A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.
A hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás 6.1.2.1. A Szolgáltató a hibabejelentéseket, a hibabehatároló eljárás eredményét és a hibaelhárítás alapján tett intézkedéseket visszakövethető módon hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton rögzíti, és az adatkezelési szabályok betartásával azt a hiba elhárításától számított egy évig megőrzi.
Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.
A Szerződés Alanyai (1) A csoportos biztosítási szerződés alanyai a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a biztosító.
A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.
Hibabejelentő szolgálat Hibabejelentő telefonszám: +00 00 0000 000 E-mailcíme: xxxxxxxxxxxx@x-xxx.xx Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 000. E-mail: xxxx@xxxx.xx Postacím:1376 Budapest, Pf. 997. Fax: (+00 0) 000 0000 További ügyfélkapcsolati pontok: Cím: 4025 Debrecen, Hatvan u. 43. Telefon: (+36 52) 522 122 Cím: 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. Telefon: (+36 46) 555 500 Cím: 0000 Xxxx, Xxxxxxxxx x. 53. Telefon: (+36 72) 508 800 Cím: 0000 Xxxxxx, Xxxxxxx X. x. 26. Telefon: (+36 99) 518 500 Cím: 6721 Szeged, Csongrádi sgt. 15. Telefon: (+36 62) 568 300 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Média- és Hírközlési Biztos Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0. Postacím: 1433 Budapest, Pf. 198. Telefon: (+00 0) 000 0000 Fax: (+00 0) 000 0000 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Cím: 1088 Budapest, József krt. 6. Postacím: 1428 Budapest, PF: 20. Tel: (0)000-00-00, fax: 1/000-00-00 Zala Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Cím: 8900 Zalaegerszeg, Xxxxxxx xx 00. Postacím: 8900 Zalaegerszeg, Xxxxxxx xx 00. Telefon: +00 00 000 000 E-mail: xxxxxxx_xxxx_xxxxxxxxxxxx@xxx.xx 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Gazdasági Versenyhivatal 0000 Xxxxxxxx X, Xxxxxxxxx x. 5. (levélcím: 1391 Budapest 62. Pf.: 211.) Tel: (0) 000-0000 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól E-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx Keszthelyi Járási Bíróság Cím: 8360 Keszthely, Georgikon u. 16. Központi telefonszám: +36-83/515-400 Telefax: +36-83/515-429 E-mail cím: xxxxxxx@xxxxxxxxx.xxxxxxx.xx 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 1959. évi IV. törvény, 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról Zala Megyei Békéltető Testület 0000 Xxxxxxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00. (92) 550-514 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről
Az előfizető által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a módosítás teljesítésének határideje 12.2.1. Az Előfizető átírás címén kérheti a Szolgáltatótól az egyedi előfizetői szerződés módosításaként az Előfizető személyének módosítását, ha személyében szerződés, vagy egyéb jogcímen történő jogutódlás következtében változás történik. Az átírás iránti kérelem akkor minősül alaki és tartalmi szempontból megfelelőnek, ha tartalmazza: - a jogelőd Xxxxxxxxx és jogutód Előfizető által aláírt együttes nyilatkozatát az átírás kérelmezésére, és - a jogutód Előfizető mindazon adatait, melyek az előfizetői szerződés megkötéshez szükségesek, és - mellékletként az átírás alapjául szolgáló tények vagy az átírás okának hitelt érdemlő dokumentummal való igazolását (pl. szerződéssel, bírósági végzéssel, ítélettel vagy más dokumentummal). Átírásra – a Szolgáltató eltérő nyilatkozata hiányában – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a meglévő esetleges díjtartozást a felek valamelyike illetve a jogutód az átírással egyidejűleg rendezi. Az átírás időpontját az átírást kérő felek az átírási kérelemben határozzák meg azzal a feltétellel, hogy az átírási kérelmet legalább 15 nappal a kért időpont előtt kell benyújtani. E rendelkezésektől a Szolgáltató az Előfizető kérésére eltekinthet, ha azt nyilvántartási rendszere lehetővé teszi. Az átírás teljesítésének határideje nem lehet több mint a Szolgáltató által meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő átírási kérelem beérkezésétől számított 15 nap. A Szolgáltató az Előfizető kérésére köteles az általa az átírás teljesítésére általa vállalt határidőn belül az átírást teljesíteni, vagy az átírás elutasításáról az Előfizetőt értesíteni. Amennyiben a szolgáltató az átírást az ÁSZF-ben vállalt határidőn belül nem teljesíti, kötbért köteles fizetni a 7.4. pont szerint. Az átírási kérelmet a Szolgáltató az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő (beleértve a szükség szerinti mellékletekkel való ellátottságú) kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha az átírás során a régi és új Előfizetők előfizetői kategóriája (egyéni/üzleti) megváltozik, akkor az átírás időpontjától az új Előfizetőnek az új előfizetői kategóriára vonatkozó előfizetési díjakat kell megfizetnie. Amennyiben az Előfizető előfizetői minőségét üzleti előfizetőre olyan csomag vonatkozásában igényli, melyben levő szolgáltatás vonatkozásában a Szolgáltató nem jogosult üzleti előfizetők felé történő értékesítésre, úgy a szerződésmódosítás nem jön létre, vagy az Előfizető által egyidejűleg módosított csomag igénybevételre vonatkozó módosított tartalommal jön létre. Az Előfizető az előfizetői hozzáférési pont kiépítése előtt kérheti igénybejelentése átírását is. Ha a régi és új Előfizető által a hatályos ÁSZF szerint fizetendő díjak eltérnek, a díjkülönbözetet az átíráskor kell rendezni. Az átírás díját a 4. sz. melléklet tartalmazza. A Szolgáltató átírás esetén az Előfizető nem kötelezheti belépési díj fizetésére. A jelen pontban írtak nem alkalmazhatók, ha az átírással egyidejűleg az előfizetői hozzáférési pont helye is megváltozik (áthelyezés).
Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kínált lakásbiztosítási termék korábbi feltételeitől, valamint a korábban al- kalmazott szerződési gyakorlattól a GB529 jelű Groupama e-Lakásbiz- tosítás jelen feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatály- ba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szer- ződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés miatti megszű- nés, érdekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, megtérítési igény, felelősségbiztosításra vonatkozó kárbejelentési határidő, sérelemdíj ki- zárása, felelősségbiztosításra vonatkozó egyéb változások stb.). Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen általános szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza. Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen általános szerződési feltétel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a GB529 jelű Groupama e-Lakás- biztosítás korábbi feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen: – az általános kizárások köre bővült a gazdasági vagy kereskedelmi szankcióval; – a szerződő telefon útján tett ajánlattal is kezdeményezheti a szer- ződéskötést; – szerződés létrejöttének módja változott; – fogyasztó, vállalkozás fogalma bekerült a feltételbe; – az elévülési idő 2 évre rövidült; – változtak a díjkedvezményre, díjfizetés mód változására vonat- kozó szabályok; – a besurranás biztosítási esemény fogalma módosult; – változtak a kárrendezés során bekérhető iratok; – a kárkifizetés főszabályként banki átutalással történik; – rögzítésre került, hogy a 15 napos teljesítési időbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be; – biztosító felé tett jognyilatkozat hatályosulása; – rögzítésre került, hogy a biztosító a szolgáltatás összegéből le- vonja a díjtartozást, és ha a szerződés biztosítási esemény bekö- vetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó dí- jakat; – antik bútorok, tárgyak fogalma meghatározásra került; – alapbiztosítás esetén az ingóság vagyoncsoportban nem biztosí- tott vagyontárgyaknál pontosításra került, hogy nem tekintendő közúti járműnek a kerékpár, a mozgáskorlátozottak közlekedé- sére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék; – kiegészítő balesetbiztosítás esetén a temetési költségtérítés meg- szüntetésre került; – megszűnt a padlófűtések vezetéktörése miatti károk helyreállítá- si költségeinek káreseményenkénti limitálása; – a kiegészítő felelősségbiztosításban: – rögzítésre került a területi és időbeli hatály; – a biztosítottak meghatározása; – a biztosítási esemény módosításra került; – a sérelemdíj megtérítése kizárt; – mentesülési ok a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás; – a járadék meghatározásának szabályai bekerültek a feltételbe, a járadékkal kapcsolatos tartalékképzésre vonatkozó szabályo- zás kikerült a feltételből; – a kizárt kockázatok köre módosult; – a biztosító meghatározott esetekben a biztosított felelősségel- ismerő nyilatkozatának hiányában is jogosult a károsultnak tel- jesíteni; – az ügyvédi költség fogalma pontosításra került; – rögzítésre került a biztosítottat képviselő ügyvéd ügyvédi költ- ségeinél, hogy ha a bíróság mérsékli az ügyvédi munkadíjat, akkor a biztosító ennek összegéig áll helyt; – földcsuszamlás biztosítási esemény meghatározása pontosításra került; – munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál, a balesetbiztosításnál módosult a kizárt kockázatok köre; – munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szó- ló díjvisszatérítési szolgáltatásnál pontosításra került, hogy a biz- tosítási esemény bekövetkezését követő időszak vehető figye- lembe a díjvisszatérítésnél és a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sének befejezését követő 12 havi – folyamatos díjfizetéssel lefe- dett – időszak után nyílik újra lehetőség biztosítási szolgáltatás teljesítésére; – munkanélküliség idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál a szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító nem kéri a megál- lapított járadék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fény- másolatát; – pontosításra került a munkanélküliség vagy hosszan tartó beteg- állomány idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál a biztosítá- si esemény meghatározása; – módosult a kiegésző balesetbiztosítás és a munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szóló díjvisszatérítési szol- gáltatás biztosítottjának meghatározása; – a kiegészítő balesetbiztosítás esetén a biztosítottnak a kockázat- viselés kezdetét megelőzően keletkezett maradandó egészségká- rosodása a szerződés hatálya alá tartozó biztosítási eseményből következő egészségkárosodás, rokkantság mértékének számítá- sakor nem vehető figyelembe akkor sem, ha súlyosítja a jelen szerződés hatálya alá tartozó biztosítási esemény következmé- nyét, a rokkantság fokát; – a kiegészítő balesetbiztosítás esetén a független orvosi bizottság funkciója megszűnt; – pontosításra került a kiegészítő balesetbiztosításnál a kedvezmé- nyezett, a területi és időbeli hatály, a biztosított és kedvezmé- nyezett kötelezettsége, a biztosított kárenyhítési kötelezettsége és új fogalmak kerültek meghatározásra; – rögzítésre került, hogy villámcsapás másodlagos hatása esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a villámcsapás tényét az időjárási adatok alátámasszák; – a betöréses lopás biztosítási esemény meghatározása pontosítás- ra került; – változott a betörésvédelmi szintek meghatározása és módosultak az azokhoz kapcsolódó kártérítési összeghatárok; – bővült a biztosított vagyontárgyak köre és pontosításra került a meghatározásuk; – az épület, a lakás, illetve a melléképület hasznos alapterületének kiszámítási módszere meghatározásra került; – a biztosító avult értéken téríti meg a vályogból vagy döngölt fal- ból, illetve az előbbiek vegyes alkalmazásával készített mellék- épületek árvíz, felhőszakadás és vezetékes vízkár által okozott részleges vagy teljes károsodásának helyreállítási, illetve újraépí- tési költségeit. – a kiegészítő baleset biztosításban pontosításra került a csonttörés szolgáltatás; – pontosításra kerültek az értékkövetés szabályai; – az internetes szolgáltatások igénybevételével történő szerződés- módosítás kezdeményezése törlésre került.
A szolgáltatás szüneteltetése, korlátozása, felfüggesztése 5.1. Az előfizetői szolgáltatás szüneteltetésének esetei, feltételei, az előfizető által kérhető szüneteltetés leghosszabb időtartama, a díjfizetéshez kötött szünetelés esetei
A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól? A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy: – a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy – a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy – a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania. Xxxxxxxx figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.
