A folyamatba épített ellenőrzés mintaszakaszok

A folyamatba épített ellenőrzés. Az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések folyamatba épített ellenőrzése a közbeszerzésekért felelős miniszter feladata. Ezt a miniszter nevében jelenleg a KFF látja el. A folyamatba épített ellenőrzést az Ajánlatkérő a Monitoring és Információs Rendszeren keresztül kezdeményezi. A KFF általi ellenőrzésre a következő esetekben kerül sor: • árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén az európai uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű eljárások, • építési beruházás és építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű eljárások Az említett értékhatárokat el nem érő közbeszerzések esetében az irányító hatóság által utóellenőrzések keretében kerül sor a közbeszerzési jogi megfelelőség vizsgálatára. A Kbt. 2021. február 1. xxxxxx hatályba lépő módosítása értelmében, ha a beszerzés részben vagy egészben európai uniós alapokból finanszírozott, úgy a Kbt. 115. §-a szerinti (300 millió forintot el nem érő értékű építési beruházás) eljárásfajta nem alkalmazható, ebből kifolyólag az irányító hatóság
A folyamatba épített ellenőrzés. A folyamatba épített ellenőrzés célja az európai uniós támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások közbeszerzési, jogi szempontú vizsgálata, ahol különös figyelem hárul a közpénzek felhasználásának megfelelőségére. Ezen felül kiemelten fontos az európai uniós közbeszerzési szabályoknak és alapelveknek történő megfelelés biztosítása annak érdekében, hogy csökkenthető legyen az uniós forrásfelhasználás során a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságok száma és ezáltal megelőzhető legyen a forrásvesztés (pénzügyi korrekciók17). Felhívjuk Ajánlatkérő szervezetek figyelmét, hogy az ellenőrzésre csak a következő esetekben kerül sor: • árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén az európai uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű eljárások, • építési beruházás és építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű eljárások.18 Kivételt képeznek ez alól azon közbeszerzési eljárások, melyek a Kbt. 19. § (4) bekezdése következtében leválasztásra kerültek, és nemzeti eljárásrendben kerültek megindításra (ebben az esetben utóellenőrzésre kerülhet sor). A folyamatba épített ellenőrzés szempontjából az egybeszámított becsült érték összege az irányadó, kivéve keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás 2. része esetén, amikor a második rész becsült értéke az irányadó.19 A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 15/A. § szerint a folyamatba épített ellenőrzés a közbeszerzésekért felelős miniszter feladata. A folyamatba épített ellenőrzésnek három szakasza van, a minőségellenőrzés, a szabályossági ellenőrzés, valamint adott esetben a szerződésmódosítás véleményezése. Az eljárás lezárultát követően utólagos ellenőrzésre kerül sor a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 101–106. §-ban vagy a 108. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegése esetén, amely során az eljárást támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontból az irányító hatóság, közbeszerzési-jogi szempontból a közbeszerzésekért felelős miniszter ellenőrzi. Folyamatba épített ellenőrzés esetén először a Monitoring és Információs Rendszeren (MIR rendszer) keresztül Ajánlatkérő az irányító hatóság támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú minőségellenőrzését kezdeményezi a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően. Az irányító hatóság a közbeszerzési dokumentumok beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megküldi a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételeit Ajánlatkérő részére, vagy...

Related to A folyamatba épített ellenőrzés