GB446 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Az OTP Csoport partnere

A Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a biztosítási szerződés alapján köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fede- zetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosí- tási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgál- tatást teljesíteni.

Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 3138/1 – Hatályos 2014. március 15-étől visszavonásig.

A biztosítási szerződés Vagyonbiztosítás fejezetére a Gazda Biztosí- tási Csomag – Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató, valamint a Vagyonbiztosítás Általá- nos Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: VÁSZF) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Felelősségbiztosítás feje-

zetre a Gazda Biztosítási Csomag – Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató, valamint a Vál- lalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: VF ÁSZF) rendelkezéseit kell al- kalmazni.

A jelen különös szerződési feltételekben nem szabályozottakra a VÁSZF vagy VF ÁSZF rendelkezései az irányadók. Ha a jelen különös szerződési feltételek eltérnek a VÁSZF vagy a VF ÁSZF rendelkezé- seitől, akkor a jelen különös szerződési feltételekben meghatározot- tak az irányadók.

Az OTP Csoport partnere

VAGYONBIZTOSÍTÁS

1. Biztosított kockázatok

Jelen vagyonbiztosítási szerződés kötésekor a szerződő vagyontárgyai biz- tosítási védelmére a következő kockázatokat és kockázati csomagokat vá- laszthatja:

a. Alapfedezeti csomag, mely a következő kockázatokat tartalmazza: tűzkár, robbanás- és összeroppanáskár, villámcsapáskár, villámcsapás másodlagos hatása kár, légi járművek és rakományaik által okozott kár. Vagyonbiztosítá- si szerződés kötésének alapfeltétele az alapfedezeti csomag választása.

b. Kiegészítő elemi kár csomag, mely a következő kockázatokat tartal- mazza: viharkár, árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár, föld- mozgáskár, jégverés- és hónyomás kár, épületek vízvezetékeinek töré- séből eredő vízkár, technológiai csővezetékek töréséből eredő kár, tűzi- vízvezeték és a tűzoltó berendezés töréséből eredő kár, földrengés által okozott kár. Az elemi kár csomag kizárólag az alapfedezeti csomag ki- egészítéseként választható.

c. Kiegészítő betöréses lopás és rablás kockázat. A betöréses lopás és rablás kockázat biztosítása kizárólag az alapfedezeti csomag kiegészíté- seként választható.

d. Kiegészítő géptörés kockázat. A géptörés kockázat biztosítása kizá- rólag az alapfedezeti csomag kiegészítéseként választható.

e. Kiegészítő üveg- és fóliabiztosítás. Az üveg- és fóliabiztosítás kizáró- lag az alapfedezeti és az elemi kár csomagok együttes megkötése ese- tén választható.

2. A kockázatviselés helye

2.1. A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott kockázat- viselési helyeken a biztosított vagyontárgyakra terjed ki a vonatkozó bizto- sítási összegek erejéig.

2.2. A biztosító kockázatviselése – Magyarország területén belül – a bizto- sított ingatlanokra, épületekre, és az épület helyiségeire terjed ki, valamint azokra a mezőgazdasági földterületekre, melyek vonatkozásában a biztosí- tottnak a földterület használatára vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásba be- jegyzett jogosultsága van, valamint az ingatlanok és a mezőgazdasági te- rületek közötti útvonalra.

2.3. Változó – de Magyarország területén belüli – kockázatviselési helyeken lévő vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki.

2.4. Amennyiben a biztosítási szerződésben készpénz is biztosításra kerül, a biztosító – a 2.2. pont szerint meghatározott kockázatviselési helyen belül – a kockázatviselés helyének a készpénz tárolására szolgáló pénz- vagy érték- tárolót (pl. páncélszekrény) tekinti.

3. Biztosított vagyontárgyak

3.1. Alapfedezeti csomag és kiegészítő elemi kár csomag

A biztosított nyilvántartásaiban kimutatott és a biztosítási ajánlat megtéte- lekor vagy szerződésmódosításkor tételesen részletezett, az alábbiakban felsorolt vagyontárgyak biztosíthatóak, melyeket az ajánlat megtételekor vagy szerződésmódosításkor saját és idegen tulajdonú csoportosításban, kockázatviselési helyenkénti felsorolásban kell a biztosítóval közölni.

3.1.1. Tárgyi eszközök

a. ingatlanok: épület és építmény;

b. műszaki berendezések, gépek, járművek – rendszámos személygépjár-

mű kivételével –, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják;

c. beruházások közül – építési vagy szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások;

d. öntöző berendezések;

e. szárító berendezések.

3.1.2. Készletek

a. készletek (kereskedelmi árukészletek, betétdíjas göngyölegek, befeje- zetlen termelés és félkész termékek, késztermékek);

b. növényvédőszerek (csak saját tulajdonú);

c. szaporítóanyagok (csak saját tulajdonú);

x. xxxxx, szalma;

e. készpénz (maximum 1 000 000 Ft értékhatárig).

3.1.3. Nem biztosítható vagyontárgyak

x. xxxxxxxx rendszámos személygépjárművek, vízi járművek, légi járművek, vontatmányok;

b. építési vagy szerelési tevékenység tárgyát képező vagyontárgyak,

c. kikötői létesítmények;

d. állatok;

e. ültetvény, földterület, telek, erdő, lábon álló növények, víz, víz- terület;

f. mezőgazdasági földterületeken tárolt széna és szalma;

x. xxxxxxxxxx.

3.2. Kiegészítő betöréses lopás és rablás kockázat

Betöréses lopás és rablás kockázatra a biztosított nyilvántartásaiban kimu- tatott és a biztosítási ajánlat megtételekor vagy szerződésmódosításkor té- telesen részletezett, az alábbiakban felsorolt vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak biztosíthatóak, melyeket az ajánlat megtételekor vagy szer- ződésmódosításkor saját és idegen tulajdonú csoportosításban, kockázatvi- selési helyenkénti felsorolásban kell a biztosítóval közölni.

3.2.1. Tárgyi eszközök

Műszaki berendezések, gépek, járművek – forgalmi rendszámos személygép- jármű kivételével –, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják.

3.2.2. Készletek

a. készletek (kereskedelmi árukészletek, betétdíjas göngyölegek, befeje- zetlen termelés – mezei leltár kivételével – és félkész termékek, készter- mékek);

b. növényvédőszerek (csak saját tulajdonú);

c. szaporítóanyagok (csak saját tulajdonú);

d. készpénz (maximum 1 000 000 Ft értékhatárig).

3.2.3. Nem biztosított vagyontárgyak és költségek

a. bankjegykiadó automaták, illetve az azokban található készpénz;

b. építési vagy szerelési tevékenység tárgyát képező vagyontárgyak;

c. forgalmi rendszámos személygépjárművek, vízi járművek, légi járművek, vontatmányok;

d. kikötői létesítmények;

e. állatok;

f. ültetvény, földterület, telek, erdő, lábon álló növények, víz, víz- terület;

g. bekerített és állandóan őrzött kockázatviselési helyen kívül tárolt széna és szalma;

x. xxxxxxxxxx.

3.3. Kiegészítő géptörés kockázat

3.3.1. Tárgyi eszközök

A biztosított nyilvántartásaiban kimutatott és a biztosítási ajánlat megtéte-

lekor vagy szerződésmódosításkor tételesen részletezett, az alábbiakban felsorolt vagyontárgyak biztosíthatóak, melyeket az ajánlat megtételekor vagy szerződésmódosításkor saját és idegen tulajdonú csoportosításban, kockázatviselési helyenkénti felsorolásban kell a biztosítóval közölni.

a. betakarító gépek (kombájnok, arató-, cséplőgépek);

b. mosó berendezések;

c. talajmegmunkáló gépek, bálázók;

x. xxxxxxxxxxxxxxx szerelt daruk;

e. traktorok;

f. zöldtakarmány szállító berendezések;

x. xxxxxxxxx, műtrágya/vegyszer szórógépek;

h. egyéb telepített gép, berendezés;

i. berendezésekhez kapcsolódó számítógépek és elektronikus eszközök.

3.3.2. Nem biztosítható vagyontárgyak

a. személyi számítógépek;

b. építési vagy szerelési tevékenység tárgyát képező vagyontárgyak;

c. forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és te- herszállító közúti gépjárművek;

d. vízi járművek és légi járművek;

e. bányagépek;

f. építőipari gépek;

x. xxxxxxxxxx (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszerszámok), gyártóeszközök, öntőformák, öntőminták és öntőüstök.

3.4. Kiegészítő üveg- és fóliabiztosítás

3.4.1. Üveg és fóliakockázatra biztosítható vagyontárgyak

a. A biztosított épületek szerkezetileg beépített üvegezése.

b. Termesztő berendezésekben nevelt növénykultúrák.

c. Üvegházak üvegfelületei.

d. Fóliasátrak két évnél nem régebbi fóliái.

3.4.2. Nem biztosítható vagyontárgyak:

a. üvegtégla;

b. üvegpadló;

c. kopolit üveg;

d. üveg dísztárgyak és a csillárok, vitrinek;

e. üvegtetők;

f. neoncsövek, taposóüvegek, ólom-, ón- és rézfoglalatok, illetve az azokban elhelyezett különleges üvegek.

4. Biztosítási események

4.1. Alapfedezeti csomag biztosítási eseményei

4.1.1. Tűzkár

A tűz olyan anyagszerkezeti változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely alapvető tényezőinek egy időben/helyen való jelenléte esetén ég- hető anyag, kellő mennyiségű oxigén, gyújtóforrás, gyulladási hőmérsék- let hatására alakul ki öntáplálóan, terjedőképesen hő, láng, és fény kísé- retében.

A tűzkár a tűz fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásai- ként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

4.1.2. Robbanás- és összeroppanáskár

A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energia felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglévő nyomáskülönbség által az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása miatt vagy mellett ke- letkezik.

A robbanáskár a robbanás fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek káro- sító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

4.1.3. Villámcsapáskár

A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű vil- lamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló- és gyújtó hatással károsít.

A villámcsapáskár a villámcsapás fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

A villámcsapáskárt megtéríti a biztosító, ha a villámcsapás gyújtó, égető hő- hatása – szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín- és halmazálla- pot-változás –, vagy dinamikus erőhatása – törés, repedés, kihajlás, csava-

rodás, szakadás, szálkásodás, stb. – károkat okozott a biztosított vagyon- tárgyakban és a kár a rendeltetésszerű használatot korlátozza.

4.1.4. Villámcsapás másodlagos hatása kár

A biztosító megtéríti a biztosított elektromos/elektronikus gépekben, be- rendezésekben, készülékekben a villámcsapás által keltett túlfeszültség miatt keletkezett károkat.

4.1.5. Légi járművek és rakományaik által okozott kár

Biztosítási eseményeknek minősül az emberi személyzettel ellátott légi köz- lekedési járművek részeinek és/vagy rakományának becsapódása vagy le- zuhanása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

4.2. Elemi kár csomag (az alapfedezeti csomag mellé köthető kiegé- szítő fedezeti csomag) biztosítási eseményei

4.2.1. Viharkár

A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meg- haladja a 20 m/s sebességet.

A viharkárt megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort vagy a vihar következtében kidőlt tárgyak közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kény- szerhelyzet-változást okoztak, és emiatt kár keletkezett, továbbá a rombo- lás helyén és idején a csapadékhatás beázással károsít és a beázás a ren- deltetésszerű használatot részben vagy egészben akadályozza.

A viharkár a vihar fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatá- saiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

A viharral együtt járó csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak épületekre és az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

4.2.2. Árvíz, és felhőszakadás által okozott vízkár

a. Árvízkárként a biztosító az árvíz miatt fellépő vízelöntés következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkezett (elázás, elsodrás, törés, rombo- lás, szennyezés) károkat téríti meg. Árvíz: az állandó vagy időszakos jel- legű, természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett (mentett) területet önt el.

Az árvízkár az árvíz fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

b. Felhőszakadás-kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a fel- hőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombo- lással, elöntéssel – ideértve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A felhőszakadáskár a felhőszakadás létrejöttével bekövetkező jelensé- geinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

c. Vízkárként megtéríti a biztosító az árvíz vagy felhőszakadás folytán fel- lépő nagymennyiségű víz következtében keletkezett elázás, törés, rom- bolás, továbbá szennyeződés által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

4.2.3. Földmozgáskárok

a. Földcsuszamlás: a talaj jellemző állandó fizikai vagy szilárdsági tulajdon- sága váratlan esemény hatásaként megváltozik, így a talaj szilárdsági egyensúlya megszűnik, és a talaj elmozdul a természetes vagy mester- séges lejtés irányába.

b. Föld- és kőomlás: amely annak következtében keletkezik, hogy a lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulaj- donságainak megváltozása, illetve bármely külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamint földanyag a természetes lejtés irányába le- omlik, lezúdul.

c. Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirte- len bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Isme- retlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva.

A földmozgáskár a földmozgás előzőek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásaként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

4.2.4. Jégverés- és hónyomás kár

a. A biztosító megtéríti a jégverés – a különböző méretű jégszemcsék, jég-

szemek formájában lehulló csapadék – által a biztosított épületek, épít- mények tetőzetében (tetőszerkezetében és tetőfedésében) – okozott törés-, repedés kárt.

b. A biztosító megtéríti a biztosított épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban a hónyomás által okozott károkat.

4.2.5. Épületek vezetékeinek töréséből eredő vízkár

A vezetéktörés a kockázatviselési helyen (telephelyen) lévő épület épület- szerkezetén belül elhelyezett víz- vagy gőzvezetékek olyan meghibásodása, amely az ivóvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz- és gőzvezeték, továbbá ezek tar- tályainak, berendezéseinek, illetve tartozékainak törése, repedése, dugulá- sa miatt állt elő.

A vezetéktörésből eredő – biztosított vagyontárgyakban keletkezett – kárt megtéríti a biztosító, ha azt a vezetéktörés következtében kiáramló víz és/vagy gőz okozta.

4.2.6. Technológiai csővezetékek töréséből eredő kár

Technológiai csővezeték törés a technológiai folyadékok, porok rendelte- tésszerűen használt csővezetékeinek, edényzeteinek, szerelvényeinek töré- se, repedése.

Technológiai csővezeték töréséből eredően megtéríti a biztosító a techno- lógiai folyadékok (pl. savak, lúgok, különböző oldatok, tejféleségek, sze- szes és szeszmentes italok, folyékony szénhidrogének vagy szénhidrogén- származékok), illetve porszerű anyagok kiáramlása által a biztosított va- gyontárgyakban okozott vagyonkárt.

Nem minősül technológiai csővezeték töréskárának a különböző gáz és gőz halmazállapotú anyagot szállító vezetékek meghibásodásá- ból eredő kár, valamint a kiáramló anyagok veszteségei.

4.2.7. Tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés töréséből eredő kár Biztosítási eseménynek minősül a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, illetve önálló tűzvíz hálózat) törése, repedése vagy rend- ellenes működése miatti vízkiáramlás, amennyiben a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

A biztosító a kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott ká- rokat téríti meg.

A biztosítási fedezet csak az olyan tűzoltó berendezések által oko- zott károkra terjed ki, amelyek a rájuk vonatkozó hatályos szab- ványoknak, valamint az illetékes tűzvédelmi hatóság egyedi létesí- tési engedélyében foglalt előírásoknak megfelelnek, és amelyeket a berendezés kezelője az adott berendezésre vonatkozó előírások alapján rendszeresen, dokumentált módon ellenőriz és karbantart.

4.2.8. Földrengés által okozott kár

Biztosítási eseménynek kizárólag az a – föld belső energiájából származó – földrengés minősül, amely a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fo- kozatát elérte, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító megtéríti a biztosítási események, továbbá ezen eseményekkel összefüggésben keletkező tűzesetek által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat. A biztosító a 72 órán belül bekövetkező károkat egy kár- eseménynek tekinti. A biztosító egy biztosítási eseménnyel kapcsola- tos szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben meghatározott li- mitösszegig – ennek hiányában a biztosítási összegig – terjed.

4.3. Betöréses lopás és rablás kockázat (az alapfedezeti csomag mellé köthető kiegészítő fedezet) biztosítási eseményei

4.3.1. Betöréses lopáskár

Betöréses lopásnak az minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biz- tosított vagyontárgyakat magában foglaló lezárt, illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon vagy úgy hatol be – ideértve azt az ese- tet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát ki- használja –, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja. Továbbá készpénz esetében csak zárt értéktárolóból történő eltulajdonítás minősül betöréses lopásnak.

4.3.2. Rabláskár

Rablásnak az minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdoní- tása során a tettes a biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illet- ve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy meg-

tartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

4.3.3. Rongálás

A biztosító megtéríti a betöréses lopás és rablás vagy annak kísérlete során a biztosított épületekben és vagyontárgyakban, rongálással (és nem eltu- lajdonítással) okozott károkat (javítási, pótlási költségek) a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási összeghatárig.

4.4. Géptörés kockázat (az alapfedezeti csomag mellé köthető ki- egészítő fedezet) biztosítási eseményei

A jelen különös szerződési feltételek szerint biztosítási eseménynek – gép- törésnek – minősül a szerződés kockázatviselési ideje alatt a kockázatvise- lési helyen lévő biztosított vagyontárgyaknak belső és/vagy külső erőhatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektronikus egységeinek csak külső erőha- tás miatti, véletlenül, váratlanul, balesetszerűen bekövetkezett olyan töré- se, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes mű- ködésképtelenségét okozza.

A jelen különös szerződési feltételek szerint a törés- és repedéskár gyűjtő- fogalom, és ilyennek minősülnek mindazok a maradandó alakváltozással járó mechanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a kö- vetkező deformációk formájában álltak elő: megnyúlás, szakadás, össze- nyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás. A biztosító kockázatvise- lése kiterjed a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) biztosítási összeggel megjelölt:

– üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy azok éppen működ- nek vagy nem működnek;

– tisztítás, javítás, karbantartás, átvizsgálás, áthelyezés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban, szerelés vagy a kockázatviselési helyen be- lüli mozgatás alatt levő gépekre.

Üzembe helyezett egy vagyontárgy, ha az a kipróbálás és a próbaüzem be- fejezése után, a normál üzemelésre készen áll. Hatósági vizsgára kötelezett vagyontárgyak esetén ez az időpont a hatósági engedély kiadásának napja. A géptörés-biztosítási fedezet a forgalmi rendszámos munkagépek eseté- ben kifejezetten csak a munkagépként működő járműben az e járművel való munkavégzés közben előállt, továbbá e járműnek a munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során keletkezett töréskárra terjed ki. Géptörés-biztosítási eseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka:

a. anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba;

b. rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kilazulása;

c. túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berende- zéseket);

d. a centrifugális erő hatása miatti széthullás;

e. az elektromos energia közvetlen hatása, úgymint rövidzárlat, átütés, át- ívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be);

f. a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibásodása;

x. xxxxxx, lökés, ütközés;

h. befagyás, bedermedés, besülés, beszorulás;

i. idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás.

4.5. Üveg- és fóliabiztosítás (az alapfedezeti és a kiegészítő elemi kár csomag mellé köthető kiegészítő fedezet) biztosítási eseményei Üveg- és fóliakár: az a kár, amely a biztosított épületek, építmények üve- gezésének törése, illetve termesztő berendezésekben nevelt növénykultú- rák pusztulása, valamint fóliasátrak fóliáinak repedése vagy szakadása kö- vetkeztében állt elő:

a. betöréses lopás vagy annak kísérlete során;

b. vihar vagy jégeső következtében;

c. épületek javítási, karbantartási, illetve állványozási munkái (kivéve az új építkezéseket, valamint a felújításokat) során.

5. Biztosítással nem fedezett károk, kizárások

5.1. Általános kizárások, nem fedezett károk

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlme- nően – nem fedezi azokat a károkat, amelyek:

a. a rendeltetésszerű, rendszeres használatból eredő fokozatos el-

használódás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására kelet- keztek, továbbá amelyek kizárólag mechanikai és elektromos üzemzavar formájában álltak elő;

b. az anyagok gyártásának, feldolgozásának, azok tesztelésének vagy bármely más munkafolyamatnak a során keletkeztek az éppen felhasznált vagy feldolgozás alatt lévő készletekben vagy az anyagokban;

c. rejtett hibák következményeként álltak elő;

d. közúti, vasúti, vízi vagy légi szállítás, átrakás alatt következtek be;

e. építési, szerelési tevékenység alatt álló vagyontárgyakban, ki- és beszerelés, össze- és szétszerelés, próbaüzem alatt vagy által kö- vetkeztek be, kivéve, ha e tevékenységek a szokásos karbantar- tási és szervizmunkák részét képezik;

f. a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulá- sa miatt álltak elő;

g. a biztosítási események során a talajerőben (termőképességben) következtek be;

h. a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során keletkeztek;

i. szándékos túlterhelés következményei;

j. a karbantartás elmulasztásával vagy az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be;

k. az építési-szerelési tevékenységgel okozati összefüggésben kelet- keztek;

l. a szabadban tárolt vagyontárgyakban csapadék, jég, homok, por, illetve fagyhatás vagy napsütés hatására keletkeztek;

m. szennyezés, fertőzés, penészesedés, gombásodás, korhadás for- májában álltak elő;

n. veszélyes hulladékok, környezetszennyező anyagok tárolásával, megsemmisítésével kapcsolatban merültek fel;

o. bankjegykiadó automatákban és azokban található készpénzben következtek be;

x. xxxxxxxx vagy szavatosság körében, vagy egyéb jogszabályi előírás következtében megtérülnek;

x. xxxxxxxxxxxxx kárként merülnek fel;

r. normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerültek vagy kerülnek;

s. a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gaz- dasági hátrányként jelentkeztek (pl. kötbér, bírság, jutalom, túl- óra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.);

t. a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származnak;

u. a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják;

v. többletköltségként

– éjszakára vagy szünnapra soron kívül elrendelt munkabérként,

– expressz vagy légiposta fuvarköltségeként merültek fel;

w. kedvezmények elvesztéséből adódtak.

5.2. Tűzkárok esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folya- mat formájában következtek be;

b. magában az öngyulladt anyagokban álltak elő, de megtéríti az azokból átterjedő tűz által okozott károkat;

c. rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánokban, kohókban, kemencékben, kályhákban stb., beleért- ve a felhasznált tüzelő és egyéb technológiai anyagokat) a – ter- ményszárítók kivételével – a használatukkal összefüggésben áll- tak elő, de megtéríti az azokból más vagyontárgy(ak)ra átterjedő tűz által okozott károkat;

d. az elektromos berendezések zárlati hőhatása miatt magában a berendezésben okoztak, de megtéríti az azokból átterjedő tűz által okozott károkat;

e. elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása követ- keztében álltak elő;

f. tűzkár nélküli füst és koromszennyeződés miatt keletkeztek;

g. a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pör- kölés) hasznos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füstha- tásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyek- ben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hőt vagy füstöt ál- lítanak elő (pl. égető- vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazá- nok, kohók), közvetítenek vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűz- térbe dobták vagy azok tűztérbe estek;

h. földrengés, vulkánkitörés, műhold vagy meteor becsapódása által közvetlenül vagy közvetve kiváltott tűz által keletkeztek.

5.3. Robbanás- vagy összeroppanáskárok esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azokat a károkat, amelyek:

a. céltudatos, tervszerű, előre bejelentett és engedélyezett robban- tás eredményeként keletkeztek;

b. nyomástartó edényben keletkeztek (megtéríti azonban a biztosí- tó azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása következtében más vagyontárgyban keletkeztek);

c. folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve táro- lókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében álltak elő;

x. xxxxxxxxxxxx, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határolóelemmel elválasztott terei között álltak elő, de megtérí- ti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását;

x. xxxxxxxxxxx által előidézett hangrobbanásból származtak;

f. belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáz- nyomás miatt keletkeztek;

g. az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centri- fugáliserő, csőtörés) következtében keletkeztek.

5.4. Villámcsapás károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt követ- keztek be;

b. magában a villámvédelmi rendszerben következtek be.

5.5. Villámcsapás másodlagos hatása károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azokat a károkat, amelyek:

a. a vonatkozó jogszabályban vagy a biztosítási szerződésben előírt – a hatályos szabványoknak megfelelő – villámvédelmi és/vagy túl- feszültség-védelmi rendszerek teljes vagy részleges hiányával, il- letve azok karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggés- ben keletkeztek;

b. magában a túlfeszültség-védelmi rendszerben keletkeztek, ha az csak arra korlátozódott.

5.6. Viharkárok esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azokat a károkat, amelyek:

a. időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek;

b. épületek, építmények – beleértve a befejezetlen állományba tar- tozó létesítményeket is – üvegezésében, meleg- és hidegágyak-

ban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben keletkeztek;

c. kizárólag az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatá- ban, festésében, földterületekben, telkekben, növényi kultúrák- ban, szabadban tárolt terményekben, termésekben, állatokban keletkeztek;

d. karbantartási és állagmegóvási hibákból eredtek (ekkor a közre- hatásnak megfelelő mértékű kármegosztást alkalmaz a biztosító);

e. helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldőlése, elsodródása, leszakadása folytán előálló törés vagy egyéb káro- sodás formájában következtek be;

f. a szabadban elhelyezett biztosított készletekben és berendezé- sekben (szárító berendezések és öntöző berendezések kivételé- vel) keletkeztek;

g. műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszek- ben és ládákban, valamint a raklapokon lévő csapadék-, illetve fagyveszély-érzéketlen készletekben keletkeztek, ha azokat nem rögzítették.

5.7. Árvíz, belvíz, felhőszakadás okozta vízkárok esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

x. xxxxx okozta hullámverés következtében álltak elő;

b. vízkár nélküli átnedvesedés, felázás következtében álltak elő;

c. a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, gátakban, öntözőberendezésekben, vízügyi létesítmé- nyekben, műtárgyakban (áteresz, zsilip stb.), továbbá halastavak- ban, víztározókban, valamint ezek állat- és növényállományában keletkeztek;

d. hullámtérben és nem mentett árterületen lévő vagyontárgyak- ban keletkeztek;

e. növényi kultúrákban keletkeztek;

f. a talajszerkezetben, illetve talajerőben szerves és műtrágyák ki- lúgozása folytán keletkeztek;

g. felhőszakadás hatására az épületek külső vakolatában és festésé- ben keletkeztek;

x. xxxxxxxxxx alatti helyiségekben és az ott elhelyezett vagyontár- gyakban keletkeztek;

i. árvíz- és belvíz-megelőzési, továbbá árvíz- és belvízvédelmi mun- kák címén felmerült költségek esetén merülnek fel.

Jelen biztosítási feltételek szerint hullámtérnek minősül: a termé- szetes és mesterséges vizek árvízvédelmi töltései közötti vagy – ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti terület.

Nem mentett árterületnek minősül: a vízügyi hatóság által megál- lapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közel párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjegyű) közúti, vasúti töltés vagy magaspart, illetve a települések belterületének határa között fekszik.

5.8. Földmozgáskárok esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. ideiglenesen szüneteltetett vagy véglegesen befejezett bányá- szati, bányalétesítési és aktív bányászati tevékenység következté- ben álltak elő;

b. a biztosított által végzett vagy végeztetett földmunkák, föld-, ka- vics-, kő-, illetve homokkitermelés során történtek;

c. a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld vagy kőtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üregek feltárásának, megszün- tetésének, valamint az új földvédő művek tervezésének, építésé- nek költségeiként merültek fel;

d. épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, a talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával okozati összefüg- gésben keletkeztek;

e. a nem megfelelően kiválasztott alapozási mód, hibás alapozási méretezés vagy nem teherbíró altalajra (pl. zsugorodó agyagra stb.) építés miatt következtek be;

f. bányák (a használaton kívüliek is) földalatti részének beomlásá- ból, a csapadékvíz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta kiüregelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredtek.

5.9. Jégverés- és hónyomás károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. épületek héjazatának sérülése nélkül keletkeztek;

b. épületek, építmények üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben kelet- keztek;

c. ideiglenes fedésben keletkeztek;

d. fólia- és sátorfedésben keletkeztek;

e. kizárólag csak az esővíz-levezető csatornákban és hófogó szerke- zetekben keletkeztek.

Nem minősülnek hónyomás kárnak azok a károk sem, amelyek a te- tőszerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásá- nak elmulasztásával okozati összefüggésben következtek be.

5.10. Vízvezeték-törési károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. sprinkler), vala- mint annak tartozékai töréséből eredtek;

b. technológiai célú, felhasználású, illetve technológiai berendezés részét képező víz- és gőzvezeték, annak tartozékai (kivéve az épületek, építmények ivóvízellátását, fűtését szolgáló vezetékek) töréséből eredtek;

c. a csővég nyitott állapota, illetve a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljesen elzárt állapota miatt keletkezetek;

d. a kiömlő, elfolyt folyadék veszteségeként keletkezetek;

e. a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények előírt kar- bantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezetek;

f. magában a meghibásodott csővezetékekben és tartályokban, ké- szülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben meg- hibásodás folytán keletkeztek;

g. olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak, és az üzem- szerű működést nem befolyásolják;

x. a törött vezeték, hibás szerelvényeinek szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben álltak elő;

i. vízvezetéktörés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkeztek;

x. xxxxxxxxxx, gombásodás és penészedés következtében keletkez- tek;

k. közvetett károk, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon;

x. xxxxxxxx, árvíz vagy más időjárási hatások miatt összegyűlt víz által keletkeztek;

m. talajszint alatti helyiségekben tárolt vagyontárgyakban keletkez- tek;

n. önálló tűzivíz hálózatok csőtörése, illetve szabályszerű működése miatt keletkeztek;

o. a nem használt épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékeinek – a víztelenítés elmulasztása miatti – fagykárai kö- vetkeztében, illetve ezek következményi káraiként keletkeztek;

p. ipari, technológiai vezetékekben keletkeztek és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat.

5.11. Technológiai csővezeték töréséből eredő károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában

meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartá- si munkáinak elmulasztása következtében keletkeztek;

b. csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nyitott állapota miatt álltak elő, vagy nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból eredtek;

c. kiömlő, elfolyt anyagok veszteségeként keletkeztek;

d. meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkeztek;

e. hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint ál- latok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkeztek;

f. olyan szennyezési károk, melyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják;

x. xxxxxx vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításával közvet- len okozati összefüggésben keletkeztek;

h. technológiai csővezetékek törése nélküli átnedvesedésből, fel- ázásból keletkeztek;

i. állatokban keletkeztek.

5.12. Tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés törése károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. magában a tűzivíz- és egyéb oltóvízvezetékben, a tűzoltó beren- dezésben, annak tartozékaiban és szerelvényeiben, illetve;

b. a berendezés nyomáspróbái, valamint telepítési, karbantartási munkái során és következtében keletkeztek.

5.13. Földrengéskárok esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. freskókban és falfestményekben keletkeztek;

b. az árvíz (áradás) miatt keletkeztek.

5.14. Betöréses lopás, rablás károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerültek, illetve ke- rülnek;

b. esetén az üzlet kirakatában elhelyezett árukár összege megha- ladja az üzlet biztosított készletértékének 25%-át;

c. termelési, szolgáltatási folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkeztek (pl. kötbér, bírság, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termelés- és szolgáltatáskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.);

x. xxxxxxxxxxxxx kárként merültek fel;

e. ellopás, elveszés, hiány, veszteség (együttesen: hiány) következ- tében keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a hiány betöréses lopás vagy rablás következménye;

f. leltározás, illetve időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányból (együttesen: leltárhiányból) eredtek;

g. a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származtak, ha a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja az érték- csökkenés.

5.15. Géptörés károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. tűz, robbanás és összeroppanás, villámcsapás, vízvezetéktörésből

eredő vízkár, technológiai csővezetékek törése, vihar, árvíz, belvíz, felhőszakadás, földmozgás (földcsuszamlás, föld- és kőomlás, isme- retlen üregek beomlása), jégverés és hónyomás, földrengés, légi járművek rázuhanása és ismeretlen földi járművek által okozott rongálási károk, továbbá tűzoltás, épületek összeomlása, megsüly- lyedése, megdőlése, valamint a fenti eseményeket követő romelta- karítás, lebontás és szétszerelés, azonkívül lopás, betöréses lopás és rablás károk következtében keletkeztek (de a robbanás fogalmába nem tartozik bele – így nem minősül kizárásnak – a turbinák, kom- presszorok, motorhengerek, hidraulikus hengerek, lendkerekek, centrifugák, transzformátorok, kapcsolók és áramelosztók törése);

b. a gép fokozatos és folyamatos állagromlása, használat során be- következő kopás és elhasználódás, vízkőlerakódás, szennyeződés, légköri jelenségek által előidézett korrózió vagy kopás, festett vagy csiszolt felületek karcolódásának következtében álltak elő;

c. fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, ré- teges elválás, felhólyagosodás, illetve hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba következtében keletkeztek kivéve, ha gép- törés-biztosítási káreseményt idéznek elő más biztosított gép- szerkezetekben, alkatrészekben;

d. a tulajdonjog hatósági korlátozása – közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel – során keletkeztek;

e. próbaüzem során keletkeztek;

f. szándékos túlterhelés miatt keletkeztek;

g. biztonsági határt meghaladó próbanyomás, próbaterhelés, során keletkeztek;

h. kockázatviselési helyen kívüli szállítás során keletkeztek;

i. szerszámokban (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszerszámok- ban), gyártóeszközökben, öntőformákban, öntőmintákban és öntőüstökben, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészek- ben és tartozékokban keletkeztek;

j. a sűrűn cserélendő alkatrészekben, porlasztófúvókákban, sajtoló- formákban (formázófelületekben), védőrácsokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekekben, meghajtószíjak- ban, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederében és gördülő elemeiben, gumiabroncsokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatrészekben, tömlőkben, tömítésekben, szűrők- ben, szitákban és csomagolóanyagokban keletkeztek, amennyiben a kár csak ezekre a részekre korlátozódik (nem vonatkozik e kizá- rás arra az esetre, ha a biztosított gép vagy berendezés egyéb ré- szei is ugyanazon biztosítási esemény kapcsán károsodnak);

k. magának a gépnek a – károsodás elleni védelmet szolgáló – biz- tonsági berendezésében, a gép működésével összefüggésben ke- letkeztek, és csak arra korlátozódtak;

l. törés és repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, műkö- désképtelenség formájában álltak elő;

m. számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállo- mányban, információkban keletkeztek;

n. a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeiből, tartályai- ból, csővezeték-hálózataiból, szerelvényeiből, a konténerekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek;

o. éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munka bérköltségeként, illetve expressz vagy légipostafuvar miatti több- letköltségként merültek fel;

p. kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódtak;

q. a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállí- tása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítés- ként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők;

5.16. Üveg- és fóliakárok esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. a biztosított ajánlatának megtételekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben következtek be;

b. épületszerkezeti üvegezésekben (üvegtégla, üvegpadló stb.), üveg dísztárgyakban, üvegtetőkben, neoncsövekben, taposóüve- gekben, ólom-, ón- és rézfoglalatokban, illetve az azokban elhe- lyezett különleges üvegekben keletkeztek,

c. a két évnél öregebb fóliákban keletkeztek.

6. Biztosítási összeg

A biztosítási szerződésben – a teljes biztosítható vagyonérték figyelembe- vételével – a biztosított vagyontárgyak szerződéskötéskori értékének meg- felelő összeget (továbbiakban biztosítási összeg) kell meghatározni a bizto- sított vagyontárgyak (3. fejezet) csoportosításának megfelelően. A vagyon- tárgyak biztosítási összegét bruttó értéken kell megadni, ettől eltérő eset- ben a vagyontárgyak értékét tételes listán kell meghatározni.

A biztosítási összegeknek a jelen különös szerződési feltételek szerinti meg- határozása, illetve a vagyontárgyak értékváltozása szerinti módosítása a szerződő kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt.

6.1. Alapfedezeti és kiegészítő elemi kár csomag

6.1.1. Saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összegének megha- tározása

a. Tárgyi eszközök (ingatlanok: épület és egyéb építmény, műszaki beren- dezések, gépek, járművek – rendszámos személygépjármű kivételével –, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják, beruházások közül kizá- rólag a nem aktivált – építési vagy szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások, öntöző berendezések, szárító berendezések) biztosí- tási összegének meghatározása a vagyontárgy szerződéskötéskori érté- kén történik (a vagyontárgy új értéke csökkentve az időközi elhasználó- dás (műszaki avulás) mértékének megfelelő összeggel).

b. Készletek, kereskedelmi árukészletek, betétdíjas göngyölegek esetében az ugyanolyan fajtájú, minőségű és rendeltetésű vagyontárgy beszerzé- si költsége. Befejezetlen termelés és félkész termékek, valamint készter- mékek esetében a készültségi foknak megfelelő újra-előállítási költség, illetve a beszerzési költség, amennyiben ez alacsonyabb, mint az újra- előállítási költség. Növényvédőszerek (csak saját tulajdonú), szaporító- anyagok (csak saját tulajdonú), széna, szalma esetében az ugyanolyan fajtájú, minőségű és rendeltetésű vagyontárgy beszerzési költsége. Készpénz esetében a pénz értéke.

A készletek biztosítása csúcsértéken történik, ennek megfelelően a készletekre meghatározott biztosítási összegnek meg kell felelnie a biz- tosítási időszakon (1 év) belül előforduló legmagasabb készletértéknek.

6.1.2. Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege

a. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosítási összeg a va- gyontárgy szerződéskötéskori értéke (a vagyontárgy új értéke csökkent- ve az időközi elhasználódás (műszaki avulás) mértékének megfelelő összeggel), kivéve a lízingelt vagyontárgyakat, melyek esetében a lízing- szerződés szerinti érték.

b. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek esetében a biztosítási összeg a göngyölegek betétdíja.

6.2. Betöréses lopás és rablás

A vagyoncsoportonkénti (3.2. pontban meghatározott) biztosítási összegek képzése kockázatviselési helyenként történik. A biztosítási összegek meg- határozásánál a behatolás ellen védett helyiségekben tárolt teljes vagyont kell figyelembe venni.

A saját és idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összegének megha- tározása megegyezik az 6.1.1. és 6.1.2. pontokban meghatározottakkal. A biztosítási szerződésben a szerződő felek a teljes biztosítható vagyonér- téktől független összeget (részérték kockázat, részérték biztosítási összeg) is meghatározhatnak biztosítási összegként. A szerződés szerint részérték kockázatra biztosított tételek esetén a biztosító a VÁSZF IX. fejezet 3. pont- ja szerinti alulbiztosítottságot nem vizsgálja. Részérték kockázatú tételek esetén a részérték kockázat összege képezi a szolgáltatási kötelezettség felső határát. Részérték kockázatú tételek azok a biztosítások, amelyek vo-

natkozásában a biztosítási összeget a vagyontárgyak szerződéskötéskori ér- tékétől eltérő nagyságú – azt azonban meg nem haladó – kártérítési limit képezi, és ezt a kártérítési limitet az adott biztosítási időszakban kifizetett kártérítési összegek csökkentik. A részérték kockázatra szóló biztosítások esetében a biztosítási összeg az említett kártérítési limit.

6.3. Géptörés

A saját, illetve az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege a biz- tosított vagyontárgyaknak a tételesen meghatározott szerződéskötéskori, illetve szerződés módosításkori értéke (a vagyontárgy új értéke csökkentve az időközi elhasználódás – műszaki avulás – mértékének megfelelő összeg- gel), amelyet a szerződő határoz meg.

6.4. Üvegtörés

a. A biztosított épületek szerkezetileg beépített üvegezéseire két biztosítá- si összeg választható 150 000 és 300 000 Ft.

b. A termesztő berendezésekben nevelt növényi kultúrák biztosítási össze- gét a termesztett növény fejlődése során elért legnagyobb érték alapján kell meghatározni.

c. Az üvegházak üvegfelületeinek biztosítási összege azok szerződéskö- téskori értéke (a vagyontárgy új értéke csökkentve az időközi elhaszná- lódás (műszaki avulás) mértékének megfelelő összeggel).

d. A fóliasátrak két évnél nem régebbi fóliáinak biztosítási összege azok szerződéskötéskori értéke (a vagyontárgy új értéke csökkentve az idő- közi elhasználódás (műszaki avulás) mértékének megfelelő összeggel).

6.5. Biztosítási összeg változása

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.

A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít, azonban a biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.

6.6. Értékkövetés

Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség.

7. Önrészek és limitek

7.1. Alapfedezeti csomag (tűzkár, robbanás- és összeroppanáskár, villámcsapáskár, villámcsapás másodlagos hatása kár, légi járművek által okozott kár)

a. Az önrész káreseményenként: 10%, de minimum 50 000 Ft;

b. egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a káreseményekkel kap- csolatos biztosított költségtérítések és a biztosított vagyontár- gyakra meghatározott biztosítási szolgáltatás együttesen sem ha- ladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét;

c. a szabadban tárolt vagyontárgyakra vonatkozóan tűzkár eseté- ben a vagyontárgy biztosítási összegének 25%-át a biztosító le- vonja a biztosítási szolgáltatásból.

7.2. Elemi kár csomag (viharkár, árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár, földmozgáskár, jégverés- és hónyomás kár, épületek vízvezetékeinek töréséből eredő vízkár, technológiai csővezetékek töréséből eredő kár, tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés törésé- ből eredő kár, földrengéskár)

a. Az önrész káreseményenként: 10%, de minimum 50 000 Ft;

b. a káreseményekkel kapcsolatos biztosított költségtérítések és a biztosított vagyontárgyakra meghatározott biztosítási szolgálta- tás együttesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét;

c. a szabadban tárolt vagyontárgyak viharkárai esetében a vagyon- tárgy biztosítási összegének 25%-át a biztosító levonja a biztosí- tási szolgáltatásból.

7.3. Betöréses lopás és rablás kockázat

a. Az önrész káreseményenként: 10%, de minimum 50 000 Ft;

b. a növényvédőszerekre és szaporítóanyagokra vonatkozóan a biz- tosított készlet biztosítási összegének 15%-át a biztosító levonja a biztosítási szolgáltatásból.

Ezen túlmenően a biztosító betöréses lopás biztosítási esemény kap- csán a kockázatviselési hely (telephely) védelmi szintjének megfelelő kártérítési limitet alkalmaz. A kártérítési limit a biztosító összes, a káresemény kapcsán a feltétel szerint beálló szolgáltatási kötele- zettségének az egyes vagyoncsoportokra meghatározott biztosítási összegen belüli korlátozását jelenti, beleértve a készpénz vagyon- csoportra vonatkozó biztosítási szolgáltatást is.

A védelmi szinteket – és ezzel együtt a kártérítési limitet – a kockázatviselé- si hely külső határoló szerkezeteinek, mint védelmi felületeinek a behatolás- sal szembeni ellenálló képessége határozza meg. Az egyes védelmi felüle- tekhez tartozó előírásokat „falak, födémek”, „üvegfelületek”, „ajtók”, va- lamint „elektronikai védelem” csoportosításban tartalmazza a jelen feltétel. Amennyiben a behatolás helyén az adott védelmi felületre vonatko- zó legalacsonyabb kártérítési limithez tartozó előírás sem teljesül, úgy a biztosító betöréses lopás biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

A biztosító az egyes védelmi szintekhez – kártérítési limithez – tartozó elő- írások meglétét a biztosítási szerződés létrejöttekor nem ellenőrzi, a kár- esemény bekövetkeztekor azok megvalósulását a behatolás helyén vizsgálja.

7.3.1. Kártérítési limit

7.3.1.1. Kártérítési limit 1 000 000 Ft

A kártérítési limit 1 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkezté- nek időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:

x. xxxxx, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 6 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos;

b. üvegfelületek: nincs előírás;

x. xxxxx: az ajtók zárását ajtónként legalább egy darab, törés elleni véde- lemmel szerelt biztonsági (henger)zár a zár jellemzőinek teljes kihaszná- lásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. A kétszárnyú ajtószerke- zetek reteszhúzás ellen védettek.

d. elektronikai védelem: nincs előírás.

7.3.1.2. Kártérítési limit 5 000 000 Ft

A kártérítési limit 5 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkezté- nek időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:

x. xxxxx, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 12 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos;

b. üvegfelületek: a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók 2 réte- gű, egyenként legalább 3 mm vastagságú üvegezéssel vagy legalább

x. xxxxx: az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni védelemmel szerelt biztonsági (henger)zár – vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsági (henger)zár – a zár(ak) jellemzőinek teljes ki- használásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db dió- pánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek;

d. elektronikai védelem: nincs előírás. Vagy:

e. falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 12 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos;

f. üvegfelületek: a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók minősített ráccsal egyenértékűnek minősített biztonsági üveggel vagy legalább 2x5 mm vastag üvegezéssel ellátottak, biztonsági fóliával védettek és ki- emelés elleni védelemmel rendelkeznek.

h. elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségben helyi riasztású elektronikus behatolásjelző rendszer működik.

7.3.1.3. Kártérítési limit 8 000 000 forint

A kártérítési limit 8 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkezté- nek időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:

6 mm vastagságú, egyrétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenér- tékűnek minősített biztonsági üveggel, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek és kiemelés elleni védelemmel rendelkeznek;

x. xxxxx: az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés elleni véde- lemmel szerelt biztonsági (henger)zár, amelyek közül az egyik legalább 3 ponton záródó, a zárak jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Be- járati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. A kétszárnyú ajtószerkezetek retesz- húzás ellen védettek;

d. elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol- gáló helyiségben helyi riasztású elektronikus behatolásjelző rendszer működik.

7.3.1.4. Kártérítési limit 15 000 000 Ft

A kártérítési limit 15 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkez- tének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:

x. xxxxx, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 25 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.

x. xxxxx: az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni védelemmel szerelt biztonsági (henger)zár, amelyek közül az egyik legalább 3 ponton záródó, a zárak jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek;

d. elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol- gáló helyiségben helyi riasztású elektronikus behatolásjelző rendszer vagy riasztás esetén kivonuló szolgáltatást nyújtó távfelügyeletbe bekö- tött elektronikus behatolásjelző rendszer működik.

7.3.1.5. Kártérítési limit 25 000 000 Ft

A kártérítési limit 25 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkez- tének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:

6 mm vastagságú, egyrétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenér- tékűnek minősített biztonsági üveggel vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek és kiemelés elleni védelemmel rendelkeznek;

x. xxxxx: az ajtónak és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, legalább 25 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni véde- lemmel szerelt biztonsági (henger)zár, amelyek közül az egyik legalább 3 ponton záródó, a zárak jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Be- járati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. Bevésőzár alkalmazása esetén az ajtó- lap külső oldala fémlemezzel meg van erősítve;

A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek és kiemelés elleni védelemmel rendelkeznek;

d. elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol- gáló helyiségben riasztás esetén kivonuló szolgáltatást nyújtó távfel- ügyeletbe bekötött elektronikus behatolásjelző rendszer működik.

7.3.1.6. Kártérítési limit 50 000 000 Ft

A kártérítési limit 50 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkez- tének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:

x. xxxxx, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 38 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos;

6 mm vastagságú, egyrétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenér- tékűnek minősített biztonsági üveggel vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek és kiemelés elleni védelemmel rendelkeznek;

x. xxxxx: az ajtónak és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, legalább 40 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni véde- lemmel szerelt biztonsági (henger)zár, amelyek közül az egyik legalább 3 ponton záródó, a zárak jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Be- járati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. Bevésőzár alkalmazása esetén az ajtó- lap külső oldala fémlemezzel meg van erősítve. A kétszárnyú ajtószer- kezetek reteszhúzás ellen védettek.

7.3.1.7. Kártérítési limit 75 000 000

A kártérítési limit 75 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkez- tének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti.

6 mm vastagságú, egyrétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenér- tékűnek minősített biztonsági üveggel vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek;

x. xxxxx: az ajtónak és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, legalább 40 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni véde- lemmel szerelt biztonsági (henger) zár (vagy egy darab 3 ponton záró- dó biztonsági (henger)zár, a zár(ak) jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az aj- tókhoz rögzítve. Bevésőzár alkalmazása esetén az ajtólap külső oldala fémlemezzel meg van erősítve. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhú- zás ellen védettek;

e. személyvédelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületet, épületrészt a vagyontárgyak őrzésével megbízott személy (őr) őrzi. Az őrnek az üzemmenet befejezésétől az üzemmenet megkezdé- séig kell szolgálatban lenni. Az őrzéssel megbízható hivatalosan bejegy- zett őrző-védő vállalkozás is. Nem felel meg az őrzési előírásoknak, ha egy őr egyidejűleg több telephely őrzését is ellátja.

7.3.2. Készpénz biztosítási szolgáltatás

Készpénz kára esetén a készpénz tényleges értéke kerül megtérítésre. A biztosítási szolgáltatás felső határa ezen készletek megjelölt biz- tosítási összege, vagy a behatolás helyén a helyiség védelmi szintjé- nek megfelelő és az értéktároló védelmi szintjéhez tartozó kártérí- tési limit közül a legalacsonyabb.

A kamat- és árfolyamveszteségeket a biztosító nem téríti meg.

Betöréses lopás kockázatra vonatkozó előírások és kártérítési limitek:

Értéktároló	Kártérítési limit
lemezkazetta, pénztárgép	50 000 Ft
tűzmentes páncélszekrény vagy beépített páncélkazetta	500 000 Ft
páncélszekrény	1 000 000 Ft

A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben az ér- téktárolót a biztosítási esemény időpontjában nyitva vagy nem teljes védelmi lehetőségeit kihasználva – ideértve a beépítésre vonatkozó előírásokat is – tartották.

A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be továbbá, amennyi- ben a vagyontárgyak tárolására szolgáló eszköz kulcsait azzal azo- nos helyiségben tartották, és a jogtalan eltulajdonítás során az el- követő azokat felhasználhatta.

7.3.3. A védelmi szintek esetében alkalmazott fogalmak meghatá- rozása

a. Védelmi felület: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló kockázatviselési helyen található épületbe (épületrészbe) történő, bizto- sítási eseményt megvalósító behatolás helye (pl. ajtó, ablak, falfelület).

b. Védelmi szint: a biztosító kockázatviselésének felső határát meghatá- rozó, különböző védelmi felületeken, különböző védelmi berendezések meglétét feltételező védelmi kategória.

c. Kártérítési limit: a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén megvalósult védelmi szint által meghatározott térí- tési felső határ, mely nem lehet magasabb, mint a biztosítási összeg, és tartalmazza a biztosítónak az egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült valamennyi szolgáltatási kötelezettségét.

d. Biztonsági zár: biztonsági zárnak minősülnek a Mabisz ajánlással ren- delkező zárak, továbbá a legalább 5 csapos hengerzárak, a minimum 6 rotoros mágneszárak, az egy- és kéttollú lamellás zárak, amennyiben az ún. variációs számuk a 10 000-et meghaladja. A Mabisz (Magyar Biz-

tosítók Szövetsége) azon vagyonvédelmi termékek esetében, amelyek- nek gyártója vagy forgalmazója igényli, elvégzi az eszköz termék-meg- felelőségi vizsgálatát, ennek alapján megfelelőségi kategóriákba sorolja a termékeket; a kategóriába sorolás a biztosítók felé címzett ajánlás; az ajánlással rendelkező termékek listája és Mabisz besorolása nyilvános, bárki számára elérhető a xxxx://xxx.xxxxx.xx/ honlapon.

e. Minősített rács: a legfeljebb 10x30 cm-es osztású, legalább 12 mm át- mérőjű köracélból, vagy ezzel megegyező szilárdságú anyagból készült rács, amely 30 cm-enként, de legalább 4 db falazókörömmel – a mini- mális beépítési mélység 10 cm – a falazathoz van erősítve vagy ezzel – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – egyenértékű műszaki megoldás.

f. Reteszhúzás elleni védelem: a kétszárnyú ajtók fix szárnyának rögzí- tését szolgáló tolóretesz függőlegesen mozgó részének oly módon való blokkolása, mely csak nyitott ajtószárny esetén oldható fel.

g. Törés ellen védett biztonsági hengerzár: törésvédetten szerelt a hengerzárbetét, ha a külső oldalon nem nyúlik ki az ajtó, illetve a külső oldalról nem szerelhető kivitelű biztonsági vasalat síkjából.

h. Fúrás ellen védett biztonsági zár: a zárbetét fúrás ellen védett, ha a zárbetét és/vagy az azt védő biztonsági zártakaró kialakítása olyan, hogy megakadályozza a zárbetét megfúrását (pl. hengerzár-betétbe szerelt edzett csap, zártakaró esetében elforgatható gyűszű védi a zár- nyílást stb.).

i. Biztonsági üveg: a biztonsági üveg érvényes Mabisz ajánlás szerint ér- demi behatolás késleltető ellenállása következtében a minősített rács ki- váltására alkalmas.

j. Erőszakos áthatolás elleni ellenállás: a térelhatároló szerkezet (fala- zat, födém, padozat, üvegezés, rácsozat, stb.) különböző (roncsolásos vagy szerelt) áthatolási célú bontással (vagy ennek kísérletével) szembe- ni ellenálló képessége, mely az áthatoláshoz szükséges időtartammal és erőkifejtéssel együttesen jellemezhető.

k. Bevésőzár: az ajtólapba süllyesztetten szerelt zárszerkezet, ami fa ajtólap esetén az ajtó betörés elleni ellenálló képességét jelentősen csökkenti.

l. Beépített páncélkazetta: a páncélkazetta a ráhegesztett körmökkel legalább 0,4 m2 betonba van ágyazva, illetve a rögzítése – más beépí- tési mód esetén – ennek megfelelő.

m. Tűzmentes pénzszekrény: kettősfalú, 1 mm-nél nagyobb lemezvas- tagságú acéllemezből készült szerkezet. A kettős fal (az ajtó is) legalább 50 mm térközű, mely hőszigetelő anyaggal van kitöltve. A légmentesen záródó forgócsapos ajtó szúrózárral és egy különleges, legalább 5 la- mellás zárral ellátott.

n. Páncélszekrény: kettősfalú, legalább 4 mm lemezvastagságú acélle- mezből folyamatos hegesztéssel készített szerkezet. Oldalainak és ajtó- inak legalább 70 mm térközzel kell rendelkezni. A kettős fal között B-200-as gyöngykavics-beton vagy más, azonos szilárdságú, illetve hő- vezető képességű töltőanyag helyezkedik el. Az ajtó illeszkedési tűrése maximum 0,5 mm. Az ajtó forgócsapjai belső kialakításúak, a forgó- csapok melletti illeszkedő körmök becsukódáskor a szekrény falába süllyednek. Az ajtó bezárása alul és felül a nyíló oldalon legalább két- két tolórudazattal történik, amelyeknek keresztmetszete minimálisan a páncélszekrény lemezvastagsága négyzetének háromszorosa. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból.

7.4. Géptörés kockázat

a. Az önrész vagyontárgyakra vonatkozóan (gépenként és kárese- ményenként): 10%, de legalább 50 000 Ft;

b. a káreseményekkel kapcsolatos biztosított költségtérítésekre vo- natkozóan a biztosítási szolgáltatás felső határa a károsodott va- gyontárgy biztosítási összegének maximum 10%-a;

c. a biztosított vagyontárgyakra meghatározott biztosítási szolgál- tatás és a káreseményekkel kapcsolatos biztosított költségtéríté- sek összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

7.5. Üveg- és fóliabiztosítás

Vagyontárgyakra vonatkozóan (káreseményenként):

a. növényi kultúrák esetében 10%, de legalább 100 000 Ft önrész;

b. üvegházak üvegfelületei esetében: 10%, de legalább 100 000 Ft önrész;

c. fóliasátrak esetében (első éves fóliák): 10%, de legalább 100 000 Ft önrész;

x. xxxxxxxxxxx esetében (második éves fóliák): 20%, de legalább 200 000 Ft önrész;

e. épületek szerkezetileg beépített üvegezése esetében: 10%, de legalább 10 000 Ft önrész;

f. a káreseményekkel kapcsolatos biztosított költségtérítésekre és a biztosított vagyontárgyakra meghatározott biztosítási szolgálta- tás együttesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét.

8. Biztosítási díj

a. A biztosítási díj a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeinek (6. fejezet) és a 4. pontban felsorolt biztosítási eseményekre vonatkozó díj- tétel szorzata.

b. Az éves biztosítási díj számítását minden biztosítási időszakra az ajánlat mellékletét képező adatközlőkön kell elvégezni.

c. Az így meghatározott díjból előzetes kármentességi engedmény adha- tó szerződéskötéskor. A kármentességi engedménnyel csökkentett díj kerül számlázásra az ajánlaton rögzítettek szerint.

d. Az engedmény csak teljes kármentességre vonatkozik, kárkifizetés ese- tén az engedmény érvényét veszti és a biztosítási szolgáltatásból levo- násra kerül.

e. A szerződő az ajánlat megtételekor választhat éves, féléves vagy ne- gyedéves díjfizetést, a díjütemezés egyenletes (negyedéves díjfizetés esetén: 25%-25%-25%-25%; féléves díjfizetés esetén: 50%-50%; éves díjfizetés esetén 100% az egyes díjrészletek mértéke). A díjfizetési határidők: 01. 01, 04. 01., 07. 01., 10. 01.

9. Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése

A biztosító a bekövetkezett károkat kockázatviselési helyenként évente a biztosítási összegig vagy a szerződő által választott éves kártérítési limit felső határáig téríti meg (téríthető maximális kár). A biztosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF XI. fejezet (6) bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, ma- radvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás) azzal az eltérés- sel, hogy a biztosítási szolgáltatásból az adott biztosítási időszakra (1 év) a biztosítót megillető, és még be nem fizetett teljes díj levo- násra kerül.

9.1. Biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk

A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát a biztosítá- si összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a biztosítási szolgálta- tás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik. A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét. Ha egy biztosítási tétel (va- gyoncsoport) alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy kezeli, mintha e vagyontár- gyakat külön tételként biztosították volna.

A biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a vagyontárgy káridőponti értékét (a vagyontárgy új érté- ke csökkentve az időközi elhasználódás (műszaki avulás) mértékének meg- felelő összeggel) veszi figyelembe. A biztosító a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodás mértékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási, illetve helyreállítási költségeket veszi alapul. A biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többletköltségeket. A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyontárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei elérik vagy meghaladják a vagyontárgy káridőponti értékét.

A biztosító a részleges károk javítási költségeiből levonja azt az

összeget, amennyivel a javítás révén a vagyontárgy értéke emelke- dik a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző értékhez képest kivéve, ha a vagyontárgy biztosítási összege az új érték alapján ke- rült meghatározásra.

Beruházásokban, illetve felújítások során bekövetkezett károkat a biztosító a kár időpontjáig ténylegesen felmerült beruházási költségek alapján – a kár- időponti befejezési ár, illetve előállítási vagy építési költségek, valamint ezen tételekre meghatározott biztosítási összeg figyelembevételével – téríti meg. Muzeális vagy művészi értékkel bíró vagyontárgyak esetén a biztosító a biz- tosítási szolgáltatás megállapításánál a restaurálási (helyreállítási) költsége- ket, de maximum a biztosítási esemény bekövetkezése időpontjában meg- állapítható forgalmi értéket veszi alapul.

Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosító – ezen vagyontárgyak biztosítási összegén belül – a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben a biztosított a hatályos jog- szabályok alapján azt megfizetni tartozik.

Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító az eredeti állapot helyreállításának számított (be- csült) költségeit téríti meg. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzők- kel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyon- tárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ideértve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése miatt el- szenvedtek.

A biztosító nem téríti meg a javítással (helyreállítással), valamint pót- lással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többlet- költségeket:

a. éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felme- rült túlóra költségeit;

b. expressz és speciális szállítások fuvardíjait;

c. légi szállítások többletköltségeit.

9.2. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése

A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerült és igazolt, ki- zárólag a következőkben felsorolt költségeket:

a. a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott vagyontárgy el- szállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással,

az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepíté- si vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedéssel kap- csolatban merültek fel;

b. az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hi- vatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásai- val kapcsolatos költségeket;

c. a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a marad- ványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasznál- ható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett le- rakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

d. a bontási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megmaradt ré- szeinek szükségessé váló elbontásával és azoknak a legközelebbi és hiva- talosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

e. a takarítási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvá- sával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolat- ban merültek fel;

f. a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreál- lítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban me- rültek fel.

Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a költségek és a biztosított va- gyontárgyakra meghatározott biztosítási szolgáltatási összeg együttesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét.

9.3. A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezé- sekor

A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges fel- világosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését.

A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapo- tában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfel- jebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.

Ha a biztosító részéről a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkana- pon belül nem történik meg a kár szemlézése, akkor a biztosított (szerző- dő) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy helyreállításáról. A javításnál fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezé- seket stb. azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell őriz- ni. A tárolás többletköltségei a biztosítót terhelik.

Az OTP Csoport partnere

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

Biztosított kockázatok

Jelen felelősségbiztosítási szerződés keretében a szerződő a következő fele- lősségbiztosítási kockázatokat választhatja:

a. Alapkockázat – Tevékenységi felelősségbiztosítás. Felelősségbiztosítási szerződés kötésének alapfeltétele az alapkockázat választása.

b. Kiegészítő kockázat – Munkáltatói felelősségbiztosítás. Kizárólag az alapkockázat kiegészítéseként választható.

c. Kiegészítő kockázat – Vegyszerhasználók felelősségbiztosítás. Kizáró- lag az alapkockázat kiegészítéseként választható.

TEVÉKENYSÉGI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (TVFB)

A tevékenységi felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban: szerződés) a Groupama Garancia Biztosító Zrt. Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei (VF ÁSZF; továbbiakban általános feltételek), az azt kiegészítő jelen különös feltételek, valamint az ajánlatban, illetve köt- vényben foglaltak alapján jön létre a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (1051 Buxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. x továbbiakban biztosító), valamint bármely személy (a továbbiakban szerződő) között.

Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket.

Amennyiben a különös feltételek bármely rendelkezése eltér az ál- talános feltételekben foglaltaktól, a különös feltételek rendelkezé- sei az irányadók. A különös feltételekben nem szabályozottakra az általános feltételek, míg a különös feltételeknek az általános felté- telektől eltérő rendelkezése esetén a különös feltételek rendelkezé- se az irányadó.

Kérjük olvassa el figyelmesen az általános feltételeket is!

Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdések- ben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

Az ajánlat, kötvény és az általános szerződési feltételek a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megál- lapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.

1. A biztosítási esemény

A biztosított által a szerződésben meghatározott üzleti tevékenységének vagy foglalkozásának gyakorlása során szerződésen kívül okozott olyan vagyoni károk, amibe beletartoznak a személyi sérülésből eredő vagyoni károk is, ame- lyekért a magyar jog szabályai szerint, a biztosított, mint a szerződésben meg- nevezett üzleti tevékenység folytatója kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a biz- tosítási eseménnyel kapcsolatosan bekövetkező az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sére- lemdíjat is.

Felhívjuk figyelmét arra, hogy a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge kizárólag erre a nevesített személyiségi jogi jogsértésre terjed ki.

2. A kockázatviselés időbeli hatálya

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett és biztosítási eseménynek minősülő károk- ra terjed ki.

3. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

A jelen biztosítás kockázatviselési köre a Vállalkozások Felelősség- biztosításának Általános Szerződési Feltételeiben (VF ÁSZF) megha- tározottakon túl nem terjed ki az alábbiakra:

3.1. Ha a biztosított a kárt nem a biztosítási szerződésben feltünte- tett minőségében vagy tevékenységi körében okozza.

3.2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki az élet, testi épség és az egészség, személyiségi jog megsértésén kívül más személyiségi jog megsértése miatt felmerülő sérelemdíjra.

3.3. A biztosító kockázatviselési köre nem tejed ki a biztosított ré- szére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkra.

3.4. A biztosítási fedezet továbbá nem terjed ki:

a. álló járműre fel-, illetve lerakodás, be- és kirakodás során kelet- kezett károkra;

b. rendezvény szervezőjeként okozott károkra;

c. úthálózat karbantartójaként okozott károkra;

d. közterület gondozási, karbantartási tevékenységgel okozott ká- rokra;

e. a biztosított által üzemeltetett járművek által okozott útrongálá- si károkra;

f. a talajban vagy növényi kultúrákban, illetve természeti elemek- ben okozott károkra;

g. a szerződésszegéssel, a szerződések hibás teljesítésével okozott károkra.

3.5. A biztosító csak a különös vagy kiegészítő feltételek alapján, az ezekre meghatározott díj megfizetése mellett nyújt fedezetet:

a. munkáltatói felelősségi károkra;

b. a bérlői minőségben a bérbeadónak okozott károkra;

c. a bérbeadói minőségben a bérlőnek okozott károkra;

d. környezetszennyezéssel okozott károkra;

e. a termékfelelősségi károkra;

x. xxxxxxxxxxxxxxxxxxx foglalkoztató, a tanulók gyakorlati képzé- sét vagy szakképzését szervező minőségében okozott károkra.

4. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve előzményszerződés esetén a korábban alkalmazott Tevékenységi Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételeitől

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Garancia Biztosító Zrt. által kínált Tevékenységi Felelősségbiztosítás korábbi különös szer- ződési feltételeitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a Tevékenységi Felelősségbiztosítás jelen különös szer- ződési feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő ha- tályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés mi- atti megszűnés, érdekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, megtérítési igény, felelősségbiztosításra vonatkozó kárbejelentési határidő, sérelemdíj kizárása, felelősségbiztosításra vonatkozó egyéb változások stb.).

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat a különös szerződési feltétel figye- lemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a Tevékenységi Felelősségbiztosí- tás előző különös szerződési feltételeitől az alábbiakban tér el lé- nyegesen:

– a biztosítottak körének szabályozása a VF ÁSZF-be került át;

– a biztosítási esemény szabályozására vonatkozó rendelkezések egyszerűsítésre kerültek a „szerződésen kívül okozott kár” beve- zetésével;

– a jogi védelemmel kapcsolatos rendelkezések a VF ÁSZF-be ke- rültek át;

– a kockázatviselés időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés beke- rült a korábbi általános feltételekből a különös feltételekbe;

– az általános kizárások és korlátozások átkerültek a VF ÁSZF-be;

– a különös kizárások között a 3.4. a-f. pontokban új, korábban csak egyedileg alkalmazott kizárások szerepelnek;

– a 3.4. x. xxxxxxx szereplő kizárás a korábban alkalmazott kizárás pontosítása a biztosítási esemény fogalmának pontosításával összhangban;

– a korábbi 3.6. d. korlátozás kikerült;

– a korábbi 3.6. e. és x. xxxxxx átkerültek a VF ÁSZF-be;

– a 3.6. b., c. és f. szerinti pontosítások új rendelkezések.

A MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (MFB)

A munkáltatói felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban: szerződés) a Groupama Garancia Biztosító Zrt. Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei (VF ÁSZF; továbbiakban általános feltételek), az azt kiegészítő jelen különös feltételek, valamint az ajánlatban, illetve köt- vényben foglaltak alapján jön létre a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (1051 Buxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. x továbbiakban biztosító), valamint bármely személy (a továbbiakban szerződő) között.

Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket.

Amennyiben a különös feltételek bármely rendelkezése eltér az ál- talános feltételekben foglaltaktól, a különös feltételek rendelkezé- sei az irányadók.

A különös feltételekben nem szabályozottakra az általános feltéte- lek, míg a különös feltételeknek az általános feltételektől eltérő ren- delkezése esetén a különös feltételek rendelkezése az irányadó.

Kérjük olvassa el figyelmesen az általános feltételeket is!

1. A biztosított

A jelen szerződési feltételek szerint a biztosított a szerződésben megneve- zett:

a. természetes személy, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, foglalkozása körében jár el;

b. cégjegyzékbe, más bírósági nyilvántartásba felvett jogi személy – illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége – a cégjegyzék, illet- ve a nyilvántartás szerinti névvel;

x. xxxx személyiséggel nem rendelkező, de névjegyzékbe, nyilvántartásba vett társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, szervezet, sze- mélyegyesülés, illetve az egyéni vállalkozó

munkáltatói minőségében.

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény az a munkabaleset, amely a biztosított biztosítási szer- ződésben meghatározott munkáltatói tevékenységének gyakorlása során a vele munkaviszonyban álló személyeket éri, és vagyoni kárt okoz (a vagyo- ni károkba beletartoznak a személyi sérülésből eredő vagyoni károk is), és amelyek miatt és címén a biztosítottal szemben kártérítési követelést tá- masztanak, feltéve, hogy azokért a biztosított a magyar jog szabályai sze- rint kártérítési felelősséggel tartozik.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a biz- tosítási eseménnyel kapcsolatosan bekövetkező, az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sére- lemdíjat is.

Felhívjuk figyelmét arra, hogy a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge kizárólag erre a nevesített személyiségi jogi jogsértésre terjed ki.

2.1. Jelen feltételek alkalmazásában munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüg- gésben éri. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsoló- dó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szerve- zett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a mun- káltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező bal- esetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri.

2.2. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed a munkaerő kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő azon mun- kabalesetére, amelyek miatt és címén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy köl- csönbeadó munkáltatóval) szemben kártérítési követelést támasztanak, fel- téve, hogy azokért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosítási ese- ménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott társadalom- biztosítási igények megtérítésére is.

3. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

3.1. A biztosítás a Magyarország területén bekövetkező munkabal- esetekre vonatkozik.

3.2. A munkavállalót ért dologi károkat a biztosító csak annyiban téríti meg, amennyiben azok olyan használati és/vagy egyéb vagyontárgyakban keletkeztek, amelyeket a munkavállalók általában és szokásosan a munka- helyükre visznek, kivéve a készpénzben, értéktárgyban, gépjárművében bármilyen ok miatt keletkezett kárait.

3.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott, bekövetkezett, és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett és biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

3.4. A munkabalesetből eredő igények 3 év alatt, a társadalombiztosítási megtérítési igények 5 év alatt évülnek el.

4. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

4.1. Ha a biztosított a kárt nem munkáltatói minőségében vagy nem a tevékenységi körében okozza.

4.2. A biztosító kockázatviselési köre nem tejed ki a biztosított ré- szére megtérülô, illetve a más biztosítással fedezett károkra.

4.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki az élet, testi épség és az egészség, személyiségi jog megsértésén kívül más személyiségi jog megsértése miatt felmerülő sérelemdíjra.

4.4. A biztosítási fedezet továbbá nem terjed ki:

a. a Magyarország területén kívül bekövetkezett munkabalesetek- ből eredő károkra;

b. a foglalkozási megbetegedésből eredő kárigényekre. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gya- korlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a

– munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza;

– illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye; ideértve a munka- köri ártalomra visszavezethető egészségkárosodást is;

– azokra a gépjármű által okozott munkabaleseti károkra, ame- lyekért a biztosított, mint munkáltató tartozik felelősséggel;

– azokra a munkabaleseti károkra, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakásá- ra (szállására) menet közben a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt közlekedés során éri.

4.5. A biztosított hozzátartozójának munkabalesete esetén a biztosító csak a társadalombiztosítás által támasztott megtérítési igényre nyújt fedezetet. A hozzátartozók egyéb kártérítési igényei a biztosításból kizártak.

5. A biztosító szolgáltatásai

5.1. A biztosító a szerződéssel fedezett károkat a munkajog, a szövetkeze- ti jog, illetőleg egyéb, a munkabalesetekre és más munkaadói felelősségre vonatkozó kártérítési szabályok szerint téríti meg.

5.2. A biztosító fedezi a munkabaleseten alapuló kártérítési igényeket, va- lamint a társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos, tőkekövetelésre irányuló megtérítési igényeket is.

5.3. A biztosító lemond arról a jogszabály által biztosított jogosultságáról, mely szerint a munkáltató által a munkavállalók javára kötött élet- vagy bal- esetbiztosítási szerződés alapján teljesített biztosítási összeget a dolgozót megillető kártérítésbe be kell számítani.

6. A biztosító mentesülése

A károkozás súlyosan gondatlannak minősül, így a biztosító mente- sül a szolgáltatástól az alábbi esetekben is a Vállalkozások Felelős- ségbiztosításának Általános Szerződési Feltételeiben (VF ÁSZF) meg- határozott eseteken felül, ha:

a. ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten munkabaleset;

b. a munkabaleset bekövetkeztének lehetőségére (veszélyére) a biztosított kollektívája vagy a munkavállaló (alkalmazott, tag stb.) a biztosított fi- gyelmét felhívta, s a munkabaleset a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c. ha a biztosított a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Súlyosan gondatlan a károkozás akkor, ha a munkabaleset oka a mun- kavédelmi szabályok olyan súlyos megsértése, amelyet bíróság határo- zatával megállapított, illetve ha a biztosított hatósági engedélyhez kö- tött tevékenység ilyen engedély nélküli folytatása során okozott kárt.

7. A felek együttműködése

A Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Felté- teleiben (VF ÁSZF) megfogalmazott együttműködési kötelezettsége- ken felül:

a. a biztosító a munkaügyi, szövetkezeti döntőbírósági eljárásban részt

vehet, nyilatkozatokat, indítványokat tehet, de a biztosított képviseleté- ről csak a bírósági eljárásban gondoskodhat;

b. a biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a munkabaleset bekövetkezé- sének körülményeit a biztosító szakértője megvizsgálja;

c. a biztosított vállalja, hogy a károk elbírálásához szükséges igazolásokat beszerzi, az Egészségbiztosítási Pénztár/Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által fizetési meghagyás formájában támasztott regressz igényeket a biztosító részére 3 munkanapon belül megküldi.

8. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve előzményszerződés esetén a korábban alkalmazott Munkáltatói Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételeitől

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Garancia Biztosító Zrt. által kínált Munkáltatói Felelősségbiztosítás korábbi különös szerző- dési feltételeitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gya- korlattól a Munkáltatói Felelősségbiztosítás jelen különös szerződési feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére te- kintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szerződés létre- jötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés miatti megszűnés, ér- dekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, megtérítési igény, fele- lősségbiztosításra vonatkozó kárbejelentési határidő, sérelemdíj kizá- rása, felelősségbiztosításra vonatkozó egyéb változások stb.).

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen különös szerződési feltétel fi- gyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a Munkáltatói Felelősségbiztosí- tás előző különös szerződési feltételeitől az alábbiakban tér el lé- nyegesen:

– a biztosítási esemény szabályozására vonatkozó rendelkezések pontosítása a munkabaleset fogalmának meghatározásával a 2.1. pontban;

– a fedezet kiterjesztésre került a munkaerő kölcsönzésre a 2.2. pontban;

– a kockázatviselés időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés átke- rült a korábbi általános feltételekből a különös feltételek 3.3. pontjába;

– az általános kizárások és korlátozások átkerültek a VF ÁSZF-be;

– a 4.4. d. pont szerinti kizárás szerepeltetésre került a biztosítási esemény fogalmánál is;

– a fedezet külföldi kiterjesztésére vonatkozó rendelkezések kike- rültek a feltételekből.

VEGYSZERHASZNÁLÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A Vegyszerhasználók felelősségbiztosítási szerződése (a továbbiakban: szerződés) a Groupama Garancia Biztosító Zrt. Vállalkozások Felelősségbiz- tosításának Általános Szerződési Feltételei (VF ÁSZF; továbbiakban általá- nos feltételek), az azt kiegészítő jelen különös feltételek, valamint az aján- latban, illetve kötvényben foglaltak alapján jön létre a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (1051 Buxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., a továbbiakban biztosí- tó), valamint bármely személy (a továbbiakban szerződő) között.

Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket.

Kérjük olvassa el figyelmesen az általános feltételeket is!

Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdések- ben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

1. A biztosított

A jelen szerződési feltételek szerint a biztosított a szerződésben megnevezett:

a. természetes személy, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, foglalkozása körében jár el;

vegyszerhasználói minőségében.

2. Biztosítási esemény

A biztosító a biztosított helyett megtéríti a növényvédőszer és/vagy termés- növelő anyag (továbbiakban: vegyszer) használattal harmadik személynek szerződésen kívül okozott dologi károkat, amelyekért a biztosított jog- szabály szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A légi járművekrôl kijuttatott vegyszerrel okozott károkat akkor is megtérí- ti a biztosító, ha a biztosított az okozott kárért a légi jármű üzembentar- tójával kötött szerződés alapján felel.

A biztosító nem nyújt fedezetet a személyiségi jogok megsértéséből eredő nem vagyoni sérelemért (sérelemdíj) és személyi sérüléses va- gyoni károkra!

Dologi kárnak minősül:

a. a növényi kultúrákban, ültetvényekben;

x. xxxxxxxx;

c. haszonállatokban okozott kár.

A szerződés megkötésének alapfeltétele, hogy a biztosított érvényes Általános felelősségbiztosítással (Vállalkozások Felelősségbiztosítá- sának Általános Szerződési Feltételei (VF ÁSZF) rendelkezzen.

Jelen feltételek alapján nem minősül környezetszennyezésnek a nö- vényvédelmi és tápanyag-utánpótlási technológiák szerinti vegyszer- használat.

3. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

a. a környezetszennyezéssel okozott károkra;

b. a vegyszerhasználatból származó azon kárigényekre, amelyeket a károsultak a megelőző vagy korábbi években végzett vegyszer- használat utóhatásaként okozott kár címén támasztanak;

c. azokra a dologi károkra, amelyek a biztosított tevékenységi körével kapcsolatos szerződések megszegésének következtében álltak elő;

d. azokra a károkra, melyek a vegyszerek használatával kapcsolatos – a mindenkor érvényben lévő – jogszabályok, technológiák és nyil- vántartási előírások megsértésének következményei.

4. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben feltüntetett összeg- határig terjed egy biztosítási időszakon belül.

A biztosító a megállapított kártérítési összeget a szerződésben megállapí- tott önrészesedés mértékének megfelelő százalékos arányban téríti meg a

károsult részére, az önrészesedés mértékének megfelelő kártérítési össze- get a biztosított maga tartozik károsult részére megfizetni.

A biztosító a következő önrészeket és limiteket alkalmazza szolgáltatáskor, melyet a szerződő választ szerződéskötéskor:

A kártérítés felső határa (Ft) kár/év	Biztosítási díj (Ft)
	Önrész/kár
	70%	50%
1 000 000	39 200	28 000
2 000 000	78 400	56 000
3 000 000	117 600	84 000
4 000 000	156 800	112 000
5 000 000	196 000	140 000
6 000 000	235 200	168 000
7 000 000	274 400	196 000
8 000 000	313 600	224 000
9 000 000	352 800	252 000
10 000 000	392 000	280 000

5. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve a korábban alkalmazott Vegyszerhasználók Felelősségbiztosítási Különös Szerződési Feltételeitől

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Garancia Biztosító Zrt. által kínált Vegyszerhasználók Felelősségbiztosítás korábbi különös szerződési feltételeitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a Vegyszerhasználók Felelősségbiztosítás jelen különös szerződési feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03.15. napján történő ha- tályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés mi- atti megszűnés, érdekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, megtérítési igény, felelősségbiztosításra vonatkozó kárbejelentési határidő, sérelemdíj kizárása, felelősségbiztosításra vonatkozó egyéb változások stb.).

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto-

sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen különös szerződési feltétel fi- gyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel a Polgá- ri Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a Vegyszerhasználók Felelősségbiztosítás előző különös szerződési feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:

– az általános és különös biztosítási feltétel viszonyának meghatár- ozása pontosításra került;

– biztosított fogalmának meghatározása módosításra került;

– a biztosító nem nyújt fedezetet a személyiségi jogok megsértésé- ből eredő nem vagyoni sérelemért (sérelemdíj) és személyi sérü- léses vagyoni károkra;

– kárrendezés, kárenyhítés a peres eljárás során felmerült kiadások és költségek, valamint a kár megállapítására és rendezésére vo- natkozó ténymegállapítással kapcsolatban felmerült költségek viselésének szabályzása VF ÁSZF-ben kerültek módosítással sza- bályzásra;

– a vadállatokban okozott kár kikerült a dologi károk közül;

– az általános kizárások és korlátozások átkerültek a VF ÁSZF-be;

– a kárbejelentéssel és kárrendezéssel kapcsolatos előírások átke- rültek a VF ÁSZF-be;

– a biztosított szándékos vagy gondatlan magatartásával kapcsola- tos szabályozás átkerült módosítással a VF ÁSZF-be.

Document Metadata

Table of Contents

GB446 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Document Metadata