A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. A munkavállaló munkabaleseti eredetű halála vagy munkabalesetéből eredő maradandó egészségkárosodása esetén járó összegek
1. A munkavállaló munkabaleseti eredetű halála esetén az örökös(öke)t 1.500.000 Ft illeti meg.
2. Amennyiben a munkavállaló munkabalesetből eredően maradandó jellegű, 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodást szenved 2.200.000 Ft illeti meg.
3. A munkabalesetből eredő maradandó jellegű, részleges egészségkárosodás esetén a 2. pontban meghatározott összegnek az egészségkárosodás mértéke szerinti hányada illeti meg a munkavállalót. egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70 % egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65 % egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60 % egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20 % egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 10 % bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5 % egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70 % egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége 60 % egyik lábszár részleges csonkolása 50 % egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége 30 % egyik nagylábujj elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5 % bármely más lábujj elvesztése vagy teljes működésképtelensége 2 % mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100 % egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35 % egyik szem látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem látóképességét a munkavállaló már korábban elvesztette 65 % mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60 % egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15 % egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, ha a másik fül hallóképességét a munkavállaló már korábban elvesztette 45 % a szaglóérzék teljes elvesztése 10 % az ízlelő érzék teljes elvesztése 5 %
4. Munkabalesetből eredő keresőképtelen betegséggel járó, folyamatos (megszakítás nélküli) keresőképtelen betegség esetén ⮚ legalább húsz munkanap esetén 26.000,- Ft ⮚ legalább harminc munkanap esetén (további) 40.000,- Ft ⮚ legalább negyven munkanap esetén (további) 40.000,- Ft illeti meg a munkavállalót.
5. Az 1-4. pontban foglalt összegeket a munkáltató biztosítási szerződés útján is jogosult nyújtani.
6. A munkabaleset meghatározására a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87.§ 3. pontjában foglalta...
A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. A munkavállaló munkabaleseti eredetű halála vagy munkabalesetéből eredő maradandó
A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. A munkavállalók az Egyetem területére csak a munka végzéséhez szükséges ruházati- és személyi felszerelési tárgyakat hozhatnak be. Az Egyetem felelőssége csak a munkába járáshoz és a munka végzéséhez szükséges saját tulajdonú ruházati és egyéb tárgyakra terjed ki. Amennyiben a munkavállaló a fentiekben foglalt előírásokat megszegi, az e körben keletkezett kárért az Egyetem csak szándékos károkozása esetén felel.
A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. (Mt. 166 –178. §)
A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. A munkavállaló munkabaleseti eredetű halála vagy munkabalesetéből eredő maradandó egészségkárosodása esetén járó összegek A Munkáltató anyagi felelősségének feltételei a munkahelyre bevitt tárgyak esetén
A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. A munkavállaló munkabaleseti eredetű halála vagy munkabalesetéből eredő maradandó egészségkárosodása esetén járó nem vagyoni kártérítés
1. A munkavállaló munkabaleseti eredetű halála ese- tén az örökös(öke)t nem vagyoni kártérítés [Mt. 177. § (2) bek.] címén 1.500.000 Ft illeti meg.
2. Amennyiben a munkavállaló munkabalesetből ere- dően maradandó jellegű, 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodást szenved nem vagyoni kártérítés [Mt. 177. § (2) bek.] címén 2.200.000 Ft illeti meg. Az egészségkárosodás mértékét az Országos Rehabili- tációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) határozatá- val kell bizonyítani.
A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. A munkáltatónak kártérítési felelőssége akkor keletkezik ha: - a közalkalmazottat kár érte, - a kár a közalkalmazotti jogviszonyával okozati összefüggésben érte a közalkalmazottat. A két feltételnek együttesen fent kell állnia. Mentesül a kártérítés alól általában a munkáltató, ha: - a kárt kizárólag a károsult okozta, - a munkáltató részéről a kár elháríthatatlan volt. A munkavállaló kárigényét – minden esetben a károkozásról való tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújthatja be az intézet igazgatójának. A KSZ-ben a munkavállaló és a munkáltató kártérítése tekintetében felsorolt esetekben a Kjt. és az Mt. vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.
A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. 63.2.1. A közalkalmazott a munkába járáshoz, a munkavégzéshez és a szokásos életvitelhez szükséges dolgokon kívül egyéb dolgot csak az engedélyezésre jogosultak engedélyével vihet be a munkahelyre.
63.2.2. Amennyiben a munkahelyi vezető azt állapítja meg, hogy a biztonságos őrzés feltételei nem biztosíthatóak, az engedélyt megtagadja. Ez esetben ha a közalkalmazott a dolgot munkahelyére beviszi a cselekmény fegyelmi eljárás megindítását vonja maga után. A munkahelyi vezető engedélye nélkül bevitt dolgokban bekövetkezett kárért a munkáltató nem vállal felelősséget.
A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. A Munkáltató anyagi felelősségének feltételei a munkahelyre bevitt tárgyak esetén
A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE. A munkáltatónak kártérítési felelőssége akkor keletkezik, ha a közalkalmazottat kár érte, a kár a közalkalmazotti jogviszonyával okozati összefüggésben érte a közalkalmazottat. A két feltételnek együttesen fenn kell állnia. • Mentesül a kártérítés alól a munkáltató, ha a kárt kizárólag a károsult okozta, vagy a munkáltató részéről a kár elháríthatatlan volt. • A munkáltató csak azon – a közalkalmazott tulajdonában lévő – dolgok munkahelyi káráért felel, amelyek közvetlenül a munkavégzéshez szükségesek. Ilyenek: ruházat, számítógép, számológép, egyéb saját tulajdonú tanszer. • A munkavállaló kárigényét minden esetben a károkozásról való tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújthatja be az intézet igazgatójának. A KSZ-ben a munkavállaló és a munkáltató kártérítése tekintetében fel nem sorolt esetekben a Kjt. és a Mt. vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.