MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÚTMUTATÓ

Az alábbiakban a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya (KFF) által végzett minőség-ellenőrzés legfőbb szempontjait foglaljuk össze. Az összefoglaló célja a közbeszerzési eljárás dokumentumainak előkészítése során felmerülő legfontosabb kérdések átfogó ismertetése. Az eljárás előkészítése során azonban javasoljuk az útmutató részletes részének adott eljárás szempontjából releváns szakaszait is áttekinteni.

Az útmutató elő kívánja segíteni az európai uniós forrásokból megvalósuló közbeszerzések szabályos előkészítését és lefolytatását, valamint a pénzügyi korrekciók elkerülését.

2. Szabálytalanságok és pénzügyi korrekciók a közbeszerzésben

A közbeszerzési szabályok maradéktalan betartása az európai uniós forrásból megvalósított projektek kiemelten fontos szempontját képezi.

Az uniós forrásfelhasználás során szabálytalanság valósul meg olyan esetben, ahol bebizonyosodik az uniós források felhasználására irányadó EU-s vagy hazai jogszabályok megsértése és ennek eredményeképp az Európai Unió vagy Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. Az Európai Unió Bíróságának ítéletei, valamint az Európai Bizottság audit gyakorlata alapján a közbeszerzési szabályok megsértése beletartozik a szabálytalanság fogalmába.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságok eredményeképp az uniós források szabályosságának ellenőrzéséért felelős szervek (Európai Bizottság, EUTAF1, irányító hatóság) pénzügyi korrekciót állapíthatnak meg, amely a megítélt támogatás részben vagy egészben történő visszavonását jelenti. A pénzügyi korrekció mértéke a megítélt támogatás 5-100%-a lehet a vonatkozó európai bizottsági útmutató alapján.2 Számos hasonló jellegű, ismétlődő jogsértés (rendszerszintű szabálytalanság) esetén pedig egy vizsgált időszakban lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárást érintő átalánykorrekció is kiszabható, amely jelentős mértékű forrásvesztést jelent a költségvetés számára.

3. A közbeszerzés alapelvei

A közbeszerzési irányelvekben3 és az azokat átültető hazai jogszabályokban4 lefektetett tételes jogi rendelkezések betartása mellett, kiemelkedően fontos az eljárások során a közbeszerzés alapelveinek betartása. Az alapelvekre figyelemmel kell lenni a közbeszerzési eljárás előkészítése és valamennyi cselekménye során. Az alapelvek betartását az ellenőrző szervek szigorúan számon kérik

1 Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

2 xxxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxx_xxxxxx/xxxxxxx/xxxxxxxx/xxxxxxxx/0000/XX_xxxxxxxxxxx_xx_xxxxxxxxxxxxxx_xxxxx

_HU.pdf

3 2014/23/EU irányelv, 2014/24/EU irányelv és 2014/25/EU irányelv

4 A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és végrehajtási rendeletei

az Ajánlatkérő szerveken. A közbeszerzésekben alkalmazandó uniós alapelveket a 2014/24/EU irányelv 18. cikke, valamint hazai szinten a Kbt. 2.§-a fekteti le.

Uniós szinten a közbeszerzési eljárások alapját az EUMSZ5 belső piacra vonatkozó rendelkezései, különösen az áruk- és szolgáltatások szabad áramlása, valamint a letelepedés szabadsága képezik. Ezek biztosítása érdekében kötelező a következő alapelvek alkalmazása:

- egyenlő bánásmód

- diszkrimináció mentesség

- átláthatóság

- verseny mesterséges korlátozásának tilalma

- arányosság

Uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárások esetén különösen fontos továbbá a hatékony és felelős pénzgazdálkodás uniós alapelvének betartása.

Az alapelvek alkalmazása során különösen fontos, hogy nem szabad a közbeszerzési eljárást olyan módon kialakítani, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek a nem magyarországi gazdasági szereplők vagy a gazdasági szereplő valamely csoportja.

Az uniós alapelvek mellett a Kbt. 2. §-a egyéb alapelveket is megállapít, amelyek a jóhiszeműség, a tisztesség, a joggal való visszaélés tilalma, valamint szintén utal a hatékony és felelős gazdálkodás elvére.

Részletes leírás: III.1.

4. A folyamatba épített ellenőrzés

Az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések folyamatba épített ellenőrzése a közbeszerzésekért felelős miniszter feladata. Ezt a miniszter nevében jelenleg a KFF látja el.

A folyamatba épített ellenőrzést az Ajánlatkérő a Monitoring és Információs Rendszeren keresztül kezdeményezi. A KFF általi ellenőrzésre a következő esetekben kerül sor:

• árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén az európai uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű eljárások,

• építési beruházás és építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű eljárások

Az említett értékhatárokat el nem érő közbeszerzések esetében az irányító hatóság által utóellenőrzések keretében kerül sor a közbeszerzési jogi megfelelőség vizsgálatára. A Kbt. 2021. február 1. xxxxxx hatályba lépő módosítása értelmében, ha a beszerzés részben vagy egészben európai uniós alapokból finanszírozott, úgy a Kbt. 115. §-a szerinti (300 millió forintot el nem érő értékű építési beruházás) eljárásfajta nem alkalmazható, ebből kifolyólag az irányító hatóság

5 Európai Unió Működéséről szóló Szerződés

utóellenőrzés keretében csak a 2021. január 31. napjáig megindított Kbt. 115. § szerinti eljárásokat vizsgálhatja elszámolhatósági szempontból.

Az ellenőrzések részletszabályait a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet XVI. fejezete tartalmazza.

Részletes leírás: I.4.

B. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE

5. A közbeszerzés tárgya és a műszaki leírás

A közbeszerzési eljárás megfelelő előkészítése, valamint az eljárásrend és az eljárás típusának megválasztása Ajánlatkérő felelőssége/kötelezettsége.

A közbeszerzések – általános – tárgyának meghatározása általában nem jelent problémát, mivel egy-egy beszerzés az esetek többségében egyértelműen besorolható valamelyik, a Kbt. 8. §-ában meghatározott beszerzési tárgy (árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, építési beruházás, szolgáltatási koncesszió, építési koncesszió) kategóriájába.

Az ún. vegyes beszerzések esetében: ha a közbeszerzés többféle beszerzési tárgyat foglal magában, a közbeszerzési eljárásra a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni, a Kbt. 22-24.

§-ával összhangban.

A közbeszerzés tárgyának meghatározása során:

• Ajánlatkérőnek a szerződés tárgyát és a szerződés szerinti mennyiséget a felhívásban egyértelműen meg kell határoznia úgy, hogy ezen adatok alapján az érdeklődő gazdasági szereplők megalapozottan el tudják dönteni, hogy az adott közbeszerzési eljárásban kívánnak-e részvételi jelentkezést/ajánlatot benyújtani.

• Az eljárás tárgyának meghatározásakor utalni kell a megkötendő szerződés típusára, illetve amennyiben uniós, nemzetközi vagy akár hazai támogatásból valósul meg a közbeszerzés, a projekt vagy támogatási konstrukció azonosítójára.

Építési beruházás esetén tervezésre és kivitelezésre együttesen irányuló szerződés csak kivételesen indokolt esetben alkalmazható, illetve részletesen meg kell adni ennek indokait.

Az Ajánlatkérő a felhívásban köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét (adott esetben a szerződéstervezetben foglaltaknak megfelelő mennyiségi eltérés vagy opcionális rész megadásával). A közbeszerzés tárgyát CPV6 kóddal is rögzíteni kell a felhívásban, amelynek alkalmazása segíti a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározását. A felhívásból világosan ki kell derülnie annak, hogy ajánlattevő milyen tevékenység elvégzésére köteles, és azt mekkora mennyiségben kell teljesítenie.

A közbeszerzés tárgyának meghatározásához szorosan kapcsolódó cselekmény a műszaki tartalom

(műszaki leírás) meghatározása, amely lényegében a közbeszerzés tárgyának részletes leírását

6 Közös Közbeszerzési Szójegyzék

foglalja magában. A műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák azokat a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az Ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek.

A műszaki leírás kidolgozása során kiemelten kell figyelni az alapelvek – különösen a diszkrimináció- mentesség, az egyenlő bánásmód és a verseny tisztaságának – betartására. Ennek érdekében javasolt a műszaki tartalmat úgy meghatározni, hogy arra a gazdasági szereplők minél szélesebb köre tudjon ajánlatot tenni.

• A műszaki leírásnak valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a versenyt.

• Az Ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes gazdasági szereplőket vagy árukat az eljárásból kizár vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi.

• A műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.

• A teljesítmény vagy funkcionális követelmény meghatározása esetén a követelményeket úgy kell meghatározni, hogy ezek kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését.

• Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványnak, ha ezek a leírások az Ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

• Az Ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést szerepeltetni.

Részletes leírás: III.2.1., III.2.4., III.4., IV.3.

6. A becsült érték meghatározása

A becsült érték legfőbb funkciója a közbeszerzési kötelezettség, illetve az eljárásrend meghatározása.

A közbeszerzés becsült értéke:

− a közbeszerzés megkezdésekor

− annak tárgyáért az adott piacon általában kért, illetőleg kínált

− általános forgalmi adó nélkül számított,

− teljes ellenszolgáltatás (ahol a teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét is).

A becsült érték meghatározására többek között a következő módszerek állnak rendelkezésre

1. a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése,

2. a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,

3. igazságügyi szakértő igénybe vétele,

4. szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,

5. szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis,

6. az Ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése.

+1 előzetes piaci konzultáció7

A legelterjedtebb becsült érték meghatározási módszer az indikatív ajánlatok bekérése, amely során a következők figyelembe vétele javasolt:

- az indikatív árajánlat kérés alapja: ahhoz, hogy az indikatív árajánlatok megfelelő alappal szolgálhassanak a becsült érték megállapításához, kellően részletes műszaki leírás szükséges, már az indikatív árajánlatok bekéréséhez,

- a közbeszerzési eljárás egyéb lényeges feltételeit is tartalmaznia kell az ajánlatkérésnek (pl.: teljesítési határidő, fizetési feltételek),

- megfelelő határidőt szükséges biztosítani az indikatív ajánlatok elkészítéséhez,

- olyan gazdasági szereplők részére szükséges ajánlatkérést küldeni, amelyek az ajánlatkérés tárgyát képező termékre, szolgáltatásra, építési munkára képesek ajánlatot adni (pl. a cégkivonatukban szerepel a megfelelő tevékenységi kör),

- a becsült értéket a benyújtott indikatív árajánlatok számtani átlaga alapján kell kiszámolni.

Egyetlen indikatív ajánlat nem elégséges a becsült érték megállapításához.

A becsült érték meghatározása kapcsán fontos szabály a részekre bontás tilalma (egybeszámítás). E szerint tilos a közbeszerzési eljárást a közbeszerzési szabályok megkerülésének céljával részekre bontani! Ez nem jelenti azt, hogy egy beszerzési igény ne lehetne teljesíthető több szerződés vagy több közbeszerzési eljárás útján. Ilyen esetben viszont a beszerzések becsült értékének meghatározásához az összes rész, illetve összes szerződés értékét figyelembe kell venni. A szabály alkalmazásához a Közbeszerzési Hatóság tárgybeli útmutatója nyújthat segítséget.8

A becsült érték meghatározásának cselekményeit dokumentálni szükséges, pl. jegyzőkönyv vagy egyéb írásos dokumentáció készítése útján.

Részletes leírás: III.2.2

7. Az alkalmazandó eljárásrend és az eljárásfajta kiválasztása

7 A Kbt. 28. §-a 2021. július 1-től az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: Előzetes piaci konzultációt az ajánlatkérő – más módszerek mellett – úgy is megvalósíthat, hogy a műszaki leírás tervezetét és a szerződéstervezetet az EKR-ben előzetesen közzéteszi, amelynek véleményezésére az érdeklődő gazdasági szereplők számára lehetőséget biztosít.

8 xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx-x/xxxxxx-xxxx-xxxxxx/xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxx- utmutatoi/kozbeszerzesek-tanacsanak-utmutatoja-becsult-ertek-szamitasa-reszekre-bontas-tilalma-es- beszerzesi-igenyek-mesterseges-egyesitese-targyaban

A becsült érték meghatározását követően a közbeszerzést be kell sorolni az ún. eljárásrendekbe a következők szerint:

• A becsült érték az uniós értékhatárt eléri vagy meghaladja: az uniós eljárásrend alkalmazandó (Kbt. II. része)

• A becsült érték az uniós értékhatárt nem éri el, viszont a nemzeti értékhatárt eléri vagy meghaladja: a nemzeti eljárásrend alkalmazandó (Kbt. III. része)

• A becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatárt: nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni (azonban figyelemmel kell lenni a Kbt. 4. § (3) bekezdése alapján megalkotott szabályokra és a piaci ár meghatározásának kötelezettségeire)

Koncesszió esetén a Kbt. IV. részét kell alkalmazni.

Uniós eljárásrendben bármely esetben alkalmazható a nyílt és a meghívásos eljárás.

Gyorsított nyílt és meghívásos eljárás olyan sürgős helyzetben választható, amely miatt nem lehet a Kbt. szerinti általános határidőket betartani. A rövid határidők a verseny szűkítéséhez vezethetnek, ebből fakadóan a gyorsított eljárás csak kivételesen indokolt és sürgős esetben alkalmazható. Az indokolással szemben támasztott általános követelmény, hogy a sürgősség a közbeszerzés tárgyával összefüggésben valóban fennálljon és valós indokon alapuljon (eljárás megindításának elhúzódása, korábbi eredménytelen eljárás, projektzárás nem megfelelő indokok). Gyorsított eljárás esetén is Ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia a felhívás feltételeit, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a gazdasági szereplők számára az ajánlat összeállítására.

Tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd és hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárás kizárólag a törvényben szigorúan meghatározott feltételek esetén alkalmazható. Ezek közül a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárás a verseny legnagyobb mértékű korlátozásával járó eljárástípus. Ennek megfelelően alkalmazása szigorú feltételek mellett, kivételes esetben alkalmazható és alkalmazása általában magas audit kockázattal jár.

Innovációs partnerséget a törvényben meghatározott cél fennállása esetén lehet alkalmazni.

Nemzeti eljárásrendben a nyílt és a meghívásos eljárás mellett a tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd is bármikor alkalmazható. A hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárás viszont itt is szigorú feltételekhez kötött! Árubeszerzés lefolytatására lehetőség van elektronikus licit formájában. Továbbá az eljárás szabadon kialakított beszerzési szabályok mellett történő lefolytatására is lehetőség van a Kbt. alapelveinek maradéktalan betartása mellett.

Az audit kockázat csökkentése érdekében minden esetben javasolt hirdetménnyel induló eljárás lefolytatása.

A fenti eljárásfajták alkalmazásával egyidejűleg a következő speciális beszerzési technikák is alkalmazhatók: keretmegállapodások, dinamikus beszerzési rendszer, elektronikus árlejtés, elektronikus katalógusok.

Ezek közül a leggyakoribb a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás alkalmazása. Keretmegállapodás köthető egy vagy több gazdasági szereplővel, illetve el kell dönteni, hogy a

keretmegállapodás tartalmazza-e a beszerzések valamennyi feltételét. A keretmegállapodás alapján megkötött szerződéseknek már minden feltételt tartalmaznia kell. Keretmegállapodásokkal leggyakrabban a központi beszerző szervek (pl. KEF9) eljárásai kapcsán találkozhatunk.

• Több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében az Ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megadni az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb a felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, azonban az ellenőrző szervezet álláspontja szerint javasolt minél több ajánlattevőt magába foglalnia a verseny biztosítása érdekében.

• A keretmegállapodáshoz annak időtartama alatt további gazdasági szereplők nem csatlakozhatnak.

• Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően - különösen a keretmegállapodás tárgyára tekintettel - indokolt kivételes eseteket. Ennek során mérlegelni kell, hogy az adott keretmegállapodáshoz kapcsolódó sajátosságok szükségessé teszik-e a hosszabb határozott időtartam meghatározását, és az nem aránytalanul korlátozza-e a versenyt.

• Keretmegállapodás alapján szerződés csak a keretmegállapodás időtartama alatt köthető. A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés esetén a beszerzett mennyiség/ajánlati ár nem haladhatja meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget/keretösszeget.

• Audit tapasztalatokra tekintettel keretmegállapodás megkötése esetén javasoljuk a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) vagy c) pont szerinti eljárás alkalmazását.

Részletes leírás: III/2.3.

8. A közbeszerzés útján megkötött szerződés feltételei

8.1. A teljesítés helye és időtartama

A teljesítés helyét a lehető legpontosabban kell megadni, mert ez befolyásolhatja a gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy az eljárásban részt vesznek-e, és kihatással van az árképzésre is. A felhívásban meg kell adni a teljesítés helye szerinti NUTS-kódot10 is.

Az eljárást megindító felhívásban szerepeltetni kell a szerződés időtartamát vagy a teljesítés

határidejét.

• Az ellenőrzési gyakorlat alapján a szerződés időtartamát a szerződéskötés időpontjától számítottan, napokban vagy hónapokban szükséges meghatározni (kivéve keretmegállapodás / keretszerződés esetén).

• A teljesítési határidőt a beszerzés megvalósításához szükséges, adott időigényt alapul véve kell meghatározni, amelynek időtartama nem függ a támogatási szerződés szerinti határidőtől.

9 Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság

10 Statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája, a 1059/2003/EK rendelet szerint.

• Amennyiben a teljesítési határidő időpontban történő kerül meghatározásra, kérjük, szíveskedjenek a kezdés időpontját is megadni a felhívásban.

• A kezdés időpontja kapcsán a felhívás további információi között kérjük, szíveskedjenek felhívni ajánlattevők/részvételre jelentkezők figyelmét arra, hogy a kezdő időpont az eljárás befejezésének változó időpontjára tekintettel módosulhat.

Részletes leírás: III.4.1.5, III.7.

8.2. Biztosítékok

A biztosítékok három csoportját különböztetjük meg:

• Teljesítéssel kapcsolatos Kbt. szerinti biztosítékok: teljesítési biztosíték, jólteljesítési biztosíték, bármely egyéb célból kikötött biztosíték (Kbt. 134. § (2)-(8) bekezdés).

• Szerződést megerősítő Ptk. szerinti biztosítékok: foglaló, kötbérek, jogvesztés kikötése (Ptk. Hatodik Könyv XXVI. Fejezet)

• Az alvállalkozó teljesítésével kapcsolatos biztosítékok építési beruházás esetén: teljesítési biztosíték, jólteljesítési biztosíték (322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése szerint).

Ajánlatkérő köteles meghatározni a nyújtandó biztosítékokat és azok rendelkezésre bocsátásának módját. A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények, illetve a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő biztosíték köthető ki. A biztosíték nyújtási kötelezettség egyszeri, és nem folyamatos 5%-on tartást jelent.

• A teljesítési biztosítékot javasolt úgy előírni, hogy azt az ajánlattevő legkésőbb a teljesítési igazolás kiadásának napjáig köteles fenntartani.

• A hibás teljesítéssel kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték rendelkezésre bocsátása a szerződés teljesítésének időpontját11 megelőzően nem követelhető meg.

• A jótállási időszakon „túlnyúló” biztosíték – megfelelő ajánlatkérői indoklás mellett - csak akkor írható elő, ha a rendelkezésből egyértelműen kiderül, hogy az csak az okirati formában nyújtott (különösen bankgarancia esete) biztosítékra vonatkozik, egyebekben a biztosíték a biztosított cselekmény bekövetkeztekor felszabadításra kerül.

Szállítói előleg alkalmazása esetén előleg visszafizetési biztosíték is kérhető. Ilyen esetben felhívásban kell rögzíteni, hogy az előleg-visszafizetési biztosítéknak mely időponttól meddig szükséges rendelkezésre állnia (helyesen: az előlegbekérő dokumentum benyújtásától az előleggel történő elszámolásig).

Részletes leírás: III.8.1.

8.3. Jótállás és kötbér

11 A szerződés teljesítésének időpontja a Kbt. 135. § (1) bekezdés szerinti teljesítésigazolás kiadása.

A szerződésben adott esetben jótállás, illetve kötbér is kiköthető.

A jótállás minden esetben hibás teljesítésért való felelősséget, és elsősorban a hiba helyrehozására irányuló kötelezettséget jelenti. Míg a szavatossági igény érvényesíthetősége a hibás teljesítésen alapuló szerződésszegés általános polgári jogi következménye, addig a szolgáltatás nyújtója főszabály szerint nem köteles jótállást vállalni.

Ha Ajánlatkérő jótállás vállalását írja elő, úgy Ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy az a Ptk. vagy az ágazati jogszabály rendelkezéseinek megfelelő legyen, illetve annak terjedelme ne legyen aránytalanul terhes az ajánlattevőre.

A kötbér szerződést megerősítő biztosíték, amely abban az esetben érvényesíthető, ha a nyertes ajánlattevő olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.

• A kötbérek mértékének meghatározása esetében Ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a bírói gyakorlat által elfogadott maximum mértékre (30%).

• A kötbérek minimumát tekintve Ajánlatkérőnek olyan mértéket kell meghatároznia, amely alkalmas a kötbér, mint biztosíték szerepének betöltésére, tehát kellő súlyú joghátrányt jelent.

• A hibás teljesítési kötbérre a Ptk. szabályai irányadók (6:186. §)

Részletes leírás: III.9.

8.4. Finanszírozási feltételek

A felhívásnak tartalmaznia kell az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást.

Ha Ajánlatkérő részszámlázás lehetőségét biztosítja, egyértelműen ki kell derülnie, hogy ajánlattevő milyen ütemezésben, hány részszámla benyújtására jogosult. Bizonyos építési beruházások esetén a részszámlázás kötelező.

A felhívásnak utalnia kell arra, hogy Ajánlatkérő a szerződés szerinti kifizetéseket a Ptk. 6:130. § alapján teljesíti.

Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az Ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított – teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb kettőszázötvenmillió forint előleg igénybevételének lehetőségét biztosítani. Az előleg fizetését e kötelezően biztosítandó mértékben az Ajánlatkérő nem teheti függővé a szerződő fél részéről biztosíték nyújtásától.

Ajánlatkérő maga is dönthet úgy, hogy előleget biztosít ajánlattevők részére, pl. árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén, vagy ha az építési beruházás időtartama nem haladja meg a 2 hónapot. Ha az előleg mértéke a 10%-ot meghaladja, javasolt, hogy Ajánlatkérő azzal kapcsolatban előleg-visszafizetési biztosítékot is írjon elő.

Uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói előleg biztosítására kerülhet sor, amelyre különösen a Kbt. 135. § (9) bekezdése, valamint a 272/2014 (XI.5.) Korm. rendelet 118/A- 119.§ és az 1. melléklet 134.4. pontja irányadó.

Részletes leírás: III.10.

8.5. Különleges szerződéses feltételek

Az Ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, környezetvédelmi, illetve az innovációt ösztönző feltételeket határozhat meg. Az ilyen szerződéses feltételeket az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, a részletes feltételek az egyéb közbeszerzési dokumentumokban is megadhatóak.

Amennyiben az Ajánlatkérő a szerződés teljesítésére vonatkozóan különleges feltételeket határozott meg, akkor rendelkezni kell arról, hogy ezek betartását Ajánlatkérő miként kívánja ellenőrizni és milyen negatív jogkövetkezmény(eke)t fűz azok teljesítésének elmaradásához, mely negatív jogkövetkezmény(ek) nem lehet(nek) csupán névleges(ek) vagy elhanyagolható(k), azaz kellő súlyú joghátrányt kell biztosítani(uk), ellenkező esetben a feltételek nem lesznek kikényszeríthetőek, mely az Európai Bizottság által lefolytatott auditok tapasztalatai alapján aggályosnak tekinthető.

Ezen feltételek mindig kifejezetten csak az adott szerződés teljesítéséhez kapcsolódhatnak, azon nem terjeszkedhetnek túl úgy, hogy általában az ajánlattevő működésére vonatkozó feltételt fogalmazzanak meg.

Részletes leírás: III.17.1.3.

9. A kizáró okok meghatározása

Kizáró ok alatt olyan körülményt értünk, amely fennállása esetén az érintett szereplő kizárandó a közbeszerzési eljárásból. Az alkalmazandó kizáró okokat előzetesen meg kell határozni a felhívásban.

A kötelező kizáró okokat minden esetben elő kell írni.

A fakultatív (választható) kizáró okok esetén az Ajánlatkérő választhat, hogy azokat vagy azok valamelyikét előírja-e. Az előírt kizáró okokat Ajánlatkérő köteles alkalmazni.

- Uniós eljárásrendben a kötelező kizáró okok körét a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdése, a fakultatív kizáró okokat, pedig a Kbt. 63. § (1) bekezdése tartalmazza12.

- Nemzeti eljárásrendben csak a Kbt. 62. § (1) bekezdés h)–k) és m) pontjaiban található kizáró okokat kell előírni, a többi választható kizáró oknak minősül.

12 2021. február 1-vel hatályát veszíti a Kbt. 62. § (1) bekezdés g), p) és q) pontja, továbbá módosul a Kbt. 62.

§ (1) bekezdés h) és j), valamint a 63. § (1) bekezdés a) és b) pontja, a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok alkalmazhatóságával kapcsolatban pedig a 62. § új, (1a) bekezdéssel egészül ki.

Ajánlatkérő a Kbt. 62-63. §-ában foglalt kizáró okokon túl további kizáró okokat nem írhat elő.

Ajánlatkérő az előírt kizáró okokkal kapcsolatban azok igazolási módját is meg kell, hogy jelölje, összhangban a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet szabályaival. Uniós eljárásrendben a kizáró okok kapcsán első körben az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumba (EEKD) foglalt nyilatkozat benyújtását kell előírni. Főszabály szerint az igazolások benyújtása csak a nyertes ajánlattevőtől (illetve bizonyos esetekben az eljárás második helyezettjétől, illetve a további legkedvezőbb ajánlattevő(k)től) kérhető. Igazolás azonban nem kérhető olyan esetben, ha az Ajánlatkérő közvetlenül hozzáfér az érintett kizáró ok hiányát igazoló adatbázishoz, és a gazdasági szereplő ennek elérhetőségét az EEKD-ban megjelölte.

Részletes leírás: III./11.

10. Az alkalmassági feltételek meghatározása

Az Ajánlatkérő alkalmassági követelményeket a következők vonatkozásában határozhat meg:

a) gazdasági és pénzügyi helyzet;

b) műszaki és szakmai alkalmasságra;

c) a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés.

Ajánlatkérő csak indokolt és kivételes esetben tekinthet el attól, hogy a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó alkalmassági feltételt előírjon, és csak akkor, ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges. Az a) és c) pont szerinti alkalmassági követelmény előírása nem kötelező. 2021. február 1-től nemzeti eljárásrendben nem kötelező alkalmassági követelmény előírása, a Kbt. 115. § szerinti eljárásban13 pedig nem írható elő alkalmassági követelmény.

Fontos, hogy az Ajánlatkérők az eljárás előkészítése során gondosan felmérjék, mit várnak el, illetve milyen kötelezettségeknek kell megfelelniük a gazdasági szereplőknek a szerződés teljesítése során, és a szerződés teljesítésével kapcsolatban elengedhetetlen feltételeket tükröző alkalmassági minimumkövetelményeket alkalmazzák. Az alkalmassági követelmények a szerződés teljesítésére vonatkozó minimális képességeket jelentik, azaz olyan feltételeket, amelyek hiányában egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésére vonatkozó képessége jogosan kétségbe vonható.

• Különösen fontos a diszkrimináció-mentesség, az egyenlő bánásmód, az arányosság

és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek betartása.

13 A Kbt. 2021. február 1. xxxxxx hatályba lépő módosítása értelmében, ha a beszerzés részben vagy egészben európai uniós alapokból finanszírozott, úgy a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásfajta nem alkalmazható.

• Az alkalmassági feltételeket tehát úgy kell meghatározni, hogy azok a szerződés tárgyára vonatkozzanak, összhangban legyenek az Ajánlatkérő igényeivel és semmiképpen sem szűkítsék indokolatlan mértékben a versenyt.

• További fontos szempont, hogy az előírt követelmények a jogszabályoknak megfeleljenek, valamint, hogy az alkalmassági követelmény és az igazolási mód összhangban legyen a felhívás egyéb pontjaival (különösen a beszerzés tárgyával és mennyiségével).

Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek, illetve azon alkalmassági követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet és a felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt, melynek igazolása érdekében az ajánlattevő e szervezet erőforrására (is) támaszkodik.

A kizáró okokhoz hasonlóan a felhívásban az alkalmassági követelmények igazolási módját is meg kell, jelölni. Uniós eljárásrendben az alkalmassági követelmények kapcsán első körben az EEKD-ba foglalt nyilatkozat benyújtását kell előírni, majd főszabály szerint az igazolások benyújtása csak a nyertes ajánlattevőtől (illetve bizonyos esetekben az eljárás második helyezettjétől, illetve a további legkedvezőbb ajánlattevő(k)től) kérhető. Igazolás itt sem kérhető olyan esetben, ha az Ajánlatkérő közvetlenül hozzáfér az érintett alkalmassági követelmény meglétét igazoló adatbázisokhoz, és a gazdasági szereplő ennek elérhetőségét az EEKD-ban megjelölte.

Gazdasági és pénzügyi alkalmasság

• Pénzügyi intézménytől legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított kettő év vonatkozásában kérhető nyilatkozat.

• Számviteli beszámoló előírása csak akkor megengedett, ha az szükséges a szerződés teljesítéséhez, összefüggésben van az adott beszerzés tárgyával és megalapozott következtetést lehet levonni belőle az ajánlattevő pénzügyi-gazdasági alkalmasságára vonatkozóan.

• Az árbevétel vonatkozásában legfeljebb három mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozó információ kérhető.

• Ajánlatkérő jogosult kizárólag a teljes árbevételről, vagy kizárólag a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételről vagy mindkettőről szóló nyilatkozat benyújtását előírni, amelyek maximális mértéke (3 évre vonatkozóan összesen):

o Teljes árbevétel esetén a becsült érték 100%-a

o A beszerzés tárgyából származó árbevétel esetén a becsült érték 75%-a

• Bár az Ajánlattevő igazolhatja alkalmasságát szakmai felelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolás, javasolt azonban, hogy az Ajánlatkérő a beszerzés tárgyához igazodó szakmai felelősségbiztosítást kizárólag a nyertestől követelje meg, azaz ne írja elő alkalmassági követelményként (különösen építési beruházás esetén, ahol a nyertesnek

mindenképpen rendelkeznie kell felelősségbiztosítással) tekintettel arra, hogy audit tapasztalatok alapján ez a kikötés indokolatlanul korlátozó lehet.

Műszaki és szakmai alkalmasság

• Referencia: árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított megelőző három év (építési beruházás esetén öt év) legjelentősebb szállításainak / szolgáltatásainak / építési beruházásainak vonatkozásában kérhető referencia, azonban, ha a megfelelő szintű verseny biztosításához szükséges, akkor a megelőző hat évben (építési beruházás esetén nyolc évben) teljesített szállítások, szolgáltatásokat is figyelembe vehetők.

o A referencia tárgya kizárólag olyan tevékenységekre vonatkozhat, amely kapcsolódik a felhívásban szereplő beszerzés tárgyához.

o Az érték és mennyiség tekintetében a referencia előírás maximuma: az eljárás becsült értékének, illetve mennyiségi meghatározás esetében közbeszerzés mennyiségének 75 %-a.

o Érvényesíteni kell a műszaki egyenértékűség elvét: a referencia tárgyának meghatározásakor fontos, hogy a meghatározás legyen kevésbé specifikus, illetve a teljesítési képesség szempontjából egyenértékű teljesítéseket szem előtt tartva kerüljön meghatározásra

• Műszaki, technikai felszereltség: ennek bemutatása általánosságban előírható, azonban Ajánlatkérő nem írhatja elő olyan eszközök rendelkezésre állásának igazolását az ajánlattétel feltételeként, amelyek a beszerzés konkrét tárgyához csak általánosságban kapcsolódnak. Ajánlatkérőnek továbbá a műszaki felszereltségre vonatkozó előírást úgy kell megfogalmaznia, hogy az ne tartalmazzon túlzottan speciális eszközöket.

• Szakemberek: előírható azon szakemberek megnevezése, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetése, akiket Ajánlatkérő be kíván vonni a teljesítésbe, illetve akik a szerződés teljesítéséért felelősek, feltéve, hogy ezeket az ajánlatok értékelése során nem értékelik.

o Az Európai Bizottság a közbeszerzési auditok során jellemzően aggályosnak, a versenyt aránytalanul szűkítőnek találta, ha az Ajánlatkérő négynél több, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelte meg az ajánlattétel feltételeként.

o A piaci verseny szükségtelen szűkítésének elkerülése érdekében törekednie kell az Ajánlatkérőnek arra, hogy a további szakemberek bevonását a szerződés teljesítéséért felelősséget vállaló, a teljesítést megszervező, elvégző nyertes ajánlattevőre bízza (pl. ha a szakember bevonása eleve kötelező vagy annak szükségessége evidens).

o Szakmai tapasztalatként csak a szerződés teljesítésével kapcsolatos elvárás engedhető meg (lásd. III./00.0.0.0. pont)

• Tanúsítvány: árubeszerzés esetén előírható (figyelemmel az áru jellegére, mennyiségére, rendeltetésére) elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvány benyújtása, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra

történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak. Szabványra/tanúsítványra hivatkozás esetén az egyenértékűséget biztosítani kell.

o Ha az Ajánlatkérő tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia.

o Az Ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait.

• Statisztikai állomány: a Kbt. lehetőséget ad az alkalmasság előző három évre vonatkozó, éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással.

o Az audit megállapítások alapján a statisztikai létszámra vonatkozó követelmény vizsgálata versenyszűkítő hatást okozhat.

o A 2018. november 29-i Kbt. módosítás nem korlátozza a teljesítés során igénybe vett alvállalkozók teljesítésben való részvételének arányát, így az ellenőrző szervezet álláspontja szerint az alkalmassági követelmény előírása nem indokolt.

• Mintapéldány: árubeszerzés esetén előírható a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetve fényképének bemutatásával, amelynek hitelességét az Ajánlatkérő felhívására igazolni kell. Alapvetően nem javasolt a beszerzendő áru leírása, mintapéldány, valamint fénykép bemutatása alkalmassági követelményként történő előírása. (lásd. III./00.0.0. pont)

• Környezetvédelmi és minőségbiztosítási intézkedés: erre lehetőség van a Kbt. szerint, azonban általában nem javasolt előírni.

o a környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási intézkedések igazolásával/tanúsításával való rendelkezés alkalmassági követelményként történő előírása felveti az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésének kérdését, ugyanis a tanúsítvány „beszerzése” indokolatlan többlet terhet róhat az eljárásban egyébként még csak érdeklődő gazdasági szereplőkre.

o A környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási intézkedések igazolásával/tanúsításával történő rendelkezés alkalmassági követelményként történő előírása esetében javasolt, hogy az Ajánlatkérő a megjelölt tanúsítást/igazolást csak a nyertes ajánlattevőtől követelje meg, szerződéses feltételként.

o Amennyiben mégis előírásra kerül ilyen feltétel, fontos az igazolás egyenértékűségének biztosítása.

Szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság

Ez az alkalmassági követelmény az ajánlattevőre, mint gazdasági szereplőre vonatkozóan írható elő, nem pedig az ajánlattevő által a teljesítésbe bevonni kívánt, és az alkalmassági körében megjelölt szakemberekre.

Ajánlatkérő építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői vagy mérnöki szolgáltatás esetében köteles előírni a beszerzés tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés követelményét (vagy nem magyarországi gazdasági szereplők esetén azzal egyenértékű engedélyt, tagságot vagy nyilvántartásban való szereplést). Ajánlatkérő uniós eljárásrendben az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők vonatkozásában, köteles előírni az Étv.14 szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményét (vagy nem magyarországi gazdasági szereplők esetén azzal egyenértékű engedélyt, tagságot vagy nyilvántartásban való szereplést).

Részletes leírás: III./12.

11. Az értékelési szempontok

A felhívásban meg kell határozni az ajánlatok értékelési szempontjait, amelyre a következő lehetőségek vannak:

⮚ legalacsonyabb ár,

⮚ a legalacsonyabb költség, amelyet az Ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani, vagy

⮚ a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan - különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális - szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel.

A legalacsonyabb ár szempontjának alkalmazása korlátozott, és csak akkor alkalmazható, ha csak konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg a beszerzési igénynek, és egyéb minőségi jellemzők nem befolyásolják gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását.

Az ajánlati árat nettó formában kell értékelni, figyelemmel arra, hogy a bruttó ajánlati ár értékelése alapelvi sérelemhez (pl. esélyegyenlőség) is vezethet.

A legjobb ár-érték arány alkalmazása esetén meg kell adni az alkalmazandó szempontokat és azokhoz tartozó súlyszámot. Alszempontok alkalmazása esetén azok súlyszámát is meg kell adni.

Az értékelési szempontoknak minden esetben a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk, nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az Ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, biztosítaniuk a közbeszerzési alapelvek betartását, különös tekintettel az átláthatóság, a diszkrimináció-mentesség, az egyenlő bánásmód és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvekre. Az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága (azonban lehetőség van pl. a szakemberek minimum követelményen felüli többlet tapasztalatának értékelésére). Továbbá az értékelési szempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.

14 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

• Az ellenszolgáltatás mértéke, mint értékelési szemponthoz kapcsolódó súlyszám árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén – az uniós auditok tapasztalataira tekintettel - nem lehet kevesebb, mint a súlyszámok összegének 60 %-a.

• Építési beruházás esetén kivitelezésre vagy kivitelezésre és az ahhoz kapcsolódó tervezésre együtt irányuló építési beruházás esetén a legjobb ár-érték arány, valamint a minőségalapú kiválasztás szempontjának érvényre juttatása érdekében az ajánlati ár az értékelés során 70%-os arányban vehető figyelembe.

Az értékelés módszerének alkalmasnak kell lennie arra, hogy a biztosítsa a jogszerű, átlátható és objektív értékelést. Nem javasolt a pontkiosztás vagy a sorba rendezés módszerének alkalmazása. Továbbá, az igen-nem típusú értékelési módszer (magas súlyszám és széles ponttartomány esetén) alkalmas lehet a verseny korlátozására. Ilyen esetben az indokolásban alátámasztani szükséges, hogy az arányosítás módszere műszaki szempontból nem lehetséges. A ponthatárok meghatározásával kapcsolatban felhívjuk figyelmüket, hogy valamennyi értékelési szempont esetében azonosnak kell lennie a kiosztható pontszám alsó és felső határának. Valamennyi értékelési szempont tekintetében az értékelés során kiosztható pontszám alsó határát 0 pontban szükséges meghatározni.

Tipikusan problémák az értékelési szempontokkal kapcsolatban:

• A jogértelmezési gyakorlat értelmében pl. a teljesítési határidőre, a teljesítési biztosítékokra, a kötbérekre, a fizetési határidőre, jótállásra stb. vonatkozó értékelési szempontok nem minősülnek minőségi szempontoknak.

• Szubjektív értékelési szempontokat mellőzni szükséges.

• A teljesítési határidő értékelési szempontként történő előírása indokolt esetben, kizárólag árubeszerzés esetén lehetséges.

• Hátrányos helyzetű munkavállaló bevonására vonatkozó súlyszám az audit tapasztalatokra tekintettel nem haladhatja meg az 5%-ot. (Ld. III./00.0.0.0. pont)

• Szakemberek értékelése esetén, az alkalmassági követelményen (ha meghatározásra került) felüli többlettapasztalat értékelhető. Az alkalmasság keretében kért (alap) szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmény és az értékelés során figyelembe vett ezen felüli, többlet tapasztalati idő között nem lehet „kihagyás”. A szakemberek létszámára vonatkozó értékelési szempont vonatkozásában minden esetben indokolást kell benyújtani. (Ld. III./00.0.0.0. pont)

• Szakmai ajánlat értékelése esetén előírásának objektív módon értékelhető tényezőkön kell alapulnia, elvárás, hogy az Ajánlatkérő rögzítse a megajánlások összevetésének alapját képező, és figyelembevételre kerülő szakmai jellemzőket. (Ld. III./00.0.0.0. pont).

• Azon értékelési szempontok tekintetében, ahol egyértelműen meghatározható a műszaki minimumkövetelmény, javasolt, hogy Ajánlatkérő az ehhez képest vállalt többlet műszaki tartalmat értékelje.

• Főszabály szerint a zöld szempontok alkalmazását az irányelvek és a Bizottság zöld közbeszerzésről szóló kézikönyve15 keretei között támogatottak. A szempontoknak minden

15 xxxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx/xxx/xxxxxx_xxxxxxxx_xx.xxx

esetben objektív és a szerződés teljesítésekor mérhető és számonkérhető előírásként kell megjelenniük. Közúti járművásárlás esetén a 48/2011. (III.30.) Korm. rendelet irányadó.

• ISO tanúsítvány/egyenértékű rendszer nem értékelhető, mivel ez alkalmassági követelménynek minősül.

• Nem megengedett a pótalkatrész, mint értékelési szempont alkalmazása.

Részletes leírás: III.13.

12. Az ajánlattételi határidő és a bontás

Az ajánlati felhívásban az Ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt a törvényben az egyes eljárástípusokra meghatározottnál rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi határidőt mindig úgy kell meghatározni, hogy – tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre jelentkezők által benyújtandó dokumentumok körére – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat összeállításához és benyújtásához.

Tekintettel arra, hogy a folyamatba épített ellenőrzés miatt a felhívás feladásának időpontja előre pontosan nem látható, az ajánlattételi határidő sem állapítható meg még napra, dátumra pontosan az ellenőrzés e szakaszában.

Az EKR rendelet16 szerint az ajánlattételi és részvételi határidő munkanapokon reggel nyolc és délután tizenhat óra közötti időszakra eső időpontban határozható meg. Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.

Részletes leírás: III.15., III.16.

13. A felhívásban közzétett egyéb információk

A további információk között vannak olyan rendelkezések, amelyek feltüntetése minden esetben kötelező a felhívásban, a Kbt. 50. § (2) bekezdése nyújt iránymutatást a kötelezően feltüntetendő információk tekintetében. Más rendelkezések szerepeltetése Ajánlatkérő döntésén múlik, azonban felhívjuk figyelmüket a karakterkorlátozásra, melyre tekintettel a nem kötelezően feltüntetendő információkon felüli adatok, információk feltüntetése a közbeszerzési dokumentumokban javasolt, azonban azon adatok feltüntetése, amely a gazdasági szereplők érdeklődését befolyásolja, szükséges röviden rögzíteni.

• Ha a szerződéstervezet tartalmaz olyan előírást, amely lehetővé teszi a szerződés meghosszabbítását, akkor a felhívás erre vonatkozó releváns pontjában ezt jelezni kell. A szerződés meghosszabbítását minden esetben indokolni szükséges, továbbá arányosnak kell lennie az eredeti szerződés időtartamával. A felhívásnak röviden tartalmaznia kell a meghosszabbításra vonatkozó feltételeket, amelynek összhangban kell lennie a szerződéstervezetben foglaltakkal.

16 Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet

• Projekttársaság: Az eljárást megindító felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell.

• Az ajánlat nyelve: az Ajánlatkérő jogosult meghatározni azokat a nyelveket, amelyeken a magyar nyelv mellett benyújtható az ajánlat. A magyar nyelv kizárása nem megengedett.

• Ajánlati kötöttség: Ajánlattevő ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Kérjük, az ajánlati kötöttség időtartamát a folyamatba épített ellenőrzésre tekintettel 60 napban szíveskedjenek meghatározni.

• Kérjük, hogy a felhívásban a További információk között rögzíteni, hogy a benyújtott Ajánlatnak felolvasólapot kell tartalmaznia, amely feltünteti az Ajánlattevő nevét és székhelyét/lakóhelyét, valamint azokat a főbb számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont alapján értékelésre kerülnek.

• Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a Kbt. 73. § (4) bekezdés szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni.

• Opcionális előírások a felhívásban: ajánlati biztosíték, kapcsolattartási forma, hiánypótlás, konzultáció és helyszíni bejárás, minősített ajánlattevőkre vonatkozó szigorúbb feltételek, különböző devizák forintra történő átváltásáról szóló rendelkezések, közös ajánlattételre vonatkozó előírások, képviseleti jogosultságra vonatkozó előírások, szakmai ajánlatra vonatkozó rendelkezések, a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt eredménytelenségi ok előírása, alvállalkozók igénybevétele, felelősségbiztosítás, gyártói nyilatkozat benyújtása, egyéb igazolások, feltételes közbeszerzésre vonatkozó információk. (Ld. III./17.3 pont)

o az ajánlati biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének bekezdés szerinti megsértése esetére az Ajánlatkérőnél előreláthatólag felmerülő költségek mértékére tekintettel kell megállapítani. (A KFF 1-1,5 %-ot fogad el legfeljebb, de egyedileg vizsgálja annak érdekében, hogy ne legyen versenykorlátozó hatása a biztosíték előírásának.)

o A szakmai ajánlat – még abban az esetben is, ha nem képezi az értékelés részét – azáltal, hogy a felhívásban az Ajánlatkérő kötelezően előírja annak benyújtását, az abban foglaltak szerződéses kötelemmé (szerződés részévé) válnak. Így a szakmai ajánlatban előírtaktól – például előírt ütemtervtől vagy munkamódszertől – való eltérés esetén szerződés módosítás kezdeményezése szükséges, mely magas auditkockázattal jár.

o A szakmai ajánlattal kapcsolatos általános tapasztalat, hogy az indokolatlanul összetett szakmai ajánlat az ajánlattevők ajánlatának felesleges érvénytelenségét eredményezi. Kérjük, hogy az ilyen szakmai ajánlattal kapcsolatos előírásokat (különösen ütemtervek csatolásának kötelezettségét) töröljék, és a benyújtását kizárólag a nyertes ajánlattevőtől a szerződés megkötésére követeljék meg. Amennyiben az Ajánlatkérő nem kívánja az előírást törölni, objektív tényeken alapulóan be kell mutatnia az előíráshoz kapcsolódó előnyöket, ajánlatkérői érdekeket (ütemterv esetén elfogadható az indikatív ütemterv csatolásának kötelezettsége).

o Az ellenőrző szervezet álláspontja szerint az árazott költségvetés a szakmai ajánlat része, azonban a Kbt. biztosította keretek között hiánypótoltatható.

• Amennyiben az adott közbeszerzés tárgya tervezési vagy mérnöki szolgáltatás vagy építési beruházás, a felhívásban meg kell jelölni a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 11. §-ára vagy

26. §-ára történő hivatkozást, illetve meg kell jelölni a felelősségbiztosítás mértékét és terjedelmét. (Ld. III./00.0.00. pont)

• Az ellenőrző szervezet a gyártói nyilatkozat benyújtására vonatkozó előírást nem tartja elfogadhatónak, figyelemmel arra, hogy ezen előírás jelentős mértékben korlátozhatja a versenyt és sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. Amennyiben Ajánlatkérő indokolásában továbbra is ragaszkodik a gyártói nyilatkozat benyújtásához, az erre vonatozó előírás az esetben fogadható el, ha a gyártó mellett a forgalmazótól származó nyilatkozat benyújtását is elfogadja Ajánlatkérő. Ajánlatkérő azonban nem írhatja elő, hogy a nyilatkozatnak az adott eljárásra kell vonatkoznia.

• Feltételes közbeszerzés indítható, ha az Ajánlatkérő valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése esetén az eljárást eredménytelenné nyilvánítja (pl. nem nyer el uniós támogatást). Nem elfogadott, ha az Ajánlatkérő feltételes közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni, és az ebből eredő fedezeti bizonytalanságot feltételes mennyiség előírásával kívánja rendezni.

• Nem felel meg a Kbt. rendelkezéseinek és uniós audit szempontból is kockázatot hordoz, ha csupán a szerződés egyes elemeinek hatályba lépése függ a támogatás elnyerésétől, mivel így – hasonlóan a beszerzés mennyiségi meghatározásánál alkalmazott nagyobb mértékű százalékos eltérés esetéhez – megnő az ajánlattétel során nem tervezhető elemek száma, ami torzítja az ajánlattevők közötti versenyt, kihat az ajánlattételi képességre. Ilyen esetben javasolt, hogy feltételes mennyiség előírása helyett Ajánlatkérő biztosítsa a részekre történő ajánlattétel lehetőségét, és a fedezettel nem rendelkező részeket Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján folytassa le.

Részletes leírás: III.17.

14. A felhívást kiegészítő dokumentumok

A felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumok a következők:

- szerződéstervezet

- az ajánlat és a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők részére szükséges információkról szóló tájékoztatás

- az ajánlat és részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke

- az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintája

- igazolás- és nyilatkozatminták

14.1. A szerződéstervezet

Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése során főszabályként szerződéstervezetet készít, amelyet az eljárást megindító felhívás feladásának vagy megküldésének időpontjától köteles rendelkezésre bocsátani. Tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd, vagy uniós értékhatár alatti,

árubeszerzés és/vagy szolgáltatás megrendelés tárgyú eljárás esetén lehetséges az Ajánlatkérő által ismert szerződéses feltételek meghatározása is.

Kiemelten fontos a felhívásban szereplő információk és a szerződéstervezet szövege közötti összhang biztosítása!

A szerződés tartalmának meghatározása körébe tartozik minden olyan rendelkezés rögzítése, amely a szerződés teljesítésére kihat. Figyelemmel kell lenni a szabályozásban előírt kötelező és lehetséges tartalmi elemekre, illetőleg vannak tilos, jogszabályba ütköző rendelkezések is.

Részletes leírás: V.

14.2. A műszaki leírás

Az egyéb dokumentumok tájékoztató részében között kap helyet a műszaki leírás, amely a közbeszerzés tárgyának részletes meghatározása. A műszaki leírásra a közbeszerzés tárgyának meghatározásával kapcsolatos információk relevánsak.

Részletes leírás: III.2.4., IV.3.

14.3. Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (EEKD)

Az EEKD egy, az Európai Unióban használt iratminta, amely a kizáró okok hiányának és alkalmassági követelményeknek előzetes, nyilatkozat útján történő igazolására szolgál.

Az EEKD-val – az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintájának a dokumentáció részeként történő kiadásával - kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségeket az 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 2. §-a tartalmazza.

Részletes leírás: IV.4.

KÖZBESZERZÉSI FELÜGYELETÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG KÖZBESZERZÉSI FELÜGYELETI

FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKSÉG

I. BEVEZETÉS

1 Az útmutató célja

Jelen Útmutató célja, hogy az uniós források felhasználásával történő közbeszerzések 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerint a folyamatba épített minőségellenőrzése során szakmai elvárásokat fogalmazzon meg, illetve segítséget nyújtson Ajánlatkérő szervezetek részére az európai uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások előkészítéséhez, a minőségellenőrzési eljárás során benyújtott dokumentumok elkészítéséhez, a tipikus hibák elkerüléséhez és a közbeszerzési alapelvek betartásához.

2 Fontosabb jogszabályok

Rövidítés	Jogszabály megnevezése
Kbt.	a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
Ptk.	a polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Pp.	a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
Pft.	a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról 2009. évi LXXXV. törvény
2006. évi V. törvény	a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet	a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet	az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
48/2011. (III.30.) Korm. rendelet	Közúti járművásárlás esetén kötelező a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról szóló 48/2011. (III.30.) Korm. rendelet
16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet	a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet	az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet	a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet
307/2015. (X.27.) Korm. rendelet	a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015 (X. 27.) Korm. rendelet
321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet	a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet
322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet	az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet
424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (EKR Rendelet)	az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet
257/2018. (XII.18.) Korm. rendelet	a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet
314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet	Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló
44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet	a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet
40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet	40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról

3 Jelmagyarázat

Tipikus hibák

Példatár

Az adott kérdéssel kapcsolatban releváns figyelemfelhívás.

4 A folyamatba épített ellenőrzés

A folyamatba épített ellenőrzés célja az európai uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások közbeszerzési, jogi szempontú vizsgálata, ahol különös figyelem hárul a közpénzek felhasználásának megfelelőségére. Ezen felül kiemelten fontos az európai uniós közbeszerzési szabályoknak és alapelveknek történő megfelelés biztosítása annak érdekében, hogy csökkenthető legyen az uniós forrásfelhasználás során a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságok száma és ezáltal megelőzhető legyen a forrásvesztés (pénzügyi korrekciók17).

Felhívjuk Ajánlatkérő szervezetek figyelmét, hogy az ellenőrzésre csak a következő esetekben kerül sor:

• árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén az európai uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű eljárások,

• építési beruházás és építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű eljárások.18

Kivételt képeznek ez alól azon közbeszerzési eljárások, melyek a Kbt. 19. § (4) bekezdése következtében leválasztásra kerültek, és nemzeti eljárásrendben kerültek megindításra (ebben az esetben utóellenőrzésre kerülhet sor).

A folyamatba épített ellenőrzés szempontjából az egybeszámított becsült érték összege az irányadó, kivéve keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás 2. része esetén, amikor a második rész becsült értéke az irányadó.19 A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 15/A. § szerint a folyamatba épített ellenőrzés a közbeszerzésekért felelős miniszter feladata. A folyamatba épített ellenőrzésnek három szakasza van, a minőségellenőrzés, a szabályossági ellenőrzés, valamint adott esetben a szerződésmódosítás véleményezése. Az eljárás lezárultát követően utólagos ellenőrzésre kerül sor a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 101–106. §-ban vagy a 108. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegése esetén, amely során az eljárást támogathatósági, elszámolhatósági,

17 xxxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxx_xxxxxx/xxxxxxx/xxxxxxxx/xxxxxxxx/0000/XX_xxxxxxxxxxx_xx_xxxxxxxxxxxxxx_xxxxx_XX.xxx 18 A főszabály alól kivételt képeznek a Kbt. 3. sz. mellékletében található szolgáltatások, amelyek a Kbt. 21. § (2) bekezdése akkor is nemzeti eljárásrendben irányadóak, ha egyébként a beszerzés értékére tekintettel az uniós eljárásrend szabályai lennének alkalmazandóak. Tekintettel arra, hogy a KFF ellenőrzése értékhez, nem eljárásrendhez kötött, így bizonyos szolgáltatás megrendelések esetén is találkozhatunk nemzeti eljárásrenddel.

19 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 97. § (3) bekezdés

valamint műszaki szempontból az irányító hatóság, közbeszerzési-jogi szempontból a közbeszerzésekért felelős miniszter ellenőrzi.

Folyamatba épített ellenőrzés esetén először a Monitoring és Információs Rendszeren (MIR rendszer) keresztül Ajánlatkérő az irányító hatóság támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú minőségellenőrzését kezdeményezi a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően. Az irányító hatóság a közbeszerzési dokumentumok beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megküldi a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételeit Ajánlatkérő részére, vagy a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát. Abban az esetben, ha az irányító hatóság az észrevételeit küldi meg, akkor Ajánlatkérő a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételek alapján módosítja a közbeszerzési dokumentumokat. Az irányító hatóság az észrevételek alapján módosított közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő 5 munkanapon belül megküldi a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát, és erről tájékoztatja a közbeszerzésekért felelős minisztert.

Ajánlatkérő a támogató tartalmú nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a MIR rendszeren keresztül a közbeszerzési dokumentumok központi, a közbeszerzésekért felelős miniszter általi ellenőrzését.

A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 101/A. § (1b) bekezdése szerinti esetben nincs helye a 101. §

(5) bekezdésében meghatározott ellenőrzés lefolytatásának.

Hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetében a fentiektől eltérően a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően kezdeményezi Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok közbeszerzési- jogi ellenőrzését a közbeszerzésekért felelős miniszternél a MIR rendszeren keresztül. Ebben az esetben a támogathatósági, elszámolhatósági ellenőrzésre a kifizetési igénylés ellenőrzése során kerül sor.

A közbeszerzésekért felelős miniszternek 15 munkanap áll rendelkezésre a közbeszerzési-jogi ellenőrzés elvégzésére. Legkésőbb 10 munkanapon belül jelentés vagy az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítvány készül.

Ajánlatkérő a jelentésben foglalt észrevételek alapján módosítja a közbeszerzési dokumentumokat. Amennyiben a jelentésben foglaltakkal nem ért egyet Ajánlatkérő, részletes indokolást nyújt be. Az észrevételek átvezetésére és az indokolás benyújtására rendelkezésre álló határidő 5 munkanap a jelentés közlésétől számítva.

Abban az esetben, ha a módosított közbeszerzési dokumentumokat vagy részletes írásbeli indokolását nem küldi meg a közbeszerzésekért felelős miniszter részére az eljárás megindítására vonatkozó jelentés megküldésétől számított húsz munkanapon belül Ajánlatkérő, akkor a közbeszerzésekért felelős miniszter az ellenőrzést tanúsítvány kibocsátása nélkül - Ajánlatérő értesítése mellett - lezárja.

A módosított közbeszerzési dokumentumok benyújtását követően a közbeszerzésekért felelős miniszter a rendelkezésre álló 15 munkanapos határidőből a még fel nem használt időtartamon belül

az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványt állít ki, és erről tájékoztatja Ajánlatkérőt. A tanúsítvány tartalma lehet támogató, feltétellel támogató vagy nem támogató.

Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok véglegesítését a tanúsítványban foglaltak alapján elvégzi. A közbeszerzési eljárás abban az esetben indítható meg, ha a közbeszerzésekért felelős miniszter a közbeszerzési dokumentumokat ellenőrizte, és erről támogató tartalmú, vagy feltétellel támogató tartalmú eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványt állított ki. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító végleges dokumentumokat az irányító hatóság, valamint a közbeszerzésekért felelős miniszter részére legkésőbb a közbeszerzési eljárás megindítását követő 5 munkanapon belül megküldi. Amennyiben az irányító hatóság vagy a közbeszerzésekért felelős miniszter nem ért egyet a dokumentumok tartalmával, azok beérkezését követő 7 munkanapon belül dönt a szabálytalansági eljárás kezdeményezéséről.

Tervpályázati eljárások ellenőrzésére a közbeszerzésekért felelős miniszter által nem kerül sor, annak ellenőrzése – feltöltés esetén – visszautasításra kerül.

5 Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) használata

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) a Miniszterelnökség által üzemeltetett központi közbeszerzési nyilvántartás és a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolítását támogató informatikai rendszer.

Az EKR alkalmazásával és működésével kapcsolatos szabályokat a Kbt., az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (EKR Rendelet), valamint az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló 40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet tartalmazza.

Az EKR Rendeletben foglalt szabályokat a közbeszerzési eljárásban és a koncessziós beszerzési eljárásban (a továbbiakban: közbeszerzési eljárás), továbbá a tervpályázati eljárásban kell alkalmazni. A rendelet szabályai a Kbt. 117. §-a szerinti közbeszerzési eljárásban is alkalmazandóak, amennyiben az EKR rendeletben szabályozott eljárási cselekményre az eljárásban sor kerül.

Keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás második része esetében a keretmegállapodásban rögzítetteknek megfelelően kell a kommunikációt végezni.

Az EKR-ben történő elektronikus kommunikációra, valamint a kivételi körökre a Kbt. 40. § - 41/C. § rendelkezései az irányadóak.

Az EKR használata, regisztráció

Az EKR használatához a rendszerben az arra jogosult személy részéről történő regisztráció szükséges. A regisztrációra vonatkozó részletes szabályokat az EKR Rendelet 6. §-a tartalmazza.

Ajánlatkérő kötelezettsége a közbeszerzési eljárása előkészítése során, hogy minden esetben ellenőrizze,

• szerepel-e az ajánlatkérői nyilvántartásban,

• a nyilvántartásban Ajánlatkérő 2015. évi CXLIII. törvény szerinti besorolását megjelölte-e,

• hivatalos neve megegyezik-e a nyilvántartásban lévő névvel,

• nemzeti/EKR azonosítója, adatai egyeznek-e a nyilvántartásban szereplő adatokkal.

Az Ajánlatkérő a Kbt. 26. § (1) bekezdése szerinti bejelentési vagy változásbejelentési kötelezettségét az EKR-ben történő regisztráció, vagy adatmódosítás útján teljesíti. A Közbeszerzési Hatóság az Ajánlatkérő szervezet regisztrációját az EKR-ben ellenőrzi és hagyja jóvá.

A minőség-ellenőrzés szempontjából releváns dokumentumok, amelyeket az Ajánlatkérő az EKR-ben köteles közzétenni:

− a közbeszerzési terv, valamint annak módosítása;

− hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Közbeszerzési Hatóságnak megküldött minden dokumentum, valamint a közbeszerzési dokumentumok és az ajánlatok bontását követően a bontásról készült jegyzőkönyv (Kbt. 103. § (6) bekezdése),

− a Kbt. 115. § szerinti eljárás esetén a Kbt. 115. § (7) bekezdés szerinti dokumentumok (az eljárást megindító felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők neve és címe, valamint az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv).20

Az EKR-ben megtett nyilatkozatokkal szembeni követelmények:

Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, abban az esetben a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, azonban - a Kbt. 41/A. § (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem követelhető meg elektronikus aláírás alkalmazása.

Abban az esetben, ha az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre a dokumentum benyújtható:

− a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában, vagy

− a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is.

20 A Kbt. 2021. február 1. xxxxxx hatályba lépő módosítása értelmében, ha a beszerzés részben vagy egészben európai uniós alapokból finanszírozott, úgy a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásfajta nem alkalmazható.

Ahol az EKR az ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra elektronikus űrlapot biztosít, az Ajánlatkérő ezen dokumentumokat az elektronikus űrlap alkalmazásával köteles létrehozni.

Az EKR-ben megtett nyilatkozatokkal szembeni követelmények:

Az Ajánlatkérő nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.

Kivételt képez ez alól: az Ajánlatkérő előírhatja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a Pp. 325. § szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.

Felolvasólap, üzleti titok

Az EKR-ben az Ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként kell kötelezően létrehoznia a felolvasólap mintáját.

A(z) részvételre jelentkező/ajánlattevő a felolvasólapot az elektronikus űrlap formájában köteles a részvételi jelentkezés/ajánlat részeként kitölteni.

A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza.

Kizáró okok, alkalmasság igazolása

Az alkalmasság és a kizáró okok igazolására nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott.

Ebben az esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során.

Ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.

6 Az eljárás más nevében történő lefolytatása

A Kbt. 29. § (1) bekezdés alapján az ajánlatérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy közbeszerzési eljárást folytasson le a nevében. Ez nem eredményezheti azt, hogy a meghatalmazást adó ajánlatkérő megkerülje a Kbt. alapján rá irányadó szabályok alkalmazását (például nem eredményezheti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogosulatlan alkalmazását).

Több ajánlatkérő együttesen is megvalósíthat egy közbeszerzést úgy, hogy maguk közül egy ajánlatkérőt bíznak meg azzal, hogy a közbeszerzési eljárást lefolytassa. A fenti esetekben ugyanakkor az eljárást megindító felhívásban egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő más ajánlatkérő nevében, vagy akár több ajánlatkérő nevében jár el.

Amennyiben a közbeszerzési eljárás lebonyolítására minden részes ajánlatkérő nevében, közösen kerül sor, akkor az ajánlatkérők együttesen felelősek a Kbt. szerinti kötelezettségeik teljesítéséért.

Amennyiben nem minden érintett ajánlatkérő nevében kerül sor az eljárás lefolytatására, akkor az ajánlatkérők csak a közös részek tekintetében tartoznak együttes felelősséggel.

Amennyiben Ajánlatkérő más Ajánlatkérő nevében is végzi a beszerzést, úgy csatolni szükséges a másik feltüntetett Ajánlatkérővel történő együttműködés alapját képező megállapodást, jogszabályi kötelezést stb. Továbbá mind a felhívásban, mind a dokumentációban ismertetni szükséges a másik feltüntetett Ajánlatkérővel történő együttműködés alapját. E körben felhívjuk a figyelmet a Kbt. 29. § (1) vagy (2) bekezdésére.

II. MINŐSÉGELLENŐRZÉS KEZDEMÉNYEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK

1 Az ellenőrzéshez benyújtandó dokumentumok köre

A minőségellenőrzéshez szükséges minden dokumentumot a MIR rendszerbe kell feltölteni.

AZ ELLENŐRZÉSHEZ MINDIG SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK:

⮚ Felhívás (az eljárást megindító felhívás), mely az EKR-ben került kitöltésre

⮚ keretmegállapodás megkötésére irányuló második része esetén a keretmegállapodásban foglaltak szerint az ajánlattételi felhívás;

⮚ Közbeszerzési dokumentumok

o a szerződéstervezet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az Ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni;

o az ajánlat és a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők részére szükséges információkról szóló tájékoztatás, valamint az EKR rendszerből exportált közbeszerzési dokumentumok (űrlapok, csatolandó nyilatkozatok jegyzéke, nyilatkozatösszeállító);

o az EKR rendszerből exportált előkészítő iratok, alapadatok;

o az ajánlat és részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke; valamint

o az egységes európai közbeszerzési dokumentum (EEKD) mintája az EKR-ben létrehozott űrlap használatával.

⮚ Műszaki leírás (a közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki leírás, kivéve, ha az eljárást megindító felhívásban került meghatározásra)

⮚ A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 101/B. § alapján az 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti támogató tanúsítvány (amennyiben releváns)

⮚ Közreműködő Szervezet/Irányító Hatóság nyilatkozata, azonban engedélyköteles építési beruházás esetén az építési engedélyt szükséges csatolni

⮚ Keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás második része szerinti eljárás esetében az aláírt keretmegállapodás (amennyiben a keretmegállapodásos eljárás első részét is az Ajánlatkérő – és nem a központi beszerző szervezet – folytatta le, valamint, ha a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás 1. részét nem a KFF ellenőrizte); továbbá

– amennyiben releváns az adott, az Ajánlatkérő saját hatáskörében lefolytatott eljárása esetében úgy – a központi beszerző szervezet jóváhagyása. A becsült értéket alátámasztó termékkosár és a keretmegállapodás első részének teljesülési szintjének ellenőrzését igazoló dokumentum benyújtása is szükséges.

⮚ Nyilatkozat a tárgyi eljárás becsült értékének összegéről (részajánlattétel biztosítása esetén a részenkénti becsült érték összegéről)

Továbbá opcionális részt vagy mennyiségi eltérést tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész/mennyiségi eltérés értékét is bele kell érteni, tehát az

opcionális rész/mennyiségi eltérés becsült értékét is szükséges külön feltüntetni, illetve a becsült értékbe beleszámítani.

⮚ Egybeszámítási nyilatkozat, figyelemmel a Kbt. közbeszerzés értékének meghatározására vonatkozó előírásaira, mely tartalmazza Ajánlatkérő nyilatkozatát a Kbt. 19. § (3) bekezdésére tekintettel az egybeszámított becsült érték összegéről és az esetlegesen egybeszámítandó eljárás(ok) tárgyáról, becsült értékéről és megindításának adatairól. Továbbá a nyilatkozaton szükséges feltüntetni a beszerzés Kbt. szerinti becsült értékét, a szerződéshez rendelt elnevezést és a projekt azonosítószámát, és csatolni Ajánlatkérő nyilatkozatát, valamint ennek alátámasztására a megvizsgált eljárások listáját a részekre bontás tilalmának figyelembevételéről

⮚ Közbeszerzési terv (az eljárás megindítását és az azt megelőző naptári év tekintetében)

⮚ Közbeszerzési szabályzat vagy felelősségi rend oly módon, hogy az tartalmazza a Kbt. 27. §

(1) bekezdés szerinti adatokat is

⮚ A bírálóbizottsági tagok megbízólevele/kijelölését tartalmazó okirata oly módon, hogy az általuk képviselt szakértelem megállapítható legyen, valamint összeférhetetlenségi nyilatkozataik (adott esetben a megbízás elfogadását tartalmazó nyilatkozatot, például, ha a közbeszerzési szabályzat rendelkezik arról, hogy írásban el kell fogadni a megbízást)

⮚ A döntéshozó(k) összeférhetetlenségi nyilatkozata(i)

⮚ Fedezetigazolás (kivéve, ha a Kbt. 53. § (6) bekezdés szerinti az eljárás)

Felhívjuk figyelmüket, hogy a fedezetigazolás nem megfelelő abban az esetben, amennyiben az kizárólag arra vonatkozó információt tartalmaz, hogy a fedezet rendelkezésre áll, azonban nem került megjelölésre benne a fedezet mértéke. Ilyen esetben ismételten be kell nyújtani a – teljeskörű – fedezetigazolást. Amennyiben az eljárás esetében biztosított a részekre történő ajánlattétel lehetősége, a rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékét részenként is szükséges megadni. A rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét nettó értékben is kérjük megadni, továbbá a fedezetigazolás a nettó ajánlati ár feletti teljes díjat is tartalmazza (kapcsolódó költségek).

A fentieken túlmenően:

ÁRUBESZERZÉS, SZOLGÁLTATÁSMEGRENDELÉS ÉS SZOLGÁLTATÁSI KONCESSZIÓ esetén:

- Piackutatásra vonatkozó dokumentumok

- Becsült érték meghatározásának módszertana, és annak Kbt. 28. § (2) bekezdése szerinti dokumentálása

ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS ÉS ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓ esetén az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges még:

- Annak igazolása, hogy a bírálóbizottság valamely tagja a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet

4. § (1)-(2) bekezdése szerint az építési beruházás tárgyában az adott szakterületen szerzett

szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, valamint nyilatkozat, hogy milyen módon vesz részt az eljárásban.

- Árazatlan költségvetés,

- Építési engedély (adott esetben),

- A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti dokumentumok,

- Amennyiben releváns, a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 2. és 3. melléklete szerinti dokumentumok.

AZ ELLENŐRZÉSHEZ SZÜKSÉGES EGYÉB DOKUMENTUMOK:

⮚ kétszakaszos eljárások esetén mindkét szakasz dokumentumai (részvételi felhívás, részvételi felhívást kiegészítő dokumentumok, ajánlattételi felhívás, ajánlattételi felhívást kiegészítő dokumentumok)

⮚ versenypárbeszéd esetén mindhárom szakasz dokumentumai (részvételi felhívás, ismertető, ajánlattételi felhívás, ajánlattételi felhívást kiegészítő dokumentumok)

⮚ Xxxxxxxxxxx eredményéről összefoglaló nyilatkozat, amelyben Ajánlatkérő alátámasztottan bemutatja, hogy az általa meghatározott műszaki tartalom nem versenyszűkítő és hány gazdasági szereplő részvételét teszi lehetővé a közbeszerzési eljárásban, illetve hány termék felel meg az előírásoknak

Felhívjuk Ajánlatkérő figyelmét, hogy az ellenőrzésre benyújtandó dokumentumokat megkülönböztető és az adott dokumentum tartalmára jellemző megfelelő elnevezéssel kell feltölteni a MIR rendszerbe.

III. AZ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS

1 A közbeszerzés alapelvei

A közbeszerzési eljárás alapvető célja, hogy a Kbt. által rögzített szabályok betartása mellett, a közbeszerzési alapelvek tiszteletben tartásával a közpénzek hatékony és transzparens elköltése során az ajánlatkérő szervezet által igényelt műszaki tartalom beszerzésre kerüljön.

A közbeszerzési eljárással kapcsolatos valamennyi cselekmény során kiemelkedően fontos az uniós és hazai alapelvek betartása. Emlékeztetjük az Ajánlatkérőket, hogy a tételes jogszabályi rendelkezéseken felül az uniós és hazai ellenőrző szervek szigorúan ellenőrzik az alapelvek betartását. A közbeszerzésekben alkalmazandó uniós alapelveket a 2014/24/EU irányelv 18. cikke, valamint hazai szinten a Kbt. 2.§-a fekteti le.

Uniós szinten a közbeszerzési eljárások alapját az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) belső piacra vonatkozó rendelkezései, különösen az áruk- és szolgáltatások szabad áramlása, valamint a letelepedés szabadsága képezik. Ezek biztosítása érdekében valamennyi uniós tagállamban (vagy olyan államban akivel az EU-nak közbeszerzés tárgyú egyezménye van) letelepedett21 gazdasági szereplőt egyenlő- és diszkrimináció-mentes bánásmódban kell részesíteni, és a közbeszerzési eljárások során átlátható és arányos módon kell eljárni. E mellett tilos a verseny mesterséges korlátozása. Ezen alapelvek alapján tehát nem szabad a közbeszerzési eljárást olyan módon kialakítani, hogy az hátrányos helyzetbe hozza a nem magyarországi gazdasági szereplőket vagy a gazdasági szereplő valamely csoportját.

Uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárások esetén különösen fontos továbbá a hatékony és felelős pénzgazdálkodás uniós alapelvének betartása.

A Kbt. 2. § (7) bekezdése, továbbá kimondja, hogy a törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. Az alapelveket tehát kötelező figyelembe venni különösen az eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés teljesítése, illetve a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárások során is.

2 A közbeszerzés tárgya, becsült értéke és a megfelelő eljárásfajta kiválasztása

Közbeszerzés tárgya lehet árubeszerzés,22 építési beruházás,23 szolgáltatásmegrendelés,24 illetve építési koncesszió25 és szolgáltatási koncesszió26 megkötésére koncessziós beszerzési eljárást kell

21 Ide kell érteni

22 Kbt. 8. § (2) bekezdés

23 Kbt. 8. § (3) bekezdés

24 Kbt. 8. § (4) bekezdés

25 Kbt. 8. § (5) bekezdés

26 Kbt. 8. § (6) bekezdés

lefolytatni. Közbeszerzési eljárás folyhat uniós,27 illetve nemzeti,28 eljárásrendben.29 Az alkalmazandó eljárásrend meghatározása a közbeszerzési értékhatárok, illetőleg bizonyos esetekben a beszerzési tárgy30 alapján történik.31

2.1 A közbeszerzés tárgya szerinti minősítés, a választott eljárásrend

A közbeszerzési eljárás megfelelő előkészítése, valamint az eljárásrend és az eljárás típusának megválasztása Ajánlatkérő felelőssége/kötelezettsége.

A Kbt. 3. § 22. pontja szerint közbeszerzés előkészítése az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése, mind a közbeszerzési eljárás előkészítéséhez tartozik. A Kbt. 28. § (4) bekezdése szerint az Ajánlatkérő - a közbeszerzési eljárás előkészítése során is - köteles minden szükséges intézkedést megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében. A Kbt. 46. § (1)-(2) bekezdése pedig a közbeszerzési eljárás előkészítése során is megköveteli az írásbeli dokumentálást a visszakereshetőség és ellenőrizhetőség érdekében.

Ajánlatkérő az eljárásrend és eljárásfajta megfelelő megválasztásához:

- az eljárást a megfelelő közbeszerzési tárgy (közbeszerzési szerződés tárgya – Kbt. 8. §), illetve (adott esetben) az eljárást a közbeszerzés fő tárgya szerint minősíti (Kbt. 22-24. §);

- a közbeszerzés tárgyának (egybeszámított) becsült értéke alapján kiválasztja az eljárás megindításához megfelelő eljárásrendet;

- jogalaphoz kötött eljárásfajta alkalmazása esetében vizsgálja, hogy teljesülnek-e a törvényben meghatározott feltételek.

2.1.1 Eljárás tárgyának meghatározása

A közbeszerzési eljárás tárgyának meghatározása szoros összefüggésben van a műszaki leírás megfelelőségével.

Ajánlatkérőnek a szerződés tárgyát és a szerződés szerinti mennyiséget a felhívásban egyértelműen meg kell határoznia úgy, hogy ezen adatok alapján az érdeklődő gazdasági szereplők megalapozottan el tudják dönteni, hogy az adott közbeszerzési eljárásban kívánnak-e részvételi jelentkezést/ajánlatot benyújtani.

27 Lásd Kbt. Második rész 28 Lásd Kbt. Harmadik rész 29 Kbt. 21. §

30 Kbt. 21. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján a 3 melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatások igénybevételére irányuló közbeszerzési eljárások esetében – ide nem értve a koncessziós beszerzési eljárásokat – a Harmadik részt alkalmazva kell eljárni. Kbt. 21. §

(3) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján a koncessziós beszerzési eljárások esetében a Negyedik részt alkalmazva kell eljárni.

31 Az uniós értékhatárokat az irányelvek tartalmazzák. Az értékhatárok a nem eurót használó országok valutáiban kétévenként az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a nemzeti értékhatárok évente a költségvetési törvényben jelennek meg. A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető.

Fentieken túlmenően felhívjuk a figyelmet arra, hogy az eljárás tárgyának meghatározásakor utalni kell a megkötendő szerződés típusára, illetve amennyiben uniós, nemzetközi vagy akár hazai támogatásból valósul meg a közbeszerzés, a projekt vagy támogatási konstrukció azonosítójára.

2.1.2 A közbeszerzési tárgy helyes kiválasztásának lépései

A gyakorlati jogalkalmazás során általában akkor merülnek fel jogértelmezési kérdések, ha a beszerzés tárgya nem egyértelműen árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, építési beruházás vagy építési, illetve szolgáltatási koncesszió.

A vegyes beszerzések esetében látszólag egyszerű szabályt alkalmaz a Kbt.: „ha a közbeszerzés többféle, a 8. § (2)–(4) bekezdései szerinti beszerzési tárgyat foglal magában, a közbeszerzési eljárásra a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni”.

Ezt az alapvető szabályt a Kbt. az alábbi, speciális esetekre vonatkozó szabályokkal egészíti ki:

- ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatást, valamint ezektől eltérő további szolgáltatást is magában foglal, vagy a közbeszerzés tárgya szolgáltatást és árubeszerzést is magában foglal, a beszerzés fő tárgyát a legmagasabb értékű beszerzési tárgy jelenti;

- ha a közbeszerzés építési és szolgáltatási koncessziót foglal vegyesen magában, a koncessziós beszerzési eljárásra a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni;

- többféle szolgáltatásra vonatkozó koncessziót foglal vegyesen magában, a koncessziós beszerzési eljárásra a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni.

Gyakori kérdések és tipikus hibák a vegyes beszerzésekkel kapcsolatban:

- értékhatárok alkalmazása, eljárásrend megválasztása: mivel a vegyes beszerzések esetében a fő tárgy szerinti szabályokat kell alkalmazni, az értékhatárok szerinti eljárásrendi besorolást is a fő tárgy szerint kell elvégezni, de ez nem járhat azzal, hogy az Ajánlatkérő mesterségesen összevon egy építési beruházásával más beszerzési tárgyakat (tipikus példa: bútorok beszerzése és beszerelése egy építési beruházás fő tárgyú közbeszerzési eljárás esetében) és ezáltal a kisebb értékű beszerzési tárgyra külön nem folytat le, vagy nem az irányadó eljárási rezsimnek megfelelően folytat le közbeszerzési eljárást.

- alkalmassági követelmények főszabály szerint32 előírása: az alkalmassági követelmények előírása esetében is érvényesül az a szabály, hogy a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni, vagyis az alkalmassági követelményeket is a fő tárgynak megfelelően lehet csak előírni.

- ingó dolog bérlete: gyakori hiba, hogy az Ajánlatkérők a bérleti (vagy egyéb használati, hasznosítási jog vásárlására vonatkozó) jogviszonyt szolgáltatásmegrendelésként értelmezik.

2.1.3 A közbeszerzési eljárás tárgya meghatározásának lépései:

1. A közbeszerzés több beszerzési tárgyból áll-e?

1.1. Nem: ebben az esetben a beszerzési tárgynak megfelelően kell előkészíteni az eljárást

1.2. Igen: ebben az esetben azonosítani kell a beszerzési tárgyakat

2. Beszerzési tárgyak azonosítása

3. Az egyes beszerzési tárgyak becsült értékének meghatározása

4. A fő tárgy kiválasztása az egyes beszerzési tárgyak becsült értéke alapján (a közbeszerzés fő tárgyát a magasabb becsült értékkel rendelkező beszerzés alapján kell meghatározni)

5. Az eljárás előkészítése a fő tárgy alapján, vagy annak megállapítása, hogy a fő tárgy alapján nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni.

2.2 Becsült érték meghatározása, egybeszámított becsült érték33

A becsült érték legfőbb funkciója a közbeszerzési kötelezettség, illetve az eljárásrend meghatározása.

Ajánlatkérő a becsült érték meghatározásával képes eldönteni, hogy egy adott beszerzési igény a Kbt. hatálya alá tartozik-e, azaz terheli-e az Ajánlatkérőt közbeszerzési kötelezettség. Amennyiben igen, a becsült érték szolgál iránymutatásul a tekintetben, hogy a beszerzés tárgya alapján milyen eljárásrendben szükséges a közbeszerzési eljárást lefolytatni.

A közbeszerzés becsült értéke:

− a közbeszerzés megkezdésekor

− annak tárgyáért az adott piacon általában kért, illetőleg kínált

− általános forgalmi adó nélkül számított,

− teljes ellenszolgáltatás (ahol a teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét is).

32 Az építési beruházás kivitelezése és tervezése egy eljárás keretében történő beszerzése esetében fennálló speciális szabályok

5.1.1 pontban kerültek rögzítésre.

33 Kbt. 16-19. §

A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.

Tekintettel arra, hogy a Kbt. által ismert legsúlyosabb szankciók (pl. szerződés semmissége – Kbt.

137. § (1) bekezdés a) pont) egyértelműen a közbeszerzési eljárás lefolytatásának mellőzéséhez kapcsolódnak, a becsült érték helyes meghatározása az egyik legfontosabb ajánlatkérői teendő egy beszerzési igény felmerülését követően.

A közbeszerzési eljárások során a becsült érték meghatározása nélkül, a beszerzésre irányadó megfelelő eljárásrend behatárolása sem lehetséges, továbbá a becsült értékre vonatkozó szabályok hibás alkalmazása akár azt is eredményezheti, hogy az ajánlatkérő nem tud érvényesen szerződést kötni a nem megfelelően kiválasztott eljárásrend alkalmazása miatt. Ezen előkészítési hibát szabályozza például a Kbt. 114. § (8) bekezdése is mely rögzíti, hogy „ha az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel történő szerződéskötés esetén a szerződés értéke a becsült értéket meghaladná, és az ajánlatkérő az eljárást olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékeként ezt a szerződéses értéket határozta volna meg, az ajánlatkérő köteles az eljárást eredménytelenné nyilvánítani.”

A közbeszerzési eljárás becsült értékének meghatározásához a Közbeszerzések Xxxxxxx által „a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában” kiadott módosított útmutató34 nyújt segítséget.

A Kbt. a korábbiakhoz képest lényegesebben nagyobb hangsúlyt fektet az eljárást előkészítő tevékenységekre, melynek részeként a becsült érték meghatározására vonatkozó szabályok is részletesebbek lettek. A Kbt. 16. § (1) bekezdés alapján már nem a piacon kért, vagy kínált legmagasabb összegű ellenszolgáltatást kell alapul venni, hanem az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – teljes ellenszolgáltatást. A 2014/24/EU irányelv 5. cikk (2) bekezdése alapján bevezetett változás a korábbi jogszabályhoz képest, hogy ha az ajánlatkérő szervezet több különálló működési vagy szervezeti egységből áll, a becsült érték meghatározása során valamennyi működési egység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni, kivéve, ha egy különálló működési egység saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bír. Ez esetben ugyanis a közbeszerzés becsült értékét az érintett különálló működési egység szintjén is meg lehet határozni [Kbt. 16. § (4) bekezdés].

Az útmutató rögzíti, hogy a Kbt. 28. § (1) bekezdése különös hangsúlyt fektet Ajánlatkérő felelősségére a közbeszerzési eljárás megfelelő alaposságú előkészítése tekintetében a beszerzés tárgyának és becsült értékének pontos meghatározása érdekében. E felelősségi körben az Ajánlatkérő köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni.

34 2017. június 9. napján a KÉ 2017. évi 95. száma

2.2.1 Részekre Bontás xxxxxxx00

A részekre bontás tilalmára vonatkozó szabály értelmezése, illetve gyakorlati alkalmazása a közbeszerzési jogalkalmazás egyik, ha nem a legproblémásabb területe: „ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.”

A kérdésben javasolt a Közbeszerzési Hatóság „A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése” tárgyában tanulmányozása, illetve a xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon egy példatár is elérhető a témában. Az útmutató részletesen foglalkozik az egyes beszerzési tárgyak esetében a jogszabály értelmezésével és a vonatkozó joggyakorlattal.

2.2.2 A becsült érték számításának módja a különböző beszerzési tárgyak esetében

A Kbt. 17. §-a, valamint a 18. §-a az általános becsült érték számítási szabályoktól eltérően szabályozza bizonyos tárgyú és típusú eljárások becsült értékének számítását.

A Kbt. külön tartalmaz szabályokat a koncessziók becsült értékének megállapítására a 20. § (1)-(2) bekezdéseiben:

„(1) Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értéke a közbeszerzés megkezdésekor a koncessziós jogosult által a szerződés időtartama alatt várható, a koncesszió tárgyát képező építési beruházásból, illetve szolgáltatásmegrendelésből, valamint az ezekhez kapcsolódó árubeszerzésekből származó teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétel.

(2) Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének megállapításakor az (1) bekezdésben foglaltak mellett figyelembe kell venni különösen a következőket:

a) opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értéke;

b) a koncesszió tárgyát képező építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői által fizettet díjakból és bírságokból származó bevétel, ide nem értve az ajánlatkérő nevében beszedett díjat és bírságot;

c) az ajánlatkérő által a koncessziós jogosult részére teljesített pénzbeli ellenszolgáltatás, illetve a részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny, ideértve a közszolgáltatási kötelezettség ellátásáért fizetett díjazást és a közberuházási támogatást is;

d) harmadik személy által a koncesszió teljesítésével kapcsolatban a koncessziós jogosult részére nyújtott támogatás, illetve a részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny;

35 Kbt. 19. § (3) bekezdés

e) a koncesszió részét képező bármilyen eszköz értékesítéséből származó jövedelem;

f) a koncesszió teljesítéséhez szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áru és szolgáltatás értéke;

g) a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő jutalék vagy egyéb kifizetés;

h) a koncesszió időtartamának esetleges meghosszabbítása.”

2.2.3 A becsült érték meghatározásának Kbt.-ben nevesített módszerei36

A jelenleg hatályos Kbt., a korábbi közbeszerzési törvényektől eltérően, a 28. §-ban példálózó jelleggel felsorolja azokat a módszereket, amelyekkel a becsült érték megállapítható. Fontos azonban kiemelni, hogy az Ajánlatkérő a felsoroltakon túl is bármilyen – objektív – módszert választhat a becsült érték meghatározására.

A Kbt.-ben példálózó jelleggel nevesített becsült érték meghatározásához használható módszerek különösen:

1. a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése,

2. a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,

3. igazságügyi szakértő igénybe vétele,

4. szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,

5. szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis,

6. az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése.

+1 előzetes piaci konzultáció37

Az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor − a Kbt. 17. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével − az Ajánlatkérőnek az engedélyhez kötött építési tevékenység esetén a végleges építési engedéllyel jóváhagyott engedélyezési terv, vagy kiviteli terv vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv alapján, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült − szükség esetén a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontjára aktualizált

− költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmazza az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt. Fontos hangsúlyozni, hogy a becsült érték meghatározásához felhasznált költségvetésnek 12 hónapnál nem régebben készültnek kell lennie és a készítőnek alá kell írnia. Építési beruházás esetén tartalékkeretet is biztosíthat Ajánlatkérő, amelyet a becsült értékbe köteles Ajánlatkérő beszámítani.

Amennyiben opcionális mennyiség előírásra kerül, úgy az alapmennyiségre és az opciós mennyiségre külön-külön szükséges meghatározni a tartalékkeretet.

36 Kbt. 28. § (2) bekezdés

37 A Kbt. 28. §-a 2021. július 1-től az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: Előzetes piaci konzultációt az ajánlatkérő – más módszerek mellett – úgy is megvalósíthat, hogy a műszaki leírás tervezetét és a szerződéstervezetet az EKR-ben előzetesen közzéteszi, amelynek véleményezésére az érdeklődő gazdasági szereplők számára lehetőséget biztosít.

A fentiek közül a legelterjedtebb becsült érték meghatározási módszer az indikatív ajánlatok bekérése. Az indikatív árajánlatok bekérésével kapcsolatban megjegyzendő, hogy bár ez tűnik a legegyszerűbb és legelfogadottabb becsült érték meghatározási módszernek, az alábbi tényezőket figyelembe kell venni:

- az indikatív árajánlatok a közbeszerzés tárgya szerinti valamennyi feladatra (adott esetben kapcsolódó feladatra, pl. betanítás, szerviz) vonatkozniuk kell,

- a közbeszerzési eljárás egyéb lényeges feltételeit is tartalmaznia kell az ajánlatkérésnek (pl.: teljesítési határidő, fizetési feltételek),

- megfelelő határidőt szükséges biztosítani az indikatív ajánlatok elkészítéséhez,

- a becsült értéket a benyújtott indikatív árajánlatok számtani átlaga alapján kell kiszámolni.,

- az indikatív árajánlat kérésére irányuló megkeresés minden esetben kerüljön dokumentálásra (egyértelmű legyen, hogy kinek/kiknek került kiküldésre, milyen tartalommal és mikor, e-mail kiküldés esetén annak melléklete, a vonatkozó melléklet azonosítható legyen),

- az indikatív ajánlatok érvényességi idejére fokozottan figyelni kell (adott esetben vizsgálandó, hogy szükséges-e új (frissített) ajánlat bekérése).

Tekintettel arra, hogy a Kbt. 28. § (2) bekezdés a) pontja többes számban, indikatív ajánlatok bekérésére hivatkozik, megállapítható, hogy egyetlen indikatív ajánlat nem elégséges a becsült érték megállapításához. Javasoljuk – főként uniós forrásból megvalósítani tervezett közbeszerzési eljárás esetében – több indikatív árajánlat bekérését. Amennyiben az indikatív ajánlatok bekérésére elektronikus úton kerül sor, javasoljuk, hogy az érintett gazdasági szereplőket "titkos másolatban" szerepeltesse ajánlatkérő. Az indikatív ajánlatkérések részletes tartalmát tekintve arra is figyelni kell, hogy az egységárnak jelentősége lehet-e a közbeszerzési eljárásban, illetve vegyes beszerzések esetén arra is, hogy minden érintett általános beszerzési tárgy külön szerepeljen az indikatív ajánlatkérésben.

Példa becsült érték meghatározására: a közbeszerzési eljárás tervezett mennyisége 100.000 liter 2,8%-os zsírtartalmú tej beszerzése (literes kiszerelésben).

Ebben az esetben célszerű az indikatív ajánlatkérésben 1 l-re vonatkozó egységárat és a 100.000 literre vonatkozó összárat is feltüntetni, nettó és bruttó értékekkel együtt. A példában szereplő paraméterek alapján kiküldött indikatív ajánlatkérésekre az alábbi ajánlatok érkeznek: 1.

ajánlattevő: egységár (1 liter): nettó 189,- Ft; összár (100.000 liter): nettó 18.900.000,- Ft; 2. ajánlattevő: egységár (1 liter): nettó 199,- Ft; összár

(100.000 liter): nettó 19.900.000,- Ft; 3. ajánlattevő: egységár (1 liter): nettó 159,- Ft; összár (100.000 liter): nettó 15.900.000,- Ft. A beérkezett indikatív árajánlatokból az ajánlatkérőnek számtani átlagot szükséges számolni, összhangban a www.palyazat.gov.hu38-n közzétett segédlettel. Ennek megfelelően a példánkban szereplő közbeszerzési eljárás becsült értéke: nettó 18.233.333,33,- Ft.

2.2.4 A közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontja az alkalmazandó eljárás függvényében:

- a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja

- a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja

- a Kbt. 115. § szerinti eljárás esetén az eljárást megindító felhívás megküldésének időpontja.39

Keretmegállapodás esetében, a keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke, a megindításkor kalkulált időpontban.

2.2.5 A becsült érték meghatározásának dokumentálása40

A becsült érték meghatározásának dokumentálására vonatkozó kötelezettséget a Kbt. 28. § (2) bekezdése rögzíti.

Arra vonatkozóan, hogy Ajánlatkérő milyen módon köteles dokumentálni a becsült érték megállapítására irányuló cselekményeit, a Kbt. nem tartalmaz további előírásokat. Kérjük minden esetben jegyzőkönyv vagy egyéb írásos dokumentáció készítését a becsült érték megállapítására vonatkozóan, továbbá indikatív árajánlatok esetében az indikatív árajánlatkérés dokumentumait lementeni és a beérkezett indikatív árajánlatok beérkezésének igazolását dokumentálni.

2.3 A megfelelő eljárásfajta kiválasztása

A Kbt. 49. §-a sorolja fel az uniós eljárásrendben alkalmazható eljárásfajtákat és a Második Rész XV. fejezete tartalmazza az egyes eljárásfajták részletszabályait; míg az uniós értékhatár alatti eljárások

38 xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxxx.xxx?xxxxxxXxx00000

39 A Kbt. 2021. február 1. xxxxxx hatályba lépő módosítása értelmében, ha a beszerzés részben vagy egészben európai uniós alapokból finanszírozott, úgy a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásfajta nem alkalmazható.

40 Kbt. 28. § (2) bekezdés

felsorolását a 112. §, azok részletszabályait pedig a Harmadik Rész XVII. fejezete tartalmazza. A megfelelő eljárásfajta kiválasztásának alapja a beszerzés megfelelő rezsimbe történő besorolása a közbeszerzési értékhatárokra, illetve a részekre bontás tilalmára tekintettel.

A Kbt. Második Része (uniós eljárásrend) szerinti eljárások a következők:

- nyílt eljárás

- meghívásos eljárás

- tárgyalásos eljárás

- versenypárbeszéd

- innovációs partnerség

- hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

A Kbt. Xxxxxxxx Xxxxx (nemzeti eljárásrend) szerinti eljárások:

- az ún. szabadon kialakított eljárás

- a Kbt. Második Részében meghatározott szabályok szerint eljárás a Kbt. 114–116. §-ban foglalt eltérésekkel.

Különbséget kell tenni azonban az eljárásfajták és a sajátos beszerzési módszerek között.

Míg a nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd, innovációs partnerség, valamint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai a beszerzés lefolytatásának szabályait, a meghirdetés módját, a határidőket, a résztvevők számának lehetséges korlátozását, illetve az eljárás megindításakor a piac számára hozzáférhetővé teendő információk körét és terjedelmét adják meg, addig a keretmegállapodás, az elektronikus árlejtés, az elektronikus katalógus, a dinamikus beszerzési rendszerek beszerzési módszereket határoznak meg, amelyek az egyes eljárásfajtákon belül opcionálisan alkalmazhatók. (Nemzeti eljárásrendben a fentieken túl az elektronikus licit önálló eljárásfajtaként kerül szabályozásra)

Az eljárásfajták és a beszerzési módok a következők:

Eljárásfajták

Egyszakaszos eljárások:

- nyílt eljárás

- hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

Kétszakaszos eljárások:

- meghívásos eljárás

- tárgyalásos eljárás

- innovációs partnerség

Három szakaszos eljárás:

- versenypárbeszéd

Sajátos beszerzési módszerek

keretmegállapodások

dinamikus beszerzési rendszer

elektronikus árlejtés

elektronikus katalógusok

Amennyiben a dinamikus beszerzési rendszert központi beszerző szerv állítja fel és lehetővé kívánja tenni, hogy a rendszert más ajánlatkérő szervek is igénybe vegyék, úgy erről a dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló eljárást megindító felhívásban rendelkezni szükséges.

Az eljárások csoportosítása azok alkalmazhatósága szerint az uniós és a nemzeti eljárásrendben:

Eljárás típusa	Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések	Az uniós értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzések
nyílt eljárás	bármikor	bármikor
meghívásos eljárás	bármikor	bármikor
innovációs partnerség	törvényben meghatározott cél fennállása esetén	-
tárgyalásos eljárás	törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén	bármikor

versenypárbeszéd

törvényben meghatározott

feltételek fennállása esetén

bármikor

hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás

törvényben meghatározott

feltételek fennállása esetén

törvényben meghatározott

feltételek fennállása esetén

elektronikus licit

törvényben meghatározott

feltételek fennállása esetén

2.3.1 Gyorsított nyílt és meghívásos eljárás

A gyorsított eljárás (gyorsított nyílt és gyorsított meghívásos eljárás) alkalmazásához a jogalkotó csak azt a követelményt támasztotta, hogy olyan sürgős helyzet álljon elő, mely alapján nem lehet azokat a határidőket betartani, melyeket a Kbt. az adott eljárásfajtához kötelezően előír, egyebekben semmilyen további követelményt nem támaszt. A rövid határidők a verseny szűkítéséhez vezethetnek, ebből fakadóan a gyorsított eljárás csak kivételesen indokolt és sürgős esetben alkalmazható. Az indokolással szemben támasztott általános követelmény, hogy a sürgősség a közbeszerzés tárgyával összefüggésben valóban fennálljon és valós indokon alapuljon. Az indokolást az eljárást megindító felhívásban is rögzíteni kell. A Kbt. 107. § (5) bekezdése értelmében dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a gyorsított eljárás szabályai nem alkalmazhatóak.

Ajánlatkérő felelőssége/kötelezettsége, hogy megalapozottan hivatkozzon arra, hogy az általános közbeszerzési eljárási fajták valamelyikének alkalmazása esetében nem lenne elegendő idő a közbeszerzési eljárás lefolytatására. Ajánlatkérőnek az indokolás keretében le kell vezetnie, hogy az egyes közbeszerzési eljárásfajták alkalmazása esetében hogyan alakulnának a határidők. Amennyiben a sürgősség ténye valóban fennáll, a gyorsított eljárásfajta jogalapja jogszerű. Felhívjuk a figyelmet, hogy gyorsított eljárás esetén is Ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia a felhívás feltételeit, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a gazdasági szereplők számára az ajánlat összeállítására. Tehát amennyiben az alkalmassági követelmények vagy az értékelési szempontok túlságosan összetetten, bonyolultan kerülnek meghatározásra vagy összetett szakmai ajánlat benyújtásának kötelezettsége kerül előírásra, az ajánlattételi határidőt ebben az esetben is úgy kell meghatározni, hogy a gazdasági szereplőknek elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat összeállítására, ami adott esetben több, mint a törvényi minimum.

A részletes indokolás terjedjen ki arra, hogy az elvégzendő feladatokra figyelemmel mennyiben jelentene Ajánlatkérő számára hátrányt nem gyorsított eljárásfajta választása, valamint milyen hatással lenne - a teljesítés időtartamára tekintettel - az eljárás előkészítésének esetleges elhúzódása. Ajánlatkérő a választott eljárásfajta időigényét vesse össze a nem gyorsított nyílt eljárás lefolytatásának időigényével, ezzel alátámasztva a gyorsított meghívásos/nyílt eljárás

alkalmazásának szükségességét (az egyéb eljárásfajták során alkalmazandó határidők milyen befolyással lennének az ellátandó tevékenységek eredményes végrehajtására).

Audit tapasztalatokra tekintettel a gyorsított eljárás alkalmazására nem megfelelő indok a közbeszerzési eljárás megindításának időbeli elhúzódása, a korábbi eredménytelen eljárás lefolytatása, illetve a projektzárás időpontjára való hivatkozás.

2.3.2 Tárgyalásos eljárás és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

A tárgyalásos eljárás alkalmazására kizárólag a Kbt.-ben meghatározott körben és feltételek fennállása esetén van lehetőség, tehát kizárólag, ha:

− az Ajánlatkérő igényeit nem lehet kielégíteni a piacon azonnal rendelkezésre álló kész megoldások kiigazítása, egyéni igényekhez alakítása nélkül;

− a közbeszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz;

− a szerződés jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények vagy az ezekhez kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat;

− az Ajánlatkérő a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabványok, európai műszaki értékelés, közös műszaki előírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással; vagy

− megelőzőleg a nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy az eljárás a 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján úgy lett eredménytelen, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét.

Ajánlatkérő felelőssége/kötelezettsége a tárgyalásos eljárás indokolását az eljárást megindító felhívásban rögzíteni. Az indokolásnak olyan részletezettségűnek kell lennie, amelyből a törvényi feltételek fennállta kétséget kizáróan megállapítható. Nem elégséges az indokolás, ha csak a jogszabályhelyre történik hivatkozás, továbbá ha csak a jogszabályhely által használt fogalom kerül rögzítésre, annak konkrét – az adott közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó - tartalma azonban nem kerül megadásra. (Pl: „a közbeszerzés tárgya innovatív megoldást tartalmaz.”)

Az előzményi eredménytelen eljárásra alapított tárgyalásos eljárás esetén a jogalap alátámasztásához szükséges az eredménytelenséget bizonyító dokumentumokat is benyújtani.

Tárgyalásos eljárás esetben az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban szükséges rendelkeznie arról, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A korábbi szabályozással ellentétben 2021. február 1. napjától az ajánlatkérőnek nem csak lehetősége, hanem kötelezettsége a közbeszerzési dokumentumokban ezt a kérdést rendezni a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások:

A Kbt. kógens szabályozása szerint Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásait főszabályként a verseny nyilvánosságát biztosító hirdetményes eljárás szabályai szerint kell lefolytatnia.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a verseny legnagyobb mértékű korlátozásával járó eljárástípus. Ennek megfelelően alkalmazása szigorú feltételekhez kötött: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak azokban a taxatív módon meghatározott esetekben lehet alkalmazni, amelyeket a törvény kifejezetten rögzít.

A kivételesként alkalmazható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nem választható szabadon az Ajánlatkérő részéről, kizárólag kivételes esetben, a törvényben tételesen meghatározott szigorú törvényi feltételek fennállása esetén alkalmazható. Erre tekintettel az átláthatóság alapelve érvényesülése érdekében az Ajánlatkérőnek különös gondossággal kell megítélnie, hogy valamennyi törvényi alkalmazási feltétel fennáll-e, az Ajánlatkérőt terheli annak bizonyítása, hogy jogszerűen választotta az adott hirdetmény nélküli eljárásfajtát.

Az Ajánlatkérő által választott jogalap valamennyi feltételének teljesülnie kell a beszerzés egésze vonatkozásában, egyetlen feltétel fennállásának hiánya már nem teszi jogszerűen alkalmazhatóvá a megjelölt jogalapot.

A Kbt. 103. § alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az Ajánlatkérő köteles benyújtani – az EKR-en keresztül, annak jogszabályban meghatározott üzemzavara esetén a Közbeszerzési Hatóság honlapján megadott elérhetőségen – a Közbeszerzési Hatósághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, valamint a törvényességi ellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.

2.3.2.1. A Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti jogalap:

a) Első feltétel: a korábban lefolytatott eljárás a nyílt vagy meghívásos eljárás volt

- Első körben tehát az előzményi eljárás fajtáját szükséges ellenőrizni, más eljárási fajta eredménytelensége nem alapozhatja meg a vizsgált jogcímen alapuló eljárást.

- Ez azt is jelenti, hogy csak egyszer lehet ezen jogalapra hivatkozással hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítani. (amennyiben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárás eredménytelen lett, ismételten nem jogosult erre hivatkozással új eljárást lefolytatni)

b) Második feltétel:

i. az előzményi eljárás – a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján – azért eredménytelen, mert csak érvénytelen ajánlatokat (részvételi jelentkezéseket) nyújtottak be

vagy

ii. az előzményi eljárás – a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján – eredménytelen lett, DE oly módon, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az Ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét.

Fontos megjegyezni, hogy ezen hirdetmény nélküli eljárás tekintetében csak a fentebb megjelölt két eredménytelenségi ok alapozza meg a jogalapot.

A ii) alpont esetében szeretnénk felhívni a figyelmet a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakhoz képest egy többlettényállási elemre. A Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint eredménytelen lehet az eljárás akkor is, ha a rendelkezésre álló fedezet összege nem elég arra, hogy az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel megkösse a szerződést az Ajánlatkérő. Ehhez képes a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjához az szükséges, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat haladja meg az Ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét, és ezért legyen eredménytelen az eljárás.

c) Xxxxxxxx feltétel: a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg

- A Kbt. a lényeges változás tekintetében nem ad tételes meghatározást, ezért annak eldöntése mindig az adott közbeszerzési eljárás összes körülményének mérlegelésétől függ. De mivel a hirdetmény nélküli eljárás kivételesen alkalmazható és a Kbt. az előzmény eljárással azonos vagy ahhoz képest lényegtelen módosításához köti az eljárásfajta alkalmazását, így ha az Ajánlatkérő az eredménytelenségre hivatkozással kíván változtatni az eredeti feltételeken, úgy erre csak a versenyt lehetővé tevő (nyílt, hirdetményes) eljárásban van lehetősége.

- Első lépésben azt kell vizsgálni, hogy megváltoztak-e a közbeszerzés feltételei az előzmény eljáráshoz képest, amennyiben igen, a változások lényegesnek minősülnek-e.

- A megváltoztatott feltételeket abból a szempontból szükséges vizsgálni, hogy az új feltételek mennyiben térnek el az eredetileg előírtaktól, azok közzététele esetén akár szélesebb, akár szűkebb körben lenne-e biztosított az ajánlattétel. Amennyiben ez megállapítható, úgy a változtatás lényegesnek tekinthető.

Általában lényegesnek tekinthető az alkalmassági minimumkövetelmények, az értékelési szempontok, súlyszámok, a kizáró okok, a teljesítést lényegesen befolyásoló szerződéses feltételek változása. A súlyszámok megváltozása lényeges változtatásnak minősül, abban az esetben is, ha az adott értékelési szempont vagy meghatározott súlyszám alkalmazását jogszabály írja elő. A jogszabály módosítás miatti változások főszabály szerint nem tekinthetőek lényeges körülménynek, azonban azon módosítások, amelyek az ajánlattételt/szerződés teljesítését könnyítik vagy az alkalmassági követelmények tartalmát érintik, lényegesnek tekinthetőek (pl. Kbt. 135. § (7) bekezdése miatt előleg visszafizetési biztosíték törlése).

d) Xxxxxxxx feltétel: a nyílt vagy a meghívásos eljárás valamennyi olyan ajánlattevőjét meg kell hívni, amelyek ajánlata nem a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján lett érvénytelen.

- A fenti feltétel fennállását körültekintően kell vizsgálni. A meghívandó ajánlattevők köre az előzmény eljárás részvételi jelentkezéseinek vagy az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezésből állapítható meg. A jogalap vizsgálatához ezen dokumentumot be kell csatolni.

- Ha a meghívásos eljárás már a részvételi szakaszban eredménytelen, úgy ezen hirdetmény nélküli eljárás nem alkalmazható.

- Amennyiben az előzményi eljárásban ajánlattevők közösen tettek ajánlatot, úgy a közös ajánlattevőket egyenként kell felhívni ajánlattételre.

2.3.2.2. A Kbt. 98. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti jogalap

a) Első feltétel: a korábban lefolytatott eljárás a nyílt vagy meghívásos eljárás volt

a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogalap bemutatásának a) pontjánál leírtak irányadóak.

b) Második feltétel:

i) az eljárás a Kbt. 75. § (1) bekezedés a) pontja alapján érvénytelen

vagy

ii) alapvetően nem megfelelő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be

- alapvetően nem megfelelő ajánlat: alapvetően nem megfelelőnek kell tekinteni az ajánlatot, ha az olyan okból érvénytelen, amely alapján a szakmai ajánlat jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni az Ajánlatkérő által meghatározott igényeket és követelményeket

szakmai ajánlat: a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat – ebből fakadóan az ajánlat Tipikusan:

- 75. § (1) bekezdés b) pont szerinti eredménytelenség és 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti érvénytelenség

- ha például azért lett eredménytelen az eljárás, mert valamennyi ajánlattevőt a Kbt.

73. § (1) bekezdés b) pont alapján ki kellett zárni az eljárásból, úgy ezen jogalap nem állapítható meg.

- alapvetően nem megfelelő részvételi jelentkezés: ha a részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták vagy a részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést.

Egyéb ok esetén ezen jogalap nem áll fenn.

Tipikus hiba: amennyiben az előzmény eljárásban részajánlattétel megengedett volt, és egyes részek más más (pl: Kbt. 75. § (2) bekezdés

b) pont) eredménytelenségi okból lettek eredménytelenek, és az Ajánlatkérő valamennyi eredménytelen rész tekintetében egy hirdetmény

nélküli eljárást indít azonos (a Kbt. 98. § (2) bekezdésének b) pontjára alapított) jogcímre hivatkozva.

c) Xxxxxxxx feltétel: közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg

- A Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti jogalapnál leírtak az irányadóak.

A Kbt. 98. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében Ajánlatkérőnek legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia.

2.3.2.3. A Kbt. 98. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti jogalap

a) Első feltétel: a szerződés kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, mert fennáll valamilyen műszaki-technikai sajátosság vagy kizárólagos jog

- fontos, hogy kiderüljön, hogy a jogalap kizárólagos jog védelme vagy műszaki-technikai sajátosság miatt áll-e fenn, alapvető hiba, ha csak annyi szerepel jogcímként, hogy a Kbt. 98.

§ (2) bekezdésének c) pontja, illetve ha csak a jogszabályhely kerül megismétlésre. Az indokolásnak egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell, hogy a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárásfajtát műszaki-technikai sajátosságok vagy kizárólagos jogok védelme miatt választotta-e ajánlatkérő.

- bármelyik esetről is legyen szó, részletesen be kell mutatni azt a műszaki-technikai sajátosságot, amely miatt, vagy azt a kizárólagos jogot, amely védelme miatt a közbeszerzési eljárás eredményeként a szerződés kizárólag az adott gazdasági szereplővel köthető meg. Az indokokat dokumentumokkal is alá kell támasztani.

- a műszaki-technikai sajátosságnak vagy a kizárólagos jogok védelmének nem az Ajánlatkérő szubjektív megítélésén, hanem valamilyen objektív körülményen, jogi tényen kell alapulnia.

- a jogalapnak a beszerzés egészére, a beszerzés tárgyának minden elemére fenn kell állnia.

- a jellegénél fogva a közös ajánlattétel kizárt.

2.3.2.3.1. Műszaki-technikai sajátosság:

- E jogalap alkalmazására jogszerűen akkor kerülhet sor, ha csak és kizárólag egy meghatározott szervezettel, vagy személlyel köthető meg a szerződés és ezt a kizárólagosságot a beszerzés tárgyához kapcsolódó műszaki-technikai sajátosság teremti meg.

- Ebből fakadóan a vizsgálat elsődlegesen arra terjed ki, hogy közbeszerzési eljárás tárgyát képező munka/szolgáltatás/áru milyen olyan különös jellemzővel bír, amely miatt ez a jogalap fennállhat. A műszaki-technikai sajátosságnak a teljes beszerzési igényt le kell fednie.

- A műszaki-technikai sajátosság különös, különleges tulajdonságként, specifikumként értelmezhető, e jellemzővel a beszerzés tárgyának kell rendelkeznie, méghozzá akként, hogy ez okból a szerződés csak egyetlen szervezettel vagy személlyel legyen megköthető.

- Az Ajánlatkérőnek bizonyítania kell, hogy a beszerzési igényének csak és kizárólag a műszaki leírásban foglaltak felelnek meg, más, a közbeszerzési dokumentumban meghatározottól eltérő beszerzési tárgy erre nem alkalmas és a műszaki leírás összeállítása során a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a

közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit is tiszteletben tartotta.

2.3.2.3.2. Kizárólagos jogok védelme:

- A kizárólagos jogra alapított eljárások leggyakoribb formája a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényre alapított kizárólagos jog.

- A kizárólagos jog azonban eredhet a felek közötti szerződésből, keletkezhet hatósági/bírósági döntés alapján, illetőleg jogszabályi rendelkezés is megállapíthat kizárólagosságot. Ezekben az esetekben mindig be kell nyújtani a kizárólagosság alátámasztására szolgáló dokumentumot, illetőleg ellenőrizni kell a kizárólagosságra utaló jogszabályi hivatkozást. Kizárólagosságot alátámasztó dokumentum lehet például korábbi szerződés vagy a gyártó által kiállított nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az adott terméket Magyarországon csak egy meghatározott cég értékesíthet.

- A kizárólagos jogok védelmére az eljárás abban az esetben alapítható, ha a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban megfogalmazott teljes beszerzési igény kizárólag a fennálló kizárólagos jog érintésével valósítható meg, más személy általi teljesítés kizárólagos jogokat sértene.

- Ebből fakadóan a kizárólagos jognak a teljes beszerzési igényt le kell fednie, vagyis a kizárólagosságnak a beszerzés tárgyának egészére kell vonatkoznia, az ajánlattevő által elvégzendő valamennyi tevékenységre/munkára/stb. ki kell terjednie. Amennyiben a jogalap megléte a beszerzés tárgyának akár egy része vonatkozásában nem áll meg, úgy ezen jogalapra alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága kizárt.

- A kizárólólagos jognak továbbá a szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állnia (pl.: jellemzően „informatikai vonatkozású” beszerzések esetében a szerződés teljesítésének határideje túlnyúlik-e a vonatkozó kizárólagos jog fennálltán (tipikusan licenc beszerzés esetén)).

b) Második feltétel: Ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére

- Ajánlatkérőnek igazolnia kell, hogy beszerzési igényét más – nem, vagy kevésbé versenykorlátozó – módon nem tudja megvalósítani.

- Ajánlatkérőnek indokolnia kell, hogy a beszerzését miért nem valamely a versenyt megfelelően biztosító eljárásfajta alkalmazásával kívánja megvalósítani,

- igazolnia kell ezzel együtt azt is, hogy a beszerzési igényének miért csak az adott, műszaki- technikai sajátosság vagy kizárólagos joggal védett termék/szolgáltatás/stb. felel meg.

- Az indokolásnak objektív körülményeken kell alapulnia, valós és okszerű tényeket kell felsorakoztatnia.

- Ha az Ajánlatkérő beszerzési igénye kielégítésére létezik más lehetőség/vagy kétséget kizáróan nem állapítható meg (mert Ajánlatkérő nem tudja bizonyítani), hogy nem létezik más lehetőség, úgy az eljárásfajta alkalmazására ezen jogalap szerint nincs lehetőség.

- Nem lehet indok a jogalap alátámasztására

- a megjelölt termékek előnyös tulajdonságainak, kedvező műszaki jellemzőinek ismertetése,

- a beszerzés céljának bemutatása,

- korábbi, azonos jogalapra helyezett eljárásra való hivatkozás,

- az idő rövidsége.

c) Xxxxxxxx feltétel: verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg

- Amennyiben egy Ajánlatkérő az általános szabályok megkerülésének szándékával végzi el a közbeszerzési eljárás előkészítést úgy, hogy csak speciális eljárási rendben legyen lehetősége a beszerzési igényt teljesíteni, úgy eljárása nem lehet jogszabályszerű.

- Az ajánlatkérői előzményi magatartások – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében

– önmagukban a jogszerű eljárás fokmérői.

- Emlékeztetjük az Ajánlatkérőket az alapelvek betartására a közbeszerzések előkészítése során. Fontos, hogy az eljárás megfelelően egyen előkészítve, amely segít a tárgy minél pontosabb meghatározásában. Itt figyelemmel kell lenni különösen arra, hogy az Ajánlatkérő mindent megtegyen a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében.

- Csak az objektív kizárólagosság esetében fogadható el a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása, tehát amikor ezt a helyzetet nem maga az ajánlatkérő teremtette egy tervezett közbeszerzési eljárásra tekintettel.

2.3.2.4. A Kbt. 98. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti jogalap

a) Első feltétel: a szerződés egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, mert ez a szereplő a művészeti alkotás/művészi előadás megalkotója.

- fontos, hogy kiderüljön, hogy egy meghatározott gazdasági szereplő a művészeti alkotás/művészi előadás megalkotója,

- részletesen be kell mutatni azt a sajátosságot, amely miatt egy gazdasági szereplővel köthető meg a szerződés,

- a jellegénél fogva a közös ajánlattétel kizárt.

b) Második feltétel: a beszerzés célja egyedi művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy ajánlatkérő általi megszerzése

- a beszerzés tehát irányulhat a művészeti alkotás/művészi előadás (például köztéri szobrok) létrehozására vagy ajánlatkérő általi megszerzésére, vagy már meglévő alkotás/előadás (például színdarabokra, koncertek) létrehozására vagy ajánlatkérő általi megszerzésére

- be kell mutatni, hogy a beszerezni kívánt termék valóban művészeti alkotásnak/művészi előadásnak minősül-e.

2.3.2.5. A Kbt. 98. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti jogalap

- A Kbt. szabályozása több kötelező feltétel együttes fennállásához köti ezen eljárásfajta alkalmazását, így amennyiben egy feltétel nem áll fenn, úgy e e jogalapra való hivatkozással nem folytatható le jogszerűen a közbeszerzési eljárás. A feltételek a következők:

(i) az feltétlenül szükséges,

(ii) az előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt,

(iii) a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak,

(iv) a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az Ajánlatkérő mulasztásából, vagy az Ajánlatkérő által előidézett okból.

A fenti feltételek kapcsán figyelembe kell venni a következőket:

- Az indokolásban az ajánlatkérőnek részletesen, minden körülményre kiterjedően be kell mutatnia

o azt a helyzetet, ami miatt a rendkívüli sürgősség előállt,

o miért nem volt előre látható az ok, ami miatt a rendkívüli sürgősség előállt (ok-okozat),

o be kell mutatni (számítással alátámasztva), hogy a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők miért nem lennének betarthatóak, e körben vizsgálni kell a gyorsított eljárás alkalmazásának lehetőségét is,

o be kell mutatni továbbá azt is, hogy a beszerzési igény felmerülésétől az eljárás megindításáig milyen intézkedéseket tett – igazolva ezzel a felróhatóság hiányát.

- Ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben az ésszerűen lehetséges, lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia Ajánlatkérőnek.

- A rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása arra szolgál, hogy egy váratlanul, hirtelen, előre nem látható okból előálló rendkívüli helyzetet gyorsan megoldjon. Az eljárásfajta csak és kizárólag ennek a rendkívüli helyzetnek a megoldására alkalmazható, az ezen való túlterjeszkedés, az indokolt mértéket meghaladó beszerzési igény, illetve teljesítési időtartam nem alapozza meg az eljárásfajta jogszerűségét.

- A törvényi feltételeknek a beszerzés egészére, a teljes beszerzési tárgyra ki kell terjednie, mert ellenkező esetben az eljárásfajta választása jogsértőnek minősül.

- A rövid távon fennálló rendkívüli sürgősség nem adhat alapot arra, hogy az ajánlatkérő hosszabb távú beszerzési igényeinek kielégítésére is felhasználja ezt az eljárást (Pl: rendszeresen visszatérő beszerzések esetén ezt az eljárásfajtát csak a rendkívüli sürgősséggel érintett időtartamra lehet alkalmazni).

- Határozatlan idejű szerződések megkötése céljából ez a tárgyalási jogcím nem alkalmazható.

- Az Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megkezdésekor számolnia kell azzal, hogy közbeszerzési eljárása tekintetében nem kerül sor szerződéskötésre, ennek figyelmen kívül hagyása az Ajánlatkérő mulasztásának minősül, ebből fakadóan a közbeszerzési eljárás eredménytelensége nem tekinthető előre nem látható körülménynek.

- Önmagában nem elégséges feltétele a rendkívüli sürgősségre alapított tárgyalásos eljárásnak az, ha valamilyen (pl. pályázati kiírásban, illetve megállapodásban rögzített) határidő közeledtére alapítja Ajánlatkérő az indokolását.

- A jogorvoslati döntésekből levonható tapasztalatok alapján alapvetően vis maior esetén helytálló ezen eljárásfajta alkalmazása, vagyis amikor az ajánlatkérőn kívül álló, előre nem látott kényszerítő körülmény miatt kell váratlanul megoldani egy rendkívüli helyzetet. Ilyen kényszerítő körülmény lehet pl. a természeti katasztrófa (árvíz, földrengés), egy berendezés meghibásodása, járvány jelentkezése. Nem alkalmazható jogszerűen az eljárásfajta olyan esetekben, amikor az ajánlatkérőnek bármilyen ráhatása van a rendkívüli helyzet bekövetkezésére (pl. az ajánlatkérő döntött úgy, hogy meghatározott időpontra teljesít valamilyen kötelezettséget, vagy az ajánlatkérő késlekedett, illetve elmulasztott valamilyen intézkedést megtenni).

2.3.2.6. A Kbt. 98. § (3) bekezdése szerinti jogalap

- A nem teljesen azonos, hasonló munka nem fogadható el a jogalap jogszerű alkalmazására.

- Az „új építési munkák / szolgáltatás megrendelések” kifejezés nem előre nem látható, előzetesen nem ismert új építési munkákat/ szolgáltatás megrendeléseket, hanem az eredeti szerződés időpontjában már meghatározott, de csak egy későbbi szakaszban odaítélt építési munkákat / szolgáltatás megrendeléseket takar.

- Az Ajánlatkérő felelőssége, hogy – az átláthatóság és egyenlő bánásmód elvének betartása érdekében – az eljárást megindító hirdetményben vagy a feladat meghatározásban szerepeltesse a szerződés folyamán esetlegesen előforduló módosításokra/kiegészítő munkákra vonatkozó pontos feltételeket. E tekintetben a hasonló munkák/szolgáltatások 2014/24/EU irányelv 32. cikk (5) bekezdésében hivatkozott ismétlődése esetében alkalmazott ilyen tárgyalásos eljárás alkalmazását általában megengedő nemzeti szabályra vonatkozó általános hivatkozás nem elegendő minden egyes tárgyalásos eljárás indokolására, mivel azt eseti alapon kell vizsgálni és szigorúan kell értelmezni.

2.3.2.7. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők száma

A 2019. április 1-i Kbt. módosítás egyik kiemelten fontos szabályozása a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében, hogy a Kbt. 99. § (3) bekezdése előírja, mely eljárások esetén hány gazdasági szereplőt köteles felhívni Ajánlatkérő ajánlattételre.

„Ajánlatkérőnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

a) 98. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetében legalább három,

b) 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti esetében, ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben az ésszerűen lehetséges, lehetőség szerint legalább három,

c) 98. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetében amennyiben lehetséges, legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia.”

2.3.3 Keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás alkalmazása41

A keretmegállapodás alapján történő beszerzés két részből álló közbeszerzés: az első rész célja a keretmegállapodás megkötése, amely még nem keletkeztet a felek között teljesítési kötelezettséget, az a keretmegállapodás második részének eredményeképpen megküldött eseti megrendelés/megkötött eseti szerződés jellemzője. A két résztől függetlenül egy közbeszerzési eljárásról beszélünk, ahol az eljárás megindítása a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás megkezdésével esik egybe, így a keretmegállapodás alapján történő beszerzésre is a megindításkori jogszabályok lesznek az irányadóak. Leggyakrabban a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) vagy a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) alá tartozó keretmegállapodással találkozhatunk, ahol az első részt a KEF vagy a DKÜ, a második részt (jellemzően versenyújranyitást) valamely, a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó szervezet folytat le. Azonban más központi beszerző szervezetekkel és központosított beszerzéssel is találkozhatunk, például ha a közbeszerzés a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.

Ajánlatkérő felelőssége vizsgálni, hogy a Kbt. 31. §-a alapján központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik-e Ajánlatkérő által indítandó közbeszerzése. Azonban Ajánlatkérő adott esetben köthet saját keretmegállapodást is.

A Kbt. 3. § 18. pontja szerint „keretmegállapodás: egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget.”

A keretmegállapodás tehát olyan megállapodás, amely meghatározza azokat a lényeges feltételeket, amelyek alapján később az Ajánlatkérő és az ajánlattevő(k) között szerződéskötésre kerül sor. A keretmegállapodások alapján az Ajánlatkérőnek lehetősége lesz a nagy gyakoriságú és volumenű beszerzéseit egyszerűen, felmerülésekor lebonyolítani, magához a keretmegállapodás megkötéséhez szükséges közbeszerzési eljárás megindításakor azonban a pontos beszerzendő mennyiségeket nem kell megadnia és a keretmegállapodás szerinti teljes keretösszeg/mennyiség lehívására sem kell kötelezettséget vállalnia. Ezt követően az egyes konkrét beszerzéseket már jóval egyszerűbb formában tudja szükség esetén teljesíteni.

Az eljárást megindító felhívásban az Ajánlatkérő megjelöli, hogy az eljárás egy vagy több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás megkötésére irányul, és hogy az adott keretmegállapodás alapján beszerzés megvalósítására milyen módon vagy módokon kerülhet sor. Továbbá el kell dönteni, hogy a keretmegállapodás az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések minden feltételét tartalmazni fogja-e. Ez azért indokolt, mert az ajánlattevők ajánlatát alapvetően befolyásolja az az információ, hogy az általuk ajánlott ár és feltételek képezik-e majd a konkrét szerződés alapját, avagy sor fog kerülni egy újabb írásbeli konzultációra vagy a verseny újranyitására.

A keretmegállapodásban részes ajánlattevőket ajánlattételi, illetve szerződéskötési kötelezettség terheli. A keretmegállapodás alapján csak az eljárást megindító vagy meghirdető felhívásban

41 Kbt. 104-105. §

legalább kategória szintjén, egyértelmű beazonosítást lehetővé tevő módon azonosított Ajánlatkérők jogosultak a keretmegállapodásban részes ajánlattevőkkel szerződést kötni.

Több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében az Ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megadni az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb a felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, azonban az ellenőrző szervezet álláspontja szerint javasolt minél több ajánlattevőt magába foglalnia a verseny biztosítása érdekében.

Keretmegállapodás az eljárást megindító felhívásban jelzett meghosszabbításokat is ideértve legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően - különösen a keretmegállapodás tárgyára tekintettel

- indokolt kivételes eseteket. Ennek során mérlegelni kell, hogy az adott keretmegállapodáshoz kapcsolódó sajátosságok szükségessé teszik-e a hosszabb határozott időtartam meghatározását, és az nem aránytalanul korlátozza-e a versenyt. Az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni a hosszabb időtartam meghatározásának indokolását. Nem célszerű a keretmegállapodást túlságosan hosszú időtartamra kötni, ugyanis a keretmegállapodás hosszabb időtartamának meghatározása megkérdőjelez(het)i a hatékony és felelős gazdálkodás elvének érvényesülését az eljárásban, tehát rendkívül magas audit kockázatot hordoz magában, ugyanis az adott beszerzési tárgy tekintetében változó piaci viszonyokra a keretmegállapodás nem képes reagálni. Amennyiben ugyanis a keretmegállapodás az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződések minden feltételét tartalmazza, és így a verseny újranyitásának a hiányára tekintettel az ár a szerződés időtartama alatt „bebetonozott”, az ajánlattevőket semmi nem kényszeríti arra, hogy az adott beszerzési tárgy vonatkozásában bekövetkező piaci árcsökkenés esetén a piaci viszonyokhoz igazítsák a második részben megajánlásra kerülő ajánlati árakat.

A törvény egyértelművé teszi azt is, hogy keretmegállapodás alapján szerződés csak a keretmegállapodás időtartama alatt köthető. A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés esetén a beszerzett mennyiség/ajánlati ár nem haladhatja meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget/keretösszeget.

A keretmegállapodás tartalmazhatja az adott közbeszerzésekre vonatkozó minden feltételt. Ilyenkor a közbeszerzés a keretmegállapodás alapján egyszerűen megvalósítható, az Ajánlatkérő megrendelését a keretmegállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően, közvetlenül küldi meg az ajánlattevőnek. A több gazdasági szereplővel megkötött megállapodás esetén azonban, az egyenlő bánásmód és a verseny érvényesítése érdekében, a törvény előírja, hogy a gazdasági szereplőt, akitől az ajánlatkérő a beszerzést megrendeli a keretmegállapodásban foglalt objektív kritériumok alapján kell kiválasztani.

A megkötendő szerződések minden feltételét tartalmazó keretmegállapodások esetén is alkalmazható az egy ajánlattevővel kötött megállapodás esetén a konzultáció, a több ajánlattevővel kötött megállapodás esetén pedig a versenyújranyitás. Ezt a lehetőséget viszont előre meg kell jelölni az eljárást megindító felhívásban. Amennyiben a keretmegállapodás nem tartalmazza a leendő szerződések minden feltételét, egy ajánlattevő esetén írásbeli konzultációval, több ajánlattevő esetén pedig a verseny újranyitásával köthető szerződés. Az írásbeli konzultáció alkalmazása esetén

az ajánlattevő köteles ajánlatot tenni. A több ajánlattevővel kötött megállapodások esetén egyszerre akár több szerződés is köthető.

Xxxxx tapasztalatokra tekintettel kérjük Ajánlatkérőt, hogy szíveskedjen a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) vagy c) pont szerinti eljárást alkalmazni, tekintettel arra, hogy az egy ajánlattevővel kötött keretmegállapodás nem biztosítja a folyamatos verseny érvényesülését. Amennyiben különös érdeke fűződik a Kbt. 105. § (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatásához, úgy kérjük, szíveskedjen azt részletesen indokolni.

Ajánlatkérő a felhívás II.2.4) pontja alapján négy ajánlattevővel kíván keretmegállapodást kötni. Az ellenőrző szervezet ebben az esetben verseny szélesítése érdekében kéri a keretszám növelését, ellenkező esetben szíveskedjenek megindokolni, hogy Ajánlatkérő miért csupán négy ajánlattevővel kívánja megkötni a keretmegállapodást.

Amennyiben alacsony keretszám kerül meghatározásra, az magas auditkockázatot jelent, tekintettel a második részek/szerződések vonatkozásában a tényleges verseny hiányára és jelentősen drágíthatja az adott beszerzést.

Keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás második részét Ajánlatkérő az első rész alapján kötött szerződés (keretmegállapodás) releváns rendelkezéseivel összhangban köteles előkészíteni, lefolytatni. A keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások második részével kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy versenyújranyitás alkalmazása esetén 2021. február 1-től az ajánlatkérőnek lehetősége van a versenyújranyitásra vonatkozó közbeszerzési dokumentumokban rendelkezni arról, hogy a keretmegállapodás második részében a fordított bírálat szabályai szerint (lásd: Kbt. 105. § (6) bekezdés) jár el. Erre azonban csak a törvénymódosítás hatálybalépését követően megindított keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárások esetében van lehetőség.

A KEF által kötött keretmegállapodások második részével kapcsolatban érdemes kiemelni továbbá, hogy amennyiben a keretmegállapodás az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló visszterhes szerződés(ek) minden feltételét nem, vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza, úgy a Kbt. 105.

§ (1) bekezdés c) pontja szerinti konzultáció vagy a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti verseny újranyitás eredményeként olyan keretszerződés vagy egyedi szerződés is köthető, amely alapján az adott közbeszerzés közvetlen megrendelés(ek) útján is megvalósítható42.

Az Ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szempontoktól eltérő értékelési szempontokat, ha már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési

42 Lásd: 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdés.

dokumentumokban azt előírta és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. Az értékelési szempontokat és módszert a 76. §-nak megfelelően kell meghatározni. Az ajánlattevő csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet.

Az Ajánlatkérő köteles ellenőrizni a keretmegállapodás teljesülési szintjét is (központosított közbeszerzések esetén a központi beszerző szervezet portálján), és annak tényét dokumentálni. Amennyiben saját keretmegállapodást kötött Ajánlatkérő, ebben az esetben is ellenőrizni szükséges a teljesülési szintet, Ajánlatkérőnek nyilatkozatot vagy egyéb igazoló dokumentumot kell benyújtania, amelyből megállapítható a keretmegállapodás teljesülési szintje.

Abban az esetben, ha a keretmegállapodás kimerült, nem indítható meg a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás második része.

Keretmegállapodás vagy keretszerződés

A keretmegállapodáshoz képest a keretszerződés egy olyan megállapodás, amelynél ugyan a tényleges teljesítéshez szintén szükség van ’második körre’, azonban ez kimerül egy megrendelő kibocsátásában Ajánlatkérő részéről. Szemben tehát a keretmegállapodás második részére irányadó, Kbt. által meghatározott eljárásával, keretszerződés esetén egy egyszerű, jellemzően csak a teljesítés helyére és mennyiségére vonatkozó adatot tartalmazó irat másik félhez történő eljuttatásával létrejön a konkrét teljesítési kötelezettség.

Keretmegállapodások esetében van egy nagyban hasonló esetkör – az egy résztvevős, a közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazó, a Kbt. 105. § (1) bekezdés a) pontja szerinti keretmegállapodás, melynél a második rész közvetlen megrendelés útján valósul meg. Itt is egyetlen szereplővel szerződik Ajánlatkérő és a másik félhez egyoldalú jelzés alapot ad a teljesítésre – éppen ezért sokáig a gyakorlat az ilyen közbeszerzéseket is keretszerződés névvel illette.

Természetesen a különbség könnyen tetten érhető, hiszen az előbbi, a Kbt. 105. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közvetlen megrendelés útján megvalósuló közbeszerzéshez keretmegállapodás szükséges, vagyis az eljárást megindító felhívásban jelezni kell, hogy Ajánlatkérő keretmegállapodást kíván kötni.

Amennyiben Ajánlatkérő nem kíván keretmegállapodást kötni, hanem keretjellegű szerződést kíván kötni, akkor kérjük úgy meghatározni a mennyiséget, hogy a keretösszeg 70%-át 100%-ban lehívja, és a maradék mennyiséget pedig pozitív irányú opcióként szíveskedjenek megadni, tehát ebben az esetben egy keretjellegű szerződés kerül megkötésre az eljárás eredményeként.

2.4 Műszaki tartalom meghatározása, közbeszerzési jelentősége

A közbeszerzés tárgyának meghatározásához szorosan kapcsolódó cselekmény a műszaki tartalom (műszaki leírás) meghatározása, amely lényegében a közbeszerzés tárgyának részletes leírását foglalja magában. Még konkrétabban, a műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége,

amelyek meghatározzák azokat a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az Ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek.

Felhívjuk az Ajánlatkérők figyelmét a műszaki leírás meghatározása során az alapelvek – különösen a diszkrimináció-mentesség, az egyenlő bánásmód és a verseny tisztaságának – betartására. Ennek érdekében javasolt a műszaki tartalmat úgy meghatározni, hogy arra a gazdasági szereplők minél szélesebb köre tudjon ajánlatot tenni.

A Kbt. 58. § (1) bekezdés alapján az Ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét - adott esetben opcionális rész megadásával - az eljárást megindító felhívásban, valamint előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén az előzetes tájékoztatóban is. Az Ajánlatkérő köteles továbbá megadni az eljárást megindító felhívásban vagy a további közbeszerzési dokumentumokban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást.

Az EKR-ben indított eljárások esetén a hirdetmények/felhívások karakterkorlátozása, illetve a hirdetmény/felhívás kötött formája nem ideális a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírás eljárást megindító felhívásban való szerepeltetésére, így az a gyakorlatban a további közbeszerzési dokumentumokban, jellemzően külön mellékletben kerül megadásra.

Mivel az eljárást megindító felhívásnak és a többi közbeszerzési dokumentumnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be, Ajánlatkérőnek törekednie kell arra, hogy az eljárást megindító felhívásban, illetve a közbeszerzési dokumentumokban a lehető legrészletesebben mutassa be a közbeszerzés tárgyát.

Ajánlatkérő a műszaki leírás elkészítése során a leszállítandó áru, teljesítendő szolgáltatás, megvalósítandó építési beruházás műszaki jellemzőinek, elvárt teljesítményének, funkciójának meghatározásával írhatja elő a beszerzési igényének jellemző paramétereit. Ajánlatkérőnek a műszaki tartalom meghatározása során többek között az alábbiakat kell szem előtt tartani:

a) A műszaki leírásnak valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során. A műszaki leírásban megadott paramétereknek és követelményeknek a piac valamennyi alkalmas szereplője számára biztosítaniuk kell a szokásosan alkalmazott műszaki megoldásokkal történő részvételt a közbeszerzési eljárásban.

b) Az Ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes gazdasági szereplőket vagy árukat az eljárásból kizár vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi.

c) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése értelmében „műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy

védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. […] Az ilyen megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.”

Az idézett jogszabályhelyre tekintettel – kevés indokolt kivételtől eltekintve – nem megfelelő az előírás, ha konkrét gyártmány, márkanév stb. kerül nevesítésre.

d) A teljesítmény vagy funkcionális követelmény meghatározása esetén a követelményeket úgy kell meghatározni, hogy ezek kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését. Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványnak, ha ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel köteles bizonyítani, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek.

e) Az Ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést szerepeltetni.

A fentieken kívül a Kbt. és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet további rendelkezéseket tartalmaz a közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozóan.

A műszaki leírással kapcsolatos követelmények egyik legfontosabb eleme az egyenértékűség biztosítása.

Jellemző ajánlatkérői hiba, hogy a műszaki leírás konkrét gyártmány megjelölését tartalmazza, mely mellett Ajánlatkérő szerepelteti, hogy „vagy azzal egyenértékűt” is elfogad, azonban sok esetben nem kerülnek meghatározásra azok a paraméterek, amelyek az egyenértékűséget jelentik. Hixxx xz az ajánlatkérői felfogás, hogy ajánlattevőnek kell igazolnia az egyenértékűséget, így az igazolandó paraméterek kiválasztása is ajánlattevő feladata. Ha ajánlatkérő nem tudja azonosítani azokat a paramétereket, amelyek számára lényegesek, akkor vagy nem volt megfelelő az eljárás előkészítése, vagy azok a paraméterek mégsem olyan fontosak.

2.4.1 A műszaki tartalom és az alkalmassági követelmények összefüggései

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet, valamint a Kbt.

65. §-a határozza meg a közbeszerzési eljárásokban előírható alkalmassági követelményeket, mértékükre vonatkozóan a Kbt. tartalmaz további korlátozásokat. Mivel az alkalmassági követelmények a szerződés teljesítésére való alkalmasság megítélése kapcsán kerülhetnek előírásra, ebből adódóan összefüggésben vannak a beszerzés tárgyával, a műszaki tartalommal.

A gazdasági-pénzügyi alkalmassági követelmények (melyeket nem kötelező alkalmazni) jellemzően a gazdasági szereplő általános vagy pénzügyi teljesítőképességével állnak összefüggésben, a műszaki tartalomhoz kevéssé, vagy csak közvetetten van közük. A műszaki tartalomhoz közvetetten kacsolódó alkalmassági követelmény a közbeszerzés tárgyából származó árbevétel, mely kapcsán a Kbt. 65. § (5) bekezdés előírja, hogy az ajánlattevőktől megkövetelt árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az Ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy - az éves teljes árbevétel vizsgálata esetén - az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, vagy a beszerzés tárgya szerinti árbevétel vizsgálata esetén - az adott közbeszerzés - a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - értékének 75%-át elérő összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.

Az előírható műszaki-szakmai alkalmassági követelmények szorosabb kapcsolatban állnak a műszaki tartalommal. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben meghatározott, előírható alkalmassági követelmények kapcsán az alábbiakat kell általánosságban figyelembe venni:

- az alkalmassági követelmények a szerződés teljesítésére alkalmasság megítéléséhez szükségesek, a teljesítéshez, műszaki tartalomhoz nem kapcsolódó követelmény előírása tilos

- az esélyegyenlőség és a minél nagyobb verseny érdekében a teljesítéshez csak ténylegesen szükséges követelményt szabad előírni

- a versenyt szűkítő, adminisztratív jellegű, illetve ajánlattevőkre indokolatlan terhet rovó követelményeket kérjük mellőzni.

A Kbt. 65. § (5) bekezdése az alábbi korlátozást írja elő a korábbi teljesítéskre vonatkozó alkalmassági követelményekre az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvekre tekintettel:

ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az Ajánlatkérő az adott közbeszerzés - a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg. Ez a

75%-os limit alapvetően mennyiségi meghatározást jelent, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3a) bekezdése alapján az ajánlatkérő a referenciaigazolásban csak abban az indokolt esetben követelheti meg az ellenszolgáltatás összegének feltüntetését, ha a korábbi teljesítéshez kapcsolódóan nem írható elő olyan mennyiségi meghatározás, amelyre a Kbt. 65. § (5) bekezdésében foglalt százalékos viszonyítás az ajánlatkérői előírás arányosságának megítélésére alkalmazható. Ez a mennyiséget preferáló előírás a korábbi szabályozáshoz képest szorosabb összefüggést jelent a közbeszerzés tárgyával, mennyiségével, a műszaki tartalommal.

Jelen útmutató a 12. pontban foglalkozik részletesebben az alkalmassági követelmények megfelelőségével.

2.4.2 A műszaki tartalom és a szakmai ajánlat kapcsolata

A Kbt. foxxxxx xeghatározása szerint a szakmai ajánlat a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat. Azaz az Ajánlatkérő által elkészített közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott feltételekre tesz ajánlatot az ajánlattevő, a műszaki tartalomra tett szakmai ajánlat lesz a szerződéskötést követően a teljesítés tárgya is. Ha Ajánlatkérő nem írja elő külön szakmai ajánlat benyújtását, akkor az ajánlati kötöttség beálltával ajánlattevő a műszaki leírás tartalmára tesz ajánlatot.

3 A szerződéshez rendelt elnevezésnek és a szerződés típusának a megfelelősége

3.1 A szerződéshez rendelt elnevezés

Az eljárást megindító felhívásban a Kbt. 50. § (2) bekezdés e) pontja alapján szükséges a szerződés, azaz szerződés típusának a meghatározása.

Ajánlatkérő kötelezettsége, hogy az eljárást megindító felhívásban a szerződéshez rendelt elnevezés a szerződés tárgyával összhangban kerüljön megjelölésre.

3.2 A szerződés típusa

A Ptk. szerinti szerződési szabadság a közbeszerzési szerződések körében korlátozott, érvényesül azonban a tartalom meghatározása körében a típus választás szabadsága – legalábbis ajánlatkérő oldalán. Ajánlatkérő jogosult nemcsak a Ptk.-ban nevesített szerződés típusok egyikét választani, hanem több szerződéstípus elemeit is vegyítheti (vegyes szerződések), vagy köthet olyan megállapodást, amely sajátos kikötései folytán egyik típusba sem sorolható (atipikus szerződések).

A típusválasztás szabadsága magával hozza a tartalmi megítélés elvének érvényesülését is. Tehát annak eldöntésekor, hogy mely szerződés (vagy szerződések) szabályait kell alkalmazni, nem a felek minősítése, vagy a szerződés megnevezése, hanem annak a tartalma az irányadó.

Tipikus hibák a szerződés típusának meghatározása során:

• az eljárást megindító felhívás egyéb pontjainak szabályozása más szerződés típust követelnek meg, mint a közbeszerzési dokumentumok között kiadott szerződéstervezet. Pl. a közbeszerzés tárgyának részletes ismertetéséből kiderül, hogy ajánlatkérő több ütemben, több helyszínre tervezi beszerezni irodabútorait a kivitelezések előrehaladásától függően, vagy opciós mennyiségként eseti megrendelés útján kíván többletet rendelni – ezekben az esetekben valószínűleg ajánlatkérő egyedi megrendelésekre lehetőséget biztosító keretszerződést kell kössön az egyszeri adásvételi szerződés helyett. Hasonló a helyzet az orvosi fogyó eszközök beszerzését zökkenőmentessé tevő konszignációs raktárak létrehozására vonatkozó szerződések kapcsán is. Klasszikus példa a megbízási és vállalkozási szerződések összemosása is.

4 A szerződés tárgyának és a szerződés szerinti mennyiség meghatározásának megfelelősége, a teljesítés helye

4.1 A szerződés tárgya, a szerződés szerinti mennyiség

4.1.1 Általános megjegyzések

Ha a közbeszerzési eljárás tárgya tervezésre és kivitelezésre együttesen irányuló építési beruházás: A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése alapján tervezésre és kivitelezésre együttesen irányuló építési beruházás csak kivételesen indokolt esetben alkalmazható. Előbbiekre tekintettel részletesen meg kell adni ennek indokait.

E körben felhívjuk Ajánlatkérő figyelmét a Közbeszerzési Hatóság által kiadott, az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások szabályairól szóló útmutató43 11. pontjában foglaltakra, mely szerint e megszorítás célja az, hogy a már teljesen előkészített tervek alapján írja ki az Ajánlatkérő a közbeszerzést, amely általában jobban szolgálja a minőségi megvalósítást.

A tervezésre és kivitelezésre együttesen irányuló építési beruházásra vonatkozó megoldás választásának indokaként elfogadható, amennyiben kifejezetten hátrányos lenne a tervezés és kivitelezés elválasztása, így ha

43 KÉ 2019. évi 227. szám; 2019. november 26.

valamely speciális építményfajtánál a rendelkezésre álló különféle technológiákat figyelembe véve a kiviteli szintű tervek alapján történő kiírás túlzottan szűkítené a versenyt. További példa lehet, ha csak a kivitelezés során fog ajánlatkérő rendelkezésére állni az érintett terület közműtérképe vagy a kivitelezés során takart szerkezetekkel lehet számolni, különösen speciális átalakításnál (például műemléki építés), illetve időközi átalakítás esetén, ha a korábbi átalakításokhoz kapcsolódóan nem készült kiviteli terv, ugyanakkor a kivitelezés során felmerül annak szükségessége és az épületben működő intézmény működését akadályozná például az épület teljes kiürítése vagyis minden olyan esetben, amikor a pontos terveket részben vagy egészben csak a kivitelezés során lehet elkészíteni.

A Kbt. 50. § (2) bekezdés d) pontja alapján az eljárást megindító felhívásnak kötelezően tartalmaznia kell a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét, valamint a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja alkalmazásában kötött keretmegállapodás esetén a Kbt. 105. § (3) bekezdés d) pontja alapján a második rész szerinti ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell szintén az adott közbeszerzés tárgyát és mennyiségét.

Ezen kívül a Kbt. 58. § (1) bekezdés szerint „Az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét – adott esetben a szerződéstervezetben foglaltaknak megfelelő mennyiségi eltérés vagy opcionális rész megadásával – az eljárást megindító felhívásban, valamint előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén az előzetes tájékoztatóban is.” A közbeszerzés tárgyát CPV kóddal is rögzíteni kell a felhívásban44. A Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) szerinti kódrendszer, nómenklatúra alkalmazása segítheti a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározását.

A közbeszerzés tárgyára és mennyiségére vonatkozó részletes rendelkezéseket a műszaki leírás tartalmazza. A felhívásban természetesen a műszaki leírásban foglaltak alapján szükséges a közbeszerzés tárgyára és mennyiségére hivatkozni, a két dokumentum összhangját biztosítani szükséges. Az átláthatóság alapelvi követelményére figyelemmel a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét ajánlatkérőnek olyan részletességgel kell szerepeltetnie a felhívásban, hogy azon gazdasági szereplők, akik a piacon az érintett közbeszerzésnek megfelelő tevékenységet végeznek, megalapozott döntést hozhassanak az eljárásban való részvételüket illetően.

Ajánlatkérő a közbeszerzés mennyiségét többféleképpen meghatározhatja, annak tárgyára és a megkötni kívánt szerződés jellegére figyelemmel. Sor kerülhet erre pl. darabszám rögzítésével, vagy a szolgáltatás nyújtásának időtartamának meghatározásával. Ez a keret lehet időbeli, mennyiségbeli, összegszerű is. Ajánlatkérő köteles a keretösszeg 70%-ra lehívási kötelezettséget vállalni, valamint a lehívási kötelezettséget a közbeszerzési dokumentumokban is rögzítenie szükséges.

44 Kbt. 8. § (8) bekezdés

A Kbt. 50. § (4) bekezdése értelmében az eljárást megindító felhívásnak és a többi közbeszerzési dokumentumnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be. A közbeszerzés tárgyának meghatározása a felhívás információi között rendkívüli fontossággal bír több ok miatt is. Egyrészről a szerződés, vagy közbeszerzés tárgya az első, amit az érdeklődő gazdasági szereplők elsőként megvizsgálnak a felhívás adatai közül.

Másrészről a szerződés tárgya Ajánlatkérő teljes körűen megfogalmazott beszerzési igénye. Ahxxxxx xx amit meghatároz itt ajánlatkérő, annak megvalósítására kerül sor a teljesítés során. Ha nem biztosított a többváltozatú ajánlattétel, akkor tulajdonképpen bármely eltérés a közbeszerzési dokumentumoktól szerződésszegést jelent a teljesítési szakban.

Harmadrészről a szerződés teljesítési szakaszában a beszerzés tárgyának bárminemű változtatási igénye szerződésmódosításban való kezelést követel meg, amely során különösen vizsgálandó, hogy a változás nem minősül-e lényegesnek.

Végül, ha ajánlatkérői oldalról vizsgáljuk jelentőségét, akkor látható, hogy a közbeszerzés tárgya, mint a szerződés tárgya határozza meg a szerződés típusát és a teljesítés feltételeit.

A felhívás II.1.4) és II.2.4) pontjából világosan ki kell derülnie annak, hogy ajánlattevő milyen tevékenység elvégzésére köteles, és azt mekkora mennyiségben kell teljesítenie. A felhívás II.1.4) pontja szolgál elsősorban a szerződés tárgyának kifejtésére, míg a II.2.4) pont a fő mennyiségi adatok megadására. A felhívás pontjainak számozása az adott eljárás fajtájának megfelelő felhívás mintája alapján változhat.

Tixxxxx xibák a szerződés tárgyának és mennyiségének meghatározása során:

• akár a szerződéstervezetből kerül átemelésre a felhívásba, akár fordítva, az ismétlődő elemek közötti ellentmondás elkerülésére törekedni szükséges. Az ellentmondás megjelenhet

o a felhívás valamely pontja (II.1.1. Elnevezés, II.1.4) Rövid meghatározás, II.2.4) A közbeszerzés ismertetése) és a szerződéstervezet között,

o a szerződéstervezet egyes pontjai között,

o a műszaki leíráson belül,

o a műszaki leírás és a felhívás valamely pontja és/vagy a szerződéstervezet között;

• a szerződéstervezetben szereplő kapcsolódó szolgáltatásokat ajánlatkérő nem szerepelteti az eljárást megindító felhívásban (a közbeszerzés tárgyaként), pedig a Kbt. 50. § (4) bekezdésének való megfeleléshez szükséges lenne, vagy a szerződéstervezetben szereplő kapcsolódó szolgáltatások jelentősen megváltoztatják a beszerzés tárgyát (például a support/üzemeltetés nagyobb részt tesz ki az adott beszerzésből, mint maga az eszközbeszerzés);

• Ajánlatkérő a szerződést meghatározó szolgáltatással (pl. az orvosi eszközök beszerzésével) kapcsolatban részletes leírással szolgál, azonban a kiegészítő tevékenységet (pl. az eszközkezelő személyzet betanítása) nem ismerteti.

• a szerződéstervezetből kiderül, hogy a beszerzés tárgya különböző beszerzési elemekre bomlik, de ajánlatkérő (megfelelő indokolás nélkül) nem biztosítja a részajánlattételt a beszerzés különböző tárgyai vonatkozásában, és az együttes beszerzés versenyszűkítő hatású;

• Ajánlatkérő biztosította ugyan a részajánlattételt, de az elkészített szerződéstervezet nem teszi lehetővé a részenkénti szerződéskötést, mert a megfelelő tartalommal történő kitöltéshez aláíráskor módosítani kellene a tervezetet. Nem szükséges részenként önálló szerződéstervezetet készíteni, de az egyes részek közbeszerzési jogi sajátosságait megfelelően kell kezelnie a tervezetnek – ld. részekre utalás, részek szerinti szerződéses tárgy meghatározás, különböző értékelés alá eső ajánlati elemek, stb.

• összekeverik a szerződés tárgyát képező opciót a vételi joggal, vagy nem szabályozzák az opció lehívhatóságát a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően;

• az opcionális rész mértéke kapcsán az abszolút értékben vett 30% az elfogadható, arra való hivatkozással, hogy e fölött a „tervezhetetlen elemek magas aránya okán nem biztosított a megfelelő ajánlattétel lehetősége.” Ez alól természetesen kivétel a 16/2012. (II.16.) Korm.r. hatálya alá tartozó beszerzésekben alkalmazott opció, a hivatkozott rendelet 6. § -a alapján.

4.1.2 Kapcsolódó szolgáltatások

Kapcsolódó szolgáltatások alatt elsősorban olyan többletkötelezettségeket értünk, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a közbeszerzés tárgyához, illetve annak teljesítéséhez, hanem jellemzően a teljesítést követően merülnek fel, és egyfajta minőségbiztosítási eszközként tapadnak a teljesített szolgáltatáshoz (pl. support/üzemeltetés, szervizelési, karbantartási kötelezettség, cserealkatrész biztosítása, stb.). Gyakorlati tapasztalat, hogy ezeket a kapcsolódó szolgáltatásokat Ajánlatkérő –

„mintegy mellékesen” – előírja akár 10 éves vagy azt meghaladó időtartamra is. A probléma az ilyen előírással elsősorban az, hogy indokolatlanul meghosszabbítja ajánlattevők kötelezettségét, amely egyrészt versenykorlátozó másrészt árfelhajtó hatással bír.

A kapcsolódó szolgáltatások, különösen a szolgáltatás tárgya, a teljesítés időtartama és a becsült érték értékelése szempontjából lehetnek aggályosak. Ha egy árubeszerzéshez pl. 10 éves támogató („support”) tevékenység kapcsolódik, akkor vizsgálandó, hogy arra tekintettel – tekintve, hogy az utóbbi értéke meghaladhatja az árubeszerzés értékét – valójában nem szolgáltatás megrendelésről van-e szó. Hasonlóan, a kapcsolódó szolgáltatás a teljesítés határidejét is indokolatlanul kitolhatja – illetve e körben a kapcsolódó szolgáltatás időtartamát is figyelembe kell venni a szerződés teljesítésének határideje meghatározásakor, valamint azt is vizsgálni kell, hogy a kapcsolódó

szolgáltatás értéke az eljárás becsült értékére hatással van-e, illetve annak megállapításakor figyelembe vették-e a kapcsolódó szolgáltatás értékét.

Amennyiben a szerződés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás is meghatározásra kerül, Ajánlatkérő a következők figyelembe vételével határozza meg azokat:

▪ kapcsolódó szolgáltatás becsült értékének beszámítása a tárgyi eljárás becsült értékébe, ekképpen annak vizsgálata, hogy a kapcsolódó szolgáltatás ellenértéke meghaladja-e a tényleges beszerzési tárgy értékét és ekképpen változtat-e a beszerzés tárgyának besorolásán;

▪ a kapcsolódó szolgáltatás fizetési feltételeinek, illetve uniós forrás terhére történő elszámolhatóságának meghatározása;

▪ szükséges-e szerződés megerősítését szolgáló jogi eszköz előírása a kapcsolódó szolgáltatás tekintetében is;

▪ nem alapoz-e meg a kapcsolódó szolgáltatás egyfajta kizárólagos jogot egy későbbi közbeszerzési eljáráshoz a nyertes ajánlattevő javára.

A fenntartási időszakhoz kapcsolódó üzemeltetési illetve ún. „support” jellegű költségek az európai uniós források terhére nem számolhatóak el.

A teljesítést követően is fennálló pl. alkatrész utánpótlás/karbantartás/jótálláson túli szervizelési kötelezettség „support” szolgáltatásnak minősül, amely finanszírozási és elszámolhatósági problémákat vet fel.

Az ún. alkatrész utánpótlással/karbantartási kötelezettséggel/jótálláson túli szervizelési kötelezettséggel kapcsolatos elvárások vonatkozhatnak a jótállás idejére szóló, valamint azon túlnyúló időtartamra is, azonban finanszírozási kérdések tisztázása minden esetben szükséges. A jótállás idején túlnyúló ún. alkatrész utánpótlási/karbantartási/jótálláson túli szervizelési kötelezettséggel járó feladatok ellenszolgáltatás ellenében történnek, mely költségek uniós forrás terhére nem elszámolhatóak, külön kötelemmel szükséges ezeket rendezni, melynek okán az eljárás dokumentumaiban történő szerepeltetésük nem indokolt, tekintettel arra, hogy a jótállás időtartamán túli kötelem a felek között nem keletkezik.

Amennyiben Ajánlatkérő rendezni kívánja a jótállás időtartamán túli kötelmet, úgy javasoljuk, hogy a felolvasólapon összesített ár szerepeltetését várják el, melynek egyes tételei bontásban − az alábbi észrevételekre figyelemmel − kerüljenek meghatározásra. Az ajánlati ár első tétele kizárólag a leszállítandó termékekre, míg másik tétele az alkatrész utánpótlással kapcsolatos szolgáltatási díjra vonatkozna. A finanszírozás szabályait is ennek megfelelően kell kialakítani, elkülöníteni. A leszállítandó termékekre – amennyiben elszámolhatósági problémák nincsenek – európai uniós forrás igénybe vehető. Az ún. „support jellegű” szolgáltatások, mint a jótállás időtartamán túlnyúló

[alkatrész utánpótlási/karbantartási/jótálláson túli szervizelési] szolgáltatás Európai Uniós források terhére történő finanszírozása nem lehetséges, így igénybevételük csak saját forrás terhére történhet. Ennek a körülménynek a finanszírozás szabályai között, valamint a számlázás rendjében is meg kell jelennie. A jótállás keretében igénybevett és Ajánlatkérőnek nem felróható magatartása során keletkezett jótállási igényei díjmentesen érvényesíthetők, így azok a becsült értékbe beletartoznak, a finanszírozási feltételek között ennek rögzítése szintén szükséges.

Kapcsolódó szolgáltatás szemléltetésére az alábbi példákat hozzuk: A szerződés tárgya informatikai rendszer bevezetése, míg a kapcsolódó szolgáltatás a rendszer üzemeltetésének támogatása (pl. hibabejelentési-

, hibaelhárítási-, karbantartási szolgáltatás); a szerződés tárgya különböző gépek megrendelése, míg a kapcsolódó szolgáltatás 10 éves alkatrészellátási kötelezettség.

Szervizre vonatkozó előírások esetén figyelni kell arra, hogy a szerviznek nem lehet földrajzi megkötöttsége (sem alkalmassági követelményként, sem érvényességi feltételként), az előírás kizárólag arra vonatkozóan tartalmazhat szabályokat, hogy a hiba kijavítását a hiba bejelentésétől számított meghatározott időtartamon belül kell megkezdeni és befejezni.

Nem írható elő, hogy a szerviz egy meghatározott földrajzi távolságon belül legyen, csak az, hogy a hiba kijavítását a hiba bejelentésétől számított meghatározott időtartamon belül meg kell kezdeni, a hiba elhárítására nyitva álló határidőt pedig a felek az ésszerűség és szakmai követelmények alapján közösen állapítják meg. Előírható, hogy amennyiben a hiba kijavítása – a Ptk. 6:186. § (1) bekezdése alapján olyan okból, amelyért Vállalkozó / Eladó felelős - nem kezdődik meg az előírt határidőben vagy – a Ptk. 6:186. § (1) bekezdése alapján olyan okból, amelyért Vállalkozó / Eladó felelős - a hiba kijavítására nyitva álló határidő eredménytelenül telik el, úgy meghatározott mértékű kötbér fizetendő.

4.1.3 Az opció és mennyiségi eltérés

Az opció előírására a Kbt. 58. § (1) bekezdés kínál lehetőséget: „Az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét – adott esetben opcionális rész megadásával – az eljárást megindító felhívásban, valamint előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén az előzetes tájékoztatóban is.” Az opció polgári jogi szempontból vételi jogot jelent valamely dolog, vagyontárgy felett – ehhez képest közbeszerzési értelemben nem csak árubeszerzés esetében, hanem valamennyi közbeszerzési tárgynál alkalmazható. Pontosan meg kell adni az opcióra vonatkozó szabályokat – „az opció előírására is kizárólag egyértelmű, az opció tárgyát, a jog gyakorlásának feltételeit és módját,

valamint az opció gyakorlásával létrejövő jogokat és kötelezettségeket pontosan meghatározó rendelkezések útján kerülhet sor”. Az opció alkalmazható az eredeti tárgyra / műszaki tartalomra, a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti korlátozás figyelembevételével, mely szerint ez a bizonyos előre ismertetett változtatás nem eredményezheti a szerződés általános jellegének megváltozását.

Opció abban az esetben alkalmazható, amennyiben a felhívásban előírásra került annak alkalmazása, amennyiben nem került kikötésre az opció alkalmazása a felhívásban, a szerződés teljesítése során már nincs lehetőség az opció kikötésére. Az opció gyakorlásának feltételeit és módját minden esetben szükséges rögzíteni a szerződéstervezetben. Az opcionális mennyiség a szerződés időbeli hatálya alatt hívható le, e-tekintetben egyértelműen rögzíteni szükséges, hogy milyen esemény bekövetkezését követően hívható le az opcionális mennyiség vagy Ajánlatkérő meddig dönthet az opció felhasználásáról.

Az árrészletező táblázatban el kell különíteni az opcióra vonatkozó tételeket úgy, hogy egyértelműen megállapítható legyen az alapmennyiségre vonatkozó ajánlati ár, valamint az opcionális ajánlati ár, és azok összesített értéke. A felolvasólapon az opcióval növelt mennyiségre vonatkozó ajánlattevői megajánlást kell feltüntetni. Amennyiben Ajánlatkérőnek külön érdeke fűződik az opcionális mennyiségre tett megajánlás értékeléséhez, úgy az külön értékelhető, de ebben az esetben a hozzá rendelt súlyszámnak arányban kell állnia az opciónak az alapmennyiséghez viszonyított értékével.

Ajánlatkérő a szerződés mennyiségét úgy határozza meg, hogy a legalacsonyabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét opcióként. Az opció kizárólag egy irányban határozható meg, legfeljebb 30%-os mértékben.

A 30%-ot meghaladó eltérést audit ellenőrzések olyan mértékűnek ítélték, amely a tervezhetetlen elemek magas arányára tekintettel nem teszi lehetővé a megfelelő ajánlattételt. Opció lehetőségének biztosítása esetén Ajánlatkérő nem jogosult az alkalmassági követelményeket a teljesíthető maximális mennyiséghez igazítani, audit tapasztalatokra tekintettel és a Kbt. 65. § (3) bekezdésére figyelemmel az alkalmassági követelmények az alapmennyiséghez kell, hogy igazodjanak.

Sajátos rendelkezést tartalmaz a 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet 6. § (2) és (2a) bekezdése: „(2) Az Ajánlatkérő a Kbt. 58. § (1) bekezdésének alkalmazásakor legfeljebb azon mennyiség száz százalékának megfelelő mértékű opcionális részt adhat meg, amelynek beszerzésére a szerződésben kötelezettséget vállal (alapmennyiség). (2a) Kivételesen indokolt esetben az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglalt mértéknél nagyobb arányú opcionális részt is meghatározhat. Az indoklást az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során köteles írásban dokumentálni.”

Amennyiben Ajánlatkérő a 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közbeszerzést kíván lefolytatni, lehetősége van nagyobb arányú opciót megadni. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az „opcionális rész” szóhasználat arra utal, hogy az eltérés kizárólag pozitív irányú lehet, vagyis Ajánlatkérő nem ’üresítheti ki’ a szerződést azzal, hogy a fenti rendelkezést negatív irányba

alkalmazza. Hasonlóképpen Ajánlatkérő nem alkalmazhat más, 100 %-os negatív irányú eltérést eredményező rendelkezéseket az eljárásban, pl. Ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére stb., de ide tartozik a rendes felmondás lehetőségének biztosítása is, mely rendelkezés ellentétes a közbeszerzés alapelveivel, különös tekintettel a hatékony és felelős gazdálkodás elvére.

A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja is szabályozza az opciót, amely alapján az opció a szerződés olyan előre meghatározott elem, amely nem szerződésmódosításnak, hanem módosulásnak minősül, figyelemmel annak előre meghatározott tartalmára és az alkalmazására vonatkozó egyoldalú (ajánlatkérő szándékától függő) döntésre.

Az opcióra vonatkozó rendelkezések alapján irányadó teljesítés ellenértékét figyelembe kell vennie Ajánlatkérőnek a becsült érték meghatározásakor. Továbbá Ajánlatkérő egyoldalú döntésével határozhatja meg az opcióval érintett rendelkezések alkalmazását. Az opciót is a felhívásban kell rögzítenie Ajánlatkérőnek, a közbeszerzés mennyiségének meghatározásaként.

A Kbt. 2021. február 1. napjával hatályba lépő módosítása lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatkérő a beszerzés mennyisége vonatkozásában ún. mennyiségi eltérést határozzon meg. A módosítás indokolása szerint mennyiségi eltérés megadása alapvetően olyan helyzetekben alkalmazható, ha az ajánlatkérő a beszerzendő pontos mennyiséget nem tudja előzetesen megadni.

A Kbt. 2021. február 1. napjától hatályos 16. § (1) és 58. § (1) bekezdése értelmében mennyiségi eltérés alkalmazása esetén erről a szerződéstervezetben kell rendelkezni, azonban a megfelelő ajánlattétel biztosítása érdekében szükséges, hogy a mennyiségi eltérés lehetősége már a felhívásban is rögzítésre kerüljön.

Mennyiségi eltérés alkalmazása esetén az ellenőrzés az alábbi szempontok vizsgálatára terjed ki:

• A legnagyobb mennyiségnek a szerződésben, a mennyiségi eltérés alkalmazására történő utalásnak a felhívásban szerepelnie kell.

• A becsült érték meghatározása során a szerződésben megjelölt legnagyobb mennyiséget kell figyelembe venni.

• Mivel a Kbt. a mennyiségi eltérés meghatározásának módjáról nem rendelkezik, lehetséges csak negatív vagy csak pozitív eltérés, illetve egyidejűleg mindkettő megadása is. Az előírás megfelelőségét a KFF minden ügyben egyedileg, az eset összes körülményei alapján vizsgálja meg.

• A mennyiségi eltérés elfogadható mértékére is irányadó az opció alkalmazásával kapcsolatban kialakult gyakorlat, azaz legfeljebb 30 % eltérés megengedett [pl.: ha az alapmennyiség 100 db eszköz, úgy pozitív mennyiségi eltérés esetén legfeljebb 130 db írható elő (pozitív mennyiségi eltérés lényegében tehát opciónak minősül, a becsült értéket 130 eszközre vnatkozóan szükséges meghatározni), negatív eltérés esetén a beszerzés mennyiségét legalább 70 db eszköz fogja képezni (a becsült értéket 100 eszközre vetíttetten kell meghatározni), +/- eltérés esetén legalább 85, de legfeljebb 115 (a becsült érték számításának alapját 115 eszköz fogja képezni)].

4.1.4 Első osztályú minőség előírása

Tekintettel arra, hogy sem a Ptk. 6:123. §-a a szolgáltatás minősége kapcsán, sem egyéb hatályos magyar jogszabály az első osztályú minőséget nem nevesíti, így annak tartalma nem ismert.

Felhívjuk Ajánlatkérő figyelmét, hogy szíveskedjen mellőzni az első osztályú minőségre vonatkozó előírást, azonban amennyiben mindenképpen elő kívánja írni, az első osztályú minőségre vonatkozó előírás tartalmát pontosan meg kell adni a felhívásban (vagy a dokumentációban, műszaki leírásban, szerződéstervezetben) annak érdekében, hogy valamennyi ajánlattevő azonos fogalmat értsen a kifejezés alatt.

4.1.5 A teljesítés helye

A teljesítés helyét a lehető legpontosabban kell megadni, mert ez befolyásolhatja a gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy az eljárásban részt vesznek-e, és kihatással van az árképzésre is. Az eljárást megindító felhívásban meg kell adni a teljesítés helye szerinti NUTS-kódot is. Ez a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája, melyet az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete tartalmaz. A rendeletet több alkalommal módosították, legutoljára a Bizottság (EU) 2019/1755 Felhatalmazáson Alapuló Rendelete.

A teljesítés helye meghatározásának fontosságát szemléltetik a lenti példák is:

A teljesítés helyén csak átvilágításon, vagy más beléptetési procedúrán átesett személyek tartózkodhatnak, végezhetnek munkát. Ez különösen fontos lehet például, ha a bejelentés, belépési engedély kiadása, stb. hosszabb időtartamot vesz igénybe, hiszen ez a teljesítésre nyitva álló időtartamot érdemben csökkenti.

Egyes teljesítési helyszíneket Ajánlatkérő a szerződés időtartama alatt jelöl ki. Ilyenkor előre rendezni szükséges, hogy Ajánlatkérő meg tudja-e adni olyan pontossággal ezeket a leendő helyszíneket, hogy érdemben ne befolyásolja az ajánlattételt (például Délkelet-Pest megye, Budapest V. kerület, stb.) és így válik a szabályozás a szerződés részévé, vagy a helyszínek későbbi megadását a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítási lehetőségként kezelik a felek.

A teljesítés helyszíne műemlékvédelem alatt áll. A műemléki minőség nem csak az építési beruházások kapcsán bír jelentőséggel, hanem egyéb beszerzési tárgyak esetén is, vagy olyan előírások lehetnek az épületre vonatkozóan, amelyek nem teszik lehetővé bizonyos áruk beépítését, vagy mert a teljesítés alatt bizonyos megóvási kötelezettségnek eleget téve kell eljárni.

A teljesítési helyszín megközelítéséhez, vagy a munkavégzéshez területfoglalási engedély szükséges, amely beszerzése a nyertes ajánlattevő feladata.

A szerződéstervezetnek és az eljárást megindító felhívásnak, továbbá az egyéb közbeszerzési dokumentumoknak (különösen a műszaki leírásnak) koherensnek kell lennie a teljesítési hely meghatározásában (is).

4.1.6 A CPV kódok megfelelősége

Ajánlatkérő különösen legyen figyelemmel arra, hogy az előírt CPV kódoknak le kell fednie teljesen a közbeszerzés tárgyát, adott esetben részenkénti tárgyát.

Az eljárás fő tárgyának CPV kódja a felhívás II.1.2) és II.2.2) pontjában kerüljön feltüntetésre, illetve Ajánlatkérő különösen legyen figyelemmel olyan tevékenységek CPV kódjának helyességére, amelyekhez alkalmassági követelmények kapcsolódnak. A felhívás pontjainak számozása az adott eljárás fajtájának megfelelő felhívás mintája alapján változhat.

5 A részekre történő ajánlattétel lehetővé tétele

A Kbt. 50. § (2) bekezdés k) pontja szerint a felhívásban rögzíteni kell „a részajánlattétel lehetőségét vagy annak kizárását. Ha részajánlat tételére lehetőség van, tájékoztatást arról, hogy egy vagy több, vagy valamennyi részre lehet-e ajánlatot tenni, valamint arról, hogy korlátozva van-e az egy ajánlattevőnek odaítélhető szerződésrészek száma. A részajánlat tételének kizárása esetén ennek indokait;”.

A Kbt. előírja a Kbt. 61. § (4) bekezdésében, hogy „Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt, az eljárást megindító felhívásban köteles megadni ennek indokát.” A bemutatott indokoknak meg kell felelniük a Kbt. 2. §-ában rögzített közbeszerzési alapelveknek.

Mivel a részajánlattétel pozitív hatással lehet a KKV-k eljárásban történő részvételére és ezáltal a nagyobb verseny kialakulására, a jogszabály kötelezővé tette a hivatkozott vizsgálat elvégzését. A részekre bontás eredményeképpen emelkedhet az eljárás iránt érdeklődők és ajánlatot tevők száma (verseny biztosítása), amely elősegítheti a közpénzek hatékony és felelős felhasználását. Ajánlatkérőnek az eljárás előkészítése során fel kell mérnie a részekre bontás lehetőségét, és amennyiben kizárja a részajánlattétel lehetőségét, úgy meg kell adnia ennek objektív indokát. Az indokolásnak minden esetben objektív szakmai indokokon kell alapulnia és konkrétnak, tehát az adott eljárásra vonatkozónak kell lennie, nem az általánosság szintjén megfogalmazva, hanem az adott eljárásra specifikusan, objektív indokolással szükséges alátámasztani a részajánlattétel kizárását. Ajánlatkérő dokumentálási kötelezettségére figyelemmel a vizsgálatot és annak eredményét rögzítenie kell. Jellemzően a becsült érték meghatározása során bekért indikatív árajánlatokból kiderül, hogy Ajánlatkérő tervezett közbeszerzése (tehát a szerződéses és műszaki feltételek együttese) mennyire biztosítja a versenyt (pl. a felkért szereplők közül többen jelezték, hogy ilyen feltételekkel nem tudnak ajánlatot tenni, vagy – ellenkező esetben – több, értékelhető ajánlat is beérkezik, megerősítve ezzel ajánlatkérő elképzeléseit).

Objektív indok lehet még, ha az Ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a részekre osztás a verseny korlátozásával járhat. Az indoklás összhangban kell álljon az eljárás műszaki tartalmával, ellenkező esetben az indoklás nem fogadható el és az indoklás nem lehet túl általános, az ellenőrzési gyakorlat alapján.

Közbeszerzési rész fogalma alatt tehát a közbeszerzés egy jól körülhatárolható, önmagában teljes értékű részét kell érteni, amelyre végül önállóan értelmezhető szerződést köt ajánlatkérő adott részben nyertes ajánlattevővel. Ezek alapján tehát egy közbeszerzés több részre bontottsága több szerződés egy eljárásban történő érvényesítését, megkötését jelenti – ennek megfelelően pedig a felhívás előírásainak valamennyi részre ki kell terjednie.

Valamennyi részre meg kell határozni:

• annak tárgyát, mennyiségét (Kbt. 61. § (4) bekezdés),

• szerződéses feltételeit (teljesítési határidő, időbeli hatály, fizetési feltételek, stb.),

• kizáró okokat,

• alkalmassági követelményeket,

• értékelés szabályait,

• a becsült értéket és a fedezetet.

Amennyiben az egyes részek között nincs sok eltérés, és pl. a két szerződés teljesítése csupán teljesítési hely tekintetében tér el egymástól, a fenti előírások többsége érvényes lehet valamennyi részre – ilyenkor Ajánlatkérők jellemzően a „valamennyi rész tekintetében” fordulattal rögzítik az érintett előírásokat a felhívásban.

Tipikus hibák:

• A felhívás II.1.6) pontja alapján Ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattétel lehetőségét, azonban a szerződés tárgya, a szerződés szerinti mennyiség a felhívás II.1.1), II.2.1), II.1.4) és

II.2.4) pontjában nem az egyes részekre vonatkozóan kerül feltüntetésre.

• Az egyes részek tekintetében megadott becsült értékek/fedezetek összege nem egyezik az eljárás becsült értékével/fedezetével.

• Ajánlatkérő nem biztosítja a részekre történő ajánlattétel lehetőségét, a beszerzési tárgyak ugyanakkor indokolnák, mivel annyira különbözőek, hogy az egy részben való beszerzés versenyszűkítő hatású lehet.

• A szerződés szerinti tárgyból vagy mennyiségből nem derülnek ki a szerződés szerinti feladatok külön-külön.

• A felhívásban előírt mellékkötelezettségek, és/vagy finanszírozási feltételek egyes részekre vonatkozó tartalma nem egyértelmű.

• A szerződéstervezet tekintetében nem egyértelmű annak az egyes részekre vonatkozó tartalma.

• Az alkalmassági követelmények tekintetében nem egyértelmű, hogy az mely részek tekintetében alkalmazandó.

• Az értékelési szempontok tekintetében nem egyértelmű, hogy az mely részek vonatkozásában alkalmazandó, ha Ajánlatkérő a II.2) pontot úgy töltötte ki, hogy az nincs összhangban a felhívás II.1) vagy I.3) pontjával.

A közbeszerzési részek az ajánlattételi / részvételi határidő lejártát követően önálló életet élnek, kvázi külön közbeszerzési eljárásként kezelendőek – innentől kezdve részenként vizsgálandó a beérkezett ajánlatok/jelentkezések száma, a fedezet, a hiánypótlás, előzetes vitarendezés, nyertesek személye, eredménytelenség stb. Ajánlatkérőnek lehetősége van ’összekapcsolni’ a részeket – a Kbt. 75. § (5) bekezdés alapján „Ha az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rögzítette és megindokolta, hogy bármely rész eredménytelensége esetén már nem áll érdekében a szerződések megkötése, az eljárást valamennyi rész tekintetében eredménytelenné nyilváníthatja.” Az előírás alkalmazására akkor szokott sor kerülni, amikor a részekre bontás indokolt, ugyanakkor egymásra épülő, egymástól függő szerződésekről / feladatokról van szó.

A Kbt. 61. § (6) bekezdése arra is lehetőséget ad ajánlatkérőnek, hogy szabályozza az egyes részekre történő ajánlattételt: „Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározza, hogy ajánlat (részvételi jelentkezés) egy, több vagy minden rész tekintetében benyújtható-e.” Amennyiben az ajánlatkérő azt írta elő, hogy a részvételre jelentkezők, ajánlattevők korlátozott számú részre vagy bizonyos, más módon meghatározott, csoportosított részekre nyújthatnak be részvételi jelentkezést vagy ajánlatot, valamennyi részre ugyanakkor nem nyújthatnak be részvételi jelentkezést vagy ajánlatot, akkor a meg nem engedett csoportosításban beadott valamennyi részvételi jelentkezés vagy ajánlat érvénytelen lesz, figyelemmel arra, hogy az érvénytelenségi ok minden rész tekintetében fennáll. Amennyiben a fenti korlátozás előírásra kerül, minden esetben indokolni szükséges annak alkalmazását.

Ajánlatkérő az elnyert részek számára vonatkozóan is rögzíthet korlátozást: „Az ajánlatkérő korlátozhatja, hogy ugyanazon ajánlattevő legfeljebb meghatározott számú részben lehet az eljárás nyertese – akkor is, ha ajánlatot több vagy minden rész tekintetében is be lehet nyújtani –, ha az egy ajánlattevő által elnyerhető részek maximális számát az eljárást megindító felhívásban megjelölte. Ebben az esetben a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni azokat az objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontokat, amelyek alapján az ajánlatkérő eldönti, hogy mely részek tekintetében nyilvánítható nyertesnek az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok alapján a maximális számnál több részben tette az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb ajánlatot. Ha valamely ajánlattevő nem nyilvánítható egy adott rész tekintetében nyertesnek, az értékelési szempontok alapján soron következő ajánlattevő lesz a nyertes ajánlattevő.” Amennyiben a fenti korlátozás előírásra kerül, minden esetben indokolni szükséges annak alkalmazását.

A korlátozás érvényesülése esetén az eredetileg nyertesnek minősülő ajánlattevő ajánlata érvényes marad, viszont az értékelés során ajánlatkérőnek a következő legkedvezőbb ajánlattevővel kell szerződést kötnie.

A Kbt. 19. § (2) bekezdése is "részekre" hivatkozik, azonban ebben az esetben az egybeszámítás szempontjából egy (vagy legalábbis értékét tekintve egyként kezelendő) szerződés mesterséges, közbeszerzési szabályok nem rendeltetésszerű használatával történő részekre bontásáról van szó. Előfordul azonban, hogy az egybeszámítási kötelezettségnek történő megfelelés érdekében kerül sor egy közbeszerzési eljárásban részek alkalmazására, ahol az egyes részeket az egybeszámítandó szerződések képezik. Amennyiben egy közbeszerzési eljárás részekre bontott, a becsült értékbe minden rész értékét be kell számítani (Kbt. 16. § (3) bekezdés).

6 Az alternatív ajánlat lehetővé tétele

A többváltozatú ajánlattétel jellegénél fogva abban az esetben lehet rendkívül hasznos eszköz az Ajánlatkérő számára a legintenzívebb verseny és a leghatékonyabb közpénzfelhasználás elérése érdekében, ha a beszerzési igénye többféle módon is kielégíthető és Ajánlatkérő nem tudja - a megfelelő előkészítés és a széleskörű piacfelmérés ellenére sem - előre meghatározni azt a legjobb technikai, műszaki, gazdaság vagy jogi megoldást, konstrukciót, amely bizonyosan a legkedvezőbb ajánlattételt eredményezi akár az ellenszolgáltatás, akár a minőség, akár mindkettő tekintetében.

A Kbt. 50. § (2) bekezdés j) pontja alapján Ajánlatkérőnek kötelező meghatároznia az eljárást megindító felhívásban, hogy ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. Amennyiben Ajánlatkérő lehetővé teszi az alternatív ajánlattételt, azt is rögzítenie kell a felhívásban, hogy változatot csak – nem változatot képező – ajánlat benyújtása esetén lehet-e benyújtani.

Amennyiben a többváltozatú ajánlattételt ajánlatkérő biztosítja, úgy:

• közölnie kell, hogy a változat benyújtása lehetőség vagy kötelezettség,

• az eljárást megindító felhívásban egyértelműen közölni kell, hogy változatot csak - nem változatot képező - ajánlat benyújtása esetén lehet-e benyújtani, azaz az Ajánlatkérő előírja az általa meghatározott minimum műszaki feltételeknek megfelelő alapváltozatot és csak e mellett teszi-e lehetővé a további műszaki tartalommal bíró ajánlati változat(ok) benyújtását (azaz például legalább 2 ajánlatot kell-e tenni),

• a közbeszerzési dokumentumokban rögzíteni kell azokat a minimumkövetelményeket, amelyeknek a változatoknak meg kell felelniük, valamint a változatokra vonatkozó egyéb követelményeket, de nem írható elő a változatokra vonatkozóan olyan követelmény, amely nem kapcsolódik a szerződés tárgyához,

• Ajánlatkérő az értékelési szempontokat úgy köteles meghatározni, hogy azok a változatokra, valamint a nem változatot képező ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek.

7 A szerződés időtartama, a teljesítés határideje meghatározásának megfelelősége

A Kbt. 50. § (2) bekezdés g) pontja alapján az eljárást megindító felhívásban szerepeltetni kell a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét. A szerződés időbeli hatályára, illetve az egyes feladatok teljesítési határidejére vonatkozó információ alapvető fontosságú lehet az érdeklődő

gazdasági szereplőknek abban a döntésben, hogy akarnak, illetve tudnak-e ajánlatot tenni adott eljárásban.

A Kbt. 133. § (1) bekezdése alapján „Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban a szerződés időtartamát úgy kell meghatároznia, hogy ha a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció, a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés nem indokolja, a szerződést ne kösse határozatlan vagy olyan aránytalanul hosszú határozott időtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik.” A felhívásban megadott adatnak és a szerződéstervezetben szereplő információnak egyeznie kell.

Az ellenőrzési gyakorlat alapján kérjük a szerződés időtartamát a szerződéskötés időpontjától számítottan, napokban vagy hónapokban meghatározni. Felhívjuk ajánlatkérő figyelmét arra, hogy a teljesítési határidőt a beszerzés megvalósításához szükséges, adott időigényt alapul véve kell meghatározni, amelynek időtartama nem függ a támogatási szerződés szerinti határidőtől. Előbbiekre tekintettel kérjük, hogy amennyiben a konkrét dátum meghatározására a támogatási szerződés szerinti határidőre tekintettel került sor, akkor a konkrét befejezési határidőt a felhívás egyéb pontjaiban szíveskedjen rögzíteni és a felhívás

II.2.7) pontjában a teljesítési határidőt a beszerzés megvalósításához szükséges időtartamban meghatározni. Egyúttal javasoljuk, hogy mind a felhívásban, mind a szerződéstervezetben szíveskedjen rögzíteni, hogy a felhívás II.2.7) pontjában rögzített időtartam nem nyúlhat túl a konkrét befejezési határidőn, továbbá amennyiben a projekt meghosszabbítására kerül sor, akkor a felhívás II.2.7) pontjában rögzített időtartam az irányadó a szerződés teljesítése során, azonban a xxxxxxxx XX.2.7) pontjában rögzített időtartam a projekt határidő meghosszabbítása esetében sem növekedhet. Felhívjuk továbbá ajánlatkérő figyelmét arra, hogy az eljárás elhúzódása nem megfelelő indok a szerződés határidejének módosítására a Kbt. 141. §-ára tekintettel.

Ajánlatkérők gyakran azzal indokolják a konkrét határidő meghatározását, hogy a támogatási szerződés alapján a szerződést eddig az időpontig teljesíteniük kell ahhoz, hogy az még elszámolható legyen. Ez kétségtelenül méltányolható indok, azonban ez sem elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevőknek aránytalanul rövid időn belül kelljen megkezdeniük a szerződés teljesítését, ugyanis az aránytalanul rövid teljesítési határidő befolyásolhatja az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplőket, ezáltal árfelhajtó hatással is bírhat.

Továbbá a teljesítési határidő konkrét időpontban történő meghatározása azért sem elfogadható, mert a teljesítés során gyakran kezdeményezik Ajánlatkérők a teljesítési határidő módosítását ezért szükséges a szerződés időtartamát a szerződéskötés időpontjától számítottan, napokban vagy hónapokban meghatározni.

Felhívjuk Ajánlatkérő figyelmét, hogy a folyamatba épített ellenőrzés ténye érdemben befolyásolja az eljárási határidőket.

Ha a beszerzés egy másik beszerzéshez kapcsolódik (jellemzően műszaki ellenőr beszerzése egy kivitelezési szerződéshez), és annak időtartama konkrét időpontban vagy időszakban van meghatározva, felhívjuk Ajánlatkérő figyelmét, hogy ha a kapcsolódó szerződés időpontja módosul, akkor e szerződés időpontját is csak a Kbt. szerződés módosításra vonatkozó rendelkezései szerint fogja tudni a kapcsolódó szerződéshez igazítani. Ezért adott esetben javasoljuk, hogy Ajánlatkérő a szerződés időtartamát a kapcsolódó szerződésre történő hivatkozással határozza meg a további információk között, vagy megfelelően alkalmazhatja a Kbt.

141. § (4) bekezdés a) pontját.

Fentiek alól kivételt képeznek a keretmegállapodások / keretszerződések, illetve ha a beszerzés tárgya valóban indokolja a konkrét határidőben történő meghatározást, pl. gáz beszerzések a gázévhez igazodnak, ugyanígy a villamos energia beszerzés is.

Továbbá idényjellegű munkáknál (pl. téli síkosságmentesítés), amennyiben az ajánlatkérő indokolásában alátámasztja, hogy miért szükséges a teljesítési határidőt dátumszerűen meghatározni, úgy az elfogadható.

Építési beruházás esetén célszerű egyértelműen meghatározni a munkaterület átadásának időpontját és a teljesítési határidőt ettől az időponttól számítottan megadni.

8 A szerződést biztosító mellékkötelezettségek és a szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek megfelelősége

8.1 Biztosítékok

8.1.1 A biztosítékokról általában

Az Ajánlatkérő a szerződésben biztosíték kikötésére jogosult a Kbt. 134. § (1) bekezdése alapján. A szabályozást tekintve három csoportját különböztetjük meg a biztosítékoknak:

• A Kbt. 134. § (2)-(8) bekezdések által szabályozott biztosítékok (teljesítési biztosíték, jólteljesítési biztosíték, bármely egyéb célból kikötött biztosíték).

• A Ptk. Hatodik Könyv XXVI. Fejezetében szabályozott szerződést megerősítő biztosítékok (foglaló, kötbérek, jogvesztés kikötése).

• Az alvállalkozó teljesítésével kapcsolatos biztosítékok az 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet

27. § (2) bekezdése szerint (teljesítési biztosíték, jólteljesítési biztosíték).

Ha az Ajánlatkérő a szerződéstervezetben biztosítékot köt ki, ennek tényét, valamint a biztosíték körét és mértékét a felhívásban közölni kell.

Felhívjuk Ajánlatkérők figyelmét, hogy az egyes biztosítékok időbeli rendelkezésre tartása között átfedés nem lehetséges.

8.1.2 A biztosítékok rendelkezésre bocsátásának módja

A Kbt. 134. § (6) bekezdése alapján a biztosítékok nyújtásának módja meghatározható szűkebb és tágabb körben. Ha Ajánlatkérő az a) pontot jelöli meg, akkor ajánlattevők az előírt biztosítékot kizárólag a törvény által taxatíve felsorolt formában nyújthatják, azaz

• óvadékként az előírt pénzösszegnek az Ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével (átutalásával),

• pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy

• biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel.

Amennyiben Ajánlatkérő a b) pontot jelöli meg, akkor ezt azért teszi, mert a fenti biztosítéki formákon túl egyéb biztosítéki formák alkalmazását is lehetővé akarja tenni ajánlattevők számára. Tehát a b) pont alkalmazása magában foglalja az a) pont szerint biztosítéki formák alkalmazását.

Amennyiben Ajánlatkérő a b) pont alkalmazását írja elő, de nem jelöl meg az a) pontban foglalt biztosítéki formákat meghaladó egyéb biztosítéki formát, vagy az a) pontot írja elő, de az abban foglaltakat meghaladó további biztosítéki forma választását is lehetővé teszi, az nem megfelelő.

A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték, valamint a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igényekre előírt biztosíték rendelkezésre álló összege az Ajánlatkérő követelésének kielégítésével csökken, nem írható elő a követelés kielégítése esetére az ajánlattevőként szerződő fél számára a biztosíték meghatározott mértékű folyamatos fenntartására vonatkozó kötelezettség. A biztosítéknak a szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre állnia, nem írható elő azonban, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték a szerződés hatálybalépését, a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték a szerződés teljesítésének időpontját megelőzően álljon rendelkezésre. Bármely egyéb célból kikötött biztosíték esetében a biztosíték rendelkezésre állása attól az időponttól követelhető meg, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjától.

8.1.3 Nyilatkozat a biztosítékok rendelkezésre bocsátásáról

Felhívjuk Ajánlatkérő figyelmét, hogy 2021. február 1. napjától a Kbt. módosult 134. § (5) bekezdése értelmében a biztosítékok (tehát nemcsak a teljesítési és a jótállási, hanem az ajánlatkérő által előírt bármely biztosíték) határidőre történő nyújtására vonatkozóan igazolás vagy nyilatkozat a közbeszerzési eljárásban nem kérhető.

8.1.4 A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos biztosítékok

A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki.

A teljesítési biztosítékot javasolt úgy előírni, hogy azt ajánlattevő legkésőbb a Kbt. 135. § (1) bekezdése szerinti teljesítési igazolás kiadásának napjáig köteles fenntartani.

Amennyiben a felhívás akként rendelkezik, hogy „a teljesítési biztosíték a szerződéskötéstől a műszaki átadás-átvételig szól, a lejáraton túli 30 napig tartó érvényességgel, lehívhatósággal”, úgy rögzíteni szükséges, hogy amennyiben a biztosított cselekmény bekövetkezik (teljesítés megtörténte), Ajánlatkérő a biztosítékot felszabadítja, tekintettel arra, hogy a biztosítékok túlnyúlása kizárólag az okirati formában nyújtott biztosítékok esetében értelmezhető.

A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték rendelkezésre bocsátásának a teljesítés időtartamán túlnyúló előírása nem indokolt és álláspontunk szerint nem jogszerű.

8.1.5 A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos biztosítékok

A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki.

A Kbt. 134. § (4) bekezdése alapján a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték rendelkezésre bocsátása a szerződés teljesítésének időpontját45 megelőzően nem követelhető meg, azaz a biztosíték rendelkezésre állásának kezdetét Ajánlatkérő szabadon határozza meg, azonban nem írható elő, hogy a biztosíték a szerződés teljesítésének időpontját megelőzően álljon rendelkezésre.46

A jótállási időszakon „túlnyúló” biztosíték – megfelelő Ajánlatkérői indoklás mellett - csak akkor írható elő, ha a rendelkezésből egyértelműen kiderül, hogy az csak az okirati formában nyújtott (különösen bankgarancia esete) biztosítékra vonatkozik, egyebekben a biztosíték a biztosított cselekmény bekövetkeztekor felszabadításra kerül.

A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték rendelkezésre bocsátásának/fennállásának időtartamát a Kbt., hasonlóan a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosítékhoz, nem szabályozza.

Amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban a jótállási (a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények teljesítésére kikötött) biztosíték rendelkezésre bocsátását az ajánlatkérő a biztosított időszakon

45 A szerződés teljesítésének időpontja a Kbt. 135. § (1) bekezdés szerinti teljesítésigazolás kiadása.

46 Kbt. 134. § (4) bekezdés

túlnyúlóan írja elő, úgy a Miniszterelnökség minden esetben kéri, hogy az ajánlatkérő rendelkezzen arról, hogy a biztosíték biztosított időszakon túlnyúlóan előírt rendelkezésre bocsátása kizárólag az okirati formában nyújtott biztosítékra vonatkozik.

Ha a jótállási igények három éves vagy annál hosszabb időtartamon belül érvényesíthetőek, felhívjuk Ajánlatkérő figyelmét arra, hogy mérlegelje a hosszú ideig fenntartandó biztosíték árfelhajtó hatásából, illetve a biztosíték idejének csökkentéséből eredő kockázatokat, és ennek megfelelően vizsgálja felül a biztosíték időtartamát.

A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában (de a teljesítési biztosíték esetében nem) az Ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a biztosíték vagy annak meghatározott része az ajánlattevőnek a (rész) teljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján kerüljön biztosításra, amelyre az óvadék szabályait kell megfelelően alkalmazni.47 Fontos azonban megjegyezni, hogy utófinanszírozás esetén a legtöbb támogatási konstrukció a támogatás lehívhatóságát aktív fizetéshez köti, így az ellenérték visszatartása a támogatási szerződés megszegését jelentené. Ezekben az esetekben bár a Kbt. lehetővé teszi, valójában tehát uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzések esetén nincs lehetőség e rendelkezések alkalmazására.

8.1.6 Előleg-visszafizetési biztosíték és szállítói előleg-visszafizetési biztosíték

8.1.6.1. Előleg-visszafizetési biztosíték

A Kbt. 135. § (8) bekezdése szerint a felek a Kbt. 135. § (7) bekezdésben foglalt kötelező mértéket meghaladóan és bármely más esetben is kiköthetik előleg nyújtását a szerződésben. A Kbt. 135. §

(8) bekezdése nem korlátozza, hogy az Ajánlatkérő egyáltalán ne, vagy a (7) bekezdésben foglaltnál kisebb mértékben kérjen biztosítékot.

8.1.6.2. Szállítói előleg-visszafizetési biztosíték

Szállítói finanszírozás esetén az Ajánlatkérő a közte és a szállító közötti szerződés alapján a szállítói előleg elszámolható összegére jutó támogatásra nyújthat be előlegigénylési kérelmet. Az előleget az Irányító Hatóság közvetlenül a szállító részére folyósítja.

Amennyiben az eljárásban Ajánlatkérő az irányító hatóságtól szállítói előleget igényelt, a szállító választása szerint a hatályos 272/2014. (XI.5.) Korm. rendeletnek megfelelően

a) biztosítékot nyújt a 118/A. § (2) bekezdés szerinti szerződés elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetére jutó támogatás összegének megfelelő mértékben az irányító hatóság javára a Kbt. 134. § (6) bekezdése vagy a 83. § (1) bekezdése szerint, vagy

47 Kbt. 134. § (7) bekezdés

b) nem nyújt biztosítékot, ebben az esetben az 1. melléklet 134.4. pontja alkalmazandó48.

Kérjük a közbeszerzési dokumentumokban rögzíteni, hogy az előleg- visszafizetési biztosítéknak mely időponttól meddig szükséges rendelkezésre állnia (helyesen: az előlegbekérő dokumentum benyújtásától az előleggel történő elszámolásig).

8.1.6.3. A 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet különös szabályai az építési beruházásokra vonatkozóan

30. § (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérőként szerződő fél – vagy támogatásból megvalósuló építési beruházás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – a Kbt. 135. § (7), illetve (9) bekezdésében foglalt előleget az ajánlattevő kérésére – a (2) bekezdés szerinti kivétellel

– legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül köteles kifizetni.

30. § (2) bekezdése szerint: ha az ajánlatkérő a Kbt. 135. § (7), illetve (9) bekezdésében foglaltaknál nagyobb összegű előleget biztosít, az előleg kifizetése több részletben is történhet. Ebben az esetben az ajánlatkérő legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kizárólag az előleg első részletét köteles kifizetni.

30. § (3) bekezdése szerint: az (1) bekezdés szerinti előleg alapja a szerződésben foglalt teljes nettó ellenszolgáltatás értéke. A szerződés későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti.

32. § (5) bekezdése szerint: az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 70%-ánál.

9 Jótállás és kötbér

9.1 Jótállás

A jótállás minden esetben hibás teljesítésért való felelősséget, és elsősorban a hiba helyrehozására irányuló kötelezettséget jelenti. Míg a szavatossági igény érvényesíthetősége a hibás teljesítésen alapuló szerződésszegés általános polgári jogi következménye, addig a szolgáltatás nyújtója főszabály szerint nem köteles jótállást vállalni. Jótállást szerződés alapján lehet vállalni, illetve jogszabály alapján állhat fenn.

A jótállás mindig önként vállalt többletkötelezettséget jelent, vagyis tartalmát elsősorban az azt megalapozó szerződés, tehát a közbeszerzési szerződés határozza meg. Fontos tehát, hogy a jótállási igények kapcsán a közbeszerzési szerződés tartalmazzon és megfelelően tartalmazzon rendelkezéseket. A jótállás időtartamát a felhívásban szükséges megadni, annak kezdő időpontját elegendő a szerződéstervezetben rögzíteni, a jótállás tényleges tartalmát, a belőle eredő jogok

48 Ez alapján ha a jogosulatlan igénybevétel a szállító szándékos magatartására vezethető vissza, és a szállító nem nyújtott biztosítékot, az irányító hatóság felszólítja a szállítót az előleg visszafizetésére. Ha a szállító a visszafizetési kötelezettségének a visszafizetésre megállapított határidőben nem vagy csak részben tesz eleget, az irányító hatóság a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot. Behajthatatlanság esetén az irányító hatóság kezdeményezi az állami adóhatóságnál a szállító és a szállítóban többségi befolyással rendelkező szervezet adószámának törlését.

érvényesítésének módját, és adott esetben a jótállás területi hatályát, ha az releváns. A jótállás mindig a szerződéstől független, ún. jótállási jogviszonyt hoz létre a hibás termék mindenkori tulajdonosa és a jótállás kötelezettje között.

A jótállás mindig a teljesített dologhoz, szolgáltatáshoz tapad, ezért a jótállási jogokat az „eredmény” mindenkori tulajdonosa gyakorolhatja a jótállást vállaló kötelezettel szemben.

A jótállással vélelem keletkezik arra, hogy a teljesítést követően, a jótállási időszakban jelentkező hibának az oka még a teljesítést megelőző időszakra vezethető vissza. A vélelem megdöntése kapcsán a bizonyítási teher mindig a jótállási kötelezetten van, tehát neki kell igazolnia, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett.

A jótállás alapján érvényesíthető igények sorrendjére, az áttérés jogára, a jótállási jogoknak a jótállási határidő eltelte után kifogás formájában történő érvényesíthetőségére, az igényérvényesítés terjedelmére, a kijavítás és a kicserélés joghatására stb. a kellékszavatossági jog szabályai nyújtanak megfelelő eligazítást.49

Jótállás keretében amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak elsősorban a kellékszavatossági jogok gyakorolhatók, azaz Ajánlatkérő kijavítást vagy kicserélést kérhet, a kijavítási költség megtérítését követelheti, árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől.

Nincs akadálya annak, hogy az Ajánlatkérő a jótállási jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó feltételeket részletezze, vagy közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások meglétét írja elő a szerződésben, így különösen ügyfélszolgálat vagy szervízhálózat működtetését.

A szavatossági jogok is érvényesíthetőek azon hibás teljesítések esetén, amelyre a jótállás nem terjed ki. Ekkor azonban bizonyítási kötelezettség terheli az arra hivatkozót.

Ha Ajánlatkérő jótállás vállalását írja elő, úgy Ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy az a Ptk. vagy az ágazati jogszabály rendelkezéseinek megfelelő legyen, illetve annak terjedelme ne legyen aránytalanul terhes az ajánlattevőre.

A 12/1988. (XII.27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet nem jótállási időről rendelkezik, hanem kötelező alkalmassági időről, mely fogalomhasználat az 1959. évi IV. törvény (a régi Ptk.) rendelkezésein alapul, a régi Ptk.-ban szabályozott szavatossági igényérvényesítési jogvesztő határidővel összefüggésben. A Kbt. 2. § (8) bekezdése a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre háttér jogszabályaként a 2013. évi V. törvényt (az új Ptk.) rendeli alkalmazni a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel, az új Ptk. azonban kötelező alkalmassági időre nem utal a jótállási, szavatossági idők tekintetében.

Amennyiben a felhívásban (dokumentációban) az Ajánlatkérő a jótállás, szavatosság meghatározása során hivatkozik a 12/1988. (XII.27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletre - például azt írja elő, hogy egyes munkarészek tekintetében 36 hónapnál hosszabb jótállási időt kíván előírni, akkor

49 Ptk. 6:173. § (2) bekezdés

javasoljuk, hogy ne a 12/1988. (XII.27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletben előírt jótállási kötelezettségre hivatkozzon, hanem a rendeletben meghatározott egyes munkarészek vonatkozásában előírt kötelező alkalmassági időnek megfelelő időtartamú jótállási kötelezettséget írjon elő. Amennyiben ajánlatkérő eltérő időtartamú jótállást határoz meg egyes munkarészekre, e körülményre legyen figyelemmel a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények teljesítésére kikötött (jótállási) biztosíték érvényességi idejének meghatározásakor. Ez esetben javasoljuk, hogy az érvényességi időtartamot egységesen határozza meg, és ne aránytalanul hosszú időtartamban.

9.2 Kötbér

A kötbér szerződést megerősítő biztosíték, amely abban az esetben érvényesíthető, ha a nyertes ajánlattevő olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Kötbérrel jellemzően a késedelemből, nemteljesítésből, hibás teljesítésből, valamint a kártérítésből eredő igényeket biztosítják. Kikötése nem kötelező, azonban a közpénzek hatékony felhasználása érdekében javasoljuk.

A kötbérek mértékének meghatározása esetében ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a bírói gyakorlat által elfogadott maximum mértékre (30%), tehát az érvényesített kötbér összege nem haladhatja meg az ellenszolgáltatás 30%-át.

A kötbérek minimumát tekintve Ajánlatkérőnek olyan mértéket kell meghatároznia, amely alkalmas a kötbér, mint biztosíték szerepének betöltésére, tehát kellő súlyú joghátrányt jelent. A kötbérek minimumát tekintve Ajánlatkérőnek olyan mértéket kell meghatároznia, amely alkalmas a kötbér, mint biztosíték szerepének betöltésére, tehát kellő súlyú joghátrányt jelent. A minimum érték megfelelőségénél tehát nem csupán a kötbér %-os, vagy összegszerű mértéke, hanem az az időtartam is releváns, amely alatt a kötbér a maximumát eléri.

Az aránytalanul alacsony mértékű kötbérek ugyanis nem rendelkeznek a szerződésszegés elkerülése érdekében kellő visszatartó erővel, így azok a teljesítést veszélyeztethetik, amely a hatékony és felelős gazdálkodás elvébe ütközik.

A kötbér maximum időtartamának vizsgálatakor figyelemmel kell lenni a teljesítés időtartamára is. Nem elfogadható az az eset, amely során a 2 hónapos teljesítési határidőt Ajánlatkérő 2 hónap alatt elérő 30%-os kötbérmaximummal biztosítja. Ezáltal ugyanis ajánlattevők belekalkulálva ajánlati árukba a kötbér mértékét már nem 2, hanem 4 hónap alatt

„jogosultak” a teljesítésre. Építési beruházásnál pedig épp az ellenkező gyakorlatot kell elkerülni, vagyis azt az esetet, amely során minimális időszak alatt eléri a kötbér a maximumát (például 5 nap késedelem alatt 30%-ot).

9.2.1 Hibás teljesítési kötbér

A hibás teljesítési kötbér vonatkozásában, annak alkalmazhatóságával kapcsolatban a hatályos Ptk. vonatkozó rendelkezéseire – a Ptk. 6:187. § (2) bekezdésében rögzített jogszabályi rendelkezésre - tekintettel az alábbiakra hívjuk fel az Ajánlatkérők figyelmét.

A hibás teljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a szavatossági igények teljesítését kizárja. Azonban a hibás teljesítés esetére a kijavítás idejére érvényesíteni kívánt kötbér, mint a késedelmi kötbér egy speciális fajtája előírható.

A Ptk. 6:186. § (1) bekezdésének alkalmazása50

Az egyes kötbérek tekintetében szükséges hivatkozni a felhívásban a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésére, mely szerint a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.

A kötbér vetítési alapja, a kötbér mérték, illetve a kötbérmaximum rögzítése

A kötbérek tekintetében minden esetben szükséges megadni/rögzíteni a kötbérek vetítési alapját, a kötbér egységét/a kötbér mértékét, illetve a kötbér maximumát is, ahol ez releváns (ld. meghiúsulási kötbérnél csak egy érték van, egységekről nem beszélhetünk).

Törekedni kell a szóhasználat egységességére (nap alatt naptári napot, vagy munkanapot kell-e érteni, a szerződéses ár, ugyanaz-e, mint a nettó ajánlati ár, stb.). Ezért kérjük a különböző kifejezések egységesítését.

A kötbér maximum eléréséhez fűzött jogkövetkezmény rögzítése

A kötbér maximum eléréséhez fűzött jogkövetkezményt (elállás, felmondást, stb.) minden esetben rögzíteni szükséges a szerződéstervezetben

A kötbérek meghatározása keretszerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások esetében az egyedi megrendelések, illetve a keretszerződés egészének teljesítése tekintetében:

Keretszerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárások esetében javasolt a szerződést megerősítő biztosítékok tekintetében különbséget tenni az egyedi megrendelések teljesítése és a keretszerződés egészének teljesítése vonatkozásában. Például: a teljes szerződés és az egyedi megrendelés meghiúsulásának szabályozása a szerződés teljesítésének elmaradása esetére kikötött

– meghiúsulási – kötbér vonatkozásában.

A Kbt. 134. §-a szerinti biztosíték(ok) és kötbér(ek) egyidejű előírása:

Kérdésként merülhet fel, hogy támogatható-e/jogszerű-e az ugyanarra az eseményre kikötött biztosíték és kötbér egyidejű előírása (például meghiúsulási kötbér és a szerződés teljesítésének

50 Ptk. 6:186. § [Kötbér]

(1) A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.

elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték, vagy hibás teljesítési kötbér és a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték egyidejű előírása)?

A Kbt. nem tartalmaz kifejezetten erre vonatkozó rendelkezést.

A Kbt. 134. §-a szerinti, az adott közbeszerzési eljárásban előírt biztosíték(ok) terhére, mint a követelés érvényesítésének egyik azonnal érvényesíthető lehetőségére, adott esetben az előírt kötbér(ek) is lehívható(k). A Kbt. 134. §-a szerinti biztosíték tehát az igényérvényesítés eszköze adott esetben a kárátalányt jelentő kötbérre vonatkozóan.

10 A finanszírozási, fizetési feltételek megfelelősége

10.1 Általános elvárások

A Kbt. 50. § (2) bekezdés i) pontja szerint a közbeszerzési eljárást megindító felhívásnak tartalmaznia kell az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást. A fenti szabály a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás második részében megküldött ajánlattételi felhívásra is irányadó.

A fenti szabályból fakadóan a finanszírozási feltételek tekintetében a Kbt. értelmében elegendő, ha e feltételek vonatkozásában a felhívás csak jogszabályhelyekre való utalást tartalmazza, de fontos, hogy a feltételek így is világosak, egyértelműek legyenek.

A Kbt. vonatkozó szabályai – a Kbt. 135. § releváns bekezdései - mellett a felhívásnak utalnia kell arra, hogy ajánlatkérő a szerződés szerinti kifizetéseket a Ptk. 6:130. § alapján teljesíti, építési beruházás esetén pedig 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseire is.

A Kbt. 135. § (3) bekezdése csak építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében alkalmazandó.

A Kbt. 135. § (4) bekezdésére való hivatkozás csak támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások estén irányadó.

Az eljárást megindító felhívásnak tartalmaznia kell az ajánlattétel, a szerződés és a kifizetés pénznemét.

A közbeszerzési dokumentumoknak – elsődlegesen a szerződéstervezetnek - továbbá tartalmaznia kell a Ptk. 6:48. §-ára (késedelmi kamat) történő hivatkozást is.51

51 Ptk. 6:48. § [Késedelmi kamat]

(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.

(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni.

(3) A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(4) A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

10.2 Részszámlázás

Ha Ajánlatkérő részszámlázás lehetőségét biztosítja, egyértelműen ki kell derülnie, hogy ajánlattevő milyen ütemezésben, hány részszámla benyújtására jogosult.

Részszámlázás kötelező52: építési beruházás esetén, ha a teljesítési időszak a hat hónapot, az ellenszolgáltatás a nettó 50 millió forintot meghaladja

⮚ a nettó egy milliárd forint alatti szerződéses értéknél legalább négy

⮚ a nettó egy milliárd forintot meghaladó szerződéses értéknél legalább hat részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét biztosítani kell

o az első részszámla kibocsátásának lehetőségét legkésőbb a 25%-ot elérő megvalósult teljesítés esetén kell biztosítani,

o előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 70%-ánál,

o a részszámla összegét az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés mértékének megfelelően kell meghatározni, úgy, hogy a részszámla szerinti nettó ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg.

A felhívásban vagy a szerződéstervezetben tehát pontosan rögzíteni kell, hogy a részszámlák mely időszakonként, vagy pontosan mely kivitelezési szakaszhoz kötve nyújthatók be. Minden esetben vizsgálni szükséges, hogy a fentiek alkalmazandóak-e, és erre, illetve a fenti szabályokkal ellentétes kikötésekre, figyelmeztetni kell Ajánlattevőt.

10.3 A kifizetések szabályai

10.3.1 Általános szabályok

A felhívásnak utalnia kell arra, hogy Ajánlatkérő a szerződés szerinti kifizetéseket a Ptk. 6:130. § alapján teljesíti.

A Ptk. 6:130. § (1) bekezdése alapján Ajánlatkérőnek a kifizetést a fizetési felszólítás vagy számla kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesítenie.

Amennyiben Ajánlatkérő a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 9/A. §-a alapján finanszírozott egészségügyi szolgáltató és a 30. § (2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező szolgáltató, úgy a Ptk. rendelkezéseitől eltérően 60 napos fizetési határidőre jogosult pénztartozás vonatkozásában, mely nem minősül a Ptk. 6:130. § (3) bekezdés szerinti halasztott fizetésnek. Ebben az esetben a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésére kell a felhívásban hivatkozni.

52 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet, 32.§

10.3.2 Előlegek

Előleg, illetve szállítói előleg az alábbi jogszabályhelyek alapján biztosítható/biztosítandó a közbeszerzési eljárásokban.

10.3.2.1. Építési beruházás esetén kikötött előleg

A Kbt. 135. § (7) bekezdése szerint, ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az Ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt

– tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított – teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb kettőszázötvenmillió forint előleg igénybevételének lehetőségét biztosítani. Az előleg fizetését e kötelezően biztosítandó mértékben az ajánlatkérő nem teheti függővé a szerződő fél részéről biztosíték nyújtásától.

Építési beruházás esetén kikötött előleg esetén az Ajánlatkérőként szerződő fél – vagy a kifizetésre köteles szervezet – az előleget az ajánlattevő kérésére legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül köteles kifizetni. Ha Ajánlatkérő a törvényben előírtnál magasabb összegű előleget biztosít, az előleg kifizetése több részletben is történhet, és legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül az Ajánlatkérő kizárólag az előleg első részletét köteles kifizetni. E szabályokra – illetve az előleg kapcsán esetlegesen figyelembeveendő további jogszabályi előírásokra – a felhívásnak legalább a jogszabályhelyre való utalással, de egyértelműen utalnia kell.

10.3.2.2. Önként biztosított előleg

Feltételei:

• szabadon választható, az Ajánlatkérő döntésétől függ, az Ajánlatkérő meghatározhat a törvényi minimumnál a szerződő partner számára kedvezőbb rendelkezéseket,

• bármely közbeszerzési tárgy esetében előírható,

• a biztosíték kikötése ebben az esetben sem követelmény,

• amennyiben biztosíték kerül előírásra, úgy Ajánlatkérőnek e tekintetben vagy a Kbt. 134. §

(6) bekezdés a) pontjára, vagy a b) pontjára kell hivatkoznia a közbeszerzési dokumentumokban; az utóbbi esetben ajánlatkérőnek meg kell jelölnie az a) pontban meghatározott biztosítéki formákon túli biztosítási formákat is;

• fontos, hogy önkéntes előleg biztosításánál a Kbt. 135. § (8) bekezdésre történjen a hivatkozás,

• az előleg mértéke, kifizetésének feltételei nem lehetnek ellentétesek a közpénzek hatékony és felelős gazdálkodásának követelményével.

Ha az előleg mértéke a 10%-ot meghaladja, javasolt, hogy Ajánlatkérő azzal kapcsolatban előleg- visszafizetési biztosítékot is írjon elő.

10.3.2.3. Szállítói előleg

A Kbt. 135. § (9) bekezdése szerint a Kbt. 135. § (7) bekezdéstől eltérően támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során az Ajánlatkérő köteles a szerződés – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított – elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű előleg igénybevételének lehetőségét biztosítani. Ebben az esetben az ajánlatkérő által kikötött biztosíték mértéke nem haladhatja meg a szerződés – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított

– elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetének mértékét.

A szállítói előleg mértéke: a szerződés elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű pénzösszeg (amelytől a kedvezőbb mértéket az Ajánlatkérő természetesen biztosíthat). Az előleget biztosítani kötelező, a nyertes ajánlattevő oldaláról azonban csak lehetőség, amellyel élhet.

A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 118/A. § (1) bekezdése értelmében szállítói finanszírozás esetén Ajánlatkérő a közte és a szállító közötti szerződés alapján a szállítói előleg elszámolható összegére jutó támogatásra nyújthat be előlegigénylési kérelmet, mely előleget az irányító hatóság közvetlenül a szállító részére folyósítja, nem pedig Ajánlatkérő részére.

Ami a szállítói előleg mértékét illeti, Ajánlatkérő és a szállító közötti szerződésben foglalt - tartalékkeret nélküli – összeg vonatkozásában igényelhető.

A szállító választhat, hogy vagy

a) biztosítékot nyújt a szállítói előleg szerinti szerződés elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetére jutó támogatás összegének megfelelő mértékben (ebben az esetben a Kbt. 134. § (6) bekezdése vagy a 83. § (1) bekezdése irányadó, felhívjuk a figyelmet, hogy ez az eset Magyarországon adószámmal nem rendelkező szállító esetében nem alkalmazható), vagy

b) nem nyújt biztosítékot, ebben az esetben 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet 134.4. pontja alkalmazandó (Ha a jogosulatlan igénybevétel a szállító szándékos magatartására vezethető vissza, és a szállító nem nyújtott biztosítékot, az irányító hatóság felszólítja a szállítót az előleg visszafizetésére).

Ami a szállítói előleggel kapcsolatos elszámolási szabályokat illeti, Ajánlatkérőnek a szállító által - a szállítói előleg folyósítását követően - kiállított előlegszámlát a beérkezést követő öt napon belül záradékolnia kell, majd ezt követően benyújtani az irányító hatóság részére. Az elszámolás a részszámlában, illetve a végszámlában történik. Speciális szabály, hogy a szállítói előleg 50%-ával legkésőbb a szállítói szerződés szerinti ellenszolgáltatás elszámolható összege 50%-át meghaladó teljesítése esetén kötelező haladéktalanul elszámolni.

Fontos kiemelni, hogy a szállítói előleg meghatározott esetekben visszakövetelhető, abban az esetben, ha a kifizetés igénylés vagy annak körülményei a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítják, vagy Ajánlatkérő nem nyújt be időközi kifizetésre igénylést a szállítói előleg - vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete - kifizetésétől számított 12 hónapon belül.

11 A kizáró okok megfelelősége

Kizáró ok alatt olyan körülményt értünk, amely fennállása esetén az érintett szereplő kizárandó a közbeszerzési eljárásból. A Kbt. a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tenni kívánó gazdasági szereplőkkel szemben egyes kizáró okok alkalmazását kötelezővé teszi, további kizáró okok előírását pedig lehetőségként biztosítja az Ajánlatkérő részére. A kötelező kizáró okoknak a felhívásban minden esetben szerepelnie kell, a választható kizáró okoknak pedig akkor, ha azokat, vagy azok bármelyikét az Ajánlatkérő előírta. Ajánlatkérő az előírt kizáró okokkal kapcsolatban azok igazolási módját is meg kell, hogy jelölje.

Ajánlatkérőnek az eljárása során kötelezően alkalmaznia kell kizáró okokat és rezsimenként változik, melyek ezek a kötelező kizáró okok, illetve szintén rezsimenként változik az igazolási mód. A kizáró okokat a Kbt. 62-63. § -i tartalmazzák.

A kizáró okokra vonatkozó részletes szabályozás a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben található.

11.1 Uniós eljárásrendben a felhívásban a kizáró okokkal kapcsolatban rögzítendő előírások

11.1.1 Kizáró okok köre, érintett alanyi kör

• Kötelezően előírandó: Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdés, a Kbt. 62. § (6) bekezdés alapján.

Opcionális kizáró okok köre: Ajánlatkérő választása szerint alkalmazhat további kizáró okokat Kbt.

63. § (1) bekezdésében szereplők közül (akár a teljes bekezdést is rögzítheti alkalmazandó kizáró okként), amelyek előírására vonatkozó információt szintén a felhívásban kell feltüntetni.

Érintett alanyi kör: ajánlattevő/részvételre jelentkező, alvállalkozó és kapacitást nyújtó szervezetek tekintetében kell előírni a kizáró okokat.

Fentiek alapján az előírás az alábbiak szerint szerepeltethető az eljárást megindító felhívásban: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő/részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott kizáró okok hatálya alatt áll.

Ajánlatkérő a Kbt. 62-63. §-ában foglalt kizáró okokon túl további kizáró okokat nem írhat elő.

• Igazolási mód:

A Kbt. ajánlatok / jelentkezések bírálatára vonatkozó szabályai alapján a kizáró okokkal kapcsolatban benyújtandó iratok köre kettéválik az ajánlatban/jelentkezésben benyújtandó, valamint ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívására benyújtandó iratok körére – az igazolási módot ennek megfelelőn kell meghatározni.

Ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek az ajánlatához/jelentkezéséhez csatolnia kell a 321/2015 (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti, kitöltött egységes európai közbeszerzési dokumentumot (továbbiakban: EEKD). Az ajánlattevő/részvételre jelentkező az alkalmasság

igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet vonatkozásában csak az EEKD-t köteles benyújtani EKR űrlapként a kizáró okok hiányának igazolása érdekében. Azon alvállalkozók tekintetében, amelyek nem vesznek részt alkalmasság igazolásában, az ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell benyújtania EKR űrlapként. Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetén ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek az ajánlatához/jelentkezéséhez csatolnia kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást is. (321/2015. (X.30.) Korm. rendelet

13. §). A változásbejegyzési eljárásról szóló nyilatkozatot, nemleges tartalommal is be kell nyújtani EKR űrlapként.

A kötelezően alkalmazandó kizáró okok tekintetében ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívására ajánlattevő/részvételre jelentkező köteles a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 8. §, 10.

§, 12. §, 14-16. § szerint igazolni a kizáró okok fenn nem állását. Az opcionális, Kbt. 63. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok tekintetében a kizáró okok fennállásával kapcsolatban az ajánlattevő/részvételre jelentkező köteles – a fentieken kívül - a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet

9. §, 11. § szerint igazolni a kizáró okok fenn nem állását. Mellőzendő a felhívás III.1.1) pontjából azon előírás, mely szerint a kizáró okokra vonatkozó nyilatkozat nem lehet korábbi keltezésű a felhívás feladásának időpontjánál, tekintettel arra, hogy a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. §

(7) bekezdése értelmében a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított dokumentumok is benyújthatók.

A kizáró okok fenn nem állása igazolásának körében nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az Ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.

Közös ajánlattétel/ részvételi jelentkezés esetén a közös ajánlattevők/részvételre jelentkezők mindegyikének külön nyilatkozatokat kell benyújtania, akként, hogy az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg helyettük és nevükben.

Ajánlatkérő a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján „ (…) köteles a közbeszerzési dokumentumokkal együtt elektronikus formában rendelkezésre bocsátani az adott eljáráshoz tartozó egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját, amely tartalmazza

a) az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványa (a továbbiakban: formanyomtatvány) I. részében megkövetelt, az eljárás azonosítását szolgáló adatokat, illetve hirdetmény közzététele esetén az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő hirdetmény azonosító számát,

b) az eljárás során alkalmazandó kizáró okokat,

c) az eljárás során megkövetelt alkalmassági követelményeket, kivéve, ha az ajánlatkérő az (5) bekezdés alapján elfogadja a gazdasági szereplők egyszerű nyilatkozatát.”

A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján, „Ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a kizáró okok hiányát, valamint az alkalmassági feltételeket igazoló adatbázisokhoz, a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségére vonatkozó információkat (URL, kibocsátó, adott esetben kód) is fel kell tüntetniük a formanyomtatvány megfelelő részeiben - azon adatbázisok elérhetőségének kivételével, amelyek ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.

A gazdasági szereplőknek a formanyomtatványban fel kell tüntetniük azt is, hogy a III. és IV. Fejezet szerinti igazolások kiállítására mely szerv jogosult - azon adatbázisokat üzemeltető szervek kivételével, amely adatbázisok ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.” Az elérhetőségre vonatkozó információkat a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben nevesített adatbázisok vonatkozásában tehát nem kell feltüntetni, ilyen esetben az EEKD-ban az erre szolgáló mezőket üresen lehet hagyni.

11.2 Nemzeti eljárásrendben a felhívásban a kizáró okokkal kapcsolatban rögzítendő előírások

11.2.1 Kizáró okok köre, érintett alanyi kör

Kötelezően előírandó: Kbt. 62. § (1) bekezdés h)–k) és m) pontjai, a Kbt. 114. § (1) bekezdés alapján

Opcionális kizáró okok köre: Ajánlatkérő választása szerint alkalmazhat további kizáró okokat Kbt.

62. § (1) bekezdés a)-f), l) n) pontjai és a 63. § (1) bekezdésében szereplők közül (akár valamennyi opcionális kizáró okot is rögzítheti alkalmazandó kizáró okként), amelyek előírására vonatkozó információt szintén a felhívásban kell feltüntetni.

Érintett alanyi kör: ajánlattevő/részvételre jelentkező, alvállalkozó és kapacitást nyújtó szervezetek tekintetében kell előírni a kizáró okokat.

Fentiek alapján az előírás az alábbiak szerint szerepeltethető az eljárást megindító felhívásban: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő/részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Kbt. 62. § (1) bekezdés h)–k) és m) pontja szerinti kizáró okok hatálya alatt áll.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése értelmében a Korm. rendelet III. és IV. Fejezetében feltüntetett igazolások nem kérhetők, ha az Ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér az érintett Fejezetekben nem említett, a kizáró okok hiányát vagy a gazdasági szereplő alkalmasságát igazoló adatbázisokhoz, és a gazdasági szereplő ezek elérhetőségére vonatkozó információkat (URL, kibocsátó, adott esetben kód) a kizáró okok hiányáról szóló nyilatkozatában megjelölte. Az elérhetőségre vonatkozó információkat a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben nevesített adatbázisok vonatkozásában nem kell feltüntetni a nyilatkozatban.

• Igazolási mód:

Az ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek a Kbt. 114. § (2) bekezdése alapján az 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet. 17. § (1) bekezdése szerinti egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját az alábbiak szerint kell igazolni. Az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtani, mely nyilatkozatban fel kell tüntetni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-

b) vagy d) xxxxxxxx szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.

A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése értelmében az alvállalkozók és adott esetben az alkalmasság igazolásában résztvevő más szervezet vonatkozásában az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy az érintett gazdasági szereplők vonatkozásában nem állnak fenn a felhívásban rögzített kizáró okok.

Közös ajánlattétel/jelentkezés esetén a közös ajánlattevők/részvételre jelentkezők mindegyikének külön nyilatkozatokat kell benyújtania, akként, hogy az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdését a közvetlenül hozzáférhető adatbázisok kapcsán itt is alkalmazni kell.

11.3 Speciális esetek:

A Kbt. 100. § (5) bekezdése szerint „Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban kizárólag egy ajánlattevőt hív fel ajánlattételre, a 69. §-tól eltérően az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása helyett az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy már az ajánlat benyújtásakor be kell nyújtani a kizáró okok hiányára és – amennyiben ajánlatkérő előírta – az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó igazolásokat. Egy ajánlattevő ajánlattételre történő felhívása esetén a 76. § (5) bekezdése nem alkalmazandó.” Ilyen esetben tehát a Kbt. eltekint a kétszintű bírálattól.

A Kbt. 114/A. § (1) bekezdése értelmében nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő – kivéve a 3. melléklet szerinti szolgáltatás esetében, ha annak becsült értéke az uniós értékhatárt eléri vagy meghaladja – az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy a 114/A. § szerinti bírálat keretében a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igazolásokat a gazdasági szereplők a részvételi jelentkezésükben vagy az ajánlatukban nyújtsák be.

A Kbt. 102. § (3) bekezdés b) pontja alapján rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott eljárásban

„az ajánlatkérő elfogadhatja az ajánlattevő (adott esetben az egységes európai közbeszerzési

dokumentumba foglalt) nyilatkozatát – a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartások ajánlatkérő általi ellenőrzése mellett – a kizáró okok fenn nem állásának végleges igazolásaként”.

Keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás második részében, írásbeli konzultáció (Kbt. 105.

§ (1) bekezdés b)-c) pontja) és versenyújranyitás esetén (Kbt. 105. § (2) bekezdés b)-c) pontja) az ellenőrzési gyakorlat, illetve utóbbi versenyújranyitás esetén a Kbt. 105. § (3) bekezdés k) pontja alapján ajánlatkérőnek rögzítenie kell, hogy ajánlattevő(k) köteles benyújtani arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az ajánlattevővel és alvállalkozóival és kapacitást nyújtóival szemben a keretmegállapodást eredményező eljárást megindító felhívásban rögzített kizáró okok továbbra sem állnak fenn.

Az ajánlattevők/jelentkezők kizárására nem csak kizáró ok, hanem ún. nemzeti elbánás alapján is sor kerülhet. A Kbt. 2. § (5) bekezdése alapján „Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.” A Kbt. 74.

§ (2) bekezdés alapján. „Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból a) azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdés], b) azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdés].” „Azaz nem kell nemzeti elbánást biztosítani azon ajánlattevők és áruk részére, amelyek nem az Európai Unió tagjai és nem terjed ki rájuk valamely nemzetközi szerződés például Kormányzati Beszerzési Megállapodás [Agreement on Government Procurement (a továbbiakban: GPA)].”53 Ajánlatkérő diszkrecionális döntésén múlik, alkalmazza-e ezen érvénytelenségi okot (Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja a Kbt. 74. § (2) bekezdése alapján).

12 Az alkalmassági követelmények megfelelősége

12.1 Általános szabályok

Az Ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt

a) gazdasági és pénzügyi helyzetre;

b) műszaki és szakmai alkalmasságra;

c) ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre vonatkozó feltételek előírásával.

A Kbt. kizárólag műszaki-szakmai alkalmassági követelmény körében rögzíti főszabályként annak előírására vonatkozó kötelezettséget, tehát a többi lehetséges alkalmassági követelménynél (a Kbt.

65. § (1) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti esetben) nincs hasonló kötelezettsége Ajánlatkérőnek

– indoklás vagy külön jogszabályi felhatalmazás hiányában is eltekinthet azok alkalmazásától.

53 Kommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez

Tekintettel azonban a kérdéskör fentebb említett alapelvi vonatkozására, mindenképpen javasolt, hogy Ajánlatkérők az eljárás előkészítése során gondosan felmérjék, mit várnak el, illetve milyen kötelezettségeknek kell megfelelniük a gazdasági szereplőknek a szerződés teljesítése során és a szerződés teljesítésével kapcsolatban elengedhetetlen feltételeket tükröző alkalmassági minimumkövetelményeket alkalmazzák az eljárást megindító dokumentumok elkészítése során.

Különösen fontos a diszkrimináció-mentesség, az egyenlő bánásmód, az arányosság és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek betartása. Az alkalmassági feltételeket tehát úgy kell meghatározni, hogy azok a szerződés tárgyára vonatkozzanak, összhangban legyenek az ajánlatkérő igényeivel és semmiképpen sem szűkítsék indokolatlan mértékben a versenyt. Emlékeztetjük az Ajánlatkérőket, hogy az alkalmassági követelmények a szerződés teljesítésére vonatkozó minimális képességeket jelentik, azaz olyan feltételeket, amelyek hiányában egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésére vonatkozó képessége jogosan kétségbe vonható.

Ajánlatkérő – bírálati kötelezettségére figyelemmel – nem tekinthet el a közbeszerzési dokumentumokban rögzített alkalmassági követelmények érvényesítésétől, viszont ezeket az előírásokat nem is értelmezheti kiterjesztően.

Ajánlatkérő csak az eljárást megindító felhívásban megindokolt kivételes esetben tekinthet el attól, hogy a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó alkalmassági feltételt előírjon, és csak akkor, ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre. Nem szükséges továbbá indokolás nemzeti eljárásrendben a Kbt. 2021. február

1. napjától hatályos 114. § (1) bekezdése értelmében, miszerint az ajánlatkérő az eljárásban nem köteles alkalmassági követelményt előírni.

Ajánlatkérőnek pontosan meg kell jelölnie, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy alkalmas legyen a szerződés teljesítésére.54

Az alkalmassági követelmények előírásának további fontos szempontjai, hogy azok a jogszabályoknak megfeleljenek, ne szűkítsék, torzítsák a versenyt, valamint, hogy az alkalmassági követelmény és az igazolási mód összhangban legyen a felhívás egyéb pontjaival (különösen a beszerzés tárgyával és mennyiségével).

Az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés

54 Kbt. 65. § (2) bekezdés

teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.55 Az alkalmassági követelményeket az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat pedig az eljárást megindító felhívásban, vagy - a felhívásban a benyújtandó dokumentumok típusának rövid megjelölése mellett - az egyéb közbeszerzési dokumentumokban kell pontosan meghatározni.56

Az alkalmassági minimumkövetelmények meghatározáskor ajánlatkérőnek két korlát között kell egyensúlyt találnia: az előírt minimumkövetelmények töltsék be funkciójukat és kiszűrjék a szerződés teljesítésére nem képes gazdasági szereplőket, viszont az alkalmassági követelmények nem eredményezhetik, hogy a szerződés teljesítésére egyébként alkalmas gazdasági szereplő ne is vegyen részt az eljárásban, vagy érvénytelennek minősüljön. A Kbt. alábbi rendelkezései hivatottak elősegíteni ajánlatkérőnek megtalálni az egyensúlyt az alkalmassági minimumkövetelmények meghatározása tekintetében.

A Kbt. 65. § (3) bekezdése számos alapelvet nevesít, melyekre hivatkozás kiemeli, hogy az alkalmassági követelmény, mint jogintézmény, milyen kiemelt jelentőséggel bír egy közbeszerzési eljárás jogszerűségét illetően. A Kbt. 65. § (3) bekezdése alapján „Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.”

A Kbt. 65. § (5) bekezdése tartalmazza, mi minősül a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéknek – eszerint referenciák esetében „az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás” bemutatása írható elő. „Az ajánlattevőktől megkövetelt árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy – az éves teljes árbevétel vizsgálata esetén – az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, vagy – a beszerzés tárgya szerinti árbevétel vizsgálata esetén – az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékének 75%-át elérő összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.”57

A közbeszerzés értékeként ebben az esetben az egybeszámítás nélkül kalkulált becsült értéket kell érteni. Ezen kívül sajátos esetet képez az opciót eredményező rendelkezések alkalmazása az eljárás során – ilyenkor ugyanis a becsült értéket ezen rendelkezések figyelembevételével kell kalkulálni. A szerződés ’mennyisége’ ilyen esetben tartalmazni fog egy olyan részt, amelynek sorsa bizonytalan és adott esetben nem kerül sor az eltéréssel érintett teljesítés megvalósulására. Ezek alapján az

55 Kbt. 65. § (3) bekezdés

56 Az igazolási módokat a 321/2015. Korm. rendelet 19.-25. § tartalmazzák azzal, hogy bizonyos eljárások esetén (307/2015. (X.27) Korm. rendelet szerinti, a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó eljárás) Ajánlatkérő az e szakaszokban foglaltaktól eltérő igazolási módokat is előírhat.

57 Kbt. 65. § (5) bekezdés

adott esetben meg sem valósuló mennyiség-részre eső ellenérték (vagy darabszám, stb.) nem képezheti alapját alkalmassági követelménynek. Végső soron a fentiek szerint az alkalmassági követelményekkel kapcsolatban a közbeszerzés értékét az egybeszámítás nélkül és az alapmennyiségre irányadó ellenérték jelenti és az ellenőrzési gyakorlat alapján ez képezheti a Kbt.

65. § (5) bekezdése szerinti alkalmassági minimumkövetelmény-meghatározás és a 75 %-os arányosítás alapját.

Ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmény meghatározása során a gazdasági szereplők önmagukban vizsgált teljesítőképességét kell alapul vennie – nem hivatkozhat arra, hogy lehetőség van kapacitást nyújtó szervezet igénybevételére, azonban az igazolási módban rendelkezni kell a Kbt. 65. § (7) bekezdésben foglaltakról.

Hasonlóképpen fontos, hogy ne csak mennyiségében, hanem tárgyában is a szerződésre korlátozódjon az alkalmassági követelmény – a közbeszerzés tárgyának kiterjesztő előírása alkalmassági követelményként szintén alkalmas a verseny korlátozására és az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelv megsértésére. Ugyanakkor a közbeszerzés tárgyával teljesen azonos tárgyú korábbi teljesítés elvárása is versenykorlátozó hatású lehet, erre tekintettel kérjük, hogy a közbeszerzés tárgyával teljes mértékben azonos (azzal minden előírásában megegyező vagy adott esetben túlságosan specifikus) referencia előírás helyett általánosabb jellegű követelményt rögzítsen Ajánlatkérő.

Az alkalmassági követelmény arányos előírását sértheti az is, ha ajánlatkérő ugyan a szerződés tényleges teljesítéséhez igazodó mértékben határozza meg a referencia követelményt, viszont több ilyen korábbi teljesítés bemutatását írja elő.

Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek,58 illetve azon alkalmassági követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg.59 Ezt az egyes alkalmassági követelmények kapcsán Ajánlatkérőnek egyértelműen meg kell határoznia.

A 321/2015. (X.30) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti alkalmassági követelmények (vagyis a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat, a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló és a szakmai felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolás) esetében az együttes megfelelés akként értelmezhető, hogy a közös ajánlattevők legalább egyikének teljes mértékben meg kell felelnie az adott követelménynek, tekintettel arra, hogy a hivatkozott pénzügyi- gazdasági alkalmassági feltételek személyhez kötötten értelmezhetők. Az együttes megfelelés értelmezésére vonatkozó elvek abban az esetben is

58 Kbt. 65. § (6) bekezdés

59 Kbt. 65. § (6) bekezdés

irányadóak, ha az előírt alkalmassági követelménynek az ajánlattevő más szervezet kapacitására támaszkodva kíván megfelelni. Ez tehát azt jelenti, hogy ezeknek a feltételeknek elegendő, ha a közös ajánlattevők közül csak az egyik felel meg teljesen, egynek azonban kötelező önállóan megfelelnie. A műszaki és szakmai alkalmassági követelményeknek, valamint pénzügyi alkalmassági követelmények közül az árbevételre vonatkozó követelménynek (321/2015. (X.30) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja) ajánlattevőknek összeadódóan kell megfelelnie, azaz ahol az fogalmilag felmerülhet azt együtt (pl. árbevétel, referencia) is, ahol pedig az fogalmilag kizárt az egyik fél önállóan is teljesítheti. Az árbevételre vonatkozó együttes megfelelés lehetősége nem alkalmazható akkor, ha az árbevételi előírás a 19. § (2) bekezdésének alkalmazásával a beszámoló alternatívjaként kerül előírásra.

Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül.60 Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet és a felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt, melynek igazolása érdekében az ajánlattevő e szervezet erőforrására (is) támaszkodik.61 A Kbt. 65. § (8) bekezdésben62 foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt

- kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.63

A kapacitást nyújtó szervezetnek tehát ugyanazokat az igazolásokat, nyilatkozatokat kell rendelkezésre bocsátania, mint amelyiket ajánlattevőnek kellene, ha az adott alkalmassági követelménynek maga akarna megfelelni.

A külön jogszabályban64 foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a teljesítésben, amely biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését.

60 Kbt. 65. § (7) bekezdés

61 Kbt. 65. § (7) bekezdés

62 Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az Ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.

63 Kbt. 65. § (7) bekezdés

64 321/2015. (X.30) Korm. rendelet, 322/2015. (X.30) Korm. rendelet

A Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja65 szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A Kbt. 65. § (7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania.66

Építési beruházás esetén Ajánlatkérő a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkalmassági feltételt is köteles előírni uniós eljárásrendben.67

Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembehelyezési művelet esetén az Ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy - közös ajánlattétel esetén

- a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra vonatkozó, a Kbt. 65.

§ (9) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek igazolásához a Kbt. 65. § (7) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.68

Nem használhatja fel a gazdasági szereplő alkalmassága igazolására azokat az adatokat, amelyek felhasználására jogutódlás eredményeként - a jogelőd Kbt. 65. § (7) bekezdés szerinti bevonása nélkül - maga lenne jogosult, ha a jogelőd gazdasági szereplő tekintetében az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok fennáll, vagy - ha a jogelőd megszűnt - megszűnése hiányában fennállna. A gazdasági szereplő ebben az esetben is élhet a Kbt. 64. § szerinti lehetőséggel és felhasználhatja a jogelődnek az alkalmasság igazolására szolgáló adatait, ha a korábban felmerült kizáró okkal összefüggésben igazolja megbízhatóságát.69

Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés ellenőrzését Ajánlatkérő két körben végzi:

- első körben: az ajánlatok benyújtását követően, uniós eljárásrend esetén az EEKD dokumentum alapján, nemzeti eljárásrendben a Kbt. 114. § (2) bekezdése alapján a Kbt.

67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat, úgymond „egyszerű” nyilatkozat szerint

- második körben: az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően, a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő vonatkozásában, a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet szerinti igazolások és nyilatkozatok benyújtására a Kbt. 69. § (4) szerinti bírálat körében kerül sor. Xxxxxxxx, hogy erre Ajánlatkérő a felhívásban hivatkozzon. A kapacitásait rendelkezésre bocsájtó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani.

65ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre vonatkozó feltételek előírásával.

66 Kbt. 65. § (9) bekezdés

67 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése

68 Kbt. 65. § (10) bekezdés

69 Kbt. 65. § (11) bekezdés

Document Metadata

Table of Contents

MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÚTMUTATÓ

Document Metadata