A lízingszerződés tárgya mintaszakaszok

A lízingszerződés tárgya. A lízingszerződés tárgyát képező jármű tulajdonjogát a Porsche Bank Zrt. − a Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft.-vel (a továbbiakban: Importőr) Márkakereskedői Szerződést kötő márkakereskedővel, − az Importőrrel, valamint − gépjármű értékesítésével fő-tevékenységként foglalkozó vállalkozással (mindhárom a továbbiakban: Kereskedő), vagy − a használt jármű tulajdonosával kötött jármű adásvételi, illetve szállítási szerződés alapján, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény rendelkezéseinek megfelelően, a Lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a Lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a Lízingbevevő
A lízingszerződés tárgya. 2.1. A Lízingszerződés alapján a Lízingbevevő határozott futamidőre lízingbe veszi a Lízingbeadó által az Eladótól megvásárolt lízingtárgyat (a továbbiakban: Lízingtárgy). A Lízingtárgy tulajdonjogát a Lízingbeadó a Lízingbevevő választása alapján szerzi meg. A Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával elismeri, hogy a Lízingbeadó a Lízingtárgy és az Eladó kiválasztásában nem működött közre, illetve erre vonatkozóan nem adott tanácsot vagy ajánlatot a Lízingbevevőnek. A Lízingtárgyat a Lízingszerződés futamideje alatt a Lízingbevevő jogosult kizárólagosan használni a Lízingszerződésben meghatározott lízingdíj megfizetése ellenében.
A lízingszerződés tárgya. 1.1 Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződésben és annak elválaszthatatlan mellékleteiben vállalt előfeltételeknek és kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tesz, a Lízingszerződés és mellékletei tartalmának megfelelően a Lízingbeadó a Lízingbevevő részére zárt végű(futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező) pénzügyi lízing szolgáltatást nyújt. A pénzügyi lízing szolgáltatás alapján a Lízingbeadó a Lízingszerződésben meghatározott pénzügyi feltételek alapján, megvásárolja a Lízingtárgyat az Eladótól (aki visszlízing esetén megegyezik a Lízingbe vevővel). A Lízingtárgy megvásárlása a Lízingbevevő felhívására, annak közreműködésével és kockázatára, a finanszírozási összeg (ill. annak egy része) és a Kezdő díj felhasználásával történik. A megvásárolt Lízingtárgyat a Lízingbeadó a Lízingszerződésben és mellékleteiben meghatározott pénzügyi feltételekkel a pénzügyi lízing keretein belül a Lízingbevevő részére pénzügyi lízingbe és a Lízingbevevő használatába adja, és amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződésben és az Üzletszabályzatban előírt valamennyi kötelezettségének eleget tesz, a Lízingtárgy tulajdonjogát a részére átadja.
A lízingszerződés tárgya. 3.1. A szerződés tárgya a lízingszerződésben meghatározott: ingatlan, ingó dolog, vagyoni értékű jog – a továbbiakban lízingtárgy, amelyet a későbbiekben részletezetten az Üzletfél választ ki.
A lízingszerződés tárgya. 1.1. A Lízingszerződést a felek annak érdekében kötik meg, hogy a Lízingszerződésben meghatározott Lízingtárgyat a Lízingbeadó a Lízingbevevő részére lízingbe adja. A Lízing fogalmát a Hpt. 2. számú mellékletének 11. pontja az alábbiak szerint definiálja:

Related to A lízingszerződés tárgya

  • A szerződés tárgya 1.1 Az Intézmény a résztvevő számára támogatást nyújt ahhoz, hogy az Erasmus+ Program keretein belül tanulmányi mobilitási tevékenységet folytasson.

  • Szerződés tárgya Az Előzményekben meghatározottak szerint Szerződő Felek az alábbi Szerződést kötik:

  • Beszerzés tárgya Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Ajánlati/Részvételi felhívás/2015 EUHL

  • Szakasz a Szerződés Tárgya II.1)MEGHATÁROZÁS II.1.1)Az ajánlatkérő által a szerződéshez rendelt elnevezés Földgáz adásvételi szerződés. II.1.2)A szerződés típusa, valamint a teljesítés helye Árubeszerzés Adásvétel A teljesítés helye Az ajánlatkérő és a vagyonkezelésébe tartozó cégeknek, a dokumentációban felsorolt felhasználási helyei. NUTS-kód HU101 II.1.3)A hirdetmény a következők valamelyikére irányul

  • A szerződés nyelve, a szerződés formája A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nyelve a magyar nyelv. A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nem minősülnek írásba foglalt szerződéseknek, azokat az Eladó nem iktatja.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • A szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók. A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.

  • A szerződés megszűnésének esetei A biztosítási szerződés megszűnik: – a főbiztosítás megszűnésével egyidejűleg; – ha a főbiztosítás díjmentessé válik, akkor a a díjmentessé válás napján; – a biztosított halála esetén a biztosított halála napján; – 100%-os közlekedési baleseti eredetű rokkantságra szóló szolgáltatás ki- fizetésével a szolgáltatási összeg kifezésének napján; – annak a biztosítási évnek a végén, amelynek során a biztosított a 75. élet- évét betölti; – a Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek a 2.§ (9)-(10) pontok- ban foglalt szerződő általi felmondása esetén; – a Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek a 2.§ (11) pontban foglalt szerződő általi felmondása esetén; – a Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek 4.§ (2) pontban fel- tüntetett esetben; – a díjfizetés elmulasztása esetén a biztosító által küldött írásbeli felszólítás- ban megállapított 30 napos határidő eredménytelen elteltével az esedé- kességre visszamenő hatállyal.