K&H vállalkozói biztosítás


K&H vállalkozói biztosítás

érvényes: 2016. augusztus 26-tól






K&H vállalkozói biztosítás ügyfél-tájékoztató


Kedves Ügyfelünk!


Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H vállalkozói biz- tosítást, amely az érdekeltségébe tartozó tárgyi eszközeit és készleteit védi az alábbiakban felsorolt, de részben Ön által kiválasztott veszélynemek ellen, valamint segítséget nyújt az Ön, mint biztosított személy által okozott felelősségi károk esetén.


megbízhatóság


A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzü- gyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja.

Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Levelezési cím: Budapest 1851

Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban


Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím: H-1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: (00 0) 000 0000, fax:

(00 0) 000 0000).


A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segítségével a K&H Biztosító (továbbiakban: Biztosító) és ügyfeleinek kapcsolata személyes.

Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő K&H Biztosító biztosításközvetítőjét. Honlapunkon (xx.xx) lehetőségében áll a székhelyéhez legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.


mi a biztosítási szerződés irányadó joga?


A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biz- tosítási tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.


mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?


A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelem-adóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.


milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?


A K&H vállalkozói biztosítás fedezetet nyújt a biztosított szemé- lyek érdekeltségébe tartozó, a szerződésben meghatározott mindazon vagyontárgyakra, tárgyi eszközökre (épületekre, épít- ményekre, műszaki berendezésekre, gépekre, egyéb beren- dezésekre, befejezetlen beruházásokra, stb.) készletekre és készpénzre, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják, illetve a tevékenységi folyamatban részt vesznek.

A vagyonbiztosítási alapfedezeteken túlmenően a különböző kiegészítő kockázatokat Ön határozza meg, így a biztosítási szerződés garantáltan a vállalkozása által kívánt fedezeteket tartalmazza.


mire nem terjed ki a K&H vállalkozói biztosítás?


Nem biztosítható vagyontárgyak az állatok, a lábonálló növényi kultúrák és a gépjármű-felelősségbiztosítási kötési kötele- zettség alá tartozó járművek, valamint az értékpapír, értékcikk. Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H vállalkozói biztosítás szerződési feltételeit, amelyek részletezik azokat az ese- ményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem ter- jed ki a biztosítás.

Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül például:

– a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel összefüggésben keletkezett károk,

– környezetszennyezéssel összefüggésben keletkezett károk,

– a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek- ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetés- sel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel összefüggésben keletkezett károk,

– hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károk,

– a bírság, a kötbér, a késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek,

– a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károk,

– tűzkárok esetében a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban, elhasználódás folytán,

– magukban az öngyulladt anyagokban, kivéve az abból átterjedő tűzkárt

– kizárólag erjedés, befülledés, biológiai égés, korrózió, vegyi folyamat,

– elektromos gépekben, berendezésekben természetes elhasználódás, vagy az előírt védelem hiánya vagy kiik- tatása következtében,

– az elektromos áram hatására tűzkár nélkül történő sérülés vagy megsemmisülés miatt keletkezett károk,

– bármely anyag feldolgozása közben rendeltetésszerűen használt energia hőhatására a feldolgozás alatt lévő anyagban égés, pörkölés, elszíneződés, vagy alakvál- tozás miatt keletkezett károk,

– tervszerű robbantás, hasadó anyagok robbanása, repülőgépek hangrobbanása miatt előálló rob- banáskárok,

– az előírt villámvédelmi rendszer hiánya miatt keletkezett károk,

0-00000-00

– ismeretlen közlekedési eszköz ütközése és légijármű ütközése során a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg arra kötelezett azonosítható járművek által oko- zott károk.


milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?


Alapbiztosítási káresemények: tűz, elektromos tűz, robbanás, összeroppanás, közvetlen és közvetett villámcsapás, ismeretlen közlekedési eszköz ütközése és légijármű ütközése, füst, hő és kororm, földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üreg beomlása, 54 km/óra szélsebességet elérő és meghaladó vihar, jégeső, hónyomás, árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés, technológiai csővezetéktörés és az automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törés okozta károk. Az üvegtörés károk esetében az alapfedezet a biztosított épület szerkezetileg beépített és a nyílászárók üvegezésére valamint az ezeken lévő betörésvédő fóliára terjed ki.


milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?


Az Ön választása alapján, külön díj ellenében kiegészíthető a fedezet:

– betöréses lopás- és rablás kiegészítő biztosítással, amely betöréses lopás, rablás során keletkezett károkat, valamint legfeljebb 200 000 forintig a rongálással oko- zott károkat téríti meg.

– üzemszünet kiegészítő biztosítással, amely a vállalkozás kényszerű tűz-, földmozgás-, vihar-, jégeső és hónyomás vagy vízkárok miatt bekövetkezett szünetelése esetén nyújt térítést,

– szállítmánybiztosítással, amely tűz-, földmozgás-, viharkárok és közlekedési baleset miatt bekövetkező szállítmány-károkra nyújt fedezetet,

– irodai és kereskedelmi elektronikus berendezések, eszközök kiegészítő biztosításával, amely az alapbiz- tosítás keretében is biztosított irodai és kereskedelmi elektronikus berendezésekben és eszközökben rövidzár- lat és a kezelési hibák esetén is fedezetet nyújt,

– vakolat károk biztosításával

– tetőbeázási károk biztosításával

– vandalizmus károk biztosításával

– különleges üvegek üvegtörés biztosításával

– általános és épülethasználói felelősségbiztosítással, a szerződésen kívüli harmadik személynek okozott károk megtérítése alól mentesít,

– gyógyszertári felelősségbiztosítási záradékkal, amely a gyógyszertári munkavégzés közben a foglalkozási szabá- lyok megsértésével/megszegésével, szerződésen belül okozott személyi sérüléses károkra nyújt fedezetet

– tanuló baleseti és felelősségbiztosítási záradékkal, amely a szakképzésben részt vevő tanulót a munkavégzés során, idegen harmadik személynek vagy az ott dolgo- zóknak vagy az oktatóknak okozott károk alól mentesíti, illetve azon káreseményekre nyújt fedezetet, amelyeket üzemi baleset folytán a tanuló elszenved,

– munkáltatói felelősségbiztosítással, amely a munkáltatói minőségben a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettség alól mentesít,

– bérlői felelősségbiztosítással, amely tűz, robbanás, összeroppanás, vezetékből kiömlő víz vagy gőz által, a bérleményben okozott dologi károkért a bérlőt terhelő kártérítési kötelezettség alapján nyújt fedezetet,

– termékfelelősség-biztosítással, amely azokra a személyi sérüléses vagy dologi károkra nyújt fedezetet, ame- lyekért a Biztosított, mint a termék gyártója, importálója, forgalmazója kártérítési kötelezettséggel tartozik,

– bérbeadói felelősségbiztosítással, amely érvényes bérleti szerződés alapján a bérbe adott épületben, az épület helyiségeit használó bérlő vagyontárgyaiban tűz, rob-


banás, csőtörés káresemény által okozott – bérbeadót terhelő - felelősségi károkat téríti meg,

– környezetszennyezési felelősségbiztosítással, amely előreláthatatlan, hirtelen, véletlen, váratlan, balesetszerű, normális üzemi folyamattól eltérő eseménnyel történő környezetszennyezéses (pl.: talaj, levegő, víz, élővilág) károkra nyújt fedezetet,

– szolgáltatói felelősségbiztosítással, amely azokra a szol- gáltatás teljesítése során okozott dologi (tárgyrongálási) károkra nyújt fedezetet, amelyekért a Biztosított szerződéses partnerével, illetve annak képviselőjével szemben a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik,

– szálloda üzemeltetői, szállásadói felelősségbiztosítási záradékkal, amely a szálloda üzemeltetése, szállásadói tevékenység során - az üzemeltetéssel, szállásadással összefüggésben - a vendégnek okozott dologi károkra terjed ki,

– gépjárműjavítók felelősségbiztosítási záradékával, a Biztosított tevékenységi körébe eső cselekedetekre, mulasztásra visszavezethető olyan károkra nyújt fedezetet, amelyek a javítás során, telephelyen belüli mozgatás alkalmával, valamint telephelyen kívül, kipróbálásból eredően a kipróbált gépjárműben keletkeztek,

– gépjármű-eredetiségvizsgálatot végzők felelősségbizto- sítási záradékával, amely a gépjármű eredetiségére vonatkozó vizsgálat eredményét tanúsító téves sza- kvélemény kiállításával okozott károk alól mentesít,

– szolgáltatás tárgyában okozott károk biztosítása záradékkal, amely azon vagyontárgyakban bekövetkezett közvetlen dologi károkra terjed ki, amelyek a szolgáltatás tárgyát képezik, illetve amelyekre a biztosított által nyúj- tott szolgáltatás irányul.


A kiegészítő felelősségbiztosítások megkötésének feltétele az alap vagyonbiztosítás, valamint az általános és épülethasználói kiegészítő felelősségbiztosítás egyidejű megkötése.


A maximális biztosítási összegeket, valamint a társaságunk által téríthető maximális kártérítési összegeket a szerződési feltételek tartalmazzák.


mikor kezdődik a kockázatviselés?


A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat/ kötvény aláírását követő nap nulla órájakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek megállapodhatnak.


milyen időtartamra köthető a biztosítás?


A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra köthető. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja.


milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?


A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves, negyedéves és havi.


A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási szerződés évfordulójakor módosítható. A biztosítási ajánlat/kötvény aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvényben és a díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig halasztásban állapodhatnak meg.


hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?


A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös megegyezéssel, díjnemfizetés miatt vagy évfordulóra írásban történő felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére bármikor felmondható, de a felmondó nyi- latkozatnak legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie a Biztosító székhelyére.


mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg módosításának lehetősége?


Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Biztosító a tárgyi eszközök és készletek vagyonbiztosítási összegeit a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a biztosítási évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:

A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és a KSH-index szorzata. A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó számított árindex. Az indexáláshoz alkalmazott árindex az építőipari és a fogyasztói árindexből képzett súlyozott átlag árindex. A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év folyamán bármikor kezdeményezheti a biztosítási összegek módosítását. A biztosítási összegek vál- tozását a biztosítási díj követi.


milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?


A Szerződő illetve a Biztosított a szerződés szempontjából min- den lényeges körülményt köteles írásban közölni a Biztosítóval haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a változásjelentésre is. Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában (amely adatokat a Szerződő a szerződéskötés során közölt) változás történik, értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítá- sok elvégzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon, tevékenység, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban közvetlenül központunkat is értesítheti.


milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott adatai?


Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biz- tosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő,


adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz- tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kár- rendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egység.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített ada- tok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás mega- lapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügy- minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.


mi a tennivaló, ha káresemény történik?


Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek telefonszáma a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) található meg.

A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön is a xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ címen, ahol biztosítási kötvényszámának megadásával gyor- san, egyszerűen intézheti ügyét.

Kárseseményét bejelentheti továbbá:

– írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postací- men,

– a xxx@xx.xx email címen,

– a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi telefonszá- mon, valamint

– a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell jelentenie a Biztosító felé, illetve felelősségbiztosítási eseményt legkésőbb 30 napon belül kell bejelenteni.


speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:


Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is. Betöréses lopás- vagy rablás esetén a káreseményt be kell jelenteni a rendőrségnek is. A Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biz- tonságtechnikai berendezések üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és építészeti előírásokat betartani.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk keletkezését. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a hatályos jogszabá- lyok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok az irányadók.


mikor nem tudunk kárt fizetni?


A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha nem biztosított káresemény történt. A tételes mentesülési okokat és a kizárásokat a biztosítás szerződési feltételei tartalmazzák. Mentesül továbbá a Biztosító, ha pl. a kárt a Biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátar- tozó, avagy a Biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja, tisztviselője, tagja vagy szerve szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

hogyan történik a kárkifizetés?


A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.

Az aránylagos kártérítés mértékét a Biztosító vagyoncsopor- tonként külön-külön állapítja meg. Nem alkalmaz aránylagos kártérítést a Biztosító akkor, ha a vagyoncsoport kár időpontjában fennálló teljes értéke és a biztosítási összeg közötti eltérés nem haladja meg a 10%-ot. Az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványérték a biztosítási összegből levonásra kerül. Attól függően, hogy a Szerződő milyen értéken határozta meg a biztosítási összeget, a vagyontárgyakban bekövetkezett teljes kár térítése (legfeljebb a biztosítási összeg erejéig) új érték biztosítás esetében új értéken, valóságos érték biztosítás esetén káridőponti tényleges (avult) értéken történik. Részleges kárnál új érték biztosítás esetén a javítási (helyreál- lítási) költség erejéig térítjük meg a kárt, valóságos érték biz- tosítás esetén az értékemelkedés a helyreállítási költségből levonásra kerül (kivéve, ha a kár összege nem éri el a vagyon- tárgy értékének 25%-át!). A saját készletek kára esetén a térítés előállítási vagy beszerzési áron történik. Idegen vagyon- tárgyakban bekövetkezett károk a káridőponti valóságos értéken kerülnek térítésre.

A biztosítási események folytán ténylegesen felmerült és iga- zolható költségeket mentés, oltás, romeltakarítás) legfeljebb 200 000 forint erejéig, de legfeljebb a biztosítási összeg 5%-ig térítjük meg.

Abban az esetben, ha a biztosított vagyoncsoportok összesített biztosítási összege nem haladja meg a 100 000 000 forintot, a biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot maga viseli (önrészesedés). Abban az esetben, ha a biztosított vagyoncsoportok összesített biztosítási összege meghaladja a 100 000 000 forintot, a biztosított káreseményenként a bekö- vetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb 500 000 forintot maga viseli.

A biztosított káreseményenként a bekövetkezett üvegtörés kár 10%-át maga viseli. Kiegészítő üzemszünet biztosítás esetén az alapbiztosítási eseménytől számított első négy napra jutó üzemszüneti veszteségeket a Biztosított maga viseli, azt önrészesedésként a kárkifizetésből a Biztosító levonja. Kiegészítő szállítmány biztosítás esetén a biztosított káre- seményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb 50 000 forintot önrészesedésként maga viseli.

Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti. Felelősségbiztosítás alapján kártérítésből a Biztosító nem von önrészesedést kivéve, ha a kiegészítő feltételekben az önrészesedés alkalmazása előírásra kerül. Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat (pl.: bérkölt- ség, forgalom, bérleti díj) értéke kevesebb, mint a tényleges érték, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkö- vetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).

hová forduljon panaszával?


A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

– a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (x00 0) 000 0000

telefonszámon,

– a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

– a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

– írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben, vagy

– személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Xxxxxxx Xxxx fasor

9. címen.


Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcso- latos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspon- tját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.


figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.



központi iroda

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

telefon: (x00 0) 000 0000

fax: (x00 0) 000 0000


látogassa meg honlapunkat: xx.xx




a K&H Biztosító Zrt.

K&H vállalkozói biztosításának szerződési feltételei


A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezde- tét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.


A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet iga- zoló dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilat- kozatai. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.


1. általános feltételek


Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmaz- zák, amelyek a K&H vállalkozói biztosítási szerződés egészére alkalmazandók. Amennyiben azonban az egyéb (2. és 3.) fejezetekben leírt feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az érvényesek.


1.1. Szerződő, Biztosított


1.1.1. A jelen feltételek szerint Biztosított a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan természetes személy (egyéni vállalkozó), jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gaz- dasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: Biztosított).


1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló doku- mentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.


1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köte- les tájékoztatni. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át.


Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított

köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.


1.1.4. A Szerződő, Biztosított az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) átadásával egyidőben köteles a biz- tosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett (közlési kötelezettség). A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton / kötvényen vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosí- tott közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A Szerződő, Biztosított köteles emellett változásjelentési kötelezettségének is eleget tenni az

1.11. pontban részletezettek szerint.


1.2. a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj halasztott fizetésében, a további díjrészletek fizetése és a minimálisan fizetendő díj


1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít ki.


1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi- latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített aján- lati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal

- az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.


1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.


1.2.4. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján- latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumen- tum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban fel- hívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmá- nak megfelelően jön létre.


1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.



1.2.6. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiál- lítása esetén a biztosítási szerződés a felek írásbeli megál- lapodásával jön létre oly módon, hogy a Biztosító képviselője kötvényt állít ki.


1.2.7. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpontban megkezdődik, kívéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsá- tott 15 napon belül visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos kockázatelbírálási határidő alatt biztosítási esemény következik be. Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája.


1.2.8. Az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első díj megfizetése tekintetében. E megállapodás szerint az első díj megfizetésének ese-dékességét a Biztosító által kiállított és a Szerződőnek megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.


1.2.9. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiál- lítása esetében az első díj szerződés kötéskor fizetendő. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy az első díj esedékességére az 1.2.8-ban foglaltak az irányadóak.


1.2.10. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díj- fizetési gyakoriság - a szerződésben (kötvényben,fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint - éves, féléves, negyedéves vagy havi lehet.

A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biz- tosítási szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz ren- delkezést, akkor a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra.

A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával) csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biz- tosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási meg- bízás esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja.

A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítása kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.

A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti befizetettnek.


1.2.11. Ha a Szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.


1.2.12. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés díja egy teljes biztosítási időszakra - az engedményeket is figyelembe véve - minimálisan 12 000 Ft, havi díjfizetési


gyakoriság esetén a minimális díj mértéke 24 000 Ft. A min- imáldíj alatti ajánlatokat a Biztosító jogosult a minimáldíjon kötvényesíteni.


1.3. a szerződés időbeli és területi hatálya


1.3.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja.


1.3.2. Jelen feltételek eltérő rendelkezései hiányában a Biztosító a kockázatviselés helyén bekövetkezett, valamint a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat a K&H vállalkozói biztosítás feltételeinek különböző fejezeteiben foglalt korlátozások figyelembevételével téríti meg.


1.4. a szerződés megszűnése


1.4.1. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére írás- ban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. Szerződő fel- mondása esetén a felmondásnak a Biztosító székhelyére legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie.


1.4.2. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg.

A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (6.pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a koc- kázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biz- tosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.


1.4.3. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biz- tosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával.


A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alka- lmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyon- tárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos


birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kock- ázatviselésének megszüntéig.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.


1.4.4. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szer- ződés megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó tel- jes díj megfizetését követelheti.


1.5. biztosítási események, a biztosítási összeg, az önrészesedés


1.5.1. A biztosítási események meghatározását a 2. és 3. fejezetek (illetve ezek alpontjai) tartalmazzák.


1.5.2. A biztosítási összegeket és a Biztosított által viselt önrészesedés mértékét a biztosítási kötvény (fedezetet iga- zoló dokumentum) és/vagy a 2. és 3. fejezetekben (illetve ezek alpontjaiban) részletezett feltételek tartalmazzák. A szerződésben összegszerűen vagy százalékosan rögzített önrészesedés a kárkifizetésből levonásra kerül.


1.5.3. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosító további szolgáltatási kötelezettsége megszűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.


1.6 nem biztosítható tevékenységek


– időszakosan (szezonálisan) működő kereskedések,

– vegyszerraktározás,

– piaci árusok, vásározók vállalkozása,

– disco, játékterem,

– használtcikk kiskereskedés,

– zálogház, ékszerbolt,

– nem működő panzió, szálloda és egyéb vendéglátói- pari egységek


1.7. általános kizárások


1.7.1. A Biztosító nem téríti meg

– a nukleáris eseményekkel és radioaktív szeny- nyezéssel,

– környezetszennyezéssel, kemikáliákkal,

– a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elek- tromágneses mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugárzásával,

– a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek- ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tün- tetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,

– hatósági rendelkezésekkel összefüggésben kelet- kezett károkat,

– az 1.6. pontban felsorolt, nem biztosítható tevékenységre kötött biztosítási szerződés alapján benyújtott kárigényeket.

1.7.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító

– a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket,

– a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat,

– egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,

– a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési, elékülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatás alapján megtérülő károkat,


1.8. a Biztosító mentesülése


1.8.1. Mentesül a Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogel- lenesen

– a Szerződő illetve a Biztosított,

– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hoz- zátartozó: a Ptk. 8:1. 2. pont szerint),

– a üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelé- sével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekin- tetében a Biztosítót a károsulttal szemben a Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a Biztosítottal szemben visszakövetelési jog illeti meg.


1.8.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbi esetek minősülnek:

– a károkozás engedélyhez kötött tevékenység enge- dély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüg- gésben történt,

– a kár a Biztosítottnak (illetve a 1.8.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol

- vagy 0,5 mg/l légalkohol - szintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

– a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,

– a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.


1.8.3. A közlési kötelezettség (1.1.3. pont) illetőleg a vál- tozásbejelentési kötelezettség (1.11. pont) megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.9. kárbejelentés és kárrendezési eljárás


1.9.1. A Biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt) bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomás- ra jutástól számított két munkanapon illetve felelősségbiz- tosítási esemény esetén 30 napon belül írásban (az online kárbejelentési felületen, levélben, e-mailben, faxon) vagy tele- fonon köteles bejelenteni a Biztosítónak, a szükséges felvilá- gosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a beje- lentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.


1.9.2. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.


1.9.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk esetét) a kárrendezést megkezdeni.


1.9.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.


1.9.5. A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfel- jebb a kár bejelentésétől számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben a megengedettnél


nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító számára - szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempon- tjából - lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, kötelezettsége nem áll be.


1.9.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreál- lításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított köte- les fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak maradványait azonban további harminc napig, de legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapot- ban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.


1.9.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a Biztosítottal illetőleg a károsulttal közösen készített, tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.


1.9.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az ira- tokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

– a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult va- gyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizonyító dokumentumokat,

– az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási számláját,

– a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,

– tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati tűzoltóság igazolását,


– a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

– betöréses lopás, rablás esetén a rendőrségi feljelen- tést,

– a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy menetlevelet a következő adatok feltün- tetésével: a szállítás időpontja, az áru megnevezése, az áru darabszáma ill. tömege, a rendeltetési hely.


1.9.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli.

A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megál- lapítását. A független szakértő költségét a megbízó fizeti.


1.9.10. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelen- tést követő 15 napon belül esedékes. Ha a Biztosított (felelősségi károk esetén a károsult) bármilyen igazoló iratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a Biztosítóhoz beérkezett.


A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja

– ha kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által megkívánt igazolás benyújtásáig, és/vagy


– az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult. Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötele- zettség nem terheli.


1.9.11. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.


1.9.12. A Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról

- annak fénymásolatban való megküldésével - a Biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.


1.10. a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség


1.10.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható maga- tartást köteles tanúsítani. Ez követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kár- esemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered- ményre.


1.10.2. A Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és építészeti előírásokat betartani.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk keletkezését.

A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondos- ságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósá- gi határozatok, szabványok az irányadók.


1.10.3. A Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

– tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,

– betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosít- hatóan megjelölni.


1.10.4. A Szerződő és a Biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések karbantartásáról gondo- skodni. Köteles továbbá a vízvezetékek és vízvezető beren- dezések üzemeltetésével kapcsolatban a hatósági és építészeti előírásokat betartani, fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

A Szerződő és a Biztosított köteles a nem használt (nem működő) telephelyen, vagy épületben, épületrészben a vízvezeték- és fűtésrendszert vízteleníteni az elfagyás, csőtörés megelőzése érdekében; köteles továbbá a telep- helyen működő, de több mint 72 órán át felügyelet nélkül hagyott, nem használt épületek vezetékeit, berendezéseit, fel- szereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.


1.10.5. A Biztosító, képviselője, illetve megbízottja útján jogo- sult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásá- nak ellenőrzésére.


1.11. változásbejelentési kötelezettség


1.11.1. A biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő (Biztosított) haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni

– minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve

– minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.

A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek, körülménynek minősül a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), ajánlat, telephelyi adatközlő és mellékleteinek bármely adata.

A Szerződő (Biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változásbejelentési kötelezettség alá esik.


1.11.2. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok vál- tozásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés


módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, de a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.


1.11.3. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:

– ha a biztosított épület(ek) alapterülete megnő,

– ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy a már létező jellege megváltozik (helységek bérbeadása),

– a biztosított ingatlan lakottsága módosul,

– csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás megindítása, amennyiben a Szerződő (Biztosított) gazdálkodó szervezet,


1.12. a kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok


1.12.1. Az egyes kiegészítő biztosítások feltételeiben nem szabályozott kérdésekben az általános feltételekben (1. fejezet) foglaltak az irányadóak. A kiegészítő biztosítások az alapbiztosítás nélkül nem köthetők meg.

1.12.2. A kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító kockázatviselésének kezdete az alapbiztosítás kockázat- viselési kezdetével megegyező időpontban indul. Amennyiben a kiegészítő biztosítás megkötését a Szerződő az alapbiztosítástól eltérő időpontban kezdeményezi, az a biz- tosítási szerződés módosítása kezdeményezésének minősül.


1.12.3. Az alapbiztosítások megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek.


1.12.4. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett kiegészítő biztosításokra terjed ki.


1.12.5. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bárme- lyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érin- tett.


1.12.6. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.


1.13. egyéb rendelkezések


1.13.1. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.


1.13.2. A Szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biz- tosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötelesek megtenni. A Szerződő, Biztosított nyi- latkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.


1.13.3. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátar- tozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosí- tottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosí- tott igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

A Biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.


1.13.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerző- dés tartama alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.


1.13.5. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell meghatározni.


1.13.6. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség


1.13.6.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szük- séges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.


1.13.6.2. A 1.13.6.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hoz- zájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.


1.13.6.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulaj- donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.


1.13.6.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok


kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Xxxx.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a

1.13.6.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak. ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásá- val kezelheti.


1.13.6.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.


1.13.6.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a ter- mészetes személyek adósságrendezési eljárás- ában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az 1.13.6.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol- gálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal- lal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal.


szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a o)–p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg-


jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.


1.13.6.7. Az 1.13.6.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.


A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézmén- nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biz- tosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.


1.13.6.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biz- tosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.


Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §- ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség tel- jesítésében merül ki.


1.13.6.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.13.6.6. és

1.13.6.11. pontokban, az 1.13.6.5. pontban, az 1.13.6.6. –

1.13.6.13. pontokban és az 1.13.6.15. pontban meghatáro- zott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.


1.13.6.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.13.6.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.


1.13.6.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbizton- sági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásá- val a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köte- les haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza- éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben


vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény- nyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, rob- banóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.


1.13.6.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszont- biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.


1.13.6.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelü- gyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.


1.13.6.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából

– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finan- szírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.


1.13.6.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biz- tosított.


1.13.6.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


1.13.6.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,


b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a mag- yar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügye- letéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.


1.13.6.18. Az 1.13.6.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.


1.13.6.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 1.13.6.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.


1.13.6.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett szemé- lyt nem tájékoztathatja a 1.13.6.6. b), f) és j) pontjai, illetve a

1.13.6.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.


1.13.6.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes ada- tokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.


1.13.6.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.


1.13.6.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy ame- lynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren- delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.


1.13.6.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.


1.13.6.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorol- hatja.


1.13.7. Panaszbejelentés, panaszkezelés


A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (x00 0) 000 0000

telefonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,


- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldöttlevélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyinté- zőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Xxxx xxxxx 0. címen.


Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcso- latos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.


Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39. További szerv:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x.

2. a vagyonbiztosítás feltételei


A Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított módon és mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási események a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontár- gyakban okoztak.

A kockázatviselés helye:

– a biztosított telephely, épület(ek), építmény(ek) kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett címe (település, utca, házszám, vagy a Földhivatali ingatlan-nyilvántartásban szereplő hely- rajzi szám szerint feltüntetett ingatlan).

Ha a biztosított vagyontárgyban nem a kockázatviselés helyén keletkezik kár, akkor a Biztosító kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha a jelen fejezetben foglaltak erről egyértelműen rendelkeznek.


2.1. biztosítható vagyoncsoportok


2.1.1. épületek, építmények:

Az épületek, építmények jelen feltételek tekintetében tárgyi eszköznek minősülnek.


2.1.2. egyéb tárgyi eszközök:

Műszaki berendezések, gépek, rendszám nélküli járművek, üzemi és üzleti felszerelések, irodai és kereskedelmi elektro- nikus berendezések és eszközök, egyéb berendezések valamint befejezetlen beruházások, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a biztosított vál- lalkozási tevékenységét, függetlenül attól, hogy üzembehe- lyezésre kerültek-e vagy sem.

2.1.3. készletek:

Anyagok, alapanyagok, göngyölegek, befejezetlen termelés és félkésztermékek, késztermékek és áruk, amelyek a tevékenységi folyamatban részt vesznek, a folyamatban át- alakulnak, illetőleg a tevékenység során változatlan állapot- ban maradnak.


2.1.4. készpénz

2.1.5. kizárások, korlátozások Nem biztosítható vagyontárgyak:

– az állatok,

– a lábonálló növényi kultúrák,

– a gépjármű-felelősségbiztosítás kötési kötelezettség alá tartozó járművek,

– az értékpapír, értékcikk,

– termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök, épületek.


2.2. biztosítási összeg, értékkövetés (indexálás)


A vagyontárgyak (vagyoncsoportok) biztosítási összegét a Szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító szol- gáltatásának felső határa és egyben a biztosítási díj megál- lapításának alapja.


A biztosítási összeget a Szerződő az alábbiak szerint köteles meghatározni:

A Szerződő nem köteles a biztosításba vont telephelyen lévő összes - a 2.1.1-2.1.4. pontokban meghatározott - vagyon- csoportot biztosítani, azonban a biztosítani kívánt vagyoncso- port tekintetében a teljes telephelyi vagyonértéket köteles biz- tosítási összegként megjelölni. A Szerződő köteles a tárgyi eszközök legalább egyik vagyoncsoportjának (2.1.1. illetve

2.1.2. pont) teljes vagyonértékét biztosítási összegként meg- jelölni, azaz a biztosítási szerződésbe bevonni.

Ha a biztosítási összeg a biztosításba vont vagyoncsoport tel- jes értékénél kevesebb, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiz- tosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyoncsoport teljes, kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés). Az aránylagos kártérítés mértékét a Biztosító vagyoncsoportonként külön-külön állapít- ja meg. Nem alkalmaz aránylagos kártérítést a Biztosító akkor, ha a vagyoncsoport kár időpontjában fennálló teljes értéke és a biztosítási összeg közötti eltérés nem haladja meg a 10%-ot.


A Szerződő által meghatározott biztosítási összeget a tárgyi eszközök és készletek esetében a Biztosító a biztosítási évfor- dulót megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:

A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett,

12 hónapos tartamra vonatkozó számított árindex. Az indexáláshoz alkalmazott árindex az építőipari és a fogyasztói árindexből képzett súlyozott átlag árindex (bázis index), amelytől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet (alkal- mazott index). A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és az alkal- mazott index szorzata.


A biztosítási összegek változását a biztosítási díj követi. A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző negyvenötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási évfordulóról és a következő biz- tosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - várható díjról.

A biztosítási összeg módosítását a Szerződő a Biztosítóhoz intézett írásbelinek minősülő nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat szerződésmódosítási javaslatnak minősül.


2.2.1. tárgyi eszközök (2.1.1. és 2.1.2.) biztosítási összege


a) új érték (újrabeszerzési, utánpótlási ár),


b) valóságos érték, káridőponti tényleges (avult) érték.


2.2.2. készletek (2.1.3.) biztosítási összege


– vásárolt és saját készletek, anyagok, alapanyagok, áruk, késztermékek esetében a beszerzési ár, illetve előállítási (önköltségi) ár,

– a készletek között kimutatandó kisértékű (50.000 forint egyedi érték alatti beszerzési árú) anyagi eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, stb.) esetében a valóságos érték, melyet a felek a beszerzési ár 50 %-ában határoznak meg,

– göngyölegek esetében a betétdíj,

– befejezetlen termelés és félkész termékek esetében a készültségi foknak megfelelő költségráfordítás, saját előállítású késztermékek esetében az előállítási költ- ség, alaptevékenységen kívüli építő- és szerelőipari tevékenység esetében a teljes költségráfordítás és a legnagyobb készletezett mennyiség szorzata képezi a biztosítási összeget.


2.2.3. A 2.1.1. és a 2.1.2. pontban meghatározott vagyon- tárgyak (vagyoncsoportok) értékelésének módját (a Szerző- dő választása alapján új érték vagy valóságos érték) a kötvény (fedezet igazoló dokumentum) tartalmazza.


2.2.4. Idegen tulajdonú készletek biztosítási összege az éves legnagyobb készletezett mennyiség és a beszerzési ár, vagy előállítási költség szorzata, vagy a külön listán tételesen rész- letezett biztosítási összeg.


2.2.5. önrészesedés


Abban az esetben, ha a biztosított vagyoncsoportok összesített biztosítási összege nem haladja meg a

100 000 000 forintot, a biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot maga viseli (önrészesedés). Abban az esetben, ha a biztosított vagyoncsoportok összesített biztosítási összege meghaladja a 100 000.000 forintot, a biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb 500 000 forintot maga viseli.

A jelen pontban meghatározottaktól eltérő módon kerül az önrészesedés megállapításra azon károk tekintetében, ame- lyekre vonatkozóan jelen feltételek speciális önrészesedési szabályokat állapítanak meg.

2.3. biztosítási események, kizárások és korlátozások


2.3.1. az alapbiztosítás körébe tartozó biztosítási események:

2.3.1.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk) tűz

amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott

keletkezett, de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt,


elektromos tűz

amely elektromos áram hatására keletkezett, és lánggal égő tűzzel kárt okoz,


robbanás

olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök kiterjedése okoz,


összeroppanás

amely a vagyontárgyban hirtelen nyomáscsökkenés miatt keletkezett,


villámcsapás

a vagyontárgyban a villámcsapás által közvetlenül és közvetve okozott kár,


ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett rongálási kár,


légijármű ütközés

a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy rakománya becsapódása által okozott kár,


füst, hő és korom

amely a kockázatviselés helyén lévő tüzelő, fűtő, vagy szárítóberendezés nem tervszerű működéséből ered, és a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban tűzkár nélkül kárt okoz,


kizárások, korlátozások


a) A Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

– vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, hő hatására történő átlyukadás, elszíneződés, elváltozás, deformálódás miatt keletkeztek,

– a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék stb.) elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás, repedés folytán álltak elô, valamint ezek hatására magukban a kiáradó anyagokban, vagy a kemencék- ben levő vagyontárgyakban az égetés során keletkeztek,

– magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, kivéve az abból átterjedő tűzkárt,

– kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alakvál- tozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folya- mat formájában következtek be,

– az elektromos gépekben, berendezésekben vagy fel- szerelésekben természetes elhasználódás, vagy az előírt védelem hiánya illetve kiiktatása következtében álltak elő,

– elektromos gépekben, berendezésekben, felszere- lésekben az elektromos áram hatására - tűzkár nélkül történő sérülés vagy megsemmisülés miatt következtek be (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatá- sok, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibá- sodása),

– bármely anyag (növényi vagy állati termék, stb.) fel- dolgozása közben (nyílt főzés, forró levegős szárítás) rendeltetésszerűen használt energia hőhatására a fel- dolgozás alatt levő anyagban égés, pörkölés, elszíneződés, vagy alakváltozás miatt álltak elő.


b) A Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

– céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,

– az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. kazánokban, gumiabroncsokban, belsőégésű motorokban),

– tartályban/készülékben keletkeztek, ha a robbanás ténye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy kar- bantartási hiányosságokra vezethető vissza,

– elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz, megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáznyomás folytán következtek be,

– a folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve a tárolókban levő anyagok természetes nyomása miatt keletkeztek, kivéve, ha ezek falazata olyan mértékben szakad fel, hogy a külső és belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen következett be,

– a berendezések, készülékek vagy más műszerek, üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között álltak elő, (de téríti az egyéb vagyontár- gyak e miatt bekövetkezett károsodását),

– a hasadó anyagok robbanása, illetve ennek következtében fellépő sugárszennyezés miatt kelet- keztek,

– a repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt keletkeztek.


c) A Biztosító nem téríti meg az összeroppannás kárt, ha az épület, építmény összeomlása az épület, építmény sta- tikai és méretezési elégtelensége miatt keletkezett.


d) A Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

– az előírt villámvédelmi rendszer hiánya miatt kelet- keztek,

– hűtőberendezésekben tartott anyagokban, szerekben keletkeztek (következményi károk),

– oly módon következtek be, hogy a biztosított telep- helyek, épület(ek) 72 órán át használaton kívül voltak és a vagyontárgyak indokolatlanul csatlakoztak az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy anten- nához, antennarendszerekhez.

– magában a villámvédelmi rendszerben (kivéve: beltéri túlfeszültségvédelmi berendezésekben), vagy kizáró- lag elektromos vezetékekben keletkeztek.


e) A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:

– a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett, azonosítható járművek által okozott károkra,

– az olyan járművek által okozott károkra, amelyeket a biztosított épület, építmény tulajdonosa, használója

vagy ilyen személyek hozzátartozója, tagja, alkalma- zottja, megbízottja, tisztségviselője vagy szerve üzemeltet,

– a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,

– legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütközése által keletkezett károkra.


f) A Biztosító nem téríti meg a füst, hő és korom szennye- ződés károkat, amelyek:

– rendeltetésszerűen működő tüzelő, fűtő, vagy szárítóberendezésből erednek,

– magában a füstöt, hőt, kormot kibocsátó vagyontárgy- ban keletkeztek,

– használati értéket nem csökkentő esztétikai károk,

– a biztosított által gyújtott tűz miatt keletkeztek.

2.3.1.2. földmozgás károk földrengés

a Föld belső energiájából származó olyan talajmozgás, amely a káresemény helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát elérte, vagy meghaladta.


földcsuszamlás

a földfelszíni talajrétegek (föld-, kőtömeg) hirtelen, váratlan balesetszerű lejtő irányú megcsúszása által okozott kár.


föld- és kőomlás

a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében illetve bármilyen külső terhelés miatt hirtelen bekövetkező kő, kőtörmelék, szikla, vagy föld leomlása, lezú- dulása.


ismeretlen üreg beomlása

sem a Biztosított, sem a Szerződő által nem ismert, vagy a káreseményig fel nem tárt, illetve az építési dokumentációban nem szereplő építmény vagy üreg hirtelen, balesetszerűen bekövetkező beomlása.


kizárások


a) A Biztosító nem téríti meg azokat a földmozgások miatt keletkezett károkat,amelyek:

– már feltárt, vagy megkutatott üregek, bányák föld alatti részének beomlása miatt keletkeztek,

– tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt keletkeztek (robbantás, bányászati tevékenység - beleértve a külszini kitermelést is -, alagút, föld- munkaárok építése, kútfúrás, talajvíz-szintsüly- lyesztés),

– a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,

– a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán a talajállapot változásából erednek (pl. szivárgó csatorna, hibás tömörítésű töltés stb.).

b) A Biztosító nem téríti meg azokat a földrengés miatt keletkezett károkat, amelyeket:

– jelen feltételben megjelölt határértéket el nem érő földrengés okozott.


c) A Biztosító nem téríti meg azokat a földcsuszamlás, valamint föld- és kőomlás miatt keletkezett károkat, amelyek:

– a támfalakban, mesterséges rézsűkben keletkeztek,

– a műszakilag indokolt támfal hiánya, vagy a támfal nem megfelelő műszaki állapota (tervezési, kivite- lezési, karbantartási hiányosság) miatt keletkeztek.

d) A Biztosító nem téríti meg azokat az ismeretlen üreg beomlása miatt keletkezett károkat, költségeket, amelyek:

– csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta kiüregelődésből erednek,

– alapok alatti talajsüllyedésből, épület(ek), épít- mény(ek) alatti feltöltések süllyedéséből, ülepedé- séből erednek,

– beomlott, vagy biztosítási esemény kapcsán fellelt újabb üregek, építmények megszűntetéséből, vagy a tömedékeléséből, vagy a szükségessé vált tömedékelésének elmaradásából adódnak,

– bányák föld alatti részének beomlásából keletkeztek.

2.3.1.3. viharkárok vihar

a) A legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak.

b) A szélviharral együttjáró csapadék által (eső, hó, jég) oko- zott károk biztosítási fedezete csak az épületekre és az épületekben elhelyezett biztosított vagyontárgyakra vonatko- zik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakí- tott nyílászáron, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.


c) A viharbiztosítási fedezet nem vonatkozik a biztosított va- gyontárgyak közül a nem rendeltetésszerűen szabadban tároltakra.


kizárások


Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a Biztosító, ha a viharkár:

– épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében,

– ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.),

– üvegházakban, fóliasátrakban,

– halastavakban, víztározókban, medencékben és egyéb mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip, stb.),

– tetőszerkezet építése vagy felújítása alatt álló épületekben, építményekben az építés vagy felújítás által érintett épületrészben,

– karbantartás elmulasztása miatt,

– üvegezésben, üvegfelületekben,

– nem rendeltetésszerűen szabadban tárolt vagyontár- gyakban,

– közlekedő járműben,

– vízen úszó vízi járműben, vontatmányokban és kikötői létesítményekben,

– a helyiségeken belüli légáramlás következtében tár- gyak feldöntése, elsodrása, leszakítása folytán előálló törés vagy egyéb károsodásként következett be.

2.3.1.4. xxxxxx és hónyomás


a) Jégesőnek minősül a jégszemek, jégszemcsék formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés.


b) Xxxxxxxxxxx minősül a nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus vagy dinamikus hatása miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés.


c) A Biztosító jégeső, hónyomás kapcsán kizárólag a biztosí- tott épületek és építmények - kivéve a hideg- és melegágyak üvegezése, üvegtetők - tetőzetében keletkezett és a


megrongált vagy elpusztult tetőn keresztül beáramló csapadék (hó, jég) által az épületekben és építményekben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg. Megtéríti továbbá az épületek, építmények - illetve azok egyes részeinek - ledőlése, összeomlása miatt a bennük elhe- lyezett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.


d) A biztosító kártérítési kötelezettsége kiterjed azokra a károkra is, amelyeket a biztosított épületről lecsúszó hó az építésügyi előírásnak megfelelő állapotú, hiánytalan hófogók megléte esetén az ereszcsatornában és a szerződésben biz- tosított épületszerkezeti elemben okoz.

kizárások


A biztosítás nem terjed ki a hófúvás következtében a vál- lalkozási térbe vagy tetőtérbe befújt hó olvadása miatt keletkezett károkra.

A Biztosító nem téríti meg azokat a jégeső vagy hónyomás károkat, amelyek

– épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében,

– hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben, üvegházakban, fólia sátrakban, üvegezésben, előtetőben, csatornában, ereszben,

– a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer kar- bantartásának elmulasztásával okozati összefüggés- ben,

– hófogó szerkezetekben,

– nem rendeltetésszerűen szabadban tárolt vagyontár- gyakban,

– fedett medencékben vagy ezek üvegezésében keletkeztek


2.3.1.5. vízkárok

a) természetes vizek károkozása árvíz

az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mester-

séges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el.


felhőszakadás

olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult, nagymennyiségű (1 mm/perc intenzitású) csapadékvíz a tala- jszinten felgyülemlik és elöntéssel károsít.


kizárások


A Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, illetve felhőszakadás okozta károkat, amelyek

– a befogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezések- ben, halastavakban, víztározókban keletkeztek,

– a hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkeztek (hullámtér a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy ter- mészetes magaspart közötti terület, nem mentett árterület: az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, vagy amelyet a vízügyi hatóság annak minősít.)

Nem téríti meg továbbá azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek

– hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvíz- megelőzési, ill. árvízvédelmi munka során merültek fel,

– talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,

– felhőszakadás következtében a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított egyéb tárgyi eszközökben, készletekben és készpénzben kelet- keztek, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

– felhőszakadás következtében az épületek (épít- mények) külső vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében keletkeztek,

– elöntés nélküli átnedvesedés, lábazaton keresztüli átszivárgás, vagy felázás, rozsdásodás, gombásodás, penészesedés, korhadás miatt keletkeztek.

– belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek.

Az árvízkár kockázat fedezete nem terjed ki a vályog, illetve agyag falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra az épület- és építményrészekre, amelyek anyaga vályog vagy agyag.

b) vezetéktörés vezetéktörés

A kockázatviselés helyén belül található ivó- és szennyvíz-

vezetékek épületszerkezeten belül, vagy kívül, vízelvezető rendszerek, melegvízellátási, valamint távhővezeték, csapadék, egyéb ipari vezeték rendszerek, központi fűtési és hűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, berendezé- seinek, tartozékainak törése, repedése vagy kilyukadása miatt a víz (folyadék) váratlan, előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.


A biztosítás kiterjed a biztosított

– épületekben (építményekben) a szerkezetileg beépí- tett vezetékszakaszok, vízvezeték esetén az épületek (építmények) vízellátását biztosító fővezeték(ek)be épített vízmérőhely(ek)et követő vezetékszakaszok,

– ingatlanok esetén az ott levő épületek (építmények) ellátását biztosító összes, az ingatlanon belül található vezeték, vízvezeték esetén az ingatlan vízellátását biz- tosító fôvezeték(ek)be épített vízmérőhely(ek)-et követő vezetékszakaszok törése következtében kifolyó víz (folyadék) által okozott károkra.


kizárások


Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a Biztosító,

– magukban az elfolyt folyadékokban, gázokban, gőzökben keletkezett károkat, illetve az elfolyt folyadék, gáz, gőz értékét,

– a tűzoltó-berendezések - beleértve azok tartozékait - törése, repedése, kilyukadása miatt keletkeztek,

– az olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,

– a gombásodás, fakorhadás, penészesedés for- májában keletkező károkat,

– csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzárószer- kezetek nyitvahagyása miatt keletkezett károkat,

– a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz- tosított egyéb tárgyi eszközökben, készletekben és készpénzben keletkezett károkat, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

– magában a károsodást előidéző sérült vezetékben, tartozékokban, szerelvényekben keletkeztek,

– nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek (próbaüzem, tudatos túlterhelés stb.).

c) technológiai csővezetéktörés technológiai csővezetéktörés

a folyadékok, savak, lúgok, sóoldatok, folyékony szén-

hidrogének és származékaik (zagyok, flotátumok és hasonlók) csővezetékeinek, armaturáinak, edényzetének törése vagy repedése miatti váratlan, előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált kiáramlása, mely során a biz- tosított vagyontárgyakat a kiáramlás dinamikus erőhatása rombolja, deformálja, a kiáramló folyadék anyagi tulajdon- ságával összefüggésben szennyezi, áztatja, károsítja.


kizárások


A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

– magukban az elfolyt folyadékokban keletkeztek,

– olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,

– csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzáró szerkezetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,

– a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz- tosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

– magában a károsodást előidéző sérült vezetékben, tartozékokban, szerelvényekben keletkeztek,

– nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek (próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.).

d) automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törése automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törése

az automata tűzoltó berendezés, vezetékeinek, tartályainak, berendezéseinek tartozékainak törése vagy repedése, illetve előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált víz- (folyadék) kiáramlás miatt a biztosított vagyontár- gyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.


kizárások


A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

– magukban az elfolyt folyadékokban keletkeztek,

– olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,

– csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzáró szerkezetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,

– a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz- tosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

– magában a károsodást előidéző sérült vezetékben, tartozékokban, szerelvényekben keletkeztek,

– nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek (próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.).

2.3.1.6. üvegtörés károk


A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból bekövetkező törés vagy repedés károkat.


A Biztosító kockázatviselése

– a biztosított épületek és építmények szerkezetileg beépített üvegezésében,

– a biztosított épületek és építmények nyílászáróinak üvegezésében és

– a fenti két pontban megnevezett üvegfelületeken lévő betörésvédő fóliában keletkezett károkat foglalja magában, a biztosítási időszak alatt legfeljebb a biz- tosításra feladott épületérték 2%-áig.

A biztosított - a 2.2.5. pontban foglaltaktól eltérően - káreseményenként a bekövetkezett üvegtörés kár 10%-át maga viseli (önrészesedés).

korlátozás


A Biztosító kockázatviselése csak a fent megnevezett üve- gezésre vonatkozik, és azok közül is csak arra, amely a jelen szerződés keretében biztosított épület tartozékát képezi.

A kártérítés kizárólag a töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és beépítettségű üvegtábla pótlására és azon szük- séges és indokolt költségekre vonatkozik, amelyek a pótlás, javítás érdekében szükségképpen felmerülnek (pl.: védőrá- csok, belső zárak, a nyílászáróra szerelt tárgyak le- és vissza- szerelési költségei, felmérés, bontás, stb., költségei), ide nem értve a befoglaló - különös tekintettel a gyártás során egy- beépített üvegezésű - szerkezet átalakítását, javítását, pótlását.


A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockáza- tokra:

– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének törése, repedése,

– az üvegtetők és üvegezett előtetők, télikertek üvege- zésének törése, repedése,

– építmények üvegezése, az üvegház, meleg- és hidegágy üvegezése, úszómedence vagy medence üvegezése,

– üvegtégla, üveg tetőcserép,

– az üvegfelületen, vagy annak díszítésében keletkezett karcolódás, le- vagy kipattogzódás, leütődés, illetve biztonsági és fényvédő fóliában üvegtörés nélkül keletkező sérülések,

– a keretezés, foglalat sérülése,

– a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üveg kára vagy a keletkezett további kárai,

– taposóüvegekben keletkezett károk.


2.3.2. A kiegészítő (választható) biztosítások körébe tartozó biztosítási események


Az alábbiakban meghatározottak közül a Biztosító kocká- zatviselése azon kiegészítő vagyonbiztosításokra (biztosítási eseményekre) terjed ki, amelyeket a Szerződő az ajánla- ton/kötvényen megjelölt és a külön biztosítási díjat megfizette.

2.3.2.1. betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás biztosíthatók, az alapbiztosításban biztosított vagyontárgyak:

– az egyéb tárgyi eszközök, a készletek,

– a készpénz.


biztosítási események


a) betöréses lopás:

amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség ajtaját bizonyí- tottan hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel felnyitotta.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a helyiségbe a nyit- va hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, teraszajtó, ablakok stb.), vagy nyíláson keresztül jutottak be.


kártérítési limitek betöréses lopás biztosításnál

A Biztosító kárkifizetési kötelezettségének maximális értékeit az alábbi táblázat tartalmazza. A Biztosító szolgáltatásának maximális terjedelme aszerint xxxxxx, hogy a kár időpontjában milyen védelmi szint valósult meg a kockázatviselés helyén lévő épületben, ahol a biztosítási esemény bekövetkezett az e feltételek részét képező "Védelmi előírások betöréses lopáshoz" elnevezésű 1. sz.mellékletben foglaltak alapján.


n védelem típusa

n vagyoncsoportok és az ahhoz ren-

delt biztosítási eseményenkénti maxi-

mális kártérítési limit ezer forint


egyéb tárgyi eszközök

készletek

készpénz

minimális mechanikai védelem

2 000

2 000

100

minimális mechanikai védelem + riasztó

6 000

6 000

300

minimális mechanikai védelem + szakszolgálathoz bekötött riasztó

10 000

10 000

500

részleges mechanikai védelem

15 000

15 000

500

részleges mechanikai védelem + riasztó

30 000

30 000

1 000

részleges mechanikai védelem + szakszolgálathoz bekötött riasztó

biztosítási összeg

biztosítási összeg

3 000


Legfeljebb 200 000 Ft értékben megtéríti a Biztosító a betö- réses lopás vagy annak kísérlete során a biztosított vagyon- tárgyakban rongálással okozott károkat is a kártérítési limiten felül.


b) rablás:

amikor a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a Biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbí- zottja tagja, tisztségviselője, szerve) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e

– a Biztosított (illetőleg alkalmazottja, megbízottja tagja, tisztségviselője, szerve) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek összes külső (bejárati) ajtaját, kirakatát és ablakát az alkalmazott zár, védőberendezés felhasználásával a helyiség elhagyásakor nem zárta le, illetőleg a kettős szárnyú külső ajtók zár nélküli szárnyainak rögzítő reteszeit reteszhúzás ellen nem védte,

– az alkalmazott pénz-, vagy páncélszekrényt csak az ún. szúrózárral zárta le, ill. az azokra felszerelt összes zár bezárását elmulasztotta,

– ha a pénzkazetta- vagy páncélszekrény kulcsait (beleértve a másodkulcsokat is) az üzlet- ill. üzemzárás után a kockázatviselés helyén tartotta, ahol a pénz- vagy páncélszekrény, ill. kazetta volt, és azt a jogtalan eltulajdonítás során a tettes felhasználta.


2.3.2.2. üzemszünet kiegészítő biztosítás


Az üzemszünet-biztosítási esemény a vállalkozás (ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenység) kényszerű szünetelése, ha a szünetelést kiváltó ok a Biztosított jelen szerződésének alapbiztosításában foglalt 2.3.1.1-2.3.1.5. pontokban meghatározott tűz-, földmozgás, vihar-, jégeső és hónyomás vagy vízkár biztosítási esemény valamelyikének bekövetkezte azzal a feltétellel, hogy az ilyen biztosítási esemény a Biztosító kárfizetési kötelezettségét eredményezi. E szerződés szerint üzemszüneti veszteség az alapbiztosítás- ban foglalt a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét kiváltó tűzkárok (és tűzkár típusú károk), földmozgás károk, viharkárok, jégeső és hónyomás valamint vízkárok (2.3.1.1-

2.3.1.5. pontok) miatti üzemszünet következtében fellépő olyan költségek (fix költség, bér jellegű kifizetések), amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat - amelyeket az üzemszünet bekövetkezte nélkül kigazdálkodott volna -, valamint az elmaradt adózás előtti pozitív eredmény.


kizárások


Nem téríti meg a Biztosító azt a kárt üzemszüneti kárként:


a) amely a vállalkozásnak egyéb okból történő tényleges szüneteltetése alatt következett be (pl.: átalakítás, tatarozás, szezonon kívüli szünetelés stb. időszakában). A Biztosító ezek- ben az esetekben is térítést nyújt az arra az időtartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel az - egyébként nor- mális - üzemszünet a károsító biztosítási esemény miatt meghosszabbodott,


b) amely pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, elrablása, ellopása, elvesztése vagy megrongálódása miatt következett be,

személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.


kizárások


A biztosítás nem fedezi a betöréses lopás illetőleg a rablás kárt, ha:

– értékpapír, váltó, kötvény, részvény károsodott,


c) amely az elektromos eszközök, berendezések és gépek károsodásából eredő olyan üzemszüneti veszteség, melynek során a károsodott elektromos eszközről, berendezésről és gépről tűz más vagyontárgyra nem terjedt át,


d) amely olyan üzemszüneti, illetve többlet-üzemszüneti veszteség, amelyet hatósági intézkedésekkel elrendelt építési (vagy helyreállítási és üzemkorlátozási) tilalom okozott,


e) amely üvegtörés következtében keletkezett,

f) a károsodott, elpusztult, elveszett vagyontárgyak előállításához, ill. újrabeszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet (hitelfedezet) hiánya, továbbá késedelmes biztosítása, a helyreállítási vagy újrabeszerzési tevékenység indokolatlan vagy jelentős késedelme, illetve nem körültekintő, nem kellően gondos szervezése okozott.


a kár megállapításánál figyelembe veendő (biztosított) veszteségek, veszteségcsoportok


a) Az üzemszünet tartama alatt az alkalmazottak részére kifizetett munkabér és az ahhoz kapcsolódó közterhek.


b) Az anyag és anyagjellegű költségek kivételével minden olyan egyéb költség, amely (általános költségek, fel nem osz- tott költségek) az üzemszünet alatt is terheli a Biztosítottat; feltéve, ha az üzemszünet hiányában azt kigazdálkodta volna. Ilyen költségek a következők:

– rendszeres befizetési kötelezettségek, ha azokat az üzemszünet tartama alatti időszakra is be kell fizetni, és jogszabályon alapuló törlési lehetőség nincs. Ennek keretében kerülnek térítésre az adók (általános forgalmi adó, fogyasztási adó kivételével), biztosítási díjak, illetékek stb.,

– olyan állandó fenntartási kiadások, amelyek a tevékenység szünetelésének ellenére rendszeresen felmerülnek, és kiegyenlítésüket a vállalkozó az üzemszünetet kiváltó ok bekövetkezte előtt létrejött szerződés alapján köteles teljesíteni. Ennek keretében kerülnek megtérítésre az üzemszünet tartamára eső bérleti, előfizetési, használati, postai díjak, továbbá azok a rezsiköltségek, amelyek nem a helyreállítással összefüggésben merülnek fel (pl. energiaköltség, iro- dai kiadások, telefondíjak, gépjárművek üze- meltetése, fenntartási költség stb.),

– az értékcsökkenés,

– az üzemszünet miatt elmaradt pozitív üzemi nyereség (a forgalmi adóval és a különböző nem normatív támogatásokkal módosított, az elszámolás alapjául szolgáló nettó nyereség).


a kár megállapításánál figyelembe nem veendő (nem biztosí- tott) veszteségek, veszteségcsoportok


A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakra:


a) a nyers-, segéd- és üzemanyagokra, valamint a beszerzett árukra, termékekre, továbbá a termékek előállítására, forgal- mazására, szolgáltatások teljesítésére irányuló közvetlen ráfordítás, amennyiben nem a folyamatos üzemfenn- tartásához szükséges ráfordításokról vagy kívülről jövő ener- gia illetve tárolás legalacsonyabb díjszabásáról van szó,


b) az általános forgalmi adó, a fogyasztási adó,


c) a kötbér, bírság, büntetőkamat, perköltség,


d) a forgalomtól függő biztosítási díjak,

e) a forgalomtól függő licencdíjak és a forgalomtól függő feltalálói díjak,


f) azok a nyereségek és költségek, amelyek nem kapcsolód- nak a termeléshez, kereskedelemhez (pl. tőkeműveletekből származó nyereségek).

a Biztosító kockázatviselésének terjedelme, önrészesedés


A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a fentiek szerint körülírt üzemszünet ötödik napjától kezdődően felmerülő üzemszüneti veszteségekre vonatkozik és legfeljebb a kilencvenedik napig felmerülő üzemszüneti veszteségekig ter- jed. E határidőket az üzemszünetet kiváltó alap biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától kell számítani. Az alap biztosítási eseménytől számított első négy napra jutó üzemszüneti veszteségeket a Biztosított maga viseli, azt önrészesedésként a kárkifizetésből a Biztosító levonja (önrészesedés).


A Biztosító egy biztosítási időszakban csak az első üzem- szüneti biztosítási eseményre nyújt térítést.

A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége - a fenti korlátozásokat is figyelembe véve - egy üzemszüneti biztosítási eseményre legfeljebb 5 000 000 forintig terjed.

a biztosítási díj meghatározásának alapja


A biztosítási díj meghatározásának alapja a biztosítási időszakot megelőző pénzügyi év teljes árbevétele.


2.3.2.3. kiegészítő szállítmánybiztosítás


A kiegészítő szállítmánybiztosítás alapján a Biztosító megtéríti az alapbiztosításban biztosított saját vagy idegen tulajdonú tárgyi eszközben, árukészletben, kész- és félkész termékben, valamint a javításra vagy bizományba átvett vagyontárgyak- ban a saját tulajdonú (illetve bérelt vagy lízingelt) gépjármű- vel végzett belföldi szállítás során a Magyarország területén bekövetkező károkat az alábbiak szerint.


A kockázatviselés tartama a szállítmány haladéktalan szál- lításához elvégzett berakodás befejezésétől a rendeltetési helyen az áru haladéktalan kirakodása megkezdéséig terjedő időszak.


A biztosított vagyontárgyak az alapbiztosításban biztosított,

– saját vagy idegen tulajdonú tárgyi eszközök,

– saját vagy idegen tulajdonú árukészlet,

– saját gyártású kész- és félkész termékek,

– idegen tulajdonú javításra átvett és a szállítmány bizonylatán (szállítólevélen) feltüntetett vagyontár- gyak.


A biztosítási események az alapbiztosításban meghatározott alábbi biztosítási események:

– tűzkárok (2.3.1.1. pont szerint)

– földmozgás károk (2.3.1.2. pont szerint)

– viharkárok (2.3.1.3. pont szerint) valamint

– a közlekedési baleset: e tekintetben biztosítási eseménynek minősül, ha a szállítóeszközt ért közlekedési baleset következtében a biztosított va- gyontárgyak megrongálódnak, megsemmisülnek. Megtéríti a Biztosító a szállítóeszközt ért közlekedési balesettel összefüggésben a biztosított vagyontár- gyakban bekövetkezett, igazolt lopáskárokat is.


kizárások


Nem terjed ki a szállítmánybiztosítás

– a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállító eszközön történő elhelyezése közben keletkezett sérülésekre,

– a fegyverekre,

– a telephelyen belüli áru- vagy anyagmozgatásra,

– a túlterhelt szállítóeszközzel történő szállításra,

– a szakszerűtlen vagy alkalmatlan járművel végzett szállításból eredő károkra,

– a lopásból (kivéve a közlekedési baleseti kárnál fent írtakat), feltörésből, rablásból eredő károkra.

E feltételek alapján nem téríti meg a Biztosító a szállítás közben a szállítmány rögzítésének hiányossága miatt a biz- tosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.


biztosítási összeg, önrészesedés


A Biztosító egy biztosítási időszakban legfeljebb az első két szállítmánybiztosítási biztosítási eseményre nyújt kárki- fizetést. A Biztosító kárfizetési kötelezettsége biztosítási időszakonként a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) feltüntetett biztosítási összegig, legfeljebb azonban 2 000 000 forintig, egy biztosítási eseményre pedig legfeljebb 1 000 000 forintig terjed.

A Biztosított - a 2.2.5. pontban foglaltaktól eltérően - kár- eseményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb 50 000 forintot maga viseli (önrészesedés).


2.3.2.4. irodai és kereskedelmi elektronikus berendezések, eszközök kiegészítő biztosítása


biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak- nak vagy azok bármely részének a kockázatviselés tartamán belül, a biztosítási szerződésben megnevezett koc- kázatviselési helyen, az alapbiztosítás keretében biztosított irodai és kereskedelmi elektronikus berendezésekben, eszközökben a rövidzárlat és a kezelési hibák okozta, előre nem látott és hirtelen bekövetkező olyan részleges vagy teljes fizikai károsodása, amely javítást vagy cserét tesz szük- ségessé.


biztosítható vagyontárgyak: jelen feltételek szempontjából iro- dai és kereskedelmi elektronikus berendezéseknek, eszközöknek minősülnek a számítógépek és kiegészítőik (pl. nyomtató), a telefonközpontok, a telefax, a fénymásoló, a szkenner és a riasztó berendezés, valamint a digitális pénztárgép, elektronikus mérleg, árleolvasó és árazó beren- dezések.


Jelen kiegészítő biztosításra feladott vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerződő határozza meg. Az érték meghatározásá- nak alapja a biztosítható vagyontárgyak új értéke. A Szerződő által ilyen módon meghatározott biztosítási összeg a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) szerepel, azon- ban annak értéke - érvényesen - nem haladhatja meg a 10 000 000 forintot.


kizárások


A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül vagy közvetve:


a) a EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát el nem érő földrengés, földcsuszamlás, föld és kőomlás valamint üregbeomlás;

b) a vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása;


c) olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szerződés hatályba lépésekor a Szerződő (Biztosított) számára ismertek voltak, vagy ismerni kellett;


d) bármely közüzemi, gáz-, víz- vagy áramszolgáltatás, tele- fonhálózat, műholdas vagy rádió hullámú adatátviteli csatorna kimaradása vagy megszakadása;


e) a folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás, kavitáció (kiüregesedés), erózió, korrózió, lerakódás), vagy a légköri viszonyok miatt bekövetkező fokozatos romlás;

f) a funkcionális meghibásodás kiküszöbölésével kapcso- latosan felmerülő bármilyen költség, kivéve ha az ilyen meghibásodást a biztosított vagyontárgyban biztosítási esemény okozta;


g) a biztosított vagyontárgyak karbantartásával kapcsolatosan felmerülő bármilyen költség. Ez a kizárás vonatkozik a kar- bantartási műveletek során kicserélt alkatrészekre is;


h) amelyért jogszabály vagy szerződés szerint a biztosított vagyontárgyak gyártója vagy szállítója felelős;


i) az olyan bérelt berendezések károsodása, amelyért nem a bérlő, hanem a tulajdonos felelős jogszabály, bérleti, lízing vagy karbantartási szerződés alapján;


j) bármilyen következményi kár;


k) az izzók, elektroncsövek, szalagok, biztosítékok, szigetelések, hevederek, kábelek, láncok, gumiabroncsok, cserélhető eszközök, vésett hengerek, üveg-, porcelán- és kerámiatárgyak, sziták vagy szövetek, üzemi közegek, gáz, kenőolaj, üzemanyag, vegyszerek károsodása;


l) esztétikai hiányosságok, mint pl. a festett, csiszolt vagy zománcozott felületek karcolásai;

A k.-l. pontokban felsorolt kizárások ellenére a Biztosító kártérítést nyújt a kizárt eseményekre abban az esetben, ha biztosított vagyontárgyakban a szerződés szerint egyéb térítendő kár is keletkezett.

2.3.2.5. vakolat károk biztosítása biztosított vagyontárgyak

Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából biztosított vagyon- tárgyak az épületek, építmények külső vakolata, vakolati rendszere, burkolata és festése.


biztosítási események

– a 2.3.1.3. viharkárok biztosítási eseményei, és

– a 2.3.1.5., a) természetes vizek károkozása – biz- tosítási események pontokban meghatározott biz- tosítási események.

a Biztosító szolgáltatása

A Biztosító megtéríti a 2.3.2.5.2. pontban meghatározott biz- tosítási események miatt, a biztosított épületek, építmények vakolatkárait biztosítási eseményenként legfeljebb az épületek, építmények biztosítási összegének 10%-áig.

kizárások, korlátozások


A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

– a karbantartás elmulasztása miatt következtek be;

– a vakolatok, vakolatrendszerek ismétlődő kárát, amennyiben ugyanazon a helyen már korábban is károsodott és az újabb kár az előzménykár javítását követő egy éven belül történt;

– elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdá- sodás, gombásodás, penészesedés formájában keletkeztek;

– belvíz vagy talajvíz miatt keletkeztek;

– lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek. A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosítási eseményben nem sérült falrész esztétikai színezésére, festésére.


2.3.2.6. tetőbeázási károk biztosítása


Jelen kiegészítő kockázat alapján a Biztosító megtéríti a biz- tosított helyiség(ek)en belüli épületrészekben a biztosított épület tetejéről történő, a lapos- és magastető-szerkezet, valamint a függőleges falszerkezet panelhézagainak szigetelési problémáiból eredő, egyszerű csapadék okozta beázási károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek.


A kártérítés nem terjed ki:

– a beázást előidéző ok(ok) megszüntetésének (tetőszigetelés, tetőjavítás) költségeire.


Amennyiben a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlődő hibájából ugyanazon a helyen következett be, a Biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javí- totta ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.


2.3.2.7. különleges üvegek üvegtörés biztosítása


Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben a törés vagy repedés következtében keletkezett károkat.


nem biztosítási esemény

– a lepattogzás, kagylósódás miatt keletkezett károsodás,

– az üvegfelület, valamint a rajta lévő dekoráció, festés, fólia karcolódása miatt keletkezett károsodás.


biztosított vagyontárgyak


A biztosítási védelem kiterjed az alábbi üvegezésre, amelyek lehetnek:


a) épület, épületszerkezeti üvegek

– üvegtetők, üvegfalak, üvegtégla, üvegpultok, tükör- falak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezés

– cégtáblák, reklámtáblák üvegezése, kivéve neonok,

– napkollektor

– az üveg felületeken lévő festés, dekoráció és betörésvédő fólia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta lévő fólia együttes értékének megfelelően)


b) berendezések üvegezése

– bútorok üvegezése,

– pultok, polcok üvegezése,

– tükrök,

– akváriumok, terráriumok üvegezése

– a berendezések üveg felületén lévő festés, dekoráció és betörésvédő fólia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta lévő fólia együttes értékének megfelelően).


c) szerkezetileg beépített üveg, bérelt épület esetén


nem biztosítható üvegek

– műalkotás,

– copolit üvegezés,

– üveget helyettesítő műanyagok.

– járófelületbe épített taposó üveg,

– világító testek.


Biztosítási összeg a biztosításra feladott üvegezés pótlási értéke.


önrészesedés

A biztosított - a 2.2.5. pontban foglaltaktól eltérően - káre- seményenként a bekövetkezett üvegtörés kár 10%-át maga viseli


kárkifizetés

A Biztosító megtéríti

– a károsodott üveggel azonos minőségű üvegezés pótlási értékét,

– az üvegezés cseréjéhez szükséges védő beren- dezések, zárak, rácsok le és felszerelési költségét a biztosítási összegen belül, a pótlandó üvegezés értékének 20 %-a erejéig,

– az üvegezés cseréjéhez szükséges segédszerkezet, állvány, alpinista munka költségeit a biztosítási össze- gen belül, a pótlandó üvegezés értékének 20 %-a erejéig.


A Biztosító nem téríti meg az üvegezést befoglaló szerkezet, vagy keret károsodása miatt keletkezett károkat.


2.3.2.8. vandalizmus károk biztosítása


Céltalan rongálás miatt keletkezett károk, melyeket az elkövető a biztosított vagyontárgyak megrongálásával idézett elő.

A kártérítési limit összesen és legfeljebb a biztosított vagyon- tárgyak biztosítási összegének 10 %-a.

Vandalizmus kár esetén nem képezik a kártérítés tárgyát a falfirkálási és üvegtörési károk.


2.4. a Biztosító szolgáltatása (kártérítés) az alap- és kiegészí- tő vagyonbiztosításoknál, korlátozások, kizárások


Az alap- és kiegészítő vagyonbiztosítások tekintetében a biz- tosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak szerint, a biztosítottság mértékétől függően nyújt szolgál- tatást.


A Biztosító szolgáltatására vagyonbiztosítás esetén a Biztosított jogosult.


2.4.1. A Biztosított tulajdonában lévő, termelésben résztvevő tárgyi eszközök az alábbiak szerint kerülnek térítése.


a) Részleges kár esetén:


– Újérték biztosításnál a javítási vagy helyreállítási költ- ségen.

– Valóságos érték biztosítás esetén valóságos értéken, azaz a javítási költségből az értékemelkedés levonás- ra kerül.


Ha a részleges kár összege nem éri el a károsodott vagyon- tárgy káridőponti valóságos értékének 25 %-át, a Biztosító eltekint az értéknövekedés levonásától.


b) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságta- lan javíthatóság)

– Új érték biztosítás esetén újértéken, de maximum a biztosítási összegig történik.

– Valóságos érték biztosítás esetén valóságos értéken, de maximum a biztosítási összegig.

c) Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a kártérítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.


d) Új értéken biztosított vagyontárgy teljes károsodása esetén a vagyontárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos értékéig kerül térítésre.


A helyreállítás befejeztével - de legkésőbb a káresemény bekövetkezésétől számított 1 éven belül - a Biztosított jogo- sulttá válik a valóságos és az újérték közti különbözet megtérítésére a biztosítási összegig.


e) A károk térítési összegéből levonásra kerül a térítési összegnek az a hányada, amilyen mértékű állami támogatás- ban vagy visszatérítésben részesül a Biztosított, a vagyon- tárgy újjáépítése vagy újra beszerzése során. (Pl. ÁFA.)


2.4.2. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a valóságos értékig, de maximum a biztosítási összegig téríti meg a Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg.


2.4.3. Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig téríti meg a káridőponti befejezési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.


2.4.4. Idegen vagyontárgyakat (a Biztosított által bérelt, köl- csönvett, lízingbe vett, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra átvett épületeket, építményeket, gépeket, beren- dezéseket, felszereléseket) a valóságos értéknek megfelelően téríti a Biztosító, az 2.4.1.-2.4.2. pont szerint.


2.4.5. Saját készletek kára esetén a térítés a biztosítási összegnek megfelelően történik, előállítási vagy beszerzési áron.


2.4.6. Kereskedelmi áruk kárát:


a) nagykereskedelmi áruk esetén a káridőponti beszerzési áron,

b) kiskereskedelmi áruk vagy készletek esetén a forgalmazási költséggel növelt beszerzési áron,


c) vendéglátóipari nyersanyag és áruk esetében a káridőponti újrabeszerzési áron,


d) felvásárolt termékek esetében a felvásárlási áron téríti a Biztosító.


2.4.7. A Biztosított tulajdonát képező, a kötelező számviteli nyilvántartásban nem szereplő vagyontárgyak, prototípusok, minták, modellek kárkori értékének megállapítása a tervek, dokumentációk alapján történik.


2.4.8. Nem a Biztosított tulajdonát képező, de biztosított és a Biztosítottnál lévő megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra vagy javításra átadott nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak (készletek) károsodása esetén

– a javítással helyreállítható károknál a javítási költség,

– teljes megsemmisülés esetén a káridőponti valóságos érték kerül térítésre.


2.4.9. Nem a Biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek térítése a betétdíjon történik, amelynek felső határa a biztosítási összeg.


2.4.10. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványok értékét a Biztosító minden esetben levonja.


2.4.11. A Biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káre- semények (biztosítási események) folytán a biztosított va- gyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült és iga- zolható költségeket a biztosítási összeg erejéig a következők szerint:


a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer kitelepítési, vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel, a Biztosító a teljes biztosítási összegen belül, annak 5%-áig, de legfeljebb 200 000 forintig téríti;


b) a Biztosítottat terhelő, a biztosítási eseménnyel kapcso- latosan felmerülő mentési, oltási, romeltakarítási költségeket, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkezett károkat, a Biztosító a teljes biztosítási összegen belül, annak 5%-áig, de legfeljebb 200 000 forintig téríti.


2.4.12. A károk mennyiségi megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a károsulttal készített tételes fel- sorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.


2.4.13. A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha:


a) az olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az adott biztosítási fedezet nem terjed ki,


b) az üzemszünet biztosítás kivételével azon költségeket, amelyek a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkeznek (pl. ter- meléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, vagy egyéb veszteség),

c) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből szár- mazik, amely további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja,


d) a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészeinek, tartozékainak eredeti célú fel- használása a kár miatt híusult meg,


e) a normalizált hiány (káló),


f) készpénz, értékpapír, értékcikk, tervek, dokumentációk, üzleti könyvek és okmányok károsodása következményeként keletkezett, (kivéve, ha a készpénzkár betöréses lopás, rablás során következett be, és a Szerződő e kockázatokra kiegészítő biztosítást kötött).


Nem téríti meg továbbá a Biztosító azt a kárt, amely:


g) talajban,


h) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságá- val, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüg- gésben,


i) tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,


j) természetes elhasználódás miatt keletkezett.


2.4.14. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a javítás, pótlás, helyreállítás, ill. egyéb kártalanítás értékét versenytár- gyalási folyamat során határozza meg.


2.4.15. A károsultnak a károk helyreállításával kapcsolatos anyag- és munkabér, valamint egyéb költségeket vagyontár- gyanként külön kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítást a Biztosított saját maga vagy idegen kivitelező végzi.


2.4.16. A Biztosító az általános forgalmi adóval csökkentve teljesíti a szolgáltatást. A Biztosító csak abban az esetben téríti meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása, újraépítése, újrabeszerzése során felmerült, és a Biztosító kérésére igazolja, hogy a pótlás, javítás kapcsán ÁFA-visszaigénylésre nem jogosult.


2.4.17. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell fel- használni, a Biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.


2.4.18. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki jellemzőkkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a Biztosító a kor- szerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérítési összegből levonja.

Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a Biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti.


2.4.19. A jelen feltételek alkalmazásában:

– Teljes (totál)kárnak minősül, ha a biztosított vagyon- tárgy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehet- séges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt.

– Az újérték megegyezik a károsulttal azonos gyárt- mányú, típusú vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy újrabeszerzésének az általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költségével.

– A valóságos (avult) értéket a Biztosító úgy számítja ki, hogy az új értékből levonja a használati idő alatt bekövetkezett értékcsökkenést.


3. a kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei


Az alábbiakban részletezett általános és épülethasználói, munkáltatói, bérlői, termék -, bérbeadói, tanulói, környezet- szennyezési és szolgáltatói felelősségbiztosítások, az alap vagyonbiztosítás választható kiegészítő biztosításai, amelyek közül a Biztosító kockázatviselése azokra terjed ki, amely kiegészítő felelősségbiztosítások a biztosítási szerződésben megjelölésre kerültek, és amelyeket a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz. A munkáltatói, bérlői, bérbeadói, tanulói, környezetszennyezési, termék- és szolgáltatói felelősségbiztosítás megkötésének feltétele az általános és épülethasználói felelősségbiztosítás egyidejű megléte.

Jelen feltételek szempontjából a károkozás napja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt. Mulasztás esetén a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna. A kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont személyi sérüléses károknál: halál esetén a halál beállta; sérülés vagy egészségkárosodás esetén a sérülés vagy károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető személyi sérülés) esetén az egészségkárosodás megál- lapításának napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár esetén a sorozat első káreseményének időpontja. A kár bejelentésének napja az a nap, amikor a Biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette.

A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot, ellenkező esetben a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

a) kizárások


Az általános feltételek 1.7. pontjában szereplő kizárásokon felül nem terjed ki a biztosítás

– a Biztosított által elszenvedett kárra,

– a Szerződő és a Biztosított egymásnak okozott káraira,

– légi járművek, repülőterek üzembentartói minő- ségében, légi járművek alkatrészeinek és tar- tozékainak tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő károkra,

– lassú folyamatos állagromlással okozott károkra, amelyek zaj, rakódás, szag, füst, kormozódás, korróz- ió, gőz, vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő,

– olyan károkra, amelyeket a Biztosított azonos károkozási körülményekkel okozott, és a Biztosító fel- hívása ellenére a károkozási körülményt nem szün- tette meg, noha az megszüntethető lett volna,


– ha a Biztosítottat a Biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedédés elmaradása miatt következett be,

– többletkárokra, ha a Biztosított – a Biztosító felhívása ellenére – kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget,

– elektronikus eszközök dátumfelismeréssel összefüg- gésben bekövetkező közvetett és közvetlen káraira,

– szerzői jog, védjegy, szabadalom, szellemi termékkel kapcsolatos jog megsértéséből eredő károkra,

– a szerződéssel fel- vagy átvállalt felelősségi károkra,

– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján téríthető károkra, valamint a vízi és a légi járművek, egyéb gépjárművek üzemeltetésével, használatával okozott károkra,

– az épülethasználói minőségben nem a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) megjelölt telephelyen okozott károkra,

– az épülethasználói minőségben nem a 3.1.1.2. pont- ban részletezett épülethasználói felelősségbiztosítási esemény körébe tartozó károkra,

– ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatáro- zott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett,

– a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat- ban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kár- igényekre,

– a munkáltató által kezdeményezett és jóváhagyott tár- sadalmi munka során keletkezett károkra,

– a Biztosított szerződő partnerének vagy a szerződési lánc bármely tagjának okozott károkra,

– a házi- és a vadállatok által okozott károkra,

– épület(ek)ben, építmény(ek)ben az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése, vagy a megépítésük elmulasztása miatt bekövetkező károkra,

– a hivatalos építési tervtől (szabálytalanul) eltérően, vagy annak hiányával megépített épület(ek), épít- mény(ek) kivitelezési hibája miatt, az arra visszavezethető károkra, amennyiben a kivitelező/építettő a Biztosított volt,

– a Biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő károkra,

– a munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási, mesterséges tereptárgyakban okozott (töltés, támfal stb.), illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra,

– a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, értékcikkeket) elvesztéséből eredő károkra,

– azokra a károkra, amelyeket a Biztosítottak egymás- nak, alkalmazottaiknak, megbízottjaiknak, tagjaiknak, vezető tisztségviselőiknek, tulajdonosa(i)nak, a tulaj- donukban lévő szervezetnek vagy hozzátartozóiknak okoztak,

– a Biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,

– a szállítással, szállítmányozással összefüggésben keletkezett károkra,

– az azbesztózissal összefüggő károkra

– a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre.


A Biztosító nem téríti meg továbbá:

– a termék vagy szolgáltatás hibájából keletkezett (termékfelelősségi) károkat,

– a bérlői, bérbeadói, szolgáltatói minőségben okozott károkat,

– a tanulók és hallgatók által a gyakorlati képzés alatt

okozott károkat,

– azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,

– a munkáltatói felelősség körébe tartozó károkat, kivéve, ha ezen kockázatokra a vonatkozó kiegészítő felelősségbiztosítások megkötésre kerültek.


b) a biztosítási összeg, önrészesedés


A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeghatárokig (limit) terjed.


A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosítónak a költ- ségeket meg kell előlegeznie. A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.


Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat (pl.: forgalom, bérleti díj) értéke kevesebb, mint a tényleges érték, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).


Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgáltatása a szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.


Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg nem elegendő valamennyi kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést.

Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosító további szolgáltatási kötelezettsége megszűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.


Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekö- vetkezésének időpontjában fennálló biztosítási esemé- nyenkénti, de maximum a még ki nem merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn.


A Biztosító a jelen kiegészítő feltételek alapján nyújtott szol- gáltatása összegéből nem von le önrészesedést, kivéve, ha a kiegészítő feltételekben az önrészesedés alkalmazása előírásra kerül.


c) a kárrendezési eljárás különös szabályai


A Biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A Biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban


igényét közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A Biztosított csak akkor követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki. Ennek tényét a Biztosítottnak kell hitelt érdemlően igazolnia.


Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezett- sége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biz- tosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

A Biztosított és a károsult egyezsége a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a Biztosító azt tudomásul vette, a Biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gon- doskodott, vagy ezekről lemondott. A Biztosító jogosult ellátni a Biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét. A képviselet- tel felmerülő költségek is a Biztosítót terhelik.


Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követe- lésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.


A Biztosító a biztosítási összeg erejéig, ha e költségek a biz- tosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.


A Biztosító a magyar jog szabályai szerint, a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított helyett megtéríti:

– személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot,

– sérelemdíjat, kizárólag személyi sérüléses kár esetén,

– a károsult ténylegesen felmerülő vagyoni kárát,

– mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni és hátrány vagy sérelemdíj mértékének csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges,

– kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés körébe eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költ- ségeket, akkor is, ha azok eredményre nem vezettek,

– azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költ- ségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény körülményeinek megállapítása, a kárigény jogosságá- nak tisztázása, a Biztosított peren kívüli vagy perbeni képviselete során merülnek fel. A biztosítás fedezi a Biztosított polgári és büntetőjogi védelmével, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcso- latos költségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt fedezetet, ha a Biztosító előzetes jóváhagyásával, illetve a Biztosító útmutatása alapján merültek fel.

Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosítottja felelősségének mértékéig terjed.


A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

A Biztosító nem téríti meg a károsult

– elmaradt hasznait, üzemszüneti veszteségeit, kivéve a károsult személyi sérülésével összefüggésben bekövetkezett rendszeres jövedelem kiesést;

– gazdasági veszteségeit és az egyéb olyan következményi károkat, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek.


Jelen szerződési feltételek szempontjából egy káre- seménynek tekintendő, ha a Biztosítottal szemben több olyan kárigényt érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetőek vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igény- érvényesítések időbeni eloszlásától és az igényt érvényesítő károsultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár esetén a biz- tosítási összeg károsultak közötti felosztása során a Biztosító a Biztosított iránymutatása szerint jár el. A biztosítási összeg elégtelensége, vagy elosztása miatt a Biztosítottal szemben érvényesített igények többletköltségeire a biztosítási fedezet nem terjed ki.)

A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Biztosítónak írásban bejelenteni.


d) a Biztosító megtérítési igénye (visszkereset)


A Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a Biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal szemben.

A Biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követel- heti a Biztosítottól, ha a kárt a Biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A jelen kiegészítő feltételek te- kintetében súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, ha

– a kár a Biztosított - vezető munkakört vagy a Biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottjának, megbízottjá- nak, tisztségviselőjének, tagjának 0,8 ezrelék véralko- hol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

– a kárt a Biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek, a foglalkozási vagy balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetve ezen szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos meg- sértésével idézte elő, amiből eredően három éven belül már következett be biztosítási esemény,

– a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kár- megelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár ismétlődésének veszé- lyére írásban is figyelmeztette.

– ha a károsult kára a Biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződési kármegelőzési előírások súlyos vagy folyamatos megsértése miatt következett be.


A Biztosító abban az esetben is követelheti a kifizetett összeg megtérítését a Biztosítottól, ha a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.


e) felek együttműködése


– Szerződő köteles a szerződés megkötésekor a Biztosítót a kárfelelőssége szempontjából minden lényeges kérdésről megfelelően tájékoztatni akkor is, ha a szükséges adatok, információk megadása üzleti, foglalkozási titoknak minősül. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért a Szerződő felel akkor is, ha az adatfelvételben a Biztosító vagy képviselője közreműködött,


– Szerződő köteles a biztosítási szerződés megkötésekor, módosításakor, valamint a biztosítási évfordulót megelőzően a díjszámítás alapját képező adatokról (pl.: bérköltség, forgalom, növénytermelési érték) a Biztosítót értesíteni, ami alapján a Biztosító a biztosítási díjat aktualizálja,

– a Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetőleg foglalkozási titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli,

– a Szerződő a Biztosító kérésére köteles a Biztosító kockázata és kárrendezése szempontjából jelentős igazolásokat kiállítani, okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, szabály- zatok, munkaköri leírás, stb.) a Biztosító részére átad- ni, vagy ezekbe betekintést biztosítani,

– a Szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni, ha más biztosító társasággal olyan biztosítási eseményre is szóló felelősségbiztosítási szerződést kötött, amelyre érvényes szerződés szerint a Biztosító kocká- zatviselése kiterjed.


f) A 3.1. általános és épülethasználói, 3.2. munkáltatói,

3.3. bérlői, 3.4. termék -, 3.5. szolgáltatói, 3.6. bérbeadói valamint 3.7. környezetszennyezési kiegészítő felelősség- biztosítási fejezetekben nem szabályozott kérdésekben az

1. általános feltételek fejezet, valamint a 3. kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei fejezet rendelkezései az irányadók.

3.1. a kiegészítő általános és épülethasználói felelősségbiz- tosítás feltételei


Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító díj- fizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat a szerződésen kívüli harmadik személynek okozott károk megtérítése alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötele- zettséggel tartozik.


3.1.1. biztosítási események


3.1.1.1. általános felelősségbiztosítás


Jelen kiegészítő feltételek értelmében biztosítási esemény az a Magyarország területén a vállalkozási tevékenység végzésével összefüggésben, szerződésen kívüli harmadik személynek jelen biztosító kockázatviselésének tartama alatt okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) személyi sérüléssel vagy dologi (tárgyrongálási) kárral járó káresemény, amelynek megtérítéséért a Biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.


3.1.1.2. épülethasználói felelősségbiztosítás


Jelen kiegészítő feltételek értelmében biztosítási esemény az a szerződésen kívüli harmadik személynek a jelen biztosító kockázatviselésének tartama alatt okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) személyi sérüléses vagy dologi (tárgyrongálási) kárral járó káresemény, amelynek megtérítéséért a Biztosított, mint a kötvényen (fedezetet iga- zoló dokumentumon) megjelölt telephely


– tulajdonosa vagy

– bérlője,

e minőségében a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.


3.1.1.3. K&H Gyógyszertári felelősségbiztosítási záradék


A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter- jed a szerződésben rögzített biztosítási összeghatárig (limit) azokra a szerződésen belül okozott személyi sérüléses károkra, amelyeket a Biztosított, vagy a Biztosított alkal- mazásában álló gyógyszerész, gyógyszertári asszisztens, illetőleg gyógyszerkiadó szakasszisztens a gyógyszertári munkavégzés közben a foglalkozási szabályok megsértésé- vel/megszegésével okozott és amelyekért a Biztosított kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Személyi sérülésnek minősül a károsult halála, testi sérülése, valamint egészségkárosodása.

A biztosítási fedezet kiterjed a Biztosítottat, mint magisztrális gyógyszer előállítóját terhelő kártérítési kötelezettségekre is. Nem téríti meg a Biztosító a bizonyíthatóan vérrel, vérkészít- ménnyel átvitt betegségekkel összefüggésben előterjesztett kártérítési igényeket, továbbá a vér, vérkészítmények és vér- transzfúziós berendezések által okozott károkat, valamint az AIDS és Hepatitis fertőzésekből eredő károkat.

Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de minimum 20 000 Ft káreseményenként.

A fentieken túlmenően a záradékra a K&H vállalkozói biz- tosítás (KVB-13) szerződési feltételeiben foglaltak az irányadók.

3.1.1.4. K&H tanuló baleseti és felelősségbiztosítási záradék


A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter- jed a szerződésben rögzített biztosítási összeghatárig (limit):

– azokra a károkra, amelyeket a szakképzésben részt vevô tanuló a gyakorlati képzés során, annak helyszínén, oktatási idô alatt, a számára a tanulmányi szerzôdésben rögzített munkavégzés során, idegen harmadik személynek vagy az ott dolgozóknak vagy az oktatóknak okoz és amelyek miatt, mint a tanuló foglalkoztatója, a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik vagy

– az olyan, a szakképzésben résztvevő tanuló által – a gyakorlati képzés során, annak a helyszínén, a számára a tanulmányi szerzôdésben rögzített munkavégzése kapcsán, az oktatási idô alatt- üzemi baleset folytán elszenvedett károkra, amelyekért, mint a szakképzés szervezője, illetve nyújtója a Munka törvénykönyve szerint felelôsséggel tartozik.


A kártérítés felső határa 5 000 000 forint káreseményenként és egy biztosítási időszakon belül összesen, amely limit elkülönülhet a K&H általános felelősségbiztosításnál meg- határozott limittől.

A fentieken túlmenően a záradékra a K&H vállalkozói biz- tosítás:

– kiegészítő általános és épülethasználói felelősség- biztosítás feltételeiben és

– kiegészítő munkáltatói felelősségbiztosítás feltételei- ben foglaltak az irányadóak.

3.2. a kiegészítő munkáltatói felelősségbiztosítás feltételei


3.2.1. biztosítási esemény


Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz- tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz-


tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat a munkabalesettel összefüggésben jelen biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Magyarország területén okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) károk megtérítése alól, amelyekért a Biztosított munkáltatói minőségében a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

3.2.2. kizárások

Nem terjed ki a biztosítás

– munkáltatói felelősségbiztosítás tekintetében a foglalkozási ill. munkahelyi ártalomból és megbe- tegedésből eredő károkra, valamint a dologi károkra,

– munkáltatói felelősségbiztosítás tekintetében a munkavállalókat munkahelyükre menet vagy onnan távozóban, útközben ért balesetek miatti károkra.


3.3. kiegészítő bérlői felelősségbiztosítás


3.3.1. biztosítási esemény, a kockázatviselés helye


Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz- tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz- tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat a kockázatviselés helyén jelen biz- tosító kockázatviselésének tartama alatt

– tűz,

– robbanás, összeroppanás,

– vezetékekből kiömlő víz vagy gőz által a bérelt épület- ben, építményben okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) dologi (tárgyrongálási) károk megtérítése alól, amelyekért a Biztosított - mint a kötvényen (fedezet igazoló dokumentumon) megjelölt telephely (épület, helyiség vagy helyiségcsoport) bérlője - a bérbeadóval szemben a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A kockázatviselés helye a Biztosított bérelt telephelye.


3.4. kiegészítő termékfelelősség-biztosítás


3.4.1. biztosítási esemény


Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz- tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz- tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat jelen biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Magyarország területén okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) személyi sérüléssel járó vagy dologi (tárgyrongálási) károk megtérítése alól, ame- lyekért a Biztosított, mint a termék gyártója, importálója, for- galmazója a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.


3.4.2. kizárások


Nem terjed ki a biztosítás

– a tudomány és technika adott színvonalán fel nem ismerhető kárforrás által okozott károkra,

– magában a hibás termékben és tartozékaiban keletkezett kárra,

– közvetlenül a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból, hiányosságaiból keletkező kárra,

– a hibás termék feldolgozása, más termékkel való - gyártási, előállítási folyamatban történő - összeépítése során más dologban keletkezett kárra,

– a felülvizsgálatra, javításra, szervízelésre, cserére, vagy a forgalomból történő kivonásra történő vissza- hívás költségeire,

– a hibás termék kijavításával, kicserélésével, illetve hibátlan termékkel való pótlással kapcsolatos költ- ségekre,

– a genetikai károkra,

– tisztán pénzügyi veszteségekből eredő károkra.


3.4.3. a súlyos gondatlanság speciális esetei


Az általános, és épülethasználói felelősségbiztosítás feltételeiben szereplő eseteken (3.1.5. pont) túlmenően súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, és így a Biztosító visszakövetelését alapozza meg, ha a Biztosított

– a terméket a gyártásra vonatkozó kötelező technoló- giai előírások, szabályok megszegésével, azok be nem tartásával bocsátotta ki,

– a termékgyártásra vagy -raktározásra vonatkozó speciális egészségügyi/egészségvédelmi előírásokat súlyosan megsértette, és a kár így következett be,

– a kárt olyan termékkel okozta, amelynek forgalomból való kivonását (visszahívását) a hatóság elrendelte, és a Biztosított ezen kötelezettségét nem teljesítette,

– a termék fokozottan veszélyes tulajdonságáról tájékoztatást, felhívást nem, vagy tévesen illetve hiányosan adott, és a személyi sérülés (egész- ségkárosodás) kapcsán keletkezett károkat a termék e fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő.


3.4.4. biztosítási összeg, önrészesedés


3.4.4.2. Több, azonos okból bekövetkezett káresemény egy biztosítási eseménynek (egy káreseménynek) minősül a Biztosító szolgáltatása tekintetében.


3.5. kiegészítő szolgáltatói felelősségbiztosítás


3.5.1. biztosítási esemény


Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz- tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz- tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat a biztosító kockázatviselésének tarta- ma alatt a Magyarország területén a szolgáltatás teljesítése során okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) dologi (tárgyrongálási) károk megtérítése alól, ame- lyekért a Biztosított - mint a Biztosított által a Biztosító felé írásban közölt tevékenysége során történő szolgáltatás nyújtója - szerződéses partnerével, illetve annak képviselő- jével szemben a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.


Jelen kiegészítő feltételek szempontjából biztosítási esemény a Biztosított által a Biztosító felé írásban közölt tevékenysége során történő szolgáltatásnyújtás közben, illetve hibás tel- jesítése következtében szerződéses partnerének, illetve annak képviselőjének okozott közvetlen dologi kár.


3.5.2. kizárások és korlátozások


A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

– a jótállási, szavatossági igényekre, illetve az ezzel kapcsolatban felmerült költségekre, a késedelemmel, illetve a nem teljesítéssel összefüggésben felmerült igényekre,

– azon vagyontárgyakban bekövetkezett károkra, ame- lyek a szolgáltatás tárgyát képezik, illetve amelyekre a Biztosított szolgáltatása irányul,

– azon engedélyköteles tevékenység végzése folytán keletkezett megtérítési igényekre, amelyre a Biztosított a szükséges engedélyekkel nem ren- delkezett, vagy az egyéb előírásoknak nem felelt meg,

– a tisztítással eltávolítható szennyezési károkra,

– államigazgatási (közigazgatási), hatósági jogkör gyakorlásával összefüggésben okozott károkra,

– a Biztosított alvállalkozójának okozott károkra, illetve a Biztosított alvállalkozója által okozott károkra,

– targoncák, daruk által okozott károkra.


3.5.3. egyéb rendelekzések


A biztosítási díj meghatározásának alapja a biztosítási időszakot megelőző pénzügyi év teljes forgalma.


3.5.4.1. szálloda üzemeltetői, szállásadói felelősségbiztosítás záradék

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében jelen záradék alapján kiterjed a szálloda üzemeltetése, szállásadói tevékenység során - az üzemeltetéssel, szállásadással össze- függésben - a vendégnek okozott dologi károkra.

Nem téríti meg a Biztosító:

– készpénzben, értékcikkben, óra és ékszerben kelet- kezett kárt,

– a vendég gépjárművében okozott totálkárt, a Biztosító a biztosított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha a helyreállítási költség eléri, illetve meghaladja a jármű (biztosított vagyontárgy) magyarországi káridőponti piaci forgalmi értékének 60%-át,

– gépjármű lopáskárt,

– a gépjármű feltörésével okozott kár.

A kártérítési limit maximum 15 000 000 forint - a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint - káreseményenként és egy biztosítási időszak alatt összesen, amely limit elkülönülhet a kiegészítő szolgáltatói felelősségbiztosításnál meghatározott limittől. Jogszabály alapján káreseményenként a kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének ötvenszeresét nem haladhatja meg. Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de minimum 20 000 forint káreseményenként.


3.5.4.2. gépjárműjavítók felelősségbiztosítása záradék

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter- jed a szerződésben a jelen záradékhoz rögzített biztosítási összeghatárig (limit) a javításra átvett gépjárművekben keletkezett, polgári jogi felelősségből eredő, a Biztosított tevékenységi körébe eső cselekedetekre, mulasztásra


visszavezethető olyan károkra, amelyek a javítás során, telep- helyen belüli mozgatás alkalmával keletkeztek, valamint telephelyen kívül, kipróbálásból eredően a kipróbált gépjárműben keletkeztek.


Nem minősül biztosítási eseménynek:

– a járművek üvegezésében okozott repedés, törés,

– hibás, vagy nem megfelelő alkatrész beépítéséből eredő kár,

– a szabadban tárolt járművek feltöréséből, ellopásából eredő kár,

– a javítással összefüggő következményi kár, valamint a

– szakmai hibából, nem megfelelő javítási tech- nológiából származó kár.

A szolgáltatás közvetlen tárgyával kapcsolatos felelősségi körre a biztosítás nem vonatkozik. (A szolgáltatás közvetlen tárgya: a Biztosított által átvett gépjármű szerkezeti részei, amelyek javítására, cseréjére, felülvizsgálatára a Biztosított és a szolgál- tatás megrendelője között szerződés jött létre, valamint azok a szerkezeti elemek, amelyeket a megrendelés teljesítéséhez eredeti helyükről el kell mozdítani, ki kell szerelni.

Közvetlen szerelés tárgyának minősül a gépjárművek már sérült, hibás vagy elhasználódott minden olyan szerkezeti része, amely cserére, javításra szorul, akkor is, ha nem képezi megrendelés tárgyát.)

A fedezet a javításra történő átvételtől a kijavított gépjármű átadásáig tart.

A Biztosító kártérítésének alapja a valóságos érték.

A kártérítés felső határa 15 000 000 forint - a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint - káreseményenként és egy biztosítási időszak alatt összesen, amely limit elkülönülhet a kiegészítő szolgáltatói felelősség- biztosításnál meghatározott limittől.

Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de minimum 20 000 forint káreseményenként.


3.5.4.3. gépjármű-eredetiségvizsgálatot végzők felelősség- biztosítása záradék

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter- jed azon dologi károkra, amelyek a biztosított által, a gépjármű eredetiségére vonatkozó vizsgálat eredményét tanúsító téves szakvélemény kiállításával keletkeztek.

Nem minősül biztosítási eseménynek:

– a biztosított által alkalmazott vizsgálati eljárások/rendszerek szabályos, előírásszerű használata ellenére, külső okok (pl. külső adatbázis hibája) miatt bekövetkező károk,

– a jogszabályban előírt felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények,

– a kötbér, bírság, valamint egyéb büntető jellegű költ- ségek,

– a jogosultság vagy engedély hiányában végzett ere- detiségvizsgálat, illetőleg annak során kiállított erede- tiségvizsgálati szakvéleménnyel okozott károk.

A kártérítés felső határa 5 000 000 forint káreseményenként és gépjárművenként, egy biztosítási időszakon belül össze- sen, amely limit elkülönülhet a kiegészítő szolgáltatói felelősségbiztosításnál meghatározott limittől.

Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de minimum 20 000 forint káreseményenként.


3.5.4.4. Szolgáltatás tárgyában okozott károk záradék

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-


jed azon vagyontárgyakban bekövetkezett közvetlen dologi károkra, amelyek a szolgáltatás tárgyát képezik, illetve ame- lyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.


Nem téríti meg a Biztosító:

– a szolgáltatás tárgyának olyan kárait, melyek a szol- gáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználódottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak,

– esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérítési igényeket,

– gépjárművekben okozott károkat.

A kártérítési limit maximum 5 000 000 forint káre- seményenként és egy biztosítási időszak alatt összesen, amely limit elkülönülhet a kiegészítő szolgáltatói felelősségbiztosításnál meghatározott limittől.

Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de minimum 20 000 forint káreseményenként.


3.6. kiegészítő bérbeadói felelősségbiztosítás


Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz- tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz- tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat, az általa - érvényes bérleti szerződés alapján bérbe adott épület - bérbeadói minőségében, az épület helyiségeit használó bérlő vagyontárgyaiban tűz, rob- banás, csőtörés káresemény által okozott felelősségi károk alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Nem téríti meg a Biztosító:

– a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékenység megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó elmaradt vagyoni előnyt (következményi kárt),

– a bérbe adott ingatlan felújítása, javítása, karban- tartása, az erről szóló tájékoztató hiánya vagy hiányossága következtében a bérlőnél jelentkező elmaradt vagyoni előnyt (következményi kárt).


3.7. kiegészítő környezetszennyezési felelősségbiztosítás


3.7.1. biztosítási esemény


Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz- tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz- tosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen feltételben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat jelen biztosító kockázatviselésének tartama alatt Magyarország területén okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek), olyan előreláthatatlan, hirtelen, véletlen, váratlan, balesetszerű, normális üzemi folyamattól eltérő eseménnyel történő környezetszennyezéses (pl.: talaj, levegő, víz, élővilág) károk alól, amelyekért a hatá- lyos magyar jogszabályok szerint a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.


3.7.2. kizárások és korlátozások


A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

– a lassú vagy folyamatos vagy ismétlődő, nem balesetszerűen bekövetkezett károkra,

– magukban a környezetszennyezést előidéző dolgok- ban keletkezett károkra,

– a megmunkálásra, feldolgozásra, javításra, szállításra átvett idegen dolgokban keletkezett károkra,

– vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott károkra,

– útrongálási, valamint a talaj és növényi kultúrában okozott letaposási károkra,

– a környezetszennyezési bírságra,

– szennyvíztisztító-,egyéb tisztító- és hulladék-feldolgo- zó berendezésekre, üzemekre, az ezek által okozott károkra,

– veszélyes hulladék köztes tárolására, vagy az ez által okozott károkra valamint mindennemű végleges tárolásra vagy az ez által okozott károkra.


3.7.3. Biztosító visszakövetelési joga


A 3. d) pontban meghatározott eseteken túl súlyosan gondat- lan károkozásnak minősül, és a Biztosító a kifizetett kártérítés megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha:

– a Biztosított a környezetvédelmi előírásokat megsértette, és a bekövetkezett kár ennek a követ- kezménye,

– a szükséges javítási és karbantartási munkákat nem végezte el.


3.7.4. egyéb rendelkezések


A biztosítási díj számításának alapja a Biztosított koc- kázatviselés kezdetét megelőző évi forgalma, megújítás esetén a biztosítási évfordulót megelőző év forgalma.

Újonnan indult/induló vállalkozás esetén a biztosítási díj számításának alapja a tervezett éves forgalom.

melléklet:

védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz


minimális mechanikai - fizikai védelem

Minimális a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS BIZTON-

SÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:


– A minimális mechanikai védelem kialakításához 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Néhány támpont az egyenértékűség meghatá- rozásához:

– 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szend- vicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöt- tük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek

– az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy két- tollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombiná- ciójú zár, illetve minden olyan zár, minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et és az egyedi minősített lamellás zár

– az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében min. 6 mm vastagságúak


részleges mechanikai - fizikai védelem

Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS BIZTON-

SÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:


1. falazatok, födémek, padozatok

A részleges mechanikai védelem kialakításához 15 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához:

– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfo- gadott)

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található


2. nyílászárók (ajtók, ablakok, fix portálelemek, függönyfalak stb.) Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális követelményeknek.

– az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására


megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni

– a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm- enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfal- nál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel kell biz- tosítani

– az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezet erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 10 mm átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 6 mm átmérőjű legyen

– az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani

– az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén legfel- jebb 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja

– az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal - vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánt- tal - kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, két- szárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni

– a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biz- tosítani. A reteszelési mélységnek legalább 14 mm-t el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogad- hatók el

– a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függöny- falak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m- nél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét mini- mum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárd- ságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is. pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. A3 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elek- tronikai jelzőrendszerrel

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg

– a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt követelményeknek azzal a különb- séggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt, nyitó mechanizmus nem kerül beépítésre. A fix portálelemekkel szemben támasztott követelmények értelemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal

– a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás



szerinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával valósítható meg.


3. zárszerkezetek

– a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szabványokban előírt biztonsági követelményeknek.


4. hengerzárbetétek

– a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzárbetét, ill. 6 rotoros mág- neszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma a

10 000 meghaladja, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható


5. fix és mobil rácsok

– a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függöny- falak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m- nél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét mini- mum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárd- ságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is. pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. B 1 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elek- tronikai jelzőrendszerrel

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg ill. A1 minősítésű dobásálló üveg

– mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatáro- zottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rác- sok sínszerkezetből való kitépésének lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldás- sal kell biztosítani. A legördülő "detektívrácsok" fel- tolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell.

– a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású)


megjegyzés:

Hagyományos, vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező lakatok biztonsági zárként nem fogadhatók el.


minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában nincs, a felületvédelem csak a 3 m-nél ala- csonyabban lévő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

rendszerrel szemben támasztott követelmények:


A telepített elektronikai jelzőrendszerben csak a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók. A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.

A központi egység élesítése hatástalanítása kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlővel történhet. A vezetékes kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szerelés esetén gondoskodni kell az eszköz szabotázsvédelméről.

Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzővo- nalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell.


Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek legalább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek.

A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két másodpercen belül riasszon.

A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatók legyenek.

A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antenná- ja is) a védett téren belül kerüljön szerelésre.

A riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan töltött saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kimaradását érzékelő szabotázsvédelemmel rendelkező hangjelző készülékkel történjen. A készülék hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A riasztásjelzőt a védett objektum külső felületén, úgy kell fel- szerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő által lekapcsolhatónak kell lennie.

Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elek- tromos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén automatikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rend- szer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre. Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a rend- szer min. 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelő a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenéséről küldjön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rend- szer élesítését.


távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszernek minősül az a jelzőrendszer, amely riasztási jelzéseit vonalas telefon, rádiótelefon, vagy rádió adó-vevő berendezés útján biztonsági távfelügyeleti központba juttatja el. A távfelügyeleti rendszer a helyi riasztórendszerre épül, annak jelzéseit fogadja, és intézkedésekkel aktív védelemmé alakítja a jelzésre szolgáló rendszert. A távfelügyeletet ellátó szakszolgálat kivonuló szol- gálattal, és a rendőrséggel kiépített kapcsolattal rendelkezik. A távfelügyeleti rendszer gyűjti, feldolgozza, kijelzi, naplózza és archiválja a védett objektumban telepített elektronikus biz- tonsági rendszer által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot információkat.

készpénz tárolási szabályai

A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott legalább az alábbiak szerint tárolandó (a tárolás céljára szolgáló helyi- ség) - a biztosítási összegnek megfelelő - védettségi szintű legyen:


a) 100 000 forint biztosítási összeg alatt

beépített, rögzített lemezkazettában


b) 100 000 forint és 300 000 forint biztosítási összeg között

megerősített, rögzített lemezszekrényben


c) 300 000 forint és 2 000 000 forint biztosítási összeg között biztosítási összegnek megfelelő értékhatárú megerősített, rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben


d) 2 000 000 forint biztosítási összeg felett

MABISZ minősítéssel rendelkező, megfelelő értékhatárú páncélszekrényben, melyet nyitásérzékelő, testhang- érzékelőkkel kell csatlakoztatni az elektronikai jelzőrendszerre


tájékoztató a K&H Biztosító által

a kárrendezés során bekérhető okiratokról


A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat kérheti be:



K&H vállalkozói biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be

káresemény bekövetkezésekor minden esetben

a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány

tulajdoni lap, zálog-jogosulti nyilatkozat

építési tervdokumentáció és engedély

árajánlat, költségvetés

a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító dokumentumok, beszerzési számla, adásvételi

szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés

fényképek, tanú nyilatkozat

a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb, hitelt érdemlő igazolás

hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás)

vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés

ÁFA nyilatkozat

Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás

felvételéről

bizományosi szerződések

vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, telephelyi leltár, selejtezési jegyzőkönyv, nyilvántartó kartonok,

leltárívek, könyvelési bizonylatok

érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv

őrnapló, őrutasítás

eredeti jótállási jegy

szervizjegyek, használati utasítás

a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvélemény

tűzkárok esetén

a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás

árvízkárok esetén

illetékes vízügyi hatóság igazolása

vihar- és jégveréskárok esetén

meteorológiai intézet igazolása

villámcsapáskárok esetén

meteorológiai intézet igazolása

szakvélemény szerviztől

földrengéskárok esetén

szeizmológiai intézet igazolása

bányatérkép

betöréses lopás-, rablás-,

vandalizmus-,és épületrongá- lási károk esetén

rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)

vakolatkárok esetén

meteorológiai intézet igazolása

előzménykár esetén az előző javítás igazolása

tetőbeázás-kár esetén

előzménykár esetén az előző javítás igazolása

tűz üzemszünet károk esetén

Tb járulék elszámolására szolgáló és a járulék tényleges kifizetését igazoló bizonylat

jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek kárösszegét és a

kifizetését tanúsító eredeti nyugták, számlák

szakértői jelentések

a folyó évre szóló megrendelések, visszaigazolások, vállalkozási, szállítási szerződések, üzleti terv

és jelentés

folyó évi és előző háromévi üzleti könyvek, mérlegek, számlák, költség és fedezet kalkulációk, és azok a bizonylatok, melyek alapján megítélhető, hogy hogyan alakult volna az üzletmenet az üzem- szünet bekövetkezése nélkül

könyvvizsgálói és audit szakvélemény





K&H vállalkozói biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be

gépjárműben bekövetkező károk esetén

forgalmi engedély

állapotlap

szállítás során bekövetkező

károk esetén

szállító- és menetlevél

felelősségi károk bekövet-

kezésekor minden esetben

a Biztosított nyilatkozata a felelősség elismeréséről

a Károsult részletes igénybejelentése

a Biztosított felelősségének és a kár mértékének megállapítására vonatkozó hatósági határozatok, társasági szerződés, szabályzatok, munkaköri leírás, belső szabályzatok

a Károsult sérülése, egészségkárosodása vagy halála esetén a teljes orvosi dokumentáció (diag- nózis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok), halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány

káresettel összefüggő jegyzőkönyvek

személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot, és a sérelemdíj összegszerűségét igazoló dokumentumot, orvos szakértői vélemények, orvosi leletek

bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, perköltséget igazoló, eredeti számla, polgári illetve büntetőeljárás ügyvédi költségét igazoló, eredeti számla

polgári és büntetőjogi védelmével, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költ- ségeket igazoló, eredeti számla vagy jogerős bírósági végzés

általános felelősségi károk

esetén

beruházásokhoz szükséges hatósági engedély

épülettulajdonosi vagy -használói minőség igazolása

szakképzésben résztvevő tanuló tanulmányi szerződése

állatorvos magángyakorlati engedélyének igazolása

őrző-védő szerződés, őrnapló, őrigazolvány

elektronikus betörésvédelmi eszközök megrendelési szerződés

teljes orvosi dokumentáció (diagnózis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok)

károsodott vagyontárgyak eredeti számlái

károsodott vagyontárgyak javítási árajánlata, számlája

balesettel okozati összefüggésben felmerült költségek számlái

jövedelemigazolás

táppénz igazolás

rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj igazolás

árvaellátás igazolása

szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása

munkaköri leírás

tulajdoni lap

halotti anyakönyvi kivonat, boncjegyzőkönyv

születési-, házassági anyakönyvi kivonat

hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány

bérlői felelősségi károk esetén

bérleti szerződés

munkáltatói felelősségi károk

esetén

alkalmazott, valamint megbízott igazolása (pl. munkaviszonyt igazoló okirat, megbízási szerződés)

termékfelelősségi károk esetén

a biztosított termékgyártói (előállítói), forgalmazói, importálói minőségének igazolása

külföldi féllel kötött szerződések és egyéb megállapodások igazolása, a termék használati utasítása

a termék forgalomba hozatali engedélyének igazolása

szolgáltatói felelősségi károk

esetén

a Biztosított szolgáltatói minőségének igazolása

a szolgáltatás igénybe vételét igazoló dokumentum, eredeti számla

jegyzőkönyv, amely tartalmazza a kár keletkezésének körülményeit, okát, időpontját, a károsodások pontos adatait, mértékét,

a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek, dokumentumok bemutatása

környezetszennyezési felelősségi károk esetén

a kármentesítési költségek igazolása (eredeti számla, árajánlat)


A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumen- tumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai

szerint, annak érdekében, hogy követelését érvé- nyesíthesse.

Jelen tájékoztató a K&H vállalkozói biztosítások szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglal- takkal együtt érvényes.



K&H Biztosító Zrt.


n 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

n telefon: (+36 1/20/30/70) 000 0000

n fax: (x00 0) 000 0000

n xx.xx


Document Metadata

Filed: March 11th, 2023