A projekt célja. A NISZ Zrt. (NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.), mint kormányzati célú hírközlési szolgáltató intézmény, az „Elektronikus megoldás az eltérő földrajzi helyszíneken történő közigazgatási ügyintézés munkaszervezésének és kommunikációjának fejlesztésére” továbbiakban „VIKI” projekt keretében video kommunikációs szolgáltatásokat nyújt állami és önkormányzati intézményeknek, szervezeteknek. A jelen beszerzés keretében az ORFK, mint a NISZ Zrt. által kiszolgált szervezet, az IP alapú Nemzeti Távközlési Gerinchálózat kommunikációs összeköttetéseinek felhasználásával 192 db video kommunikációs végponti infrastruktúrát kíván országos szinten bevezetni annak érdekében, hogy a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben meghatározottak szerint az érintett személyek részére a telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét törvény adta lehetőségét biztosítani tudja. • a 2017. évi XC. törvényben meghatározottak szerinti folyamatokban
A projekt célja. 2.2.1 A pályázatban foglaltak megvalósítása révén elérni kívánt célok
A projekt célja. A Projekt az RRF által finanszírozott beruházás, melynek céljai a HET Demográfia és Köznevelés 3 („A”) komponensében meghatározott stratégiai célkitűzések alapján az alábbiak:
A projekt célja. Összhangban a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése program célkitűzéseivel valamint a magyar-ukrán közös árvízvédelmi fejlesztési program tartalmával, olyan fejlesztés a cél, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak és kezelni tudja a jövőben várhatóan magasabb szinten és nagyobb intenzitással levonuló árhullámokat. A projekt általános célkitűzése a szükséges árvízvédelmi biztonság megteremtése a meglévő töltések és töltéstartozékok fejlesztésével. Az árvízvédelmi töltések vonatkozásában egyrészt a magassági hiány megszüntetésével, másrészt az altalaj-állékonyság növelésével érjük el ezt. A fejlesztésnél a jövőbeni karbantartási munkák elvégzését mind a mentett-, mind az ártéri oldalon biztosítania kell. Ezen túlmenően fontos szempont a töltésközeli folyószabályozási művek (partbiztosítások), valamint a védelmi infrastruktúra (védelmi központ, gátőrtelep) rekonstrukciója. A fejlesztés hozzájárul a KEHOP 1.4.0 pályázati konstrukció céljaihoz, mivel a Tisza-völgyben a jogszabályi előírásoknak megfelelő árvízvédelmi rendszer kiépítésére irányul, összhangban a 2007/60/EK és a 2000/60 EK irányelvekkel.
A projekt célja. A szeghalmi belvízrendszer rekonstrukciójának célja, hogy a vízgyűjtő területen képződő, arról lefolyó belvíz elvezetése a főbefogadóba minél rövidebb időn belül megvalósítható legyen. A szeghalmi belvízrendszer jelenlegi állapota mellet nem biztosítható, a vízgyűjtő területen képződött belvíz tűrési időn belüli elvezetése, amelynek több oka van. A szeghalmi belvízrendszerről egyértelműen elmondható, hogy a természetes esésviszonyok rosszak. Ebből adódik, hogy a belvízrendszerhez tartozó csatornák kis eséssel rendelkeznek, amely lassú levonulást eredményez. A lassú lefolyást fokozza a csatornák feliszapoltsága, a vízi és vízparti növények elburjánzása, a csatornákon lévő műtárgyak állaga, feliszapoltsága. Egyértelműen megállapítható, hogy az engedélyes mintakeresztszelvény terület meglétének hiánya nagyban befolyásolja az amúgy is lassú levonulást. A fenti jelzőkkel jellemzett csatornák állapotának kialakulása, az időszakos fenntartás és a rendszeres karbantartás hiányából ered, amely az üzemeltető forráshiányára vezethető vissza. A csatornáknak egyéb funkciót is el kell látniuk. A szeghalmi belvízrendszer területén lévő csatornáknak alkalmasnak kell lenniük a csapadékból keletkező belvíz elvezetésén túl, az esetlegesen létrejövő áramló talajvízből származó terhelés elviselésére is. A feladat kidolgozásának alapkoncepciója, hogy a levonulás meggyorsításának megtervezése, és kivitelezése – engedélyes mintakeresztszelvény terület biztosítása – alapkövetelménynek számítson. A belvízvédelmi szakaszba tartozó csatornák kotrása, fa és cserjeírtás, gazkaszálás, műtárgyak felújítása, karbantartása, iszaptalanítása tehát alapkövetelmény. A Kernye I. és II szivattyútelepekhez kapcsolódóan egy ÖGN gépi gereb megépítése, Kernye I szivattyútelep, Macskási átemelőtelepen a részletes követelmények szerinti karbantartási és felújítási feladatok elvégzése a kitűzött cél.
A projekt célja. A Projekt az RRF által finanszírozott beruházás, melynek céljai a HET Demográfia és Köznevelés („A”) komponensében meghatározott stratégiai célkitűzések alapján az alábbiak: A beruházás egyik legfontosabb célja, hogy a koronavírus-járvány kapcsán a köznevelésben tapasztalhatóan elkezdődött, egyenetlen intenzitású módszertani és infrastrukturális fejlődést stratégiai reformként keretbe foglalja és a jelenléti oktatás keretei között valósítsa meg, ezáltal a következő időszak változó társadalmi, gazdasági kihívásai közepette is versenyképes, egyenlő hozzáférést biztosító, minőségi köznevelési szolgáltatást nyújtson a gyermekeknek és a családoknak. Ez az átfogó cél az általános és középiskolai képzést folytató köznevelési intézmények digitáliseszköz-ellátottságának növelésével valósítható meg, ennek értelmében a beruházás keretében korszerű IKT eszközök beszerzésére és telepítésére kerül sor. Annak érdekében, hogy a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok felkészültek legyenek a beszerzett IKT eszközök használatára, a Projekt olyan képzéseket biztosít majd számukra, amelyek a gyakorlati pedagógiai munkában használható tudás bővítésére, a digitális pedagógiai módszertani kompetenciák fejlesztésére irányulnak. A 2020-as világjárvány következtében bevezetett tantermen kívüli, digitális munkarend időszakában és az egyes intézményekben megjelent koronavírusfertőzés miatt időszakosan elrendelt online oktatás során megélt tapasztalatok rámutattak arra is, hogy a tanulók jelentős része azért nem tud egyáltalán vagy nem megfelelő mértékben és formában részt venni az online zajló oktatásban, mert nincs saját használatú eszköze, vagy ha van, az nem rendelkezik megfelelő paraméterekkel (például kamerával). Ezért annak érdekében, hogy az intézményi digitális infrastruktúrának megfelelő számú tanulói eszköz váljon a részévé, a fejlesztés során a legalább 5. évfolyamos diákok számára felmenő rendszerben olyan, hordozható számítógépekből álló eszközparkot kell kialakítani, amely eszközök a tanulók közvetlen használatába adhatók, és így a tanulók a tanórákon és a tanórán kívül otthon is aktívan részt tudnak venni a digitális oktatásban, tanulásban. A felmenő rendszerű eszközbiztosítás célja, hogy a fejlesztés időtartama (4 év) alatt valamennyi – a Klebelsberg Központtal Együttműködési Megállapodást kötött Fenntartóhoz tartozó – 5–12. évfolyamos tanuló iskolájában rendelkezésre álljon megfelelő mennyiségű, korszerű, legfeljebb 4 éves, személyes használatba is adható, hor...