Common use of a biztosítási szerződés kötése, közlési kötelezettség Clause in Contracts

a biztosítási szerződés kötése, közlési kötelezettség. 1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely va- gyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biz- tosítási esemény elkerülésében érdekelt (továbbiakban biz- tosított), vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A Biztosító a jognyilatkoza- tokat a szerző-dőhöz intézi. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javá- ra harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezé- séig, illetőleg a biztosított belépé séig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intéz- ni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztat- ni. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biz- tosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban ese- dékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni. 2. A biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország. Az ettől eltérő területi hatályú biztosítási szerződési feltétele- ket a különös feltételek tartalmazzák. 3. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biz- tosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít ki. 3.1. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi- latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a koc- kázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre. 3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló doku- mentumot kiállítani. 3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján- latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a ren- delkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetiga- zolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. 3.4. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van. 4. A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írás- ban feltett kérdéseire a szerződő illetve a biztosított köteles a valóságnak megfelelő válaszokat adni. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illető- leg bejelentésre köteles lett volna. 5. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 6. A szerződő illetve a biztosított minden bejelentését és nyilatko- zatát írásban (levél, telex, telefax) köteles közölni.

a biztosítási szerződés kötése, közlési kötelezettség. 1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely va- gyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biz- tosítási esemény elkerülésében érdekelt vagyontárgy megóvásában érdekelt, (továbbiakban biz- tosított), továbbiakban: biztosított) vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződőszerződő). A Biztosító a jognyilatkoza- tokat a szerző-dőhöz intézi. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javá- ra javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezé- séigbekövetkezéséig, illetőleg il- letőleg a biztosított belépé séig belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő szerző- dő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intéz- ni intézni és ő köteles köte- les a megfelelő jognyilatkozatok megtételére. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztat- ni. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biz- tosítóhoz biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe he- lyébe léphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban ese- dékes esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni. 2. A biztosítási szerződés területi hatálya: MagyarországMagyar Köztársaság. Az ettől eltérő területi hatályú biztosítási szerződési feltétele- ket feltételeket a különös feltételek tartalmazzák. 3. A szerződő (biztosított) a biztosítási szerződés úgy jön létremegkötését írás- beli ajánlattal kezdeményezi. A szerződés létrejön, hogy ha a Szerződő biz- tosítási biztosí- tó az ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít kibiztosítási kötvény kiállításával elfogadja. 3.14. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított szerződő (biztosí tott) ajánlatá- ra a biztosító 15 napon belül nem nyi- latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződőnyilatkozik. Ebben az Ilyen esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító biztosító vagy képviselője részére történt tör- ténő átadása időpontjára visszamenő hatállyal a koc- kázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre. 3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló doku- mentumot kiállítani. 3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján- latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez A szer- ződő (biztosított) kérésére a ren- delkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha biztosító ebben az esetben is köte- les kiszolgáltatni a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetiga- zolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létrekötvényt. 3.4. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van. 45. A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írás- ban feltett kérdéseire a szerződő illetve a biztosított (biztosított) köteles a valóságnak valóság- nak megfelelő válaszokat adni. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illető- leg illetőleg bejelentésre köteles lett volna. 56. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott elhallga- tott vagy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény ese- mény bekövetkeztében. 67. A szerződő illetve a biztosított (biztosított) minden bejelentését és nyilatko- zatát nyilatkozatát írásban (levél, telex, telefax) köteles közölni.

a biztosítási szerződés kötése, közlési kötelezettség. 1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely va- gyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biz- tosítási esemény elkerülésében érdekelt vagyontárgy megóvásában érdekelt, (továbbiakban biz- tosított), továbbiakban: biztosított) vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződőszerződő). A Biztosító a jognyilatkoza- tokat a szerző-dőhöz intézi. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javá- ra javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezé- séigbekövetkezéséig, illetőleg il- letőleg a biztosított belépé séig belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő szerző- dő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intéz- ni intézni és ő köteles köte- les a megfelelő jognyilatkozatok megtételére. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztat- ni. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biz- tosítóhoz biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe he- lyébe léphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban ese- dékes esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni. 2. A biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország. Az ettől eltérő területi hatályú biztosítási szerződési feltétele- ket feltételeket a különös feltételek tartalmazzák. 3. A szerződő (biztosított) a biztosítási szerződés úgy jön létremegkötését írás- beli ajánlattal kezdeményezi. A szerződés létrejön, hogy ha a Szerződő biz- tosítási biztosí- tó az ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít kibiztosítási kötvény kiállításával elfogadja. 3.14. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított szerződő (biztosított) ajánlatá- ra a biztosító 15 napon belül nem nyi- latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződőnyilatkozik. Ebben az Ilyen esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító biztosító vagy képviselője részére történt tör- ténő átadása időpontjára visszamenő hatállyal a koc- kázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre. 3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló doku- mentumot kiállítani. 3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján- latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez A szer- ződő (biztosított) kérésére a ren- delkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha biztosító ebben az esetben is köte- les kiszolgáltatni a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetiga- zolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létrekötvényt. 3.4. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van. 45. A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írás- ban feltett kérdéseire a szerződő illetve a biztosított (biztosított) köteles a valóságnak valóság- nak megfelelő válaszokat adni. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illető- leg illetőleg bejelentésre köteles lett volna. 56. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott elhallga- tott vagy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény ese- mény bekövetkeztében. 67. A szerződő illetve a biztosított (biztosított) minden bejelentését és nyilatko- zatát nyilatkozatát írásban (levél, telex, telefax) köteles közölni.

a biztosítási szerződés kötése, közlési kötelezettség. 1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely va- gyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biz- tosítási biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (továbbiakban biz- tosítottbiztosított), vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakbantováb- biakban: Szerződőszerződő). A Biztosító a jognyilatkoza- tokat jognyilatkozatokat a szerző-dőhöz szerződőhöz intézi. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javá- ra javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezé- séigbekövetkezéséig, illetőleg il- letőleg a biztosított belépé séig belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő szerző- dő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intéz- ni intézni és ő köteles köte- les a megfelelő jognyilatkozatok megtételére. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztat- nitájékoztatni. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biz- tosítóhoz biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe he- lyébe léphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban ese- dékes esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni. 2. A biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország. Az ettől eltérő területi hatályú biztosítási szerződési feltétele- ket feltételeket a különös feltételek tartalmazzák. 3. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biz- tosítási biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot dokumentu- mot állít ki. 3.1. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi- latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának díj-szabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a koc- kázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre. 3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló doku- mentumot kiállítani. 3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján- latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a ren- delkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetiga- zolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. 3.4. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van. 4. A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írás- ban feltett kérdéseire a szerződő illetve a biztosított köteles a valóságnak megfelelő válaszokat adni. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illető- leg illetőleg bejelentésre köteles lett volna. 5. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott elhallga- tott vagy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény ese- mény bekövetkeztében. 6. A szerződő illetve a biztosított minden bejelentését és nyilatko- zatát írásban (levél, telex, telefax) köteles közölni.

a biztosítási szerződés kötése, közlési kötelezettség. 1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely va- gyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biz- tosítási biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (továbbiakban biz- tosítottbiztosított), vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakbantováb- biakban: Szerződő). A Biztosító a jognyilatkoza- tokat jognyilatkozatokat a szerző-szerző- dőhöz intézi. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javá- ra javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezé- séigbekövetkezéséig, illetőleg il- letőleg a biztosított belépé séig belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő szerző- dő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intéz- ni intézni és ő köteles köte- les a megfelelő jognyilatkozatok megtételére. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztat- nitájékoztatni. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biz- tosítóhoz biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe he- lyébe léphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban ese- dékes esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni. 2. A biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország. Az ettől eltérő területi hatályú biztosítási szerződési feltétele- ket feltételeket a különös feltételek tartalmazzák. 3. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biz- tosítási biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot dokumentu- mot állít ki. 3.1. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi- latkozikxxxxxxxx, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a koc- kázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre. 3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló doku- mentumot kiállítani. 3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján- latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a ren- delkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetiga- zolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. 3.4. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van. 4. A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írás- ban feltett kérdéseire a szerződő illetve a biztosított köteles a valóságnak megfelelő válaszokat adni. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illető- leg illetőleg bejelentésre köteles lett volna. 5. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott elhallga- tott vagy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény ese- mény bekövetkeztében. 6. A szerződő illetve a biztosított minden bejelentését és nyilatko- zatát írásban (levél, telex, telefax) köteles közölni.