A Megrendelő ellenőrzési joga mintaszakaszok

A Megrendelő ellenőrzési joga. A Vállalkozó lehetővé teszi a Megrendelőnek és/vagy a Meghatalmazottjának saját területén a munkavégzés folyamán a megbízhatósági, tárgyi és személyi követelmények ellenőrzését. A Vállalkozó biztosítja annak lehetőségét, hogy a Megrendelő a munka menetét folyamatában, az erre kijelölt képviselője útján figyelemmel kísérhesse. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a szerződés teljesítésének időtartama alatt a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (a továbbiakban: KNPA) Kezelő képviselője jogosult a teljesítések szerződésszerűségének ellenőrzésére, amely magában foglalja a helyszíni vizsgálatok, adatszolgáltatások bekérésének, a szerződéssel kapcsolatos okmányokba, valamint az alvállalkozói szerződésekbe való betekintés lehetőségét is. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelő jogosult a szerződés teljesítésével kapcsolatosan, a Vállalkozó minőségügyi és HSE-tervében foglaltak megvalósulását ellenőrizni (minőség- és környezetfelügyeleti tevékenység). A Megrendelő jogosult annak ellenőrzésére, hogy a Vállalkozó, illetve az alvállalkozók csak az alkalmazásukban álló munkaerőt foglalkoztatják a helyszíni munkavégzés során. Amennyiben Megrendelő képviselője a szerződés teljesítése során a Vállalkozó által végzett tevékenység folytatásával kapcsolatban szerződés, vagy jogszabály ellenes magatartást tapasztal, illetve tár fel, úgy a Megrendelő jogosult a munkavégzést mindaddig megszakítani, ameddig a szabályszerű állapot helyre nem áll. A munkavégzés ilyen okból történő megszakítása a teljesítési határidőt nem érinti.
A Megrendelő ellenőrzési joga. A vállalkozó a tevékenységét a megrendelő érdekében végzi, így érdeke fűződik ahhoz, hogy a vállalkozó te- vékenységét és a felhasználásra kerülő anyagokat ellen- őrizze. Miután a feleket a szerződés teljesítése körében együttműködési kötelezettség terheli, a Ptk. nem tartja fenn a vállalkozási szerződés általános szabályai között a régi Ptk.-nak a megrendelő ellenőrzési kötelezettsé- gére vonatkozó szabályát, és nem tartalmaz külön ren- delkezéseket a beépített munkarészek ellenőrzésével kapcsolatban sem. Mellőzi a régi Ptk. azon rendelkezé- sét is, amely szerint, ha a megrendelő a vállalkozó tel- jesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy mű- szaki ismeretről szerzett tudomást, azt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelméről szóló rendelke- zésekből következik a megrendelő ezen kötelezettsége, így ennek a vállalkozási szerződés általános szabályai között történő megismétlése szükségtelen. Természetesen annak nincs akadálya, hogy a felek a szerződésükben a vállalkozó részére értesítési, illetve a megrendelő terhére külön kiemelten titoktartási kö- telezettséget állapítsanak meg. Hangsúlyozni kell, hogy ez a rendelkezés a vállal- kozó által beszerzett és felhasznált anyagok ellenőrzé- sére vonatkozik. A megrendelő által átadott anyaggal kapcsolatosan ugyanis a vállalkozót terheli az ellen- őrzési kötelezettség. Ha annak nem tesz eleget, és a megrendelő által szolgáltatott alkalmatlan anyagra a megrendelő figyelmét nem hívja fel, a figyelmeztetési kötelezettségének elmulasztása miatt kártérítési fele- lősség is terhelheti. A Ptk. a régi Ptk. szabályozásával egyezően kimond- ja, hogy a vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, mert a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte. Ennek a rendelkezésnek az az alapja, hogy a megrendelőnek csak joga, de nem kötelezettsége a vállalkozó ellenőrzése. A vállalkozó kizárólagos fele- lősséggel tartozik a vállalkozási szerződés teljesítése, a mű megvalósítása tekintetében. A vállalkozónak szakismerete alapján fel kell is- xxxxxx a vállalkozás eredményességét veszélyeztető körülményeket, és erről a megrendelőt értesítenie kell. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy a vállalkozási szerződés teljesítése körében a megrendelő mindig laikusnak, a vállalkozó pedig szakembernek tekinten- dő, és nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta, vagy nem megfelel...
A Megrendelő ellenőrzési joga. 2.1. A Megrendelő a Vállalkozó munkáját, a beépített anyagokat, az alkalmazott eszközöket szükséges időközönként bármikor ellenőrizheti abból a szempontból, hogy az a terveknek, az előírásoknak és a költségvetésnek megfelelő-e. A Vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a Megrendelő a Vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte.

Related to A Megrendelő ellenőrzési joga

  • A Megrendelő jogai és kötelezettségei 11.1. A Megrendelő a Vállalkozó szerződésszerű teljesítése esetén köteles a vállalkozói díjat a Vállalkozó részére megfizetni.

  • Megrendelő jogai és kötelezettségei VIII.1. Megrendelő a Vállalkozó által vállalt kötelezettségnek megfelelő teljesítését – akár saját maga, akár az egyedi szerződésben meghatározott megbízottja,– folyamatosan és bármikor ellenőrizheti, ez a tevékenység azonban a Vállalkozót a feladat teljesítésében nem gátolhatja.

  • Fogalommeghatározások A jelen ÁSZF-ben, és a jelen ÁSZF alapján kötött Egyedi előfizetői szerződésekben használt fogalmak meghatározása:

  • A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap. A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta. Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 13.2.1. Az Előfizető köteles a szolgáltatást rendeltetésszerűen használni. Az Előfizető köteles a szolgáltatás igénybevétele során az ÁSZF és az egyedi előfizetői szerződés alapján eljárni. Az Előfizető felelősséggel tartozik a Szolgáltató felé az előfizetői szerződés megszegéséből eredő ténylegesen felmerült károkért (különösen nem megfelelő végberendezés meghibásodásából, nem engedélyezett berendezés csatlakozástatásából, szolgáltató ellenőrzési jogának megakadályozásából, szolgáltató általi hibaelhárítás biztosításának elmulasztásából, harmadik személy részére történő jogosulatlan jel- vagy szolgáltatásátengedésből, illetve jogellenes jelvételezésből eredő károkért).

  • Panaszügyintézés és jogérvényesítési lehetőségek A fogyasztó a termékkel vagy az Eladó tevékenységével kapcsolatos fogyasztói kifogásait az alábbi elérhetőségeken terjesztheti elő: Telefon: +00-00-000-0000 Internet cím: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxx.xx A fogyasztó szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással a panaszát, amely a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozik. A szóbeli panaszt a vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni, és szükség szerint orvosolni. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni. Telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a fogyasztónak legkésőbb 30 napon belül - az írásbeli panaszra adott válaszra vonatkozó előírásoknak megfelelően - az érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni. Egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan az alábbiak szerint köteles eljárni. Az írásbeli panaszt a vállalkozás- ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni. A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

  • Fogalom meghatározások A Szerződésben a következő kifejezéseket az alábbiak szerint kell értelmezni:

  • Visszatartási jog Az Eladó mindaddig visszatarthatja a fogyasztónak visszajáró összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Utánvéttel vagy portósan feladott küldeményeket nem áll módunkban elfogadni.