Contract

Az Allianz lakossági építés-szerelés biztosítás termékün- ket úgy alakítottuk ki, hogy az eltérő biztosítási igényeket is ki tudja elégíteni. Lehetősége van egyéni elképzelése- inek megfelelően a Táblázatban szereplő kínálatunkból válogatva kialakítani saját építés-szerelés biztosítási cso- magját. Az igényeinek megfelelő biztosítás összeállításá- nál vegye figyelembe, hogy a tűz- és elemikár biztosítás alapbiztosításként minden szerződésnek szükségszerű eleme.

Az alapbiztosítás all risks fedezetet nyújt, ami azt jelenti, hogy – a kizárt kockázatok kivételével – a biztosított vagyontárgyak összes kárára kiterjed a biztosító kocká- zatvállalása.

Kérjük, tekintse meg a biztosítási feltételeinket is, ame- lyek a biztosítással kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazzák!

Figyelem! Az Allianz lakossági építés-szerelés biztosítás nem felel meg az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékeny- ségre vonatkozó kötelező felelősségbiztosítás 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben előírt feltételeinek!

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt az alap- és kiegészítő biztosításokról.

Tűz- és elemi kár biztosítás (alapbiztosítás)	Kiegészítő betöréses lopás- és rablásbiztosítás	Kiegészítő általános felelősségbiztosítás
Kiegészítő épületrongálás-biztosítás	Kiegészítő belföldi szállítmánybiztosítás	VFR záradék: A rezgések miatt, továbbá az alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése következtében keletkezett károk megtérítése
VFC záradék: A cölöpalapozási és támfalépítési munkálatok követkzetében keletkezett károk megtérítése	VFZ záradék: A felszín alatti közművezetékekben keletkezett károk megtérítése

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerződési feltételekről részletesen az Allianz lakossági építés-szerelés biztosítás általános szerződési feltételeiből tájékozódhat.‌

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősí- tett adatot nem tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződése- ire vonatkozik.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a biztosító vagy a viszontbiz- tosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

A Bit. 138. §-a alapján a titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn:

· a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben;

· a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és ügyészséggel;

· büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfel- ügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfel- ügyelővel, bírósággal szemben;

· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben;

· az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli;

· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;

· a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza- éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábí- tószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

· ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötele- zettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írás- beli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

· ha a pénzügyi információs egységként működő ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megke- resésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

· a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;

· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;

· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.

§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel szemben;

· törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;

· a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal szemben;

· a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörté-

neti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igaz- gatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével szemben;

AHE-12809/ÜTF3

· az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval szemben;

· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesí- téséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a

Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel,‌

továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval szemben;

· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;

· a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval;

· a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkárenyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben;

· a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben;

· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;

· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártör- téneti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben;

· a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a

Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi köz- igazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C.

§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbizto- sító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel

szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha

a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.

Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatá- sai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik elő- zetes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában foglalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szerződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,

b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,

c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeleté- ről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

Panaszkezelési szabályzat

Társaságunk (az Allianz Hungária Zrt.) célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ez által Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos szá- munkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljá- rásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.

A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:

· Panaszkezelésünk során 2016. január 1-jétől a biz- tosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §, a 437/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet, a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet, valamint a 13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezései alapján járunk el.

AHE-12809/ÜTF3

· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minőségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét.

Ehhez a panaszok gyors és hatékony orvoslása is hoz- zájárul.

· Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövi- debb időn belül kivizsgáljunk, Ügyfeleinknek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. A panasz- ügyek vizsgálata során minden vonatkozó körülményt figyelembe veszünk, minden felmerült problémát, kifogást megvizsgálunk és megválaszolunk Ügyfeleink számára. Panaszokkal foglalkozó szakképzett munka- társaink ügyfélközpontúan, fogyasztóbarát módon és empatikusan járnak el a panaszkivizsgálás, a megoldás során. Panaszkezelési folyamatunk során közérthetően kommunikálunk Ügyfeleinkkel, átláthatóan és kiszá- míthatóan cselekszünk, a jóhiszeműség és tisztesség alapelveit tartjuk szem előtt.

· Ügyfeleink megkereséseit – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, esetleges hibáin- kat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásá- hoz hosszabb időre van szükség, az ügy panaszként Fogyasztóvédelmi osztályunkhoz kerül, ahol központi panaszkezelést működtetünk. A Fogyasztóvédelmi osztályunkon szakértő munkatársaink a fogyasztóvé- delmi referensek, akik kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán, felkészültségük, tapasztalatuk biztosítja a fogyasztóvédelem és ügyfél- központúság állandó szem előtt tartását.

· Az erre vonatkozó jogszabály 30 napot biztosít a panasz- ügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél rövidebb idő alatt választ kapjanak.

· Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél köny- nyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.

· A panaszügyek kivizsgálása térítésmentes, ezért társa- ságunk külön díjat nem számít fel.

Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:

Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél – xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/ ugyintezes-kapcsolat/ugyfelkapcsolati-pontok.html/

– kollégáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati pél- dányt kap. Társaságunk székhelyén Központi ügyfélszol- gálatot működtetünk, ahol személyesen is megtehetik, leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.). Igény esetén Központi ügyfélszolgálatunkra a telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/20/30/70) 421-

1-421) tud időpontot foglalni, valamint 2016. január

1-jétől elektronikus úton is biztosítjuk ezt a lehetőséget, jelzésétől számított 5 munkanapon belül. A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csü- törtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.

Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon érhető el (nem emelt díjas szolgáltatás). Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.

Faxon: 06-1-269-2080-as számon.

Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx), vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosítási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, min- den egyéb, más esetben postai úton kell válaszolnunk. (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgál- tatásra szerződött Ügyfeleink.) Üzemzavar esetén az itt felsorolt további módok közül választhat.

Írásban: Leveleiket a 1368 Budapest, Pf. 191. címre küld- hetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a központi panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő bizto- sítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szer- ződésszám, ügyfélszám, kárszám).

Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meghatal- mazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak – a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel – a polgári per- rendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben foglalt köve- telményeknek kell eleget tennie. (meghatalmazás minta: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx)

Ügyfeleink részére panaszbejelentő lapokat biztosí- tunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a dokumentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva leadhatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy postázhatják, faxolhatják, e-mailben

elküldhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (A panaszbejelentő lapot internetes oldalunkon a https:// xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx – címen érhetik el.)

AHE-12809/ÜTF3

A panaszbejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részletes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentumokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint). Kérjük, hogy a panaszbejelentő lapon minden kifogását tüntesse fel, amivel kapcsolatban kivizsgálást kér tőlünk.

Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban – kéz- zel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.

Amennyiben Ön természetes személy (fogyasztó) és társa- ságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet; a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásai-

val és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíróság- hoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárá- sát kezdeményezheti.

Részletes tájékoztatást olvashat erről az MNB honlapján: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: 00-00-000-000; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljá- rásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt elektroniku- san a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx- van/formanyomtatvanyok elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfél- szolgálaton érheti el.

Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtat- ványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám: +36 (1/20/30/70) 000-0-000; e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.

A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefon- száma: 00-00-000-000 és 00-0-000-0000; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfél- szolgálaton érheti el.

A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem

minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat. A bíróságokról a xxxx://xxxxxxx.xx/ honlapon tájékozódhat.

A panaszügyintézés további részletei

A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) közölt panaszokat rögzítjük, azok öt éven át visszakereshetőek. A hangrögzítés tényére felhívjuk az Ön figyelmét. Ügyfeleink kérésére biztosítjuk a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen

kérhetik a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőköny- vet vagy a hangfelvétel másolatát, amelyet huszonöt napon belül Ügyfeleink rendelkezésére bocsátunk. A beszélgetése- ket Központi Ügyfélszolgálatunkon hallgathatja vissza, elő- zetes időpont-egyeztetést követően. A telefonos ügyfélszol- gálatunkon igyekszünk biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt percen belül élőhangos bejelent- kezés érdekében úgy vagyunk kötelesek eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben az Ön telefonon leadott bejelentését kollégáink nem tudják meg- oldani, panasz bejelentő lapon rögzítik, és továbbítják azt a Fogyasztóvédelmi osztályra. A panasz bejelentőlap (jegyző- könyv) másolatát a Fogyasztóvédelmi osztálytól megkapott válaszban továbbítjuk Önnek.

A panaszügyintézés során a következő adatokat kér- hetjük Öntől: név, szerződésszám, ügyfélszám, lakcím, székhely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasszal érintett termék vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása, az Ügyfél igénye, szükséges dokumentumok másolata, szükség esetén érvényes meghatalmazás, a panasz kivizsgálásához szükséges egyéb adat. A meg- adott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeljük és tartjuk nyilván.

A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben annak eredményével Ön nem ért egyet, panasz bejelentő lapon a panaszát rögzítjük és az kivizsgálásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül. A

AHE-12809/ÜTF3

panasz bejelentő lap másolati példányát Ön megkapja. A Fogyasztóvédelmi osztályon működő központi panaszke- zelésen dolgozó kollégák az Ön panaszügyét kivizsgálják és megkeresik a legmegfelelőbb megoldást. Erről írásban tájékoztatják Önt, 30 napon belül. Amennyiben az ügy kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe, erről a késede- lem okának megjelölésével tájékoztatjuk Önt és lehetőség szerint megjelöljük a vizsgálat befejezésének várható idő- pontját is. Elutasítás esetén természetesen indoklással és jogorvoslati lehetőségekkel együtt kapja meg a tájékozta- tást. Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, panasz- ügyében felülvizsgálatot kérhet társaságunktól. Ön min- den esetben kérhet felülvizsgálatot a Fogyasztóvédelmi osztály vezetőjétől is.

A panaszügyek kezelésében úgy járunk el, hogy lehetőség szerint elkerüljük Ügyfeleinkkel a pénzügyi fogyasztói jogvitákat.‌‌

Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyil- vántartásban szerepelnek az ügyfél- és panaszadatok, az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtásának és megválaszolásának időpontja, a panasz rendezésére tett intézkedések és felelősök, határidők. Minden ügyintézést időpontokkal együtt rög- zítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kapcsán. A pana- szokat és az arra adott válaszokat öt évig megőrizzük, MNB ellenőrzés esetén a felügyeleti szervünknek bemu- tatjuk.

A panaszkezelési szabályzatot társaságunk Igazgatósága jóváhagyta.

Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgálta- tásainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségekről a honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájékozódhat.

Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről

AHE-12809/ÜTF3

Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.

A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé.

Társaságunk 1990-től részvénytársasági formában működik. Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000

A székhely állama: Magyarország

Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank.

További információk

Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.

Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a

+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon, ahol munka- társaink munkanapokon 8.00 és 18.00 óra – csütörtökön

8.00 és 20.00 óra – között készséggel állnak rendelkezé- sére.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerződési feltételekről részletesen az Allianz lakossági építés-szerelés biztosítás általános szerződési feltételeiből informálódhat.

Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődé- sét és hamarosan Xxx is ügyfeleink között üdvözölhetjük.

Allianz Hungária Zrt.

Általános Szerződési Feltételek ‌‌

az Allianz lakossági építés-szerelés biztosításhoz

Hatályos: 2017. 07.01-jétől

Az Allianz lakossági építés-szerelés biztosítás (a további- akban: lakossági ÉPSZER) Általános Szerződési Feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában –az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) lakossági ÉPSZER szerződéseire alkalmazni kell.

Az ajánlat, az általános és különös biztosítási feltételek, valamint a hozzájuk kapcsolódó függelékek és záradékok együttesen képezik az Általános Szerződési Feltételeket.

AHE-12809/ÜTF3

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén

a jelen szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar forintban, a biztosítási szer- ződés szerint.

Az általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vala- mint a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

Fogalom meghatározások ‌

Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a tartószerkezetével együtt, a Mabisz által ajánlott (régebben minősített) biztonsági lakat, a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zár- szerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, továbbá minden olyan lamellás zárszer- kezet, amelyet a Mabisz „biztonsági zárnak” minősített. Mindegyiknek minimum 10 000 variációs lehetőséggel kell rendelkeznie.

Csúcsérték

A beruházás aktuális munkafolyamatainak figyelembe- vételével az építési területen egy időben található és egy vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak együttes maxi- mális értéke.

Egyéb segédanyagok

Az építési-szerelési tevékenység végzéséhez szükséges saját és idegen tulajdonú

· anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok, tartalék alkatrészek stb.),

· göngyölegek és egyszer használatos csomagolóanyagok.

Élőerős védelem

A kockázatviselés helyének (területének) munkaidőn túli védelme vagyonvédelmi vállalkozás által, ha a vállalkozó a szerződésben vagyonőrrel való őrzést vállal és annak teljesítése igazolt.

Épület

Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló épít- mény, amely szerkezeteivel helyiséget vagy ezek együt- tesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy ren- deltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

Épületberendezések, épülettartozékok

Az épület fő funkcióját biztosító szerkezetek, berendezé- sek, szerelvények. Ide tartoznak különösen az alábbiak:

· az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapé- tázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; redőny,

reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/működ- tető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is),

· beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem

mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szek- rény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),

· az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszer- kezetek, üvegezések,

· az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/ villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. világí- tóberendezések, gépészetileg kémény- vagy szellőző- rendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tűzhely, bojler, vízmelegítő és szauna),

· az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökken- tőkkel és beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. gáztűzhelyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok),

· az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz-ellátását/elve- zetését, fűtését, valamint a tűzoltást szolgáló vezeték- rendszerek

· a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozóberendezések- kel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; kerti öntözőrend- szerekkel; szűrő- és aprítóberendezésekkel és tarto- zékokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdó-berendezésekkel,

· felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség-áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezések,

· riasztó- és megfigyelőrendszerek/központok, kame- rák; falba épített értéktárolók; mechanikai és elektro- nikai tűz-és vagyonvédelmi eszközök, berendezések.

Építmény(ek)

AHE-12809/ÜTF3

Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként a kockázatviselési helyre (az ingatlan-nyilvántartás sze- rint a biztosított telephelyhez telekkönyvileg tartozó föld- terület) szállított, rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nél- kül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre, és

amelyekre a biztosító kockázatviselése – külön díj nélkül

– az épületbiztosítás megkötésével kiterjed.

Gépjármű

Jelen feltételek szerint gépjárműnek minősül a KRESZ- ben meghatározottak közül a forgalmi engedéllyel ren- delkező:

· személygépkocsi, autóbusz, vontató, nyerges vontató, tehergépkocsi, motorkerékpár,

· segédmotoros kerékpár,

· pótkocsi és félpótkocsi (beleértve a lakókocsit és az utánfutót),

· munkagép és lassú jármű.

Legnagyobb szállítmányérték (a szállítmány csúcsértéke)

Az egy szállítás során esetlegesen felmerülő, a biztosí- tott vagyontárgyak szállításához igazoltan hozzátartozó költségeknek az összege, ide nem értve a szállítást és a gépjármű bármilyen költségét.

Lezárt kerítéssel körülhatárolt építési terület

Az olyan terület, amelyet egy legalább 1,8 méter magas drótfonatból vagy azzal egyenértékű egyéb anyagból készített, az ingatlant (telekhatárt) körbeívelő, maximum 2 méterenként tartóoszlophoz rögzített építmény bizto- sít, amelynek bejáratát egy legalább 5 mm anyagvastag- ságú hegesztett szemű láncon rögzített lakat zárja.

Munkagépek

· a gépek – a gépalapzatokkal, a meghajtóelemekkel és tartozékokkal együtt,

· a kézi és gépi használatú szerszámok, kisgépek, egyéb segédeszközök és alkatrészeik,

· az üzemi állapot és a munkafolyamat mérésére, vizs- gálatára, jelzésére, szabályozására és vezérlésére szol- gáló berendezések, készülékek és szerelvények,

· az anyagok mozgatását, a munkálatok végzését szol- gáló, gépjárműnek nem minősülő, rendszám nélküli járművek.

Szerkezetkész épület, építmény

A jelen feltételek alkalmazásában szerkezetkésznek minősül az épület, építmény, ha a kivitelezés (a fő mun- kanemeket tekintve) olyan szakaszba jutott, hogy meg- történt

· az alapozás, a főfalak, a födémek,

· a lépcsőház, a lépcső, a liftakna,

· a tetőszerkezet, a tetőfedés, a héjalás,

· a külső nyílászárók meg-, illetve beépítése.

Ha a beruházás időbeli ütemterve eltér a fentiektől, a biz- tosító elfogadja az abban foglalt sorrendet.

Teljes (totál)kár

Ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben sérül meg, hogy a helyreállítás műsza- kilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátá- masztva nem indokolt.

Új érték

A károsulttal azonos gyártmányú, típusú vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének az álta- lános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége.

Valóságos (avult) érték

A valóságos (avult) értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az új értékből levonja a használati idő alatt bekövet- kezett értékcsökkenést.

Védettségi minimum követelményei behatolás ellen

A helyiség akkor felel meg a behatolás elleni védettségi minimum követelményeinek, ha:

· Falazatok, födémek, tetőszerkezetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 6 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazaté- val.

· Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők,

felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 6 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabbak, akkor az üveget vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

· Bejárati ajtók, garázsajtók: zárásukat biztonsági zár végzi. A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók rete- szeit reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

Megfelelnek a védettségi minimum követelményeinek az alábbiak is:

· a legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegű szendvicsszerkezet,

· az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított határolófelület,

· az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésű garázsajtó, ha más mechanikai védelemmel nincsen felszerelve,

AHE-12809/ÜTF3

· továbbá az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P1A jelölésű biztonsági üvegek.

Zöldmezős beruházás

A földhivatal által beépítés céljából a termelésből kivont földterület.

I. Általános biztosítási feltételek ‌‌‌‌‌

1. A szerződő

1.1. Szerződő az, aki a biztosítási ajánlatot teszi.

1.2. Szerződő lehet az a

· természetes személy,

· jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

aki/amely a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti és aki/amely a beru- házás szempontjából

· beruházónak,

· építtetőnek,

· kivitelező fővállalkozónak minősül.

1.3. A biztosítási díj megfizetésére a szerződő köteles.

1.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkoza- tok megtételére a szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

2. A biztosított

2.1. A biztosító szolgáltatására – ha a különös feltételek ettől eltérően nem rendelkeznek – a biztosított jogosult.

2.2. Az alap- és a kiegészítő biztosítások biztosítotti köré- nek meghatározását az egyes különös feltételek tartal- mazzák.

2.3. A biztosított és a szerződő azonos is lehet. A biztosí- tott, ha nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe lép- het. Ilyen esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felelős.

3. A biztosítási szerződés létrejötte

3.1. A szerződés létrejöttének szabályai

A biztosítási szerződés a felek megállapodásával jön létre.

Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja.

Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.

A szerződés a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tett ajánlatnak a

biztosító vagy annak képviselője (megbízottja) részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító a szerződés létrejöt- tétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szer- ződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállítani.

3.2. A jognyilatkozat érvényessége és hatálya

A szerződő nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyilatkozatokat is), és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut.

A szerződést a felek kizárólag postai úton, faxon, szemé- lyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellá- tott elektronikus dokumentumban mondhatják fel.

4. A kockázatviselés kezdete

4.1. A biztosító kockázatviselése – ettől eltérő megállapo- dás hiányában –

· az azt követő napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerződő a biztosítás teljes díját (egyszeri díját) a

biztosító részére megfizette, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejött. és

· a biztosított a biztosítás tárgyát képező építési és/vagy szerelési tevékenységet megkezdte, vagy a tevékeny- ség megkezdéséhez szükséges biztosított vagyontár- gyakat (beépíthető anyagokat, gépeket, berendezése- ket, felszereléseket és a munkavégzés eszközeit) az építési területen elhelyezte.

AHE-12809/ÜTF3

4.2. Ha a biztosító és a szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a megállapodást követő nap.

4.3. A felek a kockázatviselés kezdő időpontjában ettől eltérően is megállapodhatnak.

4.4. Ha a biztosítási szerződés nem jön létre, a biztosító a befizetett összeget a beérkezésétől számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevőnek.‌‌‌‌‌‌

5. A biztosítási szerződés tartama és a biztosítási időszak

5.1. A biztosítási szerződés kizárólag határozott tartamra jöhet létre. Ez maximálisan egy, minimálisan fél év.

5.2. A biztosítási időszak a biztosítási szerződés teljes tartama.

6. A biztosítási szerződés hatálya

6.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)

A jelen szerződés alapján a biztosító a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást a tűz- és elemikár-biztosítás (a továb- biakban: alapbiztosítás) és a kiegészítő biztosítások fel- tételeiben foglalt korlátozások figyelembevételével.

6.2. Időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a biztosító kockázatviselés- ének tartama alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki a kiegészítő biztosítások feltételeiben foglalt kor- látozások figyelembevételével.

7. Biztosítási esemény

7.1. A biztosítási események

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási esemé- nyekre terjed ki, amelyeket a lakossági ÉPSZER alapbizto- sítás és a kiegészítő biztosítások különös feltételei meg- határoznak, és amelyek bekövetkezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

7.2. Általános kizárások

7.2.1. Az alap- és kiegészítő biztosítások esetén a biztosító nem téríti meg

· a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,

· a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek- ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tünte- téssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,

· szerződésszegéssel és hibás teljesítéssel,

· az építési és/vagy szerelési (felújítási) ütemezési tervdokumentációban nem szereplő vagy attól eltérő teljes vagy időszakos munkabeszüntetéssel

összefüggésben keletkezett károkat.

7.2.2. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül:

· Magyarország területén,

· Magyarország területén kívül

más ország ellen folytatott, államok vagy társadalmi cso- portok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása.

8. A biztosítási összeg, a vagyontárgyak értékelésének módja, az értékkövetés

8.1. A biztosítási összeg egy adott biztosítási időszakon belül a biztosító szolgáltatásának felső határa és a bizto- sítási díj megállapításának az alapja.

Adott biztosítási időszakon belül a biztosítási összeg a kifizetett szolgáltatás összegével csökken.

8.2. A biztosítási összeg – vagyonbiztosítás esetén – nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új értékét (lásd: Fogalom meghatározások).

8.3. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő a tűz- és elemikár-biztosítás különös feltételei 7. pontjá- ban foglaltak szerint a vagyoncsoportokra vonatkozó előírások alapján új és/vagy valóságos (avult) értéken határozhatja meg (lásd: Fogalom meghatározások). A

vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összeget az ajánlat részét képező adatközlőn kell feltüntetni az értékelés módjának megfelelő oszlopban.

8.4. A kiegészítő biztosítások biztosítási összegének meghatározását a megfelelő különös feltételek tartal- mazzák.

8.5. Értékkövetés

A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.

9. Alulbiztosítás

9.1. Ha a szerződő által valamely vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak

· új értéken történő biztosítása esetén az új értéke,

· valóságos (avult) értéken történő biztosítása esetén a valóságos értéke,

a biztosító a vagyoncsoport vagyontárgyaiban keletkezett kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridőponti biz- tosítási összeg a biztosított vagyoncsoport felépítésének, pótlásának vagy beszerzésének költségéhez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés).

10. A biztosítási díj és a díj esedékessége

10.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől annak tel- jes tartamára megilleti a díj.

10.2. A biztosító a biztosítási díjat

· az építési helyszín veszélyeztetettségének és állapotának,

AHE-12809/ÜTF3

· a kivitelezési módnak,

· az egyéb kockázat mértékének (pl. foghíjbeépítés) függvényében állapítja meg, a biztosítás teljes tartamára.

A biztosító a szerződés díját – az alap- és kiegészítő biz- tosításokra külön-külön meghatározott díjak alapján – a

választott tartam figyelembevételével egy összegben álla- pítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj).‌‌

10.3. A biztosítás egyszeri díja– ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerződés létrejöttekor esedékes.

10.4. A felek a díj xxxxxxxxxx fizetésében is megállapod- hatnak. A halasztott díj a megállapodás szerint esedékes.

11. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség

11.1. A szerződő és a biztosított a szerződés megköté- sekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szem- pontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert, vagy ismernie kel- lett.

11.2. A szerződő és a biztosított köteles a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, különféle szabályzatok, munkaköri leírás, tervdokumentáció, költségvetések stb.) a biztosító részére átadni.

11.3. A szerződő és a biztosított 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen

· a tervtől való eltérést, ideértve az új építési, gyártási eljárás bevezetését is;

· a munkálatok leállítását, illetve szüneteltetését; · biztosított vagyontárgyak eladását, bérbeadását, átadását;

· a biztosított vagyontárgyakon zálogjog keletkezését, vagy a jelen szerződés megkötésekor meglévő zálog- jog változását, megszűnését – a zálogjog jogosultjá- nak pontos megjelölésével;

· a biztosított elleni csődeljárás, csődön kívüli kényszer- egyezségi eljárás, felszámolási eljárás megindítását vagy ennek veszélyét, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítását;

· ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerződést kötött, és erre a jelen feltételek alapján a biztosító koc- kázatviselése is kiterjed,

· a szerződéskötést, illetve a megelőző adatközlést követően a biztosítási összeg alapjául szolgáló érték változását, amennyiben a változás mértéke eléri az eredeti (előző) biztosítási összeg 10%-át.

11.4. A szerződő a változás bejelentésével egyidejűleg a szerződés módosítását is kérheti, melynek szabályait a

14. pont tartalmazza.

11.5. A biztosított tevékenysége során a biztosítási kocká- zatot növelő változtatást nem hajthat végre, illetve nem engedélyezhet addig, amíg a fedezet kiterjesztését a biz- tosító írásban meg nem erősíti.

11.6. A közlésre, illetőleg a változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

12. A szolgáltatás iránti igény bejelentése, a biztosító szolgáltatásának általános szabályai

12.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) vagy írásban.

A bejelentéshez csatolni kell a kárbejelentéskor meg- lévő, a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló és a szolgáltatás mértékének a meghatározásához szükséges okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat. A szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

12.2. Amennyiben a szerződő illetve a biztosított e köte- lezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító teljesítési kötele- zettsége nem áll be.

12.3. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogo- sultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

· a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét iga- zoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő doku- mentumokat,

· összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasz- tott szolgáltatási igényt,

· a biztosítottnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,

· hivatalos dokumentumot a biztosítási összeg nagysá- gának igazolásáról,

AHE-12809/ÜTF3

· a biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen vagyontárgyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jog- címének igazolására vonatkozó okiratokat (mint pl. bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés), a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével,

· az engedélyezett tervdokumentációt,

· a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, a lel- tárívet, a költségszámításokat,

· tűz- és a robbanáskár esetén a tűzvédelmi ható-

ság igazolását, jegyzőkönyvet a tűzvizsgálatról (ha készült),

· ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,

· vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentést, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet, nyomozást felfüggesztő határozatot,

· a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolását (szolgálta- tás-kimaradás kár esetén),

· szállítmánykár esetén a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy menetlevelet.

· a helyreállításra vonatkozó árajánlatot, illetve a káro- sodás helyreállítási költségét igazoló számlát,

· vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi esz- köznyilvántartó lapokat, számlákat a készletekről,

· a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatko- zatát, beleértve adószám és az adóazonosító jel köz- lését is,

· a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosí- tóval vagy kár-okozóval) szemben, illetve másik saját biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt,

· a szerződési feltételekben a biztosítási esemény sajá- tosságaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okirat- nak nem minősülő dokumentumokat.

12.4. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a kárrendezést megkez- deni.

12.5. A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkez- déséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Ha a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára – fizetési kötele- zettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmé- nyek tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

12.6. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számí- tott 5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyre- állításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatré- szeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

12.7. A biztosító szolgáltatása az igénybejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosító szolgáltatására jogosult igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biz- tosítóhoz beérkezett.

12.8. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymá-

solatban való megküldésével – a biztosított a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles a biztosítót írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

12.9. A károk felmérése, megállapítása a biztosító hely- színi vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

12.10. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat (szerző- dőt) terheli.

12.11. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ameny- nyire az a biztosítási esemény következménye.

12.12. A szerződés alapján a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége – a biztosítási események számától függetlenül

– nem haladhatja meg a szerződésben meghatározott biztosítási összeget.

12.13. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel csökken.

12.14. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.

12.15. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel, egyenér- tékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a kártérítési összegből levonja a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést.

12.16. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a fel- használható maradványok értékét.

12.17. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak meg- felelő pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti a 12.14. pontban foglaltaknak megfelelően.

AHE-12809/ÜTF3

12.18. A biztosító csak abban az esetben téríti meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költsé- get, ha a biztosított bizonyítja, hogy az áfa a károso- dott vagyontárgy helyreállítása vagy újraépítése során felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint áfa-visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállalkozás esetén ennek igazolása is szükséges).

13. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ‌‌‌‌

13.1. A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, ideértve a tűz- és elemikár-biztosításhoz kap- csolt függelék követelményeinek betartását is.

13.2. A szerződő (biztosított) a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

· értesíteni a tűzoltóságot tűz és robbanás esetén az oltás, mentés eredményessége érdekében,

· bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőr- ségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megje- lölni.

13.3. A biztosító maga, illetve képviselője, megbízottja útján jogosult ellenőrizni a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását.

14. A szerződés módosítása

14.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel módosíthatják.

14.2. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdemé- nyezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

14.3. A szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlanul marad.

14.4. Változás-bejelentés esetén, ha annak alapján a szer- ződés módosítása indokolt, a biztosító erre a bejelentéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tesz, illetve

– ha a kockázatot a jelen feltételek értelmében nem vállal- hatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

14.4.1. Ha a szerződő 15 napon belül írásban jelzi, hogy a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a javaslat közlésétől szá- mított harmincadik napon megszűnik.

14.4.2. Ha a biztosító a változás bejelentését követően nem él a módosításra vonatkozó jogaival, a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

15. A biztosítási szerződés megszűnése és a kockázatviselés vége

15.1. A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.

15.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerző- dés megszűnéséig áll fenn, kivéve, ha a megszűnés oka a biztosított vagyontárgy megóvásához fűződő érdek

megszűnése, amikor a biztosító az érdekmúlás napjával bezárólag viseli a kockázatot.

15.3. Ha a szerződés hatálya alatt a létesítmény egy részé- nek a külön átadása-átvétele, illetve a létesítmény haszná- latbavétele a szerződés lejárata előtt megtörténik, akkor

a biztosító kockázatviselése ezekre a részekre megszűnik, míg a be nem fejezett részekre változatlanul fennmarad.

15.4. A biztosítási szerződés megszűnik:

15.4.1. Érdekmúlással, lehetetlenüléssel

Ha a biztosító kockázatviselése előtt, vagy az alatt a bizto- sított vagyontárgy megóvásához fűződő érdek megszűnt (ideértve a szerződő tulajdonjogának megszűnését is), vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás napjával megszűnik.

15.4.2. Díj nem fizetés miatt

A szerződés megszűnik a díj esedékessége, illetve a díj- rendezettség napjára visszamenő hatállyal, ha a biztosító harminc napos póthatáridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredmény- telenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést bíró- sági úton érvényesíti. A díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.

15.5. Ha a biztosítási szerződés érdekmúlás következté- ben szűnt meg, a biztosítót a kockázatviselés megszűné- sének napjáig illeti meg a díj, kivéve, ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye. Utóbbi esetben a teljes biztosítási időszakra járó díj megilleti a biztosítót.

16. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy jelen szerződési feltételek az Allianz lakossági építés-szerelés biztosítás korábbi fel- tételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:

- a Fogalomtár egyes meghatározásai pontosításra kerültek;

- 5. A biztosítási szerződés tartama és a biztosítási időszak;

- 12. A szolgáltatás iránti igény bejelentése, a bizto- sító szolgáltatásának általános szabályai;

- 14. A szerződés módosítása;

· a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseire tekintettel jelen Általános Szerződési Feltételek I. Általános biztosítási feltételek alábbiakban megjelölt pontjai:

- 3.1. A szerződés létrejöttének szabályai;

AHE-12809/ÜTF3

- 3.2. A jognyilatkozat érvényessége és hatálya;

- 11. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség;

- 15. A biztosítási szerződés megszűnése és a kocká- zatviselés vége;

- a feltételek 17.2. pontjában az elévülés szabá- lyai a Ptk.-ban meghatározott általános sza-

bályoktól eltérően 5 éves elévülési idő helyett vagyonbiztosítás(ok) esetében 2 évet, felelősségbiz- tosítás esetén 1 évet határoznak meg. Továbbá ‌

· Kiegészült a Panaszügyintézés további részletei pont, mely szerint a hangfelvétel átadása kérhető hangfelvétel másolatban is, és az átadás határideje 25 napra változott;

· a Személyes adatok kezelése kiegészült a bejövő pos- tai küldemények kezelésére vonatkozóan;

· kiegészült azok köre, akikkel szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a csődeljárásban résztvevőkkel, illetve a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal;

· a Tűz és elemikár biztosítás (alapbiztosítás) 11.

Mentesülés pontja;

· a Kiegészítő általános felelősségbiztosítás 5. A biztosí- tási összeg: A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült

jogi képviselet költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg;

· a feltétel nem felel meg az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre vonatkozó kötelező fele- lősségbiztosítás 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben előírt feltételeinek.

17. Egyéb rendelkezések

17.1. A személyes adatok kezelése Az adatkezelés jogalapja, célja

Személyes adatnak minősül az Információs önrendel- kezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) értelmében az érintettel kap- csolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonossá- gára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosít- ható természetes személy.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján a biztosító, ügyfeleinek azon személyes adatait, biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződés- sel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatás- sal összefüggnek. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, ame- lyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat az Infotv-ben meghatározott külön- leges adatok körébe tartozik (ideértve különösen az

egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adato- kat), akkor azokat a biztosító kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelheti.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájá- rulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

6. §-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

Az adatfeldolgozók

A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyom- tatása vonatkozásában – a Bit-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg.

A bejövő postai küldemények és iratok feldolgozásával, kezelésével és ezen iratoknak a biztosító részére történő továbbításával – a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerző- dés keretében – a Magyar Posta Zrt.-t (Cg. 00-00-000000, Budapest 1138 Dunavirág u. 2-6.) bízza meg a biztosító. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenysé-

get végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biz- tosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevoná- sával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja.

A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

A további adatfeldolgozók személyéről, székhelyéről és tevékenységéről az Allianz Hungária Zrt. Központi Ügyfélszolgálati Irodájában lehet tájékoztatást kapni.

AHE-12809/ÜTF3

Adattovábbítás

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak képviselőjétől kapott írásbeli

hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szer- vezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen Általános Szerződési Feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoz- tató tartalmazza.

A Bit. 149. § (1) bekezdésének értelmében a biztosító (ún. megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során

· a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése,

· a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából

megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (ún. megkere- sett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekez- désében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásá- ban, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogo- sultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben megha- tározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a meg- keresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

Tekintettel arra, hogy az Infotv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendel- kezés alapján megadott hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatko- zat tartalmazza.

A biztosítási szerződések megkötésében függő biztosítás- közvetítők működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet a biztosító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adja át.

Tájékoztatáskérés, helyesbítés

Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai keze- léséről, valamint kérheti személyes adatainak helyes- bítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

· nevéről,

· címéről (székhelyéről),

· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.

Örökösök adatainak kezelése

A biztosítási tevékenységről szóló törvény rendelkezése értelmében a biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a szemé- lyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. A joggyakorláshoz szükséges mértékben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jogalapját, célját, időtartamát, az adatfeldolgozókat - az ügyfelekre irányadó jelen adatkezelési tájékoztató vonatkozik.

A kezelt adatok köre:

· az örökösök neve, születési helye, dátuma, édesanyja leánykori neve, lakcíme, bankszámlaszáma;

· az ügyfél elhalálozásának dátuma;

· a biztosított vagyontárgy azonosítására vonatkozó adatok.

Az érdekmúláshoz bekért okiratok: halotti bizonyítvány, vagy jogerős hagyatéki végzés. Ezeket az iratokat az örö- kösök, a vagyontárgy beazonosítása, az esetleges díjjal kapcsolatos rendelkezés érdekében kezeli a biztosító és az adatfeldolgozó.

Az örökösök és az okiratmásolatoknak adatai kezelésének jogalapja a biztosítási jogviszonnyal összefüggő adatke- zelési célból a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135. § (1) bekezdése valamint Bit.

143. §-a, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

V. törvény (továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezete (XXII. cím). Az adatkezelés célja és időtartama megegyezik a biz- tosítási szerződéssel összefüggésben kezelt adatoknak a jelen tájékoztató további pontjaiban meghatározott – a Bit. felhatalmazásán alapuló – céljával és időtartamával.

AHE-12809/ÜTF3

Kérjük a beküldés előtt takarja ki az okiratmásolatokon az ebben a pontban fel nem sorolt adatokat.

Jogorvoslat, tiltakozási jog

Az érintett az Infotv. 14-17. pontjai alatt foglaltak sze- rint érvényesítheti jogait, ideértve a személyes adata-

inak kezelése elleni tiltakozási jogát is. Az érintett az Infotv-ben meghatározott jogorvoslat érdekében for- dulhat a biztosítóhoz, mint adatkezelőhöz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/c.; xxx.xxxx.xx), az Infotv. 13. illetve 16. pontja szerint bírósághoz, illetve ‌

– nem természetes személy ügyfél az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben is – a Magyar Nemzeti Bankhoz (xxx.xxx.xx) is fordulhat.

Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket, tájékoztatáskérését, vagy kifogását a biztosító szék- helyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: 000- 0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Stratégiai és általános igazgatás divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni, vagy a www. xxxxxxx.xx oldalon az adatvédelem link alatti felületen bejelenteni. A biztosító, mint adatkezelő köteles az érin- tett bejelentését a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az érintett ügyfelet írásban tájékoztatni.

Az adatkezelés időtartama

A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesít- hető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, amed- dig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolat- ban igény érvényesíthető. Az igényérvényesítésre nyitva álló ún. elévülési időt a biztosítási termék szerződési feltételei tartalmazzák.

A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez

az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

17.2. Elévülés

A jelen feltételek alapján létrejött

· vagyonbiztosítási szerződésből eredő igények a bizto- sítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év,

· felelősségbiztosítási szerződésből eredő igények a kárnak, ill. a kárigénynek a biztosítottal való közlésétől számított 1 év

alatt évülnek el.

Az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.

17.3. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentése- ket és nyilatkozatokat írásban kell közölni. A szerződő/ biztosított nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették, és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut.

17.4. A szerződési feltételekben szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendők.

18. A biztosító főbb adatai:

Allianz Hungária Zrt.

AHE-12809/ÜTF3

Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság Cg. 00-00-000000

II. A tűz- és elemikár-biztosítás (alapbiztosítás) különös feltételei ‌‌‌‌‌‌

A jelen különös feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.

1. A biztosítottak köre

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosí- tott az a természetes személy, jogi személy vagy jogi sze- mélyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely

· a szerződő által a kötvényen pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan tulajdonosa, tulajdonos- társai,

· az ingatlanon végzett építési-szerelési munkák

- beruházója,

- fővállalkozója, valamint azon alvállalkozók és/vagy kivitelezők, akiket/amelyeket a szerződő az ajánla- ton névvel, székhelyük címével és az általuk végzett szakági munkák felsorolásával megjelöl.

2. A kockázatviselés helye

A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a kötvényen, valamint az építési és/vagy szerelési tervdo- kumentációban pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt ingatlan és az ingatlannyilvántartás szerint hozzá tartozó földrész.

3. A biztosított vagyontárgyak

A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minősülnek

· a kötvényen kockázati osztályonként, ezen belül vagyon- csoportonként biztosítási összeggel megjelölt, és

· a tervdokumentáció szerint az építési-szerelési tevé- kenység végzéséhez szükséges

vagyontárgyak a beruházás átadás-átvételét, illetve üzembe helyezését megelőző mindenkori állapotukban, beleértve a létesítménybe való beépítés céljából az építési területen lévő és a biztosított tulajdonát képező vagy ide- gen tulajdonban lévő vagyontárgyakat is.

A biztosító kockázatviselése szempontjából a biztosított vagyontárgyak két kockázati osztályba tartoznak:

3.1. I. kockázati osztály: a beruházás

a) vagyoncsoport: épületek, építmények

A beruházás tárgyát képező

· a beruházás megkezdése előtt a kockázatviselési

helyen már meglévő és a beruházással érintett épület(ek), építmények és azok alkotórészei, tarto- zékai, valamint

· építés alatt álló és szerkezetkész új épületek, épít- mények.

b) vagyoncsoport: a befejező munkák vagyontárgyai A beépítésre váró és beépített épülettartozékok,

épületberendezések (építészeti berendezések, épület- villamossági berendezések, épületgépészeti berende- zések), egyéb segédanyagok (lásd: Fogalom meghatá- rozások).

3.2. II. kockázati osztály: a munkavégzés eszközei

a) vagyoncsoport: ideiglenes, szilárd falazatú felvonulási épületek

b) vagyoncsoport: munkagépek (lásd: Fogalom meghatá- rozások)

c) vagyoncsoport: felszerelések, pl. állványzatok, takaró- fóliák, ponyvák, munkaruhák

3.2.1. A munkavégzés eszközeire kizárólag abban az eset- ben terjed ki a biztosítási fedezet, amennyiben nincsenek egy másik, korábban megkötött, érvényes és azonos kocká- zatokra szóló vagyonbiztosítási szerződésben biztosítva.

4. Nem biztosítható vagyontárgyak

· az építési területen lévő, a beruházással nem érintett épületek, építmények,

· a beruházás megvalósításához nem kapcsolódó vagyontárgyak,

· az adatfeldolgozó programok, szoftverek,

· az adathordozókon tárolt adatok,

· a tervdokumentációk, üzleti könyvek, bélyegzők, bér- leti, szabadalmi és egyéb jogokkal kapcsolatos szerző- dések, iratok,

· vízi és légi járművek,

· gépjárművek (lásd: Fogalom meghatározások).

5. A biztosítási összeg meghatározása

AHE-12809/ÜTF3

A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg a biztosítási szerződés megkötésekor. A biz- tosítási összeget az alábbiak szerint kell meghatározni:

5.1. Az I. kockázati osztály biztosítási összegét az érvényes tervdokumentáció és az annak részét képező költségvetés alapján kell meghatározni.

5.1.1 A biztosítási összeg tartalmazza a biztosított vagyontárgyak értékét és a kivitelezés költségeit.‌‌

5.1.2. A beruházás épületeinek, építményeinek és a befe- jező munkák vagyontárgyainak biztosítási összegét a szer- ződő új értéken határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új értékét.

5.2. A II. kockázati osztály vagyoncsoportjainak biztosítási összegét csúcsértéken kell meghatározni (lásd: Fogalom meghatározások).

5.2.1. A II. kockázati osztály vagyoncsoportjai – a tulaj- dontól függetlenül – kizárólag valóságos értéken biztosít- hatók.

5.3. Ha a biztosított az ajánlat aláírásakor áfa-visszatérí- tésre jogosult, akkor a biztosítási összeget az áfával csök- kentett értéken kell meghatározni.

6. Biztosítási események

6.1. A jelen feltételek szerint biztosítási esemény a szerző- dés hatály alatt a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett minden olyan károsodása, amelyre nézve a biztosító nem zárta ki kártérítési kötele- zettségét (a jelen feltételek 7. pontja).

6.2. Földrengés, vihar vagy árvíz esetén egy káresemény- nek minősül, ha 72 órán belül következik be több földren- gés-, vihar- vagy elöntéskár.

7. A kizárt kockázatok, illetve a biztosítással nem fedezett károk

7.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban meghatározott okok miatt követ- keznek be:

a) a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű használa- tából eredő fokozatos elhasználódás, kopás, továbbá a beépített anyagok, alkatrészek hibája, a légköri tényezők hatására kialakuló korrózió, oxidáció, az alkotó-anyagok természetéből fakadó káros tulajdon- ságok (pl. zsugorodás, elpárolgás, súlyvesztés stb.), az anyagok textúrájának vagy felületének változásai, légköri nedvesség vagy szárazság, férgek, szennyezés,

légszennyezés, hőmérsékleti változások vagy szélsősé- gek,

b) olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely az engedélyezési tervdokumentációban foglaltak be nem tartása miatt az építkezés bontását, javítását, újjáépí- tését, átalakítását rendelte el,

c) gombásodás, penészedés,

d) elektromos berendezésekben és vezetékeikben kelet- kező, tovaterjedéssel nem járó zárlat,

e) lopás, betöréses lopás és rablás, rongálás, vandaliz- mus, leesés vagy eltörés.

7.2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a) a károsodott vagyontárgyak olyan értékcsökkenésé- ből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,

b) a garancia vagy szavatosság körében térülnek meg,

c) más biztosítás alapján térülnek meg,

d) a gépjárművel történő ütközés következtében kelet- keztek,

e) az építési területen használt munkagépek ütközése miatt keletkeztek,

f) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a lízing- beadó vagy bérbeadó tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők.

7.3. A biztosító nem téríti meg

a) a hibás tervezés miatt keletkezett károkat,

b) a hibás kivitelezés miatt keletkezett károkat,

c) a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivi- telezés miatt szükségessé vált pótlás vagy javítás költ- ségeit,

d) az építésnél használt gépek és berendezések azon kárait, amelyek belső meghibásodásból – így különö- sen elektromos vagy mechanikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadé- kok megfagyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy hűtőfolyadék hiányából – erednek,

e) a vezetékek elfagyása következtében keletkezett káro- kat,

f) azokat az építési-szerelési technológia módosítá- sából, kiegészítéséből, fejlesztéséből eredő károkat, amelyek azért keletkeztek, mert a konstrukcióért fele- lős tervező, illetőleg gyártó tudomása és/vagy hozzájá- rulása nélkül megváltoztatták a szerkezet teherviselő képességét, szilárdságát, üzemi tulajdonságait,

g) az építési-szerelési munka félbeszakadásából, szüne- teltetéséből, a késedelemből, a teljesítés elmaradásá- ból származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti veszteségként (pl. túlóra, sürgősségi felár, termelés- kiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség formájában) felmerült károkat,

h) a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott többletköltségből eredő károkat (pl. kötbér, bírság),

i) az éjszakára, munkaszüneti napra, pihenőnapra soron kívül elrendelt munka, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti munka bérköltségeit, illetőleg az expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltsége- ket,

AHE-12809/ÜTF3

j) a kedvezmények elvesztéséből vagy piacvesztésből adódó károkat,

k) a leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával fel- tárt hiányt vagy veszteséget,

l) a szabadban tárolt műszaki és egyéb berendezések- ben keletkezett beázás-, vihar-, jégverés- és felhősza- kadáskárokat,

m) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett, az I. kockázati osztály b) vagyoncsoportba és a II. koc- kázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett felhőszakadás-és egyéb elöntéskárokat, ha azok – a rendeltetésszerű üzemeltetési előírások, szabványok figyelembevételével – nem voltak felhelyezve a pado- zat szintjétől legalább 15 cm magasan lévő állvány- zatra,‌‌‌‌

n) a talajmechanikai szakvéleményben foglalt előírások be nem tartása miatt keletkezett károkat,

o) a rongáláskárokat, ha azok a biztosított műszaki és egyéb berendezések rendeltetés szerinti működését nem akadályozzák,

p) a légi járműtől eredő hangrobbanáskárt,

q) a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,

r) a helyiségen belüli léghuzat által okozott kárt,

s) az ajtó és az ablak nyitva hagyása miatt keletkezett károkat,

t) az épületek külső vakolatában, külső burkolatában, külső festésében keletkezett vihar-, jégverés- és leázáskárt,

u) a dohányzás miatti felületi pörkölődést, elszíneződést, elváltozást,

v) az öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő hőhatáskárokat,

w) az árvíz- és elöntéskárokat, ha a vízügyi szabályok szerinti hullámtérben vagy nem mentett árterületen, illetve olyan területen elhelyezett vagyontárgyban keletkeztek, ahol a felszíni vizek kiáradása a helyi körülmények következtében előre látható, azaz sta- tisztikai átlagban tízévenként legalább egyszer ilyen áradás bekövetkezik.

7.4. A kizárás nem terjed ki a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt más, egyébként megfelelő módon kivitelezett vagyontárgyakban keletke- zett károkra, valamint a meghibásodás, üzemzavar miatt más dolgokban keletkezett károkra.

8. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai

8.1. A biztosító szolgáltatása épületkárok esetén (I. a) vagyoncsoport)

8.1.1. A biztosított vagyontárgyak

· teljes (totál)kára esetén a káridőponti új értéket,

· részleges kára esetén a helyreállítás költségét, a vagyontárgy káridőponti új értékéig téríti meg a bizto- sító.

8.1.2. A biztosító káridőponti valóságos (avult) értéken téríti meg a kár időpontjában 50%-nál nagyobb mérték- ben elhasználódott, a biztosítás megkötésének időpont- jában már meglévő épületek, építmények kárait.

8.2. A befejező munkák vagyontárgyainak kárait (I. b) vagyoncsoport)

· teljes (totál)kár esetén káridőponti új értéken,

· részleges kár esetén a helyreállítás költségét, a vagyon-tárgy káridőponti új értékéig téríti meg a biz- tosító.

8.3. A biztosító a II. kockázati osztályba tartozó vagyontár- gyak (a munkavégzés eszközei)

· teljes (totál)kára esetén káridőponti valóságos (avult) értéken téríti meg a keletkezett kárt,

· részleges kára esetén a helyreállítás költségét téríti meg – az értékemelkedés levonásával – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.

8.3.1. A vagyontárgyak valóságos (avult) értékének meg- határozásához az 1. sz. melléklet nyújt segítséget.

8.4. A biztosító az általános forgalmi adóval csökkentett költséget téríti meg.

8.4.1. A biztosító csak abban az esetben téríti meg az álta- lános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha

a biztosított bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyon- tárgy helyreállítása vagy újraépítése során felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint áfa-vissza-

igénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult. A bizto- sító jogosult ennek igazolását is kérni a biztosítottól.

9. Az önrészesedés

9.1. A biztosító a tűz- és elemikár-biztosítás alapján nyúj- tott szolgáltatása összegéből káreseményenként önrésze- sedést von le.

9.2. Az önrészesedés mértéke

a) zöldmezős beruházások esetében a szolgáltatási összeg 10%-a, de minimum 50 000 Ft,

b) egyéb beruházásoknál a szolgáltatási összeg 10%-a, de minimum 100 000 Ft.

10. Költségtérítések

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodá- sával kapcsolatos, és

· a kárelhárítás, kárenyhítés,

· az oltás-mentés,

· a kár megállapításához szükséges szakértői vélemény,

· a helyreállítással kapcsolatos tervezés és hatósági engedélyezés,

· a helyreállítást követő egyszeri takarítás költségeit a biztosítási összegen belül a szolgáltatási összeg 10%-a erejéig.

11. Mentesülés

AHE-12809/ÜTF3

11.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

· a szerződő vagy a biztosított,

· a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet- vezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési

feltételben meghatározott munkakört betöltő alkal- mazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk;‌

· a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott– vezető beosztású tisztség- viselője vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

11.2. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

12. Egyéb rendelkezések

12.1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az a biztosí- tottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

AHE-12809/ÜTF3

12.2. A biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

Kiegészítő biztosítások ‌‌

A kiegészítő biztosítások különös feltételei alapján létre- jött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben a tűz- és elemikár biztosítás (alapbiztosítás) különös biztosítási feltételei és az Általános biztosítási feltételek vonatkoznak. A kiegészítő biztosítások különös biztosí-

tási feltételeinek az alapbiztosítás különös biztosítási fel- tételeitől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek az irányadók.

1. A kiegészítő biztosítások megszűnése

AHE-12809/ÜTF3

A tűz- és elemikár biztosítás (alapbiztosítás) megszűné- sével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűn- nek.

III. A kiegészítő betöréses lopás- és rablásbiztosítás különös feltételei ‌‌‌‌

A tűz- és elemikár-biztosításhoz (alapbiztosítás) kötött kiegészítő betöréses lopás- és rablásbiztosítás különös feltételei alapján, külön díj ellenében, a biztosító megté- ríti az alapbiztosításban és a jelen kiegészítő biztosítás- ban egyaránt biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat az alábbi feltételek szerint.

1. Biztosított vagyontárgyak

A jelen különös feltételek alapján biztosított vagyontár- gyak a szerződő által meghatározott és

· az I. kockázati osztály b) vagyoncsoportjába tartozó vagyontárgyak – az átadás-átvételt, illetve az üzembe helyezést megelőző mindenkori állapotukban –, ame- lyeket a kockázatviselés helyén, legalább a behatolás elleni védettségi minimum (lásd: Fogalom megha- tározások) követelményeinek megfelelő helyiségben tárolnak,

· a II. kockázati osztály

· b) vagyoncsoportjába tartozó szabadban tárolt, gép- járműnek nem minősülő, rendszám nélküli munka- gépek,

· c) vagyoncsoportjába tartozó vagyontárgyak, amelye- ket a munkaterületen lezárt és legalább a védettségi minimum követelményeinek megfelelő helyiségben tárolnak,

amennyiben azok az alapbiztosításban is biztosítva vannak.

2. Nem biztosítható vagyontárgyak

2.1. Nem biztosíthatók

· az alapbiztosítás 4. pontjában meghatározott vagyon- tárgyak,

· a szabadban tárolt vagyontárgyak, ide nem értve az alapbiztosítás 3.2.b) pontjában meghatározott mun- kagépeket.

3. Biztosítási események

3.1. Betöréses lopás

3.1.1. Betöréses lopásnak minősül az a lopás, amikor a tettes a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe

a) dolog elleni erőszakkal, vagy

b) hamis vagy álkulcs használatával, illetve nem az adott zár rendeltetésszerű felnyitására készült eszközzel, kimutatható nyomot hagyva, vagy

c) a helyiség, rablás (3.3. pont) útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával hatol be.

3.1.2. Biztosítási esemény a betöréses lopással vagy annak kísérletével a betöréses lopás- és rablásbiztosítás- ban biztosított vagyontárgyakban okozott rongálási kár is.

3.1.3. A jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek,

· ha a lopást a helyiség elveszett, ellopott vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,

· ha lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a jelen különös feltételek 3.1.1.c) pontjának esetét,

· ha a helyiség, amelyből a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították, a védettségi minimum követelmé- nyeinek sem felel meg,

· a betörés következtében az épületben és az épülettar- tozékokban keletkezett rongálási kár.

3.2. Lopás

3.2.1. Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén szabadban tárolt, üzemen kívül helyezett, saját kulcsával megfelelően lezárt vezetőfülkéjű és gépjármű- nek nem minősülő munkagép ellopása (lásd: Fogalom meghatározások).

3.2.2. Nem tekinthető megfelelően lezártnak a munkagép, ha

· a vezetőfülke ajtajának bármelyik beépített zárbetétje hiányzik, vagy olyan módon rongálódott, hogy a zár a jármű kulcsainak használata nélkül is kinyitható,

· a munkagép az indítókulcs használata nélkül is működtethető.

3.2.3. A lopáskockázat nem terjed ki

· a lezárt munkagépben hagyott indítókulcs használa- tával elkövetett lopásra, valamint a részlopásra (alkat- részek leszerelése) és a rongálási károkra,

· a lezárható vezetőfülke nélküli, szabadban hagyott munkagépek ellopására,

· a szabadban tárolt munkagépek ellopására, ha a koc- kázatviselés helye (az építési terület):

- nincs lezárt kerítéssel körülhatárolva (lásd: Fogalom meghatározások), és

AHE-12809/ÜTF3

- a napi munkavégzés idején kívül nincs élőerővel őrizve (lásd: a Fogalom meghatározásokban az élő- erős védelem fogalmát).

3.3. Rablás

3.3.1. Biztosítási eseménynek minősül a rablás, ha jog- talan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított sze-

xxxxxxx (annak alkalmazottjával, megbízottjával) szem- ben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy(ak) megtartása végett erő- szakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenye- getést alkalmaz.‌‌‌‌

4. A biztosítási összeg meghatározása

4.1. A biztosításra feladott vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő csúcsértéken (lásd: Fogalom megha- tározások) határozza meg:

· az I. kockázati osztály b) vagyoncsoportja új értéken,

· a II. kockázati osztály b) és c) vagyoncsoportja – a tulajdonjogtól függetlenül – kizárólag avult értéken biztosítható.

5. A biztosító szolgáltatása, a szolgáltatási limitek

5.1. Betöréses lopás esetén a biztosító a biztosított vagyontárgyak

· betöréses lopáskárait,

· betöréses lopás biztosítási eseménnyel kapcsolatban keletkezett rongálási kárait

kockázati osztályonként és vagyoncsoportonként a kötvé- nyen megjelölt biztosítási összegig téríti meg az alábbiak szerint:

5.1.1. A biztosító káreseményenként maximum 1 M Ft-ig nyújt szolgáltatást, amennyiben a behatolás helyén a vagyonvédelmi színvonal megfelel a védettségi mini- mum követelményeinek.

AHE-12809/ÜTF3

5.1.1.1. A jelen különös feltételek szempontjából megfe- lelnek a védettségi minimum követelményeinek a

munkavégzés eszközeinek tárolására szolgáló szilárd falazatú fém felvonulási épületek is (konténerek), ha az ajtókra és más nyílászárókra vonatkozó védettségi minimum követelmények maradéktalanul megvaló- sulnak.

5.1.2. A biztosító káreseményenként maximum 25 millió Ft-ig nyújt szolgáltatást, amennyiben a behatolás helyén

· a vagyonvédelmi színvonal megfelel a védettségi minimum követelményeinek, továbbá

· a kockázatviselés helye (az építési terület )

· lezárt kerítéssel van körülhatárolva, és

· a napi munkavégzés idején kívül élőerővel őrzik.

6. Az önrészesedés

A biztosító a betöréses lopás- és rablásbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegéből káreseményenként 10%-ot, de minimum 100 000 Ft-ot von le önrészesedés címén.

7. Költségtérítések

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodá- sával kapcsolatos és

· a kárelhárítás, kárenyhítés,

· a kár megállapításához szükséges szakértői vélemény,

· a helyreállítással kapcsolatos tervezés és hatósági engedélyezés,

· a helyreállítást követő egyszeri takarítás

költségeit a biztosítási összegen belül, azonban a vagyon- védelmi színvonaltól függően meghatározott limiten felül, a szolgáltatási összeg 10%-a erejéig.

IV. A kiegészítő általános felelősségbiztosítás különös feltételei ‌‌‌‌‌

A tűz- és elemikár-biztosításhoz (alapbiztosítás) kötött kiegészítő általános felelősségbiztosítás különös fel- tételei alapján – a szerződésben meghatározott díj ellenében – a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén jelen szerző- dési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.

1. Biztosított

Az alapbiztosítás alapján biztosítottnak minősülő

· természetes személy,

· jogi személy,

· jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

2. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősülnek a biztosított beru- házás megvalósításával közvetlen összefüggésben, szer- ződésen kívül harmadik személynek e szerződés hatálya alatt a Magyarország területén okozott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi (dolgokban keletkezett) károk, amelyekért a biztosított mint

· a kötvényen pontos címmel (helyrajzi számmal) meg- jelölt ingatlan tulajdonosa, tulajdonostársai,

· az ingatlanon végzett építési-szerelési munkák

- beruházója,

- fővállalkozója, valamint

- azon alvállalkozók és/vagy kivitelezők, akiket/ame- lyeket a szerződő az ajánlaton névvel, székhelyük címével és az általuk végzett szakági munkák felso- rolásával megjelöl,

e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

3. A kár okozásának és bekövetkezésének időpontja

3.1. A kár okozásának időpontja az a nap, amikor a biz- tosított – illetve az a személy, akinek magatartásáért a biztosított a polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik – károkozó magatartást tanúsított. Ha a bizto- sított az eljárása során egyes kötelezettségeinek elmu- lasztásával okoz kárt, akkor a károkozás napja az a nap, amikor e kötelezettségének a biztosított még utoljára kártérítési kötelezettség keletkezése nélkül eleget tehe- tett volna.

3.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a károsultnál, illetve ha

ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított vagy a károsult először észlelte, vagy kellő gon- dossággal észlelhette volna.

4. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk

4.1. A biztosító nem téríti meg:

a) a tárgyakban, talajban, épületekben vibráció, rezgés vagy a teherhordó elemek eltávolítása, meggyengítése, megépítésének elmulasztása vagy szakszerűtlen meg- építése miatt bekövetkező, valamint az ezekre vissza- vezethető károkat;

b) a tervdokumentáció technológiai előírásaitól eltérő kivitelezésből eredő károkat;

c) a tervdokumentációban foglalt cölöpalapozással, illetve támfalépítéssel kapcsolatban bekövetkező károkat;

d) a talajszint alatti közművezetékekben okozott és azok sérülése következtében keletkezett károkat;

e) munkahelyi rendzavarással vagy elbocsátott mun- kások rendzavarásával összefüggésben keletkezett károkat;

f) azokat a károkat, amelyek a biztosítottnak – illetve a biztosított munkavállalóinak vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló foglalkoztatottjainak

– a tulajdonában vagy felelős őrizetében lévő vagyon- tárgyakban keletkeztek;

g) azokat a károkat, amelyeket a biztosított, illetve a biztosított munkavállalóinak vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló foglalkoztatottjai- nak a személysérüléses balesete miatt érvényesítet- tek;

h) a vízi és a légi járművek által okozott károkat;

i) a földterületben, terményekben, növényi kultúrákban és állatokban okozott károkat;

j) a környezetvédelmi jogszabályok és előírások megsér- tése miatt okozott károkat;

k) a folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkat.

4.2. A biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki:

a) a fuvarozói minőségben okozott károkra;

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körébe tar- tozó károkra;

AHE-12809/ÜTF3

c) a munkabalesetből eredő kárigényekre;

d) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigo- rúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigé- nyekre.

5. A biztosítási összeg ‌‌‌

5.1. Az általános felelősségbiztosítás minimális biztosí- tási összege 2 millió forint, melyet a szerződő választása szerint – legfeljebb tízszeres értékre – többszörözhet.

5.2. A biztosító a kockázatviselés tartama alatt okozott és bekövetkezett károkat a szerződő által az építés-szerelés teljes időtartamára választott biztosítási összegig térít meg (teljes kártérítési limit). A Ptk. rendelkezéseitől elté- rően a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviselet költségeit és a kamatokat a biz- tosítási összeg erejéig téríti meg. A biztosító szolgáltatása a Ptk. szerinti sérelemdíjra is kiterjed a szerződő által választott biztosítási összegen (éves limiten) belül.

5.2.1. A káreseményenkénti térítés azonban legfeljebb a biztosítási összeg 50%-áig terjed (káreseményenkénti kártérítési limit).

5.3. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

5.4. Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérí- tési limitösszeget, akkor a biztosító arányosan téríti meg a kárt.

6. A kárbejelentés és a biztosító szolgáltatásának különös szabályai

6.1. A biztosítási esemény bejelentése a biztosított köte- lessége.

6.2. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti.

6.2.1. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyen- lítette ki.

6.3. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudo- másul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és per- beli képviseletét, s a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.

6.4. A biztosító nem téríti meg a károsult

· elmaradt hasznait (tervezett nyereség, termeléskiesés, elmaradt megtakarítás),

· gazdasági veszteségeit (bírság és más büntető jellegű költségek),

· egyéb olyan következményi kárait, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek.

6.5. A járadék tőkésítésére vonatkozó szabályok

6.5.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biz- tosító, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind pedig a károsult elfogadja.

6.5.2. A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől, a jogosult életkorától és a szerződésben rögzített éves limittől.

6.6. A biztosító megtérítési igénye

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jog- ellenes.

6.6.1. Súlyos gondatlanságnak minősül, ha

a) a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet, illetve 1,26 mg/l légalkoholszintet meghaladó súlyo- san ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapo- tával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

b) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,

c) a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező elő- írásban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett,

d) a biztosított a kárt a tevékenységre vonatkozó elő- írások kirívóan súlyos, folyamatos, illetőleg ismételt megsértésével okozta,

e) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta a biztosított, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

7. Önrészesedés

AHE-12809/ÜTF3

7.1. A biztosító a kiegészítő általános felelősségbiztosítás alapján a dologi károkra nyújtott szolgáltatása összegé- ből 10%-ot, de minimum 100 000 Ft-ot von le önrészese- dés címén.

7.2. A biztosító a kiegészítő általános felelősségbiztosítás alapján a személysérüléses károkat önrészesedés nélkül téríti meg.

8. A kiegészítő általános felelősségbiztosítás külön díjas záradékainak feltételei ‌

8.1. VFR záradék: A rezgések miatt, továbbá az alátámasztá- sok elmozdulása vagy gyengülése következtében keletke- zett károk megtérítése

8.1.1. A jelen záradék alapján a szerződésre nem vonat- kozik a kiegészítő általános felelősségbiztosítás 4.1.a) pontjában foglalt kizárás.

8.1.2. A biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a rezgések miatt, illetve az alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése következtében az ingatlanokban (épüle- tekben, építményekben) keletkezett károkat, ha az építés- szerelés megkezdésének időpontjában azok sértetlenek (a rendeltetésüknek megfelelő állapotúak) voltak, és a biztosított eleget tett a szükséges kármegelőzési bizton- sági intézkedéseknek.

8.1.3. A biztosító nem téríti meg

· azokat a károkat, veszteségeket, amelyek a létesít- mény természete vagy a kivitelezés módja miatt – azokból következően – előre láthatóak,

· az építés-szerelési tevékenység során szükségessé váló pótlólagos kármegelőzési és biztonsági intézke- dések költségeit,

· azokat a repedéskárokat, amelyek sem az épületek teherviselő képességét, sem használóik biztonságát nem veszélyeztetik.

8.2. VFC záradék: A cölöpalapozási és támfalépítési munká- latok következtében keletkezett károk megtérítése

8.2.1. A jelen záradék alapján a szerződésre nem vonatko- zik a kiegészítő általános felelősségbiztosítás 4.1.c) pont- jában foglalt kizárás.

8.2.2. A biztosító nem téríti meg a keletkezett károkat, ha azok

· a cölöpök vagy a támfal elemeinek pótlása vagy hely- reállítása miatt keletkeztek, valamint

· ha az alapozásnak vagy a támfal elemeinek teherbíró képessége nem felel meg a tervezési tervdokumentá- ció előírásainak.

8.3. VFZ záradék: A felszín alatti közművezetékekben kelet- kezett károk megtérítése

8.3.1. A jelen záradék alapján a szerződésre nem vonat- kozik a kiegészítő általános felelősségbiztosítás 4.1.d) pontjában foglalt kizárás.

8.3.2. A biztosító kizárólag a felszín alatti sérült közműve- zetékek helyreállítási költségeit téríti meg.

8.3.3. A biztosító a felszín alatti közművezetékekben kelet- kezett károkat abban az esetben téríti meg, ha a biztosított a munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságoknál beszerezte az azok elhelyezésére vonatkozó tervdokumen- tációt, és minden szükséges intézkedést megtett a kárese- mény bekövetkezésének elkerülése érdekében.

AHE-12809/ÜTF3

8.3.4. A biztosító nem téríti meg a következményi károkat, valamint a károsodott csővezetékekben továbbított anya- gok elfolyáskárait.

V. A kiegészítő épületrongálás-biztosítás különös feltételei ‌‌‌‌

A tűz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) kötött kiegészítő épületrongálás-biztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében

a biztosító megtéríti – a szerződésben meghatározott biztosítási összegig – azokat a kockázatviselés helyén a biztosított épületekben bekövetkezett épületrongálási károkat, amelyek az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben keletkeztek.

1. A biztosítási összeg

A kiegészítő épületrongálás-biztosítás induló biztosítási összege 100 000 forint, melyet a szerződő választása sze- rint –1 millió forint összeghatárig – többszörözhet.

2. A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosító

AHE-12809/ÜTF3

· szolgáltatása káreseményenként legfeljebb a biztosí- tási összeg 50%-áig terjed ki,

· biztosítási időszakonként legfeljebb a biztosítási összegig nyújt szolgáltatást.

2.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a rendőrségi feljelentés.

2.3. A biztosító nem téríti meg a kizárólag vandalizmusból eredő károkat. A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki az épülettartozékok rongálással kapcsolatos lopáskára- ira.

3. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítő épületrongálás-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegéből káreseményenként 10%-ot von le önrészesedés címén.

VI. A kiegészítő belföldi szállítmánybiztosítás különös feltételei ‌‌‌‌‌

A tűz- és elemikár-biztosításhoz (alapbiztosítás) kötött kiegészítő belföldi szállítmánybiztosítás alapján – a szerződésben meghatározott díj ellenében – a biztosító megtéríti biztosítási események által a biztosított szállít- mányban okozott károkat az alábbiak szerint.

1. Biztosított

Az alapbiztosítás alapján biztosítottnak minősülő

· természetes személy,

· jogi személy,

· jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

2. A kockázatviselés tartama

A berakodás befejezésétől a kirakodás megkezdéséig ter- jedő időszak.

3. Biztosított vagyontárgyak

Az alapbiztosítás I. kockázati osztály b) vagyoncsoportjá- ban és/vagy a II. kockázati osztály a), b) és c) vagyoncso- portjában biztosított vagyontárgyak (biztosított szállít- mány), amelyeket a biztosított vagy megbízása alapján az alkalmazottja a Magyarország területén

· saját tulajdonú, bérelt vagy lízingelt tehergépjárművével,

· a személygépjármű lezárt csomagtartójában vagy utasterében,

a kockázatviselés helyére, illetve onnan a biztosított saját telephelyére szállít.

4. A biztosítási események

4.1. Tűz

Az az égés, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfel- szabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, baleset- szerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Megtéríti a biztosító az öngyulladásból keletkezett és továbbterjedő tűz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

Nem minősül biztosítási eseménynek az a tűzkár, amelyik

· erjedés, befülledés, felületi pörkölődés, szín- és alak- változás, biológiai égés, vegyi folyamat,

· elektromos berendezésekben és vezetékeikben kelet- kező, továbbterjedéssel nem járó zárlat,

· továbbterjedéssel nem járó öngyulladás következté- ben keletkezett.

4.2. Villámcsapás

A biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, lát- ható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár.

4.2.1. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás- károkat, amelyek a villámcsapás indukciós hatásaként keletkeztek.

4.3. Robbanás (robbantás)

A gázok vagy gőzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

4.3.1. A biztosító nem téríti meg a robbanáskárt, ha az légi jármű hangrobbanásából származik.

4.4. Vihar

Az olyan légmozgás toló vagy szívó hatása által okozott kár, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert (15m/s)*.

4.1. Biztosítási esemény a vihar következtében

· a biztosított vagyontárgyban keletkezett kár, továbbá

· a szállító gépjármű ponyváján keletkezett nyíláson keresztül a károsító hatással egyidejűleg beömlő csa- padék által okozott kár.

4.5. Jégverés

A jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt a biztosított vagyontárgyban keletkezett kár, továbbá az emiatt a szál- lító gépjármű ponyváján keletkezett nyíláson keresztül a jégverés károsító hatásával egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

4.5.1. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg

a fólia- és ponyvafedésben keletkezett kár.

4.6. Földcsuszamlás

A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtőirányú elcsúszása által okozott kár.

AHE-12809/ÜTF3

4.6.1. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az tudatos emberi tevé- kenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékeny- ség, alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás, talaj- vízszint-süllyesztés stb.).

4.7. Kő- és földomlás

A véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által okozott kár.

* A légmozgás sebessége tekintetében – eltérő, hitelesnek tekinthető adatok hiányában – az Országos Meterológiai Szolgálat (OMSZ) adatai az irányadók.

4.7.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robban- tás, bányászati tevékenység, alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.).‌‌‌‌‌‌

4.8. Idegen tárgyak rádőlése

Ha valamilyen idegen, a jelen szerződésben nem biztosí- tott tárgy (pl. idegen oszlop, fa, idegen jármű rakománya) bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és a biztosított vagyontárgyakban rádőléssel kárt okoz.

4.9. Ismeretlen üreg beomlása

A szerződő vagy a biztosított által nem ismert, az építési dokumentációban nem szereplő, a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.

4.9.1. Nem biztosítási esemény a bányák föld alatti részé- nek beomlásából eredő kár.

4.10. Földrengés

Az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

4.11. Közlekedési baleset

Biztosítási eseménynek minősül, ha a szállítóeszközt ért közlekedési baleset következtében a biztosított vagyon- tárgyak megrongálódnak, megsemmisülnek.

4.11.1. Megtéríti a biztosító a szállítóeszközt ért közleke- dési balesettel összefüggésben a biztosított vagyontár- gyakban bekövetkezett, igazolt lopáskárokat is.

4.12. Rablás

Biztosítási esemény a biztosított szállítmánynak vagy csak egy részének az elrablása.

4.12.1. Rablásnak minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy

· a biztosított személlyel vagy annak megbízottjával szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá,

· ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

5. Kizárások

5.1. Nem terjed ki a szállítmánybiztosítás

· a be- és kirakodás alatt, illetve a szállítmánynak a szállítóeszközön való elhelyezése közben keletkezett sérülésekre,

· a jogszabály szerint fokozottan tűz- és robbanásveszé- lyes anyagokra,

· az öngyulladásra hajlamos anyagokra,

· a telephelyen belüli áru- vagy anyagmozgatásra,

· a nyitott szállítóeszközön szállított árukra,

· az ömlesztett, csomagolatlan árukra,

· a tartálykocsiban szállított anyagokra,

· a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körébe tar- tozó károkra,

· a más biztosítással fedezetbe vont károkra.

5.2. A jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító a szállítás közben a szállítmány rögzítésének hiányossága miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

6. A biztosítási összeg

A szállítmány biztosítási összegét a szerződő a legna- gyobb szállítmányérték alapján határozza meg. A legna- gyobb szállítmányérték nem lehet magasabb, mint az alapbiztosítás I. kockázati osztály b) vagyoncsoportjában és a II. kockázati osztály a), b) és c) vagyoncsoportjában biztosított vagyontárgyak együttes biztosítási összege.

7. Alulbiztosítás

Ha a szerződő által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint a károsodott szállítmány káridőponti szállítmányértéke, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridőponti biztosítási összeg a szállít- mány pótlásának vagy beszerzésének és a szállítás során felmerülő költségeknek az együttes összegéhez aránylik (arányos kártérítés).

8. A biztosító szolgáltatása

8.1. A biztosító a keletkezett kárt a szállítmány biztosítási összegéig, de legfeljebb az egyes vagyoncsoport(ok)ra az alapbiztosításban meghatározott biztosítási összeg ere- jéig téríti meg, az önrészesedés levonásával.

8.2. A biztosító szolgáltatása a jelen kiegészítő biztosítás hatálya alatt bekövetkezett szállítmánykárokra nem haladhatja meg az egyes vagyoncsoportokra az alapbiz- tosításban meghatározott biztosítási összegek együttes értékét.

9. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítő szállítmánybiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegéből 10%-ot von le önrésze- sedés címén.

10. Mentesülés

AHE-12809/ÜTF3

A jelen különös feltételek alkalmazásában súlyos gondat- lanságnak minősül különösen

· a túlterhelt szállítóeszközzel történő,

· a szakszerűtlen vagy alkalmatlan járművel végzett szállítás.

Függelék ‌

a tűz- és elemikár-biztosításhoz

Emeletráépítések, tetőtér-átépítések, tetőtér-beépítések, tetőtér- és tetőszerkezet-felújítások tűzbiztonsági előírásai

A biztosító az emeletráépítések, tetőtér-átépítések, tető- tér-beépítések, tetőtér- és tetőszerkezet-felújítások során keletkezett tűz- és/vagy robbanáskárokat, valamint azok- kal összefüggő következményi károkat kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított eleget tett az alábbi kármegelőzési kötelezettségeinek:

1. Tűzvédelmi tervet és helyszíni tűzriadó-tervet kell készíteni, azt az alkalmazottakkal a munka megkezdése előtt meg kell ismertetni, és következetesen be kell tar- tani.

1.1. Az adott munkafázisokban kötelező alkalmazni az engedélyezési és kivitelezési terv tűzvédelmi részeit.

2. A munkálatok előrehaladási szintjének megfelelően mindig az előírások szerint szükséges mennyiségű és üzemképes tűzoltó anyagnak és eszköznek kell lennie a helyszínen. Közvetlenül az adott munkavégzési szint alatti szinten be kell szerelni a tűzoltóvíz felszálló veze-

tékét, és üzemképes állapotba kell hozni. A vezeték végét ideiglenes végdugóval kell lezárni.

3. A tűzoltó felszerelések, vízforrások és a hordozható tűz- oltó készülékek meglétét és üzemképes állapotát rend- szeresen, hetente legalább két alkalommal ellenőrizni kell, a jogszabályokban előírt ellenőrzéseket negyedéves gyakorisággal végre kell hajtani.

AHE-12809/ÜTF3

4. A liftaknák, szervizalagutak és egyéb üres terek nyí- lásait a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a

burkolási munkálatok megkezdésekor ideiglenesen tűz- biztosan kell lezárni.

5. Az éghető hulladékot a munkaterületről legalább min- den munkanap végén egyszer el kell távolítani, és tűzbiz- tos módon kell elhelyezni.

6. Az erre vonatkozó előírások szerint külön tűzgyújtási engedélyezési rendszert kell bevezetni minden olyan kivitelező esetében, aki az általa végzett munkák közben nyílt lángot használ, korlátozás nélkül ideértve az aláb- biakat:

· csiszolás, vágás, hegesztés,

· forrasztólámpák vagy hegesztőpisztolyok használata,

· forró bitumen felhordása vagy

· bármilyen egyéb, hőfejlesztéssel járó munka.

Nyílt lánggal végzett munkát csak akkor lehet folytatni, ha ott jelen van legalább egy tűzoltó készülékkel felsze- relt és a tűzoltásban jártas dolgozó, továbbá az építés helyszínén felelős vezető is tartózkodik. A nyílt lánggal végzett munkálatok helyszínét és környezetét a munka befejezése után egy órával ismét meg kell szemlézni.

7. A tűzveszélyes anyagokat [28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról] – különösen a folyadékokat és gázokat – biztonságos távolságban (leg- alább 20 méterre) kell tárolni az építés-szerelés, valamint legalább 50 méter távolságban a nyílt lánggal végzett munkák helyszínétől.

Az Allianz lakossági építés-szerelés biztosítás záradékai ‌

1. Általános záradékok

V00 A szerződés az általános feltételek alapján jött létre.

VFE Az első díj az ajánlaton feltüntetett időpontban esedékes.

VMB A kockázatviselés helyén lévő épület(ek)re az Allianz Hungária Zrt.-nél megkötött más vagyonbiztosítási szerződés ad fedezetet.

2. A vezérigazgatóság által adható záradékok

VEG A jelen szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre.

VBE A jelen szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre, mely a betöréses lopás-kockázatra a szerződési feltételekben meghatározottól eltérő szolgáltatási limiteket tartalmaz.

3. A tűz- és elemikár-biztosítás kockázatszűkítő záradékai

VVK A viharkár kizárása – A jelen záradék alkalmazásával nem minősül biztosítási eseménynek a vihar. A biztosító nem téríti meg a vihar által okozott és azzal összefüggésben keletkezett károkat.

VHK A hónyomáskár kizárása – A jelen záradék alkalmazásával nem minősül biztosítási eseménynek a hónyomás. A biztosító nem téríti meg a hónyomás által okozott és azzal összefüggésben keletkezett károkat.

VJK A jégveréskár kizárása – A jelen záradék alkalmazásával nem minősül biztosítási eseménynek a jégverés. A bizto- sító nem téríti meg a jégverés által okozott és azzal összefüggésben keletkezett károkat.

4. A kiegészítő általános felelősségbiztosítás külön díjas záradékai

VFR A jelen záradék alkalmazásával, külön díj ellenében, a biztosító megtéríti a rezgések miatt, továbbá az alátámasz- tások elmozdulása vagy gyengülése következtében keletkezett károkat.

VFC A jelen záradék alkalmazásával, külön díj ellenében, a biztosító megtéríti a cölöpalapozási és támfalépítési mun- kálatok következtében keletkezett károkat.

VFZ A jelen záradék alkalmazásával, külön díj ellenében, a biztosító megtéríti a felszín alatti közművezetékekben kelet- kezett károkat.

5. Engedményezésre vonatkozó záradékok

2014.03.14-ét követően engedményezési jog nem jegyezhető be hitelbiztosítéki céllal.

VJE Az engedményezés alapján az engedményes a biztosítottal mint engedményezővel kötött szerződésben (illetve az engedményező csatolt nyilatkozatában) foglalt módon és mértékben jogosult a biztosító szolgáltatására.

6. Zálogjogi bejegyzésre vonatkozó záradékok

VJZ A biztosított ingatlant jelzálogjog terheli.

AHE-12809/ÜTF3

ZLG A biztosított Zálogkötelezetti nyilatkozatában foglaltak szerint a vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosítási összegen/biztosítási szolgáltatáson a nyilatkozatban megjelölt zálogjogosult hitelintézetet – a biztosított vagyon- tárgyra megkötött hitel- és zálogszerződésre tekintettel – a Ptk. 5:104. § alapján törvényi zálogjog illeti meg.

1. számú melléklet ‌‌

Általános irányelvek az épületek és gépek valóságos (avult) értékének meghatározásához

AHE-12809/ÜTF3

I. Az építmények becsült élettartama az építési anyagok és technológiák szerint

Építmények	Élettartam
vert falú építmények	50-70 év
vályogtégla falazatú építmények	60-80 év
tömör tégla szerkezetű építmények	150-200 év
mészhomok tégla szerkezetű építmények	100 év
mésztufa fal szerkezetű építmények	80-100 év
terméskő fal szerkezetű építmények	100-200 év
monolit beton szerkezetű építmények	200 év
beton-kő (vegyes) fal szerkezetű építmények	200 év
falazóblokkos építmények	150 év
házgyári panel szerkezetű építmények	80-100 év
acélvázas építmények	100-150 év
vasbeton váz szerkezetű építmények	150 év
öntött salakbeton szerkezetű építmények	80-100 év
RRRFA szerkezetű építmények	120-150 év
könnyűszerkezetes építmények (pl. Clasp)	70-90 év
fa, műfa szendvicsszerkezetek	70-80 év

AHE-12809/ÜTF3

II. Tájékoztató táblázat az épületek, építmények avulásának meghatározásához ‌

	Épülettípus	Átlagos élettartam (év)	Évi avulás %-ban
I.	Földszintes, szilárd falazatú épület
	alápincézés nélkül, vagy 50 cm-t el nem érő feltöltéssel	90-110	0,8-1,1
	részben alápincézett épület vagy 50 cm-nél magasabb feltöltéssel	110-130	0,8-0,9
	teljesen alápincézett épület műhellyel, garázzsal	130-150	0,6-0,7
II.	Földszintes, könnyűszerkezetű épületek	70-90	0,8-0,9
III.	Többszintes, hagyományos módszerrel épített épületek
	2-4 emeletes épület	130-150	0,6-0,8
	5 és annál több emeletes épület	150-170	0,6-0,7
IV.	Többszintes épületek blokkos-panelos építési technológiával	100-120	0,8-1,0
V.	Új technológiával épített üzlet vagy irodaház	-	-
VI.	Szilárd falazatú melléképületek	40-50	2,0-3,0
VII.	Mezőgazdasági épületek	50-70	1,2-1,7
VIII.	Téli gyümölcstároló épületek	40-50	2,0-2,5
IX.	Mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító épületek	40-50	2,0-2,5
X.	Egyéb szilárd alapozású építmények (kerítések)	50-60	1,7-2,0
XI.	Ipari épületek
	Felmenő teherhordó szerkezet: beton, vasbeton, égetett tég- la, kő, kohósalak és acél.	60-70	1,43-1,66
	Vízszintes teherhordó szerkezetek: közbenső födém, tetőfö- dés, ill. egyesített teherhordó-térelhatároló tetőszerkezet.
	Előre gyártott és monolit vasbeton, acéltartók közötti kitöltő elemek, valamint boltozott födémek.
	Felmenő teherhordó szerkezet: könnyűacél és egyéb fém- szerkezetek.	40-50	2,5-2,0
	Vízszintes teherhordó szerkezetek: könnyű acélfödém, ill. egyesített acél tetőszerkezetek, könnyű kitöltő elemekkel.	40-50	2,5-2,0
	Felmenő teherhordó szerkezet: gázszilikát, bauxitbeton, tufa- és salakblokk, fűrészelt fa.	30-40	3,0-2,5
	Vízszintes teherhordó szerkezet: fagerendás (borított szerke- zetű sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém	30-40	3,0-2,5

III. A gépek, a gépi berendezések és a műszerek avulási kulcsának közelítő meghatározása ‌

1. A gépek, gépi berendezések, műszerek sokfélesége és eltérő üzemeltetése miatt egységes avulási kulcsok nem léteznek. A műszaki érték – ennek keretein belül az avu- lás – meghatározásához figyelembe kell venni:

a) a számszerűsíthető tényezőket, amelyeknek alapja

· az újrabeszerzési ár,

· a gép (kár bekövetkezte nélküli) várható élettar- tama,

· a felújítási ciklus ideje és

· a gépkihasználás, valamint

b) a nem számszerűsíthető tényezőket, melyek a követ- kezők:

· a gép működésének körülményei,

· a terhelési normáktól való eltérés, illetve

· a tervszerű karbantartás szintje és technikai szín- vonala.

2. A beszerzési ár meghatározásához a káridőponti ár- jegyzéki árak használhatók fel. Régi és már nem gyártott típusú gépek esetében a gép új értékét az azonos rendel- tetésű gépek értékének valószínűsítésével határozzuk meg, figyelembe véve az új típus eltérő kiviteli, teljesítő- képességi és technikai megoldásait.

3. A gépek várható élettartama rendkívül eltérő, amelyet a műszaki elhasználódás és az erkölcsi kopás (típusavulás) határoz meg.

3.1. A gépek várható élettartamát a gépkönyv tartal- mazza.

4. Ha a várható élettartamra, illetve az avulási kulcsra vonatkozóan semmilyen tájékoztató adat nem áll rendel- kezésre, akkor a kárszakértő – a hasonló jellegű szerkeze

tekhez viszonyítva – állapítja meg a várható élettartamot, és számítja ki az avulási kulcsot.

avulási kulcs = 100

várható élettartam

5. A rendszeres felújítási ciklus – ha az ténylegesen és igazoltan meg is történik – a várható élettartamot és az avulási kulcsokat jelentősen befolyásolja.

6. A gépek műszaki értéke a várható élettartamuk alatt fokozatosan csökken, azonban a felújítással, illetve egyes fődarabok cseréjével ez a folyamatos – lineáris – érték- csökkenés megtörik.

6.1. A felújított vagy felújításra váró gépek esetében – ha a cserére szoruló alkatrész vagy szerkezeti rész a gép érté- kének jelentősebb hányadát képviseli – a várható élettar- tamot és ezen keresztül az avulást szerkezeti elemenként kell vizsgálni és kiszámítani.

7. A munkagépek átlagos avulási százalékát napi 8 órai igénybevétellel kell meghatározni.

7.1. Ha a gépet több műszakban használják, az avulási százalékot növelni kell, azonban a növelés mértéke

· két műszak esetén az avulási kulcs 40%-át,

· három műszak esetén az avulási kulcs további 20%-át nem haladhatja meg.

8. Az avulási kulcs meghatározásakor figyelembe kell venni még

· a fokozott korrózióveszélyt a szabadban tárolt gépek- nél, valamint

AHE-12809/ÜTF3

· a kémiai vagy fizikai hatásokat a gyártási, technológiai folyamatoknál.

Document Metadata

Table of Contents

Contract

Document Metadata