A munkaidő. 1. A munkaidő hosszát, beosztását a munkaidő kezdési és befejezési idejét jelen KSZ. 1. sz. mellékletében munkakör felsorolással kell meghatározni. A munkaidő beosztásához, annak változtatásához a helyi szakszervezet egyetértése szükséges. A munkaidő beosztását úgy kell meghatározni, hogy a napi munkaidő, túlmunkával együtt a 10 órát nem haladhatja meg.
A munkaidő. A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. A részmunkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb mértékű munkaidő, amelynek legrövidebb időtartamáról a jog- szabály nem rendelkezik. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén, a munkaviszony alapján közvet- lenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkaválla- lói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg. Figyelem! Pl.: a négyórás részmunkaidőben foglalkoztatott személyi alapbére 50%-a lehet a teljes munkaidőben dolgozónak, HA a munka- szerződésben az szerepel, hogy részmunkaidő- re jött létre a munkaviszony. A teljes munkaidő mértéke napi 8 óra, illetve heti 40 óra. „szinte kötelező”, mert ha nincs meghatározva, akkor a szabadságok, betegszabadságok megha- tározásával sok gondunk lesz. Ettől eltérően munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megál- lapodása rövidebb, vagy meghatározott feltételek esetén (tipikusan: ké- szenléti jellegű munkakörben) legfeljebb napi 12 óra teljes munkaidőt is megállapíthat. Ha ilyen eltérő rendelkezés, szerződési kikötés nincs, a munkavállaló napi munkaideje 8 óra, ezért a napi 8 órás munkaidőt általános (tipikus) munkaidőnek is nevezzük. A felek megállapodása esetén a 8 óránál rö- videbb munkaidő egyaránt lehet teljes vagy részmunkaidő, ennek a tel- jes munkaidőhöz kapcsolódó juttatások szempontjából van jelentősége: 8 óránál rövidebb teljes munkaidő esetén a juttatások teljes mértékben járnak, nem pedig arányosan, mint a részmunkaidőnél. Egészségi árta- lom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály vagy kollektív szerző- dés is meghatározhatja a munkaidő leghosszabb időtartamát.
A munkaidő a./ Az intézmény alapító okiratában (Szervezeti és Működési Szabály- zatában) foglaltaknak megfelelően heti 6 napos munkarend szerint működik. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalók munkaideje napi 8 óra, heti 40 óra.
A munkaidő. 1. A főfoglalkozású pedagógusok munkaideje heti 40 óra, kötelező óraszáma tanító és tanár esetén heti 22-26 óra. A pedagógus a KRÉTA rendszerben köteles nyilvántartani munkaidejét. Ebben feltünteti a szakszerű és nem szakszerű helyettesítéseit, az összevont órákat, a tanítási időkeret teljesítését, továbbá az ezeken felüli, a rendes munkaidejéből fennmaradó munkaidőkeretének teljesítését is.
A munkaidő. A munkaidő az az időszak, amely alatt a közalkalmazottnak eleget kell tennie a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségeinek. A közoktatásban az általános gyakorlat a napi nyolc órás munkaidőben történő foglalkoztatás. A napi nyolc óra nem jelenti a munkahelyen történő benntartózkodást, figyelembe véve a pedagógusok munkaidejének a felosztását kötött munkaidőre, neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, és ezen felüli, szabad rendelkezés alá eső munkaidőre. Nem jogellenes, ha a napi nyolc órás munkaidőt meghosszabbítják abból a célból, hogy a pénteki napon rövidebb munkaidőben lehessen dolgozni. [Mt. 45. § (4) bek., 46. § (1) bek. a) pont, 86. § (1) bek.]. Pedagógus-munkakörben is napi nyolc óra a munkaidő, annak minden perce része a munkaidőnek. A tanórai foglalkozások negyvenöt perces ideje nem jelenti azt, hogy a negyvenhatodik perctől kezdődően a pedagógus nem munkaidőben tartózkodik az intézményben, és ne lenne köteles munkavégzésre rendelkezésre állni, illetőleg munkát végezni. A munkaidőbe beletartozik a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység is. Értelemszerűen ez nemcsak a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra igaz, hanem mindenkire, aki a köznevelési intézményben munkát végez. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatokra jellemző a tanórai foglalkozások és egyéb foglalkozások előkészítése, illetőleg a tanórai foglalkozások lezárása. Ezek is a munkaidő részei. A munkaidő keretei között kell ellátni például a szertárrendezést, a labormunkák előkészítését, foglalkozások után a szertár rendbetételét, a labor rendbetételét. Nem tartozik a munkavégzés idejébe az átöltözködés, a tisztálkodás ideje. Nem része a munkaidőnek a munkavállaló lakóhelyéről, illetve tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre történő utazás időtartama. [Mt. 86. §, 92. § (1) bek.]
A munkaidő. 1.1. Az Intézményben a munkaidő heti 40 óra, hétfőtől csütörtökig 730-16oo óráig, pénteken 730- 1330 óráig tart. Ezen belül a munkavállalót 20 perc munkaközi szünet illeti meg, hétfő- csütörtök 1200-1220 óráig, pénteken 1310-1330 óráig.
A munkaidő. (Mt. 86 – 103. §) A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. − A teljes napi munkaidő napi 8 óra (általános teljes napi munkaidő). A heti átlag 36 órás munkarendben foglalkoztatott metró motorkocsivezetők, metró földalatti vasútijármű vezetők (MILLFAV), valamint az állandó éjszakai beosztásban, alagútban foglalkoztatott munkavállalók napi munkaideje átlag 7,2 óra. A metró motorkocsivezetői, és a földalatti vasútijármű vezetői (MILLFAV) munkakörökben az alagútban vezetéssel töltött idő még osztott szolgálat esetén sem haladhatja meg a napi 6 órát. − Éves munkaidőkeretben (2.088 óra/év, illetve átlag heti 40 óra) dolgozhatnak a Zugligeti libegő munkavállalói. − A megszakítás nélküli munkarendben beosztás szerint foglalkoztatott munkavállalók havi munkaidőkerete törvényes munkanap x 8 óra (a törvényes munkanapokat úgy kell megállapítani, hogy a hónap naptári napjainak számából le kell vonni a szombatok, vasárnapok és a munkanapokra eső munkaszüneti napok együttes számát). Az éves munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóknál, felgyógyulás után folyamatosan a számukra előzetesen meghatározott munkarendet kell figyelembe venni a törvényes munkanapok megállapításánál. Az éves munkaidőkeretben foglalkoztatottak közül azoknak a munkavállalóknak, akik év végén betegek és betegségük a következő évre áthúzódik, felgyógyulásukig a megbetegedésük évében érvényes munkarendjük nem változhat. Ez azt jelenti, hogy a felgyógyulásukat követő töredék hónapra vonatkozó beosztások jelölésénél annak figyelembevételével kell számukra a pihenőnapokat kijelölni. Az új éves munkaidő- beosztásukat a felgyógyulásukat követő hónap első napjától kell a törvényes munkanapok megállapítása szempontjából alkalmazni. − Járművezetői munkakörben foglalkoztatottak esetén a beosztás szerinti munkaidő (melynek része a technológiai szünet) és a munkaközi szünet(ek) összesen maximum 10,5 óra lehet. A vezetéssel töltött idő mértéke a villamos, fogaskerekű, autóbusz és trolibusz járművezetők esetében maximum 9 óra lehet. − A felszíni járművezetői munkakörben foglalkoztatottak esetén a beosztás szerinti munkaidő (melynek része a technológiai szünet) a munkanapi menetrendekben összesen maximum 10 óra, az egyéb menetrendek esetén 10 óra 10 perc lehet. Ezen szabály 2018. szeptember 1. napjától bevezetésre kerülő új menetrendek esetén kerül megvalósításra. A lehetőségek függvényében a munkáltató t...