A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás mintaszakaszok

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. 53. § (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. Ha a munkavállalót a Munkáltató a munkaszerződésben megjelölt helytől eltérő helyen foglalkoztatja, akkor köteles a munkavállaló számára a felmerülő utazási és szállási költséget megtéríteni. Más helyiségben történő foglakoztatás esetén az utazási idő munkaidő legyen. Túlmunkába számít az oktatóknál a másik helyre utazás.
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. Ha a munkavállalót a Munkáltató a munkaszerződésben megjelölt helyiségtől eltérő helyiségben foglalkoztatja, akkor köteles a munkavállaló számára a felmerülő utazási és szállási költséget megtéríteni. Ha a munkavállalót a Munkáltató a munkaszerződésben megjelölt helyiségtől eltérő helyiségben foglalkoztatja, akkor a más helyiségbe való eljutás ideje (utazási idő) munkaidőnek számít.
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. ❑ Főszabály szerint a munkaszerződésben rögzített feltételek szerint kell foglalkoztatni a munkavállalót. ❑ Bizonyos esetekben a Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást. ❑ Tág értelemben minden ide tartozik, amikor eltérnek a munkaszerződéstől (pl. túlóra). ❑ Szűk értelemben az Mt. 53. §-ban meghatározott esetek: § a munkaszerződéstől eltérő munkakörben (átirányítás) § a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen (kiküldetés) § más munkáltatónál való munkavégzés (kirendelés)
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. ❑ A munkáltató utasítási jogához kötődik -> egyoldalúan elrendelheti a munkáltató, nem kell beleegyezés. ❑ Mindig átmeneti jellegű. Időbeli korlátja van: Legfeljebb naptári évenként összesen 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra (bármely formájában, összesen) ❑ Az időbeli korlátozást arányosan kell figyelembe venni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, vagy határozott idejű, vagy részmunkaidőre vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidőre jött létre.
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. ❑ Ha más helyiségben való munkavégzéssel jár, akkor bizonyos csoportok védelmet élveznek. Csak hozzájárulásával kötelezhető más helységben végzendő munkára a munkavállaló: § várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig, § gyermeke 16 éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. ❑ A munkáltató minden esetben köteles tiszteletben tartani a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelő joggyakorlás követelményét. ❑ A munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Pl: aránytalan sérelmet okozott a 60 évesnél idősebb munkavállalónak a több, mint 100 km-re lévő munkahelyre és gy alacsonyabb munkakörbe való átirányítással. Pl: aránytalan sérelmet okozott a hosszú idejű külföldi iküldetés a dolgozó korára, betegségére, nyelvtudásának hiányára és családjával való kapcsolattartás szükségességére tekintettel.

Related to A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

  • Szolgáltatások A Szolgáltató minden Küldeményt az átvétel elismerését követően könyvelve, nyilvántartva, kézbesítéskor átvetetve szállít és kézbesít. (a díjakat lásd a 1. számú, Teljes Árajánlat mellékletben)

  • A Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása (1) A Szolgáltató az Egyedi előfizetői szerződést egyoldalúan kizárólag az Eht-ban meghatározott keretek között, az ÁSZF-ben vagy az Egyedi előfizetői szerződésben írt feltételek fennállása esetén, az ÁSZF egyoldalú módosítása útján módosíthatja.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • Egyéb szolgáltatások 1 A 2004/18/EK irányelv 20. cikke és IIA. melléklete szerinti szolgáltatási kategóriák. 2 Kivéve a 18. kategóriába tartozó vasúti szállítási szolgáltatásokat.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 13.2.1. Az Előfizető köteles a szolgáltatást rendeltetésszerűen használni. Az Előfizető köteles a szolgáltatás igénybevétele során az ÁSZF és az egyedi előfizetői szerződés alapján eljárni. Az Előfizető felelősséggel tartozik a Szolgáltató felé az előfizetői szerződés megszegéséből eredő ténylegesen felmerült károkért (különösen nem megfelelő végberendezés meghibásodásából, nem engedélyezett berendezés csatlakozástatásából, szolgáltató ellenőrzési jogának megakadályozásából, szolgáltató általi hibaelhárítás biztosításának elmulasztásából, harmadik személy részére történő jogosulatlan jel- vagy szolgáltatásátengedésből, illetve jogellenes jelvételezésből eredő károkért).

  • Kiegészítő szolgáltatások A kiegészítő szolgáltatások az alapszolgáltatásokhoz kapcsolódóan egyéb többlet (hálózati és/vagy információs) szolgáltatásokat nyújtanak az Előfizetőnek.

  • A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap. A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta. Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.

  • Különös szerződési feltetelek („KSZF”) csonttörés

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.