VÁLLALKOZÁSOK TŰZ- ÉS ELEMI KÁRBIZTOSÍTÁSA

Különös, kiegészítő és záradéki biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató

Vállalati Vagyonbiztosítások

XXX.XXXXXXX.XX

HATÁLYOS 2021. 01.01-től

TARTALOMJEGYZÉK

Különös biztosítási feltételek tűz- és elemi kárbiztosítás 3

1. A biztosítás tárgya és biztosítási esemény 3

2. A biztosítható vagyontárgyak és költségek 5

3. Kizárások és biztosítással nem fedezett károk 6

4. A biztosítási díjalapja 6

5. A biztosító szolgáltatására vonatkozó különös szabályok, valamint a szolgáltatás korlátozására irányadó rendelkezések 6

6. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól 6

Kiegészítő biztosítási feltételek 7

Természeti elemi károk– kiegészítő biztosítás 7

1. Xxxxxxxx 0

2. Árvíz, és felhőszakadás által okozott vízkár 8

3. Földmozgás kár 8

4. Jégverés és hónyomás kár 9

Elektromos zárlatból keletkező tűzkár elektromos gépekben és berendezésekben – kiegészítő biztosítás(J20) 10

Villámcsapás okozta túlfeszültség – kiegészítő biztosítás (VIL) 10

A tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés törése által okozott kár – kiegészítő biztosítás (I05) 11

Vandalizmus által okozott kár – kiegészítő biztosítás (J21) 12

Kisebb javítások, felújítások fedezete – kiegészítő biztosítás (I13) 12

Közúti szállítás során bekövetkező károk – kiegészítő biztosítás (J22) 12

Dekontaminációs költségek térítése – kiegészítő biztosítás (J24) 13

Füst, korom és hő hatása által okozott kár– kiegészítő biztosítás (J23) 13

Üvegtörés kár– kiegészítő biztosítás 14

Földrengés kár – kiegészítő biztosítás 14

Technológiai csővezetékek töréséből eredő kár – kiegészítő biztosítás 14

Tüzeléstechnikai fűtőberendezésekben keletkező tűzkár – kiegészítő biztosítás (J27) 15

Légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár – kiegészítő biztosítás 15

Szabadban tárolt vagyontárgyak jégverés hónyomás, és vihar – kiegészítő biztosítás (I24) 16

Irodai elektronikus eszközök, berendezések vagyonbiztosítása – kiegészítő biztosítás (IBV) 16

A terményszárítók biztosítása (ITS) 17

A szálastakarmányok biztosítása (ISZ) 17

Záradéki biztosítási feltételek 17

Átviteli és elosztó rendszerek kizárása – záradék (I16) 17

Előgondoskodás – záradék (J25) 18

Gépjármű készletek telephelyi biztosítása – (V111 záradék-I87) 18

1. Sz. Függelék gépjármű-készletek telephelyi biztosításához (V111 záradék) 20

2. Sz. Függelék gépjármű-készletek telephelyi biztosításához (V111 záradék) 20

3. Sz. Függelék gépjármű-készletek telephelyi biztosításához (V111 záradék) 21

4. Sz. Függelék gépjármű-készletek telephelyi biztosításához (V111 záradék) 21

A jelen különös, kiegészítő és záradéki biztosítási feltételek gyűjteménye mindazokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között a Vállalati vagyonbiztosítások Általános biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató (a továbbiakban: általános biztosítási feltételek) és jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell. A jelen biztosítási feltételek rendelkezései egyúttal az ügyféltájékoztatást is szolgálják.

A jelen biztosítási feltételekből kizárólag azon rendelkezések alkalmazandók, amelyek a biztosítási ajánlatban/díjtájékoztatóban megjelölt fedezetekhez kapcsolódnak.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

TŰZ- ÉS ELEMI KÁRBIZTOSÍTÁS

1. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA ÉS BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken lévő, és biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyakra / vagyoncsoportokra és biztosított költségek megtérítésére terjed ki.

1.2. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak balesetszerűen – az alábbiakban megnevezett veszélynemekből eredően, előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező olyan közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

1.3. Egyetlen biztosítási eseménynek minősül

a) a huszonnégy (24) órán belül ismételten bekövetkező jégverés, zivatar vagy tornádó; vagy ha a felsorolt események közül bármely kettő huszonnégy (24) órán belül következik be;

b) a hetvenkettő (72) órán belül ismételten bekövetkező hurrikán, orkán, tájfun, trópusi ciklon, forgószél, vihar, felhőszakadás, tűz és tűzvész, valamint újabb sztrájk, zendülés, polgári zavargás, erőszakos tüntetés;

c) a százhatvannyolc (168) órán belül ismételten bekövetkező földrengés, földmozgás, szökőár, vulkánkitörés, tengerrengés, továbbá e

biztosítási esemény/ek valamelyikéből kialakuló, vagy e biztosítási esemény/ek miatt bekövetkező, valamint a fentiekben nem említett, egyéb elemi kárnak minősülő esemény/ek;

d) az ötszáznégy (504) órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanaz az egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz

amennyiben a bekövetkező biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kiterjed.

A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosítható veszélynemek a következők:

1.4. Tűzkár

1.4.1. A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a tűz alapvető tényezőinek egy időben/helyen való jelenléte esetén - éghető anyag, kellő mennyiségű oxigén, gyújtóforrás, - gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, terjedőképesen, hő, láng, fény és füst kíséretében. Tűzkár a fentiek szerint bekövetkező, a tűz hőjének károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás és ehhez kapcsolódóan a biztosított vagyontárgyakban keletkezett füst- koromszennyeződés.

1.4.2. A biztosító nem téríti meg a tűzkárt, ha

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín-és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában következett be,

b) magában az öngyulladt anyagokban állt elő, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz által okozott károkat,

c) az a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánokban, kohókban, kemencékben, kályhákban stb., beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb technológiai anyagokat) a vagyontárgy használatával összefüggésben következett be, megtéríti azonban a tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyból más vagyontárgy(ak)ra átterjedő tűz által okozott károkat,

d) azt az elektromos berendezésekben túlfeszültség vagy zárlati hőhatás magában a berendezésben okozta, megtéríti azonban a berendezésből átterjedő tűz által okozott károkat,

e) elektromos gépekben, berendezésekben, vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében állt elő.

1.5. Robbanás és összeroppanás kár

1.5.1. A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energia-felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amelyet két egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglévő nyomáskülönbség okoz az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása miatt vagy mellett. Robbanás- vagy összeroppanáskár a fentiek szerint bekövetkező robbanás és összeroppanás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.

1.5.2. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy összeroppanáskárt, ha az:

a) céltudatos, tervszerű, előre bejelentett és engedélyezett robbantás eredményeként keletkezett,

b) nyomástartó edényben keletkezett, megtéríti azonban a biztosító azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása vagy összeroppanása következtében más vagyontárgyban keletkeztek,

c) folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében állott elő,

d) berendezések, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között állt elő, megtéríti azonban az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,

e) repülőgépek által előidézett ún. hangrobbanásból származott.

1.6. Villámcsapás kár

1.6.1. A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés vagy nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló és gyújtóhatással károsít. Villámcsapáskár a villámcsapás gyújtó, égető hőhatásának – szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín- és

halmazállapot-változás – továbbá dinamikus erőhatásának – törés, repedés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás, stb. – károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.

1.6.2. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás károkat, amelyek:

a) a jogszabályban előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt, vagy

b) magában a villámvédelmi rendszerben keletkeztek.

1.6.3. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka túlfeszültség.

1.7. Az épületek víz- és gőzvezetékeinek töréséből eredő vízkár

1.7.1. Víz- és gőzvezeték-törés a biztosított épületen belüli épületgépészeti víz-, vagy gőzvezeték

– ide nem értve az 1.7.3. pontban kizárt vezetékeket, szerelvényeket - olyan meghibásodása, amely a víz- és gőzvezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve szerelvényeinek törése, repedése, dugulása miatt állt elő. Víz- vagy gőzvezeték-törés okozta vízkár az itt meghatározott események következtében kiáramló víz- és/vagy gőz károsító hatása a biztosított vagyontárgyakban.

1.7.2. Épületek víz- vagy gőzvezetékeinek töréséből eredő vízkár esetén a biztosító a biztosítási összegen belül a törött vezeték cseréjének költségét is megtéríti azzal a korlátozással, hogy a térítés nem haladhatja meg a hat (6) folyóméterre eső költséget (anyag és munkadíj).

1.7.3. A biztosító nem téríti meg azt a víz- és gőzvezeték-törés okozta vízkárt, amely

a) tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. sprinkler), annak szerelvényeinek töréséből eredt,

b) technológiai célú, felhasználású, illetve technológiai berendezés részét képező víz- és gőzvezeték, annak szerelvényei (kivéve épületek, építmények ivóvízellátását, fűtését szolgáló vezetékeit) töréséből eredt,

c) a csővég nyitott állapota, illetve a csővezetékek, tartályok, vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljesen elzárt állapota miatt keletkezett,

d) a kiömlött és elfolyt folyadék miatt veszteségként keletkezett,

e) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények előírt karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett,

f) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett,

g) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben állt elő,

h) elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett,

i) a tartós használaton kívül állás, valamint fagyhatás miatt keletkezett.

17.4. A biztosító az 1.7.3. pontban leírtakon felül nem téríti meg továbbá:

a) magában a meghibásodott csővezetékekben a 6 fm-re eső költséget meghaladóan -, és tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett károkat, ideértve az ezek helyreállításával kapcsolatban felmerülő anyagköltséget, és munkadíjat is,

b) az olyan szennyezési károkat, amelyek eltávolíthatók és az üzemszerű működést nem befolyásolják.

1.8. Idegen tárgyak által rádőléssel okozott kár

1.8.1.Rádőlés, ha a jelen különös feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésben nem biztosított vagyontárgy (pl. idegen oszlop, fa) az 1.4. – 1.7. pontokban meghatározott biztosítási esemény következtében elveszti addigi statikai egyensúlyát, és az egyensúlyvesztés miatt rádől a biztosított vagyontárgyakra. Idegen tárgyak által rádőléssel okozott kár a rádőlés károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.

2. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK ÉS KÖLTSÉGEK

2.1. Biztosítható vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott és a szerződő fél által meghatározott, a biztosítási szerződésben egyedileg, vagy vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak.

Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyoncsoport biztosítva van.

A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbiak:

2.1.1. A biztosított saját tulajdonát képező

2.1.1.1. Tárgyi eszközök:

a) épületek és egyéb építmények,

b) műszaki berendezések, gépek, technológiák,

c) forgalmi rendszámmal el nem látott járművek, közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek, munkagépek, lassú járművek (a biztosítási fedezet kizárólag a biztosítási szerződésben megnevezett telephelyeken bekövetkező az 1.4. – 1.8. pontokban meghatározott eseményekből eredő károkra vonatkozik);

d) egyéb berendezések és felszerelések,

e) építéssel és szereléssel együtt nem járó, nem aktivált beruházások.

2.1.1.2. Forgóeszközök:

a) készletek:

- anyagok,

- xxxx,

- félkész termékek,

- befejezetlen termelés (amennyiben nem építés- szerelés alatt álló vagyontárgyak),

b) késztermékek,

c) élőállatok (a biztosítási fedezet kizárólag az 1.4. – 1.8. pontokban meghatározott biztosítási eseményekre vonatkozik),

d) a vagyonvédelmi szabályzatban leírtaknak megfelelő értéktárolóban tárolt értékpapírok,

e) a vagyonvédelmi szabályzatban leírtaknak megfelelően tárolt:

- készpénz és egyéb pénzeszközök,

- képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény,

- nemesfémek, ékszerek, drágakövek, szőrme, és egyéb értéktárgyak.

2.1.2.Idegen tulajdont képező vagyontárgyak

2.1.2.1. a fenti 2.1.1.1. pontban felsorolt és a biztosított által bérelt tárgyi eszközök,

2.1.2.2. a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre, értékesítésre átvett, a fenti 2.1.1.2. pont szerinti forgóeszközök;

2.1.2.3. a biztosított által munkavégzésre irányuló szerződés alapján foglalkoztatott személyeknek a kockázatviselés helyén lezárt szekrényben vagy lezárt helyiségben elhelyezett és a biztosított engedélyével bevitt ruházati és személyes használati tárgyai (készpénz és egyéb fizetőeszköz, ékszer, értékpapír, kézműipari- és képzőművészeti alkotás, szellemi alkotás, gépjármű, nemes szőrme kivételével) személyenként legfeljebb százezer (100 000 ) forint összegig;

2.1.3.a saját tulajdont képező vagyontárgyakra és az idegen tulajdont képező vagyontárgyakra vonatkozó

2.1.1. és 2.1.2. pontokban fel nem sorolt, a biztosítási szerződésben azonban egyedileg vagy vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt egyéb vagyontárgyak:

2.1.3.1. a kockázatviselési helyen lévő épített parkok és kertek növényei (a biztosítási fedezet kizárólag teljes kárra vonatkozik).

2.2. Nem biztosítható vagyontárgyak

a) iratok, tervek, üzleti könyvek, rajzok, szellemi alkotások, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,

b) építés- vagy szerelés alatt (beleértve a próbaüzem időszakát is ) lévő vagyontárgyak,

c) légi járművek,

d) vízi járművek,

e) kötött pályás járművek,

f) vasúti sínek,

g) a kockázatviselési helyen kívüli szállító- és elosztóvezetékek,

h) műholdak,

i) utak, közlekedést szolgáló alagutak és hidak,

j) tározók és műtárgyaik, vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, gátak, töltések, csatornák,

k) fúrótornyok, tengeri fúrószigetek (offshore vagyontárgyak)

l) élővízek és vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források),

m) föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák, növények, a 2.1.3.1. pontban leírtak kivételével;

n) földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, föld alatti bányák, külfejtések,

o) levegő,

p) vérkészletek,

q) pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, gépek, játékgépek a tartalmukkal együtt,

r) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek.

s) nukleáris létesítmények.

2.3. Biztosítható költségek

Az általános biztosítási feltételek szerint a szerződő fél - a biztosítási összeg megjelölésével - a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségeket biztosíthatja:

a) mentési, oltási költségek,

b) bontási, maradványeltávolítási költségek (a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek, valamint a dekontaminációs költségeknek a kivételével),

c) szakértői költségek, amennyiben a szakértő megbízásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult,

d) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásának enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, ideiglenes fedéssel, dúcolással, állványozással, ideiglenes közműlétesítéssel, továbbá a szükséges kényszer- kitelepítéssel vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel összefüggésben merülnek fel,

e) a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a közművekben közüzemi berendezésekben, közutakban keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

Fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben a költségekre külön biztosítási összeg került meghatározásra.

3. KIZÁRÁSOK ÉS BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

Az általános biztosítási feltételekben foglalt kizárásokon túl, a biztosító - ellenkező megállapodás hiányában - nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a) a nem biztosított a biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban (2.2. pont), valamint a szálastakarmányban, terményszárítóban és az abban lévő terményben keletkeztek;

b) a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgy vagyonvédelmi rendszerelemeiben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem / biztonsági berendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesítésével összefüggésben keletkeztek;

c) építési- szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkeztek,

d) a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkezik, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza,

e) a biztosítottat a mezőgazdasági termény értékesítési lehetőségeinek a beszűküléséből, termények eladhatatlanságából és átvételi viszonyainak megváltozásából eredően érik,

f) fegyverek, lőszerek, bombák, lövedékek okoznak, vagy az említett tárgyak hatásával összefüggésben keletkeznek.

4. A BIZTOSÍTÁSI DÍJALAPJA

Az általános biztosítási feltételek értelmében a jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában a biztosítás díjalapja a biztosított vagyontárgyak és költségek folyó biztosítási évre vonatkozó biztosítási összege.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK, VALAMINT A SZOLGÁLTATÁS KORLÁTOZÁSÁRA IRÁNYADÓ RENDELKEZÉSEK

5.1. A biztosító a biztosított által munkavégzésre irányuló szerződés alapján foglalkoztatott személyeknek a kockázatviselés helyén lezárt helyiségben elhelyezett és engedéllyel bevitt ruházati és személyes használati tárgyaiban a biztosítási eseménynek minősülő károkat személyenként százezer (100 000) forint és biztosítási időszakonként ötmillió (5 000 000) forint értékhatárig, önrészesedés levonása nélkül téríti meg.

5.2. A biztosító a 2.1.1.2. pontban szereplő élőállat tekintetében a biztosítási eseménynek minősülő károkat biztosítási időszakonként ötmillió forint értékhatárig, 10 % önrészesedés kárból történő levonásával téríti meg.

6. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A piaci gyakorlatnak megfelelően egy dokumentumban megjelenítve olvashatók az ügyféltájékoztatásra szolgáló rendelkezések és a különös biztosítási feltételek, valamint a kapcsolódó kiegészítő és záradéki szerződési előírások. A továbbiakban a jelen biztosítási feltételekhez nem kapcsolódnak külön íven szerkesztett ügyféltájékoztató és záradéki feltételeket tartalmazó dokumentumok.

Az egybedolgozással a biztosítási fedezetet érintő változások az alábbiak:

- a víz- és gőzvezeték törés okozta vízkár a biztosított épületen belül értelmezhető kár és a továbbiakban biztosítási összeg terhére téríthető

meg, egyúttal ebben a körben a tartós használaton kívül állás, valamint fagyhatás miatt bekövetkezett károk kizárása valósult meg,

- a tengeri fúrótornyok, offshore vagyontárgyak, a nukleáris létesítmények valamint az építés- vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak próbaüzeme is bekerült a nem biztosítható vagyontárgyak közé,

- a tűzkár fogalma kibővült a füst- és koromszennyezéssel,

- a víz- és gőzvezeték töréskár esetében új szolgáltatási szabály jelent meg,

- a dekontaminációs költségek kiegészítő biztosítással vonhatók fedezetbe

- fegyverek, lőszerek, bombák, lövedékek okoznak, vagy az említett tárgyak hatásával összefüggésben keletkezett károk kizárások lettek.

A jövőben a mezőgazdasági vállalkozások is a jelen különös és kiegészítő feltételekkel biztosíthatóak, ennek érdekében a mezőgazdasági specialitások beépítésre kerültek kizárásként a 3. a) és e) pontokba, valamint szolgáltatáskorlátozó rendelkezésként az 5.2.pontba.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

Az itt tárgyalt kiegészítő biztosítási feltételek, záradékok és függelékek kizárólag akkor képezik a biztosítási szerződés részét, ha erre vonatkozóan az ajánlat(díjtájékoztató) külön rendelkezést tartalmaz.

A kiegészítő biztosítási feltételekben és záradékokban (függelékekben) nem szabályozott kérdésekben, a biztosítási szerződésben (általános és különös biztosítási feltételek, ajánlat/díjtájékoztató) rögzítettek az irányadók.

Abban az esetben, amennyiben a biztosítási szerződés általános és különös biztosítási feltételeinek szabályai és a kiegészítő biztosítási feltételek vagy záradékok rendelkezései között ellentmondás van, úgy a kiegészítő feltételekben, illetve záradékokban foglalt rendelkezések az irányadóak.

TERMÉSZETI ELEMI KÁROK–

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – az alábbiakban megnevezett veszélynemből eredően, előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkat, a jelen kiegészítő biztosításban meghatározottak szerint.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a viharkár, árvíz és felhőszakadás által okozott vízkár, földmozgás kár, a jégverés és hónyomás kár.

1. Viharkár

1. 1. A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 75 km/h sebességet

1.2. A viharkár

- a viharnak a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatása, illetve

- a vihar által sodort és/vagy a vihar következtében kidőlt tárgyak hatása miatt a biztosított vagyontárgyakban törés, repedés, alakváltozás formájában bekövetkezett fizikai károsodás, vagy kényszerhelyzet-változás

- a biztosított épületeknek és az épületekben elhelyezett vagyontárgyaknak a viharral együtt járó csapadék következtében elázás, szennyeződés formájában bekövetkezett fizikai károsodása, feltéve, hogy a csapadék a vihar következtében megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

1.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) a szabadban elhelyezett készletekre, szabadban tárolt vagyontárgyakra, működtetés céljából szabadtérre telepített vagyontárgyakra,

kivéve ha a készleteket,szabadban tárolt vagyontárgyakat, valamint a felek külön megállapodása szerint az állandó jelleggel szabadtérre telepített, vagy állandó jelleggel szabadtéren működő / üzemelő vagyontárgyakat (gépek, technológiák)

a vagyontárgyakra alkalmazandó tárolási, üzemeltetési szabályok vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget adnak, és a vagyontárgyakat a szabadban történő tárolásra, használatra, üzemeltetésre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott módon tárolják, telepítették és üzemeltették

b) papírból, műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszekre és ládákra, valamint a raklapokon lévő, csapadék-, illetve fagyveszély-érzéketlen vagyontárgyakra, ha azokat nem rögzítették.

1.4. A biztosító nem téríti meg a viharkárt, ha az

a) fólia-, sátor-, ponyvafedésben, és mindezek tartószerkezeteiben,

b) épületek, építmények – beleértve a befejezetlen állományba tartozó létesítményeket is – üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben, nyitott nyílászáróban,

c) kizárólag az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében,

d) szabadban tárolt terményekben, termésekben,

e) a napelemekben, napkollektorokban, szélkerekekben a rögzítő-, és tartószerkezetek valamint a tetőszerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével okozati összefüggésben

keletkezett.

1.5. A biztosító nem téríti azokat a törés- vagy egyéb károkat, amelyek helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldőlése, elsodródása, leszakadása folytán következnek be.

2. Árvíz, és felhőszakadás által okozott vízkár

2.1. Árvíznek minősül az árvédett területen lévő kockázatviselési helynek a földi felszíni folyóvizek áradásával összefüggésben bekövetkezett eláradása.

Az árvízkár a fentiek szerint bekövetkező árvíz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.

2.2. A felhőszakadás olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt rendkívüli intenzitással (legalább 5 mm/10 perc) lezúdult nagy mennyiségű (legalább 30 mm/24 óra) csapadékvíz a talajfelszínen összegyülemlik/áramlik, illetve felgyülemlése/lefolyása miatt a megfelelően méretezett és karbantartott vízelvezető rendszer elégtelenné válik.

A felhőszakadáskár a fentiek szerint bekövetkező felhőszakadás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.

2.3. Árvíz - és felhőszakadás kár esetén a biztosító a biztosított vagyontárgyaknak elázás, elsodródás, törés, rombolás, továbbá szennyeződés formájában bekövetkezett fizikai károsodását téríti meg.

2.4. Az árvíz, felhőszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik:

a) a vihar okozta hullámverés következtében előálló károkra,

b) a vízkár nélküli átnedvesedésre, felázásra,

c) a talajszerkezetben, illetve talajerőben szerves és műtrágyák kilúgozása folytán keletkezett károkra,

d) növényi kultúrákra,

e) élőállatokra,

f) a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekre, árkokra, gátakra, öntözőberendezésekre, vízügyi létesítményekre, műtárgyakra (áteresz, zsilip, stb.), továbbá halastavakra, víztározókra, valamint ezek állat- és növényállományára,

g) a 2.5.2. és 2.5.3. pontok szerint meghatározott hullámtérben és nem mentett árterületen lévő vagyontárgyakra,

h) a felhőszakadás hatására az épületek külső vakolatában és festésében keletkezett károkra,

i) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakra, ha azok nem a padozatszinttől legalább 15 cm magasan lévő állványzaton voltak elhelyezve (kivéve a szabványok, előírások alapján rendeltetésszerűen a padlószinten elhelyezett vagyontárgyakat) és a kár ezzel okozati összefüggésben van,

j) az árvíz- és belvíz megelőzési, továbbá árvíz- és belvízvédelmi munkák címén felmerült költségekre,

k) a vízügyi és/vagy építési hatóság által belvizes területnek nyilvánított területre, belvíz kárra,

l) felhőszakadás miatt a szabadban tárolt szénában/szalmában keletkezett károkra.

2.5. A fentiekben rögzített kizárások tekintetében az alábbi fogalom meghatározások alkalmazandóak:

2.5.1. belvíz a természetes vagy mesterséges lefolyás vagy beszivárgás hiánya / működésképtelensége következtében a talajfelszínen összegyülemlő nagy mennyiségű csapadékból származó víztömeg.

A belvízkár a fentiek szerint bekövetkező belvíz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás

2.5.2. hullámtér a természetes és/vagy mesterséges vizek árvízvédelmi töltései közötti, vagy – ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti terület.

2.5.3. nem mentett árterületnek minősül a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítően párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjeggyel jelölt) közúti, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének határa között fekszik.

3. Földmozgás kár

3.1. A földmozgás alatt értendő:

a) a földcsuszamlás: a talaj fizikai vagy szilárdsági / állékonysági egyensúlyi állapotának hirtelenül fellépő megváltozása következtében a természetes vagy mesterséges lejtés irányába bekövetkező – esetenként jelentős tömegű – talajelmozdulás;

b) a föld- és kőomlás: a lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása, illetve bármely külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamint földanyag természetes lejtés irányába történő leomlása, lezúdulása;

c) ismeretlen építmény, üreg beomlása: a természetes egyensúly megszűnése miatt bekövetkező hirtelen talajelmozdulás, omlás az üregesedés irányába.

Ismeretlen építmény a biztosított/szerződő tudomásán kívüli, a káreseményig fel nem tárt, az építési dokumentációban és az ingatlan- nyilvántartásban nem szereplő, a talajhoz szilárdan kötődő, a biztosított telephelyén lévő létesítmény.

A földmozgáskár a fentiek szerint bekövetkező földmozgás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.

3.2. A biztosító nem téríti meg

a) a földmozgáskárt, ha az:

- ideiglenesen szüneteltetett vagy véglegesen befejezett bányászati tevékenység,

- bányalétesítési vagy aktív bányászati tevékenység következtében állott elő,

- a biztosított által végzett vagy végeztetett földmunkák, föld-, kavics-, kő-, illetve homokkitermelés során történt,

- az építési hatóság által ismert üreg területén vagy üreges, feltöltéses területen történt,

b) a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld- vagy kőtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üregek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédőművek tervezésének, építésének költségeit,

c) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával okozati összefüggésben keletkezett károkat,

d) a nem megfelelően kiválasztott alapozási mód, hibás alapozási méretezés, vagy nem teherbíró altalajra (pl.: zsugorodó agyagra, löszre, stb.) építés miatt bekövetkező károkat,

e) a bányák föld alatti részének beomlásából, a csapadékvíz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta kiüregelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő károkat.

4. Jégverés és hónyomás kár

4.1. Jégverés a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csapadék, amely az épületek, építmények tetőzetében, homlokzatában és

/ vagy kültéri szerkezeteiben az ütődés következtében törést / repedést / deformálódást eredményez, és ezzel a funkciót rontó károsodást okoz.

A jégverés kár a jégverés károsító hatásaként a biztosított épületek, építmények tetőzetében (tetőszerkezetében és tetőfedésében) homlokzatában és/vagy kültéri szerkezeteiben, valamint a felek külön megállapodása szerint az állandó jelleggel szabadtérre telepített, vagy állandó jelleggel szabadtéren működő / üzemelő vagyontárgyakban (gépek, technológiák) törés / repedés formájában bekövetkezett fizikai károsodás.

4.2. Xxxxxxxx a hóteher statikus hatása.

A hónyomáskár a biztosított épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban az építmények, létesítésével kapcsolatban jogszabályok által meghatározott mértékadó hóterhet meghaladó hónyomás által okozott kár.

4.3. Nem téríti meg a biztosító a jégverés- és hónyomás kárt, ha

a) az épületek héjazatának sérülése nélkül,

b) az ideiglenes fedésben,

c) fólia- és sátor- és ponyvafedésben valamint ezek tartószerkezetében,

d) kizárólag az esővíz levezető csatornákban és a hófogó szerkezetekben,

e) a hideg és melegágyak üvegezésében, fóliasátrakban,

f) üveg(elő)tetőkben, üvegfalakban, nem üveg alapú fényáteresztő nyílászárókban, továbbá ilyen szerkezetekben valamint ilyen anyagú (elő)tetőkben és falakban valamint copolit üvegekben,

g) a tetőszerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével okozati összefüggésben,

keletkezett.

A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól:

- a belvíz károk kizárásba kerültek át,

- a vihar- és hónyomás károknál a fólia-, ponyva-, sátorfedés és tartószerkezeteinek kára nem téríthető,

- a jégveréskár fogalma bővebb lett és egyúttal a fólia-, ponyva- és sátorfedés kizárás lett,

- a jégverés- és hónyomás károknál az üvegkizárás kibővült.

- a fedezet nem terjed ki a szabadban tárolt vagyontárgyakra, működtetés céljából szabadtérre telepített vagyontárgyakra vonatkozóan, kivéve, ha a szabadban tárolt vagyontárgyakat, valamint a felek külön megállapodása szerint az állandó jelleggel szabadtérre telepített, vagy állandó jelleggel szabadtéren működő / üzemelő vagyontárgyakat (gépek, technológiák) a vagyontárgyakra alkalmazandó tárolási, üzemeltetési szabályok vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget adnak, és a vagyontárgyakat a szabadban történő tárolásra, használatra, üzemeltetésre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott módon tárolják, telepítették és üzemeltették,

- az árvíz, felhőszakadás okozta vízkárok fedezete nem terjed ki a továbbiakban az élőállatokra, valamint felhőszakadás miatt a szabadban tárolt szénában/szalmában keletkezett károkra.

ELEKTROMOS ZÁRLATBÓL KELETKEZŐ TŰZKÁR ELEKTROMOS GÉPEKBEN ÉS BERENDEZÉSEKBEN

– KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS(J20)

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkat, a jelen kiegészítő biztosításban meghatározottak szerint.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény az elektromos áram zárlati hőhatása által az elektromos gépekben keletkezett tűzkár.

A jelen kiegészítő biztosításban nem szabályozottakban a különös biztosítási feltételekben foglaltak az irányadók.

1. A biztosítás kiterjed az elektromos/elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben az elektromos áram zárlati hőhatása által keletkező tűzkárokra, ha a tűz elektromos / elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben a védő-, illetve biztonsági berendezések előírás szerinti alkalmazása, működése mellett keletkezett.

2. Nem téríti meg a biztosító

a) az elektromos/elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben az elektromos áram zárlati hőhatására keletkező tűzkárokat, ha a kár kizárólag csak a védő-, illetve biztonsági berendezésekben keletkezett és azokra korlátozódott;

b) a 100kW-ot el nem érő teljesítményű villamos forgógépekben keletkezett olyan tűzkárokat, melyek elektromos áram zárlati hőhatására álltak elő.

A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

VILLÁMCSAPÁS OKOZTA TÚLFESZÜLTSÉG –

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (VIL)

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a biztosított vagyontárgyakban a villámcsapás okozta túlfeszültség miatt bekövetkező közvetlen fizikai károkat, a jelen kiegészítő biztosítási feltételekben meghatározottak szerint.

A túlfeszültség a villamos, és elektronikus hálózatokban, illetve azok elektromos, elektronikus berendezéseiben a megengedett legnagyobb feszültség csúcsértékét meghaladó feszültség.

1. Jelen kiegészítő biztosítási feltételek szerint biztosítási esemény a biztosított elektromos,

elektronikus berendezéseknek, vagy elektronikus részegységeknek túlfeszültség okozta károsodása, amennyiben ennek oka bizonyíthatóan villámcsapásra vezethető vissza.

Túlfeszültség okozta károsodás akkor következik be, ha a túlfeszültség nagysága meghaladja a berendezés, vagy annak részegysége által elviselhető mértéket, és ennek következtében visszafordíthatatlan károsító folyamat következik be, ami a berendezést, vagy részegységét üzemképtelenné teszi.

A biztosító jelen kiegészítő biztosítás alapján akkor téríti meg a túlfeszültség okozta károsodást, amennyiben a kár oka és a károsodás túlfeszültségből eredő jellege szakértői eszközökkel egyértelműen bizonyíthatóak.

2. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége

A biztosítási szerződésben rögzített kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő fél/biztosított kötelezettsége kiterjed a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában működőképes túlfeszültség védelmi rendszer kiépítésére és üzemeltetésére is.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek alkalmazásában túlfeszültség védelmi rendszer alatt a túlfeszültségre érzékeny elektronikus berendezések tápellátó- és jelvezetékeire telepített, hatályos szabványok szerint kiépített, többlépcsős (a durva-, közép- és finomvédelmi fokozatok (T1-T2-T3) egymásra épülő műszaki megvalósítása) tranziens túlfeszültség védelmi rendszer értendő.

3. A biztosító nem téríti meg a kárt,

- ha a kiépített túlfeszültség védelem nem volt működőképes a biztosítási esemény bekövetkeztének az időpontjában,

- ha a túlfeszültség védelem minimális szintjének káridőponti kiépítettsége nem igazolt,

- ha az a túlfeszültség védelmi rendszer karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett,

- ha a biztosítási esemény kapcsán kizárólag maga a túlfeszültség-védelmi rendszer károsodott.

4. A túlfeszültség védelmi rendszer biztosító szolgáltatásához kapcsolódó minimális szintje:

Amennyiben a többlépcsős túlfeszültség védelmi rendszer nem kerül teljeskörűen kiépítésre, a biztosító a következő részleges védelem megvalósulása esetén is teljesít szolgáltatást, ezt mint a túlfeszültség védelem – biztosító szolgáltatásához kapcsolódó - minimális szintjét meghatározva:

− a T1 és T2 fokozat kiépítettsége (T3 fokozat nélkül) vagy

− önmagában a T3 fokozat kiépítettsége (a T1 és T2 fokozat nélkül).

A túlfeszültség védelmi rendszer kiépítettségének és működőképességének igazolása a biztosított kötelezettsége a 7. pontban leírtakra figyelemmel.

5. Kártérítési limit

A biztosító jelen kiegészítő feltételek szerinti szolgáltatásának biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát a biztosítási szerződés tartalmazza.

6. A biztosítási szolgáltatás teljesítése körében alkalmazott speciális önrészesedési rendelkezések

berendezés funkciója / túlfeszültség védelem megvalósult szintje

többlépcsős (T1- T2-T3)

túlfeszültség– védelmi rendszer kiépítettsége dokumentáltan igazolt

többlépcsős túlfeszültségvédelmi rendszer kiépítettsége nem valósul

meg, de

a T1 és T2

fokozat kiépítettsége dokumentált

an igazolt

a T3 fokozat

kiépítettsége dokumentáltan igazolt

- termelési célú

- épület- felügyelet, - üzemeltetés

alap önrészesedés szerződés szerint

a kár 35%-a, de minimum a szerződésbe n összegszerűe n feltüntetett önrészesedé

a kár 50%-a, de minimum a szerződésben összegszerűen feltüntetett önrészesedés

- irodai

- egyéb és nem helyhez kötötten

üzemelő

alap önrészesedés szerződés szerint

alap önrészesedé s szerződés szerint

alap önrészesedés szerződés szerint

A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítése során – eltérően a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedéstől (alap önrészesedés) - a túlfeszültség védelmi rendszer biztosítási eseménykori kiépítettségének mértékétől függően a következő önrészesedési mértéket alkalmazza:

A berendezés funkciója szerinti csoportok értelmezése:

- termelési célú: olyan, berendezés, melynek üzemképtelensége közvetlen befolyással lehet a tevékenységre (akár gyártóüzemi, akár szolgáltatói), pl.: annak folytonosságára, vagy volumenére (itt nem figyelembe véve a párhuzamos kapacitások rendelkezésre állását) (pl.: irodai környezetben a tervező szoftvereket futtató pc termelési célú eszköz egy tervezőirodánál; hídmérleg; orvostechnika; CNC; gyártóüzemi gépsor)

- irodai: pl.: pc, nyomtató, fénymásoló, szkenner, projektor, üzleti célú szórakoztató elektronika

- épületfelügyelet, -üzemeltetés: pl.: vagyonvédelmi (pl. jelzőrendszer, beléptető rendszer, kamerarendszer), épületvilágítás, telefonközpont, napelemes rendszerek

- egyéb és nem helyhez kötötten üzemelő: pl.: mobil munkagépek vezérlése, szórakoztató elektronika, digitális reklámfelület.

7. A biztosító a jelen kiegészítő feltételek szerinti szolgáltatásának igénybevételéhez szükséges dokumentumként a szerződő fél/biztosított köteles benyújtani a biztosítási esemény megvalósulása előtt kiépített túlfeszültség-védelmi rendszer műszaki adatait tartalmazó bizonylatokat (pl.: üzembe helyezési jegyzőkönyv, időszaki karbantartás elvégzéséről kiállított igazolás) és a biztosító kérésére a túlfeszültség védelmi rendszer kiépítettségének mértékére és működőképességére vonatkozó szakértői igazolást.

8. A jelen kiegészítő biztosítási feltételekben a korábbi szerződési gyakorlattól az alábbi eltérések valósultak meg:

− megszűnt a térítési akadályaként megfogalmazott a károsodott vagyontárgy korára (5 év) vonatkozó kizárás,

− a kor műszaki, technikai színvonalának megfelelően elvárható és az általános gyakorlatnak megfelelő komplex túlfeszültség- védelmi rendszer helyett a túlfeszültség-védelmi rendszerfokozatok fogalom meghatározása konkrét műszaki tartalommal a biztosított kármegelőzési kötelezettsége körében nyert szabályozást,

− az eddigi szigorú kizárás helyett a túlfeszültség- védelmi rendszerek kiépítettsége a kárrendezés során differenciált elbírálásban részesül, amelyhez speciális szolgáltatási szabályok kapcsolódnak (első kárnál a biztosítási díj mértékéhez igazodó térítés, második kárnál funkció és fokozat szerinti differenciált önrész alkalmazása).

A TŰZIVÍZVEZETÉK ÉS A TŰZOLTÓ BERENDEZÉS TÖRÉSE ÁLTAL OKOZOTT KÁR

– KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (I05)

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a tüzivízvezeték és a tűzoltó berendezés törése által okozott a kár.

A jelen kiegészítő biztosításban nem szabályozottakban a különös biztosítási feltételekben foglaltak az irányadók.

1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak védelmére létesített beépített tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, beépített tűzoltó berendezés törése, repedése, kilyukadása, dugulása, rendellenes működése miatti víz- és egyéb oltóanyag-kiáramlás következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

2. A biztosítási fedezet csak az olyan tűzoltó berendezések által okozott károkra terjed ki, amelyek

a rájuk vonatkozó hatályos szabványoknak, valamint az illetékes tűzvédelmi hatóság egyedi létesítési engedélyében foglalt előírásoknak megfelelnek, és amelyeket a berendezés kezelője az adott berendezésre vonatkozó előírások alapján rendszeresen, dokumentált módon ellenőriz és karbantart.

3. A biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely

a) magában a tűzivíz- és egyéb oltóvízvezetékben, a tűzoltó berendezésben, annak tartozékaiban és szerelvényeiben, illetve

b) a berendezés nyomáspróbái, valamint telepítési munkái során és következtében keletkezett.

A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza.

VANDALIZMUS ÁLTAL OKOZOTT KÁR

– KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (J21)

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban vandalizmus, illetve a vandál cselekmény által okozott közvetlen fizikai károkat.

A jelen kiegészítő biztosításban nem szabályozottakban a biztosítási szerződésben foglaltak az irányadók.

1. A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyek rongálásra, rombolásra irányuló öncélú, szándékos cselekedete, amely nem valamely vagyontárgy megszerzéséhez vagy annak kísérletéhez kapcsolódik.

2. Jelen kiegészítő biztosítás alapján sem térülnek meg a biztosított vagyontárgyakban keletkezett az alábbi események során bekövetkezett károk:

- háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete;

- lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs,

- bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki;

- terrorcselekmény;

- üvegtörés.

3. A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, ha azt:

- a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonításával;

- grafiti (falfirkálás) által okozták.

4. A biztosítás nem terjed ki a grafiti eltávolításának a költségeire sem.

A szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól,

- a biztosítási esemény pontosítása valósult meg az egyértelműsítés érdekében, illetőleg

- az üvegtöréskár kizárásra került.

KISEBB JAVÍTÁSOK, FELÚJÍTÁSOK FEDEZETE

– KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (I13)

1. A jelen kiegészítő biztosítás keretében a felek megállapodnak abban, hogy bár a biztosítási szerződési feltételek, a tételesen megjelölt záradékok és az esetleges egyéb feltételek változatlanul érvényben vannak, a vagyonbiztosítás kiegészül az alábbi feltételekkel:

- A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak legfeljebb 30 napig tartó garanciális javítása, felújítása, karbantartása során azokban a biztosított vagyontárgyakban keletkezett közvetlen fizikai károkat, amely vagyontárgyakon a javítást, felújítást, karbantartást végzik.

- A biztosító jelen kiegészítő biztosítás alapján sem téríti meg a biztosított vagyontárgyakban építési, szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkezett károkat.

2. Jelen kiegészítő biztosítás nem vonatkozik olyan tevékenységre, mely során az épületek, gépek teherhordó elemeit, szerkezeteit eltávolítják, kiiktatják vagy más módon változtatják.

A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza

KÖZÚTI SZÁLLÍTÁS SORÁN BEKÖVETKEZŐ KÁROK – KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (J22)

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a közúti szállítás során bekövetkezett kár.

A jelen kiegészítő biztosításban nem szabályozottakban a különös biztosítási feltételekben foglaltak az irányadók.

1. A biztosító megtéríti a biztosított fél tulajdonában/használatában levő szállítójárművön a biztosított által, a telephelyei között szállított biztosított vagyontárgyakban (kivéve a kereskedelmi árut), azok közúti szállítása során bekövetkező közvetlen fizikai károkat, amennyiben a kár az alábbi biztosítási események következménye:

- tűz,

- robbanás,

- villámcsapás,

- földrengés,

- vihar,

- a szállító járművet ért közlekedési baleset.

2. A biztosítási fedezet közbenső tárolásra nem terjed ki.

A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza

Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól, hogy a közúti szállítási fedezet biztosítási esemény meghatározása pontosítást nyert.

DEKONTAMINÁCIÓS KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSE

– KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (J24)

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkkal összefüggésben felmerült dekontaminációs költségeket, a jelen kiegészítő biztosításban meghatározottak szerint.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a jelen kiegészítő biztosításban meghatározott szennyeződés eltávolításának a szükségessége.

1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban keletkezett, a biztosítási szerződés feltételei szerint biztosítási eseménynek minősülő kárral közvetlen összefüggésben felmerült, a szennyező anyag eltávolításának és a biztosított telephelyéről más, megfelelő helyszínre történő szállításának költségeit.

2. Szennyeződés: olyan anyag (ideértve a baktériumokat, gombákat, vírusokat vagy más ártalmas összetevőket), amely veszélyezteti a biztosított vagyontárgyat, annak használatát, állagát.

3. A biztosító a biztosított telephelyeken, illetve telephelyek alatti víz, talaj, élővilág szennyeződésével, eltávolításával illetve cseréjével kapcsolatos költségeket nem téríti meg.

4. Nem téríti meg továbbá a biztosító

a) a nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás, radioaktív szennyezés, vagy

b) a füst- és koromszennyezés

okozta vagy azzal összefüggésben felmerült károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e vagy sem.

5. A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

6. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól, hogy a füst- és koromszennyezés kizárásként került megjelölésre.

XXXX, KOROM ÉS HŐ HATÁSA ÁLTAL OKOZOTT KÁR–

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (J23)

1. Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a füst, a korom és a hő hatása által okozott kár.

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító – az erre vonatkozó kártérítési limit erejéig - vállalja azon károk megtérítését, amelyek a biztosított saját tulajdonát képező, vagy a nyilvántartásában szereplő idegen tulajdonú tüzelő, fűtő, főző, vagy szárítóberendezésekből hirtelen, váratlanul, véletlenszerűen, a nem rendeltetésszerűen kiáramló füst, korom és hő hatására a biztosított vagyontárgyakban keletkeznek. Megtéríti a biztosító továbbá a biztosított vagyontárgyakban keletkezett azon károkat, amelyeket égés hiányában olyan hő okozott, amely önerejéből továbbterjedni nem képes, és megtéríti az ezzel együttjáró füst által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat .

2. A biztosító nem téríti meg a füst és hő okozta azon károkat, amelyek

- magában a füstöt (kormot), illetve hőt kibocsátó tárgyakban keletkeznek;

- az egyes biztosított vagyontárgyak használati értékét nem csökkentik és csak kizárólag esztétikai jellegűek;

- a füstnek, illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyakban keletkeznek.

3. A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

4. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól, hogy a füstkár téríthetősége kiegészült, és limitkorlátozás lépett érvénybe.

ÜVEGTÖRÉS KÁR–

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény az üvegtörés kár.

A jelen kiegészítő biztosításban nem szabályozottakban a különös biztosítási feltételekben foglaltak az irányadók.

1. A biztosító a biztosított részére megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított irodahelységeinek, kereskedelmi egységeinek, ipartelepeinek műhelyeinek vagy más, a biztosítási szerződésben meghatározott telephelyeinek beépített üvegezésében törés vagy repedés következtében álltak elő.

2. Az üvegtörés biztosítás kiterjed:

a) a biztosított kereskedelmi egységek, bemutatótermek belső üvegezésére (pult, vitrin, kirakatszekrény stb.), valamint

b) az üveg cégtáblákra is.

3. A biztosítás nem fedezi az üvegtörés- vagy repedéskárt, ha az a szerződéskötéskor már törött, repedt vagy toldott üvegekben következett be.

4. A biztosítási szerződés nem terjed ki

- a felek eltérő megállapodásának hiányában az épületszerkezeti üvegezésekre (pl. üvegtéglára, üvegpadlóra), copolit üvegre,

- nem üveg alapú fényáteresztő, polimeres, polikarbonát épületszerkezeti elemekre,

- az üveg dísztárgyakra és a csillárokra,

- a melegágyak és üvegházak üvegezéseire,

- az üveg(elő)tetőkre,

- neoncsövekre,

- taposóüvegekre,

- ólom-, ón- és rézfoglalatokra, illetve az azokban elhelyezett különleges üvegekre.

5. A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

FÖLDRENGÉS KÁR

– KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – az alábbi

veszélynemből eredően, előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkat, a jelen kiegészítő biztosításban meghatározottak szerint.

1. Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a földrengés kár.

2. A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában földrengés a földkéregben felgyülemlett feszültségek hirtelen elmozdulással járó kiegyenlítődéséből keletkező lökéshullámból bekövetkező talajmozgás, melynek károsító hatása a Mercalli-Sieberg-féle skála

5. fokozatát eléri vagy meghaladja.

3. A földrengéskár a fentiek szerint értelmezett földrengés károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.

4. A kockázatviselés helyére számított érték (Xxxxxxxx- Xxxxxxx-féle skála) tekintetében az MTA Földtani Intézete által a konkrét eseményhez megadott érték/fokozat az irányadó.

5. A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

TECHNOLÓGIAI CSŐVEZETÉKEK TÖRÉSÉBŐL EREDŐ KÁR

– KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a technológiai csővezeték töréséből eredő kár.

1. A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában technológiai csővezeték törése a technológiai folyadékok, porok, gázok rendeltetésszerűen használt csővezetékeinek, edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése.

2. Technológiai csővezeték töréséből eredően megtéríti a biztosító a technológiai folyadékok (pl. savak, lúgok, különböző oldatok, tejféleségek, szeszes és szeszmentes italok, folyékony szénhidrogének vagy szénhidrogén-származékok), illetve porszerű anyagok, gázok kiáramlása által a biztosított vagyontárgyakban okozott közvetlen fizikai károkat.

3. Nem minősül technológiai csővezetéknek

- a .fűtési víz- és gőzvezeték, valamint

- a közüzemi jellegű és használatú földgáz- vagy propán-bután gázvezeték, továbbá

- a közüzemi vízvezeték, valamint

- a tüzivízvezeték és az egyéb tűzoltó berendezés vezetéke.

4. A biztosító nem téríti meg azt a technológiai csővezetéktörésből eredő kárt, amely:

a) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett,

b) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nyitott állapota miatt állt elő, vagy nyitott csővégen, ill. teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,

c) a kiömlő, elfolyt anyagok veszteségeként keletkezett,

d) a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett,

e) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett,

f) olyan szennyezési kár, mely eltávolítható és az üzemszerű működést nem befolyásolja,

g) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

h) a technológiai csővezeték törése nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett,

i) a tüzivízvezeték és az egyéb tűzoltó berendezés vezeték töréséből keletkezett.

5. A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

6. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól, hogy a tüzivízvezeték és az egyéb tűzoltó berendezés vezetéktöréséből keletkezett károk kizárása megjelent.

TÜZELÉSTECHNIKAI FŰTŐBERENDEZÉSEKBEN KELETKEZŐ TŰZKÁR

– KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (J27)

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a Tűz- és elemi kár biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkat, a jelen kiegészítő biztosításban meghatározottak szerint.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a hőtechnikai berendezésekben keletkezett tűzkár.

A jelen kiegészítő biztosításban nem szabályozottakban a különös biztosítási feltételekben foglaltak az irányadók.

1. A biztosítási fedezet kiterjed a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett biztosított vagyontárgyakban – így különösen a kazánokban, kohókban, kemencékben, kályhákban – a használatukkal összefüggésben keletkezett tűzkárokra.

2. Nem téríti meg a biztosító

- a tűz következtében károsodott berendezésekből kiáramló tüzelő- és egyéb technológiai agyagokban keletkezett károkat,

- kizárólag csak a berendezések biztonsági berendezéseiben keletkezett és azokra korlátozódott károkat.

A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

LÉGI JÁRMŰVEK ÉS ISMERETLEN FÖLDI JÁRMŰVEK ÁLTAL OKOZOTT KÁR

– KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár.

A jelen kiegészítő biztosításban nem szabályozottakban a különös biztosítási feltételekben foglaltak az irányadók.

1. Biztosítási eseménynek minősülnek a Tűz-és elemi kár biztosítási szerződéssel biztosított épületekben és építményekben

a) a légi járművek rázuhanása miatt keletkezett károk;

b) légi járművel történő ütközés során keletkezett károk

c) az ismeretlen földi járművek által okozott rongálási károk.

2. A biztosítási fedezet a jelen kiegészítő biztosítás. 1. a) pontja esetében az emberi személyzettel ellátott légi közlekedésű járművek, egyéb repülő eszközök, azok részei és/vagy rakománya becsapódása vagy lezuhanása által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett közvetlen fizikai károkra terjed ki.

A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza

SZABADBAN TÁROLT VAGYONTÁRGYAK JÉGVERÉS HÓNYOMÁS, ÉS VIHAR

– KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (I24)

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a l biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkat, a jelen kiegészítő biztosításban meghatározottak szerint.

1. Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a jégverés, a hónyomás és a vihar által bekövetkező deformálódás, törés és repedés kár.

2. Jelen kiegészítő biztosítás alapján sem minősül biztosítási eseménynek a rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló károsodás nélküli esztétikai sérülés.

3. Jelen kiegészítő biztosítás alapján sem térülnek meg a vagyontárgy hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben bekövetkező károk.

4. Jelen kiegészítő biztosítással állandó jelleggel szabadtérre telepített és állandó jelleggel szabadtéren működő / üzemelő vagyontárgyak (gépek, technológiák) biztosíthatók, amennyiben a vagyontárgyakra alkalmazandó üzemeltetési szabályok vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget adnak, és a vagyontárgyakat a szabadban történő használatra, üzemeltetésre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott módon telepítették és üzemeltették,

5. A biztosítási szolgáltatás biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés tartalmazza.

6. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól a szabadtéren található vagyontárgyakra vonatkozóan megfogalmazott részletes feltételtűzés.

IRODAI ELEKTRONIKUS ESZKÖZÖK, BERENDEZÉSEK VAGYONBIZTOSÍTÁSA

– KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (IBV)

A biztosító – pótdíj ellenében – megtéríti a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkat, a jelen kiegészítő biztosításban meghatározottak szerint.

1. A biztosító a biztosított részére megtéríti a 2. pont szerinti irodai elektronikus eszközökben, berendezésekben a 3. pontban meghatározott biztosítási események következtében a biztosított kockázatviselési helye(ke)n bekövetkezett károkat.

2. A biztosított vagyontárgyak

A jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosított vagyontárgyak a szerződő fél által meghatározott és a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel feltüntetett, rendeltetésnek megfelelően használt irodai elektronikus eszközök, berendezések, amennyiben a vállalkozások a tevékenységükhöz kapcsolódva alkalmazzák (pl. kereskedelmi, ipari, azaz nem háztartási felhasználás).

3. A biztosítási esemény

A jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyak balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károsodása, melynek oka:

a) leesés, lökés, ütközés, idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás miatt bekövetkezett törés, repedés;

b) villámcsapás miatti túlfeszültség a VIL kiegészítő biztosításban megfogalmazottak szerint.

4. A kockázatviselés helye

A biztosított vagyontárgyakra akkor is vonatkozik a biztosítási fedezet, ha a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen (telephelyen) belüli áthelyezésükre, mozgatásukra kerül sor.

5. Önrészesedés

A töréskárok esetén az önrészesedés a kár 25%-a, de minimum a szerződésben meghatározott összeg. A villámcsapás miatti túlfeszültség esetén az önrészesedésre a VIL kiegészítő biztosításban megfogalmazottak irányadók.

6. Kizárt kockázatok, szolgáltatás - korlátozások

6.1. A biztosítási fedezetből kizárt vagyontárgyak A jelen biztosítás nem nyújt fedezetet:

a) a biztosított vagyontárgyakhoz tartozó alkatrészekre, szerszámokra és anyagokra, amelyek igénybevételüknek megfelelően ismételt vagy időszakos cserére szorulnak speciális funkciójuk vagy összetételük folytán;

b) bármilyen adatra, programra (géppel olvasható információk, pl. adatfájlokban és adatbázisokban tárolt törzs- és tranzakciós adatok, nem sorozatgyártásból származó, standard programadatok – ide értve a másolásvédett programokat is –, felhasználásra kész, testreszabott felhasználói programokra vonatkozó adatok);

c) árukészletre,

d) épületgépészeti, épületfelügyeleti rendszerek eszközeire, berendezéseire.

6.2. A biztosítási fedezetből kizárt károk

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek

a) a villámcsapás miatti túlfeszültség következtében keletkeztek, ha nem érvényesülnek a VIL kiegészítő biztosításban előírtak

b) a biztosított vagyontárgy össze- és szétszerelése alatt vagy által következik be, kivéve amennyiben a szerelés a biztosított kockázatviselési helyen belüli tisztítással, karbantartással, javítással, áthelyezéssel összefüggésben történik.

7. A jelen kiegészítő biztosítás tekintetében az irodai elektronikus eszközök villámcsapás miatti túlfeszültség kára esetén a VIL kiegészítő biztosításban előírtak irányadók, különös tekintettel a kármegelőzési rendelkezésekre.

8.Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól, hogy

- kikerült az 5 éves kort elért vagyontárgyakra vonatkozó kizárás.

- a villámcsapás miatti túlfeszültség feltételei közé bekerültek a VIL záradéki előírások.

A TERMÉNYSZÁRÍTÓK BIZTOSÍTÁSA (ITS)

1. A biztosító – pótdíj megfizetése ellenében – megtéríti azokat a károkat, amelyek a 3. pontban leírtak szerint a terményszárítóban, illetve a terményszárítóban lévő terményben keletkeztek.

2. A különös biztosítási feltételekben megfogalmazott terményszárítókban keletkezett károkra szóló kizárás nem vonatkozik a jelen kiegészítő biztosítással létrejött szerződésekre.

3. Jelen kiegészítő biztosítás a terményszárítók esetében fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben megfogalmazott biztosítási eseményekre.

4. A szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza.

A SZÁLASTAKARMÁNYOK BIZTOSÍTÁSA (ISZ)

1. A biztosító – pótdíj megfizetése ellenében – megtéríti azokat a károkat, amelyek a 3. pontban leírtak szerint következtek be.

2. A különös biztosítási feltételeknek a szálastakarmányokban keletkezett károk kizárása nem vonatkozik a jelen kiegészítő biztosítással létrejött szerződésekre.

3. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződéssel biztosított, és a biztosított telephelyen őrzött szálastakarmány (széna, szalma) készletben keletkezett közvetlen fizikai károkat, amennyiben a kár az alábbi biztosítási események következménye:

- tűz,

- robbanás,

- villámcsapás,

- földmozgás

- földrengés,

- árvíz,

Nem minősül árvíznek: a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes vízügyi hatóságok kár időpontjában érvényes besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területnek minősülő helyen bekövetkező árvíz, valamint a talajvíz és a belvíz.

- légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár.

4. A jelen kiegészítő biztosítás kizárólag a bekerített és állandóan őrzött telephelyen tárolt szálastakarmány készletre nyújt fedezetet.

5. A jelen kiegészítő biztosítás sem nyújt fedezetet

a. a belvízből, felhőszakadásból, viharból eredő károkra,

b. a bekerített és állandóan őrzött telephelyen kívül tárolt szálas takarmány készletben keletkezett károkra,

c. a magában az öngyulladt anyagokban előállt károkra, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz által okozott károkat.

6. A szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza.

ZÁRADÉKI BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

ÁTVITELI ÉS ELOSZTÓ RENDSZEREK KIZÁRÁSA

– ZÁRADÉK (I16)

A jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy bár a biztosítási szerződési feltételek, a tételesen megjelölt záradékok és az esetleges egyéb feltételek változatlanul érvényben vannak,

1. Jelen biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra:

a) átviteli és elosztó hálózatokra, ideértve a vezetékeket, kábeleket;

b) az átviteli és elosztó hálózatoknál szokásos egyéb berendezésekre, ideértve az alállomásokat is;

c) az elektromos energetikai átviteli és elosztó hálózatokra, telefon- vagy távíró jelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatokra, továbbá valamennyi hangfrekvenciás-, illetve vizuális jelek továbbítására szolgáló távközlési hálózatra.

2. A jelen záradékban foglalt kizárás hatálya alá azon föld feletti és földalatti berendezések tartoznak, melyek a biztosított telephelyen levő biztosított hálózati rendszertől 150 méternél távolabb helyezkednek el.

A jelen záradékban nem érintetteket illetően a biztosítási szerződésben rögzítettek az irányadók.

ELŐGONDOSKODÁS

– ZÁRADÉK (J25)

1. A biztosító – pótdíj ellenében – a kockázatviselési helyekre és vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) százalékos arányban rögzített előgondoskodási összeggel – de legfeljebb 10 százalékkal – megnövelve veszi figyelembe.

2. Az előgondoskodási összeg célja, hogy a biztosítási időszak alatti értéknövelő beruházásokból, beszerzésekből esetlegesen adódó alulbiztosítottságot kiküszöbölje.

3. Az előgondoskodási összeg kizárólag a következő vagyoncsoportokra és azok biztosítási részösszegeire vonatkozik:

- épületek és építmények esetén az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra, felújításokra,

- műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések és felszerelések esetén az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre, valamint az újonnan bérelt és kölcsönvett vagyontárgyakra,

- készletek esetén az új beszerzésekre.

4. Az egyes kockázatviselési helyekre meghatározott előgondoskodási biztosítási összegek más kockázatviselési helyekre és vagyoncsoportokra nem csoportosíthatók át.

5. Jelen záradék sem mentesíti a szerződőt a változásbejelentési kötelezettsége alól.

A szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza

A jelen záradékban nem érintetteket illetően a biztosítási szerződésben rögzítettek az irányadók.

GÉPJÁRMŰ KÉSZLETEK TELEPHELYI BIZTOSÍTÁSA – (V111 ZÁRADÉK-I87)

A különös biztosítási feltételek kiegészülnek az alábbiakkal:

Jelen záradék alapján a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés egyéb feltételeinek, kizárásainak, záradékainak

változatlan érvényben hagyása mellett, biztosítható vagyontárgynak minősülnek a forgalmi engedélyhez kötött új és/vagy használt személy- és haszongépjárművek.

Jelen záradék a biztosított telephelyre vonatkozó érvényes vagyonbiztosítási szerződéshez, mint alapbiztosításhoz kapcsolódik, csak azzal együtt érvényes.

1. Fogalom meghatározások Jelen záradék értelmében

Új gépjármű: az a gépjármű, amely sem Magyarországon, sem külföldön forgalomba helyezve nem volt, bemutató járműként, illetve próbajárműként nem használták, valamint a forgalomba helyezés alkalmával a gépjármű biztosítási összege nem kisebb, mint a típusának megfelelő hazai Eurotax katalógus ár 96%-a.

Használt gépjármű: az a gépjármű, amelyet már forgalomba helyeztek, bemutató járműként, illetve próbajárműként használták, valamint a forgalomba helyezés időpontjában a gépjármű biztosítási összege nem éri el a típusának megfelelő hazai Eurotax katalógus ár 96%-át.

2. Biztosítható vagyontárgyak

2.1. Jelen záradék alapján biztosítható vagyontárgyak a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen (telephelyen) belül a 9. pontban meghatározott védelmi előírások mellett tárolt, forgalmi engedélyhez kötött új és/vagy használt személy- és haszongépjárművek széria kivitelű alaptípusa

- beszerelt és rögzített gyári alapfelszereltséggel (extra tartozékok nélkül),

- a gépjármű rendeltetésszerű használatához kötelezően előírt tartozékokkal,

- személy- és vagyonvédelmet szolgáló tartozékokkal (biztonsági övek, biztonsági gyerekülés/ek, és legfeljebb harmincezer forint értékhatárig az igazoltan beépített riasztó- és lopásgátló berendezéssel).

2.2. Nem biztosítható vagyontárgyak A biztosítási fedezet nem terjed ki

- a biztosított gépjárműben elhelyezett

vagyontárgyakra (például poggyász);

- a gépjármű extra (nem a gyári alapfelszereltséghez tartozó) tartozékaira;

- a biztosított gépjárműnek attól elkülönítve tárolt alkatrészére, tartozékára;

- a kár időpontjában 10 évesnél idősebb gépjárművekre.

2.3. A biztosítási fedezet azokra a 2.1. pontban meghatározott gépjárművekre terjed ki, amelyekről a biztosított a telephelyre történő beérkezéskor

állapotfelvételi jegyzőkönyvet vett fel és a jegyzőkönyv:

- tartalmazza a gépjármű azonosításra alkalmas adatait (alvázszám, motorszám, rendszám, márka, típus, évjárat, stb.),

- rögzíti a gépjármű átvételkori látható vagy ismert sérüléseit, hiányosságait illetve esetleges sérülésmentes állapotát; továbbá

- használt és/vagy sérült gépjármű esetén a jegyzőkönyvhöz az átvétel dátumával ellátott fényképfelvételek vannak csatolva, amelyekből a sértetlenség, illetve az esetleges sérülés egyértelműen megállapítható.

E jegyzőkönyv hiányában az adott gépjárműre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

3. A záradéki biztosítási fedezet kockázatviselési terjedelme

3.1. Jelen záradéki megállapodás alapján a kockázatviselés kezdete a biztosítási szerződésben meghatározott időpont, de legkorábban az alapbiztosítás kockázatviselési kezdete.

3.2. Jelen záradék alapján biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben megjelölt telephelyen belül tárolt, a 2.1. pontban meghatározott biztosítható vagyontárgyakra és az ott bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

4. A biztosító kockázatviselése az egyes gépjárművekre

4.1. Az egyes gépjárművek esetében a biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órájától kezdődik amikor

a) az adott gépjármű a telephelyre bekerül és

b) azt a biztosított jegyzőkönyvvel átveszi, de nem korábban, mint amikor jelen záradék alapján a kockázatviselés elkezdődik.

4.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra a gépjárműre, amely a telephely területét bármilyen okból elhagyja.

4.3. Amennyiben a gépjármű a telephelyet csak

00 00

ideiglenesen - maximum. a reggel 8 és délután 16

óra közti időtartamra - hagyja el (próbaút, műszaki vizsgáztatás céljából), a telephelyre történő visszaérkezéstől - a telephely területére való ismételt belépés időpontjától – a biztosító kockázatviselése ismét kiterjed az adott gépjárműre. A telephely ideiglenes elhagyása esetén a visszaérkezéskor új jegyzőkönyvet felvenni nem kell.

Ha azonban a gépjármű a telephely területét a fent említett időtartamot meghaladóan hagyja el, az adott gépjármű beérkezésekor új jegyzőkönyvet kell felvenni és a biztosító a 3.2. pontban leírtak szerint viseli a kockázatot.

4.4. A biztosító kockázatviselése az adott gépjárműre megszűnik, ha a biztosítottnak megszűnik a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke.

5. A biztosítási összeg

A telephelyi gépjármű készlet biztosítási összege a folyó biztosítási időszak alatt várható legmagasabb érték, melyet a gépjárművek értéke alapján kell meghatározni, az alábbiak szerint:

5.1. A gépjármű értéke:

- új gépjármű esetén: a vásárlási számlán feltüntetett ÁFA nélküli vételára,

- használt gépjármű esetén: a forgalmi érték,

- bizományba átvett gépjármű esetén: az átvételi bizonylat szerinti érték, mely azonban nem haladhatja meg az új vagy használt gépjármű fent leírt módon meghatározható értékét.

5.2. A forgalmi érték megállapításának alapjául a biztosított gépjárműnek az ajánlattételkor érvényes belföldi Eurotax katalógusban szereplő eladási árjegyzése (katalógusértéke) szolgál.

5.3. Eladási árjegyzés hiányában a biztosított gépjármű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus(ok) katalógus szerinti használt és új értékének aránya alapján – az új árból kiindulva

– kell a forgalmi értéket meghatározni, figyelembe véve az adott típus eltéréseit. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az értékarányt a német Eurotax katalógusból kell meghatározni.

5.4. A biztosított gépjármű forgalmi értékét a katalógusértéket csökkentő és/vagy növelő tényezők figyelembe vételével kell megállapítani, amely azonban nem haladhatja meg a katalógusérték 115

%-át.

6. Kizárt kockázatok

A biztosítás - az alapbiztosításban rögzített kizárásokon túlmenően - nem fedezi azokat a károkat, amelyek

- a gépjármű tulajdonosának érvényes casco biztosítása vagy más biztosítási szerződés alapján térülnek,

- csalás útján vagy azzal összefüggésben következtek be.

7. A biztosítási díj

7.1. A biztosítási díj számításának alapja – a szerződő felek ellenkező értelmű megállapodásának hiányában - a biztosított gépjárművek biztosítási összege.

7.2. Ez esetben a biztosítás díját a díjszámítási alap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzata adja.

8. Védelmi előírások

A gépjárművek tárolása tekintetében kötelezően betartandók az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai.

9. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai

9.1. Totálkár esetén: a biztosító szolgáltatása a gépjármű káridőponti avult értéke.

Totálkárnak minősül, ha a sérült gépjármű - várható és a jelen záradék alapján térítendő - helyreállítási költsége eléri a káridőponti avult érték 80 %-át.

9.2. Részleges kár esetén:

Részleges kárnak minősül a javítással helyreállítható olyan kár, amely esetében a sérült gépjármű - várható és a jelen záradék alapján térítendő - helyreállítási költsége nem éri el a káridőponti avult érték 80 %-át.

9.3. A káridőponti érték megállapításának alapjául a biztosított gépjárműnek a kár bekövetkezésének napján érvényes lévő belföldi Eurotax katalógusban szereplő eladási árjegyzés (katalógusérték) szolgál. Eladási árjegyzés hiányában a fenti 5.3. pontban leírtakat kell alkalmazni.

A biztosított gépjármű káridőponti értékét a katalógusértéket csökkentő és/vagy növelő tényezők figyelembe vételével kell megállapítani, amely azonban nem haladhatja meg a katalógusérték 115

%-át.

A biztosító a gépjármű helyreállításához indokoltan cserélendő, ill. pótolandó alkatrészek, tartozékok anyagköltségét az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által megadott, káresemény időpontjában érvényes kiskereskedelmi áron, (a sérült alkatrész illetve tartozék elhasználtságától függően) értékemelkedés levonásával téríti meg.

Megtéríti továbbá a sérült elemek cseréje vagy egyengetése miatt indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltségét a szomszédos elemek hozzáfényezésének költsége nélkül.

A biztosító a javítási munkadíjakat a magyarországi átlagos árszinten a javítási műveletek elvégzéséhez indokolt munkaidő-ráfordítás alapján téríti meg.

Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

A biztosító a maradványok (roncs, használt alkatrész stb.) forgalmi értékét a kártérítésből levonja. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.

9.4. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki:

- a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,

- a gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló, forgalomba helyezés előtti vizsgával kapcsolatos költségekre,

- a gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra, (pl. elmaradt haszon, stb.),

- a sérült gépjármű más járművel történő ideiglenes pótlásának költségeire, vagy totálkár esetén a végleges pótlást szolgáló jármű beszerzésével kapcsolatos járulékos költségekre,

- a hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagokra,

- a biztosított gépjármű, alkatrész és tartozék árában, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (javítás, autómentés) díjában foglalt ÁFÁ-ra, amennyiben azt a tulajdonos illetve üzembentartó jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni,

- a devizakülföldi személy tulajdonát képező gépjármű káridőponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részére, amelyek megfizetése alól a biztosított felmentést kapott,

- a külföldről egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási költségére és a beszerzéssel kapcsolatban felmerült egyéb járulékos költségekre.

10. Egyéb rendelkezések

A jelen záradékban nem szabályozott kérdésekben az különös biztosítási feltételeinek rendelkezései az irányadók.

1. SZ. FÜGGELÉK

GÉPJÁRMŰ-KÉSZLETEK TELEPHELYI BIZTOSÍTÁSÁHOZ (V 111 ZÁRADÉK)

Gépjárművek telephelyi jégverés és hónyomás kára

1. Jelen függelék alapján jégverés és hónyomás biztosítási eseménynek minősülnek a szabad téren tárolt saját és idegen tulajdonú gépjárművek jégverés és hónyomás kárai a biztosítási szerződésben megjelölt összeghatárig. A 24 órán belül ismételten bekövetkező jégverés egyetlen biztosítási eseménynek minősül.

2. Jégverés a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csapadék, amely a biztosított vagyontárgyakban törést / repedést / deformálódást eredményez, és ezáltal abban közvetlen fizikai károsodást okoz.

3. Hónyomásnak a szokásos mértékű hóterhelést meghaladó hónyomás minősül, mely a biztosított vagyontárgyban közvetlen fizikai károsodást okoz.

4. A jelen függelékben nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítási feltételeiben, és a Gépjármű készletek biztosítása V 111 záradékban rögzítettek az irányadók.

2. SZ. FÜGGELÉK

GÉPJÁRMŰ-KÉSZLETEK TELEPHELYI BIZTOSÍTÁSÁHOZ (V 111 ZÁRADÉK)

Gépjárművek telephelyi lopás kára

1. Jelen függelék értelmében lopás kár biztosítási eseménynek minősül a biztosított telephelyen belül tárolt és megfelelően bezárt

b) biztosított gépjármű, annak alkatrésze, biztosítható tartozékának ellopása,

c) a biztosított gépjármű önkényes elvétele, illetve

d) az a) és b) pontban meghatározott cselekményekkel összefüggésben a biztosított gépjárműben bekövetkezett közvetlen fizikai kár.

2. Külön kizárások:

- Nem téríti meg a biztosító a lopás kárt, ha az a telephely hivatalos vagy rendkívüli nyitvatartási ideje alatt következett be;

- Nem terjed ki a biztosítás a

„megmagyarázhatatlan eltűnés” eseteire. Megmagyarázhatatlan az eltűnés, ha a biztosított vagyontárgy eltulajdonítása nem bizonyított, illetve az eltűnés körülményei nem rekonstruálhatók.

3. A biztosító mentesülésének különös szabályai A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben a kár a 4. pontban rögzített

védelmi előírások be nem tartása miatt következett be, illetve a biztosított mulasztása a kár bekövetkeztében közrehatott.

1. Védelmi előírások

A telephely védelmére vonatkozóan az alábbi előírások érvényesek:

- A telephely teljes területe legalább 2 m magas kerítéssel körülkerített, a kapu(k) zárására minimum egy MABISZ által minősített biztonsági zár vagy MABISZ által minősített biztonsági lakat szolgál.

- A telephely teljes területe megvilágított.

- A telephelyen a nyitvatartási időn túl élőerős őrzés van, minimum egy fő állandó - szakszolgálat által biztosított - őrszemélyzettel. Az őrszemélyzet vezeték nélküli összeköttetése a szakszolgálattal és/vagy a rendőrséggel (pánikkapcsolós riasztó, rádiótelefon, CB rádió, stb.) biztosított.

- A biztosított gépjárművek indítókulcsait az épületen belül e célra használt, MABISZ minősítésű, megerősített zárható lemezszekrényben tárolják. A lemezszekrényt rögzíteni kell az épület tartószerkezethez, 1000 kp lefeszítő erőnek megfelelően, csal a szekrényen belülről oldható módon. A kulcsok nyitvatartási időben is csak az arra jogosult személyek/ alkalmazottak férhetnek hozzá.

- A megerősített lemezszekrény illetéktelen manipuláció jelzése céljából a telepi riasztórendszerre csatlakozik (testhangjelzéssel, nyitásérzékeléssel). Nyitvatartási időn kívül a testhangjelzés, illetve a nyitásérzékelés azonnali riasztást vált ki, amely csendes riasztással kerül

átjelzésre a kivonuló biztonsági szolgálat központjába.

A biztosított telephelyre, az azon álló épületekre vonatkozóan a biztosító a fentieken túlmenő vagy a fentiektől eltérő előírásokat is alkalmazhat, melyeket a biztosítási szerződés rögzít.

3. SZ. FÜGGELÉK

GÉPJÁRMŰ-KÉSZLETEK TELEPHELYI BIZTOSÍTÁSÁHOZ (V 111 ZÁRADÉK)

Gépjárművek telephelyi töréskára

1. Jelen függelék értelmében törés kár biztosítási eseménynek minősül a biztosított telephelyen belül a biztosított gépjárműben, alkatrészeiben, biztosítható tartozékaiban bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett közvetlen fizikai károsodás (sérülés). A biztosító nem téríti meg a nem baleseti jellegű töréskárt, amely pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővíz megfagyása folytán stb. következett be.

2. Különös kizárások:

Jelen függelék alapján nem téríti meg a biztosító

- a töréskárral összefüggésben bekövetkezett olyan tűz- és robbanáskárt, amely a hatósági engedély nélkül átalakított gépjárműben ezen átalakítással összefüggésben következett be,

- azt a töréskárt, amely a telephelyi mozgatás során úgy keletkezett, hogy a gépjárművet nem a biztosított vagy alkalmazottja vezette,

- jégverés és hónyomás károkat,

- vandalizmus miatt keletkezett károkat.

3. A biztosító mentesülésének különös szabályai

A jelen függelék alkalmazása szempontjából súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha:

- a gépjárművet a szerződő fél, biztosított vagy alkalmazottja érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vezette,

- a gépjárművet túlterhelték vagy üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték,

- a kár – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be.

4. SZ. FÜGGELÉK

GÉPJÁRMŰ-KÉSZLETEK TELEPHELYI BIZTOSÍTÁSÁHOZ (V 111 ZÁRADÉK)

Vagyonvédelmi előírások és a biztosító mentesülésének szabályai gépjárművek telephelyi rablás kára esetén

Jelen függelék a gépjárműkészlet-telephelyekre kötött Betöréses lopás- és rablás biztosításra vonatkozik.

1. Védelmi előírások

A biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a gépjárművek telephelyi rablás kárait, ha a káresemény időpontjában az alábbi vagyonvédelmi előírások teljesültek:

- A telephely teljes területe legalább 2 m magas kerítéssel körülkerített), a kapu(k) zárására minimum egy minősített biztonsági zár vagy minősített biztonsági lakat szolgál.

- A telephely teljes területe megvilágított.

- A biztosított gépjárművek indítókulcsait az épületen belül e célra használt MABISZ minősítésű megerősített zárható lemezszekrényben tárolják. A kulcsok hozzáférhetősége nyitvatartási időben is csak az illetékes személyek - alkalmazottak - számára biztosított.

- A megerősített lemezszekrény illetéktelen manipuláció jelzése céljából a telepi riasztórendszerre csatlakozik (testhangjelzéssel, nyitásérzékeléssel).

2. A biztosító mentesülésének különös szabályai

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított az 1. pontban rögzített védelmi előírásokat nem tartotta be, és az a kár bekövetkeztében közrehatott.

A biztosított telephelyre, az azon álló épületekre vonatkozóan a biztosító a fentiektől eltérő előírásokat is alkalmazhat, melyeket a biztosítási szerződés tartalmaz.

Jelen függelék alkalmazása szempontjából nem minősül mentesülési oknak a gépjárművezetői engedély nélküli vezetés, ha a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, de azt az esemény után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meghosszabbították. Indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás, stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszüntetésétől kell számítani.

Allianz Hungária Zrt.

Document Metadata

Table of Contents

VÁLLALKOZÁSOK TŰZ- ÉS ELEMI KÁRBIZTOSÍTÁSA

Document Metadata