Common use of A kárrendezés szabályai Clause in Contracts

A kárrendezés szabályai. a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító vizsgálata után a károsulttal és a biztosítottal való együttműködésben történik. b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget az önrészesedés levoná- sa után a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét – ha jogsza- bály eltérően nem rendelkezik – a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson kere- setet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás idő- pontjában a károsult kárára fennállt-e. c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette. d. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi- atti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mér- tékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogo- sult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a bizto- sított azokat neki visszafizetni tartozik. e. A biztosító káresemény bekövetkezése esetén a károkat és költ- ségeket a következő okiratok bemutatása ellenében térítheti meg. Tájékoztatjuk, hogy a különös vagy kiegészítő feltételek az alábbiaktól eltérő okiratok bemutatását is előírhatják! – A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, ki- töltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány (az esemény bejelentése, részletesen leírva a körülményeket, hol, mikor, milyen esemény tör- tént, mi károsodott); – összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli szolgáltatási igény; – tulajdoni lap; – banki engedményező nyilatkozat; – az engedményes nyilatkozata a biztosított részére történő kárkifize- tésre vonatkozóan; – építési tervdokumentáció és engedély; – műszaki tervek, műszaki leírások, szakvélemények, igazságügyi szak- értői vélemény; – tételes árajánlat (méretek, anyagköltség, munkadíj, rezsióradíj tekin- tetében), költségvetés; – a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító, eredeti dokumen- tumok, beszerzési számla; – adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, köl- csönszerződés, felelős őrzésre vonatkozó dokumentumok (bérlet, lí- zing, kipróbálás, tesztelés, javítás) a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével; – ajándékozás esetén az ajándékozási szerződés és/vagy bejelentés az adóhatóság felé, ha az egy megajándékozottnak jutó ajándék for- galmi értéke meghaladja az ajándékozás időpontjában hatályos ille- téktörvényben foglalt értéket; – jogerős hagyatékátadó végzés; – ingóságot ért károsodás esetén a jótállási/garanciaidő alatt, valamint ettől függetlenül is, az egy évnél fiatalabb vagyontárgyak esetén be- szerzési számla; – eredeti, érvényesített jótállási jegy; – használati utasítás és műszaki leírás; – a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szüksé- ges szakvélemény; – szervizjegyek; – fényképek, xxxx xxxxxxxxxxx; – a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás; – hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás); – vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés; – xxx xxxxxxxxxxx, az adószám/adóazonosító jel bekérésének lehetőségével; – biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás felvételéről; – lakásszövetkezeti alapszabályzat, lakásszövetkezet határozata; – bizományosi szerződések; – érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv; – önkormányzat részéről lakhatósági igazolás oly kár esetén, mikor a lakás lakhatatlan; – ideiglenes lakás bérleti szerződése (kiköltözés esetén), a bérbeadónak szóló befizetési bizonylat, számla; – őrnapló, őrutasítás; – tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bi- zonyítvány vagy hatósági igazolás, a tűzvédelmi katasztrófavédelmi hatóság igazolása, jegyzőkönyvei, határozatai, a tűzvizsgálatról ké- szült jegyzőkönyv (ha készült); – épületek, épületszerkezetek, mérnöki műtárgyak károsodása esetén tervdokumentáció; – illetékes vízügyi hatóság igazolása; – meteorológiai intézet igazolása; – szakvélemény szerviztől; – előzménykár esetén az előző javítás igazolása; – szeizmológiai intézet igazolása; – bányatérkép; – rendőrségi feljelentés, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv, tanúkihall- gatási jegyzőkönyv, a biztosító részére irat betekintési hozzájárulás; – berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. Mabisz által ki- adott minősítési tanúsítvány); – csőtörés eseménynél szolgáltató számlák, az esemény előtti időszak- ra, legalább két számlázási időszakra vonatkozóan (ennek hiányában egy évre); – villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolá- sa/szakvéleménye arról, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos hatá- sából eredő elektromos túlfeszültség okozta, valamint a javításról ki- állított számla(k); – szolgáltatáskimaradás kár esetén a szolgáltatást nyújtó külső cég iga- zolása (pl. az illetékes áramszolgáltató igazolása, az áramkimaradás tényéről és időtartamáról); – meglévő működő vállalkozások esetén káresemény előtti leltár és az esemény megtörténte utáni készlet leltár, selejtezési jegyzőkönyv; – az érintett pénzintézet által kiállított igazolás a letiltásról; – igazolás a pótlással kapcsolatban felmerült illetékek költségeiről; – törzskönyv; – orvosi dokumentáció; – a munkanélküliség kockázathoz: – munkaszerződés, továbbá munkaviszony megszüntetésének doku- mentumai; – keresőképtelenséget igazoló dokumentumok; – munkanélkülivé válást, munkanélküli állapotot igazoló hivatalos dokumentumok; – társasházi közös költség; – felelősségi kárigényt igazoló dokumentumok, felelősségi károkozást elismerő nyilatkozat; – baleset esetén a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyző- könyv, primer és további orvosi leírás, illetve lelet, ambuláns lap; – hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv; – baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazo- ló dokumentumok: halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, hatósági hatá- rozat, illetve jegyzőkönyv; – a baleset és a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szüksé- ges iratok; – a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyaték- átadó végzés, öröklési bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg; – baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv, a társadalombiztosító által ki- állított E vagy D kategóriáról szóló rokkantsági határozat; – fekvőbetegként kórházi gyógykezelés vagy műtét esetén a kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, a kórház által kiadott műtéti leírás, or- vosi dokumentumok; – csonttörés és csontrepedés esetén a röntgen lelet, baleseti jegyző- könyv, kórházi ambuláns lap, zárójelentés, illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv; – 28 napon túl gyógyuló sérülés esetén a 28 napot meghaladó gyógy- tartamról szóló orvosi igazolás, a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának megadá- sával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv; – ruházati kár esetén a tényleges kár mértékének megállapítását lehe- tővé tevő eredeti számlák; – a véralkohol vizsgálati eredmény másolata; – vezetői engedély másolata; – jármű forgalmi engedélyének másolata; – a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, il- letve másik biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt; – ha a biztosított (felelősségi kárnál a károsult) nem maga kíván eljárni a kárügyében: meghatalmazás a biztosító előtti eljárásra, képviselet- re, a biztosítónál történő ügyintézésre és erre irányuló szándék ese- tén a készpénzfelvételre; – a biztosítottnak a biztosított tevékenység végzésére való jogosultsá- gának igazolása; – minden egyéb olyan dokumentum, amelyet a szerződő, károsult, il- letve a biztosított a kárának pontos felmérése avagy kifizetése érde- kében, a kárüggyel összefüggésben be kíván nyújtani (így különösen szerződések, szakvélemények, kimutatások, elszámolások, stb.). f. A biztosító szolgáltatása a kárrendezés befejezéséhez szükséges utolsó okirat biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 munka- napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. szám- laszám megadása), a határidőt attól a naptól kell számítani, ami- kor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett. g. A biztosító a kárrendezési eljárást a károkozás idején érvényben lévő szerződési feltételek alapján folytatja le.

A kárrendezés szabályai. a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító vizsgálata után a károsulttal és a biztosítottal való együttműködésben történik. b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget az önrészesedés levoná- sa után a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét – ha jogsza- bály eltérően nem rendelkezik – a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson kere- setet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás idő- pontjában a károsult kárára fennállt-e. c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette. d. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi- atti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mér- tékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogo- sult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a bizto- sított azokat neki visszafizetni tartozik. e. A biztosító káresemény bekövetkezése esetén a károkat és költ- ségeket a következő okiratok bemutatása ellenében térítheti meg. Tájékoztatjuk, hogy a különös vagy kiegészítő feltételek az alábbiaktól eltérő okiratok bemutatását is előírhatják! – A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, ki- töltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány (az esemény bejelentésebejelentés, részletesen leírva a körülményeket, hol, mikor, milyen esemény tör- tént, mi károsodott); – összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli szolgáltatási igény; – tulajdoni lap; – banki engedményező nyilatkozat; – az engedményes nyilatkozata a biztosított részére történő kárkifize- tésre vonatkozóan; – építési tervdokumentáció és engedély; – műszaki tervek, műszaki leírások, szakvélemények, igazságügyi szak- értői vélemény; – tételes árajánlat (méretek, anyagköltség, munkadíj, rezsióradíj tekin- tetében), költségvetés; – a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító, eredeti dokumen- tumok, beszerzési számla; – adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, köl- csönszerződés, felelős őrzésre vonatkozó dokumentumok (bérlet, lí- zing, kipróbálás, tesztelés, javítás) a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével; – ajándékozás esetén az ajándékozási szerződés és/vagy bejelentés az adóhatóság felé, ha az egy megajándékozottnak jutó ajándék for- galmi értéke meghaladja az ajándékozás időpontjában hatályos ille- téktörvényben foglalt értéket; – jogerős hagyatékátadó végzés; – ingóságot ért károsodás esetén a jótállási/garanciaidő alatt, valamint ettől függetlenül is, az egy évnél fiatalabb vagyontárgyak esetén be- szerzési számla; – eredeti, érvényesített jótállási jegy; – használati utasítás és műszaki leírás; – a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szüksé- ges szakvélemény; – szervizjegyek; – fényképek, xxxx xxxxxxxxxxx; – a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás; – hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás); – vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés; – xxx xxxxxxxxxxxáfa nyilatkozat, az adószám/adóazonosító jel bekérésének lehetőségévellehetősé- gével; – biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás felvételéről; – lakásszövetkezeti alapszabályzat, lakásszövetkezet határozatahatározat; – bizományosi szerződések; – érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv; – önkormányzat részéről lakhatósági igazolás oly kár esetén, mikor a lakás lakhatatlan; – ideiglenes lakás bérleti szerződése (kiköltözés esetén), a bérbeadónak szóló befizetési bizonylat, számla; – őrnapló, őrutasítás; – tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bi- zonyítvány vagy hatósági igazolás, a tűzvédelmi katasztrófavédelmi hatóság igazolása, jegyzőkönyvei, határozatai, a tűzvizsgálatról ké- szült jegyzőkönyv (ha készült); – épületek, épületszerkezetek, mérnöki műtárgyak károsodása esetén tervdokumentáció; – illetékes vízügyi hatóság igazolása; – meteorológiai intézet igazolása; – szakvélemény szerviztől; – előzménykár esetén az előző javítás igazolása; – szeizmológiai intézet igazolása; – bányatérkép; – rendőrségi feljelentés, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv, tanúkihall- gatási jegyzőkönyv, a biztosító részére irat betekintési hozzájárulás; – berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. Mabisz Xxxxxx által ki- adott minősítési tanúsítvány); – csőtörés eseménynél szolgáltató számlák, az esemény előtti időszak- ra, legalább két számlázási időszakra vonatkozóan (ennek hiányában egy évre); – villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolá- sa/szakvéleménye arról, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos hatá- sából eredő elektromos túlfeszültség okozta, valamint a javításról ki- állított számla(k); – szolgáltatáskimaradás kár esetén a szolgáltatást nyújtó külső cég iga- zolása (pl. az illetékes áramszolgáltató igazolása, az áramkimaradás tényéről és időtartamáról); – meglévő működő vállalkozások esetén káresemény előtti leltár és az esemény megtörténte utáni készlet leltár, selejtezési jegyzőkönyv; – az érintett pénzintézet által kiállított igazolás a letiltásról; – igazolás a pótlással kapcsolatban felmerült illetékek költségeiről; – törzskönyv; – orvosi dokumentáció; – a munkanélküliség kockázathoz: – munkaszerződés, továbbá munkaviszony megszüntetésének doku- mentumai; – keresőképtelenséget igazoló dokumentumok; – munkanélkülivé válást, munkanélküli állapotot igazoló hivatalos dokumentumok; – társasházi közös költség; – felelősségi kárigényt igazoló dokumentumok, felelősségi károkozást elismerő nyilatkozat; – baleset esetén a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyző- könyv, primer és további orvosi leírás, illetve lelet, ambuláns lap; – hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv; – baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazo- ló dokumentumok: halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, hatósági hatá- rozat, illetve jegyzőkönyv; – a baleset és a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szüksé- ges iratok; – a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyaték- átadó végzés, öröklési bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg; – baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv, a társadalombiztosító által ki- állított E vagy D kategóriáról szóló rokkantsági határozat; – fekvőbetegként kórházi gyógykezelés vagy műtét esetén a kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, a kórház által kiadott műtéti leírás, or- vosi dokumentumok; – csonttörés és csontrepedés esetén a röntgen lelet, baleseti jegyző- könyv, kórházi ambuláns lap, zárójelentés, illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv; – 28 napon túl gyógyuló sérülés esetén a 28 napot meghaladó gyógy- tartamról szóló orvosi igazolás, a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának megadá- sával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv; – ruházati kár esetén a tényleges kár mértékének megállapítását lehe- tővé tevő eredeti számlák; – a véralkohol vizsgálati eredmény másolata; – vezetői engedély másolata; – jármű forgalmi engedélyének másolata; – a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, il- letve másik biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt; – ha a biztosított (felelősségi kárnál a károsult) nem maga kíván eljárni a kárügyében: meghatalmazás a biztosító előtti eljárásra, képviselet- re, a biztosítónál történő ügyintézésre és erre irányuló szándék ese- tén a készpénzfelvételre; – a biztosítottnak a biztosított tevékenység végzésére való jogosultsá- gának igazolása; – minden egyéb olyan dokumentum, amelyet a szerződő, károsult, il- letve a biztosított a kárának pontos felmérése avagy kifizetése érde- kében, a kárüggyel összefüggésben be kíván nyújtani (így különösen szerződések, szakvélemények, kimutatások, elszámolások, stb.). f. A biztosító szolgáltatása a kárrendezés befejezéséhez szükséges utolsó okirat biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 munka- napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. szám- laszám megadása), a határidőt attól a naptól kell számítani, ami- kor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett. g. A biztosító a kárrendezési eljárást a károkozás idején érvényben lévő szerződési feltételek alapján folytatja le.

A kárrendezés szabályai. a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata után a károsulttal és a biztosítottal való együttműködésben történikegyüttműködést kö- vetően történik meg. b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget az önrészesedés levoná- sa után a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét – ha jogsza- bály eltérően nem rendelkezik – a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson kere- setet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás idő- pontjában a károsult kárára fennállt-e.. c. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez neki teljesítsen, amennyiben ha a károsult követelését közvetlenül kielégítetteő egyenlítette ki. d. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi- atti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mér- tékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogo- sult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a bizto- sított azokat neki visszafizetni tartozik. e. A biztosító káresemény bekövetkezése esetén károsult nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a károkat és költ- ségeket biztosító- val szemben. Ez a következő okiratok bemutatása ellenében térítheti szabály nem akadályozza meg. Tájékoztatjuk, hogy a különös vagy kiegészítő feltételek az alábbiaktól eltérő okiratok bemutatását is előírhatják! – A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, ki- töltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány (az esemény bejelentése, részletesen leírva károsult a körülményeket, hol, mikor, milyen esemény tör- tént, mi károsodott); – összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli szolgáltatási igény; – tulajdoni lap; – banki engedményező nyilatkozat; – az engedményes nyilatkozata a biztosított részére történő kárkifize- tésre vonatkozóan; – építési tervdokumentáció és engedély; – műszaki tervek, műszaki leírások, szakvélemények, igazságügyi szak- értői vélemény; – tételes árajánlat (méretek, anyagköltség, munkadíj, rezsióradíj tekin- tetében), költségvetés; – a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító, eredeti dokumen- tumok, beszerzési számla; – adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, köl- csönszerződés, felelős őrzésre vonatkozó dokumentumok (bérlet, lí- zing, kipróbálás, tesztelés, javítás) a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével; – ajándékozás esetén az ajándékozási szerződés és/vagy bejelentés az adóhatóság felé, ha az egy megajándékozottnak jutó ajándék for- galmi értéke meghaladja az ajándékozás időpontjában hatályos ille- téktörvényben foglalt értéket; – jogerős hagyatékátadó végzés; – ingóságot ért károsodás esetén a jótállási/garanciaidő alatt, valamint ettől függetlenül is, az egy évnél fiatalabb vagyontárgyak esetén be- szerzési számla; – eredeti, érvényesített jótállási jegy; – használati utasítás és műszaki leírás; – a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szüksé- ges szakvélemény; – szervizjegyek; – fényképek, xxxx xxxxxxxxxxx; – a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás; – hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás); – vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló biztosítóval szemben annak bírósági végzés; – xxx xxxxxxxxxxx, az adószám/adóazonosító jel bekérésének lehetőségével; – biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás felvételéről; – lakásszövetkezeti alapszabályzat, lakásszövetkezet határozata; – bizományosi szerződések; – érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv; – önkormányzat részéről lakhatósági igazolás oly kár esetén, mikor a lakás lakhatatlan; – ideiglenes lakás bérleti szerződése (kiköltözés esetén), a bérbeadónak szóló befizetési bizonylat, számla; – őrnapló, őrutasítás; – tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bi- zonyítvány vagy hatósági igazolás, a tűzvédelmi katasztrófavédelmi hatóság igazolása, jegyzőkönyvei, határozatai, a tűzvizsgálatról ké- szült jegyzőkönyv (ha készült); – épületek, épületszerkezetek, mérnöki műtárgyak károsodása esetén tervdokumentáció; – illetékes vízügyi hatóság igazolása; – meteorológiai intézet igazolása; – szakvélemény szerviztől; – előzménykár esetén az előző javítás igazolása; – szeizmológiai intézet igazolása; – bányatérkép; – rendőrségi feljelentés, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv, tanúkihall- gatási jegyzőkönyv, a biztosító részére irat betekintési hozzájárulás; – berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. Mabisz által ki- adott minősítési tanúsítvány); – csőtörés eseménynél szolgáltató számlák, az esemény előtti időszak- ra, legalább két számlázási időszakra vonatkozóan (ennek hiányában egy évre); – villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolá- sa/szakvéleménye arrólmegállapítása iránt indít- son keresetet, hogy a kárt biztosított felelősségbiztosítási fedezete a villámcsapás másodlagos hatá- sából eredő elektromos túlfeszültség okoztakárokozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e. f. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elisme- rése, valamint a javításról ki- állított számla(k); – szolgáltatáskimaradás kár esetén a szolgáltatást nyújtó külső cég iga- zolása (pl. az illetékes áramszolgáltató igazolása, az áramkimaradás tényéről és időtartamáról); – meglévő működő vállalkozások esetén káresemény előtti leltár teljesítése és az esemény megtörténte utáni készlet leltárazzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, selejtezési jegyzőkönyv; – az érintett pénzintézet által kiállított igazolás ha ahhoz a letiltásról; – igazolás biztosító előzetesen hozzá- járult vagy azt utólag tudomásul vette. g. Nem hivatkozhat a pótlással kapcsolatban felmerült illetékek költségeiről; – törzskönyv; – orvosi dokumentáció; – a munkanélküliség kockázathoz: – munkaszerződés, továbbá munkaviszony megszüntetésének doku- mentumai; – keresőképtelenséget igazoló dokumentumok; – munkanélkülivé válást, munkanélküli állapotot igazoló hivatalos dokumentumok; – társasházi közös költség; – felelősségi kárigényt igazoló dokumentumok, felelősségi károkozást elismerő nyilatkozat; – baleset esetén a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyző- könyv, primer és további orvosi leírás, illetve lelet, ambuláns lap; – hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv; – baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazo- ló dokumentumok: halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, hatósági hatá- rozat, illetve jegyzőkönyv; – a baleset és a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szüksé- ges iratok; – a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyaték- átadó végzés, öröklési bizonyítvány, feltévebiztosító arra, hogy a kedvezményezett károsult követelésének a szerződésben név szerint nem nevezték meg; – baleseti rokkantság esetén orvosibiztosított által történt elismerése, műtéti leírásteljesítése vagy az azzal kap- csolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, kórházi zárójelentésha a követelés nyil- vánvalóan megalapozott. h. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, hatósági határozat, illetve jegyzőkönyvha a biztosító a perben részt vett, a társadalombiztosító által ki- állított E biztosított képvise- letéről gondoskodott vagy D kategóriáról szóló rokkantsági határozat; – fekvőbetegként kórházi gyógykezelés vagy műtét esetén a kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, a kórház által kiadott műtéti leírás, or- vosi dokumentumok; – csonttörés és csontrepedés esetén a röntgen lelet, baleseti jegyző- könyv, kórházi ambuláns lap, zárójelentés, illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv; – 28 napon túl gyógyuló sérülés esetén a 28 napot meghaladó gyógy- tartamról szóló orvosi igazolás, a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának megadá- sával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv; – ruházati kár esetén a tényleges kár mértékének megállapítását lehe- tővé tevő eredeti számlák; – a véralkohol vizsgálati eredmény másolata; – vezetői engedély másolata; – jármű forgalmi engedélyének másolata; – a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, il- letve másik biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt; – ha a biztosított (felelősségi kárnál a károsult) nem maga kíván eljárni a kárügyében: meghatalmazás a biztosító előtti eljárásra, képviselet- re, a biztosítónál történő ügyintézésre és erre irányuló szándék ese- tén a készpénzfelvételre; – a biztosítottnak a biztosított tevékenység végzésére való jogosultsá- gának igazolása; – minden egyéb olyan dokumentum, amelyet a szerződő, károsult, il- letve a biztosított a kárának pontos felmérése avagy kifizetése érde- kében, a kárüggyel összefüggésben be kíván nyújtani (így különösen szerződések, szakvélemények, kimutatások, elszámolások, stb.)ezekről lemondott. f. i. A biztosító szolgáltatása a kárrendezés befejezéséhez lezárásához szükséges utolsó összes okirat biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 munka- napon munkanapon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. szám- laszám megadása), a határidőt attól a naptól kell számítani, ami- kor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett. g. A biztosító a kárrendezési eljárást a károkozás idején érvényben lévő szerződési feltételek alapján folytatja le.

A kárrendezés szabályai. a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító vizsgálata után a károsulttal és a biztosítottal való együttműködésben történik. b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget az önrészesedés levoná- sa után a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét – ha jogsza- bály eltérően nem rendelkezik – a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson kere- setet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás idő- pontjában a károsult kárára fennállt-e. c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette. d. Ha Amennyiben a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi- atti miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mér- tékét kötele- zettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogo- sult biz- tosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viseltevi- selte, a bizto- sított biztosított azokat neki visszafizetni tartozik. e. A biztosító káresemény bekövetkezése esetén a károkat és költ- ségeket a következő okiratok bemutatása ellenében térítheti meg. Tájékoztatjuk, hogy a különös vagy kiegészítő feltételek az alábbiaktól eltérő okiratok bemutatását is előírhatják! – A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, ki- töltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány (az esemény bejelentése, részletesen leírva a körülményeket, hol, mikor, milyen esemény tör- tént, mi károsodott); – összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli szolgáltatási igény; – tulajdoni lap; – banki engedményező nyilatkozat; – az engedményes nyilatkozata a biztosított részére történő kárkifize- tésre vonatkozóan; – építési tervdokumentáció és engedély; – műszaki tervek, műszaki leírások, szakvélemények, igazságügyi szak- értői vélemény; – tételes árajánlat (méretek, anyagköltség, munkadíj, rezsióradíj tekin- tetében), költségvetés; – a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító, eredeti dokumen- tumok, beszerzési számla; – adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, köl- csönszerződés, felelős őrzésre vonatkozó dokumentumok (bérlet, lí- zing, kipróbálás, tesztelés, javítás) a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével; – ajándékozás esetén az ajándékozási szerződés és/vagy bejelentés az adóhatóság felé, ha az egy megajándékozottnak jutó ajándék for- galmi értéke meghaladja az ajándékozás időpontjában hatályos ille- téktörvényben foglalt értéket; – jogerős hagyatékátadó végzés; – ingóságot ért károsodás esetén a jótállási/garanciaidő alatt, valamint ettől függetlenül is, az egy évnél fiatalabb vagyontárgyak esetén be- szerzési számla; – eredeti, érvényesített jótállási jegy; – használati utasítás és műszaki leírás; – a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szüksé- ges szakvélemény; – szervizjegyek; – fényképek, xxxx xxxxxxxxxxx; – a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás; – hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás); – vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés; – xxx xxxxxxxxxxxáfa nyilatkozat, az adószám/adóazonosító jel bekérésének lehetőségévellehetősé- gével; – biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás felvételéről; – lakásszövetkezeti alapszabályzat, lakásszövetkezet határozata; – bizományosi szerződések; – érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv; – önkormányzat részéről lakhatósági igazolás oly kár esetén, mikor a lakás lakhatatlan; – ideiglenes lakás bérleti szerződése (kiköltözés esetén), a bérbeadónak szóló befizetési bizonylat, számla; – őrnapló, őrutasítás; – tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bi- zonyítvány vagy hatósági igazolás, a tűzvédelmi katasztrófavédelmi hatóság igazolása, jegyzőkönyvei, határozatai, a tűzvizsgálatról ké- szült jegyzőkönyv (ha készült); – épületek, épületszerkezetek, mérnöki műtárgyak károsodása esetén tervdokumentáció; – illetékes vízügyi hatóság igazolása; – meteorológiai intézet igazolása; – szakvélemény szerviztől; – előzménykár esetén az előző javítás igazolása; – szeizmológiai intézet igazolása; – bányatérkép; – rendőrségi feljelentés, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv, tanúkihall- gatási jegyzőkönyv, a biztosító részére irat betekintési hozzájárulás; – berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. Mabisz Xxxxxx által ki- adott minősítési tanúsítvány); – csőtörés eseménynél szolgáltató számlák, az esemény előtti időszak- ra, legalább két számlázási időszakra vonatkozóan (ennek hiányában egy évre); – villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolá- sa/szakvéleménye arról, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos hatá- sából eredő elektromos túlfeszültség okozta, valamint a javításról ki- állított számla(k); – szolgáltatáskimaradás kár esetén a szolgáltatást nyújtó külső cég iga- zolása (pl. az illetékes áramszolgáltató igazolása, az áramkimaradás tényéről és időtartamáról); – meglévő működő vállalkozások esetén káresemény előtti leltár és az esemény megtörténte utáni készlet leltár, selejtezési jegyzőkönyv; – az érintett pénzintézet által kiállított igazolás a letiltásról; – igazolás a pótlással kapcsolatban felmerült illetékek költségeiről; – törzskönyv; – orvosi dokumentáció; – a munkanélküliség kockázathoz: – munkaszerződés, továbbá munkaviszony megszüntetésének doku- mentumai; – keresőképtelenséget igazoló dokumentumok; – munkanélkülivé válást, munkanélküli állapotot igazoló hivatalos dokumentumok; – társasházi közös költség; – felelősségi kárigényt igazoló dokumentumok, felelősségi károkozást elismerő nyilatkozat; – baleset esetén a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyző- könyv, primer és további orvosi leírás, illetve lelet, ambuláns lap; – hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv; – baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazo- ló dokumentumok: halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, hatósági hatá- rozat, illetve jegyzőkönyv; – a baleset és a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szüksé- ges iratok; – a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyaték- átadó végzés, öröklési bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg; – baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv, a társadalombiztosító által ki- állított E vagy D kategóriáról szóló rokkantsági határozat; – fekvőbetegként kórházi gyógykezelés vagy műtét esetén a kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, a kórház által kiadott műtéti leírás, or- vosi dokumentumok; – csonttörés és csontrepedés esetén a röntgen lelet, baleseti jegyző- könyv, kórházi ambuláns lap, zárójelentés, illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv; – 28 napon túl gyógyuló sérülés esetén a 28 napot meghaladó gyógy- tartamról szóló orvosi igazolás, a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának megadá- sával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv; – ruházati kár esetén a tényleges kár mértékének megállapítását lehe- tővé tevő eredeti számlák; – a véralkohol vizsgálati eredmény másolata; – vezetői engedély másolata; – jármű forgalmi engedélyének másolata; – a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, il- letve másik biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt; – ha a biztosított (felelősségi kárnál a károsult) nem maga kíván eljárni a kárügyében: meghatalmazás a biztosító előtti eljárásra, képviselet- re, a biztosítónál történő ügyintézésre és erre irányuló szándék ese- tén a készpénzfelvételre; – a biztosítottnak a biztosított tevékenység végzésére való jogosultsá- gának igazolása; – minden egyéb olyan dokumentum, amelyet a szerződő, károsult, il- letve a biztosított a kárának pontos felmérése avagy kifizetése érde- kében, a kárüggyel összefüggésben be kíván nyújtani (így különösen szerződések, szakvélemények, kimutatások, elszámolások, elszámolások stb.). f. A biztosító szolgáltatása a kárrendezés befejezéséhez szükséges utolsó okirat biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 munka- napon mun- kanapon belül esedékes. Ha Amennyiben a biztosított igazoló okiratot ok- iratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. szám- laszám számlaszám megadása), a határidőt attól a naptól kell számítani, ami- kor amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezettbeér- kezett. g. A biztosító a kárrendezési eljárást a károkozás idején érvényben lévő szerződési feltételek alapján folytatja le.