Common use of A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése Clause in Contracts

A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése. A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lényeges meg- változása esetén bármelyik fél kérheti a járadék mértékének és a járadékfi- zetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését. A biztosító a járadékot a jogosultnak a szerződésben meghatározott bizto- sítási összeg keretein belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jo- gosultság lejártáig fizeti meg. A járadék a károsult, a biztosított vagy a biz- tosító kezdeményezésével egy összegben is kifizethető. A járadék egy- összegű megváltására csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha az egyösszegű megváltás tényét és a megváltás összegét a bizto- sító, a biztosított és a károsult is elfogadja. A biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – megtéríti a fede- zetbe vont káresemények folytán ténylegesen felmerült, szükséges, indokolt és igazolt, a kárelhárítás és a kárenyhítés körébe tartozó költségeket, így különösen: – a biztosítási eseménnyel kapcsolatos – a biztosítottat terhelő – oltás, mentés romeltakarítás költségeit; – a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerülő költségeket; – a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriu- mi), valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a biztosító elő- zetes hozzájárulásával történt; – a helyreállítással kapcsolatos tervezői, szakértői költségeket. A kárenyhítés és kárelhárítás körébe eső költségeket a biztosító a fentiek szerint akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény be- következésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzet- ben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni. A biztosító a kártérítési összeget kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérítési összegre jogosult és a biztosító ettől eltérő fizetési módban is megállapodhatnak. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggés- ben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekö- vetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyre- állítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illet- ve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános for- galmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése. A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lényeges meg- változása esetén bármelyik fél kérheti a járadék mértékének és a járadékfi- zetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését. A biztosító a járadékot a jogosultnak a szerződésben meghatározott bizto- sítási összeg keretein belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jo- gosultság lejártáig fizeti meg. A járadék a károsult, a biztosított vagy a biz- tosító kezdeményezésével egy összegben is kifizethető. A járadék egy- összegű megváltására csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha az egyösszegű megváltás tényét és a megváltás összegét a bizto- sító, a biztosított és a károsult is elfogadja. A biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – megtéríti a fede- zetbe vont káresemények folytán ténylegesen felmerült, szükséges, indokolt és igazolt, a kárelhárítás és a kárenyhítés körébe tartozó költségeket, így különösen: – a biztosítási eseménnyel kapcsolatos – a biztosítottat terhelő – oltás, mentés romeltakarítás költségeit; – a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerülő költségeket; – a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriu- mi), valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a biztosító elő- zetes hozzájárulásával történt; – a helyreállítással kapcsolatos tervezői, szakértői költségeket. A kárenyhítés és kárelhárítás körébe eső költségeket a biztosító a fentiek szerint akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény be- következésekor bekövet- kezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzet- ben általában helyzetben álta- lában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni. A biztosító a kártérítési összeget kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérítési összegre jogosult és a biztosító ettől eltérő fizetési módban is megállapodhatnak. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggés- ben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekö- vetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyre- állítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illet- ve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános for- galmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.