UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételei

UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételei

A jelen feltételek – eltérő szerződéses kikötés hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) UNION-Business Class felelősségbiztosításaira vonatkoznak, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen feltételek alapján biztosítási szerződés érvényesen csak a bizto- sító UNION-Business Class vagyonbiztosítási szerződései mellé köthető, érvényességének, hatályosságának és a biztosító kockázatviselésének fel- tétele a vagyonbiztosítási szerződés érvényessége, hatályossága, és an- nak alapján a biztosító kockázatviselése.

A jelen, valamint az UNION-Business Class Általános, a Különös vagy a Kiegészítő Feltételekben, illetve a szerződésben nem szabályozott kérdé- sekben a hatályos magyar jogszabályok, elsősorban a Ptk. és a Bit. ren- delkezései irányadóak.

1. A szerződő és a biztosított

1.1. A szerződő az, aki a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díjat megfizeti. A szerződő azonos is lehet a biztosí- tottal. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő ja- vára a szerződő kötötte, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, il- letve a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a jognyilatkozatokat a biztosító hozzá intézi, és ő köteles a jognyilatkozatok megtételére is.

1.2. A biztosított a szerződésben név szerint feltüntetett

– egyéni vállalkozó,

– cégjegyzékbe bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem jogi személyiségű gazdasági társaság, illetve bírósági nyil- vántartásba vett egyéb szervezet,

– egyéb, önálló jogalanyisággal rendelkező szervezet,

aki követelheti, hogy a biztosító a szerződésben és a vonatkozó fel- tételekben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesít- se őt olyan, a vonatkozó feltételek alapján biztosítási eseménynek minősülő kár megtérítése alól, amelyért a magyar jogszabályok alapján felelősséggel tartozik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási dí- jért a szerződővel egyetemlegesen felelős.

1.3. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem véde- kezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelente- ni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetve a bejelentésre köteles lett volna.

2. A biztosítási esemény

A biztosítási esemény a biztosított által az UNION-Business Class Általános, a Különös vagy a Kiegészítő Feltételekben, illetve a szerződésben meghatározottak szerint, jogellenesen okozott kár miatt keletkezett a hatályos magyar jogszabályok szerinti felelős- ségén alapuló kártérítési kötelezettsége.

3. Sorozatkár

A jelen feltételek alapján a károsultak számától függetlenül egy biztosítási eseménynek tekintendőek az azonos károkozó magatar- tásból, mulasztásból vagy okból eredő, illetve azonos magatartás- ra, mulasztásra vagy okra visszavezethető, azonos vagy eltérő idő- pontban bekövetkező károk, ha a károkozó magatartás, mulasztás, illetve ok és a károk bekövetkezése között az okozati összefüggés jogi, műszaki vagy gazdasági vonatkozásban fennáll.

Egy biztosítási eseménynek minősül az is, ha több szabályszegés miatt – amelyeket akár különböző személyek követtek el – jogalap- ját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.

Sorozatkár esetén a kár bekövetkezésének időpontja az első kár- esemény bekövetkezésének időpontja. A biztosító szolgáltatása szempontjából az első kár bekövetkezése szerinti biztosítási idő- szak biztosítási összege az irányadó.

Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztá- sa során a biztosító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A szolgáltatás összegének elégtelenségével, illetve annak káro- sultak közötti felosztásával összefüggő károsulti igényekre a fede- zet nem terjed ki.

4. A szerződés létrejötte

4.1. A szerződés megkötését a szerződő írásbeli ajánlattal kezdeménye- zi. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön

létre. A biztosító a szerződés létrejöttét kötvény kiállításával igazol- ja. Ha a kötvény az ajánlattól eltér, a szerződés a kötvény tartalmá- nak megfelelően jön létre azzal, hogy a lényeges eltérések tekinte- tében a biztosító egyidejű írásbeli figyelemfelhívásra köteles, en- nek elmaradása esetén a szerződés az ajánlatnak megfelelő tarta- lommal jön létre.

4.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt na- pon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal annak a biztosító vagy képviselője részére tör- tént átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

4.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban ja- vasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az aján- lat a biztosítónak kötvény kiállítására jogosult szervezeti egységé- hez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a biztosító a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

4.4. Az ajánlatot a biztosító a törvényes határidőn belül indokolás nél- kül elutasíthatja. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visszafizeti, és az időközben esetlegesen bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

5. A biztosítási díj és annak megfizetése

5.1. A biztosítási díj számításához szükséges adatokat a szerződő köte- les a biztosítónak – az adatközlő kitöltésével vagy a biztosító által előírt egyéb módon – írásban bejelenteni. A biztosítási díj megál- lapítása a szerződő által megadott adatok alapján történik.

5.2. A szerződő a biztosítás első díját a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első munkanapján kö- teles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

5.3. Határozott időre szóló biztosítási szerződés esetén a biztosítási díj a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.

5.4. A biztosítási díj részletekben történő megfizetéséről, illetve a díj- fizetési halasztásról a felek az előzőekben írtaktól eltérően is meg- állapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.

5.5. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

6. A biztosító kockázatviselésének kezdete, időbeli és területi hatálya

6.1. A biztosító kockázatviselése – a szerződés létrejötte esetén – az ajánlat beérkezését követő nap 00 órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződő/biztosított az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, illetve amikor a díj megfizetésére vonatkozó- an írásban halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj irán- ti igényét bírósági úton érvényesítette.

6.2. Ha a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat leg- később a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni, a szerződő azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

6.3. A felek a kockázatviselés kezdetének időpontjában a fentiektől el- térően is megállapodhatnak.

6.4. Ha a szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény be- következése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetve annak megfelelő része nem válik hatályossá.

6.5. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés a szerződés hatálya alatt bekövetkezett károkra nyújt fedezetet, amennyiben a kár okozása a szerződésben meghatározott időpontot követően, en- nek hiányában a szerződés hatálya alatt, bejelentése pedig a szer- ződésben meghatározott időpontig, ennek hiányában a szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.

A károkozás időpontja az az időpont, amikor a biztosított a kárt oko- zó magatartást tanúsította. Ha mulasztás okozta a kárt, a károkozás időpontja az a legutolsó időpont, amikor a biztosított az elmulasz- tott magatartást a kár bekövetkezése nélkül pótolhatta volna.

A kár bekövetkeztének időpontja az az időpont, amikor a biztosí- tott kártérítési kötelezettsége esedékessé válik.

A bejelentés időpontja az az időpont, amikor a biztosított a kár be- következtét a biztosítónak írásban bejelentette.

6.6. Ha az UNION-Business Class Általános, Különös vagy a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, illetve a felek írásban más- képpen nem állapodtak meg, a fedezet kizárólag a Magyarország te- rületén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

6.7. Amennyiben a kár okozása, bekövetkezése és bejelentése nem egy biztosítási időszakon belül, de a szerződés hatálya alatt történt, a felek eltérő rendelkezése hiányában a biztosító szolgáltatása szem- pontjából a kár bekövetkezése szerinti biztosítási időszak biztosí- tási összege, illetve a szerződés abban az időszakban hatályos egyéb rendelkezései az irányadóak.

7. A szerződés tartama, a biztosítási időszak

A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határo- zott vagy határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási idő- szak egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttét követő hónap első napja.

8. A biztosítási szerződés megszűnése

8.1. A határozatlan időre szóló szerződést a felek a biztosítási időszak végére, írásban, indoklás nélkül, a kézhezvételtől számított leg- alább 30 napos felmondási határidővel felmondhatják.

8.2. A határozott időre szóló biztosítási szerződés a lejáratkor, a tartam utolsó napjának 24. órájával, a felek minden külön intézkedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen be- fizetett díjat a biztosító visszafizeti.

8.3. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bárme- lyik fél felmondhatja. Felmondás esetén a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, ame- lyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

8.4. A biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével a bizto- sítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosítótól a szerződő írásban nem kapott halasztást, ille- tőleg a biztosító a díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette.

A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva a felek minden külön intézkedése nélkül a biztosítási szerződés megszűnését eredményezi.

A szerződés megszűnését követően befizetett díj sem a szerződés újbóli hatálybalépését, sem új szerződés keletkezését nem ered- ményezi, azt a biztosító visszafizeti azzal, hogy a díj a biztosítót a szerződés megszűnéséig megilleti.

A díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt szerződés esetén a biz- tosító a tartamengedmény megfizetését követelheti.

A díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt szerződés a felek közös, írásbeli megállapodása alapján újból hatályba léptethető. Ez eset- ben a biztosító kockázatviselése, valamint a szerződő díjfizetési kötelezettsége a felek megállapodása szerint alakul.

8.5. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetve annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

8.6. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, illetve a káronkénti vagy az éves biztosítási összeg (limit) kimerül, a biztosító a teljes évi díjra jogosult. Egyebekben a szerződés meg- szűnése esetén a díj annak a hónapnak az utolsó napjáig illeti meg a biztosítót, amelyben veszélyviselése véget ért.

9. A biztosítási összeg (limit) és az önrész

9.1. A káreseményenkénti, illetve éves biztosítási összeg (limit) az a legma- gasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüg- gésben, illetve egy biztosítási időszak alatt – kamattal és valamennyi egyéb járulékos költséggel együtt – összesen megtérít abban az eset- ben is, ha több személy vagy szervezet lép fel kártérítési igénnyel.

9.2. A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg abban az esetben is, ha a felek a Különös, illetve Kiegészítő Feltételek alapján egyéb felelősségbiztosítás(oka)t kötöttek.

9.3. A biztosítási összeget (limitet) a szerződés tartalmazza. Egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén a biztosítási összeg éves bon- tásban a szerződés teljes tartamára is meghatározható.

9.4. A biztosítási összeg (limit) jogcímenkénti felosztása során a bizto- sító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A limit össze- gének esetleges elégtelenségével, illetve annak jogcímenkénti fel- osztásával összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem terjed ki.

9.5. A biztosított – káreseményenként – a megállapított szolgáltatás összegéből a szerződésben %-os mértékben, illetve összegszerűen meghatározott nagyságú önrészt maga visel. Az önrészt el nem érő károkat a biztosító nem téríti meg, az azt meghaladó károk esetén a megállapított szolgáltatás összegéből az önrészt levonja.

10. A biztosított kötelezettségei

10.1. A biztosított a szerződéskötéskor köteles a kockázat elvállalása, a kárfelelősség, illetve a kárveszélyesség szempontjából lényeges

minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, különös figyelemmel az általa folytatott te- vékenységekre. A biztosító kérésére – figyelemmel az adatvédelmi, illetve a biztosítási titok megtartására vonatkozó, a biztosítót ter- helő jogszabályi rendelkezésekre is – köteles a kockázat szempont- jából jelentős adatokat, okiratokat (szerződések, hatósági határo- zatok, szabályzatok stb.) a biztosító részére átadni, valamint szük- ség esetén nyilatkozatot tenni, illetve a biztosító kérdéseire a való- ságnak megfelelő válaszokat megadni. Köteles a biztosítóval írás- ban közölni, ha azonos kockázati körre másik felelősségbiztosítási szerződése áll fenn.

10.2. A biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges, illetve a köz-

lési kötelezettség körébe tartozó körülmények változását a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni, különös tekintettel az általa folytatott tevékenység mó- dosulására, jogállásának megváltozására, vagy ha vele szemben csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult. Az előzőek- ben írt határidőn belül köteles a korábban már átadott okiratok mó- dosításainak átadására, illetve annak írásbeli bejelentésére, ha azo- nos kockázati körre másik felelősségbiztosítási szerződést kötött.

10.3. A tevékenységi kör bővülésének, illetve változásának bejelentése nem jelenti az új tevékenység automatikus fedezetbe vételét, az lényeges körülmény változás-bejelentésének tekintendő.

10.4. A közlésre, illetőleg a változás-bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

10.5. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizen- öt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizen- öt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat köz- lésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következ- ményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmez- tetni kell. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

10.6. A biztosított a rá vonatkozó esetleges jogszabályi, hatósági, illetve egyéb előírások teljesítésén túlmenően is köteles a károk megelő- zése, illetve enyhítése érdekében minden indokolt, ésszerű és gaz- daságos intézkedést megtenni, valamint eleget tenni a biztosító ál- tal e körben esetlegesen kért, illetve előírt intézkedéseinek.

A biztosított köteles minden általában elvárható módon támogatni a biztosítót a kárért felelős személlyel, vagy szervezettel szembeni jogai megóvásában, illetve érvényesítésében.

11. A kárbejelentés és a kárrendezési eljárás szabályai

11.1. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a tudomásszer- zéstől számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak írás- ban bejelenteni. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

a) a káresemény leírását, a bekövetkezés helyét és időpontját, az esetleges károsulti igényérvényesítés iratait;

b) a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket);

c) a károsult(ak) főbb adatait, illetve a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét;

d) a kárfelelősség körében – kizárólag a biztosító felé – tett biz- tosítotti nyilatkozatot;

e) a kárrendezéshez szükséges egyéb lényeges információkat.

11.2. A biztosított köteles a jogalap, a kárfelelősség és a kár összegsze- rű mértékének megállapításához szükséges valamennyi felvilágosí- tást a biztosító részére megadni, a szükséges iratokat átadni, a biz- tosító (képviselője) részére a szükséges meghatalmazásokat meg- adni, illetve lehetővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítá- sok, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.

11.3. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás van folyamatban, a biztosított köteles arról a biztosítót az eljárás azo- nosító adatainak közlése mellett haladéktalanul értesíteni, az an- nak során hozott határozatot a biztosító részére a kézhezvételt kö- vetően haladéktalanul megküldeni.

11.4. A biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben peren kívül vagy peres eljárásban kártérítési igényt érvényesítenek, egyúttal csatolnia kell az igényérvényesítés rendelkezésére álló do- kumentumait is.

11.5. A biztosított a biztosító előzetes jóváhagyása nélkül kárigényt nem utasíthat, illetve ismerhet el, kártérítést nem fizethet, az ennek megszegéséből eredő károk és költségek a biztosítottat terhelik. E rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a károsulttal történő megegyezés, illetve a káreseményenkénti biztosítási összeget meg-

haladó, megalapozott kárigény esetében a kifizetés a biztosított fe- lelősség-elismerésének hiánya miatt, vagy egyéb, a biztosított ér- dekkörében felmerülő okból hiúsul meg, illetve ha a limit jogcí- menkénti felosztása során a biztosított nem, vagy késedelmesen tesz nyilatkozatot.

11.6. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósá- gi marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemon- dott.

11.7. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előzőekben írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

11.8. Amennyiben a biztosított a fenti kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, az ezzel összefüggésben felmerült többletigényekre a biz- tosítási fedezet nem terjed ki.

11.9. A felek bármelyike független szakértőt bízhat meg a kár okának és összegének megállapítására. A szakértői eljárás költségeire a biz- tosítási fedezet nem terjed ki, az – a felek eltérő megállapodásá- nak hiányában – a megbízót terheli.

12. A biztosító szolgáltatásának szabályai

12.1. Ha az UNION-Business Class Általános, Különös, illetve a Kiegé- szítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosított biztosítá- si szerződéssel fedezett kárfelelőssége esetén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesí- tése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései figyelem- bevételével megtéríti

a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként mint tény- legesen felmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a ká- rosult valamely vagyontárgy megsemmisülése vagy megrongáló- dása és esetleges értékcsökkenése folytán elesett vagy egyéb- ként károsodott;

b) azt a kárpótlást, illetve költséget, mely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges;

c) az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy káro- sult igazolt elmaradt jövedelmét;

d) a járulékos költségeket, így

– a késedelmi kamatot,

– a biztosítási eseménnyel összefüggésben a károsult által a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, ezen belül a pertárgy értéke, de maximum a káreseményenkénti biztosítá- si összeg (limit) 5%-a, de maximum 300 000 Ft összeg ere- jéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait, feltéve, hogy a biztosító – függetlenül tényle- ges perbeli részvételétől – a perről még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt olyan időben értesült, amely lehetővé tette számára az érdemben történő perbeli részvételt,

– a kárigény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapí- tása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért szakértő költségét;

e) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat terhe- lő társadalombiztosítási megtérítési igényt;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok éssze- rűek, indokoltak és gazdaságosak voltak.

12.2. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biz- tosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításáig a biz- tosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége magasabb arányban kerül megállapításra, és ennek nyomán a biztosító további szolgáltatás nyújtására kötelezett.

12.3. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a biztosított fele- lősségének, valamint a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 15 napon belül téríti meg. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a biztosított csak annyiban követelheti a kezeihez történő teljesítést, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy a károsult igényét ki- egyenlítette.

12.4. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a más- honnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

12.5. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérí- tésre jogosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak.

12.6. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott bizto- sításmatematikai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg

a járadék tőkeértékét. A járadék-tőkeérték járadék formájában tör- ténő kifizetésének kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosí- tót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesí- tett szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték meghaladja a káreseményenkénti, illet- ve az éves biztosítási összeget, a biztosító járadékfizetési kötele- zettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkén- ti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgálta- tás különbsége aránylik a járadék-tőkeértékhez.

A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló jára-

dékfizetés tekintetében nem érvényesíti az önrészt.

13. A biztosító visszakövetelési joga

13.1. A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a biztosított, illetve akiért a biztosított jogszabály sze- rint felelősséggel tartozik, a kárt szándékosan vagy súlyosan gon- datlan magatartásával, illetve mulasztásával okozta.

Súlyosan gondatlan a magatartás, illetve a mulasztás különösen:

a) ha ezt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította;

b) ha a kár az irányadó kármegelőzési, kárenyhítési, valamint tűz-, és munkavédelmi vagy egyéb foglalkozási, illetve egészségügyi, vagy balesetvédelmi előírások súlyos és/vagy folyamatos, illetve rendszeres megsértésével összefüggésben következett be;

c) ha a kárt jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben elő- írt hatósági engedély nélkül, illetve az abban írt feltételek hiá- nyában, továbbá hatáskörének, feladatkörének vagy az enge- délyben írtak túllépésével végzett tevékenysége során okozta;

d) ha jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben megkí- vánt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában folytatta tevé- kenységét, és ez a tény a károkozásban közrehatott;

e) ha a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozta;

f) ha a kárt ittas vagy bódító-, illetve kábítószer hatása alatt lévő állapotban okozta;

g) ha ugyanazon vagy hasonló körülmények között, illetve okból ismételten okozott kárt, és a tudomására jutott korábbi károko- zást követően a kármegelőzés körében teendő kellő és általá- ban elvárható intézkedéseket elmulasztotta;

h) az UNION-Business Class Általános, Különös, illetve a Kiegé- szítő Feltételekben, valamint a biztosítási szerződésben meg- határozott esetekben.

13.2. A visszkereset előzőekben írt szabályai nem alkalmazhatók, ha a biz- tosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

14. Kizárások

14.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra, illetve az azokkal összefüggésben felmerülő kárigényekre még abban az esetben sem, ha ezek bármelyikével összefüggésben biztosítási esemény következett is be:

a) hadüzenettől függetlenül háborúval, invázióval, külső hatalom cselekedeteivel, ellenségeskedéssel, polgárháborúval, harci vagy háborús cselekmények bármelyik fajtájával, továbbá kato- nai vagy polgári hatóságok rendelkezéseivel (birtokfosztás, el- kobzás, rekvirálás, katonai célú igénybevétel) összefüggésben bekövetkezett károk;

b) forradalmi, ellenforradalmi cselekményekkel, felkeléssel, láza- dással, zavargással, zendüléssel, fosztogatással, szeparatista cselekménnyel, sztrájkkal (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarással vagy elbocsátott munkások rendzavarásával, politikai szervezetek megmozdulásaival, to- vábbá ostrom- vagy rendkívüli állapottal, statáriummal össze- függésben bekövetkezett károk;

c) nukleáris reakcióval, hasadással, robbanással, fúzióval, vala- mint radioaktív izotópok sugárzásával összefüggésben bekövet- kezett károk, ionizáló vagy lézersugárzás által okozott károk, to- vábbá gyorsító-berendezések által okozott károk;

d) egyén vagy csoport által elkövetett terrorakciókkal (ideértve a bi- ológiai, illetve a vegyi eszközökkel, valamint robbanóanyagokkal vagy eszközökkel, rakétákkal, gránátokkal, bombákkal elkövetett cselekményeket is) összefüggésben bekövetkezett károk, függet- lenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb indít- tatású, illetve a magán- vagy a köztulajdon ellen irányul;

e) robbanóanyagok tárolása vagy felhasználása során bekövetke- zett károk;

f) vérrel, vérkészítményekkel, illetve vérbankok és véradományo- zó intézmények tevékenységével összefüggésben bekövetkezett károk;

g) genetikailag módosított szervekkel, szervezetekkel összefüg- gésben bekövetkezett károk;

h) mágneses, illetve elektromágneses sugárzással, hullámokkal,

mezőkkel, illetve erőkkel, azok előállításával, elosztásával, to- vábbításával, fenntartásával vagy használatával összefüggésben bekövetkezett károk;

i) szoftverek, hardverek, egyéb informatikai eszközök, chipek, processzorok vagy integrált áramkörök, illetve más hasonló esz- közök hibáival (ideértve a programozás hibáját is), meghibáso- dásaival, működésképtelenségével vagy működésének elégte- lenségével összefüggésben bekövetkezett károk, ideértve az adatvesztést, az adatok megváltozását vagy szerkezeti módosu- lását, továbbá a hibás, illetve téves dátumfelismeréssel, vagy a dátum-felismerési képesség hibájával, illetve hiányával össze- függésben bekövetkezett károkat is;

j) lassú, folyamatos állagromlással, illetve zajjal, rázkódással, szaggal, füsttel, kormozódással, korrózióval, gőzzel vagy egyéb hasonló hatásokkal összefüggésben bekövetkezett károk;

k) közvetett vagy közvetlen módon azbeszt miatt, azbeszttel vagy olyan anyaggal összefüggésben keletkezett, amely azbesztet tartalmazott, annak bármely formájában vagy bármilyen meny- nyiségben;

l) szerzői jogi, szabadalmi, illetve védjegyoltalmi jogsértések, illetve az ezekkel összefüggésben vagy következtében felmerült károk;

m) a biztosított, illetve annak képviselője, törvényes képviselője saját kára;

n) a tulajdonlás arányában a biztosított tulajdonosának okozott károk;

o) a tulajdonlás arányában a biztosított tulajdonában lévő jog- alanynak okozott károk;

p) a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló kárfelelősség körébe tartozó károk;

q) bűncselekménnyel okozott károk;

r) arra a kárra, amely a károkozó és a károsult közötti jogviszony- ra irányadó szabályok szerint elévült;

s) arra a kárra, amely az állam ellen is érvényesíthető, illetve jog- szabály vagy más biztosítási szerződés alapján megtérül;

t) a kötelező felelősségbiztosítás (pl. kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítás) hatálya alá eső károk;

u) a sínpályához kötött, a vízi vagy a légi közlekedési eszközökkel, ilyen tevékenység folytatásával, illetve annak irányításával ösz- szefüggésben okozott károk;

v) a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy káro- sult kivételével az elmaradt hasznot, valamint a biztosítási ese- ménnyel összefüggésben – termeléskiesés, egyéb üzemszüneti veszteség, illetve többletköltség, vagy más ok miatt – bekövet- kezett következményi károkat.

14.2. Az UNION-Business Class Általános, a Különös, illetve a Kiegészí- tő Feltételek, illetve a biztosítási szerződés további kizárásokat tar- talmazhatnak.

15. Egyéb rendelkezések

15.1. A felek a jelen feltételek alapján létrejövő szerződésekkel összefüg- gésben tett nyilatkozatai írásbeli alakhoz kötöttek. A jelen feltéte- lekben írt határidők – eltérő megállapodás hiányában – az írásbeli nyilatkozat másik fél általi kézhezvételétől számítandóak. A szerző- dő, illetve a biztosított nyilatkozata akkor hatályos, ha az a biztosí- tó valamely szervezeti egységének jut tudomására. Ez a rendelke- zés nem érinti a biztosítási ajánlatnak, illetőleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére történt átadásához fűződő joghatályt.

15.2. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni, vagy megbí- zottai útján ellenőriztetni.

15.3. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekből szár- mazó igények egy év alatt évülnek el. Ha a fedezetbe vont kárfele- lősség körében a biztosított és a károsult jogviszonya tekintetében vagy egyebekben jogszabály az igényérvényesítésre ennél rövidebb elévülési időt állapít meg, az elévülésre a jogszabály rendelkezései irányadóak.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2010. február Xx.xx.: U52223