TARTALOMJEGYZÉK
PILLÉR
otthonbiztosítás
feltételek
TARTALOMJEGYZÉK
Ügyféltájékoztató 3
Ügyféltájékoztató, Biztosítási fogalomtár 12
Általános Feltételek 15
Különös Feltételek 24
Ezermester kiegészítő biztosítás Különös Feltételek 40
Kiegészítő felelősségbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx 42
Kiegészítő balesetbiztosítás Különös Feltételek 45
1. sz. melléklet – Záradékok 48
2. sz. melléklet – Védelmi szintek, és a hozzájuk tartozó térítési értékhatárok 50
3. sz. melléklet – A biztosítási csomagok fedezetei 52
4. sz. melléklet – A biztosítási díj megállapításának feltételei és módja 53
5. sz. melléklet 54
Ügyféltájékoztató
Általános információk
Megtiszteltetésnek tekintjük, hogy Társaságunkat tüntette ki bizalmával. Céljaink között szerepel, hogy ügyfeleinket pontosan és részletesen tájékoztassuk, ezért szeretnénk szerződésével kapcsolatosan néhány alapvető információt röviden összefoglalni. Kérjük, ala- posan olvassa el az Ügyféltájékoztatót, továbbá az Ál- talános és Különös Feltételeket, majd ezek ismeretét erősítse meg az ajánlat aláírásával.
A biztosítási szerződés tartama, a kockázatviselés kezdete
A biztosítási szerződés tartama határozatlan. A bizto- sítás a kockázatvállalás kezdetének időpontjától, leg- korábban az ajánlat aláírását követő nap 0. órájától a szerződés díjjal rendezett utolsó napjának 24. órájáig tart. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat a Pillér otthonbiztosítás Általános Feltételei tartalmazzák.
A díjfizetés
A díjfizetés postai készpénz-átutalási megbízás, cso- portos beszedési megbízás alapján vagy banki át- utalással történhet, amely a díjfizetés tartama alatt megváltoztatható a Biztosítóhoz írásban benyújtott nyi- latkozat alapján. A díjfizetés havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakoriságú lehet. A díjfizetés gyakorisága a
biztosítási évfordulón változtatható meg, a Biztosítóhoz előzetesen benyújtott írásbeli kérelem alapján.
Biztosítási esemény
Biztosítási esemény az a biztosítási szerződés feltéte- leiben és a kötvényen a Biztosító által meghatározott olyan jövőbeni esemény, amelynek bekövetkezésekor a Biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.
A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem vo- natkozik azokra a káreseményekre, amelyeket az alapbiztosítás vagy a kiegészítő biztosítások különös feltételeiben nem nevesítettek, illetve amelyek az Általános vagy Különös Feltételek kizárásaiban szereplő okokra vezethetők vissza.
Biztosítási csomag
A Pillér otthonbiztosítás alapbiztosításból és – igény szerint választható – kiegészítő biztosításokból épül fel. Az alapbiztosítás három, egymáshoz képest egyre bővülő fedezetet tartalmazó csomagból áll, ügyfeleink saját igényeiknek megfelelően választhatnak közülük. Az alapbiztosítás fedezete a választott biztosítási cso- magtól függően az alábbi biztosítási eseményekre ter- jed ki:
Alapbiztosítás | Bronz | Ezüst | Arany |
Tűz | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Villámcsapás | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Robbanás, összeroppanás | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Vihar | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Jégeső | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Hónyomás | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Felhőszakadás | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina) | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Ismeretlen építmény/üreg beomlása | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Idegen jármű ütközése | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Légi jármű és rakományainak ütközése | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Idegen tárgy rádőlése | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Földrengés | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Árvíz | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Üvegtörés | 🗸 a biztosítási összeg 2%-áig 3 m2 táblaméretig | 🗸 a biztosítási összeg 2%-áig 6 m2 táblaméretig | |
Akvárium törése, repedése | 🗸 | 🗸 | |
Vezetékes vízkár | 🗸 | 🗸 | |
Betöréses lopás | 🗸 | 🗸 | |
Betöréses rablás, rablás és kifosztás | 🗸 | 🗸 | |
Betöréses lopás vagy kísérlete közben okozott rongálási károk | 🗸 | 🗸 |
Alapbiztosítás | Bronz | Ezüst | Arany |
Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása | 🗸 | 🗸 | |
Vagyonvédelmi eszközök lopás és rongálás elleni biztosítása | 🗸 | 🗸 | |
Járulékos költségek térítése | 🗸 a biztosítási összeg 2%-áig | 🗸 a biztosítási összeg 4%-áig | |
Bankkártya elvesztése, megrongálódása | 🗸 | ||
Füst- és koromszennyezés | 🗸 | ||
Kerti veszélytelenítés vihar, jégeső után | 🗸 | ||
Különleges üveg | 🗸 | ||
Csőtörés miatti vízveszteség térítése | 🗸 | ||
Graffiti | 🗸 | ||
Zár megrongálódása, kulcs elvesztése | 🗸 | ||
Fagyasztott élelmiszerek megromlása | 🗸 | ||
Állatorvosi költségek térítése | 🗸 | ||
Telefondoktor | 🗸 | ||
Jelmagyarázat: 🗸a kockázatot az adott csomag tartalmazza | |||
Kiegészítő biztosítások | Bronz | Ezüst | Arany |
Ezermester | választható | választható | választható |
Kiegészítő felelősségbiztosítás | választható | választható | választható |
Kiegészítő balesetbiztosítás | választható | választható | választható |
Kérjük, hogy ezen biztosítási események pontos definícióját, valamint a Biztosító szolgáltatási körébe tartozó meghatározásokat figyelmesen olvassa el a Pillér otthonbiztosítás Általános és Különös Feltételeiben.
A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
A Biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a kockázatviselés helyén bekövetkező biztosítási ese- mények által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk megtérítésére köteles. A Biztosító – a biztosítási szerződésben megállapított mértékben, esetekben és módon – belföldi fizetőeszközben nyújt szolgáltatást.
A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg, illetve az egyes kiegészítő biztosí- tások esetében meghatározott limitek.
A Biztosító szolgáltatására eltérő megállapodás hiá- nyában a Biztosított jogosult.
Felelősségbiztosítás esetén a Biztosító a károsultnak teljesíti a szolgáltatását, a Biztosítottnak csak akkor, ha a Biztosított a kárt a károsultnak igazoltan megtérítet- te. Felelősségbiztosítás esetén a Biztosító a szerződési feltételekben meghatározott minőségben a Biztosított által a biztosítási szerződés tartama alatt okozott, be- következett és elévülési időn belül bejelentett károk megtérítésére köteles.
Kiegészítő balesetbiztosítás esetén a Biztosító szolgál- tatása a biztosítási összeg, illetve annak az egészség- károsodás mértékével megegyező százaléka, csont- törés, csontrepedés esetén biztosítási eseményenként a kötvényen és a szerződési feltételekben meghatáro- zott összeg.
A Biztosító a biztosítási szerződés feltételei alapján megállapított szolgáltatási összeget a biztosítási ese- mény bejelentésétől számított 15 napon belül a Biz- tosítottnak belföldi fizetőeszközben fizeti meg, feltéve, hogy a Szerződő (Biztosított) kárbejelentési kötelezett- ségének a biztosítási szerződés feltételei szerint eleget tesz. A 15 napos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a kár elbírálásához szükséges utolsó okirat a Biztosítóhoz beérkezik.
A szolgáltatás összegéből minden esetben levo- násra kerül:
– a felhasználható (hasznosítható) maradvá- nyok értéke;
– az évfordulóig esedékes díj, kivéve, ha a felek ennél rövidebb kockázatviselési időszakban állapodtak meg;
– az adóhatóságtól, illetve egyéb helyről vissza- igényelhető, vagy egyéb okból már megtérült összeg.
A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem ter- jed ki a biztosítási eseménnyel érintett vagyon- tárgy:
– előszereteti értékére (becsértékre);
– gyűjteményhez, sorozathoz, készlethez tar- tozó egyes darabok károsodása esetén a fel- soroltak megcsonkulása, hiányossága miatt bekövetkezett anyagi hátrányra;
– a kereskedelmi beszerezhetőség hiányossá- gaiból adódó károkra és többletköltségekre;
– az értékcsökkenésre;
– az elmaradt haszonra.
A Biztosító a kárt betöréses lopás és rablás biztosí- tási eseményeknél az egyes vagyoncsoportok esetén a biztosítási esemény bekövetkezése időpontjá- ban, a behatolás helyén meglévő és üzemelő vé- delmi szinthez tartozó biztosítási összeg mértékéig téríti meg. Az egyes védelmi szintekhez tartozó térítési összeghatárokat a szerződési feltételek 2. sz. mellék- lete tartalmazza.
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A biztosítási szerződés megszűnik:
– határozott időre kötött biztosítások esetén a tartam lejártával;
– határozatlan időre kötött biztosítások esetén a (1) díjfizetés elmulasztása miatt, (2) érdekmúlás miatt, ide értve
a vagyontárgyak teljes megsemmisülését (totálkárt) is,
(3) rendes vagy rendkívüli felmondással.
(1) A biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha az ad- dig hátralékos díjat nem fizették meg, a Szerződő nem kapott halasztást, vagy a Biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesítette.
A biztosítási díj megfizetésének elmulasztása automa- tikusan a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet- het.
(2) Amennyiben a Szerződőnek a vagyontárgy megóvá- sához fűződő érdeke megszűnik, akkor az érdekmúlás napjával a Biztosító kockázatviselése és egyúttal a biz- tosítási szerződés is megszűnik. Az érdekmúlás tényét a Szerződőnek minden esetben igazolnia kell. (Például az ingatlan eladása esetén meg kell küldeni az adásvé- teli szerződés másolatát a Biztosítónak.)
(3) A határozatlan tartamra szóló szerződést a biztosí- tási évfordulóra írásban, ajánlott levélben bármelyik fél
felmondhatja. A felmondást a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal kell a másik félnek kézhez kapnia. A felmondást egyik fél sem köteles megindokolni.
Ha a Szerződő a biztosítási szerződést nem a bizto- sítási időszak végére mondja fel, hanem korábbi idő- pontra, akkor ez nem a felmondás érvénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével válik hatályossá, azaz a Szerződő a biztosítási díjat a szerződés megszűnésé- nek időpontjáig köteles megfizetni.
A Biztosító az alábbi esetekben élhet a rendkívü- li felmondás jogával:
Ha a Biztosító a szerződéskötést követően szerez tu- domást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, ille- tőleg – ha a kockázatot a feltétel értelmében nem vál- lalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon meg- szűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Amennyiben a Biztosító e kötelezettségével nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
A szerződés megszűnése esetén a Biztosítót az alábbiak szerint illeti meg a biztosítási díj:
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a Biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését köve- telheti.
A szerződés rendes felmondása esetén a szerződés megszűnéséig terjedő biztosítási időszakra járó díj illeti meg a Biztosítót.
A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetei- ben (díj nemfizetése, érdekmúlás, rendkívüli felmon- dás) a Biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj megfizetését követelheti, amelyben a kockázat- viselése véget ért.
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
Határozatlan tartamra kötött szerződés esetében a Biztosítónak lehetősége van kezdeményezni a követ- kező biztosítási időszakra vonatkozó alap- és/vagy kiegészítő biztosítási díj közös megegyezéssel történő módosítását.
A Szerződő a biztosítási szerződés módosítását annak tartama alatt írásban kezdeményezheti. A szerződés- ben az alábbi adatok azonban nem módosíthatók:
– a kockázatviselés helye, (kivéve, ha a cím rögzítése hibás, vagy ha az önkormányzat a címet módosítja);
– a Szerződő személye (kivéve, ha a Szerződő szemé- lye nem, csak személyes adatai változnak meg).
A fenti két körülmény változása esetén új szerződést kell kötni.
Ha a Biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSÉNEK FELTÉTELEI, KIZÁRÁSOK
A Biztosító érvényes biztosítási szerződés ese- tén sem nyújt szolgáltatást a következő esetek- ben: (1) kizárás, (2) mentesülés, (3) elévülés.
(1) Kizárás
A kizárások a biztosítási szerződési feltételekben megfogalmazott olyan események, amelyekre a Biztosító nem vállalja a kockázatot. A kizárt kár- esemény a biztosítási szerződés feltételei sze- rint nem minősül biztosítási eseménynek, ezért annak bekövetkezése esetén a Biztosító nem nyújt szolgáltatást. Vita esetén a Biztosítottnak azt kell bizonyítania, hogy a kárát a szerződés- ben meghatározott biztosítási esemény okozta, a teljesítést megtagadó Biztosítónak pedig azt, hogy az adott esemény nem minősül biztosítási eseménynek.
AZ ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK SZERINTI KIZÁRÁSOK
A Biztosító nem vállalja a kockázatot és nem nyújt szolgáltatást, amennyiben a kár:
– nem a biztosítás hatálya alatt következett be;
– nem az alap- vagy a választott kiegészítő biztosítás(ok) feltételeiben meghatározott biztosítási eseményekkel áll okozati össze- függésben;
– a biztosításból kizárt vagy a nem biztosított vagyontárgyban keletkezik;
– mértéke nem éri el a biztosítási szerződés- ben rögzített önrészesedés összegét, feltéve, hogy a szerződés tartalmaz önrészesedést;
– büntető jellegű többletköltségként (pl. bünte- tés, kötbér, bírság stb.) jelentkezik;
– a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származik, amely a további rendelte- tésszerű használatot nem befolyásolja;
– a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészének vagy tarto-
zékai eredeti célú felhasználásának meghiú- sulása miatt állt elő;
– a talaj minőségében, vízminőségben, termé- szeti környezetben következett be;
– részben vagy egészben az épületek, építmé- nyek, ingóságok használatával, használati fo- kával, karbantartásának elmulasztásával oko- zati összefüggésben következett be;
– jogszabály alapján megtérül, illetve más biz- tosítással már fedezve van.
Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, veszteségeket, költségeket, amelyek kiváltó oka közvetve vagy közvetlenül összefüggésbe hoz- ható a következő eseményekkel:
– harci cselekmények, háborús, polgárháborús események és terrorcselekmények;
– felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, tüntetés, rendzavarás, puccs;
– hasadóanyagok robbanása, nukleáris reakció, radioaktív sugárzás, ionizáló és lézersugár- zás, valamint elektromágneses sugárzás;
– hatósági intézkedés, lefoglalás, elkobzás;
– tervezési, építési hiba;
– kopás, elhasználódás.
A Különös és Kiegészítő Biztosítási Feltételek szerinti kizárások:
Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbiak:
– Tűz esetén a vasalás, szárítás, dohányzás mi- att előforduló felületi pörkölődés, elszínező- dés, elváltozás formájában jelentkező kár; az öngyulladásból, erjedésből, befülledésből, bi- ológiai égésből eredő hőhatás következtében keletkező kár; az elektromos berendezések- ben és vezetékeikben keletkező, tovaterjedés- sel nem járó, zárlat következtében keletkező kár; a biológiai égés okozta kár; a rendeltetés- szerű tűztérbe bedobott vagy oda beeső va- gyontárgyakban keletkező kár.
– Robbanás, összeroppanás esetén a légi jár- műtől eredő hangrobbanás; az üzemelés- sel összefüggő mechanikus hatás (vízlökés, csőtörés stb.); a hatósági engedélyhez kötött tervszerű robbantás; a nyomástartó edényben keletkezett robbanás.
– Vihar esetén a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkező kár.
– Felhőszakadás esetén a gombásodás, pené- szedés formájában jelentkező kár; a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban keletkező kár; az elöntés nél- küli átnedvesedés vagy felázás miatt keletke- ző kár; a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott kár.
– Hónyomás esetén a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, az üvegtetőkben, illetve az ideiglenes fedések- ben (pl. fólia) keletkező kár.
– Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, föld- csuszamlás, sárlavina, hólavina) esetén, ha a felsorolt földmozgások tudatos emberi te- vékenység során vagy annak következtében lépnek fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás stb.), vagy ha a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivi- telezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna.
– Földrengés esetén a mesterséges úton létre- hozott földrengések (pl. föld alatti robbantás) által okozott kár.
– Árvíz esetén a hullámtéren és nyílt ártéren ke- letkező kár; a biztosítási szerződés hatályba lépésétől számított 30 napon belül bekövetke- ző kár.
– Ismeretlen építmény/üreg beomlása esetén a bányák föld alatti részének beomlásából, a csapadékvíz, a természetes víz vagy a mester- séges vizek okozta kiüregelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, illetve a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kár.
– Idegen jármű ütközése esetén a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítás alapján megtérülő kár, illetve magában a járműben keletkező kár.
– Üvegtörés, bútorüveg, illetve különleges üveg törése esetén a feltételekben részletezett üve- gezésektől vagy táblaméretektől eltérő típusú üvegben keletkező kár; az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ide értve a fényvédő be- vonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattog- zással (kagylótöréssel) keletkező kár; a bizto- sított üveg keretében (foglalatában), vagy az üveg keretezésének (foglalatának) javítása közben keletkező kár; a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkező kár; a taposó üvegek- ben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezé-
sében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkező kár; az ón , ólom- és rézfoglalatban lévő díszüvegezésekben, illetve üvegfestmé- nyekben keletkező kár; az épület átépítése miatt vagy idején keletkező kár (beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása so- rán keletkező kár).
– Akvárium törése és repedése által keletkező vízkár esetén magában az akváriumban, és az akvárium tartalmában keletkező kár.
– Vezetékes vízkár esetén a biztosított vezeté- kekre csatlakoztatott tartozékokban, szerel- vényekben, berendezésekben, háztartási gé- pekben, készülékekben és ezek tartozékaiban keletkező kár; a gombásodás, penészedés formájában jelentkező kár.
– Betöréses lopás esetén a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsával végrehajtott lopás; a biztosí- tott vagyontárgynak a lezárt helyiségből be- hatolási nyom nélküli eltűnése;
– a biztosított vagyontárgynak a minimális mechanikai védelmi szint ismérveinek sem megfelelő vagyonvédelmi szintű helyiség- ből való eltulajdonítása; a kár időpontjában nem üzembe helyezett, nem működő védel- mi berendezés, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt, de be nem zárt zárak miatt kelet- kező kár;
– a vagyonvédelmi előírásokban foglaltak be nem tartása miatt keletkező kár; az épület befejezetlensége, illetve annak lezáratlan- sága miatt, azzal okozati összefüggésben keletkező kár.
– Betöréses lopás vagy annak kísérlete közben keletkezett rongálási károk esetén a betöré- ses lopás vagy annak kísérlete nélküli rongá- lási (vandalizmus okozta) kár.
– Nem lezárt helyiségben tárolt vagyontárgyak biztosítása esetén a fagyás, a szárazság, a napsugárzás, bármely élő állat által okozott kár; a kerítés teljes vagy részleges hiánya mi- att keletkező kár.
– Graffiti (falfirka) okozta károk esetén a szer- ződés hatálybalépését megelőzően keletkező kár; a nem a Biztosító által biztosított épület- rész külső falán keletkező kár.
– Vagyonvédelmi eszközök és épületfelszerelési tárgyak lopási és rongálási kárai esetén a jár- da szintjétől mért 3 méternél alacsonyabbra felszerelt vagyontárgyak eltulajdonítása és rongálása.
– Bankkártya elvesztése, megrongálódása ese- tén az elveszett vagy eltulajdonított bankkár- tyával való pénzfelvétel vagy vásárlás által okozott veszteség.
– Füst- és koromszennyezés esetén a rendelte- tésüknél fogva füst- vagy koromszennyezés- nek kitett tárgyakban keletkező füst- vagy ko- romszennyezés okozta kár.
– Fagyasztott élelmiszerek megromlása esetén a fagyasztókészülék vagy az ingatlan elektro- mos hálózatának hibájából eredő kár; a kár- esemény időpontjában már lejárt szavatossá- gú készletekben bekövetkező kár.
– Állatorvosi költségek térítése esetén az olyan állatorvosi beavatkozás, amelyre egy állattartó általános esetben számíthat (pl. védőoltások; bolhátlanítás, féregtelenítés, ivartalanítás); a kozmetikai beavatkozás; a szépészeti/plasz- tikai műtét; a fogakkal és az ínnyel összefüg- gésben lévő bárminemű orvosi beavatkozás, kivéve az orvosilag indokolt, szájsebészeti be- avatkozások költségeit; azon gyógykezelés, amelyet az állat olyan betegsége vagy egész- ségi állapota tesz szükségessé, amely már a biztosítás megkötése előtt ismert volt; azon gyógykezelés amely általános megelőző ol- tással elkerülhető lett volna; az állat bármifé- le kereskedelmi vagy reklámtevékenységben, versenyen való részvétele, illetve őrző-védő feladat ellátása miatt szükségessé váló állat- orvosi kezelés; állat vemhessége vagy ellése; a kockázatviselés kezdete után 15 napon belül bekövetkezett események miatt szükségessé váló gyógykezelés; az állat elaltatása (eutaná- zia), hamvasztása, temetése; a Biztosító szak- értője által nem ésszerűnek vagy szükséges- nek minősített gyógykezelés.
– Felelősségbiztosítás esetén a gépjármű-fe- lelősségbiztosítás, munkáltatói felelősség- biztosítás, szolgáltatói vagy termék-felelős- ségbiztosítás alapján megtérülő kár; az a kár, amelyet a Biztosított maga szenved el, illető- leg a Ptk. 685. § b.) pontjában felsorolt hozzá- tartozónak okozott; fertőző betegségeknek a Biztosított által történő átadásából eredő fele- lősségi kár; szexuális zaklatásból, fizikai erő- szak vagy pszichikai kényszer alkalmazásá- ból származó felelősségi kár; kötbér, bírság, egyéb büntetés; fertőzött állat okozta kár; közlekedési kár; állat igénybevételével foly- tatott keresőtevékenység vagy versenyszerű sport végzése közben, illetve azzal összefüg- gésben keletkezett kár.
– Balesetbiztosítás esetén a kedvezményezett szándékos magatartásával összefüggésbe hozható haláleset; az alkoholos befolyásolt-
ság, illetve tudatmódosító vagy bódító szer hatása alatt elszenvedett baleset; a rándulás, megemelés, habituális ficam, patológiás tö- rés, nem balesettel összefüggő fertőzés, ro- varcsípés, fagyás, napszúrás, nap általi égés, hőguta, madárinfluenza, porckorong-sérü- lés, sérv, agyvérzés, foglalkozási ártalommal összefüggő balesetek, fertőző betegségek, gyermekbénulás, kullancscsípés következté- ben kialakuló agyburok és agyvelőgyulladás, veszettség, tetanuszfertőzés.
Kérjük, hogy a biztosítási szerződés megkötése előtt figyelmesen tanulmányozza a feltételszö- veg kizárt kockázatokra vonatkozó részeit!
(2) Mentesülés
A mentesülésnél a szerződési feltételek alapján egyébként téríthető kárt a Biztosító valamilyen egyéb körülmény miatt nem téríti meg (pl. szán- dékosság). A mentesülési okot mindig a Biztosí- tónak kell bizonyítania.
Szerződési feltételeink szerint a Biztosító men- tesül a szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy:
– a Szerződő (Biztosított) közlési, változás- bejelentési, biztosítási esemény bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, és emiatt a biztosítási esemény elbírálása szempontjá- ból lényeges körülmények kideríthetetlenekké váltak;
– a kárt a Biztosított, illetőleg a Szerződő, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozó- juk, a Szerződőnek (Biztosítottnak) a vagyon- tárgy kezelésével megbízott alkalmazottja, megbízottja, tagja vagy szerve jogellenes, szándékos, vagy súlyosan gondatlan maga- tartásával okozta, vagy ezen személyek vagy szervek kármegelőzési kötelezettségének jogellenes, szándékos, vagy súlyosan gondat- lan mulasztásából, vagy azzal összefüggés- ben keletkezett;
– az előző bekezdésben meghatározott szemé- lyek vagy szervek kárenyhítési kötelezettsé- güknek nem tettek eleget.
Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásá- nak elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben kö- vetkeztek be.
Amennyiben a kár bekövetkezésében – az előző bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási ese- ményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mér-
tékben téríti meg, amilyen mértékben az a bizto- sítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.
Felelősségbiztosítás esetében kifizetéskor a Biztosító nem hivatkozhat a mentesülés szabá- lyaira, azonban a szerződési feltételek vonat- kozó rendelkezései alapján az általa kifizetett biztosítási összeget visszakövetelheti a Biztosí- tottól.
A közlésre, illetőleg a változásbejelentésre irá- nyuló kötelezettség megsértése esetén a Biz- tosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkezésében.
Kérjük, hogy a biztosítási szerződés megköté- se előtt figyelmesen tanulmányozza a biztosítás szerződési feltételeinek a Biztosító mentesülé- sére, illetve visszakövetelési jogára vonatkozó rendelkezéseit!
(3) Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények – a szerződési feltételek alapján – a biztosítási ese- mény bekövetkezésétől számított két év eltelté- vel elévülnek.
Az elévülés esetében a Biztosított a jogszabály- ban vagy a szerződési feltételekben meghatá- rozott határidőn belül nem érvényesíti igényét a Biztosítóval szemben.
Biztosítási titok, adatvédelem
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban Bit.) szerint biz- tosítási titok minden olyan államtitoknak nem minősülő, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközve- títő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ide értve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonat- kozik.
Adatvédelem
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pon- tosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn a feladat körében eljáró Felügye- lettel, a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, bün- tetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás,
illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kö- telezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, az adóhatósággal, a feladatkörében eljáró nemzetbizton- sági szolgálattal, a Biztosítóval, a biztosításközvetítő- vel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli bizto- sító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos verseny- felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny- hivatallal, a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §
(2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, a külön törvényben meghatározott feltételek meglé- te esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók- kal, a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető hivatallal, az állományátruházás keretében át- adásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekinte- tében az átvevő biztosítóval, a kiszervezett tevékeny- ség végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben, ha a szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hoz- zá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosí- tási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A Biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bűncse- lekményével van összefüggésben. A Biztosító a nyo- mozó hatóságot a halaszthatatlan intézkedés jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésre is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szó- ló törvényben meghatározott bejelentési kötelezett- ségnek tesz eleget. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a Vám- és Pénzügy- őrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűn- üldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosí-
tótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által a harmadik or- szágbeli Biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adat- feldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben, ha a Biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatke- zelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. Nem jelenti a biz- tosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevé- kenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti meg- állapodásban foglaltaknak, a jogalkotás megalapozá- sa és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a minisz- ter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüg- gő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint külön- leges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. A Biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 157. § (1) bekezdés b), f) és
j) pontjai, illetve a 157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a Biztosító az ügyfél írásbeli hozzájárulásával külföldi biztosítóhoz vagy külföldi adatfeldolgozó szervezethez továbbítja az adatokat, amennyiben a külföldi cég adatkezelése min- den egyes adatra nézve teljesíti a magyar jogszabá- lyokat, valamint a külföldi cég székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályokat kielégítő adatvé- delmi jogszabállyal.
A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiú- sulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A Biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kap- csolatos személyes adatot, amelynek kezelése ese- tében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendel- kezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. A Biztosító jogutód nélküli megszűnése ese- tén a Biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a
keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatá- sok céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az infor- mációt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a köz- érdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
KISZERVEZÉS
A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, ha a Biztosító ki- szervezett tevékenység keretében ügyfeleinek szemé- lyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végzőhöz, akkor a kiszervezett tevékenységet végző a Biztosító adatfeldolgozójának minősül. A Biztosító egyes biztosí- tási szolgáltatások során igénybe vesz külső közremű- ködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgál- tatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a Biztosító azonos minőségben, azonban alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja szolgálta- tását.
A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott sze- mélyes adatokat kezel, és a vonatkozó jogszabály alapján titoktartási kötelezettség terheli.
A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁNAK MEGELŐZÉSE ÉS MEGAKADÁLYOZÁSA
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg- előzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben foglaltak értelmében kötelező az ügyfél-átvilágítás a jogszabályban meghatározott ese- tekben, így különösen a szerződéses kapcsolat kelet- kezésénél és a szolgáltatás igénybevételekor, illetve a 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügy- leti megbízás teljesítése esetén.
Az ügyfél az azonosítás során büntetőjogi felelőssé- ge tudatában köteles valós adatokat szolgáltatni, és a szerződéses kapcsolat fennállása alatt a megadott adatokban bekövetkezett változásokat köteles 5 mun- kanapon belül bejelenteni a Biztosítónak.
AZ ESETLEGES ELJÁRÁSOK SORÁN ALKALMAZOTT JOG
A szerződés tekintetében a magyar jogrend az irány- adó, az alkalmazandó jog a magyar.
A BIZTOSÍTÓ ELÉRHETŐSÉGEI
Amennyiben Biztosítónk tevékenységével kapcsolat- ban kérdése, esetleg bármilyen panasza keletkezne, kérjük, hogy telefonon a 06 40 405 405 kék számon,
telefaxon a 06 1 458 4260 számon, elektronikus levélben az xxxx@xxxxxx.xx címre vagy postai úton 1519 Budapest, Pf. 260 címünkre jelezze.
PANASZKEZELÉS, ILLETÉKES BÍRÓSÁG
A Biztosító magatartására, tevékenységére, vagy mu- lasztására vonatkozó panaszt szóban (személyesen, telefonon), vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) lehet bejelenteni a Biztosító részére. A Bizto- sító a panaszkezelésre vonatkozó részletes tájékozta- tását, a panaszok bejelentésére vonatkozó lehetősé- geket és elérhetőségeket honlapján (xxx.xxxxxx.xx) közzé teszi, valamint ügyfélfogadásra nyitva álló helyi- ségeiben kifüggeszti.
Amennyiben a Biztosító által adott válasz nem lenne kielégítő, lehetőség van a fogyasztóvédelmi rendel- kezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (központi cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., központi postacím: 1534 Budapest BKKP, Postafiók 777) fogyasztóvédelmi eljárást kez- deményezni, vagy a szerződés létrejöttével, érvényes- ségével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsola- tos jogvita esetén bírósághoz fordulni, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezni.
Ügyféltájékoztató, Biztosítási fogalomtár
A könnyebb érthetőség kedvéért a biztosításokkal kapcsolatos leglényegesebb fogalmakat az alábbiak- ban foglaltuk össze.
KI A SZERZŐDŐ?
A biztosítási szerződés xxxxxxxxx, aki a Biztosítóval megkötött szerződés alapján a Biztosító kockázatvál- lalásának ellenértékét, a biztosítási díjat fizeti.
KI A BIZTOSÍTOTT?
Az a természetes személy, akinek a biztosítási szer- ződés feltételei szerint a vagyontárgyaival kapcsolatos biztosítási eseményekre a biztosítási szerződés kiterjed.
MIT JELENT A TARTAM KIFEJEZÉS?
Az az időszak, amely alatt a biztosítási szerződés ér- vényes. A Pillér otthonbiztosítási szerződés határozat- lan időtartamra jön létre. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év. Az első biztosítási évforduló az első biztosítási időszak lejáratát követő első nap.
MIT JELENT A KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG?
A Biztosító kockázatvállalása szempontjából lénye- ges körülményeket a Szerződő (Biztosított) köteles a Biztosítóval írásban közölni. Ezen adatok közlésének hiányában a Biztosító a kockázatot nem vállalhatja. A Szerződő és a Biztosított köteles a Biztosító írásban feltett kérdéseire a valóságnak megfelelő választ adni.
MIT JELENT A KÁRMEGELŐZÉSI KÖTELEZETTSÉG?
A Szerződő (Biztosított) a káresemények megelőzése és elhárítása érdekében köteles megtenni minden tőle ésszerűen elvárhatót, illetve maradéktalanul betartani és betartatni az általános és speciális biztonsági elő- írásokat (biztonsági intézkedéseket).
A kármegelőzési kötelezettség elmulasztása a Biztosító mentesülését eredményezheti! A kár- megelőzés költségei minden esetben a Szerző- dőt (Biztosítottat) terhelik.
MIT JELENT A VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG?
A Szerződő (Biztosított) a szerződést érintő lényeges változásokat a bekövetkezésüktől számított 5 napon belül köteles a Biztosítónak bejelenteni. Lényeges vál- tozásnak tekintendő például, de nem kizárólag:
– ha a kockázatviselés helyén hatósági engedélyhez kötött építési, bővítési munkálatok kezdődnek;
– ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység kezdődik;
– ha a biztosított vagyontárgyakra jelzálog kerül, a jelzálogjogosult személyét és az azonosításához szükséges egyéb adatokat, valamint a bejegyzés tényét tanúsító dokumentumokat is be kell nyújtani a Biztosítónak;
– ha a biztosított ingatlant bérbe adja, használaton kí- vül helyezi, vagy tartósan (30 napot meghaladóan) lakatlanul hagyja;
– ha a biztosított személyek száma, szerződésben rögzített adatai megváltoznak, vagy a biztosított va- gyontárgy tulajdonviszonyaiban változás történik;
– ha a vagyonértékben vagyoncsoportonként 10%-ot meghaladó mértékű változás történt;
– ha más biztosítóval biztosítási szerződést kötött a jelen szerződésben biztosított vagyontárgyakra;
– ha a Szerződő szerződésben rögzített adatai meg- változnak;
– ha a Szerződő ellen csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási, illetve egyéb cégtörlési eljárás indult, amennyiben a Szerződő nem természetes személy.
A közlési és változásbejelentési kötelezettség megszegése esetén a Biztosító szolgáltatási kö- telezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító ismerte, vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkezté- ben.
MIT JELENT A KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG?
A káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, legkésőbb azonban a bekövetkezésétől, illetve az észlelésétől számított 5 napon belül be kell je- lenteni a Biztosítónak, és lehetővé kell tenni részére a bejelentés tartalmának ellenőrzését.
Amennyiben a kárbejelentés késedelme miatt a károsodott vagyontárgyak állapotában – példá- ul a szükséges kárenyhítésnél nagyobb mértékű változtatás következtében – a Biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempont- jából lényeges körülmények tisztázása lehetet- lenné válik, a Biztosító szolgáltatási kötelezett- sége nem vagy csak részlegesen áll be.
MIT JELENT A KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG?
A Biztosított köteles minden tőle elvárható intéz- kedést megtenni a kár további növekedésének megakadályozására.
A kárenyhítés elsősorban a Biztosító érdeke, ezért a törvény a kárenyhítéssel felmerült költségeket a Bizto- sítóra terheli. Ez a megtérítési kötelezettség nem függ attól, hogy a kárenyhítés ténylegesen eredményre ve- zetett-e. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a Biztosítónak az ésszerűség határán túlmenő költe- kezés mértékét is meg kell téríteni. A Biztosító csak olyan kárenyhítési költségek megfizetésére kö- telezhető, amelyek a kár megelőzése, illetőleg a kár enyhítése érdekében valóban célravezető- nek és szükségesnek minősülnek.
MIT JELENT AZ ÁLLAPOTMEGŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉG?
A Szerződő (Biztosított) a káresemény bejelentésétől számított 5 munkanapig a károsodott vagyontárgyak állapotában csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétlenül szükséges. A maradványo- kat azonban ebben az esetben is köteles – minimum 30 napig, de maximum a kárrendezési eljárás befejezéséig
– megőrizni, és a Biztosító kérésére bemutatni.
A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számí- tott 5 munkanapon belül a kár ügyintézését megkezdeni.
A Szerződő (Biztosított) köteles a káresemény körül- ményeit és összegszerűségét, a károsult vagyontár- gyak tulajdonjogát hitelt érdemlően igazoló számlákat, egyéb iratokat, bizonylatokat a Biztosító megbízottjá- nak rendelkezésére bocsátani.
MIT JELENT A VISSZAFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG?
Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosí- tott arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a Biztosított köteles az arra kifizetett biztosítási össze- get maradéktalanul visszafizetni a Biztosítónak. Ha a biztosított vagyontárgy még azelőtt megkerül, hogy a Biztosító teljesíti szolgáltatási kötelezettségét, a Bizto- sítottnak vissza kell vennie a megkerült vagyontárgyat, és csupán a vagyontárgyat ért károsodás mértékének megfelelő biztosítási összeg megfizetését követelheti.
MIT JELENT AZ ALULBIZTOSÍTÁS?
Alulbiztosítás akkor fordul elő, ha a biztosítási összeg alacsonyabb annál az értéknél, amennyiből a káro- sodott vagyontárgyat újra fel lehet építeni, illetőleg azt pótolni lehet.
Ilyen esetben a Biztosító aránylagos térítést al- kalmaz, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg,
ahogy a biztosítási összeg az új állapotban való felépí- tés, helyreállítás költségeihez, illetőleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik.
Alulbiztosítás esetén a Biztosító a kárenyhítési költségeket is aránylagosan téríti.
MIT JELENT A TÚLBIZTOSÍTÁS?
Túlbiztosítás akkor fordul elő, ha a biztosítási összeg magasabb annál az értéknél, amennyiből a károso- dott vagyontárgyat újra fel lehet építeni, illetőleg azt pótolni lehet. A Biztosító a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó rész tekintetében a szerző- dést semmisnek tekinti, és kizárólag a ténylege- sen felmerülő kárösszegnek megfelelő biztosítá- si összeget fizeti meg, illetve ennek megfelelően arányosan leszállítja a biztosítás díját.
A túlbiztosítás egyik alesete az ún. többszörös biztosí- tás, amely akkor fordul elő, ha a Szerződő (Biztosított) valamely másik biztosítónál is a biztosított értékre vo- natkozóan ugyanazon kockázatokra biztosítást kötött. A másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul (a szerződéskötéskor) köteles közölni a Biztosítóval.
MI AZ A VAGYONBIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT?
Az az írásos dokumentum, amelyet az ügyfél nyújt be a Biztosítónak. Ez rendszerint egy előrenyomott aján- lati űrlap, amelyen a szerződés létrejöttéhez szüksé- ges minden adatot közöl az ajánlattevő, és amelyből egyértelműen kiderül, hogy milyen biztosítási szolgál- tatásokra tart igényt, és ezek milyen díjfizetés mellett vállalhatók.
MIK AZOK AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEK?
Az Általános Feltételek az adott biztosítási ág és ága- zatainak valamennyi termékére egyaránt jellemző, míg a Különös Feltételek az egyes biztosítási termékekre egyénileg jellemző meghatározások és rendelkezések összessége.
MI A BIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNY?
A biztosítási szerződés fő jellemzőiről (szerződő felek, díj, kedvezményezett, stb.) a Biztosító kötvényt állít ki, amely az Általános Feltételekkel, és az adott termékek- re jellemző Különös Feltételekkel együtt elválaszthatat- lan egységet képeznek.
MIT JELENT AZ ÉRTÉKKÖVETÉS?
A Biztosító – a Szerződő hozzájárulásával – az újér- ték-biztosítás fenntartása érdekében automatikus ér- tékkövető indexet alkalmazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves építőipari árindex (az épületek/építmények vonatkozá-
sában), illetve a fogyasztói árindex (az ingóságok vo- natkozásában), amelytől a Biztosító a kockázat értéke- lésének függvényében ± 5 százalékponttal eltérhet. Az indexálás során mind a biztosítási összeg, mind a fize- tendő biztosítási díj az indexszám arányában módosul- hat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és a KSH indexszámának szorzatából adódik. A Biztosí- tó az indexszám mértékét minden év március 1-jével állapítja meg, és azt az évfordulóssá vált szerződések esetében június 1-jétől alkalmazza a következő biztosí- tási időszakra vonatkozóan.
A biztosítási szerződés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg. A Biztosító minden biztosí- tási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tá- jékoztatja a Szerződőt az értékkövetés mértékéről, az indexált biztosítási összegekről és a biztosítási díjról.
A következő kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító nem indexálja a díjakat, de nem növeli a szol- gáltatási összegek felső határát sem:
– Felelősségbiztosítás,
– Balesetbiztosítás.
Pillér otthonbiztosítás Általános Feltételek
Hatályos: 2012. december 01-jétől
BEVEZETÉS
A Pillér otthonbiztosítás a jelen Általános és Xxxxxxx Xxxxxxxxxx szerint jön létre a SIGNAL Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító), valamint bármely termé- szetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: Szerződő) között. Ennek alapján a Biztosító a jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás teljesítésére, a Szer- ződő pedig biztosítási díj fizetésére kötelezi magát. Az alapbiztosítás a vagyonbiztosítási szerződés, amelynek létrejötte a kiegészítő biztosítások megköté- sének feltétele.
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
1.1. A Szerződő az a természetes vagy jogi sze- mély, jogi személyiség nélküli szervezet, aki/ amely a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt vagy a biztosítást érdekelt személy javára megköti, a biztosítási ajánlatot megteszi és a biztosítási szerződés létrejötte esetén a mindenkor esedékes díjat megfizeti. A bizto- sítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkoza- tok megtételére a Szerződő jogosult és köte- les. A Biztosító jognyilatkozatainak címzettje a Szerződő. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a Szerződő köteles tájékoztatni a Biztosítottat a biztosítási szerződés tartalmáról, valamint minden, a biz- tosítási szerződéssel kapcsolatos változásról.
1.2. A Biztosított az a természetes személy, akit az ajánlaton Biztosítottként neveztek meg. A Biztosítottak körét a vagyonbiztosítás és a ki- egészítő biztosítás(ok) különös feltételei hatá- rozzák meg.
1.3. A Biztosító a SIGNAL Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kocká- zatot viseli, és a feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezett- séget vállal.
A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, MÓDOSÍTÁSA
2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megál- lapodásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését írásbeli ajánlatával a Szerződő kez- deményezi. A Biztosító köteles az ajánlatot an- nak megtételétől számított 15 napos határidőn
belül elbírálni. Amennyiben az ajánlatot a Szer- ződő megbízásából eljáró alkusz vette át, úgy a Biztosító a beérkezéstől számított 15 napon belül jogosult elbírálni. A biztosítási szerződés érvényesen létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot a 15 napos határidőn belül elfogadja.
2.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a Szerződő ajánlatára a Biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik.
Ebben az esetben a szerződés az ajánlat- nak a Biztosító vagy képviselője részére tör- tént átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal. Amennyiben az így létrejött szerződés eltér a jelen Általános és Különös Feltételektől, a Biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelő- en módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a Biztosító kötvénykiállításra jogosult egységéhez beér- kezett. Ha a Szerződő a javaslatot nem fogad- ja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést a Biztosító 30 napra írásban fel- mondhatja.
2.2.1. A Biztosító az érvényesen létrejött szerződésről a Szerződő részére kötvényt állít ki, amely azon- ban nem feltétele a szerződés létrejöttének.
2.2.2. Ha a kötvény tartalma a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést 15 napon belül a Szerző- dő nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkal- mazni, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
2.3. Ha a Biztosító az ajánlatot a fentiekben meg- határozott határidőn belül elutasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért helytáll- ni nem tartozik. A biztosítási ajánlat aláírását követő 30 napon belül fizetett első biztosítási díjat az ajánlat elutasítása esetén a döntést követő 8 napon belül a Biztosító kamatmente- sen visszafizeti.
A díj esetleges határidőn túli visszafizetése a Biztosító kockázatvállalását nem befolyásolja.
2.4. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.
2.5. A Biztosító kockázatviselése – a felek eltérő megállapodása hiányában – az ajánlat aláírá- sát követő nap 0 órájakor kezdődik, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejött, vagy utóbb létrejön.
2.6. A Szerződő (Biztosított) az érvényesen létrejött biztosítási szerződés tartama alatt bármikor, a biztosítási évfordulóval kezdeményezheti a biztosítási szerződés módosítását. A Szerző- dő (Biztosított) módosítási igényét legkésőbb 45 nappal a biztosítási évforduló előtt írásban bejelentheti a Biztosítónak. A Biztosító a mó- dosítási igény kézhezvételét követő 15 napon belül tehet észrevételt a szerződés módosítá- sára, illetve – ha a kockázatot a feltétel értel- mében nem vállalja – a szerződést évfordu- lóval felmondhatja. Amennyiben a Szerződő (Biztosított) a módosító javaslatot 30 napon belül elfogadja, vagy arról nem nyilatkozik, a módosítás a biztosítási évfordulón hatályossá válik. Amennyiben a Szerződő (Biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerző- dés a biztosítási évfordulón megszűnik.
2.7. Ha a Biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változá- sát közlik vele, 15 napon belül írásban javas- latot tehet a szerződés módosítására, illetőleg
– ha a kockázatot a feltétel értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja. Ha a Szerződő a módosító javas- latot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javas- lat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosí- tó javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
A SZERZŐDÉS TARTAMA, HATÁLYA
3.1. A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra jön létre. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év. Az első biztosítási évforduló az első biz- tosítási időszak lejáratát követő első nap.
3.2. A biztosítási szerződés megszűnik, amennyiben:
a) a Szerződő (Biztosított) az esedékes folya- matos biztosítási díjat annak esedékessé- gétől számított 60 napon belül nem fizette meg, a díjfizetésre halasztást nem kapott, és a biztosítási díjat a Biztosító bírósági úton nem érvényesítette;
b) a szerződés hatálya alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt (érdekmúlás);
c) a határozott tartamra szóló szerződés lejár;
d) a Szerződő vagy a Biztosító a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végét leg- alább 30 nappal megelőzően írásban fel- mondja. A felmondást a szerződésben rög- zített biztosítási évforduló előtt kell a másik félhez továbbítani, oly módon, hogy a má- sik fél a felmondást a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal kézhez kapja.
A szerződő felek a biztosítási szerződés fel- mondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni. A felmondást egyik fél sem köteles megindokolni.
A felek kölcsönösen megállapodhatnak ab- ban, hogy a biztosítási szerződést legalább három évre kötik. A legalább három évre kö- tött szerződésekre a Biztosító a biztosítási ajánlaton rögzített tartamengedményt nyújt.
A Biztosító fenntartja a jogát arra, hogy a biz- tosítási szerződést évfordulóra felmondja.
Ha a Szerződő 3 éven belül felmondja a szer- ződést, köteles a kedvezmény összegét visz- szamenőlegesen megfizetni, kivéve azt az esetet, ha a biztosított vagyontárgy totálkárt szenved.
3.3. A biztosítási díj azon hónap utolsó napjáig illeti meg a Biztosítót, amelyben kockázatviselése véget ér.
BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS, DÍJ NEMFIZETÉS MIATTI MEGSZŰNÉS
4.1. Jelen biztosítás éves díjú. A biztosítás éves dí- ját a vagyoncsoportonkénti biztosítási összeg és a biztosítási díjtétel szorzata adja. Az éves díj megfizetésének gyakorisága lehet havi, ne- gyedéves, féléves vagy éves.
4.2. A Szerződő köteles a kötvényen meghatározott díjat az ugyanott meghatározott gyakorisággal, az előre egyeztetett díjfizetési módon, legké- sőbb az esedékesség időpontjában megfizet- ni. A Biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban állapodnak meg az alábbiak szerint.
a) a biztosítási díj a biztosítási ajánlat aláírásá- nak napját követő napon válik esedékessé;
b) a biztosítási díj megfizetésére legfeljebb 30 nap áll a Szerződő rendelkezésére;
c) amennyiben a biztosítási díj az ajánlat alá- írásának napját követő naptól számított 30 napon belül nem érkezik meg a Biztosító- hoz, akkor a biztosítási szerződés, és így a Biztosító kockázatviselése megszűnik.
A továbbiakban a folytatólagos biztosítási díj mindig előre, annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Amennyiben az első biztosítási időszak a biz- tosítás évfordulójára tekintettel az egy évet meghaladja, az első díjrészlet magasabb, mint a gyakoriságnak megfelelő díjrészlet, mert tar- talmazza az egy évet meghaladó kockázatvi- seléssel fedezett időszak díját is.
4.3. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésével többletszolgáltatásra jogosult- ság nem keletkezik. A befizetett díjtöbbletet a Biztosító a következő időszak biztosítási díjá- ba beszámítja, illetve, amennyiben a Biztosító kockázatviselése időközben megszűnt, a még fennmaradó díjtöbbletet a megszűnéstől szá- mított 8 napon belül visszafizeti a Szerződőnek.
4.4. A Szerződő az esedékes folytatólagos bizto- sítási díjat az esedékességtől számított 60. napig megfizetheti. A díjfizetés elmaradása a biztosítás megszűnését vonja maga után. Díj- fizetés hiányában a biztosítás az első elmaradt érvényes díj esedékességétől számított 60 nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralé- kos díjat bármely okból nem fizették meg. A Biztosítót a kockázatviselés végéig megilleti a díj, ennek későbbi befizetése azonban a szer- ződést újra érvénybe nem helyezi.
4.5. Amennyiben a biztosítási esemény a Biztosító biztosítási díjjal nem fedezett kockázatvise- lésének időtartama alatt következik be, de a biztosítás még nem szűnt meg, úgy a biztosí- tási időszakra járó és meg nem fizetett esedé- kes díja(ka)t a Biztosító az esedékes biztosítá- si szolgáltatás, illetve a térítés összegéből egy összegben levonja.
4.6. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti meg- szűnés esetén a Biztosító a teljes biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a fe- lek rövidebb időszakban állapodtak meg.
4.7. Amennyiben a szerződés díjnemfizetés miatt szűnt meg, a megszűnést követő hat hónapon belül kérelemre a szerződés az eredeti tarta- lommal újra érvénybe helyezhető (reaktiválás). Az újra érvénybe helyezés és az elmaradt biz- tosítási díj megfizetése esetén sem terjed ki a Biztosító kockázatviselése arra az időszakra, amely a szerződés megszűnése és az újra érvénybe helyezés időpontja között telt el. Az újra érvénybe helyezés feltétele, hogy a
Szerződő a kockázatviselés teljes időtartamá- ra eső díjat megfizesse, kármentességi nyilat- kozatot tegyen, és a reaktiváláshoz a Biztosító is hozzájáruljon.
A biztosítási szerződést annak tartama alatt legfeljebb két alkalommal lehet reaktiválni. A Biztosító jogosult a reaktiválásra vonatkozó kérelmet indoklás nélkül elutasítani.
A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
5.1. A biztosítási összeg az a kötvényen megha- tározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatásá- nak felső határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.
A maximális biztosítási összeg meghatározá- sának alapja épületek, építmények esetében a biztosított vagyontárgy újjáépítési értéke, ingóságok esetében a vagyontárgy új állapot- ban való beszerzésének értéke.
ÉRTÉKKÖVETÉS (INDEXÁLÁS, KOCKÁZATNÖVEKEDÉS)
6.1. A biztosítási szerződés alapján teljesítendő szol- gáltatás értékének megőrzése érdekében a Biz- tosító minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási szolgáltatás és a teljes biztosítási díj értékkövető módosítását (indexálását).
6.2. A Biztosító az index mértékét minden év már- cius 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) adatai alapján. Az indexszám bázisa a KSH által az indexá- lást megelőző naptári évre megállapított éves építőipari árindex (az épületek/építmények vonatkozásában), illetve a fogyasztói árindex (az ingóságok vonatkozásában), amelyektől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétől a rákövetkező év május hó 31-éig, vagy az új index későbbi meghatározásáig kerül al- kalmazásra.
6.3. Az így meghatározott index szerinti új összeg és díj megállapítására első alkalommal a szer- ződés létrejöttét követő biztosítási évforduló- val kerül sor, majd évente a biztosítási évfor- duló napjának hatályával.
6.4. Az értékkövetéssel módosított biztosítási ösz- szeget az előző biztosítási évre vonatkozó biz- tosítási összeg és a Biztosító által megállapí- tott index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.
A biztosítás egyéb elemei is arányosan változ- nak a kerekítés szabályainak megfelelően.
6.5. A Biztosító által megállapított index mértéké- ről, a biztosítási összeg értékkövető módosítá- sáról, a díj változásáról a Biztosító legkésőbb 60 nappal a biztosítási év vége előtt írásban értesíti a Szerződőt.
6.6. A biztosítás indexálásával egyidejűleg a Bizto- sító a biztosítási díjtételek, illetve díjmódosító tényezők kockázati okból való megváltoztatá- sát is kezdeményezheti, de kizárólag akkor, ha ezt a szerződés kártörténete indokolja.
A biztosítási díjtételváltozásról a Biztosító a biztosítási év végét legalább 60 nappal meg- előzően – az indexálásról való értesítéssel egyidejűleg, külön figyelemfelhívás mellett – írásban értesíti a Szerződőt.
6.7. A biztosítási szerződés az adott évre a Biztosí- tó által az indexálás alkalmával közölt biztosí- tási összeggel, díjjal érvényes, a Szerződőnek azonban joga van ahhoz, hogy az indexálást, illetve a kockázati okból történt díjemelést az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal írásban visszautasítsa. Az új összeg és díj el- utasítása esetén a szerződés változatlan tar- talommal érvényben marad.
6.8. Amennyiben a Szerződő az indexálást vagy a kockázati okból történt díjemelésre vonatko- zó szerződésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.
SZERZŐDŐ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI
A) Közlési és változás-bejelentési kötelezettség
7.1. A Szerződő és a Biztosított a szerződéskötés- kor köteles a Biztosítóval közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy is- mernie kellett, és amelyekre a Biztosító írás- ban kérdést tett fel.
7.2. A közölt adatok valóságtartalmáért a Szer- ződő és a Biztosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt (Biztosítottat) a közlési kötelezett- ség alól nem mentesíti.
7.3. A Szerződő (Biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmé- nyek változását a Biztosítónak 5 napon belül, írásban bejelenteni. Így különösen:
a) ha a kockázatviselés helyén hatósági enge- délyhez kötött építési, bővítési munkálatok kezdődnek;
b) ha a Biztosított az ingatlant bérbe adja, használaton kívül helyezi vagy tartósan (30 napot meghaladóan) lakatlanul hagyja;
c) ha a biztosított vagyontárgyakra jelzálog kerül, a jelzálogjogosult személyét és az azonosításához szükséges egyéb adato- kat, valamint a bejegyzés tényét tanúsító dokumentumokat is be kell nyújtani a Biz- tosítónak;
d) ha a kockázatviselés helyén vállalkozói te- vékenység indul;
e) ha más biztosítóval biztosítási szerződést kötött a jelen szerződésben biztosított va- gyontárgyakra;
f) ha a vagyonértékben vagyoncsoporton- ként 10%-ot meghaladó mértékű változás történt;
g) ha a biztosított személyek száma megvál- tozik;
h) ha a Szerződő és/vagy a Biztosított(ak) szer- ződésben rögzített adatai megváltoznak;
i) ha a Szerződő ellen csődeljárás, felszámo- lási vagy végelszámolási, illetve egyéb cég- törlési eljárás indult, amennyiben a Szerző- dő nem természetes személy.
7.4. A közlésre, illetőleg a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
B) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A Szerződő (Biztosított) köteles a kárt tőle telhető- en enyhíteni, valamint a kár megelőzése érdekében minden tőle elvárható és szükséges intézkedést ha- ladéktalanul megtenni. A kárenyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a Biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
A Szerződő (Biztosított) köteles különösen:
– az épületet/építményt az építésügyi szabványok- nak, szabályoknak megfelelően építeni/építtetni és karbantartani;
– ingó és ingatlan vagyonának kezelése során az el- várhatóságnak megfelelően, gondosan eljárni;
– a kár bekövetkezése esetén a kár mértékének csök- kentése érdekében szükséges, ésszerű intézkedé- seket haladéktalanul megtenni.
C) Bejelentési kötelezettség
A biztosítási esemény bekövetkezését haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül kell bejelenteni a Biztosítónak, és lehetővé kell tenni a Biztosító számá- ra a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.
A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI
8.1. A Biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges összes dokumentum kézhezvéte- létől számított 15 napon belül teljesíti a szol- gáltatását. A Biztosító késedelmes szolgálta- tása esetén a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályban meghatározott késedelmi ka- mat megfizetésére köteles. A szolgáltatási igény elbírálásához szükséges bizonyítékokat, dokumentumokat a Szerződő (Biztosított) kö- teles a Biztosító rendelkezésére bocsátani.
8.2. A Biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez az alábbi dokumentumok benyújtását/bemuta- tását kéri:
– kötvény és díjfizetést igazoló iratok;
– hatósági határozatok;
– tulajdonjogot, bérleti, használati jogot bizo- nyító okiratok;
– költségvetés, számla, vám-árunyilatkozatok;
– minden egyéb olyan bizonyító erejű irat, okirat, amely a kárigény elbírálásához szükséges.
A felsorolt dokumentumokon kívül egyéb do- kumentumok benyújtásával a Biztosítottnak joga van a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A Biztosító az egyes biztosítási események kapcsán a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumokat a jelen feltételek
4. számú mellékletében teszi közzé.
8.3. A Biztosító szolgáltatásának felső határa biz- tosítási eseményenként a kötvényen az adott vagyontárgyra, vagyoncsoportra meghatáro- zott biztosítási összeg a Különös Feltételek III. fejezetében foglaltak szerint.
8.4. A Biztosító a szolgáltatási összeget minden esetben belföldi fizetőeszközben fizeti meg.
A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
9.1. A Biztosító mentesül a szolgáltatási kö- telezettsége teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy:
– a Szerződő (Biztosított) biztosítási esemény bejelentési kötelezettsé- gének a jelen feltételekben foglaltak szerint nem tett eleget, és emiatt a biztosítási esemény elbírálása szem- pontjából lényeges körülmények kide- ríthetetlenekké váltak;
– a kárt a Biztosított, illetőleg a Szerző- dő, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a Szerződőnek (Biztosítottnak) a vagyontárgy keze- lésével megbízott alkalmazottja, meg- bízottja, tagja vagy szerve jogellenes, szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozta, vagy a kár ezen személyek vagy szervek kár- megelőzési kötelezettsége jogellenes, szándékos, vagy súlyosan gondatlan mulasztásából, vagy azzal összefüg- gésben keletkezett;
– az előző bekezdésben meghatározott személyek vagy szervek kárenyhítési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
9.2. Nem téríti meg a Biztosító azokat a ká- rokat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be.
9.3. Amennyiben a kár bekövetkezésében – az előző bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben térí- ti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.
KIZÁRT KOCKÁZATOK
10.1. A Biztosító nem vállalja a kockázatot és nem nyújt szolgáltatást, amennyiben a kár:
a) nem a biztosítás hatálya alatt követke- zett be;
b) nem az alap- vagy a választott kiegé- szítő biztosítás(ok) feltételeiben meg- határozott biztosítási eseményekkel áll okozati összefüggésben;
c) a biztosításból kizárt vagy a nem biz- tosított vagyontárgyban keletkezik;
d) mértéke nem éri el a biztosítási szer- ződésben rögzített önrészesedés ösz- szegét, feltéve, hogy a szerződés tar- talmaz önrészesedést;
e) büntető jellegű többletköltségként (pl. büntetés, kötbér, bírság stb.) jelentke- zik;
f) a károsodott vagyontárgy olyan érték- csökkenéséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja;
g) a megsemmisült biztosított vagyon- tárgy nem károsodott tartalék alkat- részének vagy tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő;
h) a talaj minőségében, vízminőségben, természeti környezetben következett be;
i) részben vagy egészben az épületek, építmények, ingóságok használatával, használati fokával, karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggés- ben következett be;
j) jogszabály alapján megtérül, illetve más biztosítással már fedezve van.
10.2. Nem téríti meg a Biztosító azokat a ká- rokat, veszteségeket, költségeket, ame- lyek kiváltó oka közvetve vagy közvetle- nül összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:
a) harci cselekmények, háborús, polgár- háborús események és terrorcselek- mények;
b) felkelés, lázadás, zavargás, foszto- gatás, sztrájk, tüntetés, rendzavarás, puccs;
c) hasadóanyagok robbanása, nukleáris reakció, radioaktív sugárzás, ionizáló és lézersugárzás, valamint elektro- mágneses sugárzás;
d) hatósági intézkedés, lefoglalás, elkob- zás;
e) tervezési, építési hiba;
f) kopás, elhasználódás;
g) a Különös és Kiegészítő Biztosítási Feltételekben kizárt biztosítási ese- mények.
SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE, A BIZTOSÍTÁSI TITOK
11.1. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében:
Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanács- adó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosí- tó, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ide értve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
11.2. A Biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerző- déssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatással összefügg- nek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerző- désből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.
11.3. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a Biztosító a fent meghatározott célok- ból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
11.4. A fenti céltól eltérő okból végzett adatkezelést a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti
hátrány és annak megadása esetén részére nem adható előny.
11.5. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlá- tozás nélkül – ha törvény másként nem ren- delkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen mó- don hozzájutottak.
11.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harma- dik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
11.6.1. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás kereté- ben eljáró nyomozó hatósággal és ügyész- séggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági vég- rehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) a 11.7 pontban foglalt esetekben az adóha- tósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képvisele- tével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsola- tos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltéte- lek megléte esetén a titkosszolgálati eszkö- zök alkalmazására, titkos információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a koc- kázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattováb- bítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyil- vántartó szervvel,
m)az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány te- kintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekin- tetében, továbbá ezek egymásközti átadá- sával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsola- tos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvé- ből a balesetben érintett másik jármű javítá- si adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszerve- zett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik or- szágbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biz- tossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásá- nak részletes szabályairól szóló rendelet- ben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)- j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerző-
dés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtá- ját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül a jelen pontban meghatáro- zott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
11.7. A 11.6 pont e) alpontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvény- ben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződés- ből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
11.8. A Biztosító a jogszabályban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
11.9. A Biztosító a nyomozó hatóság, a nemzet- biztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktala- nul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglal- tak szerinti
a) kábítószerrel visszaéléssel,
b) terrorcselekménnyel,
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
e) pénzmosással,
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
11.10. A Biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszt- hatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nél- külöző megkeresésre is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
11.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha a Bizto- sító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelenté- si kötelezettségének tesz eleget.
11.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljá- ból – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól, amennyiben a megkere- sés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
11.13. A Biztosító jogutód nélküli megszűnése ese- tén a Biztosító által kezelt üzleti titkot tartalma- zó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. Az üzleti titokra egyebekben a mindenkor hatá- lyos Polgári Törvénykönyvben foglaltak alkal- mazandók.
11.14. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titok- ra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a köz- érdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
11.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosí- tó által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatvédelmi jog- szabállyal.
11.16. A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerződés- sel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biz- tosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek ke- zelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzá- járulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
11.17. A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, ha a Bizto- sító kiszervezett tevékenység keretében ügy- feleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végzőhöz, akkor a kiszervezett tevékenységet végző a Biztosító adatfeldolgo- zójának minősül.
AZ ELÉVÜLÉS
12.1. A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számí- tott két év elteltével elévülnek.
PANASZOK, ILLETÉKES BÍRÓSÁG
13.1. A Biztosító magatartására, tevékenységére, vagy mulasztására vonatkozó panaszt szó- ban (személyesen, telefonon), vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) lehet bejelenteni a Biztosító részére. A Biz- tosító a panaszkezelésre vonatkozó részle- tes tájékoztatását, a panaszok bejelentésére vonatkozó lehetőségeket és elérhetőségeket honlapján (xxx.xxxxxx.xx) közzé teszi, vala- mint ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggeszti.
Amennyiben a Biztosító által adott válasz nem lenne kielégítő, lehetőség van a fogyasztó- védelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleté- nél (központi cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., központi postacím: 1534 Budapest BKKP, Postafiók 777) fogyasztóvédelmi el- járást kezdeményezni, vagy a szerződés lét- rejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegés- sel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulni, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezni.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
14.1. A szerződés és a szerződéskötés nyelve ma- gyar. A Szerződő írásbeli kérésére a Biztosí- tó vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges dokumentumokat, de a doku- mentumok magyar nyelvű szövege tekinthető a hiteles szövegnek.
14.2. A jelen Általános és Különös Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályok az irányadó- ak. A biztosítási szerződést érintő, a biztosí- tótársaságok által kötelezően alkalmazandó jogszabály megváltozása esetén, az új, illetve módosult jogszabályi rendelkezés automati- kusan a biztosítási szerződés részévé válik, azzal, hogy a Biztosító a jogszabályváltozásról a honlapján haladéktalanul tájékoztatást nyújt.
Pillér otthonbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx
BIZTOSÍTOTT
1.1. Jelen feltételek alapján Biztosítottak a biztosí- tási kötvényen név szerint Biztosítottként fel- tüntetett személyek, így különösen:
– az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;
– haszonélvező;
– a lakásbérlők, bérlőtársak;
– a közeli hozzátartozók és hozzátartozók (Ptk. 685.§ b) pont), akik a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontjában kö- zös háztartásban a kötvényen név szerint feltüntetett Biztosítottal állandó jelleggel együtt élnek.
1.2. Nem lehet Biztosított:
– az albérlő,
– a fizetővendég,
– a háztartási alkalmazott.
A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA
2.1. A kockázatviselés helye Magyarország terüle- te, ezen belül:
– a kötvényen feltüntetett cím, illetve helyrajzi szám alatt található épületek, építmények;
– a kötvényen feltüntetett cím, illetve helyrajzi szám alatt található épületben, építményben elhelyezett ingóságok, illetve azok az ingó- ságok, amelyek hatósági kiköltöztetés ese- tén azon a helyen találhatóak, ahová a Biz- tosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következményeként lakhatatlanná vált;
– háztartási ingóságok vonatkozásában, ki- zárólag a rablás és kifosztás biztosítási ese- mények esetén a Biztosító kockázatvállalása egész Magyarország területére kiterjed.
BIZTOSÍTÁSI CSOMAGOK
3.1. A Szerződő a biztosítási ajánlaton a jelen fel- tétel 3. számú mellékletében meghatározott biztosítási csomagok közül választhat. A kü- lönböző biztosítási csomagok eltérő kocká- zatokat és eltérő fedezeteket tartalmaznak. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a válasz- tott biztosítási csomag kockázataira terjed ki, a mellékletben meghatározottak figyelembe- vételével.
A BIZTOSÍTÁSI DÍJ
4.1. A biztosítási díjat a Biztosító a jelen feltétel 5. számú mellékletben meghatározottak szerint egyedileg állapítja meg.
A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
5.1. A biztosítási összeg az a biztosítási kötvényen meghatározott összeg, amely egyrészt a biz- tosítási díj megállapításának alapja, másrészt a biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatásának felső határa.
5.2. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fejezetei alapján a Szerződő határozza meg.
A biztosítási ajánlaton külön soron, saját biz- tosítási összeggel feltüntetett vagyoncsopor- tokat egyenként, önállóan kell meghatározni. A vagyoncsoportok biztosítási összegei külön kezelendők, a kárrendezés során sem vonha- tók össze.
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint vagyoncsoportnak minősülnek a biztosított vagyontárgyak általános, könnyen kezelhető kategóriái, amelyek az alábbiak:
– Épületek/építmények:
– főépületek: pl. lakóház, lakás;
– melléképületek (nem lakáscélú épületek/ épületrészek): pl. garázs, műhely
– építmények,
– terasz, előtető,
– derítő, úszómedence,
– mindenfajta kerítés (kivéve az élő sövényt),
– ingóságok,
– háztartási ingóságok,
– kiemelt értékű ingóságok,
– képző- és iparművészeti tárgyak, régisé- gek, ritkaságok,
– 300 000 forint egyedi értéket meghaladó valódi szőrme,
– 300 000 forint egyedi értéket meghaladó híradástechnikai cikkek,
– készpénz, értékpapír, betétkönyv,
– nemesfém, igazgyöngyök, drágakövek, ezek felhasználásával készült ékszerek, órák.
A vagyoncsoportokra vonatkozó részletes szabályokat a jelen Különös Feltételek VI. fe- jezetének 6.2–6.10 bekezdései tartalmazzák.
5.3. A biztosítási összeg meghatározásának alap- ja épületek, építmények esetében a biztosí- tott vagyontárgy újjáépítési értéke, ingóságok esetében a vagyontárgy új állapotban való be- szerzésének értéke.
5.4. Ha a károsodott ingatlan, vagyontárgy biztosítási összege alacsonyabb, mint az ingatlan újjáépítési, illetve a vagyontárgy új állapotban való beszerzésének értéke (alulbiztosítás), a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a szolgáltatási összeget olyan arányban fizeti meg, aho- gyan a biztosítási összeg aránylik a kár- időponti újjáépítési, új állapotban való beszerzési értékhez (a továbbiakban: káridőponti új érték).
A Biztosító nem érvényesíti az alulbiztosított- ság következményeit:
– ha a károsodott ingatlan, vagyontárgy biz- tosítási összege és a káridőponti új érték közötti különbözet nem halad ja meg a biz- tosítási összeg 10%-át; illetve
– ha a biztosítási szerződés a Biztosító által javasolt, és a Szerződő által elfogadott átla- gos biztosítási összeggel jött létre az „Épü- letek”, illetve az „Háztartási ingóságok” va- gyoncsoportokra.
5.5. Ha a károsodott ingatlan, vagyontárgy bizto- sítási összege magasabb, mint a káridőponti új érték (túlbiztosítás), a Biztosító a tényleges
kárnak megfelelő szolgáltatási összeget fizeti meg, és a díjat a tényleges biztosítási összeg- nek megfelelően leszállítja, és a díjkülönböze- tet visszafizeti a Szerződő részére.
5.6. A Biztosító a biztosítási összeg és a biztosítási díj megállapításakor a matematikai kerekítés szabályait alkalmazza az alábbiak szerint:
– az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket, a felelősségbizto- sítási limitet, a költségtérítések összegét egész ezer forintokban,
A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK, VAGYONCSOPORTOK
6.1. Biztosítható vagyontárgynak, vagyoncsoport- nak minősül minden a biztosítási kötvényen megnevezett, a Szerződő (Biztosított) tulajdoná- ban lévő vagyontárgy (vagyoncsoport), amely a jelen általános vagy különös feltételekben nincs kizárva, valamint azok az idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak (vagyoncsoportok), amelye- ket a tulajdonjog fenntartása mellett a Szerződő (Biztosított) felelős őrzésre átvett.
6.2. A Biztosító kockázatviselése a kockázatvise- lés helyén lévő, az építésügyi szabályok által épületnek, építménynek minősített vagyontár- gyakra terjed ki.
Jelen feltételek szerint biztosítható épületnek, építménynek minősülnek:
a) családi ház, sor- vagy ikerház esetében a kötvény szerinti cím alatt, a telek területén található épület(ek)/építmények;
b) házrész esetén a kötvény szerinti cím alatt, a telek területén található épületnek az a ré- sze, amely a Szerződő (Biztosított) tulajdona;
c) lakástulajdon esetén a Szerződő (Biztosí- tott) kizárólagos tulajdonát képező épület- részek, továbbá a Szerződőre (Biztosítottra) eső közös tulajdoni hányadrész;
d) bérleményeknél a kockázatviselés azon bérbe vett épület-, illetve lakásrészei, ame- lyeket a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló mindenkor ha- tályos 1993. évi LXXVIII. törvény (13. §) a Szerződő (Biztosított) karbantartási kötele- zettségébe sorol;
e) a kötvény szerinti címtől eltérő címen talál- ható, kizárólag a Szerződő (Biztosított) által használt garázs, amennyiben annak címét az ajánlaton feltüntették.
6.3. Épületnek minősülnek a jelen feltételek alkal- mazásában: a környező külső tértől épület- szerkezetekkel részben vagy egészben elvá- lasztott teret alkotó:
a) állandó vagy időszakos lakás céljára szol- gáló épületek (főépületek: pl. lakóház, la- kás)
b) nem lakás céljára szolgáló épületek és épü- letrészek (kiegészítő célú helyiségek: pl. garázs, műhely, kazánház, lomtár, pince, padlástér stb.)
6.4. Az épület értékébe tartoznak – a tartófalakon, alapokon és a tetőszerkezeten felül – a funk- cionális kiegészítő épületszerkezeti elemek és kiegészítők, különös tekintettel a következőkre:
– az épületen lévő villámhárító berendezések;
– szilárd válaszfalak és térelválasztók, egyéb szilárdan rögzített elemek (kivéve az elmoz- dítható, illetve beépített bútorokat);
– rögzített padló- és szegélyburkolatok, hi- degburkolatok;
– rögzített lambéria és egyéb falburkolatok;
– az épülethez hozzáépített lépcsők, létrák;
– az épülethez rögzített zászlótartók;
– elektronikusan működő kapuk mozgató berendezéseikkel együtt;
– az üvegtáblák közé, illetve azokon kívülre telepített redőnyök, kiegészítőikkel együtt;
– szilárdan rögzített közbenső födém, fö- démborítások, álmennyezetek, galériák;
– betonból, téglából épített vermek, padló- csatornák, szerelőjáratok és aknák stb., ha azok az épületen belül találhatók, vagy az- zal közvetlen építési kapcsolatban vannak;
– az épület villamossági szerelvényezett- sége a hozzá tartozó mérőműszerekkel (a fogyasztók, világítótestek, elektromos készülékek nem tartoznak bele – kivéve a beépített klímaberendezés, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos víz- melegítők);
– az épület gázszerelése a hozzájuk tarto- zó műszerezettséggel (ide értve a gáztűz- helyt, gázkazánt és gázbojlert, de kivéve az egyéb gázfogyasztó készülékeket);
– az épület vízvezeték-szerelése, valamennyi a vízellátást és szennyvíz-elvezetést, valamint a fűtést szolgáló berendezések a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal, szűrő- és tisztító berendezé- sekkel valamint azok tartozékaival;
– WC, fürdő és mosdóberendezések;
– felvonók;
– erkélyburkolatok;
– antennaberendezések, híradástechnikai vevő egység;
– kaputelefon;
– szemétledobó berendezés;
– védelmi berendezések (rács, riasztó, falba beépített értéktároló, biztonsági kamera);
– napkollektor, napelem.
6.5. A 200 000 Ft egyedi értéket meghaladó funk- cionális kiegészítőket (pl. klímaberendezés, kazán, napkollektor) az ajánlaton külön fel kell tüntetni.
6.6. Építménynek minősülnek a jelen feltételek al- kalmazásában:
a) az épületekkel építési kapcsolatban lévő építmények (pl. terasz, előtető);
b) építési kapcsolat nélküli, de téglából, betonból vagy az épület egyéb építési módjának meg- felelően készült építmények (pl. derítő, úszó- medence stb.), illetve az alternatív energiaellá- tást szolgáló építmények (pl. szélgenerátor);
c) mindenfajta kerítés (kivéve az élő sövényt).
6.7. Az építményeket az ajánlaton a Szerződőnek külön is fel kell tüntetnie, és biztosítási össze- geket is kell rendelnie hozzá.
6.8. Ingóságbiztosítás esetében a biztosítható va- gyontárgyak, vagyoncsoportok a következők:
a) Háztartási ingóságok
Mindazon vagyontárgyak, amelyek egy háztartásban általánosan előfordulnak, kivéve a műtárgyakat, a nagy értékű (300 000 forint egyedi értéket meghaladó) ingóságokat, a készpénzt, az idegen va- gyontárgyakat, valamint a biztosítási fede- zetből kizárt vagyontárgyakat.
Háztartási ingóságokat a jelen fejezet 6.3 pontjában írt helyiségekben lehet tárolni.
b) Kiemelt értékű ingóságok
Ebbe a vagyoncsoportba az alábbi vagyon- tárgyak tartoznak:
– képző- és iparművészeti tárgyak, régi- ségek, ritkaságok, antikvitások, zsűrizett alkotások, egyedi tárgyak (festmény, gra- fika, metszet, szobor, fafaragás, érem, fotó, kerámia, márkajellel ellátott porce- lán, ólomkristály, ötvösmunka, bútor, kézi csomózású szőnyeg, antikvár könyvek, bélyeg);
– 300 000 forint egyedi értéket meghala- dó valódi szőrme;
– 300 000 forint egyedi értéket meghala- dó híradástechnikai, szórakoztatóelekt- ronikai vagy optikai eszköz, informatikai rendszer (pl. számítógép-konfiguráció);
– készpénz, az értékpapír és a betét- könyv, amely értéktárgyak vonatkozá- sában a Biztosító kockázatvállalásának felső határa értékmegőrzőn kívül tárolt vagyontárgyak esetében 50.000,- Ft, értékmegőrzőben tárolt vagyontárgyak esetében pedig 500.000,- Ft;
– nemesfém, igazgyöngyök, drágakövek, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, órák; amely értéktárgyak vo- natkozásában a Biztosító kockázatválla- lásának felső határa értékmegőrzőn kívül tárolt vagyontárgyak esetében 50.000,- Ft, értékmegőrzőben tárolt vagyontárgyak esetében pedig 500.000,- Ft.
A jelen pontban meghatározott kiemelt ér- tékű ingóságokra kizárólag akkor terjed ki a Biztosító kockázatviselése, ha azokat állan- dó jelleggel a biztosított lakáscélú helyiség- ben tárolják.
c) Idegen vagyontárgyak
Idegen vagyontárgynak minősülnek a bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingósá- gok, a Biztosított vendégeinek vagyontár- gyai, kivéve a bérlők, albérlők, fizetővendé- gek tulajdonába tartozó vagyontárgyak.
A Biztosító kockázatviselése az idegen vagyontárgyak vonatkozásában legfeljebb 200.000,- Ft értékhatárig terjed, amennyi- ben a kár más biztosítás alapján nem té- ríthető.
A Biztosító nem téríti meg a „Kiemelt értékű ingóságok” vagyoncsoportba tartozó bé- relt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingó- ságokban keletkezett károkat.
6.9. Ingóságokra önállóan kizárólag a következő esetekben köthető biztosítás:
– a Szerződő (Biztosított) az épületet bérli, és a tulajdonossal való megállapodás szerint az épületet nem ő biztosítja;
– társasházak esetében az épületet külön szerződés keretében biztosítják.
6.10. Az egyes vagyoncsoportokhoz tartozó betö- réses lopás kockázatokra vonatkozó szolgál- tatási összeghatárokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
A SZERZŐDŐ (BIZTOSÍTOTT) ÉRTÉKNYILVÁN- TARTÁSI ÉS FELMÉRÉSI KÖTELEZETTSÉGEI
7.1. A Szerződő (Biztosított) a Kiemelt értékű in- góságokról tételes jegyzéket, ezen belül a műtárgyakról tételes jegyzéket és fényképet köteles készíteni a vagyontárgy mennyiségé- nek, jellemzőinek és értékének meghatározá- sával. E jegyzéket a szerződéskötéskor lezárt borítékban a Biztosítónak át kell adni, vagy azt ügyvédi letétbe kell helyezni, és a letétkeze- lő nevét, címét a Biztosítónak meg kell adni. Az értéklistát a Biztosító szakembere csak a Biztosított jelenlétében vagy jóváhagyásával nyithatja fel.
7.2. Minden olyan esetben, ahol a Kiemelt értékű in- góságok összértéke meghaladja a 2.000.000,- Ft, azaz Kettőmillió forint összeghatárt, megfe- lelő szakmai képesítésű, hivatalos becsüs által kiállított értékbecslői szakvélemény szükséges a jelen biztosítási szerződés megkötéséhez. A becsüs által kiállított dokumentumot csatolni kell az ajánlat mellé.
7.3. Az értékbecslés az adott tevékenységet vég- ző – arra engedéllyel rendelkező – szervezet- nél, bármely vállalkozással, értékbecsléssel foglalkozó személlyel elvégeztethető. A becs- lés költsége a Szerződőt (Biztosítottat) terheli.
7.4. A Biztosító eltekint az értékbecsléstől azok- ban az esetekben, amelyeknél a Szerződő (Biztosított) számlával vagy egyéb hivatalos dokumentummal hitelt érdemlően igazolja a biztosítandó vagyontárgyak értékét.
PÓTDÍJ ELLENÉBEN BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK
8.1. Amennyiben az épület lakatlan, akkor az épü- let és a háztartási ingóságok lakatlansági pót- díj megfizetése mellett biztosíthatók.
Kiemelt értékű ingóságok lakatlan épületben nem biztosíthatóak.
Lakatlannak minősül az az épület, amely az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) be- sorolása alapján lakóterületen, illetve az Or- szágos Településrendezési és Építési Követel- mények (OTÉK) besorolása alapján lakó- vagy vegyes területen helyezkedik el, és amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel.
Ha az eltávozás időtartama az évi 90 napot meghaladja, a kockázatviselés helyén tartóz- kodás nem minősül életvitelszerűnek, állandó jellegűnek.
8.2. Amennyiben a biztosítandó épület/építmény lakott területen kívül helyezkedik el, akkor az épület/építmény és a bármely vagyoncsoport- ba tartozó ingóságok kizárólag pótdíj megfize- tése mellett biztosíthatók.
8.3. Amennyiben a lakás, illetve az épület részben vagy egészben vályogból épült, vagy nádte- teje, vagy éghető falazata van, akkor mind az épület/építmény, mind a háztartási ingósá- gok, mind a kiemelt értékű ingóságok kizáró- lag pótdíj megfizetése mellett biztosíthatók.
NEM BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK
9.1. Jelen feltételek alkalmazásában a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakra:
– immateriális javak;
– építési telek, épület (építmény) nélküli ingat- lan;
– hullámtérben vagy nyílt ártérben épült léte- sítmények;
– üvegházak, melegágyak;
– rossz műszaki állapotú épületek/építmé- nyek;
– ideiglenes jellegű, könnyen szétszedhető és szállítható épületek/építmények (pl. fel- vonulási épületek, bódék, barakkok, pa- vilonok, csónakházak, kerti lakok, sátrak, építőállványok és hasonlók), valamint ideig- lenes engedéllyel épült létesítmények;
– földbe vájt, szilárd falazattal nem rendelke- ző építmények, műtárgyak;
– nyitott oldalú vagy fedetlen épületek;
– ideiglenes tetőzetű építmények;
– bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épü- letek;
– lábon álló növényi kultúrák;
– a légi-, vízi- és motoros járművek, lakóko- csik, utánfutók;
– okmányok, valuta, deviza, kéziratok, tervek és dokumentációk;
– a kockázatviselés helyére bejegyzett vállal- kozás tulajdonában lévő, és annak működ- tetéséhez szükséges gépek, berendezé- sek;
– a kockázatviselés helyére bejegyzett vállal- kozás tulajdonában lévő, és annak működ- tetéséhez szükséges áruk, készletek;
– a lakatlannak minősülő lakásban vagy épü- letben lévő műtárgyak, ékszerek, készpénz, értékpapírok.
9.2. Használatbavételi engedéllyel nem rendelkező épületekre csak akkor köthető biztosítás, ha az épület még építés alatt áll, és a Szerződő (Biztosított) jogerős építési engedéllyel rendel- kezik.
Építés alatt álló, használatbavételi engedéllyel nem rendelkező ingatlanokra a Biztosító kizá- rólag a Bronz csomagba tartozó kockázato- kat vállalja.
9.3. A biztosított épületeken, építményeken kívül a szabadban, illetve nem lezárt helyiségekben tárolt ingóságokra csak korlátozott mértékben és korlátozott kockázatokra vonatkozik a fe- dezet, a 13. fejezet (13.4.21.) pontjában foglal- tak szerint.
A SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULTAK KÖRE
10.1. A Biztosító szolgáltatására az alábbiakban meghatározott kivételekkel a Biztosított jogo- sult:
a) a kötvényen szereplő záradék esetén a jelzálogjogosult mint engedményes, legfel- jebb a kötvényen megjelölt biztosítási ösz- szeg erejéig;
b) amennyiben a lakásbiztosítást bérlő kötöt- te, a szolgáltatási összeget a Biztosító a bérbeadónak fizeti ki azoknak a biztosított vagyontárgyaknak a károsodása esetén, amelyeket a mindenkor hatályos jogszabá- lyok a bérbeadó karbantartási kötelezettsé- gébe utalnak;
c) társasházi közös tulajdonú épületrészek károsodása esetén a teljesítés a Biztosított tulajdoni hányada szerint a társasház ré- szére történik, kivéve, ha a kár más biztosí- tás alapján megtérül vagy már megtérült;
d) felelősségi károk esetében kifizetés kizáró- lag a károsult javára történhet; a Biztosított csak abban az esetben követelheti, hogy a Biztosító az ő részére fizesse ki a szol- gáltatási összeget, amennyiben a károsult követelését a Biztosított előzetesen és iga- zolható módon kiegyenlítette;
e) a balesetbiztosítás alapján nyújtott szol- gáltatások esetén a szolgáltatás jogosultja életében a Biztosított, halála esetén a Ked- vezményezett vagy a Biztosított örököse,
f) amennyiben a Biztosító szolgáltatását meg- előzően valamennyi szolgáltatásra jogosult elhalálozik, a Biztosító szolgáltatására az örökös(ök) – a jelen biztosítási feltételben foglaltak szerint – jogosultak.
A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA
11.1. A Biztosító megtéríti a biztosítási esemény ál- tal a biztosított épületekben, építményekben okozott károk káridőponti új értéken számított helyreállítási költségeit, legfeljebb a biztosítási összeg mértékéig. Az új érték megállapításá- nak alapja a károsodottal azonos nagyságú, ki- vitelezésű és minőségű épület építési költsége.
Ha az épület vagy az építmények avultsága a kár időpontjában meghaladja a 75%-ot, a té- rítés összege az avultság mértékével arányo- san csökken.
A Biztosító az egész károsodott helyiség felü- letének helyreállítását megtéríti, ha a helyiség
– mennyezete és egyik azonos kivitelezésű oldalfala,
– vagy egynemű festésű, mázolású vagy ta- pétázású két oldalfala károsodik.
Társasházak esetében, amennyiben az épü- letre és a közös tulajdonban lévő épületré- szekre a tulajdonosok nem kötnek önálló
biztosítást, az épületek közös tulajdonú része- iben bekövetkezett károkat a Biztosító a biz- tosított tulajdoni hányad arányában téríti meg.
11.2. Megtéríti a Biztosító a biztosítási összeg mér- tékéig a biztosított ingóságokban a biztosítási esemény által okozott kár javítással történő helyreállításának költségeit, vagy újrabeszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a va- gyontárgynak a káridőponti új értékét.
A károsodott vagyontárgyak új értéke megál- lapításának alapja:
– ha a vagyontárgy a kár időpontjában hazai kereskedelemben kapható, akkor az átla- gos beszerzési ár,
– amennyiben a vagyontárgy hazai keres- kedelemben nem kapható, a hozzá tulaj- donságaiban legközelebb álló vagyontárgy átlagos beszerzési ára, az eltérések érték- módosító hatásának figyelembevételével.
Azoknál az ingó vagyontárgyaknál, amelyek- nek avultsága a kár időpontjában meghaladta a 85%-ot, a térítés összege az avultság mér- tékével arányosan csökken.
11.3. Rablás biztosítási esemény esetében, amennyiben a rablás:
– a kockázatviselés helyén következik be, a biztosítási szolgáltatás felső ha- tára a kötvényen meghatározott bizto- sítási összeg,
– a kockázatviselés helyén kívül, de Ma- gyarország területén következik be, a biztosítási szolgáltatás felső határa a tényleges kár, de legfeljebb 200 000 Ft.
11.4. Betöréses lopás biztosítási eseménynél a Biztosító a kárt csak a biztosítási ese- mény bekövetkezése időpontjában meg- lévő és üzemelő védelmi szinthez tartozó biztosítási összeg mértékéig téríti meg. A védelmi szintek fogalmi meghatározá- sát és követelményeit, valamint az ehhez tartozó térítési összeghatárokat a 2. szá- mú melléklet tartalmazza.
11.5. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a biztosítási eseménnyel érintett vagyontárgy:
– előszereteti értékére;
– gyűjteményhez, sorozathoz, garnitú- rához, készlethez tartozó egyes da- rabok károsodása, megsemmisülése
esetén, azok hiányossága miatt bekö- vetkezett anyagi hátrányra, értékcsök- kenésre;
– a kereskedelmi forgalom hiányossá- gaiból adódó károkra és többletkölt- ségekre;
– egyéb ok miatt bekövetkezett érték- csökkenésre;
– az elmaradt haszonra.
11.6. A Biztosító a szolgáltatás összegéből minden esetben levonja:
– a felhasználható (hasznosítható) ma- radványok értékét, valamint
– a máshonnan visszaigényelhető, vagy egyéb okból már megtérült összeget.
11.7. Amennyiben a Biztosító megtérítette a kárt, megilletik mindazok a jogok, amelyek a Biz- tosítottat a kárért felelős személlyel szemben megillették.
11.8. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biz- tosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget köteles visz- szafizetni.
11.9. Az építés, átépítés, összeszerelés alatt levő biztosított vagyontárgyakban bekö- vetkezett kárt a Biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült építési, átépítési, összeszerelési költségek mértékéig térí- ti meg. A biztosítás-szolgáltatási összeg megállapításánál a Biztosító figyelembe veszi a káridőponti beszerzési árakat, illetve a vagyontárgyak előállítási vagy építési költségeit.
ÖNRÉSZ
12.1. Ellenkező kikötés hiányában a Pillér otthonbiz- tosítás vagyonbiztosítási része 10 000 Ft ön- részesedést tartalmaz.
Az önrész eléréses típusú, azaz amennyiben a kár meghaladja az önrészesedés össze- gét, a Biztosító a teljes szolgáltatási összeget megtéríti, az önrészesedés összegénél ala- csonyabb károk alapján felmerült szolgáltatási igények azonban nem térülnek.
BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
13.1. A Biztosító kockázatviselése az Általános és Különös Szerződési Feltételekben meghatá- rozott kockázatok közül a kötvényen megjelölt
biztosítási csomag kockázataira, és károsító eseményeire terjed ki.
Az egyes biztosítási csomagok kockázatait a
3. sz. melléklet tartalmazza.
13.2. A Biztosító megtéríti mindazokat a károkat, amelyek a biztosítási eseménnyel közvetlen okozati összefüggésben a biztosított vagyon- tárgyakban megrongálódásuk, értékcsökke- nésük, megsemmisülésük, eltulajdonításuk során keletkeztek.
13.3. A biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontja az a nap, amikor a biztosított vagyon- tárgyban a kár bekövetkezett, illetve ha ez nem állapítható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a Biztosított először észlelte, vagy kellő gondossággal észlelnie kellett volna.
13.4. Biztosítási eseménynek minősülnek a Külö- nös Feltételek alkalmazásában a következők:
13.4.1. Tűz
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint tűznek minősül az az égés, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és amely a rendelte- tésszerű tűztéren (pl. kályha, gáztűzhely, kazán) kívül keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyva ön- erejéből továbbterjedni képes.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet tűz okozott.
A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkárt a Bizto- sító csak akkor téríti meg, ha a tűz más tárgyakra átter- jedve azokban is kárt okoz.
Nem minősülnek biztosítási eseménynek és a Biztosító nem nyújt szolgáltatást a(z):
– vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás formájában jelentkező kár;
– öngyulladásból, erjedésből, befülledésből, bi- ológiai égésből eredő hőhatás következtében keletkező kár;
– elektromos berendezésekben és vezetékeik- ben keletkező, tovaterjedéssel nem járó, zár- lat következtében keletkező kár;
– biológiai égés okozta kár;
– a rendeltetésszerű tűztérbe bedobott vagy oda beeső vagyontárgyakban keletkező kár esetén.
Jelen biztosítási szerződés feltételei alapján a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított helyiségekben „A” vagy
„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú al- kalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.
13.4.2. Villámcsapás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint villám- csapásnak minősül az a nagy energiájú légköri kisü- lés, amely a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódva látható roncsolási nyomot hagyva kárt okoz, illetve amely a villám becsapódásának 1 km-es körzetében, a mágneses térerősség-változással ösz- szefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet villámcsapás okozott.
13.4.3. Robbanás, összeroppanás
Jelen biztosítási szerződés feltételei szerint robbanás- nak minősül a gázok vagy gőzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerű erő-megnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel és nagy nyomás- sal jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
Jelen biztosítási szerződés feltételei szerint összerop- panásnak minősül egy test hirtelen, váratlan, robba- násszerűen gyors térfogatcsökkenése, amely a bizto- sított vagyontárgyban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet robbanás, összeroppanás oko- zott.
Nem minősül biztosítási eseménynek különö- sen, de nem kizárólagosan a(z)
– légi járműtől eredő hangrobbanás;
– üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (vízlökés, csőtörés stb.);
– hatósági engedélyhez kötött xxxxxxxxx xxx- xxxxxx.
A Biztosító nem téríti meg a robbanáskárt, ha az csak magában a nyomástartó edényben keletke- zett.
Jelen biztosítási szerződés feltételei alapján a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított helyiségekben „A” vagy
„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú al- kalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.
13.4.4. Vihar
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint viharnak minősül az a légmozgás, amelynek sebessége eléri az óránkénti 54 kilométeres sebességet, és toló- vagy szívóhatása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet vihar okozott.
Jelen biztosítási szerződés alapján megtérülnek a vihar által megbontott tetőn történő egyidejű beázás miatti károk is.
A szél erősségét megállapító hivatalos igazolást a Biz- tosító részére az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) állítja ki.
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a he- lyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletke- zett károkra.
13.4.5. Jégverés
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint jégverés- nek minősül a különböző méretű jégszemcsék, jégsze- mek formájában lehulló csapadék, amely a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet jégverés okozott.
Jelen biztosítási szerződés alapján megtérülnek az épület állandó fedésében a jégszemcsék dinamikus erőhatása következtében keletkezett nyíláson keresz- tül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csapa- dék okozta károk is.
13.4.6. Felhőszakadás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint fel- hőszakadásnak minősül, ha a 0,5 mm/perc vagy
30 mm/24 óra intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karban- tartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiséget elöntve a biztosított épületekben, illetve az ott elhelye- zett, biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet felhőszakadás okozott.
Nem minősülnek biztosítási eseménynek és a Biztosító nem nyújt szolgáltatást:
– a gombásodás, penészedés formájában je- lentkező kár;
– a talajszint alatti padozatú helyiségek elönté- se esetén az ingóságokban keletkező kár;
– az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező kár;
– a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott kár esetén.
13.4.7. Hónyomás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint hónyomás az épületek (építmények) tetőzetén nagy mennyiség- ben felgyülemlő hó statikus nyomása miatt bekövetke- ző törés vagy deformációs sérülés.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet hónyomás okozott.
Hónyomáskár továbbá az épületek (építmények) tető- zetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérü- lése, összeomlása, ledőlése miatt az épületben (épít- ményben), illetve más biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.
A Biztosító nem téríti meg hónyomáskárként azokat a károkat, amelyek a hideg- és meleg- ágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, az üvegtetőkben, illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek.
13.4.8. Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina, hólavina)
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint földmoz- gáskárnak minősülnek azok az események, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve föld-, sár- vagy hótömeg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet a lehulló (elmozduló) sziklada- rabok, kőzetdarabok illetve föld-, sár- vagy hótömeg okozott.
Nem minősül biztosítási eseménynek és a Biztosí- tó nem nyújt szolgáltatást, ha a felsorolt földmoz- gások tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében lépnek fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kút- fúrás stb.), vagy ha a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna.
13.4.9. Földrengés
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint földren- gésnek minősül a kockázatviselés helyén MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földmozgás.
Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló, és az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással okozati összefüg-
gésben állónak nyilvánított 72 órán belüli rengések so- rozata egy biztosítási eseménynek minősül.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet földrengés okozott.
A Biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létreho- zott földrengések (pl. föld alatti robbantás) által okozott károkat.
13.4.10. Árvíz
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint árvíz, amikor a felszíni élővizek, és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó, és belvízvédelmi töltéssel ellátott mester- séges csatornák, valamint mesterséges tavak áradás- sal kilépnek medrükből.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet árvíz okozott.
Árvíznek minősül és a Biztosító megtéríti az árvízvédel- mi töltés tengelyétől számított 100 méteren belül kelet- kezett fakadó víz és átszivárgás által okozott károkat is.
A Biztosító nem téríti meg a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett károkat.
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint:
– hullámtérnek minősül a felszíni élővizek ármentesí- tett szakaszán a partél és a töltéskorona vagy ter- mészetes magaspart közötti terület,
– nyílt ártérnek minősül az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élővíz a min- denkori legmagasabb vízállás esetén elönt.
Az árvíz biztosítási eseményre a Biztosító vára- kozási időt köt ki, amelynek tartama a biztosítási szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A Biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatti árvíz biztosítási eseményre nem terjed ki.
13.4.11. Ismeretlen építmény/üreg beomlása
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint ismeretlen építmény/üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a károsító eseményig azt a hatóság nem tárta fel.
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint ismeretlen építmény/üreg beomlásának minősül az az esemény, amikor a természetes egyensúlyi állapot külső erőha- tás miatti megszűnése következtében az addig isme- retlen építmény/üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet ismeretlen építmény/üreg be- omlása okozott.
Nem minősül biztosítási eseménynek és a Bizto- sító nem nyújt szolgáltatást a(z)
– bányák föld alatti részének beomlásából,
– csapadékvíz, a természetes víz vagy a mes- terséges vizek okozta kiüregelődésből,
– alapok alatti talajsüllyedésből,
– padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kár esetén.
13.4.12. Idegen jármű ütközése
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint idegen jármű ütközésének minősül az az esemény, amelynek során az idegen jármű, annak alkatrésze vagy rakomá- nya nekiütközik a biztosított vagyontárgynak.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet idegen jármű, annak alkatrésze, rakománya ütközéssel okozott.
Jelen biztosítási szerződés feltételei szerint nem minő- sülnek idegen járműnek azok a járművek, amelyek:
– a Szerződő (Biztosított) tulajdonában vannak;
– a Szerződő (Biztosított) tudomásával és beleegye- zésével közelítik meg a biztosított vagyontárgyat;
– rendszáma és/vagy üzemeltetője ismertté válik.
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:
– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján megtérülnek;
– magában a járműben keletkeztek.
13.4.13. Légi jármű és rakományainak ütközése
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint légi jármű és rakományai ütközésének minősül a személyzet által irányított légi járművek, illetve azok részeinek vagy ra- kományának ütközése vagy lezuhanása, amely a biz- tosított vagyontárgyban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet légi jármű és rakományainak ütközése okozott.
A Biztosító megtéríti a személyzet által irányított légi jármű egészének, részeinek vagy rakományának ütkö- zése vagy lezuhanása által a biztosított vagyontárgy- ban okozott kárt.
13.4.14. Idegen tárgy rádőlése
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint idegen tárgy rádőlésének minősül, amikor valamely idegen, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy (pl. oszlop, fa, ké- mény stb.) rádől a biztosított vagyontárgyra.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet idegen tárgy rádőlése okozott.
13.4.15. Üvegtörés, bútorüveg törése
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint üvegtö- résnek minősül az épület nyílászáróinak és szerkeze- tileg beépített üvegezésének törése, repedése; bú- torüveg törésének minősül a bútorok üvegezésének törése, repedése.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy üvegei- ben keletkezett törés- vagy repedéskárokat.
A biztosított vagyontárgy üvegeinek – külön megálla- podás hiányában – az alábbiak minősülnek:
a) az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, valamint az erkély és loggia 10 mm-nél nem vasta- gabb síküvegei, hőszigetelő, drót-, illetve katedrál- üvegei a választott biztosítási csomag feltételeiben meghatározott táblaméretig, illetve
b) a bútorok üvegezése.
Jelen feltételek alapján megtérülnek az olyan akadá- lyok (pl. védőrácsok, belső zárak és hasonló, a nyílás- záróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségei, amelyek az üvegpótlást egyébként lehetetlenné teszik.
A Biztosító nem nyújt szolgáltatást, amennyiben:
a) a károsult üveg típusa eltér a jelen feltételek- ben részletezett üvegezésektől vagy táblamé- retektől,
b) a kár az üveg felületén, vagy annak díszítésé- ben (ide értve a fényvédő bevonatokat és fóli- ákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótö- réssel) keletkezett;
c) a kár a biztosított üveg keretében (foglalatá- ban), vagy az üveg keretezésének (foglalatá- nak) javítása közben keletkezett;
d) a kár a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben ke- letkezett;
e) a kár a taposó üvegekben, üveg dísztárgyak- ban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett;
f) a kár az ón-, ólom- és rézfoglalatban lévő díszüvegezésekben, illetve üvegfestmények- ben keletkezett;
g) a kár az épület átépítése miatt vagy idején ke- letkezett, beleértve a biztosított üveg áthelye- zése, változtatása során keletkezett károkat is.
A biztosítási szolgáltatás felső határa az épület biztosítási összegének 2%-a.
13.4.16. Akvárium törése és repedése által ke- letkező vízkár
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint akvárium törése, repedése által keletkező vízkárnak minősül az az esemény, amikor a kockázatviselés helyén lévő, és szakboltban vásárolt, vagy akváriumkészítő szakipa- ros által megépített akvárium üvegezésének törése, re- pedése, valamint az üvegfelületek összeillesztésénél, a ragasztás, tömítés szivárgása miatt az akváriumban lévő víz kifolyik, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban ke- letkezett kárt, amelyet akvárium törése, repedése által a kifolyó víz okozott.
A Biztosító nem téríti meg az akvárium, és az akvárium tartalmának (pl. halak, növények, szűrőberendezés, stb) értékét.
13.4.17. Vezetékes vízkár
13.4.17.1. A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint vezetékes vízkárnak minősül az az esemény, amikor az épület külső határoló falába beépí- tett, vagy azon belül lévő, valamint – családi-, sor- vagy ikerház esetén – a biztosított telken lévő használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezető vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz-szolgálta- tó- és központifűtés-rendszerekből, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerel- vényekből és készülékekből bármilyen okból kifolyó víz vagy egyéb folyadék a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet a kifolyó vezetékes víz vagy egyéb folyadék okozott.
13.4.17.2. A Biztosító megtéríti továbbá:
a) a biztosított csövek károsodása helyének felkutatására és helyreállítására fordított költséget;
b) törés, repedés, kilyukadás esetén legfel- jebb 6 m új cső és annak behúzási költsé-
gét, kivéve a 13.4.17.3. pont a) alpontjában foglaltakat;
c) fagy miatti csőtörés esetén a csövek fel- olvasztási, és legfeljebb 6 m csőhosszig a helyreállítás költségét.
13.4.17.3. A Biztosító nem nyújt szolgáltatást:
a) a függő és fekvő ereszcsatorna, a tüzelési, a fűtési, a hűtési, a gáz- és a gőzvezetékek cseréjének költsé- geire;
b) a biztosított vízvezetékekre csatla- koztatott tartozékok, szerelvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeire;
c) a kiömlő folyadék, gőz értékére (ki- véve Arany csomag választása ese- tén);
d) a gombásodás, penészedés formá- jában jelentkező károkra.
13.4.18. Betöréses lopás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint betöré- ses lopás, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe
a) dolog elleni erőszakkal, vagy
b) álkulcs vagy lopott kulcs használatával, vagy
c) a helyiség – a jelen feltételek 13.4.19. pontja szerinti
– rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kul- csának a felhasználásával jogtalanul hatol be.
A Biztosító megtéríti a betöréses lopásból eredő ká- rokat.
Jelen biztosítási szerződés feltételei szerint a Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsé- ge alól, ha
a) a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsá- nak segítségével követik el;
b) lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűnt el a biztosított vagyontárgy, kivéve a je- len szabályzat 13.4.19. pontjának esetét;
c) annak a helyiségnek a vagyonvédelmi szint- je, amelyből eltulajdonították a biztosított va- gyontárgyat, a minimális mechanikai védelmi szint ismérveinek nem felel meg. A minimális
mechanikai védelem követelményeit a jelen feltételek 2. számú melléklete tartalmazza;
d) a Biztosító által előírt vagy elfogadott védel- mi rendszerek a kár időpontjában nem vol- tak üzembe helyezve, nem működtek, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be;
e) a Biztosított nem tartotta be a vagyonvédelmi előírásokban foglaltakat;
f) a kár az épület befejezetlensége, illetve an- nak lezáratlansága miatt, azzal okozati ösz- szefüggésben keletkezett.
13.4.19. Rablás és kifosztás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint rablást kö- vet el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez.
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint kifosztás- nak minősül, ha valaki idegen dolgot jogtalan eltulaj- donítás végett úgy vesz el mástól, hogy az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetés ha- tása alatt álló, vagy védekezésre képtelen személytől vesz el.
A Biztosító megtéríti a rablásból és kifosztásból eredő károkat.
Amennyiben a rablás vagy kifosztás nem a kockázat- viselés helyén következik be, a Biztosító kockázatválla- lásának felső határa a ténylegesen bekövetkezett kár, de legfeljebb 200 000 Ft.
13.4.20. Betöréses lopás vagy annak kísérlete közben keletkezett rongálási károk
A Biztosító megtéríti azokat a rongálási károkat, ame- lyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során a biztosított vagyon- tárgyakban okoztak.
A Biztosító nem téríti meg a betöréses lopás vagy annak kísérlete nélküli rongálási (vandaliz- mus okozta) károkat.
13.4.21. Nem lezárt helyiségben tárolt vagyon- tárgyak biztosítási eseményei
A Biztosító megtéríti azokat a szabadban, nem lezárt helyiségben tárolt vagyontárgyakban keletkező káro- kat, amelyek az alábbi biztosítási eseményekkel oko- zati összefüggésben keletkeztek:
– tűz, villámcsapás, robbanás;
– vihar, xxxxxx, felhőszakadás, hónyomás, árvíz;
– szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina, föld- rengés, ismeretlen építmény/üreg beomlása;
– légi jármű és rakományainak ütközése, idegen jár- mű ütközése, idegen tárgy rádőlése;
– ismeretlen elkövető által elkövetett szándékos xxx- xxxxx.
Biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a biztosított ingatlan környezetében elhelyezett, a Biztosított kizá- rólagos tulajdonát képező, az alábbiakban felsorolt va- gyontárgyak:
– szabadon álló építmények (pl. rögzített lámpates- tek, padok, játszótéri gyerekjátékok);
– díszítőelemek (pl. szobrok, kerti törpék, kővázák, madárfürdők);
– kerti bútorok, xxxxxxx, pergolák;
– kerti tűzrakóhelyek;
– méhkasok, madáretetők, galambdúcok;
– sziklakertek;
– dísztavak.
A Biztosító szolgáltatásának felső határa bizto- sítási eseményenként és évenként a tényleges kár, de legfeljebb 500 000 Ft.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a va- gyontárgy károsodása, megrongálódása az alábbi okok bármelyikére vezethető vissza:
– fagyás,
– szárazság,
– napsugárzás,
– bármely élő állat által okozott kár,
– a kerítés teljes vagy részleges hiánya.
13.4.22. Graffiti (falfirka) okozta károk
A Biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén lévő épületek, építmények külső falára ismeretlen elkövető által karcolt, vésett, festett vagy más módon készített rajz vagy írás (graffiti) eltávolításának költségeit évente legfeljebb két alkalommal, de legfeljebb össze- sen évi 50 000 Ft összeghatárig.
A Biztosító nem nyújt szolgáltatást azokra a ká- rokra,
– amelyek a szerződés hatálybalépését meg- előzően keletkeztek, illetve
– amelyek – pl. társasházi lakások esetén – nem a Biztosító által biztosított épületrész külső falán keletkeztek.
13.4.23. Vagyonvédelmi eszközök és épület- felszerelési tárgyak lopási és rongálá- si kárai
Megtéríti a Biztosító a biztosítási szerződésben meg- határozott kockázatviselési helyen a járda szintjétől legalább 3 méter magasságban felszerelt alábbi va- gyontárgyak eltulajdonítása és rongálása során bekö- vetkezett károkat:
– riasztóberendezés kültéri egységei,
– térfigyelő kamera,
– térvilágítás,
– kültéri mozgásérzékelő egység.
Megtéríti a Biztosító a biztosítási ajánlaton külön is ne- vesített alábbi épületfelszerelési tárgyak eltulajdonítása és rongálása során bekövetkezett károkat:
– klíma kültéri egység,
– híradástechnikai vevőegység,
– napkollektor, napelem.
A Biztosító szolgáltatásának felső határa bizto- sítási eseményenként és évenként egy alkalom- mal a tényleges kár, de legfeljebb összesen évi 100 000 Ft.
13.4.24. Járulékos költségek térítése
A Biztosító megtéríti – a biztosítási összegen felül – Ezüst csomag választása esetén a káridőponti bizto- sítási összeg 2%-a, illetve Arany csomag választása esetén a káridőponti biztosítási összeg 4%-a erejéig a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos alábbi járulékos költségeket:
a) az oltás és mentés költségei – beleértve az oltás, mentés során az idegen tulajdonban keletkezett károkat is –, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket;
b) a rom- és törmelékeltakarítás költségei, amelyek a kár helyszínének megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható ma-
radványoknak a legközelebbi és hivatalosan enge- délyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;
c) a kár helyszínének egyszeri takarítási költsége;
d) azon költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúco- lással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló in- tézkedésekkel kapcsolatban merültek fel;
e) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati és az esetleges ténymegállapítási költsé- gek, ha a vizsgálat a Biztosító előzetes hozzájárulá- sával történt;
f) a helyreállítással kapcsolatos tervezési és szakértői költségek;
g) a szét- és összeszerelés költségei, amelyek a kár helyszínének helyreállítása során, berendezések le- és/vagy visszaszerelésével kapcsolatban merül- tek fel.
h) Szállásköltség térítése: ha a biztosított ingatlant a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a szakha- tóság lakhatatlanná nyilvánítja, abban az esetben a Biztosító megtéríti – a kiköltözéstől a lakhatóvá válá- sig – az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti költségét, a ténylegesen felmerült költség, de legfeljebb napi 10 000 Ft, de összesen leg- feljebb évenként és eseményenként a tényle- gesen felmerült költség, de legfeljebb össze- sen évi 400 000 Ft összeghatárig.
A költségtérítés feltételeként a Biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a biztosított ingat- lan lakhatóvá tétele érdekében.
Amennyiben a biztosítási szerződést lakatlan épü- letre kötötték, a jelen feltételek alapján szolgáltatási igényt a Biztosító nem teljesít.
i) Elmaradt lakbér térítése: ha a biztosítási esemény következtében a biztosított épületben olyan mérté- kű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megta- gadhatja a bérleti díj egészének vagy egy részének megfizetését, abban az esetben a Biztosító meg- téríti az elmaradt bérleti díj összegét a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb 6 hónapig.
A Biztosító szolgáltatásának felső határa az el- maradt bérleti díjak tényleges összege, de leg- feljebb évenként és eseményenként 400 000 Ft.
Az elmaradt bérleti díj megfizetésének feltételeként a Biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a biztosított ingatlan lakhatóvá tétele érdekében.
A javítási és helyreállítási költségek kizárólag indokolt
– és a Biztosítóval előzetesen egyeztetett – esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka több- letköltségeit, valamint a felhasználandó anyagok, szer- kezetek sürgős szállításának, illetve soron kívüli legyár- tásának többletköltségeit.
13.4.25. Bankkártya elvesztése, megrongálódása
A Biztosító megtéríti a Magyarország területén fel- ügyeleti hatóság engedélyével működő pénzintézetnél vezetett, a Biztosított saját lakossági forint- vagy devi- zaszámlájához tartozó elektronikus vagy dombornyo- mású betét- vagy hitelkártya elvesztése, eltulajdonítása miatti letiltási költségeket, illetve az elvesztése, eltulaj- donítása vagy megrongálódása miatti újrabeszerzés igazolt költségeit legfeljebb évenként és esemé- nyenként 5 000 Ft összeghatárig.
A Biztosító nem téríti meg az elveszett vagy eltu- lajdonított bankkártyával való pénzfelvétel vagy vásárlás által okozott veszteségeket.
13.4.26. Füst- és koromszennyezés
A Biztosító megtéríti azokat a biztosított vagyontár- gyakban keletkező károkat, amelyeket füst- vagy ko- romszennyezés okozott.
A rendeltetésüknél fogva füst- vagy korom- szennyezésnek kitett tárgyakban keletkező füst- vagy koromszennyezés okozta kárt a Biztosító nem téríti meg.
13.4.27. Veszélytelenítés vihar, jégeső, jégverés miatt
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint veszélytelenítésnek minősül a megrongálódott növé- nyek, növényi részek eltávolítása.
A Biztosító megtéríti a vihar, jégeső, jégverés után szükséges kerti veszélytelenítés költségeit.
A Biztosító térítésének felső határa a ténylege- sen bekövetkezett kár, de legfeljebb évenként és eseményenként 50 000 Ft.
13.4.28. Különleges üvegek törése, repedése
Az érvényes épület-, építménybiztosítási szerződés hatálya alatt a Biztosító kockázatviselése kiterjed:
– az épület nyílászárói üvegezésének törésére, repe- désére (Ezüst és Arany csomag választása esetén a 3. sz. mellékletben részletezett táblaméretig);
– a bútorok üvegezésének törésére, repedésére (Ezüst és Arany csomag választása esetén).
Jelen feltétel értelmében különleges üvegnek minő- sülnek az alábbiak:
– a választott biztosítási csomagban meghatározott méretet meghaladó táblaméretű és/vagy 10 mm vastagság feletti üvegek;
– épületszerkezeti üvegek, mint pl. üvegtetők, üveg- falak, tükörfalak, portálüvegezések, veranda- és korlátüvegezés;
– üveg építőelemek, mint pl. üvegtégla, üvegtetőcse- rép, kopolit üvegek;
– különleges kivitelezésű üvegek, mint pl. a tükör- és fényvisszaverő, a biztonsági, a fóliával borított, a plexi, az akril, a savval maratott, homokfúvott üve- gek, a díszített és díszüvegezések, tükörcsempék;
– növényházak, télikertek üvegezése;
– akváriumok, terráriumok üvegezése;
– üvegkerámia főzőlapok.
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegek- ben keletkezett törés- vagy repedéskár.
A Biztosító nem nyújt szolgáltatást, ha:
a) a kár az üveg felületén vagy díszítésében (ide értve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett;
b) a károsult üveg típusa eltér a jelen feltételek- ben részletezett üvegezésektől vagy tábla- méretektől,
c) a kár a biztosított üveg keretében (foglalatá- ban), vagy az üveg keretezésének (foglalatá- nak) javítása közben keletkezett;
d) a kár a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben ke- letkezett;
e) a kár a taposó üvegekben, üveg dísztárgyak- ban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett;
f) a kár az ón-, ólom- és rézfoglalatban lévő díszüvegezésekben, illetve üvegfestmények- ben keletkezett;
g) a kár az épület átépítése miatt vagy annak idején keletkezett, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletke- zett károkat is.
A Biztosító szolgáltatásának felső határa éven- ként és eseményenként legfeljebb az épületre megállapított biztosítási összeg 2%-a.
13.4.29. Csőtörés miatti veszteség térítése
A Biztosító megtéríti a csőtörés biztosítási esemény következtében elfolyt folyadék, gőz értékét. A bizto- sítási szolgáltatás felső határa évenként és ese- ményenként legfeljebb 50 000 Ft.
13.4.30. Zár megrongálódása, kulcs elvesztése
A Biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén levő épület, építmény bejárati ajtaja kulcsának elveszté- se vagy ellopása, illetve a zár megrongálódása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét szükséges- sé vált cseréjének költségét a szerződés hatálya alatt évente egy alkalommal, legfeljebb 10 000 forint összeghatárig. A biztonsági zár fogalma tekinteté- ben a 2. sz. melléklet Vagyonvédelmi fogalmak című részben foglaltak irányadóak.
A Biztosító kizárólag a Szerződő (Biztosított) nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számla alapján telje- síti a szolgáltatást.
13.4.31. Fagyasztott élelmiszerek megromlása
A Biztosító megtéríti a 13. fejezet 13.4.1–13.4.14. pontokban meghatározott biztosítási események következtében a kockázatviselés helyén lévő fa- gyasztószekrényben, hűtőládában tárolt élelmiszerek megromlásából eredő károkat.
A Biztosító kockázatviselése kiterjed továbbá a kocká- zatviselés helyén fagyasztószekrényben tárolt fagyasz- tott áru megromlásából eredő károkra, amennyiben a kárt tartós áramkimaradás, áramszünet vagy egyéb igazolt műszaki meghibásodás okozta.
A kártérítés felső határa a károsodott élelmiszer kiskereskedelmi beszerzési ára, de évenként és eseményenként legfeljebb 15 000 Ft.
Nem téríti meg a Biztosító a kárt, ha az a fa- gyasztókészülék vagy az ingatlan elektromos hálózatának hibájából ered.
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki to- vábbá a káresemény időpontjában már lejárt szavatosságú készletekre.
A Biztosító az áramkimaradásból eredő károk bekövetkezése esetén akkor nyújt szolgáltatást, ha az áramkimaradás tényét és időtartamát a kockázatviselés helye szerint illetékes áram- szolgáltató igazolja.
13.4.32. Állatorvosi költségek térítése
Jelen feltételek alapján a Biztosító megtéríti azokat az állatorvosi költségeket, amelyeket a Szerződőnek (Biz- tosítottnak) a szerződés hatálya alatt meg kellett fizet- nie, és amelyeket az alábbi bekezdésben részletezett állatok balesete vagy gyógykezelése tesz szükségessé:
– kutyák, macskák;
– hörcsögök, tengeri malacok, egérfélék, vadászgö- rények;
– papagájok és egyéb díszmadarak;
– teknősök, xxxxxxxxx xxxxx.
A Biztosító kockázatviselésének feltétele, hogy az állat(ok):
– a szerződés megkötésének időpontjában egészsé- ges(ek);
– a szerződés megkötésének időpontjában betöltöt- ték nyolchetes korukat;
– megfelelő gondozásban részesüljenek, különös te- kintettel a jogszabályban előírt időközönként szük- séges védőoltásokra.
A Biztosító szolgáltatásának felső határa évenként leg- feljebb 100 000 Ft.
A Biztosító kockázatviselése külön megállapodás hiá- nyában nem terjed ki az alábbi házi- és hobbiállatokra:
– ló, szarvasmarha, szamár, öszvér, bivaly;
– kígyófélék, krokodilok, aligátorok;
– mérges pókok, skorpiók;
– majmok és egyéb vadállatok.
Kizárások és mentesülések
Xxxxx feltételek alapján a Biztosító nem nyújt szolgáltatást a(z):
– olyan állatorvosi beavatkozások költségei- re, amelyekre egy állattartó általános eset- ben számíthat, ide értve, de nem kizárólag a kötelező alapoltások költségét (pl. veszett- ség elleni védőoltás, fertőző májgyulladás és szopornyica elleni védőoltás); a javallott, megelőző jelleggel alkalmazott védőoltások költségét (pl. Lyme-kór és tetanusz elleni vé- dőoltások); a bolhátlanítás, féregtelenítés, ivartalanítás, kasztrálás költségeit;
– kozmetikai beavatkozások (pl. körömvágás, fültisztítás, bűzmirigyürítés stb.) költségeire;
– szépészeti/plasztikai műtétek költségeire;
– a fogakkal és az ínnyel összefüggésben lévő bárminemű orvosi beavatkozás költségeire, kivéve az orvosilag indokolt, szájsebészeti beavatkozások költségeit;
– orvosságok költségeire, kivéve, amennyiben az a megtérítendő gyógykezelésre tekintettel szükséges;
– azon gyógykezelések költségeire, amelyeket az állat olyan betegsége vagy egészségi álla- pota tesz szükségessége, amely már a bizto- sítás megkötése előtt ismert volt;
– azon gyógykezelések költségeire, amelyek általános megelőző oltással elkerülhetőek lettek volna; ez alól kivételt képez az, ha a gyógykezelésre azért van szükség, mert az adott vakcina egyáltalán nem vagy nem meg- felelő mértékben fejtette ki hatását;
– azon állatorvosi költségekre, amelyek azért merültek fel, mert az állat bármiféle kereske- delmi vagy reklámtevékenység részese volt, őrző-védő feladatot látott el, vagy versenyen vett részt;
– azon gyógykezelések költségeire, amelyek bármilyen módon összefüggésben állnak az állat vemhességével vagy ellésével;
– az állatorvos házhoz hívásának vagy a rende- lési időn kívüli felkeresésének többletköltsé- geire, kivéve, ha az állatorvos igazolja, hogy a sürgősségi ellátás minden szempontból indo- kolt volt, mivel a késlekedés az állat állapotá- nak súlyos romlásához vezetett volna;
– azon gyógykezelések költségeire, amelyek a kockázatviselés kezdete után 15 napon belül bekövetkezett események miatt váltak szük- ségessé;
– azon költségekre, amelyek az állat elaltatásá- val (eutanázia), hamvasztásával vagy temeté- sével kapcsolatosak;
– továbbá azon orvosi költségekre, amelyeket a Biztosító szakértője nem tekint ésszerűnek vagy szükségesnek.
13.4.33. Telefondoktor
A Biztosító által nyújtott assistance szolgáltatás, amely- nek keretében az év minden napján, napi 24 órán ke- resztül fogadja az ügyfelek telefonhívását, és gyakorló orvosok közreműködésével professzionális segítséget nyújt az alábbi kérdésekben:
– tájékoztatás orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ügye- letekről;
– tájékoztatás ügyeletes gyógyszertárakról;
– életmóddal, egészségmegőrzéssel, orvosi doku- mentáció értelmezésével kapcsolatos kérdések;
– tájékoztatás gyógyszerek összetételét, alkalmazha- tóságát, mellékhatásait, helyettesíthetőségét, árát illetően;
– tájékoztatás egészségügyi intézmények elérhető- ségéről.
Ezermester kiegészítő biztosítás Különös Feltételek
A Biztosító az Ezermester kiegészítő biztosítás különös feltételeiben foglaltak alapján arra vállal kötelezettsé- get, hogy az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a Biztosított(ak) telefonhívásait, és az alábbiak- ban felsorolt szolgáltatásokat nyújtja. A szolgáltatást a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külső szolgál- tatóval együttműködve végzi.
BIZTOSÍTOTTAK
1.1. A jelen kiegészítő biztosítás biztosítottjai a Pillér otthonbiztosítás Különös Feltételeinek I. fejezetében meghatározott biztosítottak lehet- nek.
VÉSZELHÁRÍTÁS
2.1. A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint biztosítási eseménynek minősül minden olyan előre nem látható módon, hirtelen, váratlanul kialakuló helyzet, amely a Biztosított gépésze- ti, műszaki berendezéseinek meghibásodása, vagy egy váratlan külső mechanikai vagy vegyi hatás következtében alakul ki, és amely sür- gős beavatkozást igényel a további károk és balesetveszély megelőzése/elhárítása érdeké- ben.
Nem minősül biztosítási eseménynek, és a Biztosító nem nyújt szolgáltatást azok- nál az eseményeknél, amelyek nem há- ríthatóak el az alábbi pontban felsorolt tevékenységű szakemberek által.
2.2. A Biztosító az alábbi szakmákban vállal vészelhárítási szolgáltatást:
– víz-, gáz- és fűtésszerelő,
– zárjavító,
– duguláselhárító,
– villanyszerelő,
– tetőfedő,
– üveges.
A Biztosító megtéríti az általa küldött szakem- bernek a vészelhárítás érdekében felmerült alábbi költségeit az éves biztosítási díj erejéig:
– kiszállási díj,
– munkadíj,
– anyagköltség.
2.3. Vészelhárítás esetén, amennyiben a felme- rülő költségek meghaladják a kötvényben rögzített éves biztosítási díjat, mint limitet, a többletköltségek a Biztosítottat terhelik. Ha a vészelhárítás a biztosítási szerződés valamely kockázatával okozati összefüggésben vált szükségessé, úgy a Biztosító a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti a Biztosítottnak a felmerült többlet- költséget.
2.4. A vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása, ezért a vészelhárítás so- rán felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel azonos fajtájúak, minőségűek, ár- fekvésűek lehetnek. Amennyiben a rendsze- res karbantartás elmulasztása következtében
– vagy amiatt, hogy a szükséges javításokat a vészelhárítást végző szakember felhívása el- lenére sem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet előidéző hiba, úgy a Biztosító nem vállalja az ismételt vészelhárítás költségeit.
2.5. A Biztosító vészhelyzet esetén a lehető leg- rövidebb időn belül szakembert küld a hely- színre. Amennyiben a Szerződő (Biztosított) számára a Biztosító által megadottnál csak egy későbbi időpont megfelelő a szakember fogadására, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a vizet az épület- ben, de csak néhány nap múlva tudja a vízve- zeték-szerelőt fogadni), a Biztosító ezt az ese- tet is vészhelyzetként kezeli, és a költségeket átvállalja.
2.6. A szakember által végzett tevékenységért, annak minőségéért a Biztosító nem tartozik felelősséggel.
SZAKEMBER AJÁNLÁSA
3.1. A vészhelyzet elhárítását követően a Biztosító igény szerint a további szakipari munkák el- végzéséhez előre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgozó szakembereket ajánl a Szerződőnek (Biztosítottnak). A munka meg- rendelése esetén annak valamennyi költsége a Szerződőt (Biztosítottat) terheli.
Abban az esetben, ha a fentiekben meghatá- rozott módon igénybe vett szakipari munkák elvégzése során bebizonyosodik, hogy az a biztosítási szerződés feltételei szerinti biztosí- tási eseménnyel okozati összefüggésben vált szükségessé, ebben az esetben a Biztosító a kárrendezési eljárás során a biztosítási feltéte- lek szerint és utólag megtéríti a Biztosítottnak a szolgáltatás költségeit.
3.2. A Biztosító az alábbi szakterületeken ajánl szakembereket:
– víz-, gáz- és fűtésszerelés,
– zárjavítás,
– duguláselhárítás,
– villanyszerelés,
– tetőfedés,
– üvegezés,
– klímaszerelés,
– faburkolók fel-, illetve lerakása,
– szaniterek beszerelése,
– elektromos munkák kivitelezése,
– festés, tapétázás,
– teljes vagy részleges lakásfelújítás.
3.3. A szakember által végzett tevékenységért, annak minőségéért a Biztosító nem tartozik felelősséggel.
INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁS
4.1. A Biztosító telefonon keresztül az alábbi téma- körökben nyújt tájékoztatást:
Utazási információs csomag
Szállodák elérhetőségei (címek, telefonszámok, egyéb) Magyar külképviseletek címei, telefonszámai
Orvosi ügyeletek, kórházak elérhetőségei Információk megelőző- és védőoltásokról Beutazási információk
Hungary Direct számok Taxirendelés
Szabadidő információs csomag
Színház, mozi Múzeumok, kiállítások Koncertek
Jegyrendelési információk Bevásárlóközpontok, áruházak nyitva tartása Virágküldési lehetőségek belföldön és külföldön
Háztartási információs csomag
Hitelkártya-letiltási igény esetén információ Gyermekmegőrzés
Állatmegőrzés Költöztetés Biztonságtechnikai cégek
Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek) Rovar- és rágcsálóírtás
Kiegészítő felelősségbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx
BIZTOSÍTOTTAK
1.1. A jelen kiegészítő biztosítás biztosítottjai a Pillér otthonbiztosítás Különös Feltételeinek 1. feje- zetében meghatározott biztosítottak lehetnek.
BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
2.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosí- tott mint károkozó, vagy mint a károkozásért felelős személy a magyar jog szabályai szerint az alábbi 2.3 pont a)-j) pontjaiban meghatá- rozott minőségében a harmadik személynek okozott személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárért kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2.2. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási ese- ménynek minősül (sorozatkár).
2.3. A biztosítási fedezet a Biztosított által az aláb- bi minőségében okozott károkra terjed ki:
a) a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdono- sa, bérlője, haszonbérlője, használója;
b) korlátozott belátási képességű személyek gondozója;
c) elektroakusztikai vagy elektromos háztar- tási berendezések üzemben tartója;
d) kerékpár, illetve járműnek nem minősülő közlekedési és szállítási eszköz használója;
e) nem hivatásszerű sporttevékenység folyta- tója (kivéve a vadászatot);
f) engedélyezett önvédelmi eszköz, lőfegyver használója;
g) nem motoros vízi járművek üzemben tartó- ja;
h) közúti balesetet előidéző gyalogos;
i) fűtőolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója (kivéve a talaj vagy vizek szeny- nyeződéséből eredő károkat);
j) kistestű háziállat vagy hobbiállat tartója.
2.4. Jelen biztosítási szerződés feltételei szerint kizárólag a következők tekintendők kistes- tű háziállatnak vagy hobbiállatnak: baromfik, macskák, kutyák (kivéve a pitbull terrier fajtájú kutyákat vagy azok keverékeit, illetve a vonat- kozó jogszabály által veszélyesnek minősített ebeket), hörcsögök, tengeri malacok, papa- gájok és egyéb díszmadarak, illetve akváriumi halak.
Külön megállapodás hiányában nem vonatkozik a biztosítási fedezet az alábbi házi- és hobbiál- latokra:
– ló, szarvasmarha, szamár, öszvér, bivaly;
– kígyófélék, krokodilok, aligátorok;
– mérges pókok, skorpiók;
– majmok és egyéb vadállatok.
2.5. A biztosítási fedezet kiterjed az idegen sze- mélyek nem jövedelemszerzési céllal való befogadása esetén az ingatlanba befogadott vendégek által behozott vagyontárgyak meg- semmisüléséből származó felelősségére.
KIZÁRÁSOK
3.1. Nem terjed ki a biztosítási fedezet:
a) azokra a felelősségi károkra, amelye- kért a Biztosított nem a jelen feltételek
2. fejezet 2.3 pontjában meghatározott magánemberi minőségében felel;
b) azokra a felelősségi károkra, amelyek gépjármű-felelősségbiztosítás, mun- káltatói felelősségbiztosítás, szolgál- tatói vagy termék-felelősségbiztosítás alapján megtérülnek;
c) a jogszabályban meghatározott fele- lősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,
d) a Biztosított által bérelt vagy bérbe adott járművek és egyéb, motorral ellátott szárazföldi szállítóeszközök, légi- és vízi eszközök használata so- rán felmerülő felelősségi károkra;
e) arra a kárra, amelyet a Biztosított maga szenved el, illetőleg a Ptk. 685. § b.) pontjában felsorolt hozzátartozónak okozott;
f) olyan peres eljárásokra, amelyeket egy családtag, illetve lakótárs család- tagja indít a Biztosított ellen;
g) fertőző betegségeknek a Biztosított által történő átadásából eredő fele- lősség, szexuális zaklatásból, fizikai erőszak vagy pszichikai kényszer al- kalmazásából származó felelősségre;
h) az olyan károk miatti kártérítési köte- lezettségekre, amelyek:
– a Biztosított vagy annak megbízá- sából eljáró személyek által köl- csönzött, bérelt, haszonbérbe vett vagy megőrzésre átvett vagyontár- gyakban következtek be, még akkor sem, ha ez mellékkötelezettségként megőrzés során történt;
– ingó dolgokban azok szállítása, fel- dolgozása vagy azokon végzett vál- lalkozói tevékenység következtében álltak elő;
– nem ingó dolgok olyan részeiben következnek be, amelyek közvetle- nül megmunkálás vagy egyéb tevé- kenység tárgyát képezik;
i) kötbér, bírság, egyéb büntetés jellegű költség megfizetésére;
j) fertőzött állat okozta károkra;
k) a közlekedési károkra;
l) állat igénybevételével folytatott ke- resőtevékenység vagy versenyszerű sport végzése közben, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkra.
A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI ÉS IDŐBENI HATÁLYA
4.1. A felelősségbiztosítás területi hatálya Európa egész területe.
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és az elévülési időn belül bejelentett károkra terjed ki.
Azokra a biztosítási eseményekre, amelyek a biztosí- tási szerződés hatályba lépése után következtek be, de a károkozó tényező már a szerződés hatályba lépé-
se előtt fennállt, csak akkor terjed ki a jelen biztosítási szerződés hatálya, ha a Szerződőnek (Biztosítottnak) nem volt bizonyíthatóan tudomása a biztosítási szer- ződés hatályba lépése előtt a károkozó tényező fenn- állásáról.
KÁRTÉRÍTÉS
5.1. A Biztosító megtéríti azokat a költsége- ket – a felelősségbiztosítási szolgáltatá- si limit mértékéig–, amelyek a károsul- tat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek.
5.2. A kármegelőzés és kárenyhítés körében felmerült költségeket a Biztosító – a fele- lősségbiztosítási limit mértékéig – akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek ered- ményre.
5.3. A kártérítési összeg felső határa szerző- désenként, biztosítási eseményenként és évenként: 20 000 000 Ft, azaz húsz- millió forint.
5.4. Amennyiben a kárért a magánszemély háziállat- vagy hobbiállat-tartói minősé- gében felelős, a kártérítés felső határa valamennyi biztosítási csomag vonatko- zásában biztosítási eseményenként és évenként 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint.
5.5. A Biztosító kártérítést kizárólag belföldi fizető- eszközben teljesít.
5.6. A Biztosító a kártérítési összeget a károsult- nak fizeti ki, a károsult azonban igényét köz- vetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A Biztosított csak akkor követelheti, hogy a Biztosító az ő részére teljesítsen, ha a károsult követelését igazoltan ő egyenlítette ki.
5.7. A Biztosított és a károsult egyezsége a Bizto- sítóval szemben csak akkor kötelező érvényű, ha a Biztosító azt tudomásul vette, a Biztosí- tott bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről le- mondott. A Biztosító jogosult ellátni a Biztosí- tott perbeli képviseletét; a képviselettel felme- rülő költségek is a Biztosítót terhelik.
5.8. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a Biztosító, mind a károsult kezde- ményezheti a járadék egyösszegű meg- váltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és össze- gét a Biztosító és a károsult is elfogadja.
A Biztosító az egyösszegű megváltás összegét a 2002. évi halandósági tábla alapján 0%-os tech- nikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.
A SZOLGÁLTATÁS KORLÁTOZÁSÁNAK ESETEI
6.1. Ha az általános felelősségbiztosításra vonatkozó, éves kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg alacsonyabb, mint az okozott kár, akkor a Biztosító helytállási kötelezettsége ezen alacso- nyabb összeg erejéig áll fenn.
6.2. Ha több károsult együttes kára megha- ladja a kártérítési limitösszeget, akkor a Biztosító az okozott kár arányában téríti meg az okozott kárt a károsultaknak, a rendelkezésre álló limitösszeg erejéig.
6.3. A Biztosító kockázatviselésének felső határát meghaladó kárért a Biztosított köteles helytállni.
6.4. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, akkor a Biz- tosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.
A BIZTOSÍTÓ VISSZAKÖVETELÉSI IGÉNYE
7.1. A Biztosító visszakövetelheti a Biztosí- tottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a Biztosított a kárt:
– szándékosan, vagy
– súlyosan gondatlan magatartásával okozta.
7.2. Súlyos gondatlanságnak minősül, ha:
a) a Biztosított a kárt súlyosan ittas (2,51 ezreléket elérő vagy meghaladó al- koholszint) vagy bódult állapotában, és ezen állapotával összefüggésben okozta;
b) a Biztosított hatósági engedélyhez kö- tött tevékenységet ilyen engedély nél- kül folytatott, és ezzel okozati össze- függésben kárt okozott;
c) a Biztosított azonos károkozási körül- ményekkel visszatérően okozott kárt, és a károkozás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethető lett volna;
d) a Biztosított a fegyverhasználat ható- sági előírásait megszegi;
e) a Biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehe- tőségére figyelmeztette, és a kárese- mény ezután a szükséges intézkedés elmaradása miatt következett be;
f) a kár az állattartásra vonatkozó (egészségügyi, egészségvédelmi, az elzárást, elkerítést szabályozó) előírá- sok súlyos megsértésével okozati ösz- szefüggésben keletkezett;
g) a kár az állat veszélyességére utaló tá- jékoztatás (figyelmeztető tábla, felirat) elmaradásával okozati összefüggés- ben keletkezett.
7.3. A többletkár megtérítését követelheti a Biztosító a Biztosítottól abban az eset- ben, ha a Biztosított a kárenyhítési köte- lezettségét bizonyíthatóan megszegte.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
8.1. A Biztosító kockázatviselése jelen felelősség- biztosítás alapján legfeljebb öt kutyára vonat- kozik, és csak a kockázatviselés helyén tartott kutyákra terjed ki.
8.2. Nem terjed ki a biztosítási fedezet az ebtenyészetre, állatpanzióra.
Kiegészítő balesetbiztosítás Különös Feltételek
BIZTOSÍTOTTAK, KEDVEZMÉNYEZETT
1.1. A jelen feltételek alapján Biztosított lehet az a természetes személy, aki/akinek:
– állandó lakcíme a kockázatviselés helyén van, és életvitelszerűen ott is lakik, és
– nem rokkant vagy rokkantnyugdíjas, és
– a biztosítási szerződés megkötésének idő- pontjáig munkaképesség-csökkenés megál- lapítására irányuló kérelmet nem nyújtott be a társadalombiztosítás valamely szervéhez.
A biztosítási szerződésben a Szerződő ked- vezményezettet jelölhet. Kedvezményezett az a személy, aki a Biztosító szolgáltatására jo- gosult.
1.2. Jelen kiegészítő biztosítási szerződés meg- kötéséhez és módosításához a Biztosított(ak) írásbeli hozzájárulása szükséges. A Biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerző- désnek a kedvezményezett kijelölését tartal- mazó része semmis; ilyen esetben kedvezmé- nyezettnek a Biztosítottat, illetőleg örökösét kell tekinteni.
A Biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavon- hatja. A visszavonás következtében a szerző- dés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a Biztosított a Szerződő írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe belép.
1.3. A Biztosító valamennyi nyilatkozatát a Szer- ződőhöz intézi, amelyek tartalmáról és a szerződést érintő valamennyi változásról, il- letve változtatási szándékról a Szerződő kö- teles a Biztosítottat tájékoztatni. A Biztosítót nem terheli felelősség, ha a Szerződő az őt a Biztosított(ak)kal szemben terhelő tájékoztatá- si kötelezettségének nem tesz eleget.
1.4. A jelen feltételek alapján a Biztosított életé- ben járó valamennyi biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje – kedvezményezettjelölés hiányában – a Biztosított. A balesetbiztosítá- si szolgáltatásokra a Biztosított halála esetén kedvezményezettjelölés hiányában az örökö- se jogosult.
BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
2.1. Balesetnek minősül az az emberi szerveze- tet ért, a Biztosított akaratától függetlenül, egyszeri és hirtelen bekövetkező külső be- hatás (mechanikai, elektromos vagy vegyi), amely sérülést, mérgezést vagy más testi károsodást eredményez, amelynek hatására a szervezet azonnali klinikai, anatómiai vagy funkcionális károsodás jeleit mutatja, valamint akut szakorvosi ellátást tesz szükségessé, és amely egy éven belül halálhoz vagy két éven belül megállapított maradandó egészségká- rosodáshoz vezet.
2.2. Biztosítási eseménynek minősül a Biztosított balesetből eredő halála, baleseti eredetű ma- radandó egészségkárosodása, csonttörése, repedése, illetve a baleset miatt szükségessé váló kórházi ápolása.
A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
Biztosítási esemény | Biztosítási szolgáltatási összeg |
Baleseti halál | 300 000 Ft |
Baleseti eredetű, maradandó egész- ségkárosodás | legfeljebb 600 000 Ft |
Csonttörés, csontrepedés | 5 000 Ft |
Baleset miatt szükséges kórházi napi térítés | 2 000 Ft/nap |
3.1. A Biztosító szolgáltatásának összege a Biztosított(ak) életkorától függ. Ha a Biz- tosított a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában
– még nincs 65 éves, akkor a Biztosító a fenti szolgáltatási táblázatban szerep- lő biztosítási összeg 100%-át fizeti ki;
– 65 és 70 év közötti, akkor a Biztosító a fenti szolgáltatási táblázatban szerep- lő biztosítási összeg 60%-át fizeti ki;
– 70 és 85 év közötti, akkor a Biztosító a fenti szolgáltatási táblázatban szerep- lő biztosítási összeg 40%-át fizeti ki;
– 85 életévét már betöltötte, akkor a Biz- tosító a fenti szolgáltatási táblázatban szereplő biztosítási összeg 20%-át fi- zeti ki.
3.2. A Biztosító úgy állapítja meg a Biztosított élet- | Egy kar könyökízület alattig való teljes | |
korát, hogy a káresemény bekövetkezésének | elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 60% |
évszámából kivonja a Biztosított születési év- | Egyik kéz teljes elvesztése | 55% |
számát. | Hüvelykujj elvesztése | 20% |
Mutatóujjak elvesztése | 10% | |
BALESETI HALÁL | Többi ujj elvesztése, egyenként | 5% |
Egy láb combközép fölöttig való teljes | ||
4.1. Biztosítási esemény, ha a Biztosított – a jelen | elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 70% |
kiegészítő biztosítás időbeli hatálya alatt bal- | Egy láb combközépig való teljes elvesztése | |
esetet szenved, és a biztosítás időbeli hatályá- | vagy teljes működésképtelensége | 60% |
tól függetlenül – a balesetből eredően, a bal- | Egyik láb térdig elvesztése | 50% |
eset bekövetkezésétől számított 1 éven belül | Egyik lábszár térd alattig történő elvesztése | 45% |
elhalálozik. | Lábfej elvesztése | 40% |
Nagyujj elvesztése | 5% | |
4.2. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a | Másik lábujj elvesztése | 2% |
Biztosító a szolgáltatási táblázatban megjelölt |
biztosítási összeget fizeti ki az ott meghatáro- zott szabályok szerint kedvezményezettjelölés hiányában a Biztosított örököse részére.
BALESETI EREDETŰ, MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS
5.1. Biztosítási esemény, ha a Biztosított – a jelen kiegészítő biztosítás időbeli hatálya alatt bal- esetet szenved, és a biztosítás időbeli hatályá- tól függetlenül– a balesetből eredően, a bal- eset bekövetkezésétől számított 2 éven belül maradandó egészségkárosodást szenved.
5.2. Baleseti eredetű maradandó egészségkáro- sodás (rokkantság) a Biztosított közvetlenül baleseti eredetű anatómiai elváltozással járó funkciókárosodása, végleges egészségkáro- sodása.
5.3. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító a jelen biztosítási eseményre ér- vényes biztosítási összegnek a megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát téríti a Biztosítottnak.
5.4. A bekövetkezett egészségkárosodás, illetve rokkantság százalékos mértékének megálla- pítása a felsorolt testrészek és érzékszervek elvesztése vagy funkcióképtelensége esetén, az összes körülményt figyelembe vevő orvosi vizsgálat során, az alábbi táblázat iránymutató értékei alapján történik:
Mindkét szem látóképességének
teljes elvesztése 100%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% Szaglóérzék teljes elvesztése 10%
Ízlelőképesség teljes elvesztése 5%
Egy kar vállízülettől való teljes elvesztése
vagy teljes működésképtelensége 70%
Egy kar könyökízület fölöttig való teljes
elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65%
5.5. Testrészek vagy érzékszervek részleges el- vesztése vagy funkciócsökkenése esetén a Biztosító a táblázat arányosan csökkentett értékeit veszi figyelembe. A táblázatban nem szereplő esetekben – a jelen biztosítás vonat- kozásában – a Biztosító orvosa állapítja meg, hogy a Biztosított káreseményt megelőző testi vagy szellemi teljesítőképessége milyen mértékben károsodott. A Biztosító orvosának megállapítása független minden más orvosi vagy társadalombiztosítási szerv vagy testü- let, valamint más orvos szakértők megállapí- tásától.
Ha a biztosítás tartamán belül több biz- tosítási esemény következett be, vagy ugyanazon baleset több, különböző funkciócsökkenést eredményezett, a megállapított egészségkárosodások (rokkantságok) százalékos mértékei ösz- szeadódnak, de a Biztosító szolgáltatása
– a jelen kiegészítő biztosítás teljes tar- tama alatt – nem haladhatja meg a 100%- os egészségkárosodási mértéknek meg- felelő biztosítási összeget. Amennyibena baleset során olyan funkciók, testrészek károsodnak, amelyek működőképessé- ge már a baleset előtt csökkent volt, ak- kor a szolgáltatás meghatározásánál a korábban meglévő rokkantság mértéke levonásra kerül.
CSONTTÖRÉS, CSONTREPEDÉS
6.1. Biztosítási esemény, ha a Biztosított a jelen kiegészítő biztosítás tartama alatt baleset- ből eredően csonttörést vagy csontrepedést szenved el.
6.2. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító a biztosítási eseményre érvényes biz- tosítási összeget fizeti ki a Biztosított részére.
6.3. A fogtörés nem minősül biztosítási ese- ménynek.
BALESET MIATT SZÜKSÉGESSÉ VÁLÓ KÓRHÁZI NAPI TÉRÍTÉS
7.1. Biztosítási esemény, ha a Biztosítottnak a je- len kiegészítő biztosítás tartama alatt bekö- vetkezett baleseti eredetű sérülése miatt kór- házi kezelés válik szükségessé.
7.2. A Biztosító minden – ugyanazon baleseti sérü- lés kezelése céljából szükségessé váló – kór- házban eltöltött napra a szerződésben megje- lölt napi térítési összeget fizeti, feltéve, hogy a kórházi ápolás meghaladja a 3 napot.
A kórházi tartózkodás első 3 napja eléréses (in- tegrált) önrésznek minősül. Amennyiben a kórházi ápolás ezt az időtartamot meghaladja, a Biztosítottat az első naptól kezdve megilleti a napi térítés. A felvétel és az elbocsátás napja egész napnak számít.
7.3. Ugyanazon balesetből eredően – akár folya- matos kórházi tartózkodásról, akár több, egy- mást követő időszak alapján összeadott idő- tartamról van szó –, a Biztosító legfeljebb 180 napon át vállal szolgáltatási kötelezettséget, a baleset időpontjától számított 2 éven belül.
7.4. Xxxxx feltétel alkalmazásában kórháznak mi- nősül az a magyar szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányí- tás, felügyelet alatt áll.
7.5. Nem minősül kórháznak a szanatórium, a rehabilitációs intézet, a gyógyfürdő, a gyógy- üdülő, az elmebetegek gyógy- és gondozóin- tézetei, a geriátriai intézet, a szociális otthon.
KIZÁRÁSOK, MENTESÜLÉSEK
8.1. A Biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a Biztosított a ked- vezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét; a bizto- sítási összeg ebben az esetben az örö- kösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.
8.1.1. A Biztosított alkoholos befolyásoltsága (0,08%, vagy ezt meghaladó véralkohol- szint), illetve tudatmódosító vagy bódító szer hatása alatt elszenvedett balesete miatt a Biztosító mentesül a szolgáltatá- si kötelezettség teljesítése alól.
8.2. Nem minősül balesetnek a rándulás, megemelés, habituális ficam, patológiás törés, nem balesettel összefüggő fer- tőzés, rovarcsípés, fagyás, napszúrás, nap általi égés, hőguta, madárinfluen- za, porckorongsérülés, sérv, agyvérzés, foglalkozási ártalommal összefüggő bal- esetek, fertőző betegségek, gyermek- bénulás, kullancscsípés következtében kialakuló agyburok és agyvelőgyulladás, veszettség, tetanuszfertőzés.
1. sz. melléklet – Záradékok
A Biztosító a Szerződő kérelmére vagy a kockázat- elbírálás eredményeként a biztosítási szerződést zára- dékkal láthatja el. A biztosítási szerződésre az a zára- dék vonatkozik, amelynek kódja a biztosítási kötvényen feltüntetésre került.
Z-01: ÁTLAGOS ÉPÜLETBIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
1.1. A Biztosító az épületek/építmények vagyon- csoportra a kárrendezési eljárás során nem alkalmazza az alulbiztosítás következményeit, amennyiben a Szerződő (Biztosított) a szer- ződés megkötésekor a Biztosító által meg- határozott átlagos épületbiztosítási összegre, vagy annál magasabb összegre köti meg a biztosítást, továbbá amennyiben a Szerződő (Biztosított) az értékkövetést minden biztosí- tási évforduló alkalmával elfogadja. Az átlagos épületbiztosítási összeget a Biztosító a bizto- sítási ajánlaton feltünteti.
Z-02: Átlagos ingóságbiztosítási összeg
2.1. A Biztosító a háztartási ingóság vagyoncso- portra a kárrendezési eljárás során nem al- kalmazza az alulbiztosítás következményeit, amennyiben a Szerződő (Biztosított) a szer- ződés megkötésekor a Biztosító által megha- tározott átlagos ingóságbiztosítási összegre, vagy annál magasabb összegre köti meg a biztosítást, továbbá amennyiben a Szerződő (Biztosított) az értékkövetést minden biztosí- tási évforduló alkalmával elfogadja. Az átlagos ingóságbiztosítási összeget a Biztosító a biz- tosítási ajánlaton feltünteti.
Z-03: BÉRLEMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA
3.1. A Biztosító kockázatviselése a bérbeadó tu- lajdonát képező alábbi épületrészekre és épü- lettartozékokra terjed ki:
a) Ha a Szerződő a bérlő:
– ajtó és ablak szerkezete, továbbá a spa- letta, zsalugáter, reluxa, redőny, vászon- roló, sötétítő függöny és a hozzájuk tar- tozó szerelvények;
– csengő, kaputelefon, riasztó és tűzjelző berendezés;
– beépített térelválasztó elemek;
– beépített főző-, fűtő, vízellátó, egészség- ügyi, szellőztető berendezések és szerel- vények;
– elektromos hálózat és szerelvényei, a la- kás fogyasztásmérőjétől (kapcsolószek- rény) kezdődően;
– a lakás belső válaszfalai, azok burkolata, vakolata, festése-mázolása, tapétája;
– padlóburkolat (parketta, padlózat, pad- lószőnyeg stb.)
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki:
– az épület határoló falaira, tetőszerkeze- tére, közös helyiségeire;
– bérelt mellék- és gazdasági épületekre;
– a jelen záradék a) pontjában fel nem so- rolt vagyontárgyakra.
b) Ha a Szerződő a tulajdonos, a Biztosító kockázatviselése az épület határoló falai- nak, tetőszerkezetének, teherhordó falai- nak, illetve a jelen záradék a) pontjában fel nem sorolt alkotórészeinek biztosítására is kiterjed.
Z-04: ÜVEGTÖRÉS KIZÁRÁSA
4.1. A jelen záradék alapján a biztosítási szerződés hatálya nem terjed ki a kötvényen megjelölt biztosított veszélynemek közül az üvegtörés kockázatokra.
Z-05: KOCKÁZATVISELÉS HELYÉN KÍVÜL LÉVŐ GARÁZSOK BIZTOSÍTÁSA
5.1. A jelen záradék alapján a biztosítási szerződés hatálya kizárólag a biztosítási szerződésben foglalt, a biztosított épülettel nem egy telken lévő, kizárólag a Biztosított(ak) által használt garázsokra terjed ki. A Biztosító kockázatvise- lése az otthonbiztosítási szerződés feltételei- nek 3. sz. mellékletében szereplő kockázatok- ra terjed ki, a választott biztosítási csomagtól függően.
A Biztosító kockázatviselése az ingóságok biztosítása körében kizárólag a háztartási ingóságokra vonatkozik. Az ingóságbizto- sítási fedezet az ügyfél által választott cso- mag kockázataira terjed ki. A Biztosító be- töréses lopás és rablás esetére vonatkozó kockázatvállásának feltétele a minimális me- chanikai védelmi kritériumok megléte.
Z-06: ÉPÍTÉS ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA
6.1. Jelen záradék keretében a Felek megálla- podnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak vál- tozatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő a megállapított lakatlansági pótdíjat megfizette, a biztosítási szerződés hatálya kiterjed az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületekre és épületrészekre, bele- értve az összes szükséges szerkezeti elemet, építőanyagokat, valamint az épületgépészeti- és villamos berendezéseket.
Építés alatt álló, használatbavételi engedéllyel nem rendelkező ingatlanokra a Biztosító kizá- rólag a Bronz csomagba tartozó kockázato- kat vállalja.
Építés alatt álló épületek esetén a biztosítási összeg az épület várható újraépítési értéke. A kárt részkárok esetén a keletkezett kár mérté- kéig, totálkár esetén legfeljebb az épület kár- időponti készültségi szintjéig terjedő biztosítá- si összeg erejéig téríti a biztosító.
A kockázatviselésből kizárt események:
a) hibás tervezés miatti veszteségek és károk;
b) amelyek azért következtek be, mert az építtető vagy építő magatartása műszaki irányelveket, szabályo- zást vagy a szakmára érvényes törvényes vagy ha- tósági előírásokkal kapcsolatos szabályokat sért meg;
c) melyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alapanyagok használatából származnak, amelye- ket nem vizsgáltak meg az érvényben lévő ható- sági előírásoknak megfelelően, vagy amelyeket az előírás szerinti vizsgálat során az illetékes hatóság kifogásolt, vagy amelyeket forgalomba hozatali en- gedély nélkül árusítanak;
d) a Bronz fedezettípusba tartozó veszélyeken kívüli időjárási hatások miatt bekövetkező károk (pl. fagy);
e) használaton kívül helyezés miatt bekövetkező el- használódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés;
f) az épület lezáratlanságából eredő veszteségek és károk.
Z-07: VÁLYOGÉPÜLETEK BIZTOSÍTÁSA
7.1. Jelen záradék alapján a Biztosító kockázat- viselése a részben vagy egészben vályogból készült épületre is kiterjed, abban az esetben, ha a Szerződő (Biztosított) nyilatkozik arról, hogy a biztosított épület legalább 80 centi- méter mély beton sávalapra épült, és az in- gatlan élővizektől való távolsága meghaladja a 200 métert, továbbá nem nyílt ártéren vagy hullámtérben helyezkedik el. Amennyiben az épület nem felel meg a jelen záradékban fel- sorolt feltételeknek, a Biztosító mentesül szol- gáltatási kötelezettsége alól.
Z-08: ÉRTÉKTÁROLÓ ALKALMAZÁSA
8.1. Jelen záradék alapján a Biztosító kockázatvi- selése kiterjed az ékszerek, drágakövek, va- lamint a készpénz, értékpapírok vagyoncso- portra, abban az esetben, amennyiben azokat a MABISZ által minősített vagy a Biztosító által ajánlott értéktárolóban elzárva tartják, feltéve, hogy
– az értéktároló a minősítési tanúsítványnak vagy a gyártó telepítési előírásainak meg- felelő módon falba vagy padozatba épített, vagy
– a 300 kg-nál kisebb tömegű lemezszek- rényt, bútorszéfet 3.000 N, az 1.000 kg- nál kisebb tömegű páncélszekrényt pedig
10.000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon az értéktárolón belül épületszerkezeti tartó- elemhez rögzítették.
Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a záradékban meghatározott követelmények egyál- talán nem, vagy csak részlegesen teljesülnek.
2. sz. melléklet
Védelmi szintek, és a hozzájuk tartozó térítési értékhatárok
Az egyes védelmi szinteket a Biztosító az alábbi táblázatban részletezett feltételek megléte esetén tekinti meg- valósultnak.
I. Védelem | II. Védelem | III. Védelem | IV. Védelem | ||
Főfal | Épület habarcskötéses főfalazatának legkisebb vastagsága | 24 cm | 24 cm | 12 cm | 12 cm |
Épület rönkfa főfalazatának legkisebb vastagsága | 12 cm | 12 cm | 12 cm | 10 cm | |
Épület vályog vagy döngölt főfalazatának legkisebb vastagsága | 50 cm | 60 cm | 50 cm | 50 cm | |
Épület szendvics szerkezetű főfalazatának legkisebb vastagsága | 20 cm | 20 cm | 15 cm | 15 cm | |
Födém | Tetőszerkezet alatti födém minimális kialakítása | fagerenda | vasbeton | vasbeton | vasbeton |
Nyílászárók általános kivitele | Bejárati ajtók | nincs előírás | min. 25 mm vastag tömörfa | min. 30 mm vastag tömörfa | acélkeretes min. 5 mm kétoldali faborítás |
Teraszajtók járdaszinten | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó) pánt | fakeretes 2 dió(forgó) pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Erkélyajtók 2,5 m feletti önálló erkélyen | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó) pánt | fakeretes 2 dió(forgó) pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Ablakok 2,5 m alatti párkányszinttel | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó) pánt | fakeretes 2 dió(forgó) pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Ablakok 2,5 m feletti párkányszinttel | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó) pánt | fakeretes 2 dió(forgó) pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Tolózárak reteszhúzás elleni védelme többszárnyú ajtókon | nem szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | |
Kiemelés, feszítés elleni védelem | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | |
Zárak | Bejárati ajtók | 1 biztonsági | 2 biztonsági min. 300 mm-re eltolva | 1 biztonsági, fúrás- és leemelésvédelem | 2 biztonsági, fúrásvédelem, min. 8 ponton záró |
Teraszajtók járdaszinten | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Erkélyajtók 2,5 m feletti önálló erkélyen | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m alatti párkányszinttel | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m feletti párkányszinttel | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Ajtó és tok közötti legnagyobb záráspontatlanság | 5 mm | 3 mm | 2 mm | 2 mm | |
Zárnyelv minimális mélysége | 20 mm | 20 mm | 20 mm | 30 mm | |
Nyílászárók üvegfelü- letei | Bejárati ajtók | max. 0,6 m2/4 mm | max. 0,6 m2/4 mm + min. rács | max. 0,6 m2/4 mm + min. rács | max. 0,6 m2/4 mm + min. rács |
Teraszajtók járdaszinten | min. 4 mm szimpla | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt.fólia vagy rács | |
Erkélyajtók 2,5 m feletti önálló erkélyen | min. 4 mm szimpla | min. 3 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt.fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m alatti párkányszinttel | min. 4 mm szimpla | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt.fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m feletti párkányszinttel | min. 4 mm szimpla | min. 3 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt.fólia vagy rács | |
I. Védelem | II. Védelem | III. Védelem | IV. Védelem | ||
Szellőző, egyéb falhiány | 20x20 cm-nél nagyobb keresztmetszet | minősített rács | minősített rács | minősített rács | minősített rács |
Behatolásjelző berendezés | Riasztóberendezés, mely a környezetnek jelzi a behatolást, + SMS | nem feltétel | min. KOH1 | min. KOH2 | nem feltétel |
A távfelügyeletet ellátó szervezetnek jelzi a behatolást, + SMS | nem feltétel | nem feltétel | nem feltétel | min. KOH3 | |
Az egyes védelmi szintekhez tartozó térítési értékhatárokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Védettségi szinthez tartozó kártérítési értékhatárok (e.Ft)* | |||
Védelmi szint | Vagyoncsoport | Értéktároló nélkül | Óra/ékszer/készpénz értéktárolóban |
I. védelem | Háztartási ingóságok | 5 000 | – |
Kiemelt értékű ingóságok | 500 | – | |
II. védelem | Háztartási ingóságok | 10 000 | – |
Kiemelt értékű ingóságok | 1 000 | – | |
III. védelem | Háztartási ingóságok | 30 000 | – |
Kiemelt értékű ingóságok | 4 000 | 500 | |
IV. védelem | Háztartási ingóságok | 50 000 | – |
Kiemelt értékű ingóságok | 8 000 | 500 | |
I. fejezet
Fogalommagyarázatok
1.1. Záráspontatlanság: az ajtólap és az ajtótok közötti hézag. Az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotban, a támadási oldalon mérendő.
1.2. Kiemelés elleni védelem: az ajtó bezárt ál- lapotában az ajtólap az ajtótoktól – a diópán- tokról való – leemeléssel elválaszthatatlan.
Megfelelő védelem a kiemelés elleni tüskék alkalmazása vagy a közbenső diópánt szem- befordítása.
1.3. Reteszhúzás elleni védelem: a kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevésőgyűszűs tolózárral van rögzítve
– szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral való rögzítésével.
1.4. Biztonsági zárnak minősülnek az alábbiak: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum
6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ameny- nyiben a variációs lehetőségek száma meg- haladja a 10 000-et, az egyedi minősített lamellás zár, a MABISZ által a teljes körű me- chanikai védelem elemeként minősített biz- tonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt).
1.5. Minősített rács: legfeljebb 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérőjű köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú, kívülről nem szerelhe- tő rácsozat. A rácsot a falazathoz 30 centimé- terenként, de legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erősíteni.
1.6. Távfelügyeleti rendszer jellemzői: (1) megva- lósul a védett objektumokban lévő elektronikai jelzőrendszerek által kiadott riasztásjelzések centralizált gyűjtése és feldolgozása; (2) az elektronikai jelzőrendszert, az átviteli rendszert, valamint a rendszerközpontot szervezetten és rendszeresen karbantartják.
3. sz. melléklet
A biztosítási csomagok fedezetei
A Szerződő jelen biztosítási szerződés keretein belül három biztosítási csomag közül jogosult választani. Az egyes biztosítási csomagok az alábbiak szerint tartalmazzák a kockázatokat:
Jelmagyarázat: 🗸 a kockázatot az adott csomag tartalmazza
Alapbiztosítás | Bronz | Ezüst | Arany |
Tűz | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Villámcsapás | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Robbanás, összeroppanás | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Jégeső | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Hónyomás | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Felhőszakadás | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina) | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Ismeretlen építmény/üreg beomlása | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Idegen jármű ütközése | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Légi jármű és rakományainak ütközése | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Idegen tárgy rádőlése | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Földrengés | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Árvíz | 🗸 | 🗸 | 🗸 |
Üvegtörés | 🗸 a biztosítási összeg 2%- áig 3 m2 táblaméretig | 🗸 a biztosítási összeg 2%- áig 6 m2 táblaméretig | |
Akvárium törése | 🗸 | 🗸 | |
Vezetékes vízkár | 🗸 | 🗸 | |
Betöréses lopás | 🗸 | 🗸 | |
Betöréses rablás, rablás és kifosztás | 🗸 | 🗸 | |
Betöréses lopás vagy kísérlete közben okozott rongálási károk | 🗸 | 🗸 | |
Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása | 🗸 | 🗸 | |
Vagyonvédelmi eszközök lopás és rongálás elleni biztosítása | 🗸 | 🗸 |
Alapbiztosítás | Bronz | Ezüst | Arany |
Járulékos költségek térítése | 🗸 a biztosítási összeg 2%-áig | 🗸 a biztosítási összeg 4%-áig | |
Bankkártya elvesztése, megrongálódása | 🗸 | 🗸 | |
Füst- és koromszennyezés | 🗸 | ||
Kerti veszélytelenítés vihar, jégeső után | 🗸 | ||
Különleges üveg | 🗸 | ||
Csőtörés miatti vízveszteség térítése | 🗸 | ||
Graffiti | 🗸 | ||
Zár megrongálódása, kulcs elvesztése | 🗸 | ||
Fagyasztott élelmiszerek megromlása | 🗸 | ||
Állatorvosi költségek térítése | 🗸 | ||
Telefondoktor | 🗸 |
Kiegészítő biztosítások | Bronz | Ezüst | Arany |
Ezermester | választható | választható | választható |
Felelősségbiztosítás | választható | választható | választható |
Balesetbiztosítás | választható | választható | választható |
4. sz. melléklet
A biztosítási díj megállapításának feltételei és módja
A biztosítási díj megállapításának feltételei és módja
A Biztosító a biztosítási díjat az alábbiak szerint állapítja meg:
1. Épületek/építmények vonatkozásában a biztosítási díj a Szerződő által meghatározott biztosítási ösz- szeg és a Biztosító tarifakönyvében szereplő díjtétel szorzata.
A díjtétel függ a kockázatviselés helyszínétől, a vá- lasztott biztosítási csomagtól.
2. Ingóságok vonatkozásában a biztosítási díj a Szer- ződő által meghatározott biztosítási összeg és a Biztosító tarifakönyvében szereplő díjtétel szorzata.
A díjtétel függ a kockázatviselés helyszínétől, a vá- lasztott biztosítási csomagtól.
3. Ezermester szolgáltatás vonatkozásában a biztosí- tási díj a Biztosító tarifakönyvében szereplő, forint- ban meghatározott díj.
4. Kiegészítő balesetbiztosítás vonatkozásában a biztosítási díj a Biztosító tarifakönyvében szereplő, forintban meghatározott díj és a kockázatviselés helyén lakók számának szorzata.
5. Kiegészítő felelősségbiztosítás vonatkozásában a biztosítási díj a Biztosító tarifakönyvében szereplő, forintban meghatározott díj és a kockázatviselés helyén lakók számának szorzata.
54
5. sz. melléklet
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | Tűz | Villámcsapás közvetlen és közvetett hatása | Robbanás | Vihar | Jégverés | Hónyomás | Felhőszakadás | Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás | Ismeretlen építmény és üreg beomlása | Ismeretlen jármű ütközése | Légi jármű ütközése | Idegen tárgyak rádőlése | Földrengés | Árvíz | Üvegtörés | Akvárium törése, repedése | Vezetékes vízkár | Betöréses lopás | Rablás | Rongálás | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása | Vagyonvédelmi eszközök lopás és rongálás elleni biztosítása | Biztosított költségek és kiadások | Rom- és törmeléktakarítási költségek | Kárenyhítési költségek | Ideiglenes lakás bérleti díja | Oltás és mentés költségei | Bankkártya elvesztése | Füst- és koromszennyezés | Kerti veszélytelenítés vihar, jégeső után | Különleges üveg | Csőtörés miatti vízveszteség térítése | Graffiti | Zár megrongálódása, kulcs elvesztése | Fagyasztott élelmiszerek megromlása | Állatorvosi költségek térítése | Ezermester | Magánemberi felelősségi káresemény | Ebtartói felelősségbiztosítás | Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás |
Tulajdoni lap | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Telekkönyvi kivonat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Helyszínrajz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Lakhatási engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Hagyatéki végzés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Gyámhatósági rendelkezés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Örökösödési bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Boncolási Jegyzőkönyv (regresz miatt) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Rendőrségi határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Vádemelési javaslat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Bírósági ítélet | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Zár és nyomszakértői vélemény | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Értéklista | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
Fizetési meghagyás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Lemondó nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Meghatalmazás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Tűzoltósági hatósági bizonyítvány | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tűzvizsgálati jelentés | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Önkormányzattól lakhatatlansági nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Önkormányzat igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Áramszolgáltatói igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Gázszolgáltatói igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Vízmű igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | Tűz | Villámcsapás közvetlen és közvetett hatása | Robbanás | Vihar | Jégverés | Hónyomás | Felhőszakadás | Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás | Ismeretlen építmény és üreg beomlása | Ismeretlen jármű ütközése | Légi jármű ütközése | Idegen tárgyak rádőlése | Földrengés | Árvíz | Üvegtörés | Akvárium törése, repedése | Vezetékes vízkár | Betöréses lopás | Rablás | Rongálás | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása | Vagyonvédelmi eszközök lopás és rongálás elleni biztosítása | Biztosított költségek és kiadások | Rom- és törmeléktakarítási költségek | Kárenyhítési költségek | Ideiglenes lakás bérleti díja | Oltás és mentés költségei | Bankkártya elvesztése | Füst- és koromszennyezés | Kerti veszélytelenítés vihar, jégeső után | Különleges üveg | Csőtörés miatti vízveszteség térítése | Graffiti | Zár megrongálódása, kulcs elvesztése | Fagyasztott élelmiszerek megromlása | Állatorvosi költségek térítése | Ezermester | Magánemberi felelősségi káresemény | Ebtartói felelősségbiztosítás | Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás |
Elszámolási dokumentumok | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||
Tűz szabványossági felülvizsgálat | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Telefontársaság igazolása (pl. lakottság igazolására) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||
Állatorvosi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||
Eb oltási- és törzskönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||
Kéményseprő vállalat igazolása, szakvéleménye | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Zárójelentés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Orvosi lelet | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ambuláns kezelőlap | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Halotti anyakönyvi kivonat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
Mabisz-igazolás | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Értékhatár-besorolás | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Távfelügyelet riasztási napló | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Távfelügyeleti szerződés | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Távfelügyelet kivonulási jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Leltár (pl. éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adásvételi szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||
Nyilvántartási karton | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adóbevallás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerűsített éves beszámoló | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eredménykimutatás, mérleg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tárgyi eszköznyilvántartás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Könyvelési iratok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felelősségelismerő nyilatkozat | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Közös képviselő nyilatkozata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Közüzemi számlák | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Befizetési csekkek | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Banki engedményező nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
Bankszámlakivonat | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Bankszámlaszám | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Ingósági kárlista | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
55
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | Tűz | Villámcsapás közvetlen és közvetett hatása | Robbanás | Vihar | Jégverés | Hónyomás | Felhőszakadás | Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás | Ismeretlen építmény és üreg beomlása | Ismeretlen jármű ütközése | Légi jármű ütközése | Idegen tárgyak rádőlése | Földrengés | Árvíz | Üvegtörés | Akvárium törése, repedése | Vezetékes vízkár | Betöréses lopás | Rablás | Rongálás | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása | Vagyonvédelmi eszközök lopás és rongálás elleni biztosítása | Biztosított költségek és kiadások | Rom- és törmeléktakarítási költségek | Kárenyhítési költségek | Ideiglenes lakás bérleti díja | Oltás és mentés költségei | Bankkártya elvesztése | Füst- és koromszennyezés | Kerti veszélytelenítés vihar, jégeső után | Különleges üveg | Csőtörés miatti vízveszteség térítése | Graffiti | Zár megrongálódása, kulcs elvesztése | Fagyasztott élelmiszerek megromlása | Állatorvosi költségek térítése | Ezermester | Magánemberi felelősségi káresemény | Ebtartói felelősségbiztosítás | Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás |
Ingósági értékfelmérő lap (maradványlista) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Vállalkozók tételes kárbejelentése | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tűzvédelmi utasítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szakhatósági nyilatkozat, igazolás | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Forgalmi- és Vezetői engedély másolata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Építési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
Építési napló | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
Tervdokumentáció | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
Költségkimutatás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
Menetjegyek | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Többletkárigényt alátámasztó dokumentumok | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||
Szeizmológiai jelentés, igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Talajmechanikai, geológiai szakvélemény | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Geoszolg jegyzókönyv, szakvélemény | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Korábbi tömedékelési tervek | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Katasztrófavédelmi határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||
Adó- és értékbizonylat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Légiforgalmi igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Repülési terv | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Repülési szolgálati vizsgálati jegyzőkönyv | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Árvízvédelmi igazolás a mentett oldal minősítéséről | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Önkormányzat építési övezeti besorolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||
Hozzájárulási nyilatkozat (pl.: iratbetekintéshez) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Gépkönyv (pl.lifthez) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lift karbantartási napló | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Albérleti szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
Elérhetőség | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Lakcímkártya másolata | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Személyi igazolvány másolata | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
56
Vagyonbiztosítási termékeink
TOVÁBBI LAKOSSÁGI BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEINK
HÁZ-TARTÁS lakásbiztosítás
Elsősorban átlagos méretű és kivitelű lakások, családi házak biztosítási védelmére.
BÁSTYA lakossági és kisvállalkozói vagyon-, felelősség- és balesetbiztosítás Egy biztosítási szerződésben nyújtunk biztosítási fedezetet magán-, illetve kisvállal- kozásának vagyonára, és az e minőségben okozott felelősségi károkra.
MI-HÁZUNK tömházbiztosítás
A biztosítás megköthető társasházak, társasüdülők, lakószövetkezetek, üdülőszö- vetkezetek, társasházként bejegyzett üzletek, illetve irodák tulajdonközösségének épületeire.
VÁLLALKOZÓI BIZTOSÍTÁSOK
VAGYONBIZTOSÍTÁS
EuroMester Vállalkozói Vagyon- és Felelősségbiztosítás
Kis- és közepes vállalkozások részére kifejlesztett, modulrendszerű biztosítás speciális többletszolgáltatásokkal mind a vagyon-, mind a felelősségbiztosítás esetében, amelyeket különdíj felszámítása nélkül biztosítunk ügyfeleink részére.
TECHNIKAI BIZTOSÍTÁSOK
Géptörés-biztosítás
Technikai biztosítási kockázatokat tartalmazó termék ipari és mezőgazdasági gépekre.
Elektromos berendezés biztosítás
Vagyon és technikai kockázatokat tartalmazó biztosítás elektromos készülékekre, műszerekre.
Építés-szerelés biztosítás
All risk vagyonbiztosítást és általános felelősségbiztosítást tartalmazó módozat a kivitelezés időtartamára.
SIG 2618