A projekt célja. A Projekt az RRF által finanszírozott beruházás, melynek céljai a HET Demográfia és Köznevelés („A”) komponensében meghatározott stratégiai célkitűzések alapján az alábbiak:
1.3.1 A beruházás egyik legfontosabb célja, hogy a koronavírus-járvány kapcsán a köznevelésben tapasztalhatóan elkezdődött, egyenetlen intenzitású módszertani és infrastrukturális fejlődést stratégiai reformként keretbe foglalja és a jelenléti oktatás keretei között valósítsa meg, ezáltal a következő időszak változó társadalmi, gazdasági kihívásai közepette is versenyképes, egyenlő hozzáférést biztosító, minőségi köznevelési szolgáltatást nyújtson a gyermekeknek és a családoknak. Ez az átfogó cél az általános és középiskolai képzést folytató köznevelési intézmények digitáliseszköz-ellátottságának növelésével valósítható meg, ennek értelmében a beruházás keretében korszerű IKT-eszközök beszerzésére és telepítésére kerül sor. Annak érdekében, hogy a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok felkészültek legyenek a beszerzett IKT- eszközök használatára, a Projekt olyan képzéseket biztosít majd számukra, amelyek a gyakorlati pedagógiai munkában használható tudás bővítésére, a digitális pedagógiai módszertani kompetenciák fejlesztésére irányulnak.
1.3.2 A 2020-as világjárvány következtében bevezetett tantermen kívüli, digitális munkarend időszakában és az egyes intézményekben megjelent koronavírusfertőzés miatt időszakosan elrendelt online oktatás során megélt tapasztalatok rámutattak arra is, hogy a tanulók jelentős része azért nem tud egyáltalán vagy nem megfelelő mértékben és formában részt venni az online zajló oktatásban, mert nincs saját használatú eszköze, vagy ha van, az nem rendelkezik megfelelő paraméterekkel (például kamerával). Ezért annak érdekében, hogy az intézményi digitális infrastruktúrának megfelelő számú tanulói eszköz váljon a részévé, a fejlesztés során a legalább 5. évfolyamos diákok számára felmenő rendszerben olyan, hordozható számítógépekből álló eszközparkot kell kialakítani, amely eszközök a tanulók közvetlen használatába adhatók, és így a tanulók a tanórákon és a tanórán kívül otthon is aktívan részt tudnak venni a digitális oktatásban, tanulásban. A felmenő rendszerű eszközbiztosítás célja, hogy a fejlesztés időtartama (4 év) alatt valamennyi – a Klebelsberg Központtal Együttműködési Megállapodást kötött Fenntartóhoz tartozó – 5–12. évfolyamos, eszközt igénylő tanuló rendelkezésére álljon megfelelő mennyiségű, korszerű, legfeljebb 4 éves, személyes használ...
A projekt célja. A projekt célja az Alsó-Tiszán a partbiztosítások megépítése, a Ferencszállási kanyarulat rendezése, az árvízi biztonság növelése érdekében. A projekt a KEHOP-hoz illeszkedve - a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával - az árvízvédelem legjobb gyakorlatának ajánlásait szem előtt tartva, az árvízi biztonság javítását és az árvízi kockázatok csökkentését tűzi ki célul a Tisza völgyében élő emberek és javaik, valamint az ipari-, gazdasági létesítmények és a projektterületen fekvő mezőgazdasági területek védelme érdekében. A projekt keretében tervezett beavatkozások olyan árvízvédelmi rendszer kialakítását, megvalósítását és működtetését szolgálják, mely konkrét céljai kialakításánál figyelembe veszi a védendő értékek nagyságát, beleértve ebbe az emberi élet és más kardinális értékek védelmét, azaz az árvízi kockázatok mértékét. Ennek megfelelően a projekt célja a nagyvízi meder vízszállító-képességének javítása. A projekt konkrét céljai illeszkednek a magyar vízügypolitika országos és ezen belül a Tisza- völgyi Árvízvédelmi Fejlesztési Koncepció céljaihoz is. A projekt konkrét célja illeszkedik a magyar vízügypolitika országos és ezen belül a Tisza-völgyi Árvízvédelmi Fejlesztési Koncepció céljaihoz, valamint összhangban van a szakpolitikai tervekkel, stratégiákkal. A tervezett beavatkozások a Tisza-völgyi árvízvédelmi rendszer fejlesztésének keretében valósulnak meg, és hozzájárulnak a 2004. évi LXVII. törvény (a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése) által kitűzött célok megvalósításához. A célkitűzések egyik fontos szempontja a projekt megvalósulását követően elért célállapot fenntartása is, melyet a jövőbeli karbantartási munkák elvégzésének mind a mentett-, mind pedig az ártéri oldalon történő biztosításával kívánja elérni. A fentiekben foglaltak alapján a Tisza-völgyi Árvízvédelmi Fejlesztési Program: stratégiai Koncepció határozta meg a projekt tartalmát. A fejlesztés szükségességét megalapozó jogszabályi előírást a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet meghatározza meg, mely a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokat tartalmazza. Új védművek kialakításának szempontjából a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló jogszabá...
A projekt célja. A NISZ Zrt. (NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.), mint kormányzati célú hírközlési szolgáltató intézmény, az „Elektronikus megoldás az eltérő földrajzi helyszíneken történő közigazgatási ügyintézés munkaszervezésének és kommunikációjának fejlesztésére” továbbiakban „VIKI” projekt keretében video kommunikációs szolgáltatásokat nyújt állami és önkormányzati intézményeknek, szervezeteknek. A jelen beszerzés keretében az ORFK, mint a NISZ Zrt. által kiszolgált szervezet, az IP alapú Nemzeti Távközlési Gerinchálózat kommunikációs összeköttetéseinek felhasználásával 192 db video kommunikációs végponti infrastruktúrát kíván országos szinten bevezetni annak érdekében, hogy a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben meghatározottak szerint az érintett személyek részére a telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét törvény adta lehetőségét biztosítani tudja. • a 2017. évi XC. törvényben meghatározottak szerinti folyamatokban
A projekt célja a projekt
a) növelni fogja a nemzeti és regionális szereplőknek, az ENSz-tagállamoknak, a civil társadalomnak és az iparnak a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatosan folyó nemzetközi megbeszélésekre vonatkozó ismereteit;
b) határozottabban körül fogja írni az ENSz főtitkára által létrehozott, a fegyverkereskedelmi szerződéssel foglal kozó kormányzati szakértői csoport rendeltetését, valamint erősíteni fogja az Egyesült Nemzeteket, mivel ez az egyetlen fórum, amely képes egy valóban egyetemes okmány létrehozására;
c) elő fogja segíteni az ENSz valamennyi tagállamának és regionális szervezetének a fegyverkereskedelmi szerződés kidolgozási folyamatába való erőteljesebb bevonását;
d) ösztönözni fogja a kormányzati szakértői csoportban részt vevő és nem részt vevő államok közötti vélemény cserét;
e) elő fogja mozdítani az ENSz tagállamai közötti vitát, különösen azon tagállamok között, amelyek nem tagjai a kormányzati szakértői csoportnak;
f) elő fogja segíteni az ENSz-tagállamok, a regionális szervezetek, a civil társadalom és az ipar közötti vélemény cserét;
g) meg fogja határozni a fegyverkereskedelmi szerződés lehetséges elemeit, hatályát és következményeit; valamint
h) tájékoztatni fogja az említett viták és vélemények tartalmáról a teljes nemzetközi közösséget.
A projekt célja. 2.2.1 A pályázatban foglaltak megvalósítása révén elérni kívánt célok
A projekt célja. A fordulószolgálatos és váltóműszakos munkakörök új munkarendjére vonatkozó projekt megvalósításának kritériumai
A projekt célja. A projekt célja, hogy kimutathatóvá váljon a munkaközi szünet csökkentésének hatása a megállapodásban érintett fordulószolgálatos és váltóműszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkavégzésére vonatkozóan a megállapodásban rögzített feltételek teljesülése esetén.
A projekt célja. A Balaton vízszinttartásának a módosított H/6375-3/2002-12 sz. üzemeltetési engedélyben megfogalmazott követelményeit az elmúlt évek szélsőséges időjárási helyzete miatt kevésbé lehet teljesíteni. Aszályos időszakban a minimális vízszintek alatti, csapadékos időszakban a maximális vízszintek feletti vízállások fordultak elő. A klímaváltozás hatásainak mérséklése, a szélsőséges időjárási események gyakoriságának megváltozása, a tóban történő többlettározás lehetőségének megteremtését igénylik. Ennek eszköze lehet a szabályozási sáv maximumának emelése, ami az eddigieknél szélesebb tartományban történő vízkészlet-gazdálkodást jelent. A korábban alkalmazott +110 cm-es maximális vízállás +120 cm-re történő megemelése 60 millió m3 plusz víztömeget jelent, ami tartalékot képezhet a nyári megnövekedett párolgású időszakra. A stabilabb üdülési célú vízhasználatokat támogató állapot elérése érdekében szükséges a vízszint-szabályozás felülvizsgálata, a teljes vízgyűjtő területen történt beavatkozások és a globális éghajlatváltozás hatásának figyelembevételével, ami segíthet a mederben való többlettározás helyes kihasználásának meghatározásában. Vizsgálni szükséges a maximális vízszint emelésének hatásait a parti területekre, a művi létesítményekre, a vízrendezésre, a tó- és a vízparti területek növény- és állatvilágra. A projekt a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatásán túl vizsgálni és felülvizsgálni kívánja a stabilabb üzemeltetéshez szükséges paramétereket, illetve ezek gazdasági hatásait is, feltárva a pozitív és negatív tényezőket. A projekt során megvalósuló egyes projektelemek hozzájárulnak a Balaton klímaváltozással szembeni érzékenységének csökkentéséhez, illetve előkészítik a Balaton vonatkozásában megfogalmazott stratégiai fejlesztések keretében megvalósítandó további projektek egyes elemeit. A környezeti hatástanulmány egy döntés-előkészítő dokumentum, amely – a monitoring adatok felhasználásával és kiértékelésével – a Balaton felső szabályozási szintje +120 cm-re történő megemelésének valószínűsíthető környezeti hatásait vizsgálja, értékeli. A felső szabályozási szint változásához igazodóan elkészül 43 part menti település partvonal-szabályozási terve. A projekt megvalósítása szorosan kapcsolódik a "Balaton levezető rendszerének korszerűsítése" tárgyú KEHOP-1.3.0-15-2015-00007 azonosítószámú projekthez, amely a nagyműtárgyak rekonstrukciója révén elősegíti a megváltozott üzemeltetési körülményekhez jobban alkalmazkodó, rugalmas vízszintszabályozást, a...
A projekt célja. A projekt fő célkitűzése Szombathely és a környező települések árvízi kockázatának csökkentése, az Arany-patakon kialakításra kerülő árvízcsúcs-csökkentő tározóval és a hozzá kapcsolódó mederrendezési munkálatokkal.
A projekt célja. A Projekt egyik legfontosabb célja, hogy a koronavírus-járvány kapcsán a köznevelésben tapasztalhatóan elkezdődött, egyenetlen intenzitású módszertani és infrastrukturális fejlődést stratégiai reformként keretbe foglalja és a jelenléti oktatás keretei között valósítsa meg, ezáltal a következő időszak változó társadalmi, gazdasági kihívásai közepette is versenyképes, egyenlő hozzáférést biztosító, minőségi köznevelési szolgáltatást nyújtson a gyermekeknek és a családoknak. Ez az átfogó cél az általános és középiskolai képzést folytató köznevelési intézmények digitáliseszköz-ellátottságának növelésével valósítható meg, ennek értelmében a Projekt keretében korszerű IKT eszközök beszerzésére és telepítésére kerül sor. Annak érdekében, hogy a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok felkészültek legyenek a beszerzett IKT eszközök használatára, a Projekt olyan képzéseket biztosít számukra, amelyek a gyakorlati pedagógiai munkában használható tudás bővítésére, a digitális pedagógiai módszertani kompetenciák fejlesztésére irányulnak.