A minőségi kritérium mintaszakaszok

A minőségi kritérium. A 2. értékelési részszempont – A teljeskörű jótállás vállalt időtartama egész hónapokban megadva: A vállalt jótállás időtartamát az ajánlattevőnek egész hónapban szükséges meghatároznia, mely a szerződéskötés esetén szerződéses kötelezettséggé válik. A tört hónapokat tartalmazó megajánlást ajánlatkérő egész számra történő lefele kerekítéssel veszi figyelembe az értékelés során. A jótállási időszak (vállalkozó vállalásának megfelelően) a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követő naptól kezdődik. Az Ajánlatkérő a 36 hónapot el nem érő jótállásra irányuló vállalást tartalmazó ajánlatot Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja. Az Ajánlatkérő a vállalt jótállási időszak értékelésének felső határaként 60 hónapot határozta meg, melynek alapján a 60 hónapot, vagy azt meghaladó jótállási időszakra irányuló vállalás – amennyiben a Kbt. 72. § (7) bekezdése nem áll fenn – 10 pontot kap függetlenül a beérkezett más ajánlatoktól. Ajánlatkérő az értékelés során a számítás képletében abban az esetben is 60 hónapot helyettesít be, ha ajánlattevő ennél magasabb ajánlatot tesz. Ezen alszempont keretében az ajánlatkérő az Ajánlati felhívás III.1.3) pont M.2.1. pontjában az alkalmassági követelmény igazolásába bemutatott szakembernek az alkalmasság keretében előírt tárgyú, az ott meghatározottakon túli többlet tapasztalatát értékeli. Ajánlatkérő az értékelés során jelen értékelési alszempont kapcsán azt vizsgálja, hogy az Ajánlattevő által megnevezett szakember az Ajánlati felhívás III.1.3) pont Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M/2.1. pontjában foglalt minimális a szakmai tapasztalaton - 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján, a vonatkozó szakirányhoz tartozó jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlati időn - túl összesen hány hónap szakmai tapasztalattal rendelkezik szakterületén - az M/2.1. alpontban rögzített szakember vonatkozásában épület építési és /vagy felújítási és/vagy bővítési és/vagy átalakítási munka során. Fentiekben rögzítettek alapján ajánlatkérő csak az ajánlati felhívás III.1.3) pont M.2.1. pontjában előírt alkalmassági követelmény igazolása során bemutatott szakembert veszi figyelembe az értékelés során. Ajánlattevőknek a Felolvasólapon ezen értékelési alszempont tekintetében azt kell feltüntetni, hogy a bemutatásra kerülő szakember az ajánlati felhívás III.1.3) pont Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M/2.1. pontjában foglalt minimális szakmai tapasztalaton túl összesen hány hónap szakmai tapasztalatt...
Sample 1
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
A minőségi kritérium. Az ért.mód. a 1. ért.szemp. esetében az arányosítás. AK a 1. ért.szemp. esetén az arányosítás módszerét alkalmazza, figy. arra, hogy az ajánlat mely jelen értékelési szempont tekintetében a legkedvezőtlenebb (érvényességi küszöböt jelentő 36 hónap) értéket tartalmazza, az az értékelés során adható pontsz. alsó határával megegyező pontsz.ot, a legkedvezőbb szintet (60 hónap) elérő vagy annál kedvezőbb értéket tartalmazó ajánlat(ok) pedig egyaránt az értékelés során adható pontsz. felső határával megegyező pontsz.ot kap(nak). Pontsz. képlete: Pvizsg. = (Avizsg. – Alegkedvezőtlenebb) / (Alegkedvezőbb – Alegkedvezőtlenebb) x (Pmax – Pmin) + Pmin ahol: Pvizsg. : a vizsg. ajánlati elem adott szempontra von. pontsz.a Pmax: a pontskála felső határa Pmin: a pontskála alsó határa A legkedvezőbb: AK által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőbb érték, amire a maximális pontsz.ot adja Alegkedvezőtlenebb: AK által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőtlenebb érték, amire a minimális pontsz.ot adja Avizsg.: a vizsg. ajánlat tartalmi eleme Amennyiben a pontozás során tört szám keletkezik, úgy azt AK 3 (három) tizedes jegyig veszi figyelembe további kerekítés nélkül. V.2.6) A Kbt. 69. § (5) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyott ajánlat(ok) V.2.7) A nyertes ajánlattevő Ajánlattevő neve, címe, adószáma, az ellenszolgáltatás összege és ajánlata kiválasztásának indokai:
Sample 1
A minőségi kritérium. Az értékelés módszere a 1-3. értékelési részszempont esetében egyenes arányosítás: a legelőnyösebb (legmagasabb) ajánlati tartalmi elem kapja a lehetséges maximális pontszámot, a többi ajánlati elem a legkedvezőbb értékhez viszonyítva arányosan – 3 (három) tizedesjegy pontossággal és a kerekítés általános szabályai szerint számolva – kevesebb pontot kap. [A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (KÉ 2020. évi 60. szám; 2020. március 25.) 1. sz. melléklet A.) 1. ab) pont] Pontsz. képlete: (P-Pmin)/(Pmax-Pmin)=Avizsgált/Alegjobb azaz P= (Avizsgált/Alegjobb)x(Pmax-Pmin)+Pmin ahol: Pvizsg. : a vizsg. ajánlati elem adott szempontra von. pontsz.a Pmax: a pontskála felső határa Pmin: a pontskála alsó határa Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme
Sample 1
A minőségi kritérium. Az értékelés módszere a 2. értékelési részszempont esetében: az arányosítás.
Sample 1

Related to A minőségi kritérium

  • Értékelési szempontok Minőségi kritérium – Költség kritérium – x Ár – Súlyszám:

  • A helytállási kötelezettség és annak mértéke A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.

  • Az Eladó visszatérítési kötelezettségének módja A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén az Eladó a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján az Eladó a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. A Fogyasztó által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám vagy postai cím következtében történő késedelem miatt az Eladó-t felelősség nem terheli.

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.

  • Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség (1) A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek vagy a felek megállapodása szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat. (2) A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. (3) A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. (4) Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. (5) A károk megelőzésére és elhárítására az adott helyzetben általában elvárható magatartáson túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok előírásai mindenkor irányadók (például a magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai, a biztosított vagyontárgyakra vonatkozó rendszeres karbantartás). (6) Az emberi egészséget, környezetet, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető illetőleg károsodás bekövetkeztével fenyegető folyamatot vagy állapotot (katasztrófaveszély) a szerződő fél vagy a biztosított köteles - az adott helyzetben általában elvárhatóan - haladéktalanul bejelenteni a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, illetve tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.

  • Kármegelőzési kötelezettség A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvár- ható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat minden- kor és maradéktalanul betartani.

  • Az Eladó visszatérítési kötelezettsége Ha a fogyasztó a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, az Eladó legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket, így a szállítási díjat is. Felhívjuk a figyelmét, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási mód választásával okozott többletköltségekre.

  • Az előfizetőnek a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb kötelezettségei 79 13.1. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 79 13.2. A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 80 13.3. A végberendezéssel, vagy az előfizetőnek átadott, de a szolgáltató tulajdonát képező más elektronikus hírközlő eszközökkel kapcsolatos kötelezettségek 80 13.4. Az adatváltozás bejelentése, adatszolgáltatás 81

  • Adatkezelés korlátozásához való jog A biztosító az érintett kérésére az általános adatvédelmi rendelet 18. cikkében meghatározott rendelkezésekre figyelemmel korlátozottan kezeli az érintett személyes adatait. Ha az adatkezelés az érintett kérésére korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a biztosító a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védel- méhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy fontos közérdekből kezeli.