CSALÁDBARÁT ORSZÁG

2017 januárjától a napközbeni gyermekellátás területén működő szolgáltatási formák rendszere átalakult. Új ellátási formákat vezettek be, és az ellátások közül a korábbi családi napközi és a házi gyermekfelügyelet ellátási forma- ként megszűnt. Ezzel a strukturális átalakulással egyidejűleg felerősödött a területen régóta jelen lévő igény, hogy a különböző ellátási formákban folyó szakmai munka minősége megragadható, mérhető és összehasonlítható le- gyen. Korábban is születtek olyan szakmai iránymutatások, ajánlások, standardként megfogalmazott irányelvek és szakmai normák, amelyeket ez az elvárás hívott életre. A jelenlegi szakmai anyag részben a megelőző egységesítési törekvések továbbépítéseként tekinthető. Másrészt a korábbiakhoz képest sokkal erőteljesebb minőségirányítási szemléletet képvisel, amely gyakorlati segítséget nyújt majd az alkalmazók számára az ellátáshoz, a minőségfejlesz- téshez.

Célok

A standard kidolgozásának folyamatában azt a feladatot vállaltuk, hogy a napközbeni kisgyermekellátási szolgálta- tások jellemzőit egzakt módon meghatározott minőségi követelményekké alakítjuk, ami lehetővé teszi annak meg- ítélését, hogy a nyújtott ellátás megfelel-e a modern gyermeklélektani és pedagógiai minimumoknak, és összeha- sonlíthatóvá teszi-e az egyes szolgáltatások színvonalát.

A napközbeni kisgyermekellátási szolgáltatás standard segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy

• a szolgáltatásnyújtók pontos támpontokat kapjanak a munkájukhoz és a munkájukkal kapcsolatos önér- tékeléshez, az önfejlesztési célok megfogalmazásához arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető elfogadható színvonalnak (minőségi minimumkövetelmény), mi az, ami minőség szempontjából pluszként értékelhető a pedagógiai munkában (minőségi minimum feletti követelmény), illetve mi az, ami elfogadhatatlan; milyen jellemző, kerülendő hibák fordulhatnak elő az egyes tevékenységek végzése során;

• a szolgáltatásokban tervezési, vezetési, szakmai támogató munkát végzők, valamint a szakmai munka színvo-

nalát ellenőrző külső szakmai szervezetek olyan kritériumrendszert kapjanak a szakmai munka színvonalának megítéléséhez, amely egy-egy tevékenységgel kapcsolatban egyrészt teljes körű, másrészt objektív megíté- lést tesz lehetővé.

Jelen standardizálási folyamat azonban csak az alapvető pedagógiai tevékenységek minőségi követelményeit hiva- tott meghatározni, nem érinti a bölcsődei ellátás többi munkaterületét. A szakmai dokumentációval kapcsolatos kri- tériumrendszerrel csak a szakmai program tekintetében foglalkoztunk, mivel a szakmai munka dokumentálásának jogszabályi követelménye kevéssé erős a szolgáltatásoknál, mint a bölcsődei ellátás területén.

A standardizálási folyamat menete

A standardizálási folyamat kiindulópontjaként azonosítottuk a szolgáltatásokban végzett szakmai munka eleme- it, és kialakítottuk a munkatevékenységek struktúráját. Az ellátásban folyó munkát munkaterületekre osztottuk. A munkaterületeken belül tevékenységterületeket, azon belül pedig tevékenységeket különítettünk el egymástól (a fogalmak magyarázatai megtalálhatók a fogalomtárban). Ezekhez a tevékenységekhez dolgoztuk ki a tevékenység-

standardokat. Mivel a tevékenységstruktúra elemei szoros kölcsönhatásban vannak – egyik tevékenységkiinduló- pontja vagy előfeltétele a másiknak, illetve egymás eredményességére hatással vannak –, ezért a gondolkodásunk- nak keretet adó rendszerre a „tevékenységmátrix” munkafogalmat használtuk.‌‌

A nevelő-gondozó munka kívánalmait a normál nevelési és gondozási igényű gyermekre vonatkoztatva hatá- roztuk meg. Jelen munkafolyamat keretei között nem állt módunkban részletesen foglalkozni a sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) gyermekekre vonatkoztatott speciális kritériumokkal, ezért ettől eltekintettünk. Bí- zunk azonban abban, hogy az SNI gyermekeket ellátó szolgáltatások szakemberei ebből a normál nevelési-gon- dozási igényre meghatározott kritériumrendszerből kiindulva kapnak fogódzókat az SNI gyermekekkel végzett munkához.

Napközbeni kisgyermekellátási szolgáltatások: nevelés-gondozás tevékenység- mátrix

A standardizálás alá vont tevékenységeket a tartalomjegyzék szerinti struktúrában rendeztük el.

Vannak olyan tevékenységek, amelyek logikusan több tevékenységterülethez is illeszkednek. Az ismétlés elkerü- lése miatt így ezeket egy tevékenységterülethez dolgoztuk ki.

A levegőztetés egyszerre tartozik a gondozási tevékenységterülethez és a nevelési feladatok közül a mozgásfejlő- dés biztosításához. A levegőztetést így a mozgásos játék tevékenységterületén belül standardizáltuk.

A beszoktatást a nevelési-gondozási tevékenységet megalapozó tevékenységterületként a nevelés-gondozáson belül dolgoztuk ki. A tevékenységmátrix logikája szerint a szülőkkel való kapcsolattartás részeként is értelmezhető.

Ajánlás a tevékenységstandardok alkalmazásához

A tevékenységstandardok használatának, áttekinthetőségének megkönnyítésére azokat egységes szerkezetben ké- szítettük el. Ennek megfelelően minden tevékenységstandard tartalmazza a következő elemeket:

• A standard céljának megfogalmazása: a célok megfogalmazásakor a Bölcsődei nevelés-gondozás orszá- gos alapprogramjában, valamint az Óvodai nevelés országos alapprogramjában, illetve a Nemzeti alaptan- tervben és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott célokból indultunk ki.

• Elfogadhatósági kritériumok a tevékenységterület egészére: azoknak a mérhető kritériumoknak a meg-

határozása, amelyek a tevékenység minőségi minimumkövetelmény szerinti végrehajtása eredményeként megfogalmazhatók összefoglalóan.

• Az eredményesség mérésének módja és a javasolt mérési és értékelési eszköz, eljárás: csak felsorolás

szintű megnevezése a lehetséges és ajánlott mérési módszereknek. Jelen munkafolyamatnak nem része sem a módszerek, sem a mérési és értékelési eljárások és eszközök kidolgozása.

• Input feltételek: azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adott tevékenység

a minőségi minimumkövetelmények szintjén végrehajtható legyen.

• Kapcsolódások más szabályozókkal, szakmai leíró standardokkal, előírásokkal: a tevékenységekhez kapcsolódó szakmai előírások és iránymutatások, valamint jogi szabályozók pontos megjelölése, valamint a többi standard elemhez való kapcsolódás meghatározása.

• Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés): a tevékenységekkel kapcsolatos feladatok-

nak és a felelősség területeinek meghatározása.

• Tevékenységstandardok: a nem elfogadható minőség, minőségi minimumkövetelmény és minőségi mini- mum feletti ajánlás értékelési kategóriái szerint, tevékenységelemenként vagy folyamatlépésenként megha- tározva írtuk le az adott tevékenységet.

• A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás: olyan szakmai bevezető, illetve iránymutatás meg-

fogalmazása, amely a tevékenység minőségi minimumkövetelmény szerinti végrehajtását segíti elő, és a te- vékenység standard keretein túlmutat. Bizonyos tevékenységeknél az iránymutatások hiánypótló jelleggel egészítik ki a korábbi szakmai ajánlásokat, módszertani leveleket.

• Kapcsolódó javasolt dokumentáció: Itt azokat a szakmai munka nyomon követését célzó lehetséges doku-

mentációs eszközöket soroltuk fel ajánlásként, amelyeket a szolgáltatási területre adaptálva, annak sajátossá- gaihoz igazodva leegyszerűsített módon jól alkalmazhatónak gondolunk. Érzékeny terület a kisgyermekellá-

tási szolgáltatások esetében – a munkafolyamatok komplexitása, a szolgáltatásnyújtók túlterheltsége miatt ‌‌

– a dokumentáció kérdése. Azt gondoljuk, és azt tapasztaljuk, hogy a szolgáltatások elkötelezettek a minőségi munkavégzés és a minőségfejlesztés irányában, aminek elengedhetetlen velejárója, hogy a nevelő-gondozó munka folyamatai, eredményei objektíven megragadhatók, nyomon követhetők.

A standardok rendszerezésének kategóriái

A tevékenységstandardokat két kategóriába soroltuk az szolgáltatásokban elvárható alkalmazás szempontjából:

• Előíró standardnak neveztük azokat a standard elemeket, amelyek minőségi minimumainak teljesítése vé- leményünk szerint kötelező érvényű kell, hogy legyen minden szolgáltatásra, mert a gyermekek ellátásában ezek feleltethetők meg a köznevelési alapdokumentumokban is meghatározott szakmai elvárásoknak.

• Ajánlásnak neveztük azokat az elemeket, amelyek szakmai iránymutatásként szolgálnak bizonyos tevékeny-

ségek végrehajtásához azért, hogy annak színvonala elérje, illetve meghaladja az elvárható minőségi minimu- mot. Ezek a tevékenységek azok, amelyek többnyire választható formában vannak jelen a szolgáltatásokban, illetve a pedagógiai munka szabadsága döntően befolyásolja a végrehajtásukat, esetleg olyan mértékben újszerű és egyelőre idegen a gyakorlattól, hogy a bevezetése első lépésként nem lehet előíró jellegű.

A tevékenységstandardokat további két kategóriára osztottuk aszerint, hogy vagy folyamatról, vagy nem folyamat- ként meghatározható tevékenységek logikailag összetartozó csoportjáról van szó. Eszerint megkülönböztettünk:

• folyamatstandardot,

• leíró standardot.

A tevékenységstandardok minősítési kategóriáinak magyarázata:

• Nem elfogadhatónak tekintjük azt a tevékenységet, amelynek színvonala nem éri el a szakmai minimum- követelményeket.

• A minőségi minimumkövetelmény az adott tevékenységgel kapcsolatban szakmailag elvárható és elfogad-

ható minőségi kritériumokat jelenti. A napközbeni kisgyermekellátásban a minőségi minimumkövetelmény teljesítése optimálisan jó színvonalon való működést jelent. Ezt a minőségi minimumot szükséges betartani a tevékenységet végzőknek.

• Minőségi minimum feletti ajánlás: a minőségi minimumnál eredményesebb, hatékonyabb, magasabb szín-

vonalon valósul meg. Szakmailag elfogadható egyéni, jó megoldásokat tartalmaz, melyek alapja a szolgálta- tásnyújtó(k) valamilyen egyéni kompetenciája és/vagy a szolgáltatás feltételrendszeréből fakadó többlet. A minőségi minimum feletti ajánlás körébe tartozó jó gyakorlat semmiféleképpen nem lehet elvárás, ugyan- akkor létezése esetén semmiféleképpen nem hagyható figyelmen kívül. Még az előíró – tehát az ellátásban betartandó – elvárások esetében sem kell hogy kötelező érvényűnek tekintsék. Inkább az a célja ennek a kritériumkategóriának, hogy irányt szabjon a minőségfejlesztésnek.

A szakmai standardok véleményezése

A csecsemők és kisgyermekek nevelésére-gondozására vonatkozó standardrészek megegyeznek a bölcsődei ellátás szakmai standardjaival. A bölcsődei ellátás szakmai standardjainak véleményezését a Magyar Bölcsődék Egyesüle- tének szakértői végezték. A szakmai műhelymunka során élénk viták alakultak ki a véleményezést végző szakértők között egy-egy szakmai kérdésről. Néhány ponton a szakértők nem tudtak teljes mértékben egységes álláspontot kialakítani, de egyetértettek abban, hogy a véleményezési folyamat fókuszba hozott olyan szakmai kérdéseket, ame- lyeket a bölcsődei szakértőknek a továbbiakban megvitatni szükséges. A standardizálási folyamat ebben az értelem- ben nem tekinthető lezártnak.

A napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatás által érintett, hároméves kor feletti célcsoport nevelésére-gondo- zására vonatkozó standardrészeket a MACSKE (Magyarországi Családi Bölcsődék Közhasznú Egyesülete) mint mód- szertani szervezet szakértői véleményezték.

Bízunk benne, hogy a minőségi ellátást szolgáló, a gyakorlatban jól használható kritériumrendszert sikerült adni a napközbeni kisgyermekellátási szolgáltatásban dolgozók számára. Továbbá azt is reméljük, hogy a szakmai munka ellenőrzését végzők objektív szempontokat kaptak az ellenőrzéshez és értékeléshez.

Az ellenőrzés és értékelés folyamatainak teljességéhez azonban hozzátartozik, hogy a standardok minőségi kri- tériumrendszert állítanak fel a minőség megítéléséhez, de nem nyújtanak az ellenőrzéshez egzakt mérési eszközö- ket. Az alkalmazható mérőeszközökre azonban minden esetben iránymutatást adnak a standardok.

A tevékenységstandardok által meghatározott minőségi követelmények szerinti ellátás önmagában nem kizá- rólagos garancia a minőségi szolgáltatásra, annak ellenére, hogy azt döntően meghatározza. Alkalmazása, illetve a szakmai munka megítélése során azt is figyelembe kell vennünk, hogy egy szolgáltatás színvonalát több tényező határozza meg. Ezek közül csak az egyik az alkalmazott pedagógiai eljárások és módszerek szakszerűsége. Ne felejt- sük el, hogy a nevelési-gondozási tevékenységet munkakörnyezetbe ágyazottan végzi a szolgáltatásnyújtó. Tehát a munkahelyi kultúra, az informális viszonyok, a vezetési stílus, a motivációs rendszer, a vezetés elkötelezettsége a mi- nőség iránt, a pedagógiai kulturáltság szintje, a jellemző nevelési stílusok, a munkatársak egymás közötti összhangja stb. mind hatással vannak a nevelést-gondozást végző személy munkastílusára, motivációjára, elkötelezettségére a minőségi munkavégzés iránt.

A napközbeni kisgyermekellátások minőségfejlesztését célzó standardizálási folyamatban továbblépési lehető- séget jelenthet a már kidolgozott standardokhoz kapcsolódó mérési és értékelési eljárások és mérőeszközök kidol- gozása, valamint a standardizálás kiterjesztése a szolgáltatásnyújtás és működtetés további munka- és tevékenység- területeire.

FOGALOMTÁR

Munkaterület: a szervezet teljes tevékenység-repertoárját tekintve, azoknak a tevékenységterületeknek az össze- foglaló elnevezése, amelyek végrehajtás tekintetében‌

• vagy egy konkrét célcsoportra (pl. gyermekek, szülők, szervezeten belüli szakmai kapcsolatok, szervezeten kívüli szakmai kapcsolatok stb.) irányuló szükségletek, igények, elvárások kielégítését szolgálják;

• vagy azonos célokat szolgáló, egynemű tárgyi eredmény létrehozására irányulnak (pl. dokumentáció létreho-

zása, eszközgazdálkodás stb.).

A standard kidolgozásában a gyermekek és szülők célcsoportjára vonatkozó munkaterületeket érintettük. Nem tár- gyaltunk olyan munkaterületeket, amelyeknél a standardizálás a kimeneti eredmény megfelelőségének meghatá- rozását kívánta volna.

Tevékenységterület: a munkaterületen belül logikailag egy csoportba tartozó tevékenységek összefoglalására szolgáló fogalom. Pl. a nevelés-gondozás munkaterületen belül a gondozás egy tevékenységterület.

Tevékenység: logikailag egy csoportba tartozó elemi lépésekből álló munkafolyamat (pl. pelenkázás) vagy nem folyamatként meghatározható tevékenységelemek logikailag összetartozó csoportja (pl. játékkezdeményezés).

A folyamat: egy strukturált, mérhető tevékenységsor, amelynek meghatározható bemenete és kimenete van. Bemenet lehet egy esemény vagy egy előző tevékenység eredménye, amely a folyamatot elindítja; a kimenet lehet egy olyan eredmény, amely más folyamatokat indít el, ezzel folyamatok láncolatát kapjuk meg.

A folyamat tehát elkezdődik és befejeződik, közben pedig minden részművelet végrehajtása csak akkor kezdődhet el, ha az előző részművelet teljesítése már befejeződött.

A folyamatok azonban haladhatnak egymással időben párhuzamosan is.

TEVÉKENYSÉGSTANDARDOK

1. Munkaterület: nevelés-gondozás ‌‌‌

1.1. Tevékenységterület: beszoktatás

Bevezetés

A szülővel történő fokozatos beszoktatás a kisgyermek számára biztosítja a gyengéd átmenetet az otthon, valamint a családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet környezete között, és segíti a szolgálta- tásnyújtó és a gyermek között az érzelmi kapcsolat kialakulását. Ezek a tényezők egyúttal megalapozzák a gyermek biztonságérzetét és a családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet nevelésének-gondo- zásának folyamatát. A szülő számára a beszoktatás folyamata biztosítja a gyermek új környezetbe való beilleszkedé- sét, és jó alapot alakít ki a családdal való folyamatos együttműködéshez, szem előtt tartva a családi nevelés elsődle- gességét, a családi bölcsődei, munkahelyi bölcsődei ellátás családi nevelésre való épülését.

A beszoktatás általában két hetet vesz igénybe, a gyermek állapotától és igényeitől függően. A szülő legtöbbször csak az első héten van együtt a gyermekkel, először több időt töltve vele együtt az új környezetben, majd egyre hosszabb időre a szolgáltatásnyújtóra bízva őt. A beszoktatásról naponta feljegyzés készül, amely dokumentálja, hogy a gyermek mit csinált, hogyan érezte magát, hogyan viszonyult a többi gyermekhez és a felnőttekhez. Ezek a feljegyzések teszik lehetővé a későbbiekben is a gyermek fejlődésének nyomon követését.

Célmeghatározás

A szülővel történő fokozatos beszoktatás célja, hogy a gyermek apránként szokjon hozzá a számára új családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet nyújtotta környezethez, a felnőttekhez és gyer- mekekhez, valamint szívesen jöjjön a családi bölcsődébe, munkahelyi bölcsődébe, napközbeni gyermekfel- ügyeletbe.

További célja, hogy a szolgáltatásnyújtó megismerje a gyermek egyéni igényeit és szokásait, valamint a szülő és a szolgáltatásnyújtó megismerjék egymás nevelési elveit és gyakorlatát, amely elősegíti az együttnevelés megvalósulását.

Elfogadhatósági kritériumok a tevékenységterület egészére

• Annak, hogy a gyermek biztonságban érzi magát az új környezetben, jelzése lehet, ha nem tiltakozik, amikor megérkezik a családi bölcsődébe, munkahelyi bölcsődébe, napközbeni gyermekfelügyeletbe, örömmel üd- vözli a szolgáltatásnyújtót, könnyen búcsúzik el a szülőtől, szívesen csatlakozik társaihoz, az érkezés után el- foglalja magát, játszani kezd. „Beszokottnak” akkor tekinthető egy gyermek, ha már kevesebb vagy hosszabb ideig tartó sírás nélkül válik el a szüleitől. Napközben jókedvűen játszik, jó étvággyal eszik, elfogadja társai és az ellátó személy közeledését.

• A szülő úgy érzi, hogy a gyermeke jól érzi magát a bölcsődében és biztonságos helyen van. Elégedett a szol-

gáltatásnyújtóval kialakított kapcsolattal, tiszteli és elismeri szakmai tudását.

Az eredményesség mérésének lehetséges módja

• Hálózat esetén a hálózati koordinátor megfigyeli a gyermek beszoktatását; a szolgáltatásnyújtó önértékelést végez.

• A szülő kitölti a kérdőívet, amelyben a beszoktatás tapasztalatairól is szó esik, vagy a szolgáltatásnyújtó elbe-

szélget a szülővel a beszoktatásról, amiről azután feljegyzést készít.

Javasolt mérési és értékelési eszköz, eljárás

• Hálózat esetén megfigyelési jegyzőkönyv.

• Önértékelési szempontsor.

• Szülői kérdőív, szülővel történő beszélgetés.

Input feltételek

• Megelőző tevékenység meghatározása: a család megkapja a tájékoztatást a családi bölcsődei, munkahelyi bölcsődei, napközbeni gyermekfelügyeleti ellátásról, a szülő és a gyermek részt vesz nyílt napon.

• Személyi feltételek: minden nap a szolgáltatásnyújtó szoktatja be a gyermeket, de javasolt, hogy a segítő vagy

helyettese végig jelen legyen a beszoktatási idő alatt. Munkabeosztásuk a beszoktatás érdekeit szolgálja.

• Tárgyi feltételek: családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet berendezése és fel- szerelése a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint szemé- lyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 11. melléklete szerint.

• Input dokumentáció: kitöltött jelentkezési lap, szakmai program, házirend, szülő információi a gyermek szo-

kásairól.

Kapcsolódások más szabályozókkal, szakmai leíró és folyamatstandardokkal, előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom

• 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, vala- mint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről; xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx?xxxxxx00000000. nm (2021.05.31.)

• A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. (2021). Magyar Bölcsődék Egyesülete. xxxxx://xxxxx.

com/magyarbolcsodekegyesulete/docs/bolcsodei_orszagos_alapprogram_oldalak (2021.08.30.)

• Családi bölcsőde. Tájékoztató. (2019). 2. javított kiadás. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Buda- pest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxx-xxxxxxxx-xxxxxxxxx- to-201909.pdf. (2021.08.30.)

• Munkahelyi bölcsőde. Tájékoztató. (2019). 2. javított kiadás. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Bu-

dapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxx- koztato.pdf (2021.08.30.)

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.,

Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

• Xxxx, Xxx (2019). A bölcsődei adaptációs időszak, mint a gyermek megismerésének második fő színtere. In:

Bölcsődevezetők kézikönyve – Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára. 2019. április. RAABE, D4

• Sebestyén, B. (2020). Beszoktatás a bölcsődében. In: Bölcsődevezetők kézikönyve. Vezetési, gazdasági és szakmai ismeretek. 2020. október. RAABE, H18

• Tolnayné Falusi, M. (2014). Szülők, gyermekek és kisgyermeknevelők együttműködése a minőség függvényé-

ben. In: Bölcsődevezetők kézikönyve. Vezetési, gazdasági és szakmai ismeretek. 2014. december. RAABE, I1

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)

• A folyamat tervezéséért felelős: szolgáltatásnyújtó.

• A folyamat végrehajtásáért felelős: szolgáltatásnyújtó.

• A folyamat ellenőrzéséért felelős: fenntartó/működtető/szolgáltatásnyújtó/hálózati koordinátor.

• A folyamat értékeléséért felelős: fenntartó/működtető/szolgáltatásnyújtó/hálózati koordinátor.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás ‌

A következő leíró standard és a folyamatstandardok egymásutánja meghatározza a teljes beszoktatás menetét. A megfelelő előkészítés előfeltétele a gyermek és a szülő fogadásának. A beszoktatási idő általában két hétig tart, amely alatt folyamatosan növekszik a gyermek bölcsődei tartózkodásának időtartama, a szülőé pedig fokozatosan csökken a második héttől kezdve. A szülővel töltött napok száma gyermekenként változó lehet igényeik, érzelmi állapotuk, személyiségük tükrében. A szolgáltatásnyújtó a szülővel egyeztetve, a beszoktatás folyamatának előre- haladása és a gyermek közérzete tükrében határozza meg, hogy a szülő hány napig marad a gyermekével, milyen ütemben adja át a gondozási feladatokat a szolgáltatásnyújtónak. A szolgáltatásnyújtó a gyermekkel való kapcso- latfelvétel során tapintatosan megvárja az erre alkalmas pillanatot. A beszoktatási napokat úgy kell tervezni, hogy a szülő a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse, a szolgáltatásnyújtó megfigyelhesse, majd fokozatosan átvehesse ezeket. A beszoktatás ideje alatt a többi gyermekre is figyelnie kell a szolgáltatásnyújtónak, és ebben a segítővel/másik szolgáltatásnyújtóval össze kell dolgoznia. A szülői kompetencia erősítése a szolgáltatás- nyújtó feladata.

A beszoktatás folyamatában a gyermek egyéni szükségleteihez, egyéni igényeihez rugalmasan alkalmazkodunk.

1.1.1. Beszoktatás előkészítése (leíró-előíró standard)

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a napközbeni kisgyermekellátási szolgáltatásban biztosítva legyenek az új gyermek fogadá- sát, beszoktatását célzó feltételek a jogszabályoknak, szakmai iránymutatásoknak, a gyermekek életkorának, fejlő- dési jellemzőinek megfelelően.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok területe	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	Beszoktatási terv készül. (Abban az esetben, ha egy idő- szakban egynél több gyermek beszoktatása folyik).	Nincs beszoktatási terv, amely meghatározza az új gyermekek érkezési sorrendjét.	Beszoktatási terv készül, amely világosan jelöli, hogy melyik nap melyik új kisgyermek fogadását tervezik, mikor és mennyi időre.
2.	A szülővel megbeszélik, hogy mi történik a beszoktatás alatt.	A szülővel nem beszélik meg, nem kap tájékoztatást a be- szoktatás menetéről.	A szülőt tájékoztatják, hogy mikor kezdheti a beszoktatást a gyermekével, valamint hogy milyen ütemezést terveznek.	A szülőt szóban és írásban is tájékoztatják, hogy mikor kezdheti a beszoktatást a gyermekével, valamint hogy milyen ütemezést terveznek. A szolgáltatásnyújtó a beszokta- tás előnyeit emeli ki.
3.	A beszoktatás idejére egy helyet (pl. az öltözőrészben) alkalmassá tesznek arra, hogy a szülő kényelmesen ott tartóz- kodhasson.	Nem áll rendelkezésre olyan hely, ahol a szülő kényelmesen, zavartalanul tartózkodhat.	Van megfelelő hely a beszok- tatás alatt várakozó szülő számára, amikor már nincs együtt a gyermekkel, de még a közelben kell maradnia.
4.	Több, a gyermekek ellátására jogosult szolgáltatást nyújtó személy esetén a 3 év alatti gyermeknek van saját gon- dozója.	Nincs saját gondozója a 3 év alatti gyermeknek.	A 3 év alatti gyermeknek van saját gondozója, aki a beszok- tatást végzi.

1.1.2. Első beszoktatási nap (folyamat-előíró standard)‌

Célmeghatározás

A standard célja, hogy leírja annak a folyamatnak a lépéseit, melynek során a gyermek és a szülő megismerkednek a környezettel, ahol a gyermek a mindennapjait fogja tölteni.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	A gyermek és a szülő	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó a	A helyettes vagy a
	fogadása.	eléjük megy a bejárat-	nem figyel a gyermek	lépések végrehajtásának	segítő jelen van a
		hoz, előre köszönti őket,	és a szülő érkezésére,	módjánál leírtak szerint	beszoktatás ideje alatt,
		a gyermeket nevén	nem köszönti őket, az	hajtja végre a szülő és	hogy ő is megismerje
		szólítja, behívja őket.	érkezésük idején mással	gyermek fogadását.	a gyermeket, illetve ha
			foglalatoskodik.		több gyermek van már
					beszoktatva, akkor velük
					foglalkozzon.
					A szolgáltatásnyújtó do-
					kumentálja (feljegyzést
					készít, pl. beszoktatási
					naplóba, fejlődési nap-
					lóba) a beszoktatási idő
					alatt történteket, kitér a
					gyermek állapotára, ér-
					zelmeire, érdeklődésére,
					szülővel való kapcsola-
					tára, szokásaira stb.
2.	A helyszín megmuta-	A szolgáltatásnyújtó	A körbevezetés nem	A végrehajtás mód-	A szolgáltatásnyújtó
	tása a gyermeknek és a	körbevezeti őket a	terjed ki minden, a	ja szerint történik a	dokumentálja (pl.
	szülőnek (átadó, öltöző,	helyiségekben, megmu-	szülő és a gyermek által	folyamat. A kommu-	beszoktatási naplóba,
	fürdőszoba, gyermek-	tatja a gyermek jelével	használt területre; a	nikáció elsődlegesen	fejlődési naplóba) a
	szoba).	ellátott szekrényt és	gyermeket nem mutatja	a gyermeknek szól, a	beszoktatási idő alatt
		felszerelést, bemutatja a	be a többieknek; nem	szolgáltatásnyújtó vele	történteket, kitér a
		gyermeket a gyer-	kínál fel játékot.	van elsősorban kapcso-	gyermek állapotára, ér-
		mekszobában már ott		latban; mindig nevén	zelmeire, érdeklődésére,
		lévő gyermekeknek és		szólítja a gyermeket.	szülővel való kapcsola-
		felnőtteknek, játékot			tára, szokásaira stb.
		kínál fel.
3.	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó a	A szolgáltatásnyújtó	Összhang van a mon-	A szolgáltatásnyújtó
	beszélget a szülővel és a	helyszín bemutatása	nem beszélget a gyer-	danivaló és a metakom-	dokumentálja (pl.
	gyermekkel.	során elmagyarázza,	mekkel és a szülővel,	munikáció között; a szol-	beszoktatási naplóba,
		hogy mi mire való, hol	vagy a beszélgetés	gáltatásnyújtó kedvesen	fejlődési naplóba) a
		mit szoktak csinálni és	közben másra figyel; pl.	szól a gyermekhez; ke-	beszoktatási idő alatt
		miért.	gügyög a gyermekkel.	rek mondatokat használ;	történteket, kitér a
				a végrehajtási módnál	gyermek állapotára, ér-
				leírtak szerint irányítja a	zelmeire, érdeklődésére,
				beszélgetést.	szülővel való kapcsola-
					tára, szokásaira stb.

Sor- szám ‌	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám ‌	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
4.	A szolgáltatásnyújtó	A helyszínnel való	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó a	A szolgáltatásnyújtó
	megfigyeli, hogyan	ismerkedés során előfor-	nem figyeli meg a szülő	végrehajtás módjánál	kérdéseket tesz fel a
	bánik a szülő a gyermek-	duló gondozási műve-	mozdulatait, a gyermek	leírtak szerint viselkedik.	gyermek szokásairól,
	kel, és hogyan végzi a	leteket a szülő végzi (pl.	szokásait, esetleg nem		érzelmeiről, miközben
	gondozási műveleteket.	pelenkázás, vécé- vagy	engedi, hogy a szülő		a végrehajtás módjánál
		bilihasználat, kézmosás),	végezze a gondozási		leírtak szerint viselkedik.
		a szolgáltatásnyújtó	műveleteket.		Mindezt oly módon
		figyeli, hogyan beszél a			teszi, hogy nem zavarja
		szülő a gyermekhez, és			meg a szülő és a gyer-
		milyen kialakult szokásai			mek kapcsolatát.
		vannak a gyermeknek.			A szolgáltatásnyújtó
					dokumentálja (pl.
					beszoktatási naplóba,
					fejlődési naplóba) a
					beszoktatási idő alatt
					történteket, kitér a
					gyermek állapotára, ér-
					zelmeire, érdeklődésére,
					szülővel való kapcsola-
					tára, szokásaira stb.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

A gyermekről vezetett dokumentáció, pl. önellenőrzési és önértékelési dokumentáció.

1.1.3. Beszoktatási napok, amikor a szülő még jelen van (folyamatstandard)

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a szülő közreműködjön a beszoktatás folyamatában, a szolgáltatásnyújtó megismerje a szülő nevelési módszereit, a gyermek szokásait, azt, ahogyan a szülő a különböző gondozási műveleteket végzi, és ő is átvegye a gyermek által megszokott mozdulatokat, még az alatt az idő alatt, amelyet a szülő a gyermekével együtt tölt a bölcsődében, ezáltal is biztosítva a gyermekkel való törődés folyamatosságát.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

A beszoktatásnak ezeken a napjain a szülő és a gyermek egyre hosszabb ideig tartózkodik a családi bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeletben, egyre több ottani tevékenységet van alkalmuk meg- tapasztalni. A szolgáltatásnyújtó fokozatosan átveszi a gondozási műveleteket a szülőtől. Ahogy a gyermek egyre otthonosabb az új környezetben, bevonódik az ottani eseményekbe, elfogadja a felkínált italt, ételt, alvási lehetősé- get. A szolgáltatásnyújtó és a szülő megfigyelik egymást, ahogyan a másik a gondozási műveleteket végzi, megis- merik egymás nevelési elveit és gyakorlatát, megbeszélik a gyermek szokásait, ezáltal erősítik a kialakuló bizalmat. A beszoktatás a gyermek egyéni igényeihez, szükségleteihez igazodik.

Amennyiben a szolgáltatásban két szolgáltatást nyújtó személy dolgozik, a gyermekek gondozásában mindket- ten részt vesznek. A három év alatti gyermekeknek – a bölcsődei alapelveknek megfelelően – „saját gondozójuk” van.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	Mindennap a szolgál-	A szolgáltatásnyújtó	Nem a szolgáltatásnyúj-	A szolgáltatásnyújtó	A helyettes vagy a
	tatásnyújtó (saját gon-	minden nap ott van	tó fogadja mindennap	eléjük megy a csoport	segítő jelen van a
	dozó) fogadja az érkező	a gyermek és a szülő	a gyermeket és a szülőt,	bejáratához, előre kö-	beszoktatás ideje alatt,
	gyermeket és a szülőt.	érkezésekor, ő fogadja	a szolgáltatásnyújtó	szönti őket, a gyermeket	hogy ő is megismerje
		őket.	nem figyel a gyermek	nevén szólítja, behívja	a gyermeket, illetve ha
			és a szülő érkezésére,	őket.	több gyermek van már
			nem köszönti őket, az		beszoktatva, akkor velük
			érkezésük idején mással		foglalkozzon.
			foglalatoskodik.
2.	A szolgáltatásnyújtó is-	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó a	A szolgáltatásnyújtó
	merkedik a gyermekkel	törekedik a gyermekkel	nem figyel a gyermekre	gyermekkel és a szülővel	nyitott a gyermekkel
	és a szülővel, megfigyeli	való kapcsolatfelvétel-	és a szülőre, kinyilatkoz-	foglalkozik, megfigyeli,	való kapcsolatfelvételre,
	viselkedésüket, a gyer-	re, megfigyeli egyéni	tatja, hogy mik a családi	hogyan végzi a szülő a	de kivárja a gyermek
	mek szokásait.	sajátosságait, szokásait,	bölcsőde, munkahelyi	gondozási műveleteket,	közeledését.
		a szülő attitűdjét.	bölcsőde, napközbeni	kérdez, ha valamit ő	A szolgáltatásnyújtó
			gyermekfelügyelet	másképpen csinálna.	kommunikációjába min-
			szokásai és szabályai.	Kommunikációjába	dig bevonja a gyerme-
				mindig bevonja a gyer-	ket is, hozzá szól.
				meket is.
3.	A szolgáltatásnyújtó	Többször felajánl játékot	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó a	A szolgáltatásnyújtó a
	próbálkozik egy-egy	a gyermeknek, érdekes	nem próbálkozik, vagy	végrehajtás módjánál	gyermekkel való kap-
	gondozási művelet	elfoglaltságot javasol	a gyermek érzelmi álla-	leírtak szerint viselkedik.	csolatfelvételre nyitott,
	elvégzésével (pl. ital-	(pl. kézmosás, tükörnél	potának figyelembevé-	Figyelembe veszi a gyer-	de kivárja a gyermek
	étel kínálása, kézmosás,	fésülködés), megkínálja	tele nélkül akar végezni	mek érzelmi állapotát,	közeledését.
	orrtörlés).	itallal, étellel, felajánlja	egy-egy gondozási	ahhoz igazodik. Semmit	A szolgáltatásnyújtó
		az ott alvás lehetőségét.	műveletet.	nem erőltet. Kommu-	kommunikációjába min-
				nikációjába mindig	dig bevonja a gyerme-
				bevonja a gyermeket is.	ket is, hozzá szól.
4.	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó a
	a szülő jelenlétében	(kb. a beszoktatás első	nem tartja be a fokoza-	végrehajtás módjánál
	fokozatosan átveszi a	hetében) fokozatosan	tosságot, és nem veszi	leírtak szerint viselkedik.
	gondozást.	egyre több gondozási	figyelembe a gyermek	Figyelembe veszi a gyer-
		műveletet vesz át a	érzelmi állapotát.	mek érzelmi állapotát,
		szülőtől. Ha kétségei		ahhoz igazodik. Semmit
		vannak, mit hogyan fo-		nem erőltet. Először az
		gad el a gyermek, akkor		egyszerűbb gondozási
		megkérdezi a szülőt.		műveletekkel kezdi (pl.
				fésülködés, kézmosás),
				majd a pelenkázás
				és vécéhasználat
				műveleteit is ő végzi.
				Kommunikációja mindig
				a gyermekhez szól.
5.	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó a	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó
	felkínálja az étkezési és	gondozási műveletek	nem kínálja fel az étke-	először tízóraival, majd
	alvási lehetőségeket.	fokozatos átvételével	zési és alvási lehetősé-	a napok előrehaladtával
		párhuzamosan felkínálja	geket, nem tartja be a	ebéddel és reggelivel
		az étkezési és alvási	fokozatosságot, nem	kínálja a gyermeket,
		lehetőségeket is. Mind-	veszi figyelembe a gyer-	ahogy a gyermek egyre
		ezt a gyermek érzelmi	mek érzelmi állapotát.	jobban érzi magát az új
		állapotához igazodva		környezetben. Utoljára
		teszi meg.		az ott alvást ajánlja fel.
				Semmit nem erőltet.
				Kommunikációja mindig
				a gyermekhez szól.

Sor- szám ‌	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám ‌	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
6.	Elfogadott, hogy a	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	.
	gyermek magánál	elfogadja, sőt bátorítja a	nem fogadja el, nem	a végrehajtás mód-
	tartja vigasz- (átmeneti)	gyermeket, hogy tartsa	bátorítja a gyermeket,	xxxxx leírtak szerint
	tárgyát.	magánál a kedvenc vi-	hogy tartsa magánál a	viselkedik. Figyelembe
		gasz- (átmeneti) tárgyát,	vigasz- (átmeneti) tár-	veszi a gyermek érzelmi
		ami megnyugtathatja.	gyát, esetleg kifejezet-	állapotát, ahhoz igazo-
			ten helyteleníti.	dik. A saját tárgyaknak
			A vigasztárgynak nincs	külön, állandó helyük
			állandó helye a csoport-	van a csoportszobában.
			szobában.	A szolgáltatásnyújtó
				és a gyermek közösen
				keresnek egy állandó
				helyet a csoportszobá-
				ban a vigasztárgyának,
				arra az időre, amíg pl. a
				gondozási műveleteket
				(evés, mosakodás) vagy
				más játéktevékenységet
				végez a gyermek, és
				gátolja őt a cselekedete
				elvégzésében.
7.	A beszoktatás idejéről	A beszoktatás idejéről	A beszoktatási idő alatt	A szolgáltatásnyújtó	A feljegyzés részle-
	a szolgáltatásnyújtó	a szolgáltatásnyújtó	történtekről nem készül	feljegyzést készít,	tes, konkrétumokat
	feljegyzést készít.	feljegyzést készít, pl.	feljegyzés, vagy az	amely kitér a gyermek	tartalmaz, felsorolja a
		csoportnaplóba, fejlő-	hiányos.	állapotára, érzelmeire,	megfigyelteket és az
		dési naplóba stb.		érdeklődésére, szülővel	azokból levont követ-
				való kapcsolatára, más	keztetéseket. A meg-
				gyermekekkel való	fogalmazás kedves és
				kapcsolatára, szokásaira	érthető, nem tartalmaz
				stb.	a szülő számára idegen
				(a vonatkozó dokumen-	szakkifejezéseket.
				táció szerint).

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

A gyermekről vezetett dokumentáció, pl. önellenőrzési és önértékelési1 dokumentáció.

1.1.4. Beszoktatási napok, amikor a szülő már nincs jelen (folyamatstandard)

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a gyermek otthonosan érezze magát az új környezetben, és a szülő egyre hosszabb időre hagyja a szolgáltatásnyújtóval a gyermeket. További cél, hogy a gyermek szívesen jöjjön, nyugodtan és biztonság- ban érezze magát a szülő nélkül is.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

A beszoktatásnak ezeken a napjain – amikor a szolgáltatásnyújtó már át tudta venni az összes gondozási művelet elvégzését a szülőtől – a szülő először rövidebb, majd egyre hosszabb ideig tartózkodik a csoporton kívül, bent

1 Az önellenőrzést és önértékelést a tevékenységet végrehajtó személy (szolgáltatásnyújtó) végzi. Az önellenőrzés és önértékelés akkor szol- gálja leginkább a folyamatok és ezzel együtt a szakmai képességek fejlődését, ha írásos formában előre meghatározott szempontok és ér- tékelési kritériumok szerint történik. Az írásbeliséget segítő eszközöket (írásos ellenőrző listákat, ellenőrzési és értékelési szempontokat) tekintjük önellenőrzési dokumentációnak. Ennek nincs egységes, az egész szakterületre érvényes és kötelező formája, célszerűen minden szolgáltatás maga dolgozza ki ezeket az eszközöket.

hagyva gyermekét. Nem hagyja el a bölcsődét, hogy bármikor vissza tudjon menni, ha a gyermeknek szüksége van az ő jelenlétére. A szolgáltatásnyújtó ezekben a napokban elsősorban a gyermekre figyel, az ő nyugalma és jó közér- zete érdekében cselekszik. A szülőtől átvett technikákat alkalmazza szükség esetén a gyermek megnyugtatására. Kb. a beszoktatás második hetében kerül sor a szülő fokozatos távollétére. A folyamat (és egyben a beszoktatás) vége, amikor a saját nevelő fogadja reggel az érkező gyermeket és szülőt, a gyermek elválik a szülőtől, a nap folyamán a szolgáltatásnyújtó végzi a gondozási műveleteket, a gyermek reggelit, tízórait, ebédet, uzsonnát fogyaszt, délután alszik, nyugodtan tölti a napját a gyermekcsoportban. A szolgáltatásnyújtó továbbra is különös figyelmet fordít a gyermekre. Betegség után újra átgondolják, hogyan lehet segíteni a gyermek visszailleszkedését a szolgáltatásba. A teljes adaptáció három hónapig is tarthat.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	A beszoktatás a szülő	Amennyiben a szolgál-	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	Biztosítva van, hogy a
	állandó jelenléte nélkül,	tatásnyújtó úgy ítéli	nem foglalkozik a gyer-	átveszi a szülő szerepét,	gyermek igénye szerint
	fokozatosan egyre	meg, a szülő rövidebb	mekkel, nem figyel az	próbálja lekötni a	mindig a szolgáltatás-
	hosszabb ideig tartó	időre kimegy a cso-	igényeire, nem vigasz-	gyermek figyelmét,	nyújtó ölében van. A
	távollétében zajlik.	portból, de bármikor	talja, amikor a szülő vele	vigasztalja, ha sír. Ölben	helyettes vagy a segítő
		visszahívható, gyako-	hagyja, nem készíti fel a	tartja a síró gyermeket,	jelen van a beszokta-
		rolva ezzel az elválás,	gyermeket az elválásra.	csak vele foglalkozik. A	tás ideje alatt, hogy
		búcsúzás és találkozás		szolgáltatásnyújtó elma-	ő is megismerje a
		élményét.		gyarázza a gyermeknek,	gyermeket, illetve ha
				hogy a szülő egy kis	több gyermek van már
				időre megy el, vissza fog	beszoktatva, akkor velük
				jönni, nem hagyja ott a	foglalkozzon.
				gyermeket.
				Megérti, segíti,
				támogatja a gyermek
				igényeit.
2.	Elfogadott, hogy a	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó a	A szolgáltatásnyújtó
	gyermek magánál	elfogadja, sőt bátorítja a	nem fogadja el, nem	végrehajtás módjánál	és a gyermek közösen
	tartja vigasz- (átmeneti)	gyermeket, hogy tartsa	bátorítja a gyermeket,	leírtak szerint viselkedik.	keresnek egy állandó
	tárgyát.	magánál a kedvenc vi-	hogy tartsa magánál	Figyelembe veszi a gyer-	helyet a csoportszobá-
		gasz- (átmeneti) tárgyát,	a vigasz- (átmeneti)	mek érzelmi állapotát,	ban a vigasztárgynak
		ami megnyugtathatja.	tárgyát. Esetleg kifeje-	ahhoz igazodik.	arra az időre, amíg a
			zetten helyteleníti, az		gondozási műveleteket
			átmeneti tárgy elvételét		(evés, mosakodás) vagy
			szankcióként használja.		más játéktevékenységet
					végez a gyermek, és
					gátolja őt a cselekedete
					elvégzésében.
3.	A beszoktatás idejéről	A beszoktatás idejéről	A beszoktatási idő alatt	A szolgáltatásnyújtó	A feljegyzés részletes,
	a szolgáltatásnyújtó	a szolgáltatásnyújtó	történtekről nem készül	feljegyzést készít,	konkrétumokat tartal-
	feljegyzést készít.	feljegyzést készít, pl.	feljegyzés, vagy az	amely kitér a gyermek	maz, felsorolja a megfi-
		beszoktatási naplóba,	hiányos.	állapotára, érzelmeire,	gyelteket és az azokból
		fejlődési naplóba stb.		érdeklődésére, szülővel	levont következtetése-
				való kapcsolatára, más	ket. A megfogalmazás
				gyermekekkel való	kedves és érthető,
				kapcsolatára, szokásaira	nem tartalmaz a szülő
				stb.	számára idegen szakki-
				(a vonatkozó dokumen-	fejezéseket. Folyama-
				táció szerint).	tosan követi a gyermek
					viselkedését. A változást
					dokumentálja.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

A gyermekről vezetett dokumentáció, pl. önellenőrzési és önértékelési dokumentáció.

1.2. Tevékenységterület: gondozás ‌‌

A gondozási tevékenységeket leíró standardrészek a három év alatti gyermekek gondozására vonatkoznak, és a bölcsődei ellátás alapelvei szerint íródtak.

A szolgáltatást nyújtó személy a gyermekek gondozását gondozási sorrend szerint végzi, amely a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodik. A gondozási sorrendet a szolgáltatásnyújtó rugalmasan alkalmazza, bizonyos ese- tekben eltekint tőle (pl. amikor a soron következő gyermek elmélyülten játszik, a másik pedig már éhes, akkor őt veszi előre).

1.2.1. Étkezés

Célmeghatározás

• A három év alatti gyermekek biológiai, élettani, korosztály-specifikus és egyéni igényeinek, szükségleteinek megfelelő ételeket tartalmazó étlap összeállítása.

• Napi legalább négyszeri étkezéssel (amelyből kettő főétkezés: reggeli és ebéd) elegendő energia és tápanyag

biztosítása a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében.

• Az önálló étkezés mint önellátási szokás kialakulásának támogatása.

• Az étkezéssel kapcsolatos kultúrhigiénés szokások elsajátítása.

Elfogadhatósági kritériumok a folyamat egészére

• Az étlap megfelel a három év alatti gyermekek biológiai, élettani, korosztály-specifikus és egyéni igényeinek, szükségleteinek.

• Külön diétás étlap készül (ha van speciális étel érzékenységgel rendelkező gyermek).

• A gyermekek napi négy alkalommal étkeznek a bölcsődében (reggeli, tízórai, ebéd és uzsonna).

• A gyermekek számára a bölcsődében biztosítandó napi tápanyag (a bölcsődében a gyermek napi tápanyag szükségletének 75%-át szükséges biztosítani) megfelelő arányban oszlik meg a négy étkezés között.

• Az étkezéssel biztosított a három év alatti gyermekek energia- és tápanyagigénye, a kiegyensúlyozott fejlődés

érdekében.

• A gyermekek az önállóságuk szintjének megfelelő, szakszerű segítséget kapnak az önálló étkezés, mint önel- látási szokás kialakulásához.

• Az étkezés feltételrendszere és lebonyolítása olyan módon történik, hogy az mintát adjon, és lehetővé tegye

az étkezéssel kapcsolatos kultúrhigiénés szokások elsajátítását.

• Az étkezés a gyermekek számára örömteli.

• Biztosított a különböző ételallergiák és ételintoleranciák miatti diétás étkezés lehetősége.

További kimeneti eredményességi kritériumokat az egyes standardoknál határoztunk meg részletesen.

Az eredményesség mérésének módja

• A családi bölcsőde fenntartója/hálózati koordinátora megfigyeléssel ellenőrzi az étkeztetést mint gondozási műveletet.

• Mérési és értékelési eszköz, eljárás lehet: megfigyelési jegyzőkönyv a szolgáltatásnyújtó önértékelése.

Input feltételek

• Személyi feltételek: szükséges a megfelelő személy az ételek elkészítéséhez: szolgáltatásnyújtó és ha szüksé- ges, segítő.

• A nem helyben főzött ételek esetében szükséges, hogy az ételszállítóval érvényes szerződés legyen. Az étel-

szállító rendelkezzen a bölcsődés korú gyermekek étkeztetéséhez szükséges közétkeztetési engedéllyel, illet-

ve lehetőség legyen az ételszállítóval egyeztetni a bölcsődés korú gyermekek táplálásához szükséges ételkí- nálatról.‌

• Tárgyi feltételek: szükséges feltétel a megfelelően felszerelt főző- vagy melegítőkonyhai rész.

• A csecsemőételek készítésére és a csecsemők táplálására szolgáló edényeket más ételek főzésé- re és tárolására használni nem szabad, ezeket egymástól és a többi eszköztől térben vagy időben el- különítetten kell mosogatni és tárolni. Minden csecsemőnek külön étkészletet, kanalat és cumis- üveget kell biztosítani. A cumisüveget naponta kötelező az előírásoknak megfelelően fertőtleníteni. A diétás ételek készítésére szolgáló edényzetet külön kell tárolni.

Kapcsolódások más szabályzókkal, szakmai leíró és folyamatstandardokkal, előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom

• 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, va- lamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 11. sz. melléklete; xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxx- baly?docid=99800015.nm (2021.05.31.)

• 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról; xxxxx://xxx.

xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx?xxxxxxx0000000.xxx (2021.05.31.)2

• A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. (2021). Magyar Bölcsődék Egyesülete. xxxxx://xxxxx. com/magyarbolcsodekegyesulete/docs/bolcsodei_orszagos_alapprogram_oldalak (2021.08.30.)

• Az Európai Parlament és a Tanács a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/

EU rendelete (2011.október. 25.) II. melléklete (Allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek).

• Munkahelyi bölcsőde. Tájékoztató. (2019). 2. javított kiadás. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Bu-

dapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxx- koztato.pdf (2021.08.30.)

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.,

Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

• Tudástár mini bölcsődéknek – Csecsemőtáplálás a bölcsődében. (2021) xxxxx://xxxxx.xxx/xxxxxxxxxxxxxxx-

egyesulete/docs/tudastar_minibolcsodeknek_csecsemotaplalas_oldalak (2021.05.31.)

• Xxxxx, Xxx (2019). Csecsemőtáplálás a bölcsődében. In: Bölcsődevezetők kézikönyve. Vezetési, gazdasági és szakmai ismeretek. 2019. október. RAABE, F14

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)

A szolgáltatásnyújtó felelőssége a gyermekek számára elfogadható minőségű étel (egyeztetés és kiválasztás az étel- szállítóval) biztosítása.

1.2.1.1. Étlapkészítés (leíró-előíró standard)

Az étlapkészítéssel kapcsolatos standard azokra a bölcsődei szolgáltatásokra vonatkozik, ahol helyben főznek a gyermekeknek. Amennyiben – gyermekétkeztetésre alkalmas – szolgáltatótól rendelik az ételt, az étlap előzetes el- lenőrzése, véleményezése és a szolgáltatónál esetlegesen szükséges korrekciók elvégzése a szolgáltatásnyújtó és/ vagy a fenntartó feladata.

2 A rendelet háromévesnél fiatalabb gyermekekre vonatkozó előírásai ajánlásként értelmezendők a napközbeni kisgyermekellátási szolgálta- tásokban.

Célmeghatározás

A három év alatti gyermekek biológiai, élettani, korosztály-specifikus igényeinek, valamint az egyéni igényeknek, szükségleteknek megfelelő étlap készítése, amely megalapozza az optimális energia- és tápanyagbevitelhez szük- séges étkezést.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	Az étkezések tervezett száma.	Valamelyik vagy több étkezés hiányzik.	Egész napos ellátás esetén biz- tosított a gyermekek számára a napi négyszeri étkezés, amely- ből kettő főétkezés (reggeli és ebéd) és két kisétkezés (tízórai és uzsonna).	Helyben főzés, időbeni egyéni igények figyelembevétele.
2.	Mennyire felelnek meg az ételtípusok a három év alatti korosztály igényeinek és az egészséges életmód követel- ményeinek.	Ha az ételek típusai nem felelnek meg a három év alatti korosztálynak és az egészséges életmód követelményeinek.	A hatályos jogszabályok figyelembevételével, a három év alatti korosztály egészséges életmód szerinti igényeinek megfelelő ételtípusokat válogat össze a bölcsőde az étlaphoz.	Különféle fórumokon, hírpor- tálokon bővítik az egészsé- ges életmódnak megfelelő ételeket tartalmazó recepte- ket, melyeket a szülőkkel is megosztanak.
3.	Az étlapon szereplő ételekben levő tápanyagok összetétele, mennyisége és a tápanyagok étkezések közötti megosz- lása napi szinten megfelel-e a korosztályra vonatkozó táplálkozási szakmai iránymu- tatásoknak, figyelembe véve a bölcsődei étkezések számát.	A tápanyagok tekintetében nem a szakmai iránymutatá- soknak megfelelőek a mennyi- ségek, a tápanyagok arányai és a tápanyagok étkezések közöt- ti megoszlása napi szinten az étlapon tervezett ételekben.	Az étlapon szereplő ételekben levő tápanyag összetétele, mennyisége (az összes napi tápanyagigény legalább 75%-a), valamint a tápanyagok étkezések közötti megoszlása napi szinten megfelel a korosz- tályra vonatkozó táplálkozási szakmai iránymutatásoknak, figyelembe véve az étkezések számát.
4.	Elkülönítetten tervezik-e a csecsemőkorú gyermekek ét- keztetését az étlapon. (Kivéve: ha a csecsemő szopik, vagy még a szülő biztosítja számára az ételt.)	Nincs elkülönítetten tervezve a csecsemőkorúak táplálására vonatkozó étlap.	Az étlapon külön szerepelnek a csecsemőkorú gyermekek számára és az 1–3 éves korú gyermekek számára tervezett ételek, figyelembe véve a csecsemő- és kisgyermekkorú gyermekek táplálására vo- natkozó speciális előírásokat. (Kivéve: ha a csecsemő szopik, vagy a szülő biztosítja számára az ételt.)
5.	Az étlapon szereplő ételek változatossága.	Amennyiben két héten belül megismétlődnek az ételek, nem tekinthető változatosnak az étlap.	A bölcsődei szolgáltatásban dolgozó szakemberek folyama- tában tekintenek az étlapra, figyelnek az étlap összeállítá- sánál arra, hogy ne ismétlődje- nek az ételek két héten belül; színben, ízben harmonikus legyen az étel.	Különböző konyhai technoló- giákkal készülő ételeket tervez- nek az étlapra. Új, korszerű alapanyagokból készülő étele- ket terveznek az étlapra.
6.	Idényjellegű ételek szerepel- nek az étlapon.	Az étlap nem követi az idény- jellegű alapanyagok (zöldsé- gek, gyümölcsök) felhasználá- sának lehetőségeit.	Az étlap készítése során idény- jellegű zöldségeket, gyümöl- csöket használnak.	Úgy állítják össze az étlapot, hogy az a táplálkozási elő- írásokkal összeegyeztethető legyen, de döntően idény- jellegű zöldség és gyümölcs felhasználását igénylő ételek szerepeljenek rajta.
7.	A diétás étrend feltüntetése az étlapon.	Nem szerepel vagy nem elkülönítve szerepel a diétás étrend az étlapon.	Az étlapon a diétás étrendet a nem diétástól elkülönítve tüntetik fel.

Sor- szám ‌

Értékelési kategóriák

Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)

Minőségi minimum- követelmény

Minőségi minimum feletti ajánlás

Megfelelőségi kritériumok

Az étlap ad-e információt a tápanyag, az étel energia- és sótartalmáról, valamint a ben- ne szereplő allergénekről3.

Külső szállítótól rendelt étel esetében nem tüntetik fel az étlapon az ételek energia-, só- és allergéntartalmával kapcsolatos információkat.

A külső szállítótól beszerzett

– közétkeztető által készített

– étel esetében az étlapon feltüntetik (az ételszállítótól kapott információ alapján) minden étkezésnél az étel kiszámított energiatartalmát (fehérje, szénhidrát, zsír, cukor), sótartalmát, valamint a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról

szóló 1169/2011. EU-rendelet II. mellékletében meghatározott tizennégy allergén összetevőt.

1.2.1.2. Ölben etetés (folyamat-előíró standard)

Célmeghatározás

Azoknak a gyermekeknek a táplálása, akik még nem képesek asztalnál ülve próbálkozni az önálló evéssel.

Input feltételek

• Az étkezések a gyermekek életkorának, gondozási szükségleteinek megfelelően vannak elhelyezve a napi- rendben. Az étkezésekre a napirend szerinti időpontokban kerül sor.

• Az étkezések előtt elvégzik a tisztálkodáshoz tartozó gondozási műveleteket.

• A felkínált ételek állaga (sűrűsége, pépessége), íze, hőfoka megfelel a gyermek életkorának, ízlésének.

• Az ölben való etetéshez biztosított a szolgáltatásnyújtó számára szükséges kényelmes és stabil ülést biztosító ülőalkalmatosság (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért: szék), figyelembe véve, hogy a gyermek növeke- désével a szolgáltatásnyújtó tartása is változik az ölben etetés során, amihez a megfelelő szék, etető asztal, edény stb. biztosításával, a tárgyi feltételeknek igazodnia kell.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

A csecsemő táplálására használt ételt (főzelék, gyümölcspép, tápszer) a konyhában a többi ételtől elkülönítetten készítik el.

A csecsemő és kisgyermek több ok miatt elutasíthatja az ételt, ezért ezeket az ételek elkészítésekor, a tálaláskor és az etetéskor figyelembe kell venni.

• Nem szereti az édes, illetve savanyú ízt.

• Az étel sűrűsége nem megfelelő.

• Egy ételféle íze, szaga nem tetszik.

• Az étel hőfokát egyéni módon igénylik.

• Nem kellően pépes a gyermek számára az étel.

• Kellemetlen élmény éri, pl. fuldoklik, ha túl sok étel kerül a szájába.

3 1. Glutént tartalmazó gabonafélék, azaz búza (például tönkölybúza vagy khorasan búza), rozs, árpa, zab, illetve hibridizált fajtáik, valamint a belőlük készült termékek. 2. Rákfélék és a belőlük készült termékek. 3. Tojás és a belőle készült termékek. 4. Hal és a belőle készült termékek. 5. Földimogyoró és a belőle készült termékek. 6. Szójabab és a belőle készült termékek. 7. Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt).

8. Xxxxxxxx 0. Zeller és a belőle készült termékek. 10. Mustár és a belőle készült termékek. 11. Szezámmag és a belőle készült termékek. 12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok. 13. Csillagfürt és a belőle készült termékek. 14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek.

• Kényelmetlenül érzi magát.

• A tálalásnál kétféle ételt lát meg, és csak azt fogadja el, amit szeret.

• Fontos a megszokott környezet, a megszokott táplálási mód.

Az első étellel kapcsolatos elutasítás általában a beszoktatás időszakában fordul elő. A szolgáltatásnyújtó feladata, hogy különválassza ezeket az érzelmi elutasításból fakadó okokat a mindennapokban előforduló más problémáktól (pl. rosszul átaludt éjszaka). A beszoktatás alatt minél inkább meg kell ismerni a gyermeket, az egyes helyzetekre adott reakcióit.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategó- riák/megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	Az étkezés előkészítése.	A szolgáltatásnyújtó	A bútorzat nem biztosít-	A szolgáltatásnyújtó
		előkészíti az etetéshez	ja a szolgáltatásnyújtó	által használt ülőalkal-
		szükséges széket vagy	számára az ülést és az	matosság kényelmes és
		más stabil ülőalkal-	ételhez való könnyed	jól tartja a hátát. Az étel
		matosságot, és a szék	hozzáférést.	elhelyezésére szolgáló
		mellé egy asztalra teszi	Nincs előkészítve az	asztal kartávolságon
		tálcán az ételt (főzelék,	étel/cumisüveg.	belül van a székhez
		gyümölcspép)/tápszert	Megfelelő indok nélkül,	képest.
		cumisüvegben.	nem ölben, hanem
			etetőszékben eteti a
			gyermeket a szolgálta-
			tásnyújtó.
2.	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	Nem történik kóstolás.	A lépéseknél leírt mó-	A gyermek felé fordulva
	megkóstolja az ételt.	előkészítés után, még a		don történik a kóstolás.	kóstol, elmondja az étel
		terítés megkezdése előtt			nevét, jellemzőjét.
		kóstolással ellenőrzi az
		ételt (az ízét és a hőfo-
		kát), és tájékoztatást ad
		a csoport gyermekeinek
		az ételről. A kóstolás-
		hoz külön kiskanalat
		használ.
3.	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A gyermek háta nincs	A gyermeket úgy ülteti
	ölbe veszi a gyermeket.	ölbe veszi a gyermeket,	jól megtámasztva, és/	az ölébe a szolgáltatás-
		karjával átöleli, a gyer-	vagy a kezei nem tudnak	nyújtó, hogy a gyermek
		mek hátát támasztja.	szabadon mozogni.	hátát stabilan megtá-
		Olyan helyzetben	Nixxx xzemkontaktusra	masztja a karjával, és a
		helyezi el ölében a	lehetőség.	gyermek kezei szabadon
		gyermeket, hogy kezei	Nem kap előkét a	vannak, szemkontaktus
		szabadon mozoghas-	gyermek.	lehetséges. Előre jelzi
		sanak, és szemkontak-	A szolgáltatásnyújtó	a gyermeknek szóban,
		tust teremthessenek	nem nevezi meg az	mi fog történni. Előkét
		egymással.	ételt.	ad a gyermekre. Az ételt
		Elxxxx xd rá.		megnevezi, beszél róla,
		Mexxxxxxx xz ételt,		míg tálal.
		közben tálal.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategó- riák/megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
4.	A szolgáltatásnyújtó	Jó étvágyat kíván, vízzel	Nem kíván jó étvágyat.	A szolgáltatásnyújtó,
	megkezdi az etetést.	kínálja (kivéve a cumis-	Nem kínálja vízzel az ét-	mielőtt elkezdi az
		üveges táplálás esetén)	kezés megkezdése előtt	etetést, jó étvágyat
		a gyermeket.	a gyermeket (kivéve a	kíván a gyermeknek, és
			cumisüveges táplálás).	pohárból vízzel kínálja
			Nem pohárból kínálja	(kivéve a cumisüveges
			vízzel a gyermeket.	táplálás esetén). A
				poharat a szolgálta-
				tásnyújtó alulról tartja,
				hogy a gyermeknek is
				legyen módja a poharat
				megfogni. A szolgál-
				tatásnyújtó dicsérettel
				támogatja a gyermek
				aktív bevonódását az
				etetésbe.
5.	A szolgáltatásnyújtó megeteti a gyermeket.	A szolgáltatásnyújtó kanalanként eteti a gyermeket addig, amíg az nem jelzi, hogy nem kíván többet enni az ételből. Közben vízzel kínálja a gyermeket. A gyermek nyelési tempójának megfelelő- en eteti cumisüvegből a gyermeket.	A kanálra szedett étel- mennyiség egy falatra túl sok a gyermeknek. A szolgáltatásnyújtó nem figyel a gyermek reakcióira, nem igazodik a gyermek tempójához az etetés sebességében. Az új ételek bevezetésé- nél nem tartja be a foko- zatosságot (kezdetben csak két-három kanál ételt adunk a gyermek- nek). A szolgáltatásnyújtó nem veszi figyelembe, hogy ízlik-e a gyer- meknek a felkínált étel, erőlteti az evést. Nem veszi figyelembe a cumisüveges etetésnél a gyermek nyelési tem- póját (gyorsabban vagy lassabban eteti).	Kanalanként eteti a szolgáltatásnyújtó a gyermeket úgy, hogy mindig egyenlő meny- nyiségű legyen az étel a kanálon. A gyermek kanalat kap az eszközzel való ismerkedéshez (fontos, hogy a gyermek is kap lehetőséget az együtt- működésre). A szolgáltatásnyújtó figyel a gyermek kezére, mozdulatai puhák, gyengédek, de határo- zottak. Figyel továbbá a gyer- mek reakcióira (ízlik, vagy kevésbé ízlik az étel), és csak akkor adja a követ- kező kanál ételt, ha a gyermek már lenyelte a szájából az előző falatot, így követve a gyermek étkezési tempóját. A szolgáltatásnyújtó étke- zés közben többször víz- zel kínálja a gyermeket. A szolgáltatásnyújtó folyamatosan, halkan beszél a gyermekhez, motiválja az étkezésre. Az étkezés időtarta- ma siettetés nélkül, a gyermek igényeihez van igazítva, minden gyermekre elegendő idő jut. Étkezés közben, ha szükséges, szalvétával megtörli a gyermek száját.

Sor- szám ‌	Lépések	Értékelési kategó- riák/megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám ‌	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
6.	A szolgáltatásnyújtó	Az étkezés befejezése-	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó a
	befejezi az etetést.	kor a szolgáltatásnyújtó	nem a lépéseknél leírtak	lépéseknél leírtak sze-
		szalvétával megtörli	szerint jár el.	rint befejezi az etetést.
		a gyermek száját – ha	A szolgáltatásnyújtó	A lépéseknél leírtak sze-
		szükséges, a kezét is –,	nem veszi figyelembe az	rint segíti a „büfizést”.
		és lezárásként az „egész-	étkezés befejezésekor
		ségedre” formulával	a gyermek igényét (pl.
		befejezi az etetést.	hamarabb fejezi be az
		Cumisüveges etetésnél	etetést, amikor még a
		a gyermeket vállához	gyermek enne).
		emelve segíti a „büfi-	Nem elfogadható, ha
		zést”. Lexxxxx xz előkét.	cumisüveges táplálásnál
			nem „büfiztet”.

1.2.1.3. Önálló étkezés (folyamat-előíró standard)

Célmeghatározás

Az önállóan étkező gyermek – aki az asztalnál stabilan ülve (lába a földön, teli talppal) a kanállal tud részben vagy tel- jesen önállóan étkezni, érti a szolgáltatásnyújtó kérdéseit – táplálékigényének kielégítése, támogatása az étkezéssel kapcsolatos önellátási szokások kialakulásában, a teljes önállóság elérésében.

Input feltételek

• Megfelelő méretű (15/1998. NM rendelet felszerelési jegyzék) asztalok, székek, a főétkezéshez porcelántá- nyérok, üvegpoharak, terítő, szalvéta, kancsó, fedeles tálalóedények, megfelelő méretű evőeszköz (kanál), a napközbeni gyermekfelügyeletbe járó gyermekek számára tálca az önkiszolgáláshoz.

• Az étkezéseket a gyermekek életkorának, gondozási szükségleteinek megfelelően helyezik el a napirendben.

Az étkezésekre a napirend szerinti időpontokban kerül sor.

• Az étkezések előtt elvégzik a tisztálkodáshoz tartozó gondozási műveleteket.

• A felkínált ételek megfelelnek a korosztály szükségleteinek.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmények	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmények	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	Kóstolás.	A szolgáltatásnyújtó	Nem történik kósto-	A lépéseknél leírt mó-
		előkészítés után, még az	lás. Nem mondja el a	don történik a kóstolás
		etetés megkezdése előtt	szolgáltatásnyújtó a	és a gyermek tájékozta-
		kóstolással ellenőrzi az	gyermeknek, milyen	tása az ételről.
		ételt (az ízét és a hőfo-	ételt fog enni, vagy nem
		kát), és tájékoztatást ad	a gyermek számára
		a gyermeknek az ételről.	érthető módon tájékoz-
			tatja őt.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmények	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmények	Minőségi minimum feletti ajánlás
2.	Terítés.	A szolgáltatásnyújtó	Nem kapnak vizet étke-	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó ad
		megteríti az asztalt.	zés előtt a gyermekek	a terítés közben az	lehetőséget a gyerme-
		(A napközbeni gyer-	(kivéve: cumisüveges	önállóság fokának és	keknek a terítés folya-
		mekfelügyeletbe járó	táplálás vagy leves	a gyermekek belső moti-	matába való bekapcso-
		gyermekek önállóan	adása esetén).	vációjának figyelem-	lódásba.
		megterítenek maguk-		bevételével vonja be a
		nak/egymásnak.)		gyermekeket a terítés
				műveletébe, folyamatos
				megerősítéssel támo-
				gatja az önkiszolgálás
				igényének kialakulását.
				A szolgáltatásnyújtó
				egyszerre csak egy
				gyermeknek tölt vizet,
				amikor az leült az asz-
				talhoz.
3.	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó
	asztalhoz hívja a gyer-	odamegy a gondo-	nem tartja be a gondo-	a gondozási sorrend
	meket.	zási sorrend szerint	zási sorrendet.	szerint hívja asztalhoz
		következő gyermekhez,	Akxxx xs előkét ad, ha	a gyermekeket. (A
		ebédelni hívja, majd a	nem szükséges, és az	sorrendtől a gyermekek
		megfelelő asztalhoz kí-	előkét betűri a tányér	szükségleteinek megfe-
		séri (ha szükséges, segít	alá.	lelően el lehet térni.)
		neki a leülésnél).
		Szükség esetén előkét
		ad a gyermekre.
4.	Tálalás.	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó
		vizet tölt a gyermek	nem a gondozási sor-	asztalonként, a gondo-
		poharába, az asztalra	rendnek megfelelően	zási sorrendnek megfe-
		helyezi az étellel teli	tálalja az ételt, és/vagy	lelően tálalja az ételt a
		tálat (a főételt és a	nem a tevékenységi lé-	tevékenységi lépéseknél
		feltétet), és egyesével	péseknél leírtak szerint.	leírtak szerint.
		szed a gyermekeknek,	Nem ad lehetőséget
		vagy lehetőséget ad a	az önállóságban már
		gyermekeknek, hogy	arra képes gyermekek
		próbálkozzanak az étel	számára, hogy maguk
		kiszedésével. „Jó étvá-	próbálkozzanak az étel
		gyat” kíván.	kiszedésével.

Óvodáskorú gyermekeknél a 7. pont kiegészül a fogmosással. A napközbeni gyermekfelügyeletbe járó gyermekek önállóan végzik a tevékenységet, a szolgáltatásnyújtó felügyelete mellett.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

• Étlap.

1.2.2. Öltözködés ‌

Célmeghatározás

• Legyen biztosítva az ellátásban gondozott gyermekek számára az időjárásnak és az adott tevékenységnek megfelelő kényelmes ruházat.

• Az önálló öltözködés mint önellátási szokás kialakulásának támogatása.

Elfogadhatósági kritériumok a folyamat egészére

• A gyermekek számára minden színtéren (csoportszoba és levegőzés) biztosított a gyermeki tevékenységfor- mákhoz és az időjáráshoz illeszkedő kényelmes ruházat, amely véd és biztosítja a szabad mozgást.

• A gyermekek az önállóságuk szintjének megfelelő, szakszerű segítséget kapnak az önálló öltözködés mint

önellátási szokás kialakulásához.

• Az önállóan még öltözni nem tudó gyermeket is bevonják az öltöztetési folyamatba.

• Az öltözködés feltételrendszere és lebonyolítása olyan módon történik, hogy az mintát adjon, és tegye lehe- tővé az öltözködéssel kapcsolatos szociokulturális szokások elsajátítását.

• A gyermek számára örömforrás legyen az öltöztetés, járuljon hozzá a saját fizikai énkép alakulásához, a test-

tudatosság fejlődéséhez.

• A napközbeni gyermekfelügyeletbe járó háromévesnél idősebb gyermekek önállóan végzik a tevékenységet.

• További kimeneti és eredményességi kritériumokat az egyes standardoknál határoztuk meg részletesen.

Az eredményesség mérésének módja

• A szolgáltatás vezetője/hálózati koordinátor megfigyeléssel ellenőrzi az öltözködést mint gondozási műve- letet.

• A szolgáltatásnyújtó önértékelést végez.

Javasolt mérési és értékelési eszköz, eljárás

• Megfigyelési jegyzőkönyv, önértékelési kérdőív.

Input feltételek

• Minden gyermek számára biztosított a napi tevékenységekhez és az időjáráshoz illeszkedő ruházat: egy öl- tözet a csoportszobán belüli játékhoz és egy öltözet a levegőzéshez, valamint – szükség esetén – egy-egy öltözet pótruházat.

• Az öltözködéshez biztosítottak a 15/1998. NM rendelet 11. sz. melléklete szerinti tárgyi feltételek.

• Személyi feltételként biztosított azoknak a gyermekeknek a felügyelete (társ-szolgáltatásnyújtó, segítő), akik éppen nem vesznek részt az öltözködési folyamatban.

Kapcsolódások más szabályzókkal, szakmai leíró és folyamatstandardokkal, előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom ‌

• Családi bölcsőde. Tájékoztató. (2019). 2. javított kiadás. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Buda-

pest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxx-xxxxxxxx-xxxxxxxxx- to-201909.pdf. (2021.08.30.)

• Munkahelyi bölcsőde. Tájékoztató. (2019). 2. javított kiadás. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Bu-

dapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxx- koztato.pdf (2021.08.30.)

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.,

Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

• Dr. Maxxxxx, M., Laxxxx Xxxxxxx Xxxxxx, M., Xx. Xxxxxx, X. (2012). Az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése és

gondozása. Líceum Kiadó, pp. 237–254.

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)

• Az öltözködéshez szükséges tárgyi feltételrendszer biztosítása a fenntartó feladata.

• A szolgáltatásnyújtó feladata a gyermek ruházatával kapcsolatos problémák visszajelzése a szülőnek, és a tárgyi eszközökkel kapcsolatos problémák visszajelzése a fenntartónak.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

Jelen standard azokra a helyzetekre íródott, amikor a tevékenységek helyszínének változásához kapcsolódik az öl- tözködési folyamat (megérkezés a szolgáltatásba, átöltözés a levegőztetéshez, átöltözés a levegőztetés után), és a felsőruházat cseréjével jár együtt az öltözködés. A tisztálkodás, pelenkacsere utáni öltözködéshez a felsőruházat felvételének lépésénél kapcsolódik a folyamat.

1.2.2.1. Öltöztetés (leíró-előíró standard)

Célmeghatározás

Azoknak a csecsemőkorú gyermekeknek az öltöztetése, akik még részben sem képesek önállóan felvenni a ruhada- rabjaikat, annak érdekében, hogy a gyermek az egyes tevékenységekhez és az időjáráshoz illeszkedő ruházatot visel- je. A gyermek megismerkedjen az öltözködés folyamatával, az öltözködési folyamatban a saját szerepével. Megfelelő alapok alakuljanak ki az önálló öltözködés tanulásához (gyermek motivációja és ismeretei a saját testéről, a ruházko- dásról, az öltözködés folyamatáról). A gyermek számára örömforrás legyen az öltöztetés, járuljon hozzá a saját fizikai énképe alakulásához, a testtudatosság fejlődéséhez és a szociális kompetencia alakulásához.

Azoknál a gyermekeknél, akiknél kialakult az önálló öltözködés képessége, a szolgáltatásnyújtó feladata a ruhá- zat ellenőrzése, illetve segítség nyújtása a ruházat elrendezésében, a gyermek önállóságának megfelelően. Az alábbi standard a gyakorlati jelentősége miatt, az önállóan öltözködni még nem tudó, illetve a jelentősebb segítséggel öltöző gyermek öltöztetésére és vetkőztetésére vonatkozik.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategó- riák/megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	Előkészítés.	A szolgáltatásnyújtó elő- készíti az öltözködéshez a gyermek ruháját.	Egyáltalán nincs vagy részben van előkészítve minden ruhadarab az öltözködéshez. Az öl- töztetés helyét tekintve nem érhető el könnyen az előkészített ruha.	Minden eszköz és a gyermek ruhája a szolgáltatásnyújtó által könnyen elérhető, oda van készítve, ahol az öltöztetés történik (pe- lenkázó, öltözőpad).
2.	A gyermek figyelmének felkeltése a játék során az öltözködésre.	A szolgáltatásnyújtó ne- vén szólítja a gyermeket, jelzi számára, hogy mi fog történni, és kiviszi az öltöztetésre szolgáló helyiségbe (kivételt képez, ha az öltözködés helyszíne a játszószoba), elhelyezi az öltöztetésre szolgáló alkalmatos- ságon (pelenkázó, öltöztetőasztal).	A szolgáltatásnyújtó (kivételes helyzetektől eltekintve) nem tartja a gondozási sorrendet, nem szólítja nevén a gyermeket, nem beszél a gyermekhez, nem tart szemkontaktust. Nincs tekintettel a gyermek egyéni igényeire, fejlett- ségére, ahogyan kiviszi és az öltözködésre szol- gáló alkalmatosságon elhelyezi a gyermeket (pl. karra fektetve viszi ki a gyermeket, aki már ölben, egyenesen tartva érzi komfortosabban magát, vagy lefekteti az ülni már tudó és akaró gyermeket a pelenká- zóra).	A gondozási sorrend szerint az öltözkö- désben soron lévő gyermeket szólítja öltözködéshez a szol- gáltatásnyújtó. A nevén szólítja a gyermeket. A gyermek korát, igényeit és fejlettségi szintjét figyelembe veszi annak megválasztásánál, aho- gyan kiviszi a gyermeket az öltöztetéshez, illetve ahogyan elhelyezi az öltöztetésre szolgáló alkalmatosságon. A gyermekkel, amikor csak lehet, a művelet során tartja a szemkontak- tust, és beszélget vele: mindig jelzi, hogy mi fog vele történni, illetve szavakba önti a gyermek élményét, segíti az élmény tudatosulását.
3.	Öltöztetés és vetkőztetés.	A szolgáltatásnyújtó az alsó-, majd a felsőruhá- zat egyes ruhadarabja- iba öltözteti a gyer- meket, majd ráadja a cipőjét. A vetkőztetés fordított sorrendben történik.	A szolgáltatásnyúj- tó nem a minőségi minimumnál meghatá- rozottak szerint végzi az öltöztetést és vetkőz- tetést.	A szolgáltatásnyújtó a gyermek együttműkö- dését kérve, a gyermek mozdulataihoz kapcso- lódva, azt türelmesen kivárva, a lépéseknél meghatározott sorrend- ben felöltözteti, levet- kőzteti a gyermeket. Mozdulatai határozot- tak, de gyengédek. Az előző lépésnél leírtak szerint tartja a gyermek- kel a szemkontaktust, és folyamatosan kommu- nikál. Kommunikációja halk és sok pozitív meg- erősítést tartalmaz. A gyermek én- és testtu- datát erősíti a folyama- tos beszélgetéssel.

Sor- szám ‌

Lépések

Értékelési kategó- riák/megfelelőségi kritériumok

Nem elfogadható minőség

(jellemző hibák)

Minőségi minimum- követelmény

Minőségi minimum feletti ajánlás

Lépések végrehajtá-

sának módja

Az öltöztetés és a vet- kőztetés befejezése.

A szolgáltatásnyújtó a következő tevékenység helyszínére viszi/kíséri a gyermeket.

A szolgáltatásnyújtó nem tartja be a megfe- lelőségi minimumnál leírt követelményeket. Amennyiben további gondozási művelet mi- att elhagyja a helyiséget vagy a játszóudvart, nem győződik meg róla, hogy a felügyeletet gyakorló figyel-e arra a gyermekre, akit vissza- hozott az öltöztetésből.

A gyermek számára jelzi a következő történést. A 2. pontban leírtak szerint végzi a mozdu- latokat.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

• Fejlődési napló.

1.2.3. Tisztálkodás

A bölcsődei ellátásra vonatkozó standardok előirányzata szerint a csecsemők és a kisgyermekek esetében nem fel- tétlenül szükséges a fogmosás.

Célmeghatározás

A tisztálkodás célja egyrészt a tisztasági és testi higiéniai szükségletek kielégítése, másrészt annak a nevelési célnak az elérése, hogy a gyermek számára a mosakodás (arc-, kézmosás) és a hajápolás szokássá formálódjon és igénnyé váljon. A fésülködésnél cél, hogy a gyermek megtanulja eldönteni a mosakodási folyamat végén, hogy szükséges-e a fésülködés. A másik nevelési cél, hogy a mosakodás és fésülködés műveletei készséggé váljanak. A gyermek a fé- sülködés által is tanulja a saját testéhez mérten az irányokat (elöl, hátul, oldalt).

A tisztálkodás segítése során törekedni kell arra – mint minden gondozási művelet esetében –, hogy megőrizzék és felkeltsék a tevékenység nyújtotta örömet, hogy a gyermek szívesen végezze a tisztálkodási tevékenységet, öröm- mel várja a gondozási műveletet, és öröm legyen számára a tisztaság érzése is. Fontos, hogy minden gyermekkel egyénileg foglalkozzon a szolgáltatásnyújtó, vigye, illetve kísérje végig a gondozási műveletet sietség, kapkodás nélkül.

A tisztálkodás gondozási tevékenységét szabályozó standard célja, hogy a mosakodás, fogmosás és fésülködés gondozási tevékenységeihez biztosítva legyenek az előírt feltételek. A mosakodás és fésülködés az egészségnevelé- si, egészségmegőrzési célokat szem előtt tartva, szakszerűen legyen előkészítve és végrehajtva.

Elfogadhatósági kritériumok a tevékenységterület egészére

• A gyermek a mosakodáshoz és a fésülködéshez a saját képességeit kiegészítő, az önállóságát nem korlátozó támogatást kap.

• Pozitív, jó pedagógiai légkörben zajlik a gondozás.

• Megfelelő idő áll rendelkezésre a részfolyamatok, műveletek begyakorlásához.

• A gondozási műveleteket következetesen és rendszeresen hajtják végre.

• A gondozási művelet végén a gyermek keze, arca tiszta, haja rendezett.

Az eredményesség mérésének módja

• A szolgáltatásnyújtó a mosakodási folyamat végén ellenőrzi a művelet megfelelőségét.

• A szolgáltatásnyújtó önértékelést végez.

• Több szolgáltatásnyújtó esetén a szolgáltatásvezető, hálózat esetén a hálózati koordinátor ellenőrzi a gondo- zási folyamatot, és külső értékelést végez.

Javasolt mérési és értékelési eszköz, eljárás

• Önértékelési szempontsor.

• Megfigyelési jegyzőkönyv.

Input feltételek

• A fürdőszobában minden gyermek számára a saját jelével ellátott, esztétikus törölköző és gyermek méretű fésű áll rendelkezésre. A törölköző- és fésűtartó elhelyezése a gyermekek méreteihez igazodik.

• Személyi feltételek: a szolgáltatásnyújtó.

• Tárgyi feltételek: a 15/1998. NM rendelet 11. sz. melléklete szerint.

Kapcsolódások más szabályzókkal, szakmai leíró és folyamatstandardokkal, előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom

• 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 11. számú melléklete; xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/ jogszabaly?docid=99800015.nm (2021.05.31.)

• A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. (2021). Magyar Bölcsődék Egyesülete. xxxxx://xxxxx.

com/magyarbolcsodekegyesulete/docs/bolcsodei_orszagos_alapprogram_oldalak (2021.08.30.)

• Munkahelyi bölcsőde. Tájékoztató. (2019). 2. javított kiadás. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Bu-

dapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxx- koztato.pdf (2021.08.30.)

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.,

Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

• Dr. Daxxx, X., Xxxxxx, X. (1998). A Lóczy. Pikler-Lóczy Társaság a Kisgyermekekért, pp. 43–45.

• Dr. Maxxxxx, M., Laxxxx Xxxxxxx Xxxxxx, M. & Xx. Xxxxxx, X. (2012). Az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése és gondozása. Líceum Kiadó, pp. 255–271

• Dr. Mixxxxxx, X., Dr. Pexxx, X. (2009). Tájékoztató a betegellátás és a járványügyi gyakorlat részére engedélyezett

és forgalmazott fertőtlenítő szerekről. OEK, Budapest.

• Dr. Pexxx, X., Dr. Mixxxxxxx, X. (2012). Tájékoztató a fertőtlenítésről. A járványügyi gyakorlatban és az egészségügyi szolgáltatásban alkalmazható fertőtlenítő eljárások kézikönyve. OEK, Budapest.

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)

• A folyamat tervezéséért felelős: hálózati koordinátor/szolgáltatásnyújtó.

• A folyamat végrehajtásáért felelős: szolgáltatásnyújtó.

• A folyamat ellenőrzéséért felelős: szolgáltatásvezető/hálózati koordinátor.

• A folyamat értékeléséért felelős: szolgáltatásvezető/hálózati koordinátor.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás ‌

Az alábbiakban megjelenő leíró és folyamatstandardok a mosakodás lebonyolításának folyamatát tükrözik.

Ahhoz, hogy meg tudjon valósulni a mosakodás folyamata, szükségesek a tárgyi feltételek, a fürdőszoba és be- rendezési tárgyainak megléte, amelyek minden esetben a gyermekek méreteihez igazodnak.

Természetesen meghatározó lesz, hogy a gyermek mennyire önálló, tudja-e egyedül végezni a műveleteket, illet- ve milyen mértékű segítséget igényel.

A napirendben rögzített alkalmakkor: érkezéskor, reggeli előtt, ebéd előtt, uzsonna előtt, bili és vécé használata után, illetve szükség szerint mosnak kezet a gyermekek. Ébredés után, illetve szükség esetén végzi a fésülködést.

1.2.3.1. Tisztálkodás előkészítése (leíró-előíró standard)

Célmeghatározás

A mosakodás gondozási tevékenységét szabályozó standard célja, hogy a mosakodás, fésülködés gondozási (tisztál- kodás) tevékenységekhez elő legyenek készítve a szükséges eszközök.

Sor- szám	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok területei	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	A szolgáltatásnyújtó kikészíti a gyermek jelével ellátott törölközőt.	A gyermeknek nincs a fürdő- szobában a törölközője.	A törölközőtartón megtalál- ható a gyermek saját jelével ellátott törölközője.
2	A szolgáltatásnyújtó szappant vagy folyékony szappant készít elő a mosdókagylókhoz.	Nincs megfelelő mennyiségű szappan vagy nincs min- den mosdókagylónál; nincs elérhető magasságban és távolságban.	A gyermeknek szappan vagy folyékony szappan áll rendel- kezésére elérhető magasság- ban. A szappan a gyermek kezének megfelelő méretű, a folyékony szappan könnyen pumpálható.
3.	A szolgáltatásnyújtó gondos- kodik róla, hogy minden gyer- mek számára a fürdőszobában rendelkezésre álljon saját fésű.	Nincs a gyermekek számára saját fésű, vagy nem olyan magasságban tárolják, hogy a gyermek azt elérje.	A fürdőszobában minden gyer- mek számára külön – elérhető magasságban – fésűtartón találhatók a fésűk, a gyerme- kek jelével ellátva.

1.2.3.2. Tisztálkodás segítése (folyamatstandard)‌

Célmeghatározás

Azoknál a gyermekeknél, akik még nem képesek önállóan a tisztálkodásra, a tisztálkodás az egészségnevelési célo- kat (mosakodás és fésülködés iránti igény, az ezzel kapcsolatos önellátási képesség és szokás kialakítása) szem előtt tartva, szakszerűen legyen végrehajtva. A gyermekek testi higiéniája biztosítva legyen.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	A gyermeket a fürdő- szobába hívja a szolgál- tatásnyújtó.	A játék folyamatá- ban nevén szólítja a gyermeket és kikíséri a fürdőszobába. Egy gyermeket hív a mox- xxxxxx, ha szobatiszta gyermekekről van szó, akkor két gyermeket is kihívhat.	Nem hívja, nem szólítja meg a gyermeket a nevelő. Nem a keresztnevén szólítja a gyermeket. Nem a szobán keresztül hívja a gyermeket.	Odamegy gyermekhez beszédtávolságba. Hal- kan, a játék folyamatá- ban a keresztnevén szó- lítja meg a gyermeket. Kivárja, míg leteszi vagy befejezi a játékot. Együtt mennek ki a fürdőszobába.
2.	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó
	segít a gyermeknek	odakíséri a gyermeket a	elmulasztja a segítség-	a gyermek önállósági
	felkészülni a mosako-	mosdóhoz, és amennyi-	nyújtást a ruha ujjának	szintjének megfelelő
	dáshoz.	ben szükséges, segíti	felhajtásakor. Ha a	segítséget nyújt a
		a gyermek ruhájának	kisgyermek önállóan	mosakodáshoz való
		ujját felhajtani. Ha	képes erre előkészülni,	előkészületben.
		a gyermek teljesen	akkor hiba, ha nem
		önállóan készül elő	ellenőrzi a szolgáltatás-
		a mosakodáshoz, a	nyújtó az előkészületet.
		szolgáltatásnyújtó
		ellenőrzi.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
3.	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó
	segíti a tisztálkodást.	segítséget nyújt a	olyan instrukciókat ad,	a segítségnyújtást a
		csap megnyitásában,	illetve olyan elváráso-	gyermek önállósági
		a mosakodásban (arc,	kat, amelyek a gyermek	fokához, képességeihez
		kéz mosásában) és a	számára nem érthetők,	igazítja.
		csap elzárásában, a	nem összeegyeztet-	Mozdulatai finoman
		mosakodás utáni töröl-	hetők a képességeivel,	egészítik ki a gyerme-
		közés során a törölköző	önállósága fokával. El-	két, a gyermek önálló
		megtalálásában, le- és	mulasztja előre jelezni	kezdeményezésére
		felakasztásában, a	a következő lépéseket.	reagál, és ahhoz kap-
		szárazra törölközésben,	Nem kommunikál a	csolódik a segítség-
		illetve a mosakodás	gyermekkel a folyamat	nyújtásban. Folyama-
		utáni fésülködésben.	során. Rutinszerűen	tosan kommunikál a
		Megmutatja az egyes	végzi a gondozást	gyermekkel:
		műveleteket, ellenőrzi	arra törekedve, hogy a	a gyermeknek a
		a víz hőmérsékletét és a	kívánt higiénés állapot	korának megfelelő
		részben, illetve teljesen	minél előbb elérhető	instrukciókat ad, illetve
		önállóan végrehajtott	legyen. Mozdulatai	elmondja, mit csinál
		műveleteket, valamint	nem a gyermekéhez	vele, szavakba foglalja
		azok eredményességét.	igazodnak, túlságo-	a gyermek reakcióit is,
			xxx irányadó, uralja,	a beszélni tudó gyer-
			elnyomja a gyermek	mekek érdeklődését
			önálló kezdeményezé-	nyomon követi, válaszol
			sét, nem ad elég időt	a kérdéseikre; válaszai
			a gyermeknek. Nem	adekvátak, egyértel-
			a gyermekre figyelve	műek. A mozdulato-
			végzi ezt a gondozási	kat szükség szerint
			tevékenységet.	bemutatja, illetve
			Egy pelenkás és egy	megmutatja, és nevén
			szobatiszta gyermek	nevezi az alkalmazott
			nem vihető ki egy-	tárgyat a még nem
			szerre.	beszélő gyermeknek. A
				gyermek önálló próbál-
				kozását szóbeli, pozitív
				megerősítéssel bátorít-
				ja, visszacsatolást ad a
				sikeres mozdulatokra.
				Kivárja a gyermek
				próbálkozásait, ha szük-
				séges, segít.
				Lehetőséget ad a mosa-
				kodás során arra, hogy
				a gyermek ismerkedjen
				a vízzel, ellenőrzi a
				megfelelő tisztaságot,
				illetve segíti a gyer-
				meket, hogy a tükör
				segítségével ellenőriz-
				ze magát.
				Egyszerre egy gyermek-
				kel foglalkozik. Ha két
				gyermek van, akkor a
				figyelmét megosztva,
				felváltva segíti a két
				gyermeket.
4.	A szolgáltatásnyújtó	Étkezések utáni mo-	A fogmosás módja vagy	A szolgáltatásnyújtó a
	segíti a fogmosást a	sakodáskor a szolgál-	a szolgáltatásnyújtó	gyermek életkorának
	három év feletti gyer-	tatásnyújtó úgy segíti	gondozást segítő	megfelelő szinten
	mekeknél.	a fogmosást, hogy a	tevékenysége nem	beszélget a fogápolás
		gyermek mellé guggol,	felel meg a minőségi	jelentőségéről a fog-
		bemutatja a helyes	minimumnál elvárt	mosás ideje alatt.
		technikát.	követelményeknek.

Sor- szám ‌	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám ‌	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
5.	A szolgáltatásnyújtó kezet mos.	A szolgáltatásnyújtó megmossa a saját kezét is a fürdőszoba felnőt- tek számára kialakított mosdójánál.	Nem mos kezet a szol- gáltatásnyújtó.	Xxxxx mos, példát mu- tat a gyermekeknek.
6.	A szolgáltatásnyújtó bemegy a csoportszo- bába.	A szolgáltatásnyúj- tó, ha már minden gyermek befejezte a mosakodást, bemegy a csoportszobába.	Felügyelet nélkül marad a gyermek a fürdőszobában.	A szolgáltatásnyújtó akkor hagyja el a fürdő- szobát, amikor minden gyermek befejezte a tisztálkodást.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

• A gyermek fejlődéséről vezetett dokumentáció.

1.2.3.3. Pelenkázás, tisztázás (folyamat-előíró standard)

Célmeghatározás

A pelenkás gyermek számára biztosítva legyen a higiéniai és testi komfortbeli igényeknek megfelelően a pelenka- csere. A pelenkázás során a vetkőzés és öltözés folyamatába a gyermek – a saját képességeinek megfelelően – aktí- van bevonódjon. A pelenkázás során a testtudata, a saját testével való pozitív viszonya erősödjön, a teste működé- sével kapcsolatos ismeretei bővüljenek.

Elfogadhatósági kritériumok a folyamat egészére

• A gyermek számára a fiziológiai és testi komfortszükségleteinek megfelelő gyakoriságú pelenkacsere.

• A gyermek az önállósága szintjének megfelelően bevonódik a pelenkázáshoz kapcsolódó vetkőzésbe és öl- tözködésbe.

• A pelenkázás során a szolgáltatásnyújtó kommunikációja erősíti a testi funkciók feletti tudatosság kialakulá-

sát.

• A gyermek számára a pelenkázás olyan pozitív élmény legyen, ami segíti a saját testének, testi funkcióinak megismerését és elfogadását, a záróizomkontroll4 konfliktusmentes kialakulását.

A további kimeneti és eredményességi kritériumokat az egyes standardoknál határoztuk meg részletesen.

Az eredményesség mérésének módja

• Önértékelés: a szolgáltatásnyújtó a pelenkázás folyamat végén ellenőrzi a művelet megfelelőségét.

• Hálózat esetén a hálózati koordinátor megfigyeléssel ellenőrzi a pelenkázást.

Javasolt mérési és értékelési eszköz, eljárás

• Megfigyelési jegyzőkönyv.

• Önértékelési kérdőív.

4 Záróizomkontroll: a gyermekek képesek felismerni az ürítési szükségletet, és a szükséglet kielégítését késleltetni.

Input feltételek

A pelenkázáshoz a következő tárgyi feltételek biztosítása szükséges

• A gyermekfürdőszobában a pelenkázáshoz szükséges – 15/1998. NM rendelet szerinti eszközök, valamint gyermekenként elegendő mennyiségű pelenka és nedves törlőkendő; gyermekkád vagy zuhanyozó.

• A szennyezett pelenkák és ruhaneműk tárolása.

• A gyermek mosdatásához szappan, mosdókesztyű, törölköző.

• A pelenkázó fertőtlenítéséhez fertőtlenítőszer.

• A pelenkázóasztal leterítéséhez textilpelenka vagy pelenkázó alátét.

• Az állva pelenkázáshoz kell egy biztonságos fogódzásra alkalmas hely (pad, kapaszkodó, kisszék vagy kispad vele szemben, amire a szolgáltatásnyújtó le tud ülni), illetve biztosítani kell a gyermek számára – amennyiben az állva pelenkázás a földön történik –, hogy ne álljon a hideg kövön cipő nélkül.

Pelenkázáshoz tilos gumikesztyűt használni!

Kapcsolódások más szabályzókkal, szakmai leíró és folyamatstandardokkal, előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom

• 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, va- lamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 11. sz. melléklet xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxx- ly?docid=99800015.nm (2021.05.31.)

• A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. (2021). Magyar Bölcsődék Egyesülete. xxxxx://xxxxx.

com/magyarbolcsodekegyesulete/docs/bolcsodei_orszagos_alapprogram_oldalak (2021.08.30.)

• Munkahelyi bölcsőde. Tájékoztató. (2019). 2. javított kiadás. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Bu-

dapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxx- koztato.pdf (2021.08.30.)

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.,

Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

• Dr. Xxxxxxx, M., Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx, M., Xx. Xxxxxx, X. (2012). Az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése és

gondozása. Líceum Kiadó, pp. 216–228.

• Dr. Xxxxxxxx, X., Dr. Xxxxx, X. (2009). Tájékoztató a betegellátás és a járványügyi gyakorlat részére engedélyezett és forgalmazott fertőtlenítő szerekről. OEK, Budapest.

• Dr. Xxxxx, X., Dr. Xxxxxxxx, X. (2012). Tájékoztató a fertőtlenítésről. A járványügyi gyakorlatban és az egészségügyi

szolgáltatásban alkalmazható fertőtlenítő eljárások kézikönyve. OEK, Budapest.

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)

• A tárgyi feltételrendszer biztosítása a fenntartó felelőssége.

• A szülő biztosítja a gyermek számára a pelenkát, nedves törlőkendőt, bőrápoló krémet és szennyeződés ese- tére a váltóruhát.

• A szolgáltatásnyújtó feladata a pelenkázáson túl a pelenkázóasztal fertőtlenítése.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

A pelenkázást a napirenden belül étkezések előtt, illetve szükségletnek megfelelően végezzük. A szennyezett pe- lenkák és szennyezett ruhaneműk tárolásánál a népegészségügyi feladatokért felelős központi hatóság (Nemzeti Népegészségügyi Központ – NNK) által meghatározott szabályokat kell figyelembe venni.

A pelenkázásnál szem előtt tartjuk, hogy a gyermek számára a pelenkázás az egyik leginkább intim helyzet, amiben a legkiszolgáltatottabbnak érezheti magát. Ezért olyan testhelyzetet kínáljunk a számára, amiben ő bizton- ságban érzi magát. A pelenkázás is – a többi gondozási művelethez hasonlóan – alkalmat ad arra, hogy a gyermek is- mereteket szerezzen a saját teste működéséről. Kíváncsiságának kielégítése lehetőséget teremt arra, hogy felkeltsük érdeklődését a bili/vécé használata iránt. A pelenkázás történhet a gyermek álló helyzetében is. Ebben az esetben a gyermek cipőjét, nadrágját le kell venni, és biztosítani számára a biztonságos és komfortos (a tárgyi feltételeknél meghatározott) körülményeket.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategó- riák/megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minimum feletti minőségi ajánlás
Sor- szám	Lépések	A lépések végrehaj- tásának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minimum feletti minőségi ajánlás
1.	Előkészítés.	A szolgáltatásnyújtó előkészíti a pelen- kázáshoz szükséges eszközöket.	Egyáltalán nincsenek vagy csak részben vannak előkészítve a pelenkázáshoz szüksé- ges eszközök.	A szolgáltatásnyújtó minden pelenkázás előtt előkészíti a tiszta pelenkát, nedves törlőkendőt, bőrápoló krémet és a gyermek váltóruháját.
2.	A gyermek kiemelése a	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyújtó	A gondozási sorrend
	játékból.	nevén szólítja a gyer-	(a szükség szerinti	szerint a pelenkázás-
		meket, jelzi számára,	pelenkázási igénytől	ban soron lévő vagy a
		hogy mi fog történni, és	eltekintve) nem tartja	pelenkázást gondozási
		kiviszi a fürdőszobába,	a gondozási sorrendet.	sorrenden kívül igénylő
		elhelyezi a pelenkázó-	Nem szólítja nevén a	gyermeket szólítja
		xxxxxxxx (ha fektetve	gyermeket, nem beszél	pelenkázáshoz a szol-
		pelenkáz), vagy odaál-	a gyermekhez, nem tart	gáltatásnyújtó. A nevén
		lítja a pelenkázóasztal	szemkontaktust. Nincs	szólítja a gyermeket. A
		mellé (ha a gyermek	tekintettel a gyermek	gyermek korát, igényeit
		az állva pelenkázást	egyéni igényeire,	és fejlettségi szintjét
		igényli).	fejlettségére abban,	figyelembe veszi annak
			ahogyan xxxxxxx és a	a módnak a megvá-
			pelenkázóasztalon	lasztásánál, ahogyan
			elhelyezi a gyermeket	kiviszi a gyermeket a
			(pl. karra fektetve viszi	pelenkázáshoz, illetve
			ki a gyermeket, aki már	ahogyan elhelyezi a
			ölben, egyenesen tartva	pelenkázóasztalon,
			érzi komfortosabban	illetve állva pelenkázás
			magát, vagy lefekteti	esetén az asztal mellett.
			azt a gyermeket, aki már	A pelenkázóasztalra
			állva igényli a pelenká-	úgy fekteti a gyermeket,
			zást).	hogy a törzsénél fogva
				emeli fel, és a hátát,
				valamint a nyakát és a
				fejét alátámasztja.
				A gyermekkel a művelet
				során tartja a szemkon-
				taktust, és beszél hozzá:
				mindig jelzi, hogy mi
				fog vele történni, illetve
				szavakba önti a gyer-
				mek élményét, segíti az
				élmény tudatosulását.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategó- riák/megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minimum feletti minőségi ajánlás
Sor- szám	Lépések	A lépések végrehaj- tásának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minimum feletti minőségi ajánlás
3.	Vetkőztetés.	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyúj-	A szolgáltatásnyújtó
		leveszi/segíti levenni a	tó nem a minőségi	a gyermek együtt-
		gyermek ruháját derék-	minimumnál meghatá-	működését kérve, a
		tól lefelé (amennyiben	rozottak szerint végzi	gyermek mozdulatai-
		szennyezett, akkor	a vetkőztetést, illetve a	hoz kapcsolódva, azt
		derékon felül is). Leveszi	vetkőzés segítését.	türelmesen kivárva,
		a szennyezett pelenkát,		a meghatározott
		és a gyűjtőedénybe		sorrendben levetkőzteti
		dobja.		a gyermeket, illetve a
				gyermek fejlettségének
				megfelelően segíti a
				vetkőzést.
				A vetkőztetésnél első-
				ként a gyermek cipőjét
				veszi le. Leveszi a gyer-
				mekről a szennyezett
				pelenkát, és a tárgyi
				feltételeknél megha-
				tározottak szerint a
				megfelelő gyűjtőedény-
				be dobja (szennyezett
				ruhanemű esetén a
				ruhát is külön szeny-
				nyestartóba helyezi).
				Mozdulatai határozot-
				tak, de gyengédek. Az
				előző lépésnél leírtak
				szerint tartja a gyermek-
				kel a szemkontaktust és
				folyamatosan kommu-
				nikál. Kommunikációja
				halk, sok pozitív meg-
				erősítést tartalmaz.
4.	Tisztára törlés/mos-	A szolgáltatásnyúj-	Nem a minimumköve-	A szolgáltatásnyújtó
	datás.	tó szükség szerint	telményeknél meghatá-	vizelet esetében nedves
		megtisztítja a szeny-	rozottak szerint történik	törlőkendővel meg-
		nyezett bőrfelületet, és	a szennyezett bőrfelület	tisztítja a szennyezett
		a szennyezett ruhát a	megtisztítása (pl. a	bőrfelületet (kivéve, ha
		szennyestartóba, illetve	széklettel szennyezett	a gyermek ruházata is
		zacskóba helyezi.	bőrfelületet nem mos-	szennyeződött, ebben
			datással tisztítja meg	az esetben a széklettel
			a szolgáltatásnyújtó,	való szennyezettségnek
			vizelettel szennyezett	megfelelően mosdat).
			pelenka cseréjénél nem	Széklet esetén, illetve
			tisztítja meg a bőrfelü-	ha a gyermek ruházata
			letet).	szennyezett, megmos-
			Nem kerül szennyes-	datja a gyermeket szap-
			tartóba vagy zacskóba a	pannal, folyóvíz alatt.
			szennyezett ruha.	A szolgáltatásnyújtó
				folyamatosan beszélget
				a gyermekkel, jelzi a
				történéseket, bátorítja a
				gyermeket a közremű-
				ködésre. A gyermek
				fejlettségétől függően
				beszél a vécé és a bili
				használatának lehető-
				ségéről.

Sor- szám ‌	Lépések	Értékelési kategó- riák/megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minimum feletti minőségi ajánlás
Sor- szám ‌	Lépések	A lépések végrehaj- tásának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minimum feletti minőségi ajánlás
5.	Pelenkaváltás és	A szolgáltatásnyújtó	A szolgáltatásnyúj-	A szolgáltatásnyújtó
	öltözés.	tiszta pelenkát ad a	tó nem a minőségi	a gyermek saját tiszta
		gyermekre, szükség sze-	minimumnál meghatá-	pelenkáját adja rá,
		rint bekrémezi a bőrét,	rozottak szerint végzi az	a gyermek bőrét az
		majd az alsó-, illetve a	öltöztetést.	orvos iránymutatásai
		felsőruházat egyes ru-		szerint ápolja a pelen-
		hadarabjaiba öltözteti a		kázás előtt. A gyermek
		gyermeket, végül ráadja		együttműködését
		a cipőjét.		kérve, a gyermek moz-
				dulataihoz kapcsolódva,
				azt türelmesen kivárva,
				a meghatározott sor-
				rendben felöltözteti a
				gyermeket. Mozdulatai
				határozottak, de gyen-
				gédek. A szemkontak-
				tus és a kommunikáció
				folyamatos.
6.	Kézmosás.	A pelenkázás után a	A kézmosás elmarad	A szolgáltatásnyújtó
		szolgáltatásnyújtó segíti	bármelyik fél részéről.	a „Tisztálkodás” c.
		a gyermek kézmosását,		szakmai standard 2–3.
		ő maga is kezet mos.		pontja szerint segíti a
				gyermek kézmosását,
				utána maga is kezet
				mos.
7.	A pelenkázás befeje-	A szolgáltatásnyújtó	Nem történik meg a	A pelenkázóasztal fer-
	zése.	lefertőtleníti a pelen-	pelenkázóasztal fertőt-	tőtlenítését a közegész-
		kázóasztalt, és tiszta	lenítése. Nem cseréli ki	ségügyi eljárások szabá-
		textilpelenkát vagy	a pelenkázóasztalon a	lyai szerint elvégzi.
		eldobható pelenkázó	textilpelenkát vagy az	A gyermek számára jelzi
		alátétet terít a pelen-	eldobható pelenkázó	a következő lépést. A 2.
		kázóasztalra. A soron	alátétet.	pontban leírtak szerint
		következő tevékenység		végzi a mozdulatokat.
		helyszínére viszi/kíséri a
		gyermeket.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

• Fejlődési napló.

• Csoportnapló.

• Üzenőfüzet.

1.2.4. Altatás

Célmeghatározás

A standard célja annak biztosítása, hogy minden gyermek nyugodt körülmények között és annyiszor aludhasson egy nap, ahányszor szüksége van rá.

Elfogadhatósági kritériumok a tevékenységterület egészére

• Minden gyermek számára biztosítva vannak a nyugodt alvás körülményei, a felszerelés (rácsos ágy a csecse- mőknek, fektető a nagyobb gyermekeknek, ágynemű stb.), a napirend és a személyi feltételek tekintetében.

• Minden gyermeket legalább naponta egyszer lefektetnek aludni.

• Minden gyermek az önállósági szintjének megfelelő segítséget kap a lefekvéshez.

Az eredményesség mérésének módja

• Önellenőrzés.

• Hálózat esetén a koordinátor megfigyelése.

Mérési és értékelési eszköz, eljárás

• Önértékelés.

• A megfigyelés megbeszélése.

Input feltételek

• A családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyeletet ellátó személy tájékozódik a szü- lőtől a gyermek alvási, pihenési szokásairól, amit figyelembe vesz a napirend kialakításánál.

• Megelőző tevékenység meghatározása: megfelelő napirend lett kialakítva, amely igazodik azokhoz a gyer-

mekekhez is, akik naponta többször alszanak, és azokhoz is, akik már csak naponta egyszer. Ha kinti, szabad levegőn történő altatás is van, akkor erről tájékoztatják a szülőket.

• Személyi feltételek: A 15/1998. NM rendelet 1. melléklete szerint.

• Tárgyi feltételek: bölcsődei berendezés és felszerelés a 15/1998. NM rendelet 11. melléklete szerint.

Kapcsolódások más szabályozókkal, szakmai leíró és folyamatstandardokkal, előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom

• Folyamatos napirend a bölcsődében. (1981). 3. sz. módszertani levél. Bölcsődék Országos Módszertani Intéze-

te xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxx/xxxxxxxxxx_xxxxxxxx_xxxxxxxxxxx_xxxxx.xxx (2021.05.31.)

• Munkahelyi bölcsőde. Tájékoztató. (2019). 2. javított kiadás. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Bu-

dapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxx- koztato.pdf (2021.08.30.)

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.,

Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

• Dr. Xxxxxxx, M., Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx, M., Xx. Xxxxxx, X. (2012). Az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése és

gondozása. Líceum Kiadó.

• Xxxxx X. (2012). Egészségfejlesztés a bölcsődében In: Xxxxxx, S. (szerk.) Tanulmányok a gyermekkori egészségfej- lesztés témaköréből. Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem, pp. 23–53.

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)

• A folyamat végrehajtásáért felelős: a szolgáltatásnyújtó.

• A folyamat ellenőrzéséért felelős: a szolgáltatásnyújtó (szolgáltatásnyújtó önellenőrzéssel), hálózat esetén a koordinátor.

• A folyamat értékeléséért felelős: a szolgáltatásnyújtó, hálózat esetén a koordinátor.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás ‌

„Az alvás a szervezet számára fontos, [...] az idegrendszer védekező mechanizmusa a kifáradás ellen. [...] Minél teher- bíróbbá válik a fejlődés során a gyermek idegrendszere, annál hosszabb ideig képes kifáradás nélkül aktív maradni.”5 A háromévesnél fiatalabbak alvásigénye tehát nagyobb, mint az idősebbeké, az ébrenléti idő fokozatosan nő az évek elteltével. Xxxxxxx, pihentető alvásra van szükség ahhoz, hogy a gyermekeknek ez az igénye ki legyen elégítve, ami viszont elengedhetetlen feltétele a jó ütemű, egészséges fejlődésnek. A napirend kialakítását elsősorban az étkezé- sek és az alvások száma határozza meg, ezért más a napirendje azoknak a gyermekeknek, akik többször alszanak a nap folyamán, és azoknak, akik csak egyszer ebéd után. A napirend tehát akkor lett jól kialakítva, ha minden egyes gyermek igényeit figyelembe vették, és törekedtek arra, hogy az otthoni napirenddel összhangban legyen. Fontos, hogy egyetlen gyermeknek se kelljen várakoznia, hiszen egyénenként változó lehet, ki hányszor és mennyi ideig alszik. Ha naponta ugyanabban az időben fekszenek le, az a biztonságérzet megteremtése mellett a szokások kiala- kítását is szolgálja. A szabadban való alvás – az udvaron töltött játékidő mellett – a szabad levegőn való tartózkodás idejét hosszabbítja meg, ami egyaránt egészséges csecsemő- és kisgyermekkorban is.

A következő leíró standard és a folyamatstandardok célja biztosítani, hogy minden gyermek számára minden tekin- tetben biztosítva legyenek a nyugodt alvás körülményei.

1.2.4.1. Az altatás feltételei (leíró standard)

Célmeghatározás

A standard célja, hogy biztosítva legyenek a feltételek, amelyek a jogszabályoknak, szakmai iránymutatásoknak, a gyermek életkorának, fejlődési jellemzőinek megfelelően teszik lehetővé a nyugodt alvás és a tevékenységek közti pihenés feltételeit.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok területei	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	Minden gyermek az egyéni igényei szerint pihenhet, alhat, ha fáradt.	A szolgáltatásnyújtók nem tartják jónak, ha egy gyermek nem csinál semmit (pihen), ezért valamilyen tevékeny- ségre ösztönzik. Nem az egyénhez igazodik a pihenés és alvás lehetősége (pl. a gyer- meket „leszoktatják” a dél- előtti vagy délutáni alvásról).	A szolgáltatásnyújtók ismerik az egyes gyermekek pihenési és alvási igényét, szokásait. Elfogadják, hogy időnként a gyermekek is elfáradnak, és pihenniük kell. A csecsemő- nél észreveszik az elfáradás jeleit, és ennek megfelelően lefektetik.
2.	Biztosítottak a tárgyi feltételek az alváshoz, pihenéshez.	Nincs megfelelő hely ahhoz, hogy a gyermekek pihenni tudjanak.	Biztosított az alkalmas hely a lefekvéshez. Pihenésre „puhasarok” szolgál, párnák állandóan vannak a szobában. A gyermekek életkora, test- mérete és mozgásfejlettsége szerinti biztonságos fekvő- helyek állnak rendelkezésre az alváshoz. A gyermekek életkora és fejlettségi szintje szerint gyermekágyak/fekte- tők tartoznak a szoba állandó berendezései közé (rácsos ágy esetén előírás a 7 cm-es, függőleges irányú rácsozás).	A szobában és a teraszon is biztosítottak, egész nap elér- hetők a gyermekek számára az alvás, pihenés tárgyi feltételei.

5 Xxxxx X. (2012). Egészségfejlesztés a bölcsődében. In: Darvay S. (szerk.). Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem, Budapest, p. 37.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok területei	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
3.	Az ágyakat/fektetőket előké- szítik.	Az ágyakat/fektetőket nem készítik elő, a gyermek már lefekvésre kész, de várnia kell, amikor felállítják a fektetőjét. Az ágyakat/fektetőket nem mindig ugyanarra a helyre teszik. Nincs saját ágynemű. Az ágyak/fektetők nem felelnek meg a jogszabályban előírtaknak. Szabad levegőn történő alta- tás esetén már az ebédeltetés elején kirakják az ágyneműt a szabadba.	Ebéd alatt vagy után minden gyermek részére kikészítik a saját ágyneművel rendelkező fektetőt. A fektetőket mindig ugyanarra a helyre teszik ki a szobában.	A teraszon van árnyékoló és a kinti altatáshoz ágyak, ame- lyeket megfelelő időjárási vi- szonyok6 esetén előkészítenek az altatáshoz. A segítő akkor viszi ki az ágyneműt, amikor már öltöztetik a gyermekeket.
4.	Egyéni alvásigény szerint (de minden gyermeknek saját magához képest) napon- ta, azonos időben történő fektetés.	Nincs meghatározott alvásidő a napirendben, vagy nem a napirend szerint fektetik le a gyermekeket. Csúszás van a napirendben. Nem veszik figyelembe, ha egy gyermek nagyon elfárad, és aludna.	Jól kialakított a napirend, figyelembe veszi minden egyes gyermek alvásigényét. Az alvásidő mindennap ugyanarra az időpontra esik: ebéd utánra azoknak, akik egyszer alszanak egy nap; dél- előttre és délutánra azoknak, akik kétszer. A pihenési, alvási lehetőséget a gyermekek aktuális fáradtsági szintje szerint, rugalmasan alakítják (pl. egy olyan program esetén, ami jobban kifárasztja a gyermekeket, kicsivel előbbre hozzák az altatást).	Egész éven át biztosított a sza- bad levegőn történő altatás (megfelelő időjárási viszonyok esetén7).
5.	Az elalvást segítő tárgyak biztosítása.	A felnőttek nem fogadják el, nem bátorítják a gyermeke- ket, hogy tartsák maguknál a vigasz- (átmeneti) tárgyukat. Esetleg kifejezetten helytele- nítik ezt.	Elfogadott, hogy a gyerme- kek elalváshoz (is) maguknál tarthassák vigasz- (átmeneti) tárgyukat, azzal aludjanak el. A szolgáltatásnyújtó felkínálja, odakészíti a gyermekek ágyá- ra a vigasztárgyukat.
6.	Csend és nyugalom az alvás- idő alatt.	A felnőttek nincsenek figyelemmel arra, hogy a gyermekek alszanak. Ők ez idő alatt járkálnak, hangosan beszélnek.	A felnőttek csendesen járkálnak és beszélnek, ha a gyermekek már lefeküdtek.	Megfelelő időjárás esetén egész éven át a teraszon altatják a gyermekeket, amely nyugodt, mély alvást tesz lehetővé.
7.	Állandó felügyelet.	Egy felnőtt sincs a gyermekek- kel alvásidő alatt.	Soha nem hagyják magukra a gyermekeket alvás közben sem, egy felnőtt mindig van mellettük.	A teraszon alvó gyermekek is állandó felügyelet alatt vannak.

6 Akkor megfelelők az időjárási viszonyok a kinti altatáshoz, ha nincs hidegebb –5 °C-nál, nincs erős, viharos szél, esős, havas, szeles idő, káni- kula vagy köd.

7 Akkor megfelelők az időjárási viszonyok a kinti altatáshoz, ha nincs hidegebb –5 °C-nál, nincs erős, viharos szél, esős, havas, szeles idő, káni- kula vagy köd.

1.2.4.2. Altatás (folyamat-előíró standard)‌

Célmeghatározás

Lefekvéshez, elalváshoz a gyermek annyi segítséget kap, amennyire szüksége van. A csecsemőket és az önállóan járni még nem képes gyermekeket a szolgáltatásnyújtók teszik az ágyba.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	Étkezés utáni fürdőszo- ba-használat.	Ebéd után a szolgál- tatásnyújtó egymás után kikíséri/kiviszi a fürdőszobába azokat a gyermekeket, akiknek az arcát vagy kezét meg kell mosni, vagy minden gyermeket, ha a fogmo- sás ebéd után történik.	Étkezés után nem viszik a fürdőszobába azokat a gyermekeket, akik maszatosak lettek.	A szolgáltatásnyújtó se- gíti a kéz- és arcmosást, ha szükség van rá. Az önállóan járni nem tudó gyermek arcát és kezét megmossa.	Minden gyermeknél megtörténik a fog- mosás, mosakodás, és szükség szerint a vécé használata, ruhacse- re (ha maszatos lett evésnél).
2.	Ágyhoz (fektetőhöz) kerülés.	A szolgáltatásnyújtó a fürdőszobából az ágyához kíséri vagy viszi a gyermeket. Ha nincs szükség fürdőszoba használatára, akkor az asztaltól kíséri vagy viszi a gyermeket az ágyához. Figyelemmel kíséri a nagyobb gyermekeket, akik maguktól mennek lefeküdni. Ha van elalvást segítő (vigasz-) tárgy, azt odaadja, vagy a gyermekkel együtt veszi elő.	A fürdőszoba használata vagy étkezés után a szolgáltatásnyújtó nem a gyermekekre figyel, hanem esetleg az asztalt szedi le, aminek követ- keztében a gyermekek szaladgálnak, játszani kezdenek, egymással incselkednek. Elalvást segítő (vigasz-) tárgy használatát helyteleníti.	A lépések végrehajtá- sának módjánál leírtak szerint jár el a szolgál- tatásnyújtó. Xxxxxxxx beszél a gyermekhez, bátorítja az elalvást segítő (vigasz-) tárgy használatát.
3.	Felkészülés a lefekvés- hez.	A szolgáltatásnyújtó, ha szükséges, segít levenni a gyermek cipőjét, felesleges ruházatát, hajából kiveszi a csatot vagy hajgumit.	A szolgáltatásnyújtó nem figyeli, hogy a gyer- mek leveszi-e cipőjét, felesleges ruházatát. Nem ellenőrzi, hogy a csecsemő ruházata kényelmes-e alváshoz.	A szolgáltatásnyújtó a lépések végrehajtásának módjánál leírtak szerint jár el. Kedvesen beszél a gyermekhez.
4.	Lefektetés.	A szolgáltatásnyújtó lefekteti és betakarja a gyermeket.	A szolgáltatásnyúj- tó nem megy oda a nagyobb gyermekek- hez, akik már önállóan lefekszenek.	A lépések végrehajtá- sának módjánál leírtak szerint jár el a szolgál- tatásnyújtó. Xxxxxxxx, személyre szabottan beszél a gyermekhez. Aki igényli, mellé ül, egy arc-, hátsimogatással megnyugtatja.	Megfelelően kivá- lasztott, halk zenével, dúdolgatással, mesével segíti az elalvást.
5.	Alvás alatti felügyelet.	A szolgáltatásnyújtó leül a gyermekek mellé.	Nincs felnőtt a gyerme- kekkel az alvás teljes ideje vagy egy része alatt.	A lépések végrehajtá- sának módjánál leírtak szerint jár el a szolgálta- tásnyújtó.	A szolgáltatásnyújtó a szükséges adminiszt- rációt, dokumentációt végzi. Felkészül a követ- kező tevékenységre.

Sor- szám ‌

Lépések

Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok

Nem elfogadható minőség

(jellemző hibák)

Minőségi minimum- követelmény

Minőségi minimum feletti ajánlás

Lépések végrehajtá- sának módja

Ébredés.

A szolgáltatásnyújtó az ébredő gyermekeket köszönti, segíti a felke- lésben (ruházat, cipő). Fürdőszobába kíséri a gyermeket (vécéhaszná- lat, mosakodás, fésülkö- dés vagy fésülés).

Ágyban kell maradni, amíg a többi gyermek fel nem ébred.

A lépések végrehajtá- sának módjánál leírtak szerint jár el a szolgál- tatásnyújtó. A szolgál- tatásnyújtó felkínálja, odakészíti az ágyára a gyermekeknek a vigasz- tárgyukat.

Az egyéni igényeket, rituálékat támogatja az ébredő gyermekeknél.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

• Feljegyzés pl. a beszoktatási naplóba.

• Önellenőrzési és önértékelési dokumentáció.

1.3. Tevékenységterület: játék

Bevezetés

„A játék a gyermekkor legfontosabb tevékenysége, ami segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődést. […] A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kre- ativitást. A kisgyermeknevelő a gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, esetenként mintát nyújt, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok kialakulására. A kisgyermeknevelő, a többi gyermekkel való együttlét örömforrás a gyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.”8

Célmeghatározás

A szolgáltatásnyújtó a játékkészlet biztosításával, a vonzó játékterületek kialakításával, az időkeretek biztosításával és a harmonikus légkör megteremtésével tegye lehetővé a nyugodt, elmélyült játék feltételeit a csoportszobában és az udvaron, továbbá a jóllét és a bevonódás megteremtésével és fenntartásával, a játszókedv megőrzésével, a gyer- mek igényeihez igazodva, kapcsolódjon be a gyermekek játékába, hozzájárulva ezzel a kompetenciák fejlődéséhez.

Elfogadhatósági kritériumok a tevékenységterület egészére

• Vonzó játékterületek állnak a gyermekek rendelkezésére a csoportszobában.

• Vonzó játékterületek állnak a gyermekek rendelkezésére az udvaron (ebbe beletartozik az elegendő mennyi- ségű és minőségű, sokfajta, funkciónként rendszerezetten tárolt játékkészlet is).

• A csoport napirendje jól szervezett, ami azt jelenti, hogy a lehető leghosszabb időtartamok biztosítottak a

játéktevékenységre.

• Jellemző a szolgáltatásnyújtó játékot támogató attitűdje (jó hangulat megteremtése, fenntartása, érdeklődés a gyermekek tevékenysége, játéka iránt, megerősítő, támogató jelenlét).

• A gyermek igényeihez igazodó részvétel a játékban.

8 A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja (2021). Magyar Bölcsődék Egyesülete. xxxxx://xxxxx.xxx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx/ docs/bolcsodei_orszagos_alapprogram_oldalak. p. 8.

Az eredményesség mérésének módja

• A hálózati koordinátor megfigyeli a játék feltételeit és a szolgáltatásnyújtó tevékenységét, viselkedését a já- tékhelyzetekben.

• A szolgáltatásnyújtó önértékelése (a feltételek megteremtésére és a játékban való részvételre vonatkozóan).

Ajánlott mérési és értékelési eszköz, eljárás

• Megfigyelési szempontsorok (a játék feltételei, a szolgáltatásnyújtó tevékenysége, viselkedése a játékhelyze- tekben).

• Önértékelési szempontsor (a feltételek megteremtésére és a játékban való részvételre vonatkozóan).

Input feltételek

• Megelőző feltételek.

• A gyermekcsoport összetételének felmérése (létszám, életkori megoszlás, fiú-lány arány, SNI-gyermekek a csoportban).

• A csoport napirendjének kidolgozása.

• Személyi feltételek: szolgáltatásnyújtó, helyettes, segítő.

• Tárgyi feltételek: bölcsődei berendezés és felszerelés a 15/1998. NM rendelet 11. melléklete szerint.

• Input dokumentáció: az ellátás/szolgáltatás szakmai programja, napirend.

Kapcsolódások más szabályozókkal, szakmai leíró és folyamatstandardokkal, előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom

• 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmé- nyek, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 11. sz. melléklet xxxxx://xxx.xxxxxx. hu/jogszabaly?docid=99800015.nm (2021.05.31.)

• A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. (2021). Magyar Bölcsődék Egyesülete. xxxxx://xxxxx.

com/magyarbolcsodekegyesulete/docs/bolcsodei_orszagos_alapprogram_oldalak (2021.08.30.)

• Munkahelyi bölcsőde. Tájékoztató. (2019). 2. javított kiadás. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Bu-

dapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxx- koztato.pdf (2021.08.30.)

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.,

Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

• Xxxxxxxx, Xxx dr., dr. Xxxxxxx, X., Xxxxx, X. (1997). Játék a bölcsődében. Módszertani levél. Bölcsődék Országos

Módszertani Intézete. Nyomtatásban elérhető hivatalos változata: Korintus, Mné dr., dr. Xxxxxxx, X., Xxxxx, X. (2003). Játék a bölcsődében. Kapocs Füzetek 1. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. xxxxx://xxx.xxxxxx- xxxxxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxx/xxxxx_x_xxxxxxxxxxx.xxx (2021.05.31.)

• Xxxxxxx, Á., Korintus, Mné. (2017). Játék az első életévekben. Készült az EFOP-3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekko-

ri nevelés támogatása kiemelt projekt keretében. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. xxxx://xxx. xxxx000.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/XXXXX_XX_XXXX_XXXXXXXXXXX_xxxxxxxx.xxx; xxxxx://xxxxxx.xx/ wp-content/uploads/2020/06/macske.hu-modszertani-segedanyagok-jatek-az-elso-eletevekben.pdf (2021.05.31.)

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)‌

• A folyamat tervezéséért felelős: a szolgáltatásnyújtó.

• A szervezésért és a folyamat végrehajtásáért felelős: a szolgáltatásnyújtó.

• A folyamat ellenőrzéséért felelős: a szolgáltatásnyújtó (önellenőrzéssel), hálózat esetén a koordinátor.

• A folyamat értékeléséért felelős: a szolgáltatásnyújtó, hálózat esetén a koordinátor.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

A következő leíró standard és folyamatstandard együttesen határozzák meg a játéktevékenység optimális megvaló- sulásának feltételeit. „A játék feltételeinek megteremtése a csoportszobában és az udvaron” (leíró standard) előfelté- tele „A felnőtt részvétele a játékban” c. folyamatstandardnak, hiszen a játéktevékenység ideális feltételeinek megléte jelentősen befolyásolja a szolgáltatásnyújtó játékban való részvételét.

„A játék feltételeinek megteremtése” (1.3.1.) leíró standardban leírtak a szolgáltatásnyújtó kompetenciáihoz il- leszkednek, nem tartalmazzák azokat az előírásokat, melyeknek betartása a fenntartó felelőssége.

„A felnőtt részvétele a játékban” (1.3.2.) folyamatstandardban/ajánlásban szereplő minden egyes bekapcsolódási mód opcionálisan, helyzetfüggően fordul elő. Valamennyi bekapcsolódási mód értékelésére érvényes, hogy a „Nem elfogadható” rovatban felsorolt kritériumok kiegészülnek azzal, hogy a helyzet által megkívánt bekapcsolódási mód elmaradása is hiba, ezt evidenciának kezeljük.

1.3.1. A játék feltételeinek megteremtése (leíró-előíró standard)

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a játékkészlet biztosításával, a vonzó játékterületek kialakításával, az időkeretek biztosításával és a nyugodt légkör megteremtésével adottak legyenek az elmélyült, nyugodt játék feltételei a csoportszobában és az udvaron.

Sor- szám

Értékelési kategóriák

Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)

Minőségi minimumkövetel- mény

Minőségi minimum feletti ajánlás

Megfelelőségi kritériumok területei

Játékkészlet biztosítása a csoportszobában.

Kevés van valamelyik játékból (rendszeresen problémát okozhat, ha szívesen játszana több gyermek egyidejűleg ugyanolyan játékkal).

A módszertani levélben9 alap- játékként definiált játékokból annyi van, ahány gyermek jár a csoportba, a többiből pedig annyi, hogy többen tudnak egyszerre ugyanolyan játékkal játszani.

Van a szolgáltatásnyújtó által készített játék is a csoportban.

Az ősztől tavaszig terjedő időszakban lehetőség van arra, hogy elsősorban kinti játékként használt játékkal is játszhassanak a gyermekek bent (víz, homok, nagymozgá- sos tevékenység eszközei).

Idényjátékok jelenléte (pl. farsang, Mikulás, húsvét stb. előtt), termények a csoport- ban.

9 Korintus, Mné dr., dr. Xxxxxxx, X., Xxxxx, X. (1997). Játék a bölcsődében. Módszertani levél. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete. Nyomta- tásban elérhető hivatalos változata: Korintus, Mné dr., dr. Xxxxxxx, X., Xxxxx, X. (2003). Játék a bölcsődében. Kapocs Füzetek 1. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxx/xxxxx_x_xxxxxxxxxxx.xxx

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mény	Minőségi minimum feletti ajánlás
	Megfelelőségi kritériumok területei
		Hibás, sérült játékok vannak a csoportban (hiányzó kerekű autók, hiányos kirakók, sza- kadozott képeskönyvek stb.). Nem felelnek meg a játékok a jó minőség kritériumainak.10	A játékok épek, jó állapotban vannak, nem kopottak, nem hiányoznak részeik. A hibás játékokat kicserélik, megjavításukról gondoskod- nak.
		Nincs minden tevékenységfaj- tához játékeszköz.	Minden egyes tevékenységfaj- tához van játékeszköz.
		A játékkészlet túlnyomóan a fiatalabb korcsoport számára ajánlott játékokból áll.	Minden gyermek tud válogat- ni a korának, fejlettségének megfelelő játékok között.
		Napközbeni gyermekfelügye- letben jellemzően a még nem iskolás korosztály számára ajánlható játékok vannak.	Napközbeni gyermekfelügye- letben a ténylegesen ellátott gyermekek korcsoportjának (0–14 éves kor) biztosítottak a játékeszközök: vannak társasjátékok, könyvek és más képességfejlesztő eszközök.
		Bizonyos játékok elérhetősége indokolatlanul esetleges. A ceruzák, zsírkréták, festékek, gyöngyök szekrényben elzár- tan, nem láthatóan tároltak.	A játékok egész nap a gyer- mekek rendelkezésére állnak (a felnőtt fokozott jelenlétét igénylő játékok, mint pl. a ceruza, bármikor kérhető).
		A szerepjátékok eszközei hiá- nyosak (pl. az orvosi táskában nincs eszköz, a babaedények között a főzés/tálalás/terítés/ étkezés teljes folyamatából valamelyikhez nem kínálnak eszközöket stb.). A szerepjátékok eszközei nem megfelelően csoportosítottak.	A szerepjátékok kellékei összehangoltak, változatos tevékenységekre adnak lehe- tőséget. A játékkészlet igazodik a gyer- mekek életkorához, fejlettsé- géhez, érdeklődéséhez.
2.	Vonzó játékterületek kialakítá- sa a csoportszobában.	Nincsenek játéksarkok, tevé- kenységterületek, a játékok nem rendszerzetten tároltak.	A játékokat tevékenységfajták szerint tárolják. Játéksarko- kat, tevékenységterületeket alakítanak ki. Van „puhasarok” a félrevonul- ni vágyó gyermek számára.	Amennyiben lehetséges, kettőnél több játéktevékeny- ségre kialakított hely van a csoportszobában.
		A napközbeni gyermekfel- ügyeletben nem megoldott az egyes korcsoportok elkülönü- lése, a nagyobb gyermekek játéklehetőségeit behatárolja és a nyugodt játékot zavarhat- ja a kicsik jelenléte.	A szoba területének minimum harmadrészében homogén színű szőnyeg. A napközbeni gyermekfel- ügyeletben megoldott az egyes korcsoportok elkülönü- lése, így a kicsik biztonságban játszhatnak, a nagyok játékát pedig nem zavarják meg a kicsik.
		Szanaszét heverő játékok, ösz- szevisszaság, rendetlenség (pl. többféle építő- és konstruáló játék elemei keverednek stb.).	A gyermekek biztonságát, nyugodt játékát biztosító ren- dezett környezet folyamatos fenntartása biztosított.

10 A játékeszközök esetében a jó minőség kritériumai a következők: funkciójának megfelelően könnyen használható, tartós, esztétikus, nem balesetveszélyes, karcmentes, nem deformálódik, de rugalmas, nem törékeny, változatos felületű. Bővebben ld: Korintus, Mné dr., dr. Xxxxxxx, X., Xxxxx, X. (1997). Játék a bölcsődében. Módszertani levél. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete. Nyomtatásban elérhető hivatalos válto- zata: Korintus, Mné dr., dr. Xxxxxxx, X., Xxxxx, X. (2003). Játék a bölcsődében. Kapocs Füzetek 1. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. https:// xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxx/xxxxx_x_xxxxxxxxxxx.xxx

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mény	Minőségi minimum feletti ajánlás
	Megfelelőségi kritériumok területei
		A játékok elrendezése nem ad módot a szabad választásra, a játékok nehezen érhetők el.	Az önállóan használható játékok figyelemfelkeltők és elérhetők a gyermekek számára.
		Az egyes tevékenységekhez ajánlott játékok, eszközök gyakran hiányosak (nincs elég ceruza).	A játékok utánpótlása folya- matosan biztosított (a fogyó játékok, pl. ceruzák, papírok stb. folyamatos pótlása biz- tosított).
		A csoportban a már megunt, a gyermekek által „kinőtt” (életkor, fejlettség) játékok is bent találhatók, annak elle- nére, hogy a gyermekek nem játszanak velük.	A gyermekek által hosszabb ideje nem használt játékok kikerülnek a szobából.
		A csecsemő gyakran teljesen el van szeparálva a többi gyer- mektől, az idő nagy részében kiságyban tartják.	Amennyiben csecsemő is van a csoportban, számára biztonságos és kellemes játékteret alakítottak ki (el- kerített szobasarokban vagy hempergőben).
		A játékok elhanyagoltak, gondozatlanok.	A játékok tiszták, megfelelnek az egészségügyi és pedagógi- ai követelményeknek.
3.	Játékkészlet biztosítása az udvaron.	Az udvari játékkészlet egysíkú (pl. csak homokozójáték és labda biztosított). Az egyes játékfajtákból kevés van (homokozáshoz nincse- nek változatos formák, csak egyféle labda van stb.). A nagymozgásos, rögzített játékok nem az életkornak megfelelőek, vagy van olyan korosztály, amelyik nem tud korának, fejlettségének megfelelő választani a játékok közül.	Változatos és bőséges a játékkészlet (bőven vannak homokozójátékok, labdák, nagymozgást fejlesztő esz- közök, pl. motorok, biciklik, dömperek, csúszda, mászóka stb.). A tavasztól őszig terjedő idő- szakban a szobai játékokat is kiviszik az udvarra, így a gyer- mekeknek az udvaron is van módjuk építeni, képeskönyvet nézegetni, rajzolni, szerepjáté- kot játszani, kirakózni stb. Minden korcsoport tud életkorának, fejlettségének megfelelő játékot választani (különösen nagy jelentősége van ennek a napközbeni gyer- mekfelügyeletben).
		A labdák nincsenek felfújva, a biciklik kopottak.	Az udvari játékok épek, jó állapotban vannak.
		Nincs semmiféle pancsolási, vizezési lehetőség.	Az udvaron van pancsolási lehetőség a nyári időszakban.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mény	Minőségi minimum feletti ajánlás
	Megfelelőségi kritériumok területei
4.	Vonzó játékterületek kialakítá- sa az udvaron.	Az egyes korcsoportoknak nincsenek kialakított játszóte- rületei/a napirendben nincsen elkülönített játékidő, így a kisebbek nem mindig vannak biztonságban, a nagyobbak játéka pedig erősen behatá- rolt (különösen fontos ez a napközbeni gyermekfelügye- letben).	Az egyes korcsoportok számá- ra kialakított játszóterületek- nek köszönhetően a kisebbek biztonságban vannak, a na- gyobbak több, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő játék közül választhatnak (kü- lönösen fontos ez a napközbe- ni gyermekfelügyeletben).
		A nagymozgásos tevékeny- ségre kevés hely biztosított, ez akadályozza a tevékenységet.	A játszóterületen belül az egyes tevékenységekhez jól elkülönülő játszóhelyek vannak.	Amennyiben van terasz, az is a játszóudvar része, oda kitesznek a szolgáltatásnyúj- tók asztalokat, székeket a rajzoláshoz, kirakózáshoz, egyéb, asztalnál (is) játszható tevékenységekhez. A füves részre takarókat terí- tenek le a szobai játékokkal folytatott játékhoz.
5.	Elegendő idő biztosítása a játékhoz.	A napirend töredezett, az egyes gyermekek ellátása nem folyamatos, felesleges várakozási idők is előfordul- nak, amelyek megszakíthatják a játéktevékenység folyama- tosságát.	A jól szervezett napirend a lehető leghosszabb időket biztosítja a játékra.
		A széles korcsoportot ellátó napközbeni gyermekfelügye- letben a napirend nem alkal- mazkodik az egyes gyermekek igényeihez: a nagyobbak játéka zavarja a kisebbek nyugodt alvását, a kisebbek alvásidejében a nagyokat indokolatlanul korlátozzák a játéktevékenységet illetően.	A széles korcsoportot ellátó napközbeni gyermekfelügye- letben a napirend alkalmaz- kodik az egyes gyermekek igényeihez: a nagyobbak játéka nem zavarja a kisebbek nyugodt alvását, a kisebbek alvásidejében a nagyokat nem korlátozzák indokolatlanul a játéktevékenységükben.
6.	Nyugodt légkör biztosítása.	A gyermek játékválasztását akkor is irányítja a szolgálta- tásnyújtó, ha a gyermek ezt nem igényli.	A szolgáltatásnyújtó bátorítja a gyermekeket arra, hogy maguk válasszanak játékot és tevékenységet, azzal játssza- nak, amivel szeretnének.
			A szolgáltatásnyújtó tudja és tiszteletben tartja, hogy az egyes gyermekeknek mi a kedvenc játékuk.	A szolgáltatásnyújtó gondot fordít a csoportjába járó gyermekek egyéni igényeinek kielégítésére is a játékkészlet összeállításánál.
		A szolgáltatásnyújtó nem teszi félre a játékból fürdőszobai gondozásba hívott gyermek játékát, így a gondozásból a játékba visszatérő gyermek nem tudja folytatni a korábbi tevékenységét.	A szolgáltatásnyújtó meg- becsüli a gyermekek játékát, alkotásait kérésre megőrzi.
		A gyermekek játékát felesle- gesen megzavarják.	A szolgáltatásnyújtó nem sürgeti a gyermeket a játéktevékenység azonnali befejezését várva (gondozás, udvarra menetel, bejövetel stb. címen).

Sor- szám ‌	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mény	Minőségi minimum feletti ajánlás
	Megfelelőségi kritériumok területei
		A különböző életkorú gyerme- kek gyakran zavarják egymást a játék során.	A szolgáltatásnyújtó minden korcsoport számára biztosítja a nyugodt, zavartalan játékot.
		A gyermekek nem vihetnek be otthonról hozott játékot a csoportba.	A gyermekek által otthonról behozott játékokat öröm- mel, érdeklődéssel fogadja a szolgáltatásnyújtó, támogatja gyermeket a játék társakkal való megosztásában.	A szolgáltatásnyújtó a nevelési év során alkalmat teremt arra, hogy a gyerme- kek behozhassák a csoportba otthoni kedvenceiket.

1.3.2. A felnőtt részvétele a játékban (folyamat-előíró standard)

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a szolgáltatásnyújtó a jóllét és a bevonódás megteremtésével, fenntartásával, a játszókedv megőrzésével, a gyermek igényeihez igazodva kapcsolódjon be a gyermekek játékába, hozzájárulva ezzel a kompe- tenciák fejlődéséhez.

A szolgáltatásnyújtó két tevékenységi körhöz kapcsolódóan végzi a feladatait a játék során. Támogató, megerősítő jelenlét, a játék hangulatának megőrzése

1. A gyermekek tevékenységének folyamatos megfigyelése.

1. A gyermekek megerősítése.

2. Viselkedési szabályok tisztázása.

3. Konfliktusok kezelése.

4. A vonzó játékterületek megőrzése.

5. Unatkozó, nem játszó gyermek segítése.

A gyermek igényeihez igazodó bevonódás a játékba

6. Kezdeményezés.

7. Segítségnyújtás.

8. Ötletadás.

9. Információadás.

10. Együtt játszás a gyermekkel.

Sor- szám.

Értékelési kategóriák/meg- felelőségi kritériumok

Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)

Minőségi minimum- követelmény

Minőségi minimum feletti ajánlás

Az egyes tevékenységkör- höz kapcsolódó tevékeny- ségek

A gyermekek tevékenységének folyamatos monitorozása.

Csak arra az egy-két gyermekre figyel, akinek a tevékenységé- be bekapcsolódott.

A gyermekek játéka alatt hosz- szasan beszélget más felnőttel, adminisztrál.

Valamennyi gyermek tevé- kenységét figyelemmel kíséri.

Sor- szám.	Értékelési kategóriák/meg- felelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám.	Az egyes tevékenységkör- höz kapcsolódó tevékeny- ségek	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
2.	A gyermekek megerősítése.	A megerősítés gyakran elmarad. A megerősítés többnyire nem személyre szóló, gyakran gépies, sablonosan egyforma nyelvezetű. A megerősítések alkalmazá- sánál nem veszi figyelembe a gyermek egyéni és pillanatnyi igényeit (nem bátorítja eléggé a kevésbé próbálkozó, vállalko- zó gyermekeket).	A gyermek egyéniségéhez igazodva kifejezi, hogy örül a gyermek játékának, tetszik neki, amit a gyermek épít, rajzol stb. Minden gyermek kap megerősítést, ha várja, és ha indokolt. A szolgáltatásnyújtó megerősí- tései hangsúlyozottan az egyes gyermekeknek szólnak. A bátortalan, félénk gyer- meknek több megerősítést, biztatást ad.
3.	Viselkedési szabályok tisztá- zása.	Az általa felállított viselkedési szabályok merevek, gyakran túlzók, mind a helyzet, mind a gyermekek fejlettsége szem- pontjából. Sok a tiltás. A viselkedési szabályok tisztázása kioktató, fenyegető jellegű.	A szabályok jól illeszkednek a gyermekek fejlettségéhez és a tevékenységekhez. A viselkedési szabályok tisztázása a játék hangulatá- nak megőrzése érdekében történik.
4.	Konfliktusok kezelése.	Nem avatkozik be, mert sze- rinte a gyermekeknek ezt meg kell tudniuk xxxxxx. „Igazságot” tesz, gyakran fe- lületes benyomások alapján: a jobban sírót vigasztalja, a má- sik gyermeket elmarasztalja.	Csak addig hagyja a gyermeke- ket a konfliktus megoldásával próbálkozni, amíg ennek sikeressége várható. Mindkét felet megnyugtatja, tisztában van azzal, hogy a társának kellemetlenséget okozó gyermek sincs jó érzelmi állapotban.	Bátorítja a gyermekeket arra, hogy beszéljenek saját érzel- meikről. A gyermekek figyelmét felhívja társuk rossz érzelmi állapotára, fokozva ezzel empátiájukat
5.	A vonzó játékterületek meg- őrzése.	A szolgáltatásnyújtó csak az étkezések előtt pakol össze, nem veszi észre, hogy sokszor frusztráló, játszókedvet csök- kentő a sok, szerteszét heverő játék. Állandóan pakol, azokat a játé- kokat is visszateszi a helyükre, amikkel a gyermekek még várhatóan játszanak.	Szükség esetén, a játékot nem megzavarva, rendezget.
6.	Unatkozó, nem játszó gyermek segítése.	Nem figyel eléggé a semmi- lyen játék iránt nem érdeklődő vagy csak felszínes játékra képes gyermekre. Az „unatkozó” gyermeknek azonnal játékot kínál, ráerőltet- ve a saját elképzelését.	Az unatkozó gyermekre felfigyel. Érzelmi biztonságát növeli, hangulatát javítja, ezután kínál játékot, közös tevékenységet. Ebben igazodik a gyermek egyéni érdeklődé- séhez. A nem játszó gyermeket nem erőlteti, ha az pihenni, nézelődni szeretne.

Sor- szám.	Értékelési kategóriák/meg- felelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám.	Az egyes tevékenységkör- höz kapcsolódó tevékeny- ségek	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
7.	Kezdeményezés.	Kezdeményezése harsány, az egész csoportnak szóló, inkább elvárás, felszólítás, mint ötlet, ezzel megzavarja a gyermekek játékát. A kezdeményezett tevékeny- ségek nem mindig végiggon- doltak, megfelelően előkészí- tettek (rövid az idő a felkínált tevékenységhez, hiányosak az eszközök stb.). A kezdeményezés mechanikus, nem illeszkedik a gyermekek érdeklődéséhez, az aktuális helyzethez. A szolgáltatásnyújtó unottan kezdeményez. A gyermeknek szinte kötelező részt venni a tevékenységben. A szolgáltatásnyújtó kez- deményezésével átveszi az irányítást.	A kezdeményezés lehetőleg egy gyermeknek szól. A kezdeményezett tevé- kenységhez biztosítottak a feltételek. Kezdeményezései a gyermekek ismeretén alapulnak. A szolgáltatásnyújtónak is örö- met szerez a kezdeményezett tevékenység. A gyermekeknek választási, döntési lehetőségük van a bekapcsolódást illetően. A kezdeményezett tevékeny- ség kedvezően befolyásolja a játék tartalmát, hangulatát.
8.	Segítségnyújtás.	Nem veszi észre, ha a gyermek egy adott helyzetben elakad, nem tud továbblépni, frusztrá- lódik. Csak akkor próbál segí- teni, ha a gyermek nyomatéko- san, esetleg többször is kéri. Hamar próbál segíteni, segítségnyújtása a gyermekre erőltetett, visszautasíthatatlan. Segítségnyújtását kioktató, lekezelő magatartás kíséri („ezt már tudnod kellene…”). Magyarázata nem érthető a gyermek számára. Olyan megoldást mutat, amit a gyer- mek nem fog tudni egyedül alkalmazni. „Túlsegít”, lényegében a teljes folyamatot végigcsinálja. Segítségnyújtás során domi- nánsan a szóbeli instrukciókra vagy a tevőleges beavatkozás- ra helyezi a hangsúlyt, ritkán alkalmazza együtt a kettőt.	Észreveszi, ha a gyermeknek a játékban segítségre van szüksége. A segítségnyújtás a gyermek- hez igazodik, elfogadásában a gyermeknek van választási lehetősége. Segítségnyújtása pozitív, természetes, nincs benne fölényesség, kioktatás. Igyekszik olyan megoldást mu- tatni, amit a gyermek is el tud sajátítani, tud alkalmazni. Segítsége éppen elegendő, a helyzet továbblendítésére alkalmas, de nem veszi el a próbálkozás, a megoldás lehe- tőségét a gyermektől. Segítségnyújtásában a szóbeli magyarázat és a tevékenység mutatása együttesen jelen van, jól illeszkedik a helyzethez és a gyermekhez.	Frappáns, jó ötleteket ad, amelyek nem csupán a helyzet pillanatnyi megoldásához, hanem a gyermek pozitív ön- értékelésének és kompetenciá- inak fejlődéséhez is jelentősen hozzájárulnak. A segítségnyújtás során a gyermek természetesen tud bevonódni a helyzetbe.

Sor- szám.	Értékelési kategóriák/meg- felelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám.	Az egyes tevékenységkör- höz kapcsolódó tevékeny- ségek	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
9.	Ötletadás.	Ötletei véletlenszerűek, nem illeszkednek jól a helyzethez (fontos lenne egy jó ötlet, de elmarad, vagy ellenkezőleg: az ötlet elmélyült játékot zavar meg, felesleges). Ötletei inkább utasításnak tűn- nek, elvárva, hogy a gyermek elfogadja azokat. Ötletei elvontak, nehezen értelmezhetők a gyermekek számára. Xxxxxxx nem eléggé átgondol- tak a gyermekek igényeihez, kompetenciáihoz mérten és a feltételek alapján. Ötletei mechanikusak, unal- masak. Ötletadása csak a javaslat meg- fogalmazására korlátozódik.	Jól választja meg az ötletadás helyzeteit, pillanatait, így ötletei hozzájárulnak a játék gazdagításához, hangulatának erősítéséhez. Ötletei elfogadásában és megvalósításának módjában a gyermeknek választási lehető- sége van. Ötletei konkrétak, szellemesek, jól illeszkednek a gyermekek fejlettségéhez, érdeklődésé- hez. Ötletei megvalósításához adottak a feltételek. Ötletei szellemesek, frappán- sak, támogatják a kreativitást. A gyermek igényeitől függően a megvalósításba is bekapcso- lódik.	Ötletadásával jól tudja érzé- keltetni, hogy az általa javasolt elképzelés csak egy a lehetsé- gesek közül, más megoldási módok is lehetségesek. Pozitívan fogadja, ha a javasolt felvetés alapján a gyermeknek más ötlet jut eszébe, és azt valósítja meg.
10.	Információadás.	A szükséges információadás gyakran elmarad. Az információadás ijesztő a gyermek számára. Előfordul a következményekkel való ijesztgetés. Az információadás tartalmilag/nyelvileg nem vagy nehezen érthető a gyermek számára. Előfordul túlmagyarázás. Információi pontatlanok; laikus nézetek, téves elképzelések is előfordulnak (pl. a „Miért?” típusú kérdésekre adott vála- szok esetében hibás okokat, összefüggéseket mond).	Minden esetben válaszol a gyermek kérdésére, vagy a helyzettől függően kérdezés nélkül is ad információt, ha az szükséges. Az információ mindig pozitív, érthető és megnyugtató a gyermek számára. Az információ mindig éppen elég, segíti a gyermeket a helyzet továbbvitelében. Információi tartalmilag mindig korrektek.
11.	Együttjátszás a gyermekkel.	A gyermekre erőlteti akaratát, irányító szerepet tölt be a játékban. Túlzottan alárendelődő a közös játékban, ami természetelle- nessé teszi a játékot. Xxxxxxxxx vesz részt az együtt játszásban, keresi a lehetősé- get a mielőbbi kilépésre. Az együttjátszást hangsúlyo- zottan direkt tanítási lehető- ségnek tekinti.	A gyermek hangulatához, érdeklődéséhez jól alkalmaz- kodik az együtt játszás során, megtalálja az optimális partne- ri viselkedésmódot. Beleéli magát a helyzetbe, örömmel vesz részt a játékban. Elsősorban indirekt módon, a hangulat megőrzésével gaz- dagítja a játék tartalmát, járul hozzá a gyermek kompetenci- áinak fejlődéséhez.	Saját kreativitását is jól megéli az együtt játszás során.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció ‌

• Szakmai program.

• Fejlődési napló.

• Üzenőfüzet.

• A szolgáltatásnyújtó tervezéssel és önértékeléssel kapcsolatos dokumentációja.

1.4. Tevékenységterület: verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés, olva- sás támogatása

Bevezetés

„A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi és értelmi fejlődésére (ezen belül a beszéd, a gondolkodás, az emlékezet és a képzelet fejlődésére), valamint a szociális fejlődésre. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pe- dig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így egyszerre feltétele és eredménye a kisgyermek alapvető érzelmi biztonságának. A gyer- mek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. A közös mesélés élménye segíti az aktív szókincs kialakulását és a világról való ismeretek megszerzését. A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van.

A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban.”11

A napközbeni gyermekfelügyelet iskoláskorú gyermekeket is fogadhat. Az ő életükben, fejlődésükben, olvasóvá vá- lásukban nagy szerepet játszanak az életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő könyvek, olvasnivalók, illetve a felnőttek élményt nyújtó felolvasása, viszonyulása az iskolai kötelező/házi olvasmányokhoz.

Célmeghatározás

A szolgáltatásnyújtó a gyermekek életkori sajátosságaihoz és érdeklődéséhez igazodó képes- és mesekönyvek, az iskoláskorúakat is fogadó napközbeni gyermekfelügyeletben gyermek- és ifjúsági könyvek, újságok biztosításával, a mesélésre, képeskönyv-nézegetésre, olvasásra alkalmas helyek kialakításával, elegendő idő biztosításával és a nyu- godt légkör megteremtésével tegye lehetővé azt, hogy az olvasó gyermek örömet találjon az olvasásban.

Elfogadhatósági kritériumok a tevékenységterület egészére

• A gyermekek fejlettségének megfelelő, érdeklődésére számot tartó, változatos képes- és mesekönyvek (bele- értve az ismeretterjesztő, tematikus képeskönyveket is), az iskoláskorúakat is fogadó napközbeni gyermekfel- ügyeletben gyermek- és ifjúsági könyvek, újságok állnak a gyermek rendelkezésére.

• A csoport napirendje jól szervezett, ami azt jelenti, hogy a lehető leghosszabb időtartamok biztosítottak a

játéktevékenységre, ezen belül a verselésre, képeskönyv-nézegetésre, mesélésre, olvasásra.

• A szolgáltatásnyújtó szívesen, élményt adóan mesél, mond verset, nézeget képeskönyvet a gyermek(ek)kel; figyelembe veszi egyéni érdeklődésüket, igényeiket.

Az eredményesség mérésének módja

• A hálózati koordinátor megfigyeli a verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés, olvasás feltételeit és a szolgál- tatásnyújtó tevékenységét, viselkedését az egyes helyzetekben.

11 A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja (2021). Magyar Bölcsődék Egyesülete. xxxxx://xxxxx.xxx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx/ docs/bolcsodei_orszagos_alapprogram_oldalak. p. 9.

• A szolgáltatásnyújtó önértékelése (a feltételek megteremtésére, illetve a verselés, mesélés, képeskönyv-néze- getés helyzeteiben való részvételre vonatkozóan).

• Megfigyelési szempontsorok a hálózati koordinátoroknak.

• Önértékelési szempontsor a szolgáltatásnyújtónak.

Input feltételek

• Megelőző feltételek

• A gyermekcsoport összetételének felmérése (létszám, életkori megoszlás, fiú-lány arány, SNI gyermekek a csoportban).

• A csoport napirendjének kidolgozása.

• Személyi feltételek: szolgáltatásnyújtó, helyettes, segítő.

• Tárgyi feltételek: bölcsődei berendezés és felszerelés a 15/1998. NM rendelet 11. melléklete szerint.

• Input dokumentáció: az ellátás/szolgáltatás szakmai programja, napirend.

Kapcsolódások más szabályzókkal, szakmai leíró és folyamatstandardokkal, előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom

• A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. (2021). Magyar Bölcsődék Egyesülete. xxxxx://xxxxx.

com/magyarbolcsodekegyesulete/docs/bolcsodei_orszagos_alapprogram_oldalak (2021.08.30.)

• Munkahelyi bölcsőde. Tájékoztató. (2019). 2. javított kiadás. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Bu-

dapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxx- koztato.pdf (2021.08.30.)

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.,

Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

• Xxxxxxxx, Xxx dr., dr. Xxxxxxx, X., Xxxxx, X. (1997). Játék a bölcsődében. Módszertani levél. Bölcsődék Országos

Módszertani Intézete.. Nyomtatásban elérhető hivatalos változata: Korintus, Mné dr., dr. Xxxxxxx, X., Xxxxx, X. (2003). Játék a bölcsődében. Kapocs Füzetek 1. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. xxxxx://xxx.xxxxxxxxx- xxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxx/xxxxx_x_xxxxxxxxxxx.xxx (2021.05.31.)

• Xxxxxx, X. (2015). Mondókák, gyermekversek a bölcsődében. In: Xxxxxx, X. (szerk.). Első lépések a művészetek

felé I. A vizuális nevelés és az anyanyelvi-irodalmi nevelés lehetőségei kisgyermekkorban. Dialóg Campus Kiadó, pp. 487–544.

• Xxxxxxx, X. (2015). A mesélés jelentősége kisgyermekkorban. In: Xxxxxx, X. (szerk.). Első lépések a művészetek

felé I. A vizuális nevelés és az anyanyelvi-irodalmi nevelés lehetőségei kisgyermekkorban. Dialóg Campus Kiadó, pp. 324–368.

• Nyitrai Á., Korintus, Mné (2017). Játék az első életévekben. Készült az EFOP-3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekko-

• Xxxxx, X. (2015). Gyermekkönyvek a bölcsődés korban. In: Gyöngy, K. (szerk.): Első lépések a művészetek felé

I. A vizuális nevelés és az anyanyelvi-irodalmi nevelés lehetőségei kisgyermekkorban. Dialóg Campus Kiadó, pp. 369–418.

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)‌

• A folyamat tervezéséért felelős: a szolgáltatásnyújtó.

• A szervezésért és a folyamat végrehajtásáért felelős: a szolgáltatásnyújtó.

• A folyamat ellenőrzéséért felelős: a szolgáltatásnyújtó (önreflexióval), hálózat esetén a koordinátor.

• A folyamat értékeléséért felelős: a szolgáltatásnyújtó, hálózat esetén a koordinátor.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

A következő leíró standard és folyamatstandard együttesen határozzák meg a verselés, mesélés, képeskönyv-néze- getés körülményeit, illetve az iskoláskorúakat is ellátó napközbeni gyermekfelügyeletben az olvasás optimális felté- teleit. „A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés, olvasás feltételeinek megteremtése (leíró standard)” előfeltétele

„A felnőtt részvétele, tevékenysége a verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés helyzeteiben” című folyamatstan- dardnak, hiszen az ideális feltételek megléte jelentősen befolyásolja a felnőttnek egyes helyzetekben való részvéte- lét, tevékenységét is.

A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés feltételeinek megteremtése c. részben leírtak illeszkednek a szolgál- tatásnyújtó kompetenciáihoz, nem tartalmazzák azokat az előírásokat, amelyeknek betartása a fenntartó felelőssége.

„A felnőtt részvétele, tevékenysége a verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés” című folyamatstandardban/ ajánlásban szerepelő minden egyes bekapcsolódási mód opcionálisan, helyzetfüggően fordul elő. Valamennyi for- ma értékelésére érvényes, hogy a „Nem elfogadható” rovatban felsorolt kritériumok kiegészülnek azzal, hogy a hely- zet által megkívánt bekapcsolódási mód elmaradása is hiba, ezt evidenciaként kezeljük.

1.4.1. Feltételek megteremtése (leíró-előíró standard)

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a gyermekek életkori sajátosságaihoz és érdeklődéséhez igazodó képes- és mesekönyvek, gyermek- és ifjúsági könyvek biztosításával, a mesélésre, képeskönyv-nézegetésre, olvasásra alkalmas helyek kiala- kításával, elegendő idő biztosításával és a nyugodt légkör megteremtésével adott legyen az élményt nyújtó verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés, olvasás lehetősége.

Sor- szám

Értékelési kategóriák

Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)

Minőségi minimumkövetel- mények

Minőségi minimum feletti ajánlás

Megfelelőségi kritériumok

Képes- és mesekönyvek, gyermek- és ifjúsági könyvek biztosítása.

Kevés könyv van a csoportban (a képeskönyv alapjátéknak minősül).

Többféle (legalább há- rom-négy féle) képeskönyv van a csoportban, egy-egy könyvből több példány áll rendelkezésre.

Van olyan képeskönyv a cso- portban, amit csak felnőttel közösen lehet nézegetni.

A korosztálynak megfelelő gyermekújságok is vannak a csoportban.

Alkalmanként lehetőség nyílik diafilmek vetítésére is.

Iskoláskorúak számára tablet vagy számítógép is biztosított, amelyeken a gyerekek a szol- gáltatásnyújtó figyelemmel kísérése mellett érdeklődé- süknek, életkoruknak meg- felelő igényes programokat nézhetnek.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mények	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mények	Minőségi minimum feletti ajánlás
		Van olyan korcsoport, amely tagjainak nincs alkalmas könyv (korának, fejlettségé- nek megfelelő).	A csecsemőknek textil- és/ vagy műanyag lapozók, leporellók, a tipegő korú- aknak keménypapírlapozók és leporellók, a két–három éveseknek vékony papírból készült lapozók állnak ren- delkezésre. A háromévesnél nagyobb gyermekeket is fogadó napközbeni gyermek- felügyeletben biztosítottak az óvodás- és iskoláskorúak számára ajánlott gyermek- és ifjúsági könyvek.
		Csak a csoportszobában van lehetőség képes- és mesekönyv-nézegetésére, olvasásra.	Az udvarra, teraszra is visznek ki képes- és mesekönyveket, olvasnivalót.
		Hibás, sérült, szakadt könyvek vannak a csoportban.	A csoportban található könyvek jó állapotban vannak, esztétikusak. A sérült könyveket kicserélik, megragasztják.
		A könyveket a gyermekek szá- mára nem látható vagy nem elérhető helyen tárolják, a felnőtt alkalomszerűen kínálja azokat.	A könyveket nyitott polcon, a gyermekek által elérhető magasságban tárolják.
		A könyvkészlet egysíkú, a gyermekek érdeklődésére számot tartó könyvek közül fontos könyvtípusok hiányoz- nak.	Vannak olyan könyvek, ame- lyeknek tartalma, illusztrációi kapcsolatba hozhatók a gyer- mekek mindennapjaival.
			Vannak ünnepekre hangoló könyvek (húsvét, Mikulás, karácsony stb.).
			Vannak tematikus, böngésző, ismeretterjesztő könyvek is a csoportban. Vannak olyan könyvek is, amelyek alkalmasak önálló nézegetésre.
2.	Bábok és egyéb eszközök biztosítása.	Csak képes- és meseköny- vek állnak rendelkezésre a csoportban.	A mesélés, verselés helyzetei- nek élményszerűségét gazda- gító eszközök is rendelkezésre állnak (bábok, mesepárna, papírszínház).	A mesélés, verselés helyze- teinek élményszerűségét gazdagító eszközök (bábok, mesepárna, papírszínház) között vannak olyanok, ame- lyeket a szolgáltatásnyújtó maga készített.
3.	Mesélésre, olvasásra alkalmas hely kialakítása.	A könyvespolc közelében nincs alkalmas hely a verselés- re, mesélésre, képeskönyv-né- zegetésre. Az iskoláskorúakat is fogadó napközbeni felügyeletben nincs olyan hely, ahol a gyermekek kényelmesen, elmélyülten olvashatnak.	A könyvespolc közelében van olyan szőnyeg, „puhasarok”, amely különösen alkalmas a verselésre, mesélésre, képes- könyv-nézegetésre. Az iskoláskorúakat is fogadó napközbeni felügyeletben van olyan hely, ahol a gyermekek kényelmesen, elmélyülten olvashatnak.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mények	Minőségi minimum feletti ajánlás
	Megfelelőségi kritériumok
4.	Elegendő idő biztosítása.	A napirend töredezett, az egyes gyermekek ellátása nem folyamatos, felesleges vára- kozási idők vannak, amelyek megszakíthatják a játékte- vékenység folyamatosságát, ezzel csökkenthetik a verselés, mesélés, képeskönyv-nézege- tés létrejöttét.	A jól szervezett napirend a lehető leghosszabb időket biztosítja a játékra, ezen belül a verselésre, mesélésre, képes- könyv-nézegetésre, olvasásra.
5.	Nyugodt légkör biztosítása.	A verselés, mesélés, képes- könyv-nézegetés helyzetei előre tervezettek, a felnőtt által irányítottak.	A verselés, mesélés, képes- könyv-nézegetés a gyermekek igényeihez illeszkedik.	A szolgáltatásnyújtó olyan szokásokat, rítusokat alakít ki a verseléshez, meséléshez, ké- peskönyv-nézegetéshez kap- csolódóan, melyek kedvezőn befolyásolják a hangulatot.
		A verselés, mesélés, ké- peskönyv-nézegetés iránt érdeklődők és/vagy az olvasók és a mással játszók zavarják egymást.	A verselés, mesélés, képes- könyv-nézegetés, olvasás iránt érdeklődők nyugalma, zavartalansága biztosított.
		A verselés, mesélés, képes- könyv-nézegetés, olvasás közben a kicsik és a nagyok gyakran zavarják egymást, a korcsoport igényeihez igazo- dás gyakran sérül.	Az életkor szerint vegyes csoportban minden korcso- port számára biztosítják a lehetőséget a fejlettségének, érdeklődésének megfelelő verselésre, mesélésre, képes- könyv-nézegetésre, olvasásra.
		A gyermekek nem vihetnek be saját könyvet, gyermekújságot a csoportba.	A felnőtt szívesen fogadja a gyermekek által otthonról behozott könyveket, gyermekújságokat, alkalmat teremt közös nézegetésükre.

1.4.2. A felnőtt részvétele és tevékenysége (folyamat-előíró standard)‌

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a szolgáltatásnyújtó az egyes gyermekek érdeklődéséhez, igényeihez igazodva nyújtson él- ményt a gyermeknek a verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés helyzeteiben, támogassa az iskoláskorúak olvasását.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés helyzetének létrejötte.	A szolgáltatásnyújtó kezdeményez.	A kezdeményezés előre tervezett, irányított, elsősorban a tervben megfogalmazottakhoz igazodó. Elvárt a gyermekek bekapcsolódása. A tartalom megválasz- tásában nem igazodik a gyermekek igényeihez.	A gyermek(ek) igé- nyeihez és az aktuális szituációhoz igazodva kezdeményez. A gyermekeknek szabad választásuk van a bekapcsolódást illetően.
			Gyakran kihagyja a kezdeményezés lehe- tőségét.	A helyzet megválasz- tásában a gyermekek igényeihez alkalmaz- kodik.
				Jól érzékeli azokat a helyzeteket, amelyek- ben kezdeményezhet versmondást, mesélést, képeskönyv-nézege- tést, és a gyermekek igényeihez igazodva reagál az alkalmakra.
		A szolgáltatásnyújtó reagál a gyermek(ek) kezdeményezésére.	Gyakran nem veszi észre a gyermek(ek) jelzéseit, igényeit, kezdeményezéseit.	A gyermek(ek) jelzései- re, igényeire, kezdemé- nyezésire jól reagál.
2.	A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés helyzetének folyamata.	Versmondás.	A versmondáshoz direkt tanítási szándék is kapcsolódik. Csak egyszer mondja el a verset. A vers megválasztása nem megfelelő (a vers tartalma és formája nem kelti fel a gyermek érdeklődését stb.).	Kizárólag élménynyúj- tási szándékkal mond verset a gyermekeknek. A gyermekek igényei- től függően többször mondja el a verset. A vers jól illeszkedik a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaihoz, érdeklődéséhez.	Van saját maga által összeállított gyermek- vers- és mondóka- gyűjteménye, amelyet folyamatosan bővít. A gyermekeknek tetsző versek szövegét kiteszi a faliújságra, hogy a szülők is elmondhassák otthon a kedvenc ver- seket gyermeküknek.
			Versmondása nem elég kifejező, élményszerű, esetenként pontatlan.	Versmondása hangu- latos, élményt nyújtó, szövegtudása biztos.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
		Lépések végrehajtá- sának módja
		Mesélés könyvből.	Könyvből való mesélés gyakran a szöveg kevéssé hangulatos, monoton felolvasására korlátozódik.	A könyvben szerepelő mesét hangulatosan, élményt adóan, biztos szövegismerettel olvas- sa fel, vagy mondja el.
			A könyvben szere- pelő mesét nyelvileg és/vagy tartalmilag gyakran leegyszerű- síti, bizonyos részeket kihagy belőle.	A mesélésre választott könyvet jól ismeri, így a könyvből mesélést jól tudja illeszteni a gyer- mekek hangulatához.
			A könyvből mesélés az illusztrációkon látottak megfogalmazására korlátozódik. A könyvből mesélés során kevéssé kommu- nikatív (kevés a szem- kontaktus, a gyermekek nem szólalhatnak meg stb.). A széles korcsoportot ellátó napközbeni gyermekfelügyeletben a szolgáltató csak a még olvasni nem tudó gyermekeknek olvas mesét.	Az illusztráción látotta- kat kreatívan kiegészít- ve mesél. A könyvből mesélés interaktív: a gyermekek kérdezhetnek, beleszól- hatnak a mesébe. A széles korcsoportot ellátó napközbeni gyermekfelügyeletben a szolgáltató a már olvasni tudó gyerme- keknek is szívesen olvas mesét.
		Mesélés könyv nélkül.	Kitalált történetei unalmasak, nyelvileg szegényesek. Nem mesél olyan történeteket, ame- lyek a gyermekekről szólnak, kapcsolódnak a gyermekek minden- napjaihoz.	Történetei érdekesek, izgalmasak a gyerme- kek számára, nyelvileg igényesen, jó stílusban megfogalmazottak. A mesébe gyakran be- leszövi a gyermek(ek) tapasztalatait, élménye- it, én-meséi jó hangula- túak, megnyugtatók.	Saját meserepertoárral rendelkezik, amelyet folyamatosan bővít.
			Ismert mesét pontat- lanul, esetenként hiá- nyosan vagy nyelvileg, tartalmilag leegyszerű- sítve mesél.	Az ismert meséket biztos szövegtudással, élményszerű előadás- módban tolmácsolja a gyermekeknek.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
		Képeskönyv-nézegetés.	A képeskönyv-néze- getés helyzeteit direkt tanítási célra használja fel.	A képeskönyv-néze- getések élményszerű beszélgetések, képről mesélések.
			Képeskönyv-nézegetés során inkább a gyer- mekeket kérdezgeti a képen látottakról.	Képeskönyv-nézege- tés közben hagyja a gyermeket beszélni, kérdezni, elfogadja, ha nem szólal meg.
			Képeskönyv-nézegetés során nem ad lehetősé- get a gyermekeknek a kérdezésre. Ismeretterjesztő/tema- tikus képeskönyvek né- zegetése során hiányos, téves, a gyermekekkel nem érthető informá- ciókat, magyarázatokat közöl.	A gyermek kérdéseit a gyermek kíváncsiságát kielégítve, pozitív han- gulatú, a beszélgetést továbbvivő válaszokat adva válaszolja meg. Ismeretterjesztő/te- matikus képeskönyvek nézegetése során a gyermek(ek) számára érthető, tudományosan helytálló információ- kat, magyarázatokat ad. Figyel arra, hogy a válaszok ne keltsenek nyugtalanságot a gyer- mekben.
3.		Olvasmányélményekről	Iskolásokat is ellátó	Iskolásokat is ellátó
		való beszélgetés.	napközbeni gyermek-	napközbeni gyermek-
			felügyeletben a szol-	felügyeletben a szolgál-
			gáltatásnyújtó ritkán	tatásnyújtó érdeklődik
			beszélget a gyerme-	a gyermekek olvas-
			kekkel olvasmányélmé-	mányélményei iránt,
			nyeikről.	rendszeresen beszélget
				velük arról.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
4.	Eszközök, kapcsoló- dó tevékenységek a verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés helyzeteiben.	Báb, mesepárna vagy papírszínház alkalma- zása.	Sosem használ bábot, mesepárnát vagy papír- színházat. A mesélés, verselés élményszerűségét gazdagító eszközöket (bábok, mesepárna, papírszínház) csak a felnőtt foghatja meg, ezek csupán a mesélés, verselés alkalmain vannak jelen.	Alkalmanként, a szituá- cióhoz illően használja az élmény fokozására a bábokat, a mesepárnát vagy a papírszínházat. A mesélés, verselés élményszerűségét gazdagító eszközöket (bábok, mesepár- na, papírszínház) a gyermekek megfog- hatják. Ezek a verselés, mesélés alkalmain kívül is láthatók, elérhetők számukra (az eszköz jellegétől függően szabadon vagy a felnőtt felügyeletével).	Időről időre új módsze- reket, eszközöket ismer meg, próbál ki.
		Mesefilm, ifjúsági film.	A széles korcsoportot ellátó napközbeni gyermekfelügyeletben nincsenek közös „mozi- élmények”.	A széles korcsoportot ellátó napközbeni gyermekfelügyeletben a szolgáltatásnyújtó alkalmanként közös „mozizást” szervez az iskolás korosztály számára, amelyen ő is részt vesz.
		Dalok, hangszerek.	A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés helyzeteire nem jellem- ző az éneklés.	Gyakran énekel meg- zenésített verseket, esetenként eljátssza ezeket hangszeren. A mesélés, képes- könyv-nézegetés szituációiba gyakran sző gyermekdalokat.
		Vizuális tevékenységek.	A gyermekek vizuális tevékenységeiben a meseélmények megje- lenítése elvárásokhoz kötött.	A gyermekek bármi- kor, igényük szerint rajzolhatják, festhetik le meseélményeiket, önkifejezésük szabad és spontán.
5.	A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés helyzetének lezárása.	A helyzetek pozitív lezárása.	A verselés, mesélés, képeskönyv-nézege- tés helyzetei gyakran indokolatlanul félbemaradnak.	A szolgáltatásnyújtó törekszik arra, hogy végigmondja a mesét, verset, a képes- könyv-nézegetést pozi- tív fordulattal zárja le.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

• Szakmai program.

• Fejlődési napló.

• Üzenőfüzet.

• A szolgáltatásnyújtó tervezéssel és önértékeléssel kapcsolatos dokumentációja.

1.5. Tevékenységterület: éneklés, mondókázás, zenélés és zenehallgatás ‌

A bölcsődei nevelés alapprogramjában megfogalmazott – zenei nevelésre vonatkozó – irányelvek a gyermekfel- ügyelet szolgáltatásban nevelt összes korosztály számára irányadónak tekinthetők.

A napközbeni kisgyermekellátást nyújtó szolgáltatónál „[…] sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzés- re ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő ének- és beszédhangja, spontán dú- dolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A kisgyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélé- sét. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket kelt, örömélményt, érzelmi biztonságot ad a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megte- remtéséhez. A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál végzett zenei nevelés eredményes megvalósí- tása lehetőséget nyújt a kisgyermek további zenei fejlődésére”.12

Az iskoláskorú gyermekeket is ellátó napközbeni gyermekfelügyeletben fontos a zenét tanuló, zenélő gyermekek igényeihez igazodás is.13

Célmeghatározás

A szolgáltatásnyújtó a gyermekek életkori sajátosságaihoz és érdeklődéséhez igazodó gyermekdalok, népdalok, mondókák és zeneművek közvetítésével, játékhelyzetekben, (vizuális) alkotótevékenységek, képeskönyv-nézegetés helyzeteiben történő mondókázással, énekléssel, a gyermek igényeihez és a helyzethez illeszkedő zenehallgatással esztétikai élményt nyújt a gyermeknek, örömforrássá, játékká varázsolja számára a hangok, dallamok és ritmusok világát.

Elfogadhatósági kritériumok a tevékenységterület egészére

• A szolgáltatásnyújtó legalább száz-százötven dalból, mondókából álló saját repertoárral rendelkezik, melyből az egyes helyzetekben a gyermekek életkorához, fejlettségéhez, érdeklődéséhez illőt szívesen elénekeli.

• A csoportban az éneklés, a mondókázás és az élőzene túlsúlya jellemző.

• A technikai eszközök használatával (pl. CD -lejátszó) történő zenehallgatás alkalomszerű.

• A gyermekek szabadon kapcsolódhatnak be az éneklésbe, mondókázásba, zenehallgatásba, zenélésbe.

Az eredményesség mérésének módja

• A hálózati koordinátor megfigyeli a játék feltételeit és a szolgáltatásnyújtó tevékenységét, viselkedését a já- tékhelyzetekben.

• A szolgáltatásnyújtó önértékelése (a feltételek megteremtésére és a játékban való részvételre vonatkozóan).

Ajánlott mérési és értékelési eszköz, eljárás

• Megfigyelési szempontsorok a hálózati koordinátornak.

• Önértékelési szempontsor a szolgáltatásnyújtónak.

12 A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. xxxxx://xxxxx.xxx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx/xxxx/xxxxxxxxx_xxxxxxxx_xxxxxxxx- ram_oldalak pp. 8–9.

13 Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/ wp-content/uploads/2019/03/macske.hu-napkozbeni-gyermekfelugyelet-tajekoztato.pdf (2021.08.30).

Input feltételek

• Megelőző feltételek

• A gyermekcsoport összetételének felmérése (létszám, életkori megoszlás, fiú-lány arány, SNI gyermekek a csoportban).

• A csoport napirendjének kidolgozása.

• Személyi feltételek: szolgáltatásnyújtó, helyettes, segítő.

• Tárgyi feltételek: bölcsődei berendezés és felszerelés a 15/1998. NM rendelet 11. melléklete szerint.

• Input dokumentáció: az ellátás/szolgáltatás szakmai programja, napirend.

Kapcsolódások más szabályzókkal, szakmai leíró- és folyamatstandardokkal, előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom

• A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. (2021). Magyar Bölcsődék Egyesülete xxxxx://xxxxx.

com/magyarbolcsodekegyesulete/docs/bolcsodei_orszagos_alapprogram_oldalak (2021.08.30.)

• Munkahelyi bölcsőde. Tájékoztató. (2019). 2. javított kiadás. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Bu-

dapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxx- koztato.pdf (2021.08.30.)

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.,

Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

• Xxxxxxxx, Xxx dr., dr. Xxxxxxx, X., Xxxxx, X. (1997). Játék a bölcsődében. Módszertani levél. Bölcsődék Országos

Módszertani Intézete. Nyomtatásban elérhető hivatalos változata: Korintus, Mné dr., dr. Xxxxxxx, X., Xxxxx, X. (2003). Játék a bölcsődében. Kapocs Füzetek 1. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. xxxxx://xxx.xx- xxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxx/xxxxx_x_xxxxxxxxxxx.xxx (2021.05.31.)

• Xxxxxx, X. (2017). Ének a bölcsődében. Xxxx Xxxxxx Ifjúsági Könyvkiadó.

• Xxxxxx Xxxx, I. (2012). Ringató: Énekeljünk és játsszunk a legkisebbekkel! Dialóg Campus Kiadó.

• Xxxxxx, X. (2015, szerk.). Első lépések a művészetek felé. II. Az ének-zenei nevelés lehetőségei kisgyermekkorban.

Dialóg Campus Kiadó.

• Nyitrai Á., Korintus, Mné. (2017). Játék az első életévekben. Készült az EFOP-3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekko- ri nevelés támogatása kiemelt projekt keretében. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. xxxx://xxx. xxxx000.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/XXXXX_XX_XXXX_XXXXXXXXXXX_xxxxxxxx.xxx; xxxxx://xxxxxx.xx/ wp-content/uploads/2020/06/macske.hu-modszertani-segedanyagok-jatek-az-elso-eletevekben.pdf (2021.05.31.)

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)

• A folyamat tervezéséért felelős: a szolgáltatásnyújtó.

• A szervezésért és a folyamat végrehajtásáért felelős: a szolgáltatásnyújtó.

• A folyamat ellenőrzéséért felelős: a szolgáltatásnyújtó, hálózat esetén a koordinátor.

• A folyamat értékeléséért felelős: a szolgáltatásnyújtó, hálózat esetén a koordinátor.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

A következő leíró standard és folyamatstandard együttesen határozzák meg az éneklés, mondókázás, zenélés, ze- nehallgatás optimális megvalósulásának feltételeit. „Az éneklés, mondókázás, zenélés, zenehallgatás feltételeinek megteremtése” c. leíró standard előfeltétele „A felnőtt viselkedése az éneklés, mondókázás, zenélés, zenehallgatás

helyzeteiben” című folyamatstandardnak, hiszen az éneklés, mondókázás, zenélés, zenehallgatás ideális feltételei- nek megléte a felnőtt tevékenységben való részvételét is jelentősen befolyásolja.‌

Az éneklés, mondókázás, zenélés, zenehallgatás feltételeinek megteremtése leíró standardban leírtak a szolgál- tatásnyújtó kompetenciáihoz illeszkednek, nem tartalmazzák azokat az előírásokat, melyeknek betartása a fenntartó felelőssége.

„A felnőtt viselkedése az éneklés, mondókázás, zenélés, zenehallgatás helyzeteiben” folyamatstandardban/aján- lásban szerepelő minden egyes viselkedési forma opcionálisan, helyzettől függőn fordul elő. Ezek értékelésére érvé- nyes, hogy a „Nem elfogadható” rovatban felsorolt kritériumok kiegészülnek azzal, hogy a helyzet által megkívánt viselkedési forma elmaradása is hiba, ezt evidenciának tekintjük.

1.5.1. A feltételek megteremtése (leíró-előíró standard)

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a gyermekek életkori sajátosságaihoz és érdeklődéséhez igazodó eszközök, az időkeretek biz- tosításával, a nyugodt légkör megteremtésével adott legyen a gyermek számára az éneklés, a mondókázás, a zenélés és a zenehallgatás élményének átélése.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	A gyermekek életkori sajátos- ságaihoz és érdeklődéséhez igazodó eszközök biztosítása.	Nincsenek ritmushangszerek a csoportban.	A gyermekeknek a ritmus- hangszerek gazdag választéka áll rendelkezésére.	Vannak a szolgáltatásnyújtó által készített ritmushangsze- rek is.
		A ritmushangszerek nem elér- hetők a gyermekek számára, a szolgáltatásnyújtó alkalman- ként veszi elő őket.	A ritmushangszerek a játék- készlet részét képezik, a gyer- mekek bármikor elővehetik azokat, zenélhetnek.
		Nincs dallamhangszer a cso- portban (esetleg játékhangsze- rek vannak; ezek semmilyen körülmények között nem javasoltak).	Rendszeresen van dallamhang- szer is a csoportban.	A szolgáltatásnyújtónak saját dallamhangszere van, amelyet állandóan bent tart a csoport- ban.
		Az alkalmankénti zenehall- gatáshoz rendelkezésre álló eszköz minősége kifogásol- ható (torzít, kellemetlen a hangszíne, recseg).	Az alkalmankénti zenehall- gatáshoz rendelkezésre álló eszköz korszerű, technikailag jó hangminőségű.
2.	Mondókázásra alkalmas helyet kialakítottak a csoportszobá- ban.	A szoba túlzsúfolt, az éneklés, mondókázás, zenélés, zene- hallgatás alkalmait megzavarja a többiek játéka.	Van olyan csendes sarok (pl. mesesarok), ahol a szolgál- tatásnyújtó nyugodtan tud mondókázni, zenélni.
3.	Elegendő idő biztosítása az énekléshez, mondókázáshoz, zenéléshez, zenehallgatáshoz.	A napirend töredezett, az egyes gyermekek ellátása nem folyamatos, felesleges várakozási idők is vannak, amelyek megszakíthatják a játéktevékenység folyama- tosságát, ezzel csökkentik az éneklés, mondókázás, zenélés, zenehallgatás iránti érdeklő- dést, a helyzetek kialakulásá- nak lehetőségét.	A jól szervezett napirend a lehető leghosszabb időket biz- tosítja a játékra. Az elmélyült játékhelyzetek kedvezőek az éneklés, mondókázás, zenélés és zenehallgatás lehetőségé- nek szempontjából.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
	Megfelelőségi kritériumok
4.	Nyugodt légkör biztosítása.	Az éneklés, mondókázás, ze- nélés, zenehallgatás helyzetei előre tervezettek, a felnőtt által irányítottak, „mini órák”.	Az éneklés, mondókázás, zenélés, zenehallgatás hely- zetei a gyermekek igényeihez illeszkednek.	.
		Az éneklés, mondókázás, zenélés, zenehallgatás iránt érdeklődők és a mással játszók zavarják egymást.	Az éneklés, mondókázás, zenélés, zenehallgatás iránt érdeklődők és a más tevékeny- séget folytatók nyugalma, zavartalansága egyaránt biztosított.

1.5.2. A felnőtt viselkedése a zenélés helyzeteiben (folyamat-előíró standard)‌

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a felnőtt a gyermekek életkori sajátosságaihoz és érdeklődéséhez igazodó gyermekdalok, népdalok, mondókák és zeneművek közvetítésével, játékhelyzetekben, (vizuális) alkotótevékenységek, képes- könyv-nézegetés közben történő mondókázással, énekléssel, a gyermek igényeihez és a helyzethez illeszkedő ze- nehallgatással esztétikai élményt nyújtson a gyermeknek, örömforrássá, játékká varázsolja számára a hangok, dalla- mok és ritmusok világát.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	Az éneklés, mondóká- zás, zenélés, zenehall- gatás tevékenységek létrejötte.	A szolgáltatásnyújtó kezdeményez.	A kezdeményezés előre tervezett, irányított, erőteljesen a tervben megfogalmazottakhoz igazodó.	A szolgáltatásnyújtó a gyermek igényeihez és az aktuális szituációhoz igazodva kezdeményez. Kezdeményezései egy gyermeknek szólnak. A gyermekeknek szabad választásuk van a bekapcsolódást illetően. A tartalom megválasz- tásában a gyermekek fejlettségéhez, igényei- hez alkalmazkodik. Szívesen és jókor kezdeményez képes- könyv-nézegetés, (vizuális) alkotótevé- kenységek, fürdőszobai gondozás, öltözködés közben és altatásnál. Étkezésnél nem énekel, mondókázik. Kezdeményezései során a gyermekek igénye- ihez és a helyzethez igazodó dallal, mon- dókával kezdeményez, tudja, hogy az egyes gyermekeknek melyek a kedvencei, és azok közül választ.	A szolgáltatásnyújtó maga is szívesen és gyakran dúdolgat, anél- kül, hogy a gyermeke- ket direkt módon hívná, várná.
			Elvárt a gyermekek bekapcsolódása. A tartalom megválasz- tásában nem igazodik a gyermekek fejlettségé- hez, igényeihez.		A szolgáltatásnyújtó sok dalt, mondókát ismer, saját repertoárja van, amelyet folyama- tosan bővít.
			Gyakran kihagyja a kezdeményezés lehe- tőségét.
			A szolgáltatásnyújtó repertoárja szűkös.
		A szolgáltatásnyújtó észreveszi a gyer- mek(ek) éneklés, mon- dókázás, zenélés iránti érdeklődését.	A szolgáltatásnyújtó gyakran nem veszi észre a gyermek(ek) jelzéseit, igényeit az éneklésre, mondóká- zásra, zenélésre.	A szolgáltatásnyújtó a gyermek(ek) jelzéseire, igényeire jól reagál.
2.		Előkészítés.	Az alkalmankénti	Az alkalmankénti ze-
			zenehallgatásötletsze-	nehallgatás gondosan
			rű, nem végiggondolt,	előkészített.
			nem jól előkészített
			(nincs kéznél a meghall-
			gatni kívánt zene, nem
			működik megfelelően a
			lejátszó stb.).

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
3.	A szolgáltatásnyúj- tó tevékenysége, viselkedése az éneklés, mondókázás, zenélés, zenehallgatás folyama- tában.	Hangulatteremtés és fenntartása.	A felnőtt közömbös, érdektelen az éneklést, mondókázást illetően, így a gyermekek hamar elvesztik érdeklődé- süket.	A felnőtt örömmel, jó hangulatban énekel, mondókázik, ez fokozza a gyermekek érdeklő- dését.
		Az éneklés, mondóká- zás, zenélés, zene- hallgatás tartalmának megválasztása.	A szolgáltatásnyújtó által választott zenei anyag esetenként nem elég színvonalas, igényes.	A szolgáltatásnyújtó értékes zenei anyagot választ: a népdalokat, népi mondókákat részesíti előnyben.
			A dalok nem olyan hangterjedelműek, amelyek illeszkednek a gyermekek fejlettsé- géhez.	A dalok kis hangterje- delműek, a gyermekek könnyen utánozhatják a szolgáltatásnyújtót, ha akarják.
			A mondókákhoz kapcsolódó mozgások nem mindig igazodnak a gyermekek fejlettsé- géhez.	A mondókákhoz kap- csolódó mozgások jól illeszkednek a gyerme- kek fejlettségéhez.
4.			A zenehallgatásra vá- lasztott anyag sokszor nehéz és hosszú a gyermekek számára.	A zenehallgatásra választott anyag rövid, hosszúsága jól illeszke- dik a gyermek figyelmé- nek terjedelméhez.
			Előfordul körjáték is.	Soha nincs körjáték (a körjátékok nem javasoltak a három éven aluli gyermekek- nek, mert szabályaik, tevékenységláncolatuk bonyolult számukra).
			Hangszeres zene nem vagy csak nagyon ritkán fordul elő.	A szolgáltatásnyújtó rendszeresen használ ritmushangszert a csoportban.
			Az egyes dalokat, mon- dókákat nem vagy csak egyszer ismételi a fel- nőtt, ezzel nem teremti meg a jó hangulatot.	Az egyes dalokat, mondókákat a felnőtt a gyermekek igényei sze- rint ismételi, többször is. Ez fokozza a hangu- latot, az élményt.

Sor- szám ‌	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám ‌	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
5.		Mintanyújtás.	Elvárja, hogy a gyerme- kek vele énekeljenek, mondókázzanak, zenél- jenek. Gyakori a dalok, mondókák betanítása.	A szolgáltatásnyújtó éneklésének, mondó- kázásának, zenélésének célja az élménynyújtás, a gyermekektől nem el- várt a dalok, mondókák megtanulása.
		Viselkedési szabályok tisztázása.	Túl sok a viselkedési szabály. Van közöt- tük olyan is, amely a gyermek éneklésével, mondókázásával kap- csolatban elvárásokat fogalmaz meg.	A szabályok a helyzetek biztonságát, hangu- latosságát segítik elő (mindenki sorra kerül az ölbeli játékoknál, mon- dókázásnál, a zenélés, mozgás során a gyer- mekek nem zavarják egymást stb.).
		Viszonyulás a gyermek tevékenységéhez.	A gyermekek direkt instrukciókat kapnak az éneklésre, mondóká- zásra vonatkozóan.	A gyermekek maguk határozzák meg, ho- gyan kívánnak bekap- csolódni a folyamatba (hallgatják az éneklést, mondókázást, vagy ma- guk is énekelnek stb.).
6.	Az éneklés, mondóká- zás, zenélés, zenehall- gatás helyzeteinek befejezése.	A pozitív lezárás.	Az éneklés, mondóká- zás, zenélés, zenehall- gatás lezárása, abbaha- gyása sokszor túl gyors a gyermekek számára, van gyermek, aki még szívesen folytatná a tevékenységet.	Elég időt hagy az élmé- nyek lecsengésére.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

• Szakmai program.

• Fejlődési napló.

• Üzenőfüzet.

• A szolgáltatásnyújtó tervezéssel és önértékeléssel kapcsolatos dokumentációja.

1.6. Tevékenységterület: vizuális alkotótevékenységek

Bevezetés

A vizuális alkotótevékenységek szervezésének alapelvei a bölcsődéskorú gyermekeknél.

„Az öröm forrása maga a tevékenység – az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés –, nem pedig annak eredménye. […] A kisgyermeknevelő feladata a tárgyi feltételek és elegendő idő biztosítása, az egyes technikák, eszközhasználat megmutatása, a kisgyermek pillanatnyi igényének megfelelő technikai segítségnyújtással az alko- tókedv ébrentartása.

A kisgyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével a kisgyermeknevelő segíti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődés fenntartását és az alkotásból fakadó öröm személyiségfejlődésre gyakorolt pozitív hatásainak érvényesülését. A leggyakoribb alkotótevékenységi formák a bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltató-

nál: nyomhagyó eszközök használata, firkálás, gyurmázás, ragasztás, gyűrés, tépés, ujjfestés vagy vastag ecsettel festés.”14

A napközbeni gyermekfelügyelet iskoláskorú gyermekeket is fogadhat. Az ő életükben, fejlődésükben szintén je- lentős szerepe van az alkotásnak. Ebben az életkorban már előfordul az is, hogy egy-egy gyermeknek a hobbija valamelyik alkotótevékenység.

Célmeghatározás

A szolgáltatásnyújtó a gyermekek életkori sajátosságaihoz és érdeklődéséhez igazodó eszközök, anyagok biztosítá- sával, az alkotó tevékenységek végzésére alkalmas helyek kialakításával, az időkeretek biztosításával, a nyugodt lég- kör megteremtésével, a gyermekek tevékenységének megerősítő támogatásával, az egyes technikák és az eszköz- használat megmutatásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével segítse elő azt, hogy a vizuális tevékenységek örömet szerző, kedvelt tevékenységgé váljanak a gyermekek számára.

Elfogadhatósági kritériumok a tevékenységterület egészére

• Vonzó, változatos alkotótevékenységekre csábító eszközök és anyagok biztosítása a csoportszobában, vala- mint az udvaron.

• A gyermek számára érdekes és megvalósítható technikák, használható eszközök megmutatása.

• A csoport napirendje jól szervezett, ami azt jelenti, hogy a lehető leghosszabb időtartamok biztosítottak a játéktevékenységre, ezen belül az alkotó tevékenységekre.

• A szolgáltatásnyújtó alkotást támogató attitűdje (jó hangulat megteremtése, fenntartása, érdeklődés a gyer-

mek tevékenysége iránt, megerősítő, támogató jelenlét, a szabad alkotás lehetőségének biztosítása).

Az eredményesség mérésének módja

• A hálózati koordinátor megfigyeli az alkotó tevékenységek feltételeit és a szolgáltatásnyújtó tevékenységét, viselkedését az egyes helyzetekben.

• A szolgáltatásnyújtó önértékelése.

Ajánlott mérési és értékelési eszköz, eljárás

• Megfigyelési szempontsorok a hálózati koordinátornak.

• Önértékelési szempontsor a szolgáltatásnyújtónak.

Input feltételek

• Megelőző feltételek

• A gyermekcsoport összetételének felmérése (létszám, életkori megoszlás, fiú-lány arány, SNI-s gyermekek a csoportban).

• A csoport napirendjének kidolgozása.

• Személyi feltételek: a szolgáltatásnyújtó, helyettes, segítő.

• Tárgyi feltételek: bölcsődei berendezés és felszerelés a 15/1998. NM rendelet 11. melléklete szerint.

• Input dokumentáció: az ellátás/szolgáltatás szakmai programja, napirend.

14 A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja (2021). Magyar Bölcsődék Egyesülete. xxxxx://xxxxx.xxx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx/ docs/bolcsodei_orszagos_alapprogram_oldalak (2021.08.30.) p. 9.

Kapcsolódások más szabályzókkal, szakmai leíró- és folyamatstandardokkal előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom

• A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. (2021). Magyar Bölcsődék Egyesülete. xxxxx://xxxxx.

com/magyarbolcsodekegyesulete/docs/bolcsodei_orszagos_alapprogram_oldalak (2021.08.30.)

• Munkahelyi bölcsőde. Tájékoztató. (2019). 2. javított kiadás. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Bu-

dapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxx- koztato.pdf (2021.08.30.)

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.,

Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

• Xxxxxxxx, Xxx dr., dr. Xxxxxxx, X., Xxxxx, X. (1997). Játék a bölcsődében. Módszertani levél. Bölcsődék Országos

• Xxxxxx, X. (2015). A képzőművészeti tevékenységek hatásai kisgyermekkorban. In: Xxxxxx, X. (szerk.). Első

lépések a művészetek felé. I. a vizuális és az anyanyelvi nevelés lehetőségei kisgyermekkorban. Dialóg Campus, pp. 231–265.

• Gyöngy, K., Xxxxxx Xxxxxxx, M. (2015). A kisgyermekkori vizuális önkifejezés kibontakoztatása. In: Bölcsődeveze-

tők kézikönyve, Vezetési, gazdasági és szakmai ismeretek. 2015. október. XXXXX, X0

• Gyöngy, K., Xxxxxx Xxxxxxx, M. (2018). A bölcsődei alkotótevékenység tervezésének lehetőségei a pedagó- gus-portfólióban. In: Bölcsődevezetők kézikönyve – Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára. 2018. április. RAABE, C3.

• Xxxxxxx, Á., Korintus, Mné. (2017). Játék az első életévekben. Készült az EFOP-3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekko-

• Xxxxxx Xxxxxxx, M., Gyöngy, K. (2015). Az alkotás mint játék. In: Xxxxxx, X. (szerk.). Első lépések a művészetek felé.

I. A vizuális és az anyanyelvi nevelés lehetőségei kisgyermekkorban. Dialóg Campus, pp. 107–230.

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)

• A folyamat tervezéséért felelős: a szolgáltatásnyújtó.

• A szervezésért és a folyamat végrehajtásáért felelős: a szolgáltatásnyújtó.

• A folyamat ellenőrzéséért felelős: a szolgáltatásnyújtó (önreflexióval); hálózat esetén a koordinátor.

• A folyamat értékeléséért felelős: a szolgáltatásnyújtó (önreflexióval); hálózat esetén a koordinátor.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

A következő leíró standard és folyamatstandard együttesen határozzák meg a(z) (vizuális) alkotótevékenység opti- mális megvalósulásának feltételeit. Az (vizuális) alkotótevékenység feltételeinek megteremtése (leíró standard) elő- feltétele a(z) (vizuális) alkotótevékenységek facilitálása (segítése, lehetővé tétele) folyamatstandardnak, hiszen a(z) (vizuális) alkotótevékenységek ideális feltételeinek megléte a felnőtt tevékenységben való részvételét is jelentősen befolyásolja.

Az alkotótevékenységek (vizuális) feltételeinek megteremtése a leíró standard szerint a szolgáltatásnyújtó kom- petenciáihoz illeszkednek, nem tartalmazzák azokat az előírásokat, amelyeknek betartása a fenntartó felelőssége.

A(z) (vizuális) alkotótevékenységek facilitálása és a folyamatstandardban/ajánlásban szerepelő minden egyes vi- selkedési forma opcionálisan, helyzetfüggően fordul elő. Valamennyi viselkedési forma értékelésére érvényes, hogy a „Nem elfogadható” rovatban felsorolt kritériumok kiegészülnek azzal, hogy a helyzet által megkívánt viselkedési forma elmaradása is hiba, ezt evidenciának tekintjük.

1.6.1. A vizuális alkotótevékenységek feltételeinek megteremtése (leíró-előíró standard)‌

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a gyermekek életkori sajátosságaihoz és érdeklődéséhez igazodó eszközök, anyagok bizto- sításával, az alkotó tevékenységek végzésére alkalmas helyek, időkeretek kialakításával, a nyugodt légkör meg- teremtésével biztosított legyen a gyermek számára önkifejezési lehetőséget és örömforrást nyújtó (vizuális) alkotótevékenységek végzése.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mény	Minőségi minimum feletti ajánlás
	Megfelelőségi kritériumok
1.	A gyermekek életkori sajátos- ságaihoz és érdeklődéséhez igazodó eszközök, anyagok biztosítása.	Csak néhány, hagyományos eszköz áll rendelkezésre a vizuális alkotótevékenységek- hez (ceruza, gyurma).	Változatos, a gyermekek élet- kori sajátosságaihoz és érdek- lődéséhez igazodó eszközök, anyagok állnak rendelkezésre a vizuális alkotótevékenysé- gekhez (különféle papírok, ho- mok, gyurma, festék, filctollak, zsírkréták, ragasztó, termések, nyomdák stb.). Megjelennek olyan nem ha- gyományos anyagok (vécépa- pír gurigája, műanyag kupak stb.), amelyek rendelkezésre állnak az alkotó tevékenységre kijelölt helyen mint alap- anyag. A gyermek számára több olyan, a felnőtt által készített mintadarab látható a játszó- szobában, amely inspiráló, és felkelti az alkotás iránti kedvet. A napközbeni gyermekfel- ügyeletbe járó iskoláskorú gyermekek számára is meg- találhatók az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő eszközök és anyagok, beleért- ve ebbe az egyes gyermekek különleges hobbijának űzését lehetővé tevő eszközöket, anyagokat is.	Xxxx is van lehetőségük a gyermekeknek homokkal/víz- zel/agyaggal játszani.
		Van olyan gyermek/korcso- port, akinek/amelynek nem áll rendelkezésére a korának, fej- lettségének megfelelő eszköz, anyag a csoportban.	Minden gyermek tud az életkorának, fejlettségének, érdeklődésének megfelelő eszközt, anyagot választani.
		Az udvaron csak homok áll a gyermekek rendelkezésére.	A vizuális alkotótevékenysé- gek eszközei az udvaron is a gyermekek rendelkezésére állnak (pl. van aszfaltkréta, asztalok és székek, ahol a gyermekek rajzolhatnak, festhetnek stb.).
		Mennyiségét tekintve kevés eszköz van a csoportban (pl. nem jut egyszerre több gyermeknek ugyanolyan színű ceruza), az anyagokkal is nagyon takarékosan kell bánni (pl. minden gyurmázni akaró gyermeknek csak egy kis gombóc gyurma jut).	Egy-egy eszközből darab- számra annyi van, hogy minden gyermeknek xxxxxx (és a felnőttnek is). Az anyagok mennyisége is bőséges, min- den gyermeknek bőven jut belőlük, akár több alkotást is készíthet egy-egy gyermek.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mény	Minőségi minimum feletti ajánlás
2.		Az eszközök, játékok nem jó minőségűek, vagy nincse- nek jó állapotban (könnyen keményedő gyurma, töredező zsírkréta, kitörött hegyű ceru- za, összekevert vízfesték stb.).	Az eszközök jó minőségűek, és jó állapotban vannak.
		Az egyes eszközök és anyagok nehezen használhatók, a gyer- mekek tevékenység közben folyton a felnőtt segítségére szorulnak.	Csak olyan eszközök és anya- gok találhatók, amelyeket a gyermekek önállóan, könnyen használhatnak (pl. elég puha a gyurma ahhoz, hogy gyúrni tudják).
		Az eszközök és az anyagok a szekrényben vannak, a felnőtt ötletszerűen veszi elő őket.	Az eszközök és az anyagok többségét a gyermekek által jól látható helyen tárolják, így bármikor kérhetik azokat. Van- nak olyan eszközök és anya- gok is, amelyeket a gyermekek a felnőtt felügyelete nélkül is használhatnak, ezek bármikor elérhetők a számukra.
3.	A(z) (vizuális) alkotótevé- kenységekre alkalmas hely kialakítása.	A csoportszobában nincs alkotósarok, távol vannak az alkotótevékenységekhez használható asztaloktól az eszközök és az anyagok, ez sokszor megzavarja a tevé- kenységet.	A csoportszobában van alkotósarok: ez lehetővé teszi a zavartalan alkotást. Az alkotósarokban az eszközök és az anyagok a gyermekek számára kézközelben vannak, könnyen elérhetők.	Van külön alkotószoba is, ahová a gyermekek igény szerint felnőtt kíséretében kimehetnek. Az alkotószoba hangulatosan berendezett, a(z) (vizuális) alkotótevé- kenységekhez használható eszközök és anyagok gazdag tárházát kínálja a gyermekek- nek. Itt kézmosási lehetőség is van. Az alkotószobában olyan tevékenységekre is van lehe- tőség, amelyek a csoportszo- bában nehezebben lennének megoldhatók. Az iskoláskorúakat is ellátó napközbeni gyermek- felügyeletben az iskoláskorú- ak számára külön helyiségben biztosított a zavartalan alkotás lehetősége, eszközeik, anya- gaik, alkotásaik védelme.
3.		Az alkotáshoz egy-egy gyer- mek számára rendelkezésre álló hely szűkös, ez behatárol- ja a tevékenységeket (sokszor rakosgatni kell tevékenység közben az eszközöket és anyagokat), az egymás mellett tevékenykedő gyermekek nem férnek el kényelmesen, zavarják egymást.	Az alkotáshoz elegendő hely áll a gyermekek rendelke- zésére (az alkotó-/vizuális tevékenységek helyigénye meglehetősen nagy).
4.		A(z) (vizuális) alkotótevékeny- ségekhez kialakított hely kaotikusnak tűnik, az eszközök és az anyagok rendezetlenül tároltak, ez frusztráló lehet a gyermekek számára.	A(z) (vizuális) alkotótevékeny- ségekhez kialakított hely esz- tétikus (pl. egyszínű terítő van az asztalon), az eszközök és az anyagok figyelemfelkeltők, rendszerezetten tároltak.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mény	Minőségi minimum feletti ajánlás
5.	Elegendő idő biztosítása a(z) (vizuális) alkotótevékenysé- gekhez.	A napirend töredezett, az egyes gyermekek ellátása nem folyamatos, felesleges várakozási idők is vannak, amelyek megszakíthatják a játéktevékenység folyamatos- ságát, ezzel csökkenthetik a(z) (vizuális) alkotótevékenységek létrejöttét.	A jól szervezett napirend a lehető leghosszabb időket biztosítja a játékra, ezen belül a(z) (vizuális) alkotótevékeny- ségekre. A szolgáltatásnyújtó számol azzal, hogy ezek általában időigényes, hosszú tevékenységek.
6.	Nyugodt légkör biztosítása.	A(z) (vizuális) alkotótevé- kenységek helyzetei előre tervezettek, a felnőtt által irányítottak („mini órák”).	A(z) (vizuális) alkotótevékeny- ségek a gyermekek igényeihez illeszkednek.	.
		A(z) (vizuális) alkotótevé- kenységek iránt érdeklődők és a mással játszók zavarják egymást.	A(z) (vizuális) alkotótevékeny- ségek és a más tevékenységek iránt érdeklődők nyugalma zavartalan.
		A(z) (vizuális) alkotótevé- kenység folyamán a kicsik és a nagyok gyakran zavarják egymást, gyakran sérül a kor- csoport igényeihez igazodás.	Az életkor szerinti vegyes csoportban minden korcso- port számára biztosított a fejlettségének, érdeklődé- sének megfelelő nyugodt (vizuális) alkotótevékenység lehetősége.
7.	A(z) (vizuális) alkotótevékeny- ségekhez kapcsolódó egyéb feltételek biztosítása.	A gyermekek ruházata nem védett festés, ragasztás stb. esetén.	A gyermekeknek festéshez, ragasztáshoz igény szerint kötény vagy védőpóló áll rendelkezésre.

1.6.2. A(z) (vizuális) alkotótevékenységek segítése (folyamat-előíró standard)‌

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a felnőtt a gyermekek tevékenységének megerősítő támogatásával, az egyes technikák és eszközhasználat megmutatásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével segítse elő azt, hogy a vizuális tevékenységek örömet szerző, kedvelt tevékenységgé váljanak.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	A(z) (vizuális) alkotóte- vékenységek létrejötte.	A szolgáltatásnyújtó kezdeményez.	A kezdeményezés előre tervezett, irányított, erőteljesen a tervben megfogalmazottakhoz igazodó. Elvárt a gyermekek bekapcsolódása.	A gyermek(ek) igé- nyeihez és az aktuális szituációhoz igazodva kezdeményez. A gyermekeknek szabad választásuk van a bekapcsolódást illetően.	A szolgáltatásnyújtó maga is szívesen alkot, gyakran végez ilyen tevékenységet a cso- portban anélkül, hogy a gyermekeket direkt módon hívná, várná.
			A tartalom megválasz- tásában nem igazodik a gyermekek igényeihez. Kezdeményezései nem igazodnak a gyermek fejlettségéhez (a mozgásfejlettséget alulmúló és túlértékelő javaslatok, ötletek).	A tartalom megválasz- tásában a gyermekek igényeihez alkalmaz- kodik. Kezdeményezései jól alkalmazkodnak a gyer- mek finommozgásának fejlettségéhez.
			Gyakran kihagyja a kezdeményezés lehe- tőségét.	Jól érzékeli azokat a helyzeteket, amelyek- ben kezdeményezhet (vizuális) alkotóte- vékenységet és a gyermekek igényeihez igazodva reagál az alkalmakra.
		A szolgáltatásnyújtó észreveszi a gyer- mek(ek) érdeklődését a(z) (vizuális) alkotóte- vékenységek iránt.	Gyakran nem veszi észre a gyermek(ek) jel- zéseit, igényeit, alkotási szándékát, vágyát.	A gyermek(ek) jelzése- ire, igényeire, alkotási szándékaira, vágyára jól reagál.
		Előkészítés.	Az előkészítés ötletsze- rű, rendezetlen.	A kínált tevékenységek- hez szükséges eszközök rendszerezetten és elegendő mennyiség- ben előkészítettek.
2.	A szolgáltatásnyújtó	Segítő támogatás, az	A felnőtt közömbös, érdektelen a gyermek tevékenységével, alko- tásaival kapcsolatban.	A felnőtt a gyermek tevékenységéhez, alko- tásához kapcsolódóan örömöt mutat.
	tevékenysége, visel-	alkotókedv fenntartása.
	kedése a(z) (vizuális)
	alkotótevékenység
	közben.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
3.		Eszközök és technikák kínálása.	Az eszközök és techni- kák kínálása véletlen- szerű, nem illeszkedik a gyermekek fejlettségé- hez és érdeklődéséhez.	Csak olyan eszközt és technikát kínál, amelynek használa- tára a gyermekek már képesek.
		Eszközök és technikák kínálása.	Az eszköz- és technika- kínálat szegényes.	Változatos eszköz- és technikakínálat.
			Egyes eszközök és tech- nikák hosszú ideig nem szerepelnek a kínálat- ban, annak ellenére sem, hogy a gyermekek igényelnék azokat.	Gyakran, rendszeresen megjelennek ugyan- azok az eszközök és technikák, amelyeket a gyermekek nyilván más tartalommal, más fejlettséggel alkalmaz- nak.
4.		Mintanyújtás.	Elvárásokat támaszt a gyermekekkel szemben a minta követését illetően. Gyakori a sémák alkal- mazása.	A minta célja a kedvcsi- nálás, a gyermekektől nem elvárt annak követése. Sémák alkalmazására nem kerül sor.
		Segítségnyújtás.	Xxxxxxx segít a gyermeknek akkor is, ha a gyermek azt nem igényli. A segítség sok- szor korrigálás, direkt tanító jellegű.	Csak technikai segítsé- get nyújt a gyermeknek indokolt esetben, és pont annyit, amennyire szüksége van a tevé- kenység folytatásához.
		Viselkedési szabályok tisztázása.	Túl sok a viselkedési szabály, közülük több magával az alkotással szemben is fogalmaz meg elvárásokat.	A szabályok a bizton- ságos alkotást teszik lehetővé a gyermekek számára (eszközök biztonságos haszná- lata, a másik gyermek tevékenységének és alkotásának tisztelet- ben tartása), a gyermek bármit alkothat.
		Viszonyulás a gyermek tevékenységéhez.	A gyermekek direkt instrukciókat kapnak az eszközhasználatra, a technika alkalmazá- sára vagy az alkotás tartalmára vonatkozóan (Rajzolj virágot!, Piros- sal rajzolj!).	A gyermekek lehetősé- get kapnak arra, hogy szabadon kísérletez- zenek az eszközökkel vagy a technikákkal, és ők határozzák meg azt is, mit alkotnak.
		Viszonyulás a gyermek tevékenységéhez.	Azt közvetíti a gyer- mekek felé, hogy egy bizonyos technikán be- lül csak egy megoldás lehetséges.	Azt közvetíti a gyer- mekeknek, hogy egy bi- zonyos technikán belül többféle megoldás is lehetséges.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
5.		Támogató, megerősítő jelenlét.	Előfordul, hogy a szolgáltatásnyújtó hosszasan nem figyel a gyermekekre, más felnőttel beszélget, adminisztrál. A gyermekek báto- rítása, megerősítése gyakran elmarad vagy gépies. Van olyan gyermek, akit szinte sosem dicsér, nem erősít meg, nem bátorít.	A gyermekek tevékeny- ségét folyamatosan figyeli. Megerősítései sze- mélyre szólóak, jól illeszkednek a gyermek mozgásfejlettségéhez és mozgásbátorságá- hoz, örömet fejeznek ki. Minden gyermek igényeihez illeszkedő- en kap megerősítést, bátorítást.	A(z) (vizuális) alkotó- tevékenységekhez gyakran kapcsol verset, mondókát, éneket.
		Ötletadás a gyermek- nek a(z) (vizuális) alko- tótevékenységekben.	Nem ad ötletet a játékhoz akkor sem, ha a helyzet igényelné. Szinte vezényeli a(z) (vi- zuális) alkotótevékeny- séget (sok ötletet ad, és elvárja a megvalósítást). Ötletei nem illeszked- nek az adott gyermek kompetenciáihoz.	Ötletei konkrétak, jól illeszkednek a gyermek igényeihez és kompe- tenciáihoz, megvaló- sításukhoz adottak a feltételek.	Ötletadásával jól tudja érzékeltetni, hogy az általa tett javaslat csak egy a sok közül, más megoldások is lehetsé- gesek.
			Ötletei nem mindig végiggondoltak tartal- milag.	Ötletei tartalmilag jól végiggondoltak, illesz- kednek a gyermekek élményeihez, tapaszta- lataihoz is.
		Információadás a(z) (vizuális) alkotótevé- kenységekben.	A(z) (vizuális) alkotó- tevékenységet direkt ismeretközvetítésre használja.	Az információ szüksé- ges, érthető, korrekt, pozitív hatású, meg- nyugtató a gyermek számára. Hangsúlyozottan az eszközök vagy a technikák alkalmazá- sára vonatkozik, vagy a gyermek kérdéseire válasz.
		Konfliktuskezelés a(z) (vizuális) alkotótevé- kenységekben.	Nem a kellő időben avatkozik be a konflik- tushelyzetekbe (túl korán vagy túl későn, amikor a konfliktus könnyen elmélyülhet).	Konfliktuskezelésé- ben kiemelten fontos szempont a gyermekek tevékenységének és alkotásának biztonsága, tiszteletben tartása.

Sor- szám ‌	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám ‌	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
6.	A(z) (vizuális) alkotóte- vékenység befejezése.	A pozitív lezárás.	Az alkotás folyamatá- nak lezárása, abbaha- gyatása sokszor túl gyors a gyermekek szá- mára, van gyermek, aki még szívesen folytatná a tevékenységet. A helyzet befejezésekor nem nyugtatja meg a gyermeket az alkotás sorsát vagy a tevékeny- ség folytathatóságát illetően.	Elég időt hagy arra, hogy a gyermekek be tudják fejezni az elkez- dett alkotást. A tevékenység befe- jezésekor a gyermek dönthet az alkotás sorsáról. A szolgáltatás- nyújtó megnyugtatja a gyermeket, hogy később, máskor is csinálhat ilyet.
7.		A gyermek alkotásának sorsa.	A gyermekek alkotása- inak megőrzése, érték- ként kezelése gyakran elmarad.	A gyermekek alkotásait a felnőtt tiszteletben tartja, megőrzi. A gyermekek alkotásai az egyes helyiségek dekorációjának is a részét képezhetik. A gyermek vagy a szülő kívánságára az alkotást hazaviheti.	A szolgáltatásnyújtó a gyermek alkotásait összegyűjti (jellel, dátummal ellátva) egy mappában, abból a szü- lők számára portfóliót készít.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

• Szakmai program.

• Fejlődési napló.

• Üzenőfüzet.

• A szolgáltatásnyújtó tervezéssel és önértékeléssel kapcsolatos dokumentációja.

1.7. Tevékenységterület: mozgásos játék

Bevezető

„A csecsemő- és kisgyermekkor az alapvető mozgásformák kialakulásának és fejlődésének időszaka. A kisgyermekek mozgásigénye rendkívül nagy, számukra örömforrás a mozgás. Ezért a szobában és az udvaron is biztosítani kell a minél nagyobb mozgásteret, a mozgásfejlesztő játékokat. A játékeszközökkel szemben elvárás, hogy felkeltsék az érdeklődést, fenntartsák a mozgásaktivitást és használatuk biztonságos legyen.

Biztosítani kell a környezet balesetmentességét és a veszélyforrások kiküszöbölését. Csecsemőknek olyan játszóhe- lyet kell biztosítani, amely védett, ugyanakkor elegendő hely áll rendelkezésre, például: hempergő, elkerített szoba- sarok. A nagymozgásos játékokra a szabadban, az udvaron és a teraszon több lehetőség nyílik, mint a szobában. Még több lehetőséget kínál a benti nagymozgásos játékokkal felszerelt külön helyiség használata. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a kisgyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban.

A mozgásfejlesztő eszközök használata során a kisgyermekek szabadon próbálhatják, végezhetik az egyes mozgás- formákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. Az önállósági törekvések támogatása

során a gondozási műveletekben való aktív részvétel lehetőséget ad a praktikus mozgások gyakorlására, finomítá- sára.”15

A széles korcsoportot, 0–14 éves korosztályt ellátó napközbeni gyermekfelügyeletben fontos, hogy minden kor- osztály az abba tartozó gyermekek fejlettségének és érdeklődésének megfelelő játékeszközökkel játszhasson, mo- zoghasson úgy, hogy minden korcsoport biztonságban és nyugodtan játszhasson.

Célmeghatározás

A szolgáltatásnyújtó a gyermekek életkori sajátosságaihoz és érdeklődéséhez igazodó nagymozgásos játékokkal, a mozgásra alkalmas helyek kialakításával, elegendő idő biztosításával és a nyugodt légkör megteremtésé- vel, a gyermekek aktivitásának megerősítő támogatásával biztosítsa annak lehetőségét a csoportszobában és az udvaron egyaránt, hogy a mozgás, a mozgásos játék örömforrás legyen.

Elfogadhatósági kritériumok a tevékenységterület egészére

• Vonzó, változatos mozgásra csábító játékok biztosítása a csoportszobában és az udvaron.

• A csoport napirendje jól szervezett, ami azt jelenti, hogy a lehető leghosszabb időtartamok biztosítottak a játéktevékenységre, ezen belül a mozgásra.

• A szolgáltatást nyújtó személy mozgást támogató attitűdje (jó hangulat megteremtése, fenntartása, érdeklő-

dés a gyermek tevékenysége iránt, megerősítő, támogató jelenlét).

Az eredményesség mérésének módja

• A hálózati koordinátor megfigyeli a mozgás feltételeit és a szolgáltatásnyújtó tevékenységét, viselkedését a helyzetekben.

• A szolgáltatást nyújtó személy önértékelése (a feltételek megteremtésére és a mozgáshoz való viszonyulásra

vonatkozóan).

Ajánlott mérési és értékelési eszköz, eljárás

• Megfigyelési szempontsorok a hálózati koordinátor számára.

• Önértékelési szempontsor a szolgáltatásnyújtó számára.

Input feltételek

• Megelőző feltételek

• A gyermekcsoport összetételének felmérése (létszám, életkori megoszlás, fiú-lány arány, SNI gyermekek a csoportban).

• A csoport napirendjének kidolgozása.

• Személyi feltételek: szolgáltatásnyújtó, helyettes, segítő.

• Tárgyi feltételek: bölcsődei berendezés és felszerelés a 15/1998 NM rendelet 11. melléklet szerint.

• Input dokumentáció: az ellátás/szolgáltatás szakmai programja, a mozgásos játékok előírásoknak való megfe- lelősége, napirend, (biztonsági és pedagógiai előírások).

15 A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja (2021). Magyar Bölcsődék Egyesülete. xxxxx://xxxxx.xxx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx/ docs/bolcsodei_orszagos_alapprogram_oldalak (2021.08.30.) p. 8.

Kapcsolódások más szabályzókkal, szakmai leíró- és folyamatstandardokkal, előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom

• A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. (2021). Magyar Bölcsődék Egyesülete. xxxxx://xxxxx.

com/magyarbolcsodekegyesulete/docs/bolcsodei_orszagos_alapprogram_oldalak (2021.08.30.)

• Munkahelyi bölcsőde. Tájékoztató. (2019). 2. javított kiadás. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Bu-

dapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxx- koztato.pdf (2021.08.30.)

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.,

Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

• Xxxxxxxx, Xxx dr., dr. Xxxxxxx, X., Xxxxx, X. (1997). Játék a bölcsődében. Módszertani levél. Bölcsődék Országos

• Xxxxxxxx Xxxxxxx, X., Bagi, K. (2017). Mozgás és környezettudatosság az első években. Készült az EFOP-3.1.1-14-

2015-00001 Kisgyermekkori nevelés támogatása kiemelt projekt keretében. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. xxxx://xxx.xxxx000.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/XXXXXX_XX_XXXXXXXXXXXXXXXXXXX

_tananyag.pdf xxxxx://xxxxxxxxx.xx/000000000-Xxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxxxxxxxxx-xx-xxxx-xxxxxxxxxxx.xxxx

(2021.05.31.)

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)

• A folyamat tervezéséért felelős: a szolgáltatásnyújtó.

• A szervezésért és a folyamat végrehajtásáért felelős: a szolgáltatásnyújtó.

• A folyamat ellenőrzéséért felelős: a szolgáltatásnyújtó (önreflexióval); hálózat esetén a koordinátor.

• A folyamat értékeléséért felelős: a szolgáltatásnyújtó, hálózat esetén a koordinátor.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

A következő leíró standard és folyamatstandard együttesen határozzák meg a mozgásos játék optimális megvalósu- lásának feltételeit. „A mozgásos játék feltételeinek megteremtése” (leíró standard) előfeltétele „A felnőtt viselkedése a mozgásos játékban” című folyamatstandardnak, hiszen a mozgásos játék ideális feltételeinek megléte a felnőtt folyamatban való részvételét, tevékenységét is jelentősen befolyásolja.

„A mozgásos játék feltételeinek megteremtése” c. leíró standard szerint leírtak a szolgáltatásnyújtó kompetenciá- ihoz illeszkednek, nem tartalmazzák azokat az előírásokat, amelyeknek betartása a fenntartó felelőssége.

A felnőtt viselkedése a mozgásos játékban és a folyamatstandardban/ajánlásban szerepelő minden egyes visel- kedési forma opcionálisan, helyzetfüggően fordul elő. Valamennyi viselkedési forma értékelésére érvényes, hogy a „Nem elfogadható” rovatban felsorolt kritériumok kiegészülnek azzal, hogy a helyzet által megkívánt viselkedési forma elmaradása is hiba, ezt evidenciának tekintjük.

1.7.1. A mozgásos játék feltételeinek megteremtése (leíró-előíró standard)‌

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a gyermekek életkori sajátosságaihoz és érdeklődéséhez igazodó mozgásos játékok biztosí- tásával, mozgásra alkalmas helyek kialakításával, elegendő idő biztosításával és a nyugodt légkör megteremtésével adott legyen a gyermek számára örömforrást jelentő mozgás.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	Mozgásos játékok biztosítása a csoportszobában.	Kevés mozgásos játék van a csoportszobában (a mozgásos játék alapjátéknak minősül).	Többféle (legalább há- rom-négy féle) mozgásos játék van a csoportban, egy-egy fajtából több példány áll ren- delkezésre.
		Van olyan gyermek/korcso- port, akinek/amelynek nincs a korának, fejlettségének megfelelő mozgásos játék a csoportban.	Minden gyermek tud az életko- rának, fejlettségének, érdeklő- désének megfelelő mozgásos játékot választani.
		Xxxxx, sérült mozgásos játék van a csoportban.	A csoportban található moz- gásos játékok jó állapotban vannak, esztétikusak. A sérült játékokat azonnal kicserélik, javításukról gondos- kodnak.
		A csoportszoba túlzsúfolt a hatalmas mozgásos játékokkal, amelyek sokszor kihaszná- latlanok, viszont elveszik a helyet más tevékenységektől, szűkössé teszik a szobát.	Vannak olyan mozgásos játé- kok is, amelyeket alkalmanként bevisznek a csoportszobába, pl. tartósan rossz idő esetén csúszda, mászóalagút stb.
2.	Mozgásra alkalmas helyek kialakítása a csoportszobában.	A mozgásos tevékenységre kevés hely biztosított, ez akadályozza a biztonságos, örömet adó mozgásos játékok létrejöttét.	A mozgásos tevékenységre biztonságos, jól elkülönülő helyeket alakítottak ki, ez lehetővé teszi az örömet adó mozgásos játékhelyzetek létrejöttét.	A csoportszobán kívül van olyan fedett, időjárástól függetlenül használható, vál- tozatos mozgásos játékokkal felszerelt tágas helyiség, amely alkalmas mozgásos játékokra. Különösen nagy jelentősége van ennek a széles korcsopor- tot, ezen belül iskolásokat is ellátó napközbeni gyermekfel- ügyeletben.
2.	Mozgásra alkalmas helyek kialakítása a csoportszobában.	A csecsemőt gyakran teljesen elválasztják a többi gyer- mektől, az idő nagy részében kiságyban tartják.	A csecsemő számára biztonsá- gos és kellemes játékteret ala- kítottak ki, amely lehetőséget nyújt az örömteli mozgásos játékokra is.
3.	Mozgásos játékok biztosítása az udvaron.	Az udvari mozgásos játékok egysíkúak (pl. csak labda és bicikli van).	Az udvari mozgásos játékok változatosak és bőségesek, labdák, különböző triciklik és biciklik, motorok, dömperek, mászókák, csúszdák, mászó- alagutak, trambulin, libikóka stb. állnak a gyermekek rendel- kezésére.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimumkövetel- mény	Minőségi minimum feletti ajánlás
4.		Az udvari mozgásos játékok kopottak, esetenként hibásak, ami élményszerű és/vagy biztonságos használatukat akadályozza (pl. a labdák nincsenek felfújva stb.).	Az udvari játékok épek, jó állapotban vannak.
5.	Mozgásra alkalmas helyek kialakítása az udvaron.	A mozgásos játékra kevés hely biztosított. Egyes mozgásos játékfajtákhoz nincs megfelelő hely kialakítva (pl. nincs olyan sík, szilárd burkolattal ellátott hosszabb terület, ahol biciklizni lehet).	Az udvaron az egyes mozgásos játékokhoz szükséges játszóré- szeket alakítottak ki (pl. burko- latot a biciklizéshez, füves részt a labdázáshoz stb.).
		A csecsemőt gyakran elvá- lasztják a többi gyermektől, az idő nagy részében kiságyban tartják.	A csecsemő számára bizton- ságos és kellemes játéktér van kialakítva az udvaron, amely lehetőséget nyújt az örömteli mozgásos játékokra is.
		A napközbeni gyermekfel- ügyeletben az udvaron nincse- nek a különböző korcsoportok számára elkülönített játszóhe- lyek a mozgásos játékokhoz, vagy a napirendben nem elkülönítetten használhatják az udvart.	A napközbeni gyermekfel- ügyeletben az udvaron a kü- lönböző korcsoportok számára elkülönített játszóhelyek van- nak a mozgásos játékokhoz, vagy a napirendben elkülöní- tetten használhatják az udvart. A játszóhelyek az adott korcsoport fejlettségének és érdeklődésének megfelelő játékeszközökkel (pl. focikapu, kosárlabdapalánk, pingpong- asztal stb.) felszereltek.
6.	Elegendő idő biztosítása.	A napirend töredezett, az egyes gyermekek ellátása nem folyamatos, felesleges várakozási idők is vannak, amelyek megszakíthatják a játéktevékenység folyamatos- ságát, ezzel csökkenthetik a mozgásos játék létrejöttét.	A jól szervezett napirend a lehető leghosszabb időt bizto- sítja a (mozgásos) játékra.
7.	Nyugodt légkör biztosítása.	A mozgásos játékok előre tervezettek, a felnőtt által irá- nyítottak („mini tornaórák”).	A mozgásos játékok a gyerme- kek igényeihez illeszkednek.	.
		A mozgásos játék iránt érdeklődők és a mást játszók zavarják egymást.	A mozgásos játék iránt és a más tevékenységek iránt érdeklődők nyugalma, zavar- talan.
		A mozgásos helyzetekben a kicsik és a nagyok gyakran zavarják egymást, a korcso- port igényeihez való igazodás gyakran sérül.	Az életkor szerinti vegyes csoportban minden korcso- port számára biztosított a fejlettségének, érdeklődésé- nek megfelelő mozgásos játék lehetősége.
8.	A mozgásos játék biztonsá- gához kapcsolódó egyéb feltételek biztosítása.	A gyermekek öltözete be- folyásolja a mozgásos játék biztonságát (pl. pedálos jármű hajtása papucsban, kényelmet- len, bizonyos mozgásformá- kat szinte lehetetlenné tevő öltözet stb.).	A gyermekek kényelmes, a mozgásos játékhoz biztonsági szempontból is megfelelő ruhát, cipőt viselnek.

1.7.2. A felnőtt viselkedése a mozgásos játékban (folyamat-előíró standard)‌

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a szolgáltatásnyújtó a viselkedésével, a gyermekek aktivitásának megerősítő támogatásával biztosítsa annak lehetőségét a csoportszobában és az udvaron egyaránt, hogy a mozgás, a mozgásos játék örömforrás legyen a gyermekek számára.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	A mozgásos játék létrejötte.	A szolgáltatásnyújtó kezdeményez.	A kezdeményezés előre tervezett, irányított, elsősorban a tervben megfogalmazottakhoz igazodó. Esetenként „mini tor- naóra” jellegű.	A gyermekek igényeihez és az aktuális szituáció- hoz igazodva kezdemé- nyez. A gyermekeknek dön- tési lehetőségük van a bekapcsolódást illetően. A tartalom megválasz- tásában a gyermekek igényeihez alkalmaz- kodik. Kezdeményezései jól al- kalmazkodnak az egyes gyermekek fejlettségé- hez (mozgásfejlettség, szabálykövetés, viselke- désszabályozás stb.). Jól érzékeli azokat a helyzeteket, amelyek- ben mozgásos játékot kezdeményezhet, és a gyermekek igényeihez igazodva reagál az alkalmakra.
			Elvárt a gyermekek bekapcsolódása.
			A tartalom megválasz- tásában a szolgáltatás- nyújtó nem igazodik a gyermekek igényeihez.
			Kezdeményezései nem igazodnak a gyermek fejlettségéhez (a moz- gásfejlettséget alulmúló vagy túlértékelő javasla- tok, ötletek).
			Gyakran kihagyja a kezdeményezés lehető- ségét.
		A szolgáltatásnyújtó reagál a gyermekek kezdeményezésére.	Xxxxxxx nem veszi észre a gyermekek jelzéseit, igényeit, kezdeménye- zéseit.	A gyermekek jelzéseire, igényeire, kezdeménye- zéseire jól reagál.
2.	A mozgásos játék folya- mata.	Támogató, megerősítő jelenlét.	Előfordul, hogy hossza- san nem figyel a gyer- mekekre, más felnőttel beszélget, adminisztrál.	A gyermekek tevékeny- ségét folyamatosan figyeli.	A mozgásos tevékenysé- gek összekapcsolódnak a verseléssel, mondóká- zással.
			A gyermek(ek) báto- rítása, megerősítése gyakran elmarad vagy gépies. Van olyan gyermek, akit szinte sosem dicsér, nem erősít meg, nem bátorít.	Megerősítései személyre szólók, jól illeszkednek a gyermek mozgásfejlett- ségéhez és mozgás- bátorságához, örömet fejeznek ki. Minden gyermek igé- nyéhez illeszkedően kap megerősítést, bátorítást.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
		Viselkedési szabályok tisztázása.	A szolgáltatásnyújtó által felállított viselke- dési szabályok merevek, gyakran túlzók (mind a helyzet, mind a gyermek fejlettsége szempontjá- ból) sok a tiltás. A viselkedési szabályok tisztázása kioktató, fenyegető jellegű.	A szabályok jól illesz- kednek a gyermekek fejlettségéhez és az adott mozgásos játék jellemzőihez. A viselkedési szabályok tisztázása a mozgásos játék hangulatának biztosítása érdekében történik.
			A viselkedési szabályok tisztázása gyakran elma- rad, és ez csökkentheti a biztonságos, örömet adó mozgásos játék kialakulásának lehető- ségét.	A viselkedési szabályok tisztázása a mozgásos játék biztonsága érdeké- ben történik.
		A mozgásos játék hasz- nálatával kapcsolatos kompetenciák erősítése.	Bizonyos játékok, eszkö- zök használatát direkt megtanítja.	A gyermek kompeten- ciájához és igényeihez igazodva mutat tech- nikai megoldásokat, ad technikai instrukciókat a mozgásos játékkal kapcsolatban.
		Segítségnyújtás a gyer- meknek a mozgásos játékban.	Túlsegít: a gyermek mozgásába, mozdulatá- ba beleavatkozik akkor is, ha nincs vészhelyzet.	Segítségnyújtása a gyer- mek kompetenciájához és igényeihez igazodó.
		Ötletadás a gyermeknek a mozgásos játékban.	Nem ad ötletet a játékhoz akkor sem, ha a helyzet igényelné. Szinte vezényli a mozgá- sos játékot (sok ötletet ad, elvárja a megvaló- sítást).	Ötletei konkrétak, jól illeszkednek a gyermek igényeihez és kompe- tenciáihoz, megvaló- sításukhoz adottak a feltételek.	Ötletadásával jól tudja érzékeltetni, hogy az általa tett javaslat csak egy a lehetséges ötletek közül, más megoldások is léteznek.
			Ötletei nem illeszked- nek az adott gyermek kompetenciáihoz.
		Információadás a moz- gásos játékban.	A mozgásos játékot di- rekt ismeretközvetítésre használja. Az adott információ gyakran ijesztő, fenye- gető a gyermek számára (pl. elesel, és akkor kórházba kerülsz stb.).	Az információ szüksé- ges, érthető, korrekt, pozitív hatású, meg- nyugtató a gyermek számára.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
		Konfliktuskezelés a mozgásos játékban.	Nem a kellő időben avatkozik be a konflik- tushelyzetekbe (túl korán vagy túl későn, amikor a konfliktus köny- nyen elmélyülhet).	Konfliktuskezelésé- ben kiemelten fontos szempont a gyermekek biztonsága.	A mozgásos játék során felmerülő konfliktus- helyzetek hatására végiggondolja a tárgyi feltételek és a mozgásos játékhoz kapcsolódó viselkedési szabályok helyénvalóságát bizton- sági szempontból is.
		Együtt játszás, a felnőtt bevonódása a mozgásos játékba.	Az együtt játszás során fizikailag is beavatkozik a gyermek mozgásába, tettlegesen irányítja, alakítja a gyermek moz- dulatait.	Az együtt játszás, a mozgásos játékba való bekapcsolódás során nem avatkozik be a gyermek mozgásába.	A napközbeni gyer- mekfelügyeletbe járó iskoláskorú gyermekek sportjátékába (xxxx, ko- sárlabda, pingpong stb.) a gyermekek kérésére bekapcsolódik.
		Eszközkínálás a mozgá- sos játékban.	Eszközkínálása esetle- ges, mechanikus, nem illeszkedik a gyermekek érdeklődéséhez, kom- petenciáihoz.	Eszközkínálatában tekintettel van az egyes gyermekek mozgással kapcsolatos kompeten- ciáira is, olyan eszkö- zöket kínál, amelyeket az adott gyermek biztonsággal és szívesen tud használni.
3.	A mozgásos játékok lezárása.	A helyzetek pozitív lezárása.	A mozgásos játék lezárása, megszakítása sokszor túl gyors a gyer- mekek számára.	Elég időt hagy arra, hogy a gyermekek be tudják fejezni az elkez- dett mozgásos játékot, nem szakítja félbe azt.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

• Szakmai program.

• Fejlődési napló.

• Üzenőfüzet.

• Szolgáltatásnyújtó tervezéssel és önértékeléssel kapcsolatos dokumentációja.

1.8. Tevékenységterület: tanulássegítés a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatásban ‌

Bevezetés

A „Tanulássegítés a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatásban” tevékenységterület esetében szükségesnek látjuk néhány gondolattal a témát felvezetni, mivel ezt a tevékenységterületet tárgyalják a legkevésbé a korábbi szakmai, módszertani anyagok. Idevonatkozóan nagyon kevés kapaszkodója volt és van a szolgáltatásnyújtóknak. A tanulássegítés a 6–14 éves korú gyermekeket érinti. Mivel a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (további- akban: Köznevelési törvény) 27. § (2) pontja szerint „Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni ta- nítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak (…)”, ezért a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatás a 6–14 éves korú gyermekek közül célcsoportként azokat érinti, akik:

a Gyvt. 44./B. § (1) d, e, f) értelmében:

• az egyéni munkarenddel rendelkező tanuló,

• az iskolai oktatásban részesülő tanuló az Nktv. szerinti kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvé- telének idején kívül, valamint a tanítási szünetekben, és

• az Nktv. rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól

felmentett gyermek számára.

A célcsoport jellemzői alapján látszik, hogy az érintett korosztály több fejlődéslélektani korszakot lefed (kisisko- láskor, prepubertás kor, pubertáskor), és többféle nevelési, tanulássegítési feladatot ró a szolgáltatásnyújtókra. A feladatkört befolyásolják a gyermek fejlődési jellemzői:

• általános vagy különleges bánásmódot igénylő-e a gyermek a tanulási képességeit tekintve normál fejlődési jellemzőket mutat, esetleg sajátos igényei vannak (SNI, BTM /beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézsé- gekkel küzdő/kiemelten tehetséges);

• aktuális egészségi állapota;

• az iskolalátogatás alóli felmentése részleges vagy teljes, illetve az előbbi esetben mely iskolai foglalkozásokon nem vesz részt (kötelező tanórai foglalkozások vagy egyéb foglalkozások).

Mielőtt megállapodást kötünk a szülővel – vállaljuk a gyermek fejlődésének támogatását –, fontos végiggondolni az együttműködés kereteit az iskolával és a gyermek fejlesztésében részt vevő külső szakemberekkel. A minőségi szolgáltatás kulcsa ebben az esetben minden szereplő: gyermek-szülők-napközbeni gyermekfelügyeleti szolgálta- tás–iskola-fejlesztő szakemberek közös egyeztetése, és az együttműködés kereteinek lehetőség szerinti folyamatos felülvizsgálata, esetleg írásba foglalása.

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatás a 6–14 éves korú gyermekek számára biztosítsa az életkoruknak, nevelési és tanulási sajátosságaiknak, státuszuknak megfelelő tanulássegítési szolgáltatást, szoros együttműködésben a szülővel és az iskolával.

Elfogadhatósági kritériumok a tevékenységterület egészére

Az egyes tevékenységeknél kifejtve.

Az eredményesség mérésének módja

Az egyes tevékenységeknél kifejtve.

Mérési és értékelési eszköz, eljárás

Az egyes tevékenységeknél kifejtve.

Input feltételek

• Megelőző tevékenység(ek) meghatározása

• Pontos célcsoport meghatározása: ahhoz, hogy a tanulássegítésben minőségi szolgáltatást tudjunk nyúj- tani, már a szolgáltatás beindítása előtt végig kell gondolnunk, milyen jellemzőkkel és milyen igényekkel bíró célcsoportot tudunk felvállalni. A célcsoport jellemzői közül

• az életkor,

• a nevelési és oktatási sajátosságok (felvállalunk-e különböző tanulási nehézségekkel, akadályozottság- gal küzdő gyermeket is),

• a gyermek iskolához kötődő státusza meghatározó.

• Nagyon fontos, hogy a tanulássegítési tevékenység a szülővel és az iskolával szoros együttműködésben történjék. A napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatás igénybevételét megelőzően a szolgáltatásnak fo- kozott felelőssége a szülő tájékoztatása azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen típusú és mélységű tanulássegítési tevékenységhez rendelkezik személyi feltételekkel. Amennyiben a szolgáltatásnyújtó úgy ítéli meg, hogy a döntéshez szükség van az iskolával való egyeztetésre, ezt még a megállapodás megkö- tése előtt meg kell tenni.

• Személyi feltételek: A célcsoporthoz illeszkedő személyi feltételrendszer biztosítása: a minimum feltételen

túl (a gyermeklétszám függvényében: szolgáltatásnyújtó személy és segítő), figyelembe véve a célcsoport jellemzőit, szükség lehet együttműködésre külső szakemberekkel (gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógus- sal, konduktorral, a vállalt felkészítési területnek megfelelő szakos tanárral stb.).

• Tárgyi feltételek: ld. az 1.8.1. sz. tevékenységstandardnál részletesen kifejtve.

Kapcsolódások más szabályzókkal, szakmai leíró- és folyamatstandardokkal, előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom

• 20/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyer- mekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/ jogszabaly?docid=A1700020.EMM (2021.05.31.)

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.,

Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

• Ellenőrzési szempontsor családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet, alternatív

napközbeni ellátás szakmai ellenőrzéséhez xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxx- tok-szakmai-helyszini-ellenorzesi-szempontsor-macske.pdf (2021.05.31.)

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)

A tanulássegítési tevékenységben a legfontosabb kompetenciaterület a tanulássegítést közvetlenül végző személy kompetenciája.

A szolgáltatásnyújtó kompetenciája a tanulássegítésben alapvetően annak függvénye, milyen – elsősorban sze- mélyi – feltételrendszerrel rendelkezik a szolgáltatás. Abban az alapesetben, ha a szolgáltatást nyújtó személy felké- szültségét tekintve a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 20/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet16 szerinti tanfolyami végzettséggel rendelkezik, kompetenciái a gyermeki iskolai felkészülése és a gyakorlási tevé- kenység támogatásáig terjedhetnek, amennyiben a szülő erre igényt tart. A szolgáltatást nyújtó személy ebben az

16 20/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről.

esetben nem végezhet célirányos fejlesztő17 tevékenységet, de ez nem jelenti azt, hogy nem járul hozzá a gyermek tanulással kapcsolatos képességeinek – különösen a metakognitív képességeinek – fejlődéséhez, hatékony tanulási stratégiák kialakulásához, a tanulással kapcsolatos motiváció fenntartásához. Tanulássegítő tevékenységét az iskolá- val és a szülővel szoros együttműködésben végzi.‌

Amennyiben a szolgáltatásnyújtó személy – a gyermek tanulási igényének megfelelő – szakirányú felsőfokú pedagó- gus végzettséggel rendelkezik, a tanulássegítésben a fentieken túl minden olyan támogatást megadhat a gyermek számára, amivel

• a gyermek pedagógusa(i)val, az iskolával a szülővel közösen egyeztetve megbízást kap;

• egyéni munkarend esetében, amire a szülőtől megbízást kap.

A standard további részében arra az alapesetre vonatkozóan adunk támpontokat, amikor a szolgáltatást nyújtó sze- mély nem rendelkezik tanítói vagy tanári végzettséggel, és a szolgáltatást igénybe vevő szülők elvárják a szolgálta- tással szemben a gyermek másnapi iskolai felkészülésének, illetve önálló tanulásának segítését.

Nem foglalkozunk a standardban azzal a tanulássegítési munkával, amely nem tartozik a napközbeni gyermekfel- ügyeleti szolgáltatás alapellátási feladatai közé (célirányos ismeretközvetítés, korrepetálás, felzárkóztatás stb.).

A további kompeteciaterületeket az egyes tevékenységeknél fejtjük ki.

1.8.1. A tanulási tevékenység tárgyi feltételeinek megteremtése (leíró standard, érvényesíté- se kötelező a szolgáltatásban)

Célmeghatározás

A standard célja, hogy biztosítva legyenek a 6–14 éves korú gyermekek tanulássegítéséhez szükséges, a jogszabá- lyoknak, szakmai iránymutatásoknak, a gyermekek életkorának, fejlődési jellemzőinek és tanulássegítési igényeinek, a gyermekcsoport összetételének megfelelő tárgyi feltételek.

Elfogadhatósági kritériumok a tevékenységterület egészére

• A napközbeni gyermekfelügyeleti szolgáltatásban a 6–14 éves korú gyermekek számára kialakított tárgyi fel- tételrendszer megfelel a tanulássegítés jogszabályi követelményeinek, a szakmai iránymutatásoknak, a gyer- mekek életkori sajátosságainak, fejlődési és tanulási jellemzőinek, a gyermekcsoport összetételének.

Az eredményesség mérésének módja

• A feltételek számbavétele és összevetése a gyermekek fejlődési és tanulási jellemzőivel, valamint a gyermek- csoport összetételével.

Ajánlott mérési értékelési eszköz, eljárás

• Ellenőrző lista.

• Az elektronikus napló adatai.

• A szülők és az iskola visszajelzései.

17 Fejlesztésen ebben az esetben azt a célirányos pedagógiai tevékenységet értjük, amelyet a gyermek egy részképességének vagy képességé- nek fejlődését segítendő végzünk. Meghatározott kiinduló állapot felmérése után egy konkrét célt eredményként kitűzve, a cél eléréséhez szükséges módszerek, eszközök és eljárások megtervezésével, rendszeres és módszeres alkalmazásával történő pedagógiai munka. A fejlesz- tés a gyermek által nem önként és szabadon választott tevékenységre épül.

Kapcsolódások más szabályzókkal, szakmai leíró- és folyamat standardokkal, előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom

• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx?xx- cid=00000000.xx (2021.05.31.)

• 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, vala-

mint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx?xxxxxx00000000. nm (2021.05.31.)

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.,

Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

• Ellenőrzési szempontsor családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet, alternatív

napközbeni ellátás szakmai ellenőrzéséhez xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxx- tok-szakmai-helyszini-ellenorzesi-szempontsor-macske.pdf (2021.05.31.)

• 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) https://

xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx?xxxxxx00000000.xxx

• 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx?xx- cid=x0000000.xx

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)

• A tárgyi feltételek megtervezéséért felelős: a szolgáltatást nyújtó személy, a fenntartó, illetve hálózat esetén a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatási hálózatának koordinátora.

• A tárgyi eszközök és személyi feltételek megteremtése a fenntartó kompetenciája.

• A tárgyi feltételek folyamatos felülvizsgálata a szolgáltatásnyújtó feladata, aki köteles jelezni a fenntartónak, amennyiben a feltételek nem érik el a minőségi minimumként megfogalmazott szintet.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

A tárgyi feltételek megteremtésénél kétféle feladatról beszélhetünk.

• Már működő szolgáltatás meglévő feltételrendszerének felülvizsgálata, korrekciója.

• Újonnan induló szolgáltatás feltételeinek megteremtése.

Jelen leíró standard a már működő szolgáltatás tárgyi feltételrendszerének felülvizsgálatához ad iránymutatást, va- lamint a tanulássegítéshez szükséges tárgyi feltételrendszer kialakításához, de az itt felsorakoztatott kritérium- és ér- tékelési rendszer támpontot adhat az induló szolgáltatások tárgyi feltételeinek megteremtéséhez. Amennyiben már működő szolgáltatás esetében a meglévő tárgyi feltételrendszer az egyes kritériumok szerint nem éri el a minőségi minimumértékelési kategóriánál felsorolt jellemzőket, ott feltétlenül változtatnia kell a fenntartónak.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	A tanulási tevékenységre kialakított tér és a célcsoport jellemzői, valamint a tanulási tevékenység illeszkedése.	A tanulási tevékenységre szol- gáló helyiség nem felel meg a minimumkövetelményekben meghatározott feltételeknek.	A tanulási tevékenységhez ren- delkezésre álló tér elkülönül az egyéb tevékenységekétől. Amennyiben a tanulási tevékenységre szolgáló helyiségnek más funkciója is van, időben úgy strukturált a napirend, hogy a tanulási tevékenységet nem zavarja a többi tevékenység. A tanulásra használt tér meg- felel a gyermekek életkori és tanulási sajátosságainak.	A tér elég nagy ahhoz, hogy többféle munkaformára és tanulási tevékenységtípusra nyújtson lehetőséget.
2.	A tanulási tevékenységhez rendelkezésre álló bútorzat és térrendezés illeszkedése a célcsoport és a tanulási tevé- kenység jellemzőihez.	A tanuláshoz biztosított bú- torzat nem felel meg a külön jogszabályban előírtaknak. A térrendezésnél nem veszik figyelembe az egyes gyerme- kek tanulási sajátosságait és a gyermekcsoport összetételét.	A tanuláshoz biztosított bútor- zat megfelel a külön jogsza- bályban előírtaknak.
3.	A tanulási tevékenységhez rendelkezésre álló eszközök (könyvek, írószerek, esetleg számítógép, internet stb.) illeszkedése a célcsoporthoz és a tanulási tevékenység jellemzőihez.	A tanulási tevékenységhez részben, vagy egyáltalán nem biztosítottak a célcsoportnak és a tanulási tevékenység jel- lemzőinek megfelelő eszközök.	A tanulási tevékenységhez biztosítottak a célcsoportnak és a tanulási tevékenység jel- lemzőinek megfelelő eszközök.	A fenntartó a tanulássegítéssel kapcsolatos együttműködési megállapodásban szereplő minimális eszközökön felül is biztosít eszközöket (pl. számí- tógép, internet). A gyermekek használhatják az önálló tanu- lásszervezés vizuális támogatá- sára a falfelületeket.
4.	A tanulási tevékenységhez rendelkezésre álló anyagok (kartonok, festékek, tollak stb.) illeszkedése a célcsoporthoz és a tanulási tevékenység jellemzőihez.	A tanulási tevékenységhez szükséges eszközök hiányosak, vagy nem állnak rendelkezésre.	A tanulási tevékenységhez aktuálisan szükséges eszközök biztosítottak a gyermek számára.18	A tanulássegítéshez a gyermek egyéni tanulási útját segítő eszközöket készít a szolgálta- tó a kompetenciahatárainak betartásával.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

• Ellenőrző lista készítése javasolt a fenntartó, illetve a szakmai ellenőrzést végző szervek számára.

18 Induló szolgáltatás esetében érdemes alapkészletet tartanunk a tanulássegítéshez használható eszközökből.

Egyes kritériumok magyarázata példákkal ‌

1. A tanulási tevékenységre kialakított tér és a célcsoport jellemzői, valamint a tanulási tevékenység illeszkedése.

A tanulási tevékenységre szolgáló helyiség nem felel meg a minimumkövetelményekben meghatározott fel- tételeknek.

• Hiba, ha nincs elegendő tér a gyermekek számára a tanuláshoz, illetve ha a tanulási tér többfunkciós, más tevékenységekre is szolgál, ezért nem biztosított a zavartalan tanulás, a koncentrált figyelem.

A tanulási tevékenységre kialakított tér megfelel a célcsoportnak és a tanulási tevékenység jellemzőinek minimum szinten, ha

• A tanuláshoz rendelkezésre álló tér eléri gyermekenként legalább a 2 m2-t.

• A tanulási tevékenységhez rendelkezésre álló tér elkülönül az egyéb tevékenységekétől, ami lehetővé teszi, hogy a tanuló gyermekeket ne terheljék egyéb – nem a tanuláshoz kapcsolódó zajok.

• Amennyiben a tanulási tevékenységre szolgáló helyiségnek más funkciója is van, időben úgy strukturált a

napirend, hogy a tanulási tevékenységet nem zavarja a többi tevékenység. Pl. lehet a játszószoba egyben a tanulás helyszíne is – amennyiben a megfelelő bútorzat és eszközök rendelkezésre állnak –, ha minden gyer- meknek azonos idősávban van tanulásra kijelölt ideje a napirendben, és nincs olyan gyermek, akinek a játéka zavarná a tanulási tevékenységet.

• A tanulásra használt tér megfelel a gyermekek nevelési és tanulási sajátosságainak. Sajátos nevelési igényű

(SNI) gyermek esetében a tanulási tér mérete illeszkedik az ő egyéni sajátosságaihoz. Pl. kerekesszékes tanu- lónál akadálymentesített a napközbeni gyermekfelügyeleti szolgáltatás minden (a gyermekek által használt) területe, és elegendő tér van a tanulásnál is a kerekesszéknek.

A tanulási tevékenységre kialakított tér a minőségi minimum szint fölötti elvárásoknak is megfelel, elég nagy ahhoz, hogy többféle tanulási formára és tanulási tevékenységtípusra nyújtson lehetőséget, ha

• A tér elég nagy ahhoz, hogy lehetőségük legyen a gyermekeknek az egyéni tanulás mellett párban vagy kis csoportban dolgozni.

• A tér elég tágas ahhoz, hogy ne csak az asztali tevékenységhez biztosítson helyet, hanem egyéb aktivitási

formáknak, mozgásnak, földön körben ülésnek stb.

2. A tanulási tevékenységhez rendelkezésre álló bútorzat és térrendezés megfelel a célcsoportnak és a tanulási tevékenység jellemzőinek.

A tanulási tevékenységhez rendelkezésre álló bútorzat és térrendezés a minőségi minimum szint fölötti elvá- rásoknak is megfelel, ha

• A térrendezésnél tekintettel vannak a gyermekek és a gyermekcsoport tanulási sajátosságaira, ha olyan speci- ális problémája van a gyermeknek, ami nehezíti a tanulását (pl. figyelemzavar, hiperaktivitás stb.).

1.8.2. Együttműködés az iskolával a gyermek tanulási tevékenységének támogatásában

A tanulássegítési tevékenység megkezdésnek előfeltétele – a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó, szülővel tör- ténő megállapodás után – az iskolával részletes egyeztetés, a gyermek tanulására vonatkozó információk cseréje.

Célmeghatározás

A standard célja a kompetenciahatárok meghatározása a szolgáltatásnyújtó és az iskola között (az együttműködés módszerei, eszközei, ütemezése).

Elfogadhatósági kritériumok a tevékenységterület egészére

Az iskola és a szolgáltatás között egyeztetik a tanulássegítési tevékenységet, tisztázottak a kompetenciahatárok, az együttműködés módszerei, eszközei és ütemezése.

Az eredményesség mérésének módja

Rendszeres időközönként az iskola és a szolgáltatás egyeztet az együttműködésről, amely kiterjed az elfogadhatósá- gi kritériumok között meghatározott szempontokra.

Ajánlott mérési, értékelési eszköz, eljárás

• Feljegyzés vagy mindennapos szóbeli egyeztetés.

• Az üzenőfüzet bejegyzéseinek elemzése.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

Az együttműködés három- (iskola, szolgáltatás, szülő), illetve a gyermeket is ideértve négyszereplős, ezért itt tár- gyaljuk a szülővel való együttműködést is.

Kompetenciák

A szolgáltatásnyújtó feladata a szolgáltatásnyújtó együttműködés feltételrendszerének, a kompetenciahatárok- nak és az iskola, valamint a szülő elvárásainak tisztázása. Folyamatos együttműködés az iskolával és a szülővel, a gyermek fejlődésének nyomon követése és visszacsatolása a szülő és az iskola irányába.

Kapcsolódások más szabályzókkal, szakmai leíró- és folyamatstandardokkal, előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

• Dr. Xxxxx, X. (2007). Örömmel tanulni: humanisztikus kooperatív tanulás. Agykontroll.

• Xxxxxx, P., Schuster, M. (2006): Bevezetés a tanulás lélektanába. Medicina Kiadó.

• Oroszlány, P. (2012). Könyv a tanulásról. AKGA JUNIOR Kiadó Kft.

Sor- szám	Lépések	Értékelési kategóriák/ megfelelőségi krité- riumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Lépések	Lépések végrehajtá- sának módja	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	Konzultáció (tájékozódó	A szolgáltatásnyújtó	Nem történik meg a	A tájékozódó beszélge-	Az első konzultációra
	beszélgetés) a szülővel	a szülővel közösen	folyamat elején a kon-	tés (azon túl, hogy meg-	a szülővel kötendő – a
	és a tanuló pedagógu-	konzultál a gyermek	zultáció. A találkozás(ok)	ismerik egymást a gyer-	szolgáltatás igénybevé-
	saival.	tanítóival/tanáraival,	nem mutat(nak) túl az	mek tanulását támogató	telére vonatkozó – meg-
		osztályfőnökével.	ismerkedésen, nem	felek) azt szolgálja,	állapodást megelőzően
		Lehet ez egy vagy több	rendelkeznek a felek	hogy egyértelműek	kerül sor, így már
		alkalom.	a beszélgetés végén	legyenek az elvárások,	ezeknek az információk-
			azokkal a bemeneti	szerepek, kompetenciák	nak a birtokában tudják
			információkkal, amelyek	és kompetenciahatárok.	kialakítani a szolgáltatá-
			szükségesek a hatékony,	A szolgáltatásnyújtó	si együttműködést.
			eredményes és gördü-	támpontokat kapjon a	Az első konzultáció után
			lékeny együttműkö-	tanulássegítési mun-	írásos megállapodás
			déshez.	kához, kialakuljanak az	születik a szolgáltatás-
			A gyermek nem vesz	együttműködés sarok-	nyújtó és a szülő között
			részt a saját tanulásával	pontjai. 19	a tanulássegítésről.20
			kapcsolatos egyeztete-
			tésen.
2-	Meghatalmazás az	A szolgáltatásnyújtó	Nincs kapcsolattartás az	A szülő írásos megha-	A meghatalmazás, az
	iskolával való kapcsolat-	meghatalmazást kér a	iskolával.	talmazása23 tartalmazza	iskolával és a szülővel
	tartásra.	szülőtől az iskolával való	Nem kéri a szülő bele-	azt a módot és megne-	közös együttműködés
		kapcsolattartásra.21	egyezését22 a szolgál-	vezi azokat a személye-	kérdései írásos – három-
			tatásnyújtó az iskolával	ket, akiktől az iskolában	oldalú – együttműkö-
			való kapcsolattartásra.	tájékoztatást kérhet a	dési megállapodásba
			Nem foglalják írásba a	szolgáltatásnyújtó, illet-	vannak foglalva.
			meghatalmazást.	ve azokat a kérdéseket,
				amelyekről információt
				kérhet és adhat az
				iskolával való kapcsolat-
				tartás folyamán.
3-	Folyamatos kapcsolat-	A szolgáltatásnyújtó a	Az információcsere nem	A tanulássegítéshez	Az iskola véleményét az
	tartás a szülővel és az	tanulássegítési folyamat	rendszeres, elmarad	kapcsolódó együtt-	együttműködésre vo-
	iskolával.	során rendszeres idő-	a megállapodásban24	működés a szolgálta-	natkozóan a szolgáltatás
		közönként kér és ad in-	meghatározott, illetve a	tásnyújtó és az iskola	rendszeres időközön-
		formációt a gyermekkel	hatékony tanulássegítés	között megfelel a tanu-	ként vizsgálja (lehetőleg
		végzett tanulássegítési	szempontjából szükség-	lássegítési megállapo-	írásban).
		munkáról, visszacsatol a	szerű gyakoriságtól.	dásban foglaltaknak, és
		gyermek fejlődéséről.	Az együttműködés	jól szolgálja a hatékony
			során a felek nem tartják	tanulássegítést.
			magukat a megállapo-
			dásban szereplő mó-
			dokhoz, szerepekhez,
			határokhoz.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

• Együttműködési megállapodás az iskolával.

19 Arról, hogy milyen kimeneti információkkal kell rendelkezzenek a beszélgetés után a felek, részletesen a 3.2. A tanulássegítést megalapozó együttműködési megállapodás standardban teszünk ajánlást.

20 Az együttműködési megállapodás megkötéséhez javaslatot fogalmaz meg a 3.2. standard.

21 Amennyiben nem születik írásos együttműködési megállapodás, lásd. 1. sor/átlagon felüli minőség.

22 A szülő tudta és beleegyezése nélkül a gyermekről nem kérhető és nem adható információ. Az iskola információi nélkül viszont elképzelhe- tetlen szakszerű és hatékony tanulássegítés.

23 Amennyiben nem születik a szülő-iskola-szolgáltató között háromoldalú írásos együttműködési megállapodás a tanulássegítésre vonatkozó- an, akkor célszerű a szülő meghatalmazását az iskolával való kapcsolatfelvételre és kapcsolattartásra a szolgáltatás igénybevételekor kötött szülői megállapodás részeként kezelni.

24 A megállapodás lehet szóbeli vagy az 1. sor/átlagon felüli minőség kategóriánál meghatározott írásbeli megállapodás. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért csak a „megállapodás” kifejezést használjuk.

• Egyéni tanulássegítési terv.‌

• Elektronikus kapcsolattartás vagy üzenőfüzet a szolgáltatásnyújtó, az iskola és a szülő számára fontos infor- mációcseréhez.

1.8.3. A tanulás időkereteinek megteremtése egyéni és csoportos tanulásszervezés (napi- rend)

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a szolgáltatás napirendje igazodjon a 6–14 éves korú gyermekek életkor szerinti és egyéni fejlettségi szintjéhez, tanulási sajátosságaihoz, a gyermekcsoport kor szerinti összetételéhez. A napirend tegye lehe- tővé a gyermekek zavartalan tanulási tevékenységét, az iskolai elvárásoknak való megfelelést, rugalmasan alkalmaz- kodjon a gyermekek aktuális állapotához és feladataihoz.

Elfogadhatósági kritériumok a tevékenységterület egészére

A napirendben a tanulási tevékenységekre kijelölt szakaszok megfelelnek a 6–14 éves korú gyermekek életkori és tanulási sajátosságainak, a gyermekcsoport kor szerinti összetételének, egyéni fejlettségi és tanulási jellemzőinek, és rugalmasan változtatható a gyermekek együttműködésével.

Az eredményesség mérésének módja

A ténylegesen megvalósuló napirendek mentén a napirendszervezés a gyermekek tanulási hatékonyságának és eredményességének összehasonlítása.

Ajánlott mérési és értékelési eszköz, eljárás

• A szolgáltatásnyújtó önreflexiója.

• A gyermek és az iskola szóbeli vagy írásbeli visszajelzése.

Kapcsolódások más szabályzókkal, szakmai leíró és folyamatstandardokkal, előírásokkal és releváns mód- szertani szakirodalom

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. számú melléklete xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx?xx- cid=x0000000.xx (2021.05.31.)

• Napközbeni gyermekfelügyelet. Szakmai iránymutatás. (2017). Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.,

Budapest. xxxxx://xxxxxx.xx/xx-xxxxxxx/xxxxxxx/0000/00/xxxxxx.xx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx- to.pdf (2021.08.30.)

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)

• A napirend kialakítása a szolgáltatásnyújtó feladata.

• Hálózat esetében a szolgáltatásnyújtó a hálózati koordinátorral együttműködve alakítja ki a napirendet.

• A napirend jóváhagyása a napközbeni gyermekfelügyeleti szolgáltatás szakmai programjának részeként a fenntartó joga és kötelessége.

• A napirend rugalmas alakítása a szolgáltatásnyújtó feladata.

• Az értékelésben hálózat esetén a koordinátor segítséget nyújt.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

Az egyes tevékenységek tervezésénél a gyermekcsoportok kor szerinti összetételét, tanulási kötelezettségeit, érdek- lődését, egyéni fejlettségi szintjét, egyéni tanulási sajátosságait és igényeit kell figyelembe vennünk. Minden tevé- kenységre elegendő időt kell tervezni és fordítani. Napirendszervezési feladat az étkezés, levegőzés biztosítása mel- lett a kötött és kötetlen tevékenységek megfelelő arányának és sorrendjének kialakítása. A tanulás jelenti a kötött

tevékenységet, míg kötetlen tevékenység az aktív tanulási időszakot felosztó, pihenésre alkalmat nyújtó tevékeny- ség: a játék és a különböző szabadidős elfoglaltságok. A kötetlen tevékenységek között szerepelhetnek: a szolgálta- tást nyújtó személy által szervezett és a gyermekek által szabadon választott formák egyaránt. A gyermek fiziológiai szükségleteinek kielégítése, ezen belül az étkezés továbbra is fő napirend szervezési pont. A tanulási tevékenység- re tervezett időkeretek elhelyezése a napiendben attól függ elsősorban, hogy a napközbeni gyermekfelügyeleti szolgáltatást a nap mely szakaszában, milyen időtartamban és milyen szolgáltatási igények szerint kéri a szülő.

Egyes kritériumok értelmezéséhez szükséges a „Tanulássegítés a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatásban” című módszertani segédanyag ismerete.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	A napirenden belül a tanulási időszakaszok elhelyezése figyelembe veszi-e a gyer- mekek életkori és egyéni sajátosságait.	A napirenden belül minden gyermek számára a tanulásra kijelölt időszak elhelyezése, a tanulással töltött aktív és pihenő időszakok váltakozása egységes.	A napirenden belül minden gyermek tanulási ideje, a tanulással töltött aktív és pihenő szakaszok váltako- zása – tekintettel az egyéni és életkori sajátosságokra – rugalmasan van szervezve.	A szolgáltatásnyújtó úgy tudja a napirendet – a gyermekek- kel együtt – alakítani, hogy az lehetőséget teremtsen a tár- sas kapcsolatok iránti igények kielégítésére is, és mód nyíljon a horizontális tanulásban rejlő lehetőségek kiaknázására.
2.	Az aktív tanulási időszakaszok időtartamának összhangja a gyermekek egyéni terhelhe- tőségi szintjével, tanulási sajá- tosságaival, az adott tanulási tevékenység időigényével.	Az aktív tanulási időszakok időtartama nincs összhang- ban a gyermek terhelhe- tőségével, egyéni tanulási sajátosságaival, a tanulási fel- adatok időigényével; a tanulás hatékonysága nem optimális.	Az egyéni tanulásra kijelölt idő mennyisége összhangban van a gyermek terhelhetősé- gével, tanulási sajátosságaival és az adott tanulási tevékeny- ség időigényével. Jól szolgálja a hatékony tanulást.
3.	A napi/heti összes tanulási idő mennyisége, a tanulási időszervezés és a tanulás eredményességére vonatkozó iskolai elvárások összefüg- gése.	A tanulási idő napi/heti meny- nyisége nem teszi lehetővé, hogy a gyermek (figyelembe véve a saját egyéni tanulási jellemzőit) eredményesen fel tudjon készülni az iskolai feladataira.	A tanulási idő mennyisége, napi/heti tartamot és a gyer- mek tanulási sajátosságait figyelembe véve, jól szolgálja az eredményes iskolai felké- szülést.
4.	A gyermekek bevonása a tanulási tevékenység szerve- zésébe.	A tanulással kapcsolatos tevékenységek tervezésében, megszervezésében egyedül a szolgáltatásnyújtó szerepe irányadó, előíró jellegű.	A szolgáltatásnyújtó bevonja a gyermekeket saját tanulási feladataik szervezésébe; a tanulással kapcsolatos döntések meghozatalában a gyermeket partnerként kezeli, meghagyva a gyermek számára a saját életkorának és fejlettségi szintjének megfele- lő döntések meghozatalának lehetőségét.	A tanulási terveket a gyermek vagy a szolgáltatásnyújtó a gyermekkel közösen foglalja írásos vagy rajzos formába, a gyermek életkorától függően. A gyermek számára látható és érthető formában, jól látható helyen vannak kitéve.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

• A szolgáltatás szakmai programja.

• A gyermek fejlődését nyomon követő bármilyen feljegyzés, pl. fejlődési napló.

1.8.4. Tanulássegítési feladatok ‌

Célmeghatározás

A standard célja, hogy a tanulássegítési munka igazodjon a gyermekek tanulási képességeihez, érdeklődéséhez, vegye figyelembe az iskola elvárásait, segítse a tanulási motiváció fenntartását, a gyermek tanulási technikáinak, módszereinek, stratégiáinak és metakognitív képességének fejlődését, az önszabályozó tanulás kompetenciáinak kialakulását és fejlődését.

Elfogadhatósági kritériumok a tevékenységterület egészére

A gyermek motivált az önálló tanulási feladatainak elvégzésére, képes az életkorának megfelelően átgondolni és megfogalmazni a saját tanulásával kapcsolatos célokat és tanulási utat, tanulási tevékenységére a fejlettségének megfelelő szinten reflektálni, pozitív a tanulással kapcsolatos énképe.

Az eredményesség mérésének módja

Egyéni és csoportos irányított beszélgetés a gyermekekkel, az elért eredmények értékelése.

Ajánlott mérési és értékelési eszköz, eljárás

Kérdéssor az irányított beszélgetéshez, az irányított beszélgetés eredményének rögzítése.

Kompetenciák (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés)

A tanulási képességek, motivációk, az érdeklődés és a metakognitív képességek megismerése, a gyermek fejlődé- sének nyomon követése a szolgáltatást nyújtó személy kompetenciája. A gyermek tanulási sajátosságairól a szolgál- tatásnyújtó információt kér az iskolától, munkájában elsősorban az iskola által adott támpontokra támaszkodik. A szolgáltatásnyújtó támogatja a gyermeket az önszabályozó tanuláshoz szükséges kompetenciáinak fejlődésében. A szolgáltatásnyújtó a tanulássegítési tevékenységet azokban a feladathelyzetekben végzi, amelyeket az iskola kijelöl a gyermek számára. Nem feladata – és csak megfelelő végzettség birtokában kompetens – a szolgáltató az iskolai feladatokon túlmutató gyakoroltatásra, fejlesztésre. Ellenben feladata az iskolai feladatok megoldásával kapcsolatos tapasztalatait, a gyermek fejlődésére vonatkozó észrevételeit az iskola felé visszajelezni. Az iskola feladata a szolgál- tatásnyújtó és a szülő tájékoztatása a gyermek tanulási jellemzőiről, annak változásáról, fejlődéséről. Hálózat esetén a hálózati koordinátor feladata a szakmai munka támogatása és ellenőrzése.

A standard alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás

A tanulássegítési tevékenység kiinduló feltétele, hogy megismerjük, és folyamatosan nyomon kövessük a gyermek tanulási jellemzőit és azok változását. A gyermek megismerése minden életkorban a nevelő-gondozó munka alapja. A megismerés két forrása:

• egyrészt információt kérünk az iskolától,

• másrészt információt gyűjtünk a szolgáltatáson belül a gyermek megfigyelésével, a gyermek metakognícióját támogató beszélgetések alkalmával, illetve 10–11 éves kor felett – amikor metakognitív képességei és fogalmi gondolkodása már elérték azt a szintet, hogy gyakorlott az önreflexióban, és önmagáról helyes fogalmi tarta- lommakkal képes gondolkodni – már alkalmazhatunk a tanulási jellemzők feltérképezésére írásbeli kérdésso- rokat is (pl. Kolb-féle tanulási stílus kérdőív).

A tudatos, tervszerű, rendszeres és módszeres információgyűjtés kettős célt szolgál.

• Egyrészt azt, hogy a gyermek felkészüljön az iskolai elvárásokra, elvégezze az iskola által önálló tanulásra kijelölt feladatokat.

• Másrészt azt, hogy a feladatvégzés során fejlődjenek azok a kompetenciái, amelyek segítik az önszabályozó

tanulóvá válásban.

Ezen célok megvalósulása érdekében a szolgáltatásnyújtó

• Biztosítja a tanuláshoz szükséges tárgyi feltételeket.

• A gyermek tanulási sajátosságaihoz, aktuális állapotához és az elvégzendő tanulási feladatokhoz rugalmasan igazodó napirendszervezéssel a tanuláshoz szükséges időkereteket.

• Segíti a gyermeket a saját tanulási munkájának megtervezésében, ütemezésében.,

• Segíti a gyermeket a különböző tanulási technikák, és a tanulási feladatokhoz hatékonyan illeszkedő tanulási stratégiák elsajátításában, gyakorlásában.

• Segíti a gyermeket az önálló tanulási tevékenységével kapcsolatos célok megfogalmazásában, a tanulási út

nyomon követésében, a tanulási folyamat minél nagyobb mértékű önellenőrzésében, erőfeszítései eredmé- nyeinek felismerésében, a saját gondolkodási és tanulási folyamataira való rálátásban és annak értékelésében.

• Különböző motivációs eszközök rugalmas alkalmazásával segíti a tanulási motiváció megfelelő szintjének el-

érését, fenntartását, erősítését.

• Figyelembe veszi, hogy a tanulássegítési tevékenység a két életkori csoportnál különbözőképpen lesz érvé- nyes. Ez a két korcsoport:

• a kisiskoláskorú gyermekek (6–10 éves kor, a továbbiakban a könnyebb érthetőség kedvéért egyszerűen

kisiskolásoknak nevezzük ez a korosztályt),

• és a prepubertás- és pubertáskorú gyermekek (figyelembe véve a napközbeni gyermekfelügyeleti szol- gáltatás által ellátható életkori csoport felső határát: 11–14 éves korú gyermekek, akiket a továbbiakban

„nagyiskolás” korosztálynak nevezünk).

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
1.	A gyermek tanulási jellem- zőinek25 megismerésére való törekvés, alkalmazott módsze- rek.	A szolgáltatásnyújtó nem törekszik a gyermek tanulási jellemzőinek megismerésére, a tanulási jellemzők változásá- nak nyomon követésére. Az iskolától nem kér infor- mációt a tanulási jellemzőkre vonatkozóan.	A szolgáltatásnyújtó a gyermek tanulási jellemzőire vonatkozóan kér informá- ciót az iskolától, rendszeres megfigyeléssel, a gyermekkel folytatott beszélgetéssel módszeresen törekszik a gyermek egyéni tanulási jellemzőinek megismerésére, a tanulási jellemzők változásá- nak nyomon követesére.	A gyermek tanulási jellemzői- nek változását dokumentálja.
2.	A szolgáltatásnyújtó szerepe a gyermek tanulással kap- csolatos céljainak megfo- galmazásában, a tanulási út megtervezésében és a segítségnyújtásban.	A szolgáltatásnyújtó nem tekinti a tanulássegítési folyamat részének a tanulási célmeghatározást. A célok megfogalmazásában, a tanulási út végiggondolá- sában nem veszi figyelembe az iskola elvárásait, és/vagy a gyermek tanulási jellemzőit, a gyermek életkori sajátos- ságait. A célmeghatározásban nem kezeli kiindulópontként a gyermek önálló döntéseinek támogatását, előíró, túlszabá- lyozó hozzáállással közelít a kérdéshez.	A tanulási célok megfogalma- zása része a tanulássegítési folyamatnak. A szolgáltatás- nyújtó segíti a gyermeket a konkrét feladatokra, illetve a rövid és hosszabb távú tanu- lási szakaszokra vonatkozó céljai megfogalmazásában, a tanulási utak végiggondolá- sában. A tanulási célok meg- fogalmazásakor figyelembe veszi az iskola által támasztott elvárásokat és a gyermek egyéni tanulási jellemzőit. .A segítségnyújtás során kommunikációs eszközei il- leszkednek a gyermek életkori sajátosságaihoz.	A szolgáltatásnyújtó motiválja a gyermeket saját tanulási folyamatainak dokumentá- lásában az életkori sajátossá- gokhoz illeszkedő technikák bemutatásával, gyakorolta- tásával. A szolgáltatásnyújtó doku- mentálja a gyermek előrehala- dásának sajátosságait.

25 Tanulási jellemzőknek nevezzük a továbbiakban összefoglaló néven az egyén kognitív és metagoknitív képességeit, tanulási technikáit, mód- szereit, stratégiáit, a csak rá jellemző tanulási stílust.

Sor- szám	Értékelési kategóriák	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
Sor- szám	Megfelelőségi kritériumok	Nem elfogadható minőség (jellemző hibák)	Minőségi minimum- követelmény	Minőségi minimum feletti ajánlás
3.	A szolgáltatásnyújtó segíti a gyermeket a tanulási feladatokhoz hatékonyan illeszkedő tanulási technikák és stratégiák elsajátításában és gyakorlásában.	A szolgáltatásnyújtó nem ismeri az iskola elvárásait, és/ vagy nem ismeri a gyermek tanulási jellemzőit, így nem/ vagy tévesen reagál azokra. A szolgáltatásnyújtó nem veszi figyelembe a gyermek egyéni sajátosságait.	A szolgáltatásnyújtó ismeri a gyermek iskolájában alkalma- zott és elvárt tanulási tech- nikákat és stratégiákat. Ezek alkalmazását és gyakorlását pozitív visszacsatolással, saját élmény megosztásával, illetve mintaadással támogatja. A szolgáltatásnyújtó felismeri a tanulási feladattal nem összeegyeztethető vagy nem hatékony tanulási technikákat és stratégiákat, segítséget nyújt a korrekcióban.	A szolgáltatásnyújtó motiválja a gyermeket saját tanulási folyamatainak dokumentá- lásában az életkori sajátossá- gokhoz illeszkedő technikák bemutatásával, gyakorolta- tásával. A szolgáltatásnyújtó doku- mentálja a gyermek előrehala- dásának sajátosságait.
4.	A gyermek tanulással kapcso- latos énképének fejlesztésére, a tanulási motiváció fenntartá- sára és erősítésére alkalmazott módszerek.	Nem teljesülnek a mini- mumkövetelményben meghatározott kritériumok az alkalmazott megerő- sítésekre vonatkozóan. A szolgáltatásnyújtó nem ad pozitív visszajelzéseket, vagy a megerősítések túlságosan általánosak, nem az ered- ményhez illeszkednek.	A szolgáltatásnyújtó úgy segít a tanulási feladatok megszer- vezésében, az egyes feladatok lépésekre bontásában és az el- ért eredmények tudatosításá- ban, hogy minél gyakrabban éljen át a gyermek a tanulással kapcsolatos kompetenciaél- ményt. A szolgáltatásnyújtó szorgalmazza, szempontokkal és mintaadással segíti az önellenőrzés és önértékelés szerepének megerősödését. A gyermek önmagához mért előrehaladását kiemelő vissza- csatolást alkalmaz a tanulási tevékenység segítésében. Alulmotiváltság esetén a gyermekkel közösen dolgoz ki tanulási motivációt erősítő eljárást. A szolgáltatásnyújtó a moti- vációs eszközöket rugalmasan alkalmazza, figyelembe véve a gyermek általános és aktuális motivációs szintjét, tanulással kapcsolatos énképének sajá- tosságait figyelembe véve.	A szolgáltatásnyújtó motiválja a gyermeket saját tanulási folyamatainak dokumentá- lásában az életkori sajátossá- gokhoz illeszkedő technikák bemutatásával, gyakorolta- tásával. A szolgáltatásnyújtó doku- mentálja a gyermek előrehala- dásának sajátosságait.
5.	A gyermek támogatása a saját tanulásának önreflektív nyomon követésében.	Nem része a tanulássegítési folyamatnak a gyermek saját tanulására, gondolkodására vonatkozó önreflexió támo- gatása.	A szolgáltatásnyújtó segít, mintát ad, technikát kínál a tanulónak a saját gondolkodá- sának, tanulásának önreflektív nyomon követésében.	A szolgáltatásnyújtó motiválja a gyermeket saját tanulási folyamatainak dokumentálá- sában az életkori sajátosságok- hoz illeszkedő technikák bemu- tatásával, gyakoroltatásával. A szolgáltatásnyújtó doku- mentálja a gyermek előrehala- dásának sajátosságait.
6.	A horizontális tanulásban rejlő lehetőségek kiaknázása.	A szolgáltatásnyújtó nem él a horizontális tanulásban rejlő lehetőségekkel akkor sem, ha erre a csoport összetétele módot ad.	Amennyiben a csoport összetétele erre módot ad, a szolgáltatásnyújtó a tanulás- szervezéssel, a csoportnormák és a csoportkohézió alakí- tásával támogatja a párban, csoportban végzett tanulást, támpontot és eszközöket ad a horizontális tanuláshoz.

A standardhoz kapcsolódó ajánlott dokumentáció

• Tanulási napló (a gyermek által vezetett).

• Fejlődési napló.

Document Metadata

Table of Contents

CSALÁDBARÁT ORSZÁG

Document Metadata