Common use of A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK Clause in Contracts

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 2017. évi költségvetési törvény 52. §-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állam jogszabály alapján fennálló készfizető kezességéért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 2017. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályon alapuló kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2017. évi költségvetési törvény 52. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség létrejött, így arra a Ptk. rendelkezései az irányadók A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó rögzítik, hogy a jelen Alaptájékoztató elkészítésekor hatályos jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 2017. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 2017. évi költségvetési törvény 52. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak (i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá (iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2017. évi költségvetési törvény 52. § (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat alapján ugyanis az állami készfizető kezesség a közjogi elemei miatt nem azonos a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel, és ebből következően a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: – igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, – igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, – igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti, és a készfizető kezes marasztalását vagy akkora összegre, vagy annál kevesebb összegre kéri, mint amelyre a készfizető kezesség alapján jogosult lenne. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 6:417. § (5) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak, azaz a készfizető kezes a per és a végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a jogosult Kötvénytulajdonos a Kibocsátót mint főkötelezettet a teljesítésre eredménytelenül felszólította. A Ptk. 6:418. §-a szerint a kezesség jogosultja köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja; a tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére. Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest 20%-kal nőtt. Tekintettel arra, hogy ezen általános kötelezettségek alól a Kötvényekre vonatkozó különös jogszabályok, illetve a készfizető Kezes vagy a rá vonatkozó speciális szabályozás nem biztosít felmentést, a Kötvénytulajdonost mint a készfizető kezesség jogosultját a Kibocsátó mint főkötelezett teljesítésének elmaradása vagy a Kötvényen alapuló követelés változása esetén terheli a fenti tájékoztatási kötelezettség. Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos köteles tájékoztatni a Kezest, továbbá felszólítani a Kezest a teljesítésre; ezt követően választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárat az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2. § (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a készfizető kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a készfizető kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 20172006. évi költségvetési törvény 52. §-ában 41.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel kezességet vállal a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiértkötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állam jogszabály alapján fennálló készfizető kezességéért A vállalt kezesség után a Diákhitel Központ Zrt.-nek központi költségvetés kezességvállalási díjat nem kell fizetnieszámít fel. A 20172006. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, . A Kötvényprogram keretében 2006. december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályon alapuló kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 20172006. évi költségvetési törvény 52. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályon alapuló rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami készfizető kezesség létrejött, így arra a Ptk. rendelkezései az irányadók A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó rögzítik, hogy a jelen Alaptájékoztató elkészítésekor hatályos jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogáslétrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotása. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 20172006. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 20172006. évi költségvetési törvény 52. §-a 41.§-a és a Kormányrendelet 25. §-a 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak (i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amely Kötvénykibocsátásokkal amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az ÁKK Államadósság Kezelő Központ Zrt. szervezivégzi, továbbá (iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2017. évi költségvetési törvény 52. § (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvitathatóvá válik. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat Az Áht. 33.§ (2) bekezdése alapján ugyanis az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség alapján, amennyiben a közjogi elemei miatt Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem azonos teljesíti, a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgelMagyar Állam köteles eljárni annak érdekében, és ebből következően hogy a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha jogosult (a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha Kötvénytulajdonos) részére a biztosított követelés kihelyezésének feltételei kifizetés a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnekközponti költségvetés terhére megtörténjen. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: – igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, – igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, – igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesítiérvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri, és – mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását vagy akkora összegre, vagy annál kevesebb összegre kéri, mint amelyre a készfizető kezesség kezességi szerződés alapján jogosult lenne. A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 6:417273. § (52) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak, azaz a készfizető kezes a per és a végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a jogosult Kötvénytulajdonos a Kibocsátót mint főkötelezettet a teljesítésre eredménytelenül felszólította. A Ptk. 6:418. §-a szerint a kezesség jogosultja köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja; a tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére. Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest 20%-kal nőtt. Tekintettel arra, hogy ezen általános kötelezettségek alól a Kötvényekre vonatkozó különös jogszabályok, illetve a készfizető Kezes vagy a rá vonatkozó speciális szabályozás nem biztosít felmentést, a Kötvénytulajdonost mint a készfizető kezesség jogosultját a Kibocsátó mint főkötelezett teljesítésének elmaradása vagy a Kötvényen alapuló követelés változása esetén terheli a fenti tájékoztatási kötelezettség. Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos köteles tájékoztatni a Kezest, továbbá felszólítani a Kezest a teljesítésre; ezt követően választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárat Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2. § 198.§ (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe bekezdése alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a készfizető kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a készfizető kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályi jogszabályon alapuló állami kezesség kezességvállalást, annak előkészítését, illetve beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) KormKormányrendelet szinte kizárólag az egyedi állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokat. rendelet szabályozza. Eszerint A megfelelő jogszabályi háttér hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség érvényesíthetősége – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjárólkezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, illetve menetét és a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalábbkapcsolódó határidőket illetően.

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 20172016. évi költségvetési törvény 5251. §-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állam jogszabály alapján fennálló készfizető kezességéért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 20172016. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályon alapuló kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó Forgalmazók megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 20172016. évi költségvetési törvény 5251. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség létrejött, így arra a Ptk. rendelkezései az irányadók A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó Forgalmazók rögzítik, hogy a jelen Alaptájékoztató elkészítésekor hatályos jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 20172016. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 20172016. évi költségvetési törvény 5251. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak (i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá (iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 20172016. évi költségvetési törvény 52. § 51.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat alapján ugyanis az állami készfizető kezesség a közjogi elemei miatt nem azonos a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel, és ebből következően a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: – igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, – igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, – igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti, és a készfizető kezes marasztalását vagy akkora összegre, vagy annál kevesebb összegre kéri, mint amelyre a készfizető kezesség alapján jogosult lenne. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 6:417. § (5) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak, azaz a készfizető kezes a per és a végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a jogosult Kötvénytulajdonos a Kibocsátót mint főkötelezettet a teljesítésre eredménytelenül felszólította. A Ptk. 6:418. §-a § szerint a kezesség jogosultja köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja; a tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére. Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest 20%-kal húsz százalékkal nőtt. Tekintettel arra, hogy ezen általános kötelezettségek alól a Kötvényekre vonatkozó különös jogszabályok, illetve a készfizető Kezes vagy a rá vonatkozó speciális szabályozás nem biztosít felmentést, a Kötvénytulajdonost mint a készfizető kezesség jogosultját a Kibocsátó mint főkötelezett teljesítésének elmaradása vagy a Kötvényen alapuló követelés változása esetén terheli a fenti tájékoztatási kötelezettség. Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos köteles tájékoztatni a Kezest, továbbá felszólítani a Kezest a teljesítésre; ezt követően választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárat az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2. § 6:2.§ (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai418.§-ai, 6:420. §-a6:420.§-a, 6:422. §-a és X. Címe alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a készfizető kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a készfizető kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 20172015. évi költségvetési törvény 5253. §-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állam jogszabály alapján fennálló készfizető kezességéért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 20172015. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályon alapuló kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó Forgalmazók megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 20172015. évi költségvetési törvény 5253. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség létrejött, így arra a Ptk. rendelkezései az irányadók A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó Forgalmazók rögzítik, hogy a jelen Alaptájékoztató elkészítésekor hatályos jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 20172015. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 20172015. évi költségvetési törvény 5253. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak (i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá (iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta. Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 20172015. évi költségvetési törvény 52. § 53.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles. Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat alapján ugyanis az állami készfizető kezesség a közjogi elemei miatt nem azonos a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel, és ebből következően a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek. Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat: – igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti, – igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti, – igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti, és a készfizető kezes marasztalását vagy akkora összegre, vagy annál kevesebb összegre kéri, mint amelyre a készfizető kezesség alapján jogosult lenne. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 6:417. § (5) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak, azaz a készfizető kezes a per és a végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a jogosult Kötvénytulajdonos a Kibocsátót mint főkötelezettet a teljesítésre eredménytelenül felszólította. A Ptk. 6:418. §-a § szerint a kezesség jogosultja köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja; a tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére. Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest 20%-kal húsz százalékkal nőtt. Tekintettel arra, hogy ezen általános kötelezettségek alól a Kötvényekre vonatkozó különös jogszabályok, illetve a készfizető Kezes vagy a rá vonatkozó speciális szabályozás nem biztosít felmentést, a Kötvénytulajdonost mint a készfizető kezesség jogosultját a Kibocsátó mint főkötelezett teljesítésének elmaradása vagy a Kötvényen alapuló követelés változása esetén terheli a fenti tájékoztatási kötelezettség. Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos köteles tájékoztatni a Kezest, továbbá felszólítani a Kezest a teljesítésre; ezt követően választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárat az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről. A Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2. § 6:2.§ (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418. §-ai, 6:420. §-a, 6:422. §-a és X. Címe alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a készfizető kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a készfizető kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább