A Kölcsön törlesztésének a helye és módja mintaszakaszok

A Kölcsön törlesztésének a helye és módja. Alternatíva-1: abban az esetben alkalmazandó rendelkezések, amennyiben BANKSZÁMLÁRÓL (NEM technikai számláról) fog történni a kölcsön törlesztése: 2.1. A Kölcsön törlesztésének a helyéül szolgáló, a Bank által az Adós részére vezetett forint fizetési számla (a továbbiakban: Forint Bankszámla illetve Bankszámla) száma: …………-………………-…………... 2.2. A Szerződő Felek akként állapodnak meg, hogy az Adós a Kölcsön törlesztésének a helyéül szolgáló fizetési számlát (bankszámlát) tart fent a Banknál. Az Adós a jelen Szerződés aláírásával vállalja azt, hogy a Kölcsön törlesztésének a helyéül szolgáló Xxxxxxxxxxx a Kölcsön teljes futamideje alatt fenntartja, és a fizetésiszámla-szerződést (bankszámla szerződést) – a Bank előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül - a Kölcsön lejárata előtt nem szünteti meg. A Bankszámlához kapcsolódó díjak és költségek megjelölését a Különös rész 4.14. pontja tartalmazza. Az Adós tudomásul veszi és elfogadja a Bank azon tájékoztatását, hogy a Kölcsön törlesztésének a helyéül szolgáló bankszámla megváltoztatása a Kölcsönszerződés és az arról készülő közokirat módosításának a kötelezettségét vonja maga után. Alternatíva-2: abban az esetben alkalmazandó rendelkezések, amennyiben TECHNIKAI SZÁMLARÓL fog történni a kölcsön törlesztése: 2.3. A Kölcsön törlesztésének a helyéül szolgáló technikai számla (a továbbiakban úgyis, mint: Forint Bankszámla, vagy Bankszámla) száma: …………-………………-…………... 2.4. A Szerződő Felek megállapodnak az alábbiakban: A Bank a Kölcsön összegét a Bankszámlára folyósítja, a Kölcsönnek az Adós rendelkezésére bocsátása a Különös rész „3. Folyósítási feltételek, rendelkezésre tartás és a kölcsön folyósítása” pontban foglaltak szerint történik. A Bankszámla a Kölcsön törlesztésére, és a Kölcsönnel kapcsolatos hirdetményben szereplő díjak megfizetésére, valamint – a Bankkal a jelen Szerződésben kötött megállapodás alapján – a Különös rész 4. pontjában meghatározott díjak Xxxx általi megfizetésére (egyúttal a Bank általi terhelésére) szolgál, azok mértékével a Bank az esedékességkor megterheli a Bankszámlát. Az Adós a Bankszámla felett rendelkezni nem jogosult. A Bankszámlához kapcsolódó díjak és költségek listáját a „Technikai számla Magánszemélyek részére - Jelzáloghitel törlesztéséhez” elnevezésű hirdetmény tartalmazza. Az Adós kijelenti, hogy a hirdetmény tartalmát megismerte, annak egy példányát a Szerződés aláírásával egyidejűleg átvette, az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elfogadta.
A Kölcsön törlesztésének a helye és módja. 3.1. A Szerződő Felek akként állapodnak meg, hogy az Adós a Kölcsön teljes futamideje alatt a Kölcsön törlesztésének a helyéül szolgáló forint fizetési számlát (bankszámlát) tart fent a Banknál. Az Adós a jelen Szerződés aláírásával vállalja azt, hogy a Kölcsön törlesztésének a helyéül szolgáló forint Xxxxxxxxxxx a Kölcsön teljes futamideje alatt fenntartja, és a fizetésiszámla-szerződést (bankszámla szerződést) – a Bank előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül - a Kölcsön lejárata előtt nem szünteti meg. A Bankszámlához kapcsolódó díjak és költségek megjelölését a Különös rész III.1. pontja tartalmazza. 3.2. A Bankszámla mint fizetési számla szolgál a Kölcsön törlesztésére, és a Kölcsönnel kapcsolatos Hirdetményben szereplő díjak Xxxx általi megfizetésére (egyúttal a Bank általi terhelésére). A Kölcsön törlesztése, így a díj és az ügyleti kamat megfizetése és a tőketartozás megfizetése akként történik, hogy annak összegével a Bank az esedékességkor az Adós Bankszámláját mint folyószámlát megterheli. Az Adós a havi fizetési kötelezettségek banki terhelésének biztosítására a forint Bankszámlán köteles biztosítani, hogy a havi fizetési kötelezettségnek megfelelő összeg, továbbá a díjak (ideértve a kezességvállalási díjat, illetve a biztosítási díjat amennyiben van ilyen) forint fedezete esedékességkor rendelkezésre álljon. 3.3. Az Adós a Szerződés aláírásával egyidejűleg meghatalmazza a Bankot, hogy az esedékesség napján az Adós külön fizetésre vonatkozó megbízása nélkül a Bankszámláját az esedékes illetve már korábban esedékessé vált tőke részlettel, kamattal, díjjal, költséggel megterhelje.

Related to A Kölcsön törlesztésének a helye és módja

  • A Kölcsön törlesztése 1. Az Adós a Kölcsönt havi részletekben köteles a Bank részére visszafizetni. A havi törlesztő részlet tartalmazza az esedékes ügyleti kamatot is. 2. A havi törlesztőrészlet forint pénznemben, a folyósítás hónapját követő hónaptól kezdődően minden hónapban a Kölcsön folyósítása napjával megegyező naptári napon esedékes, függetlenül attól, hogy a Kölcsön mely időpontban került kifizetésre. Amennyiben az adott hónapban ilyen naptári nap nem szerepel, akkor a törlesztés a hónap utolsó napján esedékes. 3. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződésből eredő fizetési kötelezettségének pénzügyi fedezetét a Törlesztési számlán biztosítja. Amennyiben a törlesztés napja nem banki munkanap, az Adós köteles a havi törlesztőrészlet pénzügyi fedezetét az esedékesség napját megelőző munkanapon a Bank rendelkezésére bocsátani. Az Adós felhatalmazza a Bankot arra, hogy a jelen szerződés alapján mindenkor fennálló esedékes követelése összegével – az Adós előzetes értesítése nélkül – a Törlesztési számlát megterhelje. 4. Ha az Adós másik hitelintézetnél (is) vezet bankszámlát, vagy a jelen szerződés hatálya alatt másik hitelintézetnél bankszámlát nyit, úgy a Bank által rendelkezésre bocsátott, a jogszabályban előírt nyomtatvány kitöltésével és aláírásával felhatalmazhatja a Bankot arra, hogy az Adós másik hitelintézetnél vezetett bankszámlájáról az esedékessé vált követelését (törlesztőrészletet és bármely egyéb, a jelen szerződésből eredő követelését) csoportos beszedési megbízás alkalmazásával beszedje. Az Adós által kitöltött és aláírt felhatalmazó levelet a Bank továbbítja a másik számlavezető hitelintézet részére. A Bank beszedési megbízása alapján a másik számlavezető hitelintézet olyan időpontban terheli meg az Xxxx másik hitelintézetnél vezetett bankszámláját, hogy a törlesztés összege a Törlesztési számlán esedékességkor rendelkezésre álljon. *A csoportos beszedési megbízás útján történő törlesztés jelenleg még nem vehető igénybe, e törlesztési lehetőség bevezetésének időpontjáról a Bank hirdetményben tájékoztatja ügyfeleit. 5. Amennyiben a Törlesztési számlán, illetve csoportos beszedési megbízás alkalmazása esetén a másik hitelintézetnél vezetett bankszámláján a jelen szerződésből eredő fizetési kötelezettségei esedékessé válásakor nem áll rendelkezésre a szükséges pénzügyi fedezet, úgy a Bank jogosult az esedékes követelése összegével az Adós Banknál vezetett bármely bankszámláját vagy értékpapírszámláját megterhelni beszámítás címén. A Bank a beszámítási jogát az Adós lekötött pénzeszközei, betétei tekintetében is érvényesítheti, függetlenül a lekötési idő lejártától. Az ebből eredő esetleges kamatveszteségének megtérítését az Adós a Banktól nem követelheti. 6. Ha az Adós a jelen szerződésből eredő fizetési kötelezettségének a jelen szerződésben foglaltak szerint esedékességkor nem tesz eleget, és a Bank beszámítási jogának érvényesítése sem vezet eredményre, úgy az esedékessé vált fizetési kötelezettség összegét a Bank a továbbiakban a jelen szerződéshez kapcsolódó követelés nyilvántartó számlán tartja nyilván. A nyilvántartott hátralékos kölcsöntartozás összege után az Adós köteles a Bank mindenkor hatályos Lakossági Kondíciós Listájában közzétett mértékű késedelmi kamatot fizetni. Ezen túlmenően az Adós köteles a Banknak megtéríteni minden, a követelés behajtásával kapcsolatban felmerült kiadását és költségét, valamint a Bank követeléskezelés során felmerülő költségeinek ellentételezéseként köteles megfizetni a mindenkori hatályos Kondíciós Listában közzétett összegű felszólító levél költségét. A jelen szerződés aláírásával az Adós felhatalmazza a Bankot, hogy a behajtással kapcsolatban felmerült költségei összegével, valamint a felszólító levél költségével - az Adós előzetes értesítése nélkül – a Törlesztési számlát megterhelje.

  • Mi a viszonya a jótállásnak más szavatossági jogokkal? A jótállás a szavatossági jogok (termék és kellékszavatosság) mellett érvényesül, alapvető különbség az általános szavatossági jogok és a jótállás között, hogy a jótállás esetén a fogyasztónak kedvezőbb a bizonyítási teher. A 151/2003 Korm. Rendelet szerinti kötelező jótállás alá eső rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik. Az eladó vállalása a kötelező jótállás időtartama alatt nem tartalmazhat a fogyasztóra nézve olyan feltételeket, amelyek hátrányosabbak azoknál a jogoknál, amelyeket a kötelező jótállás szabályai biztosítanak. Ezt követően (1 év után) azonban az önkéntes jótállás feltételei szabadon állapíthatóak meg, azonban a jótállás ebben az esetben sem érintheti a fogyasztó jogszabályból eredő -így köztük a kellékszavatosságon alapuló jogainak fennállását.

  • Milyen határidőben érvényesítheti Felhasználó termékszavatossági igényét? Termékszavatossági igényét Felhasználó a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. E határidő elteltével e jogosultságát elveszti.

  • Milyen határidőben érvényesítheti Ön termékszavatossági igényét? Termékszavatossági igényét Ön a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. E határidő elteltével e jogosultságát elveszti.

  • Kivel szemben és milyen egyéb feltétellel érvényesítheti termékszavatossági igényét? Termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja. A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén Önnek kell bizonyítania.

  • Milyen határidőben érvényesítheti Felhasználó kellékszavatossági igényét? Felhasználó köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti.

  • Milyen esetben élhet Ön a kellékszavatossági jogával? Ön az Eladó hibás teljesítése esetén az Eladóval szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.

  • A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól? A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy: – a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy – a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy – a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania. Xxxxxxxx figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.

  • Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét? Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívom a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti.

  • Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét? Ön az Eladóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.