Fhb Lízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság

"Bankszámla" jelenti a Lízingbevevő által – a lízingszerződés megkötése előfeltételeként - a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátásának és elszámolásának lebonyolítása céljából az FHB Bank Zrt-nél (továbbiakban: FHB) a finanszírozás devizanemében nyitott bankszámlát(fizetési számlát).

"Banktitok" - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - minden olyan, a Lízingbevevőről a Lízingbeadó rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely a Lízingbevevő személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Lízingbeadó által nyilvántartott tartozásokra, továbbá a Lízingbeadóval kötött szerződéseire vonatkozik.

"BUBOR" (Budapest Interbank Offer Rate) jelenti a forint finanszírozáshoz kapcsolódóan azt az éves kamatlábat (kerekítve a legközelebbi két tizedesjegyre), amely a Reuters monitor azon oldalán jelenik meg, amely a Budapesti Bankközi Pénzpiacon a Magyar Nemzeti Bank által közzétett BUBOR kamatlábat tünteti fel ("BUBOR oldal"). A Magyar Nemzeti Bank által közzétett BUBOR kamatláb azon kamatlábak számtani közepe (két tizedes pontosságig kerekítve), amelyet a releváns BUBOR-t fixáló bankok a Budapesti Bankközi Pénzpiacon az adott időszakra jegyeznek, feltéve, hogy legalább négy fixáló bank közöl ilyen kihelyezési kamatlábat.

„Devizában nyújtott lízing vagy deviza lízing”: minden olyan lízing, melynél a lízingszerződésben az ügylet és a finanszírozás pénznemeként a magyar forinttól (HUF) eltérő pénznem kerül feltüntetésre.

"Xxxxx vagy Szállító" jelenti azt a személyt, akinek a Lízingtárgy a tulajdonát képezi és akinek a lízingtárgyon vagyoni értékű joga áll fenn, és aki a Lízingtárgyat a Lízingbeadó részére az Adásvételi Szerződés keretében értékesíti (visszlízing esetén az Eladó és a Lízingbe vevő személye ugyanaz).

„Előtörlesztés”: a lízingszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő (lejárat) előtt történő teljes vagy részleges teljesítése.

"Előtörlesztési Díj" jelenti részleges vagy teljes előtörlesztés esetén a Lízingbe vevő által a Lízingbe adó részére fizetendő díjat.

"Előtörlesztés Értéknapja" az a banki nap, amelyen a Lízingbe vevő számlájáról az előtörlesztésre szánt összeg a Lízingbe adó javára beszedésre kerül, vagy amelyen bármely egyéb módon a lízingszerződés szerinti tartozás a lejárat előtt részben vagy egészben ténylegesen megfizetésre kerül Lízingbe adó javára.

"Esetleges Felmondási Esemény" jelent bármely olyan eseményt, amely az idő múlásával, értesítéssel, a Lízingszerződés alapján történő döntés meghozatalával vagy ezek együttes alkalmazásával Felmondási Eseménnyé válhat.

"Értékbecslés" (Inspekció) jelenti a Lízingbeadó számára elfogadható szakértő által a Lízingtárgy és esetlegesen az egyéb kiegészítő fedezeti ingó(k) vagy ingatlan(ok) tekintetében végzett aktuális piaci értéket, illetve pótfedezetként bevont ingatlanok esetében az un. hitelbiztosítéki értéket megjelölő értékbecslést.

"EUR" vagy "euró" az Európai Monetáris Unió hivatalos fizetőeszközét jelenti.

"EURIBOR" (Euro Interbank Offer Rate) az euró finanszírozáshoz kapcsolódóan minden Kamatperiódusra, illetve kamatozó időszakra nézve azt az éves százalékban kifejezett kamatlábat (kerekítve a legközelebbi kettő tizedesjegyre) jelenti, amelyet az adott kamatperiódus kezdő napját megelőző második banki napon, az EUR / euró devizanemben aktív kamatjegyző bankok ajánlataiból számítva tesznek közzé Közép-Európai Idő szerint 11:00 (tizenegy) óra és 13:00 (tizenhárom) óra között a Reuters terminál „EURIBOR” oldalán.

"Felmondási Esemény" jelenti a Lízingszerződés X.1. pontjában és az Üzletszabályzat VII. 4.2 pontjában, illetve a Lízingszerződés és az Üzletszabályzat egyéb részeiben, illetve a Ptk-ban ekként meghatározott események bármelyikét és mindegyikét.

"FHB Csoport" jelenti az FHB Jelzálogbank Nyrt., az FHB Bank Zrt., az FHB Ingatlan Zrt., az FHB Életjáradék Zrt. társaságokat és a Lízingbe adót.

„Finanszírozási összeg” a Lízingbe adó által nyújtott finanszírozás teljes bruttó összege, azaz a lízingösszeg ill. a kezdő díj különbözete.

„Finanszírozás devizaneme”: HUF vagy Euro, amely egy adott ügyletre nézve egységes, ez azt jelenti, hogy mind a folyósítás, mind a törlesztés is csak ugyanabban a devizában történhet, átváltásra nem kerülhet sor.

„Fogyasztó” az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki a lízingügylet tekintetében Lízingbevevő nem-, hanem csak harmadik személy biztosítéknyújtó (különösen zálogkötelezett vagy kezes) lehet.

"Folyósítás vagy rendelkezésre bocsátás napja" jelenti egy finanszírozási összeg tekintetében, a jelen Üzletszabályzat, a Lízingszerződés és az adásvételi szerződés szerinti, legkorábban az előfeltételi dokumentumok hiánytalan átadását követő legalább ötödik banki napot, amelyen az adott finanszírozási összeg a Lízingszerződés (és az adásvételi szerződés) rendelkezései szerint rendelkezésre bocsátásra kerül a Lízingbe vevő részére (ill. az adásvételi szerződés alapján közvetlenül az eladó vagy más jogosult részére). Jelen üzletszabályzat, valamint a lízingszerződés és annak valamennyi melléklete vonatkozásában a „folyósítás” és a „rendelkezésre bocsátás” kifejezések azonos jelentéssel bírnak.

"Ft" vagy „HUF” vagy "forint" a Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszközét jelenti.

„Futamidő” a lízing futamideje – eltérő megállapodás hiányában – a lízingszerződésben meghatározott időtartam, ami a rendelkezésre bocsátás napjától a lízingszerződés szerinti végső lejárat napjáig tart.

"Harmadik személy biztosítéknyújtó" az a cselekvőképes, 18. életévét betöltött természetes személy, illetve Magyarországon bejegyzett jogi személy vagy más szervezet, aki a Lízingbe vevőnek a Lízingszerződésből eredő kötelezettségei biztosítékául a Lízingtárgytól eltérő ingóságra vagy ingatlanra (mint pótfedezetre vagy egyéb biztosítékra), mint zálogtárgyra a Lízingbe adó javára Zálogjogot alapít és/vagy a tartozás megfizetéséért készfizető kezességet vállal.

„Hitelbiztosítéki érték” valamely pótfedezetként felajánlott ingatlannak az óvatos becslés alapján meghatározott értéke. A hitelbiztosítéki érték megállapítása során a pénzügyi intézmény által nyújtott finanszírozás hosszú lejáratából származó sajátos kockázatokat, valamint az ingatlannak csak azon tulajdonságait és hozamait veszik figyelembe, amelyek várhatóan a jövőben annak bármely tulajdonosát megilletik.

"Kamat" az Üzletszabályzat, valamint a Lízingszerződés szerinti Kamatláb alapulvételével számított, a finanszírozási összeg százalékában, éves szinten meghatározott, a Lízingbe vevő által igénybe vett és még vissza nem fizetett finanszírozási összeg után a rendelkezésre bocsátás napjától fizetendő pénzösszeget jelenti, amelynek első Kamatperiódusra érvényes éves százalékos mértéke a Lízingszerződés megkötésekor kerül megállapításra.

„Kamatfelár” a Lízingbe adó által – elsősorban a Lízingbe vevő kockázata, vagy egyéb szempontok alapján – saját hatáskörében meghatározott, éves százalékban kifejezett mérték, mely a referencia kamattal (báziskamat) együttesen alkotja a kamatlábat és a Lízingbe vevő által fizetendő kamatot.

"Kamatláb" jelenti az irányadó báziskamat (a finanszírozás devizanemétől függően hat havi BUBOR vagy hat havi EURIBOR) és a Lízingszerződésben meghatározott kamatfelár együttes mértékét.

"Kamatperiódus" a lízing kamatára vonatkozó azon 6 (hat) hónapos (kivéve az első kamatperiódust) időszak, amely időszak alatt a megállapított kamatláb feltétlen módon állandó. Az első kamatperiódus kezdő időpontja minden esetben a Folyósítás napja (több részletben történő folyósítás esetén a lízing első részletének folyósítása). További kamatperiódusok kezdő időpontja a periódusok leteltét követő – a törlesztési esedékességgel egybeeső – fordulónap.

Egy finanszírozási összeg vonatkozásában az első Kamatperiódus azt az időtartamot jelenti, amely az adott finanszírozási összeg folyósítása napján kezdődik és a Kezdőnapot követő 6. (hatodik) Törlesztési napot megelőző napon végződik, minden további Kamatperiódus esetén pedig azt a 6 (hat) hónapos időtartamot jelenti, amely a

6. (hatodik) Törlesztési Napon kezdődik, és a következő 6. (hatodik) Törlesztési napot megelőző napon ér véget stb.

„Kamatperiódus fordulónapja” a kamatperiódusnak megfelelő időtartam elteltét követő naptári nap.

„Kezdőnap” a finanszírozási összeg - több részletben történő folyósítás esetén a lízing első részletének – folyósítását követő első Törlesztési vagy Esedékességi nap, amely naptól, mint induló naptól kezdődik a finanszírozási összeg törlesztőrészleteinek és törlesztési ütemezésének meghatározása. E nap egyben az első ügyleti év kezdőnapja is. A Kezdőnapon a Lízingbevevőt törlesztési kötelezettség nem terheli. Amennyiben a folyósítás esedékességi napon (tárgyhó 15. napja) történik, akkor a Kezdőnap megegyezik a folyósítás napjával.

"Késedelmi Kamat" az esedékességkor meg nem fizetett lízingdíjak és bármely egyéb fizetési kötelezettségek (járulékok, díjak, költségek) után a Lízingbe vevő által a kikötött kamat és azon felül az esedékességtől fizetendő

további, jogszabályban, illetve a Lízingbe adó Kondíciós Listájában és/vagy a Lízingszerződésben meghatározott kamat.

"Kezdő díj" jelenti a Lízingszerződésben ekként meghatározott összeget, a lízingtárgy (amennyiben áfát is tartalmaz, úgy bruttó) vételárának és a finanszírozási összegnek a különbözetét, amelyet a Lízingbevevő köteles a Lízingszerződésben foglaltak szerint megfizetni Lízingbe adó részére legkésőbb a Lízingszerződés megkötésétől számított 5 napon belül. A kezdő díj összege forintban kerül meghatározásra, kivéve, amennyiben a lízingtárgy vételára euróban meghatározott, valamint a finanszírozási összeg és a fizetés pénzneme is euro. Amennyiben a vételár forintban meghatározott, a finanszírozási összeg pénzneme euro, azonban a folyósításra és fizetésre forintban kerül sor, úgy a kezdő díj a forint bruttó vételár és a lízingszerződésben meghatározott forint folyósítási limit különbözetével egyezik meg.

„Készfizető kezes” az a cselekvőképes, 18. életévét betöltött természetes személy, illetve Magyarországon bejegyzett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Lízingbe vevő lízingszerződés szerinti tartozásának megfizetéséért a Lízingbe adóval szemben készfizető kezességet vállal, és aki a Lízingbe vevővel egyetemlegesen, a teljes vagyonával felel a lízingszerződésben vállalt kötelezettségekért.

"Kintlévőség (lízing tőketartozás)" jelenti adott Lízingbevevő vonatkozásában a Lízingszerződés szerint nyújtott finanszírozási összegből mindenkor kintlévő teljes tőkeösszeget, ideértve az esetlegesen lejárt nettó tőkeösszegeket is (a finanszírozás tőkeösszege csökkentve a teljesített tőketörlesztésekkel), amely együttes összeg után a Lízingbe vevő a Kamatláb alapján számított Kamatot köteles fizetni.

"Kondíciós Lista" jelenti a Lízingbeadó azon hirdetményét, amelyben a Lízingbeadó az általa alkalmazandó díjak és költségek, valamint egyéb adminisztratív összegek mértékét a lízingügyletekkel kapcsolatban feltünteti. A Kondíciós Lista a jelen Üzletszabályzat elválaszthatatlan részét képezi.

"Lízingbe adó" az FHB Lízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye:1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.; központi ügyintézés helye:1132 Xxxxxxxx, Xxxx x. 20.; cégjegyzék száma: 00-00-000000, nyilvántartó bíróság: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság).

"Lízingbe vevő" Minden olyan fogyasztónak nem minősülő természetes személy (mezőgazdasági őstermelő – továbbiakban őstermelő -, egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó), gazdasági társaság, egyéb jogi személy vagy más szervezet, aki Magyarországon bejegyzett,, illetve Magyarországon működő egyéb jogalany, és aki a Lízingbeadóval Lízingszerződést köt.

"Lízingdíj" jelenti a finanszírozási összeg tőkerészleteiből, valamint a Lízing kamatából álló azon összeget, melyet a Lízingbe vevő a Lízingszerződésben és jelen Üzletszabályzatban megjelölt esedékességi dátumok szerint havonta köteles megfizetni Lízingbe adó részére.

"Lízingösszeg" a Finanszírozási összeg és a Kezdő díj együttes összege.

"Lízingszerződés" a Lízingbevevő és a Lízingbeadó között létrejött szerződés, amely alapján a Lízingbeadó a finanszírozási összeg felhasználásával megszerzi a Lízingtárgy tulajdonjogát abból a célból, hogy azt a Lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a Lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra, és a finanszírozási összeg teljes megfizetésével a Lízingbevevő a Lízingtárgyon tulajdonjogot szerez. A jelen Üzletszabályzat a Lízingszerződés részét képezi, azzal érvényes és képez egy szerződést, illetve Lízingszerződés alatt az Üzletszabályzat rendelkezéseit is érteni kell.

"Lízingtárgy vagy Termelőeszköz" jelenti az adott Lízingszerződés alapján a finanszírozási összeg felhasználásával a Lízingbeadó által az Eladótól megvásárlásra kerülő (a Lízingszerződésben, az Adásvételi szerződésben vagy azok mellékletében szereplő specifikációban meghatározott) gépet, munkagépet vagy egyéb termelő berendezést és azok alkatrészeinek, tartozékainak teljes összességét.

„Műszaki dokumentácó vagy specifikáció” jelenti a Lízingtárgy fizkai jellemzőire, műszaki adataira, össze- vagy szétszerelésére, üzembehelyezésére, rendeltetésszerű üzemeltetésére, működtetésére, állagának megóvására, karbantartására, javítására stb… a gyártó, bármely forgalmazó vagy szakszervíz (márkaszervíz) által e célból készített vagy rendelkezésre bocsátott iratok, elektronikus adathordozók vagy más leírás, dokumentáció összességét.

„Pótfedezet vagy Egyéb Biztosíték” A lízingügylet tárgyától eltérő, másik ingó vagy ingatlan vagyontárgy, amelyen jelzálogjog kerül alapításra, a lízingügylethez kapcsolódóan, az ügylet jövőbeni megtérülésének biztosítására.

„Nyilvántartás vagy Hatósági Nyilvántartás” Jelenti a lízingtárgy vagy zálogtárgy hatósági lajstromozására szolgáló, állami szerv által (jogszabály alapján) vezetett központosított nyilvántartást, amely a lízingtárgy vagy zálogtárgy státuszát (elsősorban tulajdoni állását), azon fennálló egyéb jogokat és terheket (pl. zálogjog kezesség stb…), illetve a közúti közlekedésben való részvételére való jogosultságát és/vagy az adott eszközre jellemzően a gazdasági életben az egyedi megkülönböztetésre alkalmas módon történő beazonosíthatóságát közhitelesen tanúsítja. Különösen: Ingatlan esetében az un. „ingatlan-nyilvántartás”, a közúti forgalomban részt vevő gépjárművek esetén un. „gépjárműnyilvántartás”, illetve egyéb speciláis nyilvántartásban nem lajstromozott ingó dolgokon alapított „jelzálogjog”, „lízingbeadás ténye” és egyéb biztosítékok nyilvántartására szolgáló un.

„hitelbiztosítéki-nyilvántartást.

„Referencia kamat(láb)” azon, bárki által megismerhető, a Lízingbe adótól független piaci szereplő(k) által jegyzett és közzétett, a finanszírozás devizanemének megfelelő irányadó kamat (mint báziskamat), amely piaci hatások függvényében változó. A Referencia Kamat (báziskamat) a Kamatfelárral együtt képezi a Kamatlábat azaz a Lízingbe vevő által fizetendő kamat mértékét. Jelen üzletszabályzat, valamint a lízingszerződés és annak valamennyi melléklete vonatkozásában a referencia kamat és a báziskamat kifejezések azonos jelentéssel bírnak.

"Refinanszírozó Bank" jelenti a Lízingbeadó által nyújtott Lízing termék finanszírozásához pénzügyi forrást (refinanszírozást) biztosító, vele szerződéses jogviszonyban álló hitelintézetet, vagy hitelintézeteket.

"Rendelkezésre Tartási Időszak" azt az időtartamot jelenti, amelyik a Lízingszerződés aláírását követő napon kezdődik és az azt követő kilencvenedik napon ér véget.

"Szerződés Megszűnésének Napja" az az időpont, amelyen a Lízingszerződés alapján fennálló valamennyi fizetési kötelezettségét a Lízingbevevő Lízingbeadónak teljes mértékben visszafizeti, illetve amely napon a Lízingszerződés annak teljesítése nélkül az arra jogosult személy vagy személyek által megszüntetésre kerül vagy megszűnik.

"Szerződéskötési Díj" jelenti a lízingszerződés megkötését követő 5 napon belül, a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátása előtt, vagy – kizárólag visszlízing esetén - a rendelkezésre bocsátással egyidejűleg a finanszírozási összeg terhére a Lízingbe vevő által a lízingügylet megszervezésének és a lízingszerződés megkötésének ellenértékéül a Xxxxxxxx adó részére fizetendő egyszeri díjat.

"Törlesztési vagy Esedékességi Nap" jelenti minden Lízingdíj tekintetében a folyósítás naptári hónapjának 15. (tizenötödik) sorszámú napját, illetve amennyiben a finanszírozási összeg folyósítására egy adott naptári hónap

15. (tizenötödik) sorszámú napját követően kerül sor, akkor a folyósítás naptári hónapját követő naptári hónap

15. (tizenötödik) sorszámú napját jelenti. Továbbá ezt követően jelenti minden további naptári hónap 15. (tizenötödik) sorszámú napját. Amennyiben a 15. (tizenötödik) sorszámú nap nem banki munkanap (munkaszüneti vagy bankszünnap), akkor a teljesítés minden esetben az ezt követő első banki munkanapon esedékes.

„Törlesztő részlet” a Lízingbe vevő által a Lízingbe adó részére havi rendszerességgel teljesítendő fizetési kötelezettség összege, ideértve elsődlegesen a havi Lízingdíjat, valamint ezen felül minden olyan költséget, terhet, díjat (ideérte az áthárított költségeket is), ami a futamidő alatt felmerül és a Lízingbe vevő által fizetendő.

„Ügyleti év” a kezdőnaptól – illetve további ügyleti év esetén a kezdőnappal megegyező naptári naptól – számított egész év, ahol az egész év 365 nap, szökőév esetén 366 nap.

Üzembentartási, Üzemeltetési vagy Hatósági Dokumentáció jelenti a Lízingtárgy rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére, üzembe helyezésére, üzemben tartására és működtetésére vonatkozó hatósági engedélyek- és ezeket tanúsító hatóságok által kiállított okiratok összességét. (pl. törzskönyv, forgalmi engedély, szakhatósági engedély stb…)

"Vételár" jelenti a Lízingtárgy tulajdonjogának megszerzése érdekében az Eladónak fizetendő, az Adásvételi Szerződésben a Lízingtárgy ellenértékeként meghatározásra kerülő (bruttó) összeget.

„Vételi Jog” jelenti a Lízingbevevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó tulajdonában álló, a Lízingtárgytól eltérő Termelőeszközre vagy Ingatlanra vonatkozó, a Lízingbeadó javára alapított vételi (opciós) jogot.

„Visszlízing” jelenti azt a pénzügyi lízinget, melyben az Eladó és a Lízingbe vevő személye megegyezik.

"Zálogjog" jelenti a Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó tulajdonában álló zálogtárgyra, mint „geyéb biztosítékra” a Lízingbe adó javára alapított zálogjogot.

"Zálogjogosult" jelenti a Zálogjog jogosultját, a zálogszerződés megkötésekor a Lízingbe adót, azt követően pedig az átruházás(ok) jogosultját.

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2.1 A jelen Üzletszabályzatban vagy a Lízingszerződésben bármely hivatkozás előfordulásakor, kivéve, ha a jelen Üzletszabályzat vagy a Lízingszerződés másképp rendelkezik:

(a) az ”Üzletszabályzatra”, vagy más ”megállapodásra”, illetve ”dokumentumra” történő utalás magában foglalja az Üzletszabályzatnak, illetve mellékleteinek, valamint a hivatkozott megállapodásnak, vagy az egyéb dokumentumoknak az időről-időre felmerülő módosításait, változtatásait illetve azokat a dokumentumokat, amelyek ezek helyébe lépnek;

(b) a ”fejezetekre”, ”alcímekre”, ”pontokra”, ”bekezdésekre” és ”mellékletekre” történő hivatkozás a jelen Üzletszabályzat fejezeteire, alcímeire, pontjaira, bekezdéseire és mellékleteire történő hivatkozást jelenti;

(c) "törvényre", ”rendeletre” vagy ”jogszabályra” történő hivatkozás magában foglalja azok módosítását, megváltoztatását, a helyükbe lépő új jogszabályokat is, feltéve, hogy azok a hatályba lépésük előtti jogviszonyokra a Felek külön megállapodása nélkül is alkalmazandók;

(d) "személyre" történő hivatkozás elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013- évi V. törvény („Ptk.”)

„Ember mint jogalany” és a „Jogi Személy”című része, fejezete szerint értelmezendő, de ideértendő egyéb jogalany is;

(e) "adóra" történő hivatkozás magában foglal mindenfajta jelenlegi vagy jövőbeni adót, illetve díjat, vámot, levonást vagy más hasonló jellegű kötelezettséget, amely Magyarországon vagy bárhol fizetendő, illetve bármilyen hatóság kiszab (korlátozás nélkül beleértve bármely fizetési kötelezettség elmulasztásából eredően fizetendő valamennyi bírságot, pótlékot vagy kamatot);

(f) "banki napra" történő hivatkozás minden olyan Napot jelent, amikor a hitelintézetek Budapesten, Zürichben, Londonban és Frankfurtban, valamint New Yorkban rendes üzletmenet céljából nyitva tartanak;

(g) "teherre" történő hivatkozás jelenti a zálogjogot, kézizálogot, engedményezést, biztosítéki jogot, letétet, óvadékot vagy egyéb olyan terhet, amely bármely személy kötelezettségét biztosítja vagy bármely hitelezőnek kielégítési elsőbbséget biztosít (ideértve bankszámla tekintetében fennálló Ptk. szerinti beszámítási jogot, egyéb beszámítást, visszatartást vagy kereskedelmileg nem szokásos megállapodást, díjfizetést) vagy egyéb olyan, bárminemű jogot biztosító megállapodást, amelynek a fentiekhez hasonló joghatása van;

(h) egy időszak vagy határidő számításába az a nap nem számít bele, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik;

(i) egyes számra történő hivatkozás magában foglalja a többes számra történő hivatkozást és vica versa.

II. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. ÜZLETSZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA

1.1 Az FHB Lízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a "Lízingbeadó") a Magyar Nemzeti Bank […] napján kelt […] számú tevékenységi engedélyében foglalt felhatalmazása alapján jogosult a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.évi CCXXXVII. törvény ("Hpt.") 3. § (1) bekezdésének (c) pontja alá tartozó pénzügyi lízing pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek a végzésére.

1.2 A jelen Üzletszabályzat célja, hogy a Lízingbeadó és a Lízingbevevő közötti módozat szerinti lízing jogviszony elemeit részletesen szabályozza a teljesség igényével annak érdekében, hogy a Lízingszerződésben alapvetően az egyedi feltételek kerüljenek meghatározásra. Amennyiben az Üzletszabályzat és a Lízingszerződés rendelkezései között eltérés található, akkor a Lízingszerződés rendelkezései az irányadók.

1.3 A Lízingbeadó és a Lízingbevevő közötti jogügylet tartalmára elsősorban a Lízingszerződés, másodsorban az Üzletszabályzat, a Kondíciós Lista, és a Lízingszerződés egyéb mellékletei, harmadsorban pedig a vonatkozó jogszabályokban - így különösen a Polgári Törvénykönyvben, a Hpt-ben, és a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos más hatályos jogszabályokban - foglaltak az irányadók.

1.4 Az Üzletszabályzat a Lízingbeadó és a Lízingbevevő között létrejött valamennyi Lízingszerződés és ügylet vonatkozásában szerződéses feltételnek minősül, amelyet a Lízingbeadó az első Lízingszerződés megkötése alkalmával átad Lízingbevevő részére. Ezen túlmenően a Lízingbeadó a mindenkor hatályos Üzletszabályzatot - amely nyilvános, bárki részére hozzáférhető és megismerhető - az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben is elhelyezi.

2. KONDÍCIÓS LISTA

2.1 Lízingbeadó által az Lízingbevevő részére nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak, jutalékok, költségek és késedelmi jellegű kamatok felszámításának jogcímét és mértékét, valamint a szolgáltatások nyújtásának egyéb specifikus feltételeit a mindenkori Kondíciós Lista tartalmazza. A Kondíciós Lista az Üzletszabályzat elválaszthatatlan mellékletét képezi, és ezzel egyben a Lízingszerződés részét képezi.

2.2 A Lízingbeadó a Kondíciós Listát - amely nyilvános és bárki számára megismerhető - a Lízingszerződés megkötése alkalmával átadja Lízingbevevő részére, továbbá az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggeszti, illetve kérésre bármikor a Lízingbevevő rendelkezésére bocsátja.

3. ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS KONDÍCIÓS LISTA MÓDOSÍTÁSA

3.1 Lízingbe vevővel kötött pénzügyi lízingszerződés esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt a Lízingbe adó nem jogosult egyoldalúan, a Lízingbe vevő hozzájárulása nélkül, a Lízingbe vevő számára kedvezőtlenül módosítani..

3.2 A Lízingbeadó nem jogosult a Lízingszerződésben és/vagy az Üzletszabályzatban és/vagy a Kondíciós Listában nem rögzített, Lízingbevevő által fizetendő új díjat, költséget az Üzletszabályzat illetve a Kondíciós Lista egyoldalú módosításával bevezetni. A Lízingbeadó és a Lízingbevevő az egyedi Lízingszerződésben az Üzletszabályzatban és a Kondíciós Listában nem rögzített kamatokban, díjakban, vagy az ott rögzített költségelemektől eltérő díjakban, költségelemek érvényesítésében is megállapodhatnak.

3.3 A Lízingbe adó a Lízingbe vevő számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja a Lízingszerződés és/vagy az Üzletszabályzat és/vagy a Kondíciós Lista feltételeit.

4. ÉRTESÍTÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK

4.1 Lízingbevevő a Lízingbeadóval a Lízingbeadó által működtetett értesítési és értékesítési csatornákon keresztül köthet a Lízingbeadó által végzett pénzügyi szolgáltatások tekintetében szerződést, küldhet értesítést, és rendelkezhet a pénzügyi szolgáltatás tekintetében. Az értesítési és értékesítési csatornák a következők:

(a) Lízingbeadó hivatalos helyisége: A Lízingbeadó hivatalos helyiségében a Lízingbevevő a Lízingbeadó által nyújtott pénzügyi szolgáltatások keretén belül Lízingszerződést köthet. A Lízingbeadó fenntartja magának a jogot, hogy az itt leírtakon túlmenően bizonyos szolgáltatásokat, illetve ügyleteket kizárólag erre kijelölt helyen, vagy helyszínen végezzen.

(b) Ügynökök: A Lízingbeadó szerződéses ügynökhálózatot alkalmaz az általa végzett pénzügyi szolgáltatások közvetítésére. A szerződéses ügynökök szerződések megkötését közvetítik a Lízingbeadó és a Lízingbevevő között személyes megkeresés, vagy erre szakosodott fiókhálózat útján. Az ügynökök nem jogosultak a Lízingbevevő felé a Lízingbeadó javára vagy terhére bármilyen jognyilatkozatot tenni és nem jogosultak a Lízingbeadó nevében készpénzt átvenni. Ügynököket a feladatuk egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel arra, hogy a Lízingbeadó nevében bármilyen kötelezettséget vállaljon a Lízingbevevővel szemben. Az ügynökök személyét a Lízingbeadó a jogszabályokban meghatározott módon és gyakorisággal a

Felügyeletet gyakorló Magyar Nemzeti Bank (korábbi nevén: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére bejelenti.

(c) Telefon/telefax/elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű kommunikáció: A Lízingbeadó telefonon, telefaxon, e-mailen vagy azzal egyenértékű kommunikációs formában kizárólag tájékoztató jellegű információkat és értesítéseket ad minden kötelezettségvállalás nélkül a Lízingbevevő részére. A telefonon , telefaxon, e-mailen vagy azzal egyenértékű kommunikációs formában nyújtott tájékoztatás semmilyen esetben sem jelentheti a Lízingbeadó kötelezettségvállalását a Lízingbevevő felé. A Lízingbeadó nem felelős a telefonvonalak, egyéb elektronikus kommunkációt lehetővé tevő infrastruktúra (hardver,szoftver) valamint a Lízingbevevő telefonkészülékében előállott hibákból eredő károkért, továbbá nem vállal felelősséget a telefonkészülékek, egyéb elektronikus kommunkációt lehetővé tevő infrastruktúra illetéktelen személyek általi lehallgatása során megszerzett információk felhasználásával okozott károkért sem. A Lízingbeadó mentesül minden olyan felelősség alól, amely bármely telefonbeszélgetés telefax, e-mail vagy azzal egyenértékű kommunikáció félbeszakadásából, ismétléséből, jogosulatlanságából, torzításából, torzulásából vagy bármely okból történő megszakadásából következhet be. Lízingbevevő tudomásul veszi továbbá, és egyben hozzájárul ahhoz, hogy Lízingbeadó a beérkező telefonhívásokat, telefaxokat, e-mailt vagy azzal egyenértékű kommunikációt rögzítse és azokat az adott pénzügyi műveletre vonatkozóan bizonyítékként felhasználja.

4.2 A Lízingbeadó a későbbiekben lehetővé teheti a Lízingbevevő számára újabb értesítési és értékesítési csatornák igénybe vételét is, amelyekről Lízingbevevő részére tájékoztató anyagot vagy szerződéses ajánlatot küldhet.

III. FELEK KÖZÖTTI JOGVISZONY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG

1.1 A Lízingbeadó és a Lízingbevevő a polgári jogi alapelveknek megfelelően egymást késedelem nélkül értesítik a közöttük levő kapcsolattartás szempontjából jelentős körülményekről, tényekről, az egymáshoz intézett kérdésekre - ha az ügy jellegéből vagy a rendelkezésre álló iratokból kitűnően más nem következik - haladéktalanul válaszolnak, valamint haladéktalanul felhívják a figyelmet az esetleges változásokra, tévedésekre és mulasztásokra. A Lízingbevevő köteles levelezési, illetve értesítési címe megváltozásakor ezt a tényt Lízingbeadónak a változás bekövetkeztét megelőző 5 (öt) banki nappal előbb írásban bejelenteni, s egyúttal tájékoztatni a Lízingbeadót az új levelezési és értesítési címről, és arról, hogy a változás mikor következik be. A Lízingbevevő köteles megadni minden, a lízingjogviszonnyal összefüggő adatot és felvilágosítást, melynek rendelkezésre állását a Lízingbeadó a döntéséhez, az ügylet vagy a Lízingbevevő megítéléséhez szükségesnek tart. Az e kötelezettségek elmulasztásából eredő kár a Lízingbevevőt terheli.

1.2 A Lízingbevevő köteles 8 naptári napon belül írásban értesíteni a Lízingbeadót, ha nem érkezett meg időben valamely általa a Lízingbeadótól várt vagy a Lízingszerződés által előírt értesítés, különösen, ha az fizetési megbízás teljesítésére, illetve pénzkövetelés jóváírására vonatkozik.

1.3 A Lízingbeadó jogosult úgy tekinteni, hogy a Lízingbevevő tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 10 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás. Kivételes esetben a Lízingbeadó ezt a határidőt legfeljebb 8 naptári napra rövidítheti, ha erre az értesítésben külön felhívta a Lízingbevevő figyelmét.

1.4 A Lízingbevevőnek a Lízingbeadót továbbá haladéktalanul tájékoztatnia kell

(a) a Lízingbevevő ellen esetlegesen indított perekről, fizetésképtelenségi, csőd-, végelszámolási-, vagy végrehajtási eljárásról;

(b) minden olyan, a Lízingbevevőt érintő hatósági intézkedésről, eljárásról, keresetről, vizsgálatról, amely a Lízingbevevő Lízingszerződésben foglalt kötelezettségét érintheti;

(c) minden olyan eljárásról, kötelezésről, korlátozásról vagy egyéb cselekményről, amely a Lízingtárgy értékesíthetőségét, értékét vagy jogi helyzetét érinti.

1.5 Amennyiben Lízingbevevő a Lízingszerződéshez kapcsolódó bármely tényt vagy adatot nem a valóságnak megfelelően ad elő, vagy elhallgat, hamis, vagy hamisított okiratot használ fel, a finanszírozási összeget nem engedélyezett célra használja fel, a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti felelősséggel tartozik. Ezen esetek Felmondási Eseménynek minősülnek.

1.6 A Lízingbe adó a Lízingbe vevő írásbeli megkeresésére adott írásbeli válaszát 30 (harminc) naptári napon belül küldi meg a Lízingbe vevő részére.

2. ÉRTESÍTÉSEK

2.1 A Lízingbeadó a Lízingbevevő részére szóló szerződéses ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket, okmányokat és értékpapírokat arra a címre küldi, amelyet a Lízingbevevő e célból megadott a részére. Ilyen cím hiányában a Lízingbeadó a Lízingbevevő általa ismert lakóhelyére/székhelyére, illetve telephelyére küldi az iratokat. A Lízingbevevő által közölt hibás cím miatt téves postázásból eredő károk és többletköltségek a Lízingbevevőt terhelik, és azonnal esedékessé válnak. A Lízingbevevő köteles írásban bejelenteni címének megváltozását. Az ennek elmulasztásából eredő kár a Lízingbevevőt terheli.

2.2 A Lízingbeadó a Lízingbevevő részére szóló iratokat, értesítéseket általában nem köteles ajánlottan, tértivevénnyel postára adni. Az elküldést megtörténtnek kell tekinteti, ha az eredeti irat másolati példánya, vagy Lízingbeadói kézjeggyel ellátott példánya a Lízingbeadó birtokában van.

2.3 Amennyiben a jelen Üzletszabályzat vagy a Lízingszerződés másképp nem rendelkezik, a Lízingbeadó azon dokumentumokat vagy iratokat – az Egyenlegértesítő, törlesztési kimutatás, bármely kivonat kivételével –, amely

a felek közötti jogviszony hatályának vagy feltételeinek megváltoztatását eredményezheti vagy arra hatással van, a Lízingbevevő részére ajánlottan, tértivevénnyel köteles postára adni.

2.4 Amennyiben bármely fél által a másik fél részére – a lízingszerződésben rögzített levelezési/értesítési, ennek hiányában lak-ill. székhelycímre, ill. a másik féllel a szerződés fennállása alatt igazolt módon, írásban közölt megváltozott címre – postai, ajánlott tértivevényes úton megküldött írásbeli küldeményt azért nem lehet kézbesíteni, mert annak átvételét a másik fél “megtagadta”, vagy a posta „nem kereste”, „ismeretlen helyre költözött”, „cím ismeretlen” vagy egyéb hasonló jelzéssel küldi vissza, úgy a feladástól számított ötödik munkanapon kézbesítettnek tekintendő a küldemény. A Lízingbeadó nem felel azokért a károkért, amelyek a postai úton történő kézbesítés hibáiból erednek. A telefax útján elküldött értesítés a visszaigazolás megérkezése időpontjában, a személyesen átadott értesítés pedig az átadással tekintendő kézbesítettnek. A Lízingbe adónak bármelyik Lízingbe vevőhöz intézett jognyilatkozata valamennyi Lízingbe vevővel szemben hatályos, valamennyi Lízingbe vevő részére kézbesítettnek tekintendő.

3. FELELŐSSÉG

3.1 A Lízingbeadó pénzügyi szolgáltatási tevékenysége során mindenkor a Lízingbevevő érdekeinek - az adott körülmények között lehetséges - figyelembevételével és gondossággal jár el.

3.2 A Lízingbeadó nem felel az olyan károkért, amelyek rajta kívülálló és el nem hárítható okból - így különösen erőhatalom, belföldi vagy külföldi hatósági rendelkezés, szükséges hatósági engedély megtagadása vagy késedelmes megadása folytán - következtek be. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha a Lízingbeadó vagy a Lízingbeadó valamely szerződéses partnere jelentős ok miatt bizonyos ideig beszünteti, vagy korlátozza működését. Amennyiben a Lízingbeadó valamely szerződéses partnere jelentős okból ideiglenesen kénytelen szüneteltetni tevékenységét, akkor a Lízingbeadó hirdetményben értesíti a Lízingbevevőt arról, hogy a Lízingbeadó szolgáltatásai nem érhetők el.

3.3 Nem vállal a Lízingbeadó felelősséget olyan, kisebb jelentőségű hibákért (mulasztásokért), amelyek nagyszámú ügylet teljesítése során az általában elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak.

3.4 Nem felel a Lízingbeadó az általa vállalt szolgáltatás teljesítésének elmaradásáért, ha az eljárást a Lízingbevevő és a harmadik személy közötti jogvita, vagy harmadik személy felróható magatartása akadályozza.

3.5 A Lízingbeadó a személyazonosság, a meghatalmazás vagy egyéb tény illetve jogosultság igazolására neki bemutatott okmányok eredetiségét, érvényességét és alkalmasságát a tőle elvárható gondossággal megvizsgálja, idegen nyelvű okirat esetén szükség szerint lefordítja, vagy a Lízingbevevő költségén lefordíttatja (ha az nem angol nyelven érkezik), az ebből eredő károkért azonban csak súlyos gondatlanság esetén felel.

3.6 A Lízingbeadó nem felelős azokért a károkért, amelyek a Lízingbevevőt a telefon-, vagy telefaxvonalak hibájából érik úgy, hogy az üzenet egyáltalán nem, vagy érthetetlenül, vagy hibásan érkezik meg. A Lízingbeadó nem felel a rossz kiejtésből vagy a telefonvonal, a telefaxadás minőségéből keletkező elhallás vagy azonosíthatatlanság miatti károkért.

3.7 A Lízingbeadó csak súlyos gondatlansága esetén felelős harmadik személyek felé azért a kárért, ami abból keletkezik, hogy a Lízingbevevő megtéveszti, vagy tévedésben tartja jogi státusza és cselekvőképessége tekintetében, avagy nem tájékoztatja kellő időben írásban a cselekvőképességében beállott időközbeni változásokról.

3.8 Lízingbeadó nem felel – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –a termelőeszköz–kereskedők (Lízingtárgy Eladója) tevékenységéért.

4. NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA

4.1 A Lízingbeadó a Lízingszerződés tekintetében a könyvelésében minden Lízingbevevő vonatkozásában ellenőrző számlát, illetve számlákat tart fenn, melyben (a) a finanszírozási összeg, (b) a Lízingbevevő által a Lízingszerződés alapján fizetendő Lízingdíj és más összegek, és (c) a Lízingbeadó által megkapott vagy beszedett bármely összeg kerül nyilvántartásra. A Lízingszerződésre vonatkozó egyes ügyletekkel kapcsolatosan felmerülő bármely vita vagy vitás eljárás során a fentieknek megfelelően kezelt nyilvántartásokba, illetve számlákba történt bejegyzés ellenkező bizonyításig elsődleges bizonyíték a Lízingbevevő kötelezettségeinek létezésére, illetve azok összegére vonatkozóan, kivéve, ha bizonyítottan nyilvánvaló hiba van benne.

4.2 A nyilvántartási számla felett a Lízingbevevő rendelkezni nem jogosult, arról tájékoztatást a Lízingszerződés rendelkezései szerint kap.

4.3 A nyilvántartási számla nem pénzforgalmi számla, kizárólag nyilvántartási és adminisztrációs célból létrehozott technikai számlának minősül.

IV. A LÍZINGSZERZŐDÉS FELTÉTELEI ‌

1. A Lízingszerződés tárgya

1.1 Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződésben és annak elválaszthatatlan mellékleteiben vállalt előfeltételeknek és kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tesz, a Lízingszerződés és mellékletei tartalmának megfelelően a Lízingbeadó a Lízingbevevő részére zárt végű(futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező) pénzügyi lízing szolgáltatást nyújt. A pénzügyi lízing szolgáltatás alapján a Lízingbeadó a Lízingszerződésben meghatározott pénzügyi feltételek alapján, megvásárolja a Lízingtárgyat az Eladótól (aki visszlízing esetén megegyezik a Lízingbe vevővel). A Lízingtárgy megvásárlása a Lízingbevevő felhívására, annak közreműködésével és kockázatára, a finanszírozási összeg (ill. annak egy része) és a Kezdő díj felhasználásával történik. A megvásárolt Lízingtárgyat a Lízingbeadó a Lízingszerződésben és mellékleteiben meghatározott pénzügyi feltételekkel a pénzügyi lízing keretein belül a Lízingbevevő részére pénzügyi lízingbe és a Lízingbevevő használatába adja, és amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződésben és az Üzletszabályzatban előírt valamennyi kötelezettségének eleget tesz, a Lízingtárgy tulajdonjogát a részére átadja.

1.2 A Lízingbevevő kötelezettséget vállal arra, hogy a Lízingtárgyat használatba veszi, rendeltetésszerűen üzemelteti és a Lízingszerződés alapján fennálló fizetési és egyéb kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz. A finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátásához, amennyiben szükséges, a Lízingbeadó a Refinanszírozó Banktól hitelt vesz fel. A lízingbeadás tényét a lízingbevevő személyét – a Lízingbevevő költségére - a hatósági nyilvántartásokba (különösen a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, illetve ha a jogszabály eltérően rendelkezik a Lízingtárgyra jellemző speciális hatósági nyilvántartásba Felek a tartozáselismerő okiratot készítő közjegyző vagy a lízingszerződést szerkesztő ügyvéd útján jegyeztetik be.

1.3 A lízing futamidejét a Lízingszerződés határozza meg. A lízing futamideje a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátása által meghatározottan, a Kezdőnapon kezdődik. A Lízingbe vevő kamatfizetésre a folyósítástól kezdődően köteles, azaz a Folyósítás napja és a Kezdő nap közötti időtartamra is köteles kamatot fizetni.

1.4 A Lízingbevevő legkésőbb a lízing futamidejének lejáratával a Lízingtárgy tulajdonjogát megszerzi, amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződés alapján fennálló valamennyi fizetési kötelezettségének (beleértve az esetleges Késedelmi Kamatokat és felmerült költségeket is), valamint egyéb szerződéses kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. A fenti feltételek maradéktalan megvalósulása esetén a Lízingbeadó köteles a Lízingbevevő részére a tulajdonátszállást eredményező-, és szükség esetén a hatósági nyilvántartásokban történő átjegyzésre alkalmas okiratot kiadni, amelyben elismeri a Lízingbevevő tulajdonszerzését, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a Lízingbevevő tulajdonjoga a Lízingtárgy vonatkozásában a hatósági nyilvántartásokban átvezetésre kerüljön.. A Lízingbevevő köteles saját költségén és felelősségére eljárni az az illetékes hatósági nyilvántartást vezető szervnél tulajdonjogának bejegyzése végett, a fenti okirat(ok) keltétől számított tizenöt napon belül. A Lízingbevevőt terhelő valamennyi fizetési kötelezettség maradéktalan teljesítéséig a Lízingbeadó a lízingtárgy feletti tulajdonjogát fenntartja. A fizetési kötelezettségek teljesítését – ellenkező bizonyításig - a Lízingbeadó ezirányú nyilatkozata igazolja.

1.5 A Lízingszerződésben meghatározott zárt végű pénzügyi lízing olyan termékértékesítésnek minősül, amely alapján a Lízingbevevő a Lízingtárgy tulajdonjogát valamennyi fizetési kötelezettség teljesítését követően az utoljára esedékes Lízingdíj kiegyenlítésével megszerzi. A Lízingtárgy ellenértékét a Kezdő díj és a finanszírozási összeg jelenti együttesen.

1.6 Felek a Lízingszerződés aláírásával egybehangzóan kijelentik, hogy a Lízingbeadó kizárólag a Lízingtárgy Lízingbevevő általi beszerzésének a Lízingszerződésben meghatározott lízing konstrukcióval történő finanszírozását nyújtó pénzügyi vállalkozásként áll jogviszonyban, ennek megfelelően:

(a) a Lízingbeadó a Lízingtárgyat a Lízingbevevő megbízásából, a Lízingbevevő által ismert feltételekkel vásárolja meg kizárólag abból a célból, hogy azt a Lízingbevevő számára a lízingszerződés alapján pénzügyi lízingbe adja; ennek megfelelően az Lízingtárgyra kötött Adásvételi Szerződés szerződő felei az Eladó és vevőként a Lízingbeadó (egyúttal az adásvételi szerződés a Lízingbe vevő által is aláírásra kerül, illetve visszlízing esetén a Lízingbe adó a Lízingbe vevővel, mint Eladóval köt adásvételi szerződést);

(b) a Lízingszerződés aláírásával a Lízingbevevő kijelenti és igazolja, hogy a Lízingbeadó a Lízingtárgy kiválasztásában nem működött közre, a Lízingtárgy a Lízingbevevő igényeinek mindenben megfelel. A Lízingbevevő az Eladót és a Lízingtárgyat annak mindennemű specifikációjával (a gyártmány, típus, átadás- átvétel és üzembe helyezés, üzemeltetés és karbantartás valamint a garanciavállalás stb…) és feltételeivel együttesen saját felelősségére a legnagyobb gondossággal a lízingszerződés megkötését megelőzően, maga választotta ki, alaposan megtekintette és megismerte, annak esetleges hiányosságait vagy speciális feltételeit, továbbá jog- és kellékszavatossági feltételeinek fennállását már az Eladóval egyeztette (a tárgyalásokat kizárólag a Lízingbevevő maga folytatta le az Eladóval), ezért a Lízingtárggyal és a Lízingszerződéssel kapcsolatosan kifogást vagy jogfenntartást nem tesz;

(c) a Lízingbeadónak a Lízingtárggyal és a lízingszerződéssel összefüggésben kellék- és jogszavatossági felelőssége – a tulajdonjoga fennállásának kivételével, ide nem értve tulajdonjog megszerzését, fennállását is érintő bűncselekményeket – utóbb nem keletkezhet; továbbá a Lízingbevevő a hibás teljesítésre hivatkozva a Lízingszerződéstől nem állhat el/azt nem mondhatja fel és kártérítési igénnyel nem léphet fel a Lízingbeadóval szemben;

(d) a Lízingbeadó a szerződéskötés előtt az Eladó jogi, gazdasági és pénzügyi helyzetét is megvizsgálhatja, amely alapján az Adásvételi Szerződés, valamint a Lízingszerződés megkötését diszkrecionális jogkörben eljárva megtagadhatja vagy meghatározott feltételekhez kötheti, illetve az Eladó tekintetében a szerződéskötést követően is fennálló vagy beálló kockázatok esetén elállhat a Lízingszerződéstől, az Adásvételi Szerződéstől, valamint az azokkal összefüggő egyéb szerződésektől és nyilatkozatoktól;

(e) a Lízingbeadót terhelő vételárfizetésre és tulajdonszerzésének átvezetésére vonatkozó kötelezettségeket kivéve a Lízingbevevőt terhelik az Adásvételi Szerződésből eredően a Lízingbeadót, mint tulajdonost terhelő kötelezettségek;

(f) Xxxxx általi birtokba bocsátását követően a Lízingtárggyal kapcsolatos kárveszély, valamint a Lízingtárggyal összefüggő közterhek, és valamennyi további költség viselése a Lízingbevevőt terheli;

(g) a Lízingbeadó és a Lízingbevevő a Lízingszerződés, továbbá a vonatkozó jogszabályoknak – így különösen a Ptk., a Hpt., a számviteli törvény, valamint az adótörvények – és egyéb kötelező érvényű rendelkezéseknek megfelelően tartja nyilván könyveiben a Lízingtárgyat, a Szerződéssel összefüggő követeléseket, illetve tartozásokat, és számolhatja el a Lízingtárggyal kapcsolatos költségeket, valamint az értékcsökkenést;

(h) amennyiben a Lízingbeadónak a Lízingszerződéssel összefüggésben ÁFA fizetési kötelezettsége, illetve egyéb adókötelezettsége keletkezik, úgy azt előzetesen felszámított adóként vagy más módon átháríthatja a Lízingbevevőre, mely esetben az ÁFA felszámítása és a számla kibocsátása a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – az esetleges jogszabályi változások által mindenkor előírt mértékben - történik;

(i) amennyiben a Lízingbeadó tekintetében a Szerződéssel összefüggésben utólagosan kerül sor az ÁFA kötelezettség, illetve egyéb adókötelezettség beállására vagy megállapítására, a Lízingbeadó számlát, illetve helyesbítő számlát állít ki a Lízingbevevő felé, melyet a Lízingbevevő köteles befogadni és teljesíteni;

(j) a Lízingszerződés futamidő előtti lezárása előtörlesztéssel és a Lízingtárgy tulajdonjogának átruházásával, illetőleg a Lízingszerződés Lízingbeadó általi felmondása, megszüntetése vagy egyéb tulajdonjog átruházása nélkül történő futamidő előtti megszűnése esetén a Lízingtárgy Lízingbeadó általi visszavételével és az ehhez kapcsolódóan a vonatkozó jogszabályok szerint kiállított helyesbítő számla alapján történő elszámolás mellett, avagy a Felek jogszabályoknak megfelelő megállapodása alapján történhet;

(k) a Lízingszerződés jövőbeli hatállyal történő megszűnése esetén a Lízingbeadó lejárt és esedékes követelésként tartja nyilván a Lízingbevevő esedékességkor korábban meg nem fizetett tartozásait, valamint a lízingszerződés futamidő előtti lezárása esetén a lízingdíj tőkeösszegének a futamidő végéig hátralévő teljes összegét, a lízingdíj aktuális elszámolási periódusából ténylegesen eltelt napokra eső kamatot, az árfolyamkülönbséget, az általa felszámított Késedelmi Kamatokat, és minden egyéb, a Lízingtárgy birtokbavételével, tárolásával, karbantartásával, őrzésével, értékesítésével stb. felmerülő, a Lízingbe vevőt terhelő, de általa meg nem fizetett összeget;

(l) a Lízingszerződés Lízingtárgy tulajdonjogának átruházása nélkül történő megszűnése esetén a Lízingbevevő köteles a Lízingtárgyat haladéktalanul, de legkésőbb a lízingszerződésben írt határidőn belül visszaszolgáltatni a Lízingbeadó számára;

(m) a Lízingtárgy visszaszolgáltatása vagy visszavétele esetén a Lízingbeadó – a vonatkozó számviteli és egyéb pénzügyi jogszabályok figyelembevételével – a Lízingtárgy aktuális piaci értékének megfelelően, de legfeljebb az Eladó felé fizetett Vételáron helyesbítő számlát állít ki a Lízingbevevő felé, melyet a Lízingbevevő köteles befogadni, ugyanakkor Lízingbe vevő tudomásul veszi, hogy a felek közötti tényleges elszámolásra jelen Üzletszabályzat VII.4. pontjában foglaltak szerint kerül sor;

(n) Lízingbeadó jogosult, Lízingbevevő pedig köteles ellenőrizni valamennyi, a Lízingtárgyra kötött Adásvételi Szerződés, illetve a Lízingszerződés hatálybalépése szempontjából általa lényegesnek ítélt körülményt, így különösen, az Eladó szerződésszerű teljesítését, továbbá a Lízingtárgy azonosító adatait, szükséges hatósági engedélyeket, kapcsolódó műszaki dokumentációt, - amennyiben van – üzembentartási vagy hatósági dokumentációt (törzskönyvét vagy forgalmi engedélyét) stb…, valamint a kellékszavatosság és a jogszavatosság körébe tartozó körülményeket.

2. A LÍZINGBEVEVŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

2.1 A Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával kijelenti, hogy az Adásvételi Szerződést - mely a Lízingszerződés melléklete - ismeri, az abban foglaltakkal teljes mértékben egyetért, azt aláírásával látta el. A Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával visszavonhatatlan kötelezettséget vállal, hogy azokért a kötelezettségekért, amelyeket a Lízingbeadó a Lízingtárgy tulajdonjogának megszerzése érdekében az Adásvételi Szerződésben tett, a Lízingbeadó felé helytáll.

2.2 A Lízingbevevő a Lízingtárgy állapotát, tulajdonjogi és hatósági nyilvántartási helyzetét ismeri, és mindezekről az információkról a Lízingbeadót tájékoztatta, aki a Lízingszerződést és az Adásvételi Szerződést kizárólag a Lízingbevevő ezen tájékoztatása alapján köti meg. A Lízingbevevő továbbá a Lízingszerződés aláírásával kijelenti, hogy a Lízingtárgyat, különös tekintettel annak műszaki állapotára, illetve hasznosíthatóságára – ismeri.

2.3 A Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a Lízingbeadó semmilyen felelősséget nem vállal a Lízingtárggyal kapcsolatban a Lízingbevevő felé, akár a Lízingtárgy állapotából, akár harmadik személynek a Lízingtárggyal kapcsolatos akár jogszerű, vagy annak vélt, akár jogszerűtlen igényeiből eredő, a lízingbeadást megelőzően keletkezett igényeit illeti, és olyan igényekkel kapcsolatban sem, amelyek később jutnak a Lízingbeadó és Lízingbevevő tudomására, de a jogalapjuk a lízingbeadást megelőzően keletkezett. Nem felel a Lízingbeadó a Lízingtárgyat terhelő közterhek, többek között az általános forgalmi adó, a visszterhes vagyonátruházási illeték, vagyonadó, stb… megfizetéséért, illetőleg a megfizetés elmaradásából keletkező szankciók következményeiért. Ezen terheket a Lízingbeadó teljes mértékben a Lízingbevevőre hárítja, amelyet a Lízingbevevő tudomásul vesz, és elfogad.

2.4 A Lízingbevevő köteles a Lízingdíjat és minden egyéb, a Lízingszerződés és mellékletei alapján fennálló vagy keletkező fizetési kötelezettségét esedékességkor a Lízingbeadó részére maradéktalanul teljesíteni. Lízingbevevő köteles biztosítani, hogy Lízingbevevő által a Lízingbeadó javára teljesített fizetések mentesek legyenek bármilyen harmadik személy javára járó adó, díj, költség, jutalék, ellenkövetelés, beszámítás érvényesítésétől vagy levonásától. Lízingbevevő a Lízingbeadó felé a lízingügyletből eredő kötelezettségeivel szemben nem jogosult beszámítani a Lízingbe adóval szemben esetlegesen fennálló bármely követelését.

3. JÓTÁLLÁS ÉS SZAVATOSSÁG

3.1 Részben figyelemmel arra, hogy a Lízingbeadó a Lízingtárgy kiválasztásában nem működik közre, másfelől tekintettel arra, hogy a Felek élnek a Ptk. biztosította azon joggal, hogy a Ptk.-ban a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályoktól eltérjenek, a Lízingtárgy Lízingbe vevő részére történő birtokba bocsátásával (a birtokátruházással) a Lízingbe adó a Lízingtárggyal kapcsolatos valamennyi jótállási és szavatossági vagy termékfelelősségi jog gyakorlását, igény érvényesítését - a vételár-leszállítás és az elállás jogát kivéve - bármely visszkereseti vagy kezesi felelőssége kizárásával - a Lízingbe vevőre ruház át. Ennek megfelelően a Lízingtárgy Lízingbe vevő részére történő birtokba bocsátásától kezdve az Lízingtárggyal kapcsolatos valamennyi jótállási és szavatossági jogot, igényt a vételár-leszállítás és az elállás jogát kivéve - a Lízingbe adó minden további jognyilatkozata nélkül - a Lízingbe vevő jogosult gyakorolni/érvényesíteni és kizárólag az Eladóval szemben, azaz valamennyi jótállási és szavatossági jogviszony kizárólag és közvetlenül az Eladó és a Lízingbe vevő érdekkörébe tartozik. Ezen átruházott igények, jogok fennállásáért,

érvényesíthetőségéért, behajthatóságáért a Lízingbe adó semmilyen módon nem felel, ill. kezesi felelősségét kizárja.

Ekként a Lízingbe vevő az esetleges jótállási, szavatossági, termékfelelősségi vagy kártérítési igényeit a Lízingbe adóval szemben nem, hanem közvetlenül és kizárólag az Eladóval szemben érvényesítheti. A Lízingbe adónak a Lízingtárggyal, az adásvételi szerződéssel és a lízingszerződéssel összefüggésben a Lízingbe vevővel szemben kellék- és jogszavatossági felelőssége – a tulajdonjoga fennállásának kivételével – nem áll fenn és utóbb sem keletkezhet, és Lízingbe vevő hibás teljesítésre hivatkozással sem az adásvételi szerződéstől, sem a lízingszerződéstől nem állhat el. Amennyiben valamely jogosultság jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján csak a Lízingbe adó által gyakorolható, úgy ezen joggyakorlás során a Lízingbe vevő köteles teljes körűen közreműködni.

A lízingszerződés bármely okból való megszűnésével – ide nem értve a szerződésszerű teljesítést és a Lízingtárgy tulajdonjogának Lízingbe vevő általi megszerzését - az Eladóval szembeni jótállási, szavatossági, termékfelelősségi és kártérítési jogok automatikusan a Lízingbe adóra szállnak vissza, ezen időponttól kezdve a jogok, igények gyakorlására/érvényesítésére ismét a Lízingbe adó jogosult.

A fentiekkel összhangban a Lízingbe adónak a Lízingtárggyal, az adásvételi szerződéssel és a lízingszerződéssel összefüggésben a Lízingbe vevővel szemben kellék- és jogszavatossági felelőssége – a tulajdonjoga fennállásának kivételével – visszlízing esetén sem áll fenn és utóbb sem keletkezhet, ilyen igényt Lízingbe vevő a Lízingbe adóval szemben nem gyakorolhat, és Lízingbe vevő hibás teljesítésre hivatkozással sem az adásvételi, sem a lízingszerződéstől nem állhat el.

3.2 A Lízingbeadó hibás teljesítés jogcímen kizárólag a Lízingtárgynak a Lízingszerződésben szabályozott módon történő finanszírozása, illetve a Lízingtárgy tulajdonjogának - a Lízingszerződésben foglalt feltételek maradéktalan teljesítése esetén - a Lízingbe vevőre történő átruházásával kapcsolatban vonható felelősségre.

3.3 A Lízingbevevő a Lízingbeadót minden olyan igény tekintetében kártalanítja - az igény felmerülésétől számított nyolc napon belül - amelyeket harmadik fél a Lízingbeadóval szemben, mint a Lízingtárgy tulajdonosával szemben, továbbá a Lízingtárgy helyreállításával és használatával összefüggésben, támasztanak.

3.4 A Lízingbeadó nem felel az olyan károkért, amelyek a Lízingtárgy használatából vagy nem-használatából erednek. A Lízingbevevő kötelezi magát, hogy a Lízingbeadót e tekintetben kártalanítja.

3.5 Amennyiben Lízingbevevő a jelen fejezetben szabályozott bármely kötelezettségének nem tesz eleget, az Felmondási Eseménynek minősül.

3.6 A Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával feltétel nélküli és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a jelen fejezetben meghatározott jogok általa történő gyakorlására és az igények érvényesítésére, illetve a kizárólag a Lízingbe-adó által gyakorolható jogok érvényesítése során történő közreműködésre. Lízingbe vevő tudomásul veszi, hogy a jótállási, szavatossági és termékfelelősségi igények késedelmes érvényesítéséből vagy azok érvényesítésének elmulasztásából eredő károk kizárólag őt terhelik, illetve erre tekintettel semmiféle igényt nem érvényesíthet a Lízingbe adóval szemben, továbbá felel a Lízingbe adót ennek következtében ért kárért.

4. ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK ELŐFELTÉTELEI

4.1 A Lízingbeadó kizárólag azt követően köti meg az Eladóval az Adásvételi Szerződést, ha a Lízingbeadó számára elfogadható tartalommal és formában a Lízingbevevő átadja az alábbi előfeltételi dokumentumokat:

(a) a Lízingszerződés, az Adásvételi Szerződésen kívüli valamennyi mellékletével a Lízingbeadó részére elfogadható tartalommal, aláírt formában;

(b) a Lízingbevevő és az esetleges biztosítéknyújtó személyek jogszabályok által előírt azonosítására sor került;

(c) Használt Lízingtárgy esetén (amennyiben van) hatósági nyilvántartásból, illetve hitelbiztosítéki- nyilvántartásból történő lekérdezése amely 3 napnál nem régebbi és amely egyértelműen igazolja Eladó korlátozásmentes tulajdonjogát, és az alábbi 4.1 (d) pontban meghatározott és részletezett terheken kívül más teher nem szerepel;

(d) amennyiben a Lízingtárgyon a hatósági nyilvántartás (különösen a hitelbiztosítéki-nyilvántartás) szerint harmadik személy jogosultak javára (jel)zálogjog, végrehajtási jog vagy egyéb teher (pl. vételi, visszavásárlási, elővásárlási jog) került bejegyzésre, rendelkezésre állnak a jogosultak nyilatkozatai a Lízingbe Adó részére elfogadható tartalommal, amelyek alapján az Lízingtárgyra bejegyzett terhek teljes összege hitelt érdemlő módon megállapítható;

(e) az V.2. pont szerinti tartozáselismerő nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalva elkészült és a hiteles kiadmány a Lízingbeadó rendelkezésére áll vagy a lízingszerződés és a biztosítéki szerződések kétoldalú közjegyzői okiratban kerültek megkötésre;

(f) a Lízingbevevő az FHB Bank Zrt-nél (FHB-nél) Bankszámlát (Fizetési számlát) nyitott, amellyel kapcsolatban felhatalmazza a Lízingbe adót, hogy a lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségeit a Lízingbe adó e Bankszámláról beszedje és az ehhez szükséges felhatalmazást a Lízingbe adó által elfogadható formában a finanszírozási összeg folyósításának előfeltételeként Lízingbe adó rendelkezésére bocsátja. Lízingbevevő a bankszámlát (fizetési számlát) abban a devizanemben köteles megnyitni, amely devizanemben a törlesztésre sor kerül; a Bankszámla megnyitása már a Lízingszerződés megkötésének is előfeltétele;

(g) a Lízingbe vevő átadta a Lízingbe adó részére cégiratait (legutolsó társasági szerződés), 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, képviselőjének aláírási címpéldányát és nemleges köztartozás igazolását;

4.2 A Lízingbeadó jogosult és köteles a Lízingszerződés megkötése előtt ügyfélazonosítást végezni, továbbá meggyőződni a Lízingbevevő képviseletében eljáró személy megfelelő képviseleti jogosultságáról. A Lízingbeadó a Lízingbevevő képviseletében eljáró személyt mindaddig a Lízingbevevő képviselőjének tekinti, amíg a Lízingbevevő a Lízingbeadót a képviseleti jog megszűnéséről írásban nem értesíti vagy ez a Lízingbeadó számára kétséget kizáróan ki nem derül.

4.3 Lízingbeadó fenntartja a jogot, hogy a Lízingbevevő által szolgáltatott fentiekben részletesen körülírt dokumentumok átvizsgálása után a Lízingszerződéstől még az Adásvételi Szerződés aláírása előtt egyoldalú nyilatkozattal, mindenfajta kártérítési vagy a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátási kötelezettsége nélkül elálljon. Az előfeltételi dokumentumok befogadása a Lízingbeadó részére ajánlati (szerződéskötési) kötelezettséget nem teremt.

5. A VÉTELÁR MEGFIZETÉSE, A FINANSZÍROZÁSI ÖSSZEG RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA

5.1 Az Adásvételi Szerződés megkötését követően a Vételár Eladó részére történő kifizetésének – és ezáltal a finanszírozási összeg meghatározott részének rendelkezésre bocsátásának - előfeltétele, hogy a Lízingbeadó számára elfogadható tartalommal és formában legkésőbb az adásvételi szerződésben meghatározott határidőig a Lízingbeadó rendelkezésére álljanak az alábbi dokumentumok ill. teljesüljenek az alábbi feltételek:

(a) Lízingbeadó a Lízingszerződés felek által aláírt eredeti példányait (annak összes mellékletével együtt) hiánytalanul és megfelelő formában kézhez vette, valamint a Lízingbevevő a Lízingszerződésben vállalt kötelezettségeit (ideértve az Lízingtárgy visszaadási kötelezettségét is) közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő és kötelezettségvállaló nyilatkozatban megerősítette, és a közjegyzői okirat egy eredeti példányát a Lízingbe adó rendelkezésére bocsátotta vagy a lízingszerződés és a biztosítéki szerződések megkötésére kétoldalú közokiratban került sor;

(b) a Lízingszerződéshez kapcsolódó egyéb, kötelezően benyújtandó dokumentumok hiánytalanul aláírásra és Lízingbe adó részére átadásra kerültek a Lízingbe Vevő vagy esetlegesen más személy által (így különösen, de nem kizárólagosan azonosítási adatlapok, adásvételi szerződés, csoportos beszedési megbízás,, esetleges biztosítéki –zálogjogi, készfizető kezességi - szerződések stb.) Továbbá átadásra került Lízingbe adó részére eredetiben, a Lízingtárgy értékesítésére vonatkozó, Eladó által szabályszerűen kiállított végszámla.

(d) rendelkezésre áll a Lízingtárgy 3 napnál nem régebbi, az illetékes hatósági nyilvántartás által kiadott hiteles igazolás vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartásból letöltött adat másolata, amelyből

(i) Lízingbe adó tulajdonjoga megállapítható, illetve tanúsítja a Lízingbe adó tulajdonszerzésének folyamatát továbbá megállapítható a Lízingtárgyra vonatkozóan Lízingbe adó javára a lízingbeadás tényének feltüntetése, illetve ennek folyamatban léte, (illetve ugyanígy az esetleges pótfedezeti biztosítékokra vonatkozóan a megfelelő hatósági nyilvántartásból, illetve a hitelbiztosítéki- nyilvántartásból beszerzésre került a 3 napnál nem régebbi igazolás amely tanúsítja a zálogjog, illetve egyéb biztosítékok, így a vételi jog bejegyzését, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzését, illetve a bejegyzés és feljegyzés folyamatban létét);

(ii) a Lízingtárgy illetve az esetleges pótfedezeti biztosítékok fenti módon beszerzett igazolásán az adásvételi szerződésben rögzített terheken, feljegyzett tényeken felül más teher nem szerepel, illetve más teher, jog vagy tény bejegyzése sincsen folyamatban;

(e) amennyiben a Lízingtárgyon bármely hatósági nyilvántartásban (különösen a hitelbiztosítéki nyilvántartásban) harmadik személy jogosultak javára terhek kerültek bejegyzésre, a terhek jogosultjai nyilatkoznak az Eladó fennálló tartozása teljes összegéről, és visszavonhatatlan kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezen összeg kézhezvételét követően a bejegyzett terhek törlése iránt haladéktalanul intézkednek és az ehhez szükséges –átvezetésre alkalmas - nyilatkozatukat az Eladónak és a Lízingbe adónak haladéktalanul kiadják; egyúttal igazolásra kerül, hogy az Eladó visszavonhatatlan előtörlesztési kérelmet nyújtott be teljes tartozásának visszafizetésére;

amennyiben a pótfedezeti Ingatlan vagy Ingó biztosítékra özvegyi jog, haszonélvezeti jog, vételi jog, elővásárlási jog, visszavásárlási jog, elidegenítési és terhelési tilalom terheli, úgy Lízingbe adó részére átadásra és a hatósági nyilvántartásba igazoltan benyújtásra kerültek (a vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett) a jogosultak nyilvántartásbeli átvezetésre alkalmas alakszerűségekkel és tartalommal kiállított nyilatkozatai, amelyben a jogosult(ak) a bejegyzett terhek törléséhez visszavonhatatlanul hozzájárult(ak), vagy az özvegyi/haszonélvezeti jog jogosultja(i) az adásvételi szerződésben mint adott jog jogosultjának eladója, szerződő félként szerepel;

(f) a Lízingbe adó részére átadásra került a Lízingtárgy vagy a pótfedezeti biztosíték vonatkozásában elővásárlási, előbérleti, előhasználati joggal rendelkező személy ügyvéd által ellenjegyzett jognyilatkozata, amelyben az őt illető jogai gyakorlásáról – mind az adásvételi, mind a lízingszerződés vonatkozásában - visszavonhatatlanul lemond, vagy a Lízingbe adó részére átadásra kerültek azon okiratok, amellyel hitelt érdemlően igazolható, hogy a jogosult a részére történt értesítés kézhezvételét követően a jogszabályban, vagy a jogviszonyra irányadó okiratban (szerződésben, alapító okiratban, stb) írt határidőn belül nyilatkozni elmulasztott;

(g) annak igazolása, hogy a Lízingtárgyra vonatkozó, Lízingbe adó által elvárt vagyon- és felelősségbiztosítási szerződés megkötésre került, melyben szerződő félként és díjfizetőként a Lízingbe vevő, biztosítottként a Vevő (Lízingbe adó) szerepel, (zálogjog kikötése esetén feltétel a zálogtárgyra vonatkozó vagyonbiztosítás megléte és a biztosításból eredő követelésen a Lízingbeadó javára zálogjog alapítása

(h) igazolásra kerül, hogy a Lízingbe vevő által a Lízingszerződés szerinti „kezdő díj” a „szerződéskötési díj”,

„folyósítási díj”, az értékbecslés díja, valamint bármely egyéb, a lízingszerződés szerint a finanszírozási

összeg rendelkezésre bocsátását megelőzően teljesítendő fizetési kötelezettség a Lízingbe vevő által megfizetésre került a Vevő részére;

(i) az Adásvételi Szerződésben írt esetleges, egyéb vételár-fizetési feltételek is maradéktalanul teljesültek;

(j) rendelkezésre áll Lízingbe vevő 30 napnál nem régebbi nemleges köztartozás igazolása,

(k) Hitelközvetítő közreműködése esetén Lízingbe vevő Lízingbe adó rendelkezésére bocsátotta a közvetítő és a Lízingbe vevő által aláírt Nyilatkozat az FHB Csoport közvetített termékeihez elnevezésű nyomtatványt

(l) a Lízingtárgyra és annak üzembe helyezésére vonatkozó hatósági okiratok, engedélyek és igazolások (pl. törzskönyv, forgalmi engedély stb…), rendelkezésre állnak

(m) amennyiben az üzembe helyezés nagyfokú precizitást és speciális szakmai szakértelmet igényel, akkor a az üzembe helyezésére és működtetésére vonatkozó műszaki dokumentáció továbbá a Lízingtárgy birtokátruházási megállapodása (amelynek része az átadási-átvételi, illetve üzembe helyezési jegyzőkönyv) a Lízingbe adó részére bemutatásra került, azaz a Lízingtárgy szakszerű üzembe helyezése is megtörtént.

5.2 A Vételár megfizetése valamennyi előfeltétel megvalósulását követően a Rendelkezésre Bocsátás Napján történik oly módon, hogy a Lízingbe adó a Vételárat - a Lízingbe vevő által rendelkezésre bocsátott kezdő díjat (feltéve, hogy ennek megfizetésére korábban még nem került sor) és a finanszírozási összeget vagy annak részét - az Eladó Adásvételi Szerződésben meghatározott bankszámlájára a Lízingtárgyra vonatkozó Adásvételi Szerződés szerint átutalja. Amennyiben a Lízingbe vevő által korábban közvetlenül az Eladó részére a Lízingtárgy rendelkezésre tartása céljából foglaló, előleg vagy más pénzösszeg megfizetésre került, úgy ennek összegével csökkentésre kerül az Eladó részére utalandó Vételár összege., Egyben ezen összeg jóváírásra is kerül Lízingbe adó által Lízingbe vevő részére, az általa fizetendő Kezdő díj vonatkozásában, továbbá Felek az Adásvételi Szerződésben három oldalúan rendelkeznek a jóváírás fejében, a Lízingbe vevő által korábban fizetett összeg Lízingbe adó vételár fizetési kötelezettségébe történő beszámításáról. Amennyiben a Lízingtárgy tekintetében az Eladó terhére a hatósági-, hitelbiztosítéki-nyilvántartásba bejegyzett biztosítékok és/vagy elidegenítési és terhelési tilalom állnak fenn, akkor a Vételár megfizetése a Rendelkezésre Bocsátás Napján olymódon történik, hogy a Lízingbeadó a Lízingtárgy tehermentesítése érdekében a finanszírozási összegből a hatósági, hitelbiztosítéki- nyilvántartásba bejegyzett biztosítékokkal rendelkező hitelező bankszámlájára a követelésük kiegyenlítéséhez szükséges összeget közvetlenül átutalja, és csak a fennmaradó összeget utalja át Eladó Adásvételi Szerződésben meghatározott bankszámlájára.

5.3 Lízingbeadó megtagadhatja a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátását, ha a Lízingbevevő a Rendelkezésre Bocsátás Napjáig vagy a Rendelkezésre Bocsátás Napján

(a) súlyos szerződésszegést követett el vagy súlyos szerződésszegés veszélye áll fenn, vagy Esetleges Felmondási Esemény következett be;

(b) a finanszírozási összeg kifizetése szerződésszegést eredményez;

(d) a fenti 5.1., pontban és az adásvételi szerződésben meghatározott feltételek, mint rendelkezésre bocsátási feltételek nem valósultak meg maradéktalanul.

A Lízingbe adó a forint lízinget forintban folyósítja. A deviza lízinget a Lízingbe adó a finanszírozás devizanemében folyósítja..

5.4 Tekintettel arra, hogy a Lízingbevevő a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségei teljesítésével megszerzi a Lízingtárgy tulajdonjogát, ezért a kezdő díj megfizetését követően a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg a Lízingtárgy Vételáráról a Lízingbeadó számlát állít ki a Lízingbevevő részére.

6. A LÍZINGTÁRGY BIRTOKÁTRUHÁZÁSA

6.1 Tekintettel arra, hogy Lízingbe adó a Lízingtárgyat kizárólag a lízing ügylet megvalósítása céljából kívánja megvásárolni, Lízingbe adó a Lízingtárgyat – a lízingszerződés szerződésszerű teljesítése esetén - nem kívánja birtokba venni, Eladó a Lízingtárgy birtokát a Lízingbeadó nevében és képviseletében eljáró Lízingbevevőre köteles átruházni. Lízingbe adó a Lízingtárgy birtokba vételére a lízingszerződés aláírásával is meghatalmazza Lízingbe vevőt. Ugyanakkor Lízingbe adó ezen meghatalmazást bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja, és követelheti Eladótól az Lízingtárgy részére történő birtokátruházását (különösen, de nem kizárólagosan abban az esetben, amennyiben a birtokátruházást megelőzően a lízingszerződés ill. az adásvételi szerződés tekintetében a Lízingbe vevőnek felróható okból felmondási vagy bármely szerződésszegési esemény áll fenn). Ebben az esetben Eladó a Lízingbe adó részére köteles átadni az Lízingtárgyat.

A Lízingtárgy birtokátruházása az átadás-átvételi eljárásból és szükség esetén üzembe helyezési eljárásból áll. Az üzembe helyezést a Lízingbe vevő az Eladóval együttműködésben önállóan folytatja le saját kockázatára és költségviselésével, amelyhez szükség esetén biztosítja a szükséges hatásági engedélyek, igazolások beszerzését is. Ezen a Lízingbe adó képviselője saját igénye szerint részt vehet.

A Lízingtárgy átadása során a Lízingbe vevő köteles az Eladóval a Lízingbe adó által előírt és általa ismert tartalmú birtokátruházási megállapodás (amelynek része az átadási-átvételi, illetve üzembe helyezési jegyzőkönyv, de továbbiakban együttesen birtokátruházási megállapodás) felvételére és ebből Lízingbe adó részére egy eredeti példány 2 munkanapon belüli átadására. Felek kifejezetten megállapodnak, hogy a Lízingbe vevő birtokba lépésével a birtokátruházást a Lízingbe vevő a saját részéről a Lízingszerződés teljesítéseként is elfogadja, és felek a Lízingtárgyat a lízingszerződés szerint a Lízingbe vevő részére átadottnak tekintik.

Amennyiben az átadás-átvételi, üzembe helyezési eljárás, során bármely hiányosság vagy szabálytalanság merül fel, akkor erről a jegyzőkönyv megküldésével Lízingbevevő haladéktalanul köteles értesíteni a Lízingbe adót és Lízingbe adó bármelyintézkedéséig is a szükséges és haladéktalan intézkedéseket köteles azonnal megtenni.

A lízing futamideje az átadás átvétel napjával kezdődik, ellenben ehhez képest a tényleges üzembe helyezés esetleges későbbi időpontja vagy késedelme nem érinti a lízingdíj fizetési kötelezettséget.

Visszlízing esetén a felek legkésőbb a teljes vételár (lízingösszeg) Eladó részére történő megfizetését követő 3 napon belül a Lízingtárgy birtokátruházásáról megállapodás vesznek fel. Ezen megállapodás aláírásával Eladó Vevő részére, míg egyúttal Vevő, mint Lízingbe adó az Eladó, mint Lízingbe vevő részére a lízingszerződés alapján birtokba adja az Lízingtárgyat, feltételezve a lízingszerződés szerződésszerű teljesítését és/vagy a lízingszerződés szerinti felmondási esemény hiányát. Amennyiben a birtokátruházást megelőzően az adásvételi és/vagy a lízingszerződés tekintetében az Eladónak, mint Lízingbe vevőnek felróható okból felmondási vagy bármely szerződésszegési esemény áll fenn, úgy ebben az esetben Eladó kizárólag a Vevő részére köteles birtokba adni az Lízingtárgyat, egyébként a Lízingbe adó ténylegesen nem lép a Lízingtárgy birtokába, a Lízingtárgyat birtokolni továbbra is Eladó, mint Lízingbe vevő fogja. Visszlízing esetén üzembe helyezésre csak akkor kerül sor, ha valamilyen oknál fogva a Lízingtárgy korábban (akár csak átmenetileg) nem üzemelt, működött volna. A Lízingbe adó ekkor maga dönti el, hogy ilyenkor üzembe helyezési eljáráson részt kíván-e venni, illetve igényli-e erről külön jegyzőkönyv elkészítését vagy részére történő átadását.

6.2 A Lízingbe adó ellentétes rendelkezése hiányában a birtokátruházástól (birtokba adástól) jogosult a Lízingbe vevő a Lízingtárgy üzemszerű használatára, hasznainak szedésére, köteles viselni az Lízingtárgy valamennyi terhét (rezsi-, adók, közterhek, használattal, fenntartással járó valamennyi teher, biztosítás díja stb.), és a birtokátruházástól (birtokba adástól) a Lízingbe vevő viseli a Lízingtárggyal kapcsolatos valamennyi kár kockázatát (amely kiterjed különösen az elháríthatatlan külső okból származó, a harmadik személynek felróható és saját érdekkörben felmerült ok miatti - különösen a nem rendeltetésszerű használatból, a nem megfelelő karbantartásból illetve a jótállási, szavatossági jogok gyakorlásának elmulasztásából eredő – károkra, amelyek a Lízingtárgy megsemmisülését vagy megrongálódását eredményezik). A Lízingbe vevőt továbbá felelősség terheli azoknak a károknak a megtérítéséért, amelyeket Lízingbe vevő a Lízingtárgy használata során harmadik személynek okoz, illetve a harmadik személyek másoknak vagy a Lízingtárgy tulajdonosának okoznak, illetve melyeknek viselésére senki nem kötelezhető.

Visszlízing esetén a Lízingtárgy birtokának átruházásáig a Lízingbe vevő Eladóként jogosult annak használatára, hasznaira, míg köteles az Lízingtárgy használatával járó valamennyi terhet is viselni (közterhek, rezsiköltségek, esetleges adók, köztartozások stb.). Birtokbaadásig ugyancsak az Eladót terheli az Lízingtárggyal kapcsolatos kárveszély viselésének terhe. Eladót terheli a birtokba adás időpontjáig keletkező egyéb, a Lízingtárgyhoz kapcsolódó bármely fizetési kötelezettség teljesítése is.

Szintén visszlízing esetén a Lízingbe adó ellentétes rendelkezése hiányában a birtokátruházási megállapodás jegyzőkönyv felvételétől továbbra is az Eladó, mint Lízingbe vevő jogosult a Lízingtárgy használatára, üzemeltetésére, hasznainak szedésére, köteles viselni az Lízingtárgy valamennyi terhét (rezsi-, adók, közterhek, használattal, fenntartással járó valamennyi teher, biztosítási díj stb.) és a birtokba adástól továbbra is az Eladó, mint Lízingbe vevő viseli a Lízingtárggyal kapcsolatos valamennyi kár kockázatát.

6.3 A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingtárgyat kizárólag abban az esetben jogosult birtokolni, ha a birtokbavétel napján a Lízingszerződés tekintetében felmondási ok nem áll fenn.

6.4 Abban az esetben, ha a birtokbavétel napján a Lízingszerződés tekintetében (i) a Lízingbevevőnek bármely jogcímen lejárt és esedékes fizetési kötelezettsége áll fenn a Lízingbeadóval szemben, illetve (ii) bármilyen egyéb Felmondási esemény következett be, a Lízingtárgyat kizárólag a Lízingbeadó veszi birtokba, illetve a birtoklásra kizárólag a Lízingbeadó jogosult. Amennyiben a Lízingbeadó maga lép a Lízingtárgy birtokába, úgy azzal a birtokátruházást a saját részéről az adásvétel teljesítéseként a Lízingbevevő elfogadja.

6.5 Ilyen esetben a Lízingbeadó, a birtokba lépésével egyidejűleg felszólítja a Lízingbevevőt a Felmondási Esemény haladéktalan kiküszöbölésére. A Lízingbeadó a Felmondási Esemény kiküszöbölése esetén, annak a számára elfogadhatóan megtörtént igazolását követően bocsátja a Lízingtárgyat a Lízingbevevő birtokába. A felszólítás eredménytelensége esetén a Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződést azonnali hatállyal felmondani.

6.6 A ténylegesen birtokba lépő személyétől függetlenül a Lízingtárgy Xxxxx általi birtokba bocsátásának napjától az Lízingtárggyal kapcsolatos mindennemű kárveszélyt, és valamennyi, a Lízingtárggyal kapcsolatosan felmerülő költséget a Lízingbevevő visel, valamint ezen időponttól kezdve a Lízingbe vevő köteles az Lízingtárgyat a saját könyveiben kimutatni.

7. TULAJDONJOG ÉS RÉSZJOGOSULTSÁGAI

7.1 Az Eladó általi birtokba bocsátás napjától kezdődően – függetlenül attól, hogy a Lízingbeadó vagy a Lízingbevevő lépett birtokba – a Lízingbeadó gyakorolhatja az Lízingtárggyal kapcsolatos teljes körű tulajdonosi jogosultságokat, melynek megfelelően a Lízingszerződés alapján a Lízingbevevőnek pénzügyi lízingbe adhatja a Lízingtárgyat.

7.2 A tulajdonjogának bejegyzését követően, a lízingszerződés teljes időtartama alatt a Lízingtárgy kizárólagos tulajdonosa a Lízingbeadó; ennek megfelelően kizárólag a Lízingbeadó, mint tulajdonos jogosult a Lízingtárgy jogi státuszát érintő nyilatkozatok megtételére.

7.3 A Lízingszerződés alapján, a Lízingtárgy Lízingbevevő számára történő birtokba bocsátásának napjától kezdődően a Lízingbeadó tulajdonjoga részjogosultságainak gyakorlását, a rendelkezési jog – ide értve kifejezetten, de nem

kizárólagosan a terhelésre, biztosítékba adásra és elidegenítésre vonatkozó jogosultságokat – kivételével a Lízingbevevőnek átengedi, és egyben a Lízingbevevő viseli a Lízingtárggyal kapcsolatos valamennyi költséget, terhet és kárveszélyt.

7.4 A Lízingbeadó bármikor jogosult az Lízingtárgy megóvását célzó intézkedéseket – így különösen a birtoklás és használat, továbbá a Lízingtárgy jogi és fizikai állapotának ellenőrzését – gyakorolni.

7.5 A Felek kifejezett megállapodása alapján a Lízingtárgy tekintetében a Lízingbevevő nem kérhet birtokvédelmet a Lízingbeadóval szemben.

7.6 A Lízingszerződés alapján a Lízingbevevő a számára átengedett jogok gyakorlását és a kötelezettségeit – beleértve az Lízingtárgy birtokba vagy használatba adását (átengedését), hasznosítását vagy hasznai szedésének átengedését,– részben vagy egészben kizárólag a Lízingbeadó előzetes írásbeli engedélyével, az abban meghatározott harmadik személy részére és feltételekkel engedheti vagy ruházhatja át.

7.7 Kizárólag a Lízingbeadó előzetes írásbeli engedélyével lehet az Lízingtárgyat eredeti rendeltetésétől eltérő célokra használni, üzemeltetni, átalakítani, arról vagy arra más alkatrészt fel- vagy leszerelni, más eszközzel összeépíteni, működését megváltoztatni.

7.8 A Lízingbevevő a Lízingbeadó felé az engedély nélküli tevékenységével vagy magatartásával összefüggésben teljes kártérítési felelősséggel tartozik; emellett a Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződést azonnali hatállyal felmondani.

7.9 A Lízingszerződés hatálya alatt a Lízingbevevő az Lízingtárgy zár alá vétele, lefoglalása, bármely más biztosítási intézkedés alá vonása vagy a Lízingtárgy, illetve személyét érintő végrehajtási eljárás esetén, a tudomásszerzését követően haladéktalanul köteles Lízingbeadót értesíteni. Ezzel egyidejűleg köteles felhívni a cselekményt elrendelő és azt végrehajtó szervek vagy személyek figyelmét a Lízingtárgy tulajdoni viszonyára és akár saját költségén is intézkedést tenni a fenti eljárások megszüntetése érdekében. Ennek elmulasztásából Lízingbeadót ért minden kárt vagy költséget a Lízingbevevő köteles megtéríteni.

7.10 Amennyiben a Lízingszerződés időtartama alatt a Lízingtárgyra harmadik személy pert kezdeményezne, a Lízingtárgy bármely engedélyét bevonná vagy a Lízingbeadó jogait bármely más módon sértené, illetve veszélyeztetné, a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadót erről a tudomásszerzését követően haladéktalanul értesíteni és a tőle elvárható intézkedéseket megtenni.

7.11 A Lízingbevevő haladéktalanul köteles a Lízingbeadót tájékoztatni a Lízingtárgyat érintő rendőrségi vagy más hatósági intézkedésről, továbbá a Lízingszerződésre és annak teljesítésére vonatkozó bármely egyéb jelentős tényről, illetve körülményről.

8. KAMATOK

8.1 A Lízingbevevő a mindenkori Kintlévőség után a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátásától kezdődően a finanszírozási összeg és járulékai teljes megfizetéséig a Kamatláb alapján számított Kamatot köteles fizetni. A lízing kamatperiódusa 6 havi. A Lízing futamideje alatt a Kamatperiódus nem változtatható. A Kamat a Lízingdíjjal (annak részeként) egyidejűleg, a Törlesztési Napon, utólag fizetendő. Az esedékes kamat összegét a Lízingbe adó a fennálló Kintlévőség és a tényleges napok száma / 360 napos kamatszámításos módszer figyelembevételével határozza meg. Az egyes esedékes Kamat összegek az alábbi képlet szerint kerülnek megállapításra:

Kamat összege = {(Kintlévőség x Kamatláb) x Napok száma} / 36000

A kamat számítása napi kamatszámítással történik és a folyósítás napjával kezdődik. A lízing folyósításának napja kamatozik, a lízing törlesztésének napja nem.

A Lízingbevevő kifejezetten tudomásul veszi, hogy a kamatlábat a hat havi referencia kamatláb (báziskamat) és a kamatfelár együttesen alkotják, valamint hogy a Kamatláb (a finanszírozás devizanemének megfelelően az EURIBOR vagy a BUBOR mértékének megváltozása miatt) kamatperiódusonként változik és ennek megfelelően a fizetendő Kamat összege is automatikusan változik. A Lízingbe adó a hat havi referencia kamat (báziskamat) mértékének meghatározásakor az érintett hónapot (az első kamatperiódus esetén értve ezalatt a szerződéskötés naptári hónapját, a további kamatperiódusok esetén a kamatperiódus fordulónapjának naptári hónapját) megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző második napon érvényes, a finanszírozás devizanemének megfelelően hat havi BUBOR / hat havi XXXXXXX mértékét veszi figyelembe.

Az így megállapított Kamatláb elsőként a következő kamatperiódus tekintetében kerül alkalmazásra és a Lízingdíj esedékességekor annak vonatkozásában kerül megfizetésre. A Lízingbeadó az új Kamatláb nagyságáról és a következő kamatperiódusban fizetendő törlesztőrészlet/lízingdíj összegéről az Egyenlegértesítő megküldésével tájékoztatja a Lízingbevevőt.

8.2 Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségének nem tesz határidőben eleget, a Lízingbeadó a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a lejárt tartozások után (ideértve bármely lejárt kamat, díj-, költségtartozásokat) az esedékesség napjától a befizetés jóváírásának időpontjáig terjedő időre jogosult a Lízingszerződésben vagy a Kondíciós Listában meghatározott mértékű Késedelmi Kamatot felszámítani, és azt a Lízingbevevővel szemben érvényesíteni.

9. DÍJAK, KÖLTSÉGEK

9.1 A Lízingszerződéshez további díjak kapcsolódnak, melyek fajtáit és fizetésük feltételeit, esedékességüket, konkrét mértéküket jelen fejezet és/vagy a Lízingszerződés és/vagy a Kondíciós Lista tartalmazza azzal, hogy a Kondíciós Lista és ezáltal a lízingszerződés a jelen Üzletszabályzatban nevesített díjaktól eltérő díjakat is meghatározhat. A lízingügyletből eredő Kintlévőség (tőketartozás) vagy a teljes fennálló tartozás százalékában meghatározott díjakat, jutalékokat és költségeket a Lízingbe adó – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Lízingbe vevő fennálló tartozásának pénznemében tartja nyilván és számolja el, egyéb esetekben a díjak, jutalékok és költségek nyilvántartása és elszámolása forintban vagy devizában történik.

9.2 Lízingbevevő az Üzletszabályzat IV.10. pontjában meghatározott részleges vagy teljes előtörlesztés esetén Előtörlesztési Díjat köteles fizetni. Lízingbe vevő abban az esetben is köteles az Előtörlesztési díj megfizetésére, amennyiben a lízing visszafizetésére „kényszerelőtörlesztés” keretében kerül sor (pl. helyre nem állítható kár esetén biztosító általi teljesítés). Az előtörlesztési díj az előtörlesztés teljesítésével egyidejűleg esedékes, alapja az előtörlesztett összeg, pénzneme – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Lízingbe vevő fennálló tartozásának pénzneme.

9.3 A Lízingbe vevő – a Lízingszerződés és/vagy az Adásvételi szerződés rendelkezéseitől függően - a lízingszerződés megkötését követő 5 napon belül, a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátását megelőzően vagy – kizárólag visszlízing esetén - a Lízing összeg rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg a finanszírozási összeg terhére a Lízingszerződésben meghatározott összegű Szerződéskötési Díjat köteles a Lízingbe adó részére fizetni. Lízingbe vevő abban az esetben is köteles a Szerződéskötési díj megfizetésére, amennyiben a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátására nem kerül sor (pl. Lízingbe adó elállása miatt, az elállás közlését követő 5 napon belül.). A szerződéskötési díj nem tartalmazza a kötelező közjegyzői okiratkészítés Lízingbe vevő által az eljáró közjegyző javára fizetendő költségét. Továbbá a Lízingbe vevő a lízingszerződés megkötését követő 5 napon belül, a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátását megelőzően vagy – kizárólag visszlízing esetén - a Lízing összeg rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg a finanszírozási összeg terhére a Lízingszerződésben meghatározott mértékű Folyósítási Díjat köteles a Lízingbe adó részére fizetni.

9.4 Lízingbe vevő köteles a lízingszerződésben meghatározott kötelezettségek ill. a lízingszerződés és a biztosítéki szerződések közjegyzői okiratba foglalásával felmerülő közjegyzői költségeket közvetlenül a közjegyző részére, a közjegyző által felszámított összegben, számla ellenében megfizetni. A közjegyzői költségek mértékét a közjegyzői díjszabásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések és kamarai állásfoglalások szabályozzák.

9.5 Lízingbevevő esetenként az alábbi adminisztrációs díjak megfizetésére köteles:

(a) Szerződés-módosítási díj: a lízingszerződésben foglalt feltételek bármelyikének a Lízingbe vevő által kezdeményezett megváltoztatása esetén vagy a Lízingbevevő érdekkörében felmerülő bármely okból akár a Lízingszerződés, akár a Lízingszerződéshez kapcsolódó bármely biztosítéki megállapodás vagy okirat (pl. kezesi megállapodás, zálogszerződés, vételi jogot alapító szerződés tartozáselismerő nyilatkozat) módosításának szükségessége esetén a Lízingbe adó szerződés-módosítási díjat számít fel. A díj és megfizetése a szerződésmódosításkor esedékes, és nem tartalmazza a kötelező közjegyzői okiratkészítés költségeit.

(b) Ügyintézési díj: amennyiben a Lízingbe vevő részére, annak kérésére a Lízingbe adó a lízingszerződésben vállaltakon túlmenő szolgáltatásokat teljesít, úgy egyéb ügyintézési díj kerül felszámításra. (Lízingbe vevő kérése alapján félévente 1 db-ot meghaladó egyenlegközlő díja, egyéb igazolások kiállításának díja, szerződésről, számviteli bizonylatokról másolatok készítésének díja). A díj megfizetése az ügyintézésre vonatkozó kérelem benyújtásakor esedékes.;

9.6 A Lízingszerződésből vagy annak megkötésével és a hitelbírálattal kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget és készkiadást, valamint ezek ÁFA-tartalmát a Lízingbe vevő viseli. A Lízingtárgyra (ideértve a Lízingtárgy mellett a lízing fedezetéül szolgáló összes egyéb biztosítékot is) készítendő bruttó Értékbecslési díjat a Lízingbe vevő közvetlenül köteles kiegyenlíteni az értékbecslést készítő Lízingbe adó által megjelölt szakértő részére. A lízingtárgyként és/vagy pótfedezetként felajánlott egyéb biztosítékok értékbecslésének megtörténte után a befizetett értékbecslési díj a lízingkérelem és/vagy a fedezet módosítására irányuló kérelem elutasítása vagy visszavonása esetén sem kerül visszatérítésre a Lízingbe vevő javára. A Lízingbe vevővel előre közölt költség, díj vagy egyéb összeg meg nem fizetése a Lízingszerződés tekintetében Felmondási Eseménynek minősül.

9.7 Lízingbevevő vállalja a Lízingszerződés hatályának fennállása alatt bekövetkező devizaárfolyam- és kamatlábváltozásokból és az esetleges devizaátváltásokból eredő többletköltségek, valamint a Lízingszerződés teljesítése érdekében esetlegesen felmerülő egyéb igazolt költségek viselését.

9.8 A Lízingszerződésben meghatározott fizetések teljesítése mellett a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadónál, a Lízingszerződéssel és a Lízingtárggyal kapcsolatosan bármilyen címen felmerülő költségeket és ráfordításokat azok esedékességekor azonnal kiegyenlíteni, illetve viselni. Ide tartoznak különösképpen, de nem kizárólagosan a Lízingbeadónál felmerült összes adó, illeték, díj és hozzájárulás, még akkor is, ha ezek csak a Lízingszerződés megkötését követően kerülnek újonnan bevezetésre, továbbá a szerződések és lízingtárgyak, egyéb biztosítékok hatósági-nyilvántartásokban való átvezetésének díjai, a jogkövetés (különösen az un. fedezet felülvizsgálati díjat, amelyet akkor köteles megfizetni, ha Lízingbe adó él az éves fedezet felülvizsgálat lehetőségével), illetve jogvédelem költségei bírósági vagy hatósági eljárásoknál, a méltányos összegű kezelési díjak, stb. A Lízingbevevő a Lízingbeadó által kibocsátott számla alapján köteles a jelen pont szerinti költségeket közvetlenül a Lízingbeadó részére megfizetni.

9.9 Amennyiben a Lízingbeadó vagy megbízottja fizetési felszólítást küld a Lízingbeadó részére, abban az esetben a Lízingbevevő a Kondíciós Listában meghatározott különdíjat köteles megfizetni minden egyes fizetési felszólítás után költségtérítésként. Lízingbe vevő késedelme vagy egyéb szerződésszegő magatartása esetén Lízingbe vevőt az alábbi költségek is terhel(het)ik: a mindenkori teljes tartozás után (ideértve a kamatot, bármely költséget is) késedelemi kamat; a Lízingtárgy „rendkívüli (helyszíni) ellenőrzésének díja” a „lízingtárgy birtokbavételének díja”, „elszállításának díja” ill. az esetleges „karbantartás díja”, „tárolás díja” vagy

„őrzés védelmének, díja”.

9.10 Lízingbevevő Igényérvényesítési Díjat mint külön díjat köteles fizetni abban az esetben, ha a Lízingbeadó az Üzletszabályzat VII.4. fejezete alapján a Lízingszerződést azonnali hatállyal felmondja. Az Igényérvényesítési Díj alapja a Lízingbevevőnek a Lízingszerződés alapján a felmondáskor fennálló teljes tartozása, mértékét a Lízingszerződés tartalmazza. Az igényérvényesítési díj a felmondással azonnal esedékessé válik. Az

Igényérvényesítési Díj – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a tőketartozás devizanemében kerül felszámításra, és a fizetés devizanemében kerül elszámolásra.

9.11 Amennyiben a lízingszerződés a Lízingtárgy tulajdonjogának átruházása nélkül szűnik meg, és a Lízingbe vevő a Lízingtárgy birtokba adási kötelezettségének (VII.4.7 pont) nem tesz eleget, úgy a jelen Üzletszabályzat VII.4.11. pontja szerinti késedelmi kötbér megfizetésére köteles.

9.12 Lízingbe vevő tudomásul veszi továbbá, hogy visszlízing esetén viselni köteles a lízingtárgy eladásából származó bevétel után a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló jogszabály szerint fizetendő adó(ka)t.

9.13 A Lízingtárgy tulajdonjogának a Lízingbevevő által a Lízingbeadótól történő megszerzéséhez kapcsolódó vagyonszerzési vagy eljárási illetéket az adóhatóság határozata alapján – az esetlegesen érvényesíteni kívánt (illeték)kedvezmények eredményes elbírálásától függetlenül - a Lízingbevevő köteles megfizetni. Lízingbe vevő tudomással bír arról, hogy ezen vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség már a lízingszerződés megkötése időpontjában keletkezik, az illeték összege az adóhatóság által már a lízingszerződés megkötését követő rövid idővel, és nem csak a lízing futamidő elteltével kerül kiszabásra. Lízingbe adót nem terheli felelősség abban a vonatkozásban, hogy az illetékes adóhatóság a lízingtárgy lízingbe vevő általi megszerzése kapcsán mekkora illetékalap figyelembevételével és mekkora összegű illetéket szab ki.

9.14 A Felek eltérő megállapodása, illetve a Lízingbeadó eltérő döntése hiányában a Lízingbevevő viseli a Lízingtárgy beszerzésével, valamint a Lízingtárgy átvételével, üzembe helyezésével, birtoklásával és üzemszerű használatával összefüggő valamennyi költséget, így különösen, de nem kizárólagosan az alábbi költségeket:

(a) a Lízingtárgy birtokba bocsátásával, birtoklásával és használatával, üzembe, illetve forgalomba helyezésével, összefüggő valamennyi költség; így például az átadás-átvételi költségek, továbbá az Lízingtárgy Lízingbevevő általi birtoklásának időszaka alatt felmerülő, közterhek, egyéb fenntartási költségek, esetleges, valamint a karbantartási, javítási és felújítási költségek,

(b) az esetleges védelmi berendezésekkel és az egyéb tartozékokkal kapcsolatos költségek;

(d) az Lízingtárgynál, illetve az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségekkel összefüggésben fizetendő hatósági díjak vagy egyéb kötelezettségek, bírságok, pótlékok, kamatok, kár-térítések és kártalanítások;

(e) a Lízingbevevő által megkötött biztosításokból eredő biztosítási díjak, továbbá mindennemű meg nem térülő kár, biztosítási önrész, vagy avultatás összege,

(f) a lízingszerződés teljesítése esetén Lízingbe vevő tulajdonszerzésével (pl. hatósági nyilvántartásban történő átvezetés) felmerülő díjak.

9.15 Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával vállalja, hogy – amennyiben ezt az adóhatóság kifejezetten nem zárja ki – az Lízingtárgyra vonatkozó minden adót és egyéb közterhet – így például a vagyonadót, iparűzési adót, vagy illetéket stb… – közvetlenül bevall és megfizet tekintet nélkül arra, hogy ezen fizetési kötelezettség a Lízingbeadót, mint tulajdonost vagy a Lízingbevevőt, mint fenntartót terheli. A Lízingbevevő ezen kötelezettsége a Lízingszerződés lezárását követően is fennáll az azon időszakra vonatkozó közterhek tekintetében, amely alatt a Lízingszerződés alapján használta a Lízingtárgyat.

9.16 A Lízingtárggyal kapcsolatos adókötelezettség egyes rész-kötelezettségeit a Lízingbevevő a vonatkozó jogszabályok, adóhatósági rendeletek és előírások és a Felekre kötelező egyéb szabályok rendelkezései alapján teljesíti.

9.17 Amennyiben az adókötelezettség teljesítése kizárólag a Lízingbeadó által történhet, úgy a Lízingbevevő az erről történő tudomásszerzését követően haladéktalanul köteles a Lízingbeadót tájékoztatni és az eljárásokban közreműködni.

9.18 Amennyiben bármely adófizetési kötelezettséget a Lízingbeadónak kellett teljesítenie, illetve a Lízingtárgyhoz kapcsolódó vagy a lízingszerződéssel összefüggő bármely egyéb fizetési kötelezettséget vagy közterhet közvetlenül a Lízingbeadó viselt, úgy a Lízingbeadó az általa teljesített befizetések összegét jogosult továbbhárítani a Lízingbevevőre, melyet a Lízingbevevő köteles számára haladéktalanul megfizetni, de legkésőbb a Lízingbe adó erre irányuló fizetési felszólításában szereplő határidőn belül.

10. FIZETÉS, ELŐTÖRLESZTÉS, ÁTÜTEMEZÉS

10.1 A Lízingbevevő a Lízingdíjat havonta, kizárólag a finanszírozás devizanemében köteles fizetni a Törlesztési Napokon. Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával kifejezetten elismeri, hogy a Lízingdíjakkal kapcsolatban a megfelelő tájékoztatást megkapta. A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingszerződés aláírásakor a finanszírozási összeg, mint a finanszírozás tőkerészének törlesztéséről és mértékéről, a kamatrész mértékéről, számítási alapjáról és módjáról, a referencia-kamatlábak alapján tájékoztató jellegű értesítést kap. A folyósítással egyidejűleg kinyomtatásra és Lízingbe vevő részére megküldésre kerül a folyósítási értesítő, amely tartalmazza a folyósított finanszírozási összeget és devizanemét, valamint a Lízingbe vevő által fizetendő Lízingdíj összegét és az első kamatperiódusban irányadó kamatláb mértékét, valamint mindazt az adatot, amely a lízingszerződésben csak tájékoztató jelleggel került meghatározásra, a szerződéskötés időpontjában érvényes kondíciók alapján.

10.2 Minden kamatperiódus végét követő 15 munkanapon belül a fennálló tartozás aktuális összegéről, az új kamatperiódusra meghatározott Lízingdíjról, a kamatperiódusra vonatkozó kamatláb mértékéről, a Lízingbe adó a Lízingbe vevőt írásban, az ún. egyenlegértesítő útján tájékoztatja. Továbbá a Lízingbe adó törlesztési kimutatás megküldésével havonta tájékoztatja a Lízingbe vevőt az általa teljesített befizetésekről, azokat jogcímenként megbontva Lízingdíjra (azon belül tőkerészletre és kamatra), egyéb jogcímekre, továbbá az esetleges hátralékos tartozásról, a felszámított késedelmi kamatról és a Lízingbe adó által Lízingbe vevőre esetlegesen áthárított költségekről, terhekről, adókról, és az ezzel kapcsolatos fizetési kötelezettségre való felhívásról.

10.3 A lízing törlesztése havonta, annuitásos törlesztési mód alkalmazásával történik. A Lízingbe vevő által fizetendő havi Lízingdíj megegyezik a napi kamatszámítás alapján annuitásos módszerrel számított tőke és kamat havi részletének az összegével. A havi Lízingdíj – kivéve esetlegesen az utolsó kamatperiódus utolsó törlesztőrészletét

– kamatperióduson belül állandó. A Lízingdíjban a tőkerészlet és a kamat aránya változó. A havonta fizetendő törlesztő összegből a kamat mindig megegyezik a napi kamatszámítás módszerével számolt, tárgyhóban az esedékesség napjáig felhalmozott kamatok összegével. Amennyiben a napi kamatszámítással kiszámított kamat összege magasabb, mint a kikalkulált annuitásos Lízingdíj összege, akkor a teljes kamatösszeg kerül beszedésre. Ilyen esetben tőketörlesztés nem történik.

A havonta a Törlesztési napokon esedékes Lízingdíj képezi a havi törlesztőrészletet, ami adott esetben kiegészülhet a Lízingbe adónak jelen Üzletszabályzat és/vagy a Lízingszerződés és/vagy a Kondíciós Lista szerint esetlegesen járó késedelmi kamatokkal, költségekkel, díjakkal, Lízingbe vevőre áthárított fizetési kötelezettségekkel. A havi törlesztőrészlet meghatározása a Lízingdíj tekintetében – amennyiben jelen Üzletszabályzat vagy a lízingszerződés másként nem rendelkezik – annuitásos módszerrel történik.

A havi törlesztőrészlet – kivéve esetlegesen az utolsó kamatperiódus utolsó törlesztőrészletét – kamatperiódusonként a lízing devizanemében állandó, a Lízingdíjban a tőke és a kamat aránya változó.

Minden kamatperiódus első napjával a Lízingbe adó új Lízingdíjat és kamatlábat (az érintett hónapot megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző második napon érvényes a finanszírozási devizanemének megfelelően hat havi BUBOR / hat havi EUXXXXX xértékének figyelembe vételével) állapít meg, melyről a Lízingbe vevőt a kamatperiódus fordulónapját követő 15 napon belül írásban értesíti. A Lízingdíj (tőkerészlet + kamat) a Törlesztési napokon, havonta esedékes.

10.4 A Lízingbevevőnek a Lízingszerződés alapján teljesítendő fizetési kötelezettsége egész összegben, bármilyen (beszámításra, viszontkeresetre, adófizetésre alapított) levonás nélkül esedékes, kivéve, ha a levonásra jogszabály kötelezi. Ez utóbbi esetben a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadónak olyan további összeget megfizetni, amellyel együtt a Lízingbeadó által ténylegesen kapott összeg megegyezik azzal az összeggel, amelyet a Lízingbeadó akkor kapott volna, ha ilyen levonás nem lett volna.

10.5 Lízingbe vevő a futamidő alatt a kintlévő és még vissza nem fizetett Lízingdíjak (a lízingdíjak tőkerészleteinek) összegének egészét, vagy egy részét előtörlesztheti, feltéve, ha az erre vonatkozó szándékát az előtörlesztés tervezett időpontját (értéknapját) megelőző legalább 15 nappal a Lízingbe adónak írásban bejelenti, a Lízingbe adó által erre a célra rendszeresített, Lízingbe adó irodájában vagy honlapján (xxx.xxxxxxxxx.xx) elérhető formanyomtatványon. A bejelentés az előtörlesztés értéknapját legalább 15 nappal megelőzően a Lízingbe adó részére kézbesítésre kell kerüljön, és az előtörlesztés összegét meg kell benne határozni. Lízingbevevő vállalja, hogy az Előtörlesztési Díjat az előtörlesztéssel egyidejűleg Lízingbeadónak megtéríti. Lízingbe adó tájékoztatja Lízingbe vevőt és Lízingbe vevő tudomásul veszi, hogy az előtörlesztés végrehajtására abban az esetben van mód, amennyiben az előtörlesztés értéknapján az előtörlesztendő összeg az Előtörlesztési Díjjal együtt teljes egészében rendelkezésre áll - a Lízingbe adó által az előtörlesztés kapcsán Lízingbe vevő részére előzetesen kiállított teljes előtörlesztési értesítőben meghatározott – a törlesztési számlán.

A (bank)számlán elhelyezett, az előzetes írásos bejelentésben megjelölt összeg erejéig előtörleszteni kívánt összeget a Lízingbe adó az előtörlesztés napján, a fentiekben megjelölt (bank)számláról beszedi.

Az előtörlesztésre is kizárólag a finanszírozás devizanemében kerülhet sor.

Lízingbe adó biztosítja a Lízingbe vevők számára a deviza lízing devizában történő egyösszegű teljes előtörlesztésének lehetőségét. Amennyiben a Lízingbe adó által ténylegesen jóváírt előtörlesztés összege a Lízingbe vevő teljes tartozásának megszűnését eredményezni, úgy a Lízingbe adó valamennyi követelése jóváírását követő 15 banki munkanapon belül adja ki Lízingbe vevő részére a végleges elszámolásról szóló, valamint a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatot.

Amennyiben a lízingszerződéshez kapcsolódó, a lízingtárgyat és/vagy a fedezeteként kikötött zálogjoggal terhelt egyéb biztosítékokat érintő vagyonbiztosítás alapján a Biztosító Társaság a Lízingbe adó részére fizetést teljesít, úgy a Lízingbe adó az V.3. pontban foglaltak szerint jogosult eljárni, illetve amennyiben a Lízingbe vevőnek lejárt tartozása áll fenn, úgy jogosult ezen lejárt követelését a befolyt összegből elsődlegesen és automatikusan kiegyenlíteni.

A Lízingbe adó által nyújtott pénzügyi lízing tekintetében a Lízingbe vevő az alábbi előtörlesztési típusok közül választhat:

- részelőtörlesztés futamidő módosítás nélkül: a Lízingbe vevő által előtörlesztett összegre tekintettel csökkennek a lízing további havi törlesztő részletei, a lízingszerződésben meghatározott lejárat napjáig (az egyes Lízingdíjak összege arányosan csökken, de a Lízingdíjak száma nem csökken, azaz a lízing futamideje nem lesz rövidebb);

- részelőtörlesztés futamidő csökkentéssel: az előtörlesztéshez futamidő csökkentés is kapcsolódik. A lejárati nap meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a futamidő csak a kamatperiódus egész számú többszörösével csökkenthető, valamint a futamidő csökkentése után tervezett törlesztő részlet nem haladhatja meg az előtörlesztés értéknapját megelőzően Lízingbe adó által meghatározott és Lízingbe vevő által fizetendő törlesztő részletet.

- teljes előtörlesztés: amennyiben a Lízingbe adó által ténylegesen jóváírt előtörlesztés összege a Lízingbe vevő teljes tartozásának megszűnését eredményezi, úgy a Lízingbe adó valamennyi követelése jóváírását követő 15 banki munkanapon belül adja ki Lízingbe vevő részére a végleges elszámolásról szóló, valamint a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatot.

Az előtörlesztés – a futamidő módosítással járó előtörlesztés kivételével - lízingszerződés-módosítást nem igényel, de a Lízingbe adó ettől indokolt esetben eltérhet. A futamidőt a felek érvényesen csak írásban, szerződésmódosítás keretében változtathatják meg.

Teljes előtörlesztés esetén, amennyiben a Lízingbe vevő Lízingbe adóval szemben fennálló valamennyi tartozása kiegyenlítésre került, és a lízing megszűnését követően esetlegesen fel nem használt összeg áll a Lízingbe adó rendelkezésére, úgy ezen összeggel a Lízingbe adó a Lízingbe vevő rendelkezése szerint számol el. Lízingbe vevő

tudomásul veszi, hogy az ezen összeg átutalásával, átváltásával stb. felmerülő valamennyi költséget viselni köteles.

Lízingbe vevő tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben az előtörlesztés időpontjában bármely jogcímen lejárt tartozása áll fenn, úgy Lízingbe adó az előtörlesztésre szánt összeget elsődlegesen a lejárt tartozás kiegyenlítésére fordítja.

10.6 Lízingbe vevő köteles a lízingszerződés megkötését követő 5 napon belül, a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátását megelőzően a Lízingszerződésben meghatározott összegű Kezdő díjat Lízingbe adó részére maradéktalanul fizetni. Abban az esetben, ha a Lízingbe vevő az Eladó részére a Lízingtárgy vonatkozásában az adásvételi szerződés, illetve a lízingszerződés megkötését megelőzően saját erőből foglalót vagy előleget fizetett, akkor annak összege a Kezdő díjba beszámít oly formában, hogy erről a Lízingbe adó, a Lízingbe vevő, és az Eladó három oldalú külön megállapodásban vagy az adásvételi szerződésben rendelkezik. Lízingbe vevő tudomásul veszi, hogy a kezdő díj összege is a finanszírozás devizanemében kerül meghatározásra..

Felek rögzítik, hogy visszlízing esetén a Vevő által az Eladó részére fizetendő, adásvételi szerződésben rögzített vételárelőleg összege megegyezik a Lízingbe vevő által a Lízingbe adó részére a lízingszerződés alapján fizetendő kezdő díj összegével, amely követeléseiket felek kölcsönösen beszámítanak és ezáltal teljesítettnek fogadnak el.

10.7 Amennyiben az ügyletben több Lízingbevevő vesz részt, úgy a fizetési és egyéb kötelezettségeik teljesítése tekintetében a Lízingbeadó felé egyetemlegesen felelnek.

11. FIZETÉSI SZABÁLYOK

11.1 Ha a Lízingszerződés szerinti bármely fizetés esedékességének időpontja Magyarországon, vagy a fizetés devizaneme szerinti országban nem banki nap, a fizetési kötelezettség az azt közvetlenül követő banki napon esedékes.

11.2 Lízingbevevő köteles biztosítani, hogy Lízingbevevő által a Lízingbeadó javára teljesített fizetések mentesek legyenek bármilyen harmadik személy javára járó adó, díj, költség, jutalék, ellenkövetelés beszámítás érvényesítésétől vagy levonásától.

11.3 Lízingbe vevő fizetési kötelezettségeit kizárólag az adott ügyletre meghatározott finanszírozási devizanemben köteles és jogosult teljesíteni. Amennyiben a Lízingszerződés alapján a Lízingbevevő által fizetendő bármely összeg bármely okból más devizanemben ("fizetési devizanem") kerül megfizetésre, mint a Lízingszerződésben előírt devizanem ("finanszírozási devizanem") akkor a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadónak megtéríteni, és haladéktalanul megfizetni a fizetési devizanemben kézhez vett összeg szerződéses devizanemre történő konvertálásából eredő különbséget és veszteséget.

11.4 A Lízingbe vevő a fizetési kötelezettségeit az FHB-nál nevére megnyitott bankszámláról (fizetési számláról) köteles teljesíteni.

A Lízingbe vevő köteles az őt terhelő, esedékessé váló fizetési kötelezettség teljes összegének megfelelő fedezetet az esedékesség napján – amennyiben az esedékesség napja munkaszüneti nap vagy bankszünnap, akkor az esedékességet követő banki munkanapon – az FHB-nál megnyitott bankszámlán (fizetési számlán) biztosítani. A Lízingbe vevő által a Lízingbe adó javára teljesített bármely fizetés teljesítésének időpontja az a nap, melyen az összeg levonásra került a bankszámlájáról.

A Lízingbe vevő a lízing folyósítását megelőzően külön okirattal felhatalmazza Lízingbe adót, hogy a bankszámláról a mindenkor esedékes fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget beszedje. Lízingbe vevő tudomásul veszi, hogy amennyiben esedékességkor a teljes fedezet nem áll rendelkezésre a bankszámlán, úgy a Lízingbe adó jogosult részösszeg(ek) beszedésére is, továbbá az esedékességet követően bármely napon megkísérelheti a hátralékos összeg(ek) beszedését.

11.5 Amennyiben a Lízingbeadó vagy megbízottja fizetési felszólítást küld a Lízingbeadó részére, abban az esetben a Lízingbevevő a Kondíciós Listában meghatározott külön díjat köteles megfizetni minden egyes fizetési felszólítás után költségtérítésként.

11.6 A Lízingtárgyban bekövetkező bármilyen káresemény, illetve a Lízingtárgy birtoklásával, vagy használatával kapcsolatosan felmerülő egyéb más problémás körülmény, használat kiesés, kár, nem érinti a Lízingbevevő fizetési kötelezettségét és a Lízingszerződésben foglaltak teljesítése alól nem mentesíti, kivéve ha a Lízingtárgyat a Lízingbeadó érdekkörében felmerülő okból nem lehet használni. Ugyanígy nem mentesül a Lízingbe vevő a lízingdíj fizetési kötelezettsége alól (mivel a lízingtárgy kiválasztását a Lízingbe adó nélkül, önállóan folytatja le) ha olyan lízingtárgyat szerez be, amelyről később kiderül, hogy már akár beszerzéskor hatályos jogszabályi vagy hatósági előírások szerint sem lett volna üzemeltethető jogszerűen vagy rendeltetésszerűen, továbbá akkor sem mentesül, ha lízing futamideje alatt lépnek hatályba olyan új jogszabályok vagy hatósági előírások amelyek következtében a lízingtárgy nem használható a jövőben rendeltetésszerűen vagy jogszerűen.

11.7 A Lízingbevevő nem kérheti a Lízingdíj csökkentését abban az esetben, ha a Lízingtárgy üzemszerű használata csorbulna (például sérülés, jogi, műszaki vagy gazdasági körülmények, illetve baleset, vis major vagy rendkívüli balesetek következtében), függetlenül attól, hogy miből ered a használat akadályoztatása kivéve ha a Lízingtárgyat a Lízingbeadó érdekkörében felmerülő okból nem lehet használni. A Lízingszerződés érvényességét az ilyen körülmények nem érintik. A Lízingbevevő ilyen esetekben nem jogosult a Lízingbeadónak a Lízingszerződésből és az azzal összefüggő szerződésekből eredő követeléseivel szemben ellenköveteléseket felszámítani vagy visszatartási és csökkentési jogokat érvényesíteni.

11.8 A Zárt végű lízing lehet forint lízing, amely esetben a lízingszerződés devizaneme forint, így a finanszírozási összeg is forintban kerül folyósításra, és a fizetési kötelezettségek is forintban teljesítendők, ill. deviza lízing, amely esetben a lízingszerződés devizaneme a forinttól eltérő deviza (eur), így a finanszírozási összeg is euroban kerül folyósításra és a fizetési kötelezettségek is (ideértve minden fizetési kötelezettséget) is főszabály szerint ebben a devizában teljesítendők. Abban az esetben, ha olyan költség, fizetési kötelezettség (pl. különdíj), vagy bevétel (pl. a biztosító térítése, vagy lízingtárgy értékesítése) keletkezik, amely nem euróban kerül nyilvántartásra, meghatározásra vagy kimutatásra, úgy ezen összeg euróra történő átváltása során a Lízingbe adó az esedékesség

– illetve késedelmes teljesítés esetén a tényleges teljesítés, törlesztés stb… - napján, az aznap, a tranzakció végrehajtásakor érvényes Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a deviza-átváltás (HUF-EUR konverzió) végrehajtása napján megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyamon váltja át a Lízingbe vevő minden további rendelkezése nélkül euróra,,és az így átváltott összeget követeli vagy számolja el teljesítésként.

11.9 A Lízingszerződés alapján a Lízingbeadó az általa kézhez vett összegeket - eltérő megállapodás hiányában - az alábbi sorrendben számolja el a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségekkel szemben:

(a) elsősorban a Késedelmi kamatok megfizetésére

(b) másodsorban a Lízingszerződéssel kapcsolatban fizetendő díjak és költségek (ideértve minden áthárított költséget, díjat, terhet is) megfizetésére;

(c) harmadsorban a Lízingszerződés alapján esedékes, de meg nem fizetett felmerült kamatok (lízingdíj kamat része) megfizetésére;

(d) negyedsorban az esedékes tőketartozások megfizetésére;

(e) ötödsorban egy előtörleszteni kívánt összeg megfizetésére.

V. A LÍZING BIZTOSÍTÉKAI

1. LÍZINGTÁRGY TULAJDONJOGA

1.1 Lízingbe adó jelen pont keretei között is kifejezetten felhívja Lízingbe vevő figyelmét, hogy a lízingügylet alapján a lízingtárgy tulajdonjoga a Lízingbe adót illeti meg, a Lízingbe vevő a lízingszerződés szerződésszerű teljesítése esetén szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát. Amennyiben azonban a lízingszerződés annak Lízingbe vevő általi teljesítése nélkül szűnik meg, úgy a Lízingbe adó – többek között – jogosulttá válik követelését a Lízingtárgy birtokbavételével és értékesítésével behajtani.

2. TARTOZÁSELISMERŐ NYILATKOZAT

2.1 A Lízingbevevő és a Kezes a Lízingszerződés megkötését követően külön közjegyzői okiratban megerősíti a Lízingszerződésben és az Üzletszabályzatban foglalt kötelezettségeit (különösen a tartozáseilsmerésre és a kezességvállalásra vonatkozóan ideértve az Lízingtárgy visszaadására vonatkozó kötelezettségét is) és azok teljesítésére visszavonhatatlan kötelezettséget vállal vagy a lízingszerződés és a biztosítéki szerződések kétoldalú közokiratban kerülnek megkötésre.

2.2 A Lízingbevevőnek közjegyzői tartozáselismerő nyilatkozata kifejezetten tartalmazza a Lízingtárgy visszaadására és a Lízingbeadó birtokába való adására szóló egyoldalú kötelezettségvállalását.

2.3 A Lízingbevevőnek tudomása van arról, hogy a kétoldalú közokirat vagy a lízingbe vevő közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalása és tartozást elismerő nyilatkozata alapján a Lízingszerződés valamint a tartozás elismerő nyilatkozat értelmében közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezettség teljesítési határideje letelt.

3. KÁRVESZÉLYVISELÉS ÉS BIZTOSÍTÁSOK

3.1 A Lízingbevevő az Adásvételi Szerződés megkötését követően - vétkességtől függetlenül - a Lízingtárgy tekintetében a Lízingszerződés teljes időtartama alatt – illetve az Lízingtárgy Lízingbe adó birtokába való visszabocsátásig – felróhatóságtól függetlenül viseli a kárveszélyt, amely kiterjed különösen az elháríthatatlan külső okból származó, a harmadik személynek felróható és saját érdekkörben felmerült ok miatti - különösen a nem rendeltetésszerű használatból, a nem megfelelő karbantartásból illetve a jótállási, szavatossági jogok gyakorlásának elmulasztásából eredő – károkra, amelyek a Lízingtárgy megsemmisülését vagy megrongálódását eredményezik.

3.2 A Lízingbevevőt továbbá felelősség terheli azoknak a károknak a megtérítéséért, amelyet a Lízingbevevő a Lízingtárgy használata során harmadik személynek okoz, illetve a harmadik személyek másoknak vagy a Lízingtárgy tulajdonosának okoznak, illetve melyeknek viselésére senki nem kötelezhető.

3.3 Lízingbe vevő a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátásának előfeltételéül a lízingszerződés megkötését követően, a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátása előtt köteles az Lízingtárgyra vonatkozó teljeskörű, határozatlan időtartamú, Lízingbe adó által elfogadott biztosítási összegű és módozatú vagyon-,és felelősségbiztosítást kötni (különösen vízkár, tűzkár, viharkár, egyéb elemi kár, épület-, lakás-, casco- biztosítást, illetve a Lízingtárgyra vagy annak használati módjára jellemző egyéb speciális kockázatokra kiterjedő biztosítást stb….) mely szerződésben biztosítottként a Lízingbe adó, szerződő félként és díjfizetőként a Lízingbe vevő kerül feltüntetésre, illetve amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a biztosítási szerződésben a biztosítási összeg tekintetében zálogjogosultként akkor is minden esetben a Lízingbe adónak kell szerepelnie. A Lízingbe vevő a lízing teljes összegének visszafizetéséig vagy a Lízingtárgynak a Lízingbe adó általi birtokba kerülésének időpontjáig köteles a biztosítást teljes körűen, folyamatosan fenntartani és a biztosítási díjakat fizetni. Amennyiben a Biztosító a szerződés hatályba lépését, fenntartását, vagy a kockázatviselést plusz feltételhez köti (pl. riasztó vagy egyéb védelmi berendezés felszerelése stb…), akkor ezen feltétel teljesítése (és költségvállalása) a Lízingbe vevő kötelezettsége.

3.4 A biztosításokat a Lízingtárgy felszereltségének megfelelően kell megkötni. A biztosítási szerződésekből eredő jogain és követelésein a Lízingbe adó jogosult a Refinanszírozó Bank javára zálogjogot alapítani. A biztosítási összeg jogosultja/zálogjogosultja nem tehető felelőssé a biztosító által kifizetett kártérítési összeg mértékéért. A Lízingbe vevő köteles az Lízingtárgyra vonatkozó biztosítási kötvényt a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátási napját követő 40 napon belül a Lízingbe adó részére átadni.

3.5 A biztosítással kapcsolatos kárügyintézés az Lízingtárgy megsemmisülése káresemény kivételével a Lízingbe vevő kötelessége.

3.6 Az Lízingtárgy esedékes biztosítási díjrészleteit - ellenkező megállapodás hiányában – a Lízingbe vevő a Bankszámláról átutalással fizeti meg. A Lízingbe vevő az Lízingtárgyra vonatkozó biztosítási díjakat minden körülménytől függetlenül köteles a biztosításokban meghatározott időpontig rendszeresen megfizetni. A Lízingbe vevő a lízingszerződésből eredő valamennyi tartozása maradéktalan megfizetését megelőzően a biztosítást a Lízingbe adó számára hátrányosan nem módosíthatja, nem mondhatja fel, nem szüntetheti meg. Díjfizetési késedelem, illetve a biztosítás felmondása, vagy megszűnése esetén a biztosító haladéktalanul tájékoztatja a Lízingbe adót, aki írásban felszólítja a Lízingbe vevőt díjfizetési kötelezettségének teljesítésére ill. új, megfelelő biztosítás megkötésére. A felszólításban foglaltak elmulasztása Felmondási Eseménynek minősül.

3.7 A Lízingbe adó jogosult a biztosítási díjakat a Lízingbe vevő helyett a biztosító részére megfizetni, ha a Lízingbe vevő az előző pont szerinti felszólítást követően sem teljesíti kötelezettségét. Ebben az esetben a Lízingbe vevő köteles a helyette megfizetett összegeket Késedelmi Kamattal együtt megfizetni Lízingbe adó részére.

3.8 A Lízingbe vevő Lízingbe adó felhívására, de legkésőbb 6 azaz hat havonta köteles a biztosító írásbeli igazolását bemutatni, hogy a biztosító részére díjhátralékkal nem rendelkezik és minden biztosítási díj befizetésre került, a biztosítási szerződés érvényesen fennáll. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a Lízingbe adó jogosult a lízingszerződést azonnali hatállyal felmondani.

3.9 A Lízingbe vevő köteles a Lízingbe adóval minden biztosítási kockázatot érintő változtatást – különös tekintettel a kockázatok megnövekedését – haladéktalanul közölni a biztosítási intézkedések meghozatala érdekében.

3.10 A biztosító által támasztott érvényességi feltételek folyamatos teljesítése a Lízingbe vevő felelőssége, amelynek elmulasztásából eredő károk kizárólag a Lízingbe vevőt terhelik. A feltételek teljesítéséből eredő költségek, valamint a biztosítási feltételek esetleges változása miatt felmerülő költségek a Lízingbe vevőt terhelik. A Lízingbe vevő tudomásul veszi, hogy a biztosítási szerződés megkötésének neki felróható elmaradása, vagy késedelmes megkötése, illetve megszűnése minden következményét viselni köteles.

3.11 Káresemény bekövetkezése esetén a Lízingbe vevő 24 órán belül köteles a Lízingbe adót írásban értesíteni és a kárrendezéssel kapcsolatos eljárásban minden intézkedést köteles haladéktalanul megtenni, illetve a kárrendezés menetéről a Lízingbe vevőt folyamatosan tájékoztatni, illetve rendelkezései szerint eljárni. Lízingbe vevő az Lízingtárgyban történt káresemény miatt a Lízingbe adóval szemben semminemű követelést nem támaszthat, illetve a biztosítási módozat szerinti, a térítendő biztosítási összegből levonandó un. „önrészesedés” a Lízingbevevőt terheli.

3.12 Amennyiben a káresemény következtében a Biztosító (vagy az ő szakértője, illetve a káreseménybeli kockázat kizártsága vagy un. mentesülés esetén egyéb szakértő) a Lízingtárgyat helyreállíthatónak (un. gazdaságosan javíthatónak) minősíti, úgy a Lízingbe vevő köteles a Lízingtárgy javíttatásáról gondoskodni, illetve annak megtörténtéig állagának megóvásáról gondoskodni. A helyreállítás a Lízingbe vevő külön rendelkezése hiányában kizárólag márkaszervízben vagy szakszervízben történhet, különösen akkor, ha a Lízingtárgy tekintetében még fennálló jótállás, illetve szavatosság tovább élésének ez a feltétele. A javítás megtörténtét a Lízingbevevő a márkaszervíz, illetve szakszervíz erre vonatkozó megfelelő igazolásával köteles haladéktalanul igazolni a Lízingbe adó felé. A Lízingbe adó a már jótállással illetve szavatossággal nem rendelkező Lízingtárgyak tekintetében, különösen a 300.000,- Ft-ot meg nem haladó helyreállítási összegek tekintetében elfogadhatja, hogy a Lízingbe vevő a javíttatást egyéb szakszerű módon végezze vagy végeztesse el, amelyet számlával vagy egyéb megfelelő módon igazol. Amennyiben a Lízingbe adónak kétsége merül fel a szakszerű javíttatás minősége, megtörténte vagy annak összegszerűsége tekintetében úgy jogosult a Lízingbe vevő költségére a maga által választott szakértővel a javíttatást ellenőrizni. Amennyiben ennek során jelentős szabályszegésre derül fény, úgy az azonnali hatályú felmondási oknak minősül.

3.13 Amennyiben a Biztosító (vagy az ő szakértője, illetve a káreseménybeli kockázat kizártsága vagy un. mentesülés esetén egyéb szakértő) azt állapítja meg, hogy a Lízingtárgy nem állítható helyre illetve totálkáros (un. gazdasági vagy tényleges totálkár), úgy a lízingszerződés megszűnik és a Felek elszámolnak egymással VII.5. pontban foglaltak szerint.

3.14 Lopáskár esetén a Lízingbevevő köteles haladéktalanul (de legkésőbb a biztosítási szerződésben ezen kockázatra meghatározott határidőn belül) feljelentést tenni, a Biztosító felé a kárbejelentésről haladéktalanul gondoskodni, továbbá a Lízingbe adóval az V. 3.11. pont szerint is együttműködni. Ez utóbbi körben a Lízingbe adó köteles különösen a rendőrségi jegyzőkönyvet és a Lízingtárgy forgalmi engedélyét vagy járműokmányát (ha van) – a forgalomból történő kivonás érdekében - haladéktalanul (legkésőbb a következő munkanapon) eljuttatni a Lízingbe adó részére. A feljelentés illetve a kárbejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes megtételéért kizárólag a Lízingbe vevő a felelős. Amennyiben a Lízingtárgy felkutatását célzó rendőrségi nyomozás eredménytelennek bizonyult, úgy a nyomozást megszüntető határozatot is köteles a Lízingbe adónak illetve a Biztosítónak (a kárrendezés érdekében) haladéktalanul megküldeni a Lízingbe vevő.

3.15 A Lízingbevevő köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a biztosítási szerződés kockázati köréből ki van zárva vagy egyébként a Biztosító mentesülését eredményezi. Továbbá a Lízingbe vevő felróhatóságtól függetlenül felel minden olyan kárért, amire nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése, illetve gazdaságosan javíthatóság esetében e körben saját forrásból köteles a Lízingbe vevő a Lízingtárgyat kijavíttatni, helyreállítani az

V.3.12. pont szerint.

3.16 Ha a Lízingbevevő a biztosítás általános szerződési feltételeiben, vagy a biztosítási szerződésben foglalt bármely kötelezettségét megszegi, minden ebből eredő kárért felel.

3.17 A Lízingbevevő a lízingtárgy megrongálódása vagy megsemmisülése esetén sem jogosult a lízingszerződéstől való elállásra, illetve a lízingtárgy helyreállításáig, kijavításáig sem mentesül a lízingdíj fizetési kötelezettsége alól (kivéve ha a Lízingtárgyat a Lízingbeadó érdekkörében felmerülő okból nem lehet használni).

3.18 Jelen V.3. pontban előírt kötelezettségek megfelelően irányadók a zálogtárgy biztosítására is, amennyiben biztosítékként zálogjog is kikötésre kerül. Ebben az esetben a zálogtárgyra kötött vagyonbiztosításból eredő biztosítási összeg tekintetében zálogjogosultként a Lízingbe adót kell megjelölni, illetve az Adóst jelen pont szerint terhelő kötelezettségek értelemszerűen a Biztosítéknyújtót is terhelik a pótfedezet vonatkozásában .

4. KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG

4.1. Készfizető kezes kötelezettséget vállal a Lízingbe vevő lízingszerződés alapján fennálló bármely fizetési kötelezettségének szerződésszerű teljesítéséért. A készfizető kezességvállalás alapján kezes köteles a Lízingbe adó első írásbeli felszólítására, a jogviszony vizsgálata nélkül 2 banki napon belül kifizetni a Lízingbe adó által a Lízingbe vevő lejárt és esedékes kötelezettségeként nyilvántartott összeget. Készfizető kezes a kötelezettsége teljesítését megelőzően nem követelheti, hogy a Lízingbe adó először a Lízingbe vevővel szemben kísérelje meg igényét érvényesíteni.

4.2. Készfizető kezes előzetesen, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul, hogy amennyiben a Lízingbevevő helyett bármely harmadik személy lép Lízingbevevőként a Lízingbevevő és Lízingbeadó között létrejött Lízingszerződésbe (azaz amennyiben a szerződésbe belépő félre a Lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségek szállnak át), a Lízingszerződés biztosítékaként a készfizető kezesség fennmarad.

4.3. A készfizető kezességvállalás teljes mértékben érvényes és hatályos marad mindaddig, amíg a lízingszerződés értelmében a Lízingbe adót megillető valamennyi Lízingdíj és egyéb fizetési kötelezettség teljes mértékben megfizetésre nem került és a felek között a végleges elszámolás meg nem történt.

5. ZÁLOGJOG

5.1 Lízingbe vevő és/vagy Haxxxxxx xzemély biztosítéknyújtó a Lízingbe adó ilyen irányú igénye esetén a Lízingbe vevő lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek biztosítására köteles Zálogjogot alapító szerződést kötni a lízingtárgytól eltérő, Lízingbe vevő és/vagy Harmadik személy biztosítéknyújtó tulajdonát képező egyéb biztosítékra, mint zálogtárgyra a Lízingbe adó javára. A Zálogjogra vonatkozó szerződés a lízingszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

5.2 Ha a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, továbbá a zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad, a zálogszerződésre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

(i) zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy lehet;

(ii) a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell az összeg megjelölését.

5.3 Lízingbeadó az irányadó jogszabályok alapján jogosult a zálogtárgyon elidegenítési és terhelési tilalmat alapítani, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzését kérni az illetékes nyilvántartásba.

5.4 Zálogkötelezett előzetesen, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul, hogy amennyiben a Lízingbevevő helyett bármely harmadik személy lép Lízingbevevőként a Lízingbevevő és Lízingbeadó mint Zálogjogosult között létrejött Lízingszerződésbe, (azaz amennyiben a szerződésbe belépő félre a Lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségek szállnak át), a Lízingszerződés biztosítékaként a Zálogjogosult javára a Hitelbiztosítéki nyilvántartásba vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett zálogjog fennmarad.

5.5 Lízingbe vevő és/vagy a Haxxxxxx xzemély biztosítéknyújtó hozzájárul ahhoz, hogy kielégítési jogának megnyíltát követően a Zálogjogosult bírósági végrehajtáson kívül elégítse ki követelését a saját választása szerint a következők alapján:

a.) saját maga által értékesítse a zálogtárgyat (fogyasztóval kötött zálogszerződés esetét kivéve) magánúton is, egyébként csak nyilvános értékesítéssel.)

b.) Fogyasztóval kötött zálogszerződés esetét kivéve a zálogtárgy tulajdonjogát saját maga is megszerezheti, a Lízingszerződésből eredő követelése teljes vagy részleges kielégítés fejében Zálogkötelezetthez intézett írásbeli ajánlat elfogadása esetén.

Fogyasztóval kötött zálogszerződés esetén. Zálogjogosult csak akkor élhet a bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítés jogával, ha az óvadék tárgyára vonatkozóan a közvetlen kielégítés jogával él; ha az elzálogosított jogot vagy követelést a 2013. évi V. törvény szerint érvényesíti vagy ha a kielégítési jog megnyílása után a zálogkötelezettel a zálogtárgy Zálogjogosult által történő értékesítésének módjában írásban megállapodik.

5.6 Amennyiben jogszabály a zálogtárgy végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályait kötelező erővel, eltérést nem engedő módon határozza meg, úgy a végrehajtáson kívüli értékesítés szabályaira a kötelező jogszabályi rendelkezések az irányadók.

5.7 Az előbbiektől függetlenül a Lízingbe adó jogosult arra, hogy bármely és valamennyi jogot és jogorvoslatot érvényesítsen, amely a Lízingszerződés és/vagy a Zálogjog értelmében és az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a Zálogjogosultakat megilleti.

5.8 A Zálogjogosult kielégítési joga a lízingszerződés felmondása, jogszabály vagy bírósági határozat alapján vagy egyéb módon való esedékessé válása után jogosult a Zálogjoga alapján a zálogtárgyból történő kielégítéshez.

5.9 Amennyiben a Lízingszerződés a jelen Üzletszabályzat VII.1.3-7. pontjai szerint megszűnik, Lízingbe vevőnek és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtónak a Zálogjogosult kérésére az ingó zálogtárgyat sértetlen, a szerződéskötéskori eredeti állapotnak megfelelő, állapotban 10 napon belül vissza kell adnia. Amennyiben a zálogtárgy ingatlan, úgy azt kitakarított, szeméttől megtisztított, bentlakó személyektől és ingóságoktól kiürített üres állapotban lakóingatlan esetében a szerződés megszűnésétől számított 3 hónapon belül, míg nem lakóingatlan esetén a szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül át kell adnia a Zálogjogosult vagy megbízottja részére. A Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó helyreállítási kötelezettsége különösen vonatkozik a zálogtárgy hiányzó vagy sérült tartozékainak, alkatrészeinek azonnali pótlására.

5.10 Amennyiben a Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó a jelen Üzletszabályzat V.5.8. pontban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, és a Zálogjogosult, vagy megbízottja végrehajtási eljárást kezdeményez a zálogtárgy visszaadása vagy kiürítése és átadása érdekében, a Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó a végrehajtási eljárás felfüggesztésének jogáról, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. 48. §-ának (3) és (5) bekezdésének alkalmazását megalapozó, a Lízingbe vevőn és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtón kívülálló olyan objektív, rendkívüli esemény bekövetkezése esetén is lemond, mely a létfenntartását, vagy munkáját veszélyezteti. Lízingbe vevő és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtó a Zálogjogot alapító szerződés aláírásával lemond továbbá a végrehajtási eljárás bármely okból való felfüggesztésének jogáról, amelyet a részére a polgári perrendtartás vagy más törvény lehetővé tesz. Ezen eljárások költségei a Lízingbe vevőt terhelik.

5.11 A Lízingszerződésnek a jelen Üzletszabályzat VII.1.1-2. pontjaiban meghatározott megszűnése esetén, amennyiben a Lízingbe vevő a Lízingbe adó felé fennálló valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett, Lízingbe adó az Zálogjog törléséhez szükséges nyilatkozatot 15 banki munkanapon belül kiállítja és a Lízingbe vevőnek és/vagy a Harmadik személy biztosítéknyújtónak megküldi, akik kötelesek saját költségükön eljárni a zálogjog törlése érdekében.

6. VÉTELI JOG

6.1 Lízingbevevő vállalkozás és/vagy a Biztosítéknyújtó vállalkozás a Lízingbeadó ilyen irányú igénye esetén a Lízingbevevő részére nyújtott, a Lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek biztosítékául a Lízingbeadó részére köteles Vételi Jogot alapító szerződést kötni a Lízingtárgytól eltérő, a Lízingbevevő vállalkozás és/vagy a Biztosítéknyújtó vállalkozás tulajdonában álló termelőeszközre, egyéb ingó vagyonra (együttesen ingóra) vagy ingatlanra vonatkozóan, mely okirat a Lízingszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

6.2 A Lízingszerződés időtartama alatt a vételi jog tárgyát képező ingón vagy ingatlanon végzett valamennyi új beruházás, fejlesztés, kiegészítés, felújítás, amely az ingatlan tartozékává válik, a Lízingbeadó javára kikötött Vételi Jog hatálya alá tartozik. A Vételi Jog kiterjed az ingatlan vagy z ingó vagyon valamennyi törvényes és tényleges tartozékára.

6.3 A Vételi Jog kizárólag abban az esetben gyakorolható a Lízingbeadó által, ha a Lízingszerződéssel kapcsolatban Felmondási Esemény merül fel. Lízingbeadó a Vételi Jogot a Lízingbevevő vállalkozáshoz vagy a Biztosítéknyújtó vállalkozáshoz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával gyakorolhatja.

6.4 A Vételi Jog gyakorlása során fizetendő vételárat a Lízingbeadó, illetve az általa a Vételi Jog gyakorlására kijelölt személy az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való jogerős bejegyzését, termelőeszköz vagy egyéb ingó esetén pedig a termelőeszköz vagy ingó lajstromozására szolgáló nyilvántartásba való bejegyzés és a birtokbaadás megtörténtét követően köteles megfizetni. A vételár letétbe helyezése a vételár megfizetésének minősül. A Lízingbeadó vételár-fizetési kötelezettségét oly módon is teljesítheti, hogy azt a Lízingbevevő Lízingszerződésből eredő fennálló tartozásába beszámítja.

6.5 A Lízingszerződésnek a jelen Üzletszabályzat VII. 1.1.1 – 1.1.3 pontjaiban meghatározott megszűnése esetén, amennyiben a Lízingbevevő a Lízingbeadó felé fennálló valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett, a Lízingbeadó a Vételi Jog törléséhez szükséges nyilatkozatot 15 banki munkanapon belül kiállítja, és a Lízingbevevő vállalkozásnak és/vagy a Biztosítéknyújtó vállalkozásnak megküldi.

7. PÓTLÓLAGOS BIZTOSÍTÉK

7.1 A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a Lízingtárgyban valamely károsodás áll be, vagy a Lízingbeadó egyéb módon, indokoltan veszélyeztetve látja a Lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségek teljesítését, Lízingbeadó Lízingbevevőtől pótlólagos biztosíték nyújtását kérheti.

8. FELHATALMAZÓ LEVÉLEN ALAPULÓ BESZEDÉSI MEGBÍZÁS BENYÚJTÁSA

8.1 Lízingbe vevő köteles bármely fizetési kötelezettségeinek biztosítására felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levele(ke)t átadni valamennyi számlavezető pénzintézetek által nyilvántartásba véve. Lízingbe vevő tudomásul veszi, hogy ezzel biztosítja azt a jogot, hogy Lízingbe adó a lízingszerződésből eredő követeléseit a számlavezető pénzintézethez benyújtott beszedési megbízással érvényesíthesse a Lízingbe vevő bankszámlája terhére. Bármely felhatalmazó levél visszavonása csak a Lízingbeadó írásbeli hozzájárulása esetén vonható vissza, míg a lízingszerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettség teljesítése esetén ezen hozzájárulást Lízingbe adó köteles haladéktalanul megadni.

8.2 Lízingbe vevő ha a lízingszerződés futamideje alatt bármely új bankszámlát nyit, akkor azt köteles haladéktalanul

írásban bejelenteni a Lízingbe adó részére, és egyidejűleg köteles az előző bekezdésben meghatározott felhatalmazó levelet megadni a Lízingbe adó részére az új bankszámla vonatkozásában. A számlanyitás bejelentésének vagy a felhatalmazó levél megadásának elmulasztása felmondási eseménynek minősül.

9. ELADÓI VISSZAVÁSÁRLÁSI GARANCIA

9.1 Lízingbe vevő tudomásul veszi, hogy a Lízingbe Adó (különösen az újonnan gyártott, illetve újonnan üzembe vagy forgalomba helyezetett, jelentősebb keresletű, kurrens Lízingtárgy esetén) megállapodhat az Eladóval akár a lízingtárgy beszerezésekor (adásvételi szerződés megkötésekor) vagy bármikor később, akár a felmondási Esemény bekövetkezte után is, hogy a visszavásárláskor készített hozzáértő szakértő által (a korának megfelelő avultatás, illetve állapotának megfelelő aktuális piaci értékének figyelembe vételével) készített értékbecslés alapján, az Eladó a Lízingtárgyat megfelelő áron visszavásárolja további értékesítés céljából. Ilyen visszavásárlásra kizárólag a felmondási esemény bekövetkeztét követően kerülhet sor, annak érdekében, hogy minél magasabb áron, és hatékonyabban kerülhessen sor a kerülhessen sor a Lízingtárgy értékesítésére a Lízingbe vevő tartozásának rendezése céljából. Lízingbe vevő ezen lehetőséget és eljárást kifejezetten elfogadja, a szakértő által készített értékbecslés alapján meghatározott visszavásárlási érték meghatározására is tekintettel.

VI. LÍZINGBEVEVŐ EGYÉB KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI

1. LÍZINGBEVEVŐ SZERZŐDÉSKÖTÉSI STÁTUSZA

1.1 A Lízingbevevő fogyasztónak nem minősülő természetes személy (mezőgazdasági őstermelő, egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó), jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy más szervezet, aki Magyarországon bejegyzett,, illetve Magyarországon működő egyéb jogalany

1.2 A Lízingbevevő, valamint a nevében eljáró személyek a Lízingszerződés aláírásához, valamint az abban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez valamennyi szükséges hatósági engedéllyel, jogosítvánnyal, illetve bármely belső eljárási rend vagy szabályzat által előírt felhatalmazással rendelkeznek, illetőleg azokat beszerezték.

1.3 A Lízingbevevővel szemben a Lízingszerződés aláírásakor semmifajta olyan eljárás, intézkedés vagy követelés érvényesítése nincs folyamatban, amely hátrányosan befolyásolhatja gazdasági vagy jogi helyzetét, illetve amely csökkentené a későbbiekben azon képességét, hogy a Lízingszerződésből származó pénzügyi kötelezettségeit időben teljesítse.

1.4 A Lízingszerződés aláírásakor Lízingbevevő legjobb tudomása szerint semmilyen olyan vitás kérdés, jogvita nincs függőben, amely a Lízingtárgy tulajdonjogát érintheti, illetve amely a Lízingtárgy tulajdonjogát érintő peres eljárást eredményezhet.

1.5 A Lízingbevevő által a Lízingszerződéssel kapcsolatosan nyújtott valamennyi információ minden lényeges vonatkozásában valós, hiánytalan és pontos, és a Lízingbevevőnek nincs tudomása olyan tényről vagy körülményről, amely hátrányosan befolyásolná a Lízingbeadó Lízingszerződéssel kapcsolatos hitelbírálatát.

1.6 Lízingbe vevő – amennyiben nem természetes személy – köteles a lízingszerződés hatálya alatt éves beszámolóját (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet és üzleti jelentés), konszolidált éves jelentését, valamint - amennyiben készült - magyar, ill. nemzetközi szabályok szerinti könyvvizsgálói jelentését elkészülte után 10 naptári napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 10-ig a Lízingbe adó részére megküldeni. A fogyasztónak nem minősülő természetes személy (őstermelő, egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó), az adóbevallását évente, annak elkészülte után 10 naptári napon belül, illetve amennyiben rendelkezik ilyennel – különösen, ha jogszabály kötelezi ilyen vezetésére vagy készítésére -, akkor a fentiekkel egyenértékű, vagy azt helyettesítő, gazdálkodását vagy pénzügyi helyzetét alátámasztó, illetve bemutató dokumentumokat a Lízingbe adó kérésére köteles külön megküldeni részére. Fentieken túlmenően a Lízingbe vevő kötelezi magát arra, hogy minden olyan információt a cég, illetve személye általános, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetéről haladéktalanul a Lízingbe adó rendelkezésére bocsát, melyre a Lízingbe adó esetenként ésszerűen igényt tart, így minden olyan információt amely a Lízingbe vevő pénzügyi helyzetének értékeléséhez vagy a biztosítékok értékének megállapításához szükséges.

1.7 Lízingbe vevőnek a lízingszerződés hatálya alatt a Lízingbe adóval szemben tájékoztatási kötelezettsége áll fenn az alábbi tények és események vonatkozásában:

(a) csődeljárás kezdeményezésére vagy végelszámolás elhatározására vonatkozó döntés meghozatala (még a bírósági beadás előtt),

(b) felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem beadásának elhatározása, illetve egyéb hitelezők ilyen irányú szándéka esetén az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul,

(c) bármilyen, a szokásos üzletmeneten kívül eső bírósági, vagy hatósági kötelezés (jogerős voltától függetlenül), mely Lízingbe vevő 1 millió Ft-ot meghaladó fizetési kötelezettségét írja elő,

(d) Lízingbe vevővel szemben folyamatba tett végrehajtási eljárás, értesítési kötelezettség az esetleges foglalási cselekményről,

(e) Lízingbe vevő vezetésének személyi összetételében bekövetkezett bármilyen változás.

(f) Lízingbe vevő bármely harmadik személlyel szemben fennálló, 30 napon túli lejárt fizetési kötelezettsége.

2. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

2.1 A Lízingbevevő – már a lízingszerződés megkötését megelőzően - köteles az FHB Bank Zrt-nél Bankszámlát (fizetési számlát) nyitni a lízing rendelkezésre bocsátásának és visszafizetésének lebonyolítása céljából, és a Lízingszerződés időtartama alatt köteles azt fenntartani.

2.2 A Lízingbevevő köteles haladéktalanul tájékoztatni a Lízingbeadót Felmondási Esemény bekövetkezéséről, és a Lízingbeadó erre vonatkozó írásbeli kérésének kézhezvételekor a Lízingbevevő köteles tájékoztatni a Lízingbeadót arról, hogy Fexxxxxxxx Xsemény vagy Esetleges Felmondási Esemény bekövetkezett-e.

2.3 Lízingbevevő a Lízingszerződés hatálya alatt a Lízingbeadó előzetes írásbeli engedélye nélkül a Lízingtárgy tulajdonjogát érintő peres eljárást nem indít.

3. LÍZINGTÁRGY HASZNÁLATA, FENNTARTÁSA, KARBANTARTÁSA, JAVÍTÁSA

3.1 A lízing futamideje alatt a Lízingtárgy kizárólagos tulajdonosa a Lízingbeadó. A Lízingbeadó a tulajdonjog keretében – a lízing időtartama alatt a használati jogot kivéve - jogosult valamennyi, a tulajdonjogból eredő jogának gyakorlására, beleértve a tulajdona megóvását célzó intézkedéseket, így különösen a rendszeres ellenőrzést a használati jog terjedelmére, módjára vonatkozólag. A rendelkezési jog kizárólag a Lízingbeadót illeti meg.

3.2 A Lízingtárgyat a Lízingbevevő tartja nyilván a könyveiben és számolja el az értékcsökkenést. A Lízingbeadó a Lízingtárgy tulajdonjogát a futamidő teljes tartama alatt és a Lízingbevevőnek a Lízingszerződésen alapuló valamennyi fizetési (beleértve a Késedelmi Kamatokat is) és egyéb kötelezettségének teljesítéséig fenntartja.

3.3 A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingtárgy lajstromozására szolgáló nyilvántartásban tulajdonosként a Lízingbeadó szerepel, illetve ugyanezen nyilvántartásokban a lízingügylethez kapcsolódó biztosítékok, egyéb jogosultságok (pl. üzembentartói jog) a Lízingtárgy és a Zálogtárgy tekintetében megfelelően feltüntetésre, bejegyzésre kerülnek. A lajstromozással és az arra vonatkozó közhiteles okiratok (pl. forgalmi engedély, törzskönyv stb…) beszerzésével és kiállításával kapcsolatos költségek a Lízingbe vevőt terhelik. Amennyiben a Lízingtárgy törzskönyvvel vagy más tulajdonjogot igazoló hatósági igazolással rendelkezik, illetve azok kiállításra kerülnek, akkor azokat a lízing futamideje alatt a Lízingbe adó tartja birtokában, kivéve, ha az adott igazolás a lízingtárgy üzemeltetéséhez hatóságilag kötelezően a Lízingbe vevő birtokában kell álljon.

3.4 A Lízingbevevő köteles a birtokában lévő Lízingtárgyat rendeltetésének (különösen a kezelési útmutatónak) megfelelően használni, üzemeltetni, hasznait szedni, valamint gondoskodni állagának és üzembiztos működésének megőrzéséről, fenntartásáról. A rendeltetésszerű használat keretében köteles a Lízingtárgyat szakszerűen kezelni, karbantartani, a szükséges javításokat, karbantartásokat, előírt műszaki felülvizsgálatokat szakember közreműködésével (elsősorban márka- vagy szakszervízben) elvégeztetni (különösen a Lízingtárgyhoz kapcsolódó műszaki dokumentációnak és előírásoknak megfelelően, annak érdekében is, hogy a kötelező jótállási és szavatossági igények fennmaradjanak) és minden módon gondoskodni arról, hogy a Lízingtárgy a rendeltetésszerű használat következtében a szokásos értékcsökkenésen kívül más károsodást, értékcsökkenést ne szenvedjen, illetve minden tőle telhetőt megtenni azért, hogy elkerülje annak minden olyan károsodását, melyet a nem rendeltetésszerű használat okoz.

3.5 A Lízingbevevő köteles a Lízingtárgyat a saját költségére, kártérítési igény nélkül mindenkor működőképes, a Lízingszerződésnek megfelelő használatra alkalmas állapotban tartani, ilyen állapotba helyezni, illetve helyreállítani. A Lízingbevevő kötelezettséget vállal, hogy a Lízingtárgy a használat során ne használódjon el a szokásos mértéken túlmenően. Azokat a károkat vagy szennyeződéseket, amelyeket harmadik fél, harmadik személy, vagy személyek, vagy vis major okoztak, vagy amelyek a Lízingtárgy Lízingbevevő birtokába adása előtt keletkeztek, ugyancsak a Lízingbevevőnek kell a saját költségeire elhárítani, illetve szükség esetén szakember közreműködésével szakszerűen elvégeztetni. A Lízingbevevőnek be kell tartania minden hatósági előírást. A Lízingbevevő köteles a Lízingbeadót e tekintetben minden harmadik személy igényeitől mentesíteni.

3.6 A Lízingbevevő a Lízingtárggyal együttesen csak olyan gépeket és gépi berendezéseket üzemeltethet, csak olyan technológiákat alkalmazhat, amelyek a használat céljait szolgálják és nem veszélyeztetik a Lízingtárgy épségét, üzembiztosságát, állagát. A Lízingbe vevő a az üzemeltetés során köteles a biztonságot szolgáló és összes hatósági és /vagy jogszabályi előírást és rendelkezést (különösen a közlekedési és közúti szabályok és előírások betartása, járműokmányok, hatósági jelzések megfelelő alkalmazása, cseréje, pótlása, adók, közterhek megfizetése, útdíjhasználat megfizetése stb…) betartani. Továbbá köteles a Lízingbe vevő a Lízingtárgy birtoklásához, üzemeltetéséhez szükséges összes szakhatósági engedélyt saját költségén beszerezni, fenntartani, pótolni. Minden olyan kárért, illetve (hatósági) felelősségre vonásért amely az ilyen jellegű intézkedések megsértése (pl. helyszíni bírság, szabálysértés, közlekedési bírság, szakhatósági bírság stb…) során keletkezik, a Lízingbevevő felelős, illetve szükség szerint a felelősség alól a Lízingbe adót mentesti, helyette helyt áll.

3.7 A Lízingbeadó vagy megbízottja jogosult a Lízingtárgy rendeltetésszerű használatát, valamint a Lízingbevevő kötelezettségeinek teljesítését bármikor alkalmas napszakban és legalább 5 nappal előzetesen javasolt időpontban ellenőrizni, a használat és üzemeltetés feltételeiről a helyszínen tájékozódni. A Lízingbevevő köteles a Lízingtárgy megtekintését a Lízingbeadó által megjelölt időpontban lehetővé tenni, valamint annak használatával kapcsolatban a Lízingbeadó kérésére köteles adatokat szolgáltatni, a kért igazolásokat bemutatni. Amennyiben Lízingbevevő az előzetesen bejelentett ellenőrzést nem teszi lehetővé (pl. a Lízingtárgyat nem mutatja be vagy a Lízingbeadót vagy megbízottját nem engedi be az annak tárolására szolgáló helyiségbe), köteles az elmulasztott ellenőrzéstől számított két héten belül lehetővé tenni az ellenőrzést egy általa megadott időpontban, és ennek időpontjáról köteles írásban az elmulasztott ellenőrzéstől számított két munkanapon belül Lízingbeadót vagy megbízottját értesíteni. Lízingbevevő köteles a Lízingtárgy ellenőrzése során a Lízingbeadóval együttműködni, s az ellenőrzést semmilyen módon nem akadályozhatja. A Lízingbeadó ellenőrzése kiterjedhet a Lízingtárgyat használó, karbantartását stb… végző más személyek (pl. a Lízingbe vevő alkalmazottai) személyére is.

3.8 A Lízingbe adó jogosult a Lízingtárgyra egyedi azonosítót felhelyezni, amihez a Lízingbe vevő kifejezetten hozzájárul, illetve köteles annak felhelyezésében megfelelően közreműködni, és az arra vonatkozó szabályok és dokumentáció előírásait a további működtetés során betartani, továbbá tűrni és együttműködni köteles abban, hogy a Lízingbe adó az egyedi azonosítóval rendszeresen ellenőrizze a Lízingtárgyat. Az egyedi azonosító csak a Lízingbe adó döntése vagy a lízingügyletből eredő mindennemű kötelezettség teljesítése esetén távolítható el. Lízingbe vevő köteles az egyedi azonosító eltávolítását, sérülését vagy hiányosságát az eset körülményeinek írásbeli feltárásával bejelenteni és a vizsgálattal, pótlással együtt járó költségeket viselni. A jelen pontban foglalt

kötelezettségek megszegése, illetve amennyiben az egyedi azonosító eltávolítása a Lízingbe vevő szándékos magtartásának következménye, úgy a Lízingbe adó jogosult a lízingszerződés azonnali hatályú felmondására.

3.9 Amennyiben akár a Lízingbevevő, akár harmadik személy vagy külső körülmény a Lízingtárgy épségét veszélyezteti vagy azt rongálja, a Lízingbeadó kérheti a veszélyeztető cselekmény azonnali befejezését és/vagy a veszély elhárításához szükséges intézkedések megtételét, a Lízingtárgy helyreállítását, illetve ezek megtagadása vagy elmulasztása esetén a Lízingbeadó szükség szerint a Lízingtárgyat birtokba veheti, elszállíttathatja, és/vagy a Lízingbe vevő költségére és kockázatára maga is elvégeztetheti ezen szükséges intézkedéseket saját belátása szerint.

3.10 A Lízingbevevő köteles tudomásszerzésétől követően haladéktalanul tájékoztatni a Lízingbeadót a Lízingtárgy értékében, illetve értékesíthetőségében bekövetkezett és/vagy várhatóan bekövetkező minden olyan változásról, amely a Lízingtárgy fizikai vagy jogi állapotára a Lízingbeadó számára kedvezőtlen kihatással lehet, illetve minden olyan kedvezőtlen vagyoni változásról, amely a Lízingtárgy értékében és piaci értékesíthetőségében beállt.

3.11 A Lízingbevevő köteles a Lízingtárgyat érintő bármilyen beruházáshoz (illetve a beruházásra vonatkozó megállapodás érvényes megkötéséhez), különösen a Lízingtárgy módosításához, olyan átalakításához, amely a korábbi rendeltetésszerű használat módjának körén túlmutat vagy attól eltér, vagy amely a normál elhasználódást (kopást) meghaladó értékváltozást okoz (pl. részegység, fődarab eltávolítása, cseréje, más eszközzel való összeépítése, üzemanyag ellátás megváltoztatása stb…) a Lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulását beszerezni, amelynek megadását a Lízingbe adó indokolás nélkül is jogosult megtagadni. A Lízingbeadó írásbeli engedélye esetén is a Lízingtárgy bármely átalakítása, megváltoztatása, alapvető műszaki rendszereit érintő vagy a fizikai állapotát alapvetően érintő javítása vagy javíttatása csak a Lízingbeadó által jóváhagyott kivitelezővel végeztethető. A Lízingbevevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy a fenti munkálatok esetén, továbbá amennyiben a Lízingbeadó felmondja a Szerződést, az általa végzett illetve végeztetett munkálatok vonatkozásában a Lízingbeadóval szemben semminemű kár-, kártérítési, illetve értéknövekedésre vagy értékcsökkenésre alapozott igénnyel nem élhet. Emellett a Lízingbeadó követelheti az eredeti állapot helyreállítását, melynek elmaradása esetén Lízingbeadó elvégeztetheti a helyreállítást és a felmerülő költségeket jogosult áthárítani a Lízingbevevőre

3.12 A Lízingbevevő kizárólag Lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult a Lízingtárgyat egészében vagy részben tovább bérbe- vagy más személy használatába adni, illetve a Lízingtárgy használati/hasznosítási módját megváltoztatni. Ha a Lízingbevevő a Lízingtárgyat a Lízingbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért úgy felel, mintha a Lízingtárgyat maga használta volna. Ha a Lízingbevevő a Lízingtárgyat a Lízingbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azért a kárért is, amely e nélkül nem következett volna be. A Lízingbe vevő a Lízingtárgyat el nem zálogosíthatja, nem terhelheti meg, illetve nem idegenítheti el.

3.13 A Lízingbe vevő a Lízingtárgyat külföldre vinni csak a Lízingbe adó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén jogosult, amelyet a lízingbe adó különösen az alábbi feltételek együttes fennállása esetén ad meg:

a.) nem áll fenn a Lízingbe vevőnek a szerződésből eredő kiegyenlítetlen, lejárt tartozása

b.) a Lízingtárgyon olyan biztosítás (vagyon és felelősségbiztosítás is) áll fenn, amelynek hatálya a célországra (és a közbenső országokra is) is kiterjed

c.) a Lízingbe adó kérésére szükség esetén megfelelő kiegészítő biztosítékot nyújt az összes még hátralévő fizetési kötelezettségére a Lízingbe vevő

d.) a külföldre vitel nem akadályozza vagy hátráltatja a Lízingbe adó esetleges igényérvényesítési lépéseit (pl. birtokbevétel, lízingtárgyból történő kielégítés stb…)

3.14 A Lízingbevevő köteles határidőre befizetni minden, a Lízingtárgy vonatkozásában felmerülő adót és egyéb köztartozást, illetve egyéb díjat, melyek Lízingbevevőt e Lízingszerződés rendelkezései vagy birtoka alapján terhelik. A Lízingbeadó felszólítására a Lízingbevevő köteles a jelen pont betartását megfelelő módon bizonyítani.

3.15 A Lízingbevevő köteles haladéktalanul értesíteni a Lízingbeadót bármely megkezdett, függőben lévő, vagy olyan peres vagy nem peres eljárásról, választott bírósági eljárásról és államigazgatási eljárásról (akár lefoglalásról vagy zár alá vételről stb…) , melynek bekövetkezése fenyeget, továbbá minden olyan egyéb körülményről, mely hátrányosan érintheti Lízingtárgyat vagy annak bármely részét, továbbá ezek használatát, üzembiztos működését, vagy az azokra vonatkozó jogok rendeltetésszerű gyakorlását. A Lízingbevevő ezen kívül is tudomásszerzését követően haladéktalanul köteles az Lízingtárgy jogi státuszában, illetve fizikai állapotában bekövetkező bármely lényeges változást a Lízingbeadónak bejelenteni

3.16 A Lízingbevevő a Lízingbeadó javára engedményezi minden, használókkal és bérlőkkel szembeni, a Lízingtárgy jelenlegi vagy jövőbeni, teljes vagy részleges átengedéséből származó jelenlegi és jövőbeli követelését, történjék az akár a Lízingbeadó hozzájárulásával, akár anélkül, akármilyen jellegű is legyen az, és kötelezi magát, hogy a Lízingbeadó erre irányuló igénye esetén külön engedményezési szerződést (vagy amennyiben a Lízingbeadó ezt kívánja zálogszerződést vagy egyéb szerződést) köt és írásban, visszaigazolt módon értesíti ezeket a harmadik személyeket az engedményezés (vagy zálogalapítás) megtörténtéről.

3.17 Jelen fejezetben foglalt kötelezettségek elmulasztása, vagy megszegése esetén a Lízingbevevőt teljes körű kártérítési és helytállási felelősség terheli, és a Lízingbe adó jogosulttá válik a lízingszerződés azonnali hatályú felmondására.

VII. A LÍZINGSZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE, MEGSZŰNÉSE

1. A LÍZINGSZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSÉNEK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

1.1. A Lízingszerződés megszűnik:

1.1.1. a futamidő letelte esetén, vagy előtörlesztéskor, amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződésből származó valamennyi fizetési kötelezettségének a Lízingszerződésben foglaltak szerint határidőben eleget tett;

1.1.2. a felek erre irányuló közös megegyezése esetén;

1.1.3. a Lízingbeadó elállása esetén;

1.1.4. a Lízingbeadó felmondása esetén;

1.1.5. a Lízingtárgyban bekövetkezett helyre nem állítható kár esetén;

1.1.6. a lízingügyletben szereplő valamennyi természetes személy (őstermelő, egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó) Lízingbe vevő halála esetén

1.1.7. a Lízingszerződésben ill. Üzletszabályzatban kifejezetten ekként megjelölt egyéb esetben.

2. A LÍZINGSZERZŐDÉS KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL TÖRTÉNŐ MEGSZÜNTETÉSE

2.1. Amennyiben a Lízingszerződést a felek közös megegyezéssel szüntetik meg, ez esetben az egymás közötti elszámolásra a felek között született írásbeli megállapodás az irányadó.

2.2. Közös megegyezéssel – de külön írásbeli megállapodás nélkül - szüntetik meg a felek a Lízingszerződést abban az esetben is, ha a Lízingbevevő írásbeli értesítéssel kezdeményezi a Lízingszerződés teljes előtörlesztését, és a teljes előtörlesztésre sor kerül.

2.3. Az egymás közötti elszámolás alapja a mindenkori Kintlévőség összege, valamint a Lízingszerződés alapján a Lízingbevevőt terhelő összes egyéb fizetési kötelezettség összege. A Lízingbevevő a szerződés lezárása esetén a Lízingszerződésből eredő összes tartozásának megfizetése keretében köteles a Lízingszerződésben meghatározott mértékű díjakat is megfizetni a Lízingbeadó részére.

2.4. A Lízingszerződés közös megegyezéssel való megszüntetése esetén, amennyiben a Lízingbevevő valamennyi a Lízingszerződésből fakadó fizetési kötelezettségének eleget tett, a Lízingbeadó a Lízingtárgy tulajdonjogának, a tulajdonátszállást eredményező-, és szükség esetén a hatósági nyilvántartásokban történő átjegyzésre alkalmas okiratot állít ki.

3. LÍZINGBEADÓ ELÁLLÁSA

3.1. A Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződéstől egyoldalúan, írásbeli, a Lízingbevevőnek címzett nyilatkozattal elállni, ha:

3.1.1. a Lízingbevevő az Adásvételi szerződésben és jelen Üzletszabályzat IV.4-IV.5. pontjában felsorolt, a Lízingszerződés és/vagy az adásvételi szerződés aláírásakor, vagy az ezen szerződésekben megjelölt későbbi határidőben teljesítendő kötelezettségeinek határidőben, vagy az Adásvételi Szerződés megkötéséig, vagy a Lízingbeadó felszólítását követő 15 napon belül nem tesz eleget, vagy

3.1.2. a Lízingszerződés, illetve egy ezzel összefüggő szerződés a magyar jog szerint hatálytalan, semmis vagy megtámadható, vagy

3.1.3. a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátása előtt a Lízingbevevő körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely miatt a megkötött Lízingszerződések teljesítése a Lízingbeadó részéről nem várható el, vagy ha a Lízingszerződés, illetve Adásvételi Szerződés megkötése után olyan körülmények következnek be, amelyek miatt a Lízingszerződés értelmében azonnali hatályú felmondásnak lenne helye, vagy

3.1.4. a Lízingtárgy tulajdonjoga vagy jogi helyzete a Lízingbe adó megítélése szerint kétséges, vitatott vagy azzá válik, vagy

3.1.5. a Lízingszerződésben vagy a jelen Üzletszabályzatban meghatározott egyéb okok esetén, ideértve különösen, de nem kizárólagosan azt az esetet, amikor a Lízingbe adó eláll az adásvételi szerződéstől.

3.2. A Lízingszerződéstől való Lízingbeadó általi elállás esetén a Lízingbevevőnek meg kell térítenie a Lízingbeadó számára az összes, a Lízingbeadó oldalán felmerült, illetve a Lízingbeadónak okozott költséget, kárt (ideértve a szerződéskötési díjat is), az elállási nyilatkozat kézhezvételét követő 5 banki napon belül. A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy az általa az elállás időpontjáig a lízingbe adónak bármely jogcímen, de különösen pl. szerződéskötési díj címén teljesített fizetések nem kerülnek visszatérítésre. Ezzel összhangban a Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy nem kerül visszatérítésre az értékbecslési díj, a fizetési számla megnyitása-vezetésének díja és a közjegyzői költség összege sem (amely összegeket Lízingbe vevő nem a Lízingbe adónak fizet).

Amennyiben utóbb bármely okból véglegesen meghiúsul a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátása, úgy Lízingbe adó a megfizetett folyósítási díj összegét a Lízingbe vevő részére visszatéríti.

Lízingbe vevő a lízingszerződéstől való egyoldalú elállásra nem jogosult.

3.3. A Lízingbeadó a jelen pontban meghatározott elállási jogát a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátása előtt egyoldalú, Lízingbe vevőnek címzett írásbeli nyilatkozattal gyakorolhatja. Lízingbe vevő tudomásul veszi, hogy a Lízingbe adó elállása miatt a Lízingbe adóval szemben sem kártérítési, sem egyéb igényt nem érvényesíthet, Lízingbe vevő kifejezetten lemond bármilyen ilyen igény érvényesítéséről.

4. LÍZINGBEADÓ FELMONDÁSA

4.1. A Lízingbeadó Felmondási Esemény bekövetkezésekor és azt követően mindaddig, amíg a Felmondási Esemény fennáll a Lízingszerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

4.2. Az alábbi események bekövetkezte különösen, de nem kizárólagosan Felmondási Eseménynek minősül:

(a) A lízing finanszírozásnak a lízingszerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen; és/vagy a Lízingtárgy értéke jelentősen csökkent és a biztosítékot a Lízingbe vevő felszólításra sem egészíti ki; és/vagy a Lízingbe Vevő vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a lízing finanszírozás visszafizetésének lehetőségét; és/vagy a Lízingbe Vevő más súlyos szerződésszegést követett el (továbbá a Ptk. 6:415. §-ban, illetőleg 6:387.§-ban felsorolt valamennyi egyéb esetben);

(b) Lízingbe Vevő nem teszi lehetővé, hogy Lízingbe Adó éljen ellenőrzési jogával, vagy az ügylet fedezetével vagy biztosítékával, illetve magával az Lízingtárggyal kapcsolatos vizsgálatot bármilyen módon akadályozza;

(c) Lízingbe Vevő a Lízingtárgy akár részbeni, akár egészbeni használatát Lízingbe Adó előzetes írásbeli engedélye nélkül engedi át harmadik személy részére;

(d) Lízingbe Vevő a lízingszerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségének (ideértve a Lízingtárgyra vonatkozó közteher vagy bármely költségfizetési kötelezettséget is) teljesítésével késedelembe esik;

(e) Lízingbe Vevő nem tesz eleget határidőre más harmadik személy (így különösen más hitelintézet vagy adóhatóság) felé fennálló bármely fizetési kötelezettségének és külön felszólításra 15 napon belül sem teljesíti fizetési kötelezettségét;

(f) Lízingbe Vevő illetve - Lízingbe Vevő tudtával vagy anélkül - harmadik személy a Lízingtárgyat Lízingbe Adó előzetes írásbeli engedélye nélkül átalakítja, annak műszaki paramétereit megváltoztatja, azon olyan módosítást végez, amely a korábbi rendeltetésszerű használat módjának körén túlmutat vagy attól eltér, vagy amely a Lízingtárgy és tartozékainak állagában vagy értékében a (a rendeltetésszerű használattal általában együtt járó mértékű amortizációt, kopást meghaladó

) változást okoz, vagy más módon veszélyezteti a Lízingtárgy értékét vagy értékesíthetőségét;

(g) Lízingbe Adó vizsgálata szerint Lízingbe Vevő gazdasági viszonyaiban, illetve jogi státuszában olyan jelentős visszaesés, illetve változás következik be, amely jövőbeli kötelezettségeik teljesítését veszélyeztetheti, és/vagy amennyiben a Lízingbe adó tudomására jut, hogy a Lízingbe vevővel szemben végrehajtási / felszámolási / csőd / végelszámolási eljárást kezdeményeztek (ideértve, amennyiben ezen eljárások bármelyikét a Lízingbe vevő kezdeményezte saját maga ellen);

(h) Lízingbe Adó megítélése szerint a Lízingbe Vevő fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a Lízingdíjak (folyamatos) fizetésének lehetőségét;

(i) Lízingbe Vevő az FHB Bankcsoport tagjaival, tulajdonosaival, érdekeltségeivel vagy más hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással vagy a Lízingbe Adóval kötött bármely finanszírozási szerződését jelentősen megszegi;

(j) az Lízingtárgyra vonatkozóan, vagy a Szerződés megkötésével kapcsolatosan a Lízingbevevővel szemben bűncselekmény alapos gyanúja merül fel;

(k) A nem fogyasztó természetes személy (őstermelő, egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó) Lízingbe Vevő korlátozottan cselekvőképessé vagy cselekvőképtelenné válik vagy ismeretlen helyre távozik;

(l) Lízingbe Vevő a Lízingbe Adó részére hamis adatokat szolgáltatott, rosszhiszeműen jár el, vagy más súlyos szerződésszegést követ el;

(m) Lízingbe Vevő nem tesz eleget bejelentési, értesítési vagy adatszolgáltatási kötelezettségének vagy bármely, a lízingszerződésen, jelen Üzletszabályzaton vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségét megszegi;

(n) a lízingszerződésben vagy az Üzletszabályzatban kifejezetten ekként meghatározott esetekben, illetve amennyiben Lízingbe vevő a lízingszerződésben vagy az Üzletszabályzatban foglalt kötelezettségeit súlyosan megszegi;

(o) a Lízingtárgy szakszerűtlen, vagy gondatlan kezelés, karbantartás elmulasztása stb…, eredményeképpen, vagy bármely más okból megrongálódott, megsemmisült, illetve amennyiben a Lízingbe vevő és/vagy harmadik személy a Lízingtárgyat nem rendeltetésszerűen használja, rongálja, megszegi a tűz-és vagyonbiztonsági követelményeket, és ezen magatartásával a Lízingbe adó felszólítása ellenére sem hagy fel;

(p) amennyiben a Lízingtárgy vonatkozásában harmadik személy tulajdonjogi igényt érvényesít, illetve a hatósági nyilvántartásba a Lízingtárgy vonatkozásában a Lízingtárgy forgalomképességét, vagy az Lízingtárgy forgalmi értékét befolyásoló tényt, jogot, kötelezettséget, vagy egyéb körülményt jegyeznek be;

(q) amennyiben a Lízingbe adó jogosulttá válik az adásvételi szerződéstől való elállásra, ezen elállási jogának gyakorlásával egyidejűleg; és /vagy amennyiben a finanszírozási összeg rendelkezésre bocsátását követően a Lízingbe adó bármely okból nem szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát;

(r) Lízingbe vevő megsérti a Lízingtárgyra vonatkozó vagyon-biztosítás megkötésére, fenntartására és a vagyonbiztosítási díj folyamatos fizetésére vonatkozó kötelezettségeit (ideértve zálogjog kikötése esetén a zálogtárgyra vonatkozó vagyonbiztosítás megkötésének, fenntartásának megsértését is a Lízingbe vevő és/vagy Xxxxxxxx személy biztosítéknyújtó által);

(s) Lízingbe vevő megsérti a Lízingtárggyal kapcsolatos jogszabályi, hatósági előírásokat.

(t) Lízingbe vevő megsérti új bankszámlája nyitásakor a V.7.2. pontban megjelölt, a számlanyitás Lízingbe adó részére történő bejelentésének vagy a felhatalmazó levél megadásának kötelezettségét.

(u) a Lízingtárgy káreseménye esetén az un. helyreállítható javítása körében a Lízingbe vevő által elvégeztetett vagy elvégzett javítási munka megtörténte, minősége, szakszerűsége vagy annak összegszerűsége tekintetében a Lízingbe adónak kétsége merül fel és az emiatt általa (a Lízingbe vevő költségére) felkért szakértő a javíttatás kapcsán jelentős szabályszegést állapít meg, különösen a Lízingbe vevő közreműködésével történő szándékos visszaélést (pl. túlszámlázás stb….)

4.3. A Felmondási Események bármelyikének vagy azok közül többnek a bekövetkezése különösen az alábbi jogkövetkezményekkel jár:

4.3.1. a Lízingbeadó jogosulttá válik a Lízingszerződés azonnali hatályú felmondására, vagy a Lízingbevevőtől pótlólagos biztosítékok bevonását kérheti;

4.3.2. a Lízingbevevő összes, a Lízingbeadóval szemben fennálló tartozása Lízingbeadó által történő felmondásra vonatkozó értesítés Lízingbevevő általi kézhezvételének napján lejárttá és esedékessé válik, és Lízingbevevő legkésőbb ettől a naptól kezdődően köteles Késedelmi Kamatot fizetni;

4.3.3. a Lízingbeadó azonnali hatályú felmondása esetén jogosulttá válik a Lízingszerződésben kikötött bármely biztosíték – ideértve különösen a zálogjogot és készfizető kezességet is - igénybevételére és/vagy végrehajtási eljárás kezdeményezésére;

4.3.4. a Lízingbeadó jogosulttá válik a Lízingszerződés illetve a jogszabályok szerint a Lízingtárgy értékesítésére.

4.4. Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződésből fakadó valamely fizetési kötelezettségét részben vagy egészben esedékességkor nem teljesíti, akkor a Lízingbeadó írásban felszólítja, hogy fizetési kötelezettségét haladéktalanul teljesítse, egyúttal tájékoztatja, hogy amennyiben a Lízingbevevő a Kamatokkal és Késedelemi Kamattal növelt fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor a Lízingbeadó a Lízingszerződést automatikusan azonnali hatállyal írásban felmondja. Az írásbeli felszólítás tartalmazza a Lízingbevevő minden esedékes fizetési kötelezettségét.

4.5. A Lízingbeadó az azonnali hatályú felmondást írásban közli a Lízingbevevővel, amely a közléssel válik hatályossá. Az azonnali hatályú felmondás esetén azonnal, egyösszegben esedékessé válik a még meg nem fizetett Lízingdíjak teljes összege, a Lízingbevevőnek a Lízingszerződésből eredő valamennyi tartozása és egyéb fizetési kötelezettsége, amely vonatkozik különösen a hátralékos biztosítási díjakra, és a Késedelmi Kamatokra, valamint a felmerült igényérvényesítési költségekre. A Lízingbeadó a felmondó levélben közli a Lízingbevevővel a megszűnés napjára kiszámított hátralékos tartozását. A Lízingbe adó a lízingszerződés felmondásával egyidejűleg jogosult felmondani az esetlegesen kikötött zálogjogot is.

4.6. A Lízingbevevő szerződésszegése esetén elveszíti a Lízingszerződésben a Lízingtárgyra vonatkozóan részére biztosított valamennyi jogot és kedvezményt.

4.7. A Lízingbeadó azonnali hatályú felmondása esetén, annak közlésétől számított 10 napon belül a szerződéskötéskori eredeti állapotnak megfelelő állapotban, a lízingszerződés fennállása alatti rendeltetésszerű használat miatti avulást ide nem értve, azonban a Lízingbe adó által nem elfogadott javításoktól, szerelésektől mentesen, minden egyéb igény nélkül köteles a Lízingbe vevő a Lízingtárgyat a Lízingbeadó birtokába adni, mely kötelezettségének elmulasztásából eredő minden kárért felel.

Ugyanez a kötelezettség terheli a Lízingbe Vevőt a szerződés egyéb okból, a Lízingbe vevő tulajdonszerzése nélkül történő megszűnése esetén a Szerződés megszűnésétől számított 10 (tíz) napon belül, a Lízingbe Adó külön felhívása hiányában is. Fenti esetekben a Lízingbe adó jogosult az esetlegesen érintett nyilvántartásokban a szerződés megszűnésével összefüggő státuszváltozást (a Lízingbe vevő költségére) átvezettetni, illetve bejelenteni, amelyhez a Lízingbe vevő a lízingszerződés aláírásával is kifejezetten hozzájárul.

4.8. A Lízingszerződés tulajdonjog átruházása nélkül történő megszűnése esetén, amennyiben a Lízingbevevő a Lízingtárgy Lízingbeadó részére történő visszaszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a Lízingbeadónak vagy meghatalmazottjának jogában áll a Lízingtárgyat birtokba venni, illetve erre hatóság előtti eljárást indítani, amelyre tekintettel a Lízingbevevő a visszaadási kötelezettséget rögzítő közokiratban feltétlenül és visszavonhatatlanul, időbeli korlátozás nélkül tűrési kötelezettséget vállal arra az esetre, ha a Lízingbeadó vagy képviselője élni kíván tulajdonosi, illetve igényérvényesítési jogával.

4.9. Fentieknek megfelelően visszaadási kötelezettségvállalást tartalmazó közokiratban rögzítésre kerül az is, hogy a Lízingbeadó képviselője jogosult belépni a Lízingtárgy elhelyezésére szolgáló helyiségbe és a Lízingtárgyat elszállítsa függetlenül attól is, hogy azt éppen termelés céljára használják-e.; a Lízingbevevő a birtokba vétel vagy az igényérvényesítés céljából tett intézkedéseket tűrni köteles, azokat jogszerűnek ismeri el és semmilyen kifogást nem emel (különösen birtokvédelmi eljárást nem kezdeményez) ezen cselekmények miatt sem a Lízingbeadó, sem más személy vagy hatóság felé. Lízingbe vevő tudomásul veszi,hogy amennyiben a Lízingtárgy visszaadására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, illetve annak elszállítását többszöri alkalommal akadályozza, vagy a körülmények egyébként erre mutatnak (megalapozottan feltehető), akkor a Lízingbe adó a Lízingbe vevővel vagy ismeretlen tettessel szemben a rendőrhatóságnál sikkasztás vagy egyéb bűncselekmény kivizsgálása érdekében feljelentést tesz, illetve szükség esetén kezdeményezi az illetékes hatóságoknál a Lízingtárgy forgalomból történő kivonását vagy egyéb működési engedélyének visszavonását, az erre vonatkozó iratainak bevonását.

4.10. Amennyiben a Lízingtárgy jellegéből, szerkezetéből, rendeltetésszerű működéséből eredően a Lízingtárgy úgy működik, hogy az a Lízingbe vevő vagy más harmadik személy tulajdonában álló Ingatlanban úgy került elhelyezésre, vagy az Ingatlannal oly módon van tartósan egyesítve vagy összeépítve, hogy ezen kapcsolat szakszerű megszüntetése vagy a Lízingtárgy szakszerű eltávolítása is a Lízingtárgy vagy az Ingatlan állagát jelentős mértékben rontja (illetve a Lízingtárgy értéke jelentősen csökkenne), vagy ezek bármelyike a további rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válna (még kisebb szakszerű javítások, és hibaelhárítások esetén

is), akkor a Lízingtárgy birtokbavétele vagy a Felek közötti elszámolás a Lízingbe adó, a Lízingbe vevő (illetve a harmadik személy) megegyezése alapján történik. Felek kikötik, hogy ilyen megegyezés hiányában a Lízingbe adó és a Lízingbe vevő (illetve a harmadik személy) között az Ingatlan és a Lízingtárgy tekintetében, azokat egységesen dologként kezelve, azok értékarányában közös tulajdon keletkezik. Felek azt is kikötik, hogy ha ilyen kényszerű tulajdonközösség keletkezne közöttük, akkor a közös tulajdon megszüntetésének módja tekintetében mindenféleképpen a Lízingbe adó választása az irányadó azzal, hogy akár az egységes dolog saját maga részére vagy a Lízingbe vevő (illetve a harmadik személy) részére történő egyösszegű megváltását is követelheti. A szakszerű eltávolíthatóság és e körben történő értékarány vagy használhatóság kérdése, illetve a közös tulajdonbani értékarány vagy megszüntetés kérdése a Lízingbe adó által kiválasztott (a Lízingbe vevő általi költségviselés mellett) szakértő(k) bevonásával történik.

4.11. A lízingszerződés tulajdonjog átruházása nélkül történő megszűnése esetén – a Lízingbe adó ettől eltérő rendelkezése hiányában – a Lízingbe vevő a Lízingtárgy visszatartására semmilyen jogcímen nem jogosult, ennek megfelelően akkor is köteles a Lízingtárgyat a fenti határidőben haladéktalanul és külön visszavételi jegyzőkönyv alapján a Lízingbe adó birtokába adni, ha a Lízingbe adóval egyeztetést folytat az esedékes tartozásainak megfizetéséről. A Lízingbe vevő tudomásul veszi, hogy a szerződés tulajdonjog átruházása nélkül történő megszűnése esetén teljes körű kártérítési felelősséggel tartozik a Lízingtárgy vonatkozásában mindaddig, amíg a Lízingbeadó azt a birtokába nem veszi. Amennyiben Lízingbe Vevő az előbbiekben írt birtokbaadási kötelezettségének a fenti határidőn belül nem, vagy nem teljes mértékben tesz eleget, úgy köteles a határidő lejártát követő első naptól a birtokbaadás napjáig terjedő időre a Lízingbe Adó részére minden megkezdett naptári hónap után a Lízingtárgy lízingbeadáskori nettó forgalmi értéke (adásvételi szerződésben megjelölt nettó vételár) 2%-ának megfelelő összegű késedelmi kötbért megfizetni.

4.12. A Lízingbe Adó a Lízingbe Vevő szerződésszegésének bekövetkezése esetén a kikötött biztosítékokat, illetve jogokat saját belátása szerinti sorrendben veszi igénybe, valamint jogosult választani, hogy a biztosítékok illetve jogok közül melyeket veszi igénybe; az igénybe nem vett biztosítékokról illetve jogokról Lízingbe Adó nem mond le, azokat folyamatosan érvényesítheti, és az egyes biztosítékok illetve jogok érvényesítése vagy igénybevétele nem jelenti az egyéb vagy további biztosítékok illetve jogok érvényesíthetőségének vagy igénybevehetőségének megszűntét is, mivel a lízingszerződésben kikötött jogok illetve biztosítékok kumulatív jellegűek (egyszerre és egymástól függetlenül vehetők igénybe), és mindaddig érvényesíthetők, ameddig Lízingbe Adónak követelése áll fenn a lízingszerződés alapján Lízingbe Vevővel szemben.

4.13. A Lízingbe Adó a szerződés - Lízingbe vevő tulajdonszerzése nélküli - megszűnését követően jogosult az Lízingtárgyat akár saját maga, akár általa kiválasztott közvetítő cég vagy kereskedő megbízása útján mind kereskedelmi forgalomban, mind szabadkézből értékesíteni. A Lízingbe Vevő az újraértékesítésben jogosult és köteles közreműködni, az értékesítéshez azonban hozzájárulására nincs szükség, de az értékesítés körülményeiről, esetleges vételi ajánlatról a Lízingbe Vevő kérésére a Lízingbe Adó tájékoztatást ad. A Lízingbe adó az értékesítés megkezdése előtt a Lízingbe vevő költségére a Lízingbe adó által kiválasztott megbízott szakértőtől írásos értékbecslést kér a Lízingtárgy illetve pótfedezetként az ügyletbe bevont ingó aktuális piaci értékéről, illetve a pótfedezetként zálogjoggal az ügyletbe bevont Inxxxxxx xitelbiztosítéki értékéről. A Lízingbe Adx xxtal visszavett Lízingtárgy értékesítéséig terjedő időszakban a Lízingbe Adó által az Lízingtárgy állagmegóvására, javítására, karbantartására, a szükséges felújítására, biztosítására, valamint az értékesítésre és az Lízingtárgy visszavételére, őrzésére fordított költségeket a Lízingbe Vevő köteles az elszámolás keretében megfizetni a Lízingbe Adó részére. Amennyiben az Lízingtárgy a Lízingbe Adxxxx xel nem róható okból csak jelentős késedelemmel, vagy egyáltalán nem értékesíthető, az ebből eredő károkat a Lízingbe vevő viseli.

4.14. A Lízingbeadó azonnali hatályú felmondása és a Lízingtárgy Lízingbeadó által történő értékesítése esetén (amennyiben Lízingbe adó a lízingtárgyat értékesíti követelése érvényesítése körében) a feleket egymással szemben a Ptk. zálogjog érvényesítésre vonatkozó szabályai szerinti elszámolási kötelezettség terheli.

4.14.1. Az elszámolást a Lízingtárgy értékesítését követően a vételár beérkezését követő 15 napon belül kell lefolytatni. A Lízingbeadó az értékesítés során befolyt vételárról helyesbítő (negatív előjelű) számlát állít ki a Lízingbevevő részére. A Lízingbeadó, vagy megbízottja emellett további számlát állít ki a Lízingbevevő részére a Lízingszerződésből eredő egyéb követeléseiről (Késedelmi Kamat, egyéb költségek, ide értve a Lízingtárgy kiürítése és értékesítése során felmerülő költségeket is stb.).

4.14.2. Az elszámolásnál figyelembe kell venni az értékesítésből befolyt vételár, és/vagy az esetlegesen a biztosító által megtérített, és/vagy a lízingbe vevővel szemben indított behajtási eljárások során megtérült összegeket, továbbá a Lízingtárgy működtetéséből vagy egyéb hasznosításából eredő esetlegesen beszedett hasznait is, szembeállítva a Lízingdíj hátralékoknak az értékesítés napján fennálló teljes összegével, valamint a Lízingbevevő lízingszerződés alapján fennálló összes tartozásával, fizetési kötelezettségeivel, ideértve minden, a Lízingtárgy birtokbavétele (visszavétele, elszállítása stb…) értékesítése, a követelés érvényesítése, a Lízingtárgy használata során felmerült költséget is, valamint azon költségeket, amelyek elszámolását jogszabály lehetővé teszi.

4.14.3. Amennyiben a Lízingtárgy értékesítése során a Lízingbeadóhoz befolyt összeg Lízingbevevőnek a Lízingszerződésből eredő összes tartozását meghaladja, abban az esetben a Lízingbeadó a különbözetet az elszámolás napjától számított 8 napon belül Lízingbevevő részére köteles megfizetni.

4.14.4. Amennyiben a Lízingtárgy értékesítése során a Lízingbeadóhoz befolyt összeg nem elegendő Lízingbevevőnek a Lízingszerződésből eredő összes tartozásának megfizetésére, abban az esetben a Lízingbevevő köteles a különbözetet az elszámolás napjától számított 8 napon belül Lízingbeadó számlájára átutalni.

4.14.5. A Lízingbevevő az esedékesség és az elszámolás közötti időtartamra is köteles valamennyi tartozása után Késedelmi Kamat megfizetésére.

4.15. A Lízingbevevő köteles megtéríteni a Lízingbeadó kárát és költségét is (beleértve, de nem kizárólag jogi költségeket és kiadásokat), amelyek az alábbiakkal kapcsolatban, illetve azok következményeként merülnek fel:

4.15.1. Felmondási Esemény; illetve

4.15.2. a Lízingbeadó Lízingszerződésben foglalt jogainak végrehajtása, illetve érvényesítése; illetve

4.15.3. bármely vizsgálat, illetve más eljárás a lízinggel, illetve a lízingből való bevételnek a Lízingbevevő általi felhasználásával kapcsolatban; feltéve, ha a Felmondási Esemény beigazolódik.

4.16. Lízingbe vevő tudomásul veszi, hogy az a körülmény, hogy a Lízingbe vevő nem tett eleget a Lízingtárgy visszaadására vonatkozó kötelezettségének, nem érinti Lízingbe adó azon jogát, hogy a Lízingtárgyat értékesítse, és a Lízingbe vevő tartozását az így értékesített lízingtárgyért kapott vételárral csökkentse.

4.17. A Lízingszerződés felmondása esetén az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk 6:415.§ (2) alapján alkalmazandó, a zálogjog érvényesítésére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

5. A LÍZINGTÁRGYBAN BEKÖVETKEZETT HELYRE NEM ÁLLÍTHATÓ KÁR

5.1. A Lízingtárgyban bekövetkezett helyre nem állítható kár vagy totálkár azt jelenti, hogy a Lízingtárgy rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota gazdaságosan nem állítható helyre (un. gazdasági totálkár) vagy olyan mértékű sérüléseket szenvedett, hogy fizikai értelemben egyáltalán nem állítható helyre (un. tényleges totálkár), azaz új beszerzéssel vagy pótlással lehetne fenntartani a lízingszerződés célját. Az új beszerzést vagy pótlást a felek kifejezetten kizárják, ennek következtében a szerződés megszűnik. Ekkor a felek a jelen pontban meghatározott szabályok szerint elszámolnak egymással. Ebben az esetben a szerződés megszűnése napja a kár bekövetkezésének napja.

5.2. A helyre nem állítható kár esetén az un roncs (a megrongálódott Lízingtárgyból megmaradt anyag, eszköz tartozék és alkatrész) a Lízingbe adó által megjelölt vagy jóváhagyott, erre szakosodott cég részére kerül értékesítésre és az ebből befolyó összeg lízingszerződésből fennmaradó tartozások megfizetésére kerül felhasználásra. A roncs értékesítése és az ezzel kapcsolatos eljárás bonyolítása a Lízingbe vevő kötelezettsége. Ezen kötelezettségek alól csak az esetben mentesül a Lízingbe vevő, ha más forrásból haladéktalanul kifizeti a fennmaradó összes tartozását, így ennek következtében a roncsot megtarthatja és szabadon felhasználhatja.

5.3. A Lízingbeadó a Lízingszerződés megszűnését követő első Törlesztési Napra – a roncs eladási árával csökkentve

- kiszámolja a Lízingszerződésből eredő követelését, valamint a Lízingbevevőnek a Lízingszerződés alapján fennálló egyéb fizetési kötelezettségeit, és ezt írásban közli a Lízingbe vevővel, amely írásbeli értesítéssel a Lízingbe vevő lízingszerződés alapján fennálló valamennyi tartozása lejárttá és esedékessé válik. Amennyiben az értesítésben szereplő összeget a Lízingbevevő az értesítés kézhezvételét követő 5 napon belül nem fizeti meg maradéktalanul a Lízingbeadónak, a Lízingbeadó jogosult a késedelem időszakára Késedelmi Kamatot is felszámítani. Amennyiben a Lízingbevevő a követelés összegét 5 napon belül kiegyenlíti, a Lízingbeadó írásbeli nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító által fizetendő kártérítési összeget a Lízingbevevő vegye át.

5.4. Amennyiben a biztosító által kifizetett kártérítési összeg a Lízingbeadónak a Lízingszerződés szerinti követelését meghaladja, a Lízingbeadó követelése feletti összeg a Lízingbevevőt illeti meg. Amennyiben a biztosító által kifizetett kártérítés összege nem fedezi a Lízingbeadó követelését, a különbözetet a Lízingbevevő köteles megfizetni. A felek az elszámolást a biztosító teljesítését követő 30 napon belül kötelesek lefolytatni.

5.5. A Lízingbeadó nem felel a biztosító által fizetett kártérítési összeg mértékéért ill. azért, ha a biztosító – a káresemény jellege vagy egyéb körülmény, pl. mentesülés vagy kizárt kockázat miatt - egyáltalán nem fizet biztosítási összeget. A Lízingbeadó a biztosító által fizetett kártérítési összeggel a biztosítási összeg kézhez vételét követő 30 napon belül köteles Lízingbevevővel elszámolni.

5.6. A biztosító térítése és a Lízingbe vevő fizetési kötelezettsége teljesítésének hiányában a Lízingbe adó a felmondásnál részletezett szabályok szerinti bármely módon jogosult követelését érvényesíteni.

6. TERMÉSZETES SZEMÉLY LÍZINGBE VEVŐ HALÁLA

6.1. Amennyiben az ügyletben szereplő valamennyi fogyasztónak nem minősülő természetes személy (őstermelő, egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó) Lízingbevevő meghal, úgy a lízingszerződés a halál napján megszűnik, a Lízingbe adó lízingszerződésből eredő valamennyi követelése lejárttá és esedékessé válik, és lízingbe adó – egyéb jogosultságai mellett- jogosulttá válik a követelését a hagyatéki eljárásban hitelezői igényként is bejelenteni. Lízingbe vevő halála esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásban vagy más hatósági nyilvántartásban feljegyzett lízingbe adás ténye tekintetében a szerződés megszűnésére tekintettel a természetes személy jogutódja köteles megadni a törléshez szükséges jognyilatkozatot. A Lízingbe vevő halála és a szerződés megszűnése esetén Lízingbe adó jogosulttá válik a felmondásnál részletezett szabályok szerinti bármely módon (így különösen, de nem kizárólagosan a Lízingtárgy értékesítésével) követelését érvényesíteni azzal, hogy ebben az esetben az elszámolásra a Lízingbe adó és a Lízingbe vevő hagyatékátadó végzéssel igazolt örökösei között kerül sor.

6.2. A fogyasztónak nem minősülő természetes személy (őstermelő, egyéni vállalkozó) Lízingbevevő halála esetén az örökösök a Lízingtárgyat nem jogosultak birtokba venni, illetve kötelesek annak birtokát a Lízingbe vevő vagy megbízottja részére átadni, illetve a birtokbavételig, a Lízingtárgy elszállításáig a Lízingtárgy állagának megóvásáról és őrzéséről megfelelően gondoskodni. A Lízingbe adó pedig köteles a lízingtárgy mielőbbi birtokbavételéről gondoskodni és szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni.

7. A LÍZINGTÁRGY VISSZAADÁSA

7.1. A Lízingbevevőnek a Lízingszerződés bármely okból való megszűnésekor - kivéve azon esetet, amikor a Lízingszerződés a Lízingdíjak és valamennyi egyéb tartozás teljes megfizetése következtében szűnik meg - a Lízingtárgyat sértetlen, a szerződéskötéskori eredeti állapotnak megfelelő, a lízingszerződés fennállása alatti rendeltetésszerű használat miatti avulást ide nem értve, azonban a Lízingbe adó által nem elfogadott javításoktól, szerelésektől mentes állapotban kell visszaadnia a Lízingbeadó vagy megbízottja részére a Lízingszerződés megszűnésétől számított 10 (tíz) naptári napon belül.

7.2. A Lízingbevevő a Lízingszerződés megszűnése esetén köteles a Lízingtárgyat könyveiből kivezetni.

A Lízingbe vevő köteles a saját kockázatára és költségére szükség esetén leszerelni, szakszerűen szétszerelni, csomagolni a Lízingtárgyat a Lízingbe adó vagy megbízottjának történő visszaadása alkalmával. A Lízingbevevő által a Lízingbeadó hozzájárulásával (vagy anélkül) eszközölt bármely beruházás, módosítás, átalakítás során járó állapotváltozás kapcsán a Lízingbeadó követelheti az eredeti állapot helyreállítását, amelyet a Lízingbevevőnek a szerződéses jogviszony megszűntekor saját költségeire kell eltávolítania/elszállítania/ visszaalakítania stb…., Az ezen visszaalakítással, eredeti állapot helyreállításával a Lízingtárgyban keletkező károkat a Lízingbevevőnek saját költségére azonnal orvosolnia kell. Mindezek elmaradása esetén Lízingbeadó a Lízingbevevő kockázatára elvégeztetheti a helyreállítást és a felmerülő költségeket jogosult áthárítani a Lízingbevevőre.

7.3. A Lízingszerződés felmondása esetén a felmondástól számított, a Lízingtárgynak a Lízingszerződés szerinti visszaszolgáltatásig terjedő időszakra a Lízingbevevőnek meg kell térítenie az erre az időre eső üzemeltetési, őrzési, stb… költségeket is.

7.4. A Lízingbeadó a lízingjogviszony megszűnése után – kivéve, ha a lízingjogviszony szerződésszerű teljesítéssel, valamennyi fizetési kötelezettség maradéktalan teljesítésével szűnik meg, és a Lízingbe vevő szerzi meg az Lízingtárgy tulajdonjogát - a Lízingtárgy feletti tulajdonosi jogait korlátlanul gyakorolhatja.

8. TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE

8.1. Amennyiben a Lízingbe Vevő a lízingszerződésből eredő valamennyi kötelezettségét teljesíti, úgy legkésőbb a lízing futamidejének lejártával az Lízingtárgy tulajdonjogát megszerzi, jelen zártvégű pénzügyi lízing, mint speciális adásvétel alapján. E feltétel teljesülése esetén a Lízingbe Adó köteles a Lízingbe vevő tulajdonjogának a tulajdonátszállást eredményező-, és szükség esetén a hatósági nyilvántartásokban történő átjegyzésre alkalmas okiratot kiadni, illetve nyilatkozatot megtenni, amelyben elismeri a Lízingbevevő tulajdonszerzését, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a Lízingbevevő tulajdonjoga a Lízingtárgy vonatkozásában a hatósági nyilvántartásokban átvezetésre kerüljön, továbbá Lízingbeadó a Refinanszírozó Bank javára esetlegesen bejegyzett jogok törlése iránt haladéktalanul intézkedik, beszerzi az ehhez szükséges hozzájárulás(oka)t. A Lízingbevevő köteles saját költségén és felelősségére eljárni az az illetékes hatósági nyilvántartást vezető szervnél tulajdonjogának bejegyzése végett. Lízingbe Adó a fentiekben írt feltétel teljesüléséig a tulajdonjogát az Lízingtárgy felett fenntartja, azonban a Lízingszerződés aláírásával hozzájárul, hogy a lízingbeadás ténye a lízingbevevő személye

– a lízingbevevő költségére - a hatósági nyilvántartásokba (a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, illetve a Lízingtárgyra jellemző speciális hatósági lajstromba) bejegyzésre kerüljön.

8.2. Amennyiben Lízingbe Vevő a Lízingszerződésből eredő valamennyi kötelezettségét teljesítette, a Lízingbe Adó ennek bekövetkeztétől számított 15 (tizenöt) banki munkanapon belül kiadja a Lízingbe Vevő tulajdonjoga bejegyzéséhez hozzájáruló és az elszámolásról szóló nyilatkozatát.

8.3. A lízingszerződés, valamint a Lízingbe Adó által kiadandó tulajdonjog bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozat együttesen alakilag és formailag a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okiratot képeznek. A rendelkezésére bocsátott tulajdonjog bejegyzési hozzájárulás alapján Lízingbe vevő köteles saját költségén és felelősségére haladéktalanul eljárni tulajdonjoga bejegyzése érdekében.

8.4. Amennyiben a Lízingbe Vevő tulajdonszerzéséhez más személy(ek) hozzájárulása, engedélye, jognyilatkozata szükséges, úgy ezek beszerzése iránt a Lízingbe Vevő saját költségén és kockázatára köteles maga – a Lízingbe Adó közreműködése nélkül – eljárni, kivéve ez alól a refinanszírozó bank javára bejegyzett terhek alóli mentesítést, melyek – a tulajdonjog bejegyzési engedéllyel egyidejű - átadására a Lízingbe adó kötelezettséget vállal. Amennyiben a Lízingbe vevő nem magyar állampolgár, vagy külföldi székhelyű jogi személy, úgy Lízingbe adót szintén nem terheli felelősség a Lízingtárgy Lízingbe vevő általi megszerzéséért. A lízingtárgy tulajdonjogának megszerzéséhez szükséges valamennyi engedély, hozzájárulás stb. megszerzése a Lízingbe vevő saját felelősségére és költségviselése mellett történik, és ennek érdekében kizárólag Lízingbe vevő köteles eljárni.

8.5. Lízingbe vevő tudomásul veszi, hogy a tulajdonjog Lízingbe adó általi átruházásának további feltétele, hogy a Lízingbe vevő a Lízingbe adó számára elfogadhatóan igazolja az Lízingtárggyal kapcsolatos adók, egyéb közterhek, és esetleges egyéb fizetési kötelezettségek maradéktalan rendezettségét is.

8.6. A lízingszerződés (mint sajátos adásvétel) alapján a Lízingbe Vevő javára a Lízingtárgyra lízingbeadás ténye kerül feltüntetésre a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.

8.7. A Lízingbe vevő a lízingszerződés aláírásával egyidejűleg a Lízingbe Adó részére külön nyilatkozatban megadja a lízingbe adás tényére vonatkozóan a hatósági nyilvántartásból való törlésére való engedélyét, hozzájárulását, és egyúttal a lízingszerződés aláírásával és a külön nyilatkozatban is visszavonhatatlanul hozzájárul és felhatalmazza a Lízingbe Adót arra, hogy a Lízingbe Adó lízing szerződéstől való elállása vagy annak Lízingbe Adx xxtali felmondása esetén, illetve amennyiben a lízingszerződés Lízingbe vevő halála vagy a Lízingtárgy

„helyre nem állítható kára” miatt szűnik meg, úgy a Lízingbe adó ezen törlési nyilatkozatát az illetékes nyilvántartásba önállóan benyújtsa, és a „lízingbeadás ténye” a Lízingbe vevő minden további megkérdezése, hozzájárulása, nyilatkozata nélkül, a Lízingbe Adó egyoldalú kérelmére, a Lízingszerződés és a külön nyilatkozat alapján törlésre kerüljön a hatósági nyilvántartásból.

VIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK ‌

1. Megváltozott körülmények

1.1. Jogellenesség esete áll fenn akkor, ha bármely időpontban akár a Lízingbevevő, akár a Lízingbeadó részéről jogszabályba ütközik vagy ütközne a Lízingszerződésben foglalt bármely vagy összes kötelezettség vagy jogosultság fenntartása, teljesítése vagy végrehajtása, illetve akár a Lízingbevevő, akár a Lízingbeadó bármely Lízingszerződésből eredő kötelezettsége vagy jogosultsága érvénytelen, kikényszeríthetetlen lenne vagy azzá

válna. Amennyiben az előzőekben körülírt bármilyen alapon jogellenesség esete következne be, a Lízingbeadónak a Lízingbevevőhöz intézett ilyen tartalmú értesítésével a Lízingbevevőnek a Lízingszerződés alapján a Lízingbeadó felé fennálló összes fizetési kötelezettsége az értesítés napjával esedékessé és lejárttá válik, melynek következtében a Lízingbevevő köteles minden Lízingszerződésből eredő kötelezettségét azonnali hatállyal megfizetni. Amennyiben az nem jár a Lízingbeadó érdekeinek súlyos sérelmével, a fenti jogellenesség bekövetkeztéről Lízingbevevőt értesíti, és a fentiekben leírt jogkövetkezmények az értesítés kézhezvételétől számított, a jogellenesség megszüntetésére az értesítésben tűzött határidő eredménytelen elteltével lépnek hatályba. Jogellenesség bekövetkezése esetén mind a Lízingbeadó, mind pedig a Lízingbevevő egymással együttműködve köteles minden ésszerű lépést megtenni a bekövetkezett vagy bekövetkező hátrányos hatások csökkentése érdekében.

2. ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK

2.1. A Lízingbe Vevő személyes adatai, illetve az őt érintő, bank-, értékpapír-, biztosítási-, pénztár-, és üzleti titoknak minősülő adatok, információk nyilvántartására, kezelésére és továbbítására a Lízingbe vevő által a lízingbefogadási dokumentáció részeként aláírt „Adatkezelési Nyilatkozat”-ban (illetve ennek megfelelő esetleges más nyilatkozatban) foglaltak az irányadók. Lízingbe vevő hozzájárul, hogy az Adatkezelési Nyilatkozatban meghatározott körben és feltételekkel, illetve az lízingügylet (különösen követeléskezelési szempontú) kezelésével összefüggő célra a követelések érvényesítésével megbízott személyek és cégek részére is átadja a Lízingbe adó a fenti adatokat.

3. KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZER (KHR)

3.1. A Lízingbe adó tájékoztatja a Lízingbe vevőt, hogy egyes pénzügyi intézmények, befektetési társaságok valamint egyéb szervezetek törvény (A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény - továbbiakban: KHR tv.-) által meghatározott szabályok szerint központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban: KHR) működtetnek. A KHR a természetes személyekre, valamint vállalkozásokra, mint nyilvántartottakra vonatkozóan törvényben meghatározott adatot kezelhet és tarthat nyilván. Az adatátadás és kezelés célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében.

3.2. Lízingbe vevő a lízingszerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy nem jelenti a banktitok sérelmét, ha a Lízingbe adó a Lízingbe vevő személyi-, cég- és hiteladatait a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) részére átadja. A Lízingbe vevő a lízingszerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a Lízingbe adó jogosult a KHR részére egyébként banktitoknak minősülő adatokat szolgáltatni és az ott tárolt, egyébként ugyancsak banktitoknak minősülő adatokat jogosult róla beszerezni és az iratokról másolatot készíteni abból a célból, hogy a KHR segítségével figyelemmel kísérhető legyen a Lízingbe vevő fizetési készsége és képessége.

3.3. Természetes személyek esetében a pénzügyi lízingszerződések vonatkozásában az adatszolgáltatás és egyben az adatkezelés és nyilvántartás esetei:

3.3.1. A Lízingbe vevő pénzügyi lízingre vonatkozóan a Lízingbe adóval szerződést köt,

3.3.2. a visszafizetésre kötelezett Lízingbe vevő a pénzügyi lízingre vonatkozó szerződésével kapcsolatosan vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll,

3.3.3. a természetes személy a pénzügyi lízingre vonatkozó szerződés megkötésének kezdeményezése során valótan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, vagy hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. 342-346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.

3.4. A fenti 3.3.1. pontban felsorolt esetben a Lízingbe adó a Lízingbe vevő alábbi azonosító adatait továbbítja a KHR részére: név, születési név, születési idő, születési hely, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) száma, vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím. Továbbá a szolgáltatásra vonatkozó szerződési adatokat: a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, ügyféli minőség (adós/lízingbe vevő, adóstárs), a szerződés összege és devizaneme, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága.

A 3.3.1. pontban meghatározott adatátadási körben a Lízingbe vevőnek jogában áll megtiltani, hogy adatai a KHR-ből más referenciaadat-szolgáltatók részére átadásra kerüljenek. Ebben az esetben a fenti adatokon kívül az alábbi adatokat tartalmazza a KHR: a nyilatkozat kelte (hely, dátum), a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, az ügyfél azonosító adatai, a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés. Az adatátadás megtiltásának lehetősége a többi adatátadási kör tekintetében nem áll fenn.

3.5. A 3.3.2. pontban meghatározott esetben a Lízingbe adó a Lízingbe vevő alábbi azonosító adatait továbbítja a KHR részére: név, születési név, születési idő, születési hely, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) száma, vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím. Továbbá a szolgáltatásra vonatkozó szerződési adatokat: a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, ügyféli minőség

(adós/lízingbe vevő, adóstárs), a szerződés összege és devizaneme, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, a fennálló tőketartozás összege és pénzneme, a 3.3.2. pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, és ezen feltételek bekövetkeztekor fennálló, lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, a követelés másik referencia-adat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme.

3.6. A fenti 3.3.3. pontban felsorolt esetekben a Lízingbe adó a Lízingbe vevő alábbi azonosító adatait továbbítja a KHR-be: név, születési név, születési idő, születési hely, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) száma, vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím. Továbbá a szerződés kezdeményezésére vonatkozó adatokat: az igénylés elutasításának időpontja, indoka, okirati bizonyítékok, jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma.

3.7. A 3.3.2. pont szerinti esetben a KHR részére történő adatátadás tervezett végrehajtását harminc naptári nappal megelőzően a Lízingbe adó írásban tájékoztatja a természetes személyt, hogy lejárt tartozása eléri – a késedelem első napján hatályos legkisebb – minimálbér szintjét, és ez a tartozása már legalább hatvan napja fennáll, ezért harminc nap múlva – ha lejárt tartozását nem rendezi – a Lízingbe adó adatszolgáltatási kötelezettsége bekövetkezik.

3.8. Adatátadás a pénzügyi lízing vonatkozásában a vállalkozások (gazdasági társaság, fióktelep, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, lakásszövetkezet, egyéni vállalkozó) esetében

3.8.1. Lízingbe adó átadja azon vállalkozás Lízingbe vevő alábbi adatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére, mellyel pénzügyi lízingszerződést köt: cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám, valamint a pénzügyi lízing szolgáltatásra vonatkozó szerződési adatokat: a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, a szerződés megszűnésének módja, a szerződés összege és devizaneme, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága.

3.8.2. Lízingbe adó átadja a vállalkozás Lízingbe vevő alábbi adatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére, amennyiben a vállalkozás Lízingbe vevő a lízingszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több, mint harminc napon keresztül fennállt: cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám, valamint a pénzügyi lízing szolgáltatásra vonatkozó szerződési adatokat: a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, a szerződés megszűnésének módja, a szerződés összege és devizaneme, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, a fennálló tőketartozás összege és pénzneme, a fenti feltétel (késedelem) bekövetkezésének időpontja, a feltétel bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, valamint a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme.

3.9. A Lízingbe adó – akár természetes személy, akár vállalkozás Lízingbe vevő esetén - a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a fennálló tőketartozás összegére és pénznemére, valamint a szerződéses összeg törlesztő részletének összegére és devizanemére vonatkozó adatokat. Továbbá amennyiben a nyilvántartott személy a szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, úgy a Lízingbe adó az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére az alábbi adatokat: az előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme. Amennyiben a Lízingbe adó részéről adatátadásra illetve adatmódosításra kerül sor, annak megtörténtét követő legfeljebb öt munkanapon belül a Lízingbe adó írásban tájékoztatja az érintett természetes személyt az adatátadásról, kivéve a fentiek szerinti, a tőketartozás összegére és pénznemére, valamint a szerződéses összeg törlesztő részletének összegére és devizanemére vonatkozó adatátadást.

3.10. A Lízingbe vevő jogosult bármely referenciaadat-szolgáltatónál – díj-és költségmentesen - tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. Amennyiben a nyilvántartott a tájékoztatást a Lízingbe adó útján kezdeményezi, úgy ezt a Lízingbe adó ügyfélforgalom lebonyolítására szolgáló helyiségeiben, ún. ügyféltudakozvány révén teheti meg. A Lízingbe adó a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a Lízingbe adónak, amely azt, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek.

3.11. A KHR adatot kizárólag akkor szolgáltathat pénzügyi szervezetek részére, amennyiben az hitel és pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi

szolgáltatásnak,, kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, befektetési hitel nyújtása, értékpapír-kölcsönzés nyújtása, jogszabályban meghatározott hallgatói hitel nyújtása céljából szerződés megkötését megalapozó döntéshez szükséges, és természetes személy Ügyfél az adatátadást - kizárólag a 3.3.1. pontban a szerződés megkötése okán átadott adati tekintetében - nem tiltotta meg.

3.12. A Lízingbe vevő kifogást emelhet referencia-adatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás általi kezelése ellen, és kérheti a referencia-adat helyesbítését ill. törlését. A Lízingbe vevő a kifogást írásban nyújthatja be az adatot átadó Lízingbe adóhoz, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz. A kifogást a Lízingbe adó vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül – írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában – a nyilvántartottat tájékoztatni. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. Egyébként a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot részére átadta.

3.13. Amennyiben a lízingbe adó a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot – a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat-szolgáltatót, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított.

3.14. A Lízingbe vevő (nyilvántartott) a kifogás kivizsgálásának eredményéről szóló, 3.12. pont szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő harminc napon belül adatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a Lízingbe adó és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat, a Lízingbe vevő lakóhelye / székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál. A Lízingbe vevőt (nyilvántartottat) a keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a Lízingbe adó vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nem tett eleget a 3.12. pont vagy a 3.9-10. pont szerinti tájékoztatási kötelezettségének. Ebben az esetben a kereset benyújtására nyitva álló határidőt a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani.

3.15. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilvántartott adatokat (i) a 3.3.1. pont szerinti adatátadás esetén a szerződéses jogviszony megszűnése időpontjáig (kivéve, amennyiben a természetes személy Lízingbe vevő akként rendelkezett, hogy hozzájárul az ebben a körben átadott adatai további, legfeljebb öt évig tartó adatkezeléséhez), (ii) a 3.3.2. pont szerinti esetben az adatátadás időpontjától számított ötödik év végétől számított öt évig, (iii) a 3.3.3. pont szerinti adatátadás esetén az adat átadásának időpontját követően öt évig,

(iv) a 3.8. 1. pont szerinti adatátadás esetén a vállalkozással kötött pénzügyi lízingszerződés megszűnésének időpontjától számított 5 évig, (v) a 3.8.2. pont szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, az adatátadás időpontjától számított ötödik év végétől számított öt évig, ha megszűnt, akkor a szerződés megszűnésének időpontjától számított öt évig tartja nyilván és kezeli. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a teljesítéstől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a 3.3.2. pont szerint átadott referenciaadatot.

3.16. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás adatai: neve: BISZ Központi Hitelinformációs Zrt.

címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 00-00. xxxxxx: xxx.xxxx.xx

telefon: x00-0-000-0000

3.17. A Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy a fenti tájékoztató kifejezetten a pénzügyi lízing vonatkozásában ad tájékoztatást, ugyanakkor a Lízingbe vevő fenti ill. a KHR tv-ben meghatározott egyéb adatai a KHR tv-ben meghatározott egyéb esetekben és szolgáltatások vonatkozásában is bekerülhetnek a KHR-be.

4. KISZERVEZÉS

4.1. A Lízingbe adó tájékoztatja a Lízingbe vevőt, hogy a Hpt. alapján pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti.

4.2. A Lízingbe vevő tudomásul veszi, miszerint a Lízingbe adó a kiszervezéssel összefüggésben jogosult arra, hogy nyilvántartott adatait a kiszervezett tevékenység végzőjének átadja az adatvédelmi szabályok betartásával és biztosításával. A Lízingbe adó kijelenti, hogy a kiszervezett tevékenység végzője rendelkezik minden olyan személyi, tárgyi, biztonsági feltételekkel, amelyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységre vonatkozóan a Lízingbe adóra előír.

4.3. Kiszervezés esetén a kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét kötelező az Üzletszabályzatban feltüntetni.

4.4. Xxxxxxxxxxx kötelezettségének eleget téve a Lízingbe adó tájékoztatja a Lízingbe vevőt, hogy jelenleg az alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységeit szervezi ki:

4.4.1. Irat és Dokumentumkezelési Szolgáltatás

A fenti tevékenységet kiszervezés keretében a Rhenus Office Systems Hungary Kft. ( 2310 Szigetszentmiklós, Leshegy u. 30., Adószám: 13583842-2-13) látja el.

4.4.2. IT Üzemeltetési Szolgáltatás Könyvvezetési és Adatszolgáltatási Szolgáltatás

A fenti tevékenységeket kiszervezés keretében az FHB Jelzálogbank Nyrt. (1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., cg.: 01-10-043638) látja el.

4.4.3. IT eszközök és szoftverek üzemeltetése

A fenti tevékenységet kiszervezés keretében a Takarékinfo Központi Adatfeldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövidített cégnév: Takarékinfo Zrt., névváltozást megelőzően DOM-P Informatikai Szolgáltató Zrt., korábbi nevén EXO-BIT Számítástechnikai Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, 1053 Budapest, Xxxx xxxx 0, xxxxxxxxxxxxxx: 01-10-043224) látja el.

4.4.4 Nyomtatási és postázási szolgáltatás

A fenti tevékenységet kiszervezés keretében az EPDB Nyomtatási Központ Zrt. ( 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 000-000., xxxxxxxxxxxxxx: 01-10-048079) lát el.

5. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

5.1. A Lízingbeadó a Lízingszerződés fennállása alatt Lízingtárgy meglétéről, állapotáról, rendeltetésszerű használatáról – akár helyszíni ellenőrzéssel, akár okiratok bekérésével vagy megbízott szakértők igénybevételével – meggyőződhet. A Lízingbevevő köteles ebben közreműködni, amennyiben a Lízingbevevő ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, az Felmondási Eseménynek minősül.

5.2. A Lízingbeadó által rendelkezésére bocsátott finanszírozási összeg és járulékai mindenkori összegének megállapítása és nyilvántartása szempontjából a Lízingbeadó üzleti könyvei az irányadóak, kivéve, ha azok bizonyíthatóan tévesek.

5.3. Lízingbevevő a Lízingszerződés fennállása alatt más banktól vagy pénzintézettől csak a Lízingbeadó előzetes tájékoztatása mellett vehet igénybe kölcsönt, vagy köthet egyéb kötelezettségvállalással járó szerződést (pl. kezességvállalás, garanciavállalásra irányuló megbízás, stb.).

5.4. A Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával felhatalmazza a Lízingbeadót, hogy róla más pénzintézettől információt kérjen. E tekintetben a titoktartási kötelezettség alóli felmentést külön írásbeli nyilatkozatban megadja.

5.5. A Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Lízingbeadó a Lízingszerződést, valamint az összes ezzel összefüggő szerződést ill. követelést teljes egészében vagy részben a Refinanszírozó Bankra vagy valamely hitelintézetére vagy társaságára vagy harmadik személyre átruházza, vagy azokon biztosítékot, továbbá terheket alapítson, valamint hogy Lízingbeadó ebből a célból tárgyalásokat folytasson és a követelésekre vonatkozó valamennyi releváns információt, adatot és dokumentumot harmadik személynek kiszolgáltassa. Amennyiben a Lízingszerződésből eredő valamely kötelezettségek nem szállnak át a törvény erejénél fogva a mindenkori jogutódra, mindegyik szerződő fél kötelezi magát, hogy ezeket a kötelezettségeket esetleges jogutódjára/jogutódjaira átruházza.

5.6. Amennyiben a Lízingszerződés, vagy az Üzletszabályzat valamely rendelkezése vagy rendelkezésének egy része hatályát veszti vagy végrehajthatatlan, ez nem érinti a többi rendelkezés hatályát. Ebben az esetben a Felek kötelesek a mindenkori érvénytelen rendelkezést olyan hatályos vagy végrehajtható rendelkezéssel helyettesíteni, amely a lehető legjobban megfelel a hatályát vesztett vagy végrehajthatatlan rendelkezés szellemének és gazdasági célkitűzésének.

5.7. Az Üzletszabályzat és a Lízingszerződés rendelkezéseit érintő, kötelezően alkalmazandó jogszabályváltozás esetén az új valamint a módosult jogszabályi rendelkezés az Üzletszabályzat részévé válik.

5.8. Amennyiben a Lízingszerződés és/vagy a Kondíciós Lista rendelkezései eltérnek a jelen Üzletszabályzatban foglaltaktól, úgy elsődlegesen a Lízingszerződésben és/vagy a Kondíciós Listában foglalt szabályok az

irányadóak az adott ügyletre. A Lízingszerződés és a Kondíciós Lista közötti esetleges eltérés esetén a Lízingszerződésben foglaltak az elsődlegesen irányadók.

5.9. A Lízingbeadó általi mulasztás vagy késedelem nem minősül jogról való lemondásnak; bármely jog egyszeri vagy részleges gyakorlása nem akadályozza ugyanazon vagy bármely más jog vagy jogorvoslat jövőbeni vagy más módon történő gyakorlását.

5.10. A Lízingszerződéssel kapcsolatos esetleges hatósági engedélyekről külön megállapodás hiányában, a Lízingbevevőnek kell gondoskodnia.

5.11. A Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben az Lízingtárgy vételára az Adásvételi Szerződésben foglaltak alapján bármely okból módosul, úgy a Szerződést a Lízingbeadó a változásnak megfelelően egyoldalúan is módosíthatja.

5.12. A Lízingszerződés időtartama alatt a Lízingbevevő magatartásának, illetve működésének folyamatosan meg kell felelnie a mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak és a Lízingbevevőre, vagy a Lízingbeadóra kötelező egyéb szabályozóknak. Amennyiben a Lízingbevevő a fenti követelménynek vagy a szerződéskötési feltételeknek nem felel meg, úgy az súlyos szerződésszegésnek minősül és a Lízingbevevő a Lízingbeadót ebből ért kárért teljes körű polgári jogi és büntető jogi felelősséggel tartozik.

5.13. A Lízingbevevő a vonatkozó Szerződések aláírásával is tudomásul veszi, hogy

5.13.1. amennyiben a Lízingbeadóval több szerződése is hatályban van vagy a Felek egyéb jogviszonyban is állnak, a Lízingbeadó a Lízingbevevő egyes szerződésekben és jogviszonyokban vállalt kötelezettségeit egyetemlegesnek tekinti;

5.13.2. a fentiekre tekintettel amennyiben a Lízingbevevő a Lízingbeadóval szemben vagy az FHB Csoport bármely tagjával szemben bármilyen szerződésszegést követ el; továbbá, ha a Lízingbeadó tulajdonosi vagy érdekeltségi körébe tartozó cégekkel, illetve azok tulajdonosi vagy érdekeltégi körébe tartozó cégekkel fennálló bármilyen jogviszonyában követ el szerződésszegést vagy a Lízingbeadóval szemben bármely jogviszonyból eredően lejárt és esedékes tartozása keletkezik, a Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevővel a lízingszerződés napjáig megkötött, illetve a későbbiekben megkötésre kerülő bármely ill. valamennyi szerződését felmondani (Cross Default);

5.13.3. Lízingbeadó jogosult (i) a Lízingbevevő bármely pénzügyi teljesítését a Lízingbe-vevővel szemben fennálló bármely lejárt és esedékes követelésébe beszámítani, továbbá (ii) a Lízingbevevővel szemben fennálló bármely lejárt és esedékes fizetési kötelezettségét a Lízingbevevő felé fennálló bármely lejárt és esedékes követelésébe beszámítani; melyről szóló értesítésének megküldésével Xxxxx a beszámítás tényét elfogadják.

5.13.4. Lízingbe vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a Lízingbe adó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem létesít/nem nyújt semmiféle biztosítékot sem saját hiteleinek, sem más társaságok hiteleinek (pl. leányvállalatok hiteleinek) biztosítékául (különösen, de nem kizárólagosan: zálogjog bármely fajtáját egyetlen jelenleg és / vagy jövőben az Lízingbe vevő tulajdonában levő eszközön, óvadékot, kezességet, készfizető kezességet, vételi jogot, mint biztosíték, engedményezést, mint biztosíték, komfort levelet, beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazást stb.) (negative pledge)

5.13.5. Lízingbe vevő kijelenti, hogy a Lízingbe adóval kötött lízingszerződéseiben meghatározott feltételeknél más hitelező számára kedvezőbb feltételekkel nem köt szerződést. Továbbá a Lízingbe vevő kijelenti, hogy ha közvetlenül, vagy közvetve többségi tulajdonában és / vagy irányítása alatt álló cég biztosítékot nyújt a Lízingbe vevő valamely hitelének visszafizetésére akár részben vagy egészben, akkor ugyanezen biztosítékokat, vagy a Lízingbe adó megítélése szerint ezzel egyenértékű biztosítékokat a Lízingbe adó számára is felajánlja (pari passu).

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

6.1. A szerződéses jogviszonyra a magyar jog az alkalmazandó. A jelen Üzletszabályzatban, a Lízingszerződésben és annak egyéb mellékleteiben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok - elsődlegesen a Polgári Törvénykönyv - rendelkezéseit kell alkalmazni. Jelen Üzletszabályzat, a Lízingszerződés és az ahhoz kapcsolódó minden melléklet, valamint a felek közötti kapcsolattartás irányadó hivatalos nyelve a magyar. Amennyiben bármely okirat, nyilatkozat stb. a magyar mellett más nyelven is készül, úgy a kettő közötti bármely eltérés esetén a magyar nyelvű változat az irányadó.

6.2. Az Üzletszabályzat, a Kondíciós lista és a Lízingszerződés egyéb mellékletei annak elválaszthatatlan részét képezik. A Lízingszerződés csak mellékleteivel együtt érvényes.

6.3. Minden, a Lízingszerződésből adódó vagy azzal összefüggésben álló, különösen a Lízingszerződés megszegése, fennállása, érvényessége vagy értelmezése tekintetében keletkező vita esetén a Felek összeghatártól (hatáskörtől) függően a peres vagy nemperes eljárás tekintetében a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság illetve a Székesfehérvári Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.

6.4. Lízingbe adó tájékoztatja Xxxxxxxx vevőt, hogy Lízingbe adó tevékenységének elsődleges törvényességi felügyeletét a MNB (Magyar Nemzeti Bank, cím: 1013 Bp., Krisztina krt. 39., postacím: 1534 Budapest, BKKP Postafiók 777., telefon: 00-00-000-000, internet cím:xxx.xxx.xx) látja el.

6.5. A Felek jogvitáikban a jelen Üzletszabályzat rendelkezéseinek szem előtt tartásával, a békés úton való megegyezésre törekednek. Ha és amennyiben ez az eljárás nem vezetne eredményre, a Xxxxx a jogvita eldöntésére a Lízingszerződésben megjelölt bírósághoz fordulhatnak. Amennyiben a panaszkezelési eljárás eredménytelenül zárul, a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival

kapcsolatos jogvita esetén az Ügyfél – peren kívüli eljárásban – az Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (levelezési cím: H-1525 Budapest Pf.: 172., telefon: 00-00-000-000, xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx, email cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) ingyenes eljárását is kezdeményezheti, mely alternatív vitarendezési fórumként működik.

Jelen Üzletszabályzat 2017.09.01. napjától hatályos.

Document Metadata

Table of Contents

Fhb Lízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Document Metadata