A kiegészítő általános felelősségbiztosítás mintaszakaszok

A kiegészítő általános felelősségbiztosítás különös feltételei 23 1. Biztosított, károsult, sérelmet szenvedett fél és egyéb fogalmak 23 2. Biztosítási esemény 23 3. A felelősségi kár okozásának és bekövetkezésének időpontja 23
A kiegészítő általános felelősségbiztosítás különös feltételei 28 1. Biztosított 28 2. Biztosítási esemény 28

Related to A kiegészítő általános felelősségbiztosítás

  • Kiegészítő felelôsségbiztosítási feltételek

  • egyszeri díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BEÁF”) ◼ A szerződés alanyai ◼ Területi hatály ◼ Fogalmak ◼ A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók ◼ A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása ◼ A szerződés létrejötte ◼ A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete ◼ A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló ◼ Biztosítási események és szolgáltatások ◼ A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai ◼ A szerződésen érvényesített levonások ◼ A szerződésen történő jóváírások: ◼ Maradékjogok, részleges visszavásárlás ◼ A szerződés módosítása ◼ A kockázatviselés és a szerződés megszűnése ⏵◼ A felekre vonatkoztó egyéb jogok ◼ A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások ◼ Egyéb rendelkezések „Life Planet ×1” egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött élet- biztosítás különös feltételei („KF”) A biztosító köteles a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésé- ről és megakadályozásáról szóló és egyéb, nemzetközi adatszolgáltatásra vonatkozó hatályos törvényekben előírtak betartására, és ezzel összefüg- gésben egyéb iratok bemutatását, továbbá az adóügyi illetékességgel kap- csolatos nyilatkozatok megtételét is kérheti. A biztosítási esemény igazolásával kapcsolatos költségeket annak kell visel- nie, aki az igényt érvényesíteni kívánja.

  • A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége A Biztosító csak a jelen szerzôdés hatálya alatt, és a jelen szerzôdésben meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett károkért áll helyt. A Biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében (kárbiztosítás), a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás) áll. A Biztosító kárbiztosítás esetén a kifizetésnél levonja minden esetben a bármely más biztosítás, vagy bármely más cselekmény alapján a megtérült összeget, függetlenül a megtérülés jogcímétôl és minden esetben levonja a biztosított vagyontárgy maradványértékét. Több biztosítási szerzôdés esetén – akár más biztosítónál akár az Aegon Biztosítónál áll fenn a kár csak egyszeresen térülhet meg. 1.12.1. A Biztosító vagy megbízottja köteles a sérült jármûvet a kárbejelentéstôl számított 5 napon belül megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a károkat rögzíteni. 1.12.2. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentéstôl számított 30. napon esedékes. Ha a Biztosított igazoló iratot tartozik bemutatni (1.11.4. pont szerint), úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosítóhoz megérkezett. 1.12.3. Lopáskár esetén, ha a vagyontárgy nem került meg, a kárösszeg a nyomozást megszüntetô jogerôs határozatnak a Biztosító kárrendezési egységéhez való megérkezését, vagy a vádemelésrôl való értesülést követô 30. napon esedékes. 1.12.4. Ha az ellopott vagyontárgy a lopáskár megtérítése után megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat. Ez esetben azonban köteles a Biztosítónak bejelenteni a vagyontárgy megkerülését és visszafizetni a kárösszeget, illetôleg annak a lopáskárral összefüggésben szükségessé vált, a Biztosító által jóváhagyott helyreállítási költségével – csak az egyébként meglévô kockázati elemek alapján térítendô – csökkentett összegét. 1.12.5. A Biztosító a szolgáltatását kizárólag a Magyarországon történô javítás, helyreállítás, pótlás erejéig nyújtja és a törvényes belföldi fizetôeszközben téríti meg. 1.12.6. A Biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki a vagyontárgy helyreállításával kapcsolatban felmerült áfa megtérítésére akkor sem, ha azt a Biztosított jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelheti. 1.12.7. A Biztosító a különbözô díjszámítások alapján létrejövô szerzôdések esetén a Különös Feltételekben szabályozott, eltérô szolgáltatási feltételek alapján teljesít.

  • Felelősségbiztosítás Amennyiben a Biztosított külföldi tartózkodása során harmadik személynek gondatlanul olyan személyi sérülést vagy dologi kárt okoz, melyekért a Biztosított az adott ország jogrendje szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a Biztosító a kártérítési felelősség összegét, a Különös Feltételekben meghatározott összegig fizeti meg a kártérítés jogosultja részére. A felelősségbiztosításra szóló kártérítési limit összegét a Biztosító által biztosítási szolgáltatásként fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több Biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítés iránti igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi kártérítési követelés kielégítésére nem elegendő, a Biztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést. A Biztosított és a Károsult egyezsége, a Biztosított felelősségét elismerő nyilatkozata, kártérítés megfizetésére irányuló igényének teljesítése, a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a Biztosító ahhoz előzetesen hozzájárult, vagy azt utólagosan tudomásul vette, a bíróság marasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

  • Biztosító szolgáltatása Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az alábbi szolgál­ tatásokat nyújtja a biztosított részére:

  • A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI 6.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani: 6.1.1. A biztosítási eseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül a biztosító- hoz be kell jelenteni. 6.1.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilá- gosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmá- nak ellenőrzését. 6.1.3. Lopással vagy rablással okozott kárt a szerződő vagy a gépjármű vezetője köteles haladéktalanul jelenteni a legközelebbi rendőri szervnél. 6.1.4. Az esettel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell jelenteni. 6.1.5. Lopás esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosítási ajánlatban megjelölt kul- csokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat (beleértve a biztosítási ajánlat felvé- tele óta birtokába került kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat is) a biz- tosítási esemény bejelentésekor a biztosítónak hiánytalanul átadni. 6.1.6. Ha az eltulajdonított gépjármű a biztosítási szolgáltatás teljesítését megelőzően vagy azt követően megkerült, ezt a körülményt a tulajdonos/biztosított köteles a tudo- másszerzéstől számított 2 munkanapon belül, a jármű átvételét megelőzően a biztosító- nak írásban bejelenteni, és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a gépjármű átvételé- nél jelen kíván-e lenni.

  • A biztosító szolgáltatásának feltételei 3.1 A jogvédelmi szolgáltatásra vonatkozó igényt a Biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul a biztosító felé bejelenteni. 3.2 A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító előzetes hozzájárulása szükséges. 3.3 A felmerült költségeket a biztosító közvetlenül fizeti az adott hatóságnak, illetve szolgáltatónak (az eredeti számla benyújtását követően). 3.4 A Biztosított köteles a kárrendezéshez szükséges iratokat a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul eljuttatni.

  • A szerződés biztosítékai 6.1 A Vállalkozót a jelen Vállalkozási szerződésben meghatározott bármely kötelezettségének, feladatának — a Vállalkozónak felróható — késedelmes teljesítése esetén késedelmi kötbér-fizetési kötelezettség terheli. A késedelmi kötbér alapja a nettó vállalkozói díj, mértéke pedig a késedelem napjaira vonatkozóan 0,5 %/nap, de legfeljebb a teljes vállalkozói díj 15 %-a azzal, hogy az első 15 (tizenöt) nap kötbérmentes. A Megrendelő fizetési késedelme esetén késedelmi kamat fizetésére köteles. A késedelmi kamat mértéke az MNB által közölt mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. Vállalkozó az általa beépített anyagokra tulajdonjog fenntartással él, azok tulajdonjogát kifejezetten fenntartja addig, amíg azok teljes vállalkozási díja nincs kifizetve. Megrendelő késedelme az adott teljesítéssel kapcsolatban a Vállalkozóra nézve irányadó határidők — a Megrendelő késedelmének időtartamával történő — automatikus meghosszabbítását eredményezi. 6.2 A Vállalkozót a jelen Vállalkozási szerződésben meghatározott bármely kötelezettségének, feladatának — a Vállalkozónak felróható — nem megfelelő minőségben történő teljesítése esetén hibás teljesítési kötbér-fizetési kötelezettség terheli. Amennyiben a Megrendelő úgy ítéli meg, hogy a Vállalkozó által végzett munka nem megfelelő minőségű, úgy írásban felszólítja a Vállalkozót a munka ésszerű határidőre történő kijavítására. Amennyiben a Vállalkozó a kitűzött határidőre nem javítja ki a munkát a Megrendelő elvárásainak megfelelően, hibás teljesítési kötbér-fizetési kötelezettség terheli. A hibás teljesítési kötbér mértéke az egyedi megrendelésekkel kapcsolatban felmerült hibás teljesítés esetén a megrendelés nettó Vállalkozási díjának 25 %-a 6.3 A Vállalkozót meghiúsulási kötbér-fizetési kötelezettség terheli, amennyiben a jelen Szerződés teljesítése a Vállalkozónak felróható ok következtében meghiúsul, ill. amennyiben a Vállalkozó jogos ok nélkül megtagadja a teljesítést. A meghiúsulási kötbér mértéke az 5.1. pontban meghatározott vállalkozói díj 100%-a. A munkavégzés megrendelői, kivitelezői problémák megalapozottsága nélküli felbontása esetén, a Vállalkozó jogosult az addig elvégzett munka (átalányáras vállalás esetén arányosítva, tételes elszámolás esetén a felmért mennyiség), valamint a hátralévő munkavégzés értékére vetített jegybanki alapkamatnak megfelelő összeg leszámlázására, meghiúsulási kötbérként. 6.4 A kötbér esedékessé válik: − kijavítható hiba esetében: a kijavításra megállapított határidő eredménytelen elteltét követő napon, ha a hiba kijavítása nem történt meg, illetve, ha megtörtént, de a kijavított teljesítést a Megrendelő szintén hibás teljesítésként értékeli; − ki nem javítható hiba esetében: a hibás teljesítés Megrendelő által történő megállapításának napján; − meghiúsulás esetén: a Megrendelő, illetve a Vállalkozó tudomásszerzésének napján a meghiúsulásra, illetve a teljesítés Vállalkozó vagy Megrendelő által történt jogos ok nélküli megtagadásáról. 6.5 A kötbér alkalmazását megalapozó tény megállapítására a Megrendelő jogosult. Amennyiben a Megrendelő megállapítja a kötbér igényét megalapozó tényt, a kötbér esedékessé válását követő 3 munkanapon belül írásban értesíti a Vállalkozót. A kötbér érvényesítésére a tárgyhavi számlázáskor kerül sor. Az értesítésben a Megrendelő köteles megjelölni azt, hogy a kötbért: − melyik megrendeléssel kapcsolatban, − a teljesítés mely hiányosságának következtében, − milyen jogcímen és − milyen összegben alkalmazza. A késedelmi kötbér Vállalkozó általi megfizetése nem mentesíti a Vállalkozót a teljesítés alól.

  • A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja. 1.6.2. Rendes felmondás: a határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. 1.6.3. Díjnemfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik. 1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

  • Biztosítási összeg A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményenkénti összeghatárig téríti meg, amely a szerződő választása alapján a szerződés létrejöttekor 50 000 forinttól (50 000 forintonként emelve) 500 000 fo- rintig terjedhet.