A BIZTOSÍTÁS DÍJA A biztosítás DÍJÁT a választott biztosítási összeg határozza meg. A díjat befolyásolhatja egyebek mellett a biztosított foglalkozása, munkahelyi és szabadidős tevékenysége, egészségi állapota is.
A biztosítási esemény A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szer- ződés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.
A biztosítási díj (1) A biztosítási díj a biztosító szolgáltatásának ellenértéke. A biztosítás díja lehet egyszeri vagy folyamatos fizetésű. A biztosítási díj fizetése az ajánlaton megjelölt módon történik. Egyszeri díjfizetés esetén a szerződő az egyszeri díjat az ajánlat átadásakor, de legkésőbb a kockázatelbírálási idő végéig köteles megfizetni. A folyamatos díjas biztosítás éves díjfizetésű. A szerződő az éves díjat a külö- nös feltételekben foglaltak szerint havi, negyedéves, illetve féléves részletekben is fizetheti. A havi díjfizetéstől eltérő díjfizetési gyakoriság esetén a biztosító a díjból engedményt adhat. Folyamatos díjfizetés esetén a biztosítás első díját az ajánlat átadásakor, de legkésőbb a kockázatelbírálási idő végéig kell megfizet- ni. Minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napjáig esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A szerződő legkésőbb a biztosítási évfordulót meg- előzően 30 nappal, írásban kérheti a díjfizetési időszak módosítását, melyet a biztosító jogosult elutasítani.
(2) A díjfizetési tartamon túli fizetéssel a biztosító lejárati szolgáltatását meg- haladó többletszolgáltatására jogosultság nem keletkezik. Az így fizetett több- letdíjat a biztosító harminc napon belül kamatmentesen visszafizeti. A díjfize- tési tartamon belül fizetett többletdíjat a biztosító a később esedékes díjrész- letbe beleszámítja.
(3) A biztosítás (kezdeti) díját a biztosított belépési korának és a biztosítás tar- tamának figyelembevételével állapítja meg a biztosító. A biztosítónak jogában áll módosítani a (kezdeti) biztosítási díjat az ajánlat 5.§-ban foglalt kockázat el- bírálásának eredménye alapján. A biztosítás (kezdeti) díját, valamint a (kezde- ti) biztosítási összegeket a biztosítási kötvény tartalmazza.
(4) A belépési életkor helytelen bevallása esetén a biztosító a valóságos be- lépési életkornak megfelelő szolgáltatást nyújtja, ha a biztosítás a valóságos belépési életkorral létrejöhetett volna. Ha a tényleges belépési kor szerint a biztosítás nem jöhetett volna létre, a biztosítási szerződés a megkö- tésére visszamenő hatállyal érvénytelennek minősül, és a biztosító az addig befizetett biztosítási díjakat visszafizeti a szerződő részére.
(5) A biztosítási díj átutalással történő kiegyenlítése esetén a szerződő köteles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egyértel- műen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közleménynek ezért az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a. szerződő neve;
b. ajánlatszám vagy szerződésszám (rendkívüli/eseti befizetés esetén a rend- kívüli/eseti befizetés sorszáma, ennek hiányában a „Rendkívüli/eseti befi- zetés” megjegyzés és a főszerződés száma);
c. szerződő címe. A beazonosíthatatlan fizetményeket a biztosító a díj beérkezését követő 30. napon visszautalja a feladó részére, amennyiben a rendelkezésre álló informá- ció alapján a díj visszautalható.
(6) A biztosítási díj fizetése – amennyiben a különös feltételek ettől eltérően nem rendelkeznek – magyar törvényes fizetőeszközben esedékes.
(7) A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befizetett biztosítási díjat a kockázatviselés kezdetéig kamatmentesen kezeli. A biz- tosítási ajánlat visszautasítása esetén biztosító az addig befizetett biz- tosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő ré- szére.
(8) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a bizto- sító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
(9) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az idő- arányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet kamatmentesen 8 napon belül köteles visszatéríteni.
(10) Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára vagy gyakoriságára tekintettel díjkedvezményben részesül, a díjfizetés módjának, illetve gyakoriságának megváltoztatása esetén a korábbi kedvezményt el- veszti. Banki díjlehívásra adott meghatalmazás esetén, ha a biztosítási díj lehívása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank ér- dekkörébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosító jogosult a díjfizetési módot csekkes díjfizetésre módosítani.
(11) A szerződő felek megállapodnak, hogy a díjszámításkor keletkező 100 Ft-ot, illetve 1 €-t meg nem haladó díjhiány, illetve díjtöbblet érvé- nyesítésétől kölcsönösen eltekintenek.
(12) A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy postai átutalással (csekken). A szerződő a 100 000 Ft-ot meghaladó összegű első biztosítási díjat csak banki átutalással teljesít- heti.
(13) A biztosító üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyin- tézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban befi- zethet a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj átvéte- lére nem jogosult, kivéve, ha a biztosítóval kötött egyedi megállapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt. A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
A biztosítási díj módosítása 6.4.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a biztosító nyilvántartása szerinti, azonos módozatú biztosítási szerződések kár- gyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változására, vagy a biz- tosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben módosíthatja. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nap- pal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szer- ződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordu- lót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a következő biztosítási időszak első napjától kez- dődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
6.4.2. Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (1.2.1. pont), úgy a 6.4.1. pontban foglaltaktól függetlenül a biztosítási díj abban az esetben is módo- sul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő biztosí- tási időszak első napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.
A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás 1. A biztosítási esemény a biztosított baleseti eredetű teljes vagy részleges maradandó egészségkárosodása, fel- téve, hogy a baleset a biztosítás tartama alatt következett be.
2. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkároso- dásnak minősül a biztosított, egyazon balesettel össze- függésben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül bekövetkezett egészségkárosodása, amennyiben az, orvos által igazoltan, kialakultnak és stabilnak tekinthe- tő, annak mértéke eléri a 100%-ot, 12 egymást követő hónapban folyamatosan fennállt és ezen időszak végén is maradandónak, véglegesnek és visszafordíthatatlannak minősült.
3. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkárosodás esetén a biztosító a biztosítási összeget fizeti ki.
4. Baleseti eredetű teljes maradandó egészségkároso- dásnak minősül az Általános Biztosítási Szabályzat, Bal- eseti eredetű maradandó egészségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatározott egészség- károsodás abban az esetben is, ha az nem állt fenn folya- matosan 12 egymást követő hónapban.
5. A biztosító a térítés összegéből levonja azt az össze- get, amelyet az ugyanazon balesetből származó ugyana- zon egészségkárosodásra részleges maradandó egészség- károsodás esetén már kifizetett.
6. Baleseti eredetű részleges maradandó egészségkáro- sodásnak minősül a biztosított, egyazon balesettel össze- függésben, a baleset időpontjától számított 180 napon belül bekövetkezett, legalább 31%-os mértéket elérő, és 100%-os mértéket el nem érő, az Általános Biztosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egészségkároso- dások táblázata című, 1. számú mellékletében meghatá- rozott egészségkárosodása.
7. Baleseti eredetű részleges maradandó egészségkáro- sodás esetén a biztosító a biztosítás mértékét az Általános Biztosítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodások táblázata című 1. számú mellékletében meghatározottak szerint állapítja meg.
8. A jobb és a baloldali felső végtag, az Általános Bizto- sítási Szabályzat, Baleseti eredetű maradandó egészségká- rosodások táblázata című, 1. számú mellékletében meg- határozott egészségkárosodása esetén a térítés összege azonos.
9. Amennyiben a biztosított olyan egészségkárosodást szenved, amely a jelen Biztosítási Szabályzat, Baleseti ere- detű maradandó egészségkárosodások táblázata című, 1. számú mellékletében nem került feltüntetésre, úgy az egészségkárosodás, annak jellege alapján, az ott megha- tározott egészségkárosodásokkal kerül összehasonlításra és az összehasonlítás alapján elbírálásra, a biztosított fog- lalkozásának figyelmen kívül hagyásával.
10. Az egészségkárosodás mértékét, szükség esetén, a biztosító orvosszakértője állapítja meg, aki döntését más orvosszakértői testület megállapításától függetlenül hoz- za meg.
11. A biztosító az egészségkárosodás jellegének, xxxx- dandóságának és mértékének egyértelmű orvosi megál- lapítását megelőzően szolgáltatást nem teljesít. Az egész- ségkárosodás mértékét és maradandóságát a baleset bekövetkezését követő 2 éven belül meg kell állapítani.
12. A biztosító az igényelbírálás tartama alatt jogosult a saját költségén a biztosítottat az általa megnevezett or- vosokkal megvizsgáltatni olyan gyakran, ahogy az orvos- szakmai szempontból indokolt.
13. Az ugyanazon balesetből származó több egészség- károsodásra meghatározott térítési összegek összeadásra kerülnek azzal, hogy a térítés teljes összege nem halad- hatja meg a biztosítási összeget.
14. Amennyiben a biztosított egészségi állapota tovább romlik azon biztosítási esemény következményeként, amelynek alapján a biztosító már részbeni kifizetést telje- sített, a biztosított, a baleset bekövetkezésétől számított 2 éven belül, további igényt érvényesíthet a biztosítóval szemben. Az igényt írásban, az egészségi állapotot igazo- ló egészségügyi dokumentációval együtt kell benyújtani a biztosítóhoz. A biztosító az egészségkárosodás mérté- két felülvizsgálja, és annak eredményeként a biztosítási összeg erejéig további szolgáltatást teljesíthet. A baleset bekövetkezésétől számított 2 éven túl további igény nem érvényesíthető.
A biztosítás megszűnése Jelen kiegészítő biztosítás megszűnik: – az alapbiztosítás megszűnése esetén; – a jelen kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén (Általános feltételek, továbbiakban II.6.C); – amennyiben a kockázatviselés valamennyi biztosítottra vo- natkozóan megszűnt; – a jelen kiegészítő biztosítás felmondása esetén. A jelen kiegészítő biztosítás(oka)t a szerződő a biztosítási évfor- dulóval írásban mondhatja fel. (II. Általános feltételek 6) b)) A szerződés(ek) megszűnésének napjával a kockázatviselés va- lamennyi biztosítottra vonatkozóan megszűnik.
A biztosított A szerződésben biztosított az, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt és
a) szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megje- lölt ingatlan ◾ tulajdonosa és tulajdonostársa(i), ◾ bérlője és bérlőtársa(i), ◾ haszonélvezője
A biztosító megtérítési igénye A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása nem mente- síti a biztosítót a szolgáltatási kötele- zettsége alól a károsulttal, sérelmet szenvedett féllel szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtéríté- sét követelheti a biztosítottól, ha az a felelősségi kárt jogellenesen és szán- dékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Súlyos gondatlanságnak minősül jelen felelősségbiztosítás szempontjából különösen, ha
a) a felelősségi kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet, illetve 1,26 mg/l légalkoholszintet meg- haladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotá- val közvetlen okozati összefüggés- ben keletkezett,
A biztosítási események Z.10.6.1. Jelen feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázat- viselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve, amely a biztosított halálát okozza.
Z.10.6.2. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:
a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, és az leg- korábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kocká- zatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelent- kezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosz- tizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzés- ként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.
Z.10.6.3. Jelen feltételek szerint – a Z.10.6.1. és a Z.10.6.2. pontokban foglaltaktól elte- kintve – nem minősül balesetnek
a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszer- vezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,
b) a foglalkozási betegség (ártalom),
c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,
d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,
e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,
A biztosítás tartama, a biztosítási időszak 5.1. A biztosítás tartama a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés megszűnéséig terjedő időtartam, mely tartam biztosítási időszakokra oszlik.
5.2. A biztosítási időszak az alábbi eltérésekkel a naptári hónap.
5.2.1. Az első biztosítási időszak a Biztosítók kockázatviselésének kezdetétől annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben az első törlesztőrészlet esedékes. Az első biztosítási időszak tartama legfeljebb 120 nap lehet.
5.2.2. Az utolsó biztosítási időszak annak a hónapnak az első napján kezdődik, amely hónapban az érintett Biztosító kockázatviselése megszűnik, és a kockázatviselés megszűnéséig tart.
