Common use of A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK Clause in Contracts

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 2017. évi költségvetési törvény 52. §-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állam jogszabály alapján fennálló készfizető kezességéért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 2017. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályon alapuló kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2017. évi költségvetési törvény 52. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség létrejött, így arra a Ptk. rendelkezései az irányadók A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó rögzítik, hogy a jelen Alaptájékoztató elkészítésekor hatályos jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 2017. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 2017. évi költségvetési törvény 52. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 20172014. évi költségvetési törvény 5244. §-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állam jogszabály alapján fennálló készfizető kezességéért A vállalt kezesség után a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 20172014. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályon alapuló jogszabályi kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 20172014. évi költségvetési törvény 5244. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályon alapuló állami készfizető jogszabályi kezesség létrejött, így arra annak 2014. január 1-jei hatályba lépési időpontjára tekintettel a hatálybalépésekor hatályos Ptk., azaz az 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó rögzítik(függetlenül attól, hogy a jelen Alaptájékoztató elkészítésekor alapján egy adott Sorozatrészlet Forgalomba hozatala 2014. március 15. napját követően, vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („új Ptk.”) hatálybalépését követően történik). Az előbbiekkel összhangban a jelen fejezetcím alatti szövegben a Ptk. rövidítés a 1959. évi IV. törvényre való hivatkozásként értendő és értelmezendő. A Kibocsátó és a Forgalmazó rögzíti, hogy a jelen Alxxxxxxxxxxxxx xlkészítésekor hatályos fenti jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 20172014. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 20172014. évi költségvetési törvény 5244. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 20172016. évi költségvetési törvény 5251. §-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állam jogszabály alapján fennálló készfizető kezességéért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 20172016. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályon alapuló kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó Forgalmazók megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 20172016. évi költségvetési törvény 5251. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség létrejött, így arra a Ptk. rendelkezései az irányadók A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó Forgalmazók rögzítik, hogy a jelen Alaptájékoztató elkészítésekor hatályos jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 20172016. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 20172016. évi költségvetési törvény 5251. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak

A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK. A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 20172015. évi költségvetési törvény 5253. §-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állam jogszabály alapján fennálló készfizető kezességéért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 20172015. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent. Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályon alapuló kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó Forgalmazók megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 20172015. évi költségvetési törvény 5253. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség létrejött, így arra a Ptk. rendelkezései az irányadók A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó Forgalmazók rögzítik, hogy a jelen Alaptájékoztató elkészítésekor hatályos jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás. A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része. A 20172015. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 20172015. évi költségvetési törvény 5253. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak