A KEZELÉSI SZERZŐDÉS. A vállalkozási szerződés fogalma alapján a vállalkozó valamely dolog ter vezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, meg javítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésére köteles105. A vállalkozási szerződés a megbízással szemben ún. eredménykötelem, így arra a kérdésre keresve a vá laszt, hogy mennyiben tartozhat a kezelési szerződés a vállalkozási szerződések körébe, azt kell megvizsgálnunk, mennyiben lehet releváns a kezelésre vonat kozó megállapodás alapján végzett ellátásokban, hogy a beteg az egészségügyi szolgáltatóval szemben eredmény bekövetkezését várja el. Ezen gondolatmenet kapcsán vetődött fel a jogirodalomban, hogy vannak/lehetnek az orvostudo mány mai állása, illetve a kezelés jellege kapcsán olyan beavatkozások, ahol az eredmény bekövetkezése elvárható, és a beteg biztos lehet a gyógyulásában, amennyiben az orvos maradéktalanul betartja a szakmai szabályokat106. Ezt a nézetet a bírói gyakorlat is alátámasztja; eseti döntésben került kimondásra, hogy a fogpótlás elvégzése céljából létrejött szerződés vállalkozási jellegű107, mert az orvos egy eredmény (egy kész fogsor) elkészítésére vállalkozik, és bár ehhez gyakran egyéb orvosi tevékenység is társul, mégis a szerződésben a vál lalkozási elem a domináns, ezért arra a vállalkozási szerződés szabályait kell adott esetben megfelelően alkalmazni. Felvetődhet a vállalkozási jelleg emellett egyes szépészeti beavatkozások, a terhesség-megszakítás vagy akár bizonyos sterilizációs eljárások tekintetében, illetve a napjainkban tömegesen előforduló ún. rutin-beavatkozásoknak minősített kezelések alkalmával is. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kezelési szerződések mindegyike ren delkezik bizonyos mértékben vállalkozási, illetve megbízási elemekkel is, azon ban, hogy adott megállapodásnál melyik jellemző milyen mértékben érvénye sül, illetve melyik tekinthető dominánsnak, azt a kezelési, szerződés tárgya határozza meg. Egy szívátültetés esetében például sokkal inkább a megbízási jelleg, míg a fentebb említett fogpótlás elkészítésénél a vállalkozási jelleg dom borodik ki. Ebből adódik az, hogy bár a fent említett két megállapodás-típus jöhet szóba általánosságban a kezelési szerződés fő jellemzőinek a meghatáro zásánál, le kell szögeznünk, hogy mint komplex egészt, a kezelési szerződéseket nem illeszthetjük be egyik szerződéstípusba sem108. Erre figyelemmel a továb biakban indokoltnak ta...
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS polgári jogi jellemzőkkel bírhat, hiszen épp a komplexitásából adódóan - na gyon tág kört ölel fel ugyanis12 - a beteg-egészségügyi szolgáltató viszonylatá ban léteznek olyan esetek, amikor közigazgatási elemek is megjelennek. Ilyen nek tekinthetők egyrészt a kötelező védőoltások és a kötelező szűrővizsgálatok - ahol jogszabály vagy hatósági határozat írja elő a megjelenési kötelezettsé get -, amelyek esetén az egészségügyi szolgáltató tevékenység már nem kizá rólag az egyén, hanem a közösség egészségének védelmét is szolgálja. Megíté lésünk szerint azonban nem bír relevanciával az egészségügyi szolgáltató és a beteg viszonylatában az a tény, hogy a beteg belső indíttatásból, vagy „külső kényszerből” (jogszabályi előírás, hatósági határozat) keresi fel az orvost és veti alá magát az ellátásnak, ez a körülmény az egészségügyi szolgáltató-beteg kö zötti jogviszony polgári jogi jellegét nem befolyásolja. Másrészt közigazgatási jelleggel bírhat a pszichiátriai betegek kötelező kényszergyógykezelése, amikor a beteg akarata ellenére a bíróság határoz az adott személy kezeléséről, továbbá az az esetkör is, ha a beteg részéről az ellátásba való beleegyezésre vonatkozó kifejezett akaratnyilatkozat azért hiányzik, mert az orvosi beavatkozást sür gős szükség indokolja, és a beteg nincs olyan állapotban, hogy beleegyezését adja a kezeléséhez. Az említett közigazgatási jelleggel rendelkező jogviszony okban azonban nézetünk szerint megfelelően alkalmazható a Ptk. 198. §-ának (3) bekezdése, amelynek értelmében: Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. Ebben az esetben - jogszabály vagy hatóság eltérő rendelkezése hiányában - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmaz ni. Habár a jogviszony közigazgatási jellegét támaszthatja alá azon érv, hogy jogszabályban meghatározott kógens rendelkezések szabályozzák a jogviszony ban résztvevő felek jogait és kötelezettségeit, véleményünk szerint a kérdéskör megközelíthető a felek között a polgári jogi szerződésekre jellemző szerződési szabadság elvének egy korlátjaként is, amely mint garancia elősegíti a jogvi szony által elérni kívánt cél, a beteg gyógyulásának megvalósulását. Ebből adó dik, hogy ugyan közigazgatási jelleggel is bírhat az egészségügyi ...
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS. Az élet rövid, a tudomány végtelen; az alkalom múlékony, a kísérletezés veszélyes, az ítéletalkotás nehéz.
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS igaznak mondható, hiszen a betegnek is érdeke a gyógyulása, így legtöbbször ő keresi fel az orvost. Amennyiben a beteg valamilyen oknál fogva nincs belátási képessége birtokában, helyette képviselője jár el, a fent hivatkozott közigazga tási jellemzőkkel is bíró jogviszonyok esetén pedig - mint rámutattunk - meg felelően alkalmazhatók a polgári jogi szerződés szabályai a törvény felhatalma zása alapján. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a bírói gyakorlat tekintetében viszonylag kevés olyan döntéssel találkozhatunk, amelyben nevesítésre kerül a felek jogviszo nya17, ezen határozatok vizsgálata során azonban levonhatjuk azt a következte tést, hogy azok az ítéletek, amelyek az orvos-beteg jogviszony jellegének minő sítésére is kitérnek, azt polgári jogi szerződésként értékelik18. Ezen okfejtések folytán kijelenthetjük, hogy a felek között polgári jogi szer ződéses kapcsolat áll fenn, a továbbiakban ezért ezt a terminológiát kívánjuk használni a beteg és az egészségügyi szolgáltató között létrejövő jogviszonyra.
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS csak a beteg jogairól és az orvos kötelezettségeiről rendelkezik, hanem mindkét fél vonatkozásában tartalmaz előírásokat. Úgy véljük a betegjogok tekintetében ki kell emelnünk néhány alapvetőnek tekinthető jogosultságot, illetve kötelezettséget - attól függően, hogy a jogvi szony melyik oldaláról nézzük azt -, amelyek mintegy gyűjtőkategóriaként szá mos más, a betegek védelmét szolgáló aljogot foglalnak magukban. Ilyennek tekintjük az egészségügyi ellátáshoz való jogot és a jogviszony másik oldaláról az ehhez kapcsolódó ellátási kötelezettséget, az önrendelkezéshez való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot és a tájékoztatási kötelezettséget, a dokumentáció megismerésének jogát és a dokumentációs kötelezettséget, valamint az egész ségügyi szolgáltatás nyújtásával szemben álló ellenszolgáltatás teljesítési köte lezettséget. A kiemelés indokaként egyrészről az hozható fel, hogy ezen jogok és kötelezettségek - mint a szerződés tartalmát képező alapvető ismérvek - ad ják a kezelési szerződés egyedi, a többi kontraktustól eltérő jellemzőit, másrészt pedig e jogosultságok ismerete elengedhetetlen a kezelési szerződés minősítése, a polgári jogon belüli elhelyezkedése vizsgálatához.
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS e kötelezettség alól, ha a beteg - önrendelkezési jogát gyakorolva - lemond a tájékoztatáshoz való jogáról, emellett a beteg egészségi állapotára tekintettel dönthet úgy, hogy bizonyos információkat visszatart. Ezt akkor teheti meg, ha úgy látja, amennyiben teljesítené a tájékoztatási kötelezettségét, az nagy való színűséggel a beteg állapotának rosszabbodását eredményezné. Ez utóbbi eset körben szintén nem egységes a nemzetközi álláspont. Az angol jog a teljeskörű tájékoztatás elvén nyugszik, az osztrák, német, francia, görög és a portugál jog rendszer - a magyarhoz hasonlóan54 - lehetőséget biztosít az olyan informáci ók visszatartására, amelyek a betegre hátrányos következményeket járhatnak 5. A holland és a spanyol jogban is ezen elv érvényesül, azonban - ezzel is védve a beteg érdekét - bizonyos korlátozásokkal: a spanyol szabályozás szerint, ha az orvos a beteg egészségi állapotára tekintettel a tájékoztatási kötelezettségéből fakadó valamely információt nem közöl a beteggel, annak családját köteles tá jékoztatni erről a tényről56, a Holland Polgári Törvénykönyv pedig egy másik orvossal való előzetes konzultáció kötelezettségét írja elő az orvos részére57.
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS. Sághoz való jog a kezelési szerződés vonatkozásában azt takarja, hogy az ellátás során a beteg jogosult arra, hogy vele tisztelettel és megbecsüléssel bánjanak, és ne tekintsék pusztán az orvoslás tárgyának. A törvény külön nevesíti még az orvos oldalán a szakmai fejlődéshez való jogot70, mivel azonban a jogszabályban az egészségügyi dolgozók jogai és köte lezettségei égy cím alatt szerepelnek, vitatott, hogy a szakmai fejlődés jognak, vagy kötelezettségnek fogható-e fel. Mindenesetre ez alapján az orvos köteles szakmai ismereteinek bővítésére, amely vitathatatlanul a beteg érdekét szol gálja. Az ismertetek alapján jól látható, hogy a kezelési szerződés egy komplex szerződéshalmaznak tekinthető, hiszen a tárgyát képező egészségügyi ellátás sokrétűsége okán igen széles kört foglal magába. A betegségek megelőzése, fel ismerése, kezelése kapcsán számos, jellegében eltérő szerződés jön létre, közös vonása e szerződéseknek amellett, hogy valamilyen egészségügyi szolgáltatásra irányulnak, hogy a kezelési szerződések minden fajtájára érvényesülnek a fent meghatározott, a szerződés alanyait terhelő jogok és kötelezettségek. Emellett mint a kontraktus sajátos jellemzőinek, elengedhetetlen a tartalmuk ismere te, hiszen ezen jellemzők alapján rokoníthatók és adott esetben sorolhatók be adott szerződéstípus körébe.
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS betegjogok és ezzel összefüggésben az orvosi kötelezettségek köre, az egészség- ügyi és az ahhoz kapcsolódó személyes adatok védelme, a tájékozott beleegye zés alapján történő ellátás 12. Összegezve a leírtakat: a kezelési szerződés vagy magán hordozza a vegyes szerződések bizonyos csoportjainak néhány ismérvét, vagy egyáltalán nem sorolható be a vegyes szerződések egyik kategóriájába sem, köszönhetően az egyes kezelési szerződéseket jellemző tartalmi változatosságnak és eltérő szol gáltatási tartalomnak.
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS ítéletében az alábbiak szerint foglalt állást az ügy tárgyát képező jogviszony nyal kapcsolatban: „az egészségügyi szolgáltatás igénybevételével a szolgálta tást igénybe vevő személy és az egészségügyi szolgáltató között rendszerint a Ptk-ban nem nevesített (atipikus) polgári jogi szerződés jön létre, amelynek értelmében az alperes vállalta a felperes terhesgondozását, a szülés levezetését, a felperes és az újszülött szülést követő ellátását”121, és bár az ítéletben a felek közötti szerződés atipikusnak való minősítése nem nyert indokolást, minden képpen előremutató jellegűnek érezzük a bíróság ezen döntését, mert abban, - bár nem konkrét, fogalmi szinten, hanem adott eset vonatkozásában - meg határozásra került egyrészről a felek közötti szerződéses viszony és annak mi nősítése, valamint annak legfontosabb fogalmi elemei is. Elmondhatjuk tehát, hogy jelenleg mind a jogirodalom, mind a gyakorlat terén többféle nézet él egymás mellett, reményeink szerint azonban születik majd egy egységes álláspont a jogviszony minősítését illetően, amely elősegíte né a kezelési szerződés egységes rendszerben történő kodifikálását, összhang ban az európai jogegységesítési folyamattal, és amely biztosíthatná a későbbiek során mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó, mind más jogalanyok számára a jobb áttekinthetőséget, e szerződésre vonatkozó széleskörűbb ismereteket.
A KEZELÉSI SZERZŐDÉS tott össze a nyugat-európai államok gyakorlatának figyelembe vételével - által adott meghatározásra, foglalkozunk a holland Ptk-ban szereplő fogalommal, amely egyedülállónak tekinthető jelenleg, hiszen a polgári kódexben ad defi níciót a kezelési szerződésre, végül pedig egy, az osztrák bírói gyakorlat által kialakított fogalomra térnénk ki. A PEL SC 7.101. (1) cikke a kezelési szerződésre, csak egy quasi definíciót ad, egy utaló szabállyal deklarálja: „ezen fejezet rendelkezései azokra a szerződé sekre vonatkoznak, amelyekben az egyik fél, az egészségügyi szolgáltató orvo- si/egészségügyi kezelést nyújt a másik félnek, a betegnek” (fordítás - a szerz.). Mindamellett, hogy nem tekinthetjük konkrét fogalomnak, abban minden képpen előremutató, hogy egyrészt deklarálja az orvos és a beteg közötti szer ződéses jogviszonyt, másrészt következtetéseket tudunk levonni a szerződés alanyaira, és tárgyára. Az orvosi kezelés kifejezés tartalmát, pedig a cikk kom mentárjából tudhatjuk meg: minden olyan eljárás értendő alatta, amit annak érdekében alkalmaznak, hogy a beteg fizikai és mentális egészségi állapotában változás következzen be. A PEL SC-ben meghatározott fogalomhoz képest a holland Ptk-ban konkrét fogalmat találunk a kezelési szerződésre: „az orvosi kezelésre vonatkozó szer ződés - a továbbiakban ezen rész alkalmazásában kezelési szerződés - olyan szerződés, melyben egyik oldalon egy természetes vagy jogi személy, az egész ségügyi szolgáltató, a másik féllel, a megbízóval szemben vállalja, az orvosi foglalkozása vagy vállalkozása körében a megbízót vagy meghatározott 3. sze mélyt közvetlenül érintő egészségügyi tevékenységet végez. A közvetlenül érin tett személy a továbbiakban a beteg (fordítás - a szerz.)127. A definíciót követően csakúgy, mint a PEL SC a törvény leírja, mit ért egészségügyi tevékenység alatt (ide tartozik minden olyan közvetlenül a betegre részére nyújtott, a betegségek gyógyítását, megelőzését, a beteg egészségi állapotának megállapítását vagy szülés levezetését célzó, valamint minden olyan egyéb tevékenység, amelyet az orvos vagy a fogorvos e minőségében a beteg részére végez), és mi az, ami nem tartozik a szerződés tárgyi hatálya körébe128 (például a gyógyszerészeti tevé kenység). Az osztrák jogban ugyan eddig nem történt meg a kezelési szerződésnek a polgári jogi kódexben történő rögzítése, azonban a bírói gyakorlat kimunkált egy definíciót a kontraktusra. Ez alapján: a kezelési szerződés egy olyan meg állapodás, amely alapj...