Általános Biztosítási Feltételek
Általános Biztosítási Feltételek
Befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó élet- és nyugdíjbiztosításokhoz
Tartalomjegyzék:
1. Fogalmak
2. A biztosítási szerződés alanyai
3. A biztosító tájkoztatási kötelezettsége
4. A biztosítási szerződés létrejötte
5. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai
6. A biztosítási szerződés tartama, biztosítási időszak
7. A biztosító kockázatviselése
8. Várakozási idő
9. A szerződés megszűnése
10. Közlési- és változás bejelentési kötelezettség
11. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
12. A biztosított belépése a szerződésbe
13. A biztosítási díj
14. A biztosítási díj fizetése
15. A díjfizetés elmulasztásának következménye
16. Reaktiválás
17. Maradékjogok
18. Átdolgozás
19. Értékkövetés
20. Biztosítási esemény
21. Kizárt kockázatok
22. A biztosító mentesülése
23. A biztosítási összeg
24. Kiegészítő biztosítások
25. A biztosítási szolgáltatás
26. A biztosító teljesítése
27. Az eszközalapok, a befektetés
28. Eszközalap felfüggesztés
29. Eszközalapok értékének változása
30. A szerződést terhelő költségek
31. Adatkezelés, biztosítási titok
32. Jognyilatkozatok
33. A kapcsolattartás és ügyfél tájékoztatás nyelve
34. Vitás kérdések rendezése
35. Alkalmazandó jog, eljáró bíróságok
36. Elévülés
37. Tájékozódás a befektetések elhelyezéséről és értékéről
38. Adózásra vonatkozó jogszabályok
39. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól és a Ptk. rendelkezé- seitől
40. Egyéb rendelkezések
Jelen feltételek – ellenkező szerződéses kikötések hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) befek- tetési eszközalapokhoz (befektetési egységekhez) kapcsolódó élet- és nyugdíjbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozva kötötték.
Amennyiben a jelen Általános Biztosítási Feltételekre utalással kötött biztosítási szerződés Különös Biztosítási Feltételeinek illetve Kiegészítő Biztosítási Feltételeinek a rendelkezései a jelen feltételektől eltérő kikö- tést tartalmaznak, úgy az abban foglaltak az irányadóak.
1. Fogalmak
1.1. Alapdíj: a biztosítási fedezet ellenértéke.
1.2. Alszerződés:
1.2.1. Folyamatos díjas alszerződés: az alapbiztosításra fizetett folya- matos díjak nyilvántartására szolgál.
1.2.2. Eseti díjas alszerződés: eseti díjak nyilvántartására szolgál.
1.3. Átirányítás: a biztosítás folyamatos díjfizetés esetén a jövőbeni befizetések díjfelosztásának módosítása a korábbi felosztásához képest.
1.4. Átváltás: a befektetési egységeknek az egyik eszközalapból a másik eszközalapba történő áttétele.
1.5. Befektetési egység: az eszközalapban való arányos részesedést kifejező elszámolási egység.
1.6. Befektetési egység aktuális ára: az adott eszközalap aktuális értékének és az alapban kezelt összes befektetési egység aktuális számának a hányadosa.
1.7. Baleset: a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan egysze- ri külső behatás, amelynek következtében az emberi szervezet- ben heveny módon anatómiai és funkcionális károsodás, mara- dandó elváltozás, vagy halál következik be.
1.8. Befektetési egység eladási ára: az az eszközalaponként meghatá- rozott aktuális árfolyam, melyet a biztosító a biztosítási díj befek- tetési egységekre történő átszámításánál alkalmaz.
1.9. Befektetési egység vételi ára: az az eszközalaponként meghatározott aktuális árfolyam, melyet a biztosító a szolgáltatások kifizetésekor, a befektetési egységek készpénzértékének kiszámításakor alkalmaz.
1.10. Biztosítási év: két egymást követő biztosítási évforduló közötti időszak.
1.11. Biztosítási évforduló: biztosítási évenként a biztosítás kezdeté- nek a napja.
1.12. Biztosítási hónapforduló: minden hónap 1-je.
1.13. Biztosítási összeg: a biztosító szolgáltatásának kötvényben meg- jelölt összege.
1.14. Díjfelosztás: a befektetésre kerülő díjaknak a szerződő kívánsága szerinti felosztása az egyes eszközalapok között.
1.15. Díjjóváírás: a befizetett díj aktuális árfolyamon számított jóváírá- sa befektetési egységekben a szerződő számláján.
1.16. Értékelési nap: minden olyan nap, amikor a biztosító a befekte- tési egységek aktuális értékét megállapítja.
1.17. Eseti díj: az a díj, amit a szerződő a számlájára fizethet az alap- díjon felül (rendkívüli befizetés).
1.18. Eszközalap: a vagyonkezelő által kezelt, meghatározott típusú befektetési eszközök biztosításra elkülönített része. Az eszköz- alap befektetési egységekből áll.
1.19. Fogyasztó: az a természetes személy, aki szakmája, önálló foglal- kozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.
1.20. Illikvid eszköz: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereske- désének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre.
1.21. Keretszerződés: a biztosítás alszerződéseit foglalja össze.
1.22. Kockázati díj: a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke
1.23. Kondíciós lista: az a lista, amely a Különös Biztosítási Feltételek változó és nem változó részeit tartalmazza.
1.24. Költségek: a szerződést terhelő levonások.
1.25. Kötvényérték: a biztosítási szerződés keretén belül az aktuálisan fennálló követelés az eszközalapokkal szemben. Ez egyenlő a befektetési egységek számának és árának eszközalaponkénti szorzatainak összegével.
1.26. Közlekedési baleset: olyan baleset, amely közúton vagy közfor- galmú közlekedési eszközön a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegésével összefüggésben következett be, melyet a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként vagy utasaként szenved el. Nem tekinthető közlekedési balesetnek a gyalogost ért olyan baleset, amelyben semmiféle mozgó jármű nem hatott közre, továbbá a kerékpárost ért olyan baleset, amelyben más mozgó jármű, vagy gyalogos nem hatott közre, valamint a jármű utasát és vezetőjét ért olyan baleset, amely nem a jármű haladá- sával és megállásával összefüggésben következett be.
1.27. Különösen veszélyes sport:
– jet-ski,
– motorcsónak sport,
– vízisízés,
– vadvízi evezés (ideértve canyoning, hydrospeed),
– hegy- és sziklamászás az V. foktól,
– magashegyi expedíció,
– barlangászat,
– bázisugrás,
– mélybe ugrás (bungee jumping),
– falmászás,
– autó- és motorsportok,
– egyszemélyes (singlehand) és nyílttengeri vitorlázás,
– repülősportok,
– mélytengeri búvárkodás 40 m alá,
– wingsuit,
– quad.
1.28. Szerződő számlája: az egyes szerződésekhez rendelt nyilvántar- tás, amely a biztosítás díjának, költségeinek és az eszközalapok értékeinek a nyilvántartására szolgál egy keretszerződéshez több alszerződéshez rendelt számla kapcsolódhat.
1.29. Visszavásárlási érték: a szerződés tartamának lejárta előtt a maradékjog érvényesítésekor fennálló összeg.
1.30. Vagyonkezelési költségek: az eszközalap menedzseléséért felszá- mított és az eszközalap árfolyamába beépített költség, amelynek
értékét a vagyonkezelő állapítja meg. Aktuális értéke az eszköz- alap összetételében bekövetkező változások, piaci viszonyok következtében változhat. Az aktuális értékét az alapok befekteté- si politikája tartalmazza.
2. A biztosítási szerződés alanyai
2.1. A biztosítási szerződés alanyai a biztosító, a szerződő, a biztosí- tott és a kedvezményezett.
2.2. A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási ajánlat elfoga- dása után a feltételekben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező bizto- sítási eseményekre a Különös Biztosítási Feltételekben meghatá- rozott szolgáltatást teljesít.
2.3. A szerződő az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, és a biztosítási díj fizetésére kötele- zettséget vállal.
2.4. A biztosított az a természetes személy, akinek az életével kapcso- latos biztosítási eseményre a szerződés létrejön.
2.5. A kedvezményezett a biztosítási szerződésben megjelölt szolgál- tatások igénybevételére jogosult személy.
2.5.1. Kedvezményezett lehet:
a) a szerződésben megnevezett, szerződő által megjelölt (termé- szetes és jogi) személy,
b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa,
c) az a) és b) pont szerinti személyek hiányában, vagy ha a ked- vezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse.
2.5.2. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formá- ban kijelölését visszavonhatja, vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosí- tott a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájáru- lása szükséges.
2.5.3. Abban az esetben, ha bemutatóra szóló kötvényt állítottak ki, a kedvezményezett későbbi kijelölése akkor lép hatályba, ha a kötvényt megsemmisítették és új kötvényt állítottak ki.
2.5.4. Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályában tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megvál- toztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek a részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.
2.5.5. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezménye- zett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, vagy jog- utód nélkül megszűnik.
3. A biztosító tájékoztatási kötelezettsége
3.1. A biztosítási szerződés megkötését megelőző tájékoztatás
3.1.1. A biztosító a biztosítási szerződés megkötése előtt, a kötelezett- ségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, bizonyítható és azo- nosítható módon, közérthetően, egyértelműen és részletesen, írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosító adatairól, felügyeleti hatóságáról, a biztosítási szerződés jellemzőiről és egyéb, külön jogszabályban meghatározott, adatokról.
3.1.2. A biztosító felméri a szerződő igényeit, illetve a szerződő által megadott információk alapján pontosítja azokat, továbbá termék- ismertetőt/ügyféltájékoztatót ad át a szerződő részére. A biztosító tájékoztatja a szerződőt az adott biztosítási szerződés teljes költségmutatójáról és annak elérhetőségéről.
3.1.3. A biztosítót terhelő tájékoztatási kötelezettség a biztosításközve- títőt terheli, amennyiben a biztosítási szerződés megkötésében alkusz (független biztosításközvetítő) működik közre.
3.1.4. A szerződő írásban nyilatkozik arról, hogy a 3.1. pont szerinti tájékoztatást megkapta.
3.1.5. Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele a biztosított orvosi vizsgálata, akkor a biztosító arról is tájékoztatást ad, hogy a biz- tosított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismer- heti.
3.2. A biztosítási szerződés megkötését követő tájékoztatás
3.2.1. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a kötelezettség- vállalás tagállamának hivatalos nyelvén köteles a szerződőt tájé- koztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. Amennyiben a szerződő fogyasztó, úgy ezen tájékoztatás kézhezvételétől számí- tott 30 napon belül a szerződést írásban felmondhatja.
3.2.2. A biztosító évente legalább egyszer írásban tájékoztatja a szerző- dőt a biztosítási szerződés szolgáltatási értékéről, aktuális vissza- vásárlási értékéről, a befektetési egységeinek aktuális áráról és
számáról, illetőleg ezeknek az előző értékelés óta bekövetkezett változásairól és egyéb, jogszabály által előírt adatokról.
3.2.3. Az értékkövetés érvényesítése során a biztosító tájékoztatja a szerződőt az értékkövetéssel érintett elemek vonatkozásában. A biztosító felhívja a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetés- sel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.
3.2.4. A biztosító a tájékoztatást az ügyfélportálon teszi elérhetővé azon szerződők részére, akik nyilatkoztak annak igénybevételéről.
3.2.5. A biztosító lehetővé teszi, hogy a szerződő tájékozódhasson befektetéseinek elhelyezéséről, azaz a befektetéseinek fedezeté- ül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint befektetéseinek aktuális értékéről. A tájékoztatást a biztosító az alábbi elérhető- ségeken biztosítja:
a) a biztosító ügyfélszolgálatán
b) a biztosító központi telefonszámán
c) a biztosító honlapján
d) a biztosító ügyfélportálján azon szerződők részére, akik nyilat- koztak annak igénybevételéről.
3.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a szerződő a hozzá inté- zett nyilatkozatokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
4. A biztosítási szerződés létrejötte
4.1. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani.
4.2. A biztosítóval történő szerződéskötésre irányuló ajánlatot a szer- ződő fél teszi. A szerződő az ajánlatához – annak megtételétől számított – 15 napig, egészségi vizsgálat esetén 60 napig kötve van.
4.3. Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről biztosítá- si fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerző- dés a kötvény kiállításának napján jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a köt- vény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendel- kezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmá- nak megfelelően jön létre.
4.4. Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15, egész- ségi vizsgálat esetén 60 napon belül (kockázatelbírálási idő) írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Ha a szerződő fogyasztó és a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szük- séges.
4.5. Ha a szerződő fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biz- tosító az ajánlattételre annak beérkezését követő 15 napon belül
– ha az ajánlat elbírálásához egészségi vizsgálatra van szükség, 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályokban előírt tájékoz- tatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették meg. Ilyen esetben a szer- ződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjá- ra visszamenő hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül lét- rejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési felté- telektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek meg- felelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasí- tástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
4.6. Távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó speciá- lis rendelkezések
4.6.1. A távértékesítésre vonatkozó speciális rendelkezéseket azon biz- tosítási szerződésre kell alkalmazni, amelyet a biztosító és a fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Távközlő eszköznek minősül bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – a szerző- dés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére.
4.6.2. A fogyasztó jogosult a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződést a kötvény kézhezvételének napjától számított
30 napon belül felmondani. A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére vagy központi fax számára kell kül- deni. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. Amennyiben a fogyasztó a felmondási jogát gyakorolta, a biztosí- tó kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetett összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgál- tatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. Amennyiben nem történt biztosítási esemény a biztosító köteles a befizetett díj időarányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a fogyasz- tó részére visszatéríteni.
4.7. Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, a biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosí- tott írásbeli hozzájárulása szükséges.
4.8. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képvise- letet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
4.9. Amennyiben a biztosított cselekvőképességében, vagyoni jognyi- latkozatai tekintetében részlegesen korlátozott, vagy cselekvő- képtelen nagykorú személy a szerződés érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges.
5. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai
5.1. Amennyiben a biztosítási szerződés létrejöttét követően a bizto- sítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, úgy a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő 60 napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy a jelen biztosítási feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel törté- nő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltéte- leknek megfeleljen.
5.2. Amennyiben a szerződő a módosító javaslatot 5.1. pont szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasít- ja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételek- kel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.
6. A szerződés tartama, biztosítási időszak
6.1. A biztosítás határozott vagy határozatlan tartamra köthető. Ez a Különös Biztosítási Feltételekben kerül meghatározásra. A szer- ződő felek megegyezhetnek a határozott tartamú szerződések meghatározott idejű meghosszabbításában, amennyiben ezt a szerződő írásban a szerződés lejárta előtt legalább 60 nappal kéri és a biztosító ehhez hozzájárul. A szerződő felek megegyezhetnek a határozatlan tartamú szerződések határozott tartamúvá tételé- ben a Különös Biztosítási Feltételekben foglaltak szerint.
6.2. A határozott tartamú biztosítás lejáratának a napja a szerződés- ben meghatározott tartam utolsó napja.
7. A biztosító kockázatviselése
7.1. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben megha- tározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.
7.2. A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdve viseli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre. Az előzetes fedezetvállalás a szerződés megkötéséig, vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb 90 napig tart.
8. Várakozási idő
A felek a szerződésben kiköthetik, hogy a biztosító valamely biztosítási esemény kockázatát csak a szerződés létrejöttét köve- tő későbbi időponttól vállalja, vagy – ha a biztosítási esemény a kikötött várakozási időn belül következik be – jogosult a szolgál- tatást csökkenteni. A várakozási idő legfeljebb 6 hónap lehet; a kikötött várakozási idő ezt meghaladó része semmis.
9. A szerződés megszűnése
9.1. A biztosítási szerződés megszűnik:
a) a szerződő rendes illetve rendkívüli felmondásával,
b) a biztosító felmondásával,
c) a díjfizetés elmulasztása esetén a 15.1. pontban foglaltak szerint,
d) a szerződő halálával, amennyiben a biztosított a szerződésbe szerződőként nem lépett be,
e) a szerződő jogutód nélküli megszűnésével, amennyiben a biz- tosított a szerződésbe szerződőként nem lépett be,
f) határozott tartamú szerződés esetén a megjelölt tartam eltel- tével,
g) ha a biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonta, s a szerződésbe szerződőként nem lépett be, a biztosítási időszak végével,
h) a Különös Biztosítási Feltételekben szabályozott egyéb esetekben.
9.2. A szerződő felmondási joga
9.2.1. Rendes felmondás
A szerződő fél – ha az első évi biztosítási díjat befizették – a szerződést írásban, 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítá- si időszak utolsó napjára felmondhatja.
9.2.2. Rendkívüli felmondás
Ha a szerződő fogyasztó, úgy az életbiztosítási szerződést a szer- ződés létrejöttéről való 3.2.1. pont szerinti tájékoztatás kézhez- vételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal – indok- lás nélkül – felmondhatja. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződőt a felmondási jog nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve ameny- nyiben a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg. A felmondás kézhezvételétől számított 15 napon belül a biztosító köteles a szerződő által a biztosítási szer- ződéssel kapcsolatban – bármely jogcímen – teljesített befizeté- sekkel elszámolni.
9.3. A biztosító felmondási joga
A biztosító a szerződést – kizárólag a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén – a szerződőhöz intézett egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal, indokolás nélkül 30 napos felmondási idővel a biztosítási évfordulóra mondhatja fel.
10. Közlési- és változás bejelentési kötelezettség
10.1. A közlési- és változás bejelentési kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat.
10.2. A közlési kötelezettség abban áll, hogy az ajánlat megtételekor a szerződő és a biztosított köteles a biztosítás elvállalása szem- pontjából minden olyan lényeges körülményt, adatot a biztosító- val közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott hiánytalan, és a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
10.3. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére, életkörülménye- ire vonatkozó kérdéseket tehet fel, egészségi vizsgálatot írhat elő. A biztosító kockázatelbírálási és kárrendezési szerveivel szemben a biztosítottat az orvosi titoktartás alóli felmentés érdekében külön nyilatkozattételre hívja fel.
10.4. Amennyiben a kérdésekre adott válaszok, vagy az egészségi vizsgá- lat kockázatnövelő tényezőt tárnak fel, a biztosító jogosult a szolgál- tatásokat alacsonyabb összegre megajánlani, pótdíjat felszámítani vagy az ajánlatot elutasítani. A biztosító az ajánlat esetleges eluta- sítását nem köteles megindokolni. Ilyenkor a biztosítási ajánlattal kapcsolatos valamennyi irat a biztosító birtokában marad.
10.5. A szerződő és a biztosított a biztosítás tartama alatt a szerződés- ben meghatározott lényeges körülmények tekintetében változás bejelentési kötelezettséggel tartozik, melyet írásban kell a bizto- sítóhoz bejelenteni.
10.6. Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első 5 évében gyako- rolhatja. A szerződő köteles bizonyítani, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- kezésében, illetve a szerződés megkötésétől az 5 év már eltelt.
10.7. A közlési kötelezettség megsértése ellenére is beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződéskötéstől a biztosítási esemény bekövetkeztéig már 5 év eltelt.
10.8. A 10.6. és 10.7. xxxxxx rendelkezéseit a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következményeire is alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló 5 éves időszak a változás bejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
11. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
11.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
11.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra
annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem vála- szol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított
30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
11.3. A 11.1. és 11.2. pontokban meghatározott jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha a biztosítási szerződés létrejöttétől, valamint a lényeges körülményekben, kérdésekben bekövetkezett változások bejelentésére nyitva álló határidőtől kevesebb, mint öt év telt el.
12. A biztosított belépése a szerződésbe
A biztosított, amennyiben a szerződést nem ő kötötte, a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe bármikor – mint szerződő – beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége átszáll a biztosítottra. Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjért a bizto- sított a szerződővel egyetemlegesen felelős.
13. A biztosítási díj
A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének ellenértéke. A díj megfizetése a szerződő kötelessége. A biztosítás díjára vonatkozó részletes szabályokat a Különös Biztosítási Feltételek tartalmazzák.
14. A biztosítási díj fizetése
A biztosítás lehet egyszeri vagy folyamatos díjú, továbbá az elvárt díjon felül eseti díjat is fizethet a szerződő, erről a Különös Biztosítási Feltételek rendelkeznek. Az egyszeri díjat az ajánlat aláírásakor kell befizetni. A folyamatos biztosítási díj a tartam lejártáig vagy a biztosított korábban bekövetkező haláláig évente előre esedékes. A biztosító hozzájárulhat az éves díjak részletek- ben történő megfizetéséhez is. Ilyen esetben a díjak mindig a megfelelő időszak első napján esedékesek. A biztosítás első díja az ajánlat aláírásával egyidejűleg fizetendő. Csoportos beszedési megbízás esetén a biztosító jogosult a szerződő bankszámláját a díj esedékességéhez képest, az esedékesség hónapjában, más időpontban is megterhelni.
15. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményei
15.1. Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződőt a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatár- idő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő ered- ménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára vissza- menő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
15.2. A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már meg- kezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.
15.3. Amennyiben a díjfizetésre rendelkezésre álló póthatáridő ered- ménytelenül telik el, a biztosító a biztosítási szerződést díjmen- tesíti, ha a díjfizetés elmulasztásának időpontjában a biztosítási szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, akkor a biztosítási szerződés a biztosító fizetési kötelezettsége nélkül megszűnik.
16. Reaktiválás
16.1. Amennyiben a szerződés a díj meg nem fizetése miatt szűnt meg, a szerződő a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. Amennyiben a biztosító a szerződő reaktiválás iránti kérelmét elfogadja és a szerződő a teljes díjhátralékát megfizeti, a biztosí- tás eredeti tartalommal és összeggel lép újra hatályba.
16.2. A reaktiválási kérelem vonatkozásában a biztosító jogosult kocká- zatelbírálásra.
16.3. A már visszavásárolt biztosítási szerződés nem reaktiválható.
17. Maradékjogok
17.1. Díjmentesítés folyamatos díjfizetés esetén
17.1.1. A folyamatos díj fizetésének elmaradása esetén a biztosító a szer- ződést díjmentesíti, amennyiben a szerződés kezdete óta a Különös Biztosítási Feltételekben meghatározott időszak eltelt és az addig esedékes díjakat a szerződő megfizette. A díjmentesítés feltétele az is, hogy a díjmentesítéskor megállapított aktuális köt- vényérték összege elérje a Kondíciós listában meghatározott díj- mentesítési minimum összeget. Amennyiben ezt nem éri el a kötvényérték, a szerződés visszavásárlásra kerülhet. A szerződő a díjmentesítés helyett választhatja a szerződés rendes felmondását.
17.1.2. Amennyiben a díjmentesítést a szerződő fél kéri, úgy a biztosító a szerződést a kérelem beérkezését követő első biztosítási hónap- forduló kezdetével díjmentesíti.
17.1.3. Amennyiben a díjmentesítésről a szerződő nem nyilatkozott, akkor a díjmentesítés időpontjának az első elmaradt díjfizetési esedékességét kell tekinteni.
17.1.4. Díjmentes biztosítások esetén a biztosító nem ajánlja fel a szer- ződőnek az értékkövetés lehetőségét.
17.1.5. A biztosító a díjmentesítés napjától a költségeket változatlanul érvényesíti. Azon a biztosítási hónapfordulón, amelyen a befek- tetési egységek aktuális értéke nem nyújt fedezetet a szerződő számláját terhelő költségek és a kockázati díj érvényesítésére, a biztosítási szerződés megszűnik.
17.1.6. A díjmentes szerződés esetén továbbra is teljesít kifizetést a biztosító. Amennyiben a kötvényérték nullára csökken, a biztosí- tás szolgáltatás nélkül szűnik meg.
17.1.7. A díjmentes szerződésre a díjmentesség ideje alatt is teljesíthető eseti díj befizetés.
17.1.8. Díjmentesített biztosítás esetén a szerződő írásban kérheti a folyamatos díjfizetés visszaállítását. A díjfizetés visszaállítása esetén a díj mértéke, a díjfizetési visszaállításának időpontjában érvényes szabályok alapján, a korábbi díj mértékétől eltérő lehet.
17.1.9. Díjmentesített biztosítások kiegészítő biztosítása megszűnik.
17.2. Visszavásárlás
A szerződő kérheti a biztosítás visszavásárlását, amennyiben a szerződés kezdete óta a Különös Biztosítási Feltételekben meg- határozott idő eltelt és az addig esedékes díjakat a szerződő megfizette. A visszavásárlás részletes feltételeit a Különös Biztosítási Feltételek tartalmazzák.
17.3. Részleges visszavásárlás
Amennyiben a Különös Biztosítási Feltételekben meghatározott időszak eltelik, a szerződő kérheti a szerződés részleges vissza- vásárlását. A részleges visszavásárlás részletes feltételeit a Külö- nös Biztosítási Feltételek tartalmazzák.
18. Átdolgozás
A biztosítás a szerződő igénye szerint – amennyiben a szerződő azt az évforduló előtt 30 nappal írásban bejelenti – a biztosítási évfordulón költségmentesen átdolgozható, azaz módosítható a díjfizetési gyakoriság, új kiegészítő biztosítás köthető, illetve kivehető valamely már meglévő kiegészítő biztosítás, emelhető a biztosítási összeg, illetve díj, amennyiben a biztosító az igényt elfogadja.
19. Az értékkövetés
Az értékkövetés a biztosítás díjának és a biztosítási összegnek – a kártapasztalattól függetlenül – a Különös Biztosítási Feltételekben meghatározott módszer alapulvételével történő emelése, amelyre a folyamatos díjfizetésű biztosítási szerződések esetében évente egy alkalommal kerülhet sor a felek megállapodása szerint.
20. Biztosítási esemény
A biztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosítás Különös Feltételeiben meghatározott, a kockázatviselés kezdetét követő jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően a biztosítás Különös Feltételeiben meghatározottak megfizetésé- re vállal kötelezettséget.
21. Kizárt kockázatok
21.1. A biztosító kizárja a kockázatviselés köréből, és nem tekinti biz- tosítási eseménynek azt az eseményt, amely bármely olyan ese- ménnyel összefüggésben következett be, amely közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll harci eseményben vagy más háborús cselekményben valamely fél mellett történő aktív részvétellel vagy az állam elleni bűncselekményben való részvétellel. Jelen feltéte- lek szempontjából háborúnak minősül a hadüzenettel vagy anél- kül vívott háború, a határvillongás, a felkelés, a forradalom, a zendülés, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, idegen ország határozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcse- lekmény. (A kommandó támadás és a terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdekében lép fel.) E szerződés szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Büntető Törvénykönyv annak minősít, így különösen: lázadás, kémkedés, rombolás.
21.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a
biztosított bódító-, kábító- vagy hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztásával, toxikus anyagok rendszeres szedése miatti függő- ségével, HIV vírus (AIDS) és ennek mutánsai révén kialakult fertőzésével összefüggésben következett be.
21.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény atomkárok (nukleáris hasadás vagy fúzió, nukleáris reakció, radioaktív izotópok sugárzása, ionizáló vagy lézersugárzás, valamint ezek szennyezése) folytán következik be.
21.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha biztosítási esemény pandémiás (járványos) fertőzés során kiala- kult megbetegedésével áll összefüggésben.
21.5. A biztosító kizárja a kockázatviselés köréből, és nem tekinti biz- tosítási eseménynek azt a baleseti eredetű eseményt, amely közvetve vagy közvetlenül, egészben vagy részben:
a) a biztosított elme- vagy idegbetegségével, pszichiátriai beteg- ségével igazoltan okozati összefüggésben következett be.
b) a nem magyarországi fegyveres testület kötelékében teljesített szolgálat idején következett be.
c) a biztosított bányászati tevékenysége során következett be.
d) a robbanószerekkel, robbanószerkezetekkel kapcsolatos tevé- kenységgel összefüggésben következett be.
e) légi jármű használatával, kivéve, ha az légi forgalomban enge- délyezett légi jármű utasaként, az adott légi járműre érvényes vezetői engedéllyel rendelkező pilóta által vezetett gépen következett be,
f) különösen veszélyes sport űzése közben következett be.
22. A biztosító mentesülése
22.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, és csak a visszavásárlási összeget téríti meg – amennyiben a szerződés visz- szavásárlási összeggel rendelkezik – abban az esetben, ha a bizto- sított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. A visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökös(öke)t illeti meg, a kedvezményezett abból nem részesülhet.
22.2. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, és csak a visszavásárlási összeget téríti meg – amennyiben a szerződés visszavásárlási összeggel rendelkezik – abban az esetben, ha a biztosított:
– szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben,
– a szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyil- kossága következtében halt meg.
22.3. Amennyiben a biztosított halála balesetből eredően következik be, a biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a balesetet a szerződő/bizto- sított/kedvezményezett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.
22.4. A balesetet súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak kell tekinteni akkor, ha az a biztosított:
a) ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben,
b) bódító-, kábító- vagy más, hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával közvetlen okozati összefüggés- ben, illetve toxikus anyagok rendszeres szedése miatti függő- sége folytán,
c) érvényes jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben,
d) ittas állapotban történő gépjárművezetése közben következett be, és mindkét utóbbi esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett.
22.5. A biztosító mentesül, ha a biztosítási esemény a biztosító kocká- zatviselésének kezdetétől számított 5 éven belül a biztosítottnak a kockázatviselés kezdetét megelőzően is fennállott egészségi állapotával, megbetegedésével okozati összefüggésben követke- zett be.
23. A biztosítási összeg
A biztosítási összeg – a biztosítás Különös Feltételeiben megha- tározottak szerint – a biztosító által felkínált módon kerül meg- határozásra.
24. Kiegészítő biztosítások
A befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó élet- és nyugdíjbizto- sításhoz a Különös Biztosítási Feltételekben meghatározottak szerint kiegészítő biztosítás köthető. A kiegészítő biztosítások biztosítási összegeinek és az alapbiztosítás biztosítási összegei- nek arányát a biztosító külön szabályozhatja.
25. A biztosító szolgáltatása
25.1. A biztosítási szerződés alapján a biztosító a kockázatviselés kez- detét követően bekövetkező, Különös Biztosítási Feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztétől függően a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.
25.2. A befektetésre nem került díjat a biztosító a szolgáltatása teljesí- tésekor a szolgáltatás jogosultja részére egy összegben visszafizeti.
26. A biztosító teljesítése
26.1. A biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a biztosítási eseményt követő 8 napon belül be kell jelenteni írásban a bizto- sító kárrendezésre jogosult szervénél.
26.2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő illetve a biztosított nem tett eleget a 26.1. pont szerinti megha- tározott határidőben a bejelentési kötelezettségének, a szüksé- ges felvilágosítást nem adja meg, illetve a felvilágosítás tartalmá- nak ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
26.3. A teljesítésre valamennyi felsorolt dokumentum hiánytalan beér- kezését követő 15 napon belül kerül sor. A szolgáltatási érték kiszámításának feltételeit a Különös Biztosítási Feltételek tartal- mazzák.
26.4. A biztosító szolgáltatásait a rendelkezésre álló legutolsó adatok- nak megfelelően nyújtja.
26.5. A biztosító által igényelt minden igazolást, nyilatkozatot és bizo- nyítékot hitelt érdemlően, a biztosítónak az általa meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. A szükséges dokumen- tumok beszerzésének és biztosítóhoz történő eljuttatásának költségeit a biztosító nem téríti meg.
26.6. A szolgáltatás igénybevételéhez be kell nyújtani a biztosítási esemény (annak jellegétől függően) bekövetkezésének igazolásá- hoz, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározá- sához szükséges alábbi dokumentumokat:
– teljes körűen kitöltött szolgáltatás igénylő lap,
– eredeti fedezetet igazoló dokumentum (fedezetigazolás vagy kötvény), ennek hiányában nyilatkozat a fedezetet igazoló dokumentum elvesztéséről,
– személyi igazolvány, vagy más személyazonosításra alkalmas okmány, lakcímkártya,
– kedvezményezetti jogosultságot bizonyító okirat (mint pl. hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány) másolata, ameny- nyiben a kedvezményezett a szerződésben név szerint megne- vezésre nem került,
– a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló doku- mentumok, a biztosítási esemény bekövetkezési körülményei- nek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok másolata (mint pl. a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy, tanúk nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata, boncolási jegyzőkönyv másolata, munkahelyi, iskolai, közleke- dési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv másolata, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos szakértői vélemények másolatai),
– ittasság illetve bódító, kábító vagy hasonló hatás kiváltó szerek, toxikus anyagok hatásának vizsgálatáról készült orvosi irat,
– közlekedési baleset esetén a gépjárművet vezető biztosított érvényes vezetői engedélye,
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási, tűzvédelmi, munkavédelmi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok másolata (büntető eljárásban és szabály- sértési eljárásban meghozott jogerős ítélet vagy határozat csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény benyújtásakor már rendelkezésre áll),
– a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel valamint a kórelőz- ményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumainak másolata (mint pl. házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvő betegellátás során keletkezett iratok, kórházi zárójelentések, a műtétről szóló orvosi dokumentáció, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, szövettani vizsgálati eredmények, ideértve CT, MRI és röntgenfelvétel vizsgálati eredményeit is),
– balesetbiztosítási esemény esetén az első, akut orvosi ellátást igazoló dokumentáció,
– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartal- mazó iratok, az erre feljogosított illetékes hatóság (társada- lombiztosítási szerv) szakvéleménye a rokkantsági csoportba sorolásról (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbe- kéréshez szükséges meghatalmazása alapján)
– a biztosított halála esetén a halotti anyakönyvi kivonat, halottvizsgálati bizonyítvány, halál utáni orvosi jelentés, bon- colási jegyzőkönyv, a biztosított halálát okozó betegség kezde- ti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, korábbi orvosi dokumentáció,
– idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordí- tása, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,
– a biztosítási összeg kifizetéséhez szükség esetén be kell nyúj- tani az eljáró törvényes képviselő jogosultságát igazoló doku- mentumokat,
– jogszabályi rendelkezés esetén gyámhivatali engedély,
– meghatalmazás.
26.7. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüg- gő egyéb iratokat szerezhet be. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat nem, vagy hiányosan nyújtják be, és azt a hiánypótlásra való felhívást követően sem pótolják, a bizto- sító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.
26.8. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított jogosult a károk és költ- ségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal illetőleg egyéb módon történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai sze- rint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
27. Az eszközalapok, a befektetések
27.1. Az eszközalapok a biztosítás díjának befektetésére szolgáló elkü- lönítetten kezelt befektetési eszközállományok. Az egyes eszköz- alapok a befektetés típusában és a befektetések kockázatában térnek el egymástól. Az egyes eszközalapok befektetési politiká- ját a Különös Biztosítási Feltételek Befektetési politikai mellék- lete tartalmazza.
27.2. Az eszközalapok befektetési egységekből állnak, ezek az egysé- gek az alap eszközeiben való részesedést jelentik. Az eszközalap célja a befektetési egységek értékének növelése. A szerződő részesedését az eszközalapból a befektetési egységek darabszá- ma fejezi ki.
27.3. A biztosító a díjat a szerződő díjmegosztására vonatkozó rendel- kezéseinek megfelelően befektetési egységekre számítja át. A díjak befektetési egységekre történő átváltásának feltétele, hogy a díjak a biztosító számlájára azonosítható módon beérkezzenek. Az azonosítás alapját a biztosítási ajánlat, ajánlatszám, kötvény- szám, név, cím jelentik. A díj esedékességi napja előtt beérkezett díjat a biztosító költségmentesen kezeli.
27.4. A szerződés először esedékes folyamatos díjának befektetésére a következő dátumok közül a legkésőbbitől számított 4 munkana- pon belül kerül sor: a biztosítás kezdeti dátuma, a díj biztosító- hoz történő beérkezésének dátuma, a kötvényesítés dátuma. A többi folyamatos, illetve eseti díj befektetésére a beérkezést követő 4 munkanapon belül kerül sor.
27.5. Amennyiben a biztosító nem alkalmaz befektetési egység eladási és vételi ára között megkülönböztetést, úgy ugyanazon, az alap- kezelő/vagyonkezelő által megállapított áron történik a biztosítási díj befektetési egységekre történő átváltása valamint a befekteté- si egységek szolgáltatási értékének a kiszámítása.
27.6. Eszközalap létrehozása, megszüntetése
27.6.1. A biztosító fenntartja magának a jogot új eszközalapok létrehozá- sára, illetve már működő eszközalapok beszüntetésére.
27.6.2. Új eszközalap létrehozása esetén, hirdetmény útján tájékoztatja a szerződőt.
27.6.3. Megszüntetetésre kerülő eszközalap esetén a biztosító legkésőbb az eszközalap megszűnése előtt 30 nappal értesíti a szerződőt a megszűnő eszközalap befektetési egységeinek más eszközalap befektetési egységeire való átváltásának feltételeiről.
27.6.4. Abban az esetben, ha a szerződő nem nyilatkozik az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a megszűnő eszközalap befektetési egységeinek átváltásáról, azokat a biztosító az általa előre meghatározott eszközalap(ok)ba helyezi.
27.6.5. Eszközalapok megszüntetése esetén az átváltási költségeket a biztosító fedezi. A szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek átváltáskori aktuális összértéke nem változhat.
27.7. Amennyiben az eszközalapot érintő változás kizárólag az eszköz- alap elnevezésére és alapkezelőjére/vagyonkezelőjére vonatkozik, de nem érinti annak kockázati besorolását és alapvető célját, a biztosító a szerződőt az eszközalap megváltozott befektetési politi- kájáról annak hatályba lépése előtt hirdetmény útján tájékoztatja.
27.8. Amennyiben az eszközalapot érintő változás érinti annak kocká- zati besorolását és alapvető célját, a biztosító a módosítás hatály- balépése előtt harminc nappal írásban értesíti a szerződőt, vala- mint felajánlja a megváltozott eszközalap befektetési egységei- nek bármely más működő eszközalap befektetési egységeibe való költségmentes áthelyezését.
27.9. A biztosítónak joga van befektetési egységek felosztására vagy összevonására, ami megváltoztatja a befektetési egységek szá- mát és a befektetési egységek értékét.
A befektetési egységek felosztása vagy összevonása nem befolyá- solja a szerződő érintett alszámláin nyilvántartott összes befekte- tési egység aktuális értékét.
27.10. A szerződő a tartamon belül bármikor rendelkezhet a jövőbeni esedékes díjak más eszközalapokba történő átirányításáról. Az erre vonatkozó írásbeli kérelemnek a díj esedékessége előtt 30. nappal a biztosítóhoz be kell érkezni.
27.11. A szerződő kérheti, hogy valamely meglévő eszközalapból egy másik eszközalapba helyezze át a biztosító a befektetési egysé- geit (átváltás).
27.12. Az átirányítás és az átváltás esedékességének napjáról a Különös Biztosítási Feltételek rendelkeznek.
28. Eszközalap-felfüggesztés
28.1. A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött élet- és nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódó esz- közalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az esz- közalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak.
Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszköz- alap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítha- tó volt az eszközalap nettó eszközértéke.
28.2. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a fel- függesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések (így különö- sen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthetőek.
Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékozta- tást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés meg- szüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfél- rendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad.
A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonat- kozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcso- latban.
28.3. Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél ren- delkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy az szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – a díjat elkülönítetten tartja nyil- ván.
Ha az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot megha- ladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő
35. napig a biztosító írásbeli tájékoztatást küld az érintett szer- ződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-felfüg- gesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.
28.4. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott lejárati időpont elérése, mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.
A biztosító ebben az esetekben az eszközalap-felfüggesztés meg- szüntetését követő 15 napon belül – amennyiben a 28.8. pont- ban írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszünte- tését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szer- ződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.
28.5. A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatást oly módon teljesíti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg és teljesíti a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig.
Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befek- tetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghalad- ja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utó- lag kifizeti.
Amennyiben a 28.7. xxxxxxx leírt feltétel fennáll, akkor a bizto- sító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a
28.7. pontban írt elszámolás keretében teljesíti.
28.6. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszab- bíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszköz- alap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban.
A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul meg- szünteti:
– az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;
– az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszű- néséről való tudomásszerzését követően; vagy
– amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.
28.7. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 28.6. pont szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol.
28.8. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvé- nek biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgál- tatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétvá- lasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartal- mazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé.
A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszkö- zöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap- felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik tovább.
Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.
28.9. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítet- ten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés a 28.2-28.8. pontban írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüg- gesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni.
A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügy- felenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközö- ket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek.
Szétválasztás esetén a 28.2. és 28.3. pontokban szereplő tájé- koztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesí- téssel.
28.10. Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás a szerződő díjfizeté- si kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét, a jelen feltételeket figyelembe véve, nem szünteti meg.
A biztosító a szerződők tájékoztatását az eszközalap-felfüggesz- tés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap- felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfél- szolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan napra- készen tartja.
29. Az eszközalapok értékének változása
Az eszközalapok értékének változása a Különös Biztosítási Feltételekben meghatározottak szerint állapítható meg. Az árfolya- mok ingadozásának kockázatát teljes egészében a szerződő viseli.
30. A szerződést terhelő költségek
A biztosító a szerződéssel összefüggő ráfordítások érdekében költséget számít fel. A költségszerkezet, a költségek mértéke és elvonásának feltételei a Különös Biztosítási Feltételekben és annak mellékletében, a Kondiciós listában kerülnek meghatáro- zásra.
31. Adatkezelés, biztosítási titok
31.1. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, mely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). Ha a személyes adat egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre,
illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabá- lyok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető. Az adatszolgálta- tás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetet- len a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
31.2. A biztosító jogosult az ügyfelek jogszerűen tudomására jutott adatait, ideértve a különleges adatokat is az információs önren- delkezési jogáról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info törvény) rendelkezései szerint, és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a további- akban: Bit.) foglaltakkal összhangban kezelni.
31.3. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a
31.5. pontjában meghatározott célból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján kizárólag az érintett írás- beli hozzájárulásával kezelheti.
31.4. A biztosító jogosult a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges – banktitoknak minősülő – adatokat kezelni. Az adatok továbbítására a Bit. rendelkezéseiben meghatározott módon, az ügyfél, számlatulajdonos hozzájárulása alapján kerülhet sor.
31.5. A biztosító a szerződő, biztosított illetve kedvezményezett szemé- lyes adatait a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben vagy a Bit. által meghatározott egyéb célból kezeli.
31.6. A biztosító a személyes – és azon belül a különleges – adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején valamint azon idő- tartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biz- tosítási szerződésekkel kapcsolatban is csak addig kezelheti a tudomására jutott adatokat, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt 5 évig megőrzi. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződés- sel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
31.7. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a szemé- lyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a bizto- sítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
31.8. Az ügyfél adatait kizárólag a biztosító erre feljogosított munkatár- sai, megbízott biztosításközvetítői, illetve a biztosító részére külön szerződés keretében adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a biztosító által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges. A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő technikai adatvédelemmel, nyilvántartással ren- delkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét.
31.9. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a Bit. szerint biztosítási titokként kezelni. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó – a biztosító rendelke- zésére álló adat, mely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
31.10. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másképp nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mind- azokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
31.11. Amennyiben kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja a kiszervezett tevé- kenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül és titoktartási kötelezettség terheli. Adatfeldolgozási tevékenységet kizárólag erre irányuló megbízási szerződés alapján, kiszervezett tevékeny- ség keretében jogosultak harmadik személyek végezni.
31.12. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos – a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölő – hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkere- sés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
31.13. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, köz- igazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, családi csődvédelmi szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi, illetve biztosítási szer- ződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kocká- zatvállaló biztosítókkal,
l) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megálla- podás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
m)a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátáshoz szükséges adatok tekinte- tében a könyvvizsgálóval,
n) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biz- tosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel,
o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információsza- badság Hatósággal,
szemben, ha az a)–j)pontokban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy az n)–p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
31.14. A továbbított személyes adatokat – amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik – az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Info. törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok esetén 20 év elteltével a biztosító köteles törölni.
31.15. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkere- sésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel való visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal való visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtok- lásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé- nek elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal való visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van össze- függésben.
31.16. A biztosító az ügyfelet nem tájékoztathatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön tör- vényben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszkö- zök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról.
31.17. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló
törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
31.18. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének tel- jesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg- akadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatköré- ben eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
31.19. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
31.20. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harma- dik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az ügyfél hozzájárulásának hiányában – az adattovábbí- tásnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az Infotv. 8.§ (2) bekezdésében meghatáro- zott bármely módon biztosított.
31.21. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
31.22. Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet
– tájékoztatás kérése,
– helyesbítés,
– törlés,
– zárolás,
– nyilvánosságra hozatal.
31.23. Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredmé- nyeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál ismerheti meg.
31.24. Az Info törvény értelmében a jogszabályban meghatározott ese- tekben az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni és a kérelmezőt írásban tájé- koztatni. Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles megtéríteni az érintett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkezeléssel, vagy a technikai adatvédelem követel- ményeinek megszegésével okozta. Amennyiben a biztosító, mint adatkezelő a jogellenes adatkezeléssel, vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát is megsérti, úgy az sérelemdíjat is követelhet.
31.25. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóha- tóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásá- ról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüg- gő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhek- kel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.
31.26. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
31.27. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdeké- ben – a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségének teljesí- tése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos
visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz. A biztosító a szerződés megkötésével vagy tel- jesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázat- tal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi élet- bal- eset-, betegségbiztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges ada- tokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján telje- sítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító a megkeresés ered- ményeként tudomására jutott adatokat a Bit-ben meghatározott időpontig kezelheti. A biztosító a fentiek szerinti megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az érintett ügyfelet évente legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Info tv-ben szabályozott módon tájékoztatja.
31.28. A biztosító adatkezelési nyilvántartási száma: NAIH-57651/2012
32. Jognyilatkozatok
32.1. A biztosító nyilatkozatait írásban juttatja el a szerződőnek illetve a szolgáltatási igény bejelentése esetén a biztosítottnak az álta- luk megadott, és a biztosító által ismert utolsó értesítési címre.
32.2. A biztosító a hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentése- ket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írás- ban juttatták el hozzá. A nyilatkozat akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz megérkezett.
33. A kapcsolattartás és az ügyfél-tájékoztatás nyelve
A biztosító és a szerződő kapcsolattartása, valamint a biztosítot- tak tájékoztatása magyar nyelven történik.
34. Vitás kérdések rendezése
34.1. A szerződőnek és a biztosítónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy közvetlen tárgyalások útján rendezzenek min- den olyan nézeteltérést vagy vitát, mely közöttük a szerződés keretében vagy a szerződéssel kapcsolatban merül fel.
34.2. A biztosító szolgáltatásával kapcsolatban felmerült panaszokat a biztosító részére kell bejelenteni:
a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségen: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
(1082 Budapest, Baross u. 1., tel.: (x00-0) 000-0000)
b) személyesen az alábbi címen:
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Központi Ügyfélszolgálati Iroda (Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.)
A biztosító a szerződéskötést követően fenti elérhetőségeinek változását az internetes honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx) köz- zéteszi.
34.3. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellá- tott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül meg- küldi az ügyfélnek.
34.4. A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0;
központi telefonszáma: (x00-0) 000-0000)
34.5. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai
Amennyiben a fogyasztó a biztosítóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy:
a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsérté- sének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhat (levelezési címe:
Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777; telefon: (+36-80) 203-776; web: xxxxxxxxxx.xxx.xx;
e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx);
b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jogha- tásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt kezdeményezhet eljárást (levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172;
Telefon: (+36-80) 203-776; e-mail: xxx@xxx.xx), vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
34.6. A biztosítási szerződésből eredő igények közvetlenül bírósági úton is érvényesíthetők. A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.
35. Alkalmazandó jog, eljáró bíróságok
Jelen biztosítási szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelke- zései az irányadóak. A felek a biztosítási szerződésből, valamint a biztosítotti jogviszonyokból eredő jogviták eldöntésére az álta- lános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordul- hatnak. Az eljárások nyelve magyar.
36. Elévülés
A szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkez- tétől számított 2 év alatt elévülnek.
37. Tájékozódás a befektetések elhelyezéséről és értékéről
Az élet- és nyugdíjbiztosítás befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről a szerződő fél napi tájékoztatást kaphat telefonon és interneten.
38. Adózásra vonatkozó jogszabályok
Az élet- és nyugdíjbiztosítások adózására a következő jogszabá- lyok vonatkoznak:
– 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról;
– 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 195/1997. (XI.5.) Korm. Rendelettel;
– 1991. évi IV törvény a foglalkoztatottság elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról;
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról. A jogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak.
Az adózásról szóló részletes tájékoztatást a Különös Biztosítási Feltételek melléklete tartalmazza.
39. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól illetve a Ptk. rendelke- zéseitől
Az Általános Biztosítási Feltételek Befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó élet- és nyugdíjbiztosításhoz az alábbi pontokon lényegesen eltérnek a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelke- zéseitől:
– a szolgáltatási igény a biztosítási esemény bekövetkeztét köve- tő 2 év elteltével elévül (36. pont).
40. Egyéb rendelkezések
A biztosító a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről készült jelentést 2017. évtől a törvényi rendelkezésnek megfelelő módon és időben honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Hatályos: 2017. június 1-től Xx.xx.: U23200/22