A közgyűlés mintaszakaszok

A közgyűlés. 6.4.1. A Közgyűlés a Klaszter legfőbb szerve. 6.4.2. A Közgyűlés évente legalább kettő alkalommal ülésezik. 6.4.3. A Közgyűlés tagja a Klaszter valamennyi tagja. A Közgyűlés megtartható személyes részvétellel, illetve elektronikus támogatottsággal is. 6.4.4. A Közgyűlés összehívását az Elnök, a Klaszter Menedzsment, valamint a tagok 10%-a kezdeményezheti. 6.4.5. A Közgyűlésen minden tag részt vehet, véleményt nyilváníthat és befolyásolhatja a Klaszter állásfoglalását, döntését. A Közgyűlésen az Alapító Tagokat tagonként 20 szavazatszám illet meg. Minden új tag belépése során 1 szavazat illet meg, melyet a belépő új taggal kötendő megállapodásban – melyben az új tag egyben elfogadja és magára nézve kötelezőnek ismeri el a jelen Megállapodásban foglaltakat - rendezni kell, majd a Tagjegyzékben megfelelően feltüntetni. 6.4.6. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazatok legalább 50% plusz egy szavazatot képviselő tagok személyesen vagy meghatalmazott képviselőik útján jelen vannak. 6.4.7. A Közgyűlés a határozatait egyszerű többséggel hozza, kivéve, ahol a megállapodás vagy az SZMSZ minősített többséget ír elő. 6.4.8. A Közgyűlésen az Elnök és a Klaszter Menedzsment beszámol a végzett tevékenységéről, elért eredményekről, illetve a tagok döntenek a Klaszter tevékenységével kapcsolatban felmerült kérdésekben. 6.4.9. A Közgyűlés összehívásáról a Klaszter Menedzsment gondoskodik, és annak időpontja előtt legkésőbb 15 nappal megküldi a tagok számára az előző Közgyűlés óta eltelt időszakról szóló írásos beszámolót, valamint a Közgyűlés tervezett napirendjét. A Közgyűlés lehetséges időpontjára a Klaszter Menedzsment tesz javaslatot, és előzetes egyeztetések alapján küldi ki a meghívót elektronikus úton. A Menedzsmenttel való napi kapcsolattartás a Gazdasági, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének a feladata. 6.4.10. A Közgyűlés feladata: 6.4.10.1. Az Elnök és a Klaszter bizottság tagjainak megválasztása. 6.4.10.2. Döntés a díjakról. 6.4.10.3. Döntés az éves feladattervről és költségvetési tervről. 6.4.10.4. Döntés az éves munkaterv és a költségvetési terv teljesülésének elfogadásáról.
A közgyűlés. (1) Az Építész Egylet legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlésen szavazati joggal a tagok vesznek részt. (2) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) az Alapszabály megállapítása, módosítása, b.) az Elnökség és a Elnök megválasztása
A közgyűlés. (i) foglalkozik minden kérdéssel, amely az Unió fenntartásával és fejlesztésével, illetve a jelen Szerződés alkalmazásával kapcsolatos; (ii) ellátja a Szerződés egyéb rendelkezéseiben számára előírt feladatokat; (iii) útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a felülvizsgálati konferenciák előkészítésére; (iv) megvizsgálja és jóváhagyja a Főigazgatónak az Unióval kapcsolatos jelentéseit és tevékenységét és az Unió hatáskörébe tartozó kérdésekben megadja számára a szükséges utasításokat; (v) megvizsgálja és jóváhagyja a 9. bekezdésnek megfelelően létesített Végrehajtó Bizottság jelentéseit és tevékenységét és utasításokat ad számára; (vi) megállapítja az Unió munkatervét, elfogadja hároméves költségvetését és jóváhagyja zárszámadását; (vii) elfogadja az Unió pénzügyi szabályzatát; (viii) olyan bizottságokat és munkacsoportokat alakít, amelyeket szükségesnek tart az Unió célkitűzéseinek megvalósításához; (ix) meghatározza, hogy melyek azok a nem Szerződő Államok, valamint – a 8. bekezdésben foglaltak kivételével – azok a kormányközi szervezetek és nemzetközi nem kormányszervezetek, amelyek ülésein megfigyelői minőségben részt vehetnek; (x) megtesz minden szükséges intézkedést az Unió célkitűzéseinek megvalósítására, és ellátja a jelen Szerződésből adódó egyéb feladatokat.
A közgyűlés a megyei területrendezési terv módosítása tárgyában kötött vállalkozási szerződés 4. számú módosítását az előterjesztéssel egyezően elfogadja;
A közgyűlés. A Tagok minden projekt indításakor/zárásakor közgyűlést tartanak, mely a Tagok 70%-ának jelenlétében határozatképes. Különösen indokolt esetben (külföldi tartózkodás, betegség) az érintett Tagok virtuálisan (pl. skype, videokonferencia) vagy írásos formában is szavazhatnak. A közgyűlés megvitatja és elfogadja az aktuális szakmai programtervet, illetve a megvalósított projektről szóló beszámolót. A Közgyűlés az aktuális projektekhez minősített többséggel (a Tagok kétharmados többségi szavazásával), a projekt lezárásáig érvényes mandátummal ügyvivőt vagy ügyvivőket választ. A Közgyűlés a szakmai program sikeres és hatékony megvalósítása érdekében illetve a szakmai minőségbiztosításhoz kapcsolódó feladatokra projektalapon, meghatározott időre testületeket, csoportokat hozhat létre. Ezen testületek és csoportok tagsága önkéntes alapú. A Közgyűlés konszenzusos megállapodással fogadja, és elfogadja vagy elutasítja a Társasághoz újonnan csatlakozó Tagokat. A csatlakozó Tagoknak a szerződés aláírásakor, majd ezt követően kétévente nyilatkozniuk kell arról, hogy betartják, illetve teljesítik a 4., 5. és 6. számú mellékletben megfogalmazott szakmai követelményeket. Szerződésszegés esetén a Közgyűlés a minőségbiztosítással megbízott csoport javaslatára, konszenzusos megállapodással felfüggeszti vagy kizárja a szerződést megszegő Tagokat.
A közgyűlés a Magyar Labdarúgó Szövetség Vas Megyei Igazgatóságával kötendő helyiségbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését az előterjesztés mellékletének megfelelően jóváhagyja és
A közgyűlés. Amíg a Társaság egyszemélyes részvénytársaságként működik, a közgyűlés * hatáskörébe tartozó ügyekben a részvényes írásban dönt, amelyről az Igazgatóságot értesíteni köteles. A közgyűlés a részvénytársaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
A közgyűlés. 1.1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, mely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlés természetes személyekből, valamint szervezetek tagjaiból áll. A szervezet a jogait képviselője útján gyakorolja a közgyűlésen. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlés levezető elnöke, szavazatszámlálói és a jegyzőkönyvvezető személyére az elnök tesz javaslatot. 1.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 1 Módosította a WTE közgyűlése 8/2023.(10.26.) számú határozatával a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) az elnöknek, az elnökség tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása2; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló, a közhasznúsági melléklet, a felügyelő bizottság jelentésének elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
A közgyűlés. A Tagok minden projekt indításakor/zárásakor, de legalább félévente közgyűlést tartanak. A közgyűlés megvitatja és elfogadja az aktuális szakmai programtervet, illetve a megvalósított projektről szóló beszámolót. A Közgyűlés az aktuális projektekhez minősített többséggel (a Tagok kétharmados többségi szavazásával), a projekt lezárásáig érvényes mandátummal ügyvivőt vagy ügyvivőket választ. A Közgyűlés a szakmai program sikeres és hatékony megvalósítása érdekében illetve a szakmai minőségbiztosításhoz kapcsolódó feladatokra projektalapon, meghatározott időre testületeket, csoportokat hozhat létre. Ezen testületek és csoportok tagsága önkéntes alapú. Szerződésszegés esetén a Közgyűlés a minőségbiztosítással megbízott csoport javaslatára, minősített többséggel (a Tagok kétharmados többségi szavazásával) felfüggeszti vagy kizárja a szerződést megszegő Tagokat.

Related to A közgyűlés

  • Biztosítással nem fedezett biztosítási események, költségek Az Általános biztosítási feltételekben és a Vagyonbiztosítási különös feltételek- ben felsorolt kizárások az alábbiakkal egészülnek ki: 3.1. A biztosítás nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek hatósági engedély nélkül átalakított ingatlan esetében ezen átalakítással összefüg- gésben keletkeznek. 3.2. Nem terjed ki a biztosítás továbbá • a vészhelyzet elhárítását követően esetlegesen felmerülő helyreállítási költségekre; • a biztosított ingatlanban tartott ingó- ságokban bekövetkező károkra; • arra a veszélyhelyzetre, melynek elhárítását a biztosított a jelen biz- tosítás kockázatviselési kezdetét megelőzően kötött más biztosítási szerződés alapján igényelheti.

  • Poggyászbiztosítás különös kizárásai A jelen feltételek 4. cikkelyében meghatározott Általános Kizárásokon túl, a következő okok, események, személyek ki vannak zárva a biztosítás fedezete alól:

  • Biztonság a.) 24/7-es biztonsági szolgálat b.) Zártláncú video megfigyelő- és rögzítő rendszer c.) Folyamatosan felügyelt beléptető és behatolás jelző rendszer d.) Folyamatosan felügyelt épületfelügyeleti rendszer

  • A Gazdasági Versenyhivatal A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. A Gazdasági Versenyhivatal illetékessége országos. Elérhetősége: Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 5. Levelezési cím: 1245 Budapest 5. Pf.1036 Telefon: 061/000-0000; Fax: (0) 000-0000

  • A biztosítással nem fedezett káresemények Nem téríti meg a Biztosító az ékszerekben, nemesfémekben, drágakövekben, takarékbetétben, értékpapírokban, okmányokban, valamint a készpénzben és pénzt helyettesítô eszközökben keletkezett kárt, továbbá a Biztosított/Szerzôdô szellemi tevékenységével összefüggô alkotásokban, valamint ipari, mezôgazdasági, kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó anyagokban, termékekben, szállított munkaeszközökben keletkezett kárt.

  • Biztosító által nem fedezett károk felsorolása (kizárások) Ha az üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, illetőleg felhagyott bányákban történt. Ha a kár az Épület vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak alatti feltöltések ülepedése, süllyedése miatt keletkezett. Az üreg tömedékelésének (feltöltésének) költségét. Vízvezeték törése miatt keletkező kiüregelődés nem minősül ismeretlen üregnek. Összeghatár /limit Épület vagyoncsoport és Melléképület vagyoncsoport esetében a szerződés szerinti biztosítási összeg. Ingóságok esetében a szerződés szerinti biztosítási összeg, de ezen belül a károk – műtárgyakra Médium csomagban 500 000 Ft-ig, Prémium csomagban 1 000 000 Ft-ig, – nagyértékű ingóságok, értéktárgyakra Alap csomagban az ingóságok biztosítási összegének 20%-áig, Médium csomagban 30%-áig, Prémium csomagban 40%-áig, – idegen tulajdonú vagyontárgyakra Médium és Prémium csomagban az ingóságok biztosítási összegének 5%-áig, – vállalkozások vagyontárgyaira Médium és Prémium csomagban az ingóságok biztosítási összegének 10%-áig térítettek. Személygépkocsi-, motorkerékpár tartozékok (pl. gumiabroncs, csomagtartó, stb., kivéve üzemanyag) maximum az Ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének 5%-áig. Készpénz, értékpapír az Ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegén belül 50 000 Ft-ig. Mellékköltségek Alap csomag estén legfeljebb a biztosítási összeg 2,5%-a, Médium és Prémium csomag esetében 5%-a. Önrész mértéke Nincs önrész. Megjegyzés Alap csomagban műtárgy, idegen tulajdonú vagyontárgy és vállalkozások vagyontárgyai nem biztosítottak.

  • Mit nem fedez a biztosítás? emberi tevékenység miatt történt omlás, • a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár, • a támfal hiánya miatti kár, ha a tám- fal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna, • a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” vagyonkategóriában biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk.

  • A biztosítási fedezet A jelen szakasz szerinti fedezet alapján a Biztosító kifizeti a Szolgáltatási Táblázatban megjelölt összeget a Biztosítottnak vagy kedvezményezettjének, amennyiben a Biztosított az utazás alatt olyan Balesetet szenved el, amely következtében a Balesettől számított 12 hónapon belül bekövetkezik a Biztosított: - maradandó rokkantsága, vagy - halála. A légikatasztrófa során bekövetkező baleseti halálra külön biztosítási összeg vonatkozik. A jelen szakasz szerinti fedezet Baleset miatti maradandó rokkantság esetén a Szolgáltatási Táblázatban megjelölt limit összeg erejéig nyújt fedezetet. Maradandó rokkantság alatt a Biztosított által elszenvedett sérülés következtében bekövetkező és orvosilag igazolt általános rokkantságot kell érteni. A rokkantság megállapítása szempontjából kizárólag a sérülés jellege vehető figyelembe; a Biztosított egyéni körülményei, így pl. keresőtevékenysége vagy az általa folytatott szabadidős foglalkozás az egészségkárosodás megállapítása szempontjából közömbösek. A rokkantsági fokot a mellékelt Szolgáltatási Táblázat szerint kell megállapítani. A teljes és maradandó rokkantság esetén a Szolgáltatási Táblázatban a részleges és maradandó rokkantság esetén irányadó limitösszeget kell alkalmazni. Amennyiben egy baleset kapcsán több testrész is megsérül, a biztosítási szolgáltatás legfeljebb a Szolgáltatási Táblázatban megjelölt biztosítási összeg (a rokkantsági fok pedig legfeljebb 100%) lehet. A maradandó rokkantság fennállását legkorábban a Balesettől számított egy (1) évet követően lehet megállapítani. Amennyiben a rokkantság foka a maradandó rokkantságra való tekintettel első alkalommal nyújtott biztosítási szolgáltatás kifizetésétől számított három (3) éven belül rosszabbodik, a Biztosító kifizeti az eredetileg kifizetett biztosítási szolgáltatáshoz képest a rokkantsági fokban bekövetkezett változásnak megfelelő különbözetet. A rokkantsági fokban az előző bekezdésben megjelölt időtartamot követően bekövetkezett változás a már kifizetett biztosítási szolgáltatás összegét nem befolyásolja. A maradandó rokkantság tekintetében a Biztosító helytállási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a maradandó rokkantság első alkalommal a balesettől számított három (3) éven túl következik be. A Biztosító a Biztosítási Kötvényben megjelölt biztosítási időszak alatt Biztosítottként legfeljebb egy balesetbiztosítási szolgáltatást nyújt.

  • Biztosítási esemény (1) Szolgáltatás lemondása vonatkozásában biztosítási esemény: A Résztvevő az alábbiakban felsorolt, a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező és a kockázatviselés végéig fennálló körülmények valamelyike miatt a lefoglalt Szolgáltatást nem tudja igénybe venni, és emiatt a Vevő a Szolgáltatást ezen Résztvevő vonatkozásában lemondja, melynek következtében lemondási költség fizetési kötelezettsége keletkezik. (a) a Résztvevő olyan előzmények nélkül, hirtelen fellépő betegsége, balesete, amely miatt indokoltan sürgősségi orvosi ellátásban részesült a Szolgáltatás lemondását megelőzően, vagy a Résztvevő halála a Szolgáltatás kezdetét megelőzően; (b) a Résztvevő közeli hozzátartozójának vagy élettársának, vagy az adott Szolgáltatást egyazon szerződés keretében szintén Résztvevő házastársa, illetve élettársa közeli hozzátartozójának előzmények nélkül fellépő olyan betegsége vagy balesete, amely miatt az adott személy indokoltan sürgősségi orvosi ellátásban részesült a Szolgáltatás lemondását megelőzően, vagy valamelyikük halála a Szolgáltatás kezdetét megelőzően, (c) a Résztvevő vagyontárgyában tűz, elemi kár, vagy harmadik személy bűncselekménye által okozott káresemény, (d) a Résztvevő útlevelét és/vagy személyi igazolványát, jogosítványát vagy a tulajdonában lévő gépjármű forgalmi engedélyét a Szolgáltatás kezdetét megelőzően jogellenesen eltulajdonítják, és annak pótlása a Szolgáltatás kezdetéig - gyorsított eljárás keretében sem – lehetséges, feltéve, ha a fenti dokumentumok nélkül a Szolgáltatást nem tudja igénybe venni, (e) a Résztvevő a munkaviszonya a Munkáltató részéről történt felmondás következtében önhibáján kívül megszűnik, feltéve, ha a munkaviszony az adott munkáltatónál határozatlan időtartamra és legalább heti 30 órás munkavégzésre jött létre, és a Szolgáltatás foglalásának időpontjában már legalább egy éven keresztül folyamatosan fennállt. A biztosítási esemény időpontja a munkáltató által történt felmondás időpontja, azonban a Biztosító a teljesítést legkorábban a munkáltató által az utolsó munkában töltött napon kiállított munkáltatói igazolás benyújtását követően vállalja, (f) a Résztvevő terhessége, ha annak megállapítása a kockázatviselés kezdetét követően történt. Ha a terhesség ténye a kockázatviselés kezdetekor már ismert volt, akkor kizárólag a váratlanul bekövetkező olyan terhességi komplikációk minősülnek biztosítási eseménynek, melyek miatt – a szakorvos írásos véleménye alapján – az adott Szolgáltatás igénybe vétele orvosilag ellenjavallttá válik. (g) a Résztvevővel – vagy kiskorú esetén annak szülőjével – szemben a másik házastárs által a kockázatviselés tartama alatt indított házassági per. A biztosítási esemény időpontja a házassági perrel kapcsolatos keresetnek a bíróság által az alperessel történő közlésének az időpontja. (h) ha a Résztvevő a kockázatviselés időtartama alatt tett érettségi vizsgán megbukik, és a pótvizsga a Szolgáltatás tervezett tartama alatt vagy az azt követő egy hónapon belül lenne esedékes, (i) ha bármely hatóság vagy bíróság a Résztvevőt a kockázatviselés időtartama alatt váratlanul tanúként írásban idézi, mely alapján személyes megjelenése az illetékes hatóság, vagy bíróság előtt a Szolgáltatás időtartama alatt lenne esedékes, és a hatóság, vagy bíróság a Szolgáltatást mulasztási okként nem fogadja el. (2) A biztosítási esemény a lemondás napján következik be, de a Biztosító legkésőbb az utazásképtelenség okának ismertté válását követő első munkanapot tekinti a lemondás napjának, és legfeljebb a Vevőt ezen időpontban terhelő lemondási költség-fizetési kötelezettségének megfelelően szolgáltat. (3) Ha a foglalás összesen legfeljebb öt személy részére történt, akkor a fent felsorolt körülmények valamelyikének egy Résztvevővel történő bekövetkezését valamennyi Résztvevő vonatkozásában lemondási oknak kell tekinteni. (4) Szolgáltatás megszakítása vonatkozásában biztosítási esemény: A Résztvevő a már megkezdett Szolgáltatást a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező alábbi okok valamelyike miatt megszakítja és a tervezett időpontnál legalább egy nappal korábban – de legkésőbb a kockázatviselés utolsó napját megelőző napon – hazautazik állandó lakóhelyének területére: (a) a Résztvevőnek vagy az adott Szolgáltatást egyazon szerződés keretében szintén Résztvevőnek minősülő közeli hozzátartozójának előzmények nélkül, hirtelen fellépő betegsége, balesete, amely miatt külföldön indokoltan sürgősségi orvosi ellátásban részesült az útmegszakítást megelőzően, és amely miatt a hazaszállítása az orvosi ellátás folytatása érdekében szükségessé válik, (b) a Résztvevőnek vagy közeli hozzátartozójának, vagy házastársa, illetve élettársa közeli hozzátartozójának halála, (c) a Résztvevő közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy az adott Szolgáltatást egyazon szerződés keretében szintén igénybe vevő házastársa, illetve élettársa közeli hozzátartozója életveszélyes állapotba kerül, és az orvosilag dokumentált, (d) a Résztvevő vagyontárgyában tűz, elemi kár, vagy harmadik személy bűncselekménye által okozott káresemény.

  • A biztosítási díj fizetése A biztosítás EGYSZERI vagy FOLYAMATOS (rendszeres) díjfize- tésű lehet.