GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁS
Feltételek
Hatályos: 2017. január 1-től
Tartalomjegyzék
GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE 2
1. Biztosított, szerződő 2
2. A biztosítási szerződés létrejötte 2
3. A biztosítási szerződés tartama 2
4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés 2
5. A szerződés módosítása, megszűnése, díjfizetés elmulasztásának következménye,
a szerződés újra érvénybe helyezése 3
6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 4
7. A vagyontárgyak köre 4
8. A biztosítási összeg 4
9. Önrészesedés 4
10. A biztosító szolgáltatásának szabályai 5
11. A biztosítással nem fedezett károk 6
12. A felek együttműködése 6
13. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga 8
14. Titoktartási kötelezettség 9
15. Biztosítottat/szerződőt terhelő titoktartási kötelezettség 13
16. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 13
17. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók 14
18. Egyéb rendelkezések 15
GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOK TŰZ- ÉS ELEMI KÁR BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE 17
1. Biztosítási események 17
2. Kizárások 20
3. Önrészesedés 20
GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOK BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE 21
1. Biztosítási események 21
2. Biztosítható vagyontárgyak 21
3. Kizárások 21
4. Önrészesedés 22
5. Kockázatviselési hely 22
6. Egyéb rendelkezések 22
GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOK VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSA 23
I. Mechanikai védelem és kategóriái 23
II. Elektronikai védelem 26
Fogalommeghatározások 26
VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA 28
VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK KÁRTÉRÍTÉSI ÖSSZEGHATÁRAI 30
GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELE 31
1. Biztosítási események 31
2. Biztosított vagyontárgyak 31
3. A biztosító szolgáltatásának szabályai 32
4. Kizárások 32
5. Önrészesedés 33
6. Értékkövetés 33
GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI 34
3. számú külön feltétel: Mentési költségek 34
4. számú külön feltétel: Föld- és építési munkák költségei 34
5. számú külön feltétel: Légifuvar többletköltségek 34
6. számú külön feltétel: Alapzatok és falazatok 34
7. számú külön feltétel: Mozgatási és védelmi költségek 34
VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS 35
GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE
Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkez- nek – a biztosító technikai biztosítási szerződéseire általáno- san érvényesek.
A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó fel- tételek, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadóak.
Jelen feltétel a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXX-
VIII. törvény (továbbiakban: Bit.) alapján ügyféltájékoztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek mind- azon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivat- kozást tartalmaznak.
Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek dőlt betűvel szedet- tek.
A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott ki- zárások, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltéte- lei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gya- korlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.
Jelen feltétel alapján kötött vagyonbiztosítási szerződés(ek) ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében megtéríti – a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint – a biztosítási esemény megvalósulása esetén a biztosított va- gyontárgy(ak)ban közvetlenül okozott károkat.
A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, vala- mint a vonatkozó biztosítások feltételei tartalmazzák.
Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.
1. BIZTOSÍTOTT, SZERZŐDŐ
A vagyonbiztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), il- letve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (továbbiak- ban: szerződő).
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapo- dásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését írásbeli ajánlatával a Szerződő kezdeményezi a Biztosí- tó által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően. A Biztosító köteles az ajánlatot annak kéz- hezvételétől számított 30 napon belül elbírálni. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.
2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- ződő/biztosított által tett ajánlatra 30 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító kockázatelbírálásra jogosult szervének részé- re való átadása napjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.
2.3. A szerződés a biztosító ráutaló magatartásával nem jön létre.
2.4. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kocká- zatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.
2.5. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 30 napos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért nem tartozik helytállni.
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA
3.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú.
3.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.
3.3. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani.
A felmondási idő 30 nap.
4. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE, KOCKÁZATVISELÉS
4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
4.2. A fizetendő biztosítási díj megállapításának alapja az egy biztosítási időszakra (maximum egy évre) eső díj.
4.3. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.
4.4. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Minden ké- sőbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díj- részlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél vá- lasztása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biz- tosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.
A biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A Szerződő rendelke- zésére a kockázatviselés kezdetétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre a biztosítási díj megfizetésére. Amennyiben a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül nem érkezik meg Biztosítóhoz, ak- kor a biztosítási szerződés megszűnik a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges hatállyal.
4.5. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
4.6. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.
4.7. A biztosító kockázatviselésének kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napon a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.
4.8. Ha a szerződő az első biztosítási díjat annak esedé- kességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, ak- kor a biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal megszűnik.
4.9. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.
4.9.1. Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján
a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti;
b) a biztosításközvetítői tevékenységet – akár több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit – a főtevékeny- ségéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonat- kozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, ha a biztosí- tótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át (az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök),
c) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).
4.9.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).
4.9.3. Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely ter- mékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.
4.9.4. A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevé- kenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a tevékeny- ségével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
4.9.5. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötele- zettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadá- sért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyi- latkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.
4.9.6. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói megha- talmazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
4.9.6.1. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett felha- talmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jo- gosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.
4.10. Tartamengedmény: A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő legfeljebb 3 évre lemond a szerződés felmondásá- nak jogáról. Ebben az esetben a Biztosító tartamengedményt adhat, melynek mértékét az ajánlaton rögzítik.
A Biztosító a szerződő által a tartam lejárta előtt történő fel- mondás esetén a szerződőt kötelezheti arra, hogy a felmon- dás napján a teljes tartamra adott engedmény összegét egy összegben visszafizesse a Biztosító részére.
4.11. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésé- vel többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befize- tett díjtöbbletet a Biztosító a következő időszak biztosítási díjába beszámítja, vagy az összeg Biztosítóhoz történő beér- kezéstől számított 60 napon belül visszafizeti a Szerződőnek. 4 .12. Ha az esedékes díjnak csak egy része került megfize- tésre, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befi- zetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
4.13. A biztosítási díj azon hónap utolsó napjáig illeti meg a Biztosítót, amelyben kockázatviselése véget ért.
5. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, MEGSZŰNÉSE, DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE, A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE
5.1. A Biztosító és Szerződő a biztosítási szerződés módosí- tását bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosítási szerző- dés módosításához a Biztosító és Szerződő közös megegye- zése szükséges.
5.2. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények, így kü- lönösen a kockázati körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot kockázatvállalási irányelvei alapján nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmond- hatja. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtéte- lekor a szerződő figyelmét felhívta.
5.3. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől szá- mított 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedékes- ség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjha- lasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban fel nem szólította szerződőt. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen eltelté- vel a szerződés az esedékesség napjára visszamenő ha- tállyal megszűnik.
5.4. Ha a biztosító a szerződés – díjnemfizetés – miat- ti megszűnésétől számított 6 hónapon belül a szerződő által – utólag – befizetett hátralékos díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, és a szerződő a díj megfizetésével egyidejűleg kármentességi nyilatkozatát megküldi a biz- tosítónak, a szerződés újból hatályba lép.
5.5. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon hónap utolsó napjával akkor is megszűnik, illetve nem lép hatályba, amikor a szerződőnek/biztosítottnak a vagyon- tárgy(ak) megóvásához fűződő vagyoni érdeke megszű- nik (érdekmúlás), valamint ha a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövet- kezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Ezekben az esetekben a biztosítót a megszűnés hónapjának utol- só napjáig járó díj illeti meg.
5.6. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biz- tosítási díj változását is.
5.7. Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket alkalmazza akkor is, ha az érdek- múlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga át- szállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.
6. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA
6.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett és az elévülési időn belül, de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig be- jelentett károkra terjed ki.
6.2. A Biztosító azokra a kártérítési igényekre szolgáltat, ame- lyeket megalapozó káreseteket Magyarország területén okoz- ták és azok Magyarország területén következtek be. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.
7. A VAGYONTÁRGYAK KÖRE
7.1. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK
A biztosítható vagyontárgyak körét az egyes technikai biztosí- tások szakmai feltételei tartalmazzák. Ezek a következők:
– Géptörésbiztosítások feltétele 2. pont.
7.2. NEM BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK
A nem biztosított vagyontárgyak körét az egyes techni- kai biztosítások szakmai feltételei tartalmazzák. Ezek a következők:
– Géptörésbiztosítások feltétele 2. pont.
8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizető- eszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.
8.2. A biztosító kockázatvállalása a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra megjelölt összeghatárig áll fenn.
8.3. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyaknak a kár- napon érvényes utánpótlási, újra beszerzési költsége, bele- értve a fuvar (kivéve légifuvar), a vám és a szerelés költségeit.
8.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított va- gyontárgy új értékét.
8.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege meghaladja a va- gyontárgy új értékét, akkor a vagyontárgy új értéket meghala-
dó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. (Túlbiztosítás.)
8.6. A biztosítási ajánlat és annak mellékletei tartalmazza a biztosítandó vagyontárgyak biztosítási összegét. Egyedi va- gyontárgyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.
8.7. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdemé- nyezheti.
8.8. A biztosítási díj a biztosítási összeg, a díjtétel és a módo- sító tényezők szorzata.
8.9. A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezde- ményezheti a szerződés módosítását, így a biztosítási díjak megváltoztatását is –, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
8.10. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartá- sa érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmaz. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval az értékkövetés mértékével változik. A módosítás alapját az egyes technikai biztosítások (géptörés biztosítás, elekt- romos berendezés biztosítás) vonatkozó feltételében meghatározott értékkövető indexek képezik.
A biztosító az évforduló előtt 60 nappal írásban értesíti a szerződőt az értékkövetéssel megváltozott biztosítási összegről és díjról. Amennyiben a szerződő az értékkö- vetést nem fogadja el, akkor az értékkövető levél kézhez- vételét követő 15 napon belül értesítheti a biztosítót erről a döntéséről. Ebben az esetben a szerződés biztosítási összege és díja is a régi marad.
8.11. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy előgon- doskodási (tartalék) biztosítási összeget határoznak meg, amit a szerződésben külön fel kell tüntetni. Ezáltal a biztosító kár- térítésének felső határát – külön díj megfizetése esetén – az egyes vagyoncsoportokra megállapított tartalék biztosítási összeggel megnövelt biztosítási összeg képezi.
A tartalék biztosítási összeg műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, gépek esetében az új beszerzésekre, helyreállí- tásokra, cserékre határozható meg. A tartalék biztosítási ösz- szeg a biztosítási szerződés szerinti vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-áig terjedhet, és az egyes vagyoncsopor- tokra külön-külön kell meghatározni.
8.12. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy járulékos költségként külön biztosítási összeget határoznak meg a biz- tosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezé- se során felmerülő, a károk súlyosbodásának megakadályo- zását vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések jelen feltétel 10.6.1. pont szerinti költségeinek fedezésére.
A járulékos költség biztosítási összege a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg 10%-áig terjedhet. Ebben az esetben a biztosítási összeget a szerződésben külön fel kell tüntetni.
9. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés ha- tálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.
10. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI
10.1. A biztosító a károkat eseményenként és biztosítási idő- szakonként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg postai vagy banki átutalással – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értéken vannak biztosítva.
10.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idő- szak biztosítási összegét csökkentik, kivéve, ha a szer- ződő a szolgáltatás teljesítéséig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a fedezet feltöltését kéri és a dí- jat megfelelően kiegészíti. Biztosító a fedezetfeltöltésről egyedi elbírálás alapján jogosult dönteni és a feldezet- feltöltés lehetőségére nem köteles Szerződőt külön tájé- koztatni. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, megil- leti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.
10.3. A biztosítási összeg kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt ill. ha még nem merült ki, és már történt szolgáltatás, ezekben az esetekben a felek közös megegyezéssel megállapodhatnak a 10.2. pontban foglal- tak megfelelő alkalmazásával a biztosítási összeg újrafel- töltésében, ennek hiányában a biztosító kockázatviselése az adott biztosítási időszak hátralévő részére megszűnik.
10.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettsé- gével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
10.5. Biztosítási események okozta károk térítése
A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási összegnek megfelelően a következők szerint nyújt szolgáltatást:
10.5.1. Ha a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy új értékénél alacsonyabb, a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosított vagyontárgy új értékéhez.
Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban köteles megtéríteni.
10.5.2. A biztosított vagyontárgyak teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító a vagyontárgynak közvetlenül a kárt megelőző teljes káridőponti avult értékét téríti meg.
10.5.3. Az új értéken biztosított tárgyi eszközök teljes kára esetén a biztosító az avult értéket téríti meg mind- addig, amíg a tárgyi eszköz pótlásra illetve újjáépítésre nem kerül.
10.5.4. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szen- vedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthe-
tő, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja.
10.5.5. A biztosított vagyontárgyak részleges kára ese- tén a biztosító a káridőponti állapotnak megfelelő javítási vagy helyreállítási költségeit fedezi.
10.5.6. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a té- rítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége.
10.5.7. Ha a helyreállítás vagy javítás az új érték emelke- désésel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányá- ban csökkenti a térítés összegét.
10.5.8. A befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült be- ruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.
10.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségtérí- tések.
10.6.1. A biztosító egyéb megállapodás hiányában – a biztosítási összegen belül – az adott vagyontárgycso- portra feladott biztosítási összeg 10%-áig, de legfeljebb a kifizetett kárösszeg nagyságáig megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított va- gyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következők szerint:
– az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tu- lajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik,
– a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem ke- rültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a fel nem használ- ható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolat- ban merültek fel,
– a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések kö- vetkeztében felmerült költségeket, amelyek a károso- dott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedés- sel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kény- szerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,
– a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymeg- állapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előze- tes hozzájárulásával történt,
– a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos ter- vezési és szakértői költségeket,
– a takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a kár- helyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcso- latban merültek fel,
– a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel.
A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosí- tó akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekövetkezett egészségkáro- sodást.
10.6.2. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhasználásra kerülő anya- gok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve gyártásá- nak többletköltségeit.
11. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK
11.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:
a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt va- gyontárgyban keletkezik,
b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,
c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: bünte- tés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,
d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,
e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészének vagy tartozékainak eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,
f) amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy a létesítési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati ösz- szefüggésben következett be.
g) a felmerült sérelemdíjjal kapcsolatos.
11.2. Nem téríti meg a biztosító:
Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek ered- ménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve össze- függésbe hozható a következő eseményekkel:
a) a természetes és mesterséges környezet szennyezé- séből eredő károk,
b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüg- gésben bekövetkezett károk, a következményi károk, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesés,
c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakció- ból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugár- zásból eredő károk,
d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károk,
e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítás- sal már fedezett károk,
f) a gépi adathordozókban tárolt dokumentációk, tervek, szellemi termékek újraelőállítási és rögzítési költsége,
g) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, há- borús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüze- nettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,
– belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lá- zadás, puccs, sztrájk,
– elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,
– hadijog, rendkívüli állapot,
h) az adatokban vagy szoftverekben keletkezett károk, különös tekintettel az adatoknak, szoftvereknek vagy számítógépes programoknak az eredeti felépítés tör- lése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozására, valamint az ebből szár- mazó üzemszünetből eredő károkra,
– az adatok, szoftverek vagy számítógépes prog- ramok funkciójának, rendelkezésre állásának, használhatóságának vagy hozzáférhetőségének korlátozásából eredő károk és az ezek által ered- ményezett üzemszünetből származó károk,
i) a terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben keletkezett károk az alábbiakban foglaltak szerint:
Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közreha- tásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időre- ndi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek mi- nősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),
• Xxxxxxx minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy
– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve ál- lamot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja, vagy
– a gazdasági életet részben vagy egészben befo- lyásolja, vagy
• Amelyek módja és körülményei arra engednek követ- keztetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideoló- giai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.
Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon va- gyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére, vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.
12. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
12.1. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
12.1.1. Közlési kötelezettség
A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosí- tás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biz-
tosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kérésére – a biz- tosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződé- seket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.
A közölt adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehe- tővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt (Biztosítottat) a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.
A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyásoló körül- ményeket és a Szerződő/Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét akár a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy elle- nőriztetni.
Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azo- nos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerződő köteles a Biztosított(akat) teljes körűen tájékoztatni a biztosítá- si szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelen- tési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesek- kel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen pontban írt jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásá- ban is gyakorolhatja.
12.1.2. Változásbejelentési kötelezettség
A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerző- dő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésük- től számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb változások többek között:
– a szerződésben rögzített adatok megváltozása,
– vagyonérték-változás,
– a tevékenység jellegének megváltozása,
– új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,
– a telephely megváltoztatása, áthelyezése,
– épületszerkezet, üzem, műhely átalakítása, technológia módosítása,
– a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,
– új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy beszerzése,
– az üzemek, berendezések legalább háromhavi időtartamra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szünetelte- tés) vagy a termelésből való végleges kivonása,
– az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbe- adása,
– a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása,
– a jelen szerződés alapján biztosított vagyontárgyakra to- vábbi biztosítás megkötése, stb.
A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval kö- zölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a köz- lésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
12.1.3. Kárbejelentési kötelezettség
A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Telefonos bejelentés esetén a bizto- sító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.
A biztosító elérhetőségei:
Ügyfélszolgálati irodánk: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Levélcím: 1519 Budapest Pf.260.
Telefonon a +36-1-458- 4200 számon
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biz- tosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezé- sének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálásához szükségesek.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,
– a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét, be- csült értékét,
– a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve pol- gári peres eljárásról való tájékoztatást,
– a biztosító által kért minden egyéb, a kárrendezés lefolyta- tásához szükséges dokumentumot, amely megtalálható a Géptörésbiztosítás feltételei 1. számú mellékletében.
– a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát,
– valamint valamennyi egyéb lényeges információt. Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (rendőr- ség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.
A bejelentési határidők elmulasztása esetén a Biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifi- zetését, amennyiben a késedelem miatt lényes körülmé- nyek kideríthetetlenné válnak.
A Biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez az 2. sz. mellék- letben rögzített dokumentumok benyújtását/bemutatását kéri. A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, tényle- gesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésé- nek érvényesítése érdekében.
12.1.4. Kármegelőzési kötelezettség
A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában minden tőle elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.
12.1.5. Kárenyhítési kötelezettség
– A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt az adott helyzetben általában elvárható magatartás köve- telménye szerint enyhíteni.
– A szerződő/biztosított a biztosítási esemény helyszínét a káreseményt követő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kár- szemle megkezdéséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.
A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a biztosított ja- vaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a biztosí- tóval egyeztetheti. Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többletköltségeket a bizto- sító nem téríti.
12.2. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI
12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizá- rólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.
12.2.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó ok- irat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.
12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.
13. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA
13.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás be- jelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosí- tott bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezé- sében.
13.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcso- latos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a ká- rok ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötele- zettsége nem áll be.
13.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási ese- mény bekövetkezését a 12.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges fel- világosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ezáltal kideríthetetlenné válnak.
13.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt jog- ellenesen
– a biztosított, illetőleg a szerződő fél,
– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
– üzletvezetésre jogosult tagjai, a biztosított vagyon- tárgy megőrzésével, megóvásával megbízott alkalma- zottai, tagjai,illetőleg megbízottai,
– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt- ségviselőjük, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé- re jogosított tagjuk, munkavállalójuk, vagy megbízott- juk szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
13.5. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.
13.6. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozás- nak minősül többek között , ha az előző bekezdésben meghatározott személy
– hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,
– tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte,
– a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásá- nak hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüg- gésben okozta,
– a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta.
13.7. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hoz- zá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig a biztosítónak visszafizetni.
13.8. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megil- letik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biz- tosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
13.9. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.
13.10. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlege- zésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
13.11. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivé- ve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fenn- maradnak, és e követelést biztosítják. A Szerződő/Biz- tosított köteles minden elvárható támogatást megadni a Biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszke- resetének érvényesítéséhez. A Biztosított visszkereseti igényéről a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következ- mények a Biztosítottat terhelik.
14. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG
I. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titok- nak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megköté- séhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosí- tó, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elő- zetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása ese- tén részére nem nyújtható előny.
3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter- heli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, al- kalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcso- latos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Xxxx.) meg- határozott egészségügyi adatokat a biztosító az 1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizá- rólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolyta- tása keretében ismeri meg.
6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, to- vábbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági vég- rehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szol- gálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg-
határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz- gatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, vala- mint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l. a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást ve- zető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántar- tásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítá- si szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló meg- állapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Iro- dával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kárta- lanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb- bá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informáci- ószabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló minisz- teri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo- nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrár-
kár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szerv- vel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpoliti- káért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben, ha az a)-j), n),és s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megje- lölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megje- lölése is.
7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító ál- tal az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyaror- szág Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosí- tó által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
8. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 5-6.,10. valamint a 14. és 16. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja
9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer bir- toklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készí- tésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító
az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet eseté- ben a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányí- tó tagja részére történő átadása.
13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vi- szontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adatto- vábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada- tok védelmének megfelelő szintje az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.
15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállam- ba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattováb- bításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdeké- ben történő adatátadás.
17. A 16. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes ada- tokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 8. pont alapján végzett adattovábbításokról.
20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szem- ben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcso- lódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biz- tosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennál- lásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosí- tási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcso- latban igény érvényesíthető.
23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin- tetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítá- si szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.- ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
II. A BIZTOSÍTÓ ÜZLETI TITKA
1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvet- len vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
III. A FATCA-TÖRVÉNY ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK
1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fejezet te- kintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatko- zásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-tör- vényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illető- ségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat el- végzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennál- ló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.
3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.
IV. A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK
1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a további- akban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/X. xxxxxx szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkal- mazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetősé- gének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiak- ban: illetőségvizsgálat).
2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat el- végzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyisé- geiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges
– elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számí- tott harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektroni- kus úton – tájékoztatja.
V. A VESZÉLYKÖZÖSSÉG VÉDELME CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATÁTADÁS
1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biztosító)
– a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződések- kel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából meg- kereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásá- ban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a I.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a
figyelembevételével – kezelt és a 3-6. pontokban meghatáro- zott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzí- tésre került.
2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő meg- keresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kéz- hezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a meg- kereső biztosítónak.
3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azo- nosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses koc- kázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó ada- tokat;
c) az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a
3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-
18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jo- gok beazonosításához szükséges adatokat;
c) a b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követelése- ket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés tel- jesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a káro- sult személy azonosító adatait;
b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a 4. pont b-e. pontjában meghatározott adatokat;
c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó adatokat;
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdés- ben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcso- latos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés telje- sítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rend- száma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pont- jában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat, így különösen a kárese- mény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó ada- tokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gép- járműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
7. Az 1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésé- nek. A megkereső biztosító felelős az 1. pontban meghatáro- zott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
8. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tu- domására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvé- nyesítéséhez szükséges, az adatkezelés 8. pontban meghatá- rozott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésé- vel kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
11. A megkereső biztosító az 1. pontban meghatározott meg- keresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügy- felet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az ada- tairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 8-10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájé- koztatni a kérelmezőt.
13. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként ka- pott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 1. pontban meg- határozottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyes- ségéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
15. BIZTOSÍTOTTAT/SZERZŐDŐT TERHELŐ TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG
15.1. Biztosított és Szerződő kötelesek a biztosítási szer- ződésben foglaltakat bizalmasan kezelni, mint Biztosító üzleti titkát megtartani. A titoktartási kötelezettség jelen megállapodás megszűnését követően is, időbeli korláto- zás nélkül fennáll.
15.2. Az üzleti titok megtartása alól kizárólag Biztosító adhat felmentést írásban, vagy amennyiben Szerződőt/Biztosítottat a titok kiadására jogszabály kötelezi, akkor a hatályos jogsza- bályok szerint jogosult az üzleti titok felfedésére.
16. A SZEMÉLYES ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK
16.1. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható kö- vetkeztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a to- vábbiakban érintett).
16.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás tel- jesítésével összefüggésében kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a sze- mélyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek külön- leges adatnak.
16.3. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és ki- zárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.
16.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jog- ról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.
16.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes ada- tok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejötté- hez.
16.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fenn- állása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
16.7. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biz- tosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszer- vezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
16.8. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érin- tettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hoz-
zájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szer- ződési feltételek 14.3. pontja tartalmazza.
16.9. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján ti- toktartás kötelezi.
Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:
16.10. Tájékoztatás kérése
az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biz- tosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, fel- dolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.
16.11. A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvény- ben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékozta- tás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelke- zése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, to- vábbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.
16.12. Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a való- ságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyessé- gét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessé- ge vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.
16.13. Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
• kezelése jogellenes,
• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kö- telezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szük- ség,
• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvosol- ható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,
• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.
16.14. Zárolás
Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltéte- lezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így
zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.
16.15. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot koráb- ban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőz- hető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhez- vételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem eluta- sítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
16.16. Nyilvánosságra hozatal
A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatal- mazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló – összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője kö- teles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.
17. PANASZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK
17.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító maga- tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (szemé- lyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
Személyes panaszbejelentés
Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.
Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.
Telefonos panaszbejelentés
Telefonon belföldről és külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél
Postai úton történő panaszbejelentés
A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Pa- naszkezelési Csoport
Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.
Elektronikus panaszbejelentés
Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – re- gisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.
A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhető- ségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx el- érési úton.
17.2. A biztosító
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiá- nyában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 órá- ig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
c) az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar ese- tén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan
fogadja.
17.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek le- hetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számí- tott öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfél- fogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.
17.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biz- tosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
17.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatá- sát, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelke- zésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegy- zőkönyvet.
17.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 17.7. pontban megha- tározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 17.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
17.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy má- solati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 17.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megkül- di, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
17.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkeze- lés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
17.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írás- ban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.-ben ) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezé- sek megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, ér- vényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a
szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jog- vita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fo- gyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasz- tót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továb- bá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx
A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:
Pénzügyi Békéltető Testület
Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.
Telefon: x00-00-000-000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
17.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.
17.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 17.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének sza- bályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési sza- bályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tá- jékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
17.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántar- tást vezet.
17.13. A 17.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézke- dés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
17.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhe- lyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panasz- kezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
17.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szem- ben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panasz- kezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.
17.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasz- tóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Fel- ügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.
17.17. Jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári pe- res vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.
18. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
18.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkezésétől illetve az igény esedékességétől számított egy év.
18.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatkozatait írásban köteles megtenni.
18.3. Mind a jelen általános feltételekben, mind a kapcsolódó különös és kiegészítő biztosítási feltételekben közeli hozzátarto- zó alatt a Ptk. 8:1. §-ban meghatározott személyeket kell érteni. 18.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyáso- ló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy el- lenőriztetni.
A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges beren- dezéseket a helyszínen működés közben is ellenőrizheti.
Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati vi- szonyokban jelentős változás következett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.
18.5. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.
18.6. A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panasza- ival foglalkozó szerv: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigaz- gatósága (1123 Budapest, Alkotás u. 50.) A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos eljárás) eljárás keretében lehetséges.
18.7. Jelenbiztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésekben nem szabá- lyozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Polgári Tör- vénykönyv) és biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.
18.8. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.
Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amely- nek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyi- latkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.
18.9. A jelen általános szerződési feltételek a szerkesz- tésének lezárásakor hatályos Bit. szövegének megfele- lően készült (különös tekintettel a Titoktartási kötelezett- ség, titokvédelemmel kapcsolatos előírásokra valamint
a panaszkezelésre vonatkozó pontokra). Az Általános Szerződési Feltételek szerkesztésének lezárási dátuma: 2017. január 1. Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerződés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor hatályos Bit. szövege.
18.10. Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószáma: 10828704-2-44
KSH száma: 10828704-6511-114-01
Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt
Adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: (x00 0) 000 0000
Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx
18.11. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.
GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOK TŰZ- ÉS ELEMI KÁR BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE
A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellené- ben, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelye- ket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban a kockázatvi- selés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következmé- nyi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.
Jelen feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Géptörésbiztosítások általános fel- tételében rögzítettek az irányadóak.
1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
1.1. ALAPFEDEZET
Az alapfedezet keretében az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk biztosítottak:
1.1.1. Tűz
Xxxxx feltétel szerint tűzbiztosítási esemény alatt olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendelte- tésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt el- hagyja – és önerőből továbbterjedni képes.
A biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek
a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pör- kölődés, izzás, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következ- nek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűzbiztosítási eseményre,
b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak te- szik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok a tűztérbe estek,
c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyakban (pl. égető- vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek,
d) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak,
e) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására kelet- keztek (pl. túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása).
Abban az esetben, ha a b), c) és az e) bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átter- jedő tűz), a biztosító megtéríti az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
1.1.2. Villámcsapás
A villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, illetve nagy- feszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.
Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsapás gyújtó, ége- tő, hő-, valamint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontár- gyak károsodását okozza.
A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapáskárként, ha
a) az az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossá- ga miatt,
b) az a villámcsapás indukciós hatása, túlfeszültség, il- letve feszültségingadozás miatt,
c) az elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve fe- szültségingadozás miatt
következett be.
1.1.3. Robbanás, összeroppanás
Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összeroppanás biztosí- tási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok ter- jeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó, gyors erőhatás által okozott károkat.
Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, amelyek re- pülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.
A biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanás- kárként azokat a károkat, amelyek
a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek,
b) a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) követ- keztében keletkeznek,
c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természe- tes nyomása, erjedése miatt keletkeznek,
d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett tervszerű, szándékos robbantás eredményeként ke- letkeztek,
e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyon- tárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.
1.1.4. Légi jármű lezuhanása
Jelen feltétel szerint légi jármű lezuhanása által okozott kár- ként megtéríti a biztosító a biztosított épületben/építményben, vagyontárgyban keletkezett kárt, ha az a jármű vagy annak része és/vagy rakománya által – ütközéssel, becsapódással, rázuhanással – következett be.
1.2. KIBŐVÍTETT FEDEZET
Kibővített fedezet kizárólag az Alapfedezet mellé választható. A kibővített fedezet keretében az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk biztosítottak:
1.2.1. Vihar
Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.
Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak a biz- tosított vagyontárgyakban okoznak. Viharkárnak kell tekinteni ezenfelül a viharral egyidejűleg az épületbe bejutó csapadék által okozott károkat is.
1.2.2. Felhőszakadás
Xxxxx feltétel szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csa- padékhatás, amikor nagymennyiségű (min 0,5 mm/perc) csa- padékvíz zúdul le.
Felhőszakadáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, ame- lyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló, nagy- mennyiségű víz a szabályszerűen kialakított és rendszeresen karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensége folytán elön- téssel a biztosított vagyontárgyakban okoz.
1.2.3. Jégverés
Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biz- tosító megtéríti a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérü- lés, valamint a jégverés által megbontott tetőn való egyidejű beázás károkat.
1.2.4. Hónyomás
Jelen feltétel szerint hónyomásnak kell tekinteni a nagy meny- nyiségben felgyülemlő hónak a biztosított vagyontárgyakra gyakorolt statikus hatását.
Hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni a biztosított vagyontárgyak helyesen méretezett, kivitelezett és karbantar- tott burkolatainak vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett károkat.
1.2.5. Árvíz
Jelen feltétel szerint az árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mes- terséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a ki- áradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást árvízkárként
a) a kockázatviselési hely szempontjából területileg ille- tékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hul- lámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősü- lő helyen belül bekövetkező árvízkárokra, továbbá
b) a talajvíz és a belvíz által okozott károkra,
c) fakadóvíz által okozott károkra,
d) az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben ke- letkező egyéb károkra (pl. gátrobbantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károkra),
e) árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfolyó víz által okozott károk.
A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, mely- nek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított
30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatti árvíz károkra nem terjed ki.
Fogalmi meghatározások
a) Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában fog- laló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rend- szeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.
b) Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) kö- zötti terület.
c) Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan terü- letek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elönt- heti.
d) Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:
– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmé- lyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, víz- rendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,
– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vi- zenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túl- nyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan víz- zel telített,
– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyá- sok, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,
– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonu- latok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.
e) Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű ár- vízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.
f) Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadren- dű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védő- képességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.
A biztosító 30 napos halasztott kockázatviseléssel vállal- ja az árvíz kockázatot.
1.2.6. Földrengés
Jelen feltétel szerint földrengés biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázat- viselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő vagy megha- ladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.
A biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létreho- zott földrengések (föld alatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkat.
1.2.7. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina Xxxxx feltétel szerint sziklaomlásnak, kőomlásnak, lavinának illetve földcsuszamlásnak kell tekinteni azt az eseményt, ami- kor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve föld- vagy hótömeg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.
Sziklaomlás, kőomlás-, illetve földcsuszamlás, lavinabiztosítási eseménynek kell tekinteni, és a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzet- darabok, illetve föld- vagy hótömeg a biztosított vagyontár- gyakban okoznak.
A biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőomlás-, illetve földcsuszamlás-, lavinakárként
a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,
b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat.
1.2.8. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása
Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg az, amely az építési, illet- ve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/szerződőnek nincs tudomása.
Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a termé- szetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszű- nése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.
A biztosító nem téríti meg ismeretlen építmény vagy üreg beomlása kárként
a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,
b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat.
1.2.9. Vezetékesvíz-károk
Jelen feltétel szerint vezetékesvíz-kár biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén (telephelyen) belüli, a biztosított felelősségi körén belül eső víz-, szennyvíz- és csa- padékvíz-vezetéknek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, köz- ponti fűtési és klíma-rendszerek, valamint az ezekhez csatlako- zó tartozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekövetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repe- dése és kilyukadása, dugulása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
Többlakásos épületek, üzletházak esetében a biztosító meg- téríti a biztosított felelősségi körén kívül eső, a biztosított épü- leten belüli vezeték törése, dugulása vagy repedése által a biztosított vagyontárgyakban okozott vízkárokat is.
Vezetékesvíz-kárként a biztosító megtéríti cső- és vezeték- fajtánként a biztosított vagyontárgyakban legfeljebb
6 m új cső cseréjének és annak feltárási, beépítési munkáinak költségeit, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.
A biztosító nem téríti meg vezetékesvíz-kárként
a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, el- maradt haszon,
b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítá- si vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett károkat,
c) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkat.
1.2.10. Tűzoltó berendezés kilyukadása
Jelen feltétel szerint tűzoltó berendezés kilyukadása biztosítási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanon lé- tesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tüzivízhálózat) törése, repe- dése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, ill. egyéb anyag kiáramlik.
A biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyukadá- sa kárként
a) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítá- si vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett károkat,
b) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkat.
1.2.11. Technológiai csővezeték törése
Jelen feltétel szerint technológiai csővezeték törése biztosítási eseménynek minősül a folyadékok, porok vagy gázok rendel- tetésszerűen használt vezetékeinek, tartályainak véletlen, vá- ratlan, előre nem látható törése vagy repedése.
A biztosító megtéríti a folyadékoknak, poroknak, illetve gázok- nak a csővezetékekből, illetve tartályokból való kiáramlása ál- tal a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat.
Technológiai csővezeték töréskárként a biztosító nem té- ríti meg azt a kárt, amely
a) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett,
b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítá- si vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett.
1.2.12. Idegen jármű beleütközése
Jelen feltétel szerint idegen jármű beleütközése biztosítási eseménynek kell tekinteni az idegen – vonalas, vagy közúti – jármű nekiütközése által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.
1.2.13. Füst és hő kiáramlása által okozott kár
Xxxxx feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biz- tosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, előre nem látható módon, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és/vagy hő által okozott károkat.
A biztosító nem téríti meg füst és hő kiáramlása által oko- zott kárként azokat a károkat, amelyek
a) magában a füstöt, illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek,
b) a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizárólag esztétikai károk,
c) a füstnek, illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett va- gyontárgyakban keletkeztek.
1.2.14. Villámcsapás másodlagos hatása
Jelen feltétel szerint villámcsapás másodlagos hatása biztosi- tási eseménynek kell tekinteni a becsapódó villám miatti túl- feszültség vagy indukció által a biztosított elektromos gépek- ben, berendezésekben és felszerelésekben keletkezett kárt.
Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az
a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,
b) a meglévő villámhárító és védelmi berendezések kar- bantartásának elmulasztása
c) az elektronikus egységekben az előírt tranziens vé- delmi berendezések hiánya, vagy nem megfelelő mű- ködése
miatt következett be.
2. KIZÁRÁSOK
A biztosítási védelem a Géptörésbiztosítások általános feltételében felsorolt kizárásokon túlmenően, tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek
a) tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan végbemenő állagromlás ha- tására következnek be,
b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésé- ből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják (pl. esztétikai hibák),
c) a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tarta- lék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásá- nak meghiúsulása miatt keletkeztek,
d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekről a szer- ződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,
e) az épületek/építmények, gépek, berendezések avult- ságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy létesítési és üzemeltetési szabályok be nem tartásá- val okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányossá- gokkal nem volt összefüggésben,
f) termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, el- maradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség) miatt keletkeznek,
g) megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a biz- tosított – sérült vagy megsemmisült – vagyontárgy gyártóját és/vagy forgalmazóját terhelik.
h) az építési, felújítási, bővítési, átalakítási munkálatok- ból következnek, illetve azokkal ok-okozati összefüg- gésbe hozhatóak
3. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosított minden káreseménynél a biztosítási szer- ződésben az egyes vagyontárgyakra külön megadott önrészesedés összegét maga viseli. Abban az esetben, ha egy biztosítási esemény során ugyanazon biztosított veszélynem következtében több biztosított vagyontárgy is károsodik, akkor a károsodott vagyontárgyakhoz tarto- zó legmagasabb önrészesedés kerül csak a kártérítésből levonásra.
GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOK BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE
A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellené- ben, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelye- ket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban a kockázatvi- selés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következmé- nyi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.
A jelen feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Géptörésbiztosítások általános fel- tételében rögzítettek az irányadóak.
Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított ren- delkezik érvényben lévő Géptörésbiztosítások tűz- és elemi kár biztosításának feltétele szerinti 1.1. alapfedezetű és 1.2. kibővített fedezeti biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti. A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyakorisá- ga szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdőd- het korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kez- dete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosí- tott tűz- és elemi kár biztosítása bármely ok miatt megszűnik.
1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
1.1. BETÖRÉSES LOPÁS
Jelen feltétel szerint betöréses lopás biztosítási eseménynek tekintjük, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kocká- zatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába fogla- ló lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal, és az épület szerkezetén külsérelmi nyomot hagyva hatol be.
Biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosí- tott vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe a he- lyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel jut be, illetőleg a helység jelen szabályzat
1.2. pontja szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasználásával behatolt, és onnan azokat jogellenesen eltu- lajdonította.
1.2. RABLÁS
Jelen feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmazott.
2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK
2.1. Jelen feltétel szerint a szerződő/biztosított betöréses lo- pás, rablás kockázatokra csak azokat a vagyontárgyait biz- tosíthatja, melyekre a Géptörésbiztosítások tűz- és elemi kár biztosításának feltétele szerinti 1.1 alapfedezetet és 1.2. kibő- vített fedezetet is köt(ött).
2.2. A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási összege- ken belül, biztosítási eseményenként a betöréses lopás, rab- lás káreseményre kifizetett kárösszegig, de maximum a koc- kázatviselési helyen a veszélynemre feladott biztosítási összeg 10%-áig terjedő összegű, a betöréses lopás vagy rablás bizto- sítási esemény megvalósítása miatt elkövetett,
– a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiség- ben okozott rongálási károkra,
– a védelmi jelzőrendszerben okozott rongálási károkra,
– a felmerült egyszeri takarítási költségekre.
A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegén belül, annak 5%-áig, de legfeljebb 500 000 Ft első kockázati kártérítési li- mitig biztosítottak a kockázatviselés helyén kívül, de Magyar- ország területén azok a tárgyak, amelyeket a szerződő/bizto- sított a más helyen végzett munkához magával vitt, és jogosan nem várható el az, hogy a munkaidő befejezése után azokat a kockázatviselés helyére visszaszállítsa. Ez a fedezet-kiterjesz- tés csak akkor érvényes, ha a munkavégzés helyének és az ajánlat szerinti kockázatviselési helynek a kockázati körülmé- nyei azonosak, és a károkat más biztosítás nem téríti meg,
2.3. Legfeljebb 50 000 Ft-ig biztosított a szükséges zárcsere költsége, ha a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol- gáló helyiségek kulcsát betöréses lopás vagy rablás útján a biztosítottól eltulajdonították, és ha azokat más biztosítás nem téríti meg.
3. KIZÁRÁSOK
Xxxxx feltétel szerint a biztosító mentesül a kárkifizetés kötelezettsége alól, ha:
3.1. a betöréses lopás kár olyan lezárt helyiségbe történő behatolás útján keletkezett, amely helyiség tényleges vé- delme nem érte el az előírt védelmi előírásokat;
3.2. a biztosító által előirt vagy elfogadott védelmi rend- szerek nem működtek, illetve a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerűen fel- szerelt zárakat nem zárták be;
3.3. a kár elvesztett, jogellenesen megszerzett (kivéve a jelen szabályzat 1.2. szerinti cselekménnyel való megszer- zés esete) vagy felhasznált kulccsal történő behatolásból eredt;
3.4. a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgá- ló helyiségek külső bejáratainak kulcsait az üzemzárás után, nem az azok elhelyezésére szolgáló helyiségben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta;
3.5. a biztosított nem tartotta be a Géptörésbiztosítások vagyonvédelmi előírásai című mellékletben foglaltakat.
4. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosított minden káreseménynél a biztosítási szer- ződésben az egyes vagyontárgyakra külön megadott önrészesedés összegét maga viseli. Abban az esetben, ha egy biztosítási esemény során ugyanazon biztosított veszélynem következtében több biztosított vagyontárgy is károsodik, akkor a károsodott vagyontárgyakhoz tarto- zó legmagasabb önrészesedés kerül csak a kártérítésből levonásra.
5. KOCKÁZATVISELÉSI HELY
5.1. Kockázatviselési hely fixen telepített berendezések esetén a telepítés helye (a biztosítási ajánlaton szereplő cím), mozgat- ható és önjáró gépek esetén Magyarország területe szállítá- si kockázattal. Ha szállítási kockázattal biztosítjuk a gépeket, akkor az ajánlaton jelölni kell a Géptörésbiztosítás feltétel 1.2. pontját.
5.2. Védelmi előírások betöréses lopást is tartalmazó biztosítási fedezet esetén
A betöréses lopás kockázatot épületben való tárolásakor leg- alább a II. védelem teljesülése esetén vállaljuk. Amennyiben mozgatható és önjáró gép esetén a gépet épületen kívül, a te- lephelyen tárolják, akkor Géptörés biztosítások betöréses lopás és rablásbiztosításításának feltétele 1. számú külön feltétel: őr- zési záradék és 2. számú külön feltétel: szabadon tárolt vagyon- tárgyakra vonatkozó záradék pontját rögzíteni kell az ajánlaton, és csak ezek teljesülése esetén térül a betöréses lopás biztosí- tási káresemény.
5.3. KÜLÖN FELTÉTELEK GYŰJTEMÉNYE
5.3.1. 1. számú külön feltétel: Őrzési záradék
A kockázatviselés helyét a nyitvatartási- vagy üzemidőn túl (így szombat, vasár- és ünnepnapokon) is az üzem alkalmazásában lévő őr(ök), vagy egy olyan hatóságilag engedélyezett őrző-vé-
dő társaság őrzi, mely kizárólag a kockázatviselés helyének őr- zésével van megbízva. Az őrjárat mozgását a kockázatviselés helyének a bejárásakor olyan rendszer dokumentálja, amely lehetővé teszi, hogy a rögzített adatok bármikor ellenőrizhető- ek legyenek, és lehetetlenné teszi a rögzített adatok utólagos megváltoztatását.
5.3.2. 2. számú külön feltétel: Szabadon tárolt vagyon- tárgyakra vonatkozó záradék
A kockázatviselés a szabadban lévő, de körülkerített, és üze- midőn túl vagy állandóan őrzött (1. számú külön feltétel) ingat- lanokon lévő mozgatható és önjáró gépekre áll fenn, de nem vonatkozik azok bármilyen alkatrészének, tartozékának vagy beépített egyéb berendezésének vagy rakományának a lopá- sára (részlopás). Amennyiben a biztosított vagyontárgyakon lopási szándék nélkül , vagy szándékos, vagy véletlen rongá- lás vagy sérülés miatt keletkeznek károk (vandalizmuskárok), azokra a kockázatviselés nem terjed ki.
6. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
6.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrha- tóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről máso- latban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
A nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő jogerős határo- zat vagy a bíróság jogerős ítélet eredeti és/vagy hiteles máso- latát a kár kifizetéséhez a biztosító kérheti.
6.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell ké- szíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagysá gát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.
6.3. A vagyonbiztosítási előírások teljesülését a biztosító a biz- tosítási esemény bejelentését követően vizsgálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően alakul a Géptörésbiztosítások kártérítési összeghatá- rai elnevezésű táblázatban foglalt összeghatárokig.
6.4. Jelen biztosítás részét képezik a Géptörésbiztosítások vagyonvédelmi előírásai és a Géptörésbiztosítások kártérítési összeghatárai című mellékletek.
GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOK VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSA
I. MECHANIKAI VÉDELEM ÉS KATEGÓRIÁI
A mechanikai védelem megvalósításához felhasználható al- kotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlotta (továbbiakban:aján- lott) a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.
Javasoljuk, hogy mielőtt az alábbi pontokban meghatározott védelmi szintek megvalósításához bármely vagyonvédelmi ré- szegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:
– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,
– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biztosítja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával tervezett védelmet!
A védelmi rendszer alkotóelemeinek vásárlásakor vagy azok képesített szakember által történt beépítése után minden esetben kérje el a MABISZ-ajánlásról szóló tanúsítványt!
1. II. VÉDELEM
„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség hatá- rolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága leg- alább 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel.
b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:
1. A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhúzás ellen védettek.
2. Az ajtólap és az ajtótok
2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.
3. Az ajtók zárását 1 db, a Fogalommeghatározások C) pont- jában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van.
4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.
2. ALAPFOKÚ VÉDELEM
Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség ha- tárolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága leg- alább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vas- tag falazóblokk is).
b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:
1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszí- tés ellen, illetve a többszárnyú ajtók tolózárai reteszhúzás ellen védettek.
2. Az ajtólap és az ajtótok:
2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,
2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtólap veteme- dése a zárás biztonságát nem befolyásolja.
3. Az ajtók zárását
3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyből az egyik törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ezek a zárak zárt álla- potban vannak, vagy
3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalommeg- határozások C) pontjában meghatározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellentétes oldalon, legalább egy-egy ponton (a 2. pontnak megfelelően) biztosítja a zárást.
4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített ki- vitelűek.
5. Üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább „A1” biz- tonsági üveggel, vagy ajánlott betörésvédő fóliával kell készíteni.
6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt pa- ramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követel- ményeket elégítsék ki:
6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minősített mechanikai szerkezettel védettek; minősített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában leírt rács, vagy
6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illet- ve a nyílószárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírások- nak is meg kell felelniük.
Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmények- nek megfelelő szerkezet:
– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely- nek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve,
– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha,
– azon kívül van, akkor a Fogalommeghatározások C) pont- jában leírt biztonsági zár védi, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,
– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.
3. RÉSZLEGES VÉDELEM
Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága leg- alább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vas- tag falazóblokk is).
b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:
1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú ajtók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek, vagy az előzőekben leírtakkal egyenértékű me- chanikai védelmet biztosító, minősített hevederzár-szerkezettel védettek.
2. Az ajtólap és az ajtótok:
2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
2.2. záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,
2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtólap veteme- dése a zárás biztonságát nem befolyásolja,
2.4. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vas- tag fából készítendő.
3. Az ajtók zárását:
3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrás- nak ellenálló kivitelűek, egyikük finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, és zárszerkezete felfúrás ellen megerősített, vala- mint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy
3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalommeg- határozások C) pontjában meghatározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon legalább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a 2. pontnak megfelelően), és ezen vasalat lehetetlenné teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépítését.
4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés el- leni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.
5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább
„A2” biztonsági üveggel, illetve ajánlott betörésvédő fóliával kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogás- nak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.
6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt pa- ramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követel- ményeket elégítsék ki:
6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minősített mechanikai szerkezettel védettek, minősített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában leírt rács, vagy
6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illet- ve a nyílószárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírások- nak is meg kell felelniük.
Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmények- nek megfelelő szerkezet:
– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechani- kája szabotázsvédetten van elkészítve,
– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalommeghatározások C) pont-
jában leírt biztonsági zár végzi azt, amely törésnek és fú- rásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,
– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.
4. TELJES KÖRŰ VÉDELEM
Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szer- kezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendel- kezzenek:
1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal, vagy
2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol
– a beton minősége minimum C14/20-as,
– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése minimum 150x150 mm rácskiosztású, ® 8–10 mm-es betonvas háló, amely a fal közepén helyezkedik el,
3. vagy az 1., ill. a 2. bekezdésben meghatározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biz- tosítsanak.
b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:
1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:
1.1. kiemelés, feszítés (a pánt oldalán 2 db, megerősített kivi- telű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,
1.2. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhú- zás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, minősített heve- derzárral védettek,
1.3. 40 x 40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a védett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zárral védettek.
2. az ajtólap és az ajtótok:
2.1. 3 db megerősített diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
2.2. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,
2.3. a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymás- tól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,
2.4. a keményfából készült ajtólap tömör, és vastagsága mi- nimum 40 mm,
2.5. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíniumprofil vagy hegesztett acélprofil váz, melynek burkolata minimum 5 mm-es, a védett oldalon rögzített alumíniumlemez vagy 2 mm-es hegesztett acéllemez.
3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeg- határozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak, zárszerkezeteik felfúrás ellen meg- erősítettek, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hatpontos zárást biztosít.
4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés el- leni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.
5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, legalább
„B1” biztonsági üveggel kell készíteni. A toknak és a keret- szerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszer- kezet nem alkalmazható.
6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt pa- ramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követel- ményeket elégítsék ki:
6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minősített mechanikai szerkezettel védettek; minősített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában leírt rács, vagy
6.2 ajánlott nyitható ráccsal ez esetben a toknak, illetve a nyí- lószárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.
Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmények- nek megfelelő szerkezet:
– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rá- csszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt állapotban van, és motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve, és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.
c) A 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:
1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés el- len (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak re- teszhúzás ellen védettek.
2. A nyílószárny és a tok:
2.1. 3 db megerősített forgópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,
2.3. a zárnyelv(ek) legalább 20 mm mélyen zár(nak), egymás- tól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.
3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:
3.1. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó felületre nyíl- nak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalom- meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két oldalon, legalább hárompontos zá- rást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van,
3.2. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felületre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Foga- lommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zárszerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.
4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, be- feszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősít- ve, fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.
5. Az üvegezett nyílászárókajánlott, legalább „A1” biztonsági üveggel vagy minősített betörésvédő fóliával védettek. A tok-
nak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével.
6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti c) 1–5. pontban leírt pa- ramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követel- ményeket elégítsék ki:
6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minősített mechanikai szerkezettel védettek minősített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában meghatározott rács, vagy
6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illet- ve a nyílószárny(ak)nak a fenti c) 1–4. pontokban foglalt előírások- nak is meg kell felelniük.
Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmények- nek megfelelő szerkezet:
– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rá- csszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabo- tázsvédetten van elkészítve és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.
5. TELJES KÖRŰ PLUSZVÉDELEM
Teljes körű pluszvédelem valósul meg akkor, ha a védett helyi- ség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt álla- potú ajtaja az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerke- zetnek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkeznek:
– a határolószerkezet minimum 15 cm vastag vasbeton- ból készült, ahol
– a beton minősége minimum C20/20-as és
– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése mini- mum 2 db 100x100 mm-es rácskiosztású, a falvastag- ság harmadánál és kétharmadánál elhelyezkedő, 12 mm átmérőjű betonvas háló, amelyek rácskiosztása egy- máshoz képest felében eltolt
– vagy az előzőekben meghatározott szerkezettel egyen- értékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biz- tosít.
b) Az ajtónak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:
1. Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés (az ajtópánt oldalán 3 db megerősített, kiemelés elleni tüske), illetve feszí- tés ellen védett.
2. Az ajtólap és az ajtótok
2.1. minimum 4 db megerősített kivitelű forgópánttal van egy- máshoz rögzítve,
2.2. záráspontosságuk körkörösen 2 mm-en belül van,
2.3. az ajtón a zárnyelvek legalább 30 mm mélyen zárnak, egy- mástól legalább 300 mm távolságban,
2.4. az ajtószerkezet csak egyszárnyú és tömör (üvegezés nélküli) lehet,
2.5. az ajtólap minimum 15 mm vastag acélból hegesztett, vagy
2.6. 2 db 2,5 mm vastag acéllemez, mely körben, illetve az ajtólapon több helyen egymáshoz hegesztéssel van rögzítve, a két lemez között 60 mm vastag vasbetonnal, vagy ezzel szi- lárdságban egyenértékű anyaggal van kitöltve.
3. Az ajtó zárását minimum 2 db, a Fogalom meghatározá- sok C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek és finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak. A zárszerkezet felfúrás ellen védett. A zár- szerkezet négy oldalon, legalább hatpontos zárást biztosít, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.
4. Az ajtó tokszerkezete a vasbeton falazat acélhálójához hoz- záhegesztett kivitellel készült.
II. ELEKTRONIKAI VÉDELEM
Az elektronikai védelem megvalósításához felhasználható al- kotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (továbbiakban: MABISZ) által ajánlott(to- vábbiakban: ajánlott ) a megvalósítandó védelemben betölten- dő szerepe, illetve alkalmassága szerint.
A rendszer tervezőjének, telepítőjének MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie, az elkészült védelmi rendszer átvételekor min- den esetben kérjük el a beépítői nyilatkozatot.
Az elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általá- nos követelmények
1. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyílás- záróra terjedjen ki.
2. Az elektronikai védelem akkor számít megvalósítottnak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alkotóeleme üzemképes.
3. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető megvalósított- nak:
– ha az esemény időpontjában a rendszer bekapcsolt álla- potban van,
– minden alkotóeleme üzemképes, és
– állandó készenléti ügyeletre jelzett át.
AZ OBJEKTUM VÉDELMI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA
1. Felületvédelem
a) Nyílászárók védelme
A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílászáró üve- gezésének betörése esetén se lehessen megbontani, és 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.
b) Üvegfelületek védelme
Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfe- lületet védeni kell.
c) Falazatok védelme
A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelőesz- közt, hogy érzékenységi karakterisztikája alapján az egész, vé- deni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.
2. Térvédelem
Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felsze- relésre kerülő érzékelőeszközök bármilyen illetéktelen behato- lást jelezzenek a központ felé.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
A) „Az ajánlott” elemei a védelemnek (MABISZ-ajánlás) A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvalósításá- hoz felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és se- gédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlotta a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.
A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MABISZ által ajánlott „alkotóelemeket” fogad el Biztosítótársaságunk. Vásárláskor az áru minősítő tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!
A biztosított objektum megfelelő védelmének kialakításához minden esetben szakember segítségét vegye igénybe, míg az elektronikai védem megvalósítására kizárólag MABISZ-aján- lással rendelkező szakembert bízzanak meg!
B) Nyílászárók
Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szel- lőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy ál- landóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, abla- kok, illetve szellőzőnyílások, -járatok lezárószerkezetei).
C) Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minősül:
a) Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a minimum 6 roto- ros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek típusához rendel- hető kulcsok, illetve nyitókódok variációs lehetőségeinek száma legalább 10 000.
b) Az egyedi minősítésű lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.
c) A lakat – bármilyen kivitelű – nem minősül biztonsági zárnak.
D) Megerősített zárszerkezet és zárpajzs
a) A zárszerkezetet a külső (támadási) oldalról felfúrás ellen ke- ményfém lappal (lapokkal) (60 HRC keménységű vagy ezzel egyenértékű anyag), kívülről nem szerelhető módon, az ajtó- lap külső síkján belül védeni kell.
b) A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető fém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re állnak ki.
c) A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt a cilinder- zárak (henger- és mágneszárak) felfúrása vagy magkihúzá- sa ellen.
E) Megerősített zárnyelvfogadó lemez
A zárnyelvfogadó acéllemez, mely legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól minimum
200 mm-re lévő fémdübellel, a beton vagy tégla tartószerke- zetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.
F) Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók
A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és minimum 20 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által mű- ködtetett mechanika hozza létre a zárást.
G) Záráspontosság
Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy olda- lán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.
H) Ajánlott rács
Ajánlott rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerelhe- tő rács, amely:
a) legfeljebb 100 x 300 mm-es rácskiosztású,
b) legalább 12 mm átmérőjű tömör, gömb-, köracélból készült,
c) az épület, építmény teherhordó épületszerkezetéhez leg- alább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélységgel (hagyo- mányos, kisméretű tégla-, illetve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,
d) a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,
e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszetében a rács- csal megegyező anyagúak, minimális darabszámuk függő- leges oldalanként kettő, vízszintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy
f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai megoldás.
I) Tolózár, retesz
a) Csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,
b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az
c) ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerelhető mó- dón legalább 4 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsa- varral rögzített,
d) a retesz nyírómetszete legalább átmérőjű 8 mm-es tömör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő mechanikai védel- met biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas kizárva),
e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legnagyobb távol- sága 20 mm,
f) reteszhúzás ellen védett,
g) a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadóvasalatba, mely ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db átmé- rőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.
J) Reteszhúzás elleni védelem
Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, melyekben nin- csen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy tolóreteszes szerkezetek mozgó elemeit) bezárt állapotban csavarral rögzítjük.
K) Kiemelés elleni védelem
a) Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótoktól — az ajtópántokról történő — leemeléssel elválaszthatatlan (ki- emelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szem- befordítása),
b) megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése a E. pontban leír- takkal megegyező.
L) Feszítés
Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak haj- lékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas célszerszám- mal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.
M) Falazóköröm
A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szerkezetei- hez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok keresztmetszeti adatait és egyéb előírásait a H) pontban leírtak tartalmazzák.
VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA
Épületszerkezetek mechanikai védelme | |
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága | A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább? |
Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet | |
A védendő nyílászárók alsó élmagassága | |
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem | Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni? |
Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske? | |
Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni? | |
Ajtólap és ajtótok jellemzői | Hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább? |
Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság? | |
Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek? | |
Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek? | |
Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát? | |
Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap? | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze? | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze? | |
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma | Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja? |
Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár? | |
Az ajtók zárására megfelelő-e a lakat? | |
Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges? | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | |
Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme? | |
Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta? | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | |
Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata? | |
Tokszerkezetek jellemzői | Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése? |
Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése? | |
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei | Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme? |
Milyen típusú minősített üveg szükséges? | |
Szükséges-e biztonsági fólia? | |
Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet? | |
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni | |
Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását is tekintse át!
II. Védelem | 1. Alapfokú védelem | 2. Részleges védelem | 3. Teljes körű védelem | 4. Teljes körű védelem plusz védelem | ||
12 cm | 25 cm | 25 cm | 38 cm | téglaszerkezet nem megengedett | ||
legalább 12 cm átmérőjű rönkfából készült faház | 30 cm vastag falazóblokk | 30 cm vastag falazóblokk | 10 cm vastag vasbeton | 15 cm vastag vasbeton | ||
2 m alatt | 2 m alatt | 3 m alatt | 3 m alatt | 3 m felett | nincs szinthatár | |
nem szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | |
nem szükséges | nem szükséges | 2 db szükséges | 2 db szükséges | 2 db szükséges | 3 db szükséges | |
szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | többszárnyú ajtó nem megengedett | |
3 db | 3 db | 3 db | 3 db megerősített | 3 db megerősített | 4 db megerősített | |
6 mm | 5 mm | 3 mm | 2 mm | 5 mm | 2 mm | |
nincs rá előírás | 20 mm | 20 mm | 20 mm | 20 mm | 30 mm | |
nincs rá előírás | 300 mm | 300 mm | 300 mm | 300 mm | 300 mm | |
nincs rá előírás | nem | nem | nem | nem | nem | |
nincs rá előírás | 30 mm | 30 mm | 40 mm | nincs rá előírás | fa anyagú ajtó nem megengedett | |
nincs rá előírás | nincs rá előírás | nincs rá előírás | 5 mm | nincs rá előírás | alumínium anyagú ajtó nem megengedett | |
nincs rá előírás | nincs rá előírás | nincs rá előírás | 2 mm | nincs rá előírás | 15 mm | |
nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | |
nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | |
nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | |
1 db szükséges | 2 db szükséges | 2 db szükséges | 2 db szükséges | 1 db szükséges | 2 db szükséges | |
nem előírt | 1 db | 2 db | 2 db | 1 db | 2 db | |
nem előírt | 1 db | 2 db | 2 db | nem előírt | 2 db | |
nem előírt | nem előírt | 1 db | 2 db | nem előírt | 2 db | |
nem előírt | nem előírt | nem előírt | szükséges | szükséges | szükséges | |
nem előírt | igen | 1 db | csak biztonsági ajtó lehetséges | nem előírt | csak biztonsági ajtó lehetséges | |
nem előírt | 1 db | 1 db | ||||
nem előírt | 1 db | 1 db | ||||
nem előírt | nem előírt | 1 db | ||||
1 ponton | 2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton) | 2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton) | mind a négy oldalon, legalább 6 ponton | erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton, egyéb esetben legalább 2 ponton | mind a négy oldalon, legalább 6 pontos zárást biztosít | |
nem szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | |
nem szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | fa anyagú ajtó nem megengedett | |
nem szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | üvegezett nyílászáró nem megengedett | |
nincs rá előírás | A1 | A2 | B1 | A1 | ||
nincs rá előírás | szükséges | szükséges | nem megengedett | szükséges | ||
alkalmazható | alkalmazható | nem alkalmazható | nem alkalmazható | megerősítve | ||
nem szükséges | minősített rács szükséges | minősített rács szükséges | minősített rács szükséges | minősített rács szükséges | ráccsal nem váltható ki! | |
30
VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK KÁRTÉRÍTÉSI ÖSSZEGHATÁRAI
Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, a behatolás helyén és időpontjában megvalósult védelem függvényében
Védelmi szintek | Kártérítési határok (e Ft) | |||
Állandóan lakott épület* | Nem éllandóan lakott épület | |||
Mechanikai védelem | Elektronikai védelem | Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen | Pénz- és értékkészlet az együttes kártérítési határon belül** | Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen |
II. védelem | elektronikai védelem nélkül | 2 000 | 100 | 100 |
átjelzős elektronikai védelemmel | 5 000 | 500 | 200 | |
Alapfokú védelem | elektronikai védelem nélkül | 6 000 | MABISZ | 400 |
átjelzős elektronikai védelemmel | 12 000 | MABISZ | 1 000 | |
Részleges védelem | elektronikai védelem nélkül | 10 000 | MABISZ | 1 000 |
átjelzős elektronikai védelemmel | 20 000 | MABISZ | 2 000 | |
Teljes körű védelem | elektronikai védelem nélkül | 20 000 | MABISZ | 2 000 |
átjelzős elektronikai védelemmel | 40 000 | MABISZ | 4 000 | |
Teljes körű plusz védelem | elektronikai védelem nélkül | 40 000 | MABISZ | 4 000 |
átjelzős elektronikai védelemmel | biztosítási összeg | MABISZ | 8 000 | |
*Állandóan lakottnak minősül az az épület, ahol egy évben legalább 250 napon keresztül folyik legalább napi egyműszakos (8 órás) tevékenység.
SIGNAL Géptörésbiztosítás
**Pénz- és értékkészlet esetében a betöréses lopás kockázatra kifizethető kártérítés felső határa nem haladhatja meg – a „Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen” megnevezésű oszlopban, illetve II. védelem esetében az ebben az oszlopban megadott limiteken belül – annak az értéktárolónak a MABISZ minősítési összegét, amelyben a pénz- és értékkészletet tárolják.
GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELE
A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése elle- nében, a jelen biztosítási feltételben meghatározottak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felso- rolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoz- nak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.
A jelen feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Géptörésbiztosítások általános fel- tétele, a Géptörésbiztosítások tűz- és elemi kár biztosításának feltétele, valamint a Géptörésbiztosítások betöréses lopás és rablás biztosításának feltétele elnevezésű biztosítási feltételek- ben rögzítettek az irányadóak.
1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
1.1. Jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak előre nem látható és hirtelen fellépő sérülése vagy megsemmisülése, ha azok oka:
a) a kezelő kezelési hibája, ügyetlensége, gondatlansága, rosszindulatú rongálása,
b) elektromos energia közvetlen hatásai, amelyek földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, ívképződés következtében keletkeztek, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása miatt következtek be,
c) tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba, (a hi- bák megszüntetésének költségei azonban nem biztosítot- tak, csak a gépen belüli következményi károk),
d) centrifugális erő következtében való szétrepedés,
e) gőzkazánokban és berendezésekben fellépő vízhiány,
f) túlnyomás, kivéve a robbanást (lásd a Géptörés biztosítá- sok Tűz- és elemi kár biztosításának feltétele 1.1.3. pontját (robbanás),
g) mérő-, szabályozó vagy biztonsági berendezések meghi- básodása,
h) rázkódás, rezonancia, alkatrészek, részegységek kilazulása
i) túlhevülés (kivéve hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezéseket)
j) külső események mechanikus hatásai, kivéve az 1.3. pont- ban foglaltakat.
1.2. Mozgatható és önjáró gépek: Azoknál a gépeknél, ame- lyeknél az ajánlat gépjegyzékében fel van tüntetve, kockázat- bővítést és biztosítási hely kiterjesztést alkalmazunk.
A biztosítási védelem kiterjesztése rendeltetésszerűen moz- gatható és önjáró gépek esetében (biztosítás szállítási koc- kázattal) A Géptörés biztosítás feltétele 4. d) pontját kiegé- szítve felek megállapodnak abban, hogy a rendeltetésszerűen mozgatható és önjáró gépek esetén kockázatviselési helynek a mindenkori telephelyek, munkahelyek és a köztük levő szállí- tási útvonalak számítanak Magyarország területén belül (szállí- tási kockázat). Felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási
szerződésben megjelölt gépekre vonatkozó biztosítási véde- lem kiterjed az ütközés, kisiklás, lezuhanás, föld- és bolto- zatbeomlás, munkagödör-, híd- és vasúti pályaomlás, víz- és hordalékbetörés, talajsüllyedés, földcsuszamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, lavina, kőomlás és eláradás okozta károkra is.
1.3. A biztosítási védelem – a kár bekövetkezésének köz- vetlen kiváltó okától függetlenül – nem terjed ki olyan ká- rokra, amelyek
a) tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű lezuhanása (beleértve az oltáskor és mentéskor keletkező káro- kat), füst és hő kiáramlása (a fogalommeghatározáso- kat a Géptörésbiztosítások tűz- és elemi kár biztosítá- sának feltétele tartalmazza),
b) felhőszakadás, jégverés, hónyomás, árvíz, vihar, föld- rengés, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina, ismeretlen építmény vagy üreg beomlása, vezetékes- víz-károk, tűzoltó berendezés kilyukadása, techno- lógiai csővezeték törése, füst és hő kiáramlása által okozott kár, idegen jármű beleütközése (a fogalom- meghatározásokat a Géptörésbiztosítások tűz- és elemi kár biztosításának feltétele tartalmazza),
c) betöréses lopás, rablás (a fogalommeghatározásokat a Géptörésbiztosítások betöréses lopás és rablás biz- tosításának feltétele tartalmazza),
következtében keletkeztek, kivéve, ha a szerződő/biztosí- tott bizonyítja, hogy a kár ezekkel az eseményekkel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben.
1.4. Víz alatti szivattyúk generáljavítása: Azoknál a gépeknél, amelyeknél a tarifakönyv kötelezően előírja alkalmazását.
A szerződő/biztosított köteles a víz alatti szivattyúkon az üzembehelyezéstől vagy az utolsó generáljavítástól számított kétéves időközönként saját költségére teljes generáljavítást végez(tet)ni és azt dokumentálni. A szerződő/biztosított köte- les a biztosítót a generáljavítás elvégzéséről 15 napon írásban értesíteni.
Ha ez a generáljavítás elmarad, vagy a szerződő/biztosított a generáljavítást nem tudja dokumentálni, akkor kár esetén a biztosító mentesül kárkifizetési kötelezettsége alól.
2. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK
2.1. A biztosítási védelem a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra terjed ki, amíg azok a biztosítási szer- ződésben kockázatviselési helyként megnevezett területen
a) üzemkész állapotban felállítva találhatók, vagy
b) tisztítás, javítás, ellenőrzés vagy egy másik felállítási helyre való áthelyezés miatt vagy egy térítésköteles kár miatt leál- lítva leszerelés, összeszerelés vagy szállítás alatt állnak.
Egy vagyontárgy akkor található üzemkész állapotban felállítva, ha a próbaüzem befejezése után a normál üzemre készen áll.
2.2. A biztosított vagyontárgyak lehetnek: ipari körülmények között dolgozó ipari és mezőgazdasági gépek.
2.3. A biztosítási védelem nem terjed ki:
a) semmiféle szerszámra, mint különösen fúrók, törő- szerszámok, klisék, formák, matricák, kések, mintá- zóhengerek, fűrészlapok, vágószerszámok, sziták, szűrők, kövek, bélyegek, malmok golyói, verőkala- pácsai és verőlapjai, továbbá kovácsológépek esősú- lya és üllője.
b) kerékabroncsokra, kefékre, hevederekre, láncokra, szíjakra, tömlőkre, kötelekre, szállítószalagokra, hen- gerbevonatokra, gumi-, textil-, és műanyag burkola- tokra, bevonatokra, bélésekre, betétekre, lánctalpas járművek lánctagjaira, vezetőkerekeire és görgőire, tűzterek falazataira és kemencék béléseire,
c) semmiféle üzemi segédanyagra, mint különösen mo- torhajtóanyagok, vegyszerek, szűrőanyagok, katali- zátorok, hűtőanyagok, kenőanyagok, szigetelés vagy erőátvitel célját szolgáló olaj.
2.4. Alapzatok és falazatok csak külön megállapodás alapján biztosítottak.
3. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI
A biztosító szolgáltatása az alábbiak szerint történik:
3.1. Egy károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes álla- potba való helyreállítása (javítandó kár) esetén a káresemény bekövetkezésekor érvényes javítási költségek megtérítésével, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvar (kivéve légifuvar), oda- és visszaszállítás, továbbá az esetleges vám költségeit. A lecserélt régi anyag maradványértéke beszámításra kerül. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítménynö- veléssel vagy karbantartással összefüggő többletköltségek a szerződőt/biztosítottat terhelik. Ugyancsak a szerződőt/bizto- sítottat terhelik egy esetleges ideiglenes javítás költségei. Csak külön megállapodás alapján téríti a biztosító a mentési és légifuvar többletköltségeket.
3.2. Egy biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése ese- tén annak káridőponti avult értéke alapján, beleértve a fuvar (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költségeit. A szerződő/ biztosított köteles a még bármilyen módon felhasználható részeket azok becsült értékén fizetésül elfogadni. Teljesen megsemmisültnek tekintendő egy vagyontárgy, ha javításának költségei elérik vagy meghaladják a káridőponti avult értékét. Egy károsodott vagyontárgy káridőponti avult értéke a va- gyontárgy kárnapon érvényes új értékéből lineáris avultatással kerül meghatározásra a vagyontárgy gyártásakor várható át- lagos élettartama figyelembevételével. Az avultatás maximális mértéke 80%.
3.3. A javítás során fel nem használt károsodott, illetve kicse- rélt részeket megtekintés céljából a szerződő/biztosítottnak a biztosító rendelkezésére kell bocsátania.
3.4. Ha egy tétel alatt több, összetartozó berendezés van bizto- sítva, és ezek közül csak egyesek semmisülnek meg, a biztosító a káreseményeket úgy kezeli, mintha a teljesen megsemmisült berendezések külön tételekként lettek volna biztosítva.
3.5. Összetartozó vagyontárgyaknál a biztosító nem veszi fi- gyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt vagyontárgyak a többi megsérülése vagy megsemmi- sülése miatt elszenvednek.
3.6. Az elektronikus mérő-, szabályozó- és vezérlőberendezé- sek, beépített adathordozók előre nem látható és hirtelen fellé- pő sérülése vagy megsemmisülése csak akkor térítésköteles, ha a biztosított bizonyítja, hogy sérülés vagy megsemmisülés nem tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba miatt következett be. A biztosított gép egyéb részeiben az elektroni- kus berendezés sérülése vagy megsemmisülése miatt keletke- zett következményi károk kifizetésre kerülnek.
4. KIZÁRÁSOK
A biztosítási védelem – a Géptörésbiztosítások általános feltétele, a Géptörésbiztosítások tűz- és elemi károk biz- tosításának feltétele, a Géptörésbiztosítások betöréses lopás és rablás biztosításának feltétele vonatkozó pont- jaiban, valamint a különböző fejezetekben felsorolt kizá- rásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:
a) tartós vegyi, hő-, mechanikus, elektromos, elektro- mágneses vagy időjárási hatások következményei, valamint akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, elöregedési, továbbá anyagfáradási jelenségek, kor- rózió, rozsda, vízkő vagy egyéb lerakódás hatásának tudhatók be,
b) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekről a szer- ződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,
c) a biztosított vagy az üzeme felelős vezetői szándékos vagy súlyosan gondatlan cselekedetei vagy mulasztá- saira vezethetők vissza,
d) a kockázatviselési helyen kívül való szállítások során keletkeztek, kivéve, ha a biztosítási szerződés a szállí- tási kockázatra külön megállapodást tartalmaz,
e) valamely kár után a végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítá- sa előtt való üzembe helyezés miatt következtek be,
f) a berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy a létesítési, telepítési és üze- meltetési szabályok be nem tartásával okozati össze- függésben keletkeztek,
g) más módon megtérülnek a szerződő/biztosított részé- re (garancia, jótállás, kártérítés, más szerződés stb.),
h) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelentenek (pl. lakk-, zománc- és hor- zsoláskárok).
i) a beépített adathordozók a 3.6. pont szerint biztosí- tottak, a szoftverek, a rajtuk tárolt adatok és informá- ciók azonban nem. Külső adathordozókra valamint a rajtuk tárolt adatokra és információkra nem vonatko- zik a biztosítási védelem
j) szándékos túlterhelés
5. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosított minden káreseménynél a biztosítási szer- ződésben az egyes vagyontárgyakra külön megadott önrészesedés összegét maga viseli. Abban az esetben, ha egy biztosítási esemény során ugyanazon biztosított veszélynem következtében több biztosított vagyontárgy is károsodik, akkor a károsodott vagyontárgyakhoz tarto- zó legmagasabb önrészesedés kerül csak a kártérítésből levonásra.
6. ÉRTÉKKÖVETÉS
A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érde- kében automatikus értékkövetést alkalmaz. Az értékkövetésre vonatkozóan a Géptörésbiztosítások általános feltétele 8.11. pontjában foglaltak kell alkalmazni. Az értékkövető indexet a Központi Statisztikai Hivatalnak az értékkövető levél kiküldé- sekor rendelkezésre álló legutolsó, Ipari termelői árak gyorstá- jékoztatójában szereplő adatai alapján kell meghatározni. Ez a géptörés biztosítások esetében a gépipar belföldi értékesítési árindexének utolsó 12 havi átlaga.
GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI
3. SZ. KÜLÖN FELTÉTEL:
MENTÉSI KÖLTSÉGEK
A Géptörés biztosítás feltétele 3.1. pontja kiegészítéseképpen felek megállapodnak abban, hogy a mentési költségek a biz- tosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg nagy- ságáig, első kockázatra biztosítottak.
A mentési költségek azok a költségek, amelyeket egy térítés- köteles kár során arra kell fordítani, hogy a sérült biztosított gépeket olyan helyzetbe hozzuk, amelyben javításuk lehetővé válik.
Az első kockázatra meghatározott biztosítási összeg ezekre a költségekre egy biztosítási időszakon (1 éven) belül egyszer áll a biztosított rendelkezésére.
4. SZ. KÜLÖN FELTÉTEL:
FÖLD- ÉS ÉPÍTÉSI MUNKÁK KÖLTSÉGEI
A Géptörés biztosítás feltétele 3.1. pontja kiegészítéseképpen felek megállapodnak abban, hogy azoknak a föld- és építési munkáknak a költségei, amelyeket egy térítésköteles kár el- hárítására kell fordítani, a biztosítási szerződésben meghatá- rozott biztosítási összeg nagyságáig, első kockázatra biztosí- tottak.
Az első kockázatra meghatározott biztosítási összeg ezekre a költségekre egy biztosítási időszakon (1 éven) belül egyszer áll a biztosított rendelkezésére.
5. SZ. KÜLÖN FELTÉTEL:
LÉGIFUVAR TÖBBLETKÖLTSÉGEK
A Géptörés biztosítás feltétele 3.1. pontja kiegészítéseképpen felek megállapodnak abban, hogy azok a légifuvar többlet- költségek, amelyeket egy térítésköteles kár elhárítására kell fordítani, a biztosítási szerződésben meghatározott összeg nagyságáig, első kockázatra biztosítottak.
Az első kockázatra meghatározott biztosítási összeg ezekre a költségekre egy biztosítási időszakon (1 éven belül) egyszer áll a biztosított rendelkezésére.
6. SZ. KÜLÖN FELTÉTEL:
ALAPZATOK ÉS FALAZATOK
A Géptörés biztosítás feltétele 2.4. és 3.1. pontja kiegészí- téseképpen felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződésben megjelölt gépek alapzatai és falazatai is bizto- sítottak a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg nagyságáig.
A gépekkel együtt biztosított alapzatokban és falazatokban keletkező károkra a biztosító csak akkor fizet kártérítést, ha e károk a biztosított gépeket ért – a Géptörés biztosítás feltétele szerint – térítésköteles károk következményei.
7. SZ. KÜLÖN FELTÉTEL:
MOZGATÁSI ÉS VÉDELMI KÖLTSÉGEK
A Géptörés biztosítás feltétele 3.1. pontja kiegészítéseképpen felek megállapodnak abban, hogy azok a mozgatási és védel- mi költségek, amelyeket egy térítésköteles kár elhárítására kell fordítani, a biztosítási szerződésben az erre a célra meghatá- rozott összeg nagyságáig, első kockázatra biztosítottak.
A mozgatási és védelmi költségek azok a ráfordítások, ame- lyek azáltal keletkeznek, hogy a biztosított gépek helyreállítása céljából más tárgyakat mozgatni vagy védeni kell. Ilyen költ- ségeknek minősülnek például a nem károsodott gépek le- és visszaszerelésével, épületrészek áttörésével, lebontásával, új- jáépítésével vagy nyílások bővítésével kapcsolatos költségek. Az első kockázatra meghatározott biztosítási összeg ezekre a költségekre egy biztosítási időszakon (1 éven) belül egyszer áll a biztosított rendelkezésére.
Általános feltételek
VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS
Jelen feltételmódosítás a biztosítási szerződések elválaszthatatlan részét képezi.
35
A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegyzőkönyveket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat, dokumentációkat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövetkeztekor:
BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK | Tűz, füst és hő kiáramlás | Elektromos tűz | Villámcsapás | Villámcsapás másodlagos hatása | Robbanás, összeroppanás | Légijármű lezuhanása | Vihar | Jégverés | Árvíz | Hónyomás (statikus és dinamikus) | Földcsuszamlás | Kő és földomlás | Idegen tárgyak rádőlése | Ismeretlen építmény, üreg beomlás | Idegen jármű ütközése | Csőtörés és vezetékes vízkárok | Tűzoltó berendezés kilyukadása | Felhőszakadás | Földrengés | Üvegtörés | Betöréses lopás, rablás | Rongálás | Kültéri vagyontárgyak lopása | Vandalizmus | Zárcsere | Hűtőkészülékekben tárolt készletek | Üzemszünet | Szállítmány | Géptörés | Felelősségek |
kárleírás, kárbejelentő | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
kötvény/szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
szerződő/biztosított általi meghatalmazás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
bankszámlaszám | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
ÁFA nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
tulajdoni lap | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
bérleti szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
bányatérkép | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
építési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||
talajvizsgálat | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
alaprajz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
ingatlan építési tervdokumentáció | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||
kivitelező neve | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||
használatbavételi/működési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||
statikusi szakvélemény | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||
építési napló | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||
alapító okirat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
ingatlan értékbecslés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK | Tűz, füst és hő kiáramlás | Elektromos tűz | Villámcsapás | Villámcsapás másodlagos hatása | Robbanás, összeroppanás | Légijármű lezuhanása | Vihar | Jégverés | Árvíz | Hónyomás (statikus és dinamikus) | Földcsuszamlás | Kő és földomlás | Idegen tárgyak rádőlése | Ismeretlen építmény, üreg beomlás | Idegen jármű ütközése | Csőtörés és vezetékes vízkárok | Tűzoltó berendezés kilyukadása | Felhőszakadás | Földrengés | Üvegtörés | Betöréses lopás, rablás | Rongálás | Kültéri vagyontárgyak lopása | Vandalizmus | Zárcsere | Hűtőkészülékekben tárolt készletek | Üzemszünet | Szállítmány | Géptörés | Felelősségek |
nyílvántartási térképmásolat | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
tulajdoni hányad igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
öröklési bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
jogerős hagyatékátadó végzés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
nyugta | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
beszerzési számla | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
használati utasítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
műbizonylat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
árajánlat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
műszaki leírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
műszaki rajz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
jótállás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
helyreállítási számla | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
szakvélemény | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
gazdaságossági számítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
számlarészletező | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
adásvételi szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
közüzemi számlák | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv. | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
önkormányzati hatósági bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
tűzhatósági bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||
feljelentés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||
hatósági határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||
riasztási napló | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
vádirat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||
fénykép | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
elektronikus adathordozó | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
tranziens védelem dokumentációja | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
tanúnyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
lízingszerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
SIGNAL Géptörésbiztosítás
36
BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK | Tűz, füst és hő kiáramlás | Elektromos tűz | Villámcsapás | Villámcsapás másodlagos hatása | Robbanás, összeroppanás | Légijármű lezuhanása | Vihar | Jégverés | Árvíz | Hónyomás (statikus és dinamikus) | Földcsuszamlás | Kő és földomlás | Idegen tárgyak rádőlése | Ismeretlen építmény, üreg beomlás | Idegen jármű ütközése | Csőtörés és vezetékes vízkárok | Tűzoltó berendezés kilyukadása | Felhőszakadás | Földrengés | Üvegtörés | Betöréses lopás, rablás | Rongálás | Kültéri vagyontárgyak lopása | Vandalizmus | Zárcsere | Hűtőkészülékekben tárolt készletek | Üzemszünet | Szállítmány | Géptörés | Felelősségek |
használatba adási megállapodás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
kölcsönadási szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
bérbeadási szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
felelős örzésbe adási megállapodás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
őrnapló, őrutasítás | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
karbantartási szerződés | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||
munkaszerződések | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
bizományosi szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
MABISZ ajánlás | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
szállító levél | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
hajólevél | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
szállítási számla | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
megsemmisítési, hulladéklerak.jkv. | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||
könyvelési bizonylat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
utazási ktg. igazolás | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
vámáru nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||
leltár | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
önköltségkimutatás, -számítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
adószám | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
mérleg | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
pénzkezelési szabályzat | ||||||||||||||||||||||||||||||
eredménykimutatás | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
használatbavételi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
tárgyi eszköz nyilvántartó lap | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
forgalmi engedély, gépjármű kulcsai, | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||
jármű törzskönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
jogosítvány/gépkezelői igazolvány | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
lovasfogat hajtói engedély | X |
Általános feltételek
37
BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK | Tűz, füst és hő kiáramlás | Elektromos tűz | Villámcsapás | Villámcsapás másodlagos hatása | Robbanás, összeroppanás | Légijármű lezuhanása | Vihar | Jégverés | Árvíz | Hónyomás (statikus és dinamikus) | Földcsuszamlás | Kő és földomlás | Idegen tárgyak rádőlése | Ismeretlen építmény, üreg beomlás | Idegen jármű ütközése | Csőtörés és vezetékes vízkárok | Tűzoltó berendezés kilyukadása | Felhőszakadás | Földrengés | Üvegtörés | Betöréses lopás, rablás | Rongálás | Kültéri vagyontárgyak lopása | Vandalizmus | Zárcsere | Hűtőkészülékekben tárolt készletek | Üzemszünet | Szállítmány | Géptörés | Felelősségek |
illetékbefizetési bizonylat | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
nyilatkozat hozzátartozóról | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
gyámhatósági okirat | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
halotti anyakönyvi kivonat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||
orvosi ambuláns lap | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
orvosi vizsgálati iratok | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
kórházi zárójelentés | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
boncjegyzőkönyv | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI) | X | |||||||||||||||||||||||||||||
röntgenfelvétel | X | |||||||||||||||||||||||||||||
táppénzes igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||
keresetveszteség igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||
felelősségvállaló nyilatkozat | X | |||||||||||||||||||||||||||||
biztosított és károsult közötti szerződés | X | |||||||||||||||||||||||||||||
fegyvertartási engedély | X | |||||||||||||||||||||||||||||
állatorvosi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
hatósági állatorvosi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
állatorvosi kényszervágási javaslat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
mérlegelési jegy | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
értékesülési elszámolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
hulla átvételi jegy (ÁTEV) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
állatoltási igazolvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||
lótenyésztési napló | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||
marhalevél | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||
törzskönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||
hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
rokkantsági nyugdíj igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||
befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
hitelezőtől kifizetési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
engedményezési nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
SIGNAL Géptörésbiztosítás
38
Jegyzetek
39
SIGNAL Géptörésbiztosítás
40
SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.
Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.
Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx
SIG 3086