ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSA

A Groupama Garancia Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) az Elektromos Berendezések és Számítógépek Biztosításának Különös Feltételei rendelkezéseinek valamint az azt kiegészítő feltételeknek és záradékoknak megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít, a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események véletlen, váratlan, balesetszerű bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott vagyontárgyakban keletkezett vagyoni (dologi) károk, valamint a biztosított költségek megtérítésére korlátozódik, amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási díjat megfizette.

A jelen feltételek, az ezt kiegészítő feltételek és záradékok alapján létrejött szerződésekre a biztosító Vagyonbiztosítási Általános Szerződési Feltételei (VÁSZF) rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha jelen feltétel valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltér, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a feltételt és a VÁSZF-et értelemszerűen együttesen kell alkalmazni;

– amennyiben a XXXXX és a feltétel eltérő rendelkezései egymást kizárják, a feltétel rendelkezéseit kell alkalmazni.

A. GÉPBIZTOSÍTÁS

I. A kockázatviselés helye, a biztosító kockázatviselése

1. A kockázatviselés helye a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződésben megjelölt üzemhelye, önjáró (hordozható) gépek, berendezések, készülékek esetén a megjelölt területi hatályon belüli üzemhelyek.

2. A biztosító kockázatviselése az üzemhelyen üzemkész állapotban felállított (üzemelő vagy munkaszünet miatt leállított) biztosított vagyontárgyakra terjed ki.

Üzemkész állapotban felállított egy vagyontárgy, ha az a kipróbálás és a próbaüzem befejezése után a normál üzemelésre készen áll.

3. A biztosító kockázatviselése a 2. pontban meghatározottakon túlmenően kiterjed a vagyontárgyak:

a) karbantartásának, átvizsgálásának, tisztításának és üzemhelyen belüli áthelyezésének (kivéve szállítás) időtartamára,

b) valamely biztosítási esemény miatt szükséges leállításának, szét- és összeszerelésének, valamint javításának időtartamára, kivéve az esetleges szállítás időtartamára

(szállítás: a rakodás megkezdésétől a rendeltetési helyen történő lerakodás befejezéséig terjedő időtartam).

II. Biztosított vagyontárgyak

1. A különös feltételek alapján biztosítható elektromos berendezések:

a) információs berendezések,

b) kommunikációs berendezések,

c) folyamatirányító berendezések,

d) elektromos fotó és sokszorosító berendezések,

e) elektromechanikus berendezések, mint

- orvosi berendezések,

- röntgenberendezések (sugárgyógyászat berendezései),

- hang- és képtechnikai berendezések,

- elektromechanikus iroda-berendezések,

- mérő és szabályozástechnikai berendezések.

2. A különös feltételek alapján biztosítható számítógépek és tartozékok:

a) elektronikus számítógépek és rendszereik, valamint az ezekhez tartozó periféria egységek,

b) a számítógépek üzemeléséhez elengedhetetlen operációs rendszerek,

c) légkondicionáló berendezések, szünetmentes áramforrások csak az adatfeldolgozó berendezéssel összefüggésben,

d) berendezéseket és gépeket vezérlő számítógép egységek.

3. biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben azonosítható módon meghatározott, a biztosított tulajdonában levő, illetve általa üzemeltetett vagyontárgyak (gépek, berendezések, készülékek).

Amennyiben egy szerződéstétel alatt több önálló (vagy összetartozó) vagyontárgy összevontan kerül biztosításra, a biztosító a vagyontárgyakat úgy tekinti, mintha azokat külön tételekként biztosították volna.

III. A vagyontárgyak biztosítási értéke és biztosítási összege

1. A biztosító a vagyontárgyak következő értékeit tekinti biztosítási értéknek:

a) Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légifuvar), a vám és a szerelés költségeit. A beszerzési költségek meghatározásánál engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vehetők figyelembe.

b) Időérték: a vagyontárgy új értéke csökkentve az időközi elhasználódás (műszaki avulás) mértékének megfelelő összeggel.

2. A biztosítási szerződésben a biztosított vagyontárgyak új értékének megfelelő összeget (továbbiakban: biztosítási összeg) kell szerződés tételenként meghatározni. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak időértékének megfelelően csak abban az esetben határozható meg, ha azt a biztosító a szerződéskötéskor elfogadta.

3. Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgyat a szerződéskötés időpontjában már nem gyártják, a biztosítási összeget az utolsó gyártási időpontban érvényes új értékének megfelelően kell meghatározni, figyelembe véve az időközben bekövetkezett árváltozásokat. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy új értékének figyelembe vételével kell a vagyontárgy biztosítási összegét meghatározni.

IV. Biztosítási események

Biztosítási esemény a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkező minden olyan előre nem látható, véletlen és váratlan esemény, amely nem szerepel a kizárások fejezetében és a biztosítási szerződés szerinti kiegészítő feltételekben, valamint záradékokban, és amelyek következtében a biztosított vagyontárgyakban olyan mértékű károsodás – dologi kár – keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását illetve pótlását.

V. Kizárások

1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF Általános Kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki azoknak a károknak a megtérítésére, amelyek:

a) a biztosított által okozott olyan károk, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik;

b) a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok miatt keletkeztek;

c) a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás elmulasztása miatt keletkeztek;

d) tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások, öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, korrózió, vízkövesedés, illetve más üledék hatása miatt keletkeztek;

e) a károsodott vagyontárgy további használatát nem befolyásoló értékcsökkenésből származnak;

f) bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek formájában jelentkeznek;

g) közvetett károk: a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség);

h) lopás miatt keletkeztek, továbbá olyan veszteségek és károk, melyek csupán leltározáskor derülnek ki;

i) elektromos áram, távhő, víz, illetve gáz szolgáltatásának kimaradása, illetve megváltoztatása miatt keletkeztek;

j) a számítógépek egységein, tárolóin levő adatokban és programokban keletkeztek;

k) külső, a számítógépbe nem fixen beépített adathordozókban, valamint az ezeken levő adatokban és programokban keletkeztek;

l) szerszámokban és a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekben (pl. festék kazetták és szalagok, mintázó hengerek, klisék, formák), nem alkatrésznek minősülő anyagokban, (pl. filmek, papírok, textil és műanyag bevonatok, kép és hanghordozók), üzemi- és segédanyagokban (pl. katalizátorok, hűtőanyagok, tisztítószerek, kenőanyagok, tüzelőanyagok) keletkeztek, kivéve azon részegységeket, alkatrészeket, melyekre kiegészítő feltételek alapján a biztosítási szerződés szerinti fedezet kiterjesztésre került, továbbá azt az esetet, ha a biztosított vagyontárgy teljes (totál) kárt szenvedett és annak biztosítási összege az alkatrészek, tartozékok értékének figyelembevételével került meghatározásra.

2. A biztosító nem kötelezhető szolgáltatása teljesítésére, ha egy biztosítási esemény bekövetkezése miatti kárigény bejelentése után a vagyontárgyat a szükséges javítás (helyreállítás) nélkül üzemben tartják.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek megtérítése jogszabály vagy más szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik. Ha a gyártó és/vagy a forgalmazó kártérítési kötelezettségét tagadja, és a kár biztosítási esemény bekövetkezése miatt keletkezett, a biztosító azt a különös feltételek rendelkezéseinek megfelelően megtéríti és ezt követően visszakövetelési jogát a károkozóval szemben érvényesíti.

4. Amennyiben egy kárigény felmerülésekor más – ugyanazon kockázatot fedező – biztosítás is érvényben van, a biztosító kártérítési kötelezettsége csak azon összeg erejéig terjed, amely a két érvényes biztosítás szolgáltatási maximuma közötti különbség, feltéve, hogy jelen biztosítás szolgáltatási maximuma magasabb.

VI. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító teljesítése

1. A biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegig terjed.

A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét.

Ha egy biztosítási tétel alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy kezeli, mintha ezen vagyontárgyakat külön tételként biztosították volna.

2. Teljes (totál) kár esetén a kárösszeg megállapításánál a biztosító a károsodott vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában meghatározható időértékét, a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodása mértékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási, illetve helyreállítási költségeket veszi alapul, azonban nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többletköltségeket.

A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyontárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei annak biztosítási értékét elérik vagy meghaladják.

A biztosító a káridőponti idő érték meghatározásánál a vagyontárgy első (új állapotban történő) üzembe helyezésétől eltelt időt, az üzemeltetési körülményeket, illetve az időközi javításokat, felújításokat veszi figyelembe.

Amennyiben a biztosítási esemény a biztosított vagyontárgy első (új állapotban) üzembe helyezésétől számított 6 hónapon belül következik be, a biztosító értékcsökkenést nem vesz figyelembe.

3. Számítógépek és tartozékaik esetében a minimális értékcsökkenés 10% évente, ettől függetlenül a biztosító minimális szolgáltatási kötelezettsége a 70 %-os értékcsökkenéssel számított káridőponti értékig terjed.

4. A biztosító teljes (totál) kár esetén az időérték meghatározásánál figyelembe veszi a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és a szerelés költségeit abban az esetben, ha ezeket a költségeket a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vették, és a pótlás során ezek a költségek ténylegesen felmerültek.

5. A biztosító a javítható károk esetén a javítási, illetve helyreállítási költségek meghatározásánál figyelembe veszi a szükséges szétszerelés és összeszerelés költségeit, a javító műhelybe szállítás és visszaszállítás fuvarköltségeit, valamint a vámköltségeket addig a mértékig, ameddig ezek a költségek benne vannak a biztosítási összegben.

6. A biztosító a részleges károk javítási költségeiből levonja azt az összeget, amennyivel a javítás révén a vagyontárgy idő- értéke emelkedik a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző időértékhez képest, kivéve, ha a vagyontárgy biztosítási értéke az új érték.

7. Részkárok esetén a biztosító a vagyontárgyak következő alkatrészeiben, illetve tartozékaiban keletkezett károkat azok káridőponti értékének megfelelően téríti meg:

a) elektron-, röntgen-, ventil- és rádiócsövek, televíziós képcsövek, lézer fényforrások;

b) világítótestek (izzók, fénycsövek);

c) besugárzó és fűtőtestek, fűtőelemek;

A biztosítási esemény során sérült részek értékcsökkenésének megállapításánál a károsodott egység azon értékét kell alapul venni, amelyet az egység teljesen beépített állapotban képvisel.

A biztosító minimális szolgáltatási kötelezettsége az alkatrészek és/vagy tartozékok 75%-os értékcsökkenéssel számított káridőponti értékéig terjed.

8. A biztosító megtéríti azokat a romeltakarítási és takarítási költségeket, amelyek egy térítésköteles kár miatti helyreállítás során merültek fel. Ezen költségek térítésének felső határa a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegének 2%-a, és a biztosító a biztosítási összegtől és az önrészesedéstől függetlenül fizeti meg.

9. A biztosítási esemény utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben azok a végleges helyreállítás részét képezik, és nem növelik annak költségeit.

10. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási esemény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban maradandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biztosítási értéknek.

11. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg.

A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

12. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ide értve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

13. A biztosító – külön megállapodás hiányában – nem téríti meg a javítással (helyreállítással), valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többletköltségeket:

a) éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségeit;

b) expressz és speciális szállítások fuvardíjait;

c) légi szállítások többletköltségeit.

14. A biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapított kártérítési összeget minden esetben csökkenti:

a) a szerződés szerinti önrészesedés összegével;

b) az értéket képviselő maradványok értékével;

c) azon összegekkel, amelyek a biztosított részére harmadik személy, bármilyen jogcímen eszközölt kifizetései alapján megtérülnek.

Amennyiben egy biztosítási esemény miatt több vagyontárgy (szerződés tétel) károsodott, a biztosítottnak a károsodott vagyontárgyakra vonatkozó önrészesedések közül a legmagasabb egyszeri önrészesedésnél nagyobb összeget nem kell viselnie.

VII. A biztosítási összeg változása kártérítés esetén

1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése napjától a tárgyévre érvényes biztosítási összeget a kártérítés összegével csökkenti, kivéve, ha a biztosított (szerződő) az eredeti biztosítási összegre történő emelés díját egy újabb kár bekövetkezése előtt megfizeti. A fizetendő díjat a biztosító a csökkentés összegének megfelelően – a szerződés szerinti díjtételekkel – határozza meg.

2. Az eredeti biztosítási összegre történő emelés díja a kár bekövetkezése napjától a biztosítási szerződés szerinti évfordulóig

– illetve a lejárat napjáig – terjedő időszakra érvényes.

A biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és az ennek megfelelő díj az érvényes.

3. A teljes (totál) kárt szenvedett vagyontárgyakra (ide értve azon vagyontárgyakat is, melyek kárát a totálkár szabályai szerint rendezte a biztosító) vonatkozó biztosítás a rájuk eső biztosítási összeggel együtt, arányos díj-visszatérítési igény nélkül megszűnik.

VIII. A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén

1. A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítási szerződést kezelő biztosító egységhez, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ha ezek elmulasztása miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

Lényeges körülmények: a kártérítés jogalapja, a káresemény bekövetkezésének időpontja, a kár helyszíne, a kár összege.

2. A biztosítottnak (szerződőnek) tőle telhetően gondoskodnia kell a további kár elhárításáról és enyhítéséről, mely intézkedések során követnie kell a biztosító útmutatásait, előírásait, kivéve ha a biztosító mulasztása miatt ezek nem voltak beszerezhetők.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a bejelentéstől számított 5 napig a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatások következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

4. Ha a biztosító részéről a bejelentés kézhezvételétől számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlézése, akkor a biztosított (szerződő) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy helyreállításáról. A javításnál fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket stb. azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A tárolás többletköltségei a biztosítót terhelik.

5. A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körülményeire, a bizonyítási teherre, és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeire is figyelemmel különösen az alábbi iratok bemutatását kérheti:

x. xxxxxxxx határozat,

b. ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap,

c. költségvetés és számla,

d. minden olyan egyéb lényeges irat, amely a jogalap elbírálásához és a szolgáltatás mértékének megállapításához szükséges lehet.

IX. Záró rendelkezés

A Gépbiztosítás (alapbiztosítás) bármelyik fél általi felmondása, vagy egyéb okból történő megszűnése esetében valamennyi kiegészítő biztosítás (Külső adathordozók biztosítása és Többletköltségek biztosítása) és záradék az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg megszűnik. A kiegészítő biztosítás vagy záradék önállóan is felmondható, annak (azoknak) felmondása vagy bármely okból történő megszűnése az alapbiztosítás, illetőleg az egyéb kiegészítő biztosítások és záradékok hatályát nem érinti.

ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSA

B. KÜLSŐ ADATHORDOZÓK BIZTOSÍTÁSA

I. Kockázatviselés helye

1. A kockázatviselés helye a GÉPBIZTOSÍTÁS alapján biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződésben megjelölt üzemhelye.

2. Az adathordozókat tűzbiztos szekrényben, az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kell tárolni a megnevezett telephelyen (üzemhelyen) vagy a biztonsági másolatok megnevezett telephelyén.

II. Biztosított vagyontárgyak

1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azonosítható módon feltüntetett elektronikus adathordozókra (kivétel a beépített adathordozók), programokra terjed ki.

Beépített az adathordozó, ha az a számítógép integrált része, a felhasználó által nem cserélhető.

Az adatok, programok csak abban az esetben biztosítottak, ha géppel olvasható formában az elektronikus adathordozókon (kivétel az adatok ideiglenes tároló memóriája) – az általános adatvédelmi szabályok betartásával – vannak tárolva.

2. Az adatok, programok csak abban az esetben biztosíthatók, ha azok újra előállíthatók, illetve beszerezhetők, és a biztosított részére szükséges azok pótlása.

III. A vagyontárgyak biztosítási értéke és biztosítási összege

1. A biztosító biztosítási értéknek tekinti azt, az alábbiakban részletezett összköltséget, amely a biztosított adathordozók teljes (totál) kára esetén a biztosítottat terhelnék:

a) a biztosított adathordozók újrabeszerzésének költsége,

b) a programok újratelepítési, beszerzési (előállítási) költsége; egyedi programok esetén a forrásprogramoknak tetszőleges dokumentációból történő beviteli költsége, ide nem értve – dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét;

c) az adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) történő újbóli bevitelének, beszerzésének költsége, ide nem értve az adatok újra-előállítási költségét (pl.: megismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísérletek).

2. A biztosítási szerződésben az 1. pont szerinti költségeknek megfelelő összeget (továbbiakban: biztosítási összeget) kell meghatározni.

IV. Biztosítási események

1. Biztosítási esemény a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkező olyan gépkár, amely következtében a biztosított külső adathordozókban olyan mértékű károsodás – dologi kár – keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását, illetve pótlását.

2. A biztosított gépekkel nem azonos üzemhelyen tárolt biztonsági másolatok esetében biztosítási eseménynek minősülnek a következőkben felsorolt események, ha azok következtében a biztosított adathordozókban olyan mértékű károsodás – dologi kár – keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását, illetve pótlását:

a) tűz, robbanás, villámcsapás, ideértve a tűz miatti oltás és mentés során keletkezett károkat is;

b) víz vagy nedvesség károsító hatása, a keletkezés okától függetlenül;

c) betöréses lopás, rablás és ezen eseményekkel kapcsolatos rongálás, kivéve az ellenőrzés és/vagy leltározás során feltárt elveszés (eltűnés) vagy veszteség miatti károkat.

V. Kizárások

1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF Általános Kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azoknak a károknak a megtérítésére, amelyek:

a) olyan gépkárokkal összefüggésben keletkeztek, amelyekkel kapcsolatban a GÉPBIZTOSÍTÁS alapján a biztosító kártérítés kifizetésére nem kötelezhető;

b) a természetes elhasználódás, a karbantartás elmulasztása, illetve az indokolt adatvédelmi intézkedések hiánya, tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások, öregedés, illetve anyagfáradás miatt keletkeztek;

c) tartós időjárási hatások miatt keletkeztek;

d) szállítás során keletkeztek, kivéve, ha erre vonatkozóan a biztosítási szerződésben eltérő megállapodás történt;

e) csak esztétikai hibát jelentő felületi sérülések;

f) a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok miatt keletkeztek;

g) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség) miatt keletkeztek.

2. A biztosító nem téríti meg az adatvesztés miatt keletkező károkat, ha annak oka:

a) hibás programozás és/vagy hibás rögzítés;

b) az adathordozók téves eldobása, illetve az adatok téves törlése;

c) ártó programok vagy programrészek (programvírusok) rendszerbe kerülése;

d) a biztosított adatokkal kapcsolatos bármilyen visszaélés.

ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSA

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek megtérítése jogszabály vagy más szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik. Ha a gyártó és/vagy a forgalmazó kártérítési kötelezettségét tagadja, és a kár biztosítási esemény bekövetkezése miatt keletkezett, a biztosító azt a különös feltételek rendelkezéseinek megfelelően megtéríti és ezt követően visszakövetelési jogát a károkozóval szemben érvényesíti.

4. Amennyiben egy kárigény felmerülésekor más – ugyanazon kockázatot fedező – biztosítás is érvényben van, a biztosító kártérítési kötelezettsége csak azon összeg erejéig terjed, amely a két érvényes biztosítás szolgáltatási maximuma közötti különbség, feltéve, hogy jelen biztosítás szolgáltatási maximuma magasabb.

VI. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító

1. A biztosított adathordozók teljes (totál) kára vagy elveszése esetén a biztosító azon költségeket téríti meg, amelyek közvetlenül a káresemény bekövetkezése előtt jellemezték a károsodott adathordozókat (káridőponti érték). A kártérítési összeg nem haladhatja meg a szerződés szerinti – a károsodott adathordozókra vonatkozó – biztosítási összeget. Teljes (totál) kár az, amikor a javítási költségek a még értékesíthető maradványok értékének beszámításával a káridőponti értéket elérik, vagy meghaladják, illetve a korábbi üzemi állapot nem állítható helyre.

2. A biztosított adathordozók javítható kárai esetén a biztosító a ténylegesen felmerült, az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javítási költséget téríti meg, levonva belőle a szerződés szerinti önrészesedés összegét.

A biztosító a helyreállítható károkat csak az 1. pontban meghatározott kártérítési felső határig téríti meg.

3. A biztosított adathordozók kárával összefüggésben keletkező adatvesztés esetén a biztosító a következő költségeket téríti meg:

a) a programok újratelepítésével és/vagy újrabeszerzésével kapcsolatban felmerült költségeket, kivéve az egyedi programok újraprogramozási költségeit;

b) az adatok újrabevitelével és/vagy újrabeszerzésével kapcsolatban felmerült költségeket, kivéve azokat a költségeket, amelyek az adatok előállítása (pl.: adatgyűjtés, mérések megismétlése) során azért merültek fel, mert ezen adatok semmilyen dokumentációban sem találhatók meg.

A biztosító az adatvesztéssel kapcsolatban felmerült költségeket csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot helyreállításának megfelelően téríti meg. Amennyiben a káreset bekövetkezését követő 1 éven belül a programok, adatok helyreállítása nem történik meg, a biztosító nem téríti meg az adatvesztéssel kapcsolatban keletkezett kár összegét.

4. Egy káreseménnyel kapcsolatban az 1. és/vagy a 2. pont szerint számított kártérítési összeg és a 3. pont szerint számított kártérítési összeg együttesen sem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget.

5. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási esemény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban maradandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biztosítási értéknek.

6. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg.

7. A biztosító – külön megállapodás hiányában – nem téríti meg a javítással (helyreállítással), valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többletköltségeket:

a) éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségeit;

b) expressz és speciális szállítások fuvardíjait;

c) légi szállítások többletköltségeit.

8. A biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapított kártérítési összeget minden esetben csökkenti:

a) a szerződés szerinti önrészesedés összegével;

b) az értéket képviselő maradványok értékével;

c) azon összegekkel, amelyek a biztosított részére harmadik személy bármilyen jogcímen eszközölt kifizetései alapján megtérülnek.

C. TÖBBLETKÖLTSÉGEK BIZTOSÍTÁSA

I. Biztosított többletköltségek

1. Többletköltségek azok a költségek, amelyek egy, a GÉPBIZTOSÍTÁS alapján biztosított vagyontárgy dologi kára következtében annak érdekében merültek fel, hogy a biztosított üzemmenete – ugyanazon technológiával és ugyanazon technikai szinten – folytatható legyen.

2. A biztosított többletköltségek azok a biztosítási szerződésben részletezett költségek lehetnek, amelyek az alábbi jogcímeken merülnek fel:

a) idegen tulajdonú berendezések használata (bérlete),

b) helyettesítő berendezések bérlete,

c) eltérő munkafolyamatok és termelési módszerek alkalmazása,

d) külső szolgáltatások igénybevétele,

e) pótlólagos személyi ráfordítások.

II. Fedezeti tartam és biztosítási összeg

1. A fedezeti tartam a biztosítási időszakra (egy évre) vonatkozó, a biztosítási szerződésben rögzített időtartam, amelyen belül felmerült többletköltségek megtérítésére a biztosító kötelezettséget vállal. A fedezeti tartam kezdetének legkorábbi időpontja az az időpont, amikor a biztosított a vagyontárgyban bekövetkezett dologi kárt először észlelte, legkésőbbi időpontja – a tartamon belül – a többletköltségek tényleges felmerülésének időpontja.

2. A biztosítási szerződésben az I. 2. pont alatti költségeknek megfelelő összeget (továbbiakban: biztosítási összeg) kell meghatározni oly módon, hogy a biztosítási összeg feleljen meg annak az összköltségnek, amelyet a biztosítottnak ilyen jogcímeken 12 hónap alatt kellene kifizetnie. A biztosítási összegen belül meg kell határozni az egy napra és az egy hónapra eső költségek összegét (továbbiakban: időarányos költségek biztosítása).

3. A biztosítási szerződésben a fedezeti tartamtól független, az egyszeri költségeknek megfelelő biztosítási összeg is meghatározható (továbbiakban: nem időarányos költségek biztosítása).

III. Biztosítási esemény és kizárások

1. Biztosítási esemény a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkező olyan gépkárok miatti üzemleállás, amely miatt a biztosított csak az I. 2. pont szerint biztosított többletköltségek megfizetése esetén képes üzemmenete folytatására.

2. A biztosító nem téríti meg azokat a többletköltségeket, amelyek:

a) olyan gépkárok miatt szükségesek, amelyekkel kapcsolatban a GÉPBIZTOSÍTÁS alapján a biztosító kártérítés kifizetésére nem kötelezhető;

b) az ellátó berendezések (légkondicionáló berendezés, szünetmentes áramforrás, frekvenciaváltó és ezekhez hasonlók) meghibásodása miatti üzemleállások következtében merültek fel;

c) az üzemleállás következő okok miatti meghosszabbodása miatt merülnek fel:

- hatóságok által elrendelt, a helyreállítást vagy működést korlátozó intézkedések,

- anyagi erőforrások hiánya, melyek miatt a károsodott vagyontárgy helyreállítása, pótlása nem vagy késedelmesen végezhető el,

- sérült vagy elveszett adatok és programok pótlása, helyreállítása,

- a károsodott berendezés nem eredeti állapotra történő helyreállítása, a berendezés fejlesztése, revíziója vagy javítása.

IV. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító teljesítése

1. A biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, melyen belül a kártérítési összeget a következők szerint állapítja meg.

2. A kártérítés felső határa:

a) Időarányos költségek – az üzemszünet időtartamával egyenes arányban növekvő költségek – esetén a biztosítási szerződésben rögzített, egy napra vonatkozó kártérítési limit.

Amennyiben a ténylegesen felmerülő költségek ettől a limittől eltérnek, akkor a tényleges költségek képezik a kártérítési összeg meghatározásának alapját. Az így számított kártérítési összeg azonban nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben rögzített – a fedezeti tartamra vonatkozó – kártérítési limitet.

b) Nem időarányos költségek – az üzemszünet időtartamától független költségek – esetén a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeg.

3. A biztosító a 2. pont alapján meghatározott kártérítési limiten belül a ténylegesen felmerült és elismert többletköltségek továbbá a levonások figyelembevételével határozza meg a kártérítési összeget.

Levonásra kerül:

a) az a költség, amely a károsodott elektronikus berendezés kiesése miatt megtakarítható,

b) a fedezeti tartamot meghaladó üzemszünet miatt felmerült többletköltség,

c) a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés.

4. A biztosítási szerződés tartama (egy év) alatt a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – függetlenül a tartamon belül bekövetkezett biztosítási események számától – a szerződésben meghatározott biztosítási összegig terjed.

E001. Tűz kockázatok kizárásának kiegészítő feltételei

a) tűz, robbanás, villámcsapás és személyzet által irányított légijárművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása miatt,

b) ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károk megtérítésére.

E002. Vezetékes vízkár kockázat kizárásának kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy az Elektromos Berendezések és Számítógépek Biztosításának Különös Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a vezetékek törése miatti vízelöntés (víz, szennyvíz, csapadékvíz és egyéb folyadékok) által okozott károk megtérítésére.

E003. Vízelöntés kockázat kizárásának kiegészítő feltételei

a) viharral együttjáró csapadék,

b) felhőszakadás,

c) árvíz, belvíz, illetve talajvíz,

d) egyéb meg nem nevezett esemény

miatti vízelöntés (víz, szennyvíz, csapadék és egyéb folyadékok) által okozott károk megtérítésére.

E004. Betöréses lopás és rablás kockázat kizárásának kiegészítő feltételei

a) lopás, betöréses lopás,

b) rablás

miatti károk megtérítésére.

E005. Légifuvar és extra költségek fedezetére vonatkozó kiegészítő feltételek

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy az Elektromos Berendezések és Számítógépek Biztosításának Különös Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a következő költségek megtérítésére:

a) javítások (helyreállítások) és pótlások többletköltségei, amelyek túlóra, éjszaka, vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt merültek fel,

b) légi szállítások többletköltségei,

c) expressz és speciális szállítások fuvardíjai,

feltéve, hogy a biztosító a többletköltségeket igénylő javítások (helyreállítások), pótlások elvégzésének szükségességét tudomásul vette és azok ellen nem emelt kifogást.

A biztosító kiegészítő feltételek szerinti kártérítési kötelezettsége a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, káreseményenként legfeljebb 25%-a azon kártérítési összegnek, amelyet a biztosító ezen kiegészítő feltételek hiányában fizetne.

E006. Új érték biztosítás kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy az Elektromos Berendezések és Számítógépek Biztosításának Különös Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a szerződésben meghatározott vagyontárgyak kárainak új értéken történő megtérítésére.

A kiegészítő feltételek értelmezése szerint új érték a károsodott vagyontárgy – a kár időpontjában – új állapotban történő beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légifuvar), a vám és a szerelés költségeit.

A biztosító ezen vagyontárgyak részkára esetében megtéríti a javítások és cserék költségeit akkor is, ha azok eredményeként nem a károsodott vagyontárggyal azonos színvonalú, hanem annál fejlettebb technológiájú berendezés jön létre, azzal a feltétellel, hogy a beépítésre kerülő új alkatrészek értéke nem lehet több, mint a helyettesített részek káridőponti új értéke.

A kiegészítő feltételek hatálya alá tartozó vagyontárgyak alulbiztosítottságát a biztosító nem vizsgálja.

E007. Hordozható elektromos berendezések és számítógépek üzemhelyen kívüli biztosításának kiegészítő feltételei

Külön díj megfizetése mellett a biztosító kockázatviselése kiterjed a gépbiztosítás, illetve a külső adathordozók biztosítása fejezetekben biztosított vagyontárgyaknak a szerződésben meghatározott üzemhelyén kívül bekövetkező káraira, ha a külső üzemhely a berendezés üzemeltetéséhez előírt feltételeknek, valamint a biztosítási szerződésben meghatározott üzemhely kockázati viszonyainak megfelel, illetve ha a kár szállítás közben keletkezett.

A kiegészítő feltételekre vonatkozó kiegészítések

a) gépjárműből történő eltulajdonítás és rabláskár esetén a biztosítás önrésze a biztosítási összeg 25%-a, mely minden esetben levonásra kerül;

b) gépjárműből történő eltulajdonítás esetén a biztosítási fedezet csak abban az esetben áll fenn, ha:

- a gépjármű teljes egészében szilárd karosszériával (tetővel, felépítménnyel) rendelkezett,

- a gépjárművet bizonyíthatóan lezárt állapotban parkolták le,

- a biztosított berendezést a gépjármű rakterében kívülről nem látható módon tárolták,

- a feltörés bizonyíthatóan reggel hat és este tíz óra között történt.

E008. Dátum felismeréssel kapcsolatos KIZÁRÁS

A biztosítási szerződés feltételei az alábbiakkal egészül ki:

A. Tekintet nélkül arra, hogy az alábbiak a biztosított tulajdonát képezik-e vagy sem, továbbá arra, hogy a káresemény a 2000. év előtt, alatt vagy után következik-e be, a biztosító nem fizet azokért a közvetlenül bekövetkező vagy következményi károkért, amelyeket közvetve vagy közvetlenül az okoz, hogy bármely számítógép, adatfeldolgozó gépezet vagy berendezés, média mikrochip, operációs rendszer, mikroprocesszor (computer chip), integrált áramkör vagy hasonló feladatot ellátó egység vagy bármilyen számítógépes szoftver képtelenné válik:

1. valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztatva (rendszerdátumként) helyesen felismerni, és/vagy

2. adatok, információk, parancsok vagy utasítások rögzítésére, mentésére, megőrzésére és/vagy helyes manipulálására, értelmezésére vagy feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, a saját rendszerdátumaként kezelni és/vagy

3. adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére vagy helyes feldolgozására azért, mert egy (bármelyik és bármilyen) számítógépes szoftverbe olyan parancsot programoztak be, amely egy adott időpontban vagy azt követően bármikor adatvesztést idéz elő, illetve lehetetlenné teszi az adatok rögzítését, mentését, megőrzését vagy helyes feldolgozását.

B. A felek tudomásul veszik továbbá, hogy a biztosító nem fizet kártérítést az adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységek hiányosságait, jellemzőit (szolgáltatásait), logikai rendszerét vagy működését helyesbítő javítási vagy átalakítási munkákért.

C. A felek tudomásul veszik továbbá, hogy a biztosító nem fizet kártérítést akkor sem, ha a közvetlen vagy következményi károk azért következtek be, mert a biztosított vagy mások által a biztosított vagy mások számára nyújtott tanácsadás, konzultáció, a műszaki tervek elemzése, a létesítmény ellenőrzése, karbantartása vagy felülvizsgálata nem bizonyult elégségesnek a fenti „A” pontban ismertetett tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához vagy (üzemi körülmények között történő) teszteléséhez.

A fenti „A”, „B” vagy „C” pontokban leírt közvetlen vagy következményi károk a fedezetből ki vannak zárva, tekintet nélkül arra, hogy bekövetkezésükben esetleg egyéb ok is közrejátszott, és a fedezet szempontjából közömbös a kár előidézésében közreható események sorrendisége is.

A jelen kizárás nem vonatkozik azokra az egyébként fedezetben lévő közvetlen vagy következményi károkra, amelyeket valamely – a biztosítási szerződésben – megnevezett veszélynem (biztosítási esemény) idéz elő. Megnevezett veszélynemek alatt értjük a következőket: tűz, villámcsapás, robbanás, lezuhanó légi járművek vagy gépjárművek ütközésének hatása, zuhanó tárgyak, szélvihar, jégeső, zavargás, sztrájk, polgári megmozdulások, vandalizmus, rosszindulatú károkozás, földrengés, fagykár vagy hónyomás által okozott károk.

GVZ 001. záradék: Hosszú távú szerződésre vonatkozó kiegészítő feltételek

Jelen kiegészítő feltételek értelmében, ha a szerződő/biztosított írásban nyilatkozik a szerződés legalább 3 évre történő fenntartásának szándékáról, a biztosító előzetes tartamengedményt ad, az alábbiak szerint.

1. Az előzetes tartamengedmény érvényesítése: a biztosító a szerződés engedmények nélküli éves biztosítási díjból 10% díjengedményt ad, mellyel mindig a tárgyévre (biztosítási időszakra) fizetendő díjat csökkenti.

2. A szerződő/biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy ha biztosítási szerződését jelen kiegészítő feltételek hatálya alatt felmondja, a felmondás időpontjáig ténylegesen elszámolt engedmények összegét, de maximum a felmondást megelőző két évre vonatkozó engedmény összegét, a szerződés megszűnését követő 15. napig a biztosító részére egy összegben visszafizeti.

3. Abban az esetben, ha a szerződés létrejöttétől számított harmadik biztosítási évfordulóig sem a szerződő/biztosított, sem a biztosító nem él felmondási jogával, az előzetes tartamengedmény újabb három évre, változatlan feltételekkel érvényben marad.

4. A 3. pontban foglaltaktól eltérően a szerződő/biztosított nem kötelezhető az engedmény visszafizetésére:

a) ha a szerződés megszűnésére, felmondására a XXXXX XXX.8.d.) pontjában meghatározottak valamelyikének bekövetkezése miatt kerül sor,

b) ha a szerződés eltérő tartalommal, illetve díjjal átdolgozásra kerül, ebben az esetben azonban a biztosító az új szerződésnek megfelelően az engedményt módosítja,

5. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetében a határozatlan tartamra kötött biztosítások felmondására vonatkozó előírások – XXXXX XXX. 5.) pont szerint – érvényben maradnak.

6. Az előzetes tartamengedményt a szerződésben rögzíteni kell.

Tudnivalók

1. A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog a Magyar Köztársaság joga. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.

2. Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő panasz esetén, első fokon a Groupama Garancia Biztosító Zrt. kötvényen megnevezett szervezeti egységéhez, másodfokon a Groupama Garancia Biztosító Zrt. Jogi Igazgatóságához (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., telefonszám: x00 0 000 0000, fax: x00 0 000 0000) fordulhat.

3. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., illetve 1535 Budapest, 114 Pf. 777) gyakorolja. Az ügyfél a panaszaival a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1088 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx 0., 0000 Budapest, Pf. 234), és a Kereskedelmi és Ipari Kamara mellett működő megyei békéltető testületekhez is fordulhat. Az ügyfél a jogait, illetve igényeit bírósági úton is érvényesítheti.

4. A jelen feltételekkel meghatározott biztosításokból származó valamennyi perre kizárólagosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve hatáskörtől függően a Fővárosi Bíróság az illetékes.

5. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni, és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

6. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

7. A biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének (fiók, igazgatóság, főigazgatóság) jut tudomására. Ez a rendelkezés nem érinti a biztosítási ajánlatnak, illetőleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére történt átadásához fűződő joghatályt. A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni a biztosító tudomásszerzésének joghatályára is.

8. A felek által tett írásbeli nyilatkozatokat, illetve az egyéb okiratokat a kézbesítés első megkísérlésétől számított 3. napon akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a címzett nem veszi át, az átvételt megtagadja, vagy a bejelentett címen a címzett ismeretlen.

9. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

(1) Értelmező rendelkezések

a) Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.

b) Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

c) Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.

x) Xxxxxxxxxxx: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujjvagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

e) Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.

f) Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.

g) Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi.

h) Biztosítási titok: minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

i) Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

j) biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve.

k) Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz.

l) Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom.

m) Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§- ának 2. pontjában meghatározott fogalom.

n) Üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81.§-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom.

(2) Az adatkezelés célja

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény (továbbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél. A biztosító az ügyfél előzetes hozzájárulásával az alábbi célokból is végez adatkezelést:

- ügyfelek tájékoztatása és marketing tevékenység (értve ezalatt a biztosítási, illetve más célból történő üzleti kapcsolatfelvételt, az ügyfélakciók szervezését is),

- ügyfélnyilvántartás vezetése,

- jogi eljárások, panaszügyintézés folytatása,

- a biztosítási szerződésből eredő igények teljesítése.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

a) Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai.

b) A biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, élet-, baleset- és betegségbiztosítás esetén a biztosítási összeg, valamint a kockázat-elbírálás adatai.

c) Élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapottal összefüggő adatok.

d) A kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje.

e) A biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges összes lényeges tény és körülmény.

Az a–b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok (az adó-, a telefonszám és az e-mail cím kivételével), valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés megkötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez. Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után. A fentieken túlmenően a biztosító jogosult mindazokat az ügyfél által önként megadott adatokat kezelni, melyek a (2) pontban felsorolt célokból szükségesek. A biztosító azonban az ügyfeleknek csak azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, és a biztosítási szolgáltatással összefüggnek.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§ (1) bekezdésében – Tudnivalók (2) fejezete – meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz kifejezetten hozzájárult vagy azt törvény lehetővé teszi.

(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító:

a) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

b) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha – a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, – a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; meghatározott esetekben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítóval, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal; az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal; az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF); a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosító a (4) b–f. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

d) A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben. A biztosító a nyomozó

hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

e) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

f) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

g) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

h) Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

i) A biztosító, a biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén, a biztosító, a biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra vonatkozóan egyebekben a Ptk. 81.§-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések

a) Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, számítógépes úton is kezeli.

b) A biztosító az adatkezelés során betartja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

c) A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti.

d) Az ügyfél élhet a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben biztosított egyéb jogaival (pl. tiltakozási jog, bírósági igényérvényesítés) is.

e) A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

f) Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

g) A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetőek.

(6) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

a) A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél (3) pontban meghatározott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó adatok kivételével) az OTP Bankcsoport tagjai részére marketing, egységes ügyfélnyilvántartás és üzleti kapcsolatfelvétel céljából átadhatja. Az OTP Bankcsoport tagjai az adat, illetve titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. Az OTP Bankcsoport tagjainak aktuális fontosabb adatai a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetőek. Az OTP Bankcsoport néhány nagyobb tagjának főbb adatai az alábbiak:

OTP Bank Nyrt. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. Telefon: x00 0 000 0000, Fax: x00 0 000 0000 E-mail: xxxx@xxxxxxx.xx

Honlap: xxx.xxxxxxx.xx

Merkantil Bank Zrt. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00. Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000 Honlap: xxx.xxxxxxxxx.xx

OTP Lakástakarékpénztár Zrt. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00. Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000 Honlap: xxx.xxx-xxx.xx

OTP Jelzálogbank Zrt. Cg. 00-00-000000 1051 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxxx xxxx 0-0.

OTP Ingatlan Zrt. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0. Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000 Honlap: xxx.xxxxxx.xx

OTP Pénztárszolgáltató Kft. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0. Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000 Honlap: xxx.xxxxxxxxxx.xx

OTP Travel Kft. Cg. 00-00-000000

0000 Xxxxxxxx, X xxxx 0/a. Telefon: x00 0 000 0000

Telefax: x00 0 000 0000 Honlap: xxx.xxxxxxxxx.xx

b) A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató a biztosító ügyfélszolgálati irodáin, és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthető. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget, és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító felel. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

c) A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél (3) pontban meghatározott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivételével) a biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítők számára üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység céljából átadhatja.

Document Metadata

Table of Contents

ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSA

Document Metadata