A Kibocsátó főtevékenysége mintaszakaszok

A Kibocsátó főtevékenysége. A Kibocsátó főtevékenysége: vagyonkezelés (holding), amely kiterjed a Leányvállalat stratégiai irányítására, illetve a Kibocsátó javára lajstromozott védjegyek hasznosítására. A Kibocsátó, mint vagyonkezelő holding az elmúlt években a – korábban – 73,05 %-os mértékben tulajdonában álló Leányvállalattól kapott osztalék jövedelmeket, valamint a tulajdonában álló védjegyek hasznosításba adásba után ért el bevételeket. A Kibocsátó az elmúlt 10 évben – közvetett és közvetlen alapító tulajdonosként – meghatározta és irányította a Leányvállalat stratégiai működését.
A Kibocsátó főtevékenysége. A Kibocsátó főtevékenyége: egyéb épületgépészeti szerelés. Egy épület kivitelezése során három fő terület különíthető el: szerkezetépítés, villamosság és épületgépészet. A Kibocsátó főtevékenységébe eső épületgépészeti rendszerek azok, ahol a különböző halmazállapotú közegek (víz, gáz, levegő, oxigén, argon, freon, fűtési víz, hűtési víz) áramolnak. Ide tartoznak tehát az épületek szellőzésével és légtechnikájával, klímatechnikájával, fűtéstechnikájával, vízellátásával és csatornázásával, valamint gázellátásával kapcsolatos rendszerek.
A Kibocsátó főtevékenysége. A Kibocsátó főtevékenysége: vagyonkezelés (holding), amely kiterjed a Leányvállalatok stratégiai irányítására, valamint. adminisztratív és egyéb szolgáltatások nyújtására a Leányvállalatok felé (például projektfejlesztés, értékesítés, az üzemeltetés és a karbantartás koordinálása, eszköz- és szolgáltatásbeszerzés). A Kibocsátó emellett aktívan keres mind építésre kész, mind pedig ennél korábbi fejlesztési stádiumban lévő projekteket akár akvizíció céljára, akár joint venture- típusú együttműködés keretében történő megvalósításra. A Kibocsátó folyamatosan igyekszik olyan ingatlanokat felkutatni, amelyeken valamely Leányvállalat naperőmű-projektfejlesztést eszközölhet, és megteremteni a projektfejlesztés feltételeit. Egy-egy új naperőmű projekt fejlesztése minden esetben egy újonnan alapított/akvirált, projekttársaságként működő Leányvállalat keretében valósul meg. Az Információs Dokumentum keltének időpontjában a Kibocsátó a Leányvállalatokon keresztül összesen mintegy 16,5 MW összteljesítményű, hazai támogatási rendszerben működő portfóliót, valamint 2 MW összeteljesítményű piaci értékesítést végző portfoliót üzemeltet, emellett építésre készen áll a cégcsoportban Szabadegyházán további 11,7 MW teljesítményű kapacitás.

Related to A Kibocsátó főtevékenysége

  • Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét? Ön az Eladóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.

  • Értékelési szempontok Minőségi kritérium – Költség kritérium – x Ár – Súlyszám:

  • Az ajánlati kötöttség minimális időtartama Az ajánlati kötöttség végső dátuma: (éééé/hh/nn) vagy Az időtartam hónapban: 1 (az ajánlattételi határidő lejártától számítva)

  • Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók. A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét? Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

  • Xxxxxx egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének? A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Felhasználó igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a webshopot üzemeltető vállalkozás nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már Felhasználó köteles bizonyítani, hogy az Felhasználó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.

  • Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján? Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

  • Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 10.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megál- lapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.