A munkaterület átadás-átvétele mintaszakaszok

A munkaterület átadás-átvétele. 5.2.1 A Felek megállapodnak abban, hogy az NSK, az Önkormányzat és a Vállalkozó között létrejövő Vállalkozási Szerződés szerint és a jelen Megállapodás szerint a munkaterület átadása és biztosítása az Önkormányzat kötelezettségét képezi. Az Önkormányzat köteles ennek keretében – a 3.4. pontban rögzítettekkel összhangban – a saját költségére és felelősségére legkésőbb a munkaterület átadás–átvételéig a munkaterületet a kivitelezésre alkalmassá tenni a felmérési- és telepítési terv alapján elkészült szakértői véleményben rögzítettek és a jelen Megállapodás szerint. Amennyiben az Önkormányzat a munkaterület Vállalkozónak történő átadását, illetve a kivitelezés alatt a Vállalkozó birtokának folyamatos fenntartását nem, vagy nem a Vállalkozási Szerződésben foglaltak szerint teljesíti, felelős az ebből eredően felmerülő költségekért és károkért. Az NSK jogosult a fentiek miatt vele szemben (is) érvényesített költségeket és károkat az Önkormányzattal szemben érvényesíteni. 5.2.2 A munkaterület átadás-átvételének előkészítése az Önkormányzat feladata, amely feladatát a BMSK-val együttműködésben teljesíti. 5.2.3 Az Önkormányzat kötelessége, hogy a munkaterület előkészítésével kapcsolatos önkormányzati feladatok elvégzéséről tájékoztassa a BMSK Zrt.-t, mely értesítést követően a munkaterület átadás-átvételének pontos időpontjáról – előzetes kapcsolatfelvételt követően – legkésőbb az esemény tervezett napját megelőző 5. (ötödik) munkanapon értesítést küld az Önkormányzat részére. Az Önkormányzat a munkaterületet a BMSK útján átadás-átvételi eljárás keretében adja át a Vállalkozónak. Az átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyv kerül felvételre, amelyben a felek rögzítik a munkaterület átadás-átvétel valamennyi lényeges körülményét, feltételeit és a felek átadás-átvétellel kapcsolatos esetleges észrevételeit.
A munkaterület átadás-átvétele. 6.3.1 A Sportegyesület a jelen Szerződés aláírásával kijelenti és vállalja, hogy a kivitelezés MLSZ által előzetesen írásban megjelölt kezdő időpontjára, megteszi az MLSZ által megjelölt intézkedéseket ide értve különösen, de nem kizárólagosan az Ingatlan kivitelezéssel érintett területeinek kiürítését, esetlegesen fennálló bérleti/használati/egyéb szerződések megfelelő módosítását vagy megszüntetését amelyek az Ingatlan kivitelezéssel érintett területeinek, mint munkatérületnek a kivitelező részére történő átadásához, és a kivitelezési munkák akadálytalan elvégzéséhez szükségesek, az alábbi
A munkaterület átadás-átvétele. 5.3.1 A Felek megállapodnak abban, hogy az NSK és a Vállalkozó között létrejövő Vállalkozási Szerződés szerint a munkaterület átadása és biztosítása a jelenleg birtokban lévő Önkormányzat, valamint az NSK kötelezettségét képezi. Amennyiben az Önkormányzat a tulajdonában álló és általa birtokolt munkaterület Vállalkozónak történő átadását, illetve a kivitelezés alatt a Vállalkozó birtokának folyamatos fenntartását nem, vagy nem a Vállalkozási Szerződésben foglaltak szerint teljesíti, felelős az ebből eredően felmerülő költségekért és károkért. Az NSK jogosult a fentiek miatt vele szemben (is) érvényesített költségeket és károkat az Önkormányzat szemben érvényesíteni. 5.3.2 A munkaterület átadás-átvételének előkészítése és lebonyolítása – az 5.3.1 pontban foglaltaknak megfelelően - az NSK és az Önkormányzat feladata, amely feladatát a Közreműködő útján, vele együttműködésben teljesítik. Az Önkormányzat a tulajdonában és birtokában lévő munkaterületeket NSK-val közösen a Közreműködő útján átadás-átvételi eljárás keretében adja át a Vállalkozónak. Az átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyv kerül felvételre, amelyben a felek rögzítik a munkaterület átadás- átvétel valamennyi lényeges körülményét, feltételeit és a felek átadás-átvétellel kapcsolatos esetleges észrevételeit.
A munkaterület átadás-átvétele. A Szerződésből eredő kötelezettségeket a Megrendelő rendelkezése alatt álló, a jelen Szerződésben kijelölt területen kell végezni. A Megrendelő 2021 napján átadja Vállalkozónak: - a munkavégzés helyét, valamint - a munkavégzéshez feltétlenül szükséges meghatározott helyiségeket - szükség szerint a karbantartással érintett berendezések műszaki leírását, szervizelési utasítását Az átadás szemrevételezéssel, a teljesítés helyének bejárásával, jegyzőkönyvileg rögzítetten történik. A munkaterület átvétele (rendelkezésre bocsátása) nem jelenti a terület feletti rendelkezési jog átvételét (átadását). A szolgáltatás teljesítéséhez szükséges esetleges elektromos áram-, fűtés-, világítás-, és vízellátás költsége – a Felek eltérő megállapodásától eltekintve – a Megrendelőt terheli.

Related to A munkaterület átadás-átvétele

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.

  • Megvásárolható termékek, szolgáltatások köre 4.1. A megjelenített termékek kizárólag online rendelhetők meg. A termékekre vonatkozóan megjelenített árak forintban értendők, tartalmazzák a törvényben előírt áfát, azonban nem tartalmazzák a házhoz szállítás díját. Külön csomagolási költség nem kerül felszámításra. 4.2. A webshopban Szolgáltató részletesen feltünteti a termék nevét, leírását, a termékekről fotót jelenít meg. A termékek adatlapján megjelenített képek eltérhetnek a valóságostól, illusztrációként szerepelhetnek. Nem vállalunk felelősséget a webshopban megjelenő kép és a termék tényleges kinézete miatti különbözőség miatt. 4.3. Amennyiben akciós ár kerül bevezetésre, Szolgáltató teljes körűen tájékoztatja Felhasználókat az akcióról és annak pontos időtartamáról. 4.4. Amennyiben a Szolgáltató minden gondossága ellenére hibás ár kerül a Webáruház felületére, különös tekintettel a nyilvánvalóan téves, pl. a termék közismert, általánosan elfogadott vagy becsült árától jelentősen eltérő, esetleg rendszerhiba miatt megjelenő “0” Ft-os vagy “1” Ft-os árra, akkor a Szolgáltató nem köteles a terméket hibás áron szállítani, hanem felajánlhatja a helyes áron történő szállítást, amelynek ismeretében az Ügyfél elállhat vásárlási szándékától. 4.5. Hibás ár esetén esetben feltűnő értékaránytalanság áll fenn a termék valódi és feltüntetett ára között, amit egy átlagfogyasztónak azonnal észlelnie szükséges. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni a szerződéses feltételekben, azaz nincs meg a felek akaratát kölcsönösen és egybehangzóan kifejező nyilatkozat, abban az esetben nem beszélhetünk érvényesen létrejött szerződésről, amelyekből jogok és kötelezettségek fakadnának. Ennek alapján a hibás/téves áron visszaigazolt megrendelés semmis szerződésnek tekintendő.

  • A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK 18 XI.1. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének következményei 18

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • Fogalommeghatározások A jelen ÁSZF-ben, és a jelen ÁSZF alapján kötött Egyedi előfizetői szerződésekben használt fogalmak meghatározása:

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza. XI.2. A Biztosító és a Europ Assistance a Biztosítottal illetve a Biztosított megbízásában eljáró személlyel történô kapcsolattartást magyar vagy angol nyelven vállalja. Vitás esetben a magyar nyelven tett nyilatkozatok az irányadóak. XI.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követô 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címérôl „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Postai úton tértivevénnyel történô közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt, – ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján, – ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselôje aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól? A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy: – a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy – a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy – a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania. Xxxxxxxx figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.

  • A szerződés létrejötte és megszűnése A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai 41 8.1. A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai 41 8.2. Internet-hozzáférés szolgáltatók esetében a szünetmentes szolgáltatóváltással kapcsolatos 8.3. A közvetítőválasztással kapcsolatos eljárás részletes szabályai a közvetítőválasztást biztosító hálózati szerződésekben foglaltakkal összhangban 42