomtatvány (vagy biztosítási ajánlat) biztosító részére történő megküldésével. A szerződő rendelkezésének egyértelműen tartalmaznia kell a szerződés kötvényszámát, a kiválasztott portfóliót, a befektetési egység számlát, valamint az eseti számlák esetén a befizetés azonosítóját, amire a stra- tégiát alkalmazni kívánja.

1.1. A stratégia a szerződő rendelkezése alapján a hiányta- lanul kitöltött rendelkező nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül bekapcsolásra, és a bekapcsolás rögzítését követő forgal- mazási napon lép hatályba, vagy az ajánlat kötvényesítését követő forgalmazási napon lép hatályba.

2. STRATÉGIA JELÖLÉS KÜLÖNBÖZŐ DÍJAK ESETÉN

A stratégia mind a rendszeres, mind az eseti díjakból képzett befektetési egységekre választható. Tekintve, hogy az eseti díjak befizetésenként elkülönített alszámlákon kerülnek befek- tetésre, minden egyes befizetés esetén szükséges a stratégia megjelölése. Egy adott eseti befizetésre megjelölt stratégia nem vonatkozik sem egy korábbi, sem egy később elhelye- zésre kerülő eseti díjból képzett befektetési egységre.

Stratégia a jelen általános szerződési feltételek 1. számú mel- lékletében megjelölt, előre definiált portfóliókra, valamint a szerződő által egyénileg kialakított portfóliókra vonatkozóan jelölhető.

A rendszeres díjakból képzett megtakarítási befektetési egy- ségekre és minden egyes eseti befizetésből képzett befek- tetési egységre vonatkozóan befizetésenként kizárólag egy portfólió kerülhet megjelölésre, amire a stratégia vonatkozik. Minden egyes eseti befizetésből képzett, külön befizetés azo- nosítón nyilvántartott befektetési egységre, valamint a rend- szeres díjból képzett megtakarítási befektetési egységekre vonatkozóan eltérő portfólió is választható a stratégia alapjául.

3. A STRATÉGIA MŰKÖDÉSE

3.1. Ajánlattételkor, illetve eseti díj elhelyezésekor választott stratégia

A stratégia a hatálybalépését követő első biztosítási évfordu- lón lép működésbe. A biztosítási évfordulón a biztosító meg- határozza a stratégia alapjául szolgáló portfólióban szereplő alapok utolsó ismert árfolyamon számított aktuális értékét. Meghatározza, hogy az így kapott értékek alapján az egyes alapok mekkora arányt képviselnek a portfólióban. Ameny- nyiben az így kapott arányok eltérnek az adott portfólió jelen általános szerződési feltételek 1. számú mellékletben rögzített belső arányaitól, vagy a szerződő által meghatározott egyéni

portfólió arányától, akkor a biztosító automatikus áthelyezést indít oly módon, hogy a rögzített belső arányok megvalósul- janak (elad azokból a befektetési alapokból, melyek aránya a rögzített arányhoz képest megnőtt, míg vásárol azokból a befektetési alapokból, melyek aránya csökkent a rögzített arányhoz képest).

Az automatikus áthelyezés minden olyan biztosítási évfordu- lót követő első forgalmazási napon elindul, amikor a stratégia érvényben van.

3.2. Tartam közben, már meglévő befektetési egységekre bekapcsolt stratégia

3.2.1. Rendszeres díjakból képzett megtakarítási befektetési egységek esetén

Amennyiben a rendszeres díjak befektetésére vonatkozó be- fektetési alap felosztás eltér attól a portfóliótól, amire vonat- kozóan a szerződő a stratégia bekapcsolását kéri, akkor a biztosító, a 1.1. pontban leírt módon bekapcsolja a stratégiát a szerződésen, és a stratégia bekapcsolását követő forgal- mazási napon a biztosító automatikus átirányítást hajt végre a szerződésen úgy, hogy a rendszeres díjak alapok közötti felosztására vonatkozóan a stratégia alapjául szolgáló kivá- lasztott portfólió legyen érvényes.

Amennyiben a stratégia bekapcsolását megelőzően befi- zetett rendszeres díjakból képzett megtakarítási befektetési egységek alapok közötti felosztása, az utolsó ismert árfolya- mon számítva, nem egyezik meg a stratégia alapjául szolgáló megjelölt portfólió arányaival (vagy a jelen általános szerződé- si feltételek 1. számú mellékletben rögzített arányaival, vagy a szerződő által meghatározott egyéni portfólió arányával), akkor a biztosító automatikus áthelyezést indít oly módon, hogy a portfólióra jellemző alapok köre, valamint a portfólióra jellemző rögzített arányok megvalósuljanak.

Az automatikus áthelyezés a stratégia 1.1. pontban részlete- zett bekapcsolását követő forgalmazási napon indul.

A stratégia minden további évfordulót követő forgalmazási na- pon elindul, amíg a stratégia érvényben van.

3.2.2. Eseti díjakból képzett befektetési egységek esetén

Amennyiben az adott eseti díjból – amire a szerződő a stra- tégia indítását kéri – képzett befektetési egységek alapok közötti felosztása utolsó ismert árfolyamon számítva eltér a stratégia alapjául szolgáló, megjelölt portfólió a jelen általá- nos szerződési feltételek 1. számú mellékletben rögzített ará- nyaitól, vagy a szerződő által meghatározott egyedi portfólió arányától, akkor a biztosító automatikus áthelyezést indít oly módon, hogy a rögzített arányok megvalósuljanak.

Az automatikus áthelyezés a stratégia 1.1. pontban részlete- zett bekapcsolását követő forgalmazási napon indul.

A stratégia minden további évfordulót követő forgalmazási na- pon elindul a 3.1. pontban foglaltaknak megfelelően, amíg a stratégia érvényben van.

4. A STRATÉGIA KIKAPCSOLÁSA

A stratégia a szerződő rendelkezése alapján, a hiánytalanul kitöltött rendelkező nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül kikap- csolásra, és a kikapcsolást követő forgalmazási napon lép hatályba.

A stratégia az ügyfél alábbi rendelekezései alapján automati- kusan kikapcsol, amennyiben:

– a szerződő áthelyezési megbízást nyújt be a rendszeres befizetésekből származó megtakarítási befektetési egysé- gekre, vagy azokra az eseti - befektetési egységekre vonat- kozóan, amelyeken a stratégia érvényben van. Az áthelyezési megbízás a biztosító központjába történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül rögzítésre a szerződésen, a stratégia a rögzítést követő forgalmazási napon automatiku- san kikapcsol.

– a szerződő átirányítási megbízást nyújt be a rendszeres díjakból képzett megtakarítási befektetési egységekre vonat- kozóan, miközben azon a stratégia érvényben van. Az átirá- nyítási megbízás a biztosító központjába történő beérkezését követő három munkanapon belül kerül rögzítésre a szerződé- sen, a stratégia a rögzítést követő forgalmazási napon auto- matikusan kikapcsol .

– a szerződő eseti pénzkivonást, részvisszavásárlást kér azokra a befektetési egységekre vonatkozóan, amelyeken a stratégia aktív. Az eseti pénzkivonásra, részvisszavásárlásra vonatkozó nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezé- sét követő három munkanapon belül kerül rögzítésre a szer- ződésen, a stratégia a rögzítést követő forgalmazási napon automatikusan kikapcsol.

5. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító az általános szerződési feltételek 9.3. pontjában le- írtak szerint jogosult megszüntetni befektetési alapok további forgalmazását, illetve az egyes alapkezelők is dönthetnek úgy, hogy adott alapok további forgalmazását megszüntetik.

Amennyiben a fentiek szerint egy olyan alap kerül megszün- tetésre, mely része egy olyan portfóliónak, melyre érvényben lévő stratégia vonatkozik egy adott szerződésre, akkor a biz- tosító jogosult a stratégiát – az ügyfél előzetes tájékoztatása mellett – automatikusan megszüntetni. A biztosító az ügyfe- let a stratégia kikapcsolását megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatja.

A stratégia be- és kikapcsolása, valamint a stratégia által indí- tott automatikus átirányítás és áthelyezés napja módosulhat, ha a szerződésen díjfüggő módosítások és/ vagy egyéb füg- gő/folyamatban lévő tranzakciók vannak.

Tekintve, hogy az aktuális arányok értékelése az utolsó is- mert árfolyamon történik és a befektetési alapok árfolyama folyamatosan változik, az automatikus áthelyezés után lehet eltérés az előre rögzített arányok és az áthelyezéssel elért ará- nyok között.

Jegyzetek

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000

xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 3186

Document Metadata

Table of Contents

ÖNGONDOSKODÁSI TERV 2.0

Document Metadata

ÖNGONDOSKODÁSI TERV 2.0

ÖNGONDOSKODÁSI TERV 2.0 BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI (WL003)‌‌‌

1. BEVEZETÉS

Tájékoztató a függő biztosításközvetítőről

2. FOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK Adminisztrációs költség: a szerződés hosszú távú fenn- tartásával kapcsolatos, igazgatási és működési folyamatokra felszámított költség.

Áthelyezés: a befektetési egységek átváltása az egyik be- fektetési alapból egy másik befektetési alapba.

Átirányítás: a jövőbeli rendszeres díjak befektetési alapok közötti felosztásának módosítása.

Baleset fogalma: a biztosító kockázatviselésnek időtartama alatt, a biztosítottat ért, biztosított akaratán kívül fellépő egy- szeri, hirtelen külső behatás.

Befektetési egység: a befektetési alap befektetéseiben való arányos részesedést megtestesítő elszámolási egység.

Befektetési egység árfolyama: a biztosító ezen az áron vásárolja, illetve adja el a szerződő számláin nyilvántartott be- fektetési egységét.

Belépési kor: a biztosított személy életkora a biztosítás tech- nikai kezdetének időpontjában. A belépési kor úgy kerül meg- határozásra, hogy a szerződés technikai kezdetének évszá- mából levonásra kerül a biztosított születési évszáma.

Biztosítás technikai kezdete: a biztosítás kezdetét mega- dó időpont, az ajánlat aláírását követő hónap elseje.

Biztosítási díj: a biztosító szolgáltatásának ellenértéke; ösz- szegét és esedékességét a szerződés rögzíti.

Biztosítási évforduló: minden naptári évben a biztosítás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.

Díjfizetési tartam: megegyezik a biztosítási szerződés tar- tamával.

Életbiztosítási (haláleseti) biztosítási összeg: az életbiz- tosítási szerződésben megadott kockázati életbiztosítási fe- dezet, mely a biztosított elhalálozása esetén kerül kifizetésre. Az első éves díj kétszerese, de maximum 1 millió forint.

Életciklus stratégia: a szerződő számláihoz választható be- fektetési stratégia, melynek lényege, hogy automatikusan a biztosítási szerződés hátralévő tartamához igazítja a szerződő megtakarításainak befektetési alapok szerinti összetételét.

Értékkövetés (indexálás): a szerződésben rögzített érték- követési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj meghatá- rozott mértékkel automatikusan, a szerződés egyéb feltétele- inek módosítása nélkül változik.

Felszabadított bónusz befektetési egységek: azok a loja- litási számláról felszabadított befektetési egységek, amelyek a felszabadítást követően megtakarítási befektetési egységekbe kerülnek átvezetésre és a biztosító a szerződés főszámláján tart nyilván.

Fogyasztó: olyan természetes személy, aki önálló foglalkozá- sa, üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

Forgalmazási nap: az a munkanap, amely nem minősül for- galmazási szünnapnak, és amely napra az egyes alapokra vo- natkozóan az alapkezelők árfolyamot tesznek közzé.

Főszámla: a megtakarítási befektetési egységek nyilvántar- tására szolgáló számla.

Hónapforduló: minden hónap első napja. Kockázatviselés kezdete: az az időpont, melyet követően bekövetkező biztosítási események esetén a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége fennáll.

Kockázatviselési időszak: az az időszak, mely egy adott életbiztosítási fedezet kockázatviselésének hatálybalépésével kezdődik és ugyanazon életbiztosítási fedezet megszűnéséig tart.

Kötvény: az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. Nem minősül értékpapírnak; elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható.

Lényeges körülmények: minden olyan körülmény, amely a biztosító által átvállalt kockázatra kihatással van, különösen azok a körülmények, melyek az ajánlati dokumentációban szerepelnek.

Lojalitási számla: a bónusz befektetési egységek nyilván- tartására szolgáló számla.

Megtakarítási befektetési egységek: a biztosítási szerző- désre befizetett rendszeres díjak adminisztrációs költséggel, valamint ezen felül az első 36 hónapban további szerződéskö- tési költséggel is csökkentett díjrészéből vásárolt befektetési egységek.

Megtakarítási befektetési egységek visszavásárlási értéke: a megtakarítási befektetési egységeknek az aktuá- lis árfolyamon számított értéke, melyet az aktuális adózásra vonatkozó jogszabályok szerinti befizetési kötelezettség csök- kenthet.

Rendszeres díj: a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően fize- tendő aktuális biztosítási díj.

Szerződéskötési költség: a szerződéskötés első éveiben felmerülő kezdeti típusú, közvetlenül a szerződés létrejöttével kapcsolatban felmerülő költségek.

Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a biz- tosító számára ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jo- gosult személy.‌‌

3. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK, MEGHATÁROZÁSOK

3.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

3.1.2.1. Biztosított lehet az a 15-65 éves belépési korú termé- szetes személy, aki a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel.

3.1.3. Kedvezményezett: a biztosítási szerződésben meg- nevezett személy, ilyen személy hiányában, vagy ha a ked- vezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy annak örököse.

3.1.3.1. A haláleseti szolgáltatásra jogosult személy a halál- eseti kedvezményezett.

3.2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY‌‌‌‌

3.3. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

3.3.1. Általános szabályok

3.3.2. Haláleseti szolgáltatás

3.3.3. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja A biztosítási szolgáltatást a jogosult egy összegben veheti fel, a jelen szerződés feltételek 15. pontjában meghatározott íra- tok benyújtást követően a jelen szerződési feltételek 16. pont- jában leírtak szerint.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

4.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, VÁRAKOZÁSI IDŐ

4.1.1. A szerződés hatálybalépése

4.1.2. A kockázatviselés kezdete és vége, kockázat- viselés kezdete előtti haláleset

4.1.3. Várakozási idő

4.2. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK‌‌‌‌‌‌

4.3. A BIZTOSÍTÁS HATÁLYA

5. DÍJFIZETÉS

5.1. A BIZTOSÍTÁS ELSŐ DÍJA

5.2. RENDSZERES BIZTOSÍTÁSI DÍJAK

5.3. ESETI DÍJAK

5.4. FIZETÉSI KÉSEDELEM

6. SZERZŐDŐ SZÁMLÁI

6.1. FŐSZÁMLA

6.2. ESETI SZÁMLÁK

6.3. LOJALITÁSI SZÁMLA

7. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉST TERHELŐ KÖLTSÉGEK

7.1. SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSÉTŐL FÜGGETLEN RENDSZERES KÖLTSÉGEK

7.1.1. Befizetésből érvényesített költségek

7.1.1.1. Szerződéskötési költség

7.1.1.2. Adminisztrációs költség

7.1.2. Befektetési egység elvonással érvényesített költ- ségek

7.1.2.1. Vagyonkezelési költség

7.1.3. Főszámlát érintő terhelések

7.1.3.1. Befizetésből (rendszeres díjakból) érvényesített költségek‌‌‌

7.1.3.2. Megtakarítási befektetési egység elvonással érvényesített költség

7.1.4. Eseti számlákat érintő terhelések

7.1.4.1. Eseti befizetésből érvényesített költség

7.1.4.2. Eseti befektetési egység elvonással érvényesí- tett költségek

7.1.5. Lojalitási számlát érintő terhelések

7.1.5.1. Lojalitási befektetési egység elvonással érvé- nyesített költség

7.2. A SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSE ALAPJÁN ÉRVÉNYESÍTETT KÖLTSÉGEK

7.2.1. Díjszüneteltetés költsége

7.2.2. Díjmentesítés költsége

7.2.3. Részleges visszavásárlás költsége

7.2.4. Eseti pénzkivonás költsége

7.2.5. 30 napos felmondás költsége

8. BÓNUSZOK

3.2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ‌‌‌‌

4.2. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK ‌‌‌‌‌‌

7.1.3.1. Befizetésből (rendszeres díjakból) érvényesített költségek ‌‌‌