SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK KOCKÁZATA. Az alapkezelő opciós, határidős, egyéb származékos ügyleteket köthet. A szár- mazékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetők, azonban teljes mértékben ki nem zárhatók. A származtatott ügyletekkel kapcsolatban az ügyletek jellegéből adódóan számos bizonytalansági tényező léphet fel, mint például az esedékes- ségkori piaci ár, árfolyamkockázat, kamatkockázat, báziskockázat, stb. Rövid tá- von előfordulhat, hogy egy termék tőzsdei elszámolóára eltér a piaci viszonyok (az alaptermék ára és az állampapírok hozama) által indokolt szinttől. Ezek az előre ki nem számítható események kedvezőtlenül érinthetik az alapok nettó értékét. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az ügyletnek nem része az el- számolóházi garancia, ezért ekkor az adott alapnak az ügyfél nemteljesítéséből eredő (partner) kockázatot is fel kell vállalnia, mivel előfordulhat, hogy az ügylet lejáratakor a másik szerződéses fél nem képes teljesíteni kötelezettségét. A tőkeáttétellel vagy rövid (short) pozícióval való kereskedés a befektetett összeg- nél is nagyobb mértékű veszteséggel járhat. További kockázatot jelenthet, ha az alap nem csak devizaárfolyam fedezeti céllal, hanem hatékony portfoliómegvalósítási céllal is köthet származtatott ügyleteket. Az alap portfóliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üz- leti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyere- ség alapnak történő kifizetését. Az azonnali piaci árak elmozdulása – az áttételi hatás miatt – a származtatott ügyeltek piaci árában nagyobb mértékű változást okozhat.
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK KOCKÁZATA. Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat min. max. cél
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK KOCKÁZATA. Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Külső tényezőkből adódó kockázat Eszközeinek száma: 20 Szektorális kitettség: – Javasolt befektetési időtáv: 2,5-3 év Várható hozam: 4 min. max. cél
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK KOCKÁZATA. Az Alapkezelő opciós, határidős, egyéb származékos ügyleteket köthet. A szárma- zékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockáza- tokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetők, azonban teljes mértékben ki nem zárhatók. A származtatott ügyletekkel kapcsolatban
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK KOCKÁZATA. A származékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetők, azonban teljes mertekben ki nem zárhatóak. A tőkeáttétellel való kereskedés az adott ügyletbe fektetett összegnél is nagyobb mértékű veszteséggel járhat. Ezen kockázat az Alap esetében kiemelkedő mértékű, tekintettel arra, hogy a 24.9. pontban megjelölt mértékű a tőkeáttétel. Fennáll a teljes vagyonvesztés kockázata.
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK KOCKÁZATA. A származtatott ügyletekhez speciális kockázati tényezôk tartoznak. Ilyen a piaci kockázat, a báziskockázat, a partnerkoc- kázat, és a likviditási kockázat. A piaci kockázat felnagyítja a mögöttes termék, alaptermék árában bekövetkezô változásokat. Báziskockázatról akkor beszélünk, amikor nem tökéletes fedezeteket nyit az alapkezelô, mert az adott termékre nincs határidôs kereskedés, nem azonos a lejárat a fedezni kívánt idôszak hosszával, vagy a fedezeti ügyletkötô nem biztos a termék jövôbeli megvételének vagy eladásának idôpontjában. Partnerkockázat az ügyletek teljesülésére vonatkozik, amit a futures piacon az elszámolóházak biztosítanak, a forward ügyleteknél pedig közvetlenül a partner. A likviditási kockázatot az adott származtatott termék forgalma, nyitott kötésállománya mutatja meg. Egyéb technikai jellegû kockázat a szabályozási kockázat, ami a törvényi szabályozás megváltozását jelenti, a mûködési kockázat a kereskedési rendszerek megbízhatóságát, mûködôképességét jelenti. Az elszámolási kockázat az aktuális piaci árhoz történô igazítás végrehajthatóságát és az elszámolóház belsô mechanizmusának az átláthatóságát jelenti. A szállítási kockázat a fizikai szállításhoz szükséges mechanizmus meg- bízhatóságát, a végrehajtási kockázat pedig megbízás teljesítésének gyorsaságát és pontosságát jelenti. Nem piaci kockázatok: • Politikai kockázat: a célországok – amelyekbe az eszközalapok befektetései irányulnak – mindenkori politikai stabilitása, helyzete idôrôl-idôre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek az eszközalap mûködése során negatívan befolyásolhatják az ezen országokban megszerzett befektetések értékét. A magyar, illetve külföldi kormányok, valamint az egyes célországok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentôs hatással lehet- nek az eszközök hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok idôrôl-idôre az eszközalap portfóliójában szerepelhetnek.
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK KOCKÁZATA. Az Alapkezelő opciós, határidős, egyéb származékos ügyleteket köthet. A származé- kos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befek- tetési formák. Ezen kockázatok megfelelő befektetési techni- kákkal csökkenthetők, azonban teljes mértékben ki nem zár- hatók. A származtatott ügyletekkel kapcsolatban az ügyletek jellegéből adódóan számos bizonytalansági tényező léphet fel, mint például az esedékességkori piaci ár, árfolyamkockázat, kamatkockázat, báziskockázat, stb. Rövid távon előfordulhat, hogy egy termék tőzsdei elszámolóára eltér a piaci viszonyok (az alaptermék ára és az állampapírok hozama) által indokolt szinttől. Ezek az előre ki nem számítható események kedve- zőtlenül érinthetik az Alap nettó eszközértékét.