A biztosító szolgáltatásának különös szabályai mintaszakaszok

A biztosító szolgáltatásának különös szabályai. A biztosító szolgáltatására vonatkozóan az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel:
A biztosító szolgáltatásának különös szabályai. A jelen kiegészítő felújítás-biztosítás alapján a biztosító a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén az alábbiakban meghatározott biztosí- tási szolgáltatást teljesíti magyar forintban.
A biztosító szolgáltatásának különös szabályai. 8.1. A biztosító szolgáltatása épületkárok esetén (I. a) vagyoncsoport) 8.1.1. A biztosított vagyontárgyak – teljes (totál)kára esetén a káridőponti új értéket, – részleges kára esetén a helyreállítás költségét, a vagyontárgy káridőponti új értékéig téríti meg a bizto- sító. 8.1.2. A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg a kár időpontjában 50%-nál nagyobb mértékben elhasználó- dott, a biztosítás megkötésének időpontjában már meg- lévő épületek, építmények kárait. 8.2. A befejező munkák vagyontárgyainak kárait (I. b) vagyoncsoport) – teljes (totál)kár esetén káridőponti új értéken, – részleges kár esetén a helyreállítás költségét, a vagyon- tárgy káridőponti új értékéig téríti meg a biztosító. 8.3. A biztosító a II. kockázati osztályba tartozó vagyontár- gyak (a munkavégzés eszközei) – teljes (totál)kára esetén káridőponti avult értéken téríti meg a keletkezett kárt, – részleges kára esetén a helyreállítás költségét téríti meg – az értékemelkedés levonásával – a vagyontárgy kár- időponti avult értékéig. 8.3.1. A vagyontárgyak avult értékének meg-határozásá- hoz az 1. sz. melléklet nyújt segítséget. 8.4. A biztosító az általános forgalmi adó nélküli átlagos költséget téríti meg az Általános biztosítási feltételek 12.18. pontjában foglalt eltérésekkel.
A biztosító szolgáltatásának különös szabályai. 6.1 A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés). A biztosító – épület(ek), melléképület(ek), tároló(k), valamint a háztartási vagyonrész esetén – nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre.
A biztosító szolgáltatásának különös szabályai. A biztosító a gumiabroncsokban keletkezett károkat a káridőponti műszaki avult értéken téríti meg.
A biztosító szolgáltatásának különös szabályai. 6.1. A biztosítási esemény bejelentésére és a biztosító teljesítésére az általános feltételekben foglaltak az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel: 6.1.1. A biztosító szolgáltatásának felső határa a kár- esemény időpontjában megvalósuló védelmi szintnek és a kockázati vagyoncsoportnak megfelelő kártérítési limit, amely legfeljebb a vagyoncsoport biztosítási összege. A 11.5. pont kockázati vagyoncsoportonként tartal- mazza az egyes védelmi szintekre vonatkozó kártérí- tési limiteket. 6.1.2. A biztosító a 2.3. pont szerint megtéríti a betö- réses lopás és rablás, vagy ezek kísérlete során a bizto- sított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületek- ben rongálással okozott károkat, legfeljebb a biztosít- ható költségek biztosítási összegének mértékéig.
A biztosító szolgáltatásának különös szabályai. 9.1. Totálkár esetén: a biztosító szolgáltatása a gépjármű káridőponti avult értéke. Totálkárnak minősül, ha a sérült gépjármű - várható és a jelen záradék alapján térítendő - helyreállítási költsége eléri a káridőponti avult érték 80 %-át. 9.2. Részleges kár esetén: Részleges kárnak minősül a javítással helyreállítható olyan kár, amely esetében a sérült gépjármű - várható és a jelen záradék alapján térítendő - helyreállítási költsége nem éri el a káridőponti avult érték 80 %-át. 9.3. A káridőponti érték megállapításának alapjául a biztosított gépjárműnek a kár bekövetkezésének napján érvényes lévő belföldi Eurotax katalógusban szereplő eladási árjegyzés (katalógusérték) szolgál. Eladási árjegyzés hiányában a fenti 5.3. pontban leírtakat kell alkalmazni. A biztosított gépjármű káridőponti értékét a katalógusértéket csökkentő és/vagy növelő tényezők figyelembe vételével kell megállapítani, amely azonban nem haladhatja meg a katalógusérték 115 %-át. A biztosító a gépjármű helyreállításához indokoltan cserélendő, ill. pótolandó alkatrészek, tartozékok anyagköltségét az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által megadott, káresemény időpontjában érvényes kiskereskedelmi áron, (a sérült alkatrész illetve tartozék elhasználtságától függően) értékemelkedés levonásával téríti meg. Megtéríti továbbá a sérült elemek cseréje vagy egyengetése miatt indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltségét a szomszédos elemek hozzáfényezésének költsége nélkül. A biztosító a javítási munkadíjakat a magyarországi átlagos árszinten a javítási műveletek elvégzéséhez indokolt munkaidő-ráfordítás alapján téríti meg. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli. A biztosító a maradványok (roncs, használt alkatrész stb.) forgalmi értékét a kártérítésből levonja. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
A biztosító szolgáltatásának különös szabályai. 4.1. A biztosítási esemény bejelentésére és a biztosító tel- jesítésére a Vagyonbiztosítások- általános biztosítási fel- tételek 10. és 11. pontjaiban foglaltak az irányadók. 4.2. A szolgáltatási összeg esedékességére a Vagyonbizto- sítások-általános biztosítási feltételek 11. 20. pontjában foglaltak vonatkoznak.
A biztosító szolgáltatásának különös szabályai. 5.1. A biztosítási esemény bejelentése a biztosított kötelessége. 5.2. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki. 5.3. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képvisele-téről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, s a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik. 5.4. A felelősségbiztosítás alapján támasztott igényeket a biztosító olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben a biztosított az általa okozott kárért a magyar jog szerint helytállni tartozik, de legfeljebb a biztosítási összeg erejéig. 5.5. A biztosító nem téríti meg – a károsult elmaradt rendszeres jövedelmének kivételével – a károsult elmaradt hasznait, gazdasági veszteségeit és az egyéb olyan következményi károkat, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek. 5.6. A járadék tőkésítésére vonatkozó szabályok Ha a biztosító járadékfizetésre köteles, akkor a járadékszolgáltatás jogosultja és a biztosító megállapodhatnak, hogy a biztosító járadékfolyósítás helyett egyösszegű kártérítést nyújt a biztosítási összeg erejéig. A biztosító a járadék tőkeértékét az 1990. évi halandósági tábla alapján 3,5% technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg.
A biztosító szolgáltatásának különös szabályai. 8.1. A biztosító a tényleges kártalanítási időszak alatti üzem- szüneti veszteséget és költségeket téríti meg az alábbiak szerint: 8.1.1. üzemszüneti veszteség címén a tényleges kártalaní- tási időszakra eső bruttó nyereségkiesést, legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott maximális kár- talanítási időszakra, és a biztosítási összeg erejéig. 8.1.2. az üzemszüneti kárral kapcsolatos könyvvizsgálói költségek biztosítása esetén a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő) meghatározott összeg erejéig. A könyvvizsgáló költségeit számlával kell igazolni. 8.2. Kár bekövetkezésekor a biztosító vizsgálja a meg- adott biztosítási összeg helyességét. 8.3. Ha a biztosítás nem elszámolásos rendszerű, és a biztosítási összeg 10%-ot meghaladó mértékben alacso- nyabb, mint a ténylegesen felmerült bruttó nyereség- csökkenés, a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges bruttó nyereségcsökkenés a biz- tosítási összeghez aránylik. 8.4. Elszámolásos biztosítás esetén, ha a biztosítási összeg 25%-ot meghaladó mértékben alacsonyabb, mint a tény- leges bruttó nyereségkiesés, a biztosítás elszámolásos formája megszűnik, és a biztosító a kárt a 8.3. pontban írottak szerint arányosan téríti meg. 8.5. Az állandó költségeket csak akkor téríti meg a bizto- sító, ha ezen ráfordítások gazdaságilag megalapozottak, és ha ezeket a biztosított az üzemszüneti kár bekövetke- zése nélkül kigazdálkodta volna. 8.6. Az alkalmazotti bér címén megállapításra kerülő kár- térítési összeg kiszámításának alapja a bérköltség, a sze- mélyi jellegű kifizetések, valamint a bérjárulékok szám- fejtésére szolgáló bizonylat, illetve a járulék ténylegesen teljesített befizetését igazoló bizonylat. A biztosító csak a káresemény bekövetkezte előtt már alkalmazásban lévő munkavállalók részére kifizetett munkabért téríti meg. 8.7. A befizetendő ügyleti kamatok kártérítési összegének megállapítási alapja a hitelező igazolása, amely tartal- mazza a hitelösszeget és a kamatot. 8.8. A jogszabályokon, valamint a fel nem mondható szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek megtéríté- sének alapja a kifizetési és befizetési bizonylatok. 8.9. A biztosító megtéríti az üzemszünettel közvetlenül érintett, de nem károsodott tárgyi eszközök tényleges kártalanítási időszakra számított – és a jogszabályok sze- rint az üzemszünet miatt nem elszámolható – értékcsök- kenési leírásait. 8.10. A biztosított nem igényelhet többletkártérítést, illet- ve hosszabb időre történő térítést azon a címen,...