A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSÁRA IRÁNYULÓ SZABÁLYOK ÁLTALÁBAN. Figyelemmel a régi Ptk. azon szigorú előírására, hogy a biztosítási szerződést csak írásban lehetett megkötni, könnyítésként azonban ennek különböző változatait ismerte el a törvény. Fontos először azt tisztázni, hogy a hatályos szabályozás alap- ján milyen alakisági követelmény érvényesül a biztosítási szerződés tekintetében. A Ptk. 6:443. § (1) bekezdése szerint, ha a biztosítási szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiál- lítani. A Ptk. idézett rendelkezése „ha a …. szerződést nem írásban kötötték meg” egyértelműen arra utal, hogy a biztosítási szerződést nemcsak írásban, hanem más módon, szóban, ráutaló magatartással is meg lehet kötni18, azonban a szerződés létrejöttének igazolására a biztosító köteles egy fedezetigazoló dokumentumot kiál- lítani. A fedezetigazoló dokumentum ennek alapján nem a szerződéses nyilatkozat (biztosító elfogadó nyilatkozata), hanem a szerződés létrejöttét utóbb igazoló do- kumentum. A Ptk. a fedezetet igazoló dokumentum kiállítását írja elő, de nem kö- veteli meg azt, hogy ez az írásbeliség követelményének feleljen meg. A Ptk. miniszteri indokolása szerint (egy korábbi szövegjavaslathoz készült és nem lett javítva), „a törvény a biztosítási szerződés érvényességét változatlanul írásba foglalástól teszi függővé, de – a tényleges gyakorlatot szem előtt tartva – az írásba foglalás tipikus formájának a biztosító által kiállított fedezetigazolást (a ko- rábban szokásos elnevezéssel: kötvényt) tekinti”. Sajnos ezt a hatályos Ptk. szöve- gére nem igaz megállapítást egyes kommentárok is átvették.19 Talán a miniszteri indokolás által keltett zavarnak is köszönhető, hogy a webol- dalon keresztül történő ajánlattétel, azaz az elektronikus szerződéskötés esetén a biztosítók kivétel nélkül nyilatkozatot tesznek a weboldalon, hogy az így megkötött szerződést írásban létrehozott szerződésnek tekintik. Azt azonban, hogy ez a nyi- latkozat milyen jogi tényeken alapszik, egyetlen honlap sem említi, az sem tisztá- zott, hogy ezt milyen technológiai feltételek biztosítják. A biztosítási szerződések tipikusan két külön jognyilatkozattal, az ajánlattal és annak elfogadásával (ez több- nyire maga a biztosítási kötvény) jönnek létre. Az írásbeliség kritériumának tehát mind a két jognyilatkozatnak meg kell felelnie. Az ajánlattevők a weboldalon talál- ható előre megszerkesztett kérdések megválaszolásával, a kért adatok megadásával, illetve a megadott lehetőségek közüli választással tesz...
