Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek hello Bringás vagyonbiztosítás

(termékkód: 12080)

A legfontosabb tudnivalók összefoglalása

Nyomtatványszám: F 120805 06 2007

Miről szól ez az összefoglaló?

Az összefoglaló célja, hogy röviden ismertesse a hello Xxxxxxx vagyonbiztosítás leglényegesebb jellemzőit. Az összefoglaló nem része a biztosítási szerződésnek, és nem nyújt teljes körű tájékoztatást. A hello Bringás vagyonbiztosítás (termékkód: 12080) részletes leírását a jelen összefoglaló után olvasható Ügyfél-tájékoztató és

biztosítási feltételek című rész tartalmazza.

Mi a hello Bringás vagyonbiztosítás?

Ha a kerékpárodat, vagy rolleredet ellopják, vagy egy baleset következtében megsérül, esetleg kerékpárodról lelopnak valamit, akkor az Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek szerinti szolgáltatást fizetjük.

Milyen csomagok közül választhatsz?

Döntésednek megfelelően az alábbi káreseményekre vonatkozó biztosítási csomagok közül választhatsz:

Választható biztosítási csomag

Önrész

A díj a bringád értékétől függ (választhatsz az évestől eltérő fizetési ütemet is!)

Prémium csomag: Lopás,

betöréses lopás, rablás, részlopás, rongáláskár, elemi kár és idegen jármű ütközése

Önrész: 15%

A nem lezárt helyiségben hagyott bringa lelakatolt

állapotáról minden lezárásnál

fotót kell készíteni a hello Bringás applikáción keresztül.

Ennek hiányában az önrész 50%.

7.500 Ft-tól – 65.000 Ft-ig/év

Optimum csomag: Lopás, betöréses lopás, rablás és elemi kár

4.000 Ft-tól – 36.000 Ft-ig/év

Start csomag: Lopás, betöréses lopás, rablás

3.500 Ft-tól – 33.000 Ft-ig/év

Roller esetén mindhárom csomagban csak a rablás, valamint a lezárt helyiségből történő lopás és az ezzel összefüggő rongálási károk, valamint a lezárt helyiségből történő részlopás károk térülnek. A nem lezárt helyiségből történő lopáskárokra, részlopás károkra nem terjed ki a biztosítási fedezet. Roller esetén térülnek az elemi károk és az idegen jármű ütközéséből eredő károk, ha olyan csomagot választottál, amely ezt tartalmazza.

Mivel tudod igazolni a kerékpárod/rollered értékét?

• Ha kerékpárod/rollered értéke a vagyonbiztosítási szerződéskötéskor nem haladja meg a 100 000 Ft-ot, számla bemutatása helyett megadhatsz BikeSafe azonosítót (kerékpár esetén) vagy „Otthonfotót” készíthetsz (kerékpár vagy roller esetén). Otthonfotózás esetén a biztosítási szerződésben megadott lakcímeddel megegyező helyen készült, minimum 4 db, az azonosítás érdekében megfelelő fényviszonyok mellett készített, jó minőségű, értékelhető fotót kell feltölteni az applikációban történő szerződéskötéskor. Ha kerékpárodon/rollereden van gyári szám/azonosító szám, azt is le kell fotózni és ötödik képként feltölteni.

• Ha kerékpárod/rollered értéke a vagyonbiztosítási szerződés megkötésekor 100 001 Ft és 300 000 Ft között van, a számla bemutatása helyett kerékpárodról Otthonfotót készíthetsz.

• 300 001 Ft feletti bringa/roller érték esetén számla bemutatatása helyett élhetsz az egyedi értékbecsléssel történő értékmeghatározás lehetőségével. Az értékbecslést a szerződéskötést megelőzően, a xxxxx@xxxxx.xx címre küldött e-

mailben kérhetsz.

A fentiek alapján tehát a pipákkal jelzettek egyikének teljesítése elegendő.

Kerékpár/roller értéke	BikeSafe azonosító (kerékpár esetén)	Otthonfotó	Számla	Egyedi értékbecslés
100 000 Ft-ig
100 001 Ft - 300 000 Ft
300 001 Ft – 1 000 000Ft

Milyen kerékpárok/rollerek biztosíthatók?

A szerződéskötés időpontjában a gyártási év alapján 10 évnél fiatalabb olyan, legalább kétkerekű és a KRESZ által kerékpár jármű kategóriába sorolt eszköz biztosítható, amely normál használatú (utcai, túra, hobbi-sport) kerékpár vagy professzionális felhasználású (verseny, kereső tevékenységhez kapcsolódó) kerékpár vagy legfeljebb 300W teljesítményű elektromos kerékpár.

Olyan roller biztosítható, amely két kerékkel rendelkezik, kormányozható, rendelkezik egy lábtartóval és fékberendezéssel, és annak használója az eszköz rendeltetésszerű használata során egyik lábával, a talajhoz képest tolja előre magát, miközben a másik lába a lábtartón helyezkedik el, kezeivel pedig a kormányt fogja, vagy előbbieknek megfelelő, elektromos meghajtással működő eszköz (roller/elektromos roller).

Mekkora az önrészesedés mértéke?

Az önrészesedés mértéke 15%, így a kár önrésszel csökkentett részét, vagyis 85%-át térítjük meg. Kivételek:

• Ha úgy lopják el a kerékpárodat, hogy előtte nem fotóztad le lezárva, akkor az önrészesedés 50%, azaz a kár 50%-át térítjük meg.

• Ha nem zártad le megfelelően kerékpárodat, akkor az önrészesedés szintén 50%. Előírások a kerékpár lezárására:

a) a legfeljebb 100.000 Ft értékű kerékpár esetén a kerékpár lezárásához lánc-lakat kombinációjú, U-lakat vagy ezeknél magasabb biztonságú kerékpárzárral történő lezárás szükséges;

b) ha a kerékpár értéke 100.000 Ft-nál több, de legfeljebb 300.000 Ft, akkor a kerékpár lezárásához minimum Abus 10-es vagy Kryptonite 8-as fokozatú U-lakat, vagy Abus 10-es fokozatú hajtogatható lakat, illetve min. 12-es fokozatú motor láncos lakat szükséges;

c) ha a kerékpár értéke 300.000 Ft-nál több, de legfeljebb 1.000.000 Ft, akkor a kerékpár lezárásához Abus 15-ös vagy Kryptonite 10-es fokozatú U-lakat, vagy Abus 15-ös fokozatú hajtogatható lakat, illetve min. 16-os fokozatú motor láncos lakat szükséges.

Meddig él a biztosítás?

A biztosítás addig él, amíg fizeted a díját, vagy évfordulóig, ha évforduló előtt legalább 30 nappal írásban felmondod. A szerződést évfordulóval a biztosító is felmondhatja.

Hol nyújt védelmet a biztosítás?

A biztosítás Magyarország területén bekövetkezett káreseményekre nyújt védelmet.

Mi a teendőd kár esetén?

Ha a biztosítási feltételekben szereplő biztosítási események valamelyike bekövetkezik, azt legkésőbb az esemény észlelését követő 8 munkanapon belül be kell jelentened a biztosítónak. A kárbejelentést a hello Bringás mobilapplikáción keresztül kell elkezdened, de elmentheted és később, bejelentkezés után a xxx.xxxxx.xx weboldal vagy az applikáció „Irányítópult- Kárbejelentés”menüpontjában folyatathatod.

Kérdésed van?

Munkatársaink a következő elérhetőségeken és időszakokban várják jelentkezésed:

• Telefonon: 06 1 40 43556, 06 1 40HELLO (hétfő 8.00-20.00, kedd-péntek 8.00-18.00)

• Levélben: 1538 Budapest, Pf. 501

• E-mailben: xxxxx@xxxxx.xx

Miről olvashatsz a továbbiakban?

A most következő rész az Ügyfél-tájékoztató és a biztosítási feltételek, ami a hello Bringás vagyonbiztosítás részletes szabályait tartalmazza.

Ügyfél-tájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük a Magyar Posta Biztosító Zrt. iránti megtisztelő bizalmát! Kérjük, mielőtt ajánlatot tesz a hello Bringás vagyonbiztosítási szerződés megkötésére, figyelmesen olvassa el jelen Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételeket, amely a biztosítási szerződés létrejötte esetén annak elválaszthatatlan részét képezi. Az abban foglaltak mindenben irányadók az Ön által megkötni kívánt biztosítási szerződésre, a Szerződő felek jogaira és kötelezettségeire. Az Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek részletes megismerése és átvétele után Ön a biztosítási ajánlat megtételével kifejezi szándékát a biztosítási szerződés megkötésére.

Ügyfél-tájékoztatónkban tájékoztatjuk Önt a Magyar Posta Biztosító Zrt. legfontosabb adatairól, a felügyeleti szervünkről, a fogyasztói panaszügyintézésről, valamint a biztosítási szerződés alapjául szolgáló jogszabályokról. Részletesen ismertetjük Önnel azokat a tudnivalókat, amelyek a biztosítási szerződésre vonatkoznak. A Személyes adatok kezelése és titoktartás részben felsoroljuk az adatvédelem és az adatkezelés szabályait és azokat a szervezeteket is, amelyeknek az Ön biztosítási titkot képező adatait a Magyar Posta Biztosító Zrt. továbbíthatja.

Legfontosabb adatok

Magyar Posta Biztosító Zrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0-0.; levélcíme, kapcsolattartás: 1538 Budapest, Pf. 501, xxx.xxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx, Ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 1 40 43556 (hétfőnként 8.00-20.00 óráig, míg egyéb munkanapokon 8.00-18.00 óráig hívható); jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság, székhely állama: Magyarország, cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000, fő tevékenységi köre: biztosítási tevékenység, nem életbiztosítás. A biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről évente jelentést tesz közzé a honlapján.

Felügyeleti szerv

A Magyar Posta Biztosító Zrt. felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) ), a biztosító tevékenységi engedélyének száma: H-EN-II-102/2016. Levélcíme: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest; Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.; Ügyfélszolgálati telefonszáma: 00 00 000 000; Fax száma: 00 0 000 0000; E-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. Az MNB a biztosításközvetítőkről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás megtekinthető a xxx.xxx.xx honlapon, a biztosító nyilvántartási száma: 12833632.

Panaszügyintézés

Társaságunk számára fontos, hogy Ön, mint a Magyar Posta Biztosító Zrt. Ügyfele elégedett legyen szolgáltatásunkkal. Amennyiben biztosítási szerződésével kapcsolatos panasza van, azt megteheti szóban (személyesen a biztosító székhelyén található ügyfélszolgálaton vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben, vagy a honlapon található panasz bejelentési felületen keresztül). Kérjük, hogy írásban forduljon közvetlenül Panaszkezelési osztályunkhoz, ahol bejelentését kivizsgáljuk, és arra 30 napon belül válaszolunk: Magyar Posta Biztosító Zrt. Panaszkezelési osztály, 1538 Budapest, Pf. 501 (levélben); xxxxxx@xxxxx.xx (e-mailben); 06 1 423- 4298 (faxon). Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálaton kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

Amennyiben panaszára a Magyar Posta Biztosító Zrt. Panaszkezelési osztályától nem kapott kielégítő választ, panaszával a következő intézményekhez fordulhat: fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz, a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez. Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., Levelezési cím: 1525 Budapest, Pf. 172.; Telefon: 00 00 000 000; E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. (Fogyasztónak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenységi körén kívül eljáró természetes személy minősül.) Amennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, jogában áll bírósági utat igénybe venni.

Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet értelmében online felületen megkötött szerződése kapcsán esetlegesen felmerülő panaszát a xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx weboldalon keresztül is továbbíthatja az illetékes alternatív vitarendezési fórum felé, vagy e-mailben fordulhat az európai online vitarendezési fórum magyarországi nemzeti kapcsolattartó pontjához az xxxxxxxxxx@xxxx.xx e-mail címen.

Jognyilatkozatok, szerződésre alkalmazandó jog

Minden jognyilatkozat csak írásban érvényes. Írásbelinek minősül a jognyilatkozat, ha azt a Szerződő a társaságunknál regisztrált e-mailről juttatja el hozzánk. Az Ön jognyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a Magyar Posta Biztosító Zrt.-hez megérkezik. Minden iratban az irányadó nyelv a magyar, úgyszintén az esetleges jogvitában, amely magyar bíróság előtt zajlik a magyar jogszabályok alapján, melyek az itt nem szabályozott kérdésekre mindig vonatkoznak.

hello Bringás vagyonbiztosítási szerződési feltételek

A jelen vagyonbiztosítás szerződési feltételei (a továbbiakban: biztosítási feltételek) azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Magyar Posta Biztosító Zrt. hello Bringás vagyonbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozással kötötték meg. A jelen szerződési feltételek alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”) rendelkezései az irányadók.

I. Általános biztosítási feltételek

1. A biztosító, a Szerződő, a Biztosított

1.1 A biztosító a Magyar Posta Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító).

1.2 A Szerződő az, akinek a biztosítási ajánlata alapján a biztosítási szerződés létrejön. Szerződő kizárólag olyan személy lehet, aki az ajánlattétel időpontjában még nem töltötte be a 80. életévét. A biztosítási díj megfizetésére a Szerződő köteles. Szerződő az lehet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a Szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

1.3 A Biztosított személy azonos a Szerződővel.

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1 A hello Bringás szerződést a xxxxx.xx oldalon, vagy a mobil applikáción keresztül, elektronikus úton lehet megkötni az első díjrészlet megfizetésével, semmilyen papír alapú dokumentum aláírására nincs szükség. A szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő elektronikus formában ajánlatot tesz a biztosítónak, a biztosító pedig 15 napon belül elbírálja az ajánlatot, és ha a kockázat elvállalásának nincs akadálya, akkor az ajánlaton szereplő dátummal létrejön a szerződés. Az ajánlatot a biztosító a 15 napos kockázat-elbírálási határidőn belül indokolás nélkül elutasíthatja, vagy módosító javaslatot tehet.

Elektronikus ajánlatnak minősül a biztosító által az Internet közcélú hálózatán működtetett portálon a jelen biztosítás feltételeinek elfogadására utalással felvett ajánlat. Elektronikus ajánlatnak minősül az is, ha a Szerződő a biztosító által működtetett mobil applikáción keresztül kezdeményezi a biztosítás megkötését. Az így megtett elektronikus ajánlat a Ptk. 6:7. § (2) bekezdése szerint írásbelinek minősül.

2.2 Ha a Szerződő fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati tartalommal és a díjszabásnak megfelelően tették. Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt megérkezése időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

2.3 A szerződéskötés során a kerékpár/roller értékének igazolása céljából az elektronikus felületre fel kell tölteni a kerékpár/roller vásárlási számláját.

Nem szükséges vásárlási számla feltöltése az alábbi esetekben:

a) Ha a kerékpár/roller értéke a vagyonbiztosítási szerződés megkötéskor nem haladja meg a 100 000 Ft-ot, számla bemutatása helyett megadható BikeSafe azonosító (kerékpár esetén) vagy „Otthonfotó” készíthető (kerékpár vagy roller esetén).

b) Ha kerékpár/roller értéke a vagyonbiztosítási szerződés megkötésekor 100 001 Ft és 300 000 Ft között van, a számla bemutatása helyett a kerékpárról/rollerről Otthonfotó készíthető.

c) 300 001 Ft feletti bringa/rollerérték esetén - számla bemutatása helyett - egyedi értékbecsléssel történő értékmeghatározásra van lehetőség.

2.4 Értékbecslés: A szerződéskötést megelőzően a szerződéskötés érdekében, vagy ha a szerződés fennállása alatt a kerékpáron/rolleren értéknövelő javítást végeztek, vagy a kerékpár II. 1.2. b)-g) pontokban felsorolt gyári alapfelszereltségét (a vázszerkezetet tehát ide nem értve) magasabb értékűre cserélték, akkor a szerződés fennállása során lehetőség van értékbecslést kérni. Az értékbecslés a xxxxx@xxxxx.xx címre küldött e-mailben kérhető. Az értékbecslés díját a Szerződő köteles megfizetni. A biztosító az utolsó hozzá beküldött értékbecslési bizonylat alapján állapítja meg a kerékpár/roller és a felszereltség értékét, a biztosítási összeg e szerint alakul.

2.5 Otthonfotó: Ha a szerződéskötés során a Szerződő azt a lehetőséget választja, hogy Xxxxxxxxxxx készít, a szerződés létrejöttének előfeltétele az is, hogy a fotók a Szerződőnek a biztosítási szerződésben megadott lakcímével megegyező helyen készüljenek, és a minimálisan szükséges fotók mindegyike az azonosítás érdekében

megfelelő fényviszonyok mellett készüljön, jó minőségű, értékelhető fotó legyen. Értékelhetetlen fotó esetén a szerződés nem jön létre.

Az Otthonfotózás követelményei: Otthonfotózás esetén 4 db, jó minőségű, értékelhető fotót köteles készíteni a Szerződő a biztosítandó kerékpárról/rollerről, amely fotók GPS koordinátái meg kell, hogy egyezzenek a szerződésen megadott lakcím szerinti GPS koordinátákkal. A négy darab kötelező fotó tárgya: egy olyan fotó a kerékpárról/rollerről, amelyen a kerékpár/roller teljes terjedelmében szerepel, továbbá egy fotó az első kerékről és kormányról felülről, továbbá egy fotó a hátsó kerékről felülről, valamint egy olyan fotó, melyen a Szerződő és a kerékpár/roller együtt látható (pl. szelfi). Ha kerékpáron/rolleren van gyári szám/azonosító szám, azt is le kell fotózni és ötödik képként feltölteni.

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

3.1 Ha a biztosítási szerződés létrejön, a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződéshez tartozó ajánlaton feltüntetett időpontban kezdődik, a szerződés ettől a naptól hatályos, feltéve, hogy az ajánlattétellel egy időben a Szerződő az ajánlat szerinti díjat megfizette.

3.2 Ha a biztosítási szerződés nem jön létre, a biztosító a befizetett díjat annak beérkezésétől számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevőnek.

3.3 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki, a jelen biztosítási feltételekben foglalt korlátozások figyelembevételével. A biztosítás Magyarország területén bekövetkezett káreseményekre nyújt védelmet.

4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.1 A biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

4.2 Az első biztosítási időszak (biztosítási év) a kockázatviselés kezdetekor kezdődik. A biztosítási időszak egy év, melynek az utolsó napja az évforduló. Az új biztosítási időszak első napja az évfordulót követő nap.

5. A biztosítási szerződés módosítása

5.1 A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel írásban módosíthatják.

5.2 Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor a biztosító figyelmezteti. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig.

6.2 Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált (pl. a kerékpár/roller eladásra került), a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik (érdekmúlás). Az érdekmúlás tényét hitelt érdemlően igazolni kell (pl. adásvételi szerződés).

6.3 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik (pl. a kerékpárt ellopják), és ezzel összefüggésben a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

6.4 A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják.

6.5 A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. A Szerződő felmondó nyilatkozatát a xxxxx@xxxxx.xx címre küldheti el.

6.6 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belőle azt a díjrészt, amely a díj-nemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos.

6.7 A szerződést a feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel is megszüntetni.

7. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai

7.1 A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől, annak teljes tartamára megilleti a – kockázatviselésének ellenszolgáltatására szolgáló – biztosítási díj.

7.2 A biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg.

7.3 A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a szerződésben megjelölt díjfizetési ütem szerinti időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

7.4 A Szerződő és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a Szerződő a biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).

7.5 Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó

6.6. pontban szereplő szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a Szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

7.6 Ha biztosítási esemény a biztosító biztosítási díjjal nem fedezett kockázatviselésének ideje alatt következik be, de a biztosítás még nem szűnt meg, úgy a biztosítási időszakra járó és meg nem fizetett díja(ka)t a biztosító az esedékes biztosítási szolgáltatás összegéből levonhatja.

7.7 A biztosítási díj az alábbi módokon fizethető:

• az első díj bankkártyás fizetéssel,

• a folytatólagos díjak bankkártyás fizetéssel vagy banki átutalással.

8. A biztosítási összeg, a túlbiztosítás, az alulbiztosítás

8.1 A biztosítási összeg az a Szerződő által a biztosítási szerződéshez tartozó ajánlaton meghatározott – a vagyontárgy értékének megfelelő - összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa.

8.2 Ajánlatának megtételekor a Szerződő dönti el, hogy milyen biztosítási összeggel igényel biztosítást. Amennyiben a Szerződő a szerződés fennállása alatt a 2.4. pontban foglaltak szerint értékbecslést kér, és azzal a biztosított vagyontárgy értéknövekedését igazolja, úgy a biztosítási összeg az utolsó biztosítónak beküldött értékbecslési bizonylat alapján kerül megállapításra.

8.3 A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosítani kívánt kerékpár/roller új állapotban való beszerzésének tényleges értékét (túlbiztosítás).

8.4 Alulbiztosításnak minősül, ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a kerékpár/roller új állapotban való beszerzésének tényleges értéke. Ilyen esetben a biztosító arányos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a kerékpár/roller káridőponti új állapotban való beszerzésének tényleges értékéhez.

9. Önrészesedés

9.1 A biztosító a biztosítási szolgáltatás összegéből 15%-os mértékű önrészesedést von le.

9.2 A lopás biztosítási esemény kapcsán az önrészesedés mértéke nem 15%, hanem 50% a II./0.00.0. pont szerinti esetekben, azaz ha a hello Bringás mobil applikáció „Bringafotó” menüpontjának használatával nem került feltöltésre megfelelő fotó a nem lezárt helyiségben hagyott kerékpár aktuális lezárt állapotáról, vagy ha a kár időpontjában a kerékpár nem az értékének megfelelő lakattal volt lezárva (lásd bővebben a II./0.00.0. pontban).

10. A Szerződő kötelezettségei

A közlési és változás-bejelentési kötelezettség

10.1 A Szerződő a szerződés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz, a kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A Szerződőt nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre illetve bejelentésre köteles lett volna.

10.2 Az adatok valóságtartalmáért a Szerződő felelős. A közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé kell tenni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

10.3 A Szerződő köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását a biztosítónak 15 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton, egyéb elektronikus nyomtatványon adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként. Be kell jelenteni különösen, ha Szerződő címe, email címe megváltozik.

10.4 A közlésre, illetve a változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Általános kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

10.5 A Szerződőnek minden esetben a jogszabályi, hatósági előírásokat betartva kell eljárnia. A Szerződő felek megállapodnak, hogy a Szerződő köteles a kárt tőle elvárhatóan megelőzni és enyhíteni, melynek keretében köteles különösen:

a) a kerékpárt/rollert rendeltetésszerűen használni;

b) az elhasználódott, kopott alkatrészeket megjavítani, vagy – ha ez nem lehetséges – kicserélni;

c) baleset esetén az illetékes hatóságot, mentőt haladéktalanul értesíteni.

10.6 A kárenyhítés szükséges költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

10.7 A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

Biztosítási esemény bejelentési (kárbejelentési) kötelezettség

10.8 A Szerződőnek a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak. A bejelentés a hello Bringás mobil applikáció Kárbejelentés menüpontjában tehető meg az ott szereplő leírások szerint a felületen elérhető technikai megoldások segítségével, videó és fotók feltöltésével az erre rendszeresített mezők kitöltésével. Amennyiben nem sikerül azonnal kitölteni, vagy egyszerre feltölteni az összes bekért dokumentumot, lehetőség van a bejelentés elmentésére. A későbbre mentett kárbejelentés folyatására és beküldésére a xxx.xxxxx.xx weboldal vagy az applikáció „Irányítópult-Kárbejelentés” menüpontjában van lehetőség. A kárbejelentés a xxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen is megtehető.

10.9 A kárbejelentés során feltöltendő videó hossza legfeljebb 1 perces lehet, melyben a bejelentő ismerteti az esemény körülményeit. A videó és a fotók elkészítésének és feltöltésének technikai feltételeit, az ehhez tartozó útmutatót a hello Bringás mobil applikáció tartalmazza.

10.10 A kárrendezéshez fotó formájában csatolni szükséges a károsodott vagyontárgy megvásárlását igazoló számla képét (a I./2.3. pontban szereplő BikeSafe azonosító, Otthonfotó, illetve egyedi értékbecslés eseteit kivéve), valamint a kár típusától függően az eseményről felvett rendőrségi feljelentést, tűzoltósági vagy egyéb hatósági jegyzőkönyvet, hatósági igazolást.

10.11 A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő a biztosítási esemény bekövetkezését önhibájából a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

10.12 Értesítendő szervek:

• Tűz, robbanás esetén mindenképpen (még az eloltott tűzről is) értesíteni kell a tűzoltóságot. A tűzről a jogszabály szerint az arra illetékes hatóságtól tűzeseti igazolást kell beszerezni.

• Lopás, betöréses lopás, részlopás, rablás, rongálás, idegen jármű ütközése esetén a rendőrséget kell értesíteni, és feljelentést kell tenni. A feljelentésben tételesen, azonosítható módon meg kell nevezni az eltűnt vagy sérült vagyontárgyakat is. A rendőrségtől az eljárás lényegét érintően kapott értesítés, okirat egy példányát el kell juttatni a biztosítóhoz.

A kárbejelentéshez, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok

10.13 A biztosítási szolgáltatás teljesítését igénylő személynek kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerződésben, valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak. Neki kell bizonyítania a kár bekövetkeztét, összegszerűségét, valamint a kár és a károkozó tényező közti összefüggést. Bűncselekmény, vagy szabálysértés esetén az eljárás, nyomozás, büntetőeljárás újabb adatairól a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

10.14 A biztosítási szolgáltatás teljesítését igénylő személy a biztosító szolgáltatásának teljesítése érdekében a felmerült károk és költségek igazolása céljából az alábbi dokumentumok benyújtására köteles:

• tűzkárnál: tűzeseti igazolás;

• betöréses lopás vagy részlopás kárnál: rendőrségi feljelentés másolata, nyomozással, eljárással kapcsolatos határozatok másolata;

• lopás vagy rabláskárnál: rendőrségi feljelentés másolata; nyomozással, eljárással kapcsolatos határozatok másolata; a kerékpárzár(ak) kulcsa;

• idegen jármű ütközése esetén: rendőrségi feljelentés másolata;

• kerékpár/roller sérülése, rongálása esetén: rendőrségi feljelentés másolata; a nyomozással, eljárással kapcsolatos határozat másolata; javítási vagy helyreállítási számla vagy árajánlat, vagy költségvetés;

• a kerékpár/roller típusát vagy fantázianevét, a kerékpár alváz- vagy gyári számát tartalmazó garancialevél, továbbá számla vagy értékbecslési bizonylat másolata, ha a biztosítás megkötése ezen dokumentumok egyikével történt, és a dokumentum a biztosítás megkötésekor nem került feltöltésre;

• kerékpár esetén a gyermekülés számla másolata;

• a biztosítási esemény bekövetkezését és az ennek következtében elszenvedett károk mértékét (összegszerűségét) igazoló dokumentumok (számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások másolata)

• hiánytalanul kitöltött kárbejelentő, részletes kárleírás, az azzal összefüggésben készített fotók, videók feltöltése.

10.15 A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének

megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10.16 A biztosító a szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult szabálysértési vagy büntető eljárás jogerős befejezéséhez (jogerős határozathoz) nem köti, kivéve, ha jogszabály rendelkezése erre lehetőséget nyújt.

10.17 A jelen pontban felsorolt dokumentumok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését és az elszenvedett kár mértékét a bizonyítás általános szabályai szerint egyéb dokumentumokkal is igazolja.

Állapot megőrzési kötelezettség

10.18 A Biztosított a kár bejelentésétől számított 5 napig a károsodott vagyontárgy állapotán, az esemény helyszínén csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben – személy- és vagyonvédelem, valamint a kár további súlyosbodása és az újabb károk elkerülése érdekében – változtathat. Ellenkező esetben nagymértékben megnehezítheti a kár keletkezési okának megállapítását, az esetleges nyomok rögzítését (ilyen lehet például a tűz keletkezésének oka, a betörés helyének, módjának, eszközének felderítése).

10.19 Mielőtt a Szerződő intézkedik a javításról vagy a megsérült kerékpár/roller helyreállításáról, az esemény helyszíne állapotának megváltoztatásáról, a biztosítási eseménynek, illetve következményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében gondoskodnia kell arról, hogy a helyreállítást vagy a kijavítást, megváltoztatást megelőzően azonosításra alkalmas módon rögzítésre kerüljön a kárkép, az esemény helyszíne és a sérült kerékpár/roller. Ennek megfelelő módja, ha a Szerződő a sérült kerékpárról/rollerről, valamint a biztosítási esemény helyéről, környezetéről fényképfelvételeket készít.

10.20 Lehetővé kell tennie, hogy a biztosító a kár okára, mértékére, a jogalap megállapítására és a kártérítési kötelezettség kiterjedésére vonatkozóan vizsgálatot végezhessen, valamint minden erre szolgáló felvilágosítást – kérésre írásban is – bizonylatokkal együtt meg kell adnia. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Szerződő az állapot megőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

Díjfizetési kötelezettség

10.21 A biztosítási díj megfizetésére a Szerződő köteles.

11. A biztosítási szolgáltatás

11.1 A jelen biztosítási feltételek alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget a vagyonbiztosítás alapján, hogy a szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban a jelen biztosítási feltételekben meghatározott összeghatárig, de legfeljebb a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig megtéríti

• a kockázatviselés helyén (Magyarország területén),

• a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett,

• a biztosítási események által okozott,

• a biztosított kerékpárban/rollerben keletkezett

károk összegét a jelen biztosítási feltételekben meghatározott módon.

11.2 A biztosító szolgáltatására a kerékpár/roller tulajdonosa jogosult.

A biztosítási szolgáltatás esedékessége

11.3 A biztosító szolgáltatása a biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igény jogosságának és összegszerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat, illetve dokumentum biztosítóhoz való beérkezésétől számított 9 munkanapon belül esedékes.

12. A biztosító mentesülése

12.1 A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

o a Szerződő,

o a vele közös háztartásban élő hozzátartozója szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

12.2 A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek.

13. Általános kizárások

13.1 A közreható okokra való tekintet nélkül a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra és költségekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbi események, körülmények által vagy azokkal kapcsolatban keletkeztek:

• atomenergia, ionizáló sugárzás;

• bármilyen jellegű, a biztosítási események között nem nevesített természeti katasztrófa;

• bármilyen jellegű háborús esemény (háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül a Magyarország területén, továbbá a Magyarország területén kívül más ország ellen folytatott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása), invázió, fegyveres összeütközés, polgárháború;

• belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk, terrorizmus, tömegmegmozdulás, katonai gyakorlat, harci cselekmény, zavargás, tüntetés;

• elkobzás, lefoglalás, kényszer-államosítás;

• hadijog, rendkívüli állapot;

• versenyen vagy versenyre való felkészülés során bekövetkező káresemények, hegyi vagy versenypálya körülmények között bekövetkező káresemények, akrobatikus gyakorlatok végzése során bekövetkező károk;

• a környezet szennyezésével okozott károk.

13.2 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a tűzkárokra, illetve robbanáskárokra, valamint villámcsapás károkra, melyek azzal összefüggésben következnek be, hogy a kerékpár/roller tárolására szolgáló objektumban „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat használnak fel, tárolnak.

13.3 Nem áll fenn a biztosító fizetési kötelezettsége akkor, ha a károkozó tényező a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlattétel előtt is fennállt.

13.4 A biztosítási feltételek az általános kizárásokon túlmenően, az egyes biztosítási események kapcsán speciális kizárásokat is tartalmaznak.

13.5 A kizárások körében szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendők.

13.6 ENSZ, EU vagy USA szankciók, korlátozások

A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szerződő nem áll semmilyen

▪ az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

▪ az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi,

jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan Biztosítottat, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a Szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

14. Egyéb rendelkezések

Megtérítési igény

14.1 A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. A Szerződő a károkozóval szembeni követeléséről - ezzel a biztosító megtérítési igényét korlátozva - sem részben, sem egészben nem mondhat le.

Elévülés

14.2 A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő követelések megállapodás szerinti elévülési határideje öt év. A vagyonbiztosítási igények elévülési idejét a biztosítási esemény bekövetkezésétől kell számítani.

Eltérés a jogszabályoktól és a szokásos, vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

14.3 A jelen biztosítási feltételek szerinti vagyonbiztosítás eltér a biztosítási piacon alkalmazott szokásos szerződési gyakorlattól a szerződéskötés kárbejelentés, kárrendezés újszerű technikai megoldásaiban.

14.4 A jelen biztosítási feltételek szerinti biztosítás eltér a szokásos szerződési gyakorlattól a tekintetben, hogy a Biztosított és a Szerződő személye kizárólag azonos lehet.

14.5 A jelen vagyonbiztosítási termék korábbi verziójához képest eltérés, hogy a kerékpár lezárásának módját illetően kiegészültek a részletszabályok, továbbá magasabb az önrészesedés, ha a kerékpár nem az értékének megfelelő lakattal volt lezárva a kár időpontjában. Eltérés továbbá, hogy ha a vagyontárgy értéke értékbecslésen alapul, akkor az értékbecslés évétől számított 3 év elteltét követően a kerékpárban/rollerben keletkezett kárt a biztosító avult értéken téríti meg.

14.6 A jelen biztosítási termék korábbi verziójához képest eltérés, hogy a jelen feltételek fogalmai között meghatározottaknak megfelelő roller is megjelölhető biztosított vagyontárgyként.

II.Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei

1. A biztosított vagyontárgyak köre

1.1. A hello Bringás vagyonbiztosítás kerékpárra vagy rollerre köthető. Jelen feltételek vonatkozásában:

a) Kerékpár: A biztosítási szerződéshez tartozó ajánlaton megadott típusú vagy fantázianevű és alváz- vagy gyári számú, az értéke tekintetében vásárlási számlával, BikeSafe azonosítóval, értékbecsléssel vagy Otthonfotózással igazolt, a Szerződő tulajdonát képező, a szerződéskötés időpontjában a gyártási év alapján 10 évnél fiatalabb olyan, legalább kétkerekű és a KRESZ által kerékpár jármű kategóriába sorolt eszköz, amely normál használatú (utcai, túra, hobbi-sport) kerékpár vagy professzionális felhasználású (verseny, kereső tevékenységhez kapcsolódó) kerékpár vagy elektromos kerékpár, amelyet emberi erő hajt, és legfeljebb 300W teljesítményű motor segít.

b) Roller: A jelen biztosítási feltételek szerint rollernek minősül a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megadott azonosító számú, a Szerződő (Biztosított) tulajdonát képező olyan eszköz, amely két kerékkel rendelkezik, kormányozható, rendelkezik egy lábtartóval és fékberendezéssel, és annak használója az eszköz rendeltetésszerű használata során egyik lábával, a talajhoz képest tolja előre magát, miközben a másik lába a lábtartón helyezkedik el, kezeivel pedig a kormányt fogja, vagy előbbieknek megfelelő, elektromos meghajtással működő eszköz (roller/elektromos roller).

1.2. A biztosító kockázatvállalása a biztosított vagyontárgy gyári alapfelszereltségére terjed ki, melyek általában az alábbiak:

a) vázszerkezet (váz, villa, teleszkóp),

b) kormányrendszer (kormányfej, kormánycső, szarv, csapágyak),

c) hajtómű (csapágy, pedál, racsni, lánc, váltó, váltókar, hajtókar),

d) fékrendszer (fékkar, fékbetét, fékalkatrészek),

e) komplett kerekek gumival,

f) nyereg,

g) világításrendszer (első fehér lámpa, hátsó piros lámpa, dinamó).

1.3. Nem minősül alapfelszereltségnek a gyermekülés, azonban a 300.000 Ft feletti biztosítási összegre kötött szerződések esetében a biztosítási összegen belül, annak 5%-át meg nem haladó mértékéig a biztosító megtéríti a kerékpárra szerelt gyermekülésben keletkezett károkat.

1.4. A biztosító kockázatvállalása nem terjed ki az alábbi felszerelési tárgyakra, tartozékokra, kivéve, ha azok bizonyíthatóan a gyári alapfelszereltség részét képezik:

a) csomagtartó;

b) kosár;

c) kulacstartó;

d) sárvédő;

e) visszapillantó tükör.

1.5. A biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a következő felszerelési tárgyakra, tartozékokra:

a) utánfutó,

b) kerékpáros táska,

c) computer,

d) kilométer-óra,

e) pulzusmérő,

f) egyéb elektronikai eszközök,

g) pumpa,

h) szerszám,

i) ruházat,

j) szemüveg,

k) fejvédő sisak,

l) levegőszűrő maszk,

m) kerékpáros ruha,

n) kesztyű,

o) kerékpáros cipő,

p) GPS,

q) utólag felszerelt világítás.

2. Biztosítási események

A biztosító a jelen feltételek alapján csak azokat a károkat téríti meg, amelyeket közvetlenül a jelen feltételek által nevesített, az alábbiakban felsorolt biztosítási események okoznak, feltéve, hogy a Szerződő által választott biztosítási csomag tartalmazza az adott biztosítási eseményre vonatkozó fedezetet.

2.1 Tűz

Tűz biztosítási eseménynek minősül az a terjedőképes, öntápláló lánggal való égés, izzás, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a Biztosított szándéka ellenére, balesetszerűen jön létre, és a biztosított kerékpárban/rollerben égéssel kárt okoz.

Nem minősül biztosítási eseménynek, és ezért a biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) az olyan tűzkárokra, amelyek a biztosított tárgyakban azáltal keletkeztek, hogy megmunkálás, feldolgozás vagy egyéb célból hasznos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy a tűztérbe ejtik vagy dobják,

b) a tűzkár nélkül, a hő hatására történő pörkölődés, szín- vagy alakváltozás miatt keletkezett károkra.

2.2 Robbanás

Jelen feltételek szempontjából robbanás biztosítási esemény alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik, és ez a biztosított kerékpárban/rollerben kárt okoz.

2.3 Villámcsapás

Villámcsapás a villámnak a vagyontárgyakon közvetlenül kifejtett, szabad szemmel is látható romboló, illetve gyújtó hatása.

2.4 Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha a kockázatviselés helyén 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű időjárás miatti légmozgások, vagy e légmozgások által elsodort, döntött tárgyak a biztosított kerékpárban/rollerben kárt okoznak.

Biztosítási esemény az is, ha a biztosított épületek vihar által megrongált nyílászáróján vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített, vihar által megrongált tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz a biztosított kerékpárban/rollerben.

Az alábbi speciális kizárás érvényes vihar biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) huzamosabb ideig (minimum 24 órán keresztül) a szabadban tartott kerékpárban/rollerben keletkező, vihar által okozott károkat,

b) a biztosított kerékpárban/rollerben keletkező olyan kárt, amely visszavezethető le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezen nyílások a vihar következtében keletkeztek, vagy a kár visszavezethető épületszerkezeti hiányosságokra, kivéve, ha ezek a hiányosságok vihar következtében keletkeztek.

Vihar biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

2.5 Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta, és ennek következtében a talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel

– ideértve a természetes és mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított kerékpárban/rollerben kárt okoz.

Az alábbi speciális kizárás érvényes felhőszakadás biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) a huzamosabb ideig (minimum 24 órán keresztül) a szabadban tárolt kerékpárban/rollerben keletkezett felhőszakadás károkat,

b) azokat a károkat, amelyek visszavezethetők le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra.

Felhőszakadás biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

2.6 Jégverés

Jégverés biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az a rongálódási kár, amelyet a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított kerékpárban/rollerben a jégverés vagy jégeső okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a jégverés vagy jégeső által megrongált, fentiek szerinti az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és

karbantartott tetőfedésen keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg a biztosított épületekbe beömlő csapadék okoz a biztosított kerékpárban/rollerben.

A biztosító jégverés biztosítási esemény vonatkozásában nem téríti meg a huzamosabb ideig (minimum 24 órán keresztül) a szabadban tartott kerékpárban/rollerben keletkező, jégverés által okozott károkat.

2.7 Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvízvédelmi töltések, gátak, árvízvédelmi művek átlépésével, átszakításával az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen, a kockázatviselés helyén lévő biztosított kerékpárban/rollerben, annak elöntésével kárt okoz.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóság kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra,

b) a belvíz okozta károkra (belvíznek minősül a talajszint felett tartósan megmaradó pangó víz), még akkor is, ha a belvizet a vízelvezető árkok hiánya vagy a karbantartásuk elmulasztása okozta,

c) a vihar okozta hullámverés következtében bekövetkező károkra,

d) az árvízi megelőzéssel összefüggésben keletkező egyéb károkra.

A jelen feltételek szempontjából:

• Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

• Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

• Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

• Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

o a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

o a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

o a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

o a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

• Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

• Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

Árvíz biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

2.8 Földrengés

Földrengés biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az a kár, melyet a kockázatviselés helyén az EMS skála (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát elérő, vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés a biztosított kerékpárban/rollerben okoz.

Földrengés biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva

30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

2.9 Földcsuszamlás

Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából a földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított kerékpárban/rollerben okozott kár.

Nem minősül földcsuszamlásnak, ezért a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra, amelyek a talajrétegek lassú, alacsony intenzitású olyan elmozdulása következtében keletkeztek, amely esetben a talajréteg elmozdulása romboló hatását időben elnyújtva fejti ki.

2.10 Kő- és földomlás

Kő- és földomlás biztosítási eseménynek minősül a váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által a biztosított kerékpárban/rollerben okozott kár.

2.11 Ismeretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása

Ismeretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül a Szerződő tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása, melynek következtében a biztosított kerékpárban/rollerben kár keletkezik.

2.12 Idegen tárgy rádőlése

Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha valamely idegen tárgy bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádőléssel kárt okoz a biztosított kerékpárban/rollerben (pl. idegen oszlop, fa rádőlése).

Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a Biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, nem vette kölcsönbe, nem lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel.

2.13 Rablás

Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított kerékpárt/rollert úgy szerzi meg, hogy a Biztosítottal szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított kerékpár/roller megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a Biztosítottal szemben.

2.14 Betöréses lopás

2.14.1 Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a kerékpárlopást/rollerlopást úgy követi el, hogy

a) kerékpár/roller tárolásának helyéül szolgáló lezárt helyiségébe erőszakkal behatol,

b) vagy olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méternél magasabban van, és az oda való feljutást egyéb építmény vagy épületrész nem segítette.

2.14.2 Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű része minősül.

2.14.3 Lezárt helyiségnek tekintendő a tér olyan módon elkülönített része, amelyet határoló szerkezetei az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdítástól, a behatolástól és a betekintéstől egyaránt megóvnak. A jelen feltételek szempontjából nem minősül lezárt helyiségnek, ha a helyiség határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födémszerkezete, nyílászárója, stb.) 40 mm-nél vékonyabb deszka, drótfonat, 5 mm-nél vékonyabb könnyűfémlemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez, vagy egyszeres 3 mm-es és ennél vékonyabb síküveg.

2.14.4 A jelen feltételek alapján nem minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek, ha a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el.

2.14.5 Nem minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek, ha a kerékpárt/rollert teremgarázsból lopják el, vagy az ingatlan részét képező kertből lopják el.

2.15 Lopás

2.15.1 Biztosítási eseménynek minősül a nem lezárt helyiségben hagyott, emberi erővel mozdíthatatlan, fix tárgyhoz rögzített teljes kerékpár eltulajdonítása.

2.15.2 A hello Bringás mobil applikáció „Bringafotó” menüpontjának használatával a kerékpár lezárt állapotáról, minden egyes lezárás alkalmával, legalább egy fotót szükséges készíteni és feltölteni úgy, hogy a felvételből a lezárás ténye, valamint a lezárás eszköze megállapítható legyen (a továbbiakban: Bringafotó).

2.15.3 A biztosító kártérítésének felső határa a biztosítási szerződéshez tartozó ajánlaton megjelölt biztosítási összegen belül a kár időpontjában történt rögzítéshez használt kerékpárzár biztonsági fokozatától függ a következők szerint:

a) a legfeljebb 100.000 Ft értékű kerékpár esetén, a kerékpár lezárásához lánc-lakat kombinációjú, U- lakat vagy ezeknél magasabb biztonságú kerékpárzárral történő lezárás szükséges;

2.15.4 Ha a kerékpár lezárása a – fenti 2.15.3. a), b), c) pontokban meghatározott – megfelelő lakattal történt, a biztosító megtéríti a lakat értékét is, melyhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani a lakat számlájának másolatát.

2.15.5 Ha a kerékpár lezárása nem a – fenti 2.15.3. a), b), c) pontokban meghatározott – megfelelő lakattal történt, vagy a 2.15.2. pont szerinti Bringafotó a megfelelő felületre nem került feltöltésre az aktuális lezárásról, akkor a biztosító a lopás biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kártérítési összegből annak 50%-át önrészként levonja.

2.15.6 A biztosító a kerékpárzár biztonsági fokozatát a lezárásról készített fotó, valamint a Szerződő nyilatkozata alapján állapítja meg.

2.15.7 Nem minősül biztosítási eseménynek a roller nem lezárt helyiségből történő eltulajdonítása, azaz a lopás biztosítási esemény a rollerre nem terjed ki. (A lezárt helyiség definícióját lásd a II./0.00.0. pontban.)

2.16 Részlopás kár

2.16.1 Biztosítási eseménynek minősül az emberi erővel mozdíthatatlan, fix tárgyhoz rögzített, őrizetlenül hagyott kerékpár valamely részének eltulajdonítása.

2.16.2 Nem minősül biztosítási eseménynek a nem lezárt helyiségben hagyott roller valamely részének eltulajdonítása. (A lezárt helyiség definícióját lásd a II./0.00.0. pontban.)

2.17 Rongálás

2.17.1 Biztosítási eseménynek minősül az őrizetlenül hagyott kerékpár ismeretlen elkövető által történt megrongálása, ha Biztosított azt – a betöréses lopás biztosítási eseménynél definiált - lezárt helyiségben vagy emberi erővel mozdíthatatlan, fix tárgyhoz rögzített állapotban hagyta.

2.17.2 Biztosítási eseménynek minősül az őrizetlenül hagyott roller ismeretlen elkövető által történt megrongálása, ha Biztosított azt – a betöréses lopás biztosítási eseménynél definiált (II.2.14.3.) - lezárt helyiségben hagyta.

2.18 Idegen jármű ütközése

Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen (nem a Szerződő tulajdonában vagy használatában lévő) jármű, annak alkatrésze, vagy rakománya, továbbá egy másik kerékpár vagy roller ütközéssel kárt okoz a biztosított kerékpárban vagy a biztosított rollerben.

2.19 A biztosítási események besorolása

a) A jelen feltételek szempontjából az elemi károk vagyoncsoportjába tartoznak a 2.1-től 2.12-ig pontokban szereplő biztosítási események.

b) A jelen feltételek szempontjából az lopás károk vagyoncsoportjába tartoznak a 2.13-től 2.15-ig pontokban szereplő biztosítási események.

c) A jelen feltételek szempontjából az részlopás károk vagyoncsoportjába tartozik a 2.16 pontban szereplő biztosítási esemény.

d) A jelen feltételek szempontjából az rongálás károk vagyoncsoportjába tartozik a 2.17 pontban szereplő biztosítási esemény.

e) A jelen feltételek szempontjából az idegen jármű ütközése károk vagyoncsoportjába tartozik a 2.18 pontban szereplő biztosítási esemény.

3. A biztosító szolgáltatása

Szerződő által választható biztosítási csomagok

3.1 A biztosító szolgáltatást a Szerződő által választott biztosítási csomag és biztosítási összeg keretein belül, az abban szereplő biztosítási események tekintetében nyújt.

A Szerződő által választható biztosítási csomagok és azok tartalma a következők:

1/ Prémium csomag: Lopáskár, részlopás kár, rongálás kár, elemi kár és idegen jármű ütközése (II./2.19 pont a)-e) pontokban szereplő biztosítási események).

2/ Optimum csomag: Lopáskár és elemi kár (II./2.19 pont a) és b) pontokban szereplő biztosítási események).

3/ Start csomag: Lopás (II./2.19 pont b) pontjában szereplő biztosítási események).

Start és Optimum biztosítási csomag választása esetén a biztosító nem téríti meg a részlopás (alkatrészek, kerékpár esetén a gyermekülés, a nyereg, stb.), rongálás és idegen járművel történő ütközés esetén fellépő károkat. Start biztosítási csomag választása esetén a biztosító nem téríti meg továbbá az elemi károk vagyoncsoportjába tartozó biztosítási események által okozott károkat sem.

3.2 A szolgáltatási összeg meghatározásának alapelvei

3.3 A biztosító jelen biztosítási feltételek alapján a károsodott kerékpár/roller, vagy azok részeinek káridőponti új állapotban való újra beszerzésének költségét téríti meg, kivéve a 3.6. pont szerinti esetet, valamint azt az esetet, ha a kerékpár/roller, vagy azok részei javítással helyreállíthatók. A káridőponti új állapotban való újra beszerzés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű hazai kereskedelemben kapható kerékpár/roller, vagy azok részei káridőponti új állapotban való beszerzésének átlagos költsége.

3.4 A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Ha a javítás várható költsége a kerékpár/roller, vagy azok részei káridőponti új állapotban való újra beszerzésének értékét meghaladja, a biztosító a kerékpár/roller, vagy azok részei káridőponti új állapotban való újra beszerzésének értékét téríti.

3.5 Ha a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel a hazai kereskedelemben már nem kapható egyenértékű kerékpár/roller, vagy azok károsodott részei, akkor a károsodott kerékpár/roller, vagy azok része új értékének megállapítása során a kár időpontjában forgalmazott hasonló kerékpár/roller, vagy azok része beszerzési értékéből le kell vonni a műszaki különbségek becsült értékét.

3.6 A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg:

a) a kár időpontjában - a gyártás évét figyelembe véve - 3 évesnél idősebb kerékpárban/rollerben és ezek részeiben keletkezett kárt, valamint

b) ha a vagyontárgy értéke értékbecslésen alapul, akkor az értékbecslés évétől számított 3 év elteltét követően a kerékpárban/rollerben és ezek részeiben keletkezett kárt, továbbá

c) a 3 évesnél fiatalabb, de a kár időpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult állapotban lévő kerékpár/roller és ezek részei kárát.

A káridőponti avult értéket úgy kell megállapítani, hogy az újra beszerzés költségéből le kell vonni az eredeti beszerzés és a kár időpontja között eltelt időszak értékcsökkentő amortizációját. Ennek mértéke normál használat esetén évi 7%, professzionális – versenyszerű, vagy keresőtevékenységhez kapcsolódó – használat mellett évi 10%.

3.7 Eszmei, illetőleg előszereteti értéket a biztosító a szolgáltatási összeg megállapítása során nem vesz figyelembe.

3.8 A szolgáltatás összegéből levonásra kerül a felhasználható maradványok értéke.

3.9 Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek közvetlenül tudható be.

3.10 A biztosítási összeg a kifizetett szolgáltatási összeggel nem csökken.

1. számú melléklet

A titokvédelemmel kapcsolatos szabályok (a 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) alapján)

A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli a Szerződőnek (Biztosítottnak) az ajánlaton, illetve a biztosítási szerződésben rögzített személyes adatait (a továbbiakban: „személyes adatok”). A biztosító a Szerződő (Biztosított) személyes adatait azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a személyes adatokat csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott egyéb célból kezeli. A biztosító a Szerződő (Biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 135-142. és 146-147.§-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja. A biztosító az adatkezelés során adatfeldolgozót vesz igénybe. A Szerződő (Biztosított) a személyes adatainak a jelen szerződési feltételekben meghatározottak szerinti kezeléséhez a biztosítási szerződés (ajánlat) aláírásával kifejezetten hozzájárul. A személyes adatok kezelésével kapcsolatos tájékoztatás a 2. számú mellékletben található.

A titokvédelemmel kapcsolatos, Bit.-ben foglalt rendelkezéseket a jogszabály szövegének módosítása nélkül, számozásának megtartása mellett az alábbiakban részletezzük:

135. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

136. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

138. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár- megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrár-kárenyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a)-j), n), s) és t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.

139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII.törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbításra vonatkozó előírásoknak megfelel.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

142. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy a bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

146. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

147. § (1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott - adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

149. § (1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által - a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10–13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi − az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos − biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi − az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos − biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján - az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is - jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél a személyes adataihoz hozzáférést kér és a megkereső biztosító - a (8)-(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

150. § (1) A biztosítók - az 1. melléklet A) rész 3-6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban

- a biztosítási szerződés vonatkozásában - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelője - amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges - a hozzá intézett, a 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.

(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére személyes adataihoz hozzáférést biztosít.

151. § (1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.

2. számú melléklet

Adatkezelési tájékoztató

Jelen tájékoztató célja, hogy az a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.; a továbbiakban: Adatvédelmi Rendelet) alapján általános áttekintést nyújtson arról, hogy a Magyar Posta Biztosító Zrt. (Cg.: 00-00-000000; Adószám: 12833632-4-44; Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0-0.; továbbiakban: „biztosító”), milyen célokból és hogyan kezeli a biztosítási szerződés megkötése és a szolgáltatás nyújtása kapcsán tudomására jutott személyes adatokat, és az érintett milyen jogokkal rendelkezik. Kérjük, hogy alábbiakat a minél szélesebb körű tájékozódás érdekében figyelmesen olvassa el.

I. Alapfogalmak az adatkezelésben

adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza;

adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

érintett: a jelen tájékoztató szempontjából az a személy, akinek a személyes adatait a biztosító kezeli.

személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható

Az adatkezeléssel kapcsolatos a fentieken túli fogalmak részletes leírását a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx oldalon elérhető adatkezelési tájékoztató tartalmazza.

II. Az adatkezelés jogalapja, célja és kezelt adatok köre

1. Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés jogalapja a biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése (különösen a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény; a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény;az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény), az érintett kifejezett hozzájárulása, valamint az, hogy az adatkezelés mind a biztosítási szerződés megkötéséhez, teljesítéséhez, mind pedig szolgáltatásaink többségének igénybevételéhez elengedhetetlen. Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szerződéskötéskor kért adatok a kockázat meghatározását illetve az ajánlat elfogadását, a szolgáltatás nyújtásához kért adatok hiánya pedig a szolgáltatás teljesítését lehetetlenné teheti.

2. Az adatkezelési célok

A biztosító a személyes adatokat különösen az alábbi célokból kezeli:

a. kockázat elbírálás, biztosítási szerződések megkötése, teljesítése, nyilvántartása és kárrendezés, számlázás, be-és kifizetések teljesítése, adójóváírások kezelése

b. a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos lejárt és kiegyenlítetlen követelések érvényesítése, behajtása

c. panaszkezelés és ügyfélszolgálat működtetése

d. tartalékszámítás, elemzések készítése, statisztikai adatszolgáltatás nyújtása céljából történő adatkezelés

e. a biztosító üzleti érdeke, és a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése és megakadályozása érdekében (belső ellenőrzés, csalásfelderítés)

f. közvetlen üzletszerzés, marketing célok

3. Kezelt adatok köre:

A biztosító kizárólag azokat a személyes adatokat kezeli, amelyek a fent említett adatkezelési célok elérésére alkalmasak és ennek érdekében egyaránt szükségesek is. A biztosító különösen az alábbi adatokat kezeli a biztosítási szerződés és szolgáltatás nyújtás típusától függően:

a. természetes személyi azonosító adatok (pl.: neme, neve, születési ideje, édesanyja neve)

b. egyéb azonosító adatok (pl. adóazonosító jel, személyi igazolvány száma, útlevélszám, alvázszám (kerékpár, elektromos roller), telefonszám, e-mail cím)

c. pénzügyi adatok (pl. bankszámlaszám,)

d. biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre bejelentett igények/károk adatait is (pl.: biztosított vagyontárgyra, kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, fényképek, videofelvételek és GPS koordináták)

III. Adatkezelés időtartama:

A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a biztosító a biztosítási jogviszony fennállásának ideje alatt, valamint azon időtartamig kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, de legfeljebb az adott szerződés vonatkozásában az utolsó kapcsolatfelvételtől (pl.: levélváltás, beérkező vagy kimenő irat keletkezése) számított 8 évig, és az egyéb jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés esetén mindaddig, míg azt a jogszabály rendeli.

Közvetlen üzletszerzés és marketing célú adatkezelés esetén az adatok legkésőbb a hozzájárulás visszavonásának időpontjáig kezelhetők.

IV. Adatkezelő, és adattovábbítás

A jelen tájékoztató II.3. pontjában felsorolt adatok adatkezelője a biztosító. A biztosítás értékesítés, valamint szolgáltatásnyújtás és így az adatkezelése során a biztosító külső szolgáltatókat, mint adatfeldolgozókat vesz igénybe, akik részére az érintett adatait átadhatja. Az adatfeldolgozókat a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx weboldalon található adatkezelési tájékoztatóból ismerheti meg.

V. Az érintettek jogai

Személyes adatai kezelésével kapcsolatosan az érintettet az alábbi jogok illetik meg:

a. hozzáférés: jogosultság arra, hogy a biztosító által kezelt személyes adataihoz hozzáférést kapjon.

b. helyesbítés: az érintett kérheti a biztosítótól személyes adatainak a helyesbítését vagy kiegészítését.

c. törlés: az érintett kérheti személyes adatainak a törlését alábbi indokok valamelyikének fennállása esetén

• a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat a biztosító kezelte

• az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek más jogalapja nincs

• személyes adatait jogellenesen kezelték

• a személyes adatokat az irányadó uniós vagy tagállami jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell

• a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

d. korlátozás: kérheti, hogy a biztosító korlátozza személyes adatainak a kezelését, ha az alábbiak valamelyike teljesül

• vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő az adatok pontosságát ellenőrizze

• az adatkezelés jogellenes és az érintett ellenzi az adatok törlését e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását

• a biztosítónak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de ezeket azonban az érintett jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez igényli

• az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy a biztosító jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

e. tiltakozás: az érintett tiltakozhat az adatkezelés ellen, ha arra elsőbbséget élvező egyéb jogszerű ok nincs

f. adathordozás: jogosultság arra, hogy az érintett személyes adatokat megkapja és azokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa, amennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállnak;

g. visszavonás: amennyiben a biztosító a személyes adatokat az érintett hozzájárulása alapján kezeli, akkor a hozzájárulás bármikor visszavonható.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Az érintetti jogokkal kapcsolatos részletesebb felvilágosítást a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx weboldalon található adatkezelési tájékoztatóban talál.

VI. Joggyakorlás módja

A biztosító mindent elkövet, hogy a személyes adatok kezelése a jogszabályoknak megfelelően történjék.

A X. xxxxxxx foglalt jogainak gyakorlásával kapcsolatban kérjük, hogy forduljon a biztosító Adatvédelmi tisztviselőjéhez az xxxxxxxxxxx@xxx.xx e-mail címen, vagy a biztosító ismert elérhetőségeinek bármelyikén az Adatvédelmi tisztviselőhöz címezve.

Amennyiben megítélése szerint az adatkezelés során jogai sérelmet szenvedtek panasszal élhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/c; telefon: +36-1-391- 1400; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx, web: xxx.xxxx.xx) vagy kérelmével bírósághoz fordulhat.

A joggyakorlás módjával kapcsolatos részletes felvilágosítást a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx weboldalon található adatkezelési tájékoztatóban talál.

3. számú melléklet

Távértékesítési tájékoztató

A biztosítási szerződés megkötése során a biztosító kizárólag távközlő eszközt (internet) alkalmazott, ezért az távértékesítés keretében kötött szerződésnek minősül. Jelen tájékoztató célja a távértékesítés keretében (online, elektronikus úton) kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiakban: „Xxxxxx.xx.”), valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben (a továbbiakban Ektv.) előírásai alapján való tájékoztatásnyújtás. Jelen tájékoztató a további szerződéses dokumentumokkal együttesen nyújt teljes körű tájékoztatást.

Szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás:

A biztosítási szerződés lényege, hogy díjfizetés ellenében a biztosító vállalja a biztosítási szerződésben nevesített biztosítási események megvalósulása kapcsán a szerződési feltételekben szereplők szerinti szolgáltatás teljesítését.

A biztosítási szerződés részletes jellemzőit, a biztosító teljesítésének szabályait, valamint a fogyasztó díjfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeit, és a biztosító szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos kötelezettségeit, előfeltételeit teljes körűen a biztosítási szerződés feltételei tartalmazzák, az abban foglaltakon túl egyéb jogcímen díjfizetési kötelezettsége a fogyasztónak nincs.

Tájékoztatjuk, hogy a Távért. tv. a biztosítókat kötelezi arra, hogy tájékoztassa a fogyasztót arról, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függhet, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek garanciát a jövőben várható teljesítésekre nézve. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosító minden káreseményt egyedileg vizsgál.

A szerződésre vonatkozó tájékoztatás:

1. Hello Bringás biztosításhoz történő csatlakozás technikai lépései, írásbeliség, hibajavítás:

A biztosítási szerződés megkötésére távértékesítés keretében lehetőség van elektronikus úton elérhető felületeken, így akár a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxx oldal erre szolgáló felületén, akár a hello Bringás mobil applikáción keresztül a szükséges adatok beírásával, hozzájárulások elektronikus úton történő megadásával. Az előzőekben részletezett módokon kötött szerződés esetén a fogyasztó e-mailben kapja meg a biztosítási szerződést és kapcsolódó dokumentumokat, mely így utóbb is hozzáférhető a fogyasztó számára. A biztosítási fedezettel kapcsolatos adatokat a biztosító nyilvántartja.

A biztosító a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást a fogyasztó számára a biztosítási ajánlat megtételét megelőzően elektronikus formában hozzáférhetővé teszi. A biztosító olyan módon bocsátja a fogyasztó rendelkezésére a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást, távértékesítési tájékoztatót, hogy annak megismerésére, elolvasására, és annak a fogyasztó részéről PDF formátumban való letöltésére lehetősége legyen, a szerződéskötést követően a tájékoztató dokumentumok az ügyfél által megadott e-mail címre elküldésre kerülnek a fogyasztó részére. A szerződéskötés lehetséges nyelve a magyar.

A távértékesítés útján létrejövő szerződéses jognyilatkozatokat a biztosító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”) 6:7. § (3) bekezdésére figyelemmel írásbelinek tekinti.

A biztosító rendelkezik a Ptk. 6:82. § (1) e.) pontja szerint a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexszel, mely a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxx oldalon elérhető elektronikus formában.

A távértékesítés keretében felmerülő esetleges hibák azonosítását és kijavítását a biztosító úgy teszi lehetővé, hogy amennyiben a kitöltés hibás, abban az értelemben, hogy nem tartalmazza a felület által igényelt és szükséges adatot, akkor a felületen hibaüzenet jelenik meg. Ha a fogyasztó az ajánlat véglegesítését megelőzően hibát észlel, annak törlésére, javítására lehetősége van. Ha a fogyasztó a hibát az ajánlattételt követően észleli, akkor annak érdekében, hogy a hibák kijavításra kerüljenek és a szerződés a megfelelő tartalommal jöjjön létre, a biztosító ügyfélszolgálata teljes körűen a fogyasztó rendelkezésére áll.

2. Tájékoztatási kötelezettség, elállási / felmondási jog:

A fogyasztó, a biztosítási feltételekben megjelölt, a szerződés megszüntetésére irányuló jogán felül a szerződést – tekintettel arra, hogy az távértékesítés keretében köttetett – a szerződés létrejöttének napjától számított 14 naptári napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.

Ha a fogyasztó a távértékesítési tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően, a tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül gyakorolhatja. Ha a szolgáltató a fogyasztónak sem a távértékesítéssel, sem a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatást nem nyújt, a fogyasztó a felmondási jogát a szerződéskötéstől kezdődően, a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztó számára a távértékesítéssel, illetve a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, a fogyasztó felmondási jogát a szerződés megkötésétől kezdődően, a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztót az őt megillető felmondási jogról, annak fennállásáról, vagy fenn nem állásáról, a felmondási jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről, valamint a felmondásra nyitva álló határidő eltelte előtt történő szolgáltatásnyújtás lehetőségéről, az ehhez szükséges hozzájárulásról nem tájékoztatta, a fogyasztó felmondási jogát a szerződés megkötésétől kezdődően, a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

A felmondást a fogyasztó a xxxxx@xxxxx.xx címre küldheti el.

A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a fent meghatározott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosító részére elküldi.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

A felmondásra érvényes határidő lejárta előtt, csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg a szerződés teljesítése.

Ha a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatásarányos ellenérteket jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendő összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A szerződéskötéssel kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye.

A szolgáltató csak abban az esetben jogosult az előbbi bekezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fogyasztó részére a felmondási jog gyakorlására vonatkozó tájékoztatást megadta.

Ha a felmondásra érvényes határidőt a biztosító távértékesítési tájékoztatással kapcsolatos mulasztása a fentebb írtak szerint meghosszabbította, a biztosító a meghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértéket nem követelheti.

Ha a biztosító a szerződés alapján a teljesítést a felmondási határidő leteltét megelőzően kezdte meg a fogyasztó erre irányuló előzetes hozzájárulása nélkül, a biztosító a fogyasztóval szemben annak felmondása esetén a felmondásig teljesített szolgáltatás ellenértékének követelésére sem jogosult.

A biztosító köteles a fogyasztó által fizetett pénzösszeget a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni.

A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénzösszeget, vagy átadott dolgot a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

Magyar Posta Biztosító Zrt.

Document Metadata

Table of Contents

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek hello Bringás vagyonbiztosítás

Document Metadata