AHE-12403/3
Allianz Casco biztosítás
Terméktájékoztató és biztosítási feltételek
AHE-12403/3
Terméktájékoztató
az Allianz Casco biztosításról
Érvényes 2007. július 1-jétől
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük szíves érdeklődését. Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk az Allianz Casco biztosítás legfontosabb elemeit.
Kinek ajánljuk ezt a biztosítást?
A biztosítást természetes és nem természetes személyek egyaránt megköthetik személygépkocsijukra vagy egyéb gépjárművükre, sőt az ezek által jogszerűen vontatott pótkocsira is. A továbbiakban a biztosított gépjárművel, illetve a biztosítással kapcsolatos tájékoztatás értelem- szerűen a biztosított pótkocsira is vonatkozik.
Az Allianz Casco biztosítás – alkalmazkodva az Ön igényei- hez és lehetőségeihez – részleges (csak bizonyos károkra szóló) vagy teljes körű biztosítási fedezetet nyújt (elemi, lopás- és töréskárra), sőt a biztosítási védelem kiegészítő biztosításokkal további területekre is kiterjeszthető.
Milyen elemekből épül fel az Allianz Casco biztosítás?
A biztosítás szerződési feltételeit az általános feltételek és az alapkockázatok előírásait, szabályait (jogokat és kötelezettségeket) tartalmazó különös feltételek együtte- sen alkotják. Az alapkockázatok a következők:
· elemikár-biztosítás,
· lopáskár-biztosítás,
· töréskár-biztosítás.
A biztosítás a fenti alapkockázatok bármelyikére vagy ezek igény szerinti kombinációjára köthető akár határozatlan, akár határozott időre, és a szerződés hatálya alatt bármikor és bármely alapkockázatra kiterjeszthető. Ha a biztosí- tást határozatlan időre köti, szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi kiegészítő biztosításokat:
AHE-12403/3
· Autós kiegészítő élet- és utasbiztosítás, amely a világ bármely pontján bekövetkezett halál vagy a gépjár- műben utazók maradandó baleseti sérülése esetén, valamint – jogi személy szerződő kivételével – a sürgős szükségből eredő külföldi betegellátásra, illetve külföldön bekövetkezett poggyászkár esetén nyújt szolgáltatást;
· Hungária kiegészítő kölcsöngépjármű-biztosítás, amely a szerződőt (biztosítottat) a biztosított személygép- kocsit ért lopás- vagy töréskár esetén bérgépkocsi igénybevételére jogosítja;
· HB Euro kár- és jogvédelem-biztosítás a saját gépjár- művükkel külföldre utazók részére;
· Kiegészítő poggyászbiztosítás, amely a gépjárművel utazók magukkal vitt útipoggyászában keletkezett károkra nyújt fedezetet.
A kiegészítő biztosításoknak önálló terméktájékoztató- juk és biztosítási feltételeik vannak, ezért ezek részletes ismertetését a jelen tájékoztató nem tartalmazza.
Hogyan jön létre a biztosítási szerződés?
A szerződés írásbeli megállapodással (ajánlat, kötvény kiállításával) jön létre.
Milyen a biztosítás időbeli hatálya?
Az Allianz Casco biztosítást határozatlan vagy a feltéte- lekben szabályozott esetekben határozott időtartamra le- het megkötni. A határozatlan időtartamra és az egy évnél hosszabb határozott tartamra szóló szerződés biztosítási időszaka egy év. A határozott időtartamra kötött szerző- dés biztosítási időszaka megegyezik a kockázatviselés kezdete és vége közé eső időszakkal, amelyet a biztosítási ajánlat tartalmaz.
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A biztosító kockázatviselése készpénzfizetés esetén az ajánlat aláírását, illetve a biztosítás díjának a biztosító képviselőjének való átadását követő napon 0 órakor kez- dődik, díjhalasztás esetén pedig a díjhalasztásban való megállapodást követő napon. Lehetőség van arra is, hogy a kockázatviselés az ajánlaton megjelölt időpontban – akár azonnal is – elkezdődjön.
Fontos figyelmeztetés: ha a szerződést alkusz útján köti, és a biztosítás első díját készpénzben fizeti, a biztosító kockázatviselése az azt követő napon 0 órakor kezdődik, amikor az alkusz a díjat a biztosítónak befizette.
Mely országokba érvényes a biztosítás?
Az alapkockázatok biztosításai az Európai Gazdasági Térség és a biztosítás általános feltételeiben felsorolt országok területén bekövetkezett károkra nyújtanak fedezetet, de a biztosítás – pótdíj ellenében – egyéb ország(ok) területére is kiterjeszthető.
Milyen eseményekre nyújtanak fedezetet az Allianz Casco alapbiztosításai?
· az elemikár-biztosítás a természeti erők által oko- zott – a biztosítási feltételekben részletezett – káro- sodásokra, továbbá a tűz- és a robbanáskárokra;
· a lopáskár-biztosítás a gépjárműnek vagy alkatrész- ének, tartozékának az ellopására, elrablására;
· a töréskár-biztosítás a gépjárműben, annak alkat- részeiben, tartozékaiban baleset miatt keletkezett sérülésekre, továbbá idegen személy által okozott rongálásra.
A biztosítási események részletes leírását a biztosítási feltételekben találja.
A biztosított vagyontárgyakról
A biztosítás nem tesz különbséget a széria- és extratar- tozékok között, azaz – néhány kivételtől eltekintve – a szerződés lényegében a teljes gépjárműre, továbbá
a regisztrációs matricára és a rendszámtáblá(k)ra, meghatározott feltételek mellett és összeghatárig az utólag beépített elektroakusztikai készülékekre és ezek tartozékaira, valamint az igazoltan beépített lopásgátló berendezésre (pl. indításgátló, riasztó) terjed ki.
Az automata sebességváltó, a bőrkárpit, a xenon fény- szórók, a gyári navigációs rendszer és a fix üvegtető csak pótdíj megfizetése esetén biztosítható.
Figyelem! A biztosítási fedezet szempontjából Önnek érdeke, hogy szerződéskötéskor rögzítésre kerüljön a gépjármű felszereltsége. Ennek lehetőségei:
· a jármű Eurotax-kódszámmal való azonosítása,
· a gyárilag vagy utólag beépített tartozékok igazolása (pl. vásárlási számlával, visszaigazolt megrendeléssel),
· a gépjármű bemutatásakor a felszereltségre vonat- kozó – az ajánlaton tett – írásbeli nyilatkozattal.
A biztosítás díja
AHE-12403/3
Az Allianz Casco alapkockázatainak éves díját a bizto- sító a gépjármű műszaki paraméterei és kárkockázata, a szerződő lakcíme, valamint a választott önrésze- sedés alapján számítja ki. Az alapkockázatok éves díjának összege a biztosítás alapdíja egy biztosítási évre.
A biztosítás díját a kedvezmények és pótdíjak valamint a szerződő és a gépjármű vezetőjének a kora befolyá- solják. A kedvezményekről és a pótdíjakról a biztosí- tás általános feltételeinek mellékletéből részletesen tájékozódhat.
A biztosítási díj változása
A kedvezményjogosultság és a pótdíj-kötelezettség változása befolyásolja a biztosítás díját. Külön felhívjuk szíves figyelmét a díj mértékére ható alábbi tényezőkre:
· Díjalakító tényező a biztosított gépjármű kora és a szerződő kora, amelyeknek változását a biztosító figyelemmel kíséri a határozatlan időre kötött bizto- sítás esetén a szerződés tartama alatt, és a kockázat csökkenését a biztosítás díjában – az általános feltételekben részletezettek szerint – automatikusan figyelembe veszi.
· A biztosítás díja függ a vezető korától is, ezért Xxxxx a szerződéskötéskor nyilatkoznia kell, hogy a bizto- sított gépjárművet (biztosított pótkocsit vontató járművet) fogja-e vezetni olyan személy, aki a har- mincadik életévét nem töltötte be. Ezt a nyilatkozatát a szerződés tartama alatt bármikor megváltoztat- hatja. Ha Ön nemlegesen nyilatkozik, és a járművet mégis vezeti ilyen személy, töréskár esetén emelt önrészesedéssel kell számolnia (a részleteket lásd alább és a töréskárbiztosítás különös feltételeinek
3. c/ pontjában!).
· Bónusz, a töréskár-biztosítás kármentességi díjked- vezménye. Ennek lényege, hogy ha Önnek már volt töréskárra (is) érvényes casco biztosítása, és az a jelen biztosítás kockázatkezdetét megelőző egy éven belül nem töréskár vagy a díjfizetés elmaradása miatt szűnt meg, Ön már a szerződés megkötése- kor is díjkedvezményben részesülhet attól függően, hogy mennyi ideig nem vett igénybe törésbiztosítási szolgáltatást. Díjkedvezményben részesülhet akkor is, ha a biztosított gépjármű – társaságunknál meg- kötött – érvényes gépjármű-felelősségbiztosításának bónuszosztálya B6 vagy ennél magasabb.
Figyelem! Ha Xxxxx korábban más biztosítónál volt casco biztosítása, és a bónuszt az ott elért töréskármentes időtartam alapján kívánja igénybe venni, erre is lehetősége van, feltéve, hogy az erről szóló igazolást az Allianz Casco ajánlatának alá- írásától számított 90 napon belül társaságunknál bemutatja.
· A biztosító kezdeményezheti a díj módosítását, ha a casco biztosítások kárráfordításának és díjbevételének aránya kedvezőtlenül változik meg. Ebben az esetben a biztosító köteles a szerződőt a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal írásban értesíteni, fi- gyelmeztetni a felmondás lehetőségére. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, a szerződést a biztosítási
év végére az általános feltételekben részletezett módon (17.1.2. pont) felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.
Hogyan fizetheti a biztosítás díját?
A határozatlan időre szóló biztosítás díját biztosítási évenként egy összegben vagy havi, negyedéves, féléves részletekben kell megfizetni csekken, banki átutalással, csoportos beszedési megbízással (lehívással) vagy külön megkötött ügyfélszámla-szerződés alapján.
Ha a biztosítás határozott időre szól, és a szerződés tartama a 90 napot nem haladja meg, a biztosítás díját az ajánlat aláírásával egyidejűleg, egy összegben, kész- pénzben kell megfizetni. A 90 napnál hosszabb tartamú szerződés esetén a díj a határozatlan időre szóló biztosí- tással azonos módon fizetendő.
Mikor kell fizetni a díjat?
A biztosítás első díja az ajánlat aláírásakor, illetve halasz- tott fizetés esetén a kockázatviselés kezdetének időpont- jától számított 30. napon esedékes. A további (folytató- lagos) díj (díjrészlet) annak az időszaknak (hónapnak, negyedévnek, félévnek vagy évnek) az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. A folytatólagos díjat az esedékesség napjától számított harminc napon belül kell megfizetni.
Figyelem! Lehívással történő díjfizetés esetén szíveskedjék gondoskodni arról, hogy a számláján elegendő összeg le- gyen, és az esetleges limit se legyen akadálya a biztosítási díj megfizetésének. Különösen fontos erre ügyelni a biz- tosítás első díjának lehívásakor, mert a banki ügyintézés esetleges elhúzódása miatt előfordulhat, hogy a biztosító egyszerre két díjrészletet kénytelen lehívni.
Milyen eseményekre, károkra nem terjed ki a biztosítás?
· A szerződésben rögzített külső körülmények okozta károsodásokra, ezek a következők: háborús, pol- gárháborús esemény, sztrájk, tüntetés vagy egyéb tömegmegmozdulás, terrorcselekmény; a sugárzó anyagok és ezek károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések; rágcsálók károkozása, hűtőfolyadék megfagyása;
AHE-12403/3
· a gépjármű használatával összefüggő következő károkra:
– versenyen, közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során bekövetkező töréskár;
– bármely nyílászáró elem (pl. ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak és tető) nyitott, le- ill. kisze- relt állapotával összefüggésben bekövetkező kár;
– a gépjárműnek – a jogszerűen használó által – szándékos bűncselekményhez történő felhasználá- sa során, vagy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése;
– a motor által beszívott víz okozta kár (Javasoljuk, hogy vízelöntés esetén állítsa le a motort, ha fenn- áll a vízbeszívás veszélye. A járó motorba kerülő víz rendkívül súlyos károsodást okozhat.);
– hatósági engedélyhez kötött – de engedély nélkül végzett – átalakítással összefüggésben keletkezett kár, valamint a nem megfelelően rögzített rako- mány által okozott kár;
· alkatrészek, tartozékok káraira és egyéb ráfordításokra:
– nem biztosítási esemény miatti károsodás (pl. kopás), a gumiabroncs károsodása a gépjármű ütközése nélkül légvesztés, futófelület-leválás, szét- robbanás vagy rendellenes kopás miatt;
– a gyárilag beállított teljesítmény megnövelését szolgáló ráfordítások;
– alkatrészek, tartozékok, amelyeket a gépjárműtől elkülönítetten (pl. garázsban, lakásban) tároltak, vagy a gépjárműben tároltak, de annak rendeltetés- szerű használatához nem szükségesek; a rakomány szállítását segítő tartozékok (tetőcsomagtartó, tetőbox, kötöző- és rögzítőelemek, alkalmi ponyva stb.); továbbá tüzelőanyagok, kenőolajok, teljesít- ménynövelő és kopáscsökkentő olajadalékok.
A lopáskár-biztosítás nem terjed ki az alábbi eseményekre:
· A nem megfelelően lezárt gépjármű ellopására vagy önkényes elvételére; a bérbe adott gépjárműnek
a bérleti szerző- dés tartama alatti ellopására, ha a gépjármű nem kerül meg, valamint a gépjármű elsikkasztására.
· A gépjármű elrablására, ha a tettes a jármű megtartá- sa érdekében alkalmazott erőszakot a jármű jogszerű használójával vagy a jármű felügyeletét ellátó sze- méllyel szemben.
· Figyelem! A gépjármű ellopása nem számít biztosítási eseménynek, és ezért a biztosító nem nyújt szolgálta- tást, ha a jármű törzskönyve és/vagy bármelyik kulcsa az eltulajdonításkor a járműben volt.
Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a kármegelőzési kötelezettség körében a biztosítottnak gondoskodnia kell a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő tartozékok, valamint a forgalmi engedély biztonságos tárolásáról. A kármegelőzési kötelezettség megszegése a biztosító mentesüléséhez vezethet.
Jogszabályi kötelezettség, hogy a jármű ellopá- sa esetén a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet
érvénytelenítés céljából le kell adni a közlekedési igazgatási hatóság részére, majd az érvénytelenített forgalmi engedélyt és törzskönyvet vagy ezek másola- tát – a biztosítási feltételek alapján – a biztosítónak be kell mutatni, továbbá igazolni kell a jármű forgalom- ból való kivonását.
Annak érdekében, hogy szerződőként (biztosítottként) ezen jogszabályi és szerződéses kötelezettségét telje- síthesse, kérjük, hogy a forgalmi engedélyt még rövid időre se hagyja a járműben.
A töréskár-biztosítás nem terjed ki arra a káreseményre, amely:
· a közúti közlekedés során következett be, de a jármű a kár időpontját megelőzően több mint 60 napja nem rendelkezett érvényes gépjárműokmánnyal;
· különleges (darus, tűzoltó, létrás, emelőkosaras, önrakodó, billenős rakterű stb.) felépítményű vagy egyéb – munkavégzés célját szolgáló – berende- zéssel felszerelt gépjárműben az e járművel való munkavégzés, munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítés során (pl. daruzás, létrahasználat, raktér ürítése billentéssel), továbbá
· a gépjármű ellopásával, elrablásával és önkényes elvételével vagy ezek kísérletével összefüggésben következett be, azaz lopáskár-biztosítás hiányában a töréskár-biztosítás alapján nem igényelhető szolgálta- tás az ellopott, majd sérülten megkerült gépjárműre.
Mikor mentesül a biztosító a kár megtérítése alól?
A biztosító részleges vagy teljes mentesülésére ad okot, ha a biztosítási esemény a szerződő, a biztosított, vele közös háztartásban élő hozzátartozója és a szerződés általános feltételeinek 16. pontjában felsorolt további személyek jogellenes és szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartásának következménye. Ilyen mentesülé- si ok különösen
· elemi kár esetén a tűzvédelmi (tűzrendészeti) szabá- lyok súlyos megsértése;
· lopáskár esetén, ha biztosított (szerződő) a gépjármű indítókulcsának, ill. más, az indításhoz és az elvitelhez szükséges tartozékoknak nem biztonságos tárolásával lehetővé tette ezek előzetes megszerzését, és felhasz- nálásukkal a lopást, vagy nem gondoskodott a nem megfelelően zárható jármű biztonságos tárolásáról;
· nem cseréltette ki haladéktalanul azokat a zárakat, melyek kulcsához illetéktelenek hozzájuthattak, vagy az eredeti kulcs nélkül is működtethetővé váltak;
AHE-12403/3
· nem intézkedett, hogy az illetéktelen kézbe került távkezelővel, kódkártyával a jármű védelmét szolgáló elektromos berendezések ne legyenek működtethetők;
· töréskár esetén a gépjármű vagy járműszerelvény – a törésbiztosítás különös feltételeiben részletezett módon – ittasan, ill. egyéb, a vezetést károsan
befolyásoló szer hatása alatt vagy érvényes vezetői engedély nélkül történő vezetése, a jármű túlterhelé- se, szakszerűtlen üzemeltetése vagy vontatása, nem rendeltetésszerű használata. Mentesülésre okot adó körülménynek minősül továbbá, ha a gépjárművel súlyosan elhanyagolt műszaki állapotú kormány- és/vagy fékberendezéssel és/vagy gumiabronccsal közlekednek. Ugyancsak mentesül a biztosító a kár azon részének megtérítése alól, amely a biztonsági öv használatának mellőzése miatt keletkezett.
Hogyan veheti igénybe a biztosító szolgáltatását?
A kárt a bekövetkeztétől számított két munkanapon belül be kell jelenteni az Ön lakhelye (székhelye) vagy a kárese- mény helye szerint területileg illetékes gépjármű-kárren- dezési helyen. A bejelentés telefonon vagy interneten is megtehető.
Kérjük, hogy a sérült gépjárművet mutassa be társa- ságunk valamelyik kárfelvételre kijelölt helyén, és adja át mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szolgáltatás jogosultságának megállapításához és a kár mértékének meghatározásához szükségesek (pl. forgalmi engedély, hatósági iratok), illetve a gépjármű ellopása esetén a jármű indításához, elviteléhez szükséges tartozékokat is kérjük átadni (pl. indítókulcs, távkezelő). Az ezzel kapcsolatos részletes szabályozást az általános feltéte- lek tartalmazzák. Ha a sérült jármű üzemképtelen, vagy az ilyen állapotban való közlekedését jogszabály tiltja, a kárfelvételt – előzetes egyeztetés alapján – az Ön által megjelölt helyen végezzük el.
Fontos! Helytállási kötelezettségünk csak azokra a károsodott vagyontárgyakra, vagyonelemekre (pl. al- katrészekre, tartozékokra) terjed ki, amelyeket a kárese- ményt követően a biztosítónak bemutattak. A kiegészítő vagyonvédelmi berendezésre pedig kizárólag abban az esetben tudunk szolgáltatást nyújtani, ha az ajánlaton a berendezést feltüntették, illetve ennek esetleges cseréjét bejelentették, gyártmányát, típusát, beépítését és – folya- matosan működő távfelügyelet esetén – a távfelügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét igazolták.
Milyen szolgáltatásokat nyújtunk elemi, lopás- és töréskár esetén?
Társaságunk a biztosított gépjárműben bekövetkezett kár összegét mind a káridőponti érték, mind a helyreállítási költségek tekintetében a kárrendezési és igazságszol- gáltatási gyakorlatban országosan elfogadott számítási módszerekkel és a biztosítási feltételek figyelembevételé- vel határozza meg, de a biztosítottnak is lehetősége van a szolgáltatási igényét számlával alátámasztani. A bizto- sító szolgáltatását a káridőponti érték határozza meg, ha a gépjárművet ellopták, és az nem került meg, vagy ha a
jármű olyan mértékben sérült, hogy a szakszerű helyreál- lítás várható költsége eléri vagy meghaladja a káridőpon- ti érték 80%-át.
Egyéb esetben a biztosító szolgáltatása a biztosítás általános feltételeinek 13. pontjában előírt módon és mértékben a helyreállítással összefüggésben felme- rülő anyag-, munkadíj-, illetve közlekedésigazgatási költségekre és illetékekre, valamint – 300 000 Ft összeghatárig – az autómentés és szállítás költségére terjed ki.
Figyelem!
A biztosítótól a hazai gépjárműjavító iparban kialakult átlagos nettó óradíjjal számított munkadíj követelhető.
A szolgáltatással kapcsolatos egyéb tudnivalók:
· A biztosító nem viseli a javítható alkatrész, tartozék újjal való pótlásának többletköltségét.
· A biztosító a beépített új alkatrészek, tartozékok árá- ból a gépjármű legfeljebb 6 éves koráig – de legfeljebb a gyári átrozsdásodási garancia érvényességéig – csak az általános feltételekben meghatározott esetekben von le értékemelkedést, feltéve, hogy az érintett al- katrészek a káresemény előtt nem voltak megsérülve vagy szakszerűtlenül javítva.
· Ha a biztosított nem jogosult az áfát visszaigényelni, és ennek megfizetését számlával igazolta, a biztosító a szolgáltatást áfával együtt teljesíti.
· Ha a biztosított gépjármű káridőponti értékének megállapítása a hazai piacon való ritka előfordulása, különlegessége vagy egyedisége miatt nem támasz- kodhat megalapozott piaci információkra, a jármű ellopása vagy megsemmisülése esetén.
· a biztosító legfeljebb a rendeltetés, a használhatóság és egyéb – az általános feltételekben részletezett – mutatók tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyártmányú/típusú gépjárművek árszintjéhez igazodóan nyújt szolgál- tatást. Nem követelhető a biztosítótól a meg- semmi- sülttel azonos gyártmányú/típusú gépjármű külföldről történő beszerzésének teljes költsége.
· Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeit a bizto- sító – ezek korától függően – évenként az újkori ár 7%-ával csökkentett mértékben téríti. Ez a csökkenés új alkatrészek beépítése esetén nem érvényesül,
ha a beépítés és az üzembe helyezés erre jogosult műhelyben történt, és Ön ezt számlával igazolja. Az alkatrészeket a káreseménykori állapotban kell bemutatni, és ezeket a biztosító – térítés esetén –
jogosult el nem távolítható módon vagy roncsolással megjelölni.
AHE-12403/3
· A biztosító szolgáltatása a készletben (párban, garni- túrában) szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok esetén is csak a sérült elemekre terjed ki, a készlet sértetlen elemeire nem.
· Az európai kereskedelmi forgalomban nem árusított gépjármű esetén, ha létezik ennek az európai piacra gyártott változata, a biztosító szolgáltatása az euró- pai változat káridőponti értékéhez és alkatrészárához igazodik.
· A biztosító csak a szerződésben regisztrált kiegészítő lopásgátló berendezésre nyújt szolgáltatást. A gép- jármű védelmét folyamatosan működő távfelügyelet- tel ellátó berendezés esetén ezenkívül igazolni kell szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét is.
Figyelem!
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki az alábbi járulékos károkra, költségekre:
· értékcsökkenés,
· alkatrész, tartozék egyedi beszerzésének költsége,
· a gépjármű forgalomba helyezésének költségei,
· a biztosított gépjármű használatának akadályoztatá- sa miatt felmerült járulékos károk, költségek (pl. az elmaradt haszon és kiegészítő biztosítás hiányában bérgépkocsi igénybevétele),
· a gépjárműbeszerzés járulékos költségei (pl. igazgatá- si szolgáltatási díjak, illetékek),
· közterhek (ideértve az áfát is), amelyeket a biztosí- tottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet.
Önrészesedés
Az elemikár- és lopáskár-biztosítás 10%, 20% vagy 30%-os önrészesedéssel köthető. A töréskár-biztosítás az előbbi százalékos önrészesedés mellett ún. alap-önrészesedést is tartalmaz, amely ezer forintos lépcsőkben választható. (Az önrészesedés megválasztása a szerződő döntése, de mind a százalékos, mind az alap-önrészesedést célszerű a biztosított jármű értékéhez igazodóan meghatározni. A szerződő számára előnytelen a jármű értékéhez képest aránytalanul magas önrészesedés még akkor is, ha a díj ezáltal alacsonyabb, mert az igénybe vehető szolgáltatás is jelentősen csökkenhet.)
Ha a biztosított igénybe veszi az elemikár- vagy a lopás- kár-biztosítás szolgáltatását, maga viseli a kárnak a szer- ződésben rögzített százalékát. Töréskár-biztosítás esetén a biztosítottat a kárnak a szerződésben rögzített százalé- ka, de legalább az alapönrészesedés összege terheli.
Figyelem! A töréskár-biztosítás különös feltételei alapján 50%-kal emelkedik az önrészesedés, ha a járművet vezető személy 30 évnél fiatalabb, és a szerződő e díjmódosító té- nyezőt a szerződés megkötésekor vagy a szerződés tartama alatt nem közölte a biztosítóval. 100%-kal nő az önrészesedés, ha a töréskárt az engedélyezett sebesség legalább 30%-os túllépésével vagy a járműforgalom irányítására szolgáló jelzőberendezések tilos jelzésének figyelmen kívül hagyásával okozták.
Aránylagos térítés
Ilyenre töréskár esetén akkor kerül sor, ha a biztosított gépjárművet taxiként vagy bérbeadással hasznosítják, és az ezekre a tevékenységekre járó pótdíjat nem fizették meg, vagy bármely kár esetén, ha a biztosított gépjármű- vön a szerződés érvényessége alatt értéknövelő átala- kítást hajtottak végre, és az átalakítást a biztosítónak nem jelentették be. Ekkor a biztosító a szolgáltatását
az általános feltételekben részletezett módon díj- vagy
értékarányosan nyújtja.
A szolgáltatás teljesítésének határideje
A kár kifizetését társaságunk elemi kár, részleges lopás- kár – az ellopott és meg nem került gépjármű kivételé- vel –, továbbá töréskár esetén a kárbejelentéstől, illetve a kárigény elbíráláshoz szükséges összes irat beérkezé- sétől számított 15 napon belül átutalással teljesíti.
A gépjármű ellopása esetén a kár kifizetése legkorábban a rendőrségi feljelentés időpontjától számított 60. napon esedékes, feltéve, hogy addig beérkezett társaságunkhoz a rendőrség határozata a nyomozás megszüntetéséről vagy felfüggesztéséről. A biztosítónak a szolgáltatást az esedékességtől számított 15 napon belül kell teljesítenie. Ha a feljelentéstől számított 60. nap elteltéig a rendőrség nem adja ki az említett határozatot, akkor előleg igényel- hető az általános feltételekben előírtak szerint.
A szerződés megszűnésének esetei
A határozatlan időtartamra kötött szerződés megszűnésé- nek okai az alábbiak lehetnek:
· díjnemfizetés, ha a szerződő a díj esedékességétől számított 30 napon belül nem fizeti meg a díjat, és a díj fizetésére halasztást sem kap;
· érdekmúlás, ha a gépjármű megsemmisül, vagy ha tulajdonos megváltozik, kivéve az öröklést és a jármű- finanszírozást. A szerződés érvényben marad, ha az elhunyt szerződő (biztosított) örököse vagy finanszí- rozott gépjármű esetén a szerződő szerzi meg a jármű tulajdonjogát és nyilatkozik, hogy a szerződést a saját nevében fenn kívánja tartani.
· külföldi nyilvántartásba vétel (a biztosított gépjár- művet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, és társaságunk nem végez ún. határon átnyúló szolgáltatást);
AHE-12403/3
· felmondás: a határozatlan időre és a három évnél hosszabb időre szóló határozott tartamú biztosí- tást vagy annak egyes elemeit a feleknek jogukban áll a biztosítási év végére – 30 napos felmondási idővel – felmondani. A felmondás csak írásban történhet. Több alapbiztosítás esetén a biztosítás
csak akkor szűnik meg, ha a felmondás valamennyi alapbiztosításra vonatkozik.
Milyen változásokat kell a biztosítónak bejelenteni?
A szerződés tartama alatt olyan – az általános feltételek- ben részletezett – változások következhetnek be, amelyek lényegesen befolyásolhatják a felek jogait és kötelezett- ségeit. A biztosítási jogviszony szempontjából különö- sen fontosak a következők: a szerződő (biztosított) és a gépjármű adatainak változása, a tulajdonosváltozás, a díjkedvezményre való jogosultságot és a pótdíj-kötele- zettséget meghatározó körülményekben bekövetkezett változás. Ezeket 15 napon belül kérjük – írásban – beje- lenteni bármelyik egységünknél. A változásbejelentési kötelezettség megszegése a biztosító szolgáltatási kötele- zettségének korlátozásával, esetleg teljes megszűnésével járhat. Ezzel kapcsolatban szíves figyelmébe ajánljuk az általános feltételek 12. és 13.4. pontját, valamint a törés- kár-biztosítás feltételeinek 3. pontját.
Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Társaságunk casco biztosításai különféle változások- kal több, mint másfél évtizedes múlttal rendelkeznek. Partnereink – vagy a csak tájékozódási céllal érdeklő- dők – megismerhették termékeinket, hozzászokhattak a biztosítási feltételeink formai és tartalmi elemeihez.
Az Allianz Casco a korábbi biztosításainkhoz képest több fontos eltérést tartalmaz, pl. a kizárások, a díjképzés vagy a szolgáltatás területén, melyek fontosak lehetnek
Önnek akár a biztosítás megkötését megelőző döntéshez, akár a már hatályossá vált szerződés esetén a korábbi gyakorlattal való összehasonlításban. A lényeges tartal- mi változásokat összegyűjtöttük, és ezekről a biztosítás általános feltételeinek 25. pontjában tájékoztatjuk Önt.
Biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási
titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írás- ban felmentést ad.
A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével;
· a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
· a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal;
· a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődel- járás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bí- rósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;
· adóügyben az adóhatósággal;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
· ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncse- lekményével van összefüggésben – a nyomozó ható- sággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal;
· a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal,
· a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvál- lalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
· a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,
· az állományátruházás keretében átadott biztosításiszerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
AHE-12403/3
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesí- téséhez szükséges adatokra vonatkozóan a kártala- nítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárren- dezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a baleset- ben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni.
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;
· az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal;
· a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából személyes
· fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
· a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,
· a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben.
A szerződés joga a magyar jog: társaságunk a keletkezett károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.
A biztosító panaszkezelési elvei és gyakorlata Tájékoztatás a fogyasztói panaszokkal foglalkozó szervekről
Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézé- sünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejleszté- séhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatása- inkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink és termékeink minőségét, s elkötelezettek vagyunk abban, hogy fo- lyamatosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez panaszaik orvoslása is hozzájárul.
· Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az Ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. Centralizált panaszkeze- lési osztályt működtetünk, ahol munkatársaink kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán.
· Ehhez az is hozzájárul, hogy Ügyfeleink pana- szát – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy
bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, akkor Ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszkezelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső válaszunk.
· Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosíta- nak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megvála- szolására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak. (Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy az ügyfélkérelmeket, kéréseket nem panaszként kezeljük.)
· Ügyfeleink visszajelzéseinek fogadására minden kommunikációs csatornát elérhetővé teszünk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben
és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, emailben, vagy levélben.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
· Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevétele- ket hálózatunk bármelyik Ügyfélszolgálati pontján, vagy szerződött partnerénél kollegáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt rögzítik írásban. Ügyfe- leink kitölthetik és leadhatják munkatársainknak a kérésre átadott panaszbejelentő lapokat is.
· Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a nap 24 órá- jában elérhető a 06-40-421-421-es számon.
· E-mailben: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx
· Levélben: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, a Panaszkezelési osztály nevére.
A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapada- taira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám).
Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezel- tük, akkor az alábbi szervekhez fordulhat:
AHE-12403/3
· Felügyeleti szervünk: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
· Székhelyünk esetében illetékes: Budapesti Békéltető testület 1253. Budapest, Pf.: 10. Természetesen az Ön lakhelye szerint illetékes testülethez is fordulhat.
Tisztelt Partnerünk!
Társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, amikor a szolgáltatás nyújtásá- hoz szerződéses partnerünk speciális szakértelmére van szükség, vagy ha a külső cég igénybevételével szolgálta- tásunkat azonos minőségben, ám kisebb költségekkel és alacsonyabb árakon nyújthatjuk.
Ügyfeleink tájékoztatása céljából ezért az ügyfélforga- lom számára nyitva álló helyiségeinkben kifüggesztjük azoknak a szerződéses partnereinknek a listáját, akik (amelyek) közreműködnek a biztosítási tevékenység végzésében, s ezáltal személyes és biztosítási adatokat is megismernek. A társaságunk megbízása alapján eljáró ezen cégekről és vállalkozásokról információ kérhető ügy- félszolgálatunktól is a 06-40-421-421-es telefonszámon.
A részvénytársaság központja: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf.
191. Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000 Székhely állama: Magyarország.
Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Fel- ügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1535 Budapest 114., Pf. 777).
Ha szolgáltatásaink felkeltették érdeklődését, kérjük, gondosan olvassa el a biztosítási feltételekben – és szer- ződéskötési szándéka esetén az átnyújtott ajánlaton – levő tudnivalókat is.
Balesetmentes közlekedést kívánunk!
Allianz Hungária Zrt.
Általános szerződési feltételek
az Allianz Casco biztosításhoz
Érvényes 2007. július 1-jétől
Az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.; a továbbiakban: biztosító) – a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján – a
biztosított gépjárműben, pótkocsiban (a továbbiakban: gépjármű), annak alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett kár esetén a Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszközét képező pénznemben nyújt szolgáltatást a jelen biztosítás általános és különös feltételeiben, valamint a kiegészítő biztosítások feltételeiben megha- tározott esetekben és módon.
A felek jogviszonyára az általános feltételeket, valamint az alap- és kiegészítő kockázatokra megkötött biztosí- tások különös feltételeit kell alkalmazni. Az általános és különös feltételekben, valamint a kiegészítő biztosítások feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv (Ptk.) és az egyéb jogszabályok rendelkezé- sei az irányadók.
1. A szerződés alanyai
a) Szerződő: az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz.
A szerződő jogosult a biztosítási szerződéssel kap- csolatos nyilatkozattételre, és őt terheli a díjfizetési kötelezettség.
b) Biztosított: az ajánlaton megjelölt természetes vagy nem természetes személy, akinek a javára a biztosító a szolgáltatást teljesíti.
Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, akkor a szerződő köteles tájékoztatni a biztosítottat a szerző- dés tartalmáról.
2. A szerződés létrejötte
2.1. Az alapkockázatokat jelentő elemi, lopás- és törés- kárra a szerződő választása szerint a következő alapbiz- tosítások köthetők:
AHE-12403/3
· elemikár-biztosítás,
· lopáskár-biztosítás,
· töréskár-biztosítás.
2.2. A határozatlan időre kötött alapbiztosításhoz az alábbi kiegészítő biztosítások választhatók:
· Autós kiegészítő élet- és utasbiztosítás,
· Hungária kiegészítő kölcsöngépjármű-biztosítás (csak személygépkocsi biztosítása esetén köthető),
· HB Euro kár- és jogvédelem-biztosítás,
· Kiegészítő poggyászbiztosítás.
2.3. A szerződés csak olyan gépjárműre köthető meg, amely forgalmi engedélyre, illetve forgalmi engedélyt helyettesítő okmányra (ideértve az ideiglenes forgalmi engedélyt és az ideiglenes forgalombantartási engedélyt is) kötelezett, és amelynek igazolt a tulajdonjoga.
2.4. Biztosítást csak az köthet, aki a gépjármű megóvá- sában érdekelt, vagy aki a biztosítást érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási érdek nélkül létrejött biztosítási szerződés jogszabályba ütközik, ezért semmis. A biztosítási érdek fennállását az ajánlat aláírásakor okirattal igazolni kell.
2.5. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Ha a biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül kötvényt állít ki, a szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre. A szerződés akkor is
létrejön, ha a biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napos elbírálási határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra. Ilyenkor a szerződés az ajánlatnak a biztosító képviselője (megbízottja) részére történt átadásától szá- mított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszame- nő hatállyal jön létre.
A biztosító az ajánlatot az annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasíthatja. Ebben az eset- ben a szerződés nem jön létre, és a biztosítót nem terheli szolgáltatási kötelezettség.
Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a hozzá beérkezett díjat (díjrészletet) a beérkezésétől számított 15 napon belül köteles visszautalni az ajánlattevőnek.
2.6. A biztosítás másra nem ruházható át.
3. A kockázatviselés kezdete
3.1. A biztosító kockázatviselése – ha a szerződés utóbb létrejön – az azt követő napon 0 órakor kezdődik, amikor
a) készpénzfizetés esetén a biztosítás első éves díját vagy első díjrészletét a biztosító képviselője (megbízottja) átvette, illetve az alkusz a díjat a biztosítónak átadta,
b) halasztott díjfizetés esetén a felek megállapodtak a díjhalasztásban.
3.2. A fentiektől eltérő kockázatkezdet A felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének a 3.1. pontban előírtaktól eltérő – év, hónap, nap, óra, perc pontossággal megjelölt – időpontjában is, de a kockázat- viselés nem kezdődhet korábban az ajánlat aláírásának időpontjánál.
4. A szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló
A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint
határozatlan vagy határozott időtartamra szól. Határozatlan időtartamra, valamint az 1 évnél hosszabb határozott tartamra kötött biztosítás esetén a biztosí- tási időszak egy biztosítási év. A biztosítási év kezdete (biztosítási évforduló) a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, kivéve, ha a kockázatviselés a tárgy- hónap első napján kezdődik. Ekkor ez a nap a biztosí- tási év kezdete is. Határozott tartamú biztosítás esetén a felek megállapodnak a kockázatviselés kezdetének és végének időpontjában.
5. Területi hatály
A biztosítás az Európai Gazdasági Térség országai- ban, továbbá Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Monaco, Montenegró, San Marino, Svájc, Szerbia, Törökország és Vatikán egész területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
6. A biztosított gépjármű, annak alkatrészei és tartozékai
A biztosítás az ajánlaton az azonosító adataival (belföldi rendszám, alvázszám) megjelölt gépjárműre, valamint a rendeltetésének megfelelően a gépjárműbe beszerelt, el- zárt vagy azon rögzített alábbi vagyontárgyakra terjed ki:
· a regisztrációs matricára és a rendszámtáblá(k)ra,
AHE-12403/3
· a gépjárműbe a gyártás során vagy – az utastér bár- milyen átalakítása nélkül – utólag beépített elektro- akusztikai készülékekre és tartozékaikra 250 000 Ft értékhatárig. Pótdíj fizetése esetén biztosított a gyári navigációs berendezés is,
· a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékokra (ideértve a biztonsági gyermeküléseket is), és
· az igazoltan beépített lopásgátló berendezésre (pl. indításgátló, riasztó).
A biztosítás a jelen általános feltételek mellékletének 2.1. pontjában felsorolt vagyonelemekre csak pótdíj fizetése esetén terjed ki.
A különleges felépítményű, jogszerűen átalakított, illetve hatóságilag engedélyezett összeépítéssel létrehozott gépjármű akkor minősül biztosítottnak, ha a szerződés- kötéskor a (módosult) műszaki jellemzőket és a gépjár- mű rendeltetését a felek az ajánlaton rögzítették, vagy ha ezek a járműokmányokból megállapíthatók.
Az utólag, de a szerződéskötést megelőzően beépített vagy a járműtípushoz nem azonosítható alkatrészekre és tartozékokra csak akkor terjed ki a biztosítás, illetőleg csak akkor igényelhető a szolgáltatás, ha a szerződő igazolja, hogy ezek a szerződés megkötésekor rendeltetésszerű- en a gépjárműben voltak. A szerződéskötést követően beépített alkatrészre, tartozékra irányuló szolgáltatási
igény esetén igazolni kell, hogy ezek a biztosítási esemény bekövetkezésekor is a gépjárműben voltak.
A gépjármű felszereltsége a szerződéskötéskor az alábbi- akkal igazolható:
· a jármű azonosítása az Eurotax-kódszámmal,
· a gyárilag vagy utólag beépített tartozékok igazolása (pl. vásárlási számlával, visszaigazolt megrendeléssel),
· a gépjármű bemutatásával a biztosítónak, és egyidejűleg a felszereltségre vonatkozó írásbeli nyilatkozattal.
A szerződés létrejötte után beépített alkatrészre, tarto- zékra a 12. pont szerint teljesített változásbejelentéssel kezdeményezhető a biztosítás kiterjesztése.
7. Biztosítási események
Biztosítási eseménynek minősülnek az elemikár-, lopás- kár- és töréskár-biztosítás különös feltételeiben részlete- zett káresemények.
8. A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk
8.1. Általános kizárások
a) Külső körülmények okozta károsodások
· háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulás- sal, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben, valamint
· sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a su- gárzás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkező károk,
· rágcsálók károkozása,
· hűtőfolyadék megfagyása miatti károsodás;
b) a gépjármű használatával összefüggő károk
· versenyen vagy más, közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során bekövetkező töréskár,
· bármely nyílászáró elem (utastér- vagy raktérha- tároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. levehető tető) nyitott, le- ill. kiszerelt állapotával összefüggésben bekövetkező kár,
· a gépjárműnek a biztosított (szerződő) által vagy hozzájárulásával szándékos bűncselekményhez tör- ténő felhasználása során, vagy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése,
· a motor által beszívott víz miatti károsodás,
· hatósági engedélyhez kötött – de engedély nélkül végzett – átalakítással összefüggésben keletkezett kár;
c) alkatrészek, tartozékok és egyéb ráfordítások
· alkatrészek, tartozékok nem biztosítási esemény miatti károsodása (pl. kopás, anyagfáradás, ablak- törlő által okozott karcolódás),
· a gumiabroncs légvesztése, futófelületének levá- lása, szétrobbanása vagy rendellenes kopása miatt keletkezett károsodás a gépjármű ütközése nélkül, ideértve a vészfékezés miatti kopást is,
· a gyárilag beállított teljesítmény megnövelését szol- gáló ráfordítások értéke és értéknövelő hatása,
· a gépjárműtől elkülönítetten (pl. garázsban, mű- helyben, lakásban) tárolt alkatrészek, tartozékok, kivéve az elkülönítetten tárolt járműkulcsokat, indítókártyákat és a riasztó- vagy lopásgátló beren- dezés működtetéséhez szükséges eszközöket,
· a jogszabályban kötelezően előírtakon túl olyan al- katrészek és tartozékok, amelyeket a gépjárműben tároltak, de a gépjármű rendeltetésszerű használa- tához nem szükségesek,
· a rakomány szállításához használt tartozékok, eszközök (pl. tetőcsomagtartó, tetőbox, kötöző- és rögzítőelemek, vázszerkezetre nem feszített alkal- mi ponyva, háló vagy árnyékoló takarás),
· tüzelőanyagok, kenőolajok, teljesítménynövelő és kopáscsökkentő olajadalékok.
8.2. További kizárások
Az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás különös feltételei, valamint az alapkockázatokhoz köthető egyes kiegészítő biztosítások az általános feltételekben írtakon túl további – biztosítással nem fedezett – káreseménye- ket, illetve károsodásokat tartalmaznak.
AHE-12403/3
9. A biztosítás díja
9.1. A biztosítás díjának megállapítása A biztosító a biztosított gépjármű meghatározott műszaki jellemzői
és kárkockázata alapján, továbbá a szerződő lakcíme, valamint a szerződésben vállalt önrészesedés alapján határozza meg az elemikár-, a lopáskár- és a törés- kár-biztosítás alapdíját. A biztosítás díját az alapdíj és a díjmódosító tényezők , (a gépjármű, a szerződő és a gépjármű vezetőjének kora, továbbá a jelen szerződés
mellékletében szereplő díjkedvezmények és pótdíjak) ha- tározzák meg. A díjkedvezmények és pótdíjak jogcímeit a jelen szerződés melléklete, az egyes jogcímekhez tartozó összegeket az ajánlat és a kötvény tartalmazza.
Az egyidejűleg érvényesíthető díjkedvezmények és pótdíjak összegének felső határát a biztosító a kockázati tényezők és a kártapasztalatok alapján állapítja meg.
A biztosítás teljes díja az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás, valamint a kiegészítő biztosítások díjainak összege.
A kedvezmények és pótdíjak a kiegészítő biztosításokra nem alkalmazhatók.
Ha a biztosítási kockázat a szerződés érvényessége alatt a gépjármű és a szerződő korának változásával csökken, a biztosító a kockázatcsökkenést a biztosítás díjában – a díjkedvezmények felső határaként az ajánlaton rögzített mértékig – figyelembe veszi. A biztosítási díjat egy bizto- sítási évre határozza meg a biztosító.
9.2. Díjfizetés határozatlan időre szóló biztosítás esetén
a) A szerződő a biztosítás díját – az első díj kivételével (lásd a c/ pontot!) – készpénzutalási megbízással
(a továbbiakban: csekk), banki átutalással, csoportos beszedési megbízással (lehívással) vagy ügyfélszám- la-szerződés alapján fizetheti biztosítási évenként egy összegben vagy havi, negyedéves, féléves részletekben. (Ügyfélszámla-szerződés: az ügyfélszámlatulajdonos és a biztosító között létrejött – a díjfizetés és elszámo- lás módját tartalmazó – szerződés.)
b) A biztosítási díjat – részletfizetés mellett is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve, ha a szerződés a biztosítási évforduló előtt érdekmúlás miatt szűnik meg, és az érdekmúlás oka nem biztosítási esemény (lásd a 20.2. a/ pontot!).
c) A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének idő- pontjától a következő díjesedékesség időpontjáig illeti meg a biztosítót, kivéve, ha ez az időtartam 30 napnál rövidebb. Ebben az esetben a következő időszakra járó díjat is meg kell fizetni. A biztosítási díja kockázatvise- lés idejére a biztosítót időarányosan illeti meg. Készpénzfizetés esetén a díjat az ajánlat aláírásakor kell megfizetni.
Ha a biztosított (szerződő) és a biztosító díjhalasztás- ban állapodtak meg, a biztosítás első díja a kockázat- viselés kezdetének időpontjától számított 30. napon esedékes, és az esedékesség napjától számított 30 napon belül megfizethető. A díj csoportos beszedési megbízás alapján történő fizetése esetén lehetővé kell tenni, hogy a biztosító a díjat ezen időszakban a szerződő (biztosított) folyószámlájáról lehívhassa.
d) A folytatólagos díj a díjfizetés gyakoriságától füg- gően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. (Folytatólagos díj: az első díjjal fedezett időtartamot követő időszakokra fizetendő havi, negyed- vagy féléves, illetve éves díj.) A folytatólagos díj az esedékesség napjától számított 30 napon belül megfizethető.
e) Az időarányos díj számításának alapja az előírt éves díj 1/360-ad része.
9.3. Díjfizetés határozott időre szóló biztosítás esetén Ha a szerződés időtartama
· a kilencven napot nem haladja meg, a biztosítás díját az ajánlat aláírásával egyidejűleg, egy összegben kell megfizetni.
· kilencven napnál hosszabb, a biztosítás díja az aján- lat aláírásával egyidejűleg egy összegben vagy a 9.2. pontban leírtak szerint fizethető.
9.4. A díjfizetési kötelezettség teljesítése
Ha a felek a díj csekken történő fizetésében állapodtak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendel- kezik csekkel, díjfizetési kötelezettségét más úton (pl. átutalással) is teljesítheti.
Ha a szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bankszámlán levő összeg fedezetet nyújt- son a lehívandó biztosítási díjra.
Csekken vagy banki átutalással történő fizetés esetén a biztosító azon a napon tekinti a díjat megfizetettnek,
amikor azt a szerződő (biztosított) a biztosító számlájára postán feladta, ill. az átutalására intézkedett. Csoportos díjlehívással történő fizetésnél a lehívás sikeressége esetén kell a díjat megfizetettnek tekinteni.
10. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezte esetén
a) Bejelentési és felvilágosításadási kötelezettség:
· A gépjárműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a tűzoltóságnak, a lopáskárt a lopás helyszíne szerint illetékes belföldi vagy külföldi rendőrha- tóságnál minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni.
· A gépjármű ellopását az erre jogosult hatóságnál is be kell jelenteni a forgalomból való kivonás céljából.
· Töréskár esetén a rendőrséget csak akkor kell érte- síteni, ha ezt jogszabály előírja.
AHE-12403/3
· A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosí- tott lakhelye (székhelye) vagy a káresemény helye szerint területileg illetékes gépjármű-kárrendezési helyen. A bejelentés telefonon vagy interneten is megtehető.
· A biztosított köteles a káreseményt, a bekövetkezé- sének körülményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval, a szükséges felvilágosításo- kat részére megadni, és lehetővé tenni a felvilágosí- tások tartalmának ellenőrzését.
b) A kárigény érvényesítéséhez a következőket kell a biztosítónál bemutatni, átadni:
· A biztosítási esemény miatt megsérült gépjármű- vet, ill. a gépjármű mindazon sérüléseit be kell mutatni a biztosítónak a kár felmérése céljából, amelyre a biztosított szolgáltatást kíván igénybe venni. A biztosító helytállási kötelezettsége csak azokra a károsodott vagyontárgyakra, vagyon- elemekre (pl. alkatrészek, tartozékok) terjed ki, amelyeket a káreseményt követően a biztosítónak bemutattak. Ha a bemutatás elmulasztása mi- att a biztosítónak nincs lehetősége a bejelentett
sérülések ellenőrzésére vagy felvilágosítás kérésé- re a sérüléssel kapcsolatban, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni.
A sérült gépjárművet be kell mutatni a biztosító valamelyik kárfelvételre kijelölt helyén. A biztosító a szerződő által megjelölt helyen végzi el a kárfel- vételt a következő esetekben: ha a jármű üzemkép- telen, vagy közlekedését jogszabály tiltja, feltéve, hogy a kár bejelentésekor a biztosítottal erre vonat- kozóan megállapodott. A biztosított a kárfelvételig, de legfeljebb a bejelentéstől számított ötödik nap elteltéig köteles a sérült gépjárművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor változ- tathat, ha az a kárenyhítéshez szükséges; köteles továbbá a kárt a tőle elvárható módon enyhíteni,
és a biztosító által a kár enyhítése érdekében adott iránymutatások szerint eljárni;
· a biztosítási ajánlatot és/vagy a kötvényt, valamint az utolsó díjfizetésről szóló igazolást (csak a bizto- sító kérésére);
· a forgalmi engedélyt – és a biztosító kérésére a törzskönyvet – akkor is, ha ezeket a hatóság érvény- telenítette. Ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítékául jogszerűen harmadik személy birto- kolja (pl. hitel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek
a harmadik személy által hitelesített másolata is benyújtható a kárrendezéshez;
· lopáskár vagy egyéb ok miatt indított szabálysértési vagy büntetőeljárás esetén a nyomozást megszün- tető vagy felfüggesztő (jogerős) határozatot vagy ítéletet, ha ezek a biztosítási esemény bekövet- kezésének igazolásához vagy a kár mértékének megállapításához szükségesek. A büntetőeljárás során hozott határozat önmagában nem bizonyít- ja a biztosítási esemény bekövetkezését, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles megadni
a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé
kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmá- nak esetleges ellenőrzését is;
· tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró tűzoltóság igazolását vagy az illetékes jegyző határozatát;
· a gépjármű ellopása esetén át kell adni a biztosító részére a jármű nyitásához és indításához szük- séges tartozékokat (kulcsokat, indítókártyákat,
a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működte- téséhez szükséges eszközöket stb.), és igazolni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelenített gépjárműokmányokkal;
· a gépjárműbe a szerződéskötést követően utólag beépített – és a biztosító által kockázatba vont – kiegészítő vagyonvédelmi berendezésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berende- zés gyártmányát, típusát, beépítését. Folyamato- san működő távfelügyelet esetén a távfelügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét is igazolni kell.
· minden egyéb olyan okmányt, iratot és igazo- lást (ideértve a menetíró készülék által rögzített információkat is), amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatos összes körülmény megállapításához, valamint a biztosító fizetési kötelezettsége mértékének a meghatározásához szükségesek.
11. A biztosító ellenőrzési jogosultsága
a) A biztosító jogosult a kárbejelentésben foglaltakat ellenőrizni, a sérült gépjárművet megszemlézni, szük- ség esetén pótszemlét tartani, és a sérülésről kárfelvé- teli jegyzőkönyvet felvenni.
b) Lopáskárra is kiterjedő biztosítás esetén a biztosító jogosult ellenőrizni a zárak és a kockázatba vont kiegé- szítő vagyonvédelmi berendezés működőképességét.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem teljesíti a 10. pontban előírt bejelentési, felvilágosításadási kötelezettségeit, vagy ha nem teszi lehetővé a bejelentések és felvilágosítások tartalmának az ellenőrzését, továbbá ha jelentős tényeket, adatokat, körülményeket hallgat el, illetőleg nem a valóságnak megfelelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.
12. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége
12.1. Közlési kötelezettség
AHE-12403/3
· A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
· A szerződő az ajánlat kiállításakor köteles nyilatkoz- ni, hogy a biztosított gépjárművet (biztosított pót- kocsi esetén a vonó járművet) fogja-e vezetni olyan személy, aki a harmincadik életévét nem töltötte be.
12.2. Változásbejelentési kötelezettség
A biztosított (szerződő) a változástól számított 15 napon belül, írásban köteles a biztosító bármely egységénél be- jelenteni és a szükséges okiratokkal igazolni a biztosítás megkötése után bekövetkezett alábbi változásokat:
· biztosított (szerződő) nevének, lakhelyének (te- lephelyének), bankszámlaszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szervezet esetén adószámának is) a megváltozását;
· jogi személy szerződő (biztosított) egyesülését, beol- vadását, szétválását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését;
· a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alváz- szám) megváltozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi forgalomba helyezésekor kapott állandó rendszámá- nak bejelentését is;
· a mozgássérült-kedvezményre jogosító körülmények megszűnését;
· a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvé- teli, ajándékozási stb. szerződéssel, jótállási ok miatti visz-szaadást vagy cserét igazoló irattal, hagyatéki végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal);
· a gépjármű engedélyköteles átalakítását vagy a jármű felszereltségének megváltoztatását;
· a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;
· a kockázatba vont kiegészítő vagyonvédelmi berende- zés cseréjét;
· a biztosított gépjármű bérbeadással vagy taxiként történő hasznosítását;
· ha a biztosított gépjárművet vezető személy életko- rára vonatkozóan az ajánlaton tett nyilatkozathoz képest (lásd a 12.1. pontot!) változás következik be a szerződés hatálya alatt;
· biztosított gépjármű követelés biztosítékául történő lekötését.
12.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség meg- szegésének következménye
A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében. Ha a be nem jelentett körülmény a biz- tosítás díját érinti, a közlés, illetve a változásbejelentés elmulasztása miatt aránylagos kártérítésnek (lásd a
13.4. pontot!), illetve emelt önrészesedés alkalmazá- sának van helye (lásd a töréskár-biztosítás különös feltételeinek 3. c/ pontját!).
13. Biztosítási szolgáltatások
A biztosító a jelen szerződés alapján elemi, lopás- és töréskár bekövetkezte esetén az alábbi szolgáltatá- sokat nyújtja, feltéve, hogy a biztosítás a bejelentett káreseményre, illetőleg a kárt szenvedett alkatrészekre, tartozékokra kiterjedt. A biztosító szolgáltatási kötele- zettsége akkor áll fenn, ha a gépjárműben bekövetke- zett károsodás a (biztosított) szerződő kárbejelentés- ében közölt adatokkal, eseményleírással azonosítható. A biztosító a gépjárműben keletkezett kárt az alábbiak szerint állapítja meg:
13.1. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkeztekor
Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szol- gáltatás alapja a gépjármű káridőponti értéke. A jelen szerződés értelmében érdekmúlási oknak kell tekinteni a biztosított gépjármű ellopását vagy olyan fokú sérülé- sét, amelynél a 13.2. és 13.3. pontok alapján számított várható szolgáltatás összege eléri vagy meghaladja a káridőponti érték 80%-át (lásd még a 13.3. j/ pontot is!).
a) A káridőpontban érvényes újkori ár alapulvételével térít a biztosító a Magyarországon újként vásárolt személygépkocsi esetén (M1 kategória), ha a biztosí- tási esemény az új jármű első tulajdonosánál az első forgalomba helyezéstől számított 90 napon belül kö- vetkezik be. Ha a gépjármű a biztosítási esemény be- következtekor már sérült volt, a biztosító szolgáltatása a sérülések helyreállítási költségével csökken. (Újkori árnak az illetékes vezérképviselet [ennek hiányában
a gyártó] által közzétett – egyedi kedvezménnyel nem csökkentett – kiskereskedelmi árat kell tekinteni.)
b) A káridőponti érték megállapítása az Eurotax érté- kelési módszerrel – a káresemény napján érvényben lévő belföldi eladási (használt) árjegyzés (katalógus- érték) alapján és az értékmódosító tényezők alkal- mazásával – történik.
Belföldi katalógusérték hiányában a biztosított gépjár- mű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus katalógus szerinti használt és új értékének aránya, valamint a műszaki jellemzők különbségének figyelembevételével – az új árból kiindulva – kell kata- lógusértéket képezni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jármű értékének arányát a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni.
c) A térítésnél figyelembe vehető – extratartozékok nélküli – káridőponti érték nem haladhatja meg a katalógusérték 115%-át. (Extratartozék: a szériakivitelű alaptípust meghaladó alkatrész, tartozék vagy külön- leges kidolgozás.)
AHE-12403/3
Ha a biztosított gépjármű káridőponti értéke a b) pont- ban foglalt értékelési módszer alkalmazásával bármely ok miatt nem határozható meg (pl. a jármű különle- gessége, egyedisége vagy ritkasága miatt), a biztosító legfeljebb a rendeltetés, a használhatóság, a műszaki
paraméterek, a gyártási év, a km-futás és a műszaki, esztétikai állag tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyártmányú/típusú gépjárművek árszintjéhez igazodóan nyújt szolgálta- tást. Nem követelhető a biztosítótól a megsemmisülttel azonos gyártmányú/típusú gépjármű külföldről történő
beszerzésének teljes költsége (a külföldi ár, a beszerzés és a beszállítás költsége, valamint az ügyleteket terhelő közterhek).
13.2. Érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény be- következtekor a biztosító a helyreállítás költségét áfával téríti, ha az áfa megfizetését a biztosított (szerződő) számlával igazolta, és a szolgáltatás igénybevételekor tett nyilatkozata alapján nem jogosult az áfát az adó- jából levonni, illetve visszaigényelni. Egyéb esetben a biztosító a kárt áfa nélkül téríti.
Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény bekövetkeztekor:
a) Az anyagköltség és a munkadíj
· a gépjármű helyreállításához indokoltan cserélen- dő, ill. pótolandó alkatrészeknek, tartozékoknak az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereskedelmi új ára;
· a biztosítási esemény közvetlen következménye- ként elfolyt hidraulikaolaj, fékolaj és hűtőközeg pótlásának anyagköltsége;
· a szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltsége;
· a sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével ösz- szefüggésben esztétikailag és műszakilag indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltsége;
· a fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munkaidőráfordításnak a hazai gépjárműjavító iparban kialakult átlagos nettó óradíjjal számí- tott munkadíja. (Indokolt munkaidő- ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári normaidő, javításnál, egyengetésnél, fényezésnél, korrózióvédelemnél a technológiailag indokolt időszükséglet.)
Ha a gépjármű helyreállítása külföldön történt, a biztosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségéig terjed.
b) A gépjármű-azonosítók, hatósági jelzések, okmányok költsége
· a regisztrációs matrica, a rendszámtáblák sérülése, megsemmisülése esetén az utángyártás engedélye- zésének költsége, valamint legfeljebb a sorozatban előállított (nem egyénileg kiválasztott vagy nem egyedileg előállított) rendszámtáblák ára;
· a biztosítási eseménnyel összefüggésben – jogsza- bály alapján – szükségessé vált átrendszámozás díja és a forgalmi engedély cseréjének illetéke;
· az alvázszámot hordozó alkatrész (alváz, karosszé- riaelem) javítása vagy cseréje esetén az alvázszám
pótlásával összefüggésben igazoltan felmerült következő költségek: az átalakítási engedély, az előzetes eredetiségvizsgálat és az alvázszám beüté- sének (felszerelésének) díja, valamint a törzskönyv és a forgalmi engedély cseréjének illetéke. Ezeket
a költségeket az ellopott és megkerült gépjármű esetében is megtéríti a biztosító, ha az alvázszámot meghamisították vagy megsemmisítették, feltéve, hogy a biztosított (szerződő) igényt tart a megke- rült gépjárműre (lásd a lopáskár-biztosítás különös feltételeinek 6. pontját!).
c) Autómentés, szállítás,
A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben felmerült autómentés és indokolt szállítás költségét káreseményenként összesen 300 000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné válik, vagy ha a sérült jármű közleke- dését jogszabály tiltja.
13.3. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések
a) Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeinek (pl. a légzsák és az egyéb elemek) károsodása esetén a té- rítendő anyagköltséget a biztosító úgy állapítja meg, hogy a 13.2. a) pont szerinti anyagárat – a megsem- misült elem korától függően – évenként 7%-kal csök- kenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgáltatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.
A biztosító az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeit (pl. a légzsákot és az egyéb elemeket) kizárólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták. A biztosító jogosult az utasvisszatartó rendszerek cserélendő és térítésre kerülő elemeit el nem távolítható módon vagy roncso- lással megjelölni.
b) A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 6 évig, illetve ha a gyári átrozsdá- sodási garancia ennél hosszabb, akkor annak igazolt érvényességéig a biztosító a helyreállításhoz szük- séges alábbi új alkatrészek, tartozékok árából von le értékemelkedést:
· A kopásnak, elhasználódásnak rendeltetésszerűen kitett vagy a gépjármű üzemeltetése során szükség- szerűen cserélendő alkatrészek (pl. gumiabroncs, a kipufogórendszer elemei, akkumulátor),
· az elektroakusztikai és navigációs alkatrészek, tartozékok, berendezések,
· a gépjármű rendeltetésszerű használatához jogsza- bályban előírt, kötelezően alkalmazandó tartozékok.
AHE-12403/3
c) A fenti b) pontban feltüntetett időtartam elteltével, valamint – a jármű korától függetlenül – a biztosítási eseményt megelőzően sérült, kijavítatlan vagy szak- szerűtlenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje esetén a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.
d) Eltekint a biztosító az értékemelkedés levonásától, ha annak összege személygépkocsi esetén kárese- ményenként az 5000 forintot, egyéb jármű esetén a 10 000 forintot nem haladja meg.
e) Ha a sérült, de javítható alkatrészt, tartozékot a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
f) Nem követelhető a biztosítótól
· térítés a párban szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok (pl. fényszórók, gumiabroncsok, lengés- csillapítók) egyikének sérülése esetén a pár nem sérült másik elemére,
· a garnitúrában szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok esetén a teljes garnitúra értéke, ha csak egyes elemek károsodtak vagy semmisültek meg (kivétel a zárgarnitúra cseréje).
g) Ha a biztosított gépjárművet az európai kereskedelmi forgalomban nem árusítják, de van az európai piacra gyártott változata, a biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg a jármű európai változatának káridő- ponti értékét és alkatrészárát.
h) A biztosító a kiegészítő vagyonvédelmi berendezésre kizárólag abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha azt a szerződő (biztosított) az ajánlaton feltüntette (lásd a 6. pontot!), vagy utóbb a berendezés beszere- lését vagy cseréjét bejelentette (lásd a 12.2. pontot!) és igazolta a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését, folyamatosan működő távfelügyelet ese- tén a távfelügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét.
i) A biztosítottnál maradó maradványok (gépjárműroncs, használt alkatrész stb.) áfás forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. Ha a biztosított a kijavítatlan maradványt eladja, és az eladással ösz- szefüggésben áfabefizetési kötelezettsége keletkezik, a biztosító a bizonylattal igazolt – a biztosító által megállapított roncsérték áfájának mértékét meg nem haladó – áfát is megtéríti. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
j) A biztosítónak a 13.2. és 13.3. pontok alapján meg- határozott szolgáltatása – az önrészesedés levonása előtt – káreseményenként nem haladhatja meg a gép- jármű jelen szerződési feltételek szerint megállapítható káridőponti értékének 80%-át.
13.4. Aránylagos térítést alkalmaz a biztosító
· töréskár esetén, ha a biztosított gépjárművet taxiként vagy bérbeadással hasznosítják, és az ezekre a tevékenysé- gekre járó pótdíjat nem fizették meg. Ekkor a biztosító a szolgáltatását olyan arányban nyújtja, ahogyan a tényle- gesen fizetett díj aránylik a pótdíjjal növelt díjhoz;
· bármely kár esetén, ha a biztosított gépjárművet a szer- ződés érvényessége alatt átalakítják úgy, hogy ezáltal a jármű értéke megnövekedik, és az átalakítást a bizto- sítónak nem jelentik be (lásd a 12.2. pontot!). A bizto- sító a szolgáltatását olyan arányban nyújtja, ahogyan
a szerződéskötéskor érvényes újkori ár aránylik az átalakítással keletkezett jármű újkori árához.
13.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülő alábbi károkra, költségekre:
· a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,
· a károsodott gépjármű helyreállításához egyedileg be- szerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és beszerzési költségére,
· a forgalomból kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezésének költségeire,
· a biztosított gépjármű használatának akadályoztatása miatt felmerült károkra, költségekre (pl. elmaradt ha- szon vagy kiegészítő biztosítás hiányában bérgépkocsi igénybevétele),
· a biztosítási esemény miatt megsemmisült gépjármű pótlását szolgáló másik gépjármű beszerzésével kap- csolatban felmerült járulékos költségekre (pl. igazga- tási szolgáltatási díjak, illetékek),
· közterhekre (ideértve az áfát is), amelyeket a biztosí- tottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet.
14. Önrészesedés
Ha a biztosító szolgáltatást nyújt, a biztosított a meg- állapított kárnak a szerződésben meghatározott részét
– káreseményenként, önrészesedés címén – maga viseli. Az önrészesedés alkalmazásának módját a biztosítás különös feltételei szabályozzák.
15. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége
A szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosított (szer- ződő) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhí- teni. A kármegelőzés, kárenyhítés részletes előírásait a biztosítás különös feltételei tartalmazzák.
16. A biztosító mentesülése
Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatrésze- iben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt
· a biztosított, illetőleg a szerződő természetes személy vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója, illetőleg
AHE-12403/3
· a biztosított, illetőleg a szerződő jogi személy, továb- bá a jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet vezető beosztású, valamint
a gépjárművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, vezető tisztségviselője vagy
a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott tagja, megbízottja jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
A súlyos gondatlanság leggyakoribb eseteit a biztosítás különös feltételei tartalmazzák. A biztosító mindig a károkozó magatartás vagy mulasztás vizsgálata alapján állapítja meg, hogy az súlyosan gondatlannak minősül-e, és a közrehatás mértékétől függően a biztosító teljes vagy részleges mentesülését okozza.
A jelen feltételek alapján hozzátartozónak minősül a há- zastárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott, a mos- toha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell.
A mentesüléssel kapcsolatos további szabályokat a bizto- sítás különös feltételei tartalmazzák.
17. A szerződés módosítása
17.1. A határozatlan időre szóló szerződés módosítása
17.1.1 Az önrészesedés módosítása biztosítási évfordulóra
A szerződő (biztosított) a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően jogosult a szerződésben vál- lalt önrészesedés helyett – a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal – más önrészesedést választani. A biztosításnak az újonnan választott önré- szesedésnek megfelelően módosult díját (díjrészletét) a következő biztosítási év első napjától kezdődően kell
megfizetni. Ha a módosítás az önrészesedés csökkenté- sére irányul, a szerződő köteles a gépjárművet szemlére bemutatni a biztosítónak.
17.1.2. A biztosító által – biztosítási évfordulóra – kezde- ményezett szerződésmódosítás
A felek megállapodnak abban, hogy a szerződés fennál- lása alatt – alapos okból – a biztosítás díját a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal a biztosító módosíthatja. A biztosítás díja akkor módosítható, ha a casco biztosítások kárráfordításának és díjbevételének aránya kedvezőtlenül változik meg.
A biztosító a díj módosításáról köteles a szerződőt a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal írásban értesíteni.
A biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a fel- mondás lehetőségére és a felmondás elmaradásának a következő bekezdésben foglalt következményére. A
figyelmeztetés elmaradása vagy az értesítésre előírt határidő elmulasztása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Ha a szerződő (biztosított) a módosítást nem fogadja el, a módosításról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelő- zően – írásban felmondhatja a szerződést (lásd a 20.4. pontot!). Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.
17.1.3. A szerződés év közben történő módosítása
a) A biztosítás kiterjesztése további alapkockázatra A biztosítás a szerződés hatálya alatt – a szerződő
ajánlatával és a gépjármű szemlére történő bemuta- tásával a jelen általános feltételek 2. pontjában foglalt előírások értelemszerű alkalmazása mellett – bármi- kor kiterjeszthető további alapkockázat(ok)ra.
Az ilyen kiterjesztés esetén
· a biztosító kockázatviselése – más megállapodás hiányában – az ajánlat aláírását követő napon
0 órakor kezdődik;
· a biztosítás évfordulója a kiterjesztéssel nem válto- zik. Ha az utóbb kötött alapbiztosítás kockázatkez- dete nem azonos a biztosítási évforduló napjával, a biztosítási évforduló napjáig terjedő időszak töredék biztosítási év;
· a biztosítás első és folytatólagos díját a 9.2. pont- ban előírtak szerint kell megfizetni a szerződésben rögzített díjfizetési gyakorisággal és módon.
b) Szerződésmódosítás az alapdíjat érintő körülmények változása miatt
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást
· a szerződő tényleges lakhelyéről (telephelyéről),
· a biztosított gépjármű olyan átalakításáról, amely érinti a biztosítás díját,
· a biztosító kockázatát jelentősen befolyásoló egyéb körülményekről,
vagy a fentiek változását utóbb közlik vele, a tudomásszerzéstől vagy közléstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra – írásban – felmondhatja, ha a kockázatot a szabály- zat értelmében nem vállalhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.
c) A szerződés módosítása a kedvezményeket és pótdíja- kat érintő változás miatt
AHE-12403/3
Ha a biztosítóval közlik a díjkedvezményre jogosító vagy pótdíj alkalmazását megalapozó körülmények változását, illetve az ilyen körülmények megszűnését, a szerződés a bejelentés napjától módosul.
d) A módosított díj esedékessége és megfizetése
A fenti b-c) pontok alapján módosult díjat attól a
naptól kezdődően kell megfizetni, amelyiken a válto- zást okozó körülményekről a biztosítót tájékoztatták.
17.2. A határozott időre szóló biztosítás nem módosítható.
18. A biztosítási szolgáltatás teljesítése
a) A biztosító – az alábbi b-c) pontokban foglaltak kivé- telével – a kárbejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.
b) Ha a biztosított az igény elbírálásához igazoló iratot tartozik bemutatni, akkor a 15 napos teljesítési határidőt az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.
c) A gépjármű ellopása esetén a szolgáltatás összege legkorábban a rendőrségi feljelentés időpontjától számított 60. napon esedékes, feltéve, hogy addig a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat már beérkezett a biztosítóhoz, és az eltulajdonított gépjármű időközben nem került meg. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt a 60. naptól kell számítani. A biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatás 80%-ának erejéig – akkor is köve- telheti előleg folyósítását a biztosítótól, ha a nyomo- zást felfüggesztő határozat még nem készült el, illetve azt a hatóság még nem adta ki.
19. A biztosító visszakövetelési joga
Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtott, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosí- tottat (szerződőt) illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
20. A biztosítási szerződés megszűnése
20.1. Díjnemfizetés
a) Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével, ha addig a szerződő (biztosított) a díjat nem fizette meg, és halasztást sem kapott, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
b) Díjhalasztás esetén a halasztott első díj esedékes- ségétől számított 30. nap elteltével szűnik meg a szerződés díjnemfizetés miatt.
c) A biztosítót a szerződésnek a fenti a-b) pontok szerinti megszűnése esetén a megszűnés hónapjának végéig illeti meg a biztosítás díja.
d) Ha a biztosító a kockázatviselés időtartama alatt bekö- vetkezett, de a szerződés díjnemfizetés miatti megszű- nését követően bejelentett biztosítási esemény kapcsán
nyújt szolgáltatást, akkor annak összegéből jogosult levonni a megszűnés hónapjának végéig járó díját.
e) A díj utólagos megfizetése vagy a d) pont szerint nyújtott szolgáltatás összegéből való díjlevonás nem helyezi újra érvénybe a díjnemfizetés miatt meg- szűnt szerződést.
A megszűnés időpontja után befizetett díjat (díjrészle- tet) a biztosító – a megszűnésig őt megillető időará- nyos díjrészlet kivételével – a beérkezésétől számított 15 napon belül köteles visszautalni a szerződőnek.
20.2. Érdekmúlás határozatlan időre szóló biztosítás esetén
a) Megszűnik a biztosító kockázatviselése a biztosított gépjárműre
· az érdekmúlást okozó biztosítási esemény napján,
· a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett válto- zás időpontjában, kivéve, ha az elhunyt biztosított (szerződő) örököse vagy a finanszírozott gépjármű szerződője szerzi meg a jármű tulajdonjogát, és a változás bekövetkezése után (lásd a 12.2. pontot!) írásban úgy nyilatkozik, hogy a szerződést a saját nevében fenn kívánja tartani.
A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szerződés a hónap utolsó napjával megszűnik.
b) Ha az érdekmúlás biztosítási esemény következ- ménye, a biztosítót – szolgáltatására tekintettel – a biztosítási év végéig illeti meg a casco biztosítás díja, ezért az addig járó kiegyenlítetlen, időarányos díjat a biztosító jogosult a szolgáltatások összegéből levonni.
c) Az érdekmúlás egyéb eseteiben az érintett gépjármű biztosítási díja az érdekmúlás napjáig illeti meg a biztosítót. A biztosító az ezt követő időszakra már kiegyenlített díjat – az érdekmúlás bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül – visszautal- ja a szerződőnek.
20.3. Érdekmúlás határozott időre szóló biztosítás esetén A szerződés tartama alatt bekövetkező bizto- sítási esemény miatti érdekmúlás esetén a biztosítót
– szolgáltatására tekintettel – a biztosítás tartamának a végéig, egy évnél hosszabb határozott tartamú szerző- dés esetén pedig a biztosítási időszak végéig illeti meg a biztosítás díja, ezért az addig járó kiegyenlítetlen díjat a biztosító jogosult a szolgáltatások összegéből levonni. Egyéb ok miatti érdekmúlás esetén a 20.2. c) pont előírá- sait kell alkalmazni.
20.4. A biztosítási szerződés felmondása
AHE-12403/3
a) Mind az alapkockázatokra szóló biztosítási szerződést, illetve az alapkockázatra szóló biztosítások bárme- lyikét, mind a kiegészítő, határozatlan időtartamú biztosításokat a biztosítási év végére (utolsó napjá- ra) – 30 napos felmondási idővel – bármelyik fél írás- ban felmondhatja. A felmondás akkor érvényes, ha a
felmondási idő kezdete előtt beérkezik a biztosítóhoz. A felmondási idő elteltéig a szerződés fennmarad.
b) A felmondással a biztosítási szerződés, illetve annak a felmondással érintett része, és vele a biztosító koc- kázatviselése – beleértve az alapkockázatokra kötött és a kiegészítő biztosításokat – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosí- tási év végéig illeti meg a díj.
c) A határozott időre kötött biztosítási szerződés – a 3 évnél hosszabb időtartamú kivételével – nem mondható fel. Ha a szerződés időtartama 3 évnél hosszabb, a felmondásra a fenti a b) pontokban foglalt előírásokat kell alkalmazni.
20.5. A biztosított gépjármű külföldi nyilvántartásba vétele Megszűnik a biztosító kockázatviselése azon a napon, amikor a biztosított gépjárművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, és a külföldi nyilvántartás országá- ban a biztosító nem végez határon átnyúló szolgáltatást. A kockázatviselés megszűnésével a szerződés is meg- szűnik. A díj a megszűnés napjáig illeti meg a biztosítót. A megszűnést követő időszakra kiegyenlített díjat – a változás bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül – a biztosító visszautalja a szerződőnek.
21. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények a szolgáltatás ese- dékessé válásától számított egy év letelte után elévülnek.
22. A határidők számítása és a jognyilatkozatok hatálya
22.1. A jelen szerződésben napokban megadott határ- időkbe a kezdő napot nem kell beszámítani.
22.2. A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha írásban tették, és az a biz- tosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut. A biztosító megbízottja kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő és a biztosított érvényesen nem intézhetik hozzá jognyilatkozataikat.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatko- zatokhoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.
23. A biztosítás általános és különös feltételeinek, valamint a kiegészítő biztosításoknak a kapcsolata
a) Kiegészítő biztosítás kizárólag akkor köthető, ha a szerződő a kiegészítő biztosítás feltételeiben előírt alapkockázat(ok)ra már rendelkezik biztosítással, vagy
ilyen biztosítást köt. Ha a szerződő az alapbiztosítás(ok) hatálybalépése után köt kiegészítő biztosítást, ennek kockázatkezdete a felek megállapodásától függ.
b) A fenti a) pont szerinti esetben az alapkockázatra szó- ló biztosítási szerződések bármely okból történő meg- szűnése a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítás(ok) egyidejű megszűnését is maga után vonja.
24. Külön feltételek külföldi utazás esetére
Külföldön történt biztosítási esemény bekövetkezte- kor – kizárólag indokolt esetben – a szerződő igényelheti a biztosító segítségét a gépjármű szükségjavításának, szál- lításának megszervezésében, illetve a jármű megsemmi-
sülése esetén a maradvánnyal kapcsolatos intézkedésekben. A segítségkérés a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán kezdeményezhető. A segítségnyújtás a biztosító illetékes külföldi partnerbiztosító bevonásával történik. A gépjár- műnek, alkatrészeinek, biztosított tartozékainak ellopását vagy elrablását be kell jelenteni a külföldi rendőrható- ságnál (lásd a 10. pontot!), és az erről szóló igazolást a hazaérkezés után be kell mutatni a biztosítónak. A külföldi biztosító – a segítségnyújtás keretében – önrészesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény kapcsán mozgásképtelenné vált gépjármű szükségjavításának költségét, vagy – az Allianz Hungária Zrt. döntése alapján
– intézkedik a hazaszállításáról. A külföldi biztosítóintézet más szolgáltatásra nem vehető igénybe.
Ha a külföldi biztosító a biztosítási eseménnyel ösz- szefüggésben önrészesedés levonása nélkül nyújtott szolgáltatást, az önrészesedés utólag, a kár végleges rendezésekor kerül elszámolásra. Ha a külföldi biztosí- tó szolgáltatásának értéke és a végleges helyreállítás együttes költsége kisebb, mint biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés, a külföldi segítségnyújtás teljes összegét – az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – forintban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Zrt. részére.
A sérült gépjárművet véglegesen külföldön hagyni vagy az ellopott és külföldön megtalált gépjárművet haza- szállítani csak az Allianz Hungária Zrt.-vel való előzetes egyeztetés alapján lehet.
A szerződő (biztosított) tudomásul veszi, hogy a biztosító lehetőség szerint közreműködik a külföldi segítségnyúj- tás megszervezésében, de nem terheli felelősség, ha a segítségnyújtást a belföldi és a külföldi munkarend, a pihenő- és munkaszüneti napok, illetve egyéb, a biztosító szempontjából elháríthatatlan események késleltetik vagy megakadályozzák.
AHE-12403/3
25. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
25.1. A szerződési feltételek változásai A jelen biztosítás az Allianz Hungária Zrt. korábbi casco biztosításaitól
eltérő tagolásban tartalmazza a biztosítási feltételeket. Az általános érvényű előírások a biztosítás általános feltételeiben találhatók, a határozatlan vagy határozott időre köthető elemi, lopás- és töréskárra mint alapkoc- kázatokra, valamint a kiegészítő biztosításokra vonat- kozó előírásokat pedig a biztosítás különös feltételei tartalmazzák.
a) A biztosított vagyontárgyak, kizárások
· Biztosítottnak minősül a teljes gépjármű, valamint
– néhány kivételtől eltekintve – annak széria- és extratartozékai.
· A biztosítás nem terjed ki többek között a rágcsálók okozta károkra, a motor által beszívott víz miatti károsodásra, a gyárilag beállított teljesítmény nö velését szolgáló ráfordításokra, valamint a gépjár- mű gumi abroncsainak a jármű ütközése nélküli rendellenes kopására, ideértve a vészfékezés miatti kopást is.
b) A biztosítás díja, díjkedvezmények, pótdíjak
· Az alapkockázatok biztosításainak díját a gépjármű és a szerződő adatai alapján megállapított alapdíj, valamint az ezt módosító kedvezmények és pótdí- jak határozzák meg.
· Lényegesek a változások töréskár-biztosításban a kármentességért járó díjkedvezmény szabályo-
zásában is. A szerződés C0-C6 bónuszosztályokat tartalmaz. A biztosító az új szerződések bónusz- osztályának megállapításánál a korábbi casco biztosításban elért kármentes időszak mel-
lett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bónuszfokozatát is figyelembe veszi, valamint a már megszerzett bónuszjogosultságot a töréskár nem feltétlenül szünteti meg.
c) Szolgáltatások
· Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, vagy a gépjárművet ellopják, és az nem kerül meg, a szol- gáltatás alapja a gépjármű káridőponti értéke. Egyéb esetekben a biztosító a jármű helyreállítását feltéte- lezve a káridőponti érték 80%-áig nyújt szolgáltatást.
· A szolgáltatás a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben felmerült közlekedésigazgatási költségek (pl. átrendszámozás, eredetvizsgálat) jelentós részére is kiterjed.
· A biztosítás nem nyújt fedezetet a párban vagy garnitúrában szállított alkatrészek, tartozékok elemeinek sérülése vagy megsemmisülése esetén a teljes garnitúra megtérítésére.
· Ha az új alkatrészek beépítése értékemelkedést okoz, és a szerződési feltételek alapján az értékemelkedés levonásának helye van, a biztosító a levonástól elte- kint, ha ennek összege nem haladja meg személy- gépkocsi esetén az 5000 forintot, egyéb jármű esetén pedig a 10 000 forintot.
· A biztosító szolgáltatása kiterjed az autómen- tés és indokolt szállítás költségére legfeljebb 300 000 Ft-ig
· A biztosító csak a számlával igazolt áfa összegét téríti meg.
d) Önrészesedés
· Az alap-önrészesedés ezerforintos lépcsőkben – a díjtarifában meghatározott határok között – szaba- don választható.
· A casco biztosítás támogatja a gazdaságos gépjármű-javítási eljárások alkalmazását. Ezen ok miatt az elemikár-, lopáskár- és törés- kár-biztosítás alapján bejelentett szélvédő- és
világítótestkárokat a különös feltételekben meg- határozott esetekben a biztosító önrészesedés levonása nélkül téríti meg.
· További változás, hogy a töréskár-biztosítás alap- xxx rendezett kárból a biztosított a szerződés- ben vállaltnál nagyobb összeget köteles viselni önrészesedés címén a töréskár-biztosítás különös feltételeiben részletezett esetekben.
e) Kármegelőzés, kárenyhítés
A biztosítás új elemeket tartalmaz a biztosított kár- megelőzési feladataival kapcsolatban az elemikár- biztosításban, valamint bővült a biztosító kármeg- előzési célú hozzájárulása is, pl. lopáskárbiztosítás esetén a zárgarnitúra-csere költségét a biztosító a korábbi 50% helyett a szerződésben vállalt százalé- kos önrészesedés levonásával téríti meg.
f) A szerződés megszűnése
A szerződés a szokásos okok mellett érvényét veszíthe- ti akkor is, ha annak hatálya alatt a biztosított jármű- vet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, és a külföldi nyilvántartás országában a biztosító nem végez határon átnyúló szolgáltatást.
g) A szolgáltatási igény elévülése 1 év.
25.2. Kiegészítő biztosítások
A kiegészítő biztosításokkal – díjfizetés ellenében – egy- részt bővíthetők az alapkockázatok biztosítási szolgál- tatásai, másrészt a biztosítás az alapkockázatokon túl további kockázatokra is kiterjeszthető.
26 Biztosító szolgáltatása teljesítéséhez szükséges további feltételek
A Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) 96. §-a alapján a biztosítási feltéte- lek az alábbi rendelkezésekkel egészülnek ki:
a) A biztosító a szolgáltatásának teljesítése érdeké- ben – a felmerült károk és költségek igazolása cél- jából – az alábbi dokumentumok bemutatását vagy átadását kérheti az egyes biztosítások szerződési feltételeiben meghatározott esetekben:
AHE-12403/3
· a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló okira- tokat és nyilatkozatokat, okiratnak nem minősülő dokumentumokat, amelyek megalapozzák a bizto- sító szolgáltatási kötelezettségét,
· a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosí- tott járművet vezető személy életkorára vonatkozó nyilatkozatot és igazolást,
· a biztosító szolgáltatásának összegszerű megállapí- tásához szükséges, illetve a szolgáltatás korlátozását alátámasztó iratokat (számlák, árajánlatok, szerző- dések, egyéb igazolások),
· a kár helyreállítására vonatkozó árajánlatot, a hely- reállítás költségét igazoló számlát,
· ha a biztosított a szerződési feltételeken alapu- ló valamely költség, vagy valamely berendezés, alkatrész, illetve tartozék megtérítését igényli, annak azonosítására szolgáló, az igény megala- pozottságát, illetve az összegszerűségét igazoló dokumentumokat,
· a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilat- kozatát, beleértve adószám és az adóazonosító jel közlését is,
· a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biz- tosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt,
· a biztosított gépjármű tulajdon és használati jogát, illetve forgalomban tartását, műszaki jellemzőit
és állapotát igazoló dokumentumokat (számlák, szerződések, okiratok),
· autómentés, szállítás, tárolás költségeinek igazolását,
· a biztosító mentesülését eredményező, illetve a szolgáltatását kizáró körülmények felmerü- lése esetén az ezzel összefüggő okiratokat és dokumentumokat,
· a közlési és változás-bejelentés körébe tartozó azon igazoló okiratokat és dokumentumokat, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezését, illetve a szol- gáltatás mértékét érintik,
· a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötele- zettségének betartását, és annak költségeit igazoló dokumentumokat,
· az egyes biztosítások szerződési feltételeiben a biztosítási esemény sajátosságaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat.
b) Xxxxx kiegészítésben felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítottnak azt a jogát, hogy a – bizonyítás általá- nos szabályai szerint – a biztosítóval együttműködve a károkat és költségeket más módon is igazolhassa.
c) A szerződésekre nem vonatkoznak a szerződési felté- telek azon rendelkezései, melyek a szolgáltatás teljesí- tésének az esedékességét a káresemény tekintetében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezésétől teszik függővé.
x) Xx a biztosított a szerződési feltételek alapján az áfát is magában foglaló szolgáltatásra jogosult, a biztosító az általános forgalmi adó összegének megtérítésére
csak olyan (anyag, javítási, illetve helyreállítási) szám- la alapján vállalhat kötelezettséget, amelyen feltünte- tik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
e) A biztosítások azon szerződési feltételei, amelyeket a jelen záradék nem érint, és a 2003. évi LX. törvény (Bit.) 96. § (8) bekezdésével nem ellentétesek, válto- zatlanul érvényben maradnak.
27. A személyes adatok kezelése
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgál- tatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felha- talmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatko- zik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen- vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti.
Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.
AHE-12403/3
A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával le- ányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 00-00-000-000, 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás
esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfel- dolgozónak minősül. A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldol- gozójának minősül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor
a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján vég- zett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesí- tése során történik.
Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél- tájékoztató tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendel- kezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módosí- tási javaslat/adatközlő tartalmazza.
Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbítá- si felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biz- tosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcsolata. Annak érdekében, hogy társaságunk ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja az ügyfél-adatokat – az ügyfél hoz- zájárulása esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelé- séről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbíté- sét, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivé- telével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevéről,
· címéről (székhelyéről),
· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy
g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvé- delmi felelőséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Vezérigazgatóság, Compliance Osztály) kérjük eljuttatni.
AHE-12403/3
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
Allianz Hungária Zrt.
Melléklet az Allianz Casco biztosítás általános feltételeihez
Díjkedvezmények és pótdíjak
Érvényes 2007. július 1-jétől
1. Díjkedvezmények
A szerződő az alábbiakban részletezett jogcímeken jogo- sult az ajánlaton feltüntetett – az alapdíj százalékában meghatározott – díjkedvezményre.
1.1. A díjfizetés gyakoriságától függő kedvezmény Díjkedvezmény akkor illeti meg a szerződőt az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás díjából, ha a biztosí- tást évenkénti egyösszegű, illetve fél- vagy negyedéven- kénti díjfizetés vállalásával kötötte.
1.2. A díjfizetés módjától függő kedvezmény
A kedvezmény akkor jár az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás díjából, ha azt csoportos beszedési megbízással fizetik. További kedvezmény illeti meg
a szerződőt, ha ugyanezen a módon az Allianz Bank Zrt.-nél vezetett bankszámláról fizeti a díjat.
1.3. Partnerkedvezmény
Az elemikár-, lopáskár- és töréskár-biztosítás díjából az ajánlaton feltüntetett egyéb – az Allianz Hungária
Zrt.-nél kötött – szerződésenként kedvezmény illeti meg a szerződőt arra az időtartamra, ameddig a casco biz- tosítással egyidejűleg ez(ek) a szerződés(ek) érvényben van(nak).
1.4. Mozgássérült-kedvezmény
Az elemikár-, lopáskár- és töréskár-biztosítás díjára érvényes kedvezményre az a szerződő jogosult, aki a kedvezmény igénybevételekor, illetve az igénybe vett kedvezmény tartama alatt
· a hatályos rendelkezések szerint súlyosan mozgáskor- látozottnak minősül, vagy
· a biztosított gépjárművet a vele állandó jelleggel együtt élő és a hatályos rendelkezések szerint súlyo- san mozgáskorlátozottnak minősülő szülője, házas- társa, gyermeke vagy testvére szállítása érdekében (pl. munkába járás, gyógykezelés, oktatás céljából) rendszeresen használja.
AHE-12403/3
A kedvezmény akkor adható meg mindkét esetben, ha bemutatták az illetékes háziorvos, házi gyermekorvos vagy az illetékes szakorvos által a hatályos rendelkezé- sek alapján kiállított igazolását, vagy a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének határozatát.
1.5. A töréskár-biztosítás kármentességi díjkedvezménye (bónusz)
1.5.1. A töréskár-biztosítás bónuszrendszere
A határozatlan tartamú töréskár-biztosítás hét bónusz- osztályt (C0-C6) tartalmaz. A besorolás C0, ha a szerződő kármentességi kedvezmény igénybevételére nem jogo- sult. Ha a biztosított nem vesz igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a szerződés besorolása a törésbiztosítási szolgáltatás igénybevétele nélkül eltelt évek számától függően a C1-C6 osztályt érheti el, amitől függően a biz- tosított a töréskár-biztosítás díjából az ajánlaton feltünte- tett összegű kedvezményre jogosult.
1.5.2. A bónuszosztály megállapításának szabályai
a) A rendszerbe újként belépő szerződés bónuszosztálya
· Ha a szerződőnek már korábban is volt a biztosí- tott gépjárművel azonos járműfajtára (járműfajta: pl. személygépkocsi) töréskárra szóló biztosí- tása, és az a jelenlegi szerződés kockázatkezde- tét megelőzően egy évnél nem régebben szűnt meg – és a megszűnés oka nem töréskár vagy díjnemfizetés –, a biztosító a szerződés megszű- nése előtti kármentes időszakot beszámítja az új szerződés bónuszosztályának megállapításánál.
· Ha a szerződő a szerződéskötés időpontjában az Allianz Hungária Zrt.-nél, mint korábbi szerződő, már rendelkezik a biztosított gépjárművel azonos járműfajtára érvényes – töréskárra is kiterjedő – casco biztosítással, és e biztosítás kármentessége alapján díjkedvezményre jogosult, lehetősége van választani, hogy az előző szerződésében elért kármentes időtartamot melyik casco szerződésén kívánja érvényesíteni.
· Ha a szerződő a biztosított gépjármű határozat- lan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését is az Allianz Hungária Zrt.-nél kötötte meg, és ennek a szerződésnek a bónusz-osztálya legalább B6, a szerződő ennek alapján is jogosult- tá válik bónuszra.
· A rendszerbe újként belépő, a kármentességről igazolással nem rendelkező szerződő induló bónuszosztálya C1.
A szerződő csak egy jogcímen jogosult a bónusz figye- lembevételére. Ha egyidejűleg több feltétel is teljesül, a
szerződőre kedvezőbb bónuszosztályt kell alkalmazni az alábbiak szerint:
szolgáltatást a következő módon történt helyreállítá- sokra veszi igénybe:
Az új szerződés bónuszosztálya | A törésbiztosítási szolgáltatás igénybevétele nélkül eltelt évek száma* a casco biztosításban | Bónuszosztály a gépjármű- felelősségbiztosí- tásban |
C1 | Egy évnél kevesebb | B6-nál kisebb |
C2 | Egy évet elérő, de két évnél kevesebb | B6 |
C3 | Két évet elérő, de három évnél kevesebb | B7 |
C4 | Három évet elérő, de négy évnél kevesebb | B8 |
C5 | Négy évet elérő, de öt évnél kevesebb | B9 |
C6 | Öt évet elérő, vagy azt meghaladó | B10 |
* Évek száma: 365 napból álló időciklusok száma | ||
· a szélvédő sérülésének az üveg cseréje nélküli kijavítására,
· technológiailag indokolt üvegcsere esetén a vezér- képviseleti ár 80%-át meg nem haladó értékű után- gyártott szélvédő alkalmazására (nettó térítés esetén a viszonyítási alap a nettó vezérképviseleti ár),
· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák – csere nélküli – kijavítására.
d) A bónusszal kapcsolatos egyéb előírások
· Ha a szerződő más biztosítónál kötött casco biztosításban elért kármentesség alapján kívánja a bónuszt igénybe venni, az erről szóló igazolást az ajánlat aláírásától számított 90 napon belül kell a biztosítónál bemutatnia. A biztosító ebben az esetben a kedvezményes díjat visszamenőleges hatállyal, a kockázatviselés kezdetétől alkalmazza.
b) A bónuszosztály változása a szerződés tartama alatt
· Ha a biztosított valamelyik biztosítási évben nem vett igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a szerző- dés bónuszosztálya a következő biztosítási évben eggyel emelkedik. A legmagasabb bónuszosztály C6.
· Ha a biztosított valamelyik biztosítási évben egy alkalommal vett igénybe törésbiztosítási szolgálta- tást, a bónuszosztály a következő biztosítási évben kettővel, két alkalommal igénybe vett szolgáltatás esetén négy, három alkalom esetén hat osztállyal csökken, de legfeljebb C0 osztály lesz.
A bónuszjogosultság szempontjából a biztosító töréskárra teljesített bármilyen összegű kifizetése a szolgáltatás igénybevételének minősül.
· Ha a szerződő a jelen feltételek alapján létrejött szerződés megkötésekor a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződésében megszerzett bónusz alapján díjkedvezményt kapott, a fele- lősségbiztosítás bónuszbesorolásának későbbi változása a cascoszerződés bónuszosztályát nem befolyásolja. Ha azonban a felelősségbiztosítás a cascoszerződésnek az első két biztosítási évében megszűnik, akkor a szerződő a felelősségbiz- tosításra tekintettel kapott díjkedvezményét elveszti. Ebben az esetben a szerződő a díjfizetési gyakoriság szerinti következő díjesedékességtől csak a casco biztosítás alapján megállapítható bónuszosztály szerinti díjkedvezményre jogosult.
c) A szerződés bónuszosztálya nem csökken, ha a biztosított a töréskár-biztosítás alapján nyújtott
· A bónusszal járó előnyök a szerződő személyéhez fűződnek.
· Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kifizetés a biztosító részére maradéktalanul megtérül, a
szolgáltatás nem érinti a bónuszt. Ha a megtérülés- kor a szolgáltatás teljesítése miatt a bónuszosztály visszasorolása már megtörtént, a biztosító a meg- térülés időpontját követő hónaptól a káresemény bekövetkeztekor érvényben volt bónuszosztályt alkalmazza, és az esetleges túlfizetést a következő díjba (díjrészletbe) beszámítja.
· Ha a töréskár-biztosítási szerződés nem biztosítási esemény miatti érdekmúlással szűnik meg, a bizto- sító a szerződő kérésére igazolást állít ki a szerző- dés megszűnése előtti azon időtartamról, amelyet a biztosító a töréskár-biztosításban a kámentességi díjkedvezmény megállapításánál figyelembe vett.
1.6. A díjkedvezményekkel kapcsolatos egyéb előírások
· Az 1.1-1.5. pontok alatti kedvezmények csak arra az időtartamra érvényesíthetők, ameddig a jogosultság feltételei fennállnak.
· Az 1.2-1.5. pontok alatti kedvezmények határozott idejű biztosítás esetén és kiegészítő biztosításra nem alkalmazhatók.
· A kedvezmények összege nem haladhatja meg az ajánlaton feltüntetett mértéket.
2. Pótdíjak
A biztosítás az alábbiakban meghatározott vagyonele- mekre, területekre és gépjármű-használati módra csak az ajánlaton feltüntetett összegű – az alapdíj százalé- kában meghatározott – pótdíj fizetésével terjeszthető ki. A pótdíj fizetésének elmulasztása a szerződés általános feltételeiben, valamint a töréskár-biztosítás különös feltételeiben meghatározott és részletezett következmé- nyekkel jár.
2.1. A felszereltség alapján fizetendő pótdíj
AHE-12403/3
Az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás az auto- mata sebességváltóra, a bőrkárpitra, a xenon fényszórók- ra, a gyári navigációs rendszerre és a fix üvegtetőre csak pótdíj megfizetése esetén terjed ki.
2.2. A taxiüzem pótdíja
Pótdíjat köteles fizetni a szerződő a töréskár-biztosítás díjára, ha a biztosított gépjárművet személytaxiként hasznosítják. A pótdíjfizetés elmulasztása esetén a bizto- sító a kárt aránylagosan téríti (lásd az általános feltételek
13.4. pontját!).
2.3. A bérgépkocsi pótdíja
AHE-12403/3
Pótdíjköteles a bérbeadással (vagy azzal is) hasznosított gépjármű töréskár-biztosítása. A pótdíjfizetés elmulasz- tása esetén a biztosító a kárt aránylagosan téríti (lásd az általános feltételek 13.4. pontját!). A jelen szerződés értelmében nem minősül bérbeadással hasznosítottnak a 12 hónapot meghaladó tartamú bérleti szerződéssel, lízingszerződéssel hasznosított gépjármű, feltéve, hogy a bérlő, a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással.
2.4. A területi hatály kiterjesztésének pótdíja
A felek megállapodása alapján az elemikár-, a lopáskár-
és a töréskár-biztosítás az általános szerződési feltételek
5. pontjában felsoroltakon túl további – az ajánlaton rögzített – ország(ok) területére is kiterjeszthető pótdíj fizetése ellenében.
2.5. A pótdíjakkal kapcsolatos egyéb előírások
· A pótdíjakat határozott időre szóló biztosítás esetén is alkalmazni kell a fentiekben részletezettek szerint.
A pótdíjak a kiegészítő biztosítások díját nem terhelik.
· A pótdíjak összege nem haladhatja meg az ajánlaton feltüntetett mértéket.
Allianz Hungária Zrt.
Különös biztosítási feltételek
az Allianz Casco elemikár-biztosításhoz
Érvényes 2007. július 1-jétől
Az Allianz Hungária Zrt. az Allianz Casco biztosítás általános feltételei és a jelen különös feltételek alap- ján – ezek együttes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a gépjárműben, annak biztosított alkatrészeiben, tarto- zékaiban keletkezett elemi kár esetén. A biztosításnak a jelen különös feltételekben nem szabályozott részletei- ben a biztosítás általános feltételei szerint kell eljárni.
1. Biztosítási események
A jelen szerződés értelmében elemikár-biztosítási ese- ménynek minősül:
a) A biztosított gépjárművet, annak alkatrészeit, tartozékait károsító villámcsapás, robbanás; földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti épít- mény beomlása; legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár.
b) A gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékai- ban – a gépjármű elektromos berendezéseinek meghibásodása miatt vagy külső eredetű tűznek a gépjárműre történő átterjedése folytán – keletkezett tűz-, illetve robbanáskár.
2. A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki
a biztosított gépjárműnek környezetszennyezés vagy környezeti ártalom által okozott állagromlásából eredő kárra, valamint a motor által beszívott víz okozta kárra.
3. Önrészesedés
a) Ha a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi kár kapcsán szolgálta- tást nyújt, akkor a biztosítás általános feltételei szerint megállapított kárnak a szerződésben meghatározott százalékát – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.
b) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi módon történt helyreállítások esetén:
AHE-12403/3
– a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,
– a technológiailag indokolt üvegcserét a vezérképvi- seleti ár 80%-át meg nem haladó értékű utángyártott
szélvédő alkalmazásával végzik (áfa nélküli térítés esetén a viszonyítási alap a nettó vezérképviseleti ár),
– a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésé- nek kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
4. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége
4.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni, illetve enyhíteni. A biztosított kármegelőzési és káreny- hítési teendőit a károsító esemény és a biztosított adott helyzetben fennálló lehetőségei határozzák meg. A bizto- sított legalapvetőbb kötelezettségei:
· intézkednie kell a biztosított gépjármű mielőbbi eltá- volításáról az elemi kárral nyilvánvalóan veszélyezte- tett területről (pl. árvízveszély esetén az árterületről),
· gondoskodnia kell a tűzvédelmi szabályok maradékta- lan betartásáról,
· tűz keletkezése esetén azonnal meg kell kezdenie annak oltását, hogy megakadályozza a terjedését.
4.2. A biztosító a szükséges és ésszerű kárenyhítési költségek körében – önrészesedés levonása nélkül – meg- téríti a biztosítási eseménynek minősülő tűz oltásához, terjedésének megakadályozásához igazoltan – nem köz- feladatként végzett tevékenység keretében – felhasznált tűzoltó készülék töltésének költségét (ha nem tölthető, akkor cseréjét) is függetlenül attól, hogy az oltás vagy a továbbterjedés megfékezése sikerrel járt-e. A kárenyhí- tés költségei és a szolgáltatás összege együttesen nem haladhatják meg az általános feltételek 13.3. j) pontjában meghatározott összeghatárt.
5. A biztosító mentesülése
Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatrésze- iben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt a biztosítás általános feltételeinek 16. pontjában megjelölt személyek jogellenesen és szándé- kosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. A kármegelő- zési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minősül különösen a tűzvédelmi (tűzrendészeti) szabá- lyok súlyos megsértése.
Allianz Hungária Zrt.
Különös biztosítási feltételek
az Allianz Casco lopáskár-biztosításhoz
Érvényes 2007. július 1-jétől
KAz Allianz Hungária Zrt. a casco biztosítás általános feltételei és a jelen különös feltételek alapján – ezek együttes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a gépjár- műben, annak biztosított alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett lopáskár esetén. A biztosításnak a jelen különös feltételekben nem szabályozott részleteiben a biztosítás általános feltételei szerint kell eljárni.
1. Biztosítási események
A jelen különös feltételek értelmében lopáskár-biztosítá- si eseménynek minősül
a) a megfelelően lezárt gépjármű ellopása vagy jogtalan használat céljából történő önkényes elvétele,
b) biztosított gépjármű alkatrészének, tartozékának ellopása a gépjárműről, ill. annak megfelelően lezárt belső teréből,
c) a biztosított gépjárműnek vagy az alkatrészének, tar- tozékának elrablása, továbbá
d) a fenti a-c) pontok szerinti cselekményekkel vagy ezek kísérletével okozott kár.
A jelen különös feltételek szerint
a) Rablásnak minősül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljából a gépjárművet, annak alkatrészét, tartozékát úgy veszi el, hogy a gépjárművet jogszerűen haszná- ló vagy a gépjármű felügyeletét ellátó személy ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.
b) Megfelelően lezárt a gépjármű, ha a lopáskár idő- pontjában megfelel az alábbi követelményeknek:
· bármely nyílászáró elemének (lásd az általános szer- ző- dési feltételek 8.1. b/ pontját!) rendeltetésszerűen zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gép- járműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást;
· a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé – ron- csolás nélkül – idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való működtetésüket;
AHE-12403/3
· a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt és a biz- tosító által kockázatba vont (szerződéskötéskor be- mutatott vagy utóbb, változásként bejelentett) kiegé- szítő vagyonvédelemi berendezés (pl. indításgátló) a lopáskár időpontjában üzemképes volt és a gépjár- mű védelmére kész állapotba volt helyezve.
2. A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki az alábbi eseményekre:
· A nem megfelelően lezárt gépjármű ellopására vagy önkényes elvételére;
· bérbe adott gépjárműnek a bérleti szerződés tartama alatt bekövetkezett ellopására, ha a gépjármű nem kerül meg;
· ha a lopáskor a járműben voltak a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő tartozékok (pl. indítókulcs, kódkulcs, indítókártya, a védelem hatástalanításához szükséges kulcs vagy kód) és/vagy a törzskönyv;
· a gépjármű elsikkasztására.
2. Önrészesedés
a) Ha a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban lopáskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosítás általános feltételei szerint megálla- pított kárnak a szerződésben meghatározott száza- lékát – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.
b) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi esetekben:
· a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,
· a technológiailag indokolt üvegcserét a vezérképvi- seleti ár 80%-át meg nem haladó értékű utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik (áfa nélküli térítés esetén a viszonyítási alap a nettó vezérképviseleti ár),
· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésének kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
4. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége
4.1. A biztosított (szerződő) kármegelőzési feladatai A biztosított (szerződő) köteles a kárt tőle telhetően
megelőzni és enyhíteni. A kármegelőzési kötelezettség
körében köteles
a) gondoskodni a forgalmi engedély, valamint a gépjár- mű indítását és elvitelét lehetővé tevő eszközök (lásd. a 2. pontot!) biztonságos tárolásáról;
b) mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni, illetőleg megjavíttatni,
· amelyeknek kulcsához illetéktelenek biztosítási esemény (lopás, rablás vagy ezek kísérlete, ron- gálás) vagy nem biztosítási esemény (elvesztés, a járműtől elkülönítetten tárolt kulcs eltulajdonítása stb.) útján hozzájuthattak,
· amelyek bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak;
c) haladéktalanul intézkedni, hogy a jármű lopás elleni védelmét szolgáló elektronikus berendezés(ek) ille- téktelenekhez jutott távkezelőjével, kódkártyájával, személyi kódjával a jármű a továbbiakban ne legyen működtethető, valamint
d) haladéktalanul gondoskodni a nem megfelelően zár- ható gépjármű biztonságos tárolásáról.
4.2. A kármegelőzés költségének térítése
a) Ha illetéktelenek hozzájutottak a gépjármű kulcsához, az elektronikus védelem távkezelőjéhez, kódkártyájá- hoz vagy személyi kódjához, illetve a körülményekből feltételezhető, hogy ezekről másolatot készítettek, a biztosító a biztosítás általános feltételeinek 13.2-13.5. pontjaiban előírtak értelemszerű alkalmazásával – kár- megelőzési költségként – megtéríti
· az érintett (sértetlen) zárbetétek és gyújtáskapcso- ló cseréjének vagy átalakításának,
· az elektronikus védelem 4.1. c) pont szerinti módo- sításának, továbbá
· a gépjármű szükséges idejű tárolásának költségét, feltéve, hogy a kármegelőzés érdekében ezek a költségek indokoltak. A biztosítási eseménnyel és a kármegelőzéssel összefüggésben felmerült autó- mentési, szállítási és tárolási költségek együttesen sem léphetik túl a biztosítás általános feltételeinek
AHE-12403/3
13.2. c) pontjában meghatározott összeget.
b) A járműből kiszerelt zárbetétek, távkezelők, kódkár- tyák térítésének feltétele a cseréjük számlával való igazolása, valamint a biztosító kérésére a gépjármű bemutatása és a kiszerelt záralkatrészek leadása.
5. Mentesülés
A biztosító mentesül a gépjárműben, annak alkatrészei- ben, tartozékaiban keletkezett lopáskár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet annak elzáratlanul vagy őrizetlenül hagyott és előzetesen megszerzett indítókul- csának, kódkulcsának stb. (az indítást és elvitelt lehetővé tevő eszközöknek) a felhasználásával lopták el.
6. A biztosított kötelezettsége a gépjármű megkerülése esetén
A biztosított (szerződő) köteles a tudomására jutástól számított 15 napon belül bejelenteni, ha az eltulaj- donított gépjármű, annak alkatrésze, illetve tartozéka az előleg folyósítása vagy a lopáskár megtérítése után megkerül, és egyidejűleg közölnie kell, hogy a megke- rült vagyontárgyat meg akarja-e tartani, vagy nem. Ha a
biztosított a megkerült gépjárműre, annak alkatrészeire, tartozékaira igényt tart, akkor az ennek bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítónak visszafi- zetni a vagyontárgynak a megkerülést követő átvétel idő- pontjában képviselt értékét. Ha a biztosított az ellopott, megkerült járművet nem kívánja megtartani, köteles
a biztosítóval együttműködni a jármű értékesítésében harmadik személy részére. A biztosító jogosult az együtt- működés megtagadása miatt keletkező kárt és költséget a biztosítottra (szerződőre) áthárítani.
Allianz Hungária Zrt.
Különös biztosítási feltételek
az Allianz Casco töréskár-biztosításhoz
Érvényes 2007. július 1-jétől
Az Allianz Hungária Zrt. a casco biztosítás általános fel- tételei és a jelen különös feltételek alapján – ezek együt- tes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a gépjárműben, annak biztosított alkatrészeiben, tartozékaiban kelet- kezett töréskár esetén. A biztosításnak a jelen különös feltételekben nem szabályozott részleteiben a biztosítás általános feltételei szerint kell eljárni.
1. Biztosítási események
A jelen szerződés értelmében töréskár-biztosítási ese- ménynek minősül a biztosított gépjárműben, annak alkat- részeiben, tartozékaiban balesetszerűen – hirtelen fellépő és a gépjárműre kívülről ható erő miatt, illetve ennek következményeként – keletkezett sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás (a továbbiakban: töréskár).
Idegennek minősül az a kívülálló harmadik személy, aki- nek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.
2. A jelen biztosítás nem terjed ki arra a töréskárra, amely:
a) a közúti közlekedés során következett be, és a jármű a biztosítási esemény időpontját megelőzően több mint 60 napja nem rendelkezett a forgalomban való részvételre jogosító érvényes gépjárműokmánnyal;
b) különleges (darus, tűzoltó, létrás, emelőkosaras, úttisztító stb.) felépítményű vagy önrakodó berende- zéssel, billenő raktérrel vagy egyéb – munkavégzés célját szolgáló – berendezéssel felszerelt gépjármű- ben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban e járművel való munkavégzés során (pl. daruzás, létrahasználat, raktér ürítése billentéssel), vagy az ilyen gépjármű munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során keletkezett;
c) a gépjármű ellopásával, elrablásával és önkényes elvételével vagy ezek kísérletével összefüggésben következett be;
AHE-12403/3
d) a nem megfelelően rögzített rakomány által okozott kárra.
3. Önrészesedés
a) Ha a biztosító a gépjárműben, illetve – ablaküvege- inek kivételével – az alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosítás általános feltételei szerint megállapított kárnak a szerződésben meghatározott százalékát, de legalább a szerződésben vállalt alapönrészesedés ösz- szegét – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.
b) A gépjármű ablaküvegeiben a jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg keletkezett töréskár esetén az önrészesedés mértéke káreseményenként a megállapított kár összegének a szerződésben vállalt százaléka.
c) A biztosítás általános szerződési feltételei és a fenti a-b) pontok alapján megállapított önrészesedés
· 50%-kal növekszik, ha a biztosított gépjárművet (a biztosított pótkocsit vonó járművet) a biztosítási esemény bekövetkeztekor olyan személy vezette, aki nem töltötte be a 30. életévét, és a szerződő (biztosított) az ajánlaton úgy nyilatkozott, hogy a járművet 30. életévét be nem töltött vezető nem fogja vezetni.
· 100%-kal növekszik, ha a töréskárt az engedélyezett
sebesség – igazoltan – legalább 30%-os túllépésé- vel, vagy a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés vagy a járműforgalom irányítására szolgáló egyéb jelzőberendezések tilos jelzésének figyelmen kívül hagyásával okozták.
Ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a fenti két bekezdésben részletezett körülmények egyidejűleg állnak fenn, az önrészesedés növekedése ekkor sem haladhatja meg a 100%-os mértéket.
d) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi módon történt helyreállítások esetén:
· a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,
· a technológiailag indokolt üvegcserét a vezér- képviseleti ár 80%-át meg nem haladó értékű utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik (áfa nélküli térítés esetén a viszonyítási alap a nettó vezérképviseleti ár),
· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésé- nek kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
4. A biztosító mentesülése
4.1. A biztosító mentesülésére okot adó események
Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatrésze- iben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt a biztosítás általános feltételeinek 16. pontjában megjelölt személyek – jogellenesen és szándé- kosan vagy súlyosan gondatlanul – okozták.
Súlyosan gondatlannak minősülő magatartások különö- sen, ha
a) a biztosított gépjármű vagy a biztosított pótkocsit vontató gépjármű vezetője a káresemény időpont- jában nem rendelkezett a gépjármű vagy járműsze- relvény vezetésére jogosító vezetői engedéllyel, vagy a vezetői engedélybe bejegyzett korlátozás(ok) nem tették lehetővé a biztosított gépjármű vezetését;
b) a gépjárművet károsan befolyásoló gyógyszer hatá- sa alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet elérő alkoholos befolyásoltság álla- potában vezették, vagy a vezetést ilyen személy(ek)- nek engedték át.
c) a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata mutatható ki;
d) a gépjárművet túlterhelték, vagy üzemeltetését, vonta- tását szakszerűtlenül végezték;
e) a biztosított gépjárművet nem rendeltetésszerűen használták;
AHE-12403/3
f) a töréskár – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű közúti közlekedésre alkal- matlan állapotával összefüggésben következett be.
Ilyen állapotnak minősül különösen a kormány- és/vagy fékberendezés alkatrészeinek a rendeltetés- szerű használatot akadályozó kopása, karbantartási hiányosságból eredő működési rendellenessége, a gumiabroncs(ok) műszaki állapota vagy a jogsza- bályban engedélyezett mértéket meghaladó kopása, illetve nem az adott útviszonyokhoz alkalmas gumi- abroncs használata (pl. téli útviszonyok esetén nyári gumiabronccsal való közlekedés);
g) Mentesül továbbá a biztosító a kár azon részének megtérítése alól, amely a biztonsági öv használatának mellőzése miatt keletkezett.
4.2. Mentesülést nem okozó esetek
A jelen biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjármű vezetői engedély nélküli vezetése, ha
· az oktatásra, vizsgáztatásra használt gépjármű vezetője nem rendelkezett vezetői engedéllyel, de a töréskár az annak megszerzése érdekében folytatott jogszerű gyakorlás (vizsga) során következett be;
· a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, de azt a káresemény időpont- jától számított 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosszabbították. Indo- kolt akadályoztatás (pl. személyi sérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
Allianz Hungária Zrt.