Common use of A kockázatviselés tárgya Clause in Contracts

A kockázatviselés tárgya. III.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyan a) tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biztosítottal munkaviszonyban vagy mun- kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggés- ben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik. b) sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított köteles, a biztosított, a biztosítottal mun- kaviszonyban vagy munkavégzésre álló egyéb jogviszonyban álló személy által – a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggésben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán elkövetett személyiségi jogsértésre tekintettel. III.2. Jelen feltétel alkalmazásában a) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogvi- szony; b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, társas vállalkozásban vagy egyéni cégben fennálló tag- sági jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közérdekű önkéntes jogviszony, egyéni vállalkozói tevékenység; c) tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

A kockázatviselés tárgya. III.1IV.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyan a) tisztán vagyoni szerződésszegéssel vagy szerződésen kívül okozott károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biztosítottal biz- tosítottal munkaviszonyban vagy mun- kavégzésre munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggés- ben összefüggésben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik. b) sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított köteles, a biztosított, a biztosítottal mun- kaviszonyban vagy munkavégzésre álló egyéb jogviszonyban álló személy által – a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggésben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán elkövetett személyiségi jogsértésre tekintettel. III.2IV.2. A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a biztosítottal munkavégzésre irányuló – munkaviszonyon és tagsági jogviszonyon kívüli – egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy tevékenységére, amennyiben a biztosított tevékenység folytatására e személyekkel a biztosított írásban köt szerződést és e sze- mélyek tevékenységéből származó árbevétel a díjszámítás alapját képező éves nettó árbevételbe beszámításra kerül. IV.3. Jelen feltétel alkalmazásában a) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogvi- szony; b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, társas vállalkozásban vagy egyéni cégben fennálló tag- sági jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közérdekű önkéntes jogviszony, egyéni vállalkozói tevékenység. IV.4. A tárgyak (ingóságok) eltulajdonításából, eltűnéséből eredő károkra – a IV.5. pontban foglaltak kivételével – csak akkor terjed ki a biztosítási védelem, amennyiben azok eltulajdonítása, eltűnése – betöréses lopással vagy – rablással történik. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából – betöréses lopás: ha az elkövető a lopás során a megbízó tulajdonában vagy birtokában lévő tárgyakat tartalmazó, legalább az 1. védelmi szintnek megfelelő technikai feltételekkel rendelkező lezárt helyiségbe: a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be, b) nehezítő akadályok (rács, védőlemez, zsalutábla) elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan, meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatol be, c) zárás előtt a helyiségben elrejtőzőtt, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távo- zott, d) hamis, illetve lopott kulcs vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be. Jelen feltétel értelmében hamis kulcs alatt kell érteni az álkulcsot és az engedély nélkül másolt kulcsot is. – 1. védelmi szint technikai feltételei: Falazatok: A falazat, a födém és a padozat legalább 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenér- tékű áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpontok: – 9–10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más, két- vagy többrétegű le- mezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú; – speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöt- tük hőszigetelő, tűzálló anyag és mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található; – gyári elemekből összeállított faház. Ajtók: Az ajtók zárása biztonsági zárral vagy a MABISZ által minősített lakattal és lakatpánttal biztosított. Kétszár- nyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. – rablás: ha az elkövető az őrzött tárgyat jogtalan eltulajdonítás végett úgy veszi el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj az őrzött tárgy megtartása végett erőszakot, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. IV.5. Gépjárművek őrzése során a gépjárművek sérüléséből, megsemmisüléséből, eltűnéséből vagy eltulajdonításá- ból eredő károkra akkor terjed ki a biztosítási védelem, amennyiben – a gépjárművet a biztosított zárható garázshelyiségeiben vagy – olyan parkolóhelyein helyezik el, melyet olyan kerítés határol, ahol a gépjármű- és személykapu sorompó- val vagy legalább egy darab kulcsos zárral (vagy lakattal) lezárt és a járművek állandó (24 órás), élőerős (helyszíni) felügyelete biztosított, feltéve, hogy az élőerő száma és megosztása oly módon kerül kialakítás- ra, amely a védett objektum méretét és elhelyezkedését is figyelembe véve biztosítja annak beláthatóságát és bejárhatóságát. a) a gépjárműn végzett egyéb szolgáltató tevékenység (pl. mosás, javítás stb.) folytán keletkezett ká- rokat; b) a gépjárműbe beépített audioberendezésben, a járműben elhelyezett poggyászban, rakományban keletkezett károkat; c) tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károkgépjármű alkatrészeinek, amelyek nem személysérüléses károk tartozékainak vagy üzemanyagának eltulajdonításából eredő károkat; d) olyan károkat, melyet a biztosított (halálvagy olyan személy, egészségkárosodás vagy testi sérülésakinek a magatartásáért felelős) a gépjár- művet jogtalanul használva okoz. IV.6. Xxxxxx a biztosítás az őrzési tevékenység ellátásához szükséges lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, vala- mint vegyi eszköz (gázspray), nem dologi károk (tárgy megsérülésegumibot, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), őrkutya tartásából és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír ishasználatából eredő károkat.

A kockázatviselés tárgya. III.1IV.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyan a) személyi sérüléses károk, dologi károk és tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyeket a biztosítottbizto- sított, a biztosítottal munkaviszonyban vagy mun- kavégzésre munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – a biz- tosított tevékenység folytatására jogosult – személy a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggés- ben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.; b) sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított köteles, a biztosított, a biztosítottal mun- kaviszonyban munka- viszonyban vagy munkavégzésre álló irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által – a szakmai szolgáltatás biztosított tevékenység folytatásá- ra jogosult – személy által, a biztosított tevékenység folytatása során, azzal összefüggésben – összefüggésben, a szakmai szolgáltató tevékenységére tevékeny- ségére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán elkövetett személyiségi jogsértésre tekintettel. III.2IV.2. Kiterjed a biztosítási védelem azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek. Xxxxx külön feltétel alkalmazásában közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybevett jogalany. Amennyiben a közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) az általa okozott kár fedezetére felelősségbizto- sítási szerződéssel rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen szerződés alapján csak akkor és csak annyiban áll fenn, amikor és amennyiben a kárt okozó közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) biztosítási szerződése a kárt nem fedezi. Nem terjed ki a biztosítási fedezet a közreműködő személlyel (alvállalkozóval, megbízottal) szemben a közremű- ködő személy munkavállalói által érvényesített kártérítési igényekre. IV.3. Jelen feltétel alkalmazásában a) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogvi- szony; b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a közszolgálati jogviszonyalkalmazása szempontjából – személyi sérülés az, kormányzati szolgálati jogviszonyha valaki meghal, szolgálati jogviszonytesti sérülést vagy egészségkárosodást szenved; – dologi kár az, közalkalmazotti jogviszonyha valamilyen tárgy megsérül, társas vállalkozásban megsemmisül vagy egyéni cégben fennálló tag- sági jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közérdekű önkéntes jogviszony, egyéni vállalkozói tevékenység; c) használhatatlanná válik; – tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károkkár az, amelyek mely nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), személyi sérüléses kár és nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), kár és nem is ilyen károkra vezethetők vezet- hető vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

A kockázatviselés tárgya. III.1IV.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben mérték- ben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyanbiztosítottat a) a többes ügynöki tevékenység végzése során, e minőség- ben, b) az alkuszi tevékenység végzése során, e minőségben az ügyfél irányába okozott olyan tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biztosítottal munkaviszonyban munkaviszonyban, megbízási vagy mun- kavégzésre munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló álló, biztosítás- közvetítői tevékenységet végző személy a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggés- ben összefüggésben – a szakmai szolgáltató tevékenységére tevékenysé- gére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán – okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik. b) . A biztosítás – a jelen pontban foglaltak szerint – mentesíti továb- bá a biztosítottat olyan sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított köteles, a biztosított, a biztosítottal mun- kaviszonyban kaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre álló egyéb jogviszonyban álló jogvi- szonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy által – a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggésben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok sza- bályok megszegése folytán elkövetett személyiségi jogsértésre tekintettel. III.2IV.2. Jelen feltétel alkalmazásában a) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogvi- szonyjogviszony; b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, szolgálati jogviszonyjog- viszony, közalkalmazotti jogviszony, társas vállalkozásban vagy egyéni cégben fennálló tag- sági tagsági jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közérdekű önkéntes jogviszonyjog- viszony, egyéni vállalkozói tevékenység; c) tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

A kockázatviselés tárgya. III.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben mérték- ben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat biztosítottat olyan a) tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyeket a biztosítottbiztosí- tott, a biztosítottal munkaviszonyban vagy mun- kavégzésre munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a szakmai szolgáltatás szol- gáltatás során, azzal összefüggés- ben összefüggésben – a szakmai szolgáltató szolgál- tató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése meg- szegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik. b) sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított biztosí- tott köteles, a biztosított, a biztosítottal mun- kaviszonyban munkaviszonyban vagy munkavégzésre álló egyéb jogviszonyban álló személy által – a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggésben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán elkövetett személyiségi jogsértésre jog- sértésre tekintettel. III.2. Jelen feltétel alkalmazásában a) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogvi- szonyjogviszony; b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, szolgálati jogviszonyjog- viszony, közalkalmazotti jogviszony, társas vállalkozásban vagy egyéni cégben fennálló tag- sági tagsági jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közérdekű önkéntes jogviszonyjog- viszony, egyéni vállalkozói tevékenység; c) tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károkká- rok, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás egészség- károsodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülésemeg- sérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.