PANNON EGYETEM
PANNON EGYETEM
GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG
Egy kisvállalkozás költséggazdálkodá- sának elemzése
Témavezető: Xx. Xxx Xxxxxx Xxxxx konzulens: Xxxxxxx Xxxxxx | Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxx Xxxxxxxxxx továbbképzés Levelező Controlling szakközgazdász |
2022
PANNON EGYETEM
GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG
SZERZŐI NYILATKOZAT A DOLGOZAT BENYÚJTÁSÁHOZ*
Hallgató neve: | Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxx | ||
Képzési szint: | szakirányú továbbképzés | ||
Szak: | Controlling szakközgazdász | ||
Szakirány (ha van): | - | ||
Neptun kód: | AQDQ6H | Védés éve: | 2022 |
Dolgozat címe: | Egy kisvállalkozás költséggazdálkodásának elemzése | ||
Egyetemi témavezető: | Xx. Xxx Xxxxxx | ||
Gyakorlóhelyi konzulens: | Xxxxxxx Xxxxxx | ||
Öt kulcsszó a dolgozatról: | tervezés, elemzés, költséggazdálkodás, kontrolling, beszámoló | ||
Kérjük a szerzői döntésnek megfelelő opciót aláhúzni:
Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy szakdolgozatomat/záródolgozatomat az Egye- tem az interneten a nyilvánosság számára repozitóriumában közzétegye.
A hozzájárulás szerzői feltételei:
• a dolgozat magáncélra letölthető, a forrás megjelölésével szabadon idézhető, de az idézés szokásos terje- delmét meghaladó felhasználás (átvétel) tilos,
• hozzájárulásom időtartamra nem korlátozott és bármikor visszavonható.
(Hozzájárulás hiányában a dolgozat csak az Egyetem arra kijelölt számítógépein, képernyős megtekintéssel ku- tatható. Egyéb hozzáférés, többszörözés nem engedélyezett.)
Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom az alábbiakról:
• dolgozatom mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak,
• a dolgozatban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, a leírtak saját, önálló munkám eredmé-
nyei,
• a dolgozatban felhasznált adatokat, forrásokat a szerzői jog figyelembevételével alkalmaztam,
• a dolgozat nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén felsőoktatási szakkép- zés, diplomaszerzés vagy szakirányú továbbképzés során.
Tudomásul veszem az alábbiakat:
• a dolgozat szerzői jogtisztaságának ellenőrzésére az Egyetem szoftveres ellenőrzést (plágiumszűrést) vé- gezhet és eredményét a dolgozat értékelésében felhasználhatja,
• a dolgozat elektronikus formában, az Egyetem repozitóriumában kerül elhelyezésre és a hatályos jogsza- bályok, intézményi szabályzatok szerint, valamint fentebbi szerzői rendelkezésemnek megfelelően biztosít- ható a kutatási célú hozzáférése,
• a dolgozat metaadatai és szerzői összefoglalója online nyilvánosak.
Zalaegerszeg, 2022. május 30.
Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxx s.k.
hallgató aláírása
*Szövegszerkesztővel töltendő ki, formai és tartalmi változtatások nélkül. Gépírással aláírható. Ebben az esetben kéjük a Családnév Keresztnév s. k. alakot használni. Kézi aláírás és szkennelés esetén a dokumentum csak kifo- gástalan minőségű digitalizált változat lehet!
Tartalomjegyzék
2 LIGNOMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság bemutatása 4
3 A SZÁMVITEL ÉS A KONTROLLING KAPCSOLATA 14
4.1 Költség, kiadás, ráfordítás 19
5.1 Tervezés költségszámítással 25
5.4 Stratégiai, taktikai és operatív tervezés 31
6 Lignomat Kft. gazdálkodásának elemzése 38
6.1 Pénzügyi mutatószámok, eredmény elemzése 38
6.1.1 Vagyoni helyzet elemzésének mutatószámai 38
6.1.2 Pénzügyi helyzet elemzésének mutatószámai 41
6.1.3 Jövedelmezőség elemzésének mutatószámai 44
6.1.4 Hatékonyság elemzésének mutatószámai 45
6.1.5 Bevételek, ráfordítások, eredmény alakulásának elemzése 47
6.2 Munkaerő és bérgazdálkodás elemzése 49
6.2.1 A létszám nagyságának és összetételének elemzése 49
6.2.2 Munkaidő kihasználtság elemzése 51
6.2.3 Bérgazdálkodás elemzése 52
7 Javaslatok, megállapítások 56
1 BEVEZETÉS
Dolgozatom témájának a LIGNOMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (rövidített elnevezés: Lignomat Kft.) költséggazdálkodásának, gazdasági műkö- désének, a vállalaton belüli tervezés és elemzések vizsgálatát tűztem ki célul. Közel három éve dolgozom a cégnél mérlegképes könyvelőként, nem sokkal a világjárvány kitörése előtt érkeztem a csapatba. A vezetőség számára nehéz feladat volt fenntartani a korábbi mű- ködési, jövedelemtermelési szintet. A piacokon eluralkodó bizonytalanság, a lezárások azonban nem csak a tulajdonosi kör számára volt nehéz időszak. Bár elbocsátásoktól nem kellett tartani, a vezetés fő feladatának a munkaerő megtartását tűzte ki célul. A munka- társak csapatként történő együttműködésére azonban még inkább szükség volt. Mivel a könyvelési, gazdasági területen dolgozók úgy gondolom, hogy sokkal inkább belelátnak a vállalat működésébe, mint az egyéb területeken alkalmazottai, premier plán figyelhettük meg a piaci korlátozások hatásait. Mindezek ellenére szerencsésnek tartom a cégünket, mert a forgalom néhány hónapos visszaesése után szép lassan elkezdtünk visszakapasz- kodni a korábbi bevételi szintre. Azt hiszem azóta talán le sem szálltunk arról az emelkedő üzleti hullámról, folyamatosak a megrendelések a partnerek részéről. Azonban újabb ne- hézségekkel kell szembenéznünk. A növekvő alkatrész és gép igényeket a világjárvány és a nemrég kialakult háborús helyzet okozta alapanyaghiány miatt egyre nehezebben tudjuk időben teljesíteni, leszállítani az ügyfeleknek. Jelenleg a HOMAG Group által gyártott faipari nagygépek körülbelül átlagosan egy éves határidővel rendelhetők.
Úgy gondoltam, épp itt az ideje, hogy a pénzügyi számvitel keretében a könyvelési munka során adminisztrált, rögzített múltbéli eseményekről átemeljem tekintetem a jövőre. Mivel kis cég vagyunk nincs különálló kontrolling részleg, a tervezési, elemzési munkákat a ve- zetőség feladata elvégezni. Azonban az a véleményem, hogy dolgozom már elég ideje a vállalatnál, hogy ne csak a múltra, hanem a jövőre orientáltan is együtt gondolkodjunk. A bevételek mellett a másik fontos terület egy vállalat életében a költségek minimális szinten tartása. A költséggazdálkodás elemzésével célom a vállalat gazdálkodásának vizsgálata, lehetséges költségcsökkentési, költségoptimalizálási javaslattétel.
2 LIGNOMAT KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG BEMU- TATÁSA
Faipar-Bútorgyártás-Kereskedelem
A faipart a fa felhasználási, gyártási célját tekintve 3 részterületre bonthatjuk:
• a faanyag előállítása (fakitermelés, fűrészipari, furnérlemezipari termékek, farost- lemez, forgácslap),
• a fa mechanikai feldolgozása (famegmunkálás, felületkezelés, bútorgyártás) és
• a fa kémiai hasznosítása (tüzelőanyag, cellulózgyártás, papírgyártás). (Wikipédia:
Fa (anyag) [online], 2022)
A faiparon belül feldolgozási fázist tekintve megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos faipart. Az elsődleges faipar alatt értjük mindazokat a folyamatokat, anyagokat, kapcso- lódó gépesítéseket, amelyek a fa kitermelésétől egészen az alapanyagtermelésig tartanak. A másodlagos faiparba sorolhatjuk az összes olyan megmunkálási feladatot, amelyhez az alapanyagokat az elsődleges faiparban állították elő, ezek lehetnek mind tömörfa, mind kompozit anyagok. Tömörfát használnak például nyílászáró, asztallap gyártáshoz, épület- asztalos tevékenységekhez, tömörfa bútorgyártáshoz, belsőépíteszetben (pl. lépcső), gyü- mölcstál marással történő megmunkálásához. A másik terület gyűjtő nevén a kompozit, vagyis a laplemez termék megmunkálás. Laplemez lehet például a táblásított fa, forgács- lap, laminált forgácslap, rétegelt lemez (ágybetét laprugója), MDF (medium-density fibreboard vagyis közepes sűrűségű farostlemez), OSB (Oriented Strand Board, magyarul Irányított szálelrendezésű lap) stb. (Lignomat Kft. belső céges dokumentumok, 2022)
A történelem során, mint sok más szakmát az asztalosokat, bútorkészítőket is elérte az ipari forradalom, a faipari feldolgozás is erőteljes fejlődésnek indult. Megkezdődött a gyár- tási, feldolgozási folyamatok egyre nagyobb mértékű gépiesítése, a humán tényező sze- repe, aránya lecsökkent a gyártási folyamatokban. Persze az évek előrehaladtával a gépe- ket is folyamatosan fejlesztették, modernizálták, egyre precízebb, aprólékosabb munkákat tudtak az ipari berendezésekre bízni. Ha a faipari cégek, vállalkozások nem akarnak lema- radni a gazdasági versenytársaktól, akkor a bútorgyáraknak, asztalosipari üzemeknek min- dig szükségük lesz újabb, egyre fejlettebb gépekre, berendezésekre folyamataik moderni- zálásához, hogy tartani tudják a lépést a gazdasági fejlődéssel és versenyképesek marad- janak a piacon.
1. ábra: Mechanikai megmunkálás (Xxxx, 2010)
A másodlagos faipari feldolgozás során is idővel gépesítették a technikai folyamatokat. Megtörtént a raktározás, szabászat automatizálása, gépi technológiával végzik a különböző felületmegmunkálási, felületkezelési eljárásokat (festés, csiszolás), a megmunkált laple- mezek élzárását. A szerkezeti megmunkálás (fúrás, marás) során CNC berendezéseket alkalmaznak. A bútoriparban fordul elő leginkább a korpuszprésgép használata, amikor a korpuszbútor1 összeszerelése gépesített technológiával zajlik, valamint a csomagolástech- nikai feladatok is automatizáltan zajlanak napjainkban. A különböző gépek számára tör- ténő adagolás során részben már megtörtént az automatizálás vagy igény van különböző fokú kiegészítő gépekere, mint például a raktárgép, a robotos elszedés, adagolás. A má- sodlagos faipar által használt eljárás még a Nesting technológia, mely során a laplemez megmunkálása ún. „terítékképzéssel” történik. Ez az jelenti, hogy a Nesting gép különböző formákat tud kimarni a faanyagból, így összeforgatással kevesebb hulladék keletkezik a gyártás során. Ezt a technológiát használja például a kárpitosipar a fotelek oldalának elké- szítésére. (Lignomat Kft. belső céges dokumentumok, 2022)
1 korpuszbútor (=szekrény): minden olyan termék, ami lapokból, lapalkatrészekből gyár- tott, alapvetően négyzetes vagy téglalap alakú egyenes lapokból épített tároló berendezés. A bútoripari termékeknek 3 csoportját különböztetjük meg: ülőbútor, kárpitosbútor, kor- puszbútor.
2. ábra: A Lignomat Kft. robotja munka közben (saját készítés)
A hazai asztalosok és faipari vállalatok különböző szervezetekbe egyesülnek, érdekeik, le- hetőségeik jobb kihasználása, érvényesítése érdekében. Ilyen szervezet például az Orszá- gos Asztalos és Faipari Szövetség. A magyarországi vállalkozások évről évre számos tá- mogatási lehetőséget kapnak az államtól például pályázatok révén. Ilyen pályázati lehető- ségek a faipari vállalkozások részére például a „Divat és Dizájnipari Mikro-, Kis- és Közép- vállalkozások Modern Üzleti és Termelési Kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fej- lesztések támogatása” (GINOP-1.2.14-20 ÉS VEKOP-1.2.7-20), a „Vállalati Kutatási, Fej- lesztési és Innovációs tevékenységek ösztönzése” (VINOP-2.1.2-21), a „Mikro-, Kis- és Középvállalkozások Modern Üzleti és Termelési Kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” (VINOP-1.2.1-21), a „Hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása (GINOP-1.2.9-20). A támogatások között találhatunk vissza nem térítendő támogatást, kamattámogatott vagy 0%-os kama- tozású hitelt is. (Lignomat Kft., Faipari vállalkozások által igénybe vehető 2021. évi pályázati lehetőségek [online], 2021)
Lignomat Kft. a piacon
A LIGNOMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot 2007-ben hoz- ták létre a cég alapítói, azt a piaci rést betöltve, hogy a németországi Homag csoportnak legyen magyarországi kizárólagos képviselete. Ezzel a Lignomat Kft. a HOMAG Group – melynek tagjai: HOMAG GmbH, HOMAG Automation GmbH, HOMAG Bohrsysteme GmbH,
HOMAG Kantentechnik GmbH, HOMAG Plattenaufteiltechnik GmbH és a WEINMANN Hol- zbausystemtechnik GmbH (Homag: AGB - Verkaufs- und Lieferbedingungen [online], 2022) - által gyártott és értékesített faipari, asztalosipari gépek és alkatrészek kizárólagos magyarországi forgalmazójává váltak. A vállalat az alapításától kezdve a mai napig 100%- ban magyar tulajdonban van. A Lignomat Kft. a faanyag mechanikai feldolgozását támo- gató, tehát a másodlagos faipar számára történő gépek kereskedelmével, továbbá azokhoz tartozó alkatrészek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozik. A Homag gépeken kívül kereskedik még további hasonló minőségű gyártók gépeivel, ilyenek például: Altendorf GmbH, Höcker Polytechnik GmbH, ACword, spol.s r.o., HOKUBEMA Maschinenbau GmbH, Makor srl. (Lignomat Kft., Rólunk [online], 2022); (Lignomat Kft. belső céges dokumentumok, 2022)
Ügyfelek (Vevők)
A Lignomat Kft. ügyfelei között kis- közepes és nagyipari üzemeket is találhatunk. Kisüze- mekhez soroljuk az 5-20 fős lapszabászatokat, mint például a szintén szombathelyi szék- helyű Nypan Kft. Közepes méretű üzemmel rendelkező partnereink a korpuszbútor gyár- tással foglalkozó Garzon Bútor Zrt., a Délity Bútor Zrt., mely főként irodabútorokkal, la- kossági bútorok készítésével foglalkozik, a Vertex Bútor Kft., mely főként exportra gyárt konyhákat. Nagyipari üzemek a külföldi és hazai tulajdonú másodlagos faipari szereplők, mint például az IKEA Lakberendezési Kft., mely konyhafront gyártással foglalkozik, a par- kettagyártó GRABOPLAST Padlógyártó Zrt., a kárpitosbútor alkatrész gyártással foglalkozó ADA Hungária Kft. és Sinia Bútorgyártó Kft. (Lignomat Kft. belső céges dokumentumok, 2022)
Versenytársak
Mivel a Lignomat Kft. legnagyobb részben a Homag Group gépeinek kizárólagos magyar- országi forgalmazásával foglalkozik, így nehéz versenytársakkal összehasonlítani. Az alábbi ábrán néhány hasonlóan faipari nagygépkereskedelemmel foglalkozó céget tüntet- tem fel.
Felder Group
Hungária Kft.
Woodtech Csoport Kft.
Stonewood Kft.
Paliszander Kft.
Planet-Gép Kft. (Anest-Wood by Planet)
Fagépszer Plusz
Kft.
3. ábra: Faipari nagygépkereskedelemmel foglalkozó cégek (saját szerkesztés)
A forgalmazott nagygépek azonban nem hasonlíthatóak teljesen össze egymással, mert a különböző gyártók, különböző minőségű és árszínvonalú gépet dobnak piacra. A kisebb- nagyobb asztalosipari üzemeknek (pl. Nypan Kft.), a nagyobb faipari gyáraknak (pl.: IKEA Lakberendezési Kft, Vertex Bútor Kft.) mérlegelniük kell, hogy milyen nagyságú és minő- ségű gépekkel képzelik el a gyártási folyamataik automatizálását, milyen időtávra szeret- nének beruházni, és a gépvásárláshoz milyen anyagi források (saját pénzeszközök, hitelek, pályázati támogatások) állnak rendelkezésükre. A verseny a kereskedelmi cégek között abban nyilvánulhat meg, hogy ár-érték arányban jobb minőségű gépet tudjanak kedvezőbb áron a vevők részére ajánlani.
Lignomat Kft. vs. Versenytársak
Lignomat Kft. - 23 fő
Fagépszer Plusz Kft. - 8 fő
Planet-Gép Kft. (Anest-Wood) - 8 fő
Paliszander Kft. - 17 fő
Stonewood Kft. - 3 fő
Woodtech Csoport Kft. - 3 fő
Felder Group Hungária Kft. - 13fő
- 500 1 000 1 500 2 000 2 500 3 000
adatok m Ft-ban
2020 2019 2018 2017 2016
4. ábra: Éves nettó árbevétel alakulása 2016-2020. évben (saját készítés a beszámolók adatai alapján)
Jól látható, hogy a legmagasabb árbevételt a Lignomat Kft. tudta produkálni a vizsgált években. Ez magyarázható lenne azzal, hogy a legnagyobb létszámmal (23 fő) is működik a versenytársak között. Azonban a második helyezett Planet-Gép Kft. ezt megcáfolni lát- szik, ugyanis csupán 8 fővel érte el a Lignomat Kft. szintjéhez közelítő árbevételt. A csúcs- pont mindkét cég esetében a 2018-2019-es év volt, amikor kiugróan magas – 2-2,5 milli- árd forint – árbevételt generáltak. Ez magyarázható az akkortájt dübörgő számos állami pályázati lehetőséggel, melyet a faipari vállalkozások igyekeztek kihasználni üzemeik kor- szerűsítésére. A harmadik helyet elfoglaló Xxxxxxxxxxx Xxx. árbevétel tekintetében már jócs- kán lemarad, árbevétele az utóbbi 3 évben emelkedett, de így is 500 millió és 1 milliárd forint között helyezkedik el. A továbbiakban még néhány mutatót vizsgáltam, hogy a ver- senytársak működésének stabilitása. likviditása is látható legyen.
Pénzügyi mutatószámok a 2020. évi adatok alapján
350%
300%
250%
200%
150%
100%
50%
0%
Tőkeerősség (%) Likviditás (%) Eladósodottság foka (%)
A Lignomat Kft. pénzügyi mutatószámainak részletesebb elemzésével a dolgozat további részeiben foglalkozom. A jelenlegi ábra célja csupán képet adni arról, hogy a versenytár- sakhoz képest a Lignomat Kft. hol helyezkedik el a piacon alap pénzügyi mutatók szem- pontjából. Ehhez a tőkeerősség, likviditás és eladósodottság fokát vizsgáltam a vállalkozá- soknál a 2020. évben. Némileg befolyásolhatja az értékeket a világjárvány okozta hatások, de az egymáshoz viszonyított arányok hasonlóképpen alakultak „normál” években is. Tő- keerősség vizsgálatakor a saját tőkét arányosítjuk az összes forráshoz képest. Minél ma- gasabb ez az érték, annál több saját tőkével rendelkezik a cég, és ebből kifolyólag keve- sebb idegen tőkével (amit idővel vissza kell fizetni). Tőkeerősség szempontjából kiemel- kedő a Paliszander Kft. 70%-os szintje, Lignomat Kft. körülbelül a középmezőnyben he- lyezkedik el a maga 30,3%-ával. A likviditás azt jelenti, hogy mennyire fizetőképes egy vállalkozás, mekkora az aránya a könnyen pénzzé tehető eszközeinek. A likviditási ráta azt fejezi ki, hogy forgóeszközök (készpénz, bankszámlapénz, vevők) milyen mértékben ele- gendőek a rövid lejáratú kötelezettségek (szállítók, hiteltörlesztések stb.) fedezésére. A mutató értéke 100% felett van minden cég esetében, ami azt jelenti, hogy forgóeszközeik bőven fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeiket. A Woodtech Csoport Kft. esetében lát- ható 44%-os értéktől eltekintünk, mivel egy külföldi nagyvállalat magyarországi leányvál- lalatáról van szó. Ilyen esetekben előfordul, hogy az anyavállalat képes a likviditást bizto- sítani a leányvállalatnak, így annak nem szükséges magas fizetőképességgel működni. A Paliszander Kft. rendkívül magas, 346,63%-os likviditási rátája nem feltétlenül indokolt. Véleményem szerint túl sok pénzeszközt tartanak szabadon, ahelyett, hogy befektetnék akár pénzügyi termékekbe, akár a vállalkozás fejlesztésébe. A többi vállalat körülbelül
hasonló likviditással rendelkezik, 110-163%-os ráta között. A harmadik mutató, amit vizs- gáltam az eladósodottság foka (másnéven adóssághányad), mely a kötelezettségek ará- nyát fejezi ki az összes eszközhöz képest. Minél nagyobb az értéke, annál nagyobb %-ban fedezi a vállalkozás a vagyonát idegen tőkéből. Az adóssághányad a vizsgált gazdasági társaságok esetében széles skálán, 11,59% (Woodtech Csoport Kft.) és 83,76% (Stonewood Kft.) között mozog. Lignomat Kft. és versenytársai esetében megállapítható, hogy az eladósodottságuk foka átlagosan 54% körül mozog.
Szervezeti felépítés
A Lignomat Kft. egy 20 fős kisvállalkozás, 3 fő vezetővel, melyből 2 tulajdonos is. A cég kis létszámára tekintettel megállapítható, hogy az egyes munkaterületek felelősségi körei, munkafeladatai rendkívül sokszínűek. Az egyes részlegek beosztottjai a szakterületükön belül nagyon szerteágazó munkát végeznek. A vezetői feladatok ellátása mellett a mene- dzsereknek az napi operatív ügyekben is némileg részt kell venniük. A kis létszámból kifo- lyólag – ellentétben egy multinacionális vállalattal – az információk cseréje is sokkal gyor- sabb, így jelentősen hamarabb történhet egy-egy probléma megoldása, a megrendelési folyamatok lefutása stb.
Részlegek
Pénzügy- számvitel
Számlázás Könyvelés Kintlévőségkezelés Kontrolling
Értékesítés
Ajánlat készítés Pályázat készítés Szerződéskötés
Szerviz
Gép szállítmányozás Gép beüzemelés Gép javítás Alkatrész ellátás
6. ábra: Lignomat Kft. funkcionális ábra (saját szerkesztés)
Számviteli politika
A számviteli politika minden vállalkozás számára egy kötelezően kialakítandó, erősen a számviteli törvény - 2000. évi C. törvény a számvitelről – rendelkezései által behatárolt keretszabályzat, amelyen belül egymással logikusan összefüggő részszabályzatok találha- tók. A számviteli politikában meg kell határozni, hogy a gazdálkodó szervezet a számviteli
nyilvántartásaiban mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, jelentősnek és nem jelen- tősnek. További előírás kidolgozni az eszközök és források leltárkészítési és leltározási, - értékelési szabályzatát, a pénzkezelési szabályzatot, valamint az önköltségszámítás rend- jére vonatkozó szabályzatot. (Szakács, 2019)
A Lignomat Kft. könyveiben a magyar számviteli rendszer, szabályozás szerint történik a könyvelés, beszámolókészítés, a számviteli elszámolások. Az elsődleges számviteli alapel- vek a gazdasági társaságnál a vállalkozás folytatásának elve, a valódiság és az óvatosság elve. A három alapelv mellett még a következetesség elvét tekintik irányadónak a gyakor- lati munka során. A Lignomat Kft. könyvvezetési módja a kettős könyvvitel, főkönyvi és analitikus nyilvántartások a számlarend szerint történnek. A cég gazdasági éve megegye- zik a naptári évvel, a beszámoló zárásának időpontja február 28. Kivételt képez ez alól a 2021. év, mivel a kft. 2021. áprilisától a társasági adó hatálya xxxx áttért a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá. Ebből adódóan a 2021. évről két beszámoló készül, 2021.01.01- 2021.03.31. és 2021.04.01-2021.12.31. közötti időszakokra. Az üzleti évekről egyszerű- sített beszámolót készít a társaság összköltség eljárással, „A” típusú mérleget és ered- ménykimutatást. (Lignomat Kft. belső céges dokumentumok, 2022)
Vállalatirányítási rendszer
A Lignomat Kft. szinte a minden feladatának adminisztrációját, nyomon követését a Mic- rosoft NAV Dynamics (röviden „Navision”) integrált vállalatirányítási rendszerben végzi. Itt történik a megrendelések, készletek rögzítése, a számlázási, könyvelési, zárási munkák elvégzése. A programból a rögzített adatok alapján különböző kimutatások, kalkulációk kérhetők le akár projektenként, akár időszakra vetítve Excel formátumban. A költségek, bevételek könyvelése elsődleges költségviselő, másodlagos költséghely szerint történik. Költséghellyel rendelkeznek az egyes munkatársak, gépjárművel, gépkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek. Ezt akár tekinthetjük elsődleges 5-ös, másodlagos 6-7-es számlaosztályokba való könyvelésnek is. A rendszerből lekérhető jelentések jó alapot szol- gáltatnak a vezetés kontrolling feladatainak elvégzésére, a bevételek és kiadások nyomon követésére. Egyetlen feladat, a bérszámfejtés történik külön programban, majd feladással kerül a Navision rendszerbe.
7. ábra: Microsoft Dynamics NAV vállalatirányítási rendszer felépítése (saját készítés)
3 A SZÁMVITEL ÉS A KONTROLLING KAPCSOLATA
Az egyik legfontosabb forrásként a pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel szolgáltatja az információkat a kontrolling számára. Azonban döntéselőkészítés szempontjából problé- mát okoz, hogy a számvitel időbelisége retrospektív jellegű, tehát a rendelkezésre álló adatok a múltbéli eseményeket foglalják magukban. Ezért a kontrolling megfelelő infor- mációellátottságának megteremtéséhez szükséges, hogy a vezetői számvitel irányába tör- ténjen a vállalatok döntéstámogató rendszereinek fejlesztése. (Xxxxxxx & Xxxxxxx, Modern vezetői controlling, 2011)
Pénzügyi számvitel alatt a klasszikus értelemben vett számvitelt értjük. A számvitel a vál- lalkozások múltbéli gazdasági eseményeinek vagyonra és annak változásaira gyakorolt ha- tásával kapcsolatos információkat hordozza magában. A pénzügyi számvitel rendszere lé- nyegesen szabályozott a 2000. évi C. törvény a számvitelről és egyéb jogszabályok által. A számviteli információk előállítása és kommunikálása évente, a múltbéli gazdasági ese- mények alapján, meghatározott rendszerben történik (éves beszámoló). A pénzügyi szám- vitel információi megbízható, valós, pontos képet adnak a vállalkozás működéséről, ered- ményességéről, eszközei és forrásai állományáról mind a külső gazdasági szereplők, mind a vállalkozás számára. (xxxxxxxx.xx: Pénzügyi számvitel [online], 2022)
A vezetői számvitelt többen, többféleképpen próbálták definiálni. Az egyik leginkább elfo- gadott megfogalmazás még 1999-ben, különféle szakmai viták során született. „A vezetői számvitel a számvitelnek az a módosulása, amely az üzleti folyamatok számbavételének érdekein túl kiemelt prioritásként kezeli az üzleti irányítás érdekeit” (Boda & Szlávik, 1999, old.: 61.). Ha egy gyakorlati szakembert kérdezünk arról, hogyan definiálná a vezetői számvitelt, akkor elsőre mindenkinek a 6-7. számlaosztályokba való könyvelés jut eszébe. Viszont a vállalati mindennapokban nem csak ez az egy lehetőség kínálkozik a vezetői információszolgáltatásra. Vannak olyan cégek, ahol nem használják a 6-7. számlaosztályt, mégis rendelkeznek a vezetői számvitel információellátottságával. Ilyen lehet például, ha egy gazdasági társaság alapvetően a költségeit csak az 5. számlaosztályba könyveli. Emel- lett pedig kialakít költséghelyeket, melyekre könyvelve pontosan meghatározható, hogy egy adott költség, bevétel éppen melyik részlegüket érinti. Így lehetőség nyílik az egyes gazdasági egységek költséggazdálkodásának, önköltségszámításának, elszámolásának el- különített kezelésére. Ezek alapján megállapítható, hogy a „vezetői számvitel … információi a tényadatokból képződnek, ezáltal a múltra vonatkozó következtetések, tanulságok, ér- tékelések készítésére kiválóan alkalmasak. Eredményirányításra, befolyásolásra kevésbé,
megvalósítása jó alapja lehet egy teljes körű vállalati kontrolling rendszernek” (Véry, 2003). Tehát a vezetői számvitel információi a vállalati közép- és felsővezetőknek, főköny- velőknek nyújtanak jó kiindulási alapot a jövőre tekintő tervek elkészítésében. A vezetői számvitel legfőbb feladata támogatni a döntéshozatali folyamatokat, a menedzsment szá- mára ismereteket biztosítani a költségszámításokhoz. Megszüntetni a bizonytalanságot, hogy a döntéshozó a tervezési, ellenőrzési, operatív irányítási funkciókat minél jobban ki tudja használni. (Xxxxxxx & Xxxxxxx, Modern vezetői controlling, 2011)
Az alábbi táblázatban egyes területek szerinti bontásban figyelhetjük meg a hagyományo-
san vett (pénzügyi) számvitel és a vezetői számvitel között különbözőségeket.
1. táblázat: Pénzügyi számvitel versus vezetői számvitel
Az összehasonlítás terü- letei | Pénzügyi számvitel | Vezetői számvitel |
Felhasználók | A piaci szereplőket tájékoz- tatja: • állam, • tulajdonosok, • részvénytulajdonosok, • üzleti partnerek, • hitelezők, befektetők | Vezetők, Menedzsment |
Tartalom | Számviteli törvény szabá- lyozza | A számviteli törvénnyel össz- hangban, de az üzleti folya- matok, a vállalkozó szabá- lyozza |
Forma | Számviteli törvény szerint | Az üzleti folyamatok legjobb megjelenítése szerint |
Számviteli módszertan | Kettős könyvvitel | Nem korlátozódik a kettős könyvvitelre. Bármely azzal konzisztens rendszer hasznos |
Kritériumok | Objektív, ellenőrizhető, kon- zisztens | Releváns, hasznos, érthető |
Realitás | Tény | Várható, terv |
Vizsgált időtartam | Általában egy év | Ahogy az üzlet hatékony irá- nyítása megköveteli |
Tárgyidőszak | Múlt (Megtörtént gazdasági eseményekre fókuszál.) | Jelen, jövő (Tény és várható adatokat is felhasznál.) |
Gyakoriság | Évente | Hetente, havonta, negyed- évente |
Késés | 1-4 hónap | Maximum egy hét |
Szervezeti bontás | A vállalkozás egészét mutatja be | Kisebb szervezeti egységekre való bontás |
Tevékenységi bontás | A vállalkozás teljes tevékeny- sége | Tevékenységekre, termékekre való felbontás |
A mérés mennyiségi egysége | Információi csak pénzértékben jelennek meg | Mennyiségi és értékbeni ada- tok is megjelennek (ár, fajla- gos, munkaóra, gépóra stb.) |
Adattípus | • Mérleg • Eredménykimutatás • Cash flow-kimutatás • Kiegészítő mellékletek | • Mérleg • Eredménykimutatás • Cash flow-kimutatás • Környezeti információk • Piaci információk • Értékesítési informá- ciók • Termelési információk • Készletadatok • Beszerzési információk • Beruházási és befekte- tési információk • Humánpolitikai infor- mációk stb. |
Eredménykimutatás szerke- zete | Számviteli törvény szerinti | Fedezeti jellegű |
Fő hangsúly | A lehető legpontosabb kép a tranzakciók hatásáról, a va- gyoni és jövedelmi helyzetről | A sebesség |
Központi feladat | Központban a vállalkozás álta- lános gazdálkodási helyzete | Központban a költséggazdál- kodás |
(Xxxx & Xxxxxxx, 1999, old.: 63.)
Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a pénzügyi számvitelhez képest - melyet a legfőképp a számviteli törvény szabályoz - a vezetői számvitel információ szolgáltatása sokkal kevésbé kötött. Az kimutatásokat, tervezési folyamatokat úgy kell kialakítani, hogy az a lehető legjobban idomuljon a vállalkozás tevékenységéhez, folyamataihoz. Fontos a minél kisebb szervezeti egységekre, költséghelyekre bontás, azonban ügyelni kell rá, hogy nehogy a túlzott aprólékosságban elvesszen az információ értéke. Időben sem mindegy, hogy a menedzsment mikor jut hozzá az egyes költséggazdálkodási, pénzügyi adatokhoz. Ha túl sokáig tart egy-egy adathalmaz kinyerése, a hordozott információ aktualitását ve- szítheti. Ezért nélkülözhetetlen a megfelelő tervezési körülményekhez, hogy a szükséges informatikai beruházásokat a vállalkozás minél magasabb szinten biztosítsa. A legfonto- sabb részterületek a vezetői számvitel, a vállalati irányítás számára a költség- és
teljesítményszámítás, gazdaságossági- és pénzügyi kalkulációk. (Xxxxxxx & Xxxxxxx, Modern vezetői controlling, 2011)
A kontrolling lényege, hogy a kontroller a rendelkezésére álló adatok alapján elemzéseket, kimutatásokat készít, melyeket a vezetőség rendelkezésére bocsát, hogy azok a legmeg- alapozottabb döntéseket hozhassák a kapott eszközök és információk alapján. A sikeres vállalati működés szempontjából elengedhetetlen a vezető és a kontroller szoros együtt- működése. Nagyobb vállalatok esetében külön kontrolling részleg kerül kialakításra a ve- zetés támogatására. Kisebb vállalatoknál, mint amilyen a Lignomat Kft. is, nincs külön kontrolling részleg, a kontrolleri feladatokat a vezetőség látja el.
A menedzser "hajtja" az
üzletet
MENEDZSER
az eredményekért felelős
KONT- ROL-
LING
A kontroller gondoskodik a
szükséges eszközökről és
információkról
KONTROLLER
az eredmények
átláthatóságáért felelős
8. ábra: A vezetés és a kontroller kapcsolata (Xxxxxxx & Xxxxxxx, Modern vezetői
controlling, 2011, old.: 18)
Míg a számvitel rendszere törvényileg szabályozott és célja az elszámolás, addig a kont- rolling célja a vezetők, vállalatirányítás naprakész információkkal való ellátása. A pénzügyi és vezetői számvitel nem különül el teljesen egymástól, a köztük lévő szoros információs kapcsolat kialakításában lényeges szerep jut a kontrollernek. A pénzügyi számvitel rögzíti az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos adatokat, melyekre alapozva a vezetői számvitel képes különféle költség- és teljesítményszámításokat végezni. (Xxxxxxx & Xxxxxxx, Modern vezetői controlling, 2011)
Az alábbi táblázatban a számviteli és kontrolling terület és azok funkcióinak összehasonlí- tását láthatjuk:
2. táblázat: Számvitel versus Kontrolling
Számvitel | Kontrolling |
A könyvelés eszköze | A vezetés eszköze |
Zárt rendszerű | Nyitott rendszerű |
Hatósági, állami szabályozás | Önszabályozás |
Kötött szabályok | Üzleti-, versenyszabályok |
Szintetizál, összevon | Differenciál, átláthatóvá tesz |
Tartozik – Követel | Terv - Tény - Várható |
Megfelelni a jogszabályoknak | A profit motiválja |
Visszatekintő, múltorientált | Előretekintő, jövőorientált |
Tényeket rögzít | Tervez, előrejelez, megelőz |
Tudomásul vesz | Változtatni kíván |
Értékadatokat kezel | Teljesítményadatokat is kezel |
Követő gondolkodás | Preventív gondolkodás |
(Xxxxxxx & Xxxxxxx, Modern vezetői controlling, 2011, old.: 36)
4 KÖLTSÉGGAZDÁSKODÁS
A menedzsment legfőbb feladata, hogy gazdálkodásával, vezetése alatt a vállalat nyere- ségesen működjön. Ennek eléréséhez arra van szükség, hogy a vállalati teljesítmények meghaladják a felhasznált költségek nagyságát. „Költségeket értjük az üzemi teljesítmény (tevékenység, termék) előállítása céljából egy adott időszakban felhasznált javak, szolgál- tatások pénzben kifejezett értékét. Teljesítménynek tekintjük egy adott időszakban vala- mely üzem által előállított termékek, szolgáltatások mennyiségét, értékét.” (Hanyecz, Controlling és üzleti tervezés, 2009, old.: 45.) A kontrolling számára szükség van a költ- ségek és teljesítmények mennyiségi és értékbeni adataira is. A hatékony vezetés megva- lósításához a költségelszámolás és számítás három területének kialakítása és működtetése elengedhetetlen. Meg kell határozni, hogy milyen költségek merülnek fel fajta (költség- nem) szerint a vállalatnál, ezek a költségek hol helyezkednek el (költséghely), valamint definiálni kell költségek okait (költségviselő). (Hanyecz, Controlling és üzleti tervezés, 2009)
4.1 Költség, kiadás, ráfordítás
A költséggazdálkodás megértéséhez először is szükséges tisztázni néhány alapfogalmat a témakörben, vagyis, hogy mit nevezünk költségnek, kiadásnak, ráfordításnak. Költségnek nevezzük a vállalati erőforrások felhasználásának pénzben kifejezett értékét. A költségek között megkülönböztetünk elszámolt és kalkulált közvetlen költséget, valamint teljes költ- séget. A kiadást kétféle megközelítésben értelmezhetjük. Üzemgazdasági értelemben a kiadás értékcsökkenést jelent, pénzügyi értelemben viszont pénzeszközcsökkenést. Ez alapján kimondható, hogy a felmerülő költségek mindig kiadással járnak együtt. A költsé- gek mindig termék előállítással, szolgáltatásnyújtással kapcsolatban merülnek fel. Ezzel szemben a ráfordítás a termékek, szolgáltatások kibocsátásával, eredményképző tulajdon- ságával kapcsolatosak. A ráfordítások egy része az értékesítés bekerülési költségei, mások viszont értékesítéstől függetlenül válnak költségekből ráfordításokká az eredmény terhére történő elszámolás által. (Sztanó, 2013)
𝐾ö𝑙𝑡𝑠é𝑔 = 𝑀𝑒𝑛𝑛𝑦𝑖𝑠é𝑔 ∗ Á𝑟
A költségfajták meghatározását tekinthetjük a költség- és teljesítményszámítás alapjának. A költségek szerkezete függ a jogi szabályozásoktól, a vállalat tevékenységétől, méretétől és így tovább. A költségnemek definiálásánál fontos szempont, hogy milyen költséghelyek- hez és költségviselőkhöz tartoznak, valamint fel kell tárni azt is, hogy milyen okból és mekkora mennyiségben keletkeztek. Eszerint megkülönböztethetünk közvetlen (direkt) és általános vagy közvetett (indirekt) költségeket. A direkt költségek esetében pontosan
megállapítható, hogy közvetlenül melyik költséghelyhez, költségviselőhöz kapcsolódnak. Az indirekt költségek a vállalkozás tevékenységével kapcsolatban általánosan felmerülő, de költséghelyhez, költségviselőhöz nem rendelhető költségek. A termelés, szolgáltatás volumenváltozása szerint beszélhetünk állandó (fix) és változó költségekről. A fix költségek a gazdálkodó számára mindenképpen felmerülnek, ilyenek például a rezsiköltségek, az üzemcsarnok bérleti díja stb. A változó költségek – ahogy az a nevéből is sejthető – a termelési volumen nagyságától függenek. Például, ha egy vállalkozás a termelés mennyi- ségének növelése érdekében egy műszak helyett három műszakban gyártja a termékét, akkor számolnia kell a felmerülő plusz műszakokban dolgozó alkalmazottak munkaerőkölt- ségeivel. Ezt nevezzük proporcionálisan változó költségnek, mert a termelés volumene és a felmerülő költségek egymáshoz képest azonos arányban nőnek vagy csökkennek. A vál- tozó költségek lehetnek még progresszív (a költségek mértéke a termelés volumenéhez képest egyre nagyobb mértékben nő), degresszív (a termelés volumennövekedéséhez ké- pest egyre csökkenő mértékben nő) és regresszív (a termelés volumenének növekedésével a költségek csökkenő tendenciát mutatnak) költségek. A ráfordítás forrása szerint elsődle- ges és másodlagos költségeket különböztethetünk meg. Elsődleges költség minden olyan alapanyag, áru, amit a termelés érdekében szerez be a gazdasági társaság. Másodlagos költségek pedig a saját termelési, szolgáltatási tevékenység során felmerült teljesítmé- nyek. Természetesen a költségfajták meghatározásakor a menedzsmentnek figyelembe kell venni a vállalkozás sajátosságait, és a lehető legjobban definiálni az egyes költségne- meket a megfelelő költségelszámolás érdekében. (Hanyecz, Controlling és üzleti tervezés, 2009)
3. táblázat: A költségfajták egy lehetséges tagolása
Költségnemek | Részletezés, magyarázat |
Anyagköltség | Nyers-, segéd- és üzemi anyagok felhasználá- sával keletkeznek. (Anyagjellegű ráfordítások) |
Munkaköltség | Bérek és fizetések. (Személyi jellegű ráfordítá- sok) |
Leírási költség | A tárgyi eszközök elhasználódásának értékbeli kifejezése. (Értékcsökkenési leírás) |
Kamat költség | A termelési tényezőkben lekötött tőke kamato- zását jelenti. |
Kockázati költség | A rizikó kalkulatív értékelése, mely az üzemi folyamattal összefüggésben keletkezik, pl.: kö- vetelés kiesés. |
Külső szolgáltatások költségei | Harmadik féltől igénybe vett szolgáltatások költségei, pl.: javíttatás külső céggel. |
Elvonások költségei | Adók, díjak, hozzájárulások. |
Kalkulált vállalkozói bér | Vállalkozó díja. |
(Xxxxxx, Xxxxxx, & Xxxxxxx, 1993, old.: 29.)
A költségszámítás során a felmerült mennyiségi ráfordításokat értékben kell kifejezni, így szükség lesz egy megfelelő árkategóriára. Az értékelés egy nagyon fontos mozzanat, ugyanis ekkor történik a költségek meghatározása pénzértékben, valamint az eladási ár kalkulációja is. Értékesítési árból nagyon sokféle létezik, például beszerzési ár, átlagos be- szerzési ár, gördülő átlagár, napi ár, fix ár, elszámoló ár stb. A kontrolling részlegnek nél- külözhetetlen, hogy a lehető legvalóságosabb legyen az eladási ár és a költségek egymás- hoz való aránya. (Hanyecz, Controlling és üzleti tervezés, 2009)
A költség- és teljesítményszámítás második lépcsője a költséghely számítás. A gazdálkodó meghatározza az egyes költségek felmerülésének helyét és mértékét. Az alapvető külde- tése a költséghely számításnak, hogy befolyásolja az egyes költséghelyeken keletkező költségeket, a közvetett költségeket a lehető legpontosabban felossza a költséghelyek kö- zött. Az egyes részlegek költségeinek alakulásáért a szervezeti egységek vezetői felelősek. Összehasonlítás akkor végezhető el, ha a terv és tény költségek rendelkezésre állnak a kontrolling részleg számára. A kialakított költséghelyek száma, tagolásának mélysége a vállalat méretétől és a kiszolgált ágazattól függ. A lényeg, hogy a kialakított költséghelyek
összességében lefedjék a vállalat tevékenységi területének egészét. (Hanyecz, Controlling
és üzleti tervezés, 2009)
4. táblázat: A költséghely-területek kialakításának egy lehetősége
Költséghely-területek | Magyarázat |
Általános terület | Olyan költséghelyek, amelyek a költségviselőkhöz együttesen szükségesek, de közvetlen hozzárendelé- sük nem lehetséges. E költséghelyek teljesítményü- ket más költséghelyeknek adják át. Például: energia- ellátás, járműpark, büfé, üzemorvos stb. |
Anyagterület | Azok a költséghelye, amelyek a gyártási-, segéd- és üzemi anyagok beszerzéséért, raktározásáért és el- osztásáért felelnek. Például: beszerzési osztály, ide- genáru ellenőrzés, raktárak, raktárigazgatást stb. |
Gyártási terület – Főköltség-helyek | Ezek a költséghelyek közvetlenül a termékek, illetve szolgáltatások előállításával foglalkoznak. Például: fűrészüzem, asztalos üzem, szerelde stb. |
Gyártási terület – Segéd- vagy mellékköltség- helyek | Ezek a költséghelyek indirekt módon szükségesek a termékek vagy szolgáltatások előállításához. Hason- lóak az általános területhez, a különbség csupán az, hogy teljesítményüket kizárólag a gyártási terület fő- költség-helyeinek adják tovább. Például: szállítási osztály, gyártásellenőrzés, javítóműhely stb. |
Igazgatási terület | Az igazgatási terület magában foglal minden olyan költséghelyet, amely a vállalat igazgatásával – admi- nisztrációjával foglalkozik. Például: vállalatvezetés, számlázás, számítógépes adatfeldolgozás, szervezési osztály stb. |
Értékesítési terület | Itt található minden olyan költséghely, amely a ter- mékek és/vagy szolgáltatások értékesítésével foglal- kozik. Például: eladással foglalkozó osztályok, rek- lámiroda, vevőszolgálat stb. |
(Xxxxxx, Xxxxxx, & Xxxxxxx, 1993, old.: 37-38.)
A Lignomat Kft. is használ a nyilvántartásaiban költséghelyeket, hogy az egyes felmerült költségeket, ráfordításokat könnyebben, specifikusabban nyomon követhesse. A vállalko- zás a könyvelése során a munkatársakat, gépjárműveket és egyéb felmerült költségeket (gépértékesítés, alkatrész kereskedelem, marketing, épülettel kapcsolatos, egyéb vállalati stb. költségek) külön költséghelyeken tartja nyilván. Elsődlegesen költségviselőre (5-ös számlaosztály) könyvel, másodlagosan kerül sor a költséghelyek meghatározására. Ezek alapján különféle kimutatások kérhetők le a vállalatirányítási rendszerből akár költséghe- lyenként, akár költségviselőn belül költséghelyekre osztva.
A költség- és teljesítményszámítás utolsó szakasza a költségviselők meghatározása. Költ- ségviselők segítségével a gazdasági társaság képes a vállalati teljesítményeket befolyá- solni. A számításhoz definiálni kell a felmerült költségek okait és hogy melyik termék vagy szolgáltatás érdekében merültek fel. Önköltségszámításnak nevezzük, amikor egy-egy ter- mékfajtára, költségviselőre vonatkozóan kalkulálnak a szakemberek. Az önköltségszámítás segít felmérni az egységnyi időszak alatt felmerült költségeket, támpontot nyújt az érté- kesítési árak meghatározásához, a jövedelmezőséghez, ellenőrzéshez. Attól függően, hogy a termék, szolgáltatás előállítási folyamatának mely szakaszában készítünk számításokat, megkülönböztetünk elő-, közbenső- és utókalkulációt. Előkalkuláció készítésekor még csak becsült költségekre, ráfordításokra hagyatkozhatunk, egy előzetesen várható önköltség meghatározása történik. Így amennyiben az adott termék nem szerepel a piacon, egy kö- rülbelüli eladási árat is meg lehet határozni. Bonyolult, hosszú gyártási, előállítási folya- matú termékeknél, szolgáltatásoknál szükség lehet közbenső kalkulációt végzeni. A köz- benső kalkuláció alkalmazásával lehetőség van a terv és tény költségek összehasonlítá- sára, esetleges korrekciók elvégzésére. A termékek, szolgáltatások valós önköltségeinek feltárására az utókalkuláció nyújt megoldást. Itt már lehetőség van konkrét számviteli adatokra támaszkodni a becsült adatok helyett. Gyártás szempontjából kétféle vállalatot különböztetünk meg, ahol egy fajta terméket állítanak elő (például áram, gáz, víz stb.) és ahol többféle termék gyártása történik. Egy termékféleség esetén nem jelent problémát a költségek költségviselőhöz rendelése. Több termékfajta esetén a közvetlen költségeken felül az általános üzemi költségeket is fel kell osztani a termékféleségek között. Ennek több kalkulációs módszere is létezik, a legismertebbek az egyszerű osztókalkuláció és a
pótlékoló kalkuláció. Osztókalkuláció során egyszerűen csak elosztják a felmerült közvetett költségeket az előállított termékek között. A pótlékoló kalkuláció ennél egy kicsit bonyo- lultabb. A közvetlen költségeken felül az indirekt költségeket úgynevezett vetítési alapok vagy pótlékkulcsok segítségével osztják szét az egyes termékek, szolgáltatások között. Pótlékkulcs lehet a közvetlen bérköltség, gépóra, felhasznált alapanyag mennyisége. A si- keres működéshez érdemes a költségviselő számítást minél rövidebb időszakonként elvé- gezni. Ez történhet teljesköltség-számítási módszerrel, amikor minden költséget figye- lembe vesznek, általános költségkulcsok segítségével. A másik lehetőség, hogy csak a vál- tozó költségeket veszik figyelembe, ezt nevezzük részköltség-számítási eljárásnak. (Hanyecz, Controlling és üzleti tervezés, 2009)
5 TERVEZÉS
A költségek tervezése és ellenőrzése előre meghatározott időszakonként, hosszabb-rövi- debb időszakokra történik a gazdálkodó szervezeteknél. A tervezés során megpróbálják megbecsülni az előre várható tervköltségeket, majd az ellenőrzés során a tényköltségek kontrollingja zajlik. A költségtervezés szükségességét a vállalatok egyre gyarapodó mé- rete, a növekvő piaci verseny hívta életre. A tervköltség-számítás és ellenőrzés felel a terv- és tényköltségek kidolgozásáért, összehasonlításáért, a költségek ellenőrzéséért, elemzé- séért. (Hanyecz, Controlling és üzleti tervezés, 2009)
5.1 Tervezés költségszámítással
A költség- és teljesítményszámítások felé támasztott legfontosabb elvárások a megbízha- tóság, aktualitás, rugalmasság. Ahogy azt az 5. táblázat is mutatja, a történelem során számos költségszámítás alakult ki, időbeli horizontja szerint a tényköltség-számítástól a tervköltség-számításig, az elszámolás volumene alapján teljes- és részköltség-számítási módszerek jöttek létre. Napjainkban egyre elterjedtebbé válik az Activity Based Costing, vagyis az ABC tevékenységalapú költségszámítás. (Hanyecz, Controlling és üzleti tervezés, 2009)
5. táblázat: Hagyományos költségszámítási eljárások
A költségel- számolás vo- lumene | A költségszá- mítás időbeli vetülete | Tényköltség- számítás | Normálköltség- számítás | Tervkölt- ség-számí- tás |
Teljesköltség-számítás | Tényköltség-számí- tás a teljesköltsé- gek alapján. (Utó- kalkuláció) | Normálköltség-számí- tás a teljesköltségek alapján. | Tervköltség- számítás a tel- jesköltségek alapján. | |
Részköltség-számítás | Tényköltség-számí- tás a részköltségek alapján. (Közvet- lenköltség-számí- tás, Fedezetszámí- tás, Fixköltség-fe- dezeti számítás) | Normálköltség-számí- tás a részköltségek alapján. | Tervköltség- számítás a rész- költségek alap- ján. (Terv-ha- tárköltség-szá- mítás) | |
(Xxxxxxx & Partners, 2017, old.: 28.)
Tényköltség-számítás
A legősibb költségszámítási módszer a tényköltség-számítás. Alapja a múltban keletkezett költségek mennyiségi és értékbeli adatai. Lehetővé teszi a költségviselőkre történő elszá- molást, az utókalkulációt, terv-tény összehasonlítások készítését. Kontrolling rendszer mű- ködtetéséhez nem elégséges, mivel nincs lehetőség a költségek ellenőrzésére, elemzésére a termékek, szolgáltatások előállítása folyamán. (Hanyecz, Controlling és üzleti tervezés, 2009)
A Lignomat Kft.-nél a mindennapi munka során a leggyakrabban alkalmazott tényköltség- számítási módok az utókalkuláció és a költségviselőkre történő elszámolás. A faipari nagy- gépek értékesítési, beüzemelési folyamatának nyilvántartásához megrendelt gépenként projekteket hozunk létre a Navision rendszerben. A projektekre történik az értékesítéssel, beüzemeléssel kapcsolatos bevételek és ráfordítások könyvelése. A projektek megvalósu- lása – főképpen a jelenlegi világszintű alapanyaghiány és gyártási nehézségek miatt – akár több évet is érinthet. Az egyes projektekre egyénileg készül egy költségtervezet, melyet a megvalósítás, teljesítés közben időszakosan kontroll alatt tart a vezetőség. A projekt teljes megvalósulása, a gép átadását követően a gazdasági igazgató utókalkulációt készít a Na- visionben a projektre rögzített adatokból különféle kimutatások lekérésének segítségével. A költségviselőkre történő elszámolás leginkább évzáráskor jellemző.
Normálköltség-számítás
Ha rangsorolni akarjuk a költségszámítási módszereket, akkor megállapíthatjuk, hogy a normálköltség-számítás a terv- és tényköltség-számítás között helyezkedik el. Számítása- kor az elmúlt időszak költségeit átlagoljuk, ez lesz a normálköltség. Előnye, hogy gyorsan kalkulálható, és használható akár a termékek egységköltségének megállapítására. Mivel egyéb változókat (pl.: nyersanyagok árának változása) nem vesz figyelembe, így nem iga- zán jól alkalmazható egy kontrolling rendszeren belül. (Hanyecz, Controlling és üzleti tervezés, 2009)
Tervköltség-számítás
Tervköltség-számítás során megpróbáljunk a ráfordítások szintjét a jövőre nézve kalkulálni egy – a valósághoz leginkább közelítő – értékben és mennyiségben. A kalkuláció során a múltbéli adatokat vesszük alapul, és a különböző változókat figyelembe véve kiszámítjuk a ráfordítások várható szintjét. A vállalati vezetők igyekeznek a terveknek megfelelő tény értékeket, teljesítményeket produkálni. Egy jól működő kontrolling rendszerhez a tervkölt- ség- és tényköltség-számítás alkalmazása párhuzamosan szükséges. (Hanyecz, Controlling és üzleti tervezés, 2009)
A tervköltségek meghatározása Lignomat Kft. esetében alapvetően egy gazdasági évre történik. A vezetőség ezen belül meghatároz terveket éven belül rövidebb időszakokra is
(negyedév, hónap), melyben a makrogazdasági viszonyokat is figyelembe véve lényegé- ben az előző évek teljesítményszintjeit veszik alapul.
Tevékenységen alapuló költségszámítás (Activity Based Costing – ABC)
ABC költségszámítás alkalmazásával a vállalati folyamatok, objektumok (termékek, szol- gáltatások, vevők) költségei határozhatók meg. A módszer bevezetéséhez először is ki kell tűzni a célt, vagyis, hogy bizonyos termékek, vevők költségeit vagy a vállalati folyamatokat akarjuk boncolgatni. Továbbá azt is definiálnunk kell, hogy objektumonként összesítve vagy egységnyi objektumonként elemezzük az adatokat. Viszonylag bonyolult, összetett költségszámítási modellről beszélünk itt, melynek leginkább multinacionális termelőválla- latoknál van létjogosultsága. (Xxxxxxx & Xxxxxxx, Modern vezetői controlling, 2011)
A költségtervezés folyamatának tennivalói:
• a költséghelyek költségelőírásainak meghatározása,
• a célnak megfelelő vetítési alap megállapítása költséghelyenként,
• a norma szerinti és a tényadatok eltéréseinek kimutatása,
• az eltérések elemzése, az eltérések okainak feltárása céljából,
• az eltérések hozzárendelése a költséghelyekhez. (Xxxxxxx & Partner, 1997, old.:
63.)
Teljesköltség-számítás
A teljesköltség-számítás módszerének alkalmazása során a vállalkozásnál az adott idő- szakban felmerülő összes költséget számításba kell venni. A fő cél, hogy a várható bevé- telek fedezzék a tervezett közvetlen és általános költségeket. A kalkuláció során meg kell határozni az elfogadható költségszintet termékekre vetítve, hogy azok nyereségesek is legyenek és fedezetet is termeljenek. Továbbá az optimális költségszint és ráfordításfel- használás tervezése is elengedhetetlen. A tervek információkat szolgáltatnak a vezetés számára az optimális döntésekhez. Általában termelő vállalatoknál alkalmazzák az úgyne- vezett standardköltség-számítást, amikor teljesítményekre, volumenekre, időkre vállalati standardokat állapítanak meg és ezek figyelembevételével készül el a termelési teljesít- mény terv. A legfontosabb költséget befolyásoló komponens a kihasználtság vagy a fog- lalkoztatottság. Terv-tény elemzések során azokat a faktorokat vizsgálják, amelyek legin- kább hatást gyakorolnak a költségek alakulására. Ezek az áreltérések, felhasználási elté- rések, fix költségek foglalkoztatási eltérése. (Xxxxxxx & Xxxxxxx, Modern vezetői controlling, 2011)
Kalkulációs séma:
+ Közvetlen anyagköltség
+ Közvetlen bérköltség és járulékai
+ Gyártási általános költség
= Előállítási önköltség
+ Értékesítési különköltség
+ Igazgatási és általános költségek
= Teljes költség
(Kardos & mások, 2016)
Részköltség-számítás
Részköltség-számításkor a teljesköltség-számítással ellentétben nem osztják fel a költsé- geket költséghelyek szerint. A termékekre a gyártásukhoz közvetlenül felmerülő változó költségeket veszik csak figyelembe. A többi üzemi költséget fix költségként értelmezik. Rövid távon a döntéshozás szempontjából nem befolyásolóak a fix költségek. A közvetlen és közvetett költségek külön kezelése lehetőséget nyújt a költséghelyi költségek tervezé- sére, elemzésére, ellenőrzésére. Valamint az eltéréselemzések, ár- és volumeneltérések meghatározását, kalkulációját is átláthatóbbá teszi a részköltség-számítás módszere. (Xxxxxxx & Xxxxxxx, Modern vezetői controlling, 2011)
Kalkulációs séma:
+ Anyagköltség
+ Anyag általános költség
= Anyagköltségek
+ Gyártási bérköltség
+ Gyártási általános költség
= Előállítási költség
+ Értékesítési általános költség
+Igazgatási általános költség
= Önköltség
+ Nyereség
= Ár
(Xxxxxxx & Xxxxxxx, Modern vezetői controlling, 2011)
Mivel a Lignomat Kft. nem termelő, hanem kereskedő vállalkozás, így némileg átalakítva használja a fenti kalkulációs sémát. A gépértékesítések projektkalkulációiban, de akár az alkatrész kereskedelem-szerviztevékenység során hasonló sémával tervezünk. Gyártási költségek helyett a termékek beszerzési költségeivel kalkulálunk. Ehhez hozzáadódnak az értékesítési, szerviz és logisztika, szállítmányozási költségek, valamint az egyes
részterületek dolgozóinak bérköltsége. A felmerülő különféle költségekhez előre meghatá- rozott nyereségkulcsokkal dolgozva alakítják ki az eladási áraikat.
Alapvetően megállapítható, hogy a termeléshez, szolgáltatásnyújtáshoz felhasznált erőfor- rások mennyisége jelentősen befolyásolja a költségeket. Azonban a költségek alakulása függ a gazdasági tevékenység jellegétől is. De általánosságban elmondható, hogy ha nő a termelés, értékesítés volumene, akkor a költségek is azzal arányosan nőni fognak. A való életben ugyanakkor ez nem teljesen így működik, gondoljunk csak a tárgyi eszközökre. Egy termelő vállalat alapításakor mindenképp szükség van egy termelőüzemre. Az épület után értékcsökkenést kell elszámolnunk a meghatározott amortizációs eljárás alapján. Tel- jesen mindegy, hogy ebben az üzemcsarnokban két gyártósoron három műszakban vagy egy gyártósoron két műszakban zajlik a termelés, az egységköltségek nem teljesen ará- nyosan fognak módosulni a termelési volumen változásával. Ezeket az eszközöket rugal- matlan eszközöknek nevezzük, melyek fix költséget generálnak. Ha azonban a termelés- hez, értékesítéshez felhasználandó alapanyagokra, segédanyagokra, gépórára, munka- órára gondolunk, azok a termelési, értékesítési volumen változásával arányosan nőnek vagy csökkennek. Ezek az úgynevezett rugalmas erőforrások, melyek a változó költsége- kért felelősek. Egy átlagos esetben a vállalati kibocsátás költségeit a rugalmas és rugal- matlan erőforrások együttesen befolyásolják. Mivel a kétféle költség másképpen viselke- dik, ezért például, ha a vállalat kapacitás kihasználása 20 százalékkal csökken vagy nő, akkor az erőforrások költsége ugyan azonos irányban, de alacsonyabb mértékben fog vál- tozni. Többnyire a gazdaságban érvényesül a méretgazdaságosság elve, tehát a növekvő termelési, értékesítési volumen hatására kisebb mértékben nő a felhasznált erőforrások költsége. „Azt a módszert, amellyel a kapacitáskihasználás költségekre (és rajtuk keresztül az eredményre) gyakorolt hatását mérni tudjuk, fedezetszámításnak nevezzük.” (Xxxxxxxxx, 2019, old.: 19.) A fix és változó költségeken felül felmerülnek olyan ráfordítá- sok egy vállalkozás üzletmenetében, amik nem feltétlen a termelési volumen arányában változnak. Ilyenek például a különféle adók, kamatok, árfolyamok változása. (Xxxxxxxxx, 2019)
Ár-költség-fedezet-nyereség: ÁKFN struktúra
Az ÁKFN számítás célja, hogy megvizsgáljuk a termelési volumen változásának hatását az árbevételre, költségekre, ráfordításokra és az eredményre. A módszer a fedezetszámítás egy kontrolling célokra leegyszerűsített változata. A fedezet megmutatja, hogy mekkora eredmény érhető el egy termék gyártásakor a technológiai folyamat egyes fázisaiban. (Xxxxxxxxx, 2019)
Az ÁKFN struktúra egy bruttó eredménymegállapítási séma.
+ Értékesítés nettó árbevétele (Árbevétel): 1.226.660 e Ft
- Értékesítés közvetlen költségei (Változó költségek): 764.031 e Ft
= Értékesítés bruttó eredménye (Fedezeti összeg vagy Fedezet): 462.629 e Ft
- Fix költségek: 327.442 e Ft
= Eredmény (Nyereség vagy veszteség): 135.187 e Ft
A fedezeti pont meghatározásához szükség van a vállalkozás költségeinek reagálási fokára. A reagálási fok megmutatja, hogy a termelési volumen változására hogyan reagál az adott költség. A fedezeti pont az a termelési szint, ahol a fix és változó költségek összege és az árbevétel különbsége nulla. A fedezeti árbevétel és fedezeti változó költség a fedezet há- nyadosának segítségével számítható ki. (Kardos & mások, 2016)
𝐹𝑒𝑑𝑒𝑧𝑒𝑡 ℎá𝑛𝑦𝑎𝑑𝑜𝑠𝑎 =
𝐹𝑒𝑑𝑒𝑧𝑒𝑡𝑖 ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑔 𝑎 𝑓𝑒𝑑𝑒𝑧𝑒𝑡𝑖 𝑝𝑜𝑛𝑡𝑏𝑎𝑛
𝐹𝑒𝑑𝑒𝑧𝑒𝑡𝑖 ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑔 𝑎 𝑡é𝑛𝑦𝑎𝑑𝑎𝑡𝑜𝑘 𝑎𝑙𝑎𝑝𝑗á𝑛
327.442 𝑒 𝐹𝑡
=
462.629 𝑒 𝐹𝑡
= 0,71
A tény árbevétel és változó költség összegének és a fedezet hányadosának szorzata adja a fedezeti pontban lévő árbevétel és változó költség mértékét. A fedezeti hányad és az eredmény hányad az árbevétel segítségével számítható ki. A fedezeti hányad azt fejezi ki, hogy az egyes termékek, szolgáltatások árbevételéből mekkora hányad marad, ha a köz- vetlen költségeket levonjuk. Az eredmény hányad az üzemi szintű tevékenység nyereség- vagy veszteségtartalmát tükrözi. (Kardos & mások, 2016)
𝐹𝑒𝑑𝑒𝑧𝑒𝑡𝑖 ℎá𝑛𝑦𝑎𝑑 (%) =
𝐹𝑒𝑑𝑒𝑧𝑒𝑡𝑖 ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑔 Á𝑟𝑏𝑒𝑣é𝑡𝑒𝑙
∗ 100 =
462.629 𝑒 𝐹𝑡
1.226.660 𝑒 𝐹𝑡
∗ 100 = 38%
𝐸𝑟𝑒𝑑𝑚é𝑛𝑦 ℎá𝑛𝑦𝑎𝑑 (%) =
𝐸𝑟𝑒𝑑𝑚é𝑛𝑦 Á𝑟𝑏𝑒𝑣é𝑡𝑒𝑙
∗ 100 =
135.187 𝑒 𝐹𝑡 1.226.660 𝑒 𝐹𝑡
∗ 100 = 11%
(Xxxxxxxxx, 2019); (Xxxxxx & mások, 2016)
Ha vizsgáljuk a 2020. gazdasági évet a Lignomat Kft.-nél, jól megfigyelhető a 10. ábra alapján, hogy mivel a beszámolóból is tudjuk, hogy az évet a cég nyereségesen zárta, így értelemszerűen jóval a fedezeti pont értékei felett teljesített a vállalkozás. Az árbe- vétel szintje közel másfélszerese volt a minimum célként kitűzött fedezeti pontban szá- mítotthoz képest. A változó költségek és a fedezeti összeg mértéke az árbevétel növe- kedésével arányosan emelkedett, a fix költségek nagysága állandó. A vállalkozás nye- resége 135.187 e Ft volt, mely az eredményhányad fedezeti pont szerinti 0%-ához képest plusz 11%-os szintet generált.
1 400
2020. évi tény bevételek és költségek alakulása a fedezeti pont értékeihez viszonyítva
1 227
868
764
463
541
327
327
327
135
0
38% 38% 11% 0%
1 200
1 000
800
600
400
200
0
Tény Fedezeti pont
10. ábra: Bevételek és költségek alakulása Lignomat Kft.-nél a fedezeti ponthoz viszo- nyítva (saját szerkesztés a beszámoló adatai alapján)
A határköltség számításakor a fókuszpont valamely termék növekvő termelési volumenén van, tehát amikor pótlólagos hozamokat állítanak elő. Meg kell állapítani, hogy ennek mennyi lesz a többletköltsége és az eredményhatása. Ez a pótlólagos termelés az úgyne- vezett rétegtermelés vagy többlettermelés. A rétegköltség ennek a többlettermelésnek a költsége. A rétegköltség alapesetben változó költséget tartalmaz, de a termelési volumen növekedése miatt valamelyest a fix költségek mértéke is növekedhet. (Kardos & mások, 2016)
5.4 Stratégiai, taktikai és operatív tervezés
A vállalati tervezés célja egyrészt a tudatos felkészülés a jövő eseményeire, azok hatásaira, másrészt a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásának megtervezése. A me- nedzsment így biztosíthatja a vállalkozás tevékenységének hatékonyságát, valamint hosz- szú távú célkitűzések megvalósítását, sikeres működés fenntartását. A tervezés tárgya szerint beszélhetünk funkcionális és projekttervezésről. A funkcionális tervezésnek jellem- zően minden vállalkozás életében jelen kellene lennie az olyan részterületeket érintő is- métlődő feladatok, folyamatok miatt, mint az értékesítés, emberi erőforrások, anyagfel- használás tervezése. Projekttervezés esetében egy-egy egyedi, határozott időtartamra
szóló feladat tervezéséről beszélhetünk. Ezek a projektek nem sorolhatóak az operatív gazdálkodási tevékenységhez, hanem a vállalkozás valamelyik részterületével, tevékeny- ségével kapcsolatos fejlesztésekkel és azok pénzügyi vonzatával kapcsolatosak. Ide sorol- hatjuk például az informatikai rendszer fejlesztését, új gyártósor beszerzését, beüzemelé- sét vagy akár a munkaerő átképzését is. (Kresalek, 2003)
A tervezés időhorizontja szerint megkülönböztetünk rövid, közép és hosszú távú tervezést. A rövid távú tervezés általában egy évet ölel fel, az előző év, negyedév adatai alapján tervezzük a következő időszaki költségeket, teljesítményeket. Ezt a rövid időtávú tervezést operatív tervezésnek nevezzük, mely során kidolgozzák az erőforrások optimális felhasz- nálását, gyártási folyamatot, kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység lépéseit, megterve- zik a várható eredményt, a vállalkozás pénzügyi helyzetét. A taktikai tervezés során álta- lában 2-5 évnyi időszakot felölelő feladatokat, beruházásokat, rendszerfejlesztéseket ter- veznek. Előfordulhat, hogy egy adott projekt megvalósítása egy éven belül lehetséges, azonban ettől még ezt a taktikai tervezéshez soroljuk, mivel nem időszakonként ismétlődő feladatokról van itt szó, hanem egyedi projektek tervezéséről. Az 5 éven túli tervezést stratégiai tervezésnek nevezzük, mely során a hosszú távú célok kitűzése, irányvonalak meghatározása történik rendszerszinten, és kevésbé a konkrét tervek, operatív megoldá- sok megfogalmazása a cél. Viszont a stratégiai tervben szereplő célok meghatározzák az alsóbb szintek (rövidebb időtávok) terveinek szempontjait. A vállalkozások felmérik a jö- vőbeni sikereik lehetőségeit és a felmerülhető kockázatokat, mint például, hogy milyen technikai fejlesztésekre van lehetőségük és mennyire gyorsan avulnak el az adott ágazat- ban a termékei, technológiája. (Kresalek, 2003)
A stratégia, taktikai és operatív tervezés egymáshoz viszonyított ismérveit az időtáv figye- lembevételével a 11. ábra mutatja be:
A tervezési és ellenőrzési problémák ismérvei A tervezés és ellenőr- zés szintje | Aggregálás, differenciált- ság (részter- vekre és megfelelő el- lenőrzési te- rületekre tör- ténő felosztás | Részletezett- ség (a részletek megraga- dása) | Pontosság/ meghatáro- zottság (in- formációk a kezelendő ér- tékvolume- nekről) | Xxxxxx (terve- zési hori- zont/a prog- nózis hatótá- volsága) | Probléma- szer-kezet (a bevezet- hető megol- dások köré- nek lehatáro- lása) |
Stratégiai | Kevésbé dif- ferenciált (ál- talános terv) | Globális prob- lémamezők | Nagyvonalú információk a volumenekről | Hosszú távú | Rosszul defi- niált problé- mák |
Taktikai | |||||
Operatív | Erősen diffe- renciált (sok részterv) | Részletesen lehatárolt problémák | Finom (eg- zakt) infor- mációk a vo- lumenekről | Rövid távú | Jól definiált problémák |
11. ábra: A stratégiai, taktikai és az operatív tervezés ismérvei (Xxxxxxx, 1991, old.:
36.)
Lignomat Kft. funkcionális tervezési folyamatában tipikusan az értékesítés növelése áll a középpontban, valamint az ehhez szükséges emberi erőforrások és az anyagfelhasználás költségei. A projekttervezés jellemzően az egyedi faipari gépek értékesítési, üzembe he- lyezési folyamatára, a gépek szoftvereinek használatához szükséges oktatások lebonyolí- tására terjed ki. A 2021-2022-es években nem folyamatosan felmerülő projektek megva- lósítására is sor került, mint a gépjárműpark megújítása, valamint részben állami támoga- tás igénybevételével a telephely épületének megújuló energiaforrással (napelem) való fel- szerelése.
A tervezéssel szemben támasztott legfontosabb követelmények, hogy egyidejűleg érvé- nyesüljön a realitás, a komplexitás, a konzisztencia és a rugalmasság. A tervezés formái szerint megkülönböztetünk top-down, bottom-up és ellenirányú tervezést. Top-down,
vagyis felülről lefelé történő tervezés. Ez annyit jelent, hogy kapitalista világunkban a leg- fontosabb szempont a növekedés. Top-down tervezés esetén a vezetők, a tulajdonosok érdekei, elképzelései, elvárásai vannak szem előtt tartva, egyoldalúan irányítanak, hoznak döntéseket. Meghatározzák a fő eredményszámokat, makrogazdasági irányszámokat, majd azok kerülnek divíziónkénti, költséghely szerinti alábontásra. Fontos, hogy reális cé- lokat, várakozásokat tűzzenek ki. Manapság ez a legjellemzőbb, uralkodó tervezési mód, sajnos. Bottom-up, azaz alulról felfelé történő tervezés. Ennek keretében figyelembe ve- szik a munkatársak igényeit, véleményét. Reálisabb képet mutathat az elérhető fő ered- ményszámokról, azonban nem kell a vállalat mindennapi életének a számok bűvöletében telni. Bottom-up tervezés során a menedzsment várakozásokkal előfordulhat összeütkö- zés. Tulajdonosok, részvényesek számára kevésbé előnyös tervezési forma, az alkalma- zottak elképzelései jobban tudnak érvényesülni, ezáltal kreatívabb és ösztönzőbb munka- helyi légkör is kialakulhat. A harmadik tervezési forma az úgynevezett ellenáramú terve- zés, amely az előző két eljárás keverékéből épül fel. Ellenáramú tervezés során a felsőve- zetés megadja a fő irányszámokat, majd az alsóbb szintek ezek alapján reálisan tervez- hetnek. A felsővezetői cél találkozik az alulról jövő számokkal, és egyeztetési folyamatokat követően sor kerül a végső terv kialakítására, miközben a szereplők próbálják egymás elképzeléseit, terveit közelíteni. Tervezés során különböző érdekek állnak szemben egy- mással, ezek a tulajdonosi, vezetői, dolgozói és kollektív vállalkozási érdekeltség. (Kresalek, 2003)
[online], 2021)
Lignomat Kft. esetében is a piacon legjellemzőbb top-down tervezési stratégia jelenik meg. Jellemző az erős menedzsment, tulajdonosi elvárás. Az éves tervszámokat a felsővezetés
határozza meg, majd ezen célok megvalósításának feladatát az egyes részterületekre bízza, menedzsment irányítása, kontrollja támogatásában.
A tervezés menete általánosságban:
1. Kiindulás: előző év tényszámai (marzs, állományok stb.)
2. Makrogazdasági- és iparági várakozások beépítése
3. Ez alapján az egyes bevételi és költségsorok tervezése
4. Az első változat után számos egyeztetés és újabb elemzési körök után a végső terv elkészítése
5. Ezek lebontása szervezeti egységenként
6. Várakozások/célok publikálása a fő érintetteknek (Joó, 2021.04.18.)
A pénzügyi tervezés során a vállalkozások a pénzügyi stratégiájuk figyelembevételével összeállítják a pénzügyi tervüket, mely az üzleti terv elkészítésének utolsó lépcsőfoka. Meg kell határozni, hogy a szűkös erőforrásaikkal hogyan fognak gazdálkodni. A pénzügyi terv kivitelezésekor az összes többi üzleti terv iránymutatását, a gazdasági döntések minden hatását figyelembe kell venni. Meg kell tervezni a várható bevételeket, jövedelmeket, ki- adásokat, hiteleket stb. A gazdálkodó társaságok a stratégia tervüket iránymutatásként alkalmazva rövid (1 év), közép és hosszú távú (3-5 év) pénzügyi terveket készítenek. A pénzügyi terv lehet árbevétel-orientált, jövedelmezőségorientált, vagyonorientált, likvidi- tásorientált stb., attól függően, hogy a vállalkozás milyen pénzügyi politikát tűzött ki célul. Rövid- és hosszú távú pénzügyi döntéseken belül egyaránt beszélhetünk befektetési- és finanszírozási döntésekről is. Lignomat Kft.-nél a befektetési döntések területén leginkább a hosszú távon tárgyi eszközökbe (ingatlan, faipari nagygépek) történő befektetések do- minálnak. A finanszírozási döntések a folyamatos működés, likviditás biztosításához szük- ségesek. A vállalkozások az üzemelésükhöz szükséges erőforrásokat biztosíthatják saját tőkéből (önfinanszírozás) vagy idegen tőkéből (hitelek, támogatások). Lignomat Kft., tő- keerős vállalkozás lévén alapvetően a saját tőkéből történő finanszírozást részesíti előny- ben, azonban előfordulnak, amikor hitel felvételére lehet szükség. Leggyakoribb idegen tőkés finanszírozásuk a nyíltvégű pénzügyi lízing gépjárművásárláshoz. A Lignomat Kft.- nél a pénzügyi tervezés mindenekelőtt likviditásorientált, de mint minden gazdálkodó, a tulajdonosok itt is a minél magasabb nyereség elérését tartják szem előtt. A pénzügyi terveik fókuszában az értékesítés növelésén keresztül az árbevétel növelése, a költségek, ráfordítások csökkentése, az erőforráskihasználás (eszközök, alkalmazottak) optimalizá- lása, az eredmény gyarapítása és az osztalékpolitika áll. A pénzügyi tervezés során jellem- zően a tervet megelőző (bázis) időszak (gazdasági év) adataiból indulnak ki. Kétféle pénz- ügyi tervezést különböztethetünk meg az alapján, hogy adott időpontra vagy időtartamra készül a terv. Az állományi szemléletű pénzügyi tervezés során meghatározott időpontra
állítanak össze pénzügyi tervet, melyet státusznak nevezünk. Tradicionális formája a mér- leg prognosztizálása. A másik típus a folyamatszemléletű tervezés, amikor adott időtar- tamra készül terv, például az eredménykimutatás kalkulációja tervidőszakra. (Xxxxx & Xxxx, 2016)
A pénzügyi terv tartalma:
Árbevétel terve: Az árbevétel terve tartalmazza, hogy mely piacokon, milyen termékekkel mekkora árbevétel elérését tervezzük az év vagy évek során.
Költségterv: A költségterv az egyes vállalati divíziók, termékek tervköltségeit foglalja ma- gában, lebontva költségnemenként és költséghelyenként.
Eredményterv: A gazdálkodó által elvárt nyereség és veszteség, illetve ehhez kapcsoló- dóan a bevételek és kiadások kalkulációját tartalmazza.
Likviditási terv: A vállalkozás megfelelő fizetőképességének, vagyis likviditásának biztosí- tásához szükség van a pénzeszközök várható be- és kiáramlásának tervezésére.
Mérlegterv: A mérlegterv tartalmazza az eszközök és források tervezett összetételét és értékét. A várható vagyoni helyzet változásának terve fontos információkat jelent a finan- szírozó szervezetek részére.
Főbb pénzügyi mutatószámok terve: A likviditási, eszközforgási, adósság stb. mutatószá-
mok elvárt szintjének, értékének terve. (Xxxx, Xxxxxxxxx, & Xxxxxx, 2007, old.: 162.)
Lignomat Kft. esetében alapvető felfogás, a tervek alapja a folyamatos gazdasági növeke- dés elérése. Alapvetően minden évben a minimum terv a fedezeti pont elérése, azonban szerencsére inkább kell a növekedés mértékén „aggódni”. Az alábbi 13. ábraán megfigyel- hető, hogy a Lignomat Kft. múltbéli eredménye és jövőbeli eredményterve lineárisan nö- vekvő pályán halad, a folyamatos növekedést a diagram is jól szemlélteti. A Covid-19 vi- lágjárvány miatti lezárások, korlátozások okozták a 2020. évi átmeneti eredménycsökke- nést a tervekhez képest, azonban így is nyereséges tudott maradni a vállalkozás. Látha- tóan ez az átmeneti visszaesés már a múlté és a világgazdasági helyzet viszonylagos hely- rebillenése a normális szinthez az eredmények azóta is tartó folyamatos növekedési ten- denciáit támogatják.
3 500
Lignomat Kft. eredménytervének alakulása
3 000
2 500
adatok m Ft-ban
2 000
1 500
1 000
500
0
-500
2019. 2020. 2021. (várható) 2022. terv
I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke
III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások
V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai
B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Adózás előtti eredmény
X. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény
13. ábra: Lignomat Kft. eredményének alakulása a bázis adatok figyelembevételével várható tervértékekkel (saját készítés a beszámoló adatai alapján)
6 LIGNOMAT KFT. GAZDÁLKODÁSÁNAK ELEMZÉSE
„A gazdasági elemzés a gazdasági vezetés elengedhetetlen eszköze, lényegében olyan módszer, amelynek segítségével a vezetők részére elengedhetetlenül szükséges tájéko- zottság elérhető, a gazdálkodás megismerhető, értékelhető, fejleszthető.” (Lukács, 1990, old.: 11)
6.1 Pénzügyi mutatószámok, eredmény elemzése
Az éves számviteli beszámolók adataira alapozva a vállalkozások folyamatosan nyomon követhetik a gazdálkodásuk alakulását. A beszámoló alapján négy területet szokás ele- mezni, vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmezőségi helyzetet és a hatékonyságot. Az elemzé- sekben nagyrészt olyan viszonyszámok szerepelnek, melyek mind a vállalat vezetősége, mind a piac számára információkat nyújt a gazdasági társaság helyzetéről. Ezek a muta- tószámok egy adott időpontban elemzik a vállalat helyeztét, így érdemes több egymást követő időszakot összehasonlítani, hogy lássuk a vállalkozás viszonyszámai milyen ten- denciát mutatnak. (Takács, Modern vállalatértékelés, 2021)
6.1.1 Vagyoni helyzet elemzésének mutatószámai
A mérleg által szolgáltatott információk alapján a vállalkozás vagyoni helyzetével kapcso- latos elemzéseket tudunk készíteni. A vagyoni helyzetre vonatkozóan megoszlási viszony- számokat használhatunk. A leggyakrabban használatosakat a Lignomat Kft. gyakorlati pél- dáján keresztül a következő táblázat tartalmazza:
6. táblázat: Lignomat Kft. vagyoni helyzetének alakulása
Mutatószám, képlet | 2016. év | 2017. év | 2018. év | 2019. év | 2020. év | 2021. I. név |
𝑩𝒆𝒇𝒆𝒌𝒕𝒆𝒕𝒆𝒕𝒕 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 𝒂𝒓á𝒏𝒚𝒂 𝑩𝒆𝒇𝒆𝒌𝒕𝒆𝒕𝒆𝒕𝒕 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 = Ö𝒔𝒔𝒛𝒆𝒔 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛 | 25,92% | 23,00% | 19,18% | 21,42% | 11,08% | 8,37% |
𝑩𝒆𝒇𝒆𝒌𝒕𝒆𝒕𝒆𝒕𝒕 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 𝒃𝒆𝒍𝒔ő 𝒔𝒛𝒆𝒓𝒌𝒆𝒛𝒆𝒕𝒆 | ||||||
𝑰𝒎𝒎𝒂𝒕𝒆𝒓𝒊á𝒍𝒊𝒔 𝒋𝒂𝒗𝒂𝒌 = 𝑩𝒆𝒇𝒆𝒌𝒕𝒆𝒕𝒆𝒕𝒕 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 | 0,06% | 0,24% | 11,53% | 10,24% | 7,73% | 7,31% |
𝑻á𝒓𝒈𝒚𝒊 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 = 𝑩𝒆𝒇𝒆𝒌𝒕𝒆𝒕𝒆𝒕𝒕 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 | 99,94% | 99,76% | 88,47% | 89,76% | 92,27% | 92,69% |
𝑩𝒆𝒇𝒆𝒌𝒕𝒆𝒕𝒆𝒕𝒕 𝒑é𝒏𝒛ü𝒈𝒚𝒊 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 = 𝑩𝒆𝒇𝒆𝒌𝒕𝒆𝒕𝒆𝒕𝒕 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 | 0,00% | 0,00% | 0,00% | 0,00% | 0,00% | 0,00% |
𝑭𝒐𝒓𝒈ó𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 𝒂𝒓á𝒏𝒚𝒂 𝑭𝒐𝒓𝒈ó𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 = Ö𝒔𝒔𝒛𝒆𝒔 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛 | 73,93% | 76,83% | 80,71% | 78,41% | 88,72% | 91,44% |
𝑭𝒐𝒓𝒈ó𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 𝒃𝒆𝒍𝒔ő 𝒔𝒛𝒆𝒓𝒌𝒆𝒛𝒆𝒕𝒆 |
𝑲é𝒔𝒛𝒍𝒆𝒕𝒆𝒌 = 𝑭𝒐𝒓𝒈ó𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 | 31,29% | 26,61% | 52,65% | 24,29% | 25,38% | 46,15% | |
𝑲ö𝒗𝒆𝒕𝒆𝒍é𝒔𝒆𝒌 = 𝑭𝒐𝒓𝒈ó𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 | 20,22% | 23,03% | 24,74% | 13,37% | 31,23% | 26,67% | |
É𝒓𝒕é𝒌𝒑𝒂𝒑í𝒓𝒐𝒌 = 𝑭𝒐𝒓𝒈ó𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 | 0,00% | 0,00% | 0,00% | 0,00% | 0,00% | 0,00% | |
𝑷é𝒏𝒛𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 = 𝑭𝒐𝒓𝒈ó𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 | 48,49% | 50,36% | 22,60% | 62,34% | 43,39% | 27,17% | |
𝑻ő𝒌𝒆𝒆𝒍𝒍á𝒕𝒐𝒕𝒕𝒔á𝒈 (𝑻ő𝒌𝒆𝒆𝒓ő𝒔𝒔é𝒈) 𝑺𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 = Ö𝒔𝒔𝒛𝒆𝒔 𝒇𝒐𝒓𝒓á𝒔 | 30,43% | 39,30% | 47,82% | 60,96% | 30,30% | 29,37% | |
𝑲ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 𝒂𝒓á𝒏𝒚𝒂 𝑲ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 = Ö𝒔𝒔𝒛𝒆𝒔 𝒇𝒐𝒓𝒓á𝒔 | 60,27% | 53,32% | 41,98% | 24,26% | 64,42% | 68,07% | |
𝑲ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 𝒃𝒆𝒍𝒔ő 𝒔𝒛𝒆𝒓𝒌𝒆𝒛𝒆𝒕𝒆 | |||||||
𝑯𝒐𝒔𝒔𝒛ú 𝒍𝒆𝒋á𝒓𝒂𝒕ú 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 = 𝑲ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 | 9,34% | 6,73% | 2,63% | 3,85% | 15,63% | 18,03% | |
𝑹ö𝒗𝒊𝒅 𝒍𝒆𝒋á𝒓𝒂𝒕ú 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 = 𝑲ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 | 90,66% | 93,27% | 97,37% | 96,15% | 84,37% | 81,97% | |
𝑲ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 𝑻ő𝒌𝒆𝒇𝒆𝒔𝒛ü𝒍𝒕𝒔é𝒈 = 𝑺𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 | 1,9807 | 1,3568 | 0,8777 | 0,3979 | 2,126 | 2,3181 | |
𝑺𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 𝒏ö𝒗𝒆𝒌𝒆𝒅é𝒔𝒊 𝒎𝒖𝒕𝒂𝒕ó 𝑺𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 = 𝑱𝒆𝒈𝒚𝒛𝒆𝒕𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 | 6941,00 % | 10559,40 % | 15940,83 % | 16795,67 % | 15855,33 % | 19688,77 % | |
𝑩𝒆𝒇𝒆𝒌𝒕𝒆𝒕𝒆𝒕𝒕 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 𝒇𝒆𝒅𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆 | |||||||
𝑺𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 = 𝑩𝒆𝒇𝒆𝒌𝒕𝒆𝒕𝒆𝒕𝒕 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 | 117,40 % | 170,86% | 249,30% | 284,56% | 273,46% | 351,04% | |
= | (𝑺𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 + 𝑯𝒐𝒔𝒔𝒛ú 𝒍𝒆𝒋. 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é | 139,13 % | 186,46% | 255,06% | 288,93% | 364,35% | 497,73% |
𝑩𝒆𝒇𝒆𝒌𝒕𝒆𝒕𝒆𝒕𝒕 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 | |||||||
Forrás: saját szerkesztés az éves beszámolók adatai alapján és (Xxxxxx, Vállalatértékelés magyar számviteli környezetben, 2009, old.: 18)
A befektetett eszközök aránya az összes eszközhöz viszonyítva mutatja be a vállalkozást egy éven túl szolgáló eszközök arányát. Szokás elemezni a befektetett eszközök egymás- hoz való viszonyát is. Lignomat Kft. esetében a befektetett pénzügyi eszközök aránya 0%, tehát nem rendelkeznek befektetési célú bankbetéttel, értékpapírral, más vállalkozásnak adott kölcsönnel. A befektetett eszközöket az immateriális javas és tárgyi eszközök teszik ki. Több év adatából megfigyelhető, hogy az immateriális javak aránya nőtt a tárgyi esz- közökkel szemben. Azonban a tárgyi eszközök aránya így is kiemelkedően magas, 90% körüli. Ezt egyrészt a saját tulajdonú telephely, irodaépület és raktár, tehát az ingatlanok, másrészt a saját tulajdonú gépkocsik, tehát a gépek, járművek részaránya okozza. Vagyoni értékű jogokkal, szellemi termékekkel kis mértékben rendelkezni, leginkább a
számítógépes programoknak, faipari gépek szoftvereinek köszönhetően. A forgóeszközök tekintetében hasonlóan járhatunk el, elemezhető a forgóeszközök összes eszközhöz viszo- nyított aránya, valamint a forgóeszközökön belül azok egymáshoz való viszonyát is vizs- gálhatjuk. A számításokból megállapítható, hogy a készletek aránya körülbelül 25-50%-os skálán mozog. Az egyes évek megugró készletszintjei azzal magyarázhatóak, hogy a vál- lalkozás bizonyos helyzetekben – magas rendelési szintek, jelenlegi alapanyag hiány miatti késések a gyártásban – saját részre is vásárol a Homag Grouptól a gyakrabban, nagyobb számban értékesített gépekből. Így a vevők igényeit gyorsabban tudják kiszolgálni, a gé- peket az értékesítésig készleten tartják. A követelések aránya viszonylag konstans, 20- 30% közötti skálán mozog. A Lignomat Kft. a befektetett pénzügyi eszközökhöz hasonlóan forgatási célú értékpapírokkal sem rendelkezik. A pénzügyi eszközök aránya 20% és 60% között ingadozik, mely azzal magyarázható, hogy előfordulnak olyan kis asztalosipari üze- mek, akik a készpénzes fizetést preferálják az átutalás helyett. A tőkeerősség és a kötele- zettségek aránya egymás komplementerei, egymáshoz képest arányosan változnak. Minél több saját tőkéje van a vállalkozásnak, annál kevesebb hitelt, kölcsönt kell felvennie a működése biztosítására. Ha a mutatók értéke 0-hoz közelít, arányuk csökkent, 100%-hoz közelítve arányuk nő. Látható, hogy Lignomat Kft. esetében a kötelezettségek aránya egyre inkább csökkent, a tőkeellátottság nőtt. Egészen a 2020. évig, amikor a két mutató értéke megcserélődött. Ez több tényező együttes hatása volt. A legfontosabb talán, hogy az egyik tulajdonos nyugdíjba vonulásával egyidejűleg úgy döntött, hogy nem kíván a tár- saság résztulajdonosa lenni. Így a másik két tulajdonosnak meg kellett vásárolni az üzlet- részt, melyet részben csak hitelből tudtak finanszírozni. Másrészt az autópark megújításá- nak projektje miatt is számos lízingszerződés köttetett, melyek szintén emelték a kötele- zettségek arányát. A kötelezettségek belső szerkezetéből azonban szerencsére világossá válik, hogy azok 80-90%-a általánosságban a rövid lejáratú kötelezettségeket takarja, te- hát a szállítói nyitott tételek, tárgyévi hiteltörlesztések, kamatok, adók stb. Tehát nem mondható így sem, hogy a vállalkozás túlzott eladósodottságban lenne. A tőkefeszültség mutató alakulása is azt erősíti meg, hogy a mutató értéke folyamatosan csökkent, tehát a kötelezettségek aránya csökkent, sőt az 1 alatti értékeknél a saját tőke aránya nagyobb volt a kötelezettségeknél. Majd a 2020. évi nagy arányú hitelfelvétel újra a kötelezettségek irányban billentette a mutatót, ami meghaladta a 2 értéket is. A tőkefeszültség értéke nulla, ha a kötelezettségek és a saját tőke értéke azonos. A saját tőke növekedési mutató a vállalkozás növekedését tükrözi, minél nagyobb, annál nagyobb tartalékkal (tőketartalék, eredménytartalék) rendelkezik a gazdálkodó. Lignomat Kft. esetében megfigyelhető, hogy a saját tőke növekedési mutató értéke évről évre komoly mértékben növekszik. Minimális visszaesés tapasztalható az ominózus 2020. évben, azonban közel sem olyan mértékű, mint amit a kötelezettségek vagy a tőkefeszültség arányának változása miatt következtet- tünk volna. Látható, hogy nem csökkent, sőt 2021-től erős növekedésnek indult a saját
tőke aránya a jegyzett tőkéhez képest. Ez részben azzal magyarázható, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően, 2020. évi nyereségből osztalékot nem fizettek a tulajdonosok döntése alapján. A nyereséget tartalékok formájában a cégben hagyták, biztosítva a vál- lalkozás stabil működését, főként a kivásárolt tulajdonrész és a világjárvány okozta bi- zonytalanságokból kifolyólag. A befektetett eszközök fedezettsége azt fejezi ki, hogy a saját tőke mekkora mértékben képes fedezni a vállalkozás hosszú távú tevékenységét szolgáló eszközöket. Látható, hogy a mutató értéke folyamatos növekedési tendenciát mu- tat, ami pozitív a vállalkozás hosszú távú működésére tekintettel.
6.1.2 Pénzügyi helyzet elemzésének mutatószámai
A pénzügyi helyzet elemzésekor a vállalat eladósodottságának mértékét (adósságállo- mány) és a likviditását (rövid távú fizetőképesség) vizsgáljuk. Adósságnak tekintünk min- den egy évnél régebbi kötelezettséget, tehát a hosszú lejáratú és a hátrasorolt kötelezett- ségeket. Ennél az elemzésnél a saját és idegen tőke arányát is vizsgáljuk a vállalaton belül. Továbbá pénzügyi helyzet vizsgálatakor az adósságállományt és a likviditást is figyelembe kell venni. Meg kell néznünk, hogy mekkora az eladósodottság mértéke és intenzitási vi- szonyszámok segítségével elemezni a rövid lejáratú kötelezettségek forgóeszköz-fedeze- tét. (Takács, Modern vállalatértékelés, 2021)
Az eladósodottság elemzésének mutatói:
7. táblázat: Lignomat Kft. eladósodottságának alakulása
Mutatószám, képlet | 2016. év | 2017. év | 2018. év | 2019. év | 2020. év | 2021. I. név |
𝑨𝒅ó𝒔𝒔á𝒈á𝒍𝒍𝒐𝒎á𝒏𝒚 = 𝑯á𝒕𝒓𝒂𝒔𝒐𝒓𝒐𝒍𝒕 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 + 𝑯𝒐𝒔𝒔𝒛ú 𝒍𝒆𝒋á𝒓𝒂𝒕ú 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆 | 38 534 | 28 928 | 11 050 | 7 725 | 158 099 | 246 814 |
𝑨𝒅ó𝒔𝒔á𝒈á𝒍𝒍𝒐𝒎á𝒏𝒚 𝒂𝒓á𝒏𝒚𝒂 𝑨𝒅ó𝒔𝒔á𝒈á𝒍𝒍𝒐𝒎á𝒏𝒚 = 𝑺𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 + 𝑨𝒅ó𝒔𝒔á𝒈á𝒍𝒍𝒐𝒎á𝒏𝒚 | 15,62% | 8,37% | 2,26% | 1,51% | 24,95% | 29,47% |
𝑺𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 𝒂𝒓á𝒏𝒚𝒂 𝑺𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 = 𝑺𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 + 𝑨𝒅ó𝒔𝒔á𝒈á𝒍𝒍𝒐𝒎á𝒏𝒚 | 84,38% | 91,63% | 97,74% | 98,49% | 75,05% | 70,53% |
𝑨𝒅ó𝒔𝒔á𝒈á𝒍𝒍𝒐𝒎á𝒏𝒚 𝒇𝒆𝒅𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆 𝑺𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 = 𝑨𝒅ó𝒔𝒔á𝒈á𝒍𝒍𝒐𝒎á𝒏𝒚 | 540,38% | 1095,07% | 4327,83% | 6522,59% | 300,86% | 239,32% |
𝑬𝒍𝒂𝒅ó𝒔𝒐𝒅𝒐𝒕𝒕𝒔á𝒈 𝒇𝒐𝒌𝒂 𝑲ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 = Ö𝒔𝒔𝒛𝒆𝒔 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛 | 60,27% | 53,32% | 41,98% | 24,26% | 64,42% | 68,07% |
𝑨𝒅ó𝒔𝒔á𝒈𝒔𝒛𝒐𝒍𝒈á𝒍𝒂𝒕𝒊 𝒇𝒆𝒅𝒆𝒛𝒆𝒕 𝑨𝒅ó𝒛𝒐𝒕𝒕 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 + = É𝒓𝒕é𝒌𝒄𝒔ö𝒌𝒌𝒆𝒏é𝒔𝒊 𝒍𝒆í𝒓á𝒔 𝑯𝒐𝒔𝒔𝒛ú 𝒍𝒆𝒋á𝒓𝒂𝒕ú 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆 𝒌ö𝒗𝒆𝒕𝒌𝒆𝒛ő é𝒗𝒊 𝒕ö𝒓𝒍𝒆𝒔𝒛𝒕ő𝒓é𝒔𝒛𝒍𝒆𝒕𝒆 | 4,3241 | 8,6217 | 15,6086 | 12,6868 | 14,8111 | 17,5869 |
Saját szerkesztés az éves beszámolók adatai alapján és (Xxxxxx, Vállalatértékelés magyar számviteli környezetben, 2009, old.: 20)
A vagyoni helyzet elemzésénél megfigyelt idegen tőke alakulása az adósságállomány ten- denciáinál is megfigyelhető. 2016 és 2019 között láthatóan folyamatosan csökkent a vál- lalkozás adósságállománya, majd a 2020-2021-es hitelfelvételek jelentősen megnövelték a hosszú lejáratú kötelezettségek mértékét. Az adósságállomány, saját tőke aránya és az adósságállomány fedezettsége mutatók szintén ezt a tendenciát tükrözik, erősítik meg. A tőke összetételén belül az adósságállomány a folyamatos csökkenés után magasabb szintre ugrott, 1,5%-ról 25%-ra. Ennek inverzeként a saját tőke aránya a lineáris növekedés után a kötelezettségek növekedésével arányos mértékben csökkent, közel 99%-os szintről 75%-ra. Az adósságállomány fedezettsége a saját tőkét viszonyítja az adósságállomány- hoz. A saját tőke erős növekedése, majd hirtelen visszaesése itt is megfigyelhető az idegen tőkéhez képest. Az adósságszolgálati fedezet azt fejezi ki, hogy a rendelkezésre álló ered- mény az elszámolt amortizációk nélkül az adósságállomány mekkora mértékű fedezésére elegendő a következő évben esedékes törlesztések tekintetében. Megfigyelhető azonban egy növekedési trend a mutató értékében, ami arra enged következtetni, hogy a részben
kényszerű hitelfelvételek ellenére a vállalkozás eladósodottsági helyzete a növekedő ered- mény mellett egyre inkább biztosnak értékelhető.
Likviditási mutatók:
8. táblázat: Lignomat Kft. likviditási mutatóinak alakulása
Mutatószám, képlet | 2016. év | 2017. év | 2018. év | 2019. év | 2020. év | 2021. I. név | |
𝑳𝒊𝒌𝒗𝒊𝒅𝒊𝒕á𝒔𝒊 𝒎𝒖𝒕𝒂𝒕ó 𝑭𝒐𝒓𝒈ó𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 = 𝑹ö𝒗𝒊𝒅 𝒍𝒆𝒋á𝒓𝒂𝒕ú 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 | 135% | 155% | 198% | 336% | 163% | 164% | |
𝑳𝒊𝒌𝒗𝒊𝒅𝒊𝒕á𝒔𝒊 𝒈𝒚𝒐𝒓𝒔𝒓á𝒕𝒂 𝑭𝒐𝒓𝒈ó𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 − 𝑲é𝒔𝒛𝒍𝒆𝒕𝒆𝒌 = 𝑹ö𝒗𝒊𝒅 𝒍𝒆𝒋á𝒓𝒂𝒕ú 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 | 93% | 113% | 94% | 255% | 122% | 88% | |
𝑷é𝒏𝒛𝒉á𝒏𝒚𝒂𝒅 (𝑷é𝒏𝒛𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛 − 𝒍𝒊𝒌𝒗𝒊𝒅𝒊𝒕á𝒔) 𝑷é𝒏𝒛𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 = 𝑹ö𝒗𝒊𝒅 𝒍𝒆𝒋á𝒓𝒂𝒕ú 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 | 66% | 78% | 45% | 210% | 71% | 45% | |
𝑯𝒊𝒕𝒆𝒍𝒇𝒆𝒅𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒊 𝒎𝒖𝒕𝒂𝒕ó 𝑲ö𝒗𝒆𝒕𝒆𝒍é𝒔𝒆𝒌 = 𝑹ö𝒗𝒊𝒅 𝒍𝒆𝒋á𝒓𝒂𝒕ú 𝒌ö𝒕𝒆𝒍𝒆𝒛𝒆𝒕𝒕𝒔é𝒈𝒆𝒌 | 27% | 36% | 49% | 45% | 51% | 44% | |
𝑲𝒂𝒎𝒂𝒕𝒇𝒆𝒅𝒆𝒛𝒆𝒕𝒊 𝒎𝒖𝒕𝒂𝒕ó 𝑨𝒅ó𝒛á𝒔 𝒆𝒍ő𝒕𝒕𝒊 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 + 𝑭𝒊𝒛𝒆𝒕𝒆𝒕𝒕 𝒌𝒂𝒎𝒂𝒕 | 386,05 | 98,51 | 245,85 | 340,71 | 366,37 | 551,97 | |
= | 𝑭𝒊𝒛𝒆𝒕𝒆𝒕𝒕 𝒌𝒂𝒎𝒂𝒕𝒐𝒌 | ||||||
Saját szerkesztés az éves beszámolók adatai alapján és (Xxxxxx, Vállalatértékelés magyar számviteli környezetben, 2009, old.: 21)
Megfelelő gazdálkodás mellett a likviditási mutató értékének 100% felett kell lennie, vagyis a forgóeszközök szintjének mindig fedezniük kell a rövid lejáratú kötelezettségeket. Lát- ható a táblázatból, hogy a mutató értéke a Lignomat Kft.-nél mindig 100% felett volt, sőt 2019-ben 300% feletti szinten állt. Tehát összességében elmondható, hogy rövid távú lik- viditási problémáktól nem kellett tartani. A többi mutató a likviditás szűkebb értelmezésű elemzésére szolgál. A likviditási gyorsráta számításánál a készletek értékét nem vesszük figyelembe, mert ahhoz, hogy fedezetül szolgáljanak a rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben, értékesíteni kell őket, hogy pénzeszközökké válhassanak. A pénzhányad mutató már csak a valóban szabad pénzeszközökkel (készpénz, bankszámlapénz) kalkulál, mert ezek azonnal felhasználhatóak a fizetési kötelezettségek teljesítésére. Lignomat Kft. ese- tében megállapítható, hogy a készletek nélküli likviditás átlagosan még mindig 100% körül mozog. A csak pénzeszköz-likviditás számításánál 45-80% közötti értékeket kaptunk, a 2019-es kiugróan magas 210%-os likviditástól eltekintve. Ebből arra következtethetünk,
hogy készletértékesítés, vevői tartozás kiegyenlítés nélkül is képes a cég a rövid lejáratú kötelezettségeinek több mint felét finanszírozni bárminemű külön intézkedés nélkül. A hi- telfedezettségi mutató azt fejezi ki, hogy az üzleti évben befolyó követelések milyen mér- tékben képesek fedezni a rövid lejáratú kötelezettségeket. A követelések befolyásából év- ről-évre nagyobb arányú éven belüli kötelezettség volt finanszírozható, az utóbbi években ennek értéke 45% és 50% között mozgott. A kamatfedezeti mutató kifejezi, hogy adózás és kamatfizetés előtt az eredmény mennyire fedezi a kötelezettségek kamatait. A korábbi megállapítások szerint logikus, hogy a növekvő gazdasági eredmény és csökkenő hitelál- lomány miatt a kamatok fedezettsége is egyre magasabb.
6.1.3 Jövedelmezőség elemzésének mutatószámai
A jövedelmezőség mutatószámai a tény eredmény valamilyen egységre jutó értékét fejezik ki. A viszonyítási alap lehet - mint ahogy az az alábbi képletekből is látszik – az árbevétel, az összes eszköz, a saját tőke értéke, vállalkozás vagyonának mérete. (Takács, Modern vállalatértékelés, 2021)
9. táblázat: Lignomat Kft. jövedelmezőségének alakulása
Mutatószám, képlet | 2016. év | 2017. év | 2018. év | 2019. év | 2020. év | 2021. I. név |
Á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍 − 𝒂𝒓á𝒏𝒚𝒐𝒔 ü𝒛𝒆𝒎𝒊 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 Ü𝒛𝒆𝒎𝒊 (ü𝒛𝒍𝒆𝒕𝒊) 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 = Á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍 | 5,10% | 10,76% | 11,65% | 7,28% | 7,59% | 19,18% |
Á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍 − 𝒂𝒓á𝒏𝒚𝒐𝒔 𝒂𝒅ó𝒛á𝒔 𝒆𝒍ő𝒕𝒕𝒊 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 𝑨𝒅ó𝒛á𝒔 𝒆𝒍ő𝒕𝒕𝒊 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 = Á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍 | 5,04% | 10,80% | 12,28% | 7,91% | 11,02% | 18,59% |
𝑬𝒔𝒛𝒌ö𝒛𝒂𝒓á𝒏𝒚𝒐𝒔 𝒎𝒆𝒈𝒕é𝒓ü𝒍é𝒔 (𝑹𝑶𝑨) | ||||||
𝑨𝒅ó𝒛𝒐𝒕𝒕 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 = 𝑴é𝒓𝒍𝒆𝒈𝒇őö𝒔𝒔𝒛𝒆𝒈 | 7,60% | 17,19% | 26,15% | 21,25% | 7,76% | 5,72% |
𝑨𝒅ó𝒛𝒐𝒕𝒕 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 = Á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍 Á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍 ∗ Ö𝒔𝒔𝒛𝒆𝒔 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛 | 7,60% | 17,19% | 26,15% | 21,25% | 7,76% | 5,72% |
𝑺𝒂𝒋á𝒕𝒕ő𝒌𝒆 − 𝒂𝒓á𝒏𝒚𝒐𝒔 𝒎𝒆𝒈𝒕é𝒓ü𝒍é𝒔 (𝑹𝑶𝑬) | ||||||
𝑨𝒅ó𝒛𝒐𝒕𝒕 𝒆𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 = 𝑺𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 | 24,97% | 43,74% | 54,67% | 34,86% | 25,60% | 19,47% |
Ö𝒔𝒔𝒛𝒆𝒔 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛 = 𝑹𝑶𝑨 ∗ 𝑺𝒂𝒋á𝒕 𝒕ő𝒌𝒆 | 24,97% | 43,74% | 54,67% | 34,86% | 25,60% | 19,47% |
Saját szerkesztés az éves beszámolók adatai alapján és (Xxxxxx, Vállalatértékelés magyar számviteli környezetben, 2009, old.: 22-24)
Az árbevétel-arányos üzemi eredmény számításakor az elért eredményt viszonyítjuk az árbevételhez. Lignomat Kft. esetében a vizsgált években a mutató értéke 5% és 10% kö- zött mozgott, tehát a nettó árbevétel 5-10%-a adta a profitot. Az árbevétel-arányos adózás előtti eredmény mutató már kalkulál a pénzügyi tevékenység eredményével is. A két vi- szonyszám értékének hasonló eredményt kell adnia, mivel Lignomat Kft. nem végez na- gyobb mértékű pénzügyi tevékenységet és az eltérések főként árfolyameltérésekből és osztalékfizetésből származnak. Az árbevétel-arányos adózás előtti eredmény 5% és 12% között volt, és mindkét mutatónál 2021. I. negyedévében jelentős ugrás figyelhető meg a korábbi évekhez képest, 19% körüli szintre. A gazdasági társaság nyereségét a vagyon- mennyiséghez képest arányosítják a ROA és ROE viszonyszámok. Az eszközarányos meg- térülés (ROA) az adózott eredményt az összes eszközhöz viszonyítja, a sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) az adózott eredményt a saját tőke értékével veti össze. A két mutató különbözetéből következtethetünk a vállalat eladósodottságának mértékére. Lignomat Kft. esetében a növekvő ROA és csökkenő ROE mutatók értékeiből arra következtethetünk, hogy a vállalkozás az elért eredményt egyre inkább saját tőkéből (pl. vállalkozásban ha- gyott eredmény) oldja meg, tehát az idegen tőke aránya, és így a társaság eladósodottsága évről-évre csökken.
6.1.4 Hatékonyság elemzésének mutatószámai
A hatékonyság mutatószámai a jövedelmezőségi mutatószámokhoz hasonlítanak, a hoza- mot arányosítják az felhasznált erőforrásokhoz. (Takács, Modern vállalatértékelés, 2021)
10. táblázat: Lignomat Kft. hatékonyságának alakulása
Mutatószám, képlet | 2016. év | 2017. év | 2018. év | 2019. év | 2020. év | 2021. I. név |
𝑲é𝒔𝒛𝒍𝒆𝒕𝒆𝒌 𝒇𝒐𝒓𝒈á𝒔𝒊 𝒔𝒆𝒃𝒆𝒔𝒔é𝒈𝒆 𝒇𝒐𝒓𝒅𝒖𝒍𝒂𝒕𝒐𝒌𝒃𝒂𝒏 | ||||||
Á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍 = 𝑲é𝒔𝒛𝒍𝒆𝒕𝒆𝒌 | 7,398 | 8,591 | 5,443 | 15,635 | 3,470 | 0,783 |
𝑨𝒏𝒚𝒂𝒈𝒋𝒆𝒍𝒍𝒆𝒈ű 𝒓á𝒇𝒐𝒓𝒅í𝒕á𝒔𝒐𝒌 = 𝑲é𝒔𝒛𝒍𝒆𝒕𝒆𝒌 | 6,006 | 6,492 | 4,254 | 12,688 | 2,533 | 0,602 |
𝑲é𝒔𝒛𝒍𝒆𝒕𝒆𝒌 𝒇𝒐𝒓𝒈á𝒔𝒊 𝒔𝒆𝒃𝒆𝒔𝒔é𝒈𝒆 𝒏𝒂𝒑𝒐𝒌𝒃𝒂𝒏 | ||||||
𝑰𝒅ő𝒔𝒛𝒂𝒌 𝒏𝒂𝒑𝒋𝒂𝒊𝒏𝒂𝒌 𝒔𝒛á𝒎𝒂 = 𝑭𝒐𝒓𝒅𝒖𝒍𝒂𝒕𝒐𝒌 𝒔𝒛á𝒎𝒂 | 49,474 | 42,485 | 67,056 | 23,344 | 105,466 | 466,158 |
𝑻á𝒓𝒈𝒚𝒊 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 𝒉𝒂𝒕é𝒌𝒐𝒏𝒚𝒔á𝒈𝒂 | ||||||
Á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍 = 𝑻á𝒓𝒈𝒚𝒊 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 | 660,71% | 765,55% | 1362,91% | 1548,68% | 764,32% | 426,17% |
𝑬𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 = 𝑻á𝒓𝒈𝒚𝒊 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 | 33,28% | 82,66% | 167,35% | 122,47% | 84,23% | 79,24% |
𝑻á𝒓𝒈𝒚𝒊𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛 − 𝒊𝒈é𝒏𝒚𝒆𝒔𝒔é𝒈 | ||||||
𝑻á𝒓𝒈𝒚𝒊 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 = Á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍 | 0,151 | 0,131 | 0,073 | 0,065 | 0,131 | 0,235 |
𝑻á𝒓𝒈𝒚𝒊 𝒆𝒔𝒛𝒌ö𝒛ö𝒌 = 𝑬𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 | 3,005 | 1,210 | 0,598 | 0,817 | 1,187 | 1,262 |
𝑴𝒖𝒏𝒌𝒂𝒆𝒓ő 𝒉𝒂𝒕é𝒌𝒐𝒏𝒚𝒔á𝒈𝒂 | ||||||
Á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍 = 𝑳é𝒕𝒔𝒛á𝒎 | 616.367.3 68 Ft | 674.280.9 52 Ft | 963.798.3 33 Ft | 1.025.625. 417 Ft | 533.330.4 35 Ft | 302.115. 455 Ft |
𝑬𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 = 𝑺𝒛𝒆𝒎é𝒍𝒚𝒊 𝒋𝒆𝒍𝒍𝒆𝒈ű 𝒓á𝒇𝒐𝒓𝒅í𝒕á𝒔 | 43,30% | 95,41% | 131,85% | 78,45% | 67,34% | 260,70% |
𝑴𝒖𝒏𝒌𝒂𝒆𝒓ő − 𝒊𝒈é𝒏𝒚𝒆𝒔𝒔é𝒈 | ||||||
𝑳é𝒕𝒔𝒛á𝒎 = Á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍 | 0,000016 | 0,000015 | 0,000010 | 0,000010 | 0,000019 | 0,00003 3 |
𝑺𝒛𝒆𝒎é𝒍𝒚𝒊 𝒋𝒆𝒍𝒍𝒆𝒈ű 𝒓á𝒇𝒐𝒓𝒅í𝒕á𝒔 = 𝑬𝒓𝒆𝒅𝒎é𝒏𝒚 | 2,310 | 0,113 | 0,758 | 1,275 | 1,485 | 0,384 |
Saját szerkesztés az éves beszámolók adatai alapján és (Xxxxxx, Vállalatértékelés magyar számviteli környezetben, 2009, old.: 24-25)
A készletek forgási sebessége kifejezi, hogy az adott időszakban a készletek állománya hányszor fordul. Lignomat Kft. esetében viszonylag alacsony készletszinttel dolgoznak, az értékesítendő termékeket rendelésre szerzik be a gyártótól azonnali tovább értékesítés céljából. Ez látszik is az arányszámokon, ugyanis minél nagyobb a fordulatok száma, annál kisebb raktárkészlet szükséges. 2016-2017-ben 7-8-szoros fordulat volt megfigyelhető, majd 2019-ben ez az érték felugrott 15% feletti szintre. Látható azonban 2020-tól egy erős visszaesés, mely a világjárvány okozta beszállítói késések, hiányok miatt a készlete- zési politika megváltoztatására sarkallta a céget. A vevők igényeinek gyorsabb kiszolgálá- sához megnövekedett készlettartás vált szükségessé. Ugyanez figyelhető meg a készletek forgási sebességének napokban kifejezett mutatójában, 40-50 napról lecsökkent 23 napra, aztán megnövekedett 105 napra, majd 466 napra. A tárgyi eszköz hatékonysága mutató a lekötött tárgyi eszközök bevételtermelő képességét méri. Egységnyi tárgyi eszköz az adott időszakban egyre növekvő mértékű árbevételt generált, majd a 2019-es 1548,68%- os csúcs után csökkenő tendenciát mutat. Fordítottan értelmezendő a tárgyieszköz-igé- nyesség mutató, mely az egységnyi eredmény eléréséhez szükséges tárgyi eszköz lekötést ismerteti. Értelemszerűen ez a mutató, mivel inverze a tárgyi eszköz hatékonyságnak, a 2019-ig csökkenő tendenciát 2020-tól fokozatos növekedés váltotta fel. Hasonlóan mű- ködnek a munkaerő hatékonysága és a munkaerő-igényesség mutatószámai. Az 1 főre jutó árbevételre az egyre növekvő trend jellemző 2019-ig, amikor az 1.025.625.417 Ft-os szintről 2020-ra közel felére – 533.330.435 Ft -esik vissza. Ezzel ellentétesen az árbevétel eléréséhez szükséges munkaerő-igényesség 2019-ig csökkent, majd újra növekedésnek indult.
6.1.5 Bevételek, ráfordítások, eredmény alakulásának elemzése
3 000
Bevételek alakulása és összetétele
2 500
adatok m Ft-ban
2 000
1 500
1 000
500
0
2015. év 2016. év 2017. év 2018. év 2019. év 2020. év
Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei
14. ábra: A bevételek alakulása az eredménykimutatás adatai alapján (saját szerkesz- tés)
Lignomat Kft. eredménykimutatásaiból megállapítható, hogy – mint az a többi mutató ese- tében is – a vizsgált években 2019-ig egyenletes növekedés figyelhető meg a bevételek alakulásában. A 2020-as világválság – mint minden más cég életében – Lignomat Kft.-nél is visszaesést eredményezett. Az bevételek összetételének vizsgálatából látható, hogy a legnagyobb arányban a bevételek az értékesítés nettó árbevételéből képződtek, az egyéb bevételek és a pénzügyi műveletek bevételei elenyésző nagyságúak. 2020-ban figyelhető meg kicsit nagyobb arányú pénzügyi bevétel, ami leginkább a jelentős euró-forint árfolyam emelkedésnek köszönhető.
2 500
Ráfordítások alakulása és összetétele
adatok m Ft-ban
2 000
1 500
1 000
500
0
2015. év 2016. év 2017. év 2018. év 2019. év 2020. év
Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások
Pénzügyi műveletek ráfordításai Adófizetési kötelezettség
15. ábra: A ráfordítások alakulása az eredménykimutatás adatai alapján (saját szer- kesztés)
A ráfordítások esetében is hasonló a helyzet a trendeket tekintve, 2019-ig erős növekedés, majd 2020-ban körülbelül 50% visszaesés tapasztalható. A költségstruktúra összetételé- ben legnagyobb arányú az anyagjellegű ráfordítások mértéke, mely az árbevétel generá- lója. A ráfordítások között még a személyi jellegű ráfordítások aránya említésre méltó, a többi ráfordítás fajta csekély mértékű az összes ráfordításhoz viszonyítva.
300
adatok m Ft-ban
250
200
150
100
50
0
-50
Eredmény alakulása
2015. év 2016. év 2017. év 2018. év 2019. év 2020. év
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye
Adózás előtti eredmény Adózott eredmény
16. ábra: Az eredmény alakulása a beszámolók adatai alapján (saját szerkesztés)
Az eredmény összesített elemzéséből azonban kiderül, hogy a gazdasági termelékenység csúcs inkább 2018-ra datálódik 2019. évvel szemben. Ekkor volt legmagasabb mind az
üzleti tevékenység eredménye, az adózás előtti eredmény és az adózott eredmény is. Az eredmény csökkenését a 2019. évi eredménykimutatásban valószínűleg a tulajdonostárs év végi kiválása, így kényszerűen annak kifizetése, üzletrész megvásárlása a vállalkozás által csökkentette az adózott eredményt. 2020-ban a járvány miatt az előző évhez képest még inkább csökkenő tendencia jellemzi az eredmények alakulását. Mivel a dolgozat ké- szítésekor a teljes 2021. évi beszámoló még nem áll rendelkezésre, így annak adatait nem tüntettem fel. Azonban a különféle egyéb elemzésekből, mutatószámokból arra következ- tethetünk, hogy minden visszaállt a régi kerékvágásba. Sőt még a 2020 előtti számoknál is nagyobb mértékű eredmény valószínűsíthető.
6.2 Munkaerő és bérgazdálkodás elemzése
A Lignomat Kft. munkavállalóinak létszáma átlagosan a vizsgált hat évben 22 fő volt, ami- ből átlagosan 7 fő volt női munkatárs. A munkaterületek szerint pénzügy-számviteli fel- adatok ellátásával 3 fő foglalkozik, értékesítés és annak adminisztrációjával 6 fő, az érté- kesített gépek beüzemelésével, szervizével, adminisztrációjával és logisztikai feladatokkal 10 fő foglalkozik jelenleg. A menedzsmentet 3 fő teszi ki. A munkaidő hétfőtől péntekig tart, heti 40 órás foglalkoztatásban. A munkatársak életkora legnagyobbrészt a 30-50 éves korosztály között mozog. Képzettség szerint kizárólag közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők állnak alkalmazásban, nagyrészt 5 évnél hosszabb munkaviszonnyal.
6.2.1 A létszám nagyságának és összetételének elemzése
Megoszlási viszonyszámokkal jól vizsgálható, hogy a terv elvárásokhoz képest hogyan ala- kultak a tényleges létszámadatok. A munkaerőszükséglet szakterületenkénti megállapítá- sához kiválóan alkalmazható a Munkaerőszükséglet fedezettsége mutató. (Xxxxxxxx & mások, 2013)
𝑀𝑢𝑛𝑘𝑎𝑒𝑟ő𝑠𝑧ü𝑘𝑠é𝑔𝑙𝑒𝑡 𝑓𝑒𝑑𝑒𝑧𝑒𝑡𝑡𝑠é𝑔𝑒 (%) =
𝐴 𝑓𝑒𝑙𝑎𝑑𝑎𝑡𝑜𝑘 𝑒𝑙𝑙á𝑡á𝑠áℎ𝑜𝑧 𝑟𝑒𝑛𝑑𝑒𝑙𝑘𝑒𝑧é𝑠𝑟𝑒 á𝑙𝑙ó 𝑙é𝑡𝑠𝑧á𝑚
𝐴 𝑓𝑒𝑙𝑎𝑑𝑎𝑡𝑜𝑘 𝑒𝑙𝑙á𝑡á𝑠áℎ𝑜𝑧 𝑠𝑧ü𝑘𝑠é𝑔𝑒𝑠 𝑙é𝑡𝑠𝑧á𝑚
(Xxxxxxxx & mások, 2013)
11. táblázat: Munkaerőszükséglet fedezettsége Lignomat Kft.-nél
Munkaterület | Számítás | Munkaerő fedezettsége |
Pénzügy-számvitel | 3 fő / 3 fő * 100 = | 100% |
Értékesítés | 6 fő / 7 fő * 100 = | 86% |
Szerviz | 10 fő / 12 fő * 100 = | 83% |
Forrás: Saját szerkesztés
A munkaerőszükséglet fedezettsége pénzügy-számviteli területen 100%-os, azonban a fo- lyamatosan növekvő adminisztrációs kötelezettségek és a megrendelések növekvő száma miatt hosszú távon szükség lehet további munkaerőre. Az értékesítés és szerviz részlegek 86%-os és 83%-os mutatóval rendelkeznek, melynek oka egyrészt a kilépő munkavállalók miatti hiányok, másrészt a növekvő piaci részesedés, megrendelések miatt szükség van további emberi erőforrásokra. Jelenleg is több területre – szerviz, adminisztráció, értéke- sítés – folyik a munkaerőtoborzás.
Munkaerőfelhasználási mutató azt mutatja meg, hogy hányan jelennek meg dolgozni na-
ponta. (Xxxxxxxx & mások, 2013)
𝑀𝑢𝑛𝑘𝑎𝑒𝑟ő 𝑓𝑒𝑙ℎ𝑎𝑠𝑧𝑛á𝑙á𝑠𝑖 𝑚𝑢𝑡𝑎𝑡ó (%) = Á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 𝑑𝑜𝑙𝑔𝑜𝑧ó𝑖 𝑙é𝑡𝑠𝑧á𝑚 = 19 fő / 19 fő = 100%
Á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 á𝑙𝑙𝑜𝑚á𝑛𝑦𝑖 𝑙é𝑡𝑠𝑧á𝑚
(Xxxxxxxx & mások, 2013)
Általánosságban elmondható, hogy az éves szabadság kiadását leszámítva, közel 100% munkaerő felhasználási mutató mérhető Lignomat Kft. esetében. A dolgozók hétfőtől pén- tekig dolgoznak, szerencsére nagyon alacsony a betegszabadság, táppénz aránya, mely csak a Covid-19 világjárvány karanténszabályai miatt emelkedett valamelyest. Még a le- zárások idején is viszonylag magas munkaerő felhasználás volt jellemző, köszönhetően a bizonyos területek home office-ban történő munkavégzési megoldásának.
A létszám és munkaerő összetétel elemzésénél szükségszerűen felmerül a vállalatnál je- lentkező fluktuáció vizsgálata is. A fluktuáció jellemzően vagy a külső gazdasági környezet és a vállalkozás közti munkaerőmozgást, vagy a vállalaton belüli horizontális (azonos szin- ten történő váltás) és vertikális (feljebb lépési lehetőség) fluktuáció fordulhat elő. A nagy mértékű fluktuáció jelentősen befolyásolhatja a vállalkozás eredményes gazdálkodását. (Xxxxxxxx & mások, 2013)
Lignomat Kft. esetében jellemzően a külső gazdasági környezet és a vállalkozás közti mun- kaerőmozgás fordul elő. A vállalaton belüli horizontális (azonos szinten történő váltás) és vertikális (feljebb lépési lehetőség) fluktuáció nem gyakori, de nem is teljesen lehetetlen, bizonyos szituációkban előfordulhat. Jelentős nagyságú fluktuáció kisebb-nagyobb mérték- ben befolyásolhatja a vállalkozás sikeres gazdálkodását.
Néhány mutatószám a munkaerőmozgás elemzésére:
𝐵𝑒𝑙é𝑝é𝑠𝑖 𝑓𝑜𝑟𝑔𝑎𝑙𝑜𝑚 (%) = 𝐵𝑒𝑙é𝑝ő𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎
Á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 á𝑙𝑙𝑜𝑚á𝑛𝑦𝑖 𝑙é𝑡𝑠𝑧á𝑚
= 3 fő / 22 fő = 14%
𝐾𝑖𝑙é𝑝é𝑠𝑖 𝑓𝑜𝑟𝑔𝑎𝑙𝑜𝑚 (%) = 𝐾𝑖𝑙é𝑝ő𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎
Á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 á𝑙𝑙𝑜𝑚á𝑛𝑦𝑖 𝑙é𝑡𝑠𝑧á𝑚
= 1 fő / 22 fő = 5%
𝑉á𝑙𝑡á𝑠 𝑖𝑛𝑡𝑒𝑛𝑧𝑖𝑡á𝑠𝑎 (%) = 𝑉á𝑙𝑡á𝑠 (𝑏𝑒𝑙é𝑝ő𝑘 𝑣.𝑘𝑖𝑙é𝑝ő𝑘𝑏ő𝑙 𝑎 𝑘𝑖𝑠𝑒𝑏𝑏) = 1 fő / 22 fő = 5%
Á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 á𝑙𝑙𝑜𝑚á𝑛𝑦𝑖 𝑙é𝑡𝑠𝑧á𝑚
𝑀𝑢𝑛𝑘𝑎𝑒𝑟ő 𝑓𝑜𝑟𝑔𝑎𝑙𝑜𝑚 (%) = 𝐵𝑒𝑙é𝑝ő𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎+𝐾𝑖𝑙é𝑝ő𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎 = (3 fő + 1 fő) / 22 fő = 18%
Á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 á𝑙𝑙𝑜𝑚á𝑛𝑦𝑖 𝑙é𝑡𝑠𝑧á𝑚
(Xxxxxxxx & mások, 2013)
A kiszámított értékek Lignomat Kft. 2022. április végéig figyelembe vett értékeit tükrözik. A humán erőforrás forgalma nem tekinthető túlzottan magasnak, azonban ilyen kis lét- számú cégnél úgy gondolom elérhető lenne még alacsonyabb szintű munkaerő forgalom, mint 18%. Ehhez különféle munkaerő megtartó intézkedésekre lenne szükség, melyeket a javaslatok fejezetben taglalok részletesebben.
6.2.2 Munkaidő kihasználtság elemzése
A munkaidő kihasználás vizsgálatához először is megállapítjuk, hogy az évi 365 napból mennyi az, amit a munkavállaló a munkaszerződése szerint munkával tölt. Ehhez a naptári napok számából le kell vonnunk a pihenőnapok és munkaszüneti napok számát. Így meg- kapjuk a munkarend szerinti napok számát. Azonban a munkavállalók nem minden terve- zett napot töltenek munkában, a teljesített napok számához még le kell vonnunk a fizetett szabadság, betegszabadság, táppénz, fizetetlen szabadság, igazolatlan távollét stb. érté- két. E két érték hányadosaként kiszámítható, hogy a vállalkozás milyen mértékű munkaerő felhasználási mutatóval rendelkezik. (Xxxxxxxx & mások, 2013)
𝑀𝑢𝑛𝑘𝑎𝑒𝑟ő 𝑓𝑒𝑙ℎ𝑎𝑠𝑧𝑛á𝑙á𝑠𝑖 𝑚𝑢𝑡𝑎𝑡ó (%) =
𝑇𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠í𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑛𝑎𝑝𝑜𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎
𝑀𝑢𝑛𝑘𝑎𝑟𝑒𝑛𝑑 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑖𝑛𝑡𝑖 𝑛𝑎𝑝𝑜𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎
(Xxxxxxxx & mások, 2013)
Lignomat Kft.-nél minden munkavállaló heti öt napos munkarend (hétfőtől péntekig) sze- rint van alkalmazva, nincs előre tervezett túlóra, műszakos, illetve hétvégi munkavégzés. Így könnyedén megállapítható, hogy minden dolgozó esetében azonos a munkarend sze- rinti napok száma, vagyis 2020. évben ez az érték 365 nap – (99 nap pihenőnap+12 nap fizetett ünnep) = 254 nap. A teljesített napok száma az egyszerűség kedvéért átlagosan 224 nap. 2021-ben ugyanezen adatok 365 nap – (99 nap pihenőnap+13 nap fizetett ün- nep) = 253 nap, teljesített napok száma 223 nap.
𝑀𝑢𝑛𝑘𝑎𝑒𝑟ő 𝑓𝑒𝑙ℎ𝑎𝑠𝑧𝑛á𝑙á𝑠𝑖 𝑚𝑢𝑡𝑎𝑡ó (%) =
224 𝑛𝑎𝑝
254 𝑛𝑎𝑝
= 88,19 %
𝑀𝑢𝑛𝑘𝑎𝑒𝑟ő 𝑓𝑒𝑙ℎ𝑎𝑠𝑧𝑛á𝑙á𝑠𝑖 𝑚𝑢𝑡𝑎𝑡ó (%) =
223 𝑛𝑎𝑝
253 𝑛𝑎𝑝
= 88,14 %
Általánosságban elmondható, hogy a Lignomat Kft. 88% körüli munkaerő felhasználási mutatóval rendelkezik, ez az érték viszonylag magasnak mondható. Ennek oka lehet az alacsony betegség miatt előforduló távollét (betegszabadság, táppénz), valamint igazolat- lan távollét előfordulása nem jellemző.
A munkaidő kihasználása mérhető a munkanapok átlagos hosszának és a törvényes mun- kanapok hosszának hányadosaként. (Xxxxxxxx & mások, 2013)
𝑀𝑢𝑛𝑘𝑎𝑛𝑎𝑝 á𝑡𝑙𝑎𝑔𝑜𝑠 ℎ𝑜𝑠𝑠𝑧𝑎 (8,5 ó𝑟𝑎)
𝑀𝑢𝑛𝑘𝑎𝑒𝑟ő 𝑘𝑖ℎ𝑎𝑠𝑧𝑛á𝑙á𝑠𝑖 𝑚𝑢𝑡𝑎𝑡ó (%) = 𝑀𝑢𝑛𝑘𝑎𝑛𝑎𝑝 𝑡ö𝑟𝑣é𝑛𝑦𝑒𝑠 ℎ𝑜𝑠𝑠𝑧𝑎 (8 ó𝑟𝑎) = 106,25 %
(Xxxxxxxx & mások, 2013)
Munkaerő kihasználás tekintetében igen magas, 106,25%-os mutatóval rendelkezik a vál- lalkozás, tehát túlzottan is jól használja a munkaerőt.
Az úgynevezett „termelési érték” mértékét össze lehet vetni a munkaerő gazdálkodással kapcsolatban, például a láncbehelyettesítés módszerével. A kereskedés során az értékesí- tett áruk mennyisége és összetétele nagyban függ a piaci helyzettől, az aktuális pályázati lehetőségektől stb. (Xxxxxxxx & mások, 2013)
Mivel a Lignomat Kft. egy kereskedő-szolgáltató vállalat, így a munkaerő gazdálkodás to- vábbi elemzése nem lehetséges, nem értelmezhető. A szolgáltatás nyújtása, értékesítés során nehezen mérhető úgynevezett „termelési érték”, melynek értékét össze lehetne vetni a munkaerő gazdálkodással kapcsolatban, például a láncbehelyettesítés módszeré- vel. A kereskedés során az értékesített áruk mennyisége és összetétele nagyban függ a piaci helyezettől, az aktuális pályázati lehetőségektől stb.
Bérgazdálkodás alatt „A vállalat céljainak megfelelő munkavállalók megszerzése, megtar- tása és a kívánt teljesítmény kiváltása, az erőforrás-gazdálkodási követelmények és a munkavállalói érdekek párhuzamos érvényesítését” (HR Portal: HR Szótár - Bérgazdálkodás [online], 2022) értjük. Az alábbi táblázatban az árbevétel-létszám-bér- költség egymáshoz viszonyított különféle mutatóit vizsgáltam.
12. táblázat: Bérgazdálkodás elemzése
Mutató, képlet | 2016. | 2017. | 2018. | 2019. | 2020. | 2021. I. név |
1 főre jutó árbevétel (teljesítmény) (e Ft/fő/év) = Á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍 𝑳é𝒕𝒔𝒛á𝒎 | 61.637 | 67.428 | 96.380 | 102.563 | 53.333 | 30.212 |
Átlagbér (e Ft/fő/év) = 𝑩é𝒓𝒌ö𝒍𝒕𝒔é𝒈 𝑳é𝒕𝒔𝒛á𝒎 | 5.097 | 5.545 | 6.626 | 8.342 | 7.066 | 7.142 |
Bérköltségszint (%) = 𝑩é𝒓𝒌ö𝒍𝒕𝒔é𝒈 Á𝒓𝒃𝒆𝒗é𝒕𝒆𝒍 | 8,27% | 8,22% | 6,88% | 8,13% | 13,25% | 5,91% |
Saját készítés a beszámolók adatai alapján
Az 1 főre jutó teljesítmény az árbevétel nagyságát arányosítja a vállalat átlagos létszámá- hoz. A mutató értéke az évek során folyamatosan emelkedett, ami azt jelenti, hogy közel azonos létszámmal egyre nagyobb teljesítményt tudtak elérni. A csúcs a 2019-ben mért
102.563 ezer Ft árbevétel éves szinten egy főre vetítve. A 2020. évi jelentős visszaesést 2021-ben erős emelkedés követte, már az I. negyedévben elérték az előző évi árbevétel több mint felét egy főre vetítve. Az átlagbérek a teljesítményekhez hasonlóan permanens emelkedést mutatnak, amikoris a bérköltségeket a létszámhoz viszonyítva vizsgáljuk. Mi- nimális csökkenés tapasztalható 2020-ban, ami magyarázható azzal, hogy az egyik alkal- mazásban foglalkoztatott vezető beosztású tulajdonos kilépett a társaságból. 2021-ben a korábbi növekedési trend folytatódott, mely az éves szintű bérkorrekciós intézkedéssel in- dokolható. A bérköltségszint vagy bérhányad egy olyan standard bérgazdálkodási mutató, mely az árbevétel és a bérek arányát fejezi ki százalékos formában. Lignomat Kft. a vizsgált években átlagosan az éves nettó árbevételének 8%át fordította bérek kifizetésére. 2020- ban a bérhányad megemelkedett 13% fölé, mely a Covid-19 világjárvány okozta alacso- nyabb árbevétel következménye lehet. Azonban az is megfigyelhető, hogy már 2021. I. negyedévében közel 6%-os szintre csökkent a bérköltség aránya, mely a gazdasági növe- kedéssel magyarázható.
13. táblázat: A teljesítmény és átlagbér változása az előző évhez képest
Mutató | 2016. | 2017. | 2018. | 2019. | 2020. | 2021. I. név |
Teljesítmény index | - | 109,40% | 142,94% | 106,41% | 52,00% | 56,65% |
Átlagbér index | - | 108,80% | 119,50% | 125,89% | 84,71% | 101,07% |
Saját készítés a beszámolók adatai alapján
Az fenti indexek számításakor a tárgyévi teljesítmények és átlagbérek változását vizsgál- tam az előző (bázis) évhez képest százalékos formában. Az árbevétel a vizsgált években 100% feletti értékeket prezentál egészen a 2020. évi visszaesésig, amikor 2019-es index- hez képest 52% teljesítmény volt megfigyelhető. Majd 2021. I. negyedévében már elérték az előző évi érték 56,65%-át, ami erős árbevétel növekedésre enged következtetni, vár- hatóan meghaladva majd a korábbi évek magas teljesítményeit is. Az átlagbér index a 2019-es tulajdonosi kiválásig emelkedő tendenciát ír le, majd 2021-ben újra növekedésnek indul, ám sokkal kisebb mértékben, mint a teljesítmény index értéke. Tehát megállapít- ható, hogy kisebb bérköltséggel, ugyanazzal a létszámmal nagyobb teljesítményt tudnak elérni, melyből az optimálisabb munkaerő kihasználásra is következtethetünk.
Bruttó átlagbérek alakulása a Lignomat
Kft.-nél a KSH adataihoz viszonyítva
800 000 Ft
700 000 Ft
600 000 Ft
500 000 Ft
400 000 Ft
300 000 Ft
200 000 Ft
100 000 Ft
0 Ft
2016. 2017. 2018. 2019. 2020. 2021. I.
név
Átlagbér (Ft/fő/hó) KSH átlagbér (Ft/fő/hó)
alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként* [online],
2022))
Zárásképpen a Lignomat Kft.-nél alkalmazott bérszinteket hasonlítottam a Központi Sta- tisztikai Hivatal (rövidített elnevezés: KSH) által az adott években mért átlagkeresetekkel. Az ábra szintén jól illusztrálja a 2019-ig történő erős béremelkedést a Lignomat Kft.-nél a
KSH adatainak folyamatos emelkedése mellett havi átlagbéreket mérve. 2020-tól látható, hogy az átlagbérek egyre inkább közelítenek egymáshoz. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a kormány jelentős emelést hajtott végre 2021-től a minimálbér és garantált bérmi- nimum tekintetében. Ehhez képest a Lignomat Kft.-nél történt bérkorrekciók kisebb arányú emelkedést jeleznek. Azonban a beszámolók adatai alapján nem állapítható meg, hogy a bérek milyen arányban oszlanak meg a vezetőség és a munkavállalók között. Gondolha- tunk arra, hogy esetleg a beosztottak béreit emelték nagyobb mértékben a vezetői bérek- hez viszonyítva vagy fordítva, netán a bérszinteket azonos arányban növelték.
7 JAVASLATOK, MEGÁLLAPÍTÁSOK
Úgy gondolom a vizsgált Lignomat Kft. alapvetően megfelelő gazdálkodást folytat, ugyanis még a világjárvány alatt is nyereséges tudott lenni, igaz jóval kisebb mértékben. Erős tőkével, sok tartalékkal rendelkezik, mely ilyen bizonytalan gazdasági helyzetekben jelen- tős előny tud lenni a vállalat túlélése szempontjából. Hasonlóan a bevételekhez, a munka- vállalóknak sem kellett aggódniuk, hogy elveszítik a munkájukat, ami rendkívül pozitívan értékelhető. Megállapítottam, hogy a nyereséghez képest viszonylag alacsony a személyi jellegű ráfordítások aránya. Ez magyarázható azzal, hogy viszonylag alacsony létszámmal képesek magas teljesítményt, árbevételt elérni. Ebből következik, hogy a magas ered- ményből bőven van forrás a tulajdonosi osztalékkifizetés mellett tartalékokat képezni a társaságban. Azonban az a meglátásom, hogy ilyen magas bevételek mellett nagyobb fi- gyelmet kellene fordítani a magasan képzett, nagy szakértelemmel, tapasztalattal rendel- kező munkatársak megtartására, a bér – és munkaerőgazdálkodás még optimálisabb szintre emelésével. A fluktuáció kivédhető lenne a bérkorrekciós törekvés mellett a jutta- tási rendszer kiszélesítésével. Javaslatom, hogy az informatikai rendszer fejlesztésével home office munkavégzés lehetőségének kialakításával, rugalmas munkaidő vagy törzs- idős munkavégzés bevezetésével optimálisabb work-life balance lenne elérhető, mely a piaci trendekhez is jobban illeszkedne. Az éves bónuszokon felül a versenytársakhoz ha- sonlóan 13., 14. havi fizetés bevezetése, egészségügyi juttatás biztosítása magánegész- ségügyben, mely meggátolná a képzett munkaerő elvándorlását. Véleményem szerint po- zitív megítélésű a munkavállalók szempontjából, ha a cég a törvényben előírtakon felül extra szabadnapokat biztosít az alkalmazottak számára, például házasságkötés, gyermek születése, közeli hozzátartozó halála esetén. Megállapítottam, hogy inkább a Lignomat Kft. esetében is a piacon trendnek számító top-down tervezés figyelhető meg, mely erős me- nedzsment koordinációt von maga után. Azt gondolom, hogy a munkavállalók nagyobb fokú önállóságának kiterjesztésével, a túlkontrolláltság csökkentésével még nagyobb tel- jesítmény lenne elérhető, mert az alkalmazottak kiélhetnék kreativitásukat a saját szakte- rületükön, esetleg új ötletekkel még inkább előre vinnék, színesítenék a cég üzletmenetét.
8 ÖSSZEFOGLALÁS
Az elemzésem tárgyául választott Lignomat Kft.-ről megállapítható, hogy mint a Homag Group magyarországi kizárólagos képviselője bizonyos mértékű monopol helyzettel ren- delkezik a faipari nagygép kereskedelem piacán hazánkban. A vállalat a viszonylag kis létszámához képest jelentős nagyságú árbevétel generálására képes, melynek oka részben a piaci monopolizmusa a Homag gépek belföldi piacának, melyet az állami támogatások is nagyban befolyásolnak, másrészt a szakemberek magas szintű képzettsége, tapasztalt- sága. A tulajdonosok menedzsment feladatokat is ellátnak, így számos feladat összponto- sul egy kézben, például a gazdasági igazgató a vezetői, irányítási feladatokon túl könyvvi- teli és kontrolling feladatokat is ellát. A Lignomat Kft. gazdálkodása során egy integrált vállalatirányítási rendszerben tartja nyilván, követi nyomon a készletezési, elszámolási stb. adatait. A költségeit elsődlegesen 5-ös számlaosztályokba könyveli, másodlagos könyvelés költséghelyekre történik, így minden felmerült kiadás visszavezethető a költségokozóig. A költségek, eredmények tervezése éves szinten történik a menedzsment által, melyet időről időre felülvizsgálnak, ellenőriznek. A tervezés top-down, tehát felülről lefelé történik. A vezetőség meghatározza az elérendő célokat, és azok megvalósításának tervét megosztja a beosztottakkal, folyamatos kontroll mellett. A pénzügyi mutatószámok, eredmény elem- zése kapcsán megállapítható, hogy a Lignomat Kft. a konzervatív, kockázatkerülő gazdál- kodásának eredményeként egy tőkeerős vállalattá nőtte ki magát az évek során. Biztos piaci helyzetüket, a vállalkozás stabilitását még a Covid-19 világjárvány sem tudta alapja- iban megrengetni. Bár volt bizonyos mértékű visszaesés, majdnem 50%-os, ám így is nyereséges tudott maradni, munkatársait 100%-ban megtartotta, míg más cégek, akár partnerei között is akadtak jócskán, melyeknek a bezárás, elbocsátás mellett kellett dön- teniük. A hatékonyság és jövedelmezőség szintén igen magas mértékű. A munkaerőgaz- dálkodás szempontjából is optimális kihasználásra törekednek, kis létszámú beosztottal jelentős eredmény elérésére képesek. Bérgazdálkodásuk elemzésekor arra a következte- tésre jutottam, hogy a kimagasló árbevétel mellett magasabb bérek, szélesebb körű jut- tatási csomag fedezettsége is kigazdálkodható, ezzel a cég létszámához képest arányaiban magas társaságok közötti fluktuáció meggátolható, csökkenthető lenne. Így akár még jobb munkaerőkihasználtság, hatékonyabb jövedelmezőség érhető el.
IRODALOMJEGYZÉK
Xxxxxxx, X., & Xxxx, X. (2016). Stratégiai és üzleti tervezés /Stratégia, tervezés, módszerek/. Budapest: Akadémiai Kiadó Zrt. ISBN 978-963-05-98781.
Xxxxxxxx, X., & mások. (2013). Gazdasági elemzés /Elméleti jegyzet/. Debrecen:
Debreceni Egyetem. Forrás: Digitális Tankönyvtár.
Xxxx, X., & Xxxxxxx, P. (1999). Vezetői kontrolling. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó ISBN: 963-224-356-0.
Centroszet Szakképzés-szervezési Nkft.: 5.2. Költség felvitele, típus beállítása [online]. (2021). Letöltés dátuma: 2021. 04 19. 21:31, forrás: xxxx://xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxx/xxxxxxx0/00_xxxxx_xxxxxxxxx_xxxx_xxxxxxx.xxxx
Xxxxxx, X., Xxxxxx, X., & Xxxxxxx, X. (1993). Operatív controlling I. Költség- és teljesítmény
controlling. Budapest: Novorg Kft. ISBN: 963-485-066-9.
xxxxxxxx.xx: Pénzügyi számvitel [online]. (2022). Letöltés dátuma: 2022. 03 28. 20:37, forrás: xxxx://xxxxxxxx.xx/xxxxxxxx-xxxxxxxxx
Xxxx, B., Xxxxxxxxx, X., & Xxxxxx, P. (2007). The Ernst & Young Business Plan Guide /Third Edition/. Hoboken, New Jersey, USA: Xxxx Xxxxx & Sons, Inc. ISBN 978-0-470- 11269-4.
Xxxxxxx, X. (2009). Controlling és üzleti tervezés. Budapest: SALDO Zrt. ISBN 978-963- 000-000-0.
Xxxxxxx, X., & Xxxxxxx, P. (2011). Modern vezetői controlling. Budapest: SALDO Zrt. ISBN 978-963-638-379-4.
Homag: AGB - Verkaufs- und Lieferbedingungen [online]. (2022). Letöltés dátuma: 2022. 03 26. 9:53, forrás: xxxxx://xxx.xxxxx.xxx/xxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Xxxxxxx & Partner. (1997). Controlling – Út egy hatékony controllingrendszerhez.
Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó ISBN 963-224-545-8.
Horváth & Partners. (2017). Das Controllingkonzept: Die Gestaltung eines wirkungsvollen Controllingsystems. München: C.H.Beck ISBN 978-340-669-193-5.
Xxxxxxx, X. (1991). Controlling: a sikeres vezetés eszköze. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó ISBN 963-222-321-7.
HR Portal: HR Szótár - Bérgazdálkodás [online]. (2022). Letöltés dátuma: 2022. 05 08.
11:24, forrás: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx.xxxx
xxxxx://xxxxxxxxx.xx/0000000-Xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxx-0-xxxxx.xxxx. (2021.05.01.
19:49. 05 01 (19:49)). Forrás: xxxxx://xxxxxxxxx.xx/0000000-Xxxxxxxxxx- megmunkalas-3-eliad.html: xxxxx://xxxxxxxxx.xx/0000000-Xxxxxxxxxx- megmunkalas-3-eliad.html
Xxx, X. (2021.04.18.). Pénzügyi- és projektkontrolling előadás. Zalaegerszeg.
Xxxxxx, X., & mások. (2016). Vezetői számvitel /elmélet, módszertan/. Budapest: SALDO
Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. ISBN 978-963-638-511-8.
Központi Statisztikai Hivatal: 20.1.1.54. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként* [online]. (2022). Letöltés dátuma: 2022. 05 08. 10:12, forrás: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx_xxxxx/xxx/xx/xxx0000.xxxx
Xxxxxxxx, X. (2003). Tervezés a vállalkozások gyakorlatában. Budapest: Perfekt Zrt. ISBN 978-963-394-519-4.
Lignomat Kft. (2021). Faipari vállalkozások által igénybe vehető 2021. évi pályázati lehetőségek [online]. Letöltés dátuma: 2021. 05 01. 22:02, forrás: xxxxx://xxxxxxxx.xx/XxXXX/xxxxx_x_xxxxxxxxxxxx_xxxxxxxxx_xxxxxxxxxxxxxx.xxxx
Lignomat Kft. (2022). Rólunk [online]. Letöltés dátuma: 2022. 04 10. 18:30, forrás:
xxxxx://xxxxxxxx.xx/XxXXXX.xxxx
Lignomat Kft. belső céges dokumentumok. (2022).
Xxxxxx, X. (1990). Ipari vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése I. Budapest:
Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Vállalat ISBN: 963-390-0-58-1.
Xxxx, X. (2010). Mechanikai megmunkálás [online]. Letöltés dátuma: 2021. 05 01. 19:49, forrás: xxxxx://xxxxxxxxx.xx/0000000-Xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxx-0-xxxxx.xxxx
Xxxxxxxxx, X. (2019). Költség- és pénzügyi kontrolling. Budapest: Wolters Kluwer Kft. ISBN 978-963-295-870-5.
Sulinet: A bérgazdálkodás kérdései [online]. (2022). Letöltés dátuma: 2022. 05 08. 11:26, forrás: xxxxx://xxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx- idegenforgalom/szallodai-alapismeret/a-bergazdalkodas-kerdesei/berfizetes
Xxxxxxx, X. (2019). Számvitel A-tól Z-ig. Budapest: Akadémiai Kiadó ISBN 978-963-295- 862-0.
Xxxxxx, X. (2013). A számvitel alapjai. Budapest: Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. ISBN 978-963-394-821-7.
Xxxxxx, X. (2009). Vállalatértékelés magyar számviteli környezetben. Budapest: Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zárkörűen Működő Részvénytársaság ISBN 978-963-394-767-8.
Xxxxxx, X. (2021). Modern vállalatértékelés. Budapest: Akadémiai Kiadó ISBN 978-963- 000-000-0.
Xxxxxxxx, X. (2001). Üzleti stratégia - Üzleti tervezés /Alkalmazott stratégia sorozat 1./.
Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó ISBN 978-963-192-421-3.
Xxxx, X. (2003). Gondolatok a vezetői számvitel fejlesztéséről. Budapest: Kézirat.
Wikipédia: Fa (anyag) [online]. (2022). Letöltés dátuma: 2022. 04 10. 17:58, forrás:
xxxxx://xx.xxxxxxxxx.xxx/xxxx/Xx_(xxxxx)
Xxxxxxx, X. (2009). Költségmenedzsment: A hatékony költséggazdálkodás és -csökkentés stratégiái. Budapest: HVG Kiadó Zrt. ISBN 978-963-9686-74-8.
Xxxxx, X., & Xxxx, X. (2016). A pénzügyi menedzsment controll elemzési eszköztára.
Budapest: Akadémiai Kiadó ISBN 978-963-05-9774-6.
ÁBRAJEGYZÉK
1. ábra: Mechanikai megmunkálás (Xxxx, 2010) 5
2. ábra: A Lignomat Kft. robotja munka közben (saját készítés) 6
3. ábra: Faipari nagygépkereskedelemmel foglalkozó cégek (saját szerkesztés) 8
4. ábra: Éves nettó árbevétel alakulása 2016-2020. évben (saját készítés a beszámolók adatai alapján) 9
5. ábra: Pénzügyi mutatószámok a 2020. évi adatok alapján a versenytársakhoz képest (saját készítés a beszámolók adatai alapján) 10
6. ábra: Lignomat Kft. funkcionális ábra (saját szerkesztés) 11
7. ábra: Microsoft Dynamics NAV vállalatirányítási rendszer felépítése (saját készítés) 13
8. ábra: A vezetés és a kontroller kapcsolata (Xxxxxxx & Xxxxxxx, Modern vezetői
controlling, 2011, old.: 18) 17
9. ábra: Költséghely, Projektkód, Divíziókód, Termékcsoportkód és Szerződéskód használata a Navisionben a könyvelési munka során (saját készítés) 23
10. ábra: Bevételek és költségek alakulása Lignomat Kft.-nél a fedezeti ponthoz viszonyítva (saját szerkesztés a beszámoló adatai alapján) 31
11. ábra: A stratégiai, taktikai és az operatív tervezés ismérvei (Xxxxxxx, 1991, old.: 36.)
..........................................................................................................................33
12. ábra: Lignomat Kft-nél is alkalmazott top-down, valamint a bottom-up tervezés folyamata (Centroszet Szakképzés-szervezési Nkft.: 5.2. Költség felvitele, típus beállítása [online], 2021) 34
13. ábra: Lignomat Kft. eredményének alakulása a bázis adatok figyelembevételével várható tervértékekkel (saját készítés a beszámoló adatai alapján) 37
14. ábra: A bevételek alakulása az eredménykimutatás adatai alapján (saját szerkesztés)
15. ábra: A ráfordítások alakulása az eredménykimutatás adatai alapján (saját szerkesztés) 48
16. ábra: Az eredmény alakulása a beszámolók adatai alapján (saját szerkesztés) 48
17. ábra: Átlagbérek Lignomat -KSH viszonylatban (Saját készítés a beszámolók adatai alapján és (Központi Statisztikai Hivatal: 20.1.1.54. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként* [online], 2022)) 54
TÁBLÁZATJEGYZÉK
1. táblázat: Pénzügyi számvitel versus vezetői számvitel 15
2. táblázat: Számvitel versus Kontrolling 18
3. táblázat: A költségfajták egy lehetséges tagolása 21
4. táblázat: A költséghely-területek kialakításának egy lehetősége 22
5. táblázat: Hagyományos költségszámítási eljárások 25
6. táblázat: Lignomat Kft. vagyoni helyzetének alakulása 38
7. táblázat: Lignomat Kft. eladósodottságának alakulása 42
8. táblázat: Lignomat Kft. likviditási mutatóinak alakulása 43
9. táblázat: Lignomat Kft. jövedelmezőségének alakulása 44
10. táblázat: Lignomat Kft. hatékonyságának alakulása 45
11. táblázat: Munkaerőszükséglet fedezettsége Lignomat Kft.-nél 49
12. táblázat: Bérgazdálkodás elemzése 53
13. táblázat: A teljesítmény és átlagbér változása az előző évhez képest 54
MELLÉKLETEK LISTÁJA
1. FELDER GROUP HUNGÁRIA Szolgáltató Kft. Eredménykimutatása 2016-2020
2. WOODTECH CSOPORT Kft. Eredménykimutatása 2016-2020
3. Stonewood Kft. Eredménykimutatása 2016-2020
4. PALISZANDER Kereskedelmi Kft. Eredménykimutatása 2016-2020
5. Planet-Gép Kereskedelmi Kft. (Anest-Wood) Eredménykimutatása 2016-2020
6. Fagépszer Plusz Kft. Eredménykimutatása 2016-2020
7. LIGNOMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Eredménykimutatása 2015-2021. I.
negyedév
8. FELDER GROUP HUNGÁRIA Szolgáltató Kft. Mérlege 2020
9. WOODTECH CSOPORT Kft. Mérlege 2020
10. Stonewood Kft. Mérlege 2020
11. PALISZANDER Kereskedelmi Kft. Mérlege 2020
12. Planet-Gép Kereskedelmi Kft. (Anest-Wood) Mérlege 2020
13. Fagépszer Plusz Kft. Mérlege 2020
14. LIGNOMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mérlege 2016-2021. I. negyedév
15. LIGNOMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és versenytársainak létszámadatai
2020-ban
16. LIGNOMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és versenytársai gazdálkodásának mu- tatószámai
17. 2020. évi tény bevételek és költségek alakulása a fedezeti pont értékeihez viszo- nyítva Lignomat Kft.-nél
18. LIGNOMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. eredményterve
19. LIGNOMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. bérgazdálkodása a Központi Statisztikai Hivatal adataival összevetve
MELLÉKLETEK
FELDER GROUP HUNGÁRIA Szolgáltató Kft. Eredménykimutatása (e Ft) | ||||||
Forrás: xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx/ | 2016 | 0000 | 0000 | 0000 | 0000 | |
I. | Értékesítés nettó árbevétele | 61 216 | 85 112 | 128 238 | 159 520 | 165 254 |
II. | Aktivált saját teljesítmények értéke | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
III. | Egyéb bevételek | 0 | 2 | 30 | 1 | 73 |
IV. | Anyagjellegű ráfordítások | 21 110 | 32 747 | 46 302 | 54 071 | 40 906 |
V. | Személyi jellegű ráfordítások | 30 931 | 40 311 | 57 508 | 76 802 | 106 363 |
VI. | Értékcsökkenési leírás | 5 372 | 5 524 | 6 759 | 8 271 | 9 048 |
VII. | Egyéb ráfordítások | 1 463 | 1 963 | 1 829 | 2 294 | 3 772 |
A. | Üzemi (üzleti tevékenység eredménye | 2 340 | 4 569 | 15 870 | 18 083 | 5 238 |
VIII. | Pénzügyi műveletek bevételei | 20 | 000 | 000 | 000 | 2 187 |
IX. | Pénzügyi műveletek ráfordításai | 1 914 | 1 706 | 2 296 | 2 313 | 3 851 |
B. | Pénzügyi műveletek eredménye | -1 894 | -1 412 | -1 749 | -1 608 | -1 664 |
C. | Adózás előtti eredmény | 446 | 3 157 | 14 121 | 16 475 | 3 574 |
X. | Adófizetési kötelezettség | 384 | 550 | 7 152 | 9 866 | 598 |
D. | Adózott eredmény | 62 | 2 607 | 6 969 | 6 609 | 2 976 |
WOODTECH CSOPORT Kft. Eredménykimutatása (e Ft) | ||||||
Forrás: xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx/ | 2016 | 0000 | 0000 | 0000 | 0000 | |
I. | Értékesítés nettó árbevétele | 254 041 | 269 571 | 235 241 | 179 149 | 125 804 |
II. | Aktivált saját teljesítmények értéke | 0 | -7 613 | 0 | 0 | 0 |
III. | Egyéb bevételek | 10 889 | 7 928 | 15 595 | 18 559 | 24 664 |
IV. | Anyagjellegű ráfordítások | 222 766 | 224 796 | 175 164 | 103 388 | 83 955 |
V. | Személyi jellegű ráfordítások | 16 235 | 24 824 | 26 276 | 24 707 | 12 089 |
VI. | Értékcsökkenési leírás | 17 412 | 19 224 | 34 229 | 43 620 | 50 397 |
VII. | Egyéb ráfordítások | 5 480 | 1 828 | 1 775 | 2 127 | 122 |
A. | Üzemi (üzleti tevékenység eredménye | 3 037 | -786 | 13 392 | 23 866 | 3 905 |
VIII. | Pénzügyi műveletek bevételei | 2 392 | 4 676 | 503 | 674 | 770 |
IX. | Pénzügyi műveletek ráfordításai | 3 000 | 000 | 000 | 1 995 | 3 323 |
B. | Pénzügyi műveletek eredménye | -1 293 | 3 744 | -321 | -1 321 | -2 553 |
C. | Adózás előtti eredmény | 1 744 | 2 958 | 13 071 | 22 545 | 1 352 |
X. | Adófizetési kötelezettség | 201 | 508 | 25 | 1 029 | 272 |
D. | Adózott eredmény | 1 543 | 2 450 | 13 046 | 21 516 | 1 080 |
Stonewood Kft. Eredménykimutatása (e Ft) | ||||||
Forrás: xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx/ | 2016 | 0000 | 0000 | 0000 | 0000 | |
I. | Értékesítés nettó árbevétele | 359 337 | 240 546 | 238 094 | 270 251 | 193 264 |
II. | Aktivált saját teljesítmények értéke | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
III. | Egyéb bevételek | 1 197 | 2 502 | 13 883 | 592 | 1 |
IV. | Anyagjellegű ráfordítások | 309 561 | 214 234 | 224 950 | 245 678 | 164 266 |
V. | Személyi jellegű ráfordítások | 16 736 | 10 185 | 6 948 | 6 836 | 9 750 |
VI. | Értékcsökkenési leírás | 1 449 | 1 576 | 1 677 | 5 313 | 5 553 |
VII. | Egyéb ráfordítások | 2 233 | 10 750 | 6 773 | 4 094 | 2 934 |
A. | Üzemi (üzleti tevékenység eredménye | 30 555 | 6 303 | 11 629 | 8 922 | 10 762 |
VIII. | Pénzügyi műveletek bevételei | 705 | 1 012 | 901 | 898 | 918 |
IX. | Pénzügyi műveletek ráfordításai | 4 789 | 1 446 | 3 904 | 5 091 | 3 176 |
B. | Pénzügyi műveletek eredménye | -4 084 | -434 | -3 003 | -4 193 | -2 258 |
C. | Adózás előtti eredmény | 26 471 | 5 869 | 8 626 | 4 729 | 8 504 |
X. | Adófizetési kötelezettség | 2 406 | 1 149 | 1 000 | 000 | 000 |
D. | Adózott eredmény | 24 065 | 4 720 | 7 614 | 4 175 | 7 622 |
PALISZANDER Kereskedelmi Kft. Eredménykimutatása (e Ft) | ||||||
Forrás: xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx/ | 2016 | 0000 | 0000 | 0000 | 0000 | |
I. | Értékesítés nettó árbevétele | 520 196 | 557 234 | 758 640 | 600 007 | 698 288 |
II. | Aktivált saját teljesítmények értéke | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
III. | Egyéb bevételek | 7 246 | 3 046 | 9 488 | 3 019 | 3 600 |
IV. | Anyagjellegű ráfordítások | 420 010 | 452 999 | 562 736 | 496 113 | 533 214 |
V. | Személyi jellegű ráfordítások | 67 011 | 66 375 | 80 300 | 82 246 | 1 403 |
VI. | Értékcsökkenési leírás | 3 413 | 4 985 | 5 542 | 6 873 | 6 072 |
VII. | Egyéb ráfordítások | 3 608 | 6 351 | 7 459 | 7 707 | 7 179 |
A. | Üzemi (üzleti tevékenység eredménye | 33 400 | 29 570 | 112 091 | 10 087 | 61 387 |
VIII. | Pénzügyi műveletek bevételei | 11 796 | 7 745 | 18 033 | 7 396 | 10 524 |
IX. | Pénzügyi műveletek ráfordításai | 3 503 | 8 758 | 4 729 | 5 431 | 6 854 |
B. | Pénzügyi műveletek eredménye | 8 293 | -1 013 | 13 304 | 1 965 | 3 670 |
C. | Adózás előtti eredmény | 41 693 | 28 557 | 125 395 | 12 052 | 65 057 |
X. | Adófizetési kötelezettség | 2 970 | 2 216 | 10 404 | 1 686 | 6 471 |
D. | Adózott eredmény | 38 723 | 26 341 | 114 991 | 10 366 | 58 586 |
Planet-Gép Kereskedelmi Kft. (Anest-Wood) Eredménykimutatása (e Ft) | ||||||
Forrás: xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx/ | 2016 | 0000 | 0000 | 0000 | 0000 | |
I. | Értékesítés nettó árbevétele | 1 333 985 | 1 384 406 | 2 087 202 | 1 680 274 | 1 076 702 |
II. | Aktivált saját teljesítmények értéke | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
III. | Egyéb bevételek | 1 335 | 1 240 | 34 686 | 20 547 | 11 990 |
IV. | Anyagjellegű ráfordítások | 1 264 804 | 1 288 540 | 1 978 155 | 1 578 126 | 997 440 |
V. | Személyi jellegű ráfordítások | 19 985 | 19 465 | 31 112 | 37 987 | 33 542 |
VI. | Értékcsökkenési leírás | 11 616 | 37 893 | 53 845 | 53 993 | 25 623 |
VII. | Egyéb ráfordítások | 5 133 | 13 719 | 20 229 | 16 370 | 12 918 |
A. | Üzemi (üzleti tevékenység eredménye | 33 782 | 26 029 | 38 547 | 14 345 | 19 169 |
VIII. | Pénzügyi műveletek bevételei | 2 250 | 3 411 | 7 032 | 4 102 | 12 432 |
IX. | Pénzügyi műveletek ráfordításai | 13 257 | 7 874 | 15 407 | 11 170 | 11 930 |
B. | Pénzügyi műveletek eredménye | -11 007 | -4 463 | -8 375 | -7 068 | 502 |
C. | Adózás előtti eredmény | 22 775 | 21 566 | 30 172 | 7 277 | 19 671 |
X. | Adófizetési kötelezettség | 2 675 | 803 | 3 832 | 2 178 | 2 268 |
D. | Adózott eredmény | 20 100 | 20 763 | 26 340 | 5 099 | 17 403 |
Fagépszer Plusz Kft. Eredménykimutatása (e Ft) | ||||||
Forrás: xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx/ | 2016 | 0000 | 0000 | 0000 | 0000 | |
I. | Értékesítés nettó árbevétele | 359 356 | 349 909 | 533 759 | 397 658 | 411 555 |
II. | Aktivált saját teljesítmények értéke | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
III. | Egyéb bevételek | 653 | 1 831 | 1 864 | 2 770 | 3 494 |
IV. | Anyagjellegű ráfordítások | 000 000 | 000 229 | 409 230 | 310 536 | 350 231 |
V. | Személyi jellegű ráfordítások | 22 020 | 17 526 | 17 395 | 29 319 | 31 933 |
VI. | Értékcsökkenési leírás | 3 344 | 2 480 | 4 608 | 7 398 | 16 890 |
VII. | Egyéb ráfordítások | 5 355 | 3 842 | 1 580 | 1 074 | 6 222 |
A. | Üzemi (üzleti tevékenység eredménye | 57 843 | 54 663 | 102 810 | 52 101 | 9 773 |
VIII. | Pénzügyi műveletek bevételei | 1 168 | 1 947 | 4 503 | 4 743 | 17 919 |
IX. | Pénzügyi műveletek ráfordításai | 1 281 | 1 509 | 3 866 | 4 570 | 11 181 |
B. | Pénzügyi műveletek eredménye | -113 | 438 | 637 | 173 | 6 738 |
C. | Adózás előtti eredmény | 57 730 | 55 000 | 000 000 | 52 274 | 16 511 |
X. | Adófizetési kötelezettség | 4 461 | 2 131 | 1 958 | 2 976 | 3 094 |
D. | Adózott eredmény | 53 269 | 52 970 | 101 489 | 49 298 | 13 417 |
LIGNOMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Eredménykimutatása (e Ft) | ||||||||
Forrás: xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx/ | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021. I.név | |
I. | Értékesítés nettó árbevétele | 702 174 | 1 171 098 | 1 415 990 | 2 313 116 | 2 461 501 | 1 226 660 | 664 654 |
II. | Aktivált saját teljesítmények értéke | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
III. | Egyéb bevételek | 16 242 | 23 461 | 18 958 | 28 918 | 26 176 | 31 629 | 30 970 |
IV. | Anyagjellegű ráfordítások | 529 155 | 950 738 | 1 069 985 | 1 807 573 | 1 997 445 | 895 246 | 511 020 |
V. | Személyi jellegű ráfordítások | 121 445 | 136 241 | 160 248 | 215 425 | 248 133 | 200 762 | 47 406 |
VI. | Értékcsökkenési leírás | 14 650 | 17 617 | 18 008 | 17 608 | 22 460 | 24 470 | 5 661 |
VII. | Egyéb ráfordítások | 19 147 | 30 251 | 34 309 | 31 966 | 40 557 | 44 665 | 4 060 |
A. | Üzemi (üzleti tevékenység eredménye | 34 019 | 59 712 | 152 398 | 269 462 | 179 082 | 93 146 | 127 477 |
VIII. | Pénzügyi műveletek bevételei | 6 064 | 12 829 | 12 901 | 36 444 | 29 649 | 66 809 | 17 124 |
IX. | Pénzügyi műveletek ráfordításai | 9 143 | 13 552 | 12 403 | 21 878 | 14 078 | 24 768 | 21 015 |
B. | Pénzügyi műveletek eredménye | -3 079 | -723 | 498 | 14 566 | 15 571 | 42 041 | -3 891 |
C. | Adózás előtti eredmény | 30 940 | 58 989 | 152 896 | 284 028 | 194 653 | 135 187 | 123 586 |
X. | Adófizetési kötelezettség | 1 487 | 6 993 | 14 343 | 22 585 | 19 008 | 13 397 | 8 583 |
D. | Adózott eredmény | 29 453 | 51 996 | 138 553 | 261 443 | 175 645 | 121 790 | 115 003 |
FELDER GROUP HUNGÁRIA Szolgáltató Kft. Mérlege (e Ft) | ||
Forrás: xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx/ | 2020 | |
A. | Befektetett eszközök | 10 746 |
I. | Immateriális javak | 0 |
II. | Tárgyi eszközök | 10 746 |
III. | Befektetett pénzügyi eszközök | 0 |
B. | Forgóeszközök | 35 398 |
I. | Készletek | 0 |
II. | Követelések | 3 210 |
III. | Értékpapírok | 0 |
IV. | Pénzeszközök | 32 188 |
C. | Aktív időbeli elhatárolások | 0 |
Eszközök (aktívák) összesen | 46 144 | |
D. | Saját tőke | 24 284 |
I. | Jegyzett tőke | 3 000 |
Ebből: - Visszavásárolt tulajdoni részesedés névérték | 0 | |
II. | Jegyzett, de még be nem fizetett tőke | 0 |
III. | Tőketartalék | 0 |
IV. | Eredménytartalék | 18 308 |
V. | Lekötött tartalék | 0 |
VI. | Adózott eredmény | 2 976 |
E. | Céltartalékok | 0 |
F. | Kötelezettségek | 21 860 |
I. | Hátrasorolt kötelezettségek | 0 |
II. | Hosszú lejáratú kötelezettségek | 0 |
III. | Rövid lejáratú kötelezettségek | 21 860 |
G. | Passzív időbeli elhatárolások | 0 |
Források (passzívák) összesen | 46 144 | |
WOODTECH CSOPORT Kft. Mérlege (e Ft) | ||
Forrás: xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx/ | 2020 | |
A. | Befektetett eszközök | 172 363 |
I. | Immateriális javak | 55 744 |
II. | Tárgyi eszközök | 116 619 |
III. | Befektetett pénzügyi eszközök | 0 |
B. | Forgóeszközök | 9 213 |
I. | Készletek | 5 317 |
II. | Követelések | 915 |
III. | Értékpapírok | 0 |
IV. | Pénzeszközök | 2 981 |
C. | Aktív időbeli elhatárolások | 0 |
Eszközök (aktívák) összesen | 181 576 | |
D. | Saját tőke | 87 233 |
I. | Jegyzett tőke | 3 000 |
Ebből: - Visszavásárolt tulajdoni részesedés névérték | 0 | |
II. | Jegyzett, de még be nem fizetett tőke | 0 |
III. | Tőketartalék | 0 |
IV. | Eredménytartalék | 73 231 |
V. | Lekötött tartalék | 9 922 |
VI. | Adózott eredmény | 1 080 |
E. | Céltartalékok | 0 |
F. | Kötelezettségek | 21 038 |
I. | Hátrasorolt kötelezettségek | 0 |
II. | Hosszú lejáratú kötelezettségek | 0 |
III. | Rövid lejáratú kötelezettségek | 21 038 |
G. | Passzív időbeli elhatárolások | 73 305 |
Források (passzívák) összesen | 181 576 | |
Stonewood Kft. Mérlege (e Ft) | ||
Forrás: xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx/ | 2020 | |
A. | Befektetett eszközök | 19 517 |
I. | Immateriális javak | 238 |
II. | Tárgyi eszközök | 17 479 |
III. | Befektetett pénzügyi eszközök | 1 800 |
B. | Forgóeszközök | 234 376 |
I. | Készletek | 86 984 |
II. | Követelések | 95 151 |
III. | Értékpapírok | 0 |
IV. | Pénzeszközök | 52 241 |
C. | Aktív időbeli elhatárolások | 1 085 |
Eszközök (aktívák) összesen | 254 978 | |
D. | Saját tőke | 41 354 |
I. | Jegyzett tőke | 3 000 |
II. | Jegyzett, de még be nem fizetett tőke | 0 |
III. | Tőketartalék | 0 |
IV. | Eredménytartalék | 30 732 |
V. | Lekötött tartalék | 0 |
VI. | Értékelési tartalék | 0 |
VII | Adózott eredmény | 7 622 |
E. | Céltartalékok | 0 |
F. | Kötelezettségek | 213 570 |
I. | Hátrasorolt kötelezettségek | 0 |
II. | Hosszú lejáratú kötelezettségek | 11 444 |
III. | Rövid lejáratú kötelezettségek | 202 126 |
G. | Passzív időbeli elhatárolások | 54 |
Források (passzívák) összesen | 254 978 | |
PALISZANDER Kereskedelmi Kft. Mérlege (e Ft) | ||
Forrás: xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx/ | 2020 | |
A. | Befektetett eszközök | 64 975 |
I. | Immateriális javak | 1 293 |
II. | Tárgyi eszközök | 39 682 |
III. | Befektetett pénzügyi eszközök | 24 000 |
B. | Forgóeszközök | 631 976 |
I. | Készletek | 404 527 |
II. | Követelések | 37 016 |
III. | Értékpapírok | 0 |
IV. | Pénzeszközök | 190 433 |
C. | Aktív időbeli elhatárolások | 627 |
Eszközök (aktívák) összesen | 697 578 | |
D. | Saját tőke | 511 104 |
I. | Jegyzett tőke | 40 000 |
Ebből: - Visszavásárolt tulajdoni részesedés névérték | 0 | |
II. | Jegyzett, de még be nem fizetett tőke | 0 |
III. | Tőketartalék | 0 |
IV. | Eredménytartalék | 411 208 |
V. | Lekötött tartalék | 1 310 |
VI. | Adózott eredmény | 58 586 |
E. | Céltartalékok | 0 |
F. | Kötelezettségek | 172 070 |
I. | Hátrasorolt kötelezettségek | 0 |
II. | Hosszú lejáratú kötelezettségek | 0 |
III. | Rövid lejáratú kötelezettségek | 172 070 |
G. | Passzív időbeli elhatárolások | 14 404 |
Források (passzívák) összesen | 697 578 | |
Planet-Gép Kereskedelmi Kft. (Anest-Wood) Mérlege (e Ft) | ||
Forrás: xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx/ | 2020 | |
A. | Befektetett eszközök | 28 628 |
I. | Immateriális javak | 154 |
II. | Tárgyi eszközök | 28 474 |
III. | Befektetett pénzügyi eszközök | 0 |
B. | Forgóeszközök | 628 202 |
I. | Készletek | 300 716 |
II. | Követelések | 133 903 |
III. | Értékpapírok | 0 |
IV. | Pénzeszközök | 193 583 |
C. | Aktív időbeli elhatárolások | 0 |
Eszközök (aktívák) összesen | 656 830 | |
D. | Saját tőke | 136 452 |
I. | Jegyzett tőke | 10 000 |
II. | Jegyzett, de még be nem fizetett tőke | 0 |
III. | Tőketartalék | 0 |
IV. | Eredménytartalék | 109 049 |
V. | Lekötött tartalék | 0 |
VI. | Értékelési tartalék | 0 |
VII | Adózott eredmény | 17 403 |
E. | Céltartalékok | 0 |
F. | Kötelezettségek | 519 330 |
I. | Hátrasorolt kötelezettségek | 0 |
II. | Hosszú lejáratú kötelezettségek | 10 746 |
III. | Rövid lejáratú kötelezettségek | 508 584 |
G. | Passzív időbeli elhatárolások | 1 048 |
Források (passzívák) összesen | 656 830 | |
Fagépszer Plusz Kft. Mérlege (e Ft) | ||
Forrás: xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx/ | 2020 | |
A. | Befektetett eszközök | 225 227 |
I. | Immateriális javak | 3 034 |
II. | Tárgyi eszközök | 222 193 |
III. | Befektetett pénzügyi eszközök | 0 |
B. | Forgóeszközök | 455 202 |
I. | Készletek | 241 228 |
II. | Követelések | 87 301 |
III. | Értékpapírok | 0 |
IV. | Pénzeszközök | 126 673 |
C. | Aktív időbeli elhatárolások | 22 |
Eszközök (aktívák) összesen | 680 451 | |
D. | Saját tőke | 222 467 |
I. | Jegyzett tőke | 3 000 |
II. | Jegyzett, de még be nem fizetett tőke | 0 |
III. | Tőketartalék | 0 |
IV. | Eredménytartalék | 206 050 |
V. | Lekötött tartalék | 0 |
VI. | Értékelési tartalék | 0 |
VII | Adózott eredmény | 13 417 |
E. | Céltartalékok | 0 |
F. | Kötelezettségek | 448 708 |
I. | Hátrasorolt kötelezettségek | 0 |
II. | Hosszú lejáratú kötelezettségek | 34 309 |
III. | Rövid lejáratú kötelezettségek | 414 399 |
G. | Passzív időbeli elhatárolások | 9 276 |
Források (passzívák) összesen | 680 451 | |
LIGNOMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mérlege (e Ft) | |||||||
Forrás: xxxxx://x-xxxxxxxxx.xx.xxx.xx/ | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021. I.név | |
A. | Befektetett eszközök | 177 362 | 185 407 | 191 828 | 177 067 | 173 943 | 168 260 |
I. | Immateriális javak | 114 | 444 | 22 109 | 18 125 | 13 453 | 12 301 |
II. | Tárgyi eszközök | 177 248 | 184 963 | 169 719 | 158 942 | 160 490 | 155 959 |
III. | Befektetett pénzügyi eszközök | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
B. | Forgóeszközök | 505 918 | 619 364 | 807 069 | 648 130 | 1 392 587 | 1 839 230 |
I. | Készletek | 158 303 | 164 816 | 424 953 | 157 431 | 353 473 | 848 860 |
II. | Követelések | 102 300 | 142 654 | 199 694 | 86 000 | 000 000 | 490 574 |
III. | Értékpapírok | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
IV. | Pénzeszközök | 245 315 | 311 894 | 182 422 | 404 060 | 604 260 | 499 796 |
C. | Aktív időbeli elhatárolások | 998 | 1 362 | 1 067 | 1 393 | 3 103 | 3 893 |
Eszközök (aktívák) összesen | 684 278 | 806 133 | 999 964 | 826 590 | 1 569 633 | 2 011 383 | |
D. | Saját tőke | 208 230 | 316 782 | 478 225 | 503 870 | 475 660 | 590 663 |
I. | Jegyzett tőke | 3 000 | 3 000 | 3 000 | 3 000 | 3 000 | 3 000 |
II. | Jegyzett, de még be nem fizetett tőke | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
III. | Tőketartalék | 0 | 0 | 0 | 0 | 390 000 | 390 000 |
IV. | Eredménytartalék | 143 234 | 165 229 | 184 782 | 296 225 | -48 974 | 72 816 |
V. | Lekötött tartalék | 10 000 | 10 000 | 29 000 | 29 000 | 9 844 | 0 |
VI. | Értékelési tartalék | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 9 844 |
VII | Adózott eredmény | 51 996 | 138 553 | 261 443 | 175 645 | 121 790 | 115 003 |
E. | Céltartalékok | 10 000 | 10 000 | 10 000 | 20 000 | 30 000 | 0 |
F. | Kötelezettségek | 412 436 | 429 817 | 419 738 | 200 490 | 1 011 236 | 1 369 228 |
I. | Hátrasorolt kötelezettségek | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
II. | Hosszú lejáratú kötelezettségek | 38 534 | 28 928 | 11 050 | 7 000 | 000 000 | 246 814 |
III. | Rövid lejáratú kötelezettségek | 000 000 | 000 889 | 408 688 | 192 765 | 853 137 | 1 122 414 |
G. | Passzív időbeli elhatárolások | 53 612 | 49 534 | 92 001 | 102 230 | 52 737 | 51 492 |
Források (passzívák) összesen | 684 278 | 806 133 | 999 964 | 826 590 | 1 569 633 | 2 011 383 | |
Forrás: 2020. évi beszámolók adatai | Létszám (fő) |
Felder Group Hungária Kft. | 13 |
Woodtech Csoport Kft. | 3 |
Stonewood Kft. | 3 |
Paliszander Kft. | 17 |
Planet-Gép Kft. (Anest-Wood) | 8 |
Fagépszer Plusz Kft. | 8 |
Lignomat Kft. | 23 |
Forrás: 2020. évi mérlegek adatai | Tőkeerősség (%) | Likviditás (%) | Eladósodottság foka (%) |
Felder Group Hungária Kft. | 53% | 162% | 47% |
Woodtech Csoport Kft. | 48% | 44% | 12% |
Stonewood Kft. | 16% | 116% | 84% |
Paliszander Kft. | 70% | 347% | 26% |
Planet-Gép Kft. (Anest-Wood) | 21% | 124% | 79% |
Fagépszer Plusz Kft. | 33% | 110% | 66% |
Lignomat Kft. | 30% | 163% | 64% |
Átlag | 39% | 152% | 54% |
2020. évi tény bevételek és költségek alakulása a fedezeti pont értékeihez viszonyítva | ||
Megnevezés | Tény | Fedezeti pont |
Árbevétel (m Ft) | 1 227 | 868 |
Változó költség (m Ft) | 764 | 541 |
Fedezeti összeg (m Ft) | 463 | 327 |
Fix költség (m Ft) | 327 | 327 |
Eredmény (m Ft) | 135 | 0 |
Fedezeti hányad (%) | 38% | 38% |
Eredményhányad (%) | 11% | 0% |
Fedezet hányadosa | 0,71 | |
Fedezeti árbevétel | 868 | |
Fedezeti VC | 541 | |
A költségek reagálási foka: | 0,7 | |
Összes költség: | 1 091 | |
Lignomat Kft. Eredményterve 2021. évre | adatok m Ft-ban | ||||||||
Tételsor elnevezése | 2019. | változás | 2020. | változás | 2021. I. név | terv | 2021. (várható) | terv | 2022. terv |
I. Értékesítés nettó árbevétele | 2 462 | -50% | 1 227 | 117% | 665 | 8% | 2 659 | 20% | 3 190 |
II. Aktivált saját teljesítmények értéke | 0 | 0% | 0 | 0% | 0 | 0% | 0 | 0% | 0 |
III. Egyéb bevételek | 26 | 21% | 32 | 292% | 31 | 373% | 124 | 10% | 136 |
IV. Anyagjellegű ráfordítások | 1 997 | -55% | 895 | 128% | 511 | 2% | 2 044 | 4% | 2 126 |
V. Személyi jellegű ráfordítások | 248 | -19% | 201 | -6% | 47 | -24% | 190 | 5% | 199 |
VI. Értékcsökkenési leírás | 22 | 9% | 24 | -7% | 6 | 1% | 23 | 5% | 24 |
VII. Egyéb ráfordítások | 41 | 10% | 45 | -64% | 4 | -60% | 16 | -10% | 15 |
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye | 179 | -48% | 93 | 447% | 127 | 185% | 510 | 26% | 642 |
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei | 30 | 125% | 67 | 3% | 17 | 131% | 68 | 80% | 123 |
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai | 14 | 76% | 25 | 239% | 21 | 497% | 84 | 60% | 134 |
B. Pénzügyi műveletek eredménye | 16 | 170% | 42 | -137% | -4 | -200% | -16 | 20% | -19 |
C. Adózás előtti eredmény | 195 | -31% | 135 | 266% | 124 | 154% | 494 | 46% | 722 |
X. Adófizetési kötelezettség | 19 | -30% | 13 | 156% | 9 | 81% | 34 | 3% | 35 |
D. Adózott eredmény | 176 | -31% | 122 | 278% | 115 | 162% | 460 | 43% | 657 |
2016. | 2017. | 2018. | 2019. | 2020. | 2021. I. név | |
Átlagbér (Ft/fő/hó) | 424 728 Ft | 462 083 Ft | 552 177 Ft | 695 132 Ft | 588 855 Ft | 595 182 Ft |
KSH átlagbér (Ft/fő/hó) | 263 171 Ft | 297 017 Ft | 329 943 Ft | 367 833 Ft | 403 616 Ft | 438 814 Ft |
PANNON EGYETEM
GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG
SZERZŐI ÖSSZEFOGLALÁS
A dolgozat címe: Egy kisvállalkozás költséggazdálkodásának elemzése | |
Hallgató neve: Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxx | XXXXXX kód: AQDQ6H |
Képzési szint: Szakirányú továbbképzés | |
Szak: Controlling szakközgazdász | Szakirány: - |
Témavezető neve: Xx. Xxx Xxxxxx | Beosztása: mb. oktatási dékánhelyettes, tanszékvezető, egyetemi adjunktus |
Tanszék: Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék | |
Dolgozatom témájául a LIGNOMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Tár- saság (továbbiakban: Lignomat Kft.) gazdálkodásának elemzését tűztem ki célul, különös tekintettel a vállalati tervezés, különféle pénzügyi mutatószámok, eredménykimutatás, munkaerő és bérgazdálkodás vizsgálatára tértem ki. Az elemzések elvégzése során a 2016- 2021 közötti időszakot vettem figyelembe. Közel három éve dolgozom a vállalkozásnál könyvelőként, néhány hónappal a Covid-19 világjárvány kitörése előtt csatlakoztam a csa- pathoz. Mivel közvetlenül végig követtem a járvány gazdasági hatásait, érdekesnek gon- doltam megvizsgálni a különféle pénzügyi, gazdasági mutatók alakulását számszerűsítve is. Egy ilyen világméretű esemény óriási hatást gyakorol minden szereplőre, de szerencsé- nek mondhatjuk magunkat, hogy talpon tudtunk maradni, és jelentős veszteségek nélkül kilábaltunk a világjárvány hatásai alól. Először a Lignomat Kft. részletes bemutatásával kezdtem a dolgozatot, elhelyezve a faipari-kereskedelmi piacon, az ügyfelek és verseny- társakra is kitérve. Röviden bemutattam a vállalkozás szervezeti felépítését, alkalmazott vállalatirányítási rendszerét. Ezt követően a számvitel és a kontrolling kapcsolatáról fejtet- tem ki egy kis elméleti áttekintést, definiálva a pénzügyi számvitel, vezetői számvitel és a kontrolling fogalmait, határait és a közöttük lévő összefüggéseket. A dolgozatot a költség- gazdálkodással kapcsolatos alapfogalmak, költségfajta számítás, költségviselő számítás, költséghely számítás bemutatásával folytattam, amely fejezet végén röviden kitértem a Lignomat Kft.-nél alkalmazott költséghely-, projekt-, szerződés-, divízió- és termékcso- portkódokra. A tervezés elemzése során megvizsgáltam a költségszámítási eljárásokat, a Lignomat Kft. példáján keresztül a tényköltség-számítás és tervköltség-számítás
alkalmazását. Ezután a költségtervezés tanulmányozása következett a teljesköltség-szá- mítás, részköltség-számítás, fedezetszámítás és ÁKFN struktúra módszerein keresztül. A stratégiai, taktikai és operatív tervezés, azon belül is a pénzügyi tervezés részletesebb analizálását végeztem el a választott vállalkozás példáján keresztül. Az utolsó részben a Lignomat Kft. releváns pénzügyi mutatószámainak, eredményének, munkaerő és bérgaz- dálkodásának bemutatását, elemzését végeztem el. A pénzügyi mutatószámokon belül va- gyoni, pénzügyi (eladósodottság, likviditási), jövedelmezőségi, hatékonysági elemzéseket folytattam. Az eredménykimutatás adataiból a bevételek, ráfordítások, eredmény alakulá- sát vizsgáltam a megjelölt években. Végül a munkaerő és bérgazdálkodás különféle muta- tók általi boncolgatásával zártam az elemzést. Összességében megállapítható, hogy a vizs- gált évek során a vállalat megfelelő gazdálkodást folytatott a stabilitás, tőkeerősség jegy- ében. A világjárvány miatti korlátozások okoztak némi visszaesést a korábbi évekhez ké- pest 2020-ban, azonban újra növekvő tendencia figyelhető meg az eredmények, bevételek tekintetében, melyek várhatóan meg is haladják majd a 2020 előtti szinteket.