Otthon Biztosítás 2.0

Hatályos: 2023. április 30-tól

Tartalomjegyzék

1. Otthon biztosítás 2.0

Ügyféltájékoztató 3

Fogalmak 10

Preambulum 15

Általános feltételek 16

Épületbiztosítás különös feltételei 33

Ingóságbiztosítás különös feltételei 40

Kiegészítô általános felelôsségbiztosítás különös feltételei 47

Balesetbiztosítás különös feltételei 50

Kiegészítô fedezetek 54

Függelék 59

Mellékletek 66

2. Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött

biztosítási szerzôdéshez 69

3. 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött

pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl 71

4. KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Alapszabálya 75

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Jelen tájékoztatónkban szeretnénk Önnek röviden bemutatni a KöBE Xxxxxx biztosítását. Célunk, hogy egyértelmûen és közérthetô módon nyújtsunk tájékoztatást egyesületünkrôl, a biztosító szolgáltatásának lényegérôl, különösen nagy hang- súlyt fektetve a specialitásokra és az esetlegesen alkalmazott korlátozásokra. Szeretnénk áttekintést adni továbbá arról, hogy milyen elemeket tartalmaz és hogyan mûködik a bizto- sítás, pontosan mire kell figyelnie a szerzôdés megkötésekor, majd késôbb a szerzôdés tartama alatt.

Fontos azonban, hogy ez az Ügyféltájékoztató nem helyette- síti a biztosítási feltételeket, ezért kérjük, hogy jelen tájékoz- tatásunkkal együtt – lehetôség szerint – a biztosítási feltéte- leket is olvassa át. A biztosítási szerzôdés fontos eleme to- vábbá az Ön – szóban, vagy írásban tett – biztosítási ajánlata alapján kiállított kötvény, amely szerzôdése konkrét, egyedi adatait rögzíti. Amennyiben bármilyen további kérdése me- rülne fel a biztosítással kapcsolatban, telefonos ügyfélszolgá- latunkon (x00-0-000-0000) szívesen állunk rendelkezésére.

A biztosító

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Internet: xxx.xxxx.xx

E-mail: xxxx@xxxx.xx

xxxxx@xxxx.xx (adminisztrációs ügyek) xxx@xxxx.xx (kárrendezés)

Telefon: x00-0-000-0000

Jogi forma: Egyesület Cégjegyzékszám: 9. Pk. 61. 110/1996

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Lev. cím: 1850 Budapest

Telefon: x00-0-000-0000

Telefax: x00-0-000-0000

E-mail: xxxx@xxx.xx

web: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx MNB Ügyfélszolgálat:

cím: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. Lev. cím: 1534 Bp., BKKP, Pf. 777.

Telefon: +36 (80) 203-776

FONTOS: Külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a KöBE egy egyesületi formában mûködô biztosító. Egyesüle- tünk a vonatkozó törvények és alapszabályunk értelmében ki- zárólag tagjaival kötött szerzôdés alapján nyújthat szolgálta- tást, vagyis a biztosítási jogviszonyhoz egyben egy egyesületi tagsági jogviszony is tartozik. A kölcsönös biztosító egyesü- letbe történô belépés (azaz az egyesületi tagsági jogviszony) feltétele a biztosítási szerzôdés létrejötte. Jelen szerzôdés kapcsán létrejött tagsági jogviszony tagdíjfizetési kötelezett- séggel jár. A tagdíj mértéke 1800 Ft/idôszak, amely egy biz- tosítási idôszakra (biztosítási évre) vonatkozik. A tárgyidô-

szakra vonatkozó tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat meg- tétele után a biztosítási szerzôdés megkötésekor, legkésôbb a második díjfizetési gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles megfizetni. A tárgyidôszakot követô években a biztosító által küldött díjbekérô levélen megjelölt idôpontig kell a tagdíjat megfizetni.

A biztosítás

A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS egy olyan összevont, több kockázatú, komplex biztosítás, amely egy – az épületre és/vagy ingóságokra vonatkozó – alap vagyonbiztosításból és ahhoz, kiegészítô jelleggel csatolható felelôsség-, balesetbiztosítás- ból, továbbá kiegészítô fedezetekbôl áll.

A biztosító a szerzôdés megkötését megelôzôen a szerzôdô igényeinek kielégítése érdekében igényazonosító lapon, vagy ezzel azonos tartalmú elektronikus igényazonosító felületen határozza meg a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos szük- ségleteket, igényeket. A biztosító kizárólag az igényfelmérés tartalmának megfelelô biztosítási ajánlatot fogad be.

A kiegészítô biztosítások és fedezetek csak az alap vagyon- biztosítással együtt köthetôk, önálló biztosításként nem. Amennyiben az alap vagyonbiztosítás megszûnik, a teljes biz- tosítási szerzôdés is megszûnik, az egyes kiegészítô biztosí- tások és fedezetek megszûnése viszont az alapbiztosítást nem érinti.

Az ajánlat és annak mellékletei, a biztosítási kötvény/elektro- nikus kötvény, fedezetet igazoló dokumentum, a biztosítás Általános feltételei, valamint az alapbiztosításhoz, a kiegészítô biztosításokhoz és fedezetekhez tartozó Különös, illetve Külön feltételek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások és záradékok együttesen alkotják a biztosí- tási szerzôdést.

Biztosítási szerzôdés alapján a biztosító köteles a szerzôdés- ben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kocká- zatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerzôdô fél díj fizeté- sére köteles.

A biztosítási idôszak és tartam

A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú. A tartamon be- lüli biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a kö- vetkezô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.

Kockázatviselés kezdete

Fontos, hogy a biztosító kockázatviselése csak érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg. A biztosító kocká- zatviselésének kezdete az a nap, amikortól a biztosító a biz-

tosítási feltételek szerinti események vonatkozásában átvál- lalja a kockázatot, azok bekövetkezése esetén pedig a szer- zôdési feltételek szerint, szolgáltatást nyújt.

Fentiek értelmében a KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS kocká- zatviselése három különbözô idôpontban kezdôdhet:

1. A biztosító kockázatviselésének lehetséges legkorábbi kez- dete az ajánlattétel napját követô nap nulla (0.00) órája, fel- téve, hogy az ajánlatot a biztosító 15 napon belül változatlan tartalommal elfogadta vagy arra nem nyilatkozott.

A 15 napos elbírálási határidô a szerzôdô/biztosított által tett biztosítási ajánlat biztosítóhoz történô beérkezését követô napon kezdôdik. Ennek idôpontját a biztosító átvételi pecsétje, illetve elektronikus idôpecsétje igazolja.

2. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázatvi- selésének kezdete az ajánlattétel során megadott idôpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az esetben indulhat meg, ha a biztosítási szerzôdés létrejön.

Halasztott kockázatviselés akkor életszerû pl. ha az ajánlatté- tel idôpontjában az ügyfélnek már van egy élô lakásbiztosítá- sa, de úgy szeretne biztosítót váltani, hogy közben a kockázat- viselés folyamatos maradjon. Ilyen esetben a legkönynyebb megoldás az, ha elôzményszerzôdés lejáratának napját kö- vetô napra idôzíti az új biztosítási szerzôdés kockázatviselé- sének kezdetét.

3. Amennyiben a biztosító a szerzôdô ajánlatára annak beér- kezésétôl számított 15 napon belül ellenajánlatot tesz, a koc- kázatviselés az ellenajánlatban meghatározott napon kezdô- dik, amennyiben a szerzôdés utóbb létrejön.

A biztosító a Különös, illetve a Külön feltételekben meghatáro- zott egyes biztosítási események és egyes kiegészítô fede- zetek esetében várakozási idôt köt ki. Ezekben az esetekben az adott eseményre vonatkoztatott kockázatviselés a várako- zási idô elteltét követôen kezdôdik. A biztosító kockázatvise- lése a várakozási idô alatt bekövetkezett káreseményekre nem terjed ki.

A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalmazásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdés- sel rendelkezett a biztosítási szerzôdés megkötésekor.

Amennyiben a rendelkezésre álló 15 napos kockázatelbírálási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetôségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvise- lés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfoga- dásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

Az esetlegesen megfizetett biztosítási díjakat a biztosító az elutasítást, vagy a díj beérkezésének napját követô munka- napon visszautalja.

Alapvagyon biztosítás biztosítási eseményei

Épület

Ingóság

Tûz

igen

Robbanás

igen

Villámcsapás direkt

igen

Villámcsapás indukciós

igen

Vihar

igen

Felhôszakadás

igen

Jégverés

igen

Hónyomás

igen

Árvíz

igen

Földrengés

igen

Földcsuszamlás

igen

Kôomlás

igen

Ismeretlen üregbeomlása

igen

Idegen jármû ütközése

igen

Idegen tárgy rádôlése

igen

Lopás

igen

Betöréses lopás

igen

Rablás

igen

Rongálás

igen

Csôtörés

igen

Üvegtörés

igen

Rejtett hibák

igen

Zárcsere

igen

Személyi okmányok elvesztése

igen

Bankkártya elvesztése

igen

Áramkimaradás

igen

Biztosítási esemény

A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS alapvagyon biztosításának fedezetei a táblázatban részletezett biztosítási eseményekre nyújtanak biztosítási védelmet. Az alapvagyon biztosítás mellé az ügyfél választása alapján kiegészítô biztosítások (felelôs- ség, baleset), továbbá a Külön feltételekben részletezett ki- egészítô fedezetek is köthetôk. A kiegészítô fedezetek a biz- tosító által meghatározott fedezeti csomagokban (egységben) választhatók.

Önrészesedés

A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS alap esetben nem tartalmaz önrészesedést, ügyfeleink azonban önrésszel is megköthetik szerzôdéseiket. Ebben az esetben a biztosító díjkedvezményt ad.

Az önrészesedés típusa lehet eléréses, vagy levonásos.

Eléréses típusú önrészesedés esetén, az önrészesedés mér- tékét meghaladó károk levonás nélkül kerülnek kifizetésre, az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat a biztosító nem téríti meg.

Levonásos típusú önrészesedés esetén, az önrész összege valamennyi kárkifizetésbôl levonásra kerül, az önrész alatti károk nem térülnek.

Az önrészesedés választható típusát és mértékét az ajánlat és a díjszabás tartalmazza.

A biztosító szolgáltatásai

A biztosítási szerzôdésben feltüntetett vagyoncsoportokba so- rolt, biztosított vagyontárgyak biztosítási események által oko- zott kárait, a biztosító az alábbiak figyelembevételével téríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:

a) épület vagyoncsoport: káridôponti új értéken számított ja- vítási, helyreállítási, vagy újraépítési értéken;

b) háztartási ingóságok: káridôponti újrabeszerzési, vagy új értéken;

c) értéktárgyak: káridôponti valóságos értéken.

Balesetbiztosítási esemény, illetve a kiegészítô fedezetcso- magokban vállalt biztosítási események bekövetkezése ese- tén, a biztosító legfeljebb az adott biztosítási eseményhez tar- tozó biztosítási összeget fizeti meg, a Különös, illetve Xxxxx feltételekben részletezett szabályok alapján.

A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti újraépítésének, vagy újra- beszerzésének értékét meghaladja, a biztosító a vagyontárgy újraépítési, vagy újrabeszerzési költségét téríti.

Az új érték megállapításának alapja a károsodott épülettel, épületrésszel azonos nagyságú és kivitelezettségû épület, építmény átlagos újraépítési költsége, ingóságoknál az újra- beszerzési érték.

A javítási, helyreállítási, újjáépítési és újrabeszerzési költsége- ket terhelô általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított személy az adott biztosított vagyontárgy kapcsán nem jogosult az ÁFA vissza- igénylésre és a javításról, helyreállításról, újraépítésrôl, újra- beszerzésrôl számlát csatol.

Épületkárok esetében a biztosító kártérítési kötelezettsége a sérült felületek kijavításának, helyreállításának költségeire vo- natkozik. Megtéríti azonban a biztosító a teljes helyiség felü- letének helyreállítását, ha a helyiség mennyezete és egyik azonos kivitelezésû oldalfala sérül, vagy két azonos kivitelezé- sû oldalfala sérül. Burkolatokkal borított felület teljes egészé- nek újraburkolását kizárólag csak abban az esetben fedezi a biztosító, ha a károsodás mértéke meghaladta az 50%-ot.

Bérlemények károsodása esetén, a biztosító a bérlô által kö- tött biztosítás alapján, a kárt kizárólag olyan mértékben téríti meg, amekkora mértékben a biztosított bérlô azért jogszabály, vagy a bérleti szerzôdés alapján felelôsséggel tartozik.

A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az, a biztosí- tási eseménnyel összefüggésben áll.

A biztosító szolgáltatásának korlátozása

A biztosító szolgáltatásait az alábbi korlátozások figyelembe- vételével nyújtja:

1. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, va- lamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigé- nyelhetô, vagy egyéb módon megtérült összeg.

2. Amennyiben a biztosított vagyontárgy avultsága (valóságos érték/újraépítési, újrabeszerzési érték) a káresemény idô- pontjában épületek esetében meghaladta a 75%-ot, ingó- ságok esetében a 80%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

3. A káridôponti avult értéket (valóságos érték) épületek ese- tén az építés, ingóságoknál a vásárlás óta eltelt idôszakra esô értékcsökkenés figyelembevételével állapítja meg a biztosító úgy, hogy a káridôponti újraépítési, vagy újértéket csökkenti a vagyontárgy életkorának, használtsági fokának megfelelô összeggel. Tulajdonképpen ez az amortizáció.

4. Amennyiben a káresemény elôtti állapot a károsodottal megegyezô mûszaki paraméterekkel egyenértékû módon (pl. technológiaváltás miatt) már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológia értéknövelô hatását a kártérítési összegbôl levonja.

5. A betöréses lopás biztosítási esemény által okozott károkat a biztosító a káresemény idôpontjában meglévô és üzembe is helyezett védelmi berendezések által megvalósult vé- delmi szinthez tartozó limit mértékéig, de maximum a biz- tosítási összeg erejéig téríti.

Értékkövetés (indexálás)

A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének meg- ôrzése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási összeg és ehhez kapcsolódóan a biztosítási díj értékkövetô módosítását. Ez az indexálás. A biztosító az in- dexálást a biztosítási szerzôdés valamennyi elemére érvé- nyesíti (pl. választott önrészesedés mértéke, betöréses lopás térítési limitösszegei stb.).

A soron következô biztosítási idôszakra alkalmazott index bá- zisa minden évben szeptember 30-ig kerül megállapításra, a KSH által közzétett, az indexálást megelôzô naptári évre vo- natkoztatott fogyasztóiár-index alapján, amelytôl a biztosító legfeljebb 5 százalékponttal eltérhet.

Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elôzô évre vonatkozó biztosítási összeg és a biztosító által meg- állapított index szorzata adja. A biztosítási összeg – indexálás miatti – változását a biztosítási díj arányosan követi azzal, hogy a biztosítónak jogában áll olyan díjat meghatároznia, amely egész forintra kerekített napidíjhoz vezet. Ugyancsak arányosan változnak – a kerekítés szabályainak megfelelôen

– a biztosítási szerzôdésben megadott egyéb összeghatárok is.

A biztosító a megállapított index mértékérôl, a biztosítási ösz- szeg értékkövetô módosításáról, valamint az ebbôl következô díjváltozásról legkésôbb hatvan nappal a biztosítási év vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.

A biztosítási szerzôdés a következô biztosítási idôszakra a biztosító által indexált biztosítási összeggel és az indexálással korrigált díjjal lesz érvényes, a szerzôdônek azonban joga van arra, hogy évfordulóra felmondja szerzôdését.

A biztosítás indexálásával egyidejûleg – attól teljesen függet- lenül – a biztosító a biztosítási díjtételek, illetve díjmódosító tényezôk kockázati, vagy egyéb okból való (pl. a biztosító szol- gáltatását érintô közterhek változása miatti) módosítását is kezdeményezheti. A biztosító a biztosítási díj ilyen típusú vál- tozásáról a biztosítási év végét legalább hatvan nappal meg- elôzôen – az indexálásról való értesítéssel egyidejûleg, külön figyelemfelhívás mellett – írásban értesíti a szerzôdôt.

Amennyiben szerzôdô a biztosító által közölt díjmódosítással szerzôdését nem kívánja fenntartani, a szerzôdést a biztosí- tási évfordulóra felmondhatja. Felmondás hiányában a szer- zôdô a soron következô biztosítási idôszak elsô napjától a megváltozott mértékû díjat köteles megfizetni.

A díjfizetés

A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként hatá- rozza meg.

A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésének nap- ján esedékes.

A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonatko- zik.

A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó díjat a biz- tosító köteles a soron következô biztosítási idôszak megkez- dése elôtt legalább 60 nappal a szerzôdô tudomására hozni.

A szerzôdô jogosult az általa szerzôdéskötéskor választott, vagy a szerzôdés tartama alatt módosított díjfizetési gyakori- ságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzôdô által írásban benyújtott módosítási igényt a biztosító legkorábban a módosítási igény – a biztosítóhoz történô – beérkezését kö- vetô elsô esedékességkor érvényesíti.

A biztosításközvetítô biztosítási díj átvételére nem jogosult, nem jogosult továbbá a szolgáltatási összeg kifizetésében közremûködni.

A szerzôdésmódosítás módja, lehetôsége

Amennyiben a szerzôdés tartama alatt a szerzôdô a szerzô- dés módosítását kezdeményezi, a módosított feltételek szerinti kockázatviselés legkorábban a módosítási igény beérkezését követô nap nulla (0.00) órájakor kezdôdhet, amennyiben a mó- dosítás hatálybalépésének napjáig a többlet díjat megfizették, a módosítási igényt a biztosító elfogadta, a szerzôdés módo- sításáról a szerzôdôt bizonyítható és azonosítható módon ér- tesítette.

A szerzôdés megszûnésének esetei

A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS megszûnhet:

• érdekmúlással;

• évfordulóra történô felmondással;

• a felek közös megegyezésével;

• díjnemfizetéssel;

• minden év márciusában rendes felmondással.

Érdekmúlás

Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek meg- szûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító kockázatviselése és egyben a biztosítási szerzôdés vonatkozó része is – biz- tosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biz- tosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg. Amennyiben az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet 5 munkanapon belül visszatéríti.

Évfordulóra történô felmondás

A biztosítási szerzôdés bármikor, de kizárólag írásban, a biz- tosítási idôszak végére mondható fel. A felmondási idô har- minc nap. Évfordulóra történô felmondás esetén a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napján huszonnégy (24.00) órakor szûnik meg, maradékjogok nélkül.

Az alapbiztosítás teljes felmondása a teljes szerzôdés meg- szûnését eredményezi.

Az alapbiztosítás érvényben hagyása mellett a kiegészítô biz- tosítások, illetve a kiegészítô fedezetcsomagok akár külön- külön is felmondhatóak mindkét fél által, legalább harminc nappal a szerzôdés évfordulója elôtt, írásban. A szerzôdés ebben az esetben a megszüntetett kiegészítô biztosítás, il- letve a kiegészítô fedezetcsomag nélkül marad hatályban.

Közös megegyezés

A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntet- hetô. Utóbbi esetben a biztosítót a kockázatviselés utolsó nap- jáig járó díj illeti meg.

Díjnemfizetéses megszûnés

Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett

– a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított 30 napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatár- idô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség nap- jára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô biztosítások, illetve a kiegészítô fedezetcsomag is maradékjogok nélkül megszûnnek.

A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a bizto- sítási díjnak a megszûnést követô, utólagos megfizetése nem helyezi újra hatályba.

Márciusi felmondás

A szerzôdô jogosult a biztosítási évfordulótól függetlenül – minden év március 01. és március 31. között – a rendes fel- mondás szabályai alapján, díjrendezett szerzôdése xxxxxxxx- xxxx (márciusi felmondás). A felmondás írásbeliséghez kötött. A felmondási idô harminc nap. A biztosító abban az esetben is elfogadja a felmondást, ha annak postára adása, személyes átadása, vagy elektronikus formában történô beküldése már- cius 31. napján huszonnégy (24.00) óra elôtt igazolható módon megtörtént, de az a március 31-ei határnapig nem érkezett be a biztosítóhoz. Márciusi felmondás esetén a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése legkésôbb a felmondás beérke- zését követô 30. napon, huszonnégy (24.00) órakor maradék- jogok nélkül megszûnik. A márciusi felmondás lehetôségérôl a biztosító a szerzôdô felet minden év február 15. napjáig külön tájékoztatja.

Reaktiválás

A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás). A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezésének idôpontja között eltelt idôszakra.

A biztosító mentesülésének feltételei

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy sú- lyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érde- mi vezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízott- juk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szak- mai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzôdô kár- megelôzési vagy kárenyhítési kötelezettségének megsze- gésével okozta.

Kiegészítô balesetbiztosítás esetén, amennyiben a bizto- sított baleseti halálát a biztosítási összegre jogosult szán- dékos magatartása idézte elô, ezen kedvezményezett, vagy örökös vonatkozásában a biztosító mentesül a szol- gáltatási kötelezettség alól.

Alkalmazott kizárások

Nem téríti a biztosító a biztosítási események által okozott következményi károkat.

Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka köz- vetlenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi alkal- mazása, harci eszköz, vagy hadianyag felhasználásá- nak következménye;

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosztoga- tás, egyéb erôszakos cselekmény következménye;

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényleges, vagy vár- hatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek;

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív vegyi, bioló- giai szennyezést eredményez.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek azok- ban az épületekben, épületrészekben keletkeztek, ame- lyek bontását jogszabály, vagy hatóság a káresemény be- következése elôtt részben, vagy egészben elrendelte.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek olyan épületekben, épületrészekben keletkeztek, amelyek épí- tését, vagy felújítását jogszabály, vagy hatósági rendel- kezés megszegésével végezték.

Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a szer- zôdô/biztosított azzal idézett elô, hogy a szerzôdés tarta- ma alatt, a korábban azonos károkozási körülményekkel visszatérôen okozott kárt nem szüntette meg, a károko- zási körülményt nem küszöbölte ki, noha az gazdaságilag és mûszakilag ésszerû ráfordítással megszûntethetô, ki- küszöbölhetô, elkerülhetô lett volna.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ameny- nyiben az állandóan lakottként biztosított épület eseté- ben, a nem állandóan lakott állapot hossza a káresemény idôpontjában a 270 napot meghaladja.

Fentieken túl a kiegészítô biztosítások és fedezetek Álta- lános, Különös és Xxxxx feltételei további kizárási okokat is megállapíthatnak.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek a biz- tosítási szerzôdésben megadott kockázatviselési címen mûködô, oda bejelentett székhellyel, vagy telephellyel

rendelkezô vállalkozás tevékenységének folytatására igénybe vett épületekben, épületrészekben (pl. iroda, mû- hely, üzlet, raktár stb.) a vállalkozói tevékenységgel ösz- szefüggésben keletkeztek.

Teendôk káresemény bekövetkezésekor

A biztosítási eseményt (káreseményt) a tudomásra jutástól számított tíz munkanapon belül kell bejelenteni a biztosítónak, illetve lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôr- zését.

A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos igényt a szerzôdônek, illetve a biztosítottnak kell kezdeményeznie. A kárigényt – a biztosító által rendelkezésre bocsátott kárbejelentô nyomtat- vány kitöltésével – minden esetben írásban is be kell nyújtani a biztosítónak. A kárbejelentéshez az Általános feltételek 11.24. pontjában részletezett dokumentumokat szükséges csatolni, továbbá a kiegészítô biztosítások és fedezetek Különös, illet- ve Külön feltételei további csatolandó okiratokat írhatnak elô.

A tûzesetet és robbanást a tûzrendészeti hatóságnak, a lo- pást, betörést, rongálást, rablást, vandalizmust a rendôrség- nek is jelenteni kell.

A kár felméréséig, de maximum annak bejelentését követô három napig, a károsodott vagyontárgy, illetve kárhelyszín ál- lapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben lehet változtatni.

A kártérítés szabályai

Felmerült kárként a károsult vagyonában bekövetkezett ér- tékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytôl a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusz- tulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése stb. folytán elesett, vagy egyébként károsodott.

Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe esô indokolt költséget a biztosító – a biztosítási összeg kere- tein belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem ve- zettek.

A biztosító a kártérítés összegébôl a maradványértéket és a máshonnan megtérülô kárértéket jogosult levonni.

A biztosító kártérítését kizárólag a mindenkor érvényes tör- vényes belföldi fizetôeszközben teljesíti.

A biztosító szolgáltatását a kárrendezés lezárásához szüksé- ges összes okirat beérkezését követô 15 napon belül teljesíti.

A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesí- tendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a be- jelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljárásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntô végzésével történô befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes

ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás céljából történô felfüggesztésrôl szóló, illetve további jogorvoslattal nem tá- madható eljárást megszüntetô határozata meghozatalához a biztosító nem kötheti.

Kármentességi kedvezmény

A kármentességi kedvezmény két féle – egymást kizáró – módon vehetô igénybe: vagy a szerzôdés megkötésének idô- pontjában elôre, vagy a tartam során megfigyelt kármentes idôszakok függvényében az alábbi szabályok szerint:

- A szerzôdés megkötésének idôpontjában elôre érvényesített kármentességi kedvezmény esetén az igénybe vett kedvez- mény mértéke a tartam során nem változik.

- Amennyiben egy adott biztosítási szerzôdésre a vonatkozó megfigyelési idôszakban nem történik kárkifizetés, a bizto- sító díjengedményt nyújt az alábbiak szerint:

a) Egy kármentes idôszak után 5% díjengedmény.

b) Kettô egymást követô kármentes idôszak után 10% díjen- gedmény.

c) Három, illetve annál több, egymást követô kármentes idô- szak után 15% díjengedmény.

Az elsô biztosítási idôszakhoz tartozó megfigyelési idôszak hossza 270 nap a szerzôdés kockázatviselésének kezdetétôl. A további megfigyelési idôszakok hossza mindig megfigyelési idôszaktól megfigyelési idôszakig tartó egy év (365/366 nap).

A kedvezményt a biztosító az adott kármentes megfigyelési idôszakot követô biztosítási idôszak díjában érvényesíti.

Amennyiben a megfigyelési idôszakban a szerzôdésre beje- lentett káresemények vonatkozásában kárkifizetés történik, a kármentességi kedvezmény az adott megfigyelési idôszakot követô biztosítási évben elvész. Legközelebb egy olyan, teljes megfigyelési idôszak elteltével indul újra, a legkisebb mértékû kedvezménnyel, melyben nem történt egyetlen káresemény vonatkozásában sem elsô kárkifizetés.

Érdekmúlás miatt történô szerzôdés megszûnés esetén, a már megszerzett kármentességi kedvezményt – a megszûnést kö- vetô 365 napon belül – a szerzôdô és a biztosított is érvénye- sítheti, egy új kockázatviselési címre kötött szerzôdés szer- zôdôje, vagy biztosítottjaként az elôzményszerzôdésre történô hivatkozással.

A már megszerzett kármentességi kedvezményt a szerzôdô és a biztosított is érvényesítheti, az adott szerzôdés megszû- nése nélkül is, egy új kockázatviselési címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy biztosítottjaként az elôzményszerzôdésre történô hivatkozással.

Ügyféladatok továbbíthatósága

A biztosító a szerzôdés megkötésével, módosításával, állo- mányban tartásával, a szerzôdésbôl származó követelés megítélésével kapcsolatos, biztosítási titoknak minôsülô ada- tokat az adatvédelmi szabályok megtartásával a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további- akban: Bit.) rendelkezései szerint harmadik személy részére átadhatja.

A szerzôdés megkötésével Ön felmenti az orvosi titoktartás alól a biztosítottakat kezelô és vizsgáló orvosokat, egészség- ügyi intézményeket, a társadalombiztosítási igazgatási szer- veket azon – a biztosítottak egészségi állapotával fennálló és korábbi betegségeivel, baleseteivel, esetleges halálával ösz- szefüggô – adatoknak a biztosító részére történô továbbítása tekintetében, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatás igény elbírálásához szükségesek.

A Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító (továbbiakban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a meg- óvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzô- désben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgál- tatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesí- tése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biz- tosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak sze- rint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételé- vel – kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatáro- zott adatok vonatkozásában.

A pótlólagos befizetés intézménye

Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az igazgatótanács vagy az MNB, szolgáltatáscsökkentést az egyesület igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az esetben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellen- értékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biztosí- tástechnikai tartalékok és a viszontbiztosítás együttesen nem nyújtanának elegendô fedezetet. A pótlólagos befizetés mér- téke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag által bár- milyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át.

Fizetôképességrôl és a pénzügyi helyzetrôl szóló jelentés

A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A biztosító ezt a jelentést legkésôbb 14 héttel a vállalkozás pénzügyi évé- nek vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé, melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhetônek kell marad- nia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példányát a kéréstôl számított 20 munkanapon belül elküldi mindazoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven belül kérik.

Panaszok kezelése

Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen felmerülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszolgálati irodáihoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írás- ban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Központi ügyfélszolgálatok címei:

• 1062 Budapest, Lehel u. 1/A

• 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejötté- vel, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, to- vábbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcso- latos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére természetes személy fogyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55.

Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: x00-0-000-0000

Ügyfélszolgálati telefon: +36 (80) 203-776

Telefax: x00-0-000-0000

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy a természetes személy fogyasztó a kérelem benyúj- tását megelôzôen a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy ren- dezését, vagy e szervezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.

A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A fogyasztóvédelmi rendelkezések feltételezett megsértése esetén a fogyasztónak panaszát elôször a biztosítóhoz kell benyújtania a fentebb részletezett módon és elérhetôségeken. Amennyiben a fogyasztó a biztosítóhoz beterjesztett panaszára nem kapott választ, a panasz kivizsgálása nem a vonatkozó jogszabályok szerint történt, vagy a fogyasztó a biztosító vá- laszából egyéb fogyasztói jogot sértô körülményt vélelmez, a fogyasztó az MNB-hez fordulhat panasszal. Részletes tájé- koztatást olvashat errôl az MNB xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxx- tovedelem oldalán.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 6. Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 (80) 203-776 Ügyfélszolgálat e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/ forma- nyomtatvanyok elérhetôségen érhetô el.

A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bírósághoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.

A szerzôdés joga, alkalmazandó jog

Jelen biztosítási szerzôdésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

Fogalmak

Ajánlat:

A biztosító által rendszeresített ajánlati lapon (nyomtatványon) vagy annak elektronikusan kitöltött, majd kinyomtatott meg- felelôjén tett, a szerzôdô által aláírt, teljeskörûen kitöltött biz- tosítási ajánlat. Ajánlatnak minôsül továbbá szóban, telefonon keresztül a szerzôdô által kötött ajánlati nyilatkozat, melyet a biztosító által kifejezetten erre a célra létrehozott és fenntartott olyan telefonszámon tett meg, melynek erre a célra való fel- használási lehetôségérôl a biztosító elôzetesen és nyilvános tájékoztatást tett közzé.

Aktív zárási pont:

Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvet- lenül vagy áttételesen, de nyitó-záró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.

Alapbiztosított:

Az a természetes személy fogyasztó vagy vállalkozás, aki az alapvagyon biztosításban (kárbiztosítás) biztosított épület, il- letve ingóságok tulajdonosa, tulajdonostársa vagy haszonél- vezôje és aki a jelen szerzôdésben biztosított kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett személy és az épületbiz- tosítás, illetve – amennyiben a szerzôdés épület vagyoncso- portot nem tartalmaz – az ingóságbiztosítás biztosítottja is egyben.

Alulbiztosítás:

Jelen biztosításban az „új értéken” biztosított vagyontárgyak szempontjából értelmezhetô fogalom. Alulbiztosítás akkor kö- vetkezik be, ha a káresemény idôpontjában a biztosított va- gyontárgy/vagyoncsoport valós új értéke magasabb, mint a vonatkozó vagyoncsoport aktuális biztosítási összege. Ilyen esetben a biztosító a kárt a biztosítási összeg és a káridôponti tényleges új érték arányában téríti meg (pro-rata szolgáltatás). A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsoportonként vizs- gálja.

Állapotmegôrzési kötelezettség:

Biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyon- tárgy állapotán a biztosított a szerzôdésben megállapított határidôn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények ki- deríthetetlenné váltak.

Baleset (személybiztosítási fogalom):

Jelen biztosítás szempontjából balesetnek minôsül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külsô hatás, amely a sérült ká- rosult akaratától függetlenül, hirtelen fellépô külsô behatás, amelynek következtében biztosított egészségkárosodást szen- ved, vagy elhalálozik.

Besurranás, trükkös lopás:

Jelen biztosítás szempontjából besurranásnak, trükkös lopás- nak minôsül, ha az elkövetô jogosulatlanul jut be a biztosított épületbe/építménybe és onnan – a jelen szabályzat szerint – háztartási ingóságnak minôsülô vagyontárgyat jogtalanul tu- lajdonít el.

Bevésôzár:

Az ajtólapba besüllyesztett zárszerkezet (az ajtó mechanikai ellenálló-képességét számottevôen csökkenti).

Bit.:

A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.).

Biztonsági felügyeleti rendszer:

A felügyeleti és riasztásfogadó rendszerek gyûjtik, feldolgoz- zák, kijelzik, naplózzák és archiválják a védett objektumokban telepített helyi elektronikai jelzôrendszerek által kiadott riasz- tási, üzemviteli és állapot információkat (a továbbiakban biz- tonsági információkat).

Biztonsági felügyeleti rendszerek fajtái lehetnek:

a) Riasztásfogadó rendszerek, amelyek feladata a felügyeleti és riasztásfogadó központtól nagy távolságra található ob- jektumok védelmét biztosító helyi elektronikai jelzôrendsze- rek központosított felügyelete.

b) Felügyeleti rendszerek, amelyek feladata egy adott objek- tum védelmét biztosító különféle jelzôrendszerek egységes felügyelete.

A biztonsági felügyeleti rendszerek elemei:

a) Riasztás átviteli rendszer, amely biztosítja az információ- áramlást a felügyeleti és riasztásfogadó központ és a fel- ügyelt elektronikai jelzôrendszerek között.

b) Felügyeleti és riasztásfogadó központ, amely irányítja az egész felügyeleti rendszer mûködését, fogadja, feldolgozza, naplózza a beérkezô biztonsági információkat és továbbítja a megjelenítô egység felé.

c) Megjelenítô egység, amely biztosítja a felügyeleti és riasz- tásfogadó rendszer kezelôfelületét, lehetôvé téve a diszpé- cserek részére az egyszerû használatot.

Biztonsági zár:

Biztonsági zárszerkezetnek minôsül a legalább 3000 db vari- ációs lehetôséget meghaladó,

• legalább 5 csapos hengerzárbetétes zárszerkezet,

• legalább 6 rotoros mágneszárbetétes zárszerkezet,

• kéttollú kulcsos zár,

• szám- vagy betûjel kombinációjú zár,

• MABISZ által vagy egyedileg minôsített lamellás zár.

Biztosításközvetítô:

Biztosításközvetítô az a természetes vagy jogi személy, aki javadalmazás ellenében biztosításközvetítôi tevékenységet végez, ide nem értve

a) a saját kockázatvállalásával összefüggô, saját jogú érté- kesítési tevékenységet végzô biztosítót és a vele munka- viszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékeny- séget végzô, biztosításközvetítônek nem minôsülô termé- szetes személyeket úgy mint a biztosító közremûködôi,

b) a kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô sze- mélyt, továbbá azt a kiegészítô biztosításközvetítôi tevé- kenységet végzô személyt, akinek tevékenysége kizárólag olyan biztosítási szerzôdések közvetítésére terjed ki, ame- lyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:

• a biztosítási szerzôdés kiegészítôje valamely szolgáltató

által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak és a következôkre nyújt fedezetet:

– ezen szolgáltató által kínált termék meghibásodásának, törésének, elvesztésének vagy károsodásának kocká- zatára, vagy az e szolgáltató által kínált szolgáltatás igénybevétele elmaradásának kockázatára, vagy

– ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz kapcsolódva a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kapcsolódó kockázatokra, és

• nem haladja meg

– a biztosítási szerzôdés arányos éves biztosítási díja személyenként a hatszáz eurót, vagy

– a személyenként fizetett biztosítási díj a kettôszáz eurót, és az elôzô pont szerinti szolgáltatás nyújtásának idô- tartama legfeljebb három hónap.

Biztosításközvetítôi tevékenység:

A biztosításközvetítô által végzett azon üzletszerû tevékeny- ség, amely a biztosítási értékesítést, annak szervezését, vala- mint a független biztosításközvetítôi szaktanácsadást foglalja magában, azzal, hogy nem minôsülnek biztosításközvetítôi tevékenységnek az alábbi tevékenységek;

a) más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tá- jékoztatás, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz to- vábbi – a biztosítási szerzôdés megkötését vagy teljesíté- sét elôsegítô – lépést,

b) a biztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése, valamint a kárrendezési és szakértôi kárbecslési – szakmai alapon végzett – tevékenység,

c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerzôdôkrôl biztosításközvetítôk vagy biztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további – a biztosítási szer- zôdés megkötését elôsegítô – lépést,

d) tájékoztatás nyújtása biztosítási termékekrôl, illetve bizto- sításközvetítôkrôl, vagy biztosítókról a lehetséges szerzô- dôk számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerzôdés megkötését elôsegítô – lépést.

Biztosítási kockázat jelentôs növekedése:

Jelen szerzôdés alapján a biztosítási kockázat jelentôs növe- kedésének minôsül, ha a biztosító a tudomására jutott lénye- ges körülmény alapján elutasítaná a szerzôdés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb díj ellené- ben vállalná a kockázatot, vagy a biztosításra feladott kocká- zatot egyáltalán nem vállalná.

Biztosított:

Jelen biztosításban az alapbiztosított és a további biztosítottak együtt, biztosítottként kerülnek hivatkozásra.

Blokkzár:

Az elektronikai jelzôrendszer bekapcsolt és teljes nyugalmi állapotát ellenôrzô elektro-mechanikus zárszerkezet, mely éle- sítéskor a zárhatóság letiltásával jelzi a rendellenes állapotot.

Xxxxxxxxxxxxxxxx kiskorú:

Xxxxxxxxxxxxxxxx az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

Dologi kár:

Jelen szerzôdés alapján dologi kárnak minôsül, ha valamilyen biztosított vagyontárgy megsemmisül, megsérül vagy hasz- nálhatatlanná válik.

Elektronikai jelzôrendszer:

Az elektronikai jelzôrendszer elektronikus eszközökkel érzé- keli és értékeli a felügyelt védelmi rendszer állapotát, kijelzi annak változásait. Elektronikai jelzôrendszer feladata:

a) felületvédelem;

b) térvédelem;

c) tárgyvédelem;

d) személyvédelem;

e) riasztásjelzés.

Elektronikus adat:

Jelen szabályzat szempontjából elektronikus adatnak minôsül valamennyi olyan, géppel olvasható, kommunikációra, értel- mezésre és feldolgozásra alkalmassá tett adat és/vagy infor- máció, amely elektronikus és elektromechanikus adatkezelés- re, vagy eszközök, berendezések elektronikus vezérlésére al- kalmas (pl. adatbázis, program, szoftver, kódolt utasítás stb.).

Elektronikus ajánlat:

A biztosító, vagy az általa biztosításközvetítetéssel megbízott biztosításközvetítô, illetve a biztosító hozzájárulásával alkusz által az Internet közcélú hálózatán mûködtetett portálon a jelen biztosítás feltételeinek elfogadására utalással felvett ajánlat, amennyiben az elektronikus ajánlattétel során az adott üzleti alkalmazás lehetôséget kínál a biztosítási szerzôdés teljesítésének megkezdéséhez és ehhez a szerzôdô külön és kifejezetten hozzájárul.

Eltakarítási költségek:

A kárhelyszín takarításának, megtisztításának, a törmelékek és a fel nem használható maradványok legközelebbi meg- felelô és engedélyezett lerakóhelyre történô szállításának a biztosítottat terhelô, biztosítási esemény bekövetkezésével közvetlenül összefüggô költsége.

Értéktároló:

Olyan MABISZ által ajánlott, zárható tárolóeszköz, amely:

• szimpla, vagy dupla acéllemez falú, a két fal között távtar- tókkal vagy speciális töltettel;

• falvastagsága minimum 2 mm;

• kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehetô ki a zárból;

• épületszerkezeti tartóelemekhez rögzített,

- a 300 kg-nál kisebb tömegû értéktároló, min. 5000 N

- az 1000 kg-nál kisebb tömegû 10000 N

feszítô erônek ellenálló módon (amelybe az értéktároló súlya is beleértendô) vagy falba, illetve padozatba betonozva mi- nôsítési tanúsítványnak, vagy a gyártó elôírásainak meg- felelô módon beépített; vagy

• összetömege meghaladja az 1000 kg-ot.

Foglalkoztató:

Jelen biztosítás szempontjából foglalkoztató az a természetes személy, aki háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve meg- bízója, megrendelôje.

Fogyasztó:

A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi. V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 8:1. § 3. pontja szerinti fogalom: a szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Jelen szabályzat alapján nem minôsül fogyasztónak a nem természetes személy, jogi személy vagy egyéb vállalkozás továbbá az a természetes személy, aki szakmai, üzleti tevé-

kenységén, foglalkozásán belül esô célból jár el: egyéni vál- lalkozó, vagy valamely jogi személy vezetô beosztású tiszt- ségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosí- tott tagja, munkavállalója vagy megbízottja.

Fúrás elleni védelem:

Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet megfúrva sem lesz nyitható.

Háztartási alkalmazott:

Az a háztartási munkát végzô természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállal- kozóként végzi.

Háztartási munka:

A 2010. évi XC. törvény szerinti fogalom; a kizárólag a termé- szetes személy és háztartásában vele együtt élô személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló, következô tevékenységek: lakás takarítása, fôzés, mosás, vasalás, gyermekek felügye- lete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.

Helyreállítási költség (részkárral kapcsolatos fogalom): A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridôponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károsodott részek értékének meghatározásakor a bizto- sító figyelembe veszi ezen részek felhasználhatóságát a hely- reállítás során.

Hozzátartozó:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti fogalom: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon há- zastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Hullámtér:

A folyók, vízfolyások partvonala és az elsô rendû árvízvédelmi mûnek minôsített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Igényfelmérés:

Kiemelés elleni védelem:

Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan mûszaki meg- oldás, amely külsô oldali támadás esetén megakadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.

Kiskorú:

Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kis- korú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. Ha a házasságot a bíróság a cselekvôképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelen- nek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszûnik. A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszûnése nem érinti.

Korlátozottan cselekvôképes kiskorú:

Korlátozottan cselekvôképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvôképtelen.

Közeli hozzátartozó:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalom: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mos- toha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô és a testvér.

Közvetlen/következményi kár:

Jelen biztosítás szempontjából közvetlen kárnak minôsül a feltételekben foglalt valamely biztosítási esemény által a biz- tosított vagyontárgyakban közvetlenül (direkt módon) okozott kár. Az olyan kár, amelynek közvetlen oka nem biztosítási ese- mény, hanem maga a közvetlenül okozott kár, következményi kárnak minôsül.

KSH:

Központi Statisztikai Hivatal (1024 Budapest, Keleti Károly u. 5–7.)

Le- és visszaszerelési költségek:

Le- és visszaszerelési költség az az elkerülhetetlen költség, amely valamely biztosítási eseményt követôen azáltal válik szükségessé, hogy a sérült vagy sértetlenül maradt biztosított mûszaki berendezéseket le- és újra vissza kell szerelni vagy egyéb módon mozgatni szükséges azokat.

Lezárt helyiség:

Az a helyiség, amely a szerzôdési feltételek „Függelékek” fe- jezetében részletezett vagyonvédelmi elôírásokban meghatáro- zott valamely betörésvédelmi szintnek megfelelô védettséggel rendelkezik és a kár idôpontjában a helyiség zárszerkezetei is lezárt állapotban voltak, illetve a helyiség azon nyílászárói, amelyeknek az alsó éle az alatta lévô járószinttôl mérve 3 mé- ternél alacsonyabban van zárva találhatók. Jelen fogalom szempontjából helyiségnek minôsül az épület vagy melléképü- let minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel kö- rülhatárolt, önálló légterû, meghatározott rendeltetésû része.

Légi jármû:

Az 1995. évi XCVII. törvény 71. § 5. pontja szerinti fogalom: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegô- vel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a föld- felszínre ható légerôk hatása.

Magánemberi minôség:

A biztosított foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerû gazdasági tevékenységén kívüli életviszo- nyokban tekintett minôsége.

Nem mentett árterület:

Az árterület azon része, amelyet a vízügyi hatóság annak mi- nôsít.

Nyílt ártér:

Árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér.

Papír alapú, nyomtatott ajánlat:

A biztosító által rendszeresített, központilag elôre legyártott, papír alapú, töltôtollal kitöltött formanyomtatvány (blanketta), vagy az ezzel megegyezô formátumú és adattartalmú, elekt- ronikusan kitöltött, majd lokálisan kinyomtatott, a szerzôdô,

vagy megbízottja, illetve a közvetítô által is külön-külön aláírt nyomtatvány.

Passzív zárási pont:

Ide tartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók mûködésbe. A forgópántok és a pasz- szív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendôk.

Ptk.:

A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.).

Rablás:

Rablásnak minôsül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy valamely, a biztosításban nevesített személy ellen erôszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy ôt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba he- lyezi. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erôszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmaz.

Reteszelési mélység:

A zárnyelvnek a fogadó elembe (vasalatba) való hasznos be- nyúlása.

Reteszhúzás elleni védelem:

Kizárólag kétszárnyú ajtókkal kapcsolatosan értelmezhetô fo- galom. A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai akkor minôsülnek reteszhúzás ellen védettnek, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó-, vagy elfordítós rigli) ellenállnak a kívülrôl történt fe- szítést követô elmozdításnak. (Ilyen pl. a facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülrôl beszorított és lecsavarozott ék alkalmazása a nem nyíló szárny alá stb.)

Sérelemdíj:

A Ptk. 2:52. § (1)-(3) bekezdései szerinti fogalom: Akit sze- mélyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az ôt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére köte- lezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési fele- lôsség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jog- sértés súlyára, ismétlôdô jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására

– tekintettel, egy összegben határozza meg.

Sorozatkár:

Jelen biztosítás szempontjából sorozatkárnak minôsülnek az ugyanazon károkozói magatartásból és okból eredô, de eltérô idôpontokban bekövetkezô károk, melyek között jogi, gazda- sági, vagy mûszaki vonatkozásokban ok-okozati összefüggés áll fenn.

Személyes adat:

Az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzô ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Személyi sérüléses kár:

Jelen szerzôdés alapján személysérüléses kárnak minôsül, ha a biztosított természetes személy meghal, balesetet vagy egészségkárosodást szenved.

Személyiségi jog:

Természetes személy joga ahhoz, hogy törvény és mások jo- gainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesít- hesse, illetve hogy abban ôt senki ne gátolja. Az emberi mél- tóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki kö- teles tiszteletben tartani.

Természeti katasztrófa:

Jelen biztosítás kiegészítô fedezetei vonatkozásában termé- szeti katasztrófának minôsül az árvíz, a földrengés és a föld- csuszamlás.

További biztosított:

Az ingóság-, a felelôsség-, a baleset-, továbbá a kiegészítô biztosítások és fedezetek vonatkozásában biztosítottnak mi- nôsül maga az alapbiztosított, valamint az alapbiztosított azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § [1] bekez- dés 1. és 2. pontja), aki a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek idôpontjában a jelen szerzôdésben biztosított kockázat- viselési címre állandó lakosként bejelentett és ott állandó jel- leggel életvitelszerûen élô személy.

Túlbiztosítás:

Amennyiben az alapvagyon biztosítás kárbiztosítási részében a káresemény idôpontjában a valóságos új érték alacsonyabb, mint a biztosítási összeg, túlbiztosítás alakul ki. A túlbiztosítás tényének megállapításakor a biztosító a túlbiztosítás miatt megfizetett többletdíjat visszautalja a szerzôdônek.

Tûz- és elemi károk:

Jelen biztosítás kiegészítô fedezeteinek vonatkozásában tûz- és elemi kárnak minôsül a tûz, a robbanás, a villámcsapás és a villámcsapás másodlagos hatása, a vihar, a felhôszakadás, a jégverés, valamint a hónyomás.

Tûzveszélyességi osztály:

Veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tûz- szakaszok), épületek, mûtárgyak, létesítmények besorolására meghatározott kategória a bennük folytatott tevékenység során elôállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jel- lemzôi, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tûzve- szélyessége, egyes esetekben – (lakó- és közösségi épü- letek) – a rendeltetés alapján.

A hazai szabályozás 5 tûzveszélyességi osztályt különböz- tet meg:

„A” – „Fokozottan tûz- és robbanásveszélyes”

„B” – „Tûz- és robbanásveszélyes”

„C” – „Tûzveszélyes”

„D” – „Mérsékelten tûzveszélyes”

„E” – „Nem tûzveszélyes”

Új érték:

A vagyontárgy új állapotban történô beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költ- ségeit. A beszerzési költségekbôl engedmények (pl. mennyi- ségi engedmény, akcióár) nem vonhatók le. Amennyiben a biztosított ÁFA visszaigénylésre jogosult, az új érték nem tar- talmazza a beszerzési, telepítési stb. költségek ÁFA-ját.

Ügyfél:

Jelen szerzôdés alapján ügyfélnek minôsül a szerzôdô, bizto- sított, a kedvezményezett, az engedményes, a károsult, to- vábbá a biztosító szolgáltatására jogosult más személy. Ügy- félnek minôsül továbbá az a személy is, aki a biztosítási szer- zôdés megkötésére ajánlatot tesz.

Vandalizmus:

Jelen szabályzat szempontjából vandalizmusnak minôsül szerzôdésen kívüli harmadik személynek a biztosított vagyon- tárgy megrongálására, megsemmisítésére irányuló, szándé- kos cselekedete.

Vállalkozás:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom: a szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

Várakozási idô:

Az a szerzôdésben meghatározott idôtartam, amelynek elteltét követôen a biztosító vállalja a biztosítási esemény kockázatát. A várakozási idô elsô napja a kockázatviselési kezdet napja, illetve szerzôdésmódosítás esetén a módosítást követô nap, amennyiben a vonatkozó külön díjat megfizették.

Védelmi kör:

Az elektronikai jelzôközpont egyes csatornáihoz tartozó érzé- kelôk összessége.

Védelmi zóna:

Rendszerint több védelmi kör által alkotott alrendszer, mely felhasználói szempontból egy egységet alkot, így önálló ke- zelést tesz lehetôvé.

Vétôképtelen:

Vétôképtelen, akinek belátási képessége oly mértékben korlá- tozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása követ- kezményeit nem képes felmérni, nem felel az általa okozott kárért.

Villámcsapás:

Elektromos töltéskiegyenlítôdés, illetve nagyfeszültségû villa- mos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Vízi jármû:

Jelen biztosítás szempontjából vízi jármûnek minôsül a 20 m- nél rövidebb hajótesttel rendelkezô kishajó, továbbá az olyan motorcsónak (gépi berendezéssel hajtott – hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minôsülô – vízi jármû) amelynek testhossza nem haladja meg a 6,2 métert, illetôleg a motor- teljesítménye a 4 kW-ot nem éri el.

Zárásmélység:

Teljes zárás esetén a zárnyelvnek a zárlemezbe hatoló hosz- sza.

Záráspontosság:

Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai között mm- ben mért távolság.

Preambulum

A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS egy igazán korszerû, családbarát háztartás-biztosí- tás, valódi segítség a bajban.

Az egyre szélsôségesebbé váló hazai idôjárás okozta elemi károk mellett, a mind gya- koribb természeti katasztrófák ma már nélkülözhetetlenné teszik értékeink, vagyontár- gyaink biztosítását. Az ilyen típusú, jelentôs anyagi veszteséget is eredményezô káro- kozásokra történô felkészülés megfelelô biztosítás nélkül szinte elképzelhetetlen, hi- szen ezek a kockázatok a hagyományos kármegelôzési, kárenyhítési eszközökkel már nem kezelhetôk hatékonyan.

Egy modern biztosítás azonban nem csupán a ritkán bekövetkezô eseményekre nyújt megfelelô védelmet, hasznosságát a hétköznapok során is megtapasztalhatjuk, pl. egy lakástûz, egy betörés, egy csôtörés vagy akár egy üvegtörés kapcsán. Mostantól a rendeltetésüknél fogva kültéren használt és szabadban tárolt ingóságaink, de még a kertünk növényei is biztonságban vannak. Akkor sem kell aggódnunk, ha elveszítjük személyes okmányainkat, bankkártyánkat vagy éppen lakáskulcsunkat, mert a biztosí- tás ezekre a veszélynemekre is kiterjed. A közüzemi szolgáltatások kimaradása esetén szintén kárpótlás jár.

A tulajdon és vagyon biztonsága mellett azonban a személyek és a család biztonsága is kiemelt helyet kap. Balesetbiztosítás választása esetén a biztosított épület, lakás valamennyi – oda állandó lakosként bejelentett – lakója, életkori korlátozás nélkül, automatikusan biztosítottá válik. Csonttörés, égési sérülés, bármilyen típusú mûtét, sôt még kutyaharapás esetén is fizet a biztosítás. Mindezeken túl, számos, kifejezetten a gyermekekkel kapcsolatos leggyakoribb veszélykörülmény is biztosítható.

A rendkívül széles felelôsségbiztosítási fedezeti kör valóban egyedülállóan sokat nyújt, gyakorlatilag valamennyi azonosítható károkozói minôségre alapozott kártérítési, il- letve a vonatkozó sérelemdíj iránti követelésekre is szolgáltat.

A biztosítás moduláris felépítésnek köszönhetôen az ország bármelyik pontján, szinte bármilyen vagyoni helyzetben, bármilyen életkörülmények esetén személyre, családra vagy akár az adott ingatlanra szabható a biztosítási védelem. A szerzôdés a tartam során szabadon módosítható, hitel- és zálogügyletek kapcsán pedig fedezeti biztosí- tásként kiváló megoldást jelent.

Válasszon minket, elégedett lesz.

Általános feltételek

A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS épületre és/vagy ingóságra vonatkozó alapbiztosítása, valamint az ahhoz kapcsolható ki- egészítô általános felelôsségbiztosítás és balesetbiztosítás, valamint a kiegészítô fedezeteket is tartalmazó szerzôdés jelen általános feltételek szerint jön létre.

Biztosítási szerzôdés alapján a biztosító köteles a szerzôdés- ben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a koc- kázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerzôdô fél díj fizeté- sére köteles.

A biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében, a biztosított részére nyújtott egyéb szolgáltatás teljesítésében, továbbá a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésé- ben áll.

Jelen biztosítási szezôdésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT

1.1. Biztosító

KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület, 1108 Bp., Venyige u. 3. (továbbiakban: biztosító).

1.2. Szerzôdô

A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület tagja, természetes személy fogyasztó vagy vállalkozás (Ptk. 8:1. § [1] bekezdés), aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerzôdést ilyen ér- dekelt személy javára köti.

1.2.1. A biztosítási ajánlatot a szerzôdô teszi, a szerzôdés létrejötte esetén a biztosítás díját a szerzôdô fizeti meg.

1.2.2. A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

1.2.3. Amennyiben a szerzôdést nem az alapbiztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy az alap- biztosított belépéséig a szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerzôdésben bekövetkezett vál- tozásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.3. Alapbiztosított

Alapbiztosított az épületbiztosítás vagy – épület va- gyoncsoport nélkül kötött szerzôdés esetén – a ház- tartási ingóságbiztosítás biztosítottja, az a természetes személy fogyasztó vagy vállalkozás, aki a biztosított vagyontárgy tulajdonosa, tulajdonostársa vagy haszo- nélvezôje és aki a jelen szerzôdésben biztosított koc- kázatviselési címre állandó lakosként bejelentett sze-

mély. Az alapbiztosított a balesetbiztosítás biztosítottja is egyben.

1.3.1. Amennyiben a szerzôdést nem az alapbiztosított kö- tötte, az alapbiztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô köte- lezettségek összessége az alapbiztosítottra száll át.

1.3.2. Ha az alapbiztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biz- tosítási idôszakban esedékes díjakért a szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs. A szerzôdésbe belépô alap- biztosított köteles a szerzôdô félnek a szerzôdésre for- dított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – meg- téríteni.

1.4. További biztosítottak

Ingóság-, felelôsség-, balesetbiztosítás és további ki- egészítô fedezetek vonatkozásában biztosítottnak mi- nôsül maga az alapbiztosított, valamint az alapbiztosí- tott azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § [1] bekezdés 1. és 2. pontja), aki a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában az alapbiz- tosítottal életvitelszerûen közös háztartásban élô, vagy a jelen szerzôdésben biztosított kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett személy.

1.5. Kedvezményezett

Kedvezményezett: a balesetbiztosítás szolgáltatására jogosult személy.

1.5.1. A balesetbiztosítási események kedvezményezettje maga a biztosított, a biztosított baleseti halála esetén az általa megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában a biztosított törvényes örököse.

1.5.2. Szerzôdô fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz cím- zett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavon- hatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más ked- vezményezettet nevezhet meg. Amennyiben nem a biztosított a szerzôdô fél, mindezekhez a biztosított személy írásbeli hozzájárulása szükséges.

1.5.3. Ha a szerzôdô fél a biztosítotthoz vagy a kedvezmé- nyezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezett- séget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett ki- jelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerzôdô fél nyilatko- zatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

1.5.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a ked- vezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal vagy jogutód nélkül megszûnik.

1.6. Zálogjogosult

Épületbiztosítás vonatkozásában zálogjogosult az a pénzintézet, amely a szerzôdô alapbiztosítotti minô- ségében – szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tar- tama alatt – tett zálogkötelezetti nyilatkozata alapján a biztosító épületkárokkal kapcsolatos szolgáltatására jogosult, a nyilatkozatban meghatározott mértékig és feltételekkel.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A biztosítási szerzôdés – a szerzôdô fél által tett jog- nyilatkozat módjától függôen – létrejöhet szóban, írás- ban, vagy a biztosító ráutaló magatartásával.

A szerzôdô által tett, a szerzôdés létrehozására irá- nyuló jognyilatkozat:

a) jelenlevôk között – a biztosító tudomásszerzésével

– azonnal

b) távollevôk között, a biztosítóhoz való megérkezéssel válik hatályossá.

2.2. Szerzôdô és biztosított szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, vala- mennyi olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vonatkozóan a biztosító – az elôzetes kockázatelbírá- lás során, szóban közölt ajánlati nyilatkozat során, va- lamint írásban tett ajánlat esetén a szerzôdés részét képezô ajánlaton, illetve annak mellékleteiben (pl. adat- lap, szemlelap, összesítô lap, módosító lap stb.) – kér- dést tett fel.

2.3. A kockázatvállalást megelôzôen a biztosító jogosult a szerzôdô/biztosított által közölt információkat ellenô- rizni, a biztosításra feladott vagyontárgy(ak) helyszíni szemlézésére, amelynek költségét a biztosító maga vi- seli.

2.4. Szóban közölt ajánlati nyilatkozat

2.4.1. Szóban, telefonon keresztül közölt nyilatkozat alapján, távollévôk között szerzôdéskötés kizárólag úgy lehet- séges, ha a szerzôdô ajánlatát – a biztosító által kife- jezetten erre a célra létrehozott és fenntartott – olyan telefonszámon tette meg, melynek erre a célra való fel- használási lehetôségérôl a biztosító elôzetesen, nyil- vános tájékoztatást tett közzé.

2.5. Írásban közölt ajánlati nyilatkozat

2.5.1. Távollévôk között, írásban kötött szerzôdés létrehozá- sára irányuló ajánlattétel történhet papír alapon, amennyiben szerzôdô nyilatkozatát aláírta és az aján- lat a biztosítóhoz beérkezett.

2.5.2. Távollévôk között, írásban kötött szerzôdés létrehozá- sára irányuló ajánlattétel történhet még a biztosító, vagy biztosításközvetítô által üzemeltetett olyan – infor- matikai és adatbiztonsági szempontból védett – elekt- ronikus rendszerekben, internetes platformokon, ame- lyek alkalmasak:

a) a tartalom jognyilatkozat megtételét követô meg- változtathatatlanságának szavatolására,

b) a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére,

c) a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének egyértelmû azonosításra,

amennyiben az ajánlatot a biztosító kifejezetten erre a célra kidolgozott nyomtatványának az ajánlattételhez szükséges tartalomnak megfelelô és teljes körû kitöl- tésével, a biztosító által elôre rögzített és az ajánlattétel idôpontjában hatályos díjszabása alapján teszik, ha az a biztosító által nyilvánosan meghirdetett (ajanlatke- res@kobe.hu), vagy más külön megállapodásban rög- zített, elektronikus kapcsolattartásra létrehozott elér- hetôségre beérkezett.

2.5.3. Írásban közöltnek tekintendô a szerzôdéskötésre irá- nyuló ajánlatot tartalmazó elektronikus nyilatkozat, amennyiben a 2.5.2. pontban részletezett feltételeknek megfelelô elektronikus dokumentumot az ajánlattevô fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy mi- nôsített elektronikus aláírással látja el és az ajánlat a biztosító nyilvánosan meghirdetett (ajanlatkeres@ kobe.hu), vagy külön megállapodásban rögzített elekt- ronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetôségére be- érkezett.

2.5.4. Elektronikus úton megkötött szerzôdés – ideértve az általános-, a különös és a kiegészítô feltételeket – hoz- záférhetô a szerzôdô által regisztrált webfelületen meg- található ügyfélportálon keresztül.

2.6. Az ajánlattevô, ajánlatához annak megtételétôl számí- tott 15 napig van kötve.

2.7. Biztosító a szerzôdô, szóban tett ajánlatát annak ha- tályosulásától, írásban tett:

a) papír alapú ajánlatát a biztosítóhoz történô beér- kezéstôl,

b) elektronikus ajánlatát a biztosító által nyilvánosan meghirdetett (ajanlatkeres@kobe.hu), vagy más külön megállapodásban rögzített, elektronikus kap- csolattartásra létrehozott elérhetôségre történô be- érkezéstôl

számított, 15 napon belül bírálja el.

2.7.1. Az írásban tett ajánlat beérkezésének idôpontját a biz- tosító átvételi pecsétje, illetve elektronikus idôpecsétje igazolja.

2.8. Amennyiben a biztosító szerzôdô – szóban, vagy írás- ban tett – ajánlatára a rendelkezésére álló tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a szerzôdés a kockáza- telbírálási idô elteltét követô napon, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, az ajánlattétel hatályosulásával, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vo- natkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lap tartalmával egyezô adatokkal és a hatályos díjszabásnak megfele- lôen tették.

2.8.1. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés valamely lényeges kérdésben eltér jelen biztosítás feltételeitôl, a biztosító a szerzôdés lét-

rejöttétôl számított tizenöt napon belül írásban javasol- hatja a szerzôdés feltételeknek megfelelô módosítá- sát.

2.8.2. Amennyiben a szerzôdô fél a biztosító módosító javas- latát nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetôleg a módo- sító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

2.9. Amennyiben a rendelkezésre álló 15 napos kockáza- telbírálási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasít- hatja vissza, ha ennek lehetôségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosí- tási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

Az esetlegesen megfizetett biztosítási díjakat a bizto- sító az elutasítást, vagy a díj beérkezésének napját kö- vetô munkanapon visszautalja.

2.10. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl kötvényt/elektroni- kus kötvényt, vagy egyéb fedezetet igazoló dokumen- tumot állít ki.

2.11. Amennyiben a kötvény, illetve a fedezetet igazoló do- kumentum tartalma a szerzôdô ajánlatától eltér és az eltérést a szerzôdô késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény, illetve a fedezetet igazoló do- kumentum tartalma szerint jön létre. E rendelkezést lé- nyeges eltérésekre kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a köt- vény, illetve a fedezetet igazoló dokumentum kiszol- gáltatásakor írásban, külön is felhívta. Ha a felhívás el- marad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfele- lôen jön létre.

2.12. A biztosítási szerzôdést az ajánlat, annak mellékletei, a biztosítási kötvény, vagy a fedezetet igazoló doku- mentum, a biztosítás Általános-, Különös-, valamint a Kiegészítô fedezetek külön feltételei továbbá a szer- zôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások, és záradékok együttesen alkotják.

3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

3.1. A biztosító kockázatviselésének (veszélyviselésének) kezdete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosító átvállalja a biztosítási szerzôdésben meghatározott kockázatokat. Kockázatviselés kizárólag érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg.

3.2. A biztosító kockázatviselésének legkorábbi kezdete az ajánlattétel napját követô nap nulla (0.00) órája, amennyiben a felek halasztott kockázatviselésben külön nem állapodtak meg, feltéve, hogy az ajánlatot a biz- tosító 15 napon belül változatlan tartalommal elfogadta vagy arra nem nyilatkozott.

3.3. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kocká- zatviselésének kezdete az ajánlattétel során megadott

idôpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az esetben indulhat meg, ha a biztosítási szerzôdés lét- rejön.

3.4. A biztosító a Különös, illetve a Külön feltételekben meghatározott egyes biztosítási események és egyes kiegészítô fedezetek esetében várakozási idôt köt ki. Ezekben az esetekben az adott esemény- re vonatkoztatott kockázatviselés a várakozási idô elteltét követôen kezdôdik. A várakozási idô pontos tartama az egyes események, illetve fedezetek kap- csán külön-külön kerül meghatározásra. A bizto- sító kockázatviselése a várakozási idô alatt bekö- vetkezett káreseményekre nem terjed ki.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ

ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDÔSZAK

4.1. A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.

4.2. A tartamon belüli biztosítási idôszak egy év, a biztosí- tási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a következô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MÓDOSÍTÁSA

5.1. Szerzôdô felek a szerzôdést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, a szerzôdés ilyen típusú mó- dosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerzôdés változatlan tartalommal hatályban marad.

5.2. Amennyiben a szerzôdés tartama alatt a szerzôdô a szerzôdés módosítását kezdeményezi a módosított fel- tételek szerinti kockázatviselés legkorábban a módosí- tási igény beérkezését követô nap nulla (0.00) órájakor kezdôdhet, amennyiben a módosítás hatálybalépés- ének napjáig a többlet díjat megfizették, a módosítási igényt a biztosító elfogadta, a szerzôdés módosításáról a szerzôdôt bizonyítható és azonosítható módon érte- sítette.

5.3. Amennyiben a biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biz- tosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül ja- vaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szer- zôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a szer- zôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerzôdô fél figyelmét felhívta.

Ha a szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelen- tôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel ösz- szefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meg-

határozott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vo- natkozásában nem gyakorolhatja.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSÉNEK ESETEI

ÉRDEKMÚLÁS, LEHETETLENÜLÉS

6.1. Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító kockázatviselése és egyben a biz- tosítási szerzôdés vonatkozó része is – biztosítási ese- mény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg.

6.1.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biz- tosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehe- tetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szer- zôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

6.1.2. A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzôdô jogkövet- kezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás ki- zárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszál- lásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a bizto- sítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idô- pontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelôs. A szerzôdést bár- melyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszer- zést követô harminc napon belül írásban, harmincna- pos határidôvel felmondhatja.

ÉVFORDULÓRA TÖRTÉNÔ FELMONDÁS

6.2. A szerzôdést a felek bármikor felmondhatják, kizárólag írásban, a biztosítási idôszak végére. A felmondási idô harminc nap. Évfordulóra történô felmondás esetén, a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási idôszak utolsó napján, huszonnégy (24.00) órakor ma- radékjogok nélkül megszûnik.

6.2.1. Az alapbiztosítás felmondása a teljes szerzôdés megszûnését eredményezi.

6.2.2. Az alapbiztosítás érvényben hagyása mellett a kiegé- szítô biztosítások, illetve a kiegészítô fedezetcsomag akár külön-külön is felmondhatók mindkét fél által, leg- alább harminc nappal a szerzôdés évfordulója elôtt, írásban. A szerzôdés ebben az esetben a megszünte- tett kiegészítô biztosítás, illetve fedezet nélkül marad hatályban.

6.2.3. A felmondás jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb idôre történô ki- zárása a három évet meghaladó részében semmis.

6.2.4. A szerzôdô fél felmondása esetén a biztosító követel- heti annak a díjengedménynek (tartamengedmény) a megfizetését, amelyet a szerzôdés hosszabb tarta- mára tekintettel nyújtott.

A DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA, RÉSZLEGES DÍJFIZETÉS

6.3. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elkül- désétôl számított harmincnapos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredmény- telen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvé- nyesíti. Szerzôdô elôzetes felhatalmazása alapján a biztosító – jelen pont szerinti felhívási kötelezettségé- nek – jogosult a szerzôdô által megadott e-mail címre elektronikus levél formájában küldött értesítés útján eleget tenni.

6.3.1. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizet- ték meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség el- mulasztására vonatkozó, fentiekben részletezett sza- bályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal ará- nyos idôtartamra marad fenn.

6.3.2. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô biztosí- tások és fedezetek is maradékjogok nélkül megszûnnek.

KÖZÖS MEGEGYEZÉS

6.4. A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntethetô. Utóbbi esetben a biztosítót a kocká- zatviselés utolsó napjáig járó díj illeti meg.

MÁRCIUSI FELMONDÁS

6.5. A szerzôdô jogosult a biztosítási évfordulótól függetle- nül – minden év március 01. és március 31. között – a rendes felmondás szabályai alapján, díjrendezett szer- zôdése felmondására (márciusi felmondás). A felmon- dás írásbeliséghez kötött. A felmondási idô harminc nap. A biztosító abban az esetben is elfogadja a felmondást, ha annak postára adása, személyes átadása, vagy elektronikus formában történô beküldése március 31. napján huszonnégy (24.00) óra elôtt igazolható módon megtörtént, de az a március 31-ei határnapig nem ér- kezett be a biztosítóhoz. Márciusi felmondás esetén a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése legkésôbb a felmondás beérkezését követô 30. napon, huszonnégy (24.00) órakor maradékjogok nélkül megszûnik. A már- ciusi felmondás lehetôségérôl a biztosító a szerzôdô felet minden év február 15. napjáig külön tájékoztatja.

7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

7.1. A KöBE OTTHONBIZTOSÍTÁS éves díjú. A biztosítás díját a biztosító az igényelt fedezetek, illetve a szerzô- déskötéskor alkalmazott kedvezmények figyelembe- vételével biztosítási idôszakonként határozza meg.

7.1.1. Szerzôdô a biztosítási szerzôdés megkötésekor vá- lasztott preferenciái és a vonatkozó körülmények alap-

ján az alábbi kategóriák tekintetében jogosult kedvez- mény(ek)re:

• Kockázati kedvezmények

- Biztosítandó épület kora

- Finanszírozottság

- Helyszíni kockázati viszonyok alapján

• Üzletpolitikai kedvezmények

- Értékesítési csatorna kedvezmény (A)

- Ügyfélkapcsolati kedvezmény (B)

- Elôzmény kármentesség alapján

- Elôzmény biztosítottság alapján

- Szociális alapon igénybe vehetô kedvezmények

• További kedvezmények

- Tagsági kedvezmény

- Eléréses önrész mértéke

- Díjfizetés gyakorisága

- Saját szerzôdésen teljesített kármentes idôszak

Az egyes kategóriákhoz tartozó konkrét szorzók érté- két, a kapcsolódó fogalmi meghatározásokat a bizto- sító díjszabása tartalmazza, amely az alábbi elérhetô- ségen tekinthetô meg: https://www.kobe.hu/lakasbiztositas.

7.1.2. Díjfizetés gyakorisága

Az éves díj negyedéves, féléves részletekben is fizet- hetô, gyakorisága a biztosítási szerzôdésben és a biz- tosítási kötvényen kerül meghatározásra.

7.2. Szerzôdô köteles a kötvényen meghatározott biztosí- tási díjat a szerzôdés szerinti gyakorisággal és díjfize- tési módon, legkésôbb az esedékesség idôpontjában megfizetni.

7.3. A szerzôdô jogosult az általa a szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt választott díjfizetési gyakoriságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzôdô által írásban benyújtott módosítási igényt a biztosító legkorábban a módosítási igény – a biztosí- tóhoz történô – beérkezését követô elsô esedékesség- kor érvényesíti.

7.4. A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésé- nek napján esedékes.

7.5. A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idôszak- nak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díj- részlet vonatkozik.

7.6. A kármentességi kedvezmény kétféle – egymást kizáró

– módon vehetô igénybe: vagy a szerzôdés megköté- sének idôpontjában elôre, vagy a tartam során meg- figyelt kármentes idôszakok függvényében az alábbi szabályok szerint:

- A szerzôdés megkötésének idôpontjában elôre érvénye- sített kármentességi kedvezmény esetén az igénybe vett kedvezmény mértéke a tartam során nem változik.

- Saját szerzôdésen kiérdemelt kármentességi kedvez- mény: amennyiben egy adott biztosítási szerzôdésre a vonatkozó megfigyelési idôszakban nem történik kárkifizetés, a biztosító díjengedményt nyújt az aláb- biak szerint:

a) Egy kármentes idôszak után 5% díjengedmény.

b) Kettô egymást követô kármentes idôszak után 10% díjengedmény.

c) Három, illetve annál több, egymást követô kármen- tes idôszak után 15% díjengedmény.

Az elsô biztosítási idôszakhoz tartozó megfigyelési idô- szak hossza 270 nap a szerzôdés kockázatviselésé- nek kezdetétôl. A további megfigyelési idôszakok hosz- sza mindig megfigyelési idôszaktól megfigyelési idô- szakig tartó egy év (365/366 nap).

7.6.1. A saját szerzôdésen kiérdemelt kedvezményt a bizto- sító az adott kármentes megfigyelési idôszakot követô biztosítási idôszak díjában érvényesíti. Amennyiben a megfigyelési idôszakban a szerzôdésre bejelentett kár- események vonatkozásában kárkifizetés történik, a kármentességi kedvezmény az adott megfigyelési idô- szakot követô biztosítási évben elvész. Legközelebb egy olyan, teljes megfigyelési idôszak elteltével indul újra, a legkisebb mértékû kedvezménnyel, melyben nem történt egyetlen káresemény vonatkozásában sem kárkifizetés.

7.6.2. Érdekmúlás miatt történô szerzôdés megszûnése ese- tén a már megszerzett kármentességi kedvezményt – a megszûnést követô 365 napon belül – a szerzôdô és a biztosított is érvényesítheti, egy új kockázatviselési címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy biztosított- jaként az elôzményszerzôdésre történô hivatkozással.

7.6.3. A már megszerzett kármentességi kedvezményt a szerzôdô és a biztosított is érvényesítheti az adott szer- zôdés megszûnése nélkül is, egy új kockázatviselési címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy biztosítottja- ként az elôzményszerzôdésre történô hivatkozással.

7.7. A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó díjat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdése elôtt legalább hatvan nappal a szerzôdô tudomására hozni.

BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

7.8. A kockázati tényezôk vagy a szolgáltatást érintô köz- terhek mértékének, jellegének megváltozása esetén a biztosító kezdeményezheti a biztosítási díj, biztosítási összeget nem érintô módosítását. A biztosító a biztosí- tási díj ilyen típusú változásáról a biztosítási évfordulót legalább hatvan nappal megelôzôen tájékoztatja a szerzôdôt.

7.9. Amennyiben a szerzôdô szerzôdését a biztosító által közölt módosításokkal nem kívánja fenntartani, úgy azt a biztosítási évfordulóra felmondhatja. Felmondás hiá- nyában a szerzôdô a soron következô biztosítási idô- szak elsô napjától a megváltozott mértékû díjat köteles megfizetni.

DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE ESETÉN

7.10. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerzôdés megszûnik, a biztosító az egész biztosítási idôszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerzôdés megszû-

nésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatvise- lése véget ért. Amennyiben az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet 5 munkana- pon belül visszatéríti.

7.11. A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a biztosítási díjnak a megszûnést követô, utólagos meg- fizetése nem helyezi újra hatályba.

7.12. A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös meg- egyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen, újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás).

7.12.1. A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezé- sének idôpontja között eltelt idôszakra.

8. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

8.1. A biztosítási összeg a biztosítási szerzôdésben va- gyoncsoportonként, kiegészítô biztosításonként, illetve eseményenként külön-külön meghatározott összeg, amely a biztosító térítésének felsô határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

8.2. Az alapvagyon biztosítás kárbiztosítási elemeinek biz- tosítási összegét – a Különös feltételekben részletezett szabályok figyelembevételével – a szerzôdô határozza meg.

8.3. A megváltozott kockázati viszonyokkal összefüggô biz- tosítási összeg módosítását szerzôdô a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményez- heti. Az ilyen nyilatkozat a biztosítási szerzôdés mó- dosítására vonatkozó kezdeményezésnek minôsül, amelyet a biztosító jelen feltételek 5.2. pontja szerint bírál el.

9. ÉRTÉKKÖVETÉS

9.1. A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási összeg és ehhez kapcsolódó- an a biztosítási díj értékkövetô módosítását (indexálá- sát). A biztosító az indexálást a biztosítási szerzôdés alapvagyon biztosításának valamennyi elemére érvé- nyesíti (pl. választott önrészesedés mértéke, betöréses lopás térítési limitösszegei stb.).

9.2. A következô biztosítási idôszakra alkalmazott index bá- zisa minden évben szeptember 30-ig kerül megállapí- tásra, a KSH által közzétett, az indexálást megelôzô naptári évre vonatkoztatott fogyasztóiár-index alapján, amelytôl a biztosító legfeljebb 5 százalékponttal tér- het el.

9.3. Az értékkövetéssel módosított (indexált) biztosítási összeget az elôzô idôszakra vonatkozó biztosítási ösz- szeg és a biztosító által megállapított indexszám szor-

zata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi azzal, hogy a biztosítónak jogában áll olyan díjat meghatároznia, amely egész forintra kerekített napidíjhoz vezet. Ugyancsak arányosan vál- toznak – a kerekítés szabályainak megfelelôen – a biz- tosítási szerzôdésben megadott egyéb összeghatá- rok is.

9.4. A biztosító a megállapított index mértékérôl, a biztosí- tási összeg értékkövetô módosításáról és az ebbôl kö- vetkezô díjváltozásról hatvan nappal a biztosítási idô- szak vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.

9.5. A biztosítási szerzôdés a következô biztosítási idô- szakra a biztosító által indexált biztosítási összeggel és az indexálással korrigált díjjal lesz érvényes, a szer- zôdônek azonban joga van arra, hogy jelen feltételek

6.2. pontja szerint felmondja szerzôdését.

10. ÖNRÉSZESEDÉS

10.1. Jelen biztosítási szerzôdés alapvagyon biztosítása – a szerzôdô választása szerint – önrésszel, illetve ön- részesedés nélkül is köthetô.

10.2. Amennyiben szerzôdô – szerzôdéskötéskor, vagy a biztosítási évfordulót legalább hatvan nappal megelô- zôen – az aktuális díjszabásban meghatározott típusú és mértékû önrész alkalmazását választja, a díjszabás- ban megadott mértékû kedvezményben részesül.

10.2.1. Eléréses típusú önrészesedés esetén, az önrésze- sedés mértékét meghaladó károk levonás nélkül ke- rülnek kifizetésre, az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat a biztosító nem téríti meg.

10.2.2. Levonásos típusú önrészesedés esetén, az önrész összege valamennyi kárkifizetésbôl levonásra kerül, az önrész alatti károk nem térülnek.

11. A SZERZÔDÔ / BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

11.1. Amennyiben a szerzôdést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkozatok- ról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról kö- teles tájékoztatni a biztosítottat.

KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.2. A közlési kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdô felet és a biztosítottat. Egyikük sem védekezhet olyan körülmény, vagy változás nem-tudásával, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, be- jelentésre köteles lett volna.

11.3. Szerzôdô és a biztosított a biztosítási szerzôdés meg- kötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) köteles a

biztosítás elvállalása szempontjából lényeges vala- mennyi információt megadni a biztosítónak, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. Lényegesnek tekinthetô mindaz az adat, körülmény, amelyekre vonatkozóan a biztosítási ajánlattétel során, illetve az ahhoz kapcso- lódó kockázatelbírálási adatlapon, szemlelapon kér- dés, adatkérés szerepel.

11.4. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési köte- lezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolat- lanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési köte- lezettség megsértését.

11.5. A közölt adatok és információk ellenôrzését a biztosító részére lehetôvé kell tenni, az ellenôrzési lehetôség vi- szont nem mentesíti a szerzôdôt és a biztosítottat a közlési kötelezettség teljesítése alól.

VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.6. Szerzôdô és biztosított köteles a folyamatban lévô szerzôdés kockázatviselése szempontjából lényeges körülmények változását 15 munkanapon belül, írásban bejelenteni a biztosítónak. Lényegesnek tekinthetô va- lamennyi olyan adat, információ, amelyet a biztosítási szerzôdés, illetve annak kapcsolódó dokumentumai (pl. ajánlat, adatlap, nyilatkozat, kötvény stb.) tartal- maznak, különös tekintettel az alábbiakra:

a) szerzôdésben rögzített adatok megváltozása;

b) a jelen szerzôdésben biztosított vagyontárgyakra és/vagy biztosított kockázatokra korábban vagy jelen szerzôdés megkötését követôen kötött to- vábbi biztosítás;

c) a biztosított épület hasznos alapterületének 10%-át meghaladó mértékû változás;

d) a biztosított épület/épületgépészet jelentôs mérté- kû átépítése vagy korszerûsítése;

e) a biztosított ingóság vagyon biztosítási összeget is érintô mértékû változása;

f) a szerzôdéskötéskor fennálló állapothoz képest a kármegelôzés, kárelhárítás rendszerében bekövet- kezett változás;

g) a kapcsolattartásra megadott elérhetôségek (pl. postai vagy elektronikus levelezési cím) megválto- zása;

h) amennyiben a biztosított vagyontárgyakat terhelô bármilyen zálogjog, óvadék került bejegyzésre;

i) a biztosító kockázatviselését befolyásoló bármely további körülmény, tényezô megváltozása.

11.7. Fentieken túl az egyes kiegészítô biztosítások Különös, illetve Külön feltételei további változásbejelentési kö- telezettségeket is elôírhatnak.

KÖZLÉSI, VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSE

11.8. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biz- tosító szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.9. A közlésre, illetôleg a változásbejelentésre irányuló kö- telezettség megsértése esetében sem a szerzôdô, sem a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, illetôleg beje- lentésre köteles lett volna.

11.10. Amennyiben a szerzôdés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbeje- lentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egye- sekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy ese- tén nem hivatkozhat.

KÁRMEGELÔZÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.11. Szerzôdô/biztosított kötelesek a biztosító alábbi elôírá- sai, annak hiányában az adott helyzetben általában el- várható magatartás követelménye szerint a kár meg- elôzése, elkerülése érdekében mindent megtenni:

a) Biztosított köteles a hatályos építési, építészeti elô- írásokat és hatósági szabványokat betartani, az azokban foglalt felülvizsgálati és rendszeres ellenôr- zési, ellenôriztetési kötelezettségének eleget tenni.

b) Biztosított köteles a biztosított épület elektromos hálózatának, a víz, a gáz, a szennyvíz, a csapadék- víz, a fûtési víz és gôzvezetékek, légkondicionáló berendezések, tûzvédelmi berendezések, az egyéb folyadékot szállító vezetékek, illetve a biztonság- technikai berendezések folyamatos karbantartásá- ról gondoskodni.

c) Biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak tele- pítésére, üzemeltetésére, védelmére, karbantartá- sára, tárolására vonatkozó szakmai elôírásokat, il- letve a gyártóknak a fentiekre vonatkozó utasítá- sait, ajánlásait betartani.

d) Biztosított köteles a biztosított épületet, annak he- lyiségeit elhagyáskor szakszerûen lezárni, a ren- delkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi és riasz- tóberendezést üzembe helyezni.

e) Biztosított köteles az október 15. és április 15. kö- zötti idôszakban, az esetlegesen üzemen kívül he- lyezett víz, fûtési és egyéb vezetékek szakszerû víztelenítésérôl gondoskodni.

f) Biztosított a nem állandóan lakott épületek esetében

– különösen a lakatlanságának idôtartama alatt – köteles ügyelni az épületek szakszerû lezárására, biztonsági berendezéseinek üzembe helyezésére.

g) Biztosított köteles megóvni a biztosított vagyontár- gyakat a lehetséges sérülésektôl, rongálástól, el- veszéstôl.

h) Biztosított mindenkor köteles ügyelni a biztosított vagyontárgyak szakszerû lezárására, elzárására, illetve köteles ezek megfelelô ôrzésérôl gondos- kodni.

11.12. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy szerzôdô/biztosított kár- megelôzési kötelezettségének nem tett eleget, a kár megelôzése érdekében nem tanúsította az ál- talában elvárható magatartást.

KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.13. Szerzôdô/biztosított a biztosító alábbi elôírásai, vala- mint a biztosítási esemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, annak hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a bekövetkezett károk elhárítása, enyhítése ér- dekében mindent megtenni:

11.13.1. Szerzôdô/biztosított köteles minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, írásban bejelenteni a biztosítónak.

11.13.2. Szerzôdô/biztosított köteles a biztosító számára vala- mennyi felvilágosítást, okmányt megadni, amely a kár mértékének megállapításához rendelkezésére áll.

11.13.3. Szerzôdô/biztosított köteles a biztosító számára a har- madik féllel szembeni visszkereseti igények érvénye- sítésének lehetôségét biztosítani és az ehhez szük- séges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biz- tosító rendelkezésére bocsátani.

11.14. A közvetlen vészhelyzet elhárítását, illetve a kárese- mény elôtti állapot helyreállítását a biztosítottnak kell kezdeményeznie, megszerveznie és bonyolítania, a le- hetséges minôségi és mûszaki megoldások közül az adott körülményekhez képest leggazdaságosabban megvalósítható alternatíva választásával.

11.15. A biztosított által eszközölt kárenyhítés szükséges költ- ségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biz- tosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered- ményre.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költsé- geit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

11.16. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy szerzôdô/biztosított kár- enyhítési kötelezettségének nem tett eleget, a kár enyhítése érdekében nem tanúsította az általában elvárható magatartást.

KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.17. Biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezése ese- tén a biztosított a tudomásra jutást követôen azonnal, de legkésôbb 10 munkanapon belül köteles értesíteni a biztosítót, egyben lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának (fedezet, jogalap, összegszerûség) ellen- ôrzését.

11.17.1. A kárbejelentés személyesen, postai úton, telefonon és elektronikus úton is megtehetô. A biztosító elektro- nikus kárbejelentési felülete a www.kobe.hu webolda- lon, a Kárbejelentés menüpontban érhetô el. A kárbe- jelentésnél használható e-mail cím: kar@kobe.hu.

11.18. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén szerzôdô/ biztosított köteles a biztosító rendelkezésre bocsátani minden olyan dokumentumot, iratot, okiratot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogalapjának, a biz- tosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési ösz-

szeg megállapításának elbírálásához szükségesek, és amelyekre vonatkozóan a kárfelvétel alkalmával a biz- tosító egyértelmû és pontos tájékoztatást adott. A kár- bejelentéshez a 11.24. pontban részletezett dokumen- tumokat kell csatolni.

11.19. Mindazon következményi károk, melyeket szerzôdô/ biztosított vagy teljesítési segédei a káreseménnyel kapcsolatos információk, okmányok késedelmes át- adásával vagy visszatartásával okoztak, a biztosítottat terhelik.

11.20. A káreseménnyel összefüggô esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell je- lenteni.

11.21. Tûz vagy robbanás bekövetkezésekor a biztosított kö- teles a keletkezett kárt a tûzrendészeti hatóságnak is bejelenteni.

11.22. Betöréses lopás, rongálás, vandalizmus biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított köteles a kár- esemény helyszíne szerinti illetékes rendôrhatóságnál feljelentést tenni.

11.23. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények utóbb ki- deríthetetlenekké váltak.

SZOLGÁLTATÁS IGÉNYLÉSE

11.24. A biztosító a bejelentett szolgáltatási igények elbírálá- sához a szolgáltatásra való jogosultság, a jogalap, va- lamint a biztosítási szolgáltatás mértékének megállapí- tásához szükséges dokumentumokat jogosult bekérni az alábbiak szerint:

11.24.1. Jogosultság:

• kitöltött, aláírt kárbejelentô lap;

• személyazonosságot igazoló okirat (személyigazol- vány, útlevél, jogosítvány);

• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata;

• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok;

• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére történô kifizetés engedélyezésérôl;

• kedvezményezetti jogosultságot és azonosíthatósá- got igazoló okiratok;

• felelôsségi kárigényt igazoló dokumentum;

• felelôsségi károkozást elismerô nyilatkozat;

• bérleti szerzôdés, kölcsön szerzôdés, felelôs ôrzésre vonatkozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdonosá- nak megnevezésével);

• hagyatéki végzés;

• aláírási címpéldány, társasági szerzôdés, alapító ok- irat;

• TAJ-kártya;

• adóazonosítót, adószámot igazoló dokumentum;

• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/káro- sult jár el saját nevében;

• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyilat- kozat;

• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés (bal- eseti halál esetén);

• gyámhatósági rendelkezés;

• munkaszerzôdés;

• keresôképtelenséget igazoló dokumentum.

11.24.2. Jogalap:

A biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek pontos tisztázásához szük- séges dokumentumok:

• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mér- tékét igazoló dokumentumok;

• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesülé- sét bizonyító dokumentum;

• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosí- tási esemény körülményeirôl;

• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelke- zésre álló jegyzôkönyvek másolata;

• tûz- és robbanás kár tûzrendészeti hatóságnál történô bejelentésének tényét igazoló okirat;

• az eljáró tûzrendészeti hatóság/tûzvizsgáló által kiállí- tott hatósági bizonyítvány/igazolás/határozat vagy tûz- vizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata;

• betöréses lopás, rablás, illeteve vandalizmus esetén a rendôrségi jegyzôkönyv másolata;

• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben közigazgatási, állategészségügyi vagy más ha- tósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, ille- tôleg az eljárás anyagát képezô iratok;

• rendôrség, tûzrendészet, katasztrófavédelem, köz- igazgatási vagy más hatóság által folytatott eljárás dokumentumainak (pl. rendôrhatósági jegyzôkönyv) másolata;

• hatósági igazolás (kéményseprô, vízmû, áramszol- gáltató, mobil/vezetékes telefonszolgáltató, internet- szolgáltató, árvízvédelmi, OMSZ);

• építésügyi hatóság által kiadott építési engedély, bon- tási határozat;

• engedélyezési tervek, tervdokumentáció;

• építési napló;

• szakhatósági jegyzôkönyvek;

• hatóság részére történt bejelentés, feljelentés máso- lata;

• tanúk nyilatkozatai;

• kisállat Egészségügyi könyv (oltási könyv), állatorvosi igazolás;

• baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi, vagy hatósági bizonyítvány;

• ingatlan adásvételi szerzôdés.

11.24.3. Szolgáltatási összeg:

11.24.3.1. Vagyoni károk:

• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény;

• bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét, illetve annak járulékos költségeit igazoló dokumentumok;

• károsodott vagyontárgyak tételes listája;

• károsodott vagyontárgyak értékét igazoló dokumen- tumok (számla, blokk, bizonylat, szerzôdés stb.);

• maradványlista;

• szakvélemény (szerviz, zár- és nyomszakértô, talaj- mechanikai, geológiai stb.), igazságügyi szakértôi vé- lemény;

• mûszaki terv, mûszaki leírás;

• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalkuláció;

• tételes javítási, beszerzési, pótlási számla;

• kivitelezôvel kötött szerzôdés másolata;

• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl;

• távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegyzôkönyv;

• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok;

• típus- és eredet igazoló okmány (eredeti névre szóló beszerzési számlák, nyugták, garanciajegyek, adás- vételi szerzôdés, mûszaki leírás, biztosított vagyon- tárgyak fotói, amennyiben ilyen készült);

• leltári dokumentáció, beszerzési számla, szállítólevél;

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költ- ségek igazolására alkalmas dokumentumok.

11.24.3.2. Személysérüléses károk:

• orvosi szakvélemény másolata;

• kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén), vagy ambuláns lap másolata;

• akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi je- lentés valamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészségká- rosodás mértékének igazolásával, röntgenleletek, kontroll vizsgálatok dokumentumai);

• a biztosított biztosítási eseménnyel és a kórelôzményi adatokkal összefüggô egészségügyi dokumentumai (házi-, üzemorvosi, a járó- és fekvôbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló ira- tok, dokumentumok);

• a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titok- tartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján).

11.25. A szolgáltatási igények elbírálásához a fentiekben rész- letezett dokumentumtípusok mellett a Különös, illetve a Külön feltételek a szolgáltatási kötelezettség teljesí- tésének feltételeként további, a szerzôdô/biztosított által benyújtandó speciális dokumentumokat is meg- jelölhetnek.

11.26. A fentiekben felsorolt dokumentumokat minden eset- ben magyar nyelven kell a biztosító rendelkezésére bo- csátani. Amennyiben valamely, a kárigény érvényesí- téséhez szükséges dokumentum magyar nyelven nem áll rendelkezésre, annak fordítási költsége az igény ér- vényesítôjét terheli.

11.27. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsa- tolt iratokat, dokumentumokat ellenôrizheti, illetve a kárigény elbírálásához egyéb iratokat és dokumentu- mokat maga is beszerezhet.

11.28. A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meg- határozásához szükséges. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabálysértési eljárás jog- erôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljárásnak a bíró-

ság jogerôs ügydöntô határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntô végzésével történô befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóság- nak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás céljából történô felfüggesztésrôl szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást meg- szüntetô határozata meghozatalához a biztosító nem kötheti.

11.29. A biztosított illetôleg a károsult – a fentiekben részlete- zett dokumentumok körén túl – jogosult a károk és költ- ségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történô igazolására is a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

EGYÜTTMÛKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.30. A szerzôdés fennállása alatt a biztosító jogosult a fen- tiekben részletezett biztosított vagyontárgyakra vonat- kozó kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettségek vég- rehajtását és betartását, továbbá a biztosított vagyon- tárgyak állapotát – szükség esetén valamely szakható- sággal együttmûködve – a helyszínen a szerzôdés tartama alatt bármikor ellenôrizni.

11.31. A biztosító jogosult a sérült vagyontárgyak szemléjére, szükség esetén pótszemlét, illetve a helyreállítást, ja- vítást követôen ismételt ellenôrzést tarthat.

ÁLLAPOTMEGÔRZÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.32. A káresemény helyszíni szemléjének megkezdéséig, de legkésôbb a káresemény bejelentését követô 3 na- pig, a káresemény helyszínén legfeljebb csak a káreny- hítéshez elengedhetetlenül szükséges mértékû válto- zások eszközölhetôk.

11.33. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû vál- toztatás miatt a biztosító számára a fizetési kötelezett- ség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY

11.34. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig meg- térítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

11.35. A biztosított köteles a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizony- latot a biztosító rendelkezésére bocsátani.

11.36. Amennyiben a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek elôlegezésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a biztosított követelését kell kielé- gíteni.

A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY MEGKERÜLÉSE

11.37. Amennyiben a betörés, lopás- vagy rabláskár megtérí- tését követôen az eltulajdonított vagyontárgy megkerül, ezt a biztosított a tudomásra jutástól számított 10 mun- kanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Köte- les továbbá nyilatkozni arról, hogy a megkerült vagyon- tárgyra igényt tart-e.

11.37.1. Amennyiben a biztosított a megkerült vagyontárgyra igény tart, köteles visszatéríteni a biztosítónak a kifi- zetett szolgáltatást, illetve annak a betöréssel, lopással vagy rablással közvetlenül összefüggésben szüksé- gessé vált – helyreállítási költséggel csökkentett – ré- szét.

11.37.2. Amennyiben a biztosított nem tart igényt a megkerült vagyontárgyra, köteles azt a biztosítónak haladéktala- nul átadni.

12. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

A BIZTOSÍTÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

12.1. A biztosító köteles a szerzôdôt tájékoztatni:

a) a szerzôdés adatairól – a szerzôdô ilyen irányú megkeresésekor, haladéktalanul;

b) a bejelentett károk rendezésének státuszáról – a károsult ilyen irányú megkeresésekor, haladékta- lanul, illetve a kárrendezés tartama alatt, rendsze- resen;

c) a folyamatban lévô kifizetésekrôl, illetve ezek eset- leges akadályairól – az akadály felmerülésekor ha- ladéktalanul.

SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

12.2. A biztosítási szerzôdésben részletezett vagyoncsopor- tokba sorolt biztosított vagyontárgyak biztosítási ese- mények által okozott kárait a biztosító az alábbiak fi- gyelembevételével téríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:

a) épület vagyoncsoport: káridôponti új értéken számí- tott javítási, helyreállítási, vagy újraépítési értéken;

b) háztartási ingóságok: káridôponti újrabeszerzési, vagy új értéken;

c) értéktárgyak: káridôponti valóságos értéken;

12.3. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Amennyiben a ja- vítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti újra- építésének, vagy újrabeszerzésének értékét megha- ladja, a biztosító a vagyontárgy újraépítési, vagy újra- beszerzési költségét téríti.

12.4. Az új érték megállapításának alapja a károsodott épü- lettel, épületrésszel azonos nagyságú és kivitelezettsé- gû épület, építmény átlagos újraépítési költsége, ingó- ságoknál az újrabeszerzési érték.

12.5. A javítási, helyreállítási, újjáépítési és újrabeszerzési költségeket terhelô általános forgalmi adót (ÁFA) a biz- tosító kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a bizto- sított az adott biztosított vagyontárgy kapcsán nem jo- gosult az ÁFA visszaigénylésre és a javításról, helyre- állításról, újraépítésrôl, újrabeszerzésrôl számlát csatol.

12.6. Épületkárok esetében a biztosító kártérítési kötelezett- sége a sérült felületek kijavításának, helyreállításának költségeire vonatkozik. Megtéríti azonban a biztosító a teljes helyiség felületének helyreállítását, ha a helyi- ség mennyezete és egyik azonos kivitelezésû oldalfala sérül, vagy két azonos kivitelezésû oldalfala sérül. Bur- kolatokkal borított felület teljes egészének újraburko- lását kizárólag csak abban az esetben fedezi a bizto- sító, ha a károsodás mértéke meghaladta az 50%-ot.

12.7. Bérlemények károsodása esetén a biztosító a bérlô által kötött biztosítás alapján a kárt kizárólag olyan mér- tékben téríti meg, amekkora mértékben a biztosított bérlô, azért jogszabály, vagy a bérleti szerzôdés alap- ján felelôsséggel tartozik.

12.8. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító az épületbiztosítás biztosítási összegének maximum 5%- áig a biztosított vagyontárgy károsodásával összefüg- gésben a biztosítottat terhelô alábbi esetek igazolt és indokolt, a szokásos, illetve szükséges mértéket meg nem haladó költségeit:

a) rom és törmelék eltakarítás, elszállítás és lerakás, vagy megsemmisítés költségei;

b) a kárhelyszín megtisztítási és egyszeri takarítási költségei;

c) biztosítottat terhelô oltás, mentés költségei;

d) tervezés és hatósági engedélyezés költségei;

e) minden egyéb szükséges kárenyhítés költsége;

f) ideiglenes lakás bérleti díjának költsége;

g) költözési költségek.

Az f) pontban megjelölt költségeket a kiköltözéstôl a visszaköltözésig terjedô tartamra, de maximum 180 napra vonatkozóan téríti a biztosító, amennyiben a biz- tosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja.

12.9. Balesetbiztosítási esemény, illetve a kiegészítô fede- zetcsomagokban vállalt biztosítási események bekö- vetkezése esetén, a biztosító legfeljebb az adott bizto- sítási eseményhez tartozó biztosítási összeget fizeti meg, a Különös, illetve Külön feltételekben részletezett szabályok alapján.

12.10. A biztosító által teljesített kártérítés a biztosítási össze- get nem csökkenti.

12.11. A biztosító szolgáltatásait forintban, a kárbejelentéssel egyidejûleg megadott bankszámlaszámra, vagy lak- címre történô utalással teljesíti.

A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KORLÁTOZÁSA

12.12. Standard négyzetméter egységárak alkalmazásával létrejött szerzôdés esetében, amennyiben a kárese-

mény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és a biztosítási szerzôdésben megjelölt hasznos alapte- rület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterü- lete (alulbiztosítottság), úgy a biztosító a fentiekben részletezett költségeket, a biztosított és a ténylegesen hasznos alapterület arányában téríti.

12.13. Amennyiben a biztosítási szerzôdés a biztosító által al- kalmazott standard négyzetméter egységárakkal kal- kulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összeggel jön létre, úgy a biztosító a fentiekben részletezett költ- ségeket a biztosított és a valóságos újraépítési, újjá- építési épületérték arányában nyújtja.

12.14. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô, vagy egyéb módon megtérült ösz- szeg.

12.15. Amennyiben a biztosított vagyontárgy avultsága (va- lóságos érték/újraépítési, újrabeszerzési érték) a kár- esemény idôpontjában épületek esetében meghaladta a 75%-ot, ingóságok esetében a 80%-ot, a térítés ösz- szege az avultság mértékével arányosan csökken.

12.16. A káridôponti avult értéket (valóságos érték) épületek esetén az építés, ingóságoknál a vásárlás óta eltelt idôszakra esô értékcsökkenés figyelembevételével ál- lapítja meg a biztosító úgy, hogy a káridôponti újraépí- tési, vagy újértéket csökkenti a vagyontárgy életkorá- nak, használtsági fokának megfelelô összeggel (amor- tizáció).

12.17. Amennyiben a biztosító a biztosított által kezdeménye- zett megoldásnál gazdaságosabb, de azzal minôségi- leg és mûszakilag is egyenértékû, más megoldást ja- vasol a keletkezett kár enyhítésére, illetve helyreállítá- sára, de a biztosított ettôl eltér, az esetleges többlet- költségeket a biztosító nem téríti meg.

12.18. Amennyiben a káresemény elôtti állapot a károsodottal megegyezô mûszaki paraméterekkel egyenértékû módon (pl. technológiaváltás miatt) már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológia ér- téknövelô hatását a kártérítési összegbôl levonja.

12.19. A betöréses lopás biztosítási esemény által okozott ká- rokat a biztosító az Ingóságbiztosítás Különös feltéte- leinek 6. pontjában meghatározott korlátozások figye- lembevételével téríti.

A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG HATÁRIDEJE

12.20. A biztosító a kárbejelentést követô maximum 5 mun- kanapon belül felveszi a kapcsolatot az ügyféllel, és a kárbejelentéstôl számított 5 munkanapon belüli idôpon- tot ajánl a kárszemlére.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a kárszemlét, vagy a káresemény elbíráláshoz szükséges utolsó do- kumentum beérkezésétôl számított 15 napon belül tel- jesíti.

KÖZREHATÁS

12.21. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási ese- ményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biz- tosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mér- tékben az a biztosítási eseménnyel összefüggésben áll.

13. MENTESÜLÉS

13.1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozó- juk, érdemi vezetésre jogosult tagjuk, alkalma- zottjuk, megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tiszt- ségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy ke- zelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

13.2. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzôdô kármegelôzési vagy kárenyhítési köte- lezettségének megszegésével okozta, azaz a kár megelôzése, enyhítése érdekében nem tanúsította az általában elvárható magatartást.

13.3. Kiegészítô balesetbiztosítás esetén, amennyiben a biztosított baleseti halálát a biztosítási összegre jo- gosult szándékos magatartása idézte elô, ezen kedvezményezett, vagy örökös vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

14. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

14.1. Nem téríti a biztosító a biztosítási események által okozott következményi károkat.

14.2. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi alkalmazása, harci eszköz, vagy hadianyag fel- használásának következménye;

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosztogatás, egyéb erôszakos cselekmény kö- vetkezménye;

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényle- ges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselek- mény meghiúsítása, vagy az az elleni védeke- zés során tesznek;

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anya- gok olyan kibocsátása, kiszökése, amely köz- vetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, ra- dioaktív vegyi, biológiai szennyezést eredmé- nyez.

14.3. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, ame- lyek azokban az épületekben, épületrészekben ke- letkeztek, amelyek bontását jogszabály, vagy ha- tóság a káresemény bekövetkezése elôtt részben, vagy egészben elrendelte.

14.4. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek olyan épületekben, épületrészekben keletkeztek, amelyek építését, vagy felújítását jogszabály, vagy hatósági rendelkezés megszegésével végezték.

14.5. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a szerzôdô/biztosított azzal idézett elô, hogy a szer- zôdés tartama alatt, a korábban azonos károkozási körülményekkel visszatérôen okozott kárt nem szüntette meg, a károkozási körülményt nem kü- szöbölte ki, noha az gazdaságilag és mûszakilag ésszerû ráfordítással megszûntethetô, kiküszöböl- hetô, elkerülhetô lett volna.

14.6. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben az állandóan lakottként biztosított épület esetében, a nem állandóan lakott állapot hossza a káresemény idôpontjában a 270 napot meghaladja.

14.7. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerzôdésben megadott kockázatvise- lési címen mûködô, oda bejelentett székhellyel, vagy telephellyel rendelkezô vállalkozás tevékeny- ségének folytatására igénybe vett épületekben, épületrészekben (pl. iroda, mûhely, üzlet, raktár stb.) a vállalkozói tevékenységgel összefüggésben keletkeztek.

14.8. Fentieken túl a kiegészítô biztosítások és fedezetek Általános, Különös és Külön feltételei további ki- zárási okokat is megállapíthatnak.

15. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

15.1. Jelen biztosítási szerzôdésre az Általános, Különös és Külön feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a

16.3. pontban részletezett eltérésekkel a Ptk.-t, a biz- tosítási szerzôdés alapján létrejött biztosítási jogvi- szonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

15.2. Az Általános és Különös feltételekben is egyaránt sza- bályozottak eltérése esetén a Különös feltételekben foglaltak az irányadók.

Az Általános és/vagy Különös, illetve a Külön feltéte- lekben is egyaránt szabályozottak eltérése esetén a Külön feltételekben foglaltak az irányadók.

15.3. Jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett igények öt (5) év alatt évülnek el. Az ötéves elévülési idô a kö- vetkezô idôpontokban kezdôdik:

a) biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor;

b) biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó irat biztosítóhoz történt beérkezését követô 16. napon;

c) biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyi- ben a biztosító által igényelt irat, információ, doku- mentum elmarad, a biztosító által ennek teljesíté- sére meghatározott határnapot követô napon, ha- táridô hiányában a felhívást tartalmazó levél kelté- tôl számított 31. napon;

d) a szerzôdés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerzôdés megszûnésének napján;

e) egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

15.4. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen fel- merülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszolgá- lati irodáihoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Központi ügyfélszolgálatok címei:

• 1062 Budapest, Lehel u. 1/A

• 1023 Budapest, Zsigmond tér 13. Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Telefon: +36-1-433-1180

E-mail: admin@kobe.hu

15.5. A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony lét- rejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszû- nésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére természetes személy fo- gyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Bé- kéltetô Testülethez.

Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.

Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: +36-1-489-9700

Ügyfélszolgálati telefon: +36 (80) 203-776

Telefax: +36-1-489-9102

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a természetes személy fogyasztó elôze- tesen a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

15.6. A fogyasztóvédelmi rendelkezések feltételezett meg- sértése esetén a fogyasztónak panaszát elôször a biz- tosítóhoz kell benyújtania a fentebb részletezett módon és elérhetôségeken. Amennyiben a fogyasztó a bizto- sítóhoz beterjesztett panaszára nem kapott választ, a panasz kivizsgálása nem a vonatkozó jogszabályok szerint történt, vagy a fogyasztó a biztosító válaszából egyéb fogyasztói jogot sértô körülményt vélelmez, a fogyasztó az MNB-hez fordulhat panasszal.

Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: +36 (80) 203-776

E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu

15.7. A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bí- rósághoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz for- dulhat.

15.8. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Levelezési cím: H-1850 Budapest Telefon: +36-1-428-2600

Webcím: http://felugyelet.mnb.hu

Ügyfélszolgálat címe: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 (80) 203-776 Ügyfélszolgálat e-mail címe: ugyfelszolgalat@mnb.hu

15.9. Biztosítási titoknak minôsül minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körül- ményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

15.10. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak lét- rejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szer- zôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó köve- telések megítéléséhez szükséges, vagy a törvény (Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

15.11. A 15.10. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtaga- dása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

15.12. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül

– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

15.13. A Bit. 136. §-a szerint az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsoló- dó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekez- désében meghatározott célokból, az Eüak. rendelke- zései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájáru- lásával kezelheti.

15.14. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adatai- nak, továbbá egészségi állapotával összefüggô ada- tainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását az aján- lattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igény- bevételét közvetlenül megelôzôen adja meg.

15.15. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biz- tosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesít- hetô.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.16. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhe- tetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél megva- lósulásához szükséges mértékben és ideig. Az adato- kat a biztosító kezeli és dolgozza fel.

15.17. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási ti- tokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

15.18. A Bit. 138. §-a alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az elôkészítô eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszá- molási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügye- lôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárá- sában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bíróság- gal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötele- zettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat- tal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal- lal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,

j) a törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásá- val, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvál- laló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást

vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, to- vábbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gép- jármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazga- tási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a köz- úti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot ke- zelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szerve- zettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvise- lôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvé- bôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a kár- okozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges

adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvé- delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli bizto- sítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabá- lyairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biz- tosítóval,

t) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazo- lásának minôsül az adat megismerésére jogosító jog- szabályi rendelkezés megjelölése is.

15.19. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fent meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

15.20. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az elôkészítô eljárást folytató szerv, a nyo-

mozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adat- kérésére, írásbeli megkeresésére akkor is köteles ha- ladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselek- ménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûn- szövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

15.21. A biztosító a 15.18. illetve a 15.20. pontokban, a Bit. a

137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatáro- zott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.

15.22. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszí- rozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kö- telezettségét teljesíti.

15.23. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszont- biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségé- nek tesz eleget.

15.24. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény- nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô köve- teléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozá- sában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkeresés- sel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

15.25. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Ma- gyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Álla- mok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfele- lés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

15.26. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfel- dolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban a személyes adatok védelmének megfe- lelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tag- államba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell al- kalmazni.

15.27. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügye- let esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

15.28. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyele- térôl szóló törvényben foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történô adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

15.29. A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: meg- keresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdés- nek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiak- ban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit.

135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevéte- lével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

15.30. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

15.31. Az érintett ügyfél kérésére a biztosító köteles tájékoz- tatást adni az érintett általa kezelt, illetve az általa meg- bízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtar- tamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl és az adat- kezeléssel összefüggô tevékenységérôl, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl.

15.32. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések ki- vételével – adatainak zárolását és törlését.

15.33. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítéséhez vagy az adatkezelô, adatátvevô vagy harmadik személy jogos érdekének érvénye- sítéséhez szükséges, kivéve kötelezô adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbí- tása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

15.34. A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtá- sától számított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntésérôl a kérelmezôt írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zá- rolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban to- vábbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

15.35. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától szá- mított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meg- határozott módon – bírósághoz fordulhat.

15.36. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év el- teltével, a különleges adatnak, vagy bûnügyi szemé- lyes adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

15.37. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

15.38. A biztosító és a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

15.39. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.40. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.

15.41. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üzleti titok védelmérôl szóló 2018. évi LIV. törvényben foglal- takat kell megfelelôen alkalmazni.

16. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYOKTÓL ÉS

A SZOKÁSOS SZERZÔDÉSI GYAKORLATTÓL

16.1. A KöBE Otthon Biztosítás a magyarországi biztosítási piacon kialakult szokásos szerzôdés gyakorlattól nem tér el lényegesen.

16.2. Jelen feltételek a KöBE Otthon Biztosítás korábbi fel- tételeihez képest az alábbi lényeges eltéréseket tartal- mazzák:

a) az MNB székhelyének és ügyfélszolgálatának címei megváltoztak, ezért ezen címek módosításra kerültek;

b) várakozási idôk kiemelésre kerültek;

c) a térítési összeghatárok kiemelésre kerültek;

d) a temetési hozzájárulás módosításra került;

e) napelemek, napkollektorok, klímaberendezések ki- egészítô fedezetének térítési limite megváltozott.

16.3. A biztosítási szerzôdés Általános és Különös feltételei, továbbá a kiegészítô biztosítások Különös feltételei,

valamint a kiegészítô fedezetek Külön feltételei az alábbiak tekintetében lényegesen eltérnek a Ptk. ren- delkezéseitôl:

a) A Ptk. 6:444. § (1) bekezdésétôl eltérôen a biztosí- tási szerzôdés nem fogyasztó szerzôdô fél esetén is létrejön, ha arra a biztosító annak beérkezésétôl számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik.

b) A Ptk. 6:63. § (5) bekezdésétôl eltérôen nem válik a szerzôdés részévé a felek között korábban kiala- kított szokás, gyakorlat, továbbá a biztosítási üzlet- ágban hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

c) A Ptk. 6:475. §-ától eltérôen a kiegészítô baleset- biztosítás megkötéséhez nem szükséges a bizto- sított hozzájárulása.

d) A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétôl eltérôen a kár- okozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a ka- matokat felelôsségbiztosítási kárigény esetén a biztosító legfeljebb az aktuális biztosítási összeg erejéig téríti, a biztosítási összeget meghaladó részt nem téríti.

e) A Ptk. 6:466. § (1) bekezdéstôl eltérôen a szerzôdô minden év márciusában is felmondhatja írásban a szerzôdést, 30 napos felmondási határidôvel.

Épületbiztosítás különös feltételei

Jelen feltételek alapján a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerzôdô által megfizetett biztosítási díj ellenében, a bizto- sítási kötvényen megadott kockázatviselési címen lévô bizto- sított vagyontárgyak – jelen feltételekben meghatározott – biz- tosítási eseményei által okozott károsodása esetén, a káro- sodás mértékéig, de maximum a biztosítási kötvényben meg- határozott biztosítási összeg erejéig, biztosítási szolgáltatást nyújt.

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK

1.1. Épületbiztosítás biztosítottja a biztosítási szerzôdésben név szerint feltüntetett természetes személy fogyasztó vagy vállalkozás [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés], aki az itt felsorolt valamely minôségében a biztosított vagyon- tárgy megóvásában érdekelt:

a) tulajdonos, tulajdonostárs tulajdoni hányada arányá- ban;

b) haszonélvezô;

c) bérlô, társbérlô.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

2.1. Az épületbiztosítás területi hatálya Magyarország teljes területe, az országon belül a biztosítási szerzôdésben feltüntetett kockázatviselési cím, cím hiányában a hely- rajzi szám szerint feltüntetett telek.

3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE (ÉPÜLET VAGYONCSOPORT)

3.1. A biztosító kockázatviselése az épület vagyoncsopor- ton belül az alábbiakban felsorolt biztosítható vagyon- tárgyakra (vagyon kategóriákra) vonatkozik:

a) lakóépületek, épületrészek, lakások;

b) melléképületek;

c) építmények;

d) szerkezetileg beépített épületfelszerelési tárgyak, tartozékok.

Lakóépület: Állandó, vagy idôszakos lakás céljára szol- gáló, vagy egyéb meghatározott rendeltetésû, érvényes lakhatási / használatbavételi engedéllyel rendelkezô, a hatályos építésügyi szabályok és szabványok által la- kóépületnek minôsített, szerkezetileg önálló építmény, amely épületszerkezetekkel részben, vagy egészben körülhatárolt teret, helyiséget, vagy ezek együttesét al- kotja.

Melléképület: A lakótérbôl közvetlenül nem megköze- líthetô, a lakástól külön bejárattal rendelkezô, nem lakás céljára szolgáló, szilárd falazatú és tetôzetû épület, épületrész (pl. garázs, istálló, terménytároló, ól stb.), amely a lakóépület fôhelyiségeinek rendeltetésszerû használatához szükséges, vagy egyéb kiegészítô funk- ciója van.

Építmény: Épületnek nem minôsülô, de építési tevé- kenységgel létrehozott, vagy késztermékként az épí- tési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött mûszaki alkotás, amely a terepszint megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményekhez tartoznak továbbá a lakóépület rendeltetésszerû és biztonságos használatához, mûkö- déséhez, mûködtetéséhez szükséges alapvetô mûsza- ki és technológiai berendezések is, így például: kerítés, közmû-becsatlakozási mûtárgy, közmûpótló mûtárgy, hulladéktartály-tároló, kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, ho- mokozó, szökôkút, pihenés és játék céljára szolgáló mûtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedô lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdôme- dence, napkollektor, kerti épített tûzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tetô legfeljebb 20 m2 víz- szintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölô, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, kom- posztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztáro- ló, kerti szabadlépcsô (tereplépcsô) és lejtô, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna osz- lop, zászlótartó oszlop stb.

Épület-felszerelések: A biztosított épület határoló falai- hoz tartósan – belülrôl, vagy kívülrôl – rögzített épület- felszerelések és berendezések, amelyek a biztosított épület, épületrész rendeltetésszerû használatát bizto- sítják.

3.2. A 3.1. a-d pontjában részletezett vagyonkategóriába sorolt épületrészek alapterületei, illetve biztosítási ösz- szegei az ajánlaton nem kerülnek külön részletezésre, azok kárai a lakóépület hasznos alapterülete alapján kalkulált biztosítási összeg keretein belül térülnek.

3.3. A biztosított épületek lehetnek lakás és/vagy részben keresôtevékenység céljára szolgáló, állandóan, vagy nem állandó jelleggel lakott, saját tulajdonú, vagy bérelt épületek az alábbiak szerint:

3.3.1. Saját tulajdonú, állandóan lakott épületek

A biztosítási szerzôdésben megadott kockázatviselési címen, a biztosított tulajdonában lévô, állandóan lakott lakás, lakóépület, melléképület, illetve ezekhez tartozó építmények és beépített épület-felszerelési tárgyak, il- letve ezen épületek keresôtevékenység folytatására (is) használt része.

Állandóan lakott épület: Állandóan lakottnak minôsül az épület, vagy bérlemény, ha a káresemény idôpont- jában rendelkezik a területileg illetékes hatóság által kiállított érvényes lakhatási / használatbavételi enge- déllyel és évente legalább 270 napig, folyamatosan, vagy életvitelszerûen lakják, függetlenül attól, hogy la- kóövezetben van, vagy sem.

3.3.2. Saját tulajdonú, nem állandóan lakott épületek

A nem állandóan lakott épületek kárai az állandóan la- kott épületekre vonatkozó feltételek szerint térülnek abban az esetben, ha a biztosító által meghatározott pótdíjat megfizették.

A szerzôdéskötés idôpontjában állandóan lakottként feladott, de a káresemény idôpontjában nem állandóan lakottnak minôsíthetô épületek esetében a biztosító a megfizetett és az elvárt díj arányában aránylagos térí- tést alkalmaz, amennyiben a nem állandóan lakott ál- lapot és a káresemény napja között kevesebb mint 270 nap telt el.

3.3.3. Saját tulajdonú állandóan lakott lakás

Társasházi, vagy lakásszövetkezeti lakástulajdon biz- tosítása esetén a biztosított lakásban keletkezett épü- letkárokon túl, a biztosító megtéríti a közös tulajdonú épületrészekben keletkezett károkat is, társasházak esetében a biztosított tulajdoni hányad, lakásszövetke- zetek esetében a biztosított és az adott épületben lévô összes lakás darabszámának arányában, amennyiben az adott kár más biztosításokkal (pl. társasházi közös biztosítás) nem fedezett.

3.3.4. Építés alatt álló ingatlanok

A biztosító kockázatviselése kiterjeszthetô a jogerôs építési engedéllyel rendelkezô, az építési, kivitelezési terveknek megfelelôen épített, építés, vagy felújítás alatt álló – a szerzôdéskötéskor legalább már 50%-os készültségi szintet elért – épületekre, melléképületekre, amelyekre még nincs érvényes lakhatási, használat- bavételi engedély.

3.3.5. Építés (kivitelezés) alatt álló építmények külön nem biztosíthatóak.

3.3.6. Bérlemények

Nem a tulajdonos által lakott, illetve használt bérlemé- nyek esetében a biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosított bérlô által bérbe vett, állandóan lakott lakás, épület, épületrész, illetve az ahhoz tarozó mel- léképületek, építmények és beépített épületfelszerelési tárgyak azon körére terjed ki, amelyek a hatályos jog- szabályok, illetve a bérleti szerzôdés értelmében a biz- tosított bérlô karbantartási, állagmegóvási kötelezett- ségébe tartoznak.

3.3.7. A bérleményekhez tartozó közös tulajdonú épületré- szek kárai jelen biztosítás alapján nem térülnek.

3.4. Nem biztosítható vagyontárgyak

Jelen épületbiztosítás alapján a biztosító biztosítási vé- delme nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra, illetve az azokban keletkezett károkra:

a) szilárd falazattal nem rendelkezô építmények kárai;

b) fóliasátrak, üvegházak, meleg és hidegágyak kárai;

c) ponyvasátrak, gyermek/játék házak, ugráló várak kárai;

d) bérlemény biztosítás esetén a teherhordó falakban, a tetôszerkezetben, valamint a közös helyiségek- ben keletkezett károk;

e) építés alatt álló épületek vonatkozásban, a még be nem épített épületfelszereléseket, építôanyagokat ért károk.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, meg- állapításának alapja az épületek, építmények – szerzô- déskötés évében aktuális – újraépítési, újjáépítési ér- téke.

4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô határa, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított va- gyontárgy újraépítési, újjáépítési értékét.

4.3. Amennyiben az épületbiztosítás biztosítási összege a biztosítandó épület lakóépület részének – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alapterülete alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény bekövetkezése ese- tén a biztosító nem vizsgál alulbiztosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik.

Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlattétel során megadott, illetve a biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alap- terület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapte- rülete (alulbiztosítottság), úgy a biztosító, a biztosított és a ténylegesen hasznos alapterület arányában kor- látozott térítést nyújt.

4.3.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végleges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.

4.3.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek ösz- szegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt, külsô tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek) és a fedett terasz, tornác, tetô- tér, valamint a többszintes lakrészek belsô lépcsôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô he- lyiségek alapterülete.

4.4. Szerzôdô, a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó épület tényleges kivitelezettségi szín-

vonalának megfelelôen. Ilyen esetben a biztosító a kár- esemény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alul- biztosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a való- ságos újraépítési, újjáépítési épületérték arányában nyújtja.

Amennyiben az épületérték a valóságnak megfelelôen, helyesen került megállapításra, a biztosító aránylagos térítést (pro-rata) nem alkalmaz, alulbiztosítottság ese- tén viszont az alulbiztosítottság mértékével arányos, korlátozott térítést nyújt.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen épületbiztosítás alapján a biztosító kizárólag az itt fel- sorolt biztosítási események által, közvetlenül okozott károkra nyújt térítést.

5.1. Tûz

5.1.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából tûznek (szabályozatlan égésnek) minôsül az a nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezô, vagy a rendelte- tésszerû tûzteret elhagyó, terjedôképes, öntápláló láng- gal való égés, izzás folyamata, amely a biztosított va- gyontárgyakban kárt okoz.

5.1.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) öngyulladásból, gyulladási hômérséklet alatti erjedésbôl, befülledésbôl, kémiai, vagy biológia égésbôl eredô károk;

b) a rendeletetésüknél fogva tûznek, lángnak, hô- hatásnak kitett vagyontárgyakban keletkezô károk;

c) elektromos készülékekben, vezetékekben ke- letkezô károk, ha a tûz más tárgyakra nem ter- jed tovább;

d) felületi pörkölôdés, hô hatására történô szín, vagy alakváltozás;

e) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben azok nem tényleges tûzkár következményei;

f) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tar- tozó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok szo- kásos háztartási mennyiséget meghaladó mennyiségben történô tárolásából, vagy fel- használásából eredô károk;

g) az „A”, „B” vagy „C” tûzveszélyességi osz- tályba tartozó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok hôforrás közelébe való helyezésébôl eredô károk.

5.2. Robbanás

5.2.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a gázok, gôzök, porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkezô, intenzív nyomásnöve- kedéssel együtt járó energia felszabadulása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.2.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) a sérült tartály/készülék javításának cseréjének költségét, ha a robbanás mûszaki hiba, vagy a karbantartás hiányosságai miatt következett be;

b) tervszerû robbantások (pl. épületek robbantá- sos bontása) miatt bekövetkezô károk;

c) hangrobbanásból eredô károk;

d) a háztartási (konyhai) gépek, berendezések robbanása által okozott károk;

e) hasadó, vagy sugárzó anyagok robbanása által okozott károk;

f) környezeténél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk;

g) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben az ténylegesen nem a robbanás következménye;

h) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tar- tozó, tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok szokásos háztartási mennyiséget meghaladó mennyiségben történô tárolásából, vagy fel- használásából eredô károk;

i) e célra elôállított, robbanóanyagok által okozott károk.

5.3. Villámcsapás

5.3.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a légköri elektromosság azon kisülése, melynek során a felszabaduló mechanikus és/vagy termikus energia romboló és/vagy gyújtó hatása a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

5.4. Villámcsapás másodlagos hatása

5.4.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a villámcsapás másodlagos hatása által az ún. szabadvezetékes (villanyvezeték, telefon, vagy kábeltévé) hálózatokhoz csatlakoztatott biztosított vagyontárgyakban túlfeszültségbôl keletkezett károkat.

5.4.2. A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító füg- getlen villámlokalizációs szakszolgálat által igazolt ada- tok alapján ellenôrzi, a károsodott vagyontárgyat pedig

– az általa megbízott szakértôvel – minden esetben bevizsgáltatja. A biztosítási eseményt a biztosító a szol- gáltató, illetve a szakértô által kiállított szakvélemény figyelembevételével bírálja el.

5.5. Vihar

5.5.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, a kockázatviselés helyén az 54 km/h-t elérô, vagy azt meghaladó sebességû szél toló, nyomó, vagy szívó- ereje által:

a) a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okozott kár;

b) az elsodort tárgyak ütközése, elmozdulása, defor- málódása miatt keletkezô kár;

c) a vihar által megrongált végleges tetôszerkezeten, vagy nyílászárókon keresztül az épületbe jutó csa- padék áztató hatása miatt, a biztosított vagyontár- gyakban keletkezô kár.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoroló- giai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.5.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) építés alatt álló épületek kárait;

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hozható következményi károkat;

c) a tetôzet rongálódása, megbontása nélkül ke- letkezett átnedvesedési, beázási károkat;

d) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt ke- letkezett károkat.

5.6. Felhôszakadás

5.6.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a 0,5 mm/perc átlagos intenzitást, vagy 24 óra alatt lehullott, 30 mm mennyiséget meghaladó csapadékvi- zet a szabályszerûen kialakított és karbantartott víz- elvezetô rendszer elnyelni képtelen és ezért a talaj- szinten vagy egyéb, például nyitott födémeken áramló csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosítási eseményt a biztosító független meteoroló- giai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.6.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli, átnedvesedésbôl, felázásból eredô károkat;

b) felhôszakadás miatt kialakult belvíz, talajvíz okozta károkat;

c) az épületek karbantartási, kivitelezési hibáira, hiányosságaira visszavezethetô károkat;

d) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hozható következményi károkat;

e) a gombásodás, penészesedés, salétromosodás formájában jelentkezô károkat.

5.7. Jégverés

5.7.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) az épületek, építmények homlokzatában, tetôfedé- sében, tetôszerkezetében keletkezett kár, amelyet jégverés, vagy jégesô okozott;

b) a jégverés, vagy jégesô által megrongált tetôfedé- sen, tetôszerkezeten keresztül, az épületbe be- ömlô csapadék által okozott károk;

c) az épületek nyílászáróiban, redônyeiben jégverés, vagy jégesô által okozott károk.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoroló- giai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.7.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôfedés, tetôszerkezet karbantartásának el- mulasztásával kapcsolatos károkat;

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hozható következményi károkat.

5.8. Hónyomás

5.8.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) a hó, jég statikus nyomása által az épületek, épít- mények tetôfedésében, tetôszerkezetében kelet- kezett kár;

b) a hónyomás által megrongált tetôszerkezeten keresz- tül, az épületbe beömlô csapadék által okozott kár;

c) az építésügyi elôírásoknak megfelelô kialakítottsá- gú hófogók ellenére lezúduló hótömeg által, a biz- tosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.8.2. Kizárás: Jelen biztosítási esemény kapcsán nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôfedés, tetôszerkezet tervezési, kivitelezési hiányosságaira visszavezethetô károkat;

b) a tetôszerkezet karbantartásának elmulasztásá- val kapcsolatos károkat.

5.9. Árvíz

5.9.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés megkezdésétôl számított harmincnapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül az árvízvédelmi véd- mûvekkel (ár- vagy belvízvédelmi gáttal, töltéssel) el- látott állandó, vagy idôszakos jellegû természetes, vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, melynek során a víz árvízvédelmi szem- pontból védettnek minôsített területeken a biztosított vagyontárgyak elöntésével kárt okoz.

5.9.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biz- tosító nem téríti meg:

a) árvíz-megelôzési, árvízvédelmi munka során fel- merült költségeket és károkat;

b) a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buzgár okozta károkat;

c) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkezô talaj- mozgás okozta károkat;

d) a nem mentett árterületen, nyílt ártéren, vagy hul- lámtéren bekövetkezett károkat;

e) a belvíz okozta károkat.

5.9.3. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezett.

5.10. Földrengés

5.10.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés megkezdésétôl számított harmincnapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül az Mercalli-Sieberg- 64 (MSK-64) skála 5. fokozatát elérô, vagy azt meghala- dó, a föld belsô energiájából származó földrengés által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.10.2. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezett.

5.11. Földcsuszamlás

5.11.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés megkezdésétôl számított harmincnapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül a földfelszín alatti ta- lajrétegek váratlan, lejtô irányú elcsúszása által, a biz- tosított vagyontárgyakban keletkezett kár.

5.11.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt keletkezett károkat;

b) a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivi- telezési hibái, karbantartási hiányosságai miatt bekövetkezô károkat;

c) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat;

d) tudatos emberi tevékenység következménye- ként keletkezô károkat (pl. kút, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányászati tevé- kenység, talajvízszint süllyesztés stb.);

e) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett károkat.

5.11.3. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezett.

5.12. Kô- és földomlás

5.12.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a természetes környezetbôl természeti okokból lehulló szikla, kôzetdarabok, illetve földtömeg váratlan lehullá- sa által, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.

5.12.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt keletkezett károkat;

b) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat;

c) a tudatos emberi tevékenység következménye- ként keletkezô károkat (pl. ásványi anyagok fel- tárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alap- ásás, bányászati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.);

d) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett károkat.

5.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

5.13.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a szerzôdô, vagy a biztosított tudomásán kívüli, az épí- tési dokumentációban sem szereplô, illetve a kárese- mény bekövetkezéséig fel nem tárt földalatti üreg, vagy

építmény váratlan beomlásával a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett kár.

5.13.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a bányák földalatti részeinek beomlásából ke- letkezô károkat;

b) a tudatos emberi tevékenység következménye- ként keletkezô károkat (pl. ásványi anyagok fel- tárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alap- ásás, bányászati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.);

c) a csapadékvíz, a természetes vizek, a vezetékes víz, vagy szennyvizek kiömlésével keletkezô, kiüregelôdésbôl keletkezô károkat;

d) a padozat alatti töltések ülepedése, vagy talaj- süllyedés miatt keletkezett károkat.

5.14. Idegen jármû ütközése

5.14.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosítási szerzôdésen kívüli, harmadik fél által vezetett, vagy harmadik fél tulajdonában, üzemelteté- sében lévô idegen jármû, annak alkatrésze, vagy rako- mánya, a kockázatviselés helyén a biztosított épületbe, építménybe való közvetlen ütközéssel a biztosított va- gyontárgyakban kárt okoz.

5.14.2. Nem minôsül idegen jármûnek az a jármû, amely a szerzôdô, vagy a biztosított tudomásával, illetve hoz- zájárulásával közelíti meg a biztosított épületet, épít- ményt.

5.15. Idegen tárgy rádôlése

5.15.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a jelen szerzôdésben nem biztosított, a szerzôdô vagy biztosított érdekkörén kívül álló idegen tárgy, a biztosított épületre, építményre kívülrôl (a kockázatvi- selés helyén kívüli helyrôl) rádôl és ezzel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Idegen tárgynak minôsülnek azok a nem bérelt, köl- csönvett, vagy lízingelt tárgyak, amelyek a káresemény idôpontjában a kockázatviselés helyén kívülrôl hatnak, nem voltak a biztosított tulajdonában, használatában, vagy nem az ô érdekében használták fel azokat.

5.16. Lopás

5.16.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, az állandóan lakott épületek szilárdan rögzített, vagy beépített és üzembe is helyezett épületfelszereléseit, épülettartozékait ért lopási kár.

5.16.2. A biztosító szolgáltatásnak feltétele a területileg illeté- kes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését kö- vetô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.16.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a nem állandóan lakott, vagy építés alatt álló épületek épületfelszereléseinek, épülettartozé- kainak lopási kárait;

b) a nem a biztosított, vagy vele közös háztartás- ban élô hozzátartozók, közeli hozzátartozók ki- zárólagos használatában lévô épületek, épület- részek, épületfelszereléseit ért lopási károkat.

5.17. Rongálás

5.17.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító az aktuális épületbiztosítási összeg maximum egy százalékáig (1%) azokat a ká- rokat, amelyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás, vagy annak kísérlete során okoznak a biztosított épületek szerkezetileg beépített nyílászá- róiban, beépített épületfelszereléseiben.

5.17.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg ille- tékes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését kö- vetô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.17.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a betörési szándék nélkül, kizárólag garázdaságból (vandalizmusból) eredô rongálási károkat.

5.18. Vezetékes vízkár

5.18.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a víz, szennyvíz, csapadékvíz, fûtési víz és gôzve- zetékek, légkondicionáló berendezések, tûzvédelmi berendezések, vagy egyéb folyadékot szállító vezeté- kek, illetve ezek tartozékainak, szerelvényeinek, vagy a vezetékekre kapcsolt háztartási gépeknek a törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái, csatla- kozásának elmozdulása miatt kiömlô folyadék, vagy a nyitva felejtett vízcsap miatt kiáramló víz, gôz, folyadék, áztató hatása a kockázatviselés helyén a biztosított va- gyontárgyakban kárt okoz.

Megtéríti a biztosító a hiba feltárásának és kijavításának bontási és helyreállítási költségeit, a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig, de ma- ximum 6 folyóméter csôvezeték helyreállításának mér- tékéig. A sérült vezetékszakasz cseréjének költségét a káresemény által indokolt mértékig, de maximum 6 folyóméter hosszúságig téríti a biztosító.

5.18.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a sérült tartozékok szerelvények és a vezeté- kekre kapcsolt, kárt okozó háztartási gépek ja- vításának, vagy pótlásának költségeit;

b) a kiömlô folyadék, vagy gáz értékét;

c) a korhadás, gombásodás, penészesedés, salét- romosodás formájában jelentkezô károkat;

d) külsô ereszcsatornák természetes elhasználó- dásából, dugulásából eredô károkat;

e) talajvíz, árvíz, vagy más idôjárási hatásokból keletkezô, víz által okozott károkat.

5.19. Üvegtörés

5.19.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, a biztosított épület nyílászáróinak és szerkezetileg be- épített üvegezésének törése, repedése.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító megtéríti a 10 mm üvegréteg-vastagság alatti, sérült, törött, vagy repedt üvegfelületek cseréjének, pótlásának költségeit maximum 3 m2 táblaméretig. Megtéríti továbbá a kár- esemény kapcsán sérült fény és vagyonvédelmi fóliák költségét, valamint a káreseménnyel közvetlenül oko- zati összefüggésbe hozható következményi károkat és a közvetlenül felmerült szerelési költségeket.

5.19.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbiakban felsorolt típusú üvegfelületek üvegezésében keletkezett ká- rokat:

a) építés, felújítás alatt álló épületek;

b) üvegtetôk, felülvilágítók, fénykupolák, taposó- üvegek;

c) üvegházak, meleg és hidegágyak;

d) kirakatok, kirakatszekrények, képek, üveg dísz- tárgyak;

e) cég és reklámtáblák;

f) tükörfelületek, tükörcsempék;

g) festett üvegek, üvegfestmények, csiszolt, met- szett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszí- tett üvegek, díszüvegezések, üvegmozaikok;

h) üvegfalak, üvegtéglák, üveg tetôcserepek, ko- polit-üvegek, portálüvegek, üveg mellvédek;

i) akváriumok, terráriumok;

j) fényvisszaverô, plexi és akril, színezett, mara- tott, homokfúvott üvegek;

k) üvegkerámia fôzôlapok, optikai és öblösüvegek;

l) napkollektorok, világítótestek, fényforrások;

m) egyéb speciális üvegfelületek (pl. zuhanykabi- nok, kandallóüveg stb.).

Nem téríti meg a biztosító az üvegfelületek karcoló- dásának, az üvegezést rögzítô- és tartószerkezetek, keretek, illetve azok elektromos berendezéseinek kárait, továbbá a karbantartási hiányosságokra, technológia, kivitelezési hibákra visszavezethetô káreseményekbôl, vagy az elhasználódásból adó- dó események kárait.

5.20. Rejtett hibák

5.20.1. Biztosítási esemény: jelen biztosítás tartama alatt be- következett, a biztosított épület tulajdonosa által történt birtokba vételt követô egy (1) éven belül felmerült és bejelentett, az eladó szavatossági felelôsségébe tar- tozó és a biztosított épület rendeltetésszerû használa- tát akadályozó, épületszerkezeti, vagy épületgépészeti hiba, amelyet a biztosított, az adásvétel idôpontjában az ingatlan megtekintése ellenére sem ismert, ismernie nem kellett és az az adásvételi szerzôdésben sem ke- rült rögzítésre.

5.20.2. A biztosított köteles az adott hibával kapcsolatos sza- vatossági igényét a hiba felfedezését követô lehetô leg-

rövidebb idôn belül az eladóval közölni. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag akkor áll be, mi- után a biztosított ezen kötelezettségének igazoltan ele- get tett, de az eladó szavatossági kötelezettségét a megfelelô határidôre nem teljesítette.

5.20.3. Megtéríti a biztosító a hiba elhárításának, kijavításá- nak, kicserélésének költségét a technológiailag indo- kolt mértékig, de maximum az épületbiztosítási összeg egy százalékáig.

5.20.4. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a szerzôdôvel / biztosítottal közös háztartásban élô, vagy közeli hozzátartozótól vásárolt ingat- lan kárait;

b) az esztétikai jellegû károkat;

c) az épület tervezésébôl eredô károkat;

d) a rejtett hibák által okozott következményi ká- rokat.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

6.1. Szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. Amennyiben a biztosított vagyontárgy hitellel terhelt, a szerzôdô külön nyilatkozata alapján a zálogjogosult is lehet kedvezményezett, a nyilatkozatban megjelölt ösz- szeg erejéig.

Ingóságbiztosítás különös feltételei

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK

1.1. Ingóságbiztosítás biztosítottja a biztosítási szerzôdés- ben név szerint feltüntetett természetes személy fo- gyasztó vagy vállalkozás [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja], aki az itt felsorolt valamely minôségében a biz- tosított vagyontárgy megóvásában érdekelt:

a) tulajdonos, tulajdonostárs tulajdoni hányada arányá- ban;

b) haszonélvezô;

c) bérlô, társbérlô.

1.2. Biztosított továbbá az alapbiztosított azon közeli hoz- zátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § [1] bekezdés

1. és 2. pontja), aki a biztosítási esemény bekövetke- zésének idôpontjában a jelen szerzôdésben biztosított kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett és ott állandó jelleggel életvitelszerûen élô személy.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

2.1. Az ingóságbiztosítás területi hatálya a biztosítási szer- zôdésben feltüntetett kockázatviselési cím, cím hiányá- ban a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek.

2.2. Amennyiben a biztosított lakása lakhatatlanná vált, a kockázatviselés helye az a hely, ahová a biztosított ide- iglenesen távozik. A szolgáltatási összeg megállapítá- sakor a biztosító figyelembe veszi az adott kárhelyszí- nen a káresemény idôpontjában meglévô – jelen felté- telek szerinti és a Függelékben részletezett – bizton- ságvédelmi feltételeknek való megfelelést is.

2.3. Rablás biztosítási esemény kapcsán, a biztosított által magával vitt általános ingóságai tekintetében a kocká- zatviselés helye Magyarország teljes területe.

3. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE (INGÓSÁG VAGYONCSOPORT)

3.1. A biztosító kockázatviselése az ingóság vagyoncso- porton belül az alábbiakban felsorolt, biztosítható va- gyontárgyakra (vagyon kategóriákra) terjed ki:

a) Háztartási ingóságok.

b) Értéktárgyak.

3.1.1. Háztartási ingóságok: Háztartási ingóságok a biztosí- tott tulajdonát képezô, a háztartásban általánosan elô- forduló, a biztosított személyes használatára, fogyasz- tásra szolgáló, a háztartás mindennapos mûködéséhez szükséges, épületbe be nem épített, mozgatható va- gyontárgyak.

a) háztartási ingóságnak minôsülnek továbbá a kerti bútorok, a hobbieszközök és barkácsfelszerelések, a biztosított, vagy a biztosítottal közös kockázatvi- selési címen élô közeli hozzátartozók tulajdonát ké- pezô gépjármûvek napi üzemeltetéséhez használt alkatrészei, tartozékai a fôdarabok kivételével, va- lamint a kockázatviselés helyén saját szükségletre termesztett lábon álló, vagy már betakarított növé- nyek, dísznövények, továbbá tenyésztett házi és ha- szonállatok a háztartási ingóságok biztosítási össze- gének maximum 5%-áig;

b) a biztosított által bérelt, lízingelt, kölcsönvett vagyon- tárgyak a háztartási ingóságok biztosítási összegé- nek maximum 5%-áig biztosítottak.

3.1.2. Értéktárgyak: A biztosított tulajdonát képezô azon ingó- ságok, amelyek nem sorolhatók a háztartási ingóságok közé, de értékük, életkoruk, mûvészeti, vagy ritkaság jellegük miatt biztosítani kívánják azokat. Értéktárgynak minôsülnek pl. az alábbiak:

a) nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök, vagy ezek felhasználásával készült tárgyak;

b) képzô-, ipar-, és népmûvészeti alkotások, gyûjte- mények;

c) valódi szôrmék, kézi csomózású, kézi szövésû szô- nyegek;

d) antik tárgyak és különösen nagy értéket képviselô régiségek, mûvészeti alkotások.

A kártérítési összeg meghatározásakor az elôszereteti érték nem kerül beszámításra.

Nem téríti meg a biztosító az értéktárgyakban keletke- zett károkat, ha azokat a káresemény idôpontjában nem állandóan lakott helyiségben, vagy szabadban tartották.

3.2. Nem biztosítható vagyontárgyak

Jelen ingóságbiztosítás alapján a biztosító biztosítási védelme nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra, il- letve az azokban keletkezett károkra:

a) idegen tulajdonú vagyontárgyak;

b) készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, értékpapír, pénzhelyettesítô eszközök, értékcik- kek;

c) okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adat, saját fejlesztésû szoftverek, szellemi termékek, immateriális javak dokumentációja;

d) vízi, légi, szárazföldi és egyéb motoros jármûvek fôdarabjai, lakókocsi, utánfutó;

e) bérlô, társbérlô, fizetôvendég vagyontárgyai;

f) a nem háztartási mennyiségben tárolt „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok;

g) nem lezárt helyiségben tárolt ingóságok, szabadban tárolt ingóságok, a lábon álló növények, illetve a kockázatviselés helyén, de a szabadban tartott ál- latok kivételével;

h) nem állandóan lakott épületben, melléképületben, illetve nem lakás célú helyiségben (pl. padlás, pince) tárolt értéktárgyak;

i) szárazföldi, vízi, légi jármûvek, lakókocsi, utánfutó és ezek fô darabjai.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, meg- állapításának alapja az ingóságok – szerzôdéskötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, értéktárgyak esetében a valóságos érték.

4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újrabeszerzési, vagy újértékét, értéktár- gyak esetében a valóságos értéket.

4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén a biztosító nem vizsgál alulbizto- sítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik.

4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlattétel során megadott, illetve a biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alap- terület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapte- rülete (alulbiztosítottság), úgy a biztosító, a biztosított és a ténylegesen hasznos alapterület arányában kor- látozott térítést nyújt.

4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végleges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.

4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek ösz- szegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lépcsôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de

nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyi- ségek alapterülete.

4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben a biztosító a káresemény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiztosított- ságot, szolgáltatását a biztosított és a valós ingóság érték arányában nyújtja.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen ingóságbiztosítás alapján a biztosító kizárólag az itt fel- sorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt térítést.

5.1. Tûz

5.1.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából tûznek (szabályozatlan égésnek) minôsül, az a nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezô, vagy a rendelte- tésszerû tûzteret elhagyó, terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.1.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) öngyulladásból, gyulladási hômérséklet alatti erjedésbôl, befülledésbôl, kémiai, vagy biológia égésbôl eredô károk;

b) a rendeltetésüknél fogva tûznek, lángnak, hô- hatásnak kitett vagyontárgyakban keletkezô károk;

c) elektromos készülékekben, vezetékekben ke- letkezô károk, ha a tûz más tárgyakra nem ter- jed tovább;

d) felületi pörkölôdés, hô hatására történô szín, vagy alakváltozás;

e) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben azok nem tényleges tûzkár következményei;

g) az „A” , „B” vagy „C” tûzveszélyességi osz- tályba tartozó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok hôforrás közelébe való helyezésébôl eredô károk.

5.2. Robbanás

5.2.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) a sérült tartály/készülék javításának cseréjének költségét, ha a robbanás mûszaki hiba, vagy a karbantartás hiányosságai miatt következett be;

b) tervszerû robbantások (pl. épületek robbantá- sos bontása) miatt bekövetkezô károk;

c) hangrobbanásból eredô károk;

d) a háztartási (konyhai) gépek, berendezések robbanása által okozott károk;

e) hasadó, vagy sugárzó anyagok robbanása által okozott károk;

f) környezeténél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk;

g) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben az ténylegesen nem a robbanás következménye;

h) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tar- tozó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok szo- kásos háztartási mennyiséget meghaladó mennyiségben történô tárolásából, vagy fel- használásából eredô károk;

i) e célra elôállított, robbanóanyagok által okozott károk.

5.3. Villámcsapás

5.4. Villámcsapás másodlagos hatása

5.4.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a villámcsapás másodlagos ha- tása által az ún. szabadvezetékes (villanyvezeték, te- lefon, vagy kábeltévé) hálózatokhoz csatlakoztatott biz- tosított vagyontárgyakban túlfeszültségbôl keletkezett károkat.

5.4.2. A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító füg- getlen villámlokalizációs szakszolgálat által igazolt ada- tok alapján ellenôrzi, a károsodott vagyontárgyat pedig

– az általa megbízott szakértôvel – minden esetben bevizsgáltatja. A biztosítási eseményt a biztosító a szolgáltató, illetve a szakértô által kiállított szakvéle- mény figyelembevételével bírálja el.

5.5. Vihar

5.5.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a kockázatviselés helyén az 54 km/h-t elérô, vagy azt meghaladó sebességû szél toló, nyomó, vagy szívó- ereje által:

a) a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okozott kár;

b) az elsodort tárgyak ütközése, elmozdulása, defor- málódása miatt keletkezô kár;

c) a vihar által megrongált végleges tetôszerkezeten, vagy nyílászárókon keresztül az épületbe jutó csa- padék áztató hatása miatt, a biztosított vagyontár- gyakban keletkezô kár.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoroló- giai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.5.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat;

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hozható károkat;

c) a tetôzet rongálódása, megbontása nélkül ke- letkezett átnedvesedési, beázási károkat;

d) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt ke- letkezett károkat.

5.6. Felhôszakadás

5.6.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli, átnedvesedésbôl, felázásból eredô károkat;

b) felhôszakadás miatt kialakult belvíz, talajvíz okozta károkat;

c) az épületek karbantartási, kivitelezési hibáira, hiányosságaira visszavezethetô károkat;

d) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hozható következményi károkat;

e) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épültrészek elöntése esetén, a pado- zattól számított 20 cm-nél alacsonyabb szinten elhelyezett ingóságokban keletkezô károkat;

f) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat;

g) a gombásodás, penészesedés, salétromosodás formájában jelentkezô károkat.

5.7. Jégverés

5.7.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) a jégverés, vagy jégesô által megrongált tetôfedé- sen, tetôszerkezeten keresztül az épületbe beömlô csapadék által okozott kár;

b) az épületek nyílászáróiban, redônyeiben jégverés, vagy jégesô által okozott kár.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoroló- giai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.7.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôfedés, tetôszerkezet karbantartásának el- mulasztásával kapcsolatos károkat;

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hozható következményi károkat;

c) a lábon álló növényi kultúrákban keletkezô ká- rokat;

d) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezô ká- rokat.

5.8. Hónyomás

5.8.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minô- sül:

a) a hó, jég statikus nyomása által megrongált tetôfe- désen, tetôszerkezeten keresztül az épületbe be- ömlô csapadék által okozott kár;

b) az építésügyi elôírásoknak megfelelô kialakítottsá- gú hófogók ellenére lezúduló hótömeg által, a biz- tosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.8.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôfedés, tetôszerkezet tervezési kivitelezési hiányosságaira visszavezethetô károkat;

b) a tetôszerkezet karbantartásának elmulasztá- sával kapcsolatos károkat;

c) a lábon álló növényi kultúrákban keletkezô ká- rokat;

d) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat.

5.9. Árvíz

5.9.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés megkezdésétôl számított harmincnapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül az árvízvédelmi véd- mûvekkel (ár- vagy belvízvédelmi gáttal, töltéssel) ellá- tott állandó, vagy idôszakos jellegû természetes, vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiára- dása, melynek során a víz árvízvédelmi szempontból védettnek minôsített területeken a biztosított vagyon- tárgyak elöntésével kárt okoz.

5.9.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) árvízmegelôzési, árvízvédelmi munka során fel- merült költségeket és károkat;

b) a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buzgár okozta károkat;

c) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkezô talaj- mozgás okozta károkat;

d) nem mentett árterületen, nyílt ártéren, vagy hul- lámtéren bekövetkezett károkat;

e) belvíz okozta károkat.

5.9.3. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon

belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezett.

5.10. Földrengés

5.10.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés megkezdésétôl számított harmincnapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül az Mercalli-Sieberg- 64 (MSK-64) skála 5. fokozatát elérô, vagy azt megha- ladó, a föld belsô energiájából származó földrengés által, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.

5.11. Földcsuszamlás

5.11.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt keletkezett károkat;

b) a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivi- telezési hibái, karbantartási hiányosságai miatt bekövetkezô károkat;

c) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat;

e) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett károkat.

5.12. Kô- és földomlás

5.12.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a természetes környezetbôl természeti okokból le- hulló szikla, kôzetdarabok, illetve földtömeg váratlan lehullása által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.12.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt keletkezett károkat;

b) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat;

c) a tudatos emberi tevékenység következménye- ként keletkezô károkat (pl. ásványi anyagok fel-

tárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alap- ásás, bányászati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.);

d) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett károkat.

5.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

5.13.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a bányák földalatti részeinek beomlásából ke- letkezô károkat;

b) a tudatos emberi tevékenység következménye- ként (pl. ásványi anyagok feltárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányászati tevé- kenység, talajvízszint süllyesztés stb.) kelet- kezô károkat;

c) a csapadékvíz, a természetes vizek, a vezetékes víz, vagy szennyvizek kiömlésével keletkezô ki- üregelôdésbôl keletkezô károkat;

d) a padozat alatti töltések ülepedése, vagy talaj- süllyedés miatt keletkezett károkat.

5.14. Idegen jármû ütközése

5.14.2. Nem minôsül idegen jármûnek – tulajdonviszonytól füg- getlenül – az a jármû, amely a szerzôdô, a biztosított, vagy velük közös háztartásban élô közeli hozzátartozó tudomásával, vagy hozzájárulásával közelíti meg a biz- tosított épületet, építményt.

5.15. Idegen tárgy rádôlése

5.15.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a jelen szerzôdésben nem biztosított, a szerzôdô, vagy biztosított érdekkörén kívül álló idegen tárgy a biztosított épületre, építményre kívülrôl (a kockázatvi- selés helyén kívüli helyrôl) rádôl és ezzel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.15.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg, a szerzôdô, vagy a biz- tosított közrehatásával keletkezett károkat.

5.16. Betöréses lopás

5.16.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, ha a tettes a betörést úgy követi el, hogy a biztosított épület – jelen szabály- zat Függelék részében részletezett valamely védelmi szintet kielégítô – lezárt helyiségébe:

a) erôszakkal behatol;

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen esz- köz használatával jutott be és a behatolás nyomai kimutathatóak;

c) a helyiség – betörés, rablás, vagy kifosztás útján megszerzett – saját kulcsának felhasználásával, jogtalanul hatol be, a kulcs megszerzésétôl számí- tott 24 órán belül és ezáltal a biztosított vagyontár- gyak eltulajdonításával kárt okozott.

5.16.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg ille- tékes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését kö- vetô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.16.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a kárt, ha a betörést:

a) olyan eszközzel, módszerrel követték el, amely a zárbetétben, zárszerkezetben erôszakos be- hatolásra utaló nyomot nem hagy;

b) a lezárt helyiség elveszett kulcsának segítségé- vel követik el;

c) a biztosított, vagy annak megbízottja követi el.

5.17. Rablás

5.17.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy valamely, a biztosításban nevesített személy ellen erôszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy ôt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helye- zi. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtar- tása végett erôszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

5.17.2. A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország te- rületén bekövetkezett biztosítási események vonatko- zásában a kártérítés felsô határa értéktárgyak eseté- ben az értéktárgyak biztosítási összege, általános in- góságok vonatkozásában pedig a háztartási ingóságok biztosítási összegének kettô százaléka lehet.

5.17.3. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg ille- tékes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését kö- vetô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.18. Rongálás

5.18.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító az aktuális ingóságbiztosítási

összeg maximum egy százalékáig azokat a károkat, amelyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betö- réses lopás, vagy annak kísérlete során, a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

5.18.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg ille- tékes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését kö- vetô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.18.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a betörési szándék nélkül, kizárólag garázdaságból (vandalizmusból) eredô rongálási károkat.

5.19. Vezetékes vízkár

5.19.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a víz, szennyvíz, csapadékvíz, fûtési víz és gôzve- zetékek, légkondicionáló berendezések, tûzvédelmi berendezések, vagy egyéb folyadékot szállító vezeté- kek, illetve ezek tartozékainak, szerelvényeinek, vagy a vezetékekre kapcsolt háztartási gépeknek, a törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái, csatla- kozásának elmozdulása miatt kiömlô folyadék, vagy a nyitva felejtett vízcsap miatt kiáramló víz, gôz, folyadék áztató hatása a kockázatviselés helyén a biztosított va- gyontárgyakban kárt okoz.

5.19.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a sérült tartozékok, szerelvények és a vezeté- kekre kapcsolt, kárt okozó háztartási gépek ja- vításának, vagy pótlásának költségeit;

b) a kiömlô folyadék, vagy gáz értékét;

c) a korhadás, gombásodás, penészesedés, salét- romosodás formájában jelentkezô károkat;

d) külsô ereszcsatornák természetes elhasználó- dásából, dugulásából eredô károkat;

e) talajvíz, árvíz, vagy más idôjárási hatásokból keletkezô, víz által okozott károkat.

5.20. Zárcsere

5.20.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül a biztosított épület be- járati ajtózárjának cseréje, amennyiben a zárcsere az ajtókulcs elvesztése, vagy ellopása miatt válik szük- ségessé.

5.20.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a bizto- sítási szerzôdés hatálya alatt, biztosítási évente egy alkalommal, a valóságos kár mértékéig, de maximum az ingóságbiztosítási összeg fél százalékáig (0,5%) nyújt kártérítést, ha a felszerelt új zár a MABISZ által minôsített biztonsági zárnak minôsül.

5.20.3. A biztosító szolgáltatásának további feltétele a kiszerelt (lecserélt) zár, biztosító részére történô leadása.

5.21. Személyi okmányok elvesztése

5.21.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül az alábbi – a biztosí-

tott nevére kiállított – okmányok valamelyikének eltu- lajdonítása, a biztosított által történô elvesztése, vagy egyéb, a biztosított szándékától független megsemmi- sülése:

a) személyazonosító igazolvány;

b) lakcímkártya;

c) útlevél;

d) vezetôi engedély;

e) gépjármû forgalmi engedély;

f) adóigazolvány;

g) TAJ-kártya;

h) diákigazolvány.

5.21.2. A biztosító szolgáltatásának felsô határa a dokumen- tum számlával igazolt pótlási, újrabeszerzési költsége, biztosítási évente egy alkalommal, a valóságos kár mértékéig, de maximum az ingóságbiztosítási összeg egy százalékáig.

5.21.3. A biztosító nem téríti a fenti okmányok pótlásakor, új- rabeszerzésekor sürgôsségi jogcímen felmerült, soron kívüli kiállításáért felszámított többletköltségeket, igaz- gatási szolgáltatási pótdíjakat.

5.21.4. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi okmányok biz- tosított által történô elvesztése, eltulajdonítása, vagy egyéb a biztosított szándékától független megsemmisülése miatt keletkezett károkat:

a) vállalkozói igazolvány;

b) születési anyakönyvi kivonat;

c) házassági anyakönyvi kivonat;

d) halotti anyakönyvi kivonat;

e) zöldkártya;

f) kékkártya;

g) törzskönyv;

h) nemzetközi vezetôi engedély.

5.22. Bankkártya elvesztése

5.22.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, a Magyarország terü- letén szakhatósági engedéllyel mûködô pénzintézetnél vezetett forint-, vagy devizaszámlához tartozó bankkár- tya/hitelkártya elvesztése, eltulajdonítása, vagy egyéb, a biztosított szándékától független megsemmisülése miatt felmerült, kártyaletiltási és/vagy újrabeszerzési költség.

A biztosító szolgáltatásának felsô határa a kártyaletiltás és/vagy újraigénylés bank által igazolt költsége, bizto- sítási évente egy alkalommal. A biztosító térítésének felsô határa az ingóságbiztosítási összeg maximum egy százaléka (1%).

5.22.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) Az elveszett, eltulajdonított bankkártya jogtalan felhasználásával okozott kárt;

b) egyéb felmerülô költségeket.

5.23. Áramkimaradás

5.23.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül a véletlenszerûen be- következett, tartós – legalább 10 órát meghaladó – fo- lyamatos, a területileg illetékes áramszolgáltató által elôre be nem jelentett áramkimaradás, amely a kocká- zatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek meg- romlását okozza.

5.23.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) a 10 óránál rövidebb tartamú áramkimaradás által okozott károkat;

b) a 10 óránál hosszabb, nem folyamatos jellegû áramkimaradás által okozott károkat;

c) a területileg illetékes áramszolgáltató által elôre meghirdetett áramkimaradás okozta károkat;

d) a feszültségingadozás miatt keletkezett károkat.

6. A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KORLÁTOZÁSA

6.1. Betöréses lopás biztosítási esemény által okozott kár esetén a biztosító térítésének felsô határa a kárese- mény idôpontjában megvalósult és rendeltetésszerûen üzembe is helyezett – jelen szabályzat Függelék feje- zetében részletezett – védelmi elôírásoknak megfele- lôen kialakított védelmi szintekhez tartozó – a jelen fel- tételek 1. számú mellékletében meghatározott – limit- összeg, de maximum az ingóságbiztosítás biztosítási összege.

Kiegészítô általános felelôsségbiztosítás különös feltételei

Jelen kiegészítô felelôsségbiztosításra megfizetett külön díj ellenében a biztosító vállalja, hogy a szerzôdésben megállapí- tott mértékben és az itt meghatározott feltételek szerint men- tesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyért – jelen feltételekben meghatározott minôségében – jogszabály szerint helyt állni tartozik.

Jelen biztosítás a KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS alapbiztosí- tásának kiegészítô biztosítása, kizárólag csak az alapbiztosí- tás Általános feltételeivel együtt érvényes.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY

1.1. Kiegészítô felelôsségbiztosítás biztosítottja az alap- vagyon biztosítás alapbiztosítottja.

1.2. Biztosított továbbá az alapbiztosított azon közeli hoz- zátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § [1] bekezdés

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI ÉS IDÔBELI HATÁLYA

2.1. A biztosítás területi hatálya Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.

2.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésôbb a ki- egészítô biztosítás megszûnésétôl számított egy éven belül bejelentett károkra terjed ki.

3. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

3.1. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô ha- tára, az ajánlattétel során megadott és a biztosítási köt- vényen feltüntetett összeg, amelyet a biztosító egy kár- esemény kapcsán, illetve biztosítási évente – biztosí- tási szolgáltatás címén – legfeljebb megfizet.

3.2. Felelôsségbiztosítási kár esetén a biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat ak- kor is megtéríti, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

4. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

4.1. Jelen felelôsségbiztosítás alapján biztosítási esemény- nek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a személy- sérüléses és szerzôdésen kívül okozott dologi károkat, amelyekért a biztosított az alábbiakban felsorolt vala- mely minôségében a magyar jog szabályai szerint kár-

térítési kötelezettséggel tartozik és a károkozás szá- mára felróható volt:

a) az alapbiztosításban megjelölt kockázatviselési címen lévô épület, lakás tulajdonosa, bérlôje, hasz- nálója, vagy ezek építtetôje, felújíttatója;

b) háztartási céllal rendeltetésszerûen fûtôolajat tá- roló, gázpalackot, gáztartályt használó személy;

c) elektromos és/vagy motoros meghajtású háztartási berendezések, gépek üzembentartója;

d) cselekvôképtelen, korlátozottan cselekvôképes kis- korú, továbbá vétôképességgel nem rendelkezô, vagy vétôképes kiskorú személy gondozója;

e) közúti balesetet elôidézô gyalogos;

f) kerékpár, illetve jármûnek nem minôsülô közleke- dési és szállítóeszköz, valamint rokkant jármû használója;

g) nem motoros vízijármû (kivéve vitorlás hajó) hasz- nálója;

h) nem motoros meghajtású légijármûvek (kivéve vi- torlázó repülô, ballon, léghajó), továbbá motoros siklóernyô, sárkányrepülô használója;

i) háziállattartó (pl. ebtartó), állattartó (pl. egzotikus állattartó, veszélyes állattartó), állattulajdonos;

j) szervezett kereteken kívül, hobbi, sporttevékeny- séget végzô személy;

k) önvédelmi eszközt, vagy lôfegyvert tartó, használó személy;

l) háztartási alkalmazott munkáltatója;

m) magánember;

n) közeli hozzátartozó sírhelyéért felelôs személy (sír- emlék-fenntartó).

4.2. Jelen felelôsségbiztosítás szempontjából egy kárese- ménynek tekintendô, ha a biztosítottal szemben több olyan kárigényt is érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetôek vissza (sorozatkár), függetlenül a károk bekövetkezésének és a kárigények érvényesí- tésének idôbeni eloszlásától.

4.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyeket:

a) a biztosított jogellenesen, szándékos vagy sú- lyosan gondatlan magatartással okozott;

b) a biztosított saját magának, közeli hozzátarto- zóinak okozott, vagy a biztosítottak egymásnak okoztak;

c) a biztosított vállalkozói tevékenysége során, vállalkozói minôségében, vagy azzal összefüg- gésben okozott;

d) a biztosított tulajdonában lévô bármely gazdál- kodónak, szervezetnek okozott kárra, a tulaj- doni hányad százalékos arányában;

e) a biztosított jogszabályban meghatározott fele- lôsségénél szigorúbb – szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt – helytállási kö- telezettségén alapulnak;

f) elmaradt vagyoni elônnyel kapcsolatos követe- lések;

g) a biztosított motoros jármû üzembentartója- ként, vagy használójaként okozott;

h) a biztosított vízi, vagy légi jármû, illetve gépi meghajtású sporteszköz használatával okozott;

i) a biztosított a kötelezô gépjármû felelôsségbiz- tosítás hatálya alatt álló jármû használatával okozott;

j) fûnyíróval, kaszával gépjármû szélvédôjében okoztak;

k) szervezett kereteken belül végzett sporttevé- kenység során okoztak;

l) a vállalkozói minôségben tartott, tenyésztett kutyák okoztak;

m) a biztosított a környezet szennyezésével oko- zott;

n) a biztosított állati erô munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okozott;

o) a biztosított állatai növényi kultúrákban, gépjár- mûben közvetlenül vagy közvetetten okoztak;

p) az olyan állatok által okozott károkat, amelyek tartását jogszabály, vagy helyi önkormányzati rendelet tiltja;

q) a biztosított, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozó, közeli hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés] által bérelt, kölcsönvett, felelôs ôr- zésre átvett, vagy lízingelt vagyontárgyakban keletkeztek.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

KÁRBEJELENTÉS

5.1. A biztosított a káreseményt, illetve kárigényét a bekö- vetkezéstôl, illetve a tudomásra jutástól számított leg- késôbb harminc napon belül köteles bejelenteni a biz- tosítónak.

5.2. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez szükséges információkat a biztosító rendelkezésére bocsátani, kö- teles továbbá közremûködni az okozott kár összegének megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jog- alap nélküli kárigények elhárításában.

5.3. Kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

5.4. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítottat terhelô alábbi károkat és költségeket té- ríti, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig:

a) a károkozó körülmény által a károsult vagyonában okozott értékcsökkenést, továbbá a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

b) a biztosítottat terhelô olyan sérelemdíj iránti köve- telést, amely jelen feltételekben meghatározott biz- tosítási eseménynek minôsülô kártérítési felelôs- ségi kötelezettség alapján keletkezett;

c) a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve a megalapozatlan kárigények elhárítására irányuló jogi eljárás költsé- geit, amennyiben ezek a költségek a biztosító út- mutatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásával merültek fel;

d) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszá- mított késedelmi kamatokat;

e) a biztosítottat terhelô társadalombiztosítási meg- térítési igényeket;

f) a kárenyhítésre fordított költségeket.

5.5. A biztosító szolgáltatására a károsult jogosult, a káro- sult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetle- nül nem érvényesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult köve- telését közvetlenül kielégítette.

5.6. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán a károsult a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatásokat meghaladó mértékben járadékjogosulttá válik, a bizto- sító által teljesítendô kifizetések összegébe a társada- lombiztosítástól kapott járadék tôkeértéke is beleszá- mítandó.

5.7. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, felelôs- ségük a károsulttal szemben egyetemleges. Ilyen eset- ben a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítottnak felróható magatartásának mértékéig terjed. Amennyi- ben a károkozók magatartásának felróhatósági arányát nem lehet megállapítani, a biztosító a károkozók köz- rehatásának arányában teljesít. Amennyiben a közre- hatás mértéke sem állapítható meg, a biztosító a kár- okozók egymás közötti egyenlô arányában teljesít.

5.8. A közös tulajdonosi minôségben okozott – a biztosított tulajdonost terhelô – felelôsségi károkat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában, a saját tu- lajdoni hányadára esô rész levonásával téríti meg.

5.9. Súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül az Általános feltételek 13.1.1. pontjában részletezetteken felül, pél- dául:

a) bizonyítást nyer, hogy a biztosítási esemény a biz- tosított által szándékosan elkövetett bûncselek- mény során, azzal összefüggésben következett be;

b) ha a káreseményt a biztosított súlyos gondatlan- sága okozta;

c) ha a kár a biztosítottra irányadó jogszabályi, ható- sági, vagy szerzôdési elôírások súlyos és/vagy fo- lyamatos megsértése miatt következik be;

d) ha a kárt a biztosított engedély nélkül, vagy egyéb- ként meglévô jogosultságának túllépésével végzett tevékenysége során okozta;

e) ha a biztosított a jogszabályban, egyéb kötelezô rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

f) ha a biztosított a kárt a biztosítási eseményhez ve- zetô tevékenység szabályainak megsértésével okozta.

5.10. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudo- másul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott, vagy ezekrôl írásban le- mondott.

5.11. Amennyiben a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összeg-

szerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a káro- sultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

5.12. A biztosító szolgáltatása a káresemény elbírálásához szükséges összes okirat beérkezését követô tizenöt napon belül esedékes.

Balesetbiztosítás különös feltételei

A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy az alapbiztosítás szer- zôdôje által megfizett biztosítási díj ellenében, a biztosítottat ért és a jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyek bekövetkezése esetén, a szintén itt meghatározott biz- tosítási összeget fizeti meg a kedvezményezettnek.

Jelen balesetbiztosítás a KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS kiegé- szítô biztosítása, az alapbiztosítás Általános feltételeivel együtt érvényes.

1. SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT

1.1. Szerzôdô: Jelen kiegészítô balesetbiztosítás szerzô- dôje az alapbiztosítás szerzôdôje.

1.2. Biztosított: maga az alapbiztosított természetes sze- mély, továbbá az alapbiztosított azon közeli hozzátar- tozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § [1] bekezdés 1. és 2. pontja), aki a biztosítási esemény bekövetkezé- sének idôpontjában a jelen szerzôdésben biztosított kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett és ott állandó jelleggel életvitelszerûen élô személy.

1.3. Kedvezményezett: Jelen kiegészítô balesetbiztosítás kedvezményezettje a biztosított, a biztosított halála esetén az általa megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában a biztosított törvényes örököse.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI ÉS IDÔBELI HATÁLYA

2.1. Jelen balesetbiztosítás biztosítási védelme – a bizto- sítási díjjal fedezett idôszakban – a nap 24 órájában, Magyarország területén érvényes. A baleseti halál biz- tosítási esemény vonatkozásában a biztosítás területi hatálya az egész világ területe.

3. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

3.1. A balesetbiztosítás díját a biztosító a szerzôdô által vá- lasztott biztosítási egységek figyelembevételével álla- pítja meg.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. Az egy szolgáltatási egységre vonatkoztatott alap biz- tosítási összeg a szolgáltatási táblázatában feltüntetett, az adott biztosítási eseményhez tartozó összeg.

4.2. A szerzôdô által választott biztosítási egységek alapján meghatározott kezdeti biztosítási összeg a biztosító – biztosított személyenként nyújtott – térítésének felsô határa, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

4.3. A szerzôdô egynél több, de legfeljebb három szolgál- tatási egységet is választhat. A biztosítási összegek ilyen esetben egységenként többszörözôdnek.

4.4. A biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében a biztosító minden évben automatikusan végrehajtja – az éppen aktuális – biztosítási összegek és ehhez kapcsolódóan a biztosítási díj értékkövetô módosítását (indexálását) az Általános feltételek 9.1.–

9.5. pontja szerint. Az indexált biztosítási összegek a következô biztosítási évfordulótól lépnek érvénybe.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

5.1. Jelen balesetbiztosítás szempontjából biztosítási ese- ménynek minôsül a baleset bekövetkezése, illetve annak, a jelen feltételekben meghatározott, a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kiváltó következménye.

5.2. Jelen balesetbiztosítás szempontjából balesetnek mi- nôsül a biztosított akaratától függetlenül, hirtelen fellé- pô külsô behatás, az alábbi esetek kivételével:

a) öngyilkosság, ide értve az öngyilkossági szándék- kal összefüggô eseményeket is, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára;

b) fagyás, napszúrás és a hôguta, továbbá a meg- emelés;

c) rándulás és ficam, a hasi, vagy altesti sérv, porc- korong sérülés és a nem baleseti eredetû vérzés.

5.3. Mentesül a biztosító a balesetbiztosítási szolgálta- tás teljesítésétôl, az Általános feltételek 13. pontjá- ban meghatározott esetekben.

5.4. Kizárások

Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az Általános felté- telek 14. pontjában meghatározott eseteken túl azokra az esetekre sem, amelyekben a baleseti sé- rülés – közvetlenül, vagy közvetett módon – az alábbiakban felsorolt kiváltó okok valamelyikével összefüggésben következett be:

a) a biztosítási esemény bekövetkezése elôtt már sérült, csonkolt, vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek károsodása;

b) patologikus csontszerkezeti elváltozás, illetô- leg ezekhez társuló törések;

c) bármely idegi, vagy elmebeli rendellenesség el- nevezéstôl, vagy osztályozástól függetlenül;

d) pszichiátriai és pszichotikus állapot, bármilyen fajta depresszió, illetve elmebaj;

e) ortoped, degeneratív jellegû elváltozások, illet- ve az azokhoz társult másodlagos olyan elvál- tozások, melyek az alapbetegségbôl követke- zôen sérüléshez hasonló, de krónikus eredetû elváltozáshoz vezetnek (pl. gerincoszlop, izüle- tek degeneratív elváltozásai);

f) a biztosított szándékos veszélykeresésébôl eredô baleset (kivéve az életmentést), ide értve az orvosi elôírások szándékos be nem tartásá- ból származó következményeket is;

g) bármely katonai, vagy rendôrségi (rendészeti) szervezetnél fizikai jellegû szolgálatteljesítés alatt bekövetkezett baleset;

h) bármely hivatásszerûen, versenyszerûen, vagy díjazásért ûzött sporttevékenységben (edzé- sen, versenyen) való részvétel során bekövet- kezett baleset;

i) bármely robbanószerekkel, robbanó szerkeze- tekkel végzett tevékenység során bekövetke- zett baleset;

j) a biztosított versenyzôként, vagy nézôként tör- ténô részvétele bármely olyan versenyben, vagy versenyre való felkészülésben, amely motoros meghajtású szárazföldi, vízi, vagy légi jármû használatával jár;

k) az alábbi, fokozott veszéllyel járó sport-, hob- bitevékenységbôl származó bármilyen baleset:

• ejtôernyôzés;

• sárkányrepülés;

• siklórepülés;

• pályán kívüli síelés;

• gumikötél ugrás;

• vízisíelés;

• vadvízi evezés;

• búvárkodás;

• barlangászat;

• vadászat;

• szikla-, hegy- és falmászás;

• lövészet;

• paintball;

• bázis ugrás.

6. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

6.1. Baleseti halál: Amennyiben a biztosított a kockázat- viselés ideje alatt olyan baleseti eredetû testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb más októl függetlenül a baleset idôpontját követô 365 napon belül a halálát okozza, a biztosító kifizeti a kedvezménye- zettnek az aktuális biztosítási összeget.

6.2. Baleseti eredetû rokkantság: Amennyiben a biztosí- tott a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sé- rülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül a baleset idôpontját követô kettô éven belül a teljes 100%-os maradandó rokkantságát, vagy a rokkantsági táblázatban meghatározott részleges rokkantságát okozza, a biztosító kifizeti a 100%-os ma- radandó rokkantság esetén a baleseti rokkantságra megállapított teljes aktuális biztosítási összeget, a rész- leges maradandó rokkantság esetén a rokkantságra megállapított aktuális biztosítási összegnek a rokkant- ság fokával azonos arányú hányadát.

6.2.1. A biztosító a rokkantság jellegének, maradandóságá- nak és mértékének egyértelmû orvosi megállapítását megelôzôen szolgáltatást nem teljesít. A rokkantság jellegét, maradandóságát és mértékét legkésôbb a biz- tosítási esemény bekövetkezését követô kettô éven belül meg kell állapítani.

6.2.2. A rokkantság fokát az alábbi Rokkantsági Táblázatban foglaltakat is figyelembevéve, a biztosító orvosa álla- pítja meg, a testi funkcióvesztés, a szövôdmények és a balesetbôl eredô egyéb sérülések figyelembevételé- vel.

6.2.3. A maradandó egészségkárosodás mértékének meg- állapítása az általános testi és szervi funkcióvesztés alapján történik és független a tényleges munkaképes- ség csökkenésétôl, a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétôl.

6.2.4. A biztosító orvosát más orvosok, illetôleg orvosszakér- tôi testületek döntése nem köti.

ROKKANTSÁGI TÁBLÁZAT

Károsodás jellege Rokkantsági fok %
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	70%
Egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	70%
Egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	65%
Egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése,vagy teljes mûködésképtelensége	60%
Egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	60%
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	60%
A beszélôképesség teljes elvesztése	60%
Egyik alsó végtag, lábszár középig való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	50%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem ép	40%
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	30%
Egyik lábfej boka szintjében való elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	30%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, ha a másik fül ép	30%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	20%
Bármely más ujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	10%
A szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	5%
Az ízlelôképesség teljes elvesztése	5%
Bármely más lábujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	2%

6.2.5. Elvesztés: a végtagok fizikai elvesztése (amputációja), vagy mûködôképességük teljes és maradandó elvesz- tése.

6.2.6. Halló- vagy beszédképesség elvesztése: A hallás, vagy a beszéd elvesztése a halló- vagy a beszédké- pesség teljes és végleges elvesztését jelenti.

6.2.7. Látóképesség elvesztése: a látás teljes és végleges elvesztését jelenti. Ez akkor tekinthetô bekövetkezett- nek, ha a korrekciót követôen a megmaradt látás foka 3/60 rész, vagy kevesebb a Sneller skála alapján.

6.2.8. Ugyanazon balesetbôl származó, több egészségkáro- sodás esetén az egyes egészségkárosodásra meg- határozott százalékos értékek összegzésre kerülnek, de a szolgáltatás teljes összege nem haladhatja meg a baleseti rokkantságra megállapított teljes biztosítási összeget.

6.2.9. Egy biztosítási évben több különbözô balesetbôl eredô maradandó egészségkárosodásokra meghatározott százalékos értékek összegzésre kerülnek, de a szol- gáltatás teljes összege nem haladhatja meg a baleseti rokkantságra megállapított teljes biztosítási összeget.

6.2.10. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantság esetén a biztosított halála elôtt már teljesített szolgáltatást, úgy az ugyanazon okból bekövetkezô baleseti halál esetére járó biztosítási összegbôl a már kifizetett rokkantsági szolgáltatás összege levonásra kerül és a biztosító csak a különbözetet fizeti ki.

6.2.11. A biztosított számára a jelen feltételek alapján nyújtott fedezet megszûnik, amikor a teljes biztosítási összeg kifizetése megtörtént.

6.3. Egyösszegû gyógyulási támogatás: Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül tíz napot meghaladó kórházi fekvôbeteg kezelését eredményezi a baleset idôpontját követô harminc napon belül, a biztosító kifizeti az ak- tuális biztosítási összeget.

6.3.1. Jelen balesetbiztosítás szempontjából kórháznak mi- nôsül a magyar hatóságok által, a hatályos jogszabá- lyoknak megfelelô mûködési engedéllyel rendelkezô és kórházként nyilvántartott egészségügyi intézmény, amely állandó orvosi felügyelet és irányítás alatt áll.

6.4. Baleseti eredetû mûtéti térítés: Amennyiben a bizto- sított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül szakorvos által elvégzendô mûtéti el- látását teszi szükségessé és a mûtét igazoltan megtör- tént, a biztosító kifizeti az adott biztosítási eseményre érvényben lévô aktuális biztosítási összeget.

6.4.1. Jelen biztosítás szempontjából mûtétnek minôsül min- den olyan – szakorvos által – orvos-szakmai szempon- tok szerint végzett sebészeti beavatkozás, amelyet gyó- gyítás, vagy kórmegállapítás céljából hajtanak végre.

6.5. Baleseti eredetû csonttörés: Amennyiben a biztosí- tott a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sé- rülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül csonttörését, vagy csontrepedését eredményezi, a biztosító kifizeti az érvényben lévô ak- tuális biztosítási összeget.

6.5.1. A biztosító szolgáltatását a biztosítási esemény váltja ki, a biztosító azt biztosítási eseményenként fizeti. Amennyiben ugyanazon balesetbôl kifolyólag a bizto- sított többszörös csonttörést csontrepedést szenved, a biztosítási összeg csak egyszeresen kerül kifizetésre.

6.6. Kutyaharapás: Amennyiben a biztosított a kockázat- viselési ideje alatt olyan mértékû kutyaharapást szen- ved, melynek következtében igazoltan orvosi ellátásra szorul, a biztosító kifizeti az érvényben lévô aktuális biztosítási összeget.

6.6.1. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a vállalkozási, vagy hobbi célú ebte- nyésztéssel összefüggô károkat.

6.6.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a biztosítottat ért, saját kutyája által oko- zott harapást, ha annak tartását jogszabály, vagy helyi önkormányzati rendelet tiltja.

6.7. Baleseti eredetû égési sérülés: Amennyiben a biz- tosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül, legalább a jelen feltételekben megha- tározott, vagy azt meghaladó mértékû égési sérülését okozza, a biztosító kifizeti az adott biztosítási eseményre érvényben lévô, aktuális biztosítási összegnek – az alábbi táblázat szerinti – adott egészségkárosodásra meghatározott százalékát.

Szolgáltatás mértéke a biztosítási összeg százalékában	Égési sérülés kiterjedése a testfelület százalékában
Égési sérülés mértéke		1-20%	21-50%	51-80%	81-100%
	I. fokú	5%	10%	20%	30%
	II. fokú	10%	20%	30%	40%
	III. fokú	30%	50%	100%	100%
	IV. fokú	100%	100%	100%	100%

6.7.1. A biztosító szolgáltatását a biztosítási esemény váltja ki, azt a biztosító biztosítási eseményenként fizeti. Amennyiben ugyanazon balesetbôl kifolyólag a bizto- sított egyszerre többféle fokú égési sérülést is szenved, a szolgáltatás összegét a biztosító a legmagasabb fokú sérülés alapján, a megégett teljes testfelület figyelem- bevételével nyújtja.

6.8. Amennyiben ugyanazon baleset következtében a bal- eseti eredetû égési sérülés, vagy a baleseti eredetû csonttörés biztosítási események is bekövetkeznek, a biztosító csak a magasabb összegû térítéssel járó biz- tosítási esemény alapján nyújt szolgáltatást.

6.9. Temetési hozzájárulás: A biztosított – kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett – halála esetén, a temetési szertartást követôen a biztosító kifizeti a kedvezmé- nyezettnek az adott biztosítási eseményre meghatáro- zott aktuális biztosítási összeget.

7. A BIZTOSÍTÁS MEGSZÛNÉSE

7.1. Jelen balesetbiztosítás megszûnik:

a) az alapbiztosítás megszûnésével;

b) annak a biztosítási idôszaknak az utolsó napján, amikorra a szerzôdô, vagy a biztosító biztosítási évforduló elôtt legalább 30 nappal az alapbiztosí- tását, vagy jelen kiegészítô biztosítását írásban fel- mondja;

c) díjnemfizetés miatt, az esedékesség napját követô harmincadik napon.

7.2. Jelen biztosítás adott biztosítottra vonatkozó fedezete megszûnik:

a) a biztosított halálával;

b) baleseti rokkantság esetén, a teljes biztosítási ösz- szeg kifizetésével;

c) azon a napon, melyen a biztosított (nem az alap- biztosított) a KöBE OTTHON alapbiztosításának kockázatviselési címérôl elköltözik, vagy állandó lakosként kijelentkezik.

8. A BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT KÖTELEZETTSÉGEI

8.1. A szolgáltatási igényt a baleset bekövetkezését követô tizenöt napon belül, írásban kell bejelenteni a biztosí- tónak.

8.2. Baleseti halál esetén a tudomásra jutástól számított öt munkanapon belül értesíteni kell a biztosítót. A beje- lentési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító annyiban mentesül a szolgáltatási kötelezettség telje- sítése alól, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké váltak.

8.3. A biztosító által igényelt valamennyi igazolást, nyilatko- zatot és bizonyítékot a biztosítónak, az általa megha- tározott formában kell benyújtani. Az ezzel kapcsolatos költségeket a biztosító nem téríti meg.

8.4. A biztosítási igény érvényesítéséhez az alábbi doku- mentumokat kell benyújtani:

a) lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata (lak- címkártya);

b) a kitöltött kárbejelentô nyomtatvány;

c) a kórházi zárójelentés, vagy ambuláns lap máso- lata;

d) akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi jelentés valamennyi sérülés jellegének és mértéké- nek leírásával és diagnózisával, illetôleg az egész- ségkárosodás mértékének igazolásával, röntgen- leletek, kontroll vizsgálatok dokumentumai, mûtéti leírás);

e) a baleset tényét és körülményeit igazoló rendôrha- tósági jegyzôkönyv, vagy más hivatalos jelentés másolata (amennyiben ilyen készült);

f) baleset szemtanújának neve;

g) azon harmadik személy neve, elérhetôsége, aki a biztosítotton kívül a biztosítási eseményben érintett volt (pl. autóbaleset esetén);

h) baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat, és a halál okát igazoló orvosi, vagy hatósági bizo- nyítvány, jogerôs örökösödési határozat;

i) a kedvezményezetti jogosultságot és az azonosít- hatóságot igazoló iratok.

8.4.1. A biztosító szükség esetén a fentiekben részletezette- ken túl egyéb okiratokat, vagy igazolásokat is bekérhet, illetve bizonyos kérdések tisztázására maga is besze- rezhet adatokat.

8.5. Bármilyen testi sérülést követôen a biztosítottnak a le- hetô legrövidebb idôn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia és kárenyhítési kötelezettségébôl adódóan, annak orvosi tanácsait köteles pontosan betartani. A biztosító nem felelôs azokért a következményekért, amelyek a biztosítottnak a biztosítási esemény káros következményei elhárítására, illetve enyhítésére vo- natkozó kötelezettségeinek elmulasztásából erednek.

9. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

9.1. A jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyek bekövetkezésekor a biztosító az érvényben lévô, aktuális biztosítási összeget fizeti meg a biztosítottnak a 6.2.9.–6.2.11., valamint a 6.5.1., a 6.7.1. és a 6.8. pontokban foglalt korlátozások figyelembevételével.

9.2. A biztosító az igényelbírálás tartama alatt a saját költ- ségén jogosult a biztosítottat megvizsgáltatni olyan gyakran, amilyen gyakran – a kárigény elbírálása cél- jából – az orvosilag indokolt.

9.3. A biztosító szolgáltatásait az igény elbírálásához, il- letve a teljesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvételétôl szá- mított tizenöt napon belül teljesíti.

Kiegészítô fedezetek

Külön feltételek

Jelen Külön feltételekben részletezett kiegészítô fedezetek a biztosítás Általános és Különös feltételeivel együtt érvénye- sek. A kiegészítô fedezetek az alapbiztosítással együtt lépnek hatályba és kizárólag az alapbiztosítással együtt érvényesek. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô fedezetekre alapozott biztosítási védelem is megszûnik.

Amennyiben a biztosítás Különös feltételei, illetve jelen Külön feltételek speciális kiegészítô fedezetei konkrét vállalási té- nyállásokat eltérôen határoznak meg, úgy minden esetben a Külön feltételekben részletezett szabályozás az irányadó.

1. LÉGIJÁRMÛ ÜTKÖZÉSE

Biztosítási eseménynek minôsül a fedélzeti személyzet nélküli vagy a személyzet által irányított légi jármûvek, azok alkatré- szeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése, amennyi- ben ez a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

2. ELFOLYT VÍZ

Biztosítási idôszakonként egy alkalommal, legfeljebb

50.000 Ft-ig, megtéríti a biztosító a vezetékes vízkár kapcsán, jelen szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett csôtörés meg- szüntetéséig, illetve a javítás befejezéséig elfolyt víz költségét.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a legutolsó díjrendezett számla teljesítésétôl számított 1 évre visszamenô idôszakra vonatkozó, az illetékes vízszolgáltató által kiállított és az adott kockázatviselési címhez tartozó számlák biztosítónak történô bemutatása.

Nem téríti meg a biztosító:

a) az elfolyt víz mennyiségére jutó csatornahasználati díjat;

b) a csôtörés tartama alatt fogyasztott vízfelhasználás költségét.

3. BEÁZÁS (CSAPADÉK ÁLTAL OKOZOTT KÁR)

A kockázatviselés kezdetétôl számított 3 hónapos várako- zási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül és bizto- sítási idôszakonként egy alkalommal, legfeljebb 50.000 Ft-ig megtéríti a biztosító, ha a biztosított – építésügyi elôírá- soknak, szabályoknak és szabványoknak megfelelôen meg- épített – épületekben, építményekben, továbbá a biztosított épületekben fellelhetô egyéb biztosított vagyontárgyakban a biztosított épület tetô-, födém-, vagy falszerkezetének (ide- értve a panelhézagokat is), illetve nyílászáróinak szigetelési hiányosságai, meghibásodása vagy elöregedése miatt be- áramló csapadék kárt okoz.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a kárt okozó ok, körül- mény megszüntetése, kijavítása, továbbá az ezt igazoló do- kumentumok, fényképek, bizonylatok biztosítónak történô be- mutatása.

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakon- ként egy alkalommal, legfeljebb 50.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a biztosított épület nyitva hagyott nyílászáróján ke- resztül beáramló csapadék okozta károkat.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem terjed ki a biztosítás:

a) az épület tetô-, födém-, vagy falszerkezet (panelhéza- gok), nyílászárók javítási költségeinek térítésére;

b) a szerzôdéskötést megelôzô idôpontra visszavezet- hetô károkra;

c) a nem hirtelen, nem véletlenszerûen bekövetkezô ázás (pl. a folyamatos nedvesedés, szivárgás ) okozta ká- rokra;

d) a gombásodás, penészesedés okozta károkra;

e) a beázást elôidézô ok, körülmény megszüntetésének költségeire;

f) a talajvíz és/vagy belvíz okozta károkra;

g) az építés, illetve felújítás alatt álló épületek épület és ingóság káraira;

h) bármely, az ideiglenes fedéssel okozati összefüg- gésbe hozható károkra;

i) más biztosítások által fedezett károkra.

4. TÛZ NÉLKÜLI FÜST ÉS KOROMSZENNYEZÉS

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a hir- telen, váratlanul bekövetkezô közvetlen tûzkár nélküli füst és koromszennyezôdés által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti a biz- tosító az alábbi károkat:

a) dohányzás okozta füst és koromszennyezôdés;

b) gyertya, vagy egyéb nyílt lánggal mûködô világító esz- köz, berendezés által okozott károkat;

c) párologtató, füstölô által okozott károkat;

d) konyhai célú, illetve tüzelôberendezések (pl. kandalló, kazán, cserépkályha, kemence stb.) természetes mû- ködtetése, rendszeres használata során keletkezô füst és koromszennyezôdési károkat;

e) a kockázatviselés helyén szándékosan gyújtott tüzek (grillezés, kerti hulladék égetése) által okozott káro- kat.

5. VANDALIZMUS

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakon- ként egy alkalommal, legfeljebb 150.000 Ft-ig megtéríti a biztosító:

a) a biztosított épületek, építmények külsô határoló falazatán vagy burkolatain vagy a legalább minimális mechanikai védelemnek megfelelô védettségi szinttel rendelkezô, megfelelôen lezárt közös használatú helyiségekben ösz- szefestéssel, összefirkálással (graffiti) okozott károkat; to- vábbá

b) a legalább 1,4 m magas, zárható kerítéssel körbevett biz- tosított épületek, építmények

- tetôszerkezetén vagy a külsô határoló falazatán; továbbá

- a kerítésen belüli szakaszon elhelyezett, talajhoz rögzí- tett és használati jellegénél fogva szabadban lévô va- gyontárgyakban; illetve

c) a nem körbekerített biztosított épületek közvetlen utca- fronti homlokzatán a talajszinttôl legalább 3 m-nél maga- sabban szilárdan rögzített; illetve

d) a legalább minimális mechanikai védelemnek megfelelô védettségi szinttel rendelkezô, megfelelôen lezárt közös használatú helyiségekben elhelyezett

épülettartozékok, épület-felszerelési tárgyak (pl. kaputelefonok külsô egysége, kapunyitó motor, klíma, kamera, riasztó kültéri egysége, postaláda, kerítés-, és kapuelemek, rögzített lám- patestek, ereszcsatorna, rögzített kültéri játékok stb.) rongá- lásával, leszerelésével és eltulajdonításával okozott károkat.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény észle- lését követô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi fel- jelentés.

Nem téríti meg a biztosító a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erôsítô) egy- ségekben keletkezett károkat, továbbá a kizárólag eszté- tikai típusú károkozásokat.

6. SZABADBAN TÁROLT INGÓSÁGOK

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakon- ként legfeljebb 150.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a haszná- lati jellegüknél fogva szabadban tárolt, alábbiakban felsorolt háztartási ingóságnak minôsülô vagyontárgyak elemi károk, természeti katasztrófák okozta kárait:

• kerti bútorok;

• kültéri, kerti játékok;

• kerti sütô, sátor, árnyékoló, mobil medence;

• kutyaház, kalitka;

• 6.00 és 18.00 óra között a lakáson kívül tárolt kerékpár, ba- bakocsi;

• házi és haszonállatok (ló és szarvasmarha kivételével).

Megtéríti a biztosító – a legalább 1,4 m magas kerítéssel kö- rülkerített kockázatviselési helyen – a fent részletezett va- gyontárgyakat ért vandalizmus és lopási károkat.

Vandalizmus illetve lopáskárok esetén a biztosító szolgálta- tásának feltétele a – káresemény észlelését követô, legké- sôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelentés.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító a közös használatú terekben (társasházi udvar, folyosó, gang stb.) elhelyezett ingóságok vandalizmus és lopási kárait.

7. KÜLÖNLEGES ÜVEG

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakon- ként legfeljebb 150.000 Ft-ig megtéríti a biztosító:

a) üveg építô elemek (üvegtégla, kopolit, üveg-tetôcserép, taposó üvegek);

b) elôtetôk, üvegtetôk;

c) télikertek, növényházak;

d) festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegek;

e) az üvegasztalok, bútorüvegek;

f) üvegmosdók, zuhanykabinok, hajlított üvegek;

g) szauna-ajtók és ablakok;

h) kandalló-, cserépkályha- és kályha ajtók;

i) tükrök, tükörcsempék, tükörfalak;

j) akváriumok, terráriumok;

k) fôzô- és sütô berendezések;

l) mikrohullámú sütô ajtók, hûtô üvegpolcok;

m) napkollektorok, napelemek

üvegezésében, vagy az azt helyettesítô polikarbonát felületek- ben balesetszerûen bekövetkezô törés és repedés károkat.

A biztosító a károsodott üvegezésekkel azonos méretû és minôségû üvegezés pótlásának költségét, továbbá a tartó- szerkezet le- és felszerelésének költségét, valamint az üvegre rögzített biztonsági fólia törés miatti cseréjét téríti meg.

Nem téríti meg a biztosító az üvegezést rögzítô tokszerke- zet elhasználódása vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségesség váló javítás költségeit, továbbá a bú- torüvegek, tükrök antik jellegébôl következô értéktöbb- letet, valamint a sérült üvegfelületeket magukba foglaló bútorok, keretek kárait.

Nem téríti meg a biztosító a biztosított épület átépítése, felújítása, illetve bármilyen építési munkálatai során ke- letkezô kárt, továbbá a nem véletlenszerûen, balesetsze- rûen bekövetkezô események miatt bekövetkezô károkat.

8. KERTI NÖVÉNYZET

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakon- ként legfeljebb 150.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a kocká- zatviselési címen található növények (fák, bokrok, konyha- kerti-, haszon és dísznövények stb.) tûz, elemi károk, termé- szeti katasztrófák okozta pusztulási kárait, megtéríti továbbá a biztosított vagyontárgyak érdekében végzett kárelhárítás, kármegelôzés vagy kárenyhítés során okozott taposási káro- kat, illetve a kipusztult károsodott növényi részek letermelé- sének, elszállításának vagy megsemmisítésének költségeit.

Megtéríti a biztosító – a legalább 1,4 m magas kerítéssel kö- rülkerített kockázatviselési helyen – a növényekben vandaliz- mussal okozott károkat. Vandalizmus kár esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelentés.

Jelen szolgáltatás keretében a biztosító a biztosítási esemény miatt elpusztult vagy károsodott növények eredeti állapotot pótló újratelepítésének költségét, illetve haszonnövények esetén a ténylegesen megsemmisült termésmennyiség értékét téríti meg.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti a biz- tosító:

a) a saját szükségletet meghaladó mértékben termelt nö- vények kárait;

b) a növényzet elpusztulása, károsodása miatt elmaradt termés értékét;

c) az újratelepített és a károsodott növény közötti fejlett- ségi-, méretbeli eltérések okozta értékkülönbözet mér- tékét.

9. NAPELEMEK, NAPKOLLEKTOROK, KLÍMABERENDEZÉSEK

9.1. Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idô- szakonként legfeljebb 1.000.000 Ft-ig megtéríti a biz- tosító a biztosított épületek/építmények tetôszerkeze- tére, homlokzatára, vagy a talajon szilárdan rögzített építményre, a vonatkozó elôírásoknak és szabványok- nak megfelelôen rögzített és szakszerûen üzembe he- lyezett napelemek, napkollektorok és klímaberendezé- sek tûz, elemi károk, természeti katasztrófák okozta kárait, bármely okból bekövetkezô törés- és repedés- kárait, továbbá az ezen kültéri egységeket ért vanda- lizmus és lopási károkat.

Vandalizmus, illetve lopáskárok esetén a biztosító szol- gáltatásának feltétele a – káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelentés.

Jelen esemény kapcsán a biztosító legfeljebb a külté- ren elhelyezett, károsodott egységek csatlakozási, be- lépési pontjáig tartó részeinek költségét téríti.

9.2. A biztosító vállalja, hogy a szerzôdô által megfizetett külön díj ellenében a 9.1. pontban meghatározott biz- tosítási események által okozott károsodás esetén, a károsodás mértékéig, de maximum 10.000.000 Ft-ig nyújt biztosítási szolgáltatást.

10. HÔSZIVATTYÚ, SZÉLTURBINA

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakon- ként legfeljebb 1.000.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a koc- kázatviselési címen a vonatkozó elôírásoknak és szabványok- nak megfelelôen telepített és szakszerûen üzembe helyezett hôszivattyúk, szélturbinák tûz, elemi károk, természeti kataszt- rófák okozta kárait, továbbá a vandalizmussal lopással oko- zott károkat.

Vandalizmus, illetve lopáskárok esetén a biztosító szolgálta- tásának feltétele a – káresemény észlelését követô, legké- sôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelentés.

Jelen esemény kapcsán a biztosító legfeljebb a kültéren el- helyezett, károsodott egységek csatlakozási, belépési pontjáig tartó részeinek költségét téríti.

11. GARÁZSBAN TARTOTT JÁRMÛ

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakon- ként legfeljebb 1.000.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a koc- kázatviselési címen biztosított épület/melléképület – idôjárási körülményektôl megfelelôen védett – garázsában tartott és a szerzôdés természetes személy biztosítottjának vagy a vele a kockázatviselési címen állandó jelleggel, tartósan és élet- vitelszerûen közös háztartásban élô hozzátartozóinak forgalmi engedély szerint saját tulajdonában lévô, érvényes kötelezô felelôsségbiztosítással rendelkezô motoros meghajtású jármû- veiben és/vagy gyárilag beépített alkatrészeiben, tartozékaiban tûz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhôszakadás, földrengés, árvíz, illetve vezetékes víz okozta károkat, amennyiben ezek a károk az alapbiztosítás alapján is biztosítási eseménynek minôsülnek.

Amennyiben a károsodott gépjármû a káresemény idôpontjá- ban érvényes casco biztosítással rendelkezett, jelen szerzô- dés alapján nyújtott szolgáltatás felsô határa a keletkezett kár casco szerzôdés alapján nem térülô része, legfeljebb azonban káreseményenként és biztosítási idôszakonként 1.000.000 Ft.

Amennyiben a károsodott gépjármû a káresemény idôpontjá- ban nem rendelkezett érvényes casco biztosítással, jelen szerzôdés alapján nyújtott szolgáltatás felsô határa a kelet- kezett kár mértéke, legfeljebb azonban káreseményenként és biztosítási idôszakonként 1.000.000 Ft.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:

a) a lopás, rablási és rongálási károkat;

b) a szabadban tárolt jármûvekben keletkezett károkat;

c) a károsodott jármûben keletkezett értékcsökkenést;

d) a sérült jármû más jármûvel történô helyettesítésének költségeit (pl. bérautó);

e) a jármûhasználat miatt felmerült járulékos költségeket (pl. elmaradt haszon);

f) a gépjármû szállítmányában, illetve a gépjármûben tá- rolt ingóságokban keletkezett károkat (a kötelezô tar- tozékok kivételével);

g) a károsodott gépjármû ismételt forgalomba helyezé- sének költségeit;

h) a károsodott gépjármû helyreállítása során bekövet- kezett értéknövekedéseket;

i) a máshonnan megtérülô károkat (pl. casco, felelôs- ségbiztosítások stb.);

j) a jelen eseményben nevesített kockázatoktól eltérô, más károsító körülmény által okozott károkat.

A biztosító biztosítási védelme nem vonatkozik a lízingelt, bérelt, kölcsönvett jármûvekre, továbbá a bérlôk, látoga- tók, vendégek jármûveire.

12. DÍJÁTVÁLLALÁS

A kockázatviselés kezdetétôl számított 6 hónapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül, amennyiben egy – a bekövetkezéskor díjrendezett szerzôdés – legalább 9 hónapja folyamatos és legalább heti 30 órás határozatlan idejû munkaviszonnyal rendelkezô alapbiztosítottjának vagy a bizto- sított személlyel állandó jelleggel, tartósan és életvitelszerûen

közös háztartásban élô szerzôdôjének magyarországi munka- viszonya a munkáltató által kezdeményezett rendes, vagy rend- kívüli felmondással megszûnik és ezt követôen ôt az illetékes Munkaügyi Központ munkanélküliként nyilvántartásba veszi. Ebben az esetben a biztosító 6 hónapnyi biztosítási díjnak megfelelô szolgáltatási összeget jóváír a szerzôdés – nyilván- tartásba vételt követôen esedékessé vált – biztosítási díján.

Amennyiben egy adott biztosítási idôszakon belül a biztosított háztartásban egymást követôen további jogosult személy is

– fentiekben részletezett körülmények szerint – munkanélkü- livé válik, a biztosító szolgáltatását ebben az esetben is csak egyszeresen teljesíti. Az ismételt szolgáltatásra való jogosult- ság legkorábban a soron következô biztosítási idôszakban – fentiekben részletezett körülmények szerint – megszûnt mun- kaviszony alapján létesülhet.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem szolgáltat a biztosító, amennyiben:

a) a munkaviszony megszûnését a munkavállaló kezde- ményezte;

b) a munkaviszony megszûntetését a munkaadó a mun- kavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartásával összefüggésben kezdeményezte;

c) a határozott tartamú munkaviszony a tartam lejáratá- val szûnt meg;

d) a munkaviszony a próbaidô alatt szûnt meg;

e) a munkaviszony – bármely típusú – nyugdíjazás miatt szûnt meg;

f) a munkavállaló munkáltatója saját maga, közeli hozzá- tartozója vagy a biztosított, illetve amennyiben ezek a személyek a munkaviszony megszûnésének idôpont- jában irányítási joggal rendelkeztek a munkáltatónál és ez a körülmény összefüggésbe hozható a munka- viszony megszûnésével.

13. SZOLGÁLTATÁS KIMARADÁS

Biztosítási eseménynek minôsül amennyiben a kockázatvise- lési helyre érvényes megfelelési engedéllyel rendelkezô, szak- szerûen bekötött közmûellátási szolgáltatásban (áram, gáz, távhô, víz, vezetékes telefon, internet) a szolgáltatónak felró- ható okból, elôre be nem jelentett és legalább napi 6 óra fo- lyamatos tartamot meghaladó szolgáltatás kimaradás követ- kezik be.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a meg- valósulás naptári napjától számított, a szolgáltatás visszakap- csolásáig terjedô idôszakra, de legfeljebb 10 napra, napi

5.000 Ft szolgáltatási összeget térít.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a közüzemi szolgáltató által a szolgáltatás kimaradásáról kiállított írásbeli igazolás.

A biztosító jelen szolgáltatása biztosítási idôszakonként egyet- len alkalommal vehetô igénybe, függetlenül a szolgáltatás- kimaradás tényleges tartamától, illetve annak biztosítási idô- szakon belüli gyakoriságától.

14. BESURRANÁS, TRÜKKÖS LOPÁS

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakon- ként egyetlen alkalommal, legfeljebb 50.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a biztosított háztartási ingóságok olyan biztosított épületbôl történô jogtalan eltulajdonításával okozott kárt, amelyben az elkövetés idején, az elkövetôn kívül más sze- mélyek jogszerûen ott tartózkodtak, függetlenül attól, hogy az elkövetô erôszakos módon vagy erôszak nélkül, jogosulatla- nul jutott be az épületbe.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a besurranás, trükkös lopás kapcsán az épüle- tekben, építményekben okozott kárt, továbbá az épület- felszerelési tárgyakat és az értéktárgyakat ért, eltulajdo- nítási károkat.

Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a tettes szabad- ban, udvaron, lépcsôházban, folyosón stb. (nem zárt tér- ben) tárolt vagyontárgyakat tulajdonít el.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény észle- lését követô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi fel- jelentési jegyzôkönyv vagy a nyomozás során foganatosított eljárási cselekményrôl készült jegyzôkönyv (pl. tanúkihallgatá- si jegyzôkönyv, szembesítési jegyzôkönyv), továbbá a nyo- mozást felfüggesztô határozat vagy a nyomozás befejezésé- rôl szóló rendôrségi/ügyészségi értesítés biztosítónak történô bemutatása.

A biztosító jelen esemény kapcsán nyújtott szolgáltatása biz- tosítási idôszakonként és kockázatviselési címenként egyet- len alkalommal vehetô igénybe.

15. ISKOLAI LOPÁS, RABLÁS

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakon- ként egy alkalommal, legfeljebb 50.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a biztosított kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett 1–16 év közötti gyermek iskolai/óvodai/bölcsôdei tartózkodásának idején bekövetkezett, magával vitt háztartási ingóságnak minôsülô vagyontárgyait ért lopási és/vagy rablás károkat.

A biztosító szolgáltatásának feltétele az érintett intézmény által kiállított jegyzôkönyv és a – káresemény észlelését kö- vetô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelentés.

A biztosító jelen esemény kapcsán nyújtott szolgáltatása biz- tosítási idôszakonként és kockázatviselési címenként egy al- kalommal vehetô igénybe, függetlenül az eltartottak számától.

16. GYERMEKFELÜGYELET

A kockázatviselés kezdetétôl számított 6 hónapos várakozási idôt követôen, biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakonként egy alkalommal, legfeljebb 5 napra és napi, legfeljebb 5.000 Ft erejéig megtéríti a biztosító a kockázat- viselési címre állandó lakosként bejelentett 0–14 év közötti gyermek balesete vagy betegsége, illetve a jelen szerzôdés alapján biztosítottnak (foglalkoztató) minôsülô valamely gond- viselôjének balesete vagy betegsége miatt szükségessé vált,

a gyermek saját otthonában, bejelentett háztartási alkalmazott által nyújtott felügyeletének (háztartási munka) vagy idôsza- kos gyermekfelügyeletet ellátó intézményben történô elhelye- zésének költségét, amennyiben a gyermek felügyelete a gyer- mekjóléti alapellátás, illetve gyermekvédelmi szakellátás ke- retein belül vagy egyéb más módon nem biztosított vagy nem megoldható.

Biztosítási eseménynek minôsül továbbá a kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett 0–14 év közötti gyermek kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett olyan elôzmény nélküli betegsége vagy balesete, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül, a bekövetkezéstôl számított egy éven belül, a gyermek folyamatos, 15 napot meghaladó tartamú, orvosi ellátást igénylô gyógykezelését eredményezi.

Ebben az esetben a biztosító a gyógykezelés közösségi te- vékenység végzését, a bölcsôde-, óvoda- és iskolalátogatást kizáró ágynyugalmat vagy elkülönítést igénylô idôszakára, de legfeljebb az esemény bekövetkezésének napjától számí- tott 100 napra, napi 1.000 Ft összegû térítést nyújt.

Nem minôsül biztosítási eseménynek a baleset bekövet- kezését megelôzôen már sérült, nem ép szervek, testré- szek, illetve a biztosítási szerzôdés megkötése elôtt már meglévô, balesettel vagy betegséggel okozati összefüg- gésbe hozható eseményre visszavezethetô gyógykeze- lés, továbbá az utókezelések és kontrollvizsgálatok.

A biztosító szolgáltatásának feltétele háztartási alkalmazott által végzett felügyelet esetén a foglalkoztató állami adóható- ságnál tett bejelentési kötelezettségének igazolása, szakoso- dott intézetben történô elhelyezés esetén az eredeti számla (pénzügyi bizonylat), minden esetben szükséges továbbá a balesetet, betegséget igazoló – az orvos nevét, a diagnózist, a kezelés részletes leírását, idôpontját tartalmazó – orvosi do- kumentáció, ambuláns lap vagy kórházi zárójelentés eredeti példányainak biztosítóhoz történô benyújtása.

A biztosító jelen esemény kapcsán nyújtott szolgáltatása biz- tosítási idôszakonként és kockázatviselési címenként egy al- kalommal vehetô igénybe, függetlenül a gondviselôk és/vagy az eltartottak számától, illetve az igénybe vett szolgáltatás mértékét megalapozó tartamtól.

Függelék

Vagyonvédelmi elôírások

Betöréses lopás biztosítási esemény megvalósulásakor a bizto- sító térítésének felsô határa a káresemény idôpontjában meglévô védettségi szint alapján kerül meghatározásra. Az alábbi részletek figyelembevételével kárfelvételkor a biztosító azonosítja és meg- állapítja a káresemény idôpontjában megvalósult védelmi szintet, amely alapján a kártérítés felsô határértékének megállapítása tör- ténik.

MECHANIKAI VÉDELEM

A mechanikai, fizikai védelem minimális, részleges szinten vagy teljeskörûen valósulhat meg. A biztosító teljesítésének feltétele legalább a minimális mechanikai védelem követelményeinek megvalósulása, ennek hiányában a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége nem áll be.

TELJESKÖRÛ MECHANIKAI – FIZIKAI VÉDELEM

FALAZATOK: A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 38 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azo- nos értékû, vagy azt meghaladja.

NYÍLÁSZÁRÓK: Valamennyi támadható (az alatta lévô járószint- tôl 3 m-nél alacsonyabb alsó párkánymagasságú) üvegfelület és nyílászáró (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérôjû köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyenszilárdságú – kí- vülrôl nem szerelhetô, más mûszaki megoldású rácsozat védi.

BEJÁRATI AJTÓK: Az ajtó és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyen- értékû ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lennie. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szálirányú támad- hatóságát, ezért csak megerôsítéssel lehet alkalmas a kívánt el- lenállás biztosítására. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak foga- dására megerôsített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtószerkezet kiemelés és feszítés ellen védett.

TOKSZERKEZET: A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérôjû köracél tartószilárdságával egyenértékû erôsséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérôjû köracél tartószilárdságával egyenértékû erôsséggel kell biztosí- tani.

AJTÓLAP: Az ajtólap fém, vagy faszerkezetû lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú, tömör keményfa szilárdságá- val egyezônek kell lennie. Amennyiben a fémszerkezetû ajtó belsô rácsszerkezetû erôsítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelnie az elôírások szerinti 100x300 mm minimális rácskiosz- tás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 12 mm átmérôjû, acéllemez borításnál legalább 8 mm átmérôjû le- gyen.

Az ajtólap szerkezetek külsô borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülrôl csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2-2 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani.

ZÁRÁSPONTOSSÁG: Az ajtólap és tok közötti záráspontosság

maximum 2 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén

maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

RÖGZÍTÉS: Az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékû szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kife- szítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

ZÁRÁSMÉLYSÉG: A zárszerkezetnek több (legalább négy) pon- ton kell biztosítania a zárást. A reteszelési mélységnek minimum 18 mm-t kell elérnie. A zártestet és a zárbetétet fúrás és letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedô reteszvasak fogadhatóak el.

ZÁRÁS: Az ajtók zárását minimum kettô darab biztonsági zár végzi. A két záródási pont közötti távolság minimum 30 cm legyen. A zárszerkezet fúrás, a zárbetét törés és fúrás ellen, a zár-retesz- vas visszatolás ellen védett.

ZÁRSZERKEZET: Bevésôzárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvédô lap szerelése esetén minimum 60 HRC keménységûre edzett, vagy ennek megfelelô ellenállásértéket biztosító anyagot kell alkal- mazni.

A zárszerkezet lehet lamellás rendszerû, egy-, illetve kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zárreteszvas mozgatását, a va- riációszám pedig minimum 10 000. A biztonság növelése érde- kében célszerû a lamellákat ún. „farkasfogazással” ellátni. A két- tollú kulccsal mûködtetett záraknak nagyobb a biztonságértékük.

A hengerzárbetéttel mûködtetett zárszerkezeteknél is biztosítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét, az elôbbiek figyelembe- vételével.

A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkeznie. A zárásirányra merôlegesen ható 350 kN nagy- ságú erô hatására a zár-reteszvas nem lehet visszatolható.

Hengerzárbetétek: A teljeskörû mechanikai védelem alkotóele- meként a min. 5 csapos hengerzárbetét, illetve rotoros, vagy mág- neszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma a 10.000-et meghaladja.

RÉSZLEGES MECHANIKAI – FIZIKAI VÉDELEM

FALAZATOK: A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 15 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azo- nos értékû, vagy azt meghaladja.

NYÍLÁSZÁRÓK: Az alatta lévô járószinttôl 3 m-nél alacsonyabb alsó párkánymagasságú üvegfelület és nyílászáró (ablakok, kira- katok, portálok, függönyfalak stb.) teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérôjû köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyenszilárdságú – kívülrôl nem szerelhetô, más mûszaki megoldású rácsozat védi.

BEJÁRATI AJTÓK: Az ajtó és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenérté- kû ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lennie. Puha- fa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szálirányú támadható-

ságát, ezért csak megerôsítéssel lehet alkalmas a kívánt ellen- állás biztosítására. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadá- sára megerôsített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtószerkezet kiemelés és feszítés ellen védett.

ZÁRÁSPONTOSSÁG: Az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 4 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

RÖGZÍTÉS: Az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékû szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kife- szítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

ZÁRÁSMÉLYSÉG: A zárást legalább két darab, egymástól leg- alább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell bizto- sítania. A reteszelési mélységnek legalább 15 mm-t el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedô reteszvasak fogadhatóak el.

ZÁRÁS: Az ajtók zárását minimum kettô darab biztonsági zár végzi. A két záródási pont közötti távolság minimum 30 cm. A zár- szerkezet fúrás ellen, a zárbetétek közül legalább az egyik zártö- rés ellen védett.

ZÁRSZERKEZET: A zárszerkezet lehet lamellás rendszerû, egy- oldalon fogazott kulccsal, kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonság- értéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zár-reteszvas mozgatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A biztonság növelése érdekében célszerû a lamellákat ún. „farkasfogazással” ellátni. A kéttollú kulccsal mûködtetett zár- aknak nagyobb a biztonságértékük.

A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkeznie. A zárásirányra merôlegesen ható 350 kN nagy- ságú erô hatására a zár-reteszvas nem lehet visszatolható.

MINIMÁLIS MECHANIKAI – FIZIKAI VÉDELEM

FALAZATOK: A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azo- nos értékû, vagy azt meghaladja.

AJTÓSZEREKEZET: Az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga tet- szôleges, de ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni véde- lemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat retesz- húzás elleni védelemmel kell ellátni.

ZÁRÁS: Az ajtók zárását minimum egy darab biztonsági zár

végzi. A zárbetét zártörés ellen védett.

Az ajtók zárását olyan zár végzi, amely minimum 5 csapos hen- gerzár, vagy minimum 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betûjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár, minôsített lakat, melyek variációs lehetôségeinek száma meghaladja a 3000-et, valamint az egyedileg minôsített lamellás zár.

ELEKTRONIKAI VÉDELEM

Az elektronikai jelzôrendszer teljeskörû, ha az összes alkotóeleme teljeskörû.

FELÜLETVÉDELEM: Teljeskörû az elektronikai felületvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum határoló felületén található összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljeskörû mechanikai-fizikai vé- delem követelményeit ki nem elégítô falazatokat, födémeket, pa- dozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

Felületvédelemmel szemben támasztott követelmények:

Nyílászárók felületvédelme: A nyílászárók védelmét úgy kell ki- alakítani, hogy a felszerelésre kerülô eszközök süllyesztettek le- gyenek, és már 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

Üvegfelületek felületvédelme: A ragasztott érzékelôknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. A kettôs elven mûködô akusztikus érzékelôknek (üveghang + lökéshullám) az üvegtörést követô 1 másodpercen belül riasztásjelzést kell kiváltaniuk a köz- pontban. Az érzékelô kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelônek a teljes üvegfelületet védenie kell.

Falazatok felületvédelme: A védelem kialakításához úgy kell ki- választani az érzékelô eszközt, hogy az érzékenységi karakte- risztikája alapján az egész védeni kívánt felületet lefedje. Ellen- kezô esetben több érzékelô elhelyezése szükséges.

TÉRVÉDELEM: Teljeskörû az elektronikai térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum belsô terét, jelez mindennemû illetéktelen emberi moz- gást, valamint legalább csapdaszerûen figyeli a megközelítési út- vonalakat.

Térvédelemmel szemben támasztott követelmények:

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszere- lésre kerülô érzékelô eszközök az illetéktelen behatolást a lehetô legrövidebb idô alatt érzékeljék és jelezzék a központ felé.

Passzívinfra mozgásérzékelô: Felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve, a jellemzô érzékenységi karakterisztikájuk figye- lembevételével a legoptimálisabb helyre történjen.

Az alkalmazott passzívinfra mozgásérzékelôk rendelkezzenek szabotázsvédelemmel, a visszajelzô LED letiltásának lehetôségé- vel, dual piroelemmel, hôkompenzációval, minimum 10 V/m nagy- ságú RF védelemmel 1 MHz-en, valamint üzembiztosan mûköd- jenek 10,5-13,8 V tápfeszültségi tartományban.

Mikrohullámú mozgásérzékelô: Felszerelésük a várható behato- lási irányt ismerve, a jellemzô érzékenységi karakterisztikájuk fi- gyelembevételével a legoptimálisabb helyre történjen.

Ultrahangos mozgásérzékelô: Úgy kell telepíteni, hogy a védett helyiségen kívüli mozgást ne érzékelje.

Kombinált (passzívinfra + mikrohullámú) mozgásérzékelô: Ilyen érzékelôk alkalmazása elfogadott „ÉS” logikai kapcsolatban.

Riasztás-jelzés: Riasztás jelzés céljából a mûszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang- és fényjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni ôket.

KÖZPONTI EGYSÉG:

Központi egységgel szemben támasztott követelmények:

A központi egység a védett téren belül, a tápegységgel és a má- sodlagos táplálást biztosító akkumulátorral lehetôleg közös egy- séget képezve kerüljön telepítésre. Indokolt esetben a másodlagos táplálást biztosító akkumulátor a védett téren belül szabotázs- védett, 1,2 mm vastagságú lágyacélból, vagy azzal egyenszilárd- ságú anyagból készült, amely különálló házban is elhelyezhetô. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötô kábel szabo- tázsvédelmérôl is!

A kezelôegység fény és hangjelzés formájában jelezze az elekt- ronikai jelzôrendszer élesítésének/hatástalanításának megtörtén- tét.

A központi egység hatástalanított üzemmódban is felügyelje és jelezze ki a jelzôrendszer érzékelôinek állapotát. Élesített üzem- módban az érzékelôkrôl érkezô jelzések alapján adjon ki riasz- tás-jelzést.

A központi egység jelezze saját belsô rendszere, valamint a jel- zésátviteli rendszer meghibásodását.

A központi egység mûködése olyan legyen, hogy a rendszer ke- zelése az arra jogosult felhasználón kívül más személy részére ne legyen hozzáférhetô.

Az elsôdleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történjen. Az elektronikai jelzôrendszer energiaellátását a központi egy- ségen keresztül kell biztosítani.

Az elsôdleges tápellátás kiesése esetén biztosítani kell az elekt- ronikai jelzôrendszer autonóm, másodlagos táplálását, védelmi fokozatának megfelelô idôtartamban.

TELJESKÖRÛ ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

A teljeskörû elektronikai jelzôrendszer minden részegysége ren- delkezzen szabotázsvédelemmel, melynek jelzései az érzékelôk riasztás-jelzésétôl elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázsvédelemnek – az elektronikai jelzôrendszer élesítésétôl függetlenül – 24 órás, folyamatos üzemmódban kell mûködnie.

Az elektronikai jelzôrendszer csak az érzékelôk nyugalmi álla- potában élesíthetô. Ezt az állapotot a központi egység jelezze ki.

A jelzôvonalakon az érzékelô(k) telepítése úgy történik, hogy jel- zés esetén bármelyik egyenként azonosítható legyen.

Vezetéktoldás csak szabotázsvédett kötôdobozban történhet. A központhoz eseményrögzítô printert lehessen csatlakoztatni.

A rendszer rendelkezzen particionálási lehetôséggel, valamint mi- nimum 16 önállóan programozható felhasználói kóddal.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum 4 számjegyûnek kell lennie. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyez- kednie és a kezelésre legfeljebb 20 másodperc állhat rendelke- zésre. Amennyiben a kezelô az ôrzést végzô szolgálatnál kerül telepítésre, a 20 másodperces idôkorláttól el lehet tekinteni.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhe- lyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre. Valamennyi, belül és kívül elhelyezett kezelô esetén három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le a kezelôt, és adjon riasztó jelzést. A til- tást a legmagasabb jogokkal rendelkezô felhasználó szüntetheti meg.

A kezelôrôl kényszerkód leadására is legyen lehetôség.

A központ rendelkezzen minimum 4 darab szabadon programoz- ható kimenettel. (Pl.: összetett betörés, támadás, meghibásodás, hálózati feszültség-kimaradás jelzésére.)

A jelzôvonalakon ellenállásos lezárást kell alkalmazni. A hurokel- lenállás 40%-os megváltozása generáljon jelzést.

A helyi riasztásjelzés minimum két kültéri jelzôeszközrôl történjen. Ezek közül legalább az egyik eszköz saját akkumulátorral rendel- kezô, feszültségelvétellel indított, hang- és fényjelzô legyen. Mind- két hangjelzô hangereje haladja meg a 120 dB/m-t, és – az épület adottságaihoz igazodva – különbözô irányokba, a lehetô legna- gyobb felhívó hatást keltve kerüljenek telepítésre.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektronikai jel- zôrendszer minimum 72 órán keresztül mûködôképes legyen.

A rendszerben csak a MABISZ által teljeskörûnek minôsített esz- közök alkalmazhatóak.

A központi, vagy kezelô egység jelezze a ki- és bekapcsolt álla- potot a védelmi körökön külön-külön (minimum 4 darab azonnali riasztás) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolha- tóak.

A központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek vál- toztathatóak.

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 esemény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl.: zóna; kiiktatatás, üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, legalább 8 napig tárolni. A me- mória tartalma utólag kinyomtatható legyen.

A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szerviz- üzemmódban nyitható, szabotázsvédett kivitelû legyen.

Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelô szá- mára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek.

A rendszer összes elemének folyamatos ôrzésére, ellenôrzésére a szerviz és az üzemeltetô által csak közösen kikapcsolható jel- zôvonalakat (szabotázsvonalakat) kell kiépíteni.

A rendszer csak akkor legyen élesíthetô, ha minden érzékelôje alaphelyzetben van és minden részegysége üzemképes.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló be- rendezést felügyelnie kell, és a jelzés vétele után egy másodper- cen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenôrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén váltson ki helyi hang-, fény- jelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által a kezelôrôl lekapcsol- hatónak kell lennie. A rendszer a riasztásjelzés leállítását köve- tôen ismételten kapcsoljon éles állapotba.

A kültéri hangjelzôk váltakozó kéthangú jelzéssel riasszanak és rendelkezzenek szabotázsvédett, kettôs burkolatú, hab bejuttatá- sa ellen védô, vagy késleltetésre alkalmas dobozolással.

Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lx fényerejû legyen.

A jelzôeszközök energiaellátását két – egymástól független, köl- csönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akku- mulátor biztosítsa.

Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell vezetni.

RÉSZLEGES ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

Részleges az elektronikai jelzôrendszer, ha teljeskörû felületvé- delem és legalább csapdaszerû térvédelem van kialakítva, riasz- tás-jelzés a helyszínen – a környezetet riasztva – történik.

Csapdaszerû a térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszélyezte- tett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

Egy jelzôvonalon több érzékelô is telepíthetô oly módon csopor- tosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen.

A vezetékek toldása falban lévô védôcsôben, vagy rejtett szerelés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsôvel védve is történhet.

Riasztásjelzés céljából a mûszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang- és fényjelzô készülé- keket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy ne lehessen egyszerû eszközökkel elérni ôket, és egymástól az épület adott- ságához igazodva a lehetô legtávolabb kerüljenek.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenniük. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell el- helyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másodperc idô állhat rendelkezésre.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhe- lyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre.

A rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan programozható fel- használói kóddal, valamint legalább két olyan kimenettel, ame- lyekrôl a felügyeleti központba történô bekapcsolás esetén meg- különböztetett jelzés továbbítható (pl.: összetett betörés, támadás).

A telepítéskor mindegyik jelzôvonalon EOL lezárást kell alkal- mazni. Az ellenállásérték 40%-os megváltozásakor a központnak jelzést kell generálnia.

Riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô hang-, fényjelzô és egy nem akkumulátoros hangjelzô készülé- kekkel történjen. A hangjelzôk hangereje legalább 100 dB/m le- gyen.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén a központ minimum 48 órán keresztül mûködôképes legyen.

A MABISZ által minôsített eszközök alkalmazhatóak.

A betörésjelzô központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön el- helyezésre és rendelkezzen (egybeépítetten) 12 üzemórát bizto- sító tápegységgel.

A központi egység, vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt álla- potot a védelmi körökön külön-külön (minimum 3 darab azonnali

– riasztási) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolha- tóak (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatóak).

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 50 esemény tá- rolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rend- szer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl.: zóna; ki- iktatatás, üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, legalább 8 napig tárolni.

A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szerviz- üzemmódban nyitható kivitelû, szabotázsvédett, minimum 1,2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyag- ból – legyen.

A kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhe- lyezni.

Az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek.

A rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzôk, kódkapcsolók stb.), központjának, tápegységének, útvonalkövetô egységeinek állandó ôrzésére, ellenôrzésére jelzôvonalakat (sza- botázsvonalak) kell kiépíteni.

A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a keze- lôegységen jelezze.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló be- rendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül ri- asztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rö- vidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változását a rendszer jelezze.

Minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolha- tónak kell lennie. A rendszer a riasztást követôen ismételten kap- csoljon éles állapotba.

A kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôsburkolatú, minimum 1,2 mm-es lágyacél (vagy ezzel egyenértékû) burkolattal rendel- kezzen, a hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó, két- hangú jelzéssel.

Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lx fényerejû legyen.

Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes

– energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automa- tikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben).

Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell. A nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôek.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell vezetni.

MINIMÁLIS ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

Minimális az elektronikai jelzôrendszer, ha éles üzemmódban fel- ügyelt térvédelem nincs, a felületvédelem csak a 3 m-nél alacso- nyabban lévô nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerû terület- védelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

A telepített elektronikai jelzôrendszerben csak a MABISZ által mi- nôsített eszközök alkalmazhatóak.

A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI enge- déllyel.

A központi egység élesítése hatástalanítása kódkapcsolóval, kul- csos kapcsolóval, vagy ugrókódos távvezérlôvel történhet. A ve- zetékes kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek felsze-

relve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 má- sodpercet. Kültéri szerelés esetén gondoskodni kell az eszköz szabotázsvédelmérôl.

Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek legalább 8 bites azono- sítókóddal rendelkezzenek.

A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két má- sodpercen belül riasszon.

A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatóak legyenek.

A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antennája is) a védett téren belül kerüljön szerelésre.

A nyitásérzékelôk lehetnek befúrható és felületszerelt kivitelûek is. A jelzôvonalakon lezáró ellenállás alkalmazása nem szükséges.

A vezetékek toldása forrasztott kötésekkel kábelcsatornában is történhet.

A riasztás jelzése a központi egységbôl folyamatosan töltött saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kimaradá- sát érzékelô szabotázsvédelemmel rendelkezô hangjelzô készü- lékkel történjen. A készülék hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A riasztásjelzôt a védett objektum külsô felületén, úgy kell felsze- relni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô által lekapcsolhatónak kell lennie.

Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén automa- tikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre.

Elemes táplálású rádiós érzékelôk használata esetén a rendszer minimum 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelô a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenésérôl küldjön olyan hiba- üzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer éle- sítését.

Összefoglaló táblázat

Mechanikai védelem	Teljeskörû	Részleges	Minimális
Falazat, födém, padozat	38 cm vastag, tömör, kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékû	15 cm vastag, tömör, kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékû	6 cm vastag, tömör, kisméretû téglafal szi- lárdságával egyenértékû
Ajtók
tokszerkezet	fém vagy fa, fa tokozat esetén a reteszvasaknál a fal- hoz min. 3 ponton rögzített ellenlemezzel megerôsített	fém vagy fa, fa tokozat esetén a reteszvasaknál a fal- hoz min. 3 ponton rögzített ellenlemezzel megerôsített
	tokszerkezet min. 30 cm-enként a falszerkezethez rögzített, min. 15 cm mélyen, legalább 12-es köracéllal	tokszerkezet min. 30 cm-enként a falszerkezethez rögzített, min. 15 cm mélyen, legalább 12-es köracéllal
	fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerôsítettek	fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerôsítettek
ajtószerkezet védelme	min. 3 db diópánttal kiemelés, be-, és kifeszítés ellen védett, kétszárnyú ajtó fix része reteszhúzás ellen védett	min. 3 db diópánttal kiemelés, be-, és kifeszítés ellen védett, kétszárnyú ajtó fix része reteszhúzás ellen védett	reteszhúzás ellen védett
ajtólap	vastagsága min. 4 cm
	belsô rácsszerkeztû erôsítés min. 10x30-as kiosztású, legalább 12-es köracél erôsségû (fémlap esetén 8-as)	belsô rácsszerkeztû erôsítés min. 10x30-as kiosztású, legalább 12-es köracél erôsségû (fémlap esetén 8-as)
	külsô borítólemez kívülrôl csak roncsolással távolítható el, fémszerkezet esetén min. 1,2 mm acéllemez borítás	külsô borítólemez kívülrôl csak roncsolással távolítható el, fémszerkezet esetén min. 1,2 mm acéllemez borítás
	üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt üveggel (min. B1) vagy azzal egyenértékû védettséggel	üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt üveggel (min. B1) vagy azzal egyenértékû védettséggel
	bevésôzár esetén külsô oldalfala fémlemezzel megerôsített	bevésôzár esetén külsô oldalfala fémlemezzel megerôsített
zárás	min négy pontos, legalább két irányba záródó biztonsági zár	min. 2 db biztonsági zár,	min. 1 db biztonsági zár
zárás	vetemedés zárásbiztonságot nem befolyásol	vetemedés zárásbiztonságot nem befolyásol
zárási pontok	legalább 2 db egymástól min. 30 cm-re	legalább 2 db egymástól min. 30 cm-re	legalább 1 db
zárbetét védelme	fúrás és zártörés ellen védett	min. az egyik zártörés ellen védett
zárás mélység	20 mm	15 mm
zárás pontosság	oldalanként max. 2 mm	oldalanként max. 5 mm
Nyílászárók
2 m alatti 30x30 cm-nél nagyobb		ráccsal vagy más azzal egyenértékû mechanikai szerkezettel védettek
valamennyi támadható	ráccsal vagy más azzal egyenértékû mechanikai szerkezettel védettek

Elektronikai védelem
jelzôrendszer készülékei	MABISZ által minôsített eszközök, valamennyi részegysége szabotázsvédett, partícionálási lehetôséggel	MABISZ által minôsített eszközök, valamennyi részegysége szabotázsvédett, partícionálási lehetôséggel	MABISZ által minôsített eszközök
felületvédelem	valamennyi támadható nyílászáró felügyelt, plusz a telejeskörû mec. védelem követelményeit ki nem elégítô falazat, födém, padozat	valamennyi támadható nyílászáró felügyelt, plusz a telejeskörû mec. védelem követelményeit ki nem elégítô falazat, födém, padozat	2 m-nél alacsonyabb nyílászárókra / nincs
térvédelem	a teljes belsô tér felügyelet áll, továbbá legalább csapdaszerû térvédelem van kialakítva a megközelítési útvonalakra	min. csapdaszerû	nincs / csapdaszerû térvédelem
központi egység	védett téren belül, szabotázsvédett	védett téren belül, szabotázsvédett	védett téren belül, szabotázsvédett
kültéri riasztás jelzô	min. 2 db egység, 120 dB/m hangerôvel, legalább az egyik központi egységbôl töltött saját akkumulátorral	min. 2 db egység, 100 dB/m hangerôvel, legalább az egyik központi egységbôl töltött saját akkumulátorral	min. 1 db egység, min. 100 dB/m hangerôvel, amely a központi egy- ségbôl töltött saját akku- mulátorral rendelekezik
energiaellátás	két egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás (hálózat és akkumulátor)	két egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás (hálózat és akkumulátor)	két egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás (hálózat és akkumulátor)
akkumulátor	energiaellátás szünetelése esetén min. 72 órás üzemeltethetôséget biztosítson	energiaellátás szünetelése esetén min. 48 órás üzemeltethetôséget biztosítson	energiaellátás szünete- lése esetén min. 24 órás üzemeltethetôséget biztosítson
kezelô egység	minimum 4 önállóan programozható felhasználói kód	minimum 4 önállóan programozható felhasználói kód	élesítés kulccsal, kóddal, ugrókódos távvezérlôvel
riasztás	távfelügyeleti rendszerbe kötött	helyszíni	helyszíni

Mellékletek

OTTHON_22101_KF_20230430

BETÖRÉSES LOPÁS TÉRÍTÉSI LIMITÖSSZEGEINEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA

1. számú melléklet

Betöréses lopás biztosítási esemény által okozott kár esetén, a biztosító térítésének felsô határa a káresemény idôpontjában meglévô védettségi szinthez tartozó, jelen táblázat szerint meghatározott összeg, de maximum a biztosítási összeg. Jelen táblázatban megadott térítési limitek a betöréses lopás biztosítási eseményen kívül, egyéb más biztosítási esemény által okozott károkra nem vonatkoznak.

Elektronikai védelem

Állandóan lakott

Nem állandóan lakott

Nem lakóépület

Nincs

Minimális

Részleges

Teljeskörû

Nincs

Minimális

Részleges

Teljeskörû

Nincs

Minimális

Részleges

Teljeskörû

Mechanikai védelem

Háztartási ingóságok

Minimális

8.000.000 Ft

15.000.000 Ft

20.000.000 Ft

40.000.000 Ft

1.000.000 Ft

2.000.000 Ft

3.000.000 Ft

6.000.000 Ft

1.000.000 Ft

2.000.000 Ft

3.000.000 Ft

6.000.000 Ft

Részleges

16.000.000 Ft

30.000.000 Ft

40.000.000 Ft

50.000.000 Ft

2.500.000 Ft

5.000.000 Ft

6.000.000 Ft

8.000.000 Ft

2.500.000 Ft

5.000.000 Ft

6.000.000 Ft

8.000.000 Ft

Teljeskörû

32.000.000 Ft

40.000.000 Ft

50.000.000 Ft

60.000.000 Ft

5.000.000 Ft

6.000.000 Ft

8.000.000 Ft

10.000.000 Ft

5.000.000 Ft

6.000.000 Ft

8.000.000 Ft

10.000.000 Ft

Értéktárgyak

Minimális

500.000 Ft

1.000.000 Ft

2.000.000 Ft

4.000.000 Ft

Részleges

2.000.000 Ft

3.000.000 Ft

4.000.000 Ft

6.000.000 Ft

Teljeskörû

3.000.000 Ft

6.000.000 Ft

8.000.000 Ft

10.000.000 Ft

2. számú melléklet

KIEGÉSZÍTÔ FEDEZETEK

Jelen kiegészítô fedezetek az alapbiztosítással együtt érvényesek, az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô fedezetekre alapozott biztosítási védelem is megszûnik.

Kiegészítõ fedezetek			Szolgáltatások	Kárkifizetés/idôszak	Várakozási idô
Minden, ami ritka...
	1	Légijármû ütközése	biztosítási összeg	többször	nincs
Minden, ami még víz...
	2	Elfolyt víz	50.000 Ft	egyszer	nincs
	3	Beázás	50.000 Ft	egyszer	3 hónap
Minden, ami hasznos...
	4	Tûz nélküli füst és koromszennyezés	biztosítási összeg	többször	nincs
	5	Vandalizmus	150.000 Ft	egyszer	nincs
	6	Szabadban tárolt ingóságok	150.000 Ft	többször	nincs
Minden, ami üveg...
	7	Különleges üvegféleségek törése, repedése	150.000 Ft	többször	nincs
Minden, ami kert...
	8	Kerti növényzet	150.000 Ft	többször	nincs
Minden, ami öko...
	9	Napelemek, napkollektorok, klímaberendezések	1.000.000 Ft*	többször	nincs
	10	Hõszivattyú, szélturbina	1.000.000 Ft	többször	nincs
Minden, ami jármû...
	11	Garázsban tartott jármû	1.000.000 Ft	többször	nincs
Minden, ami kényelem...
	12	Díjátvállalás	Szolgáltatás	egyszer	6 hónap
	13	Szolgáltatás kimaradás	5.000 Ft/nap	többször	nincs
	14	Besurranás, trükkös lopás	50.000 Ft	egyszer	nincs
	15	Iskolai lopás, rablás	50.000 Ft	egyszer	nincs
	16	Gyermekfelügyelet	5.000 Ft/nap	egyszer	6 hónap

* A szerzôdô által megfizetett különdíj ellenében maximum 10.000.000 Ft.

Tájékoztató

a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerzôdéshez

Tájékoztatás a szolgáltatóra vonatkozóan

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Székhelye: 1108 Budapest, Venyige utca 3.

Levelezési címe: 1475 Budapest, Pf. 142. Központi telefonszám: 06-1/433-1180 Központi faxszám: 06-1/433-1181 Központi e-mail: kobe@kobe.hu

Jogi forma: egyesület Fôtevékenység: biztosítás

Nyilvántartásba vételrôl szóló határozat száma: 9. Pk. 61. 110/1996

Nyilvántartási szám: 01-02-0007283 Nyilvántartó bíróság: Fôvárosi Törvényszék

Tájékoztatás a szolgáltatásra vonatkozóan

A szerzôdés létrejöttével a szolgáltató biztosítási szolgáltatást nyújt a fogyasztó részére. A szerzôdésre a biztosítási tevé- kenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt, a Polgári Tör- vénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvényt, a távértékesítés te- kintetében a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl szóló 2005. évi XXV. törvényt (to- vábbiakban Tétv.), valamint kötelezô gépjármû-felelôsségbiz- tosítási szerzôdés esetén a kötelezô gépjármû-felelôsségbiz- tosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt, és annak végrehajtási rendeletei vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A biztosítási szerzôdésre a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület szerzôdési feltételei és az ügyféltájékoz- tató vonatkozik. A szerzôdési feltételek Egyesületünk honlap- ján elérhetôek. A szerzôdési feltételeket, így – többek között

– a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, valamint a fizetés és tel- jesítés feltételeit a fenti jogszabályok, valamint a szerzôdési feltételek tartalmazzák. A feleket a szerzôdés létrejöttét meg- elôzô idôszakban terhelô együttmûködési és tájékoztatási kö- telezettségre a magyar jog alkalmazandó. A szerzôdéskötést megelôzô tájékoztatás, a szerzôdéskötés, valamint a szerzô- dés hatálya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás nyelve a magyar.

Tájékoztatás a szerzôdésre vonatkozóan

A fogyasztó (az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgálta- tással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje) a szerzôdést a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül azonnali hatállyal felmondhatja, ameny- nyiben annak tartama meghaladja az egy hónapot.

A felmondási jog gyakorlása abban az esetben tekinthetô ér- vényesnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a

fenti határidô lejárta elôtt postára adja, vagy egyéb igazolható módon – az írásbeliségre vonatkozó jogszabályi rendelkezé- seknek megfelelôen – a biztosítónak elküldi. A felmondásról szóló nyilatkozatot a biztosítóra vonatkozó tájékoztató rész- ben megadott levelezési címre, faxszámra, vagy elektronikus levelezési címre szükséges eljuttatni.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

Tájékoztatjuk, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló határ- idô lejárta elôtt a szerzôdés alapján szolgáltatás nyújtását csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követôen kezdhetjük meg. Amennyiben a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adja, a biztosító kockázatviselése már az azonnali felmondásra nyitva álló határidô lejárta elôtt megkezdôdik. Ha azonban a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizá- rólag a szerzôdésnek megfelelôen ténylegesen teljesített szol- gáltatás arányos ellenértékét (a biztosítás idôarányos díját) követelheti, amennyiben az azonnali felmondásra vonatkozó tájékoztatást megadta. A biztosító a fogyasztó által ezen felül fizetett összeget az azonnali hatályú felmondásról szóló nyi- latkozat kézhezvételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül, a fogyasztó pedig a biztosító által kifizetett pénzösszeget az azonnali hatályú felmondás elküldését kö- vetôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül köteles visszatéríteni.

Ha az azonnali felmondásra nyitva álló határidô a Tétv. 6. § (6)-(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a biztosító a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.

A biztosító tájékoztatást nyújt továbbá, mely szerint a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítással rendelkezô fogyasztók a biz- tosító esetleges felszámolása esetén a Garanciaalaphoz for- dulhatnak kártérítésért, a nem kötelezô gépjármû-felelôsség- biztosítás(ok)ra jelen szerzôdés vonatkozásában nincs – az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális garanciaalap, vagy más kártérítési lehetôség.

A biztosítási szerzôdés legrövidebb tartama 1 nap. A jelen tá- jékoztatóban nem említett egyéb lényeges információkat a tá- jékoztatóval együtt a fogyasztó által elérhetô biztosítási felté- telek és ügyféltájékoztató, valamint a kötvény tartalmazza.

Tájékoztatás a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan

Amennyiben panasza merülne fel, kérjük, forduljon írásban vagy szóban a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület ügyfélszolgálataihoz:

Személyesen a központi (1062 Budapest, Lehel utca 1/A, 1023 Budapest, Zsigmond tér 13.), valamint további ügyfél- szolgálati irodáinkban;

telefonon: 06-1/433-1180;

postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; faxon: 06-1/433-1181;

e-mail-ben: kobe@kobe.hu.

Felügyeleti szervünk

neve: Magyar Nemzeti Bank

székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. levelezési címe: 1534 Budapest BKKP, Pf. 777. telefonszáma: 06-80/203-776

faxszáma: 06-1/489-9102

e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu

Tájékoztatjuk továbbá, hogy amennyiben Ön fogyasztó, úgy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsér- tése esetén a biztosítónk által meg nem válaszolt, illetve el- utasított panaszával az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, illetve a Pénzügyi Békéltetô Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) fordulhat, amennyiben a ké- relem benyújtását megelôzôen biztosítónknál közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Ezenkívül igényének érvénye- sítésére bírósági utat is igénybe vehet.

2005. évi XXV. törvény

a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekre terjed ki.

(2) Az olyan pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerzôdések esetében, amelyek egy alapmegállapodás alap- ján egymást követô ügyleteket, vagy azonos jellegû, de idô- ben elkülönülten végrehajtott mûveletsort foglalnak magukba, a törvény rendelkezéseit csak az alapmegállapodásra kell al- kalmazni.

(3) Más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdés alakiságára vonatkozó elôírásait e törvény rendel- kezései nem érintik.

Értelmezô rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) alapmegállapodás: a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött olyan megállapodás, amely egy adott idôszakra vo- natkozóan meghatározza a megállapodás alapján a jövôben megkötendô ügyletek, illetve mûveletsor lényeges feltételeit;

b) fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére

– önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgálta- tással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje;

c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítô pénzügyi szolgál- tatás, a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítôi és biztosítási szakta- nácsadói szolgáltatás, a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô te- vékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési szol- gáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítô szolgáltatás, és az árutôzsdei szolgáltatás, valamint az Önkén- tes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) által meghatározott tagsági jogviszony keretében a pénztártagot megilletô jogosultságok biztosítása;

d) szolgáltató: aki a c) pontban meghatározott szolgáltatást

gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja;

e) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó szá- mára lehetôvé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelô ideig történô tartós tárolását és a tárolt adatok vál- tozatlan formában és tartalommal történô megjelenítését;

f) távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgál- tatási szerzôdés: a c) pontban meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerzôdés (önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tag- ság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat), amelyet szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerzôdés meg- kötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlô eszközt al- kalmaz;

g) távközlô eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerzôdés megkötése érdekében – szerzôdési nyilatkozat megtételére.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem minôsül szervezett távértékesítésnek egyedi szerzôdéseknek távközlô eszköz útján történô megkötése.

A fogyasztók tájékoztatása

3. § (1) A szolgáltató a fogyasztó szerzôdéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelôzôen – tekintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegére –, kellô idôben köteles a fogyasztót a (2) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni.

(2) A szolgáltató a következô adatokról köteles tájékoztatást adni:

a) a szolgáltatóra vonatkozóan:

aa) a szolgáltató cégnevérôl (nevérôl), székhelyérôl, fô te- vékenységi körérôl, cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyil- vántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való kapcsolat- tartás címérôl,

ab) szolgáltató – a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkezô – esetleges képviselôjének nevérôl, címérôl, a fogyasztóval való kapcsolattartása címérôl,

ac) szükség szerint a szolgáltatótól, illetve a szolgáltatónak a szerzôdés megkötésében közremûködô képviselôjétôl el- térô, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató ér- dekében eljáró közremûködô nevérôl, címérôl, illetve a szol- gáltatóval való kapcsolat jellegérôl,

ad) a szolgáltató tevékenységét engedélyezô vagy a szol- gáltatót nyilvántartó felügyelô hatóság nevérôl, székhelyérôl, ae) a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szerve-

zetrôl, és a szolgáltató nyilvántartási számáról;

b) a szolgáltatásra vonatkozóan:

ba) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,

bb) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

bc) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,

bd) a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges kü- lönleges kockázatairól, valamint arról a körülményrôl, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függ, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek ga- ranciát a jövôben várható teljesítésekre nézve,

be) a megadott adatok érvényességének esetleges idôbeli korlátozásáról,

bf) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,

bg) a távközlô eszköz használatának a fogyasztót terhelô esetleges többletköltségérôl;

c) a szerzôdésre vonatkozóan:

ca) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illet- ve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gya- korlásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményeirôl,

ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elekt- ronikus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fogyasz- tónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

cb) a szerzôdés legrövidebb idôtartamáról olyan esetben, amikor a szerzôdésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlôdôen kerül sor,

cc) a szerzôdés lejárata elôtti egyoldalú megszüntetésének lehetôségérôl és következményeirôl,

cd) a feleket a szerzôdés létrejöttét megelôzô idôszakban terhelô együttmûködési és tájékoztatási kötelezettségre alkal- mazandó jogról, az elôzetes tájékoztatás nyelvérôl,

ce) a szerzôdéskötés nyelvérôl, továbbá a szerzôdés hatá- lya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás – az ügyféllel egyet- értésben megállapított – nyelvérôl vagy nyelveirôl, valamint

cf) az esetleges jogválasztásról, kizárólagos hatáskör, ille- tékesség kikötésérôl;

d) a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan:

da) a szerzôdésbôl eredô jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról,

db) arról, hogy létezik-e olyan – az Országos Betétbiztosí- tási Alaptól és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális garanciaalap (vagy más kártérítési lehetôség), amelyhez a fo- gyasztó fordulhat.

(3) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kö- telezettségnek egyértelmûen, közérthetôen és pontosan, az igénybe vett távközlô eszköznek megfelelô módon köteles eleget tenni. A szolgáltató köteles szerzôdéskötési szándékát egyértelmûvé tenni.

(4) Ha más jogszabály – a (2) bekezdés szerinti tájékozta- táson túl – a szerzôdés megkötése elôtt további tájékoztatási kötelezettséget ír elô, a szolgáltató a további tájékoztatást is az (1) bekezdés szerint köteles a fogyasztónak megadni.

(5) A más jogszabály által elôírt szerzôdéskötést megelôzô tájékoztatás megadásával a szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezettségé- nek is eleget tesz.

(6) A (2) bekezdés aa)–ad), ba)–bb), cb)–cc), ce)–cf) és da) alpontjában meghatározott tájékoztatás helyett a pénzforgalmi szolgáltatásról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 8–10. §-ában és 29–31. §-ában elôírt tájékoztatást kell megadni, ha pénz- forgalmi szolgáltatás nyújtására kerül sor.

(7) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. tör- vény 5–7. §-a szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fogyasz- tónak nyújtott hitel nyújtására kerül sor.

(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. tör- vény 6. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtására kerül sor.

(9) Amennyiben az egymást követô ügyletek, illetve az azo- nos jellegû elkülönült mûveletek, amelyek idôbeli kapcsolat- ban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétôl eltérôen, alap- megállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végre- hajtásra, az (1)–(8) bekezdések rendelkezéseit kizárólag az elsô ügyletre vagy mûveletre kell alkalmazni. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegû mûvelet teljesítésére, az ezt követô ügyletet vagy mûveletet új ügyletnek, illetve egy újabb mûveletsor elsô mûveletének kell tekinteni, és arra az (1)–(7) bekezdések rendelkezéseit ismét alkalmazni kell.

4. § (1) Ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szer- zôdéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, annak meg- tétele elôtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét és telefon-

számát köteles közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifeje- zetten fel kell hívnia szerzôdéskötési szándékára.

(2) Telefonon tett szerzôdéskötésre vonatkozó ajánlat vagy ajánlattételi felhívás során, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten hozzájárult, a szolgáltató a 3. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérôen a következôkrôl köteles tájékoztatást adni:

a) a fogyasztóval kapcsolatban álló személy nevérôl és a szolgáltatóhoz fûzôdô viszonyáról,

b) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,

c) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

d) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,

e) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,

f) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illetve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gyakor- lásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményeirôl, ide- értve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elektroni- kus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fogyasztó- nak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

g) arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékozta- tást kap, illetve ezen további tájékoztatás jellegérôl.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás fogyasztónak nyújtott hitel nyújtása esetén legalább a fogyasz- tónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4–7. pontjában, 9. pontjában és 6. § (2) bekezdé- sében foglalt adatokat, a hitel teljes összegét és a teljes hiteldíj mutatót egy reprezentatív példával tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtása esetén leg- alább a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4., 7. és 8. pontjában, továbbá 6. §

(6) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza, ha fo- gyasztó a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri.

5. § (1) A szolgáltató köteles a fogyasztó részére a fogyasztó szerzôdéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelôzôen – te- kintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegére – kellô idôben a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésre vonatkozó szerzôdési feltételeket és a 3. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat papíron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhetô tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani.

(2) Ha a szerzôdés megkötése a fogyasztó kérése alapján olyan távközlô eszköz útján történt, amely az elôzetes tájékoz- tatást nem teszi lehetôvé, a szolgáltató a szerzôdés megköté- sét követôen haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni.

(3) A fogyasztó kérésére a szolgáltató a szerzôdés fenn- állása alatt bármikor köteles a szerzôdési feltételeket papíron rendelkezésre bocsátani.

(4) A szerzôdés fennállása alatt a fogyasztó jogosult a táv- közlô eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szer- zôdéssel és a szolgáltatás jellegével összeegyeztethetô.

Elállási, illetve felmondási jog

6. § (1) A fogyasztó a szerzôdéstôl – a (2)–(9) bekezdések- ben meghatározott eltérésekkel – a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat.

(2) Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat tekintetében az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidô a belépési nyilat- kozat pénztár általi elfogadása napjától számított harminc nap.

(3) Biztosítási szerzôdés esetében a fogyasztó a szerzôdést a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül in- dokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.

(4) Életbiztosítási szerzôdés esetében a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidô attól a naptól számított har- minc nap, amikor a szolgáltató a fogyasztót a szerzôdés lét- rejöttérôl tájékoztatja.

(5) Ha a fogyasztó a 3. § (2) és (4) bekezdései szerinti tá- jékoztatást az 5. § (2) bekezdése alapján a szerzôdéskötést követôen kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a tájé- koztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô elteltéig gyakorolhatja.

(6) Ha a szolgáltató az 5. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti kötelezettsége ellenére a fogyasztónak semmiféle tájékoz- tatást nem nyújt, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számí- tott, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított egyéves jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.

(7) Ha a szolgáltató az 5. § (1)–(2) bekezdései szerinti tá- jékoztatási kötelezettségének nem megfelelô tartalommal tesz eleget, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) be- kezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvény- nek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított három hónapos jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.

(8) Ha a szolgáltató a fogyasztót a 3. § (2) bekezdésének ca) alpontjában meghatározottakról nem tájékoztatta, a fo- gyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdé- sekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) be- kezdésekben meghatározott idôponttól számított egyéves jog- vesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.

(9) Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott el- állási (felmondási) jog:

a) a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;

b) az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid idôtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek idôtartama nem haladja meg az egy hónapot;

c) a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alap- ján történt.

(10) Az elállási (felmondási) jogot határidôben érvényesí- tettnek kell tekintetni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyi- latkozatát az (1)–(8) bekezdésekben meghatározott határidô lejárta elôtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a szol- gáltatónak elküldi.

7. § (1) A 6. § nem alkalmazható a távollévôk között kötött szerzôdésekrôl szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának

(1) bekezdése, valamint az ingatlanok idôben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerzôdésekrôl szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekez- dése alapján felbontott fogyasztási kölcsönszerzôdésekre.

(2) A fogyasztó 6. § szerinti elállási (felmondási) jogának gyakorlása a szerzôdéshez kapcsolódó azon egyéb távollé- vôk között kötött szerzôdést, illetve távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdést is felbontja (megszünteti), amely a szolgáltató által vagy egy harmadik fél és a szolgáltató elôzetes megállapodása alapján a harma- dik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

8. § (1) Az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô lejárta elôtt a szerzôdés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hoz- zájárulását követôen kezdhetô meg.

(2) Ha a fogyasztó a 6. § szerinti elállási (felmondási) jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerzôdésnek megfele- lôen ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendô összeg nem ha- ladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerzôdés- ben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékû, hogy szankciónak minôsüljön. A szerzôdés megkötésével kapcso- latos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerzôdés tárgyát képezô szolgáltatással arányos mértékben van helye.

(3) A szolgáltató csak abban az esetben jogosult a (2) be- kezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fo- gyasztó részére a 3. § (2) bekezdésének ca)alpontjában elôírt tájékoztatást megadta.

(4) Ha az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô a 6. § (6)–(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a szolgáltató a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.

(5) Ha a szolgáltató a teljesítést az elállási (felmondási) ha- táridô lejárta elôtt a fogyasztó elôzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, a fogyasztóval szemben a (2) bekezdésben meg- határozott összeg követelésére sem jogosult.

(6) A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénzösz- szeget – a (2) bekezdésben meghatározott összeg kivételével

– az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozat kézhezvételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül vissza- téríteni.

(7) A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénz- összeget vagy átadott dolgot az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követôen haladéktalanul, de leg- késôbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

8/A. § A 6–8. §-ban foglaltak helyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 21. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, ha a fogyasztónak nyújtott hitelszerzôdéstôl történô elállásra kerül sor.

Vegyes rendelkezések

9. § A szolgáltató nem követelhet a fogyasztótól ellenszol- gáltatást, ha olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó nem rendelt meg.

10. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a szolgáltató távmásolót (telefaxot), illetve – em- beri közremûködés nélkül mûködô – automata hívókészüléket használjon.

(2) Ha más jogszabály eltérôen nem rendelkezik, a szolgál- tató a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában használ- hat az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, közvetlen kapcso- latot lehetôvé tevô távközlô eszközt.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti mûveletek a fogyasztóra költségeket nem róhatnak.

11. § (1) A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogai- ról érvényesen nem mondhat le.

(2) A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szolgáltatói kö- telezettség teljesítése, és a szerzôdés megkötésére, illetve adott esetben a teljesítésére vonatkozó fogyasztói hozzájá- rulás vagy kérés megtörténte tekintetében a bizonyítás a szol- gáltatót terheli.

12. § Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdés az Európai Gazdasági Térség valame- lyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogá- nak a felek által a szerzôdésre irányadó jogként való válasz- tása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültetô jogszabálya eltérést nem engedô rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerzôdésre alkalmazni.

Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

12/A. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakor- latra, így különösen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítôrend- szer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar

Nemzeti Bank a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen ke- reskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény- ben meghatározott szabályok szerint jár el.

Hatálybalépés

13. § Ez a törvény 2005. július 1-jén lép hatályba; rendel- kezéseit a hatálybalépését követôen tett ajánlattételi felhívá- sokra, ajánlatokra és a hatálybalépését követôen megkötött szerzôdésekre kell alkalmazni.

14–18. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés

19. § Ez a törvény a következô uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács – a 2005/29/EK irány- elvvel és a 2007/64/EK irányelvvel módosított – 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szol- gáltatások távértékesítéssel történô forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belsô piaci pénzforgalmi szolgáltatá- sokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/ 48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezésérôl – 31. cikk második bekezdés.

KÖBE KÖZÉP-EURÓPAI KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

(A 2021. áprilisában ülés tartása nélkül lefolytatott Küldöttgyûlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben)

Jóváhagyta a KöBE ülés tartása nélkül lefolytatott Küldöttgyûlése 2021. április 14-én

KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Alapszabálya

(továbbiakban: Alapszabály)

Az 1996. szeptember 24. napján megtartott alakuló ülésen (Alakuló Közgyûlés) jelenlévô tagok a jelen okirat II. fejezetében meg- határozott célok elérése érdekében elhatározták a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület – korábbi nevén Közle- kedési Biztosító Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) – megalapítását.

1. AZ EGYESÜLET NEVE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE

1.1. Egyesület neve:

1.1.1. Az Egyesület elnevezése: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület angolul: KöBE Central European Mutual Insurance Association

németül: KöBE Zentraleuropäischer Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit

1.1.2. Az Egyesület rövidített neve: KöBE

1.2. Az Egyesület székhelye

1108 Budapest, Venyige u. 3.

1.3. Az Egyesület jogállása

Az Egyesület az egyesülési jog alapján létrejött, önálló jogi személyiséggel rendelkezô szervezetként mûködik, megfelelve a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támo- gatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, valamint a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) kölcsönös biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek.

1.4. Az Egyesület mûködési területe

Az Európai Unió területe.

1.5. Az Egyesület jelképei

Az Egyesület logói. Az Egyesület logóinak elemei vezérigazgatói engedéllyel a felhasználás típusának, céljának megfele- lôen külön is alkalmazhatóak az egyesület népszerûsítésére.

1.6. Az Egyesület Internetes oldala, elérhetôsége:

1.6.1. Az Egyesület internetes oldala: www.kobe.hu

1.6.2. Az Egyesület e-mail elérhetôsége: kobe@kobe.hu

1.7. Az Egyesület képviselete, cégjegyzése

1.7.1. Az Egyesület képviseletére az Igazgatótanács Elnöke, a szakmai képviseletére a Vezérigazgató jogosult.

1.7.2. A cégjegyzés akként történik, hogy az erre jogosult két személy az Egyesület elôírt, elônyomott vagy nyomtatott neve fölé együttesen írja alá nevét aláírási címpéldányának megfelelôen.

1.7.3. Az Egyesületnél cégjegyzésre az Igazgatótanács Elnöke – akadályoztatása esetén az Igazgatótanács kijelölt tagja –, a Vezérigazgató és helyettesei, valamint az erre feljogosított munkavállalók jogosultak a Szervezeti és Mûködési Szabály- zatban meghatározott módon.

1.7.4. A Küldöttgyûlés felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy a Vezérigazgató elôterjesztése alapján döntsön az Egyesülettel munkaviszonyban álló alkalmazottak cégjegyzési joggal való felruházásáról.

1.7.5. A cégjegyzés gyakorlása magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezést, továbbá az Egyesülettel kapcsolatos köte- lezettségvállalásnál az Igazgatótanács Elnökének, míg a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásnál a további cégjegyzési jogosultaknak az eljárását a hatóságok és az ügyfelek (tagok) irányába.

1.7.6. Az Igazgatótanács Elnöke és az Egyesület Vezérigazgatója, illetve helyettesei jogosultak arra, hogy a hatáskörükbe utalt ügyekben, ügycsoportokban együttes aláírási és utalványozási jogukat írásban átruházzák bármely, az Egyesülettel mun- kaviszonyban lévô személyre, azzal azonban, hogy az együttes aláírás miatt a két aláíró az aláírási jogát ugyanarra a személyre nem ruházhatja át.

1.8. Fogalmak

1.8.1. Tagdíj: az Egyesület Küldöttgyûlése által meghatározott díj. A tagdíj a biztosítási idôszakra (biztosítási évre) kerül meg- állapításra.

1.8.1.1. A tagdíj elôre, a tagsági jogviszony létrejöttekor, fennálló tagsági jogviszony esetén a még esedékessé nem vált tagdíj a biztosítási idôszak elsô napján esedékes. A tagsági jogviszony fennállása alatt kötött biztosítási szerzôdés biztosítási idôszakából a megelôzôen kötött szerzôdés alapján esedékessé vált tagdíjjal nem fedezett hátralevô részre esô tagdíj az új szerzôdés megkötésével esedékessé válik. A tagsági viszony biztosítási idôszak közbeni megszûnése esetén a befizetett tagdíj nem kerül visszatérítésre.

1.8.1.2. Amennyiben a tag tagsága érvényes biztosítási szerzôdés hiányában a biztosítási idôszakon belül megszûnik, de a megszûnt szerzôdés ugyanazon biztosítási idôszakában új biztosítási szerzôdés alapján ismételten taggá válik, úgy a megszûnt szerzôdés szerinti biztosítási idôszakra ismételt tagdíjfizetési kötelezettsége nem keletkezik feltéve, hogy a korábbi tagsági viszonya alapján a tagdíjat befizette.

1.8.2. Biztosítási díj: a biztosítási szerzôdés szerinti díj (a továbbiakban: biztosítási díj).

1.8.3. Pótlólagos befizetés: az Egyesület pótlólagos befizetést csak abban az esetben alkalmaz, ha a tárgyévi szolgáltatások és az esetleges veszteségek fedezetét az Egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a viszontbiztosítás és a biztosítástechnikai tartalékok nem biztosítanák.

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE

2.1. Az Egyesület céljai

2.1.1. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon mûködô szervezet, amely kizárólag tagjai részére, tagjai biztosítási igényeinek teljesítése céljából, nyereségérdekeltség nélkül, a biztosítási díj ellenében a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, elôre meghatározott szolgáltatást nyújt.

2.1.2. Az Egyesület további célja, hogy a biztosítási, valamint a tagságnak a biztosítási tevékenységgel összefüggôen nyújtott szolgáltatások szakmai és szolgáltatási színvonalát folyamatosan emelje, illetve megtartsa, valamint a tagságát és a szol- gáltatásainak körét lehetôségeihez és a tagság, valamint a biztosítási piac igényeihez mérten bôvítse.

2.1.3. Az Egyesületnek a fenti célokhoz kapcsolódóan kiemelt feladata:

• saját személyi állományának folyamatos szakmai képzése,

• a társadalom tagjai öngondoskodás és kármegelôzés iránti igényének felkeltése, fejlesztése.

2.1.4. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében saját eszközeit a vonatkozó jogszabályi elôírások megtartásával befektetheti, a feladatok ellátására gazdálkodó szervezeteket, alapítványokat hozhat létre, továbbá a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával támogatást nyújthat.

2.1.5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez és politikai pártot, vagy szervezetet nem támogat.

2.2. Az Egyesület tevékenységi köre

TEÁOR ’08 6512 Nem életbiztosítás

Az Egyesület a fenti tevékenységi körbôl az alább felsorolt és Bit. 1. számú mellékletének A) részében nevesített ágazatok alá tartozó és az Egyesület mûködésére vonatkozó H-EN-II-112/2016. számú MNB engedély szerinti kockázatokat mûveli:

Ágazatok:

1. 1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket)

2. 2. Betegség

3. 3. Szárazföldi jármûvek (sínpályához kötött jármûvek kivételével)

4. 7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)

5. 8. Tûz és elemi károk

6. 9. Egyéb vagyoni kár

7. 10. Szárazföldi jármûvekkel kapcsolatos felelôsség

8. 13. Általános felelôsség

9. 16. Különbözô pénzügyi veszteségek

10. 18. Segítségnyújtás

Fentieken túl az Egyesület a Bit 47. §-a szerinti kiegészítô kockázatokat is mûveli.

Az Egyesület biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggô tevékenységként a PSZÁF EN-II-195/2010. sz. határozata alapján függô biztosításközvetítôi tevékenység, míg a PSZÁF EN-II-140/2012. sz. határozata alapján leányvállalatai részére történô könyvelési tevékenység végzésére jogosult.

3. AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE

3.1. A tagsági viszony létrejötte

3.1.1. Az Alapító tagok esetében az Alapító Közgyûlés alakulást kimondó határozatával jött létre a tagsági viszony.

3.1.2. Az Egyesület tagja lehet az Alapítókon túl az Egyesülettel biztosítási szerzôdést kötô (szerzôdô)

• természetes személy,

• jogi személy,

• mindazon jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, mely a saját neve alatt jogokat kötelezettségeket szerezhet.

3.1.3. A 3.1.2. pontban írtak tekintetében az írásos belépési nyilatkozat alapján, a biztosítási szerzôdés kockázatviselésének napjával jön létre a tagsági viszony. Az írásos belépési nyilatkozat a jogszabályban meghatározott távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatás esetén az ajánlattételkor a távértékesítés módjának megfelelô nyilatkozattal is meg- tehetô.

3.1.4. A 2005.01.01. napjától az Alapító tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet tagja az Egyesületnek, aki/amely az Egyesület által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási termékre vonatkozó hatályos szerzô- déssel rendelkezik.

3.1.5. A belépni kívánó tag 3.1.3. pontban foglaltak szerinti módon tett belépési nyilatkozatával elfogadja az Alapszabályt és vál- lalja az egyesületi tagdíj és a biztosítási szerzôdése szerinti díj megfizetését.

3.2. Alapító tag

Az Egyesületet az 1. számú mellékletben felsorolt alapító tagok hozták létre.

3.3. Az egyesületi tagság megszûnése

3.3.1. A tagsági viszony megszûnik

3.3.1.1. A természetes személy tag esetén a tag halálával.

3.3.1.2. A jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet tag jogutód nélküli megszûnésével.

3.3.1.3. A tag kilépésével.

3.3.1.4. A tag kizárásával.

3.3.1.5. A tag biztosítási jogviszonyának megszûnésével.

3.3.2. Amennyiben a tag biztosítási jogviszonya a biztosítási díj esedékességének napjára visszamenôleg szûnik meg (Ptk. 6:449. §), a tagsági jogviszony a biztosítási díj teljesítésére adott póthatáridô utolsó napjának eredménytelen elteltével szûnik meg.

3.3.3. A tag halála, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszûnése esetében a tagsági viszony a tag halála idôpontjával, illetve nem természetes személy tag (szervezet) esetében az adott szervezeti formára irányadó szabályok szerinti megszûnéssel egyidejûleg szûnik meg.

3.3.4. Kötelezô gépjármû felelôsség biztosítás esetében a tag halálakor, ha a gépjármû birtokosa a tag halálát az Egyesület felé bejelenti, úgy a biztosítási szerzôdést folyamatos díjfizetéssel, legkésôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerôre emelkedéséig hatályban tarthatja anélkül is, hogy tagként az Egyesületbe belépne feltéve, hogy a szerzôdés idôközben egyéb okból nem szûnik meg. A halál tényének bejelentését írásban – a halál tényét igazoló közokirat másolatának csa- tolásával – kell megtenni.

3.3.5. Egyéb biztosítási termékeknél, ha a tag, mint a szerzôdô halála esetén annak örököse jogszabály alapján a szerzôdésbe szerzôdôként beléphet, de a belépéssel együtt tagként az Egyesületbe is be kell lépnie, kivéve, ha már az Egyesület a tagja. Ugyanez az irányadó a vagyonbiztosítás esetében, amennyiben jogszabály alapján a biztosított a szerzôdô helyére kíván lépni.

3.3.6. A tag jogosult az Egyesületbôl való kilépési szándékát bármikor bejelenteni. A bejelentést írásban kell az Egyesület részére közölni. A kilépés a tag érvényes biztosítási szerzôdése szerinti legkorábbi évfordulóval, több szerzôdése esetében a leg- késôbbi évforduló napján hatályosul. A biztosítási szerzôdés a tag kilépési nyilatkozata közlését követôen a legkorábbi évfordulón szûnik meg kivéve, ha a tag szerzôdése ezen évforduló elôtt egyéb okból megszûnik (pl. érdekmúlás, díj nem fizetés miatti szerzôdés megszûnés).

3.3.7. A tag – bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárható az Egyesületbôl, ha

3.3.7.1. jogszabályt;

3.3.7.2. az Alapszabályt, vagy

3.3.7.3. a Küldöttgyûlés határozatát

súlyosan vagy ismételten sértô magatartást tanúsít.

3.3.8. A kizárás kérdésében az Igazgatótanács dönt. A kizárási eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell a kizárás okának megjelölésével és lehetôvé kell tenni, hogy a kizárással kapcsolatos észrevételeit megfelelô határidôn belül írásban közölje. Az Igazgatótanács köteles a döntésrôl szóló határozatot írásba foglalni, indokolással ellátni és haladéktalanul megküldeni a kizárással érintett tag részére. A döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen a tag a tudomásszerzést követô 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás kezdeményezése a határozat végrehajtását nem érinti, ki- véve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Az Egyesület a tag kizárását kimondó Igazgatótanácsi határozat meghozatalát követôen a tag biztosítási szerzôdéseit azok legközelebbi évfordulójára felmondja. A biztosítási szerzôdés ezen alapuló felmondásából eredôen az Egyesületet felelôsség nem terheli, még abban az esetben sem, ha jogorvoslati eljárásban esetlegesen a kizárás jogellenességét állapítanák meg.

3.3.9. A tag által az Egyesület felé történô bármilyen jogcímû befizetéseit az Egyesület a jogszabály alapján elsôbbséget élvezô levonásokat követôen jogosult elsôsorban a tag tagsági viszonyából eredô – a befizetés jóváírásáig esedékessé vált –

fizetési kötelezettségei javára elszámolni. Ugyanez az irányadó a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosításra vonatkozó jogszabály szerinti, elôzményi idôszak alapján érvényesítendô összegek (elmaradt díj /„fedezetlenségi díj”/) elsôdleges érvényesítésére is.

3.4. A tag jogai és kötelezettségei

3.4.1. A tag jogosult az Alapszabályában meghatározott módon az Egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt venni, és munkájával, magatartásával az eredményes mûködést elôsegíteni.

3.4.2. A tag jogosult a Küldöttválasztó Gyûlésen közvetlenül részt venni, a Küldöttgyûlésen a saját területi küldöttje útján Egye- sületet érintô bármely kérdést felvetni, annak napirendre tûzését indítványozni.

3.4.3. A jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában a tag az Egyesület bármely tisztségére jelölhetô és megválasztható.

3.4.4. A tag jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértô határozatát – a kölcsönös biztosító egyesület mûködésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelôen – a tudomásszerzést követô belül 30 (harminc) napon belül bíróság elôtt megtámadni.

3.4.5. A tag köteles tagdíjat fizetni. A tagdíj fizetésének elmaradása a tag kizárását vonhatja maga után. Nem köteles tagdíj fi- zetésére az a tag, akinek tagsági jogviszonya kizárólag valamely nem az alábbi termékek közt szereplô biztosítási szer- zôdés vagy szerzôdések alapján áll fenn:

- Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás,

- KöBE Casco Biztosítás,

- Lendület Start Casco,

- Lendület Top Casco,

- KöBE Önrész Biztosítás,

- KöBE Otthon Biztosítás,

- EASY I. Általános Háztartási Biztosítás,

- Közúti közlekedési szolgáltatást végzô árufuvarozók és autóbuszos személyszállítók felelôsségbiztosítása,

- Fuvarozói Árukár Felelôsségbiztosítás,

- CMR Biztosítás,

- Belföldi Árukár Felelôsségbiztosítás,

- Flotta Casco,

- Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás

- Munkanélküliség biztosítás

Nem kell tagdíjat fizetni a tagsági jogviszony alapszabály 3.3.2. pontja szerinti megszûnése esetén a jogviszonyt megala- pozó szerzôdés kockázatviselésének megszûnése és az alapján a tagsági jogviszony megszûnése közötti idôtartamra, amennyiben a megszûnt tagsági jogviszonyt megalapozó szerzôdés vagy szerzôdések alapján kockázatviselés a tagsági jogviszony megszûnésével érintett biztosítási idôszakban nem áll fenn.

3.4.6. A tag jogosult az állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében a székhelye szerinti területi küldöttválasztáson személyesen részt venni. Nem természetes személy tag nevében a szervezeti formájának megfelelôen a rá vonatkozó jogszabályi elôírások szerint kizárólag a szervezet – aláírásra jogosult – képviseleti joggal felruházott mindenkori képvi- selôje(i) személyesen járhat(nak) el.

3.4.7. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a tag tagsági jogainak meghatalmazotton keresztüli gyakorlását, ide nem értve értelemszerûen a Küldötteken keresztül történô közvetett joggyakorlást.

3.4.8. A tag köteles állandó lakcíme, illetve nem természetes személy tag esetén székhelye és a szervezeti formája szerinti kép- viselôje/képviselôi változását haladéktalanul, de legkésôbb a változást követô 5. munkanapon belül bejelenteni az Egye- sület részére. A tag ezen kötelezettsége elmulasztásából, vagy késedelemébôl eredô következményekért az Egyesületet felelôsség nem terheli.

4. AZ EGYESÜLET SZERVEI

4.1. Az Egyesület szervezeti felépítése

4.1.1. Társadalmi szervezet

4.1.1.1. Küldöttgyûlés

4.1.1.2. Igazgatótanács

4.1.1.3. Felügyelô Bizottság

4.1.1.4. Bizottságok

4.1.2. Szakmai szervezet

4.2. Küldöttgyûlés

4.2.1. Az Egyesület legfôbb, döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekbôl álló Küldöttgyûlés. A Küldötteket az Egyesület adott küldöttválasztási területéhez (lsd. 4.4.3.) tartozó tagjainak gyûlése (Területi Küldöttválasztó Gyûlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. (Küldött)

4.3. Küldött jelölése

4.3.1. Küldöttnek bármelyik, az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelölhetô.

4.3.2. Küldöttjelöltet jelölni az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult. Egy tag több személyt, valamint saját magát is jelölheti Küldöttnek.

4.3.3. Küldöttet jelölni az Igazgatótanács által erre a célra rendszeresített – az Egyesület internetes oldaláról letölthetô, vagy az Egyesület székhelyén igényelhetô – a jelölt és a jelölô személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas, valós adatokkal és teljes körûen kitöltött jelölô lapon, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokirati formában lehet. A küldöttjelölt a jelölés elfogadásáról a jelölô lap aláírásával nyilatkozik.

4.3.4. A Küldött a jelölése elfogadásakor anyagi és büntetôjogi felelôssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy büntetett elôéletû-e vagy sem, valamint arról, hogy ô, illetve a Bit. 4. § (1) 64. pontban meghatározott közeli hozzátartozója más biztosítóval, vagy más biztosítóval jogviszonyban álló biztosításközvetítôvel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyenben tulajdonos, tisztségviselô vagy ellenôrzô testület tagja. Ezen nyilatkozat tar- talmát a Levezetô elnök a küldöttválasztás megkezdése elôtt ismerteti az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen meg- jelentekkel.

4.3.5. A jelölés akkor érvényes, hogy az alakszerûen kitöltött – a jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó – jelölôlap legkésôbb az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés szavazási eljárása megkezdéséig a Levezetô elnök részére eredetben átadásra kerül. Az adott küldöttválasztási területre vonatkozóan beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltek listája az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés helyszínén folyamatosan megtekinthetô. A listán már feltûntetett személy további je- lölése érvénytelen.

4.4. Küldöttválasztás

4.4.1. A küldöttválasztás megszervezése és lebonyolítása az Igazgatótanács feladata. A küldöttválasztást az Igazgatótanács szükség szerint, de a 4.4.2. pontban foglaltaknak megfelelôen legalább ötévente köteles akként megszervezni, hogy a Küldöttgyûlés mûködésének folyamatossága biztosítható legyen.

4.4.2. A küldöttválasztásra küldöttválasztási területenként kerül sor. (Területi Küldöttválasztó Gyûlés) Az Igazgatótanács a 4.4.1. pontban foglaltak biztosítása érdekében köteles az új Küldöttgyûlés megalakulásához szükséges valamennyi Területi Kül- döttválasztó Gyûlést az aktuálisan megválasztott, mûködô Küldöttgyûlés megalakulásától számított 5 év elteltét megelôzô 365 napon belül lebonyolítani.

4.4.3. A küldöttválasztási területeket az Igazgatótanács a megyék (+fôváros) területe szerint határozza meg. Amennyiben az adott megyéhez/fôvároshoz tartozó tagok száma az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatkozó hirdetmény közzé- tételét megelôzô naptári hónap elsô napján nem éri el a 3000 tagot, vagy az Igazgatótanács által a 4.4.5. pont szerint meghatározott szükséges taglétszámot, azt a megyét/fôvárost az Igazgatótanács összevonja bármelyik másik szomszédos megyével, vagy akár megyékkel egy közös küldöttválasztási területbe. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatkozó hir- detmény az Egyesület internetes oldalán is megtekinthetô.

4.4.4. A tag az Egyesület által nyilvántartott állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében az Egyesület által nyilván- tartott székhelye szerint kerül küldöttválasztási területi besorolásra. Ugyanabban a küldöttválasztási eljárásban a tag csak egy Területi Küldöttválasztó Gyûlésen szavazhat függetlenül attól, hogy az adott küldöttválasztási eljárás során a lakcíme/ székhelye utóbb egy olyan választási területre kerül át, ahol még az adott választási eljárás szerinti Területi Küldöttválasztó Gyûlésre nem került sor.

4.4.5. Küldöttválasztási területenként annyi Küldöttet kell választani, hogy az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagságot minden 3000 tag után 1 Küldött képviselje. Ha a küldöttválasztási terület taglétszáma a 3000-et, illetve annak egész számú többszörösét legalább 1500 taggal meghaladja, úgy további egy Küldött választására kerül sor az adott küldöttválasztási területben. Amennyiben az adott küldöttválasztási eljárás elsô Területi Küldöttválasztó Gyûlésére vonatkozó hirdetmény közzétételét megelôzô naptári hónap elsô napján fennálló taglétszám alapján a fentiek szerint számított Küldöttgyûlés lét- száma meghaladja a törvényben elôírt legfelsô mértéket, az Igazgatótanács valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyûlés tekintetében egységesen köteles meghatározni az egy küldött választásához szükséges küldöttválasztási területi taglétszá- mot olyan módon, hogy a megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés létszáma a törvényi elôírás szerinti maximum és annak 20%-kal csökkentett mértéke közé essen és azt az elsôként megtartandó Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl szóló hirdet- ményében közzétenni.

4.4.6. A megválasztott Küldött(ek) mellé egyben küldöttválasztási területenként a megválasztott Küldöttek számával azonos pót- küldött is megválasztásra kerül. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó Küldött küldötti viszonyának megszûnése esetében a helyébe a sorrendben az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen legtöbb szavazatot kapott pótküldött lép.

4.4.7. Az adott küldöttválasztási terület Küldöttje(i), illetve pótküldöttje(i) azok a küldöttjelöltek lesznek, akik az adott Területi Kül- döttválasztó Gyûlésen leadott érvényes szavazatok alapján sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

4.4.8. Az Egyesület az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés összehívására vonatkozó hirdetményt a küldöttválasztási eljárásban az azzal érintett Területi Küldöttválasztó Gyûlés napja elôtt legkésôbb 10 nappal megelôzôen internetes honlapján, valamint két országos napilapban teszi közzé.

4.4.9. Az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen az a tag is gyakorolhatja tagsági jogait, aki a hirdetmény közzétételének határ- napja és a rá irányadó Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdô idôpontja között lép be az Egyesületbe, feltéve, hogy tagsági viszonyát a rá vonatkozó Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtti regisztráció során hitelt érdemlôen igazolja, melynek módját az Igazgatótanács köteles elôzetesen meghatározni és a hirdetményben közzétenni.

4.4.10. A küldöttválasztási eljárásban az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl közzétett hirdetményben közlésre kerül a Területi Küldöttválasztó Gyûlés helye és ideje, valamint annak határozatképtelensége miatt megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés idôpontja és helye, valamint a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlésre irányadó (lsd. 4.4.15.) szabályok. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés az eredeti Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdôidôpontját követôen, lehetôleg ugyanazon a napon legkorábban egy órával késôbbi idôpontra, de legkésôbb 15 napon belülre hívható össze.

4.4.11. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésen

4.4.11.1. az adott küldöttválasztási területhez tartozó és regisztrált tagok,

4.4.11.2. az Igazgatótanács által írásban felkért, vagy meghívott személyek vehetnek részt.

4.4.12. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtt közvetlenül az Igazga- tótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre megjelent valamennyi tag tagsági viszonya ellenôrizhetô legyen.

4.4.13. A természetes személy tag, illetve a nem természetes személy tag képviselôje a regisztráció során köteles személyazo- nosságát és lakcímét hitelt érdemlôen (eredeti személyi irataival) igazolni. A nem természetes személy tag képviselôje(i) ezen túlmenôen a képviseleti jogosultságát(ukat) is köteles(ek) hitelt érdemlôen igazolni. Értelemszerûen irányadóak a regisztrációnál a 3.4.6. pontban írtak is.

4.4.14. A Területi Küldöttválasztó Gyûlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50%-a + 1 tag jelen van.

4.4.15. Határozatképtelenség miatt megtartásra kerülô megismételt Területi Küldöttválasztási Gyûlés az elôre meghirdetett napi- rendi pontokkal a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlésen az eredeti közzétételben meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni kivéve, ha ezen valamennyi az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelen van és ezt a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés elhatározza.

4.4.16. A Területi Küldöttválasztó Gyûlést az jelenlévô tagok által nyílt szavazással, egyszerû többséggel megválasztott Levezetô Elnök vezeti le.

4.4.17. A Levezetô Elnök feladata biztosítani a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét, a szavazási eljárás alakszerûségét.

4.4.18. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Területi Küldöttválasztó Gyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza.

4.4.19. Az Igazgatótanács a választási eljárás jogszerûsége és tisztasága biztosítására valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyûlésre tagjai sorából 2 tagot delegál, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés levezetô elnökével együtt (választást felügyelô bizottság) szótöbbséggel határoznak a Területi Küldöttválasztó Gyûlés esetleges berekesztésérôl. Amennyiben a választást felügyelô bizottság a Területi Küldöttválasztó Gyûlés berekesztése mellett döntött, úgy az adott Területi Küldött- választó Gyûlésen a szavazás érvényesen nem tartható meg, illetve az adott területi küldöttválasztás érvénytelen. Ilyen esetben az Igazgatótanács az adott küldöttválasztási területre új Területi Küldöttválasztó Gyûlést hív össze. A választást felügyelô bizottság Igazgatótanács által delegált két tagja egybehangzóan dönt a regisztráció során a tagsági jogviszony hitelt érdemlô igazolásával (4.4.9.), illetve a képviseleti jogosultság hitelt érdemlô igazolásával (4.4.13.) kapcsolatos vitás esetekben.

4.4.20. A Terület Küldöttválasztó Gyûlés hatáskörébe kizárólag az adott választási területhez tartozó tagok küldötti képviseletét ellátó Küldöttek megválasztása tartozik.

4.4.21. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl jegyzôkönyv készül, melyet a Levezetô elnök által felkért személy vezet. A jegyzôköny- vet a választást felügyelô bizottság tagjai írják alá és a Területi Küldöttválasztó Gyûlés által megválasztott két jegyzôkönyv hitelesítô hitelesíti.

4.5. A Küldött jogállása

4.5.1. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat a Küldöttgyûlésen az adott küldöttválasztási terület Területi Küldött- választó Gyûlésén megválasztott Küldött képviseli. A tagok a Küldöttgyûléssel összefüggô tagsági jogaikat a Küldötteken keresztül gyakorolhatják.

4.5.2. Amennyiben nem természetes személy a Küldött, úgy a Küldött nevében a szervezeti formájára vonatkozó jogszabályi elôírás szerint a szervezet képviseletére jogosult személy(ek) személyesen járhat(nak) el.

4.5.3. A Küldött megbízása a megválasztásával érintett Küldöttgyûlés 5.2.1. pont szerinti alakuló ülésének napjától kezdôdôen az azt követôen megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés alakuló ülésének napjáig szól. A Küldött újraválasztható.

4.5.4. A Küldött megbízása megszûnik:

4.5.4.1. ha a Küldött megbízási ideje lejárt és a lejárat elôtt nem választották újra,

4.5.4.2. tagsági jogviszonyának megszûnésével,

4.5.4.3. lemondással.

4.5.5. A Küldött a megbízásáról bármikor, de legkésôbb a Küldöttgyûlés elôtt 20 nappal az Igazgatótanács Elnökéhez megérkezô írásbeli nyilatkozatával lemondhat.

4.5.6. A Küldött küldötti viszonyának megszûnése esetén, a megválasztás szerint soron következô pótküldött lép a helyére. Amennyiben nincs több pótküldött, abban az esetben a Küldöttgyûlést az ötéves választási ciklus végéig a megmaradt Küldöttek alkotják és új Küldötteket nem választanak, csak abban az esetben, ha küldöttek létszáma 50% alá csökken.

4.5.7. A Küldöttet az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ tekintetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A Küldött a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.

4.6. A Küldöttgyûlés kizárólagos hatásköre

4.6.1. az Alapszabály elfogadása és módosítása a jelenlévô, ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a szavazólapokat határ- idôben visszaküldô küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, az egyesület alapszabályban meghatáro- zott célját érintô módosítás esetén az összes küldöttek háromnegyedének egyetértô szavazata alapján,

4.6.2. a Egyesület stratégiai terve, és az éves beszámoló, illetve konszolidált beszámoló elfogadása,

4.6.3. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadása,

4.6.4. az Egyesület könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása,

4.6.5. a tagdíj mértékének meghatározása az Igazgatótanács javaslata alapján,

4.6.6. az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint,

4.6.7. az Igazgatótanács és a Felügyelô Bizottság éves beszámolójának elfogadása,

4.6.8. a Vezérigazgató két Küldöttgyûlés közötti idôszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása,

4.6.9. az Egyesület tisztségviselôinek és Könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása/felmentése,

4.6.10. a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,

4.6.11. a jegyzôkönyvvezetônek és a jegyzôkönyv hitelesítôknek megválasztása,

4.6.12. az Egyesület tisztségviselôi és a Könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása,

4.6.13. az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának, átalakulásának elhatározása, ál- lomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértô szavazata alapján,

4.6.14. rendelkezés az Egyesület jogutód nélküli megszûnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról.

4.6.15. az Egyesület javadalmazási politikájának elfogadása,

4.6.16. döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyûlés a saját hatáskörébe vonta.

4.7. Küldöttgyûlés határozatképessége, határozathozatal

4.7.1. A Küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.7.2. A határozatképes Küldöttgyûlés határozatait – jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában – a jelenlévô küldöttek szavazatainak egyszerû (több mint 50%) többségével hozza.

4.7.3. A Küldöttgyûlés határozatait nyílt, vagy titkos szavazással hozza.

4.7.4. A Küldöttgyûlésen a szavazás történhet:

4.7.4.1. a szavazati jog számának azonosítására és számolására alkalmas, egyidejû vélemény kinyilvánítással (kéz, vagy szavazólap felemelése),

4.7.4.2. a napirendi pont jellegétôl függôen az Igazgatótanács által meghatározott formájú és tartalmú szavazólap értelemszerû kitöltésével és leadásával,

4.7.4.3. elektronikus (nyomógombos) szavazással /amennyiben ennek biztonságos és megbízható technikai feltételei adottak/

4.7.5. Írásbeli szavazás esetén a teljes szavazólap érvénytelennek tekintendô, ha abban javítás, elírás van vagy a tartalomtól, formától eltérôen, vagy hiányosan kerül leadásra. Írásbeli szavazás esetén a szavazólapokat a jegyzôkönyvvel együtt és azonosan kell kezelni és irattározni.

4.7.6. Küldöttgyûlésen a Küldött a jogait csak személyesen gyakorolhatja.

4.7.7. A nem természetes személy Küldött esetében a Küldött nevében kizárólag a szervezeti formájára irányadó szabályok szerinti (cég)jegyzésére jogosult képviselôje(i) személyesen járhat(nak) el. A képviseleti jogot a képviselô(k) köteles(ek) a regisztráláskor igazolni.

4.7.8. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a Küldött, vagy a nem természetes személy Küldött képviselôje meghatalmazotton ke- resztüli eljárását

4.7.9. A szavazás módját – az elektronikus hírközlô eszköz útján lebonyolított Küldöttgyûlés és az ülés tartása nélküli döntés- hozatali eljárás kivételével – a Küldöttgyûlés határozza meg, akár eseti jelleggel.

4.7.10. A Küldöttgyûlésen, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozat meghozatalakor nem szavazhat az a Küldött,

4.7.10.1. Akit a határozat kötelezettség vagy felelôsség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta elônyben ré- szesít;

4.7.10.2. akivel a határozat szerint szerzôdést kell kötni;

4.7.10.3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

4.7.10.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

4.7.10.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

4.7.10.6. aki egyébként személyesen érintett a döntésben.

4.7.11. Ha egy Küldött valamely ügyben nem szavazhat, ôt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

4.8. A Küldöttgyûlés összehívása

4.8.1. Az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni, vagy a Küldöttgyûlés ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárását kezdeményezni. Az Igazgatótanács a Küldöttgyûlés ülésének idôpontját minimum 15 nappal korábban köteles kitûzni és azt az Egyesület Internetes oldalán közzétenni. A Küldött vá- lasztást követô elsô Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács jogosult a rendkívüli Küldöttgyûlés összehívásának szabályai szerint (lsd. 4.8.7.).

4.8.2. A Küldöttgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Küldöttek egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza, vagy ha az összehívását a bíróság, vagy a szakmai felügyeletet ellátó szerv a napirendi pontok megjelölésével elrendeli. A Ve- zérigazgató kezdeményezésére az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést összehívhatja.

4.8.3. Az Igazgatótanács köteles a Küldöttgyûlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

4.8.3.1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

4.8.3.2. az Egyesület elôreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

4.8.3.3. az Egyesület céljának elérése veszélybe került.

4.8.4. A 4.8.3. pontban foglaltak alapján összehívott Küldöttgyûlésen a Küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetésérôl dönteni.

4.8.5. A meghívót a Küldöttek részére legalább a Küldöttgyûlést megelôzô 15 nappal korábban – a Küldött Egyesülethez beje- lentett (3.4.8. pont) nyilvántartott lakcímére, illetve székhelyére vagy az Egyesület nyilvántartásában lévô elektronikus postafiókja címére – el kell küldeni. A Küldöttgyûlés megtartható az Egyesület székhelyétôl eltérô, a Küldöttgyûlés lebo- nyolítására alkalmas más helyen is.

4.8.6. A napirendi pontokat és annak sorrendjét az Igazgatótanács határozza meg. A napirendre fel kell venni azt a kérdést, amelynek megtárgyalását az Igazgatótanács Elnökéhez intézett levélben a tagok/Küldöttek 10 (tíz) %-a, vagy a Vezérigaz- gató legkésôbb 30 nappal a Küldöttgyûlés tervezett idôpontja elôtt írásban kérte. Amennyiben a napirendi pontra történt javaslat a fenti határidô után érkezik az Igazgatótanács Elnökéhez, úgy a javaslatot a Küldöttgyûlésen a napirendi pontokkal összefüggésben ismertetni kell. Az ilyen napirendre vonatkozó javaslat tárgyalására a javaslat fenntartása esetén a soron következô Küldöttgyûlésen kerül sor.

4.8.7. A Küldöttgyûlésre vonatkozó meghívóban közlésre kerül a Küldöttgyûlések helye és ideje, valamint határozatképtelensége miatt megismételt Küldöttgyûlések idôpontja és helye, valamint a megismételt Küldöttgyûlésre irányadó szabályok (lsd. 4.14.) szerinti szabályai.

4.8.8. A Küldöttgyûlés a meghívóban nem szereplô napirendi pontot csak abban az esetben tárgyalhatja, ha a Küldöttgyûlésen legalább a Küldöttek háromnegyede jelen van és a napirend felvételét a Küldöttgyûlés egyhangúlag elhatározza.

4.8.9. Rendkívüli Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács döntése alapján az Igazgatótanács Elnöke, illetve az 5.5.7. pont alapján a Felügyelô Bizottság Elnöke jogosult. A Rendkívüli Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által javasolt napirenddel 24 órán belüli idôpontra is össze lehet hívni. Az összehívás történhet elektronikusan (e-mailen), táviratban, visszaigazolt telefonhívással, postai úton és faxon.

4.8.10. A Rendkívüli Küldöttgyûlés határozatképtelenségére vonatkozó eljárásra a Megismételt Küldöttgyûlésre irányadó 4.14. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

4.8.11. Az Igazgatótanács tagjai kötelesek a Küldöttekkel azonos módon a Küldöttgyûlésen részt venni, a Küldöttgyûlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységérôl és gazdasági helyzetérôl beszámolni.

4.8.12. Az Igazgatótanács az elektronikus hírközlô eszköz útján megtartásra kerülô Küldöttgyûlést a napirendre vonatkozó részle- tes tájékoztatás és a határozatok tervezetének a Küldött 4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail) címére megküldött elektronikus üzenettel hívja össze. A meghívó nem tartalmazza az ülés helyszínét, de tartalmaznia kell az igénybe vehetô elektronikus hírközlô eszközöket (pl. mobiltelefon, laptop, asztali számítógép, amelyekhez mikrofon és webkamera tartozik) és az alkalmazandó informatikai megoldásokat (pl. Zoom, Cisco Webex, Skype stb.), illetve a részt- vevôk azonosításának módját.

4.8.13. Az elektronikus hírközlô eszköz igénybevételével megtartásra kerülô Küldöttgyûlésen a Küldöttek, illetve a meghívottak hang- és képátvitelre egyidejûleg alkalmas elektronikus hírközlô eszköz használatával vehetnek részt. Elektronikus hírközlô eszköz igénybevételével megtartásra kerülô ülés olyan megoldás alkalmazásával tartható meg, amely alkalmas az ülés résztvevôinek azonosítására, a résztvevôk közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására, az ülésen elhangzottak, az ott történtek – különösképpen az ilyen módon történt döntéshozatal – kép- és hanganyagának elektronikus formában történô rögzítésére úgy, hogy a történtek utóbb is ellenôrizhetôk legyenek. Az elektronikus hírközlô eszköz útján tartott ülésen titkos szavazás nem tartható.

4.8.14. Ülés tartása nélküli döntéshozatalt az Igazgatótanács a határozat tervezetének a Küldött 4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail) címére történô megküldésével kezdeményezi, egyidejûleg megküldi a határozathozatalhoz szükséges lényegi információkat és írásbeli elôterjesztéseket. A döntéshozatal elektronikus üzenetváltás útján történik. Az Igazgatóság az írásbeli jognyilatkozatot minôsített vagy minôsített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektro- nikus aláírással vagy elektronikus bélyegzôvel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés- szolgáltatással való hitelesítéssel látja el. A természetes személy Küldöttek a döntéshozatal során jognyilatkozataikat a

4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókjukról küldött üzenetben tehetik meg, melyet nem kötelesek elektro- nikus aláírással ellátni, azonban a jognyilatkozatoknak a Küldött azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell. A nem természetes személy Küldöttnek a jognyilatkozatát minôsített vagy minôsített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírnia.

4.8.15. A Küldöttek számára a határozattervezet kézhezvételétôl számított legalább nyolc napos határidôt kell biztosítani, hogy szavazatukat megküldjék az Igazgatótanács részére, errôl a Küldötteket a szavazási felhívásban tájékoztatni kell. A Küldött szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelmûen megállapítható a személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselôjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat.

4.8.16. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Igazgatótanács részére, amennyi szavazati jogot képviselô Küldött jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása ese- tén.

4.8.17. A szavazásra megszabott határidô utolsó napját követô három napon belül – ha valamennyi Küldött szavazata ezt meg- elôzôen érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Igazgatótanács megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül a 4.8.14. pont szerinti módon közli a Küldöttekkel.

A határozathozatal napja a szavazási határidô utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. A szavazatok összeszámlálásáról jegyzôkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett Küldöttek számát, a szavazatok összesített adatait, amelyet az Igazgatótanács Elnöke ír alá.

4.8.18. A Küldöttgyûlés ülés tartása nélküli döntéshozatal útján nem dönthet

4.8.18.1. az Egyesület jogutód nélküli megszûnésérôl,

4.8.18.2. az Egyesület egyesülésérôl, szétválásáról, átalakulásáról és a folyamatban lévô átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban nem dönthet.

4.9. Regisztráció a Küldöttgyûléshez

4.9.1. A Küldötteket a Küldöttgyûlés ülésén – a 4.11.6. pontban foglaltak kivételével – az Igazgatótanács által meghatározott for- mában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy a Küldöttgyûlésen jelenlévô vala- mennyi Küldött azonosítható, továbbá a határozatképesség a Küldöttgyûlés alatt is folyamatosan vizsgálható legyen.

4.9.2. A természetes személy Küldött, illetve a nem természetes személy Küldött képviselôje(i) a regisztráció során köteles(ek) személyazonosságát(ukat) személyi azonosító okmánnyal, továbbá lakóhelyét lakcímkártyával igazolni. A nem természetes személy Küldött képviselôje ezen túlmenôen képviseleti jogosultságát is köteles igazolni. Az elektronikus hírközlô eszköz útján megtartásra kerülô ülésen az a Küldött és meghívott, akit a Levezetô Elnök személyesen nem ismer, csak azonosítását követôen vehet részt. Az azonosítás módjáról (pl. jelszó, személyazonosító okirat bemutatása) az Igazgatótanács dönt.

4.9.3. A Küldöttgyûlésen csak regisztrált Küldött vehet részt. A Küldöttgyûlésen a regisztrált Küldötteken kívül csak az Igazga- tótanács által meghívott személyek vehetnek részt.

4.10. Küldöttgyûlés Levezetô Elnöke

4.10.1. A Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott levezetô elnök, míg az ô akadályoztatása esetében az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott helyettes vezeti le. Jelen pont rendelkezései a levezetô elnök helyettesre is vo- natkoznak.

4.10.2. A Levezetô Elnök:

4.10.2.1. biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét,

4.10.2.2. biztosítja a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerûségét,

4.10.2.3. amennyiben a Küldöttgyûlés a napirendekkel összefüggô felszólalások, észrevételek idôtartamát megállapítja, úgy biztosítja az idôkorlátok betartását.

4.10.3. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Küldöttgyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza kivéve, ha a Küldöttgyûlés az érintett személy to- vábbi felszólalása mellett dönt.

4.10.4. Amennyiben a Levezetô Elnök az adott napirendi pontban érintett, az érintettség idôtartamára az Igazgatótanács által elô- zetesen megbízott Levezetô Elnök-helyettes helyettesíti.

4.11. A Küldöttgyûlés Jegyzôkönyve

4.11.1. A Küldöttgyûlésrôl írásbeli jegyzôkönyv készül. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök által javasolt, és Küldöttgyûlés által nyílt szavazással megválasztott Jegyzôkönyvvezetô vezeti. Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a jegyzökönyvvezetôt az Igazgatótanács jelöli ki. A jegyzôkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit, elektronikus hírközlô eszköz útján lebonyolított ülés esetén az alkalmazott informatikai megoldást, illetve az ülésen részt vevô Küldöttek és meghívottak azonosíthatósághoz szükséges adatait is, továbbá ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén annak tényét, illetve a sza- vazás eredményét.

4.11.2. Bármelyik jelenlévô Küldött indítványára a Küldöttgyûlés akként határozhat, hogy az ott elhangzottakról hangfelvétel ké- szüljön, amennyiben ehhez a technikai lehetôségek rendelkezésre állnak, vagy elektronikus hírközlô eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hanganyag alapján utólag készüljön írásbeli jegyzôkönyv. Az írásbeli jegyzôkönyv a felvétel alapján készítendô el, legkésôbb a Küldöttgyûlést követô 15 munkanapon belül. Amennyiben a fel- vétel készítését a Küldöttgyûlés érdemi megkezdését követôn határozzák el, úgy a felvétel megkezdése elôtt elhangzot- takról készült írásbeli jegyzôkönyvrészt a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvezetô és a két Jegyzôkönyv-hitelesítô köteles aláírásával külön is hitelesíteni.

4.11.3. A felvételt – ide értve az elektronikus hírközlô eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hang- anyagot – a Küldöttgyûlést követô 365 napig, vagy az adott Küldöttgyûlésen hozott határozat elleni felülvizsgálati eljárás kezdeményezése esetében az eljárás jogerôs befejezéséig kell megôrizni.

4.11.4. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvvezetô és – ülés tartása nélküli döntéshozatal kivételével – a Küldöttgyûlés által megválasztott kettô jegyzôkönyv-hitelesítô aláírásával hitelesíti.

4.11.5. A jegyzôkönyv, illetve a felvétel megôrzését és irattározását az Egyesület erre vonatkozó szabályzata szerint, ennek hiá- nyában a legnagyobb gondosság mellett az Igazgatótanács, illetve az Igazgatótanács által megbízott személy köteles megszervezni és arról gondoskodni.

4.11.6. Elektronikus hírközlô eszköz útján lebonyolított ülés esetén jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzôkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlô eszköz útján részt vevô tagok adatait.

4.12. Mandátumvizsgáló Bizottság

4.12.1. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Küldöttgyûlés napján és kezdete elôtt a Küldöttek részvételi jogosultságának ellenôrzése.

4.12.2. Ennek keretében:

4.12.2.1. a regisztráció adatait ellenôrzi, megállapítja a jelenlevô küldöttek számát, személyét,

4.12.2.2. elnöke útján indítványt tesz a Küldöttgyûlés Levezetô Elnökének a határozatképesség megállapítására vonat- kozóan,

4.12.2.3. folyamatosan ellenôrzi a határozatképesség meglétét.

4.12.3. Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság bármikor határozatképtelenséget állapít meg, mindaddig nem lehet a Küldött- gyûlésen további érdemi határozatot hozni, amíg a határozatképesség helyre nem áll, tartós határozatképtelenséget a Levezetô elnök jogosult megállapítani ez esetben szükség szerint megismételt Küldöttgyûlést kell tartani.

4.12.4. A Mandátumvizsgáló Bizottság kettô–öt fôbôl álló bizottság, melyet az Igazgatótanács jelöl ki a Küldöttgyûlést megelôzôen eseti jelleggel.

4.12.5. A Mandátumvizsgáló Bizottság munkáját a belsô ellenôr és az informatika segíti. A regisztrációt egyebekben az Egyesület munkaszervezetének a Vezérigazgató által felkért tagjai végzik.

4.13. Szavazatszámláló Bizottság

4.13.1. A Küldöttgyûlés határozatai meghozatalakor a szavazatokat össze kell számolni. A szavazatszámlálás módját az Alap- szabály rendelkezése szerint (lsd. 4.7.4.) a Levezetô Elnök határozza meg. A napirendi pontokkal összefüggô szavazatokat a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze, ide nem értve az elektronikus szavazatszámlálást, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárást.

4.13.2. A Szavazatszámláló Bizottság a Küldöttgyûlés által nyílt szavazással, alkalmanként kerül megválasztásra, és minimum 3 fôbôl áll. A szavazatszámlálók maguk közül egy elnököt választanak.

4.13.3. A Szavazatszámláló Bizottság ellenôrzi a szavazás szabályszerûségét, elvégzi a szavazatszámlálást és Elnökén keresztül beszámol a Küldöttgyûlésnek a szavazás eredményérôl.

4.13.4. A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az adott szavazáson jelöltként szerepel. Amennyiben a jelölést követôen összeférhetetlenség merül fel, az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. Ennek keretében a jelölés elfogadása esetén a Szavazatszámláló Bizottságba kell új személyt választani, vagy a jelölés visszautasítása esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani.

4.13.5. A szavazatszámlás eredményét a jegyzôkönyvben rögzíteni kell.

4.14. Megismételt Küldöttgyûlés

4.14.1. Amennyiben a Küldöttgyûlés határozatképtelen, úgy a megismételt Küldöttgyûlés összehívására a rendkívüli Küldöttgyû- lésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Azzal, hogy amennyiben a megismételt Küldöttgyûlés összehívására az eredeti napirenden szereplô ügyekben az eredeti meghívóban szereplô napon késôbbi idôpontban kerül sor, a Küldött- gyûlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontok tekintetében akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.14.2. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyûlés az eredeti napirenden szereplô ügyekben az eredeti idôpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követô idôpontra is összehívható, s ez esetben a megismételt Küldöttgyûlés a megjelent Küldöttek létszámára tekintett nélkül határozatképes.

4.14.3. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyûlés összehívása az eredeti Küldöttgyûlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet. Az eredeti Küldöttgyûlésrôl távolmaradó küldötteket a megismételt Küldöttgyûlés tartásáról tájé- koztatni kell.

4.14.4. A megismételt Küldöttgyûlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni, kivéve, ha a megismételt Küldöttgyûlésen valamennyi küldött jelen van és ezt a megismételt Küldöttgyûlés el- határozza.

4.15. A Küldöttgyûlés határozatának kihirdetése

4.15.1. A Küldöttgyûlés által hozott határozatot az azt tartalmazó jegyzôkönyv hitelesítését követô 15 napon belül az Egyesület Internetes oldalán ki kell hirdetni. A kihirdetésrôl az Igazgatótanács a vezérigazgató útján gondoskodik.

5. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELÔI

5.1. Az Egyesület tisztségviselôi

5.1.1. Igazgatótanács Elnöke és tagjai

5.1.2. Felügyelô Bizottság Elnöke, Elnökhelyettese és tagjai

5.2. Az Egyesület tisztségviselôire vonatkozó közös szabályok

5.2.1. A Küldöttgyûlés az Egyesület tisztségviselôit alapesetben 5 évre, de a mindenkori országos küldöttválasztási eljárás teljes körû lebonyolítását követôen az újonnan megválasztott Küldöttekbôl álló új Küldöttgyûlés alakuló ülését (alakuló Küldött- gyûlés) követô 120 napon belül megtartandó tisztségviselô-választásig bízza meg. Amennyiben a tisztségviselô megbízása a megválasztása (ciklus) lejárata elôtt bármely okból megszûnik, úgy a helyére választott tisztségviselô megválasztása az eredeti öt éves ciklus végéig szól. A tisztségviselô választáson a szavazás – nyílt vagy titkos, írásbeli, kézfelemeléses illetve gépi – módjáról a Küldöttgyûlés a szavazást megelôzôen dönt.

5.2.2. Tisztségviselô csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit. vonatkozó feltételeinek.

5.2.2.1. Tisztségviselô az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvôképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

5.2.2.2. Nem lehet az Egyesület tisztségviselôje az, akit bûncselekmény elkövetése miatt jogerôsen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett elôélethez fûzôdô hátrányos következmények alól nem mentesült.

5.2.2.3. Nem lehet tisztségviselô az, akit e foglalkozástól jogerôsen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerôs bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, amennyiben az Egyesület az ítéletben megjelölt tevékenységet folytat.

5.2.2.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott idôtartamig nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, akit eltiltottak a vezetô tisztségviselôi tevékenységtôl.

5.2.2.5. Nem lehet a Felügyelôbizottság Elnöke vagy tagja aki, vagy akinek hozzátartozója az Egyesület Igazgatótaná- csának Elnöke vagy tagja.

5.2.3. Tisztségviselô csak természetes személy egyesületi tag lehet. A tisztségviselôi megválasztás az érintett személy által való elfogadásával jön létre.

5.2.4. A tisztségviselôket a megbízás ellátásáért Küldöttgyûlés által megállapított tiszteletdíj illeti meg.

5.2.5. A tisztségviselôk a tisztségüket az Egyesület vezetése és mûködtetése során az ilyen tisztséget betöltô személyektôl el- várható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsôdlegessége alapján kötelesek ellátni.

5.2.6. A tisztségviselô a tisztségét csak személyesen láthatja el, képviseletnek helye nincs.

5.2.7. Az a tisztségviselô, aki nem választott Küldött, a Küldöttgyûlésen tanácskozási joggal részt vehet.

5.2.8. A tisztségviselô megbízása megszûnik

5.2.8.1. a megbízás idôtartamának lejártával,

5.2.8.2. visszahívással,

5.2.8.3. lemondással,

5.2.8.4. a tisztségviselô egyesületi tagsági viszonyának megszûnésével,

5.2.8.5. a tisztségviselô halálával,

5.2.8.6. a tisztségviselô cselekvôképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történô korlátozásával,

5.2.8.7. a Bit. eltérô rendelkezése hiányában a tisztségviselôvel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövet- keztével.

5.2.9. A tisztségviselô a megválasztási idôtartamának lejárta elôtt a Küldöttgyûlés határozatával indokolás nélkül bármikor vissza- hívható.

5.2.10. A tisztségviselô a tisztségérôl bármikor lemondhat azonban, ha az Egyesület adott szerve mûködôképességét (határozat- képességé) ez akadályozná, úgy a lemondás csak annak bejelentésétôl számított hatvanadik napon válik hatályossá ki- véve, ha az Egyesület Küldöttgyûlése az új tisztségviselô megválasztásáról már ezt megelôzôen gondoskodott.

5.2.11. A tisztségviselôk az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ tekin- tetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A tisztségviselô a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.

5.2.12. Az Egyesület tisztségviselôi összeférhetetlensége kérdésében a Bit. mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak.

5.3. A jelölés

5.3.1. Tisztségviselônek (IT tag és elnök, FB tag és elnök) az Egyesület bármely természetes személy tagja jelölhetô, aki az adott tisztségre elôírt jogszabályi, illetve alapszabályi feltételeinek megfelel.

5.3.2. Tisztségviselôt jelölni kizárólag Küldött jogosult a saját nevében, vagy az általa képviselt tagok esetleges javaslatai alapján. Egy Küldött több személyt, illetve azonos személyt több tisztségre is jelölhet.

5.3.3. A jelölés írásban, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokiratban (jelölô lap), a jelölt és a jelölô személyének (név, lak- cím) beazonosításra alkalmas adatainak feltüntetésével történhet. A Küldöttválasztást követô tisztségviselô választásra a jelölôlapokat a Küldöttválasztás utáni elsô Küldöttgyûlést követô 30. napig lehet érvényesen leadni. Megválasztott tiszt- ségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében az IT erre vonatkozó, küldötti értesítését követô 30. napig lehet a jelö- lôlapo(ka)t leadni. (Az értesítés kiküldésére a Küldöttgyûlési meghívó alakszerûsége az irányadó) A jelölô lapnak az IT el- nökének címezve, a KÖBE székhelyére ezen határidôn (30 nap) belül úgy kell megérkeznie, hogy a jelölés érvényes- ségéhez szükséges, hogy ahhoz egyidejûleg a jelöltnek a fenti alakszerûségekkel megadott elfogadó nyilatkozatát, valamint az adott tisztség tekintetében a szakmai felügyelet engedélyezési útmutatójában meghatározott okiratokat, nyilatkozatokat is csatolni kell.

5.3.4. Az IT elnöke a fenti határidôn belül beérkezett érvényes jelöléseket haladéktalanul felterjeszti a szakmai felügyelet részére a felügyeleti engedélyezés érdekében.

5.3.5. A Küldöttgyûlés elé csak olyan személyek terjeszthetôk, akik személye az adott tisztség tekintetétben a vonatkozó jog- szabályi rendelkezések szerint engedélyezettnek minôsül, vagy akik tekintetében az engedélykérelem a tisztségviselô választó Küldöttgyûlést megelôzôen benyújtásra került. Amennyiben a tisztségviselô választó Küldöttgyûlés idôpontjáig valamely tisztségviselô jelölt engedélye még nem áll rendelkezésre, az így megválasztott tisztségviselô a tisztség betöl- tésére és az abból eredô jogok gyakorlására csak az engedély kézhezvételét követôen jogosult.

5.3.6. A tisztségviselô jelölt, amennyiben a tisztségviselô választó küldöttgyûlésen nincs személyesen jelen, a tisztségre nem választható meg, kivéve, ha megválasztása esetére elôzetesen írásban elfogadó nyilatkozatot tett.

5.3.7. Az Igazgatótanács a tisztségviselô választást az 5.2.1. pontban meghatározott határidôben, az 5.3.5. pontban foglaltakra figyelemmel köteles kitûzni. Megválasztott tisztségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében, amennyiben a kiesés folytán az adott egyesületi szerv tagjainak létszáma nem csökken a határozatképességhez szükséges mérték alá, az Igazgatótanács a kiesô tisztségviselôk megválasztását legkésôbb a soron következô rendes Küldöttgyûlésre köteles kitûzni, feltéve, hogy a felterjesztés tárgyában hozott legutolsó határozat kézhezvétele a soron következô rendes Küldött- gyûlés idôpontját megelôzô 15. napnál korábban megtörtént.

5.4. Igazgatótanács

5.4.1. Az Egyesület vezetô szerve az Igazgatótanács.

5.4.2. Az Igazgatótanács 7 tagból áll.

5.4.3. Az Igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója [Bit. 4. § (1) 64. pont] az Egyesület Felügyelô Bizottságának tagjává nem választható meg.

5.4.4. Az Igazgatótanács tagjai az Egyesületnek okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felelnek, Az Igazgatótanács tagjai fe- lelôssége egyetemleges. Mentesül a felelôsség alól az Igazgatótanácsi tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a hatá- rozat ellen szavazott.

5.4.5. Az Igazgatótanács testületként jár el. Az Igazgatótanács szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik és tevékeny- ségérôl a Küldöttgyûlésnek beszámol.

5.4.6. Az Igazgatótanács határozatképességéhez minimum 4 tagjának jelenléte szükséges. Az Igazgatótanács döntéseit a je- lenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza.

5.4.7. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kérdést el kell napolni.

5.4.8. Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács Elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél meg- jelölésével – az Igazgatótanácsi tagok bármelyike, a Felügyelô Bizottság Elnöke, a Vezérigazgató írásban kérheti az Igaz- gatótanács elnökétôl, aki a kérelem kézhezvételétôl számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Igazgatótanács ülé- sének 15 napon belüli idôpontra történô összehívásáról. Ha az Igazgatótanács Elnöke a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmet elôterjesztô maga jogosult az ülés összehívására.

5.4.9. Az Igazgatótanács egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

5.4.10. Az Igazgatótanácsot az Igazgatótanács Elnöke, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács által írásban felhatalmazott Igazgatótanácsi tag képviseli.

5.4.11. Az Igazgatótanács jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe, to- vábbá amit a Küldöttgyûlés a hatáskörébe utal.

5.4.12. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik különösen:

5.4.12.1. a küldöttválasztás lebonyolítása – azon belül különösen a küldöttválasztási területeinek kijelölése, a Területi Küldöttválasztó Gyûlések összehívása –, valamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.2. a Küldöttgyûlés lebonyolítása – azon belül különösen annak összehívása, az ülés módjának (személyes jelenlét, távközlô eszköz) meghatározása, napirendjének megállapítása, ülés tartása nélküli határozathozatal kezde- ményezése –, valamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.3. küldöttgyûlés napirendjén szereplô elôterjesztések, határozati javaslatok elôkészítése és szakmai megalapo- zása,

5.4.12.4. a Küldöttgyûlés határozatainak kihirdetése,

5.4.12.5. küldöttgyûlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenôrzése,

5.4.12.6. üzletpolitikai célok meghatározása,

5.4.12.7. stratégiai terv véleményezése és elôzetes jóváhagyása,

5.4.12.8. az Egyesület éves üzlet tervének elfogadása,

5.4.12.9. a Vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

5.4.12.10. a Vezérigazgató helyettesei kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,

5.4.12.11. a Bit.-ben nevesített egyéb vezetôk kinevezésének és felmentésének jóváhagyása, a belsô ellenôrzési vezetô kivételével,

5.4.12.12. döntés a saját tulajdonú gazdasági társaság legfôbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, kivéve a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyását,

5.4.12.13. új biztosítási termékek elfogadása,

5.4.12.14. tag kizárásáról szóló döntés,

5.4.12.15. az Egyesület Szervezeti Mûködési Szabályzatának megállapítása,

5.4.12.16. saját ügyrendjének megállapítása,

5.4.12.17. az Igazgatótanács jogosult szakértô vagy szakértôk igénybevételére azokban a kérdésekben, amelyekben az Vezérigazgatóval és/vagy a szakmai vezetéssel nem ért egyet és/vagy nem tudnak megegyezni,

5.4.12.18. az Igazgatótanács jogosult a Felügyelô Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni,

5.4.12.19. a felkért munkabizottságok mûködtetése, irányítása,

5.4.12.20. a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megbízása,

5.4.12.21. gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány alapítása, illetve más gazdálkodó vagy egyéb szerveze- tekkel közös tulajdonú társaság alapítása,

5.4.12.22. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) mûködési formájának és fôtevékenységének megvál- toztatása, a társaság(ok) átalakulásának és jogutód nélküli megszûnésének elhatározása,

5.4.12.23. a szolgáltatás csökkentésének, illetve a tagok által teljesítendô kötelezô pótlólagos befizetés elrendelése, és mértékének meghatározása,

5.4.12.24. a javadalmazási politika végrehajtásának felügyelése,

5.4.12.25. a középtávú tôkemenedzsment terv monitorozása,

5.4.12.26. a hatáskörébe tartozó jelentések, beszámolók tárgyalása, jóváhagyása,

5.4.12.27. a jogszabályi elôírás szerint az Igazgatótanács által jóváhagyandó, így különösen az Egyesület kockázatkeze- lésére, belsô kontrollrendszerére, belsô ellenôrzésére és kiszervezésére vonatkozó belsô szabályzatok jóvá- hagyása.

5.4.13. Az Igazgatótanács:

Elnöke: Ádám Imre György

Tagjai: Dr. Jelen Tamás Szemán Róbert Tomka Boglárka

Dr. Smidelik Péter Árpád Dr. Szikszai Julianna Dr. Zámbó Ákos József

5.5. Felügyelô Bizottság

5.5.1. Az Egyesület mûködését és gazdálkodását 7 tagú Felügyelô Bizottság ellenôrzi. Tagjait és elnökét a Küldöttgyûlés írásbeli szavazással 5 évre választja. A Felügyelô Bizottság tagjai közül Elnökhelyettest választhat, aki az elnök akadályoztatása esetén, eseti jelleggel az elnök helyettesítését ellátja. Az Elnökhelyettes egyéb feladatait, hatáskörét a Felügyelô Bizottság saját ügyrendjében állapítja meg.

5.5.2. A Felügyelô Bizottság ellenôrzi és felügyeli az Egyesület mûködését és gazdálkodását, gondoskodik arról, hogy az Egye- sület rendelkezzen átfogó és az eredményes mûködés biztosítására alkalmas ellenôrzési rendszerrel, felügyeli és szakmai- lag irányítja a belsô ellenôrzési szervezetet, szükség esetén ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belsô ellenôrzés által végzett vizsgálatok megállapítása alapján, ellenôrzi az éves és közbensô pénzügyi jelentéseket, továbbá ellátja a Bit. 85. §

(4) bekezdésében elôírt feladatokat.

5.5.3. A belsô ellenôrzési szervezet irányítása keretében a Felügyelô Bizottság:

a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes mûködésre alkalmas ellenôrzési rendszerrel;

b) irányítja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében

• Elfogadja a belsô ellenôrzési szervezeti egység éves ellenôrzési tervét

• Legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy által készített jelentéseket, és ellenôrzi a szükséges intézkedések végrehajtását

• Szükség esetén külsô szakértô felkérésével segíti a belsô ellenôrzés munkáját

• Megállapítja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha az Egyesület nem szervezi ki a belsô ellen- ôrzési feladatkört

• A belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslatokat, és intézkedéseket dolgoz ki és ellenôrzi ezek végrehajtását.

5.5.4. A Felügyelô Bizottság az Igazgatótanácstól, illetve az Egyesület vezérigazgatójától felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.

5.5.5. A Felügyelô Bizottság éves tevékenységérôl a Küldöttgyûlésnek számol be.

5.5.6. Ha a Felügyelô Bizottság megítélése szerint az Egyesület társadalmi, vagy szakmai vezetése jogszabályba, az Alapsza- bályba, illetve az Egyesület legfôbb szervének határozataiba ütközô tevékenységet végez, vagy ilyen módon mûködik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit, és ennek megszüntetésére tett javaslatait az érintett nem vette figyelembe, a Felügyelô Bizottság elnöke összehívja az Egyesület Küldöttgyûlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.

5.5.7. Törvényszegés észlelésekor a Felügyelô Bizottságnak a szakmai, törvényességi felügyeletet ellátó szervek felé bejelentési kötelezettsége van a törvényesség helyreállítása céljából. A Felügyelô Bizottság elnöke – a bizottsági ülést követô 10 na- pon belül – a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzôkönyveket, elôterjesztéseket, illetôleg jelentéseket, amelyek a Fel- ügyelô Bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya az Egyesület belsô szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

5.5.8. Az Igazgatótanács által kezdeményezett vizsgálatot a Felügyelô Bizottság soron kívül lefolytatja, vagy a belsô ellenôrrel elvégezteti, és annak eredményérôl a soron következô Igazgatótanácsi ülésen ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgálat lefolytatását nyilvánvaló okok miatt nem látja indokoltnak, annak elutasításáról mind az Igazgatótanácsnak, mind a Küldöttgyûlésnek beszámol.

5.5.9. A Felügyelô Bizottság testületként jár el. A Felügyelô Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülé- sezik.

5.5.10. A Felügyelô Bizottság határozatképességéhez legalább 4 tagjának jelenléte szükséges. A Felügyelô Bizottság határozatait a jelenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bo- csátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kérdést el kell napolni.

5.5.11. A Felügyelô Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.

5.5.12. A Felügyelô Bizottság tagját e minôségében az Egyesület tagja, Küldöttgyûlése, az Igazgatótanács nem utasíthatja.

5.5.13. A Felügyelô Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

5.5.14. A Felügyelô Bizottság Elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein.

6. AZ EGYESÜLET SZAKMAI SZERVEZETE

6.1. Szakmai szervezet:

6.1.1. A szakmai szervezet feladata, hogy az Egyesületet és szerveit segítse az Alapszabály és a Küldöttgyûlés által elfogadott stratégia szerinti célkitûzések és feladatok megvalósításában. Ezek teljesítése érdekében segíti a testületek döntés-elô- készítô tevékenységét és végrehajtja a döntéseket, ellátja a szakmai feladatokat.

6.1.2. A szakmai szervezet közvetlen irányítását az Elsô számú vezetô látja el.

6.1.3. Két Küldöttgyûlési idôpont között a szakmai szervezet által végzett munkáról az Elsô számú vezetô a Küldöttgyûléseken beszámol.

6.2. Vezérigazgató:

6.2.1. Az Egyesület szakmai vezetését a Vezérigazgató látja el, aki egyben az Egyesület, mint biztosító egyesület elsô számú vezetôjének minôsül.

6.2.2. Az Egyesület munkatársai felett a Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört azzal, hogy a Bit.-ben nevesített vezetôk alkalmazásához és felmentéséhez az Igazgatótanács egyetértése és – a belsô ellenôr kivételével – a Felügyelô Bizottság elôzetes tájékoztatása szükséges. A belsô ellenôr jogviszonyának megszüntetéséhez a Felügyelô Bizottság elôzetes egyetértése szükséges. A vezérigazgató az Egyesület SZMSZ-ében írtak szerint jogosult egyes munkáltatói jogokat az Egyesület más munkavállalóira telepíteni.

6.2.3. Vezérigazgató csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit.-ben az elsô számú vezetôre elôírt feltételeknek.

7. AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA

7.1. Az Egyesület induló vagyona

Az Egyesület megalakulásakor rendelkezett – az alakuláskor hatályos – 1995. évi XCVI. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alapítói vagyonnal.

8. A TAGDÍJ ÉS A TAGSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIALAKÍTÁSI ELVEI, BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATONKÉNT MEGHATÁROZOTT MÉRTÉKE, FIZETÉSÉNEK MÓDJA

8.1. Az Egyesület bevételei

8.1.1. tagok tagdíja,

8.1.2. a tagok, mint a mûvelt biztosítási termékek szerzôdôi által fizetett biztosítási díj,

8.1.3. egyéb források,

8.1.4. pótlólagos befizetés.

8.2. A tagi befizetések:

8.2.1. A tagdíj, amely az Egyesület mûködési költségeinek a fedezetéül szolgál. A tagdíj mértékét az Egyesület Küldöttgyûlése hagyja jóvá és változását az esedékességét megelôzô 30 (harminc) nappal az Igazgatótanács Elnöke teszi közzé, vagy arról a tagokat értesíti.

8.2.2. Az Egyesület által tagjainak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértéke a biztosítási díj. A biztosítási díj mértékét biztosí- tástechnikai elvek alapján az Egyesület szakmai vezetése állapítja meg, és az Igazgatótanács hagyja jóvá.

8.2.3. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére, úgy az Igazgatótanács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatótanács a felügyeleti szerv (MNB) felhívására nem teszi meg, úgy a felügyeleti szerv – pótlólagos befizetést írhat elô a tagságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesületre vonatkozó törvényben meghatározott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértékét és esedékességét az Egyesület Igazgatótanácsa a tagdíj, a biztosítási díjak valamint a nyújtott szolgáltatások alapján azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint határozza meg. A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján az Egyesület tagja által teljesítendô befizetés nem haladhatja meg a tag által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül az Egyesület részére bármilyen jog- címen évente teljesített befizetései 100 százalékát.

8.3. A befizetések módja

8.3.1. A tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után, a biztosítási szerzôdés megkötésekor, legkésôbb a második díjfizetési gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles az 1.8.1. pontban foglaltak szerinti tárgyidôszakra megfizetni, azután a tárgyidôsza- kot követô években az Egyesület által küldött díjbekérô levélen megjelölt idôpontig tartozik az Egyesületnek megfizetni.

8.3.2. A biztosítási szolgáltatások díját az egyes szerzôdéseknek megfelelôen kell a tagnak megfizetnie.

8.3.3. A tag a befizetéseit csoportos díjbeszedéssel (inkasszóval), vagy a részérôl indítványozott banki átutalással vagy készpénz átutalási megbízással (csekk) teljesítheti.

8.4. A tagdíj mértéke

8.4.1. A tagdíj mértékét a Küldöttgyûlés jogosult megállapítani, melyet a 18/2009 (IX. 11.) számú határozatával havi 150 forintban állapított meg.

9. AZ EREDMÉNY FELHASZNÁLÁS ELVEIRÔL

9.1. Az Egyesület gazdálkodása

9.1.1. Az Egyesület nonprofit szervezet.

9.1.2. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.

9.1.3. Ennek megfelelôen az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj és a biztosítási díj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

9.1.4. Az Egyesület jellegébôl adódóan nyereséget nem képez, a tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyû- lés döntésének megfelelôen, vagyonának növelésére, tartalékképzésre és/vagy szolgáltatások nyújtására használja fel.

9.1.5. Az Egyesület tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyûlés döntésének megfelelô részét az Egyesület díjcsökkentés formájában visszajuttathatja azon tagjainak, akik az adott évben az Egyesület tagjai voltak és nem okoztak kárt, valamint az eredmény képzôdésének évét követô évben az Egyesületnél élô biztosítási szerzôdéssel rendelkeznek.

9.1.6. Az 9.1.5. pontban meghatározott visszajuttatásra nem kerülhet sor, amennyiben az Egyesületnek jogszabályból eredô tô- kefeltöltési vagy tartalékfeltöltési kötelezettsége van.

10. AZ EGYESÜLET MEGSZÛNÉSE

10.1. Az Egyesület megszûnése

Az Egyesület megszûnik:

10.1.1. feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó Küldöttgyûlési határozattal, illetôleg biztosító részvénytársasággá való átalakulással,

10.1.2. feloszlatással, illetôleg megszûnésének megállapításával,

10.2. Jogutód nélküli megszûnés vagy megszüntetés esetén az egyesületi vagyon felhasználása

10.2.1. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a kötelezettségek teljesítésének elsôdleges módja az állomány átru- házása.

10.2.2. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a biztosítási szerzôdésbôl eredô követeléseket elsôsorban a képzôdött tartalékokból, majd az Egyesület egyéb vagyonából kell kielégíteni.

10.2.3. A kölcsönös biztosító egyesület jogutód nélküli megszûnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott követelések kielégítése után fennmaradó egyesületi vagyont az Egyesület megszûnéskori tagjai között, a Küldöttgyûlés külön döntésének megfelelôen kell felosztani.

11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11.1. Hatályosulás

11.1.1. Az Egyesület mûködését a Fôvárosi Bíróságon történô nyilvántartásba vételét követôen kezdte meg.

11.1.2. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttgyûlése a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítô szervezetek mûködésére vonatkozó eltérô rendelkezésekrôl szóló [102/2020. (IV. 10.)] 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti ülés tartása nélküli döntéshozatal során a Ptk. 3:20. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelôen [2020. május 27.] 2021. április 14. napján Küldöttgyûlési határozatával jóváhagyta.

11.1.3. Az Alapszabály rendelkezései a jóváhagyás napjától lépnek hatályba.

11.1.4. Az Alapszabály küldöttválasztás és a Küldöttgyûlés lebonyolítására vonatkozó rendelkezései végrehajtásához szükséges technikai, vagy eljárási részletszabályokat az Igazgatótanács jogosult meghatározni.

11.2. Felügyelet

11.2.1. Az Egyesület szakmai felügyeletét a Bit. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX törvény alapján a felügyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank látja el.

11.2.2. Az Egyesületre, annak törvényességi felügyeletére, valamint az Igazgatótanács és a Küldöttgyûlés határozataival kap- csolatos jogorvoslatra a Polgári Törvénykönyv, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szer- vezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény rendelkezései alkalmazandók a Bit. rendelkezé- seiben foglalt eltérésekkel.

11.2.3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, illetve a Bit. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budapest, 2021. április 14.

Dr. Zámbó Ákos Ádám Imre

vezérigazgató s.k. elnök s.k.

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggô eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

38. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelôen igazolom, hogy jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

Dr. Somfai Attila vezetô jogtanácsos

KöBE Alapszabály 1. sz. melléklet

Alapítók:

Berkó Károly 1093 Budapest, Lónyai u. 34.

Botár Emil 2000 Szentendre, Kisforrás u. 19.

Dittel Gábor 1997 Budapest, Illatos u. 9.

Döme János 7636 Pécs, Fagyöngy u. 42.

Dunaújvárosi Ipartestület 2401 Dunaújváros, Piac tér 2.

EURO Bt. 7100 Szekszárd, Mérleg 4.

Fehérvár taxi 8000 Székesfehérvár, Berzsenyi u. 13.

FUVOSZ 1139 Budapest, Forgách u. 9/A

Fôtaxi Rt. 1087 Budapest. Kerepesi u. 15.

Fülöp Ilona 2428 Kisapostag, Petôfi u. 48.

Gyôri Ipartestület 9021 Gyôr, Arany J. u. 31. Hódmezôvásárhelyi Ipartestület 6800 Hódmezôvásárhely, Zrínyi u. 7. Jeager Lászlóné 1064 Budapest, Izabella u. 63.

J.-N.-SZ. M. KKSZSZ 5000 Szolnok, Szapáry u. 19.

Juhász József 5000 Szolnok, Botár Imre. u. 2.

Kassai Róbert 1125 Budapest, Istenhegyi u. 82.

Kellner Ferenc 1104 Budapest. Csombor u. 2/B

Kiskunhalasi Ipartestület 6400 Kiskunhalas, Szatmári S. u. 5.

Kiss Sándor 4000 Nyíregyháza Dózsa Gy. u. 9.

Kökény Mihály 1125 Budapest, Tusnádi u. 38/B

Lévai József 6800 Hódmezôvásárhely, Damjanich u. 73.

Meixner György 8000 Székesfehérvár, Virágh B. u. 9.

Makói Ipartestület 6900 Makó, József A. u. 3.

Nagy Sándor 6900 Makó, Mátyás újsor 27.

OVIT Rt. 1601 Budapest, Körvasút sor 105.

Pápai Ipartestület 8500 Pápa, Széchenyi u. 4.

Peredi Péter 1131 Budapest, Babér u. 25. Pécsi Szállítók Ipartestülete 7623 Pécs, Rákóczi u. 24–26. Ragályi István 1114 Budapest, Bartók B. u. 15.

Samu József 5600 Békéscsaba, Szabó P. tér 1.

Sárdi Lajos 7400 Kaposvár, 48-as Ifjúsági u. 13.

Special Transport 1041 Budapest, Szigeti J. u. 27.

Szakács Tibor 1031 Budapest, Pákász u. 7.

Szalay Aladár 8500 Pápa, Széchenyi u. 4. Szállítók Ipartestülete (Nyíregyháza) 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 9. Szekeres Ferenc 9400 Sopron, Táncsics M. u. 40.

Székely András 1031 Budapest, Kazal u. 127.

Takács László 2370 Dabas, Batthyány J. u. 1.

Toman Kft. 1701 Budapest, Pf.: 7.

Tóth Sándor 2344 Dömsöd, Széchenyi u. 24.

Trans-port Kft. 9023 Gyôr, Csaba u. 21.

Vígh Csaba 1192 Budapest, Ady u. 9.

Vörös László 2120 Dunakeszi, Szilágyi u. 58.

Werner Jenô 7100 Szekszárd, Csalogány u. 4.

Zilahi Sándor 5000 Szolnok, Százados u. 2.

Document Metadata

Table of Contents

Otthon Biztosítás 2.0

Document Metadata