A projekt célja. A Projekt az RRF által finanszírozott beruházás, melynek céljai a HET Demográfia és Köznevelés („A”) komponensében meghatározott stratégiai célkitűzések alapján az alábbiak:
1.3.1 A beruházás egyik legfontosabb célja, hogy a koronavírus-járvány kapcsán a köznevelésben tapasztalhatóan elkezdődött, egyenetlen intenzitású módszertani és infrastrukturális fejlődést stratégiai reformként keretbe foglalja és a jelenléti oktatás keretei között valósítsa meg, ezáltal a következő időszak változó társadalmi, gazdasági kihívásai közepette is versenyképes, egyenlő hozzáférést biztosító, minőségi köznevelési szolgáltatást nyújtson a gyermekeknek és a családoknak. Ez az átfogó cél az általános és középiskolai képzést folytató köznevelési intézmények digitáliseszköz-ellátottságának növelésével valósítható meg, ennek értelmében a beruházás keretében korszerű IKT-eszközök beszerzésére és telepítésére kerül sor. Annak érdekében, hogy a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok felkészültek legyenek a beszerzett IKT- eszközök használatára, a Projekt olyan képzéseket biztosít majd számukra, amelyek a gyakorlati pedagógiai munkában használható tudás bővítésére, a digitális pedagógiai módszertani kompetenciák fejlesztésére irányulnak.
1.3.2 A 2020-as világjárvány következtében bevezetett tantermen kívüli, digitális munkarend időszakában és az egyes intézményekben megjelent koronavírusfertőzés miatt időszakosan elrendelt online oktatás során megélt tapasztalatok rámutattak arra is, hogy a tanulók jelentős része azért nem tud egyáltalán vagy nem megfelelő mértékben és formában részt venni az online zajló oktatásban, mert nincs saját használatú eszköze, vagy ha van, az nem rendelkezik megfelelő paraméterekkel (például kamerával). Ezért annak érdekében, hogy az intézményi digitális infrastruktúrának megfelelő számú tanulói eszköz váljon a részévé, a fejlesztés során a legalább 5. évfolyamos diákok számára felmenő rendszerben olyan, hordozható számítógépekből álló eszközparkot kell kialakítani, amely eszközök a tanulók közvetlen használatába adhatók, és így a tanulók a tanórákon és a tanórán kívül otthon is aktívan részt tudnak venni a digitális oktatásban, tanulásban. A felmenő rendszerű eszközbiztosítás célja, hogy a fejlesztés időtartama (4 év) alatt valamennyi – a Klebelsberg Központtal Együttműködési Megállapodást kötött Fenntartóhoz tartozó – 5–12. évfolyamos, eszközt igénylő tanuló rendelkezésére álljon megfelelő mennyiségű, korszerű, legfeljebb 4 éves, személyes használ...
A projekt célja. A gyakoribbá váló rendkívüli időjárási események, a lezúduló nagy esőzések, veszélyes helyzeteket és komoly károkat okozhatnak. A bekövetkezhető szélsőséges helyzetek mérséklését célozzák a fejlesztések a belvízelvezető rendszerek alkalmas műszaki állapotának megteremtésével. A projekt az állami tulajdonban és vízügyi vagyonkezelésben (vízügyi igazgatóságok) lévő belvízvédelmi szivattyútelepek fejlesztését rekonstrukcióját készíti elő, amely révén biztosítható a telepek biztonságos, károkozás-mentes üzemszerű működése és fenntartása. A belvízvédelmi szivattyútelepek fejlesztése és rekonstrukciója keretében az elöregedett, vagy nem megfelelő kapacitású, nem megfelelő üzembiztonságú szivattyútelepek rekonstrukciója valósul meg, a kapcsolódó műtárgyak, egyéb gépi berendezések, csőhálózatok, energiaellátó létesítmények beépítésével, valamint a szivattyúgépházak, kezelőépületek átépítésével, felújításával. Cél a károk mérséklése, ezáltal az üzemeltetés költségeinek csökkentése. A projekt hosszú távú célja a belvízi elöntések nagyságának és idejének csökkentése, a károkozások mérséklése, a védekezési költségek csökkentése, a főművek védképességének hosszú távú megőrzése. Közvetlen cél a belvízlevezető hálózat legkritikusabb pontjainak rekonstrukciója. A fejlesztések céljai összhangban vannak a fent ismertetett igényekkel és hozzájárulnak a KEHOP 1. prioritási tengely célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt célja és várható eredménye egyértelműen kapcsolódik a legfontosabb Uniós irányelvekhez, mint a Víz Keretirányelv (2000/60/EK), az Árvízi Irányelv (2007/60/EK). Emellett kapcsolódik a hazai stratégiák célkitűzéseihez, mint a Xxxxxxx Xxxx Xxxx, (Második) Nemzeti ÉghajlatváltozásiStratégia (2014-2025, kitekintés 2050-ig), Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Vidékstratégia, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, tekintettel arra, hogy a projekt megvalósítása javítja a szélsőséges hidrológiai és vízjárási helyzetekhez történő alkalmazkodást. A projekt által érintett belvizi szivattyútelepek költségvetési forrásokból épültek, jelentős térségi szerepük miatt az állam vállalta működtetésüket, így szavatolnia kell biztonságos üzemeltetésüket és fenntartásukat. Ezen műtárgyak biztonságos, károkozás-mentes üzemszerű működésének és szükséges helyreállításának érdekében átfogó fejlesztést és rekonstrukciót kell végrehajtani. Az állami kezelésben lévő belvizi szivattyútelepek jelentős részénél elengedhetetlen a rekonstrukciós beruházások mielőbbi megkezdése. A ...
A projekt célja. A NISZ Zrt. (NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.), mint kormányzati célú hírközlési szolgáltató intézmény, az „Elektronikus megoldás az eltérő földrajzi helyszíneken történő közigazgatási ügyintézés munkaszervezésének és kommunikációjának fejlesztésére” továbbiakban „VIKI” projekt keretében video kommunikációs szolgáltatásokat nyújt állami és önkormányzati intézményeknek, szervezeteknek. A jelen beszerzés keretében az ORFK, mint a NISZ Zrt. által kiszolgált szervezet, az IP alapú Nemzeti Távközlési Gerinchálózat kommunikációs összeköttetéseinek felhasználásával 192 db video kommunikációs végponti infrastruktúrát kíván országos szinten bevezetni annak érdekében, hogy a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben meghatározottak szerint az érintett személyek részére a telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét törvény adta lehetőségét biztosítani tudja. • a 2017. évi XC. törvényben meghatározottak szerinti folyamatokban
A projekt célja a projekt
a) növelni fogja a nemzeti és regionális szereplőknek, az ENSz-tagállamoknak, a civil társadalomnak és az iparnak a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatosan folyó nemzetközi megbeszélésekre vonatkozó ismereteit;
b) határozottabban körül fogja írni az ENSz főtitkára által létrehozott, a fegyverkereskedelmi szerződéssel foglal kozó kormányzati szakértői csoport rendeltetését, valamint erősíteni fogja az Egyesült Nemzeteket, mivel ez az egyetlen fórum, amely képes egy valóban egyetemes okmány létrehozására;
c) elő fogja segíteni az ENSz valamennyi tagállamának és regionális szervezetének a fegyverkereskedelmi szerződés kidolgozási folyamatába való erőteljesebb bevonását;
d) ösztönözni fogja a kormányzati szakértői csoportban részt vevő és nem részt vevő államok közötti vélemény cserét;
e) elő fogja mozdítani az ENSz tagállamai közötti vitát, különösen azon tagállamok között, amelyek nem tagjai a kormányzati szakértői csoportnak;
f) elő fogja segíteni az ENSz-tagállamok, a regionális szervezetek, a civil társadalom és az ipar közötti vélemény cserét;
g) meg fogja határozni a fegyverkereskedelmi szerződés lehetséges elemeit, hatályát és következményeit; valamint
h) tájékoztatni fogja az említett viták és vélemények tartalmáról a teljes nemzetközi közösséget.
A projekt célja. A fordulószolgálatos és váltóműszakos munkakörök új munkarendjére vonatkozó projekt megvalósításának kritériumai
A projekt célja. A Balaton vízszinttartásának a módosított H/6375-3/2002-12 sz. üzemeltetési engedélyben megfogalmazott követelményeit az elmúlt évek szélsőséges időjárási helyzete miatt kevésbé lehet teljesíteni. Aszályos időszakban a minimális vízszintek alatti, csapadékos időszakban a maximális vízszintek feletti vízállások fordultak elő. A klímaváltozás hatásainak mérséklése, a szélsőséges időjárási események gyakoriságának megváltozása, a tóban történő többlettározás lehetőségének megteremtését igénylik. Ennek eszköze lehet a szabályozási sáv maximumának emelése, ami az eddigieknél szélesebb tartományban történő vízkészlet-gazdálkodást jelent. A korábban alkalmazott +110 cm-es maximális vízállás +120 cm-re történő megemelése 60 millió m3 plusz víztömeget jelent, ami tartalékot képezhet a nyári megnövekedett párolgású időszakra. A stabilabb üdülési célú vízhasználatokat támogató állapot elérése érdekében szükséges a vízszint-szabályozás felülvizsgálata, a teljes vízgyűjtő területen történt beavatkozások és a globális éghajlatváltozás hatásának figyelembevételével, ami segíthet a mederben való többlettározás helyes kihasználásának meghatározásában. Vizsgálni szükséges a maximális vízszint emelésének hatásait a parti területekre, a művi létesítményekre, a vízrendezésre, a tó- és a vízparti területek növény- és állatvilágra. A projekt a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatásán túl vizsgálni és felülvizsgálni kívánja a stabilabb üzemeltetéshez szükséges paramétereket, illetve ezek gazdasági hatásait is, feltárva a pozitív és negatív tényezőket. A projekt során megvalósuló egyes projektelemek hozzájárulnak a Balaton klímaváltozással szembeni érzékenységének csökkentéséhez, illetve előkészítik a Balaton vonatkozásában megfogalmazott stratégiai fejlesztések keretében megvalósítandó további projektek egyes elemeit. A környezeti hatástanulmány egy döntés-előkészítő dokumentum, amely – a monitoring adatok felhasználásával és kiértékelésével – a Balaton felső szabályozási szintje +120 cm-re történő megemelésének valószínűsíthető környezeti hatásait vizsgálja, értékeli. A felső szabályozási szint változásához igazodóan elkészül 43 part menti település partvonal-szabályozási terve. A projekt megvalósítása szorosan kapcsolódik a "Balaton levezető rendszerének korszerűsítése" tárgyú KEHOP-1.3.0-15-2015-00007 azonosítószámú projekthez, amely a nagyműtárgyak rekonstrukciója révén elősegíti a megváltozott üzemeltetési körülményekhez jobban alkalmazkodó, rugalmas vízszintszabályozást, a...
A projekt célja. 2.2.1 A pályázatban foglaltak megvalósítása révén elérni kívánt célok
A projekt célja. A szeghalmi belvízrendszer rekonstrukciójának célja, hogy a vízgyűjtő területen képződő, arról lefolyó belvíz elvezetése a főbefogadóba minél rövidebb időn belül megvalósítható legyen. A szeghalmi belvízrendszer jelenlegi állapota mellet nem biztosítható, a vízgyűjtő területen képződött belvíz tűrési időn belüli elvezetése, amelynek több oka van. A szeghalmi belvízrendszerről egyértelműen elmondható, hogy a természetes esésviszonyok rosszak. Ebből adódik, hogy a belvízrendszerhez tartozó csatornák kis eséssel rendelkeznek, amely lassú levonulást eredményez. A lassú lefolyást fokozza a csatornák feliszapoltsága, a vízi és vízparti növények elburjánzása, a csatornákon lévő műtárgyak állaga, feliszapoltsága. Egyértelműen megállapítható, hogy az engedélyes mintakeresztszelvény terület meglétének hiánya nagyban befolyásolja az amúgy is lassú levonulást. A fenti jelzőkkel jellemzett csatornák állapotának kialakulása, az időszakos fenntartás és a rendszeres karbantartás hiányából ered, amely az üzemeltető forráshiányára vezethető vissza. A csatornáknak egyéb funkciót is el kell látniuk. A szeghalmi belvízrendszer területén lévő csatornáknak alkalmasnak kell lenniük a csapadékból keletkező belvíz elvezetésén túl, az esetlegesen létrejövő áramló talajvízből származó terhelés elviselésére is. A feladat kidolgozásának alapkoncepciója, hogy a levonulás meggyorsításának megtervezése, és kivitelezése – engedélyes mintakeresztszelvény terület biztosítása – alapkövetelménynek számítson. A belvízvédelmi szakaszba tartozó csatornák kotrása, fa és cserjeírtás, gazkaszálás, műtárgyak felújítása, karbantartása, iszaptalanítása tehát alapkövetelmény. A Kernye I. és II szivattyútelepekhez kapcsolódóan egy ÖGN gépi gereb megépítése, Kernye I szivattyútelep, Macskási átemelőtelepen a részletes követelmények szerinti karbantartási és felújítási feladatok elvégzése a kitűzött cél.
A projekt célja. A projekt fő célkitűzése Szombathely és a környező települések árvízi kockázatának csökkentése, az Arany-patakon kialakításra kerülő árvízcsúcs-csökkentő tározóval és a hozzá kapcsolódó mederrendezési munkálatokkal.
A projekt célja. A projekt célja, hogy kimutathatóvá váljon a munkaközi szünet csökkentésének hatása a megállapodásban érintett fordulószolgálatos és váltóműszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkavégzésére vonatkozóan a megállapodásban rögzített feltételek teljesülése esetén.