AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ
AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ
Projekt megnevezése, száma:
KEHOP-1.3.0-15-2016-00011
„Belvízvédelmi szivattyútelepek fejlesztése és rekonstrukciója”
Ajánlatkérő:
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Közbeszerzési eljárás címe:
„Belvízvédelmi szivattyútelepek fejlesztése és rekonstrukciója” című KEHOP-1.3.0- 00-0000-00000 azonosító számú projekt kivitelezés (Észak-Alföld)”
TÁRGYÁBAN INDÍTOTT KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSÁHOZ
3. KÖTET
KÖZBESZERZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ
MEGRENDELŐ KÖVETELMÉNYEI
2017. március
3. KÖTET
MEGRENDELŐ KÖVETELMÉNYEI
A 3. kötet felépítése
A Vállalkozó műszaki feladatait és kötelezettségeit leíró Megrendelő követelményei két fő részből állnak:
I. Általános követelmények
II. Részletes információk a tervezett létesítményekről
A Megrendelő követelményei egyben a közbeszerzési műszaki leírás, amelyet a Dokumentáció a fenti részekre bontva módon fogalmaz meg.
Tartalomjegyzék
1. A MEGRENDELŐ KÖVETELMÉNYEI MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVI LAPJAI 5
2.1 A projekt célja, alapadatai és alapdokumentációi 7
2.1.1 Az építési munka megnevezése 7
2.1.3 A projekt alapdokumentációi 8
2.1.4 Engedélyek, előzmény okiratok 8
2.2 A Vállalkozó feladatai általánosságban 9
2.3 A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS AZ ÉPÍTÉSI MUNKA JELLEMZŐI 11
2.4 Teljesítménykövetelmények 11
3. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 30
3.1 A Vállalkozó személyzete 30
3.5 Munka- és egészségvédelem 36
3.7 Robbanóanyagok bejelentése 39
3.10.1 Vállalkozó által elvégzendő tervezési munka, elkészítendő tervek és dokumentációk 42
3.10.1.1 Tervezési elővizsgálatok és mérések 43
3.10.1.2 Engedélyezési és rekonstrukciós részlettervek 43
3.10.2 Tervezési jogosultság, tervezői személyzet 45
3.10.3 A létesítmények élettartama 45
3.11.1 Munkaterület átadás-átvétel 46
3.11.2 Munkaterület gondozása 47
3.11.4 Belvízvédelmi feladatok 48
3.11.5 Közművezetékek feltárása 48
3.11.7 A bontási- és földmunkák során fellelt ismeretlen, veszélyes anyagok 49
3.11.8 Útfelbontás, terület használat 50
3.11.9 Építéssel igénybe vehető területek 50
3.11.10 Egyéb feltételek, intézkedések, információk 51
3.12 Átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok, műszaki átadás-átvétel, próbaüzem 51
3.12.1 Műszaki Átadás- Átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok 52
3.12.1.1 Gépészeti és elektromos berendezések működtetési próbái 52
3.12.1.2 Nyomáspróbák, víztartási próbák 52
3.12.1.3 Gépészeti és elektromos berendezések komplex üzemi próbái 53
3.12.2 Műszaki átadás-átvételi dokumentáció 53
3.12.3 Műszaki átadás-átvételi eljárás 53
3.12.5 Üzemeltetési engedély 56
3.13 Utófelülvizsgálati eljárás 56
II. RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEKRŐL 57
4. TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK BEMUTATÁSA 57
4.1 Tervezett beavatkozások 57
4.1.1 Győrteleki szivattyútelep elbontása és szivattyúállás kiépítése (FETIVIZIG) 57
4.1.2 Olcsvai szivattyútelep rekonstrukciója (FETIVIZIG) 58
4.1.3 Szivattyútelepek rekonstrukciója (TIVIZIG) 60
4.2 Kivitelezéshez kapcsolódó egyéb tervezési feladatok létesítményenként 69
4.3 Egyéb vállalkozói feladatok 69
4.4 Belvízvédekezési intézkedési terv 69
4.5.1 A Tervbíráló Bizottság 70
4.5.2 A tervbírálat lefolytatása 71
5. A FEJLESZTÉS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI JOGSZABÁLYI KERETEI 72
1. A MEGRENDELŐ KÖVETELMÉNYEI MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVI LAPJAI
A tenderdokumentáció közbeszerzési műszaki leírásaként funkcionáló Megrendelő követelményei a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül az építési munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termékek alkalmazása tekintetében a kerültek meghatározásra.
A Vállalkozó tervezési munkája során jelen Követelményekben és az 5. kötetben bemutatott tervekből (indikatív terv) kell kiindulnia.
A megjelenő műszaki tartalom nem teljes és nem feltétlenül egyezik meg mindenben és pontosan a Megrendelői Követelményekkel, ezért az ajánlattétel szempontjából mind az egyes tervek, mind az egyes engedélyek csak az Indikatív jellegű tervdokumentáció (ld. dokumentáció 5. kötet) részét képezik.
Az Indikatív tervdokumentációkban szereplő megoldást a Vállalkozónak az ajánlattétel során elsősorban tájékoztatásként és lehetséges műszaki megoldásként kell kezelnie amelytől, amennyiben azt az ajánlattétel során jelezte, a szerződés keretei között eltérhet, az abban foglaltak a Vállalkozó számára tehát az ajánlattétel során kizárólagos kötelezettséget nem jelentenek.
A tárgyi szerződés tervezés-kivitelezési feladat végrehajtására irányul, amely ún. FIDIC Sárga könyv
„Üzemek, telepek és tervezés-építési projektek szerződéses feltételei elektromos és gépészeti létesítményekhez, valamint vállalkozó által tervezett építési és mérnöki létesítményekhez, Második, átdolgozott magyar nyelvű kiadás / Budapest, 2011. szeptember” általános feltételei szerint valósul meg. A szerződés betűje a kiadvány magyar nyelvű fordítása.
Általános követelmény, hogy a Vállalkozó által engedélyezési, majd kiviteli tervek formájában megtervezésre kerülő létesítmények műszaki specifikációját az alábbi sorrend szerint alkalmazandó műszaki előírásokra való hivatkozással kell meghatározni.
• az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok
• európai műszaki engedély, vagy közös műszaki előírások
• egyéb nemzetközi szabványok
• európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlások
• egyéb nemzeti szabványok
• nemzeti műszaki engedélyek és nemzeti műszaki előírások
Mindazon műszaki és minőségi jellemzők esetén, ahol a munkákkal és létesítményekkel szemben támasztott követelményeket már jelen közbeszerzési műszaki leírás is a fenti műszaki előírásokra való hivatkozással határozta meg, a Megrendelő követelményeinek minden ilyen hivatkozását a „vagy azzal egyenértékű” kiegészítéssel együtt kell értelmezni és elfogadni.
Ahol a Megrendelői követelményekben megadott műszaki szabvány, előírás időközben hatályon kívül lett helyezve, vagy vissza lett vonva, a Vállalkozónak a Munkakezdési Jelentés vonatkozó fejezetében kell erre kitérni, megadva az ezzel egyenértékű megoldás műszaki előírásának hivatkozási számát.
A Vállalkozó tehát egy adott megrendelői követelmény biztosítására a hivatkozottól eltérő megoldást is választhat, alkalmazhat, de a hivatkozottal való egyenértékűségét minden ilyen esetben neki magának kell biztosítania, és bizonyítania.
Egyes esetekben – pl. hatósági engedélyezési dokumentációban bemutatott megoldáshoz, vagy műszaki leíráshoz – a hatóság az egyenértékűség igazolására szakértői véleményeket kérhet be, amelynek elkészítése és bemutatása a Vállalkozó kötelessége. Hasonló módon, bármely olyan esetben, ahol felmerül az egyenértékűség fennállása a Megrendelő képviselője is kérheti az egyenértékűség igazolásának dokumentálását, amely a Vállalkozó kötelessége. Egyenértékű megoldást csak írásban benyújtott igazolás és a Megrendelő, vagy a Mérnök írásos jóváhagyása esetén lehet alkalmazni.
Ahol a Megrendelő követelményei környezetvédelmi követelményt állítanak fel, a Vállalkozó a Kbt. vonatkozó előírásaival összhangban ökocímkével ellátott termékeket is alkalmazhat. Ez esetben azonban – hasonlóan a CE jelölésű termékek alkalmazásához – a Vállalkozónak a konkrét követelménynek való megfelelést is bizonyítani kell, amelyre a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentés, vagy egyéb megfelelő dokumentáció alkalmas.
A megrendelői követelmények teljesítésétől a Vállalkozó a szerződés teljesítése során csak a szerződés általános feltételei, alapján térhet el. Az eltérés lehetőségét és módját bizonyos esetekben a támogatást biztosító, Közreműködő Szervezetnek is jóvá kell hagynia.
Azon követelményeket, amelyeket a Vállalkozóra nézve általános jogszabályi előírások fogalmaznak meg és nem a Megrendelő specifikus követelményei, illetve amelyekhez az előkészítés során előzetes adatszerzés sem történt (pl. lőszer mentesítési kötelezettség) a Megrendelői követelmények külön nem szabályozzák, azokat mint jogszabályi kötelezettség a Vállalkozó általános kötelezettségének kell tekinteni.
2. ALAPADATOK ÉS OKIRATOK
2.1 A projekt célja, alapadatai és alapdokumentációi
2.1.1 Az építési munka megnevezése
Belvízvédelmi szivattyútelepek fejlesztése és rekonstrukciója
A gyakoribbá váló rendkívüli időjárási események, a lezúduló nagy esőzések, veszélyes helyzeteket és komoly károkat okozhatnak. A bekövetkezhető szélsőséges helyzetek mérséklését célozzák a fejlesztések a belvízelvezető rendszerek alkalmas műszaki állapotának megteremtésével.
A projekt az állami tulajdonban és vízügyi vagyonkezelésben (vízügyi igazgatóságok) lévő belvízvédelmi szivattyútelepek fejlesztését rekonstrukcióját készíti elő, amely révén biztosítható a telepek biztonságos, károkozás-mentes üzemszerű működése és fenntartása.
A belvízvédelmi szivattyútelepek fejlesztése és rekonstrukciója keretében az elöregedett, vagy nem megfelelő kapacitású, nem megfelelő üzembiztonságú szivattyútelepek rekonstrukciója valósul meg, a kapcsolódó műtárgyak, egyéb gépi berendezések, csőhálózatok, energiaellátó létesítmények beépítésével, valamint a szivattyúgépházak, kezelőépületek átépítésével, felújításával. Cél a károk mérséklése, ezáltal az üzemeltetés költségeinek csökkentése.
A projekt hosszú távú célja a belvízi elöntések nagyságának és idejének csökkentése, a károkozások mérséklése, a védekezési költségek csökkentése, a főművek védképességének hosszú távú megőrzése. Közvetlen cél a belvízlevezető hálózat legkritikusabb pontjainak rekonstrukciója.
A fejlesztések céljai összhangban vannak a fent ismertetett igényekkel és hozzájárulnak a KEHOP 1. prioritási tengely célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt célja és várható eredménye egyértelműen kapcsolódik a legfontosabb Uniós irányelvekhez, mint a Víz Keretirányelv (2000/60/EK), az Árvízi Irányelv (2007/60/EK). Emellett kapcsolódik a hazai stratégiák célkitűzéseihez, mint a Xxxxxxx Xxxx Xxxx, (Második) Nemzeti ÉghajlatváltozásiStratégia (2014-2025, kitekintés 2050-ig), Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Vidékstratégia, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, tekintettel arra, hogy a projekt megvalósítása javítja a szélsőséges hidrológiai és vízjárási helyzetekhez történő alkalmazkodást.
A projekt által érintett belvizi szivattyútelepek költségvetési forrásokból épültek, jelentős térségi szerepük miatt az állam vállalta működtetésüket, így szavatolnia kell biztonságos üzemeltetésüket és fenntartásukat. Ezen műtárgyak biztonságos, károkozás-mentes üzemszerű működésének és szükséges helyreállításának érdekében átfogó fejlesztést és rekonstrukciót kell végrehajtani. Az állami kezelésben lévő belvizi szivattyútelepek jelentős részénél elengedhetetlen a rekonstrukciós beruházások mielőbbi megkezdése.
A projekt keretében el kell végezni a belvízvédelmi szivattyútelepek esetében az elmaradt részletes felülvizsgálatokat, és a vizsgálatok során feltárt, az eddig rejtett hibák, hiányosságok javítását, pótlását is.
2.1.3 A projekt alapdokumentációi
A tervezést megelőzően a Vállalkozónak meg kell ismernie, és a tervezés során figyelembe kell vennie a Megrendelő számára kötelezettséget jelentő dokumentumokat, amelyeket a Projekt elfogadott alapdokumentációinak kell tekintetni.
Ezek – a teljesség igénye nélkül - az alábbiak:
• a megvalósításra irányuló Pályázati Dokumentáció, melynek fő részei:
o Projekt megalapozó tanulmány (PMT)
o Megvalósíthatósági tanulmány (MT),
o Költség-haszon elemzés (CBA)
• Támogatási Szerződés (TSZ)
• Indikatív tervdokumentációk
Ezen alapdokumentációkat, főképpen azok mérete miatt, az Ajánlatkérési Dokumentáció nem tartalmazza. Megrendelő a szerződéskötést követően azokat a nyertes ajánlattevő részére bocsátja.
A Vállalkozónak a szerződést úgy kell teljesítenie, hogy a projekt alapdokumentumaiban a Megrendelőre vonatkozó kötelezettségek és vállalások (célok, határidők, pénzügyi kötelezettségek) teljesüljenek.
2.1.4 Engedélyek, előzmény okiratok
A Megrendelő a munkák elvégzéséhez engedélyekkel csak kisrészben rendelkezik. Az alábbi dokumentációk készültek el, amelyekben foglaltakat a Vállalkozónak a tervezés és a kivitelezés során az engedély típusára vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban kell figyelembe vennie.
- BVSZ
A megjelenő műszaki tartalom nem teljes és nem feltétlenül egyezik meg mindenben és pontosan a Megrendelői Követelményekkel, ezért az ajánlattétel szempontjából mind az egyes tervek, mind az egyes engedélyek csak az Indikatív jellegű tervdokumentáció (ld. dokumentáció 5. kötet) részét képezik.
Az Indikatív tervdokumentációk műszaki tartalmának megvalósítását a Megrendelői Követelmények szabályozása felülírhatja.
Az Indikatív tervdokumentációkban szereplő műszaki megoldást a Vállalkozónak az ajánlattétel során elsősorban tájékoztatásként és lehetséges műszaki megoldásként kell kezelnie, amelytől, amennyiben azt az ajánlattétel során jelezte, a szerződés keretei között eltérhet, az indikatív tervdokumentációkban foglaltak a Vállalkozó számára tehát az ajánlattétel során kizárólagos kötelezettséget nem jelentenek.
A fejlesztés nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá. Az engedélyeztetés során nem kell előzetes vizsgálati, előzetes konzultáció, környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációt készíteni.
2.2 A Vállalkozó feladatai általánosságban
A Vállalkozó feladata az előzmények, okiratok, dokumentumok és a létesítmények jelenlegi állapotából kiindulva az összes tervezési, vizsgálati, kivitelezési munkák és üzempróbák, próbaüzemek határidőben történő elvégzése, amelynek eredményeképpen a projekt és a szerződés céljai teljesülnek.
A Vállalkozó kötelessége minden olyan dokumentum elkészítése, engedély beszerzése és átadása a Megrendelőnek, amely a létesítmények használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, biztonságos működtetéséhez szükséges. Az engedélyezési eljárások díja a Vállalkozó költsége.
A Vállalkozó feladata továbbá az általa beszerzett engedélyek meghosszabbítása is, amennyiben az engedélyek érvényességi ideje lejár.
A Vállalkozó kötelezettsége a létesítményeket vagyonkezelő szervezettel, továbbiakban üzemeltető és a Mérnökkel egyeztetni és jóváhagyását megszerezni, minden, a megrendelői követelményekben nem, vagy nem kellő részletességgel specifikált anyag, szerelvény és berendezés betervezése és beépítése előtt.
A szerződés hatálybalépését követően a Vállalkozó köteles az Üzemeltetővel az építési-szerelési munkák Ütemtervét és organizációját részletesen összehangolni, írásos megállapodás formájában előkészíteni és a Munkaterület-átadás átvételi eljárás jegyzőkönyvének mellékleteként rögzíteni a csak az Üzemeltető szervezet szakfelügyeletével végezhető munkákat.
A Vállalkozó munkájával nem akadályozhatja az Üzemeltető szervezet munkáját és csak korlátozottan akadályozhatja a létesítmények folyamatos üzemét.
A Vállalkozó az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt előzetes bejelentést köteles megküldeni az illetékes Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya részére. Az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni. Ha más jogszabály szintén előír ilyen kötelezettséget, akkor az azonos adatokat csak egyszer kell feltüntetni.
A Vállalkozónak munkáját az alábbi alapelvek betartásával és alapvető követelményeknek való megfelelés biztosításával kell végeznie:
• A tervezési és építési munkát úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű feleljen meg a vonatkozó valamennyi hatályos jogszabályi előírásnak, ezek közül is kiemelten az 5. fejezetben ismertetett hazai és nemzetközi jogi környezetnek, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet rendelkezéseinek. A vonatkozó jogszabályok műszaki előírásait a tervezés során szigorúan be kell tartani.
• A tervezési és építési munkát úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű egésze és egyes részei külön-külön is feleljenek meg
− az új megközelítésű európai irányelveket bevezető hatályos magyar jogszabályokban megfogalmazott alapvető követelményeknek,
− a vonatkozó országos és helyi építési követelményeknek,
− minden egyéb az ár,-belvízvédelmi rendszerekre vonatkozó hatályos jogszabályi előírásnak, és – amennyiben az abban foglaltak az előzőekkel nem ellentétesek,
− szakhatósági előírásoknak
• A tervezési és építési munkát továbbá úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű az üzemeltetés során feleljen meg valamennyi felmerülő
− környezetvédelmi előírásnak, jogszabályi és hatósági követelménynek,
− munka- és tűzbiztonsági előírásnak,
− munka- és egészség- és életvédelmi előírásnak, valamint az akadály- mentesítésre vonatkozó törvényi előírásoknak
• A Vállalkozó a szerződés megvalósítását úgy kell szervezze és tervezze, hogy a
létesítmények üzemltetése a munkák közben folyamatos legyen.
• A Vállalkozónak az előírt munkákat oly módon kell megterveznie és kiviteleznie, hogy az megfeleljen a vonatkozó szabványokban foglaltaknak és biztosítsa, hogy a beruházás keretében megvalósuló mű, illetve egyes részeinek élettartama elérje vagy meghaladja a Megrendelő követelményei vonatkozó részeiben meghatározott értékeket.
• A munkák során, amennyiben egy meglévő műtárgy, szerkezet, berendezés tovább- használatra kerül, a Vállalkozónak a szükséges mértékű felújításokat, korszerűsítéseket e műtárgyakon, berendezéseken el kell végezni úgy, hogy azok élettartama illeszkedjen a létesítmények élettartamához.
• A munkák során a meglévő, fel nem használt és a jövőben funkció nélkül maradó vezetékeket, műtárgyakat és építményeket, amennyiben azok a munkák elvégzését bármilyen mértékben akadályozzák, vagy pedig a megrendelői követelményekben szerepel, teljes mértékben (alapokat is beleértve) kell elbontani.
• A Vállalkozónak a műtárgyak bontását egy ütemtervben kell bemutatni. Az ütemtervet a Mérnök számára kell benyújtani, aki a Megrendelővel egyezteti az ütemtervet.
• Minden olyan berendezésből és alkatrészből, amelynek működése a Létesítmények folyamatos üzeméhez javítás idejére sem nélkülözhető, a Vállalkozónak melegtartalékot kell biztosítania.
• A védekezés végrehajtását biztosítani kell.
A tervezés és megvalósítás során, a Magyarországon érvényes törvényeket, rendeleteket, rendeletek által kötelezővé tett szabványokat, utasításokat, engedélyeket, tervezői előírásokat, hatósági és más közmű üzemeltetők és e terv előírásait, valamint a pályázatban, pályázati felhívásban előírt feltételeket, hirdetményeket maradéktalanul be kell tartani. Azokban az esetekben, ahol ezek nincsenek szabályozva, az alkalmazott gyakorlatnak és szokásoknak megfelelő műszaki megoldás szükséges.
A magyar szabványokban, engedélyekben nem szereplő anyagra, szerkezetre, berendezésre és technológiára vonatkozóan a Vállalkozónak bizonyítania kell, hogy az illető anyag, szerkezet vagy technológia a Műszaki Előírásokban rögzítetteknek megfelel. A nem szabályozott import termékeknek az ÉMI hivatalos alkalmazási engedélyével kell rendelkezniük, vagy a termékre vonatkozó engedélyt be kell szerezni, ellenkező esetben a termék vagy anyag nem alkalmazható.
A KEHOP támogatási rendszer által finanszírozott szerződésekben ki kell kötni, hogy a létrejövő szerzői jogi védelem alá eső alkotásoknak a kedvezményezett tulajdonába kell kerülniük. A Kedvezményezett köteles a közbeszerzési eljárás lefolytatása során az ajánlati felhívásban, illetve a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződésben kikötni, hogy a teljesítés során keletkező, szerzői jogi védelem alá eső alkotáson a kedvezményezett területi korlátozás nélküli, határozatlan idejű, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez, továbbá jogot szerez az alkotás (terv) átdolgozására is.
2.3 A létesítmények és az építési munka jellemzői
A létesítmények és az építési munka jellemzőit, jelenlegi állapotára vonatkozó információkat jelen kötet további pontjai, iletve az indikatív dokumentációk tartalmazzák.
A létesítményeknek a szerződés eredményeképpen jelen kötet további pontjaiban röügzített fő teljesítménykövetelményeknek kell megfelelnie:
Építési célra alkalmas a termék, ha a gyártó utasításainak és az építészeti-műszaki terveknek megfelelő, szakszerű beépítést követően, a termék teljes tervezett élettartama alatt, rendeltetésszerű használat és előírt karbantartás mellett, az építmény – amelybe a termék beépítésre kerül – kielégíti az alapvető követelményeket (mechanikai ellenállás és stabilitás; tűzbiztonság; higiénia, egészség- és környezetvédelem; használati biztonság; zaj- és rezgés elleni védelem; energiatakarékosság és hővédelem).
Egy adott célra való építési termék megfelelőségét harmonizált szabvány által szabályozott építési termék esetében, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, a gyártónak forgalomba hozatalkor kiállított teljesítmény-nyilatkozattal kell igazolni. Továbbá a teherbíró szerkezetek megfelelőségét EUROCODE számítással kell igazolni.
Vállalkozónak a jelen dokumentációban hivatkozott szabványok, rendeletek, utasítások, szabályzatok és műszaki irányelvek előírásait a munkák Szerződés szerinti megvalósításához kötelezően be kell tartani. A figyelembe veendő előírások köre azonban valamennyi érvényes magyar előírást tartalmazza, és nem korlátozódik csupán az Ajánlatkérési Dokumentációban szereplőkre.
Hacsak másképpen meg nem határozzák, valamennyi technológiát, berendezést, felszerelést és anyagot úgy kell szolgáltatni, valamint a munkát is úgy kell kivitelezni, hogy megfeleljen a Ajánlatkérési Dokumentációban szereplő, valamint a jogszabály által kötelezően alkalmazandónak előírt magyar nemzeti szabványok legutolsó kiadásában rögzített követelményeknek.
Olyan esetekben, amikor az előírások vagy a hivatkozott szabványok kikötései különféle minőségi szinteket jelentenek, vagy a választás lehetőségét nyújtják, azokat a követelményeket kell kötelezően figyelembe venni, amelyek a legmagasabb minőségű szintnek felel meg.
A Vállalkozónak a beépített anyagok, szerkezetek, technológiák előírásoknak való megfelelőségét -a Mérnök kérésére- a vonatkozó szabványok bemutatásával is igazolnia kell.
Valamennyi alkalmazni kívánt, de magyar szabványban, vagy szabályzatban nem szereplő anyagra, szerkezetre, berendezésre és technológiára vonatkozóan a Vállalkozónak az Építési Tervek kiegészítésében bizonyítania kell, hogy az illető anyag, szerkezet v. technológia a Műszaki Előírásokban rögzítetteknek megfelel.
A nem szabályozott import termékeknek az ÉMI hivatalos alkalmazási engedélyével kell rendelkezniük.
Legfontosabb szakmai előírások:
A tervekkel kapcsolatos követelmények:
A műszaki tervnek olyan kidolgozottságúnak kell lennie, hogy annak alapján
- a tervezett létesítmények valamennyi eleme, alkatrésze, legkisebb segédszerkezete is egyértelműen megvalósítható legyen,
- megítélhető legyen a felmerülő jogos kártérítési igény,
- ne legyen benne egyetlen tisztázatlan pont, sem a fő, sem a mellékkörülményekre vonatkozóan.
A műszaki terv feleljen meg a szakterületi jogszabályok, szabványok, műszaki irányelvek és ágazati belső utasítások előírásainak.
A műszaki terv kizárólag reprezentatív és a valóságot hűen tükröző geodéziai és talajmechanikai felmérések, archív és friss adatok alapján készülhet.
A műszaki terv rendezze a tulajdonviszonyokat.
A műszaki terv digitális formátumú részeire a megrendelő ugyanolyan joggal tart igényt, mint a kinyomtatottakra.
A tervekhez szükséges valamennyi alapadat beszerzése, valamennyi egyeztetés lebonyolítása a Vállalkozó feladata.
A tervek minimális műszaki tartalma Műszaki leírás
− a mű szükségessége
− műszaki jellemzői
− kialakítása, elrendezése
− geodéziai alappontok
− helyreállítható, kitűzhető és fenntartható kitűzési alapvonal ismertetése, vagy a kitűzéshez és minőségellenőrzéshez szükséges valamennyi pontot tartalmazó koordináta jegyzék
− kivitelezése (technológiai, organizációs leírással együtt)
− anyagminőségre vonatkozó előírások
− minőségellenőrzés, átvételi tesztek, az elvégzett munkák minőségi osztályozásának előírásai
− hatósági engedélyek, szakvélemények, kezelői, tulajdonosi hozzájárulások
Műszaki leírás mellékletei
Méret-, és mennyiségkimutatás
Tartalmaznia kell a tervező által kidolgozott technológiához és az összes mellékkörülmény kezeléséhez kapcsolódó valamennyi munkafolyamat főbb mennyiségi adatait. Úgy, olyan részletezettséggel kell összeállítani, hogy az eredményül adódó mennyiségek származása egyértelműen követhető és ellenőrizhető legyen.
Kétséget kizáróan kell tartalmaznia, hogy az egyes részmennyiségek mely szerkezeti vagy építési egységre, mely munkafolyamatra vonatkoznak.
Földmunkáknál, ahol ez lényeges (pl. kotrásból kikerült földanyag) részletes kimutatást kell készíteni az anyagmozgásokról, szállítási távolságokról.
Tervrajzok
A rajzok tartalmazzanak minden olyan részletet, méretet, anyag és megmunkálás jelölést, technológiai utalást, amely a terv egyértelmű megvalósításához szükséges. Alapvető feltétel a feliratok olvashatósága. Ez a követelmény egyaránt vonatkozik az elektronikus és a nyomtatott formájú rajzokra. A tervrajzoknak -előállítási technológiájuktól függetlenül- elektronikus formájukban is geometriailag korrekteknek kell lenniük.
Átnézetes helyszínrajz
Csak topográfiai térkép lehet. Részletes helyszínrajz
Részletes felmérési adatokon alapuló helyszínrajz, amely tartalmazhat topográfiai térkép elemeket, részleteket is. Minden lényeges objektumot tartalmaznia kell. Tartalmazhat ingatlan nyilvántartási fedvényt is, azonban csak olyan céllal, hogy a tulajdonviszonyokat szemléltesse. Az ingatlan nyilvántartási fedvény nem helyettesítheti egyetlen objektum, jellemző terepvonal vagy terepalakulat ábrázolását, azt csak a bejegyzett birtokviszonyok bemutatása céljából lehet a tervbe integrálni.
Kitűzési terv
A kitűzési tervnek tartalmaznia kell minden olyan adatot, méretet és objektumot, ami a tervezett létesítmények egyértelmű, szabatos kitűzéséhez és ellenőrzéséhez kell.
Organizációs helyszínrajz az ideiglenes melléklétesítmények, depóniák feltüntetésével
A helyszínrajzon kótázni kell minden jellemző méretet, különös tekintettel a közlekedési, lehetőségek, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megítélhetőségére és a szállítási távolságok megállapíthatóságára.
Beépítési tervek (M=1:100), melyek tartalmazzák a hiánytalan térbeli kialakítást szemléltető következő részleteket:
−alaprajz
−felülnézet
−szükséges egyéb nézetek
−szükség szerinti metszősíkok mentén felvett metszetek Keresztszelvény a következő objektumokra:
−az építéshez kapcsolódó ideiglenes depóniák, amennyiben az építési területről kikerülő anyagot a beruházó érdekkörében helyezik el, akkor a végleges anyag elhelyező terület
- építési részletrajzok,
- vasalási tervek részletes vaskimutatással és idomtervekkel,
- helyreállítási tervlapok.
mederszelvények a műtárgyépítéssel érintett mederszakaszokról Fémszerkezetek terve
-vasalási, összeállítási, beépítési rajzok Gépészeti tervek
Villamos terv
- kapcsolási-, vezérlési rajzok Beton műtárgyak tervei
-nézetek, metszetek
-vasalási terv
Beton és vasbeton szerkezetek
Általános előírások
A beton és vasbeton szerkezetek betontechnológiáját az MSZ 4798-1:2004 (továbbiakban MSZ 4798-1) nemzeti szabvány alapulvételével, de szükség szerint azt meghaladóan kell kialakítani. Ez az alapelv attól függetlenül alkalmazandó, hogy a műtárgyat a régi nemzeti (MSZ 15022 szabványsorozat) vagy az új, európai tervezési szabványok (Eurocode 2 stb.) szerint tervezik.
AZ MSZ 4798-1 szabvány a beton műszaki feltételeit, teljesítőképességét, készítését és megfelelőségét szabályozó MSZ EN 206-1:2002 (továbbiakban MSZ EN 206-1) európai szabvány nemzeti alkalmazási feltétele.
Az építés betontechnológiája tehát legyen összhangban az európai előírásokkal, de azt meghaladó nemzeti követelményeket is tartalmazhat.
Környezeti osztály
A beton, illetve a felhasználásával készült beton és vasbeton szerkezet akkor tartós, ha az erőtani és alakváltozási igénybevételeket, valamint a környezeti hatásokat megfelelő karbantartás mellett a
használati (tervezési) élettartam alatt, az MSZ 4798-1 szabvány szerint károsodás nélkül viseli. A tervezett műtárgyak használati élettartama legalább 100 év.
A tartósság követelményének a beton csak akkor felelhet meg, ha elsődleges feltételként az összetétele, a tömörsége bedolgozott állapotban, a szilárdulási folyamata (utókezelés) olyan beton- szövetszerkezetet eredményeznek, amely a majdani erőtani és alakváltozási követelményeken túl a környezeti követelményeknek is megfelel.
Beton vizsgálata
A beton vizsgálatát az MSZ 4798-1 szabványban előírt módszerekkel kell vizsgálni.
Építési anyagok
Az építkezés során csak a 3/2003.(I.25) BM-GKM-KvVM együttes rendelet szerinti megfelelőség igazolással rendelkező anyagot, építési terméket szabad felhasználni, beépíteni.
Cement
Az építkezés során beton és vasbeton szerkezetek készítéséhez a következő cementfajtákat szabad felhasználni:
MSZ EN 197-1 szerinti, általános felhasználású cementek közül:
CEM I fajtájú portlandcementet,
XXX XX fajtájú összetett portlandcementet, CEM III fajtájú kohósalakcementet;
MSZ 4737-1 szerinti cementek közül:
szulfátálló különleges portlandcementet és kohósalakcementet (S), mérsékelten szulfátálló különleges portlandcementet (MS).
A fenti cementfajtákat az alábbi megkötésekkel szabad alkalmazni:
CEM II fajtájú 32,5 szilárdsági osztályú portlandcementet legfeljebb C40/50 nyomószilárdsági osztályú beton készítéséhez szabad használni;
CEM III/A 32,5 jelű kohósalakcement legfeljebb C40/50 beton-nyomószilárdsági osztályig szabad használni;
CEM III/B 32,5 jelű kohósalakcement legfeljebb C35/45 beton-nyomószilárdsági osztályig szabad használni.
Kiegészítő anyagok
A beton készítéséhez különböző okokból (pl. péptartalom növelése, sóállóság javítása, vízáteresztő képesség csökkentése, szilárdság növelése stb.) szükség lehet kiegészítőanyagok (MSZ 4798-1 szerinti 1. vagy 2. típusú) adagolására. Szilárd vagy folyadék halmazállapotú kiegészítőanyagok (kőliszt, szilikapor, őrölt pernye, őrölt kohósalak, ill. szilikaszuszpenzió, műanyagdiszperzió stb.) minőségi jellemzőit a forgalmazónak vizsgálati jegyzőkönyvvel is igazolnia kell. A vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kiegészítőanyag fajtáját, a származási helyet és a gyártás időpontját.
Adalékanyagok
A beton készítéséhez csak mosott és osztályozott homok, kavics és homokos kavics frakciót, illetve zúzottkő vagy zúzottkavics frakciót szabad felhasználni.
Az adalékanyag frakció típusát és a keverék összetételét alkalmassági vizsgálattal kell kiválasztani.
Az adalékanyagok elégítsék ki az MSZ 4798-1 szabvány követelményeit. A zúzottkő és zúzottkavics frakciók feleljenek meg az ÚT 2-3.601 útügyi műszaki előírás követelményeinek is.
Az XK3(H) környezeti (igénybevételi) osztályú kopásálló beton 4 mm feletti adalékanyaga legalább Kf-A kőzetfizikai csoportú, KZ termékosztályú bazalt zúzottkő legyen.
Keverővíz
A keverővíz lehetőleg ivóvíz legyen, általában nem lehet gyógyvíz, ásványvíz, talajvíz, kellemetlen szagú, színezett, zavaros, habzó, pezsgő víz. Vezetékes ivóvizet a betonkészítés bármely folyamatában vizsgálat nélkül szabad használni. Amennyiben a keverővíz nem, vagy nem teljes egészében vezetékes ivóvíz, akkor be kell tartani az MSZ EN 1008 szabvány szerinti követelményeket.
Az adalékanyag mosására és a beton utókezelésére használt víz feleljen meg a keverővízzel szemben támasztott követelményeknek.
Betonadalékszerek
Az adalékszerekre vonatkozó minőségi követelmények a MSZ EN 934-2 szabványban, a mintavételre és megfelelőség-ellenőrzésre vonatkozó előírások az MSZ EN 934-6 szabványban találhatók. Az alkalmazás során az MSZ 4798-1 szabvány adalékszerekre vonatkozó fejezete szerint kell eljárni.
Az adalékszerek viszonylag kis mennyiségben fejtik ki hatásukat, adagolásuk felső határa beton és vasbeton esetén a cementtartalomra vetített 5 tömeg%.
Az adalékszernek az alkalmazott cementtel való összeférhetőségét igazolni kell.
Bármilyen adalékszert csak úgy szabad használni, ahogy azt már a betonkeverék tervezésénél figyelembe vették, és az alkalmassági vizsgálat is az adott adalékszerrel készült.
A felhasználásra kerülő beton adalékszer biztonsági adatlapját a gyártótól illetve a forgalmazótól be kell szerezni, mert az adalékszer veszélyességére, tárolására, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire ez ad tájékoztatást.
Betonacél
A betonacél elégítse ki az MSZ EN 1992-1-1 szabvány követelményeit .
A vasbeton szerkezetekbe olyan MSZ EN 10080 szabvány szerinti (vagy annak megfelelő, a közeljövőben visszavonásra kerülő MSZ 339 ill. MSZ 5761 szerinti) hegeszthető betonacél és hegesztett síkháló építhető be, amely esetén a folyáshatár 5 százalékos alulmaradási hányadhoz tartozó jellemző értéke legalább 500 N/mm2, és szívóssági (duktilitási) osztálya „B”. A „B”. szívóssági (duktilitási) osztályban a szakítószilárdság és a folyáshatár jellemző értékének hányadosa legalább 1,08, és a legnagyobb húzóerőhöz tartozó nyúlás jellemző értéke legalább 5,0%.
A betonfedés szükséges mértékéről az MSZ 4798-1 szabvány I. melléklete rendelkezik.
Tilos a betonacélokat hegesztéssel, vagy akár csak fűzővarratokkal egymáshoz, vagy más egyéb acélból készült merevítő szerkezethez kapcsolni. Tilos a betonacélokhoz hegesztéssel rögzíteni bármilyen bebetonozandó acélelemet. (pl. előregyártott szegélyelem rögzítő szerkezete, víznyelő, korlátoszlop stb.)
Betonfedés
A megfelelő betonfedés előírásáért a tervező, az előírt vastagság betartásáért a kivitelező felel (MSZ 4798-1:2004).
Kivitelezés
A beton és vasbeton szerkezet építés főbb kivitelezési szempontjait az MSZ ENV 13670-1 szabványtervezet és az MSZ 4798-1 szabvány L. melléklete alapján a kell végezni.
A kész beton és vasbeton szerkezet vagy szerkezeti elem átadásakor a betontechnológiai utasítás szerinti mintavételi és minősítési tervben megtervezett vizsgálatok eredményei alapján minősítési dokumentációt kell összeállítani. Az elkészült szerkezetek ellenőrzését az MSZ ENV 13670-1 szabványtervezet 11. fejezetének vonatkozó szakaszai, valamint a betontechnológiai utasítás rendelkezései szerint kell végezni.
Szabvány és műszaki előírás hivatkozások
MSZ 339:1987 Melegen hengerelt betonacél (visszavonási szándék: 2007. május 1.) MSZ 4737-1:2002 Különleges cementek. 1. rész: Szulfátálló cementfajták
MSZ 4798-1:2004 Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség, valamint az MSZ EN 206-1 alkalmazási feltételei Magyarországon
MSZ 5761:1987Hegesztett síkháló vasbeton szerkezetekhez (visszavonási szándék: 2007. május 1.)
MSZ 18290-1:1981 Építési kőanyagok felületi tulajdonságainak vizsgálata. Kopási vizsgálat Böhme-módszerrel
MSZ EN 197-1:2000 Cement. 1. rész: Az általános felhasználású cementek összetétele, követelményei és megfelelőségi feltételei
MSZ EN 206-1:2002 Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség MSZ EN 934-2:2002 Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcs-hoz.
2. rész: Betonadalékszerek. Fogalommeghatározások, követelmények, megfelelőség, jelölés és
címkézés
MSZ EN 934-6:2002 Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcs-hoz.
6. rész: Mintavétel, megfelelőség-ellenőrzés és megfelelőség-értékelés
MSZ EN 1008:2003 Keverővíz betonhoz. A betonkeverékhez szükséges víz mintavétele, vizsgálata és alkalmasságának meghatározása, beleértve a betongyártási folyamatból visszanyert vizet is
MSZ EN 1992-1-1:2005 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános előírások és az épületre vonatkozó szabályok
MSZ EN 1992-1-2:2005 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-2. rész: Általános szabályok. Tervezés tűzterhelésre
MSZ EN 1992-2:2006 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 2. rész: Hidak
MSZ EN 1992-3:2006 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 3. rész: Gátak és folyadéktároló szerkezetek
MSZ EN 12350-1:2000 A friss beton vizsgálata. 1. rész: Mintavétel
MSZ EN 12350-2:2000 A friss beton vizsgálata. 2. rész: Roskadásvizsgálat
MSZ EN 12350-4:2000 A friss beton vizsgálata. 4. rész: Tömörödési tényezõ (helyesen: Tömörítési mérték)
MSZ EN 12350-5:2000 A friss beton vizsgálata. 5. rész: Terülésmérés ejtőasztalon MSZ EN 12350-6:2000 A friss beton vizsgálata. 6. rész: Testsűrűség
MSZ EN 12371:2002 Természetes építőkövek vizsgálati módszerei. A fagyállóság meghatározása
MSZ EN 12390-1:2001 A megszilárdult beton vizsgálata. 1. rész: A próbatestek és sablonok alak-, méret- és egyéb követelményei
MSZ EN 12390-3:2002 A megszilárdult beton vizsgálata. 3. rész: A próbatestek nyomószilárdsága MSZ EN 12390-7:2001 A megszilárdult beton vizsgálata. 7. rész: A megszilárdult beton testsűrűsége MSZ EN 12390-8:2001 A megszilárdult beton vizsgálata. 8. rész: A vízzáróság vizsgálata
prEN 12390-9:2002 Testing hardened concrete – Part 9: Freeze-thaw resistance – Scaling (A megszilárdult beton vizsgálata. 9. rész: Fagy-, olvasztósóállóság. Felületi hámlás)
MSZ EN 13369:2004 Előre gyártott betontermékek általános szabályai
MSZ ENV 13670-1:2000 Betonszerkezetek kivitelezése. 1. rész: Általános előírások ÚT 2-3.601:2006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok
MSZ-ENV-13670-1 5. fejezet. Állványzat és zsaluzat (tervezet)
ÉPÜLETEK, MAGASÉPÍTMÉNYEK
Falazatok
Általános előírások
A falazott szerkezetek tervezésével kapcsolatosan betartandók az általános építészeti méretezési előírások. Ezen felül betartandók a következő szabványok:
MSZ ENV 1990:2005 – Eurocode: A tartószerkezetek tervezésének alapjai
MSZ ENV 1991-1-1:2005- Eurocode: A tartószerkezeteket érő hatások. 1-1. rész: Általános hatások. Sűrűség, önsúly és az épületek hasznos terhei.
MSZ ENV 1992-1-1:2005- Eurocode: Betonszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános és az épületekre vonatkozó szabályok
MSZ ENV 1996-1-1:2006 -Eurocode 6: Falazott szerkezetek tervezése. 1-1. rész: Vasalt és vasalás nélküli falazott szerkezetekre vonatkozó általános szabályok.
MSZ EN 771-1:2005 Falazóelemek követelményei. 1. rész: Égetett agyag falazóelemek
MSZ EN 771-3:2003/A1:2005 Falazóelemek követelményei. 3. rész: Adalékanyagos beton falazóelemek (tömör és pórusos adalékanyagokkal)
MSZ EN 998-2:2003 Falszerkezeti habarcsok előírásai. 2. rész: Falazóhabarcsok
A kész falazatnak homogénnek, függőlegesnek, síknak, tömörnek, teherhordásra alkalmasnak kell lennie. A falazóelemek közötti tapadást és kapcsolatot habarccsal kell biztosítani. Az esetlegesen hézagos habarcsréteget utólag ki kell kenni. A falazatba törött, hibás építőanyag nem építhető be. A falazó anyag gyártója által készített beépítési előírásokat, a kivitelezés során kötelező betartani.
A lyukas falazóelem lyukait tilos a falazat síkjára merőlegesen beépíteni, mert töredékére csökken a falazat teherbírása.
A kész falazattal szembeni követelmények: szilárdság, állékonyság, porozitás, kis testsűrűség, vakolattartás, hőszigetelés, hőtárolás, hangellenállás, nedvességgel szembeni ellenállás, vegyi hatásokkal szembeni ellenállás, tűzbiztonság, gyors építhetőség, gazdaságosság, szabványosság.
A falazat minőségének megállapításakor figyelembe kell vennünk a falazóelem minőségi osztályát (esetenként a nyomószilárdságát), a falazóelemek méretét, a falban levő törött falazóelemek mennyiségét, a falazóelemek kötési módját, (esetenként a habarcs nyomószilárdságát), a habarcshézag vastagságát és kitöltöttségét. Mindezek együttese határozza meg a falazat minőségét, ez
pedig a falelem szilárdságát.
A zsaluzóelemes monolit falazatok csak kellő teherbírású, megfelelően előkészített alapzatra készíthetők, az első sort – minden esetben habarcba rakva – pontosan beállítva kell kialakítani, ügyelve az egyenes vonalak, a derékszögek tartására és a függőlegességre.
A zsaluzóelemeket habarcsba rakva kell építeni, a függőleges és vízszintes kapcsolódó felületeket egyaránt be kell kenni falazó habarccsal. A habarcsréteg vastagsága 1 cm. Az elemeket a falazás általános szabályainak megfelelően kötésbe rakva, soronként fél (de legalább negyed) elem eltolással kell beépíteni.
A különböző falidomkötések (falsarok, falvég, falcsatlakozás) a felezhető kiegészítő elemekkel képezhető. Ezek a kiegészítő elemek a gyengítések mentén könnyen elvághatók.
A kibetonozást szakaszosan 3-4 soronként kell végezni.
Vasalt betonmag esetén a betonozás előtt helyezzük be a szükséges acélbetéteket. A kitöltő beton minősége min. c16/20. A betonozás során tömöríteni kell a betont, hogy az összes üreget teljes mértékben kitöltse.
Nyári melegben a beton zsaluzóelemeket a betonozási munkák előtt kell előnedvesíteni.
A keresztirányú, épületgépészeti áttörések helyét már a falazat készítése során külön kirekesztéssel kell biztosítani.
Nyílásáthidalók
A beépítésre kerülő áthidalók feleljenek meg az: MSZ EN 845-2:2003 Falazatok kiegészítő elemeinek követelményei. 2. rész: Áthidalók
Az áthidalókat beépítéskor nem kell alátámasztani.
A falazatot úgy kell kialakítani, hogy az áthidaló felfekvési pontjai alá egész Porotherm tégla kerüljön. Eltérő falközű nyílások kiváltása esetén fokozottan ügyelni kell a különböző méretű felfekvési hosszakra, amely a fesztáv függvényében változik. Az áthidalók felfekvését cementhabarcs réteggel kell kiegyenlíteni. Beépítéskor az áthidalókat kidőlés ellen kötözőhuzallal kell rögzíteni. Megvésni tilos!
A monolit vasbeton áthidalók acél betétjei feleljenek meg az MSZ EN 10080:2005 Betonacél. Hegeszthető betonacél. Általános követelmények előírásainak.
Anyagminőségük tekintetében a B60.50 minőségtől eltérni tilos.
Nyílászárók beépítése
A kivitelezés során beépítésre kerülő nyílászárók feleljenek meg az alábbi szabványban foglaltaknak: MSZ EN 14351-1:2006 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők.
1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
A falakban a kiviteli terveknek megfelelően az utólagosan beépítésre kerülő nyílászárók számára a megfelelő méretű nyílást kell hagyni. A nyílásokat a szükséges szabvány méretű áthidalóval vagy monolit vasbeton gerendával, koszorúval kell áthidalni. Az utólagos rögzítés technikáját a Mérnökkel jóvá kell hagyatnia a Vállalkozónak.
Amennyiben a falazat építése közben már rendelkezésre állnak a nyílászárók, úgy azok tokjai az építés közben rögzíthetők a falazatba.
A beépített nyílászáró körül rést légmentesen tömíteni és hőszigetelni kell.
A szerkezet alakhűsége
A szerkezetnek az MSZ 7658-2:1982 szerint 1. minőségű szintre előírt értékeknek kell megfelelniük. Az ellenőrzést a Mérnöknek minden terv szerinti méretnél el kell végeznie, és az építési naplóba rögzíteni.
A falak szigetelése, hőszigetelése
A beépítésre kerülő anyagok feleljenek meg az:
MSZ EN 13162-2001 Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű ásványgyapot termékek műszaki előírások.
A földdel eltakarásra kerülő falazatokat a talajvízviszonyoknak és a terveknek megfelelően talajnedvesség/talajvíz elleni, méretezett szigeteléssel kell ellátni.
A falazatok talajnedvesség/talajvíz elleni szigetelését a falazat alá beépítendő, megfelelően méretezett szigetelőanyagból készített szigetelőcsíkkal kell megoldani, amennyiben nem készül teknőszigetelés.
Az épületeket a bennük folyó tevékenységnek megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni.
A hőszigetelő réteget ragasztással, vagy egyéb mechanikai eljárással kell rögzíteni. A ragasztásos rögzítés csak száraz felület esetén megengedett. A hőszigetelés vastagsága feleljen meg a megkívánt teljesítőképességnek, tartóssági szempontból pedig a Minőségbiztosítási Előírásokban foglaltaknak.
A hőszigetelt épületszerkezet és épületrészek feleljenek meg a „7/2006.(V.24.)TNM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról” előírásainak.
A hőszigetelt szerkezetekben meg kell akadályozni a pára feldúsulását és az ebből eredő hőszigetelési teljesítmény csökkenést és az épületszerkezetek károsodását.
BELSŐ BURKOLATOK, FELÜLETKÉPZÉS
A burkolatok, nyílászárók, takaró lemezek/borítások festett, mázolt felületek színeit a Megrendelővel egyeztetni kell a nyertes Vállalkozónak.
A burkolási munka megkezdése előtt az ajzat megengedett nedvességtartalmát, keménységét, a szilárdságát, tisztaságát, tartósan szárazságát, repedéstől- valamint tapadást gátló anyagoktól való mentességét ellenőrizni kell.
Vakolatok
Az épületen készítendő külső és belső vakolatokat az Építő-és szerelőipari épületszerkezetek MSZ EN 998-1:2003 Falszerkezeti habarcsok előírásai. 1. rész: Kültéri és xxxxxxx vakolóhabarcsok előírásainak megfelelően kell készíteni. A vakolatok várható élettartama 30 év, alkalmassági ideje 10 év legyen.
Az épület vasbeton lábazatán külső lábazati cementvakolat készül Hs 60 minőségben.
A belső helyiségekben vakolt falfelület alakítandó ki. A falaknál nedves vakolat vagy száraz vakolati rendszerek alkalmazhatóak. A vakolatok várható élettartama 50 év, alkalmassági ideje 20 év legyen. A vakolandó falfelület gondosan megtisztítandó és előkészítendő. Minden vakolt felületet gondosan kell simítani, az egyenletesség biztosítása érdekében. A Vállalkozónak megfelelő rozsdamentes acél profilú sarokelemet, lezárást, ill. tágulási hézagperemezést kell biztosítania az éleknél, csatlakozásoknál és más anyaghoz való kapcsolódásoknál. A csőáttöréseknél fémlemezből készített, csavarozással rögzített burkolat alakítandó ki.
A vakolatokkal szembeni elvárások:
A vakolat ne legyen sovány, hogy könnyen eldolgozható legyen, ne legyen kövér, mert összerepedezik, folyami homokból készüljön, hogy a falazó habarcs nyomószilárdsága ne maradjon el a szükségestől, illetve a vakolóhabarcs tapadószilárdsága elérje a megkívánt mértéket, hogy, viharoldalon is az igénybevételeknek megfeleljen.
A homlokzatvakolást árnyékolt állványzatról kell végezni, a vakolandó felületet elő kell készíteni, vakolási munkákat -5 fok alatt végezni tilos.
Gipszkarton burkolatok
A beépítésre kerülő gipszkarton burkolatok feleljenek meg az MSZ EN 520:2005 Gipszkarton lemezek. Fogalom meghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek
A gipszkarton burkolat és a csatlakozások az igénybevételeket repedésmentesen, károsodás nélkül tartósan viseljék el. Készítéséhez csak rendszer azonos kiegészítők használhatók.
A gipszkarton szerkezeteket kizárólag a beltéri nedves technológiájú építési folyamatok befejezését, és azok szükséges kiszáradását követően szabad beépíteni (pl. aljzatbetonozás és vakolás). A falaknak és a födémeknek állandósult nedvességtartalommal kell rendelkezniük, a felületeknek szárazaknak, az aljzatbetonnak érettnek kell lennie.
A szerelést a nyílászárók behelyezését követően szabad csak elkezdeni, hogy az időjárás ne befolyásolhassa a munkálatokat
Kerámia lapburkolat
MSZ EN 12004:2007 Habarcsok és ragasztók kerámiai burkolólapokhoz. Követelmények, a megfelelőség értékelése, osztályozás és megnevezés
A belső helyiségekben általában kerámia burkolat alkalmazandó. A burkolólapoknak nagy kopásállósággal és csúszásgátló felülettel kell rendelkezniük. A lapburkolatok várható élettartama 50 év, alkalmassági ideje 20 év, tömegsűrűségük ~ 2,0 g/cm3 legyen.
Olyan esetekben ahol vegyszerrel történő manipuláció van a kerámiaburkolatnak, a ragasztónak és a fúgázó anyagnak az adott vegyszerrel szemben ellenállónak kell lennie.
A kerámia burkolatokkal szemben megkívánt követelmények az alábbiak:
• vízfelvétel: kisebb mint 0,1 %
• mérettartás: ± 0,3 % körül
• törőszilárdság: nagyobb mint 45 N/mm
• megkívánt Mohs féle keménység: > 6
• hőtágulás: elhanyagolható
• fagyállóság: megkívánt
A lapokat szorított hézaggal kell fektetni. A figyelembe vehető méret min. 150x150 mm max. 200x200 mm a padlólapok esetében. A lapburkolati rendszerek közül csak azok az elfogadhatóak, melyeknek lábazati elemeik egyaránt vannak. A vegyszeradagoló helyiségekben a savállóság is követelmény.
A burkolatok fektetéséhez alkalmazott ragasztó minősége legyen legalább a következő:
• az EN 12004 Habarcsok és ragasztók kerámia burkolólapokhoz. Fogalommeghatározások és követelmények c. szabvány szerint C2 osztályú
• az EN 12002 Habarcsok és ragasztók kerámia burkolólapokhoz. Cementtartalmú habarcsok és fúgázó anyagok alakváltozásának meghatározása c. szabvány szerint: S1 osztályú.
A ragasztás előtt a fogadófelületet portalanítani és kiegyenlíteni szükséges.
A bekevert ragasztót egyenletes vastagságban, fogazott glettvassal kell felhordani az alapra, majd a lapokat enyhe ütögetéssel a helyükre igazítani.
Az egységes színhatás és a látvány érdekében az előírásokat maximálisan be kell tartani.
Csempeburkolatok
Az összes helyiség, melyben a terv előírja, legyen csempézve. Minden kerámia falcsempének a várható élettartama 50 év, az alkalmassági ideje 20 év legyen. A figyelembe veendő csempeméret min. 150x150 mm, max. 200x200 mm.
A színekben meg kell állapodni a Megrendelővel. A csempeburkolatok kizárólag hálós felrakás módban
készülhetnek. A csempék felrakásánál és hézagolásánál jóváhagyott anyagokat kell használni, a gyártó utasításaival és a Tervező elvárásaival összhangban, a Mérnök megelégedésére. A csempéket minden irányban pontosan, egyenes mentén kell csatlakoztatni, a széleken mázas élű csempéket kell használni. Azokon a helyeken, ahol a csempe valamilyen szerelvénnyel érintkezik, szilikonos tömítést vagy hasonlót kell alkalmazni a csatlakozásnál. A fali szellőzőnyílásoknál megfelelő, védjegyes műanyag szellőző rácsokat kell beépíteni.
Olyan esetekben, ahol vegyszerrel történő manipuláció van a csempeburkolatnak, a ragasztónak és a fúgázó anyagnak, az adott vegyszerrel szemben ellenállónak kell lennie.
NYÍLÁSZÁRÓK
Általános előírások
A nyílászárók feleljenek meg a következő szabványok előírásainak, valamint az azokban előírt vizsgálatoknak. Vállalkozó a nyílászárók minőségi tanúsítványát be kell mutassa a Mérnöknek. A nem megfelelő minőségű vagy tulajdonságú nyílászárók nem építhetők be.
MSZ EN 951:2000 – Ajtólapok. Vizsgálati módszer a magasság, a szélesség, a vastagság és a derékszögűség meghatározására.
MSZ EN 1026:2001 – Xxxxxxx és ajtók. Légzáróság. Vizsgálati módszer
MSZ EN 12211:2001 – Xxxxxxx és xxxxx. Szélteherrel szembeni ellenállás. Vizsgálati módszer MSZ EN 107:1992 Ablakok mechanikai vizsgálata
MSZ ISO 1804:1992 Ajtók fogalom meghatározásai
MSZ ISO 9379:1992 Ajtók vizsgálata ismételt nyitással és zárással MSZ 9384-1.2.6,8-12:1988 Ablakok és erkélyajtók
MSZ 9386:1993 Ajtók műszaki követelményei
MSZ 9387:1993 Ajtók minősítése és minőségtanúsítása
Az épület homlokzatán beépített ablakok műanyag vagy faszerkezetűek legyenek és a szükséges helyeken hőszigetelő üvegezéssel készüljenek.
A külső nyílászárók várható élettartama 30 év, alkalmassági ideje pedig 10 év legyen, a kitöltő profilok kivételével, melyektől 5 év alkalmassági idő várható el.
Az ajtók, keretek álljanak ellent a deformációnak és a szélnyomással szembeni ellenállásuk olyan legyen, hogy 1200 Pa szélnyomás és 600 Pa szélszívás mellett ne engedjen meg légáthatolást és emellett normál használatuk ne legyen gátolva. A léghanggátlási mutató ne legyen kisebb 5 dB-nél. Az ajtók tűzállóságának meg kell felelnie a tűzvédelmi hatóság előírásainak.
A belső ajtók műanyag vagy faszerkezetűek legyenek. Az ajtók és ajtókeretek várható élettartama 30 év, alkalmassági ideje pedig 10 év legyen. Az ajtók feleljenek meg a tűzvédelmi előírásoknak. A külső acélajtók a páralecsapódás elkerülése érdekében hőszigeteltek legyenek. Az acélajtók vagy kapuk felülete tüzihorganyzott és porszórt felületvédelemmel legyenek ellátva.
FESTÉS, MÁZOLÁS ÉS DEKORÁCIÓ
A festési munkák előtt a vakolt felületeket glettelni kell a teljesen sima felület elérésére törekedve. Festési munka végzendő az összes vakolt falfelületen és mennyezeten, legyen vakolt vagy nyersbeton
felület. Minden festési munkát a vonatkozó Minőségbiztosítási Előírásnak megfelelően, a gyártó utasításaival összhangban kell elvégezni. Az anyagokat az eredeti gyári kiszerelésben, a külső, ill. belső munkáknak megfelelő minőségben kell a helyszínre szállítani. Minden anyag az adott típuson belüli legjobb legyen. Az anyagokat az eredeti gyári összetételben kell felhasználni, hígító, száradásgyorsító vagy más anyag hozzáadása semmilyen körülmények között nem engedhető meg. A hibás vagy nem kielégítő állapotú festékeket azonnal vissza kell küldeni a gyártónak. Az anyagok minősége és alkalmazása feleljen meg a helyi környezeti viszonyoknak.
FASZERKEZETEK
MSZ EN 14081-1:2006 Faszerkezetek. Szilárdság szerint osztályozott, négyszög keresztmetszetű szerkezeti fa. 1. rész: Általános követelmények
Beépíteni csak első osztályú hibátlan faanyagot szabad. Vetemedett, megcsavarodott, repedt faelemeket beépíteni tilos. A faanyagokat beépítés előtt favédő szerrel kezelni kell, rovar és gombakártevők ellen, és lángmentesítés céljából. Nedves, párás térben csak favédőszerrel, autóklávban, nagy nyomással telített faanyagot szabad beépíteni.
TETŐHÉJALÁSOK
MSZ EN 490:2005 tető- és idomcserepek tetőfedésre
Termékkövetelmények
A készítendő héjalások meg kell feleljenek a velük szemben támasztott követelményeknek, alkalmazási területüknek megfelelően.
Az elkészült fedésnek ellenállónak kell lennie a meteorológiai hatásokkal szemben. Biztosítani kell a csapadék biztonságos elvezetését. A fedésnek az általános felületen, az élgerincnél, taréjgerincnél, vápánál és az eresznél egyaránt biztosítania kell a tökéletes vízzárást. A felhasznált anyagok és segédanyagok, trapézlemezek, síklemezek, szegecsek, csavarok, tömítő anyagok megválasztása és összeépítésük módja zárja ki a kontakt korrózió lehetőségét. A fedésnek ellen kell állnia a belső tér levegője általokozott korróziós terhelésnek is, amennyiben ilyen van. A tetőfedésre min. 15 év garanciát kell biztosítani a kivitelezőnek.
Az ereszcsatorna és a lefolyó csatorna korrózióálló gyári bevonattal készüljön. Egyébként feleljen meg a Xxxxxxxx ereszcsatornák és csapadékvíz-lefolyócsövek. Fogalom meghatározások, osztályozás és követelmények (MSZ EN 612:1998) c. szabványban előírtaknak.
A tetőszerkezeten kizárólag egynemű fém anyagok építhetők be.
HŐSZIGETELÉSEK
MSZ EN 13162-2001 Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű ásványgyapot termékek műszaki előírások.
A hőszigetelő réteg ragasztással, vagy egyéb mechanikai eljárással felerősített extrudált polisztirolhab vagy szálas hőszigetelőanyag, a nedvességnek kitett helyeken extrudált szigetelés legyen. A hőszigetelés vastagsága feleljen meg a megkívánt teljesítőképességnek, tartóssági szempontból pedig a Minőség-biztosítási Előírásokban foglaltaknak.
A hőszigetelt szerkezetekben meg kell akadályozni a pára feldúsulását és az ebből eredő hőszigetelési teljesítmény csökkenést és az épületszerkezetek károsodását.
Anyagok szállítása
Az anyagokat a projekt helyszínére eredeti csomagolásában kell kiszállítani.
Pontosan meg kell adni a gyártót, tartalmat, márkanevet, a vonatkozó szabványt és az R értéket.
Az anyagok és berendezések tárolása
Az anyagokat a földön kell tárolni.
Védeni kell az időjárással, kondenzációval és sérüléssel szemben A sérült anyagot távolítsák el azonnal az építéshelyről.
Műanyagfólia páragátlók
MSZ EN 13984:2004/A1:2007 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Párafékező, párazáró műanyag és gumilemezek. Fogalom meghatározások és jellemzők.
A párazáró és páraáteresztő fóliák sérülésmentességét, folytonosságát a kivitelezés során folyamatosan biztosítani és ellenőrizni kell. Az egymástól különböző típusú és tulajdonságú fóliákat kizárólag a kiviteli tervek által meghatározott helyekre szabad beépíteni, és eltakarás előtt a Műszaki Ellenőrrel ellenőriztetni kell.
Rögzítőelemek és tartozékok
Horganyzott, illetve nem korrodálódó anyagok. Ragasztóanyag: A szigetelésgyártó javaslata szerint.
MEGMUNKÁLÁS
Ellenőrzés
Vizsgálják meg azokat a területeket, amelyek szigetelést kapnak és javítsák ki a nem megfelelő állapotokat. Biztosítsák a szélsőséges időjárással és más veszélyekkel szembeni védelmet.
Általános:
Helyezzék be lazán a szigetelést a keretbe.
Biztosítsák, hogy az anyag sértetlen legyen a szigetelésre kerülő teljes felületen. Szigeteljék a keret közel lévő elemei közötti kis területeket is.
Gondosan vágják ki és illesszék a szigetelést a csövek, vezetékek és más akadályozó elemek között. Ahol csövek vagy vezetékek vannak a lécezett területeken, ott helyezzék be a szigetelést a külső fal és a cső közé, ahol szükséges, a szigetelés összenyomásával.
Ne használjanak olyan szigetelést, amit 10 %-nál jobban össze kell nyomni.
A kész szerkezetre megadott minimális hővezető képességet eredményező szigetelést használjanak.
Szigetelés bevonóréteg nélkül:
Ahol szükséges, a teljes meleg oldali felületen külön páragátló réteget kell alkalmazni. Foltozzák be és tömítsék a páragátló rétegben lévő kilyukadt, szakadt vagy üreges helyeket
Bevonattal ellátott szigetelés:
Fordítsanak gondot a teljes felületen a páragátló réteg folytonosságának biztosítására. Xxxxxxxxx be és tömítsék a lyukakat, szakadásokat vagy üregeket.
A bevonattal ellátott szigetelés a beépített páragátlóval a szerelvény meleg oldala felé nézzen.
Kiegészítő szerelvények:
Legfeljebb 600 mm távolságokban huzalkapcsokkal szilárdan rögzített kiegészítő szerelvényeket kell használni a szigetelés elmozdulásának vagy zsákosodásának megakadályozására.
Ragasztóanyag: A szigetelést a ragasztóval a szigetelés gyártó javaslatainak megfelelően szereljék.
VÍZSZIGETELÉSEK
A vízszigeteléseket a MSZ–04–803/8–1990 Építő-és szerelőipari. Épületszerkezetek. Vízszigetelõ szerkezetek c. szabvány szerint kell tervezni, elkészíteni és a kivitelezés minőségét ellenőrizni.
Tervezett élettartam, alkalmasság idő
Tervezett élettartam:
A létesítmények és berendezések tervezett élettartama:15 év A kötelező alkalmassági időt az alábbiak szabályozzák:
-a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény(Hatodik Könyv XXIV. fejezet, a 2014. március 15- e után megkötött szerződések tekintetében),
Általános követelmények
A vízszigetelő szerkezet aljzata a terv, ill. a szigetelés rendszer technológiai utasítása szerinti lejtésű, száraz, szilárd, térfogatálló, az előírt mértékben dilatált, portalanított, kiálló szemcséktől mentes, egyenletes felületű és előírt hőmérsékletű legyen.
A vízszigetelő szerkezet csatlakozásai, szerkezeti csomópontjai feleljenek meg az alkalmazásra kerülő szigetelési rendszer technológiai előírásainak.
A vízszigetelő szerkezethez csatlakozó vagy azon áthatoló szerkezetek, szerelvények és bármilyen jellegű vezetékek, illetve ezek kapcsolatai a vízszigetelő szerkezethez elégítsék ki a vízszigetelő rendszerrel szemben támasztott követelményeket.
A vízszigetelő szerkezetet készítés közben és elkészülte után minden károsító hatástól védeni kell.
A vízszigetelő szerkezetet kiegészítő, a szigetelő szerkezettől eltérő anyagú részeknek a vízszigetelő szerkezethez való kapcsolatát az előírt hőtágulási értékek figyelembevételével kell kialakítani.
A vízszigetelő szerkezet tervezett, illetve kivitelezett kialakítása akadályozza meg, hogy víz kerüljön a vízszigetelő szerkezet mögé.
A csapadékvíz elleni szigetelő szerkezet – az aljzatot képező valamennyi rétegével együtt – a mértékadó szélszívásra is méretezni kell.
A vízszigetelő szerkezet és az általa védett épületszerkezet az igénybevételek hatására nem szenvedhet káros mértékű elmozdulást.
A vízszigetelő szerkezet – külön előírás hiányában – vízhatlan legyen.
A vízszigetelő szerkezetben az esetleg kialakuló páranyomást meg kell akadályozni, illetve el kell vezetni.
Az épületek talajvíz, talajnedvesség és talajpára elleni padlószigetelését úgy kell kialakítani, hogy a vízszigetelő szerkezet az épület, illetve a csatlakozó szerkezet esetleges megülepedésétől ne károsodjon.
A pincefalak szigetelését kivitelezés közben, illetve végleges állapotában – a szerkezet megfelelő kialakításával védeni kell.
Minőségi követelmények
A vízszigetelő szerkezet felületén lyuk, repedés vagy egyéb folytonossági hiány nem megengedett. A vízszigetelő szerkezet lejtésének iránya feleljen meg a tervezettnek
A csapadékvíz, az üzemi víz és a használati víz elleni vízszigetelő szerkezet lejtésének megengedett eltérése a tervezett lejtés 10%-a.
A nem járható tetők csapadékvíz elleni szigetelő szerkezete aljzatának lejtése – külön előírás hiányában
– 3–8% között legyen.
A loggiák, teraszok, erkélyek vízszigetelő szerkezete a vízelvezetés irányában – külön előírás hiányában – 1,5–2,0% között lejtsen.
A csapadékvíz elleni, valamint az üzemi és a használati víz elleni szigetelő szerkezeteinek csatlakozásai – külön előírás hiányában – legalább 20 cm-es sávszélességben, legalább 5%-os túlemelésűek legyenek.
A víznyelő, a vízgyűjtő és a vízelvezető szerkezetek szegélye nem emelkedhet a vízszigetelő szerkezet felső síkja fölé.
A vízszigetelő szerkezet síktól megengedett eltérése 2 m-es hosszúságon ±5 mm.
A vízszigetelő lemezek átlapolásában és egyéb kapcsolatában lemezfelválás nem megengedett. A korhadó betétes (pl. a papírbetétes) bitumenes vízszigetelő lemez használata nem megengedett
A bitumenes lemezszigetelés nem korhadó betétes (pl. üvegfátyol erősítésű) teljes felületén bitumenes ragasztású legyen, a sarkokban és a hajlatokban szorosan feküdjön.
A bevonatszigetelések aljzatán és rétegei között táskásodás, hólyag nem megengedett, a szigetelés bevonata a teljes felületen hiánytalan, a sarkokban és hajlatokban szorosan illeszkedő legyen.
A talajvíz elleni és a talajpára elleni szigetelő szerkezet rétegei között bezárt levegő (hólyag) nem megengedett.
A műanyaglemez vagy műanyag fólia – a technológiai előírásoknak megfelelően – a felületre ragasztott vagy mechanikailag rögzített, sima fekvő legyen; az esetleges ráncok megengedett magassága a lemezvastagság, illetve a fólia-vastagság 1,5-szerese.
A kavicsolt lemezfedés gyöngykavics-rétege a felső bitumenrétegbe egyenletesen, elmozdulás mentesen behengerelt legyen.
A MINŐSÉGI OSZTÁLYOZÁSTÓL FÜGGŐ KÖVETELMÉNYEK
A bitumenes lemezzel készített csapadékvíz elleni vízszigetelő szerkezeten 60 m2-enként a rétegek között bezárt levegő (hólyag) nem megengedett,
A bitumenes lemezzel készített csapadékvíz elleni vízszigetelő szerkezeten a bitumenes lemez. Ránca nem megengedett.
A MINŐSÉG ELLENŐRZÉSE
Általános szabályok
A vízszigetelő szerkezet teljes felületét ellenőrizni kell.
Vizsgálat és értékelés
A szemrevételezéssel végzett ellenőrzéssel hibásnak talált területet tompa végű eszközzel végzett lyukkereséssel, vitás esetekben a szigetelő lemezrétegek felbontásával kell vizsgálni.
A födémszerkezet vízzárása legalább 30 percig tartó locsolással, esetleg elárasztással is vizsgálható.
ÉPÜLET ELEKTROMOSSÁG
A kivitelezés során betartandó szabványok:
MSZ EN 50085-2-1:2007 Vezetékcsatorna- és alagútcsatorna-rendszerek villamos szerelésekhez. 2-1 rész: Vezetékcsatorna- és alagútcsatorna-rendszerek falra és mennyezetre való szereléshez
MSZ EN 50090-2-2:1999 Lakások és épületek elektronikus rendszerei (HBES). 2-2. rész: Rendszeráttekintés. Általános műszaki követelmények
MSZ EN 60061-1:1993/A7:1999 Lámpafejek és lámpafoglalatok, valamint a csereszabatosságukat és biztonságukat ellenőrző idomszerek. 1. rész: Lámpafejek (IEC 60061-1V:1997)
MSZ EN 60061-1:1993/A21:1999 Lámpafejek és lámpafoglalatok, valamint csereszabatosságukat és biztonságukat ellenőrző idomszerek. 1. rész: Lámpafejek (IEC 60061-1:1969/A21:1998)
MSZ EN 60204-1:2006 Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei. 1. rész: Általános előírások (IEC 60204-1:2005, módosítva)
MSZ EN 60309-1:1999/A1:2007 Csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok és csatlakozóeszközök ipari célokra. 1. rész: Általános követelmények (IEC 60309-1:1999/A1:2005, módosítva)
MSZ EN 60432-1:2000/A1:2005 Izzólámpák. Biztonsági előírások. 1. rész: Volfrámszálas izzólámpák háztartási és hasonló, általános világítási célokra (IEC 60432-1:1999/A1:2005)
MSZ EN 60439-3:1995 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 3. rész: Szakképzetlen személyek által hozzáférhető kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések egyedi követelményei.
Alapszerelés: A villamos installációs hálózat szerelését a kőműves munkákkal párhuzamosan, a kész falazatba és a mennyezetre a vakolás megkezdése előtt kell elvégezni. Az alapszerelés elkészültével a vezetékek és kötések állapotát, folyamatosságát, meglétét ellenőrizni kell.
A villamos alapszerelés a készülékek, a kapcsolók, dugaljak, elágazó – és kötődobozok helyének kijelölésével és fészekvéséssel kezdődik. Ezzel párhuzamosan a lámpatestek helyét, azok tartószerkezetét is fel kell jelölni a falakra illetve a mennyezetekre.
Az épület világítási áramkörei a túláram védelmet szolgáló kismegszakítós táblákról indulnak. Szerelvényezés: A vakolási munkák alatt a falon lévő villamos kötő és szerelvénydobozokat meg kell védeni, a védőcsövek átjárhatóságát megszüntetni nem szabad.
A festési munkák megkezdése előtt, a vezetékek összekötését el kell végezni, a kötésekhez „Ufix”,
„WAGO”, vagy sorkapocs kötőelemeket kell alkalmazni.
A festési munkák és az aljzatkészítés után szabad az elektromos szerelvényeket felszerelni, és a bekötésüket elvégezni.
A részleges feszültség alá helyezésekor és a végleges feszültség alá helyezéskor a helyiségben villanyszerelő szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők tartózkodhatnak, akik megfelelő munkavédelmi oktatásban részesültek.
Világító testek CE minősítés alapján kielégítik a fröccsenő víz elleni védettség IP 34 fokozatát.
A villamos szereléshez az anyagokat az MSZ. 1600 szabványsorozat előírásai szerint kell kiválasztani, így a környezet hatására nem alakulhat ki olyan károsodás, amely balesetet okozhat.
A karbantartás idejére a leválasztás az áramköri kapcsolóval, kismegszakítóval, főkapcsolóval történhet. A nem kívánt visszakapcsolás tiltó tábla elhelyezésével ( lezárással ) történhet. A villamos szereléshez csak olyan anyagok használhatók fel, amelyek CE bizonyítvánnyal vannak ellátva, szigetelésük sértetlen, és érintésvédelmileg biztosítottak. Érintésvédelem: nullázás (TN). A villamos szerelést csak szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező villanyszerelő végezhet.
A helyszíni szerelésen a villanyszerelőt megfelelő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A szerelés során az MSZ. 172, MSZ. 1600, MSZ. 1585 szabványok és a 35/1996 BM. Rendelet előírásait be kell tartani!
Az egyes helyiségek MSZ 1600 szabványsorozat szerinti besorolását el kell végezni, utána, és alapján kell a villamos berendezési tárgyak védettségi fokozatát megállapítani.
Az elektromos fűtés méretezésénél figyelembe kell venni, hogy, bizonyos helyiségekben temperáló fűtésre van csak szükség. A fűtendő helyiségbe pedig az általánosan, szabvány szerint előírt fűtési hőfokokkal kell a fűtést méretezni.
A 35/1996 BM rendelet alapján külön áramkört kell kiépíteni a fali konvektorok részére, amelyek1 kW és
2 kW kivitelűek, fokozatkapcsolóval vannak ellátva, kézi működtetésűek. Felügyelet nélkül, folyamatosan üzemeltethetőek, fröccsenő víz elleni védettségűek (IP34). A beépített termosztáttal 5- 25°C közötti tartománnyal üzemel.
Az alapszerelés elkészültével a vezetékek és kötések állapotát, folyamatosságát, meglétét ellenőrizni kell. Más szakágak munkálataihoz a helyiségeket át kell adni és azt ellenőrző lappal át kell venni.
A szerelvényezésnél minden készüléket, berendezést darabonként kell ellenőrizni, szemrevételezéssel, az MSZ 10900 szerinti szabványossági felülvizsgálattal, MSZ 172, MSZ 4851 szabványsorozat érintésvédelmi felülvizsgálattal.
ÉPÜLETGÉPÉSZET
Ivóvízvezeték rendszer
Az ivóvízrendszerrel szemben támasztott követelmények:
Anyagtárolás:
A 12 m-es cső szálanyagot sík területen kell tárolni, úgy hogy, éles hegyes tárgyak ne sérthessék meg. Rakodáskor fém ne érintkezzen a műanyag csővel. Szabadon történő tárolási ideje ne haladja meg az egy évet! Hosszabb idejű tárolást napfénytől védett helyen kell megoldani. A KHV Minisztérium a PE anyagra 304-es törzskönyvi számon adta ki az ivóvízvezetésre alkalmazási engedélyt. Az ISO tanúsítványi jegyzékszáma: 12100 5968.
Beépítés
A csövek anyaga 0°C alatt rideggé válik, ezért fagypont alatt nem fektethetők.
Az épületen belüli ivóvíz vezeték szerelés során az épületben +5°C-ot kell biztosítani a fagyveszély elkerülése érdekében. A szabadon szerelt vezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni.
Az épületbe lépés után főelzárót kell beépíteni, az épület vízlezárhatóságának biztosítására. A vízvezeték „magaspontjába” légbeszívó szelepet kell beépíteni. A csőrendszer elemei hideghegesztéses módszerrel csatlakoztathatók egymáshoz a hozzá kifejlesztett LO:V.O.C.1-STEP cementet felhasználva. A cement szavatossági idejére fokozott figyelmet kell fordítani! Nagyon fontos a
sorjázás figyelmes elvégzése kívül és belül is.
Az oldószeres cement kötési és száradási idejét -amely a csőméret és a relatív páratartalom függvénye- betartani kötelező. A cementet hűvös, száraz, jól szellőző helyen kell tárolni. Használata közben tilos enni, inni és dohányozni!
A vízvezeték nyomáspróbáját a vezetékek eltakarása előtt kell elvégezni.
Az épületen belüli vezetékvégeket szerelvényezésig le kell dugózni, hogy ne kerülhessen bele építési törmelék!
Ellenőrizni kell a vezetékeket, és ha mégis került bele vakolat vagy egyéb építési törmelék, akkor azt a szerelvényezés megkezdése előtt maradéktalanul el kell távolítani!
A vízbekötéseket tartalék elzáró sarokszeleppel kell megoldani. A beépített berendezési tárgyak megóvását az épület átadásáig meg kell oldani takarással!
A vízvezeték rendszert használat előtt fertőtleníteni kell, majd a vízmintát az ÁNTSZ-el bevizsgáltatni, és csak megfelelő minőség esetén lehet használatba venni.
Szennyvízelvezető rendszer
A KG idomok behelyezett gumigyűrűvel készülnek. Ezek utólagos megmunkálását végezni, méreteit megváltoztatni, melegíteni nem szabad! Ragasztáshoz csak Vinilfix vagy Tangit ragasztó használható. Ragasztás párás, nedves környezetben illetve fagyponton nem végezhető. A ragasztó egészségre ártalmas, dobozát a használat után azonnal le kell zárni!
A szennyvízvezeték az MSZ8000/1 szerinti KGPVC csővel kell megoldani. Szerelés során a vezeték lejtése min 3 ezrelék kell legyen.
A csövekben max. 60 fokos szennyvíz szállítható. A csövek anyaga 0°C alatt rideggé válik, ezért fagypont alatt nem fektethetők. A csövek kötésére tokban található horonyba gyárilag behelyezett ajakos tömítőgyűrű sérülés mentességét, tömítőgyűrű kitolása elleni védelmét, az illesztése meg kell védeni.
A KGPVC csövek tárolására ugyanazok az előírások, mint a KPE csövekre fent leírtak.
SZIVATTYÚGÉPÉSZET
A szivattyúk javítását az alábbiak szerint szükséges elvégezni:
A szívóakna lezárása, víztelenítése.
A szivattyú kiemelése a szívóaknából híddaruval, ha szükséges akkor a tolózárat és a csappantyút is ki kell szerelni. A gépeket teljesen szét kell szerelni, minden részét alaposan meg kell tisztítani és meg kell vizsgálni. Általában ki kell cserélni a komplett forgórészt. Ha van tartalékban, ezt egyszerűen el lehet végezni, ha nincs, ezt a nagyjavítás várható időpontja előtt időben elő kell készíteni, főleg a gyári alkatrészek megrendelésével. Meg kell vizsgálni a szivattyúházat a vezetőlapátokkal és azt szükség szerint meg kell javítani. A szivattyút szállítás előtt gondosan vízteleníteni kell, a talpcsapágy-házból az olajat ki kell üríteni. A szivattyút összeszerelve, hajlítás mentesen alátámasztva, elmozdulás ellen megfelelően rögzítve kell szállítani. A szivattyú szét- és összeszerelésénél gondosan kell eljárni. A csapágyakat és a csapágyházakat ki kell tisztítani, majd ezután ellenőrizni és ha szükséges cserélni, vagy javítani. A szivattyútengely egytengelyűségét, ovalitását és hordósságát ellenőrizni, szükség esetén javítani. A gumidugós tengelykapcsolók revíziója során a gumidugókat ki kell cserélni. A lapátszög- állító berendezést tisztítás után ellenőrizni, szükség esetén a csapágyat cserélni, a rudazatot javítani. A járókereket dinamikusan ki kell egyensúlyozni. A járókerék-agy összeszerelésénél az összes alkatrészt kilazulás ellen biztosítani kell, a szárnylapátok sem radiális, sem axiális, sem saját tengelyük körül nem mozoghatnak az összeszerelés után. A szívóaknát ki kell takarítani és ellenőrizni kell a szívókúp lefogatását. Fontos, hogy a szivattyú vízzel érintkező felületei megfelelő korrózióvédelemmel legyenek ellátva (homokszórás, festés, illetve rozsdamentes bevonat). A tengelykapcsoló egytengelyűségét és
központosságát ellenőrizni kell. A gépcsoport beszerelésénél a függőleges helyzetet ellenőrizni kell. A nagyjavítás során a központi zsírszivattyút is szét kell szerelni, meg kell tisztítani, az alkatrészeket ellenőrizni, szükség esetén javítani vagy cserélni. A zsírszivattyú meghajtásnál az ékszíjak cseréje szükséges, meg kell vizsgálni a szállított zsír mennyiségét. A csappantyúnál ellenőrizni kell, hogy a tűgörgős csapágyakhoz szivárgott e víz. A csappantyú záró felületének ellenőrzése. Tolózár zárását és működéspróbáját el kell végezni., orsó lekenése zsírral. Zsomb szivattyú működésének ellenőrzése. A gépeket beüzemelés után járatni kell:
Üzemi fordulatszámon:
00 lapátszöggel 5 órát
+50 lapátszöggel 5 órát
+70 lapátszöggel 5 órát
+100 lapátszöggel 5 órát
A villanymotorok főjavítását az alábbiak szerint szükséges elvégezni:
A motor szétszerelése. Állórész és forgórész tekercselés ellenőrzése. A tekercsek hatásos ellenállásának mérése. A tekercsfejeket rögzítő közdarabok ellenőrzése. A tekercskötések ellenőrzése. Tekercs megmozdulás ellenőrzése. Tekercselés szigetelésébe keletkezett esetleges hólyagképződés ellenőrzése. Olajosodott tekercsrészek tisztítása.Tekercselések portalanítása. Pormentes hűtőlevegő biztosításának ellenőrzése. Horonyzáró ékek ellenőrzése. Lemezkötegek szilárdságának ellenőrzése. Rövidrezáró gyűrű és érintkezők ellenőrzése. Kefék ellenőrzése, rugónyomás ellenőrzése. Csapágyak kimosása, zsírozása, olajozása, kopott csapágyak cseréje. Az átcsapágyazás során, kicserélésre kerülnek a gördülőcsapágyak, valamint a tömítések. A csapágyakat zsírral kell feltölteni. Ventillátorlapátok épségének ellenőrzése, szükség szerinti cseréje. Kapocstábla kitisztítása. Motor összeszerelése. A kefék helyes illeszkedésének ellenőrzése. Összeszerelés után a festendő felületet szórógittel ki kell javítani, és zománcfestékkel lefesteni. Működéspróba. Szigetelési ellenállás mérése. Forgásirány ellenőrzése. Üresjárási mérések elvégzése /teljesítmény, áramerősség, feszültség, xxx.xx/. Érintésvédelmi rendszerbe való bekötés ellenőrzése. Kördiagram felvétele.
3. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
Vállalkozó kulcsszemélyzete
A Vállalkozó kulcsszemélyzete az ajánlati felhívásban megkövetelt és nevesített szakemberekből, valamint azokból a munkák megkezdését követően megnevezendő szakemberekből kell álljon, akik a különböző tervezésre és kivitelezésre vonatkozó jogszabályok szerint a munkavégzéshez szükségesek.
Amennyiben a felhívás alapján ez nem egyértelmű, a Vállalkozó a felhívásban megkövetelt személyek közül köteles kiválasztani és a Munkakezdő jelentésben megjelölni helyszíni képviselőjét.
Támogató személyzet
A Vállalkozónak továbbá biztosítania kell a felkészült, és a szükséges képzettséggel és regisztrációval rendelkező további támogató személyzetet, akik a szerződés végrehajtásához, a kulcsszemélyzet munkájának támogatásához szükségesek a projektmenedzsment, a tervezés, az építés, üzempróbák, próbaüzemek és bármely egyéb területen.
A Vállalkozó a kivitelezéshez szükséges felvonulási területet részben a szivattyútelepek környezetében vízügyi igazgatósági vagyonkezelésű területeken, illetve közterület, illetve magánterület igénybevételével alakíthat ki, annak minden jogi és pénzügyi következményével együtt (Ajánlatkérőnél a terület-használatból eredően bevétel nem keletkezhet.). A felvonulási terület kialakítása a Mérnökkel és a közterület-foglalást jóváhagyó illetékes Polgármesteri Hivatallal, illetve az érintett ingatlan tulajdonosával, vagy kezelőjével történt előzetes egyeztetés után lehetséges.
A Vállalkozónak a felvonulási, ideiglenes anyagtárolási (depóniák, stb. ) területeket a kiviteli terv részét képező Építésszervezési terv részletes helyszínrajzán kell bemutatnia. A helyszínrajzon fel kell tüntetni minden ideiglenes építményt (vállalkozó irodája, anyagdepóniák, gép- és anyagtároló, gyártó-, keverőtelep, raktárak, tárolók, adminisztratív, szociális és egészségügyi létesítmények, laboratórium, stb.), a felvonulási útvonalat, valamint az ideiglenes közműcsatlakozások pontjait. A felvonulási telepet Vállalkozónak körül kell kerítenie, kapukkal és sorompókkal szükség szerint el kell látnia, továbbá a terület őrzéséről is gondoskodnia kell.
A felvonulási telep előkészítésénél, megvalósításánál, üzemeltetése során és az elbontásánál a természet-, környezet-, tűz-, munka-, egészségvédelmi és egyéb előírásokat szigorúan be kell tartani. A felvonulási telep ideiglenes közműellátásának biztosítása – és az ezekhez szükséges engedélyek és hozzájárulások beszerzése a Vállalkozó feladata. Vállalkozónak gondoskodnia kell tényleges fogyasztásának méréséről.
A munkálatok befejezése után a felvonulási telepet Vállalkozónak el kell bontania, a területet az eredeti állapotában helyre kell állítania és a tulajdonosának vagy kezelőjének/vagyonkezelőjének hivatalosan át kell adnia.
Az építési terület határát meg kell jelölni és figyelmeztető munka- és tűzvédelmi táblákat kell kihelyezni. A gépek által időszakosan ezen túlnyúló veszélyességi övezetek határát arra az időszakra külön el kell határolni és meg kell jelölni.
Minőségirányítási dokumentáció
A Vállalkozónak a szerződés teljesítését Minőségirányítási rendszerben kell végeznie.
Ha a Vállalkozó saját, nemzeti rendszerben akkreditált MSZ EN ISO 9001 szabvány alapú, vagy ezzel egyenértékű, európai szabványon alapuló rendszer szerint működik, ennek érvényes tanúsítványát és a folyamatszabályozás rendszerét bemutató ún. minőségirányítási fedlapot kell benyújtania a Mérnöknek a munkakezdést követő 28 napon belül.
Ha ilyen rendszerrel (tanúsítvánnyal) nem rendelkezik, a szerződés hatálybalépést követően a Vállalkozónak el kell készítenie az ISO 10005:2005 szabványon alapuló Projekt Minőségtervet. Ezt a Mérnök felülvizsgálja, a Mérnök észrevételei alapján azt esetleg módosítani, véglegesítenie kell. Ezt követően a Projekt Minőségterv a szerződés része, a Vállalkozónak munkáját ennek megfelelően kell végeznie, amely működésének, fenntartásának bizonyítékait a Mérnök bármikor jogosult ellenőrizni.
Minőségellenőrzés
A kivitelezés megkezdésének feltétele a Mérnök által jóváhagyott Mintavételi és Minősítési Terv (MMT) dokumentáció. A MMT-t a Vállalkozónak a kivitelezési munkák megkezdése előtt legalább 14 nappal kell benyújtania a Mérnöknek jóváhagyás céljából.
A Vállalkozó ezt követően a munkája minőségét a MMT alapján végrehajtott minőségellenőrzési vizsgálati dokumentációval, valamint a beépítésre kerülő termékek esetén a vonatkozó jogszabályi igazolásokkal együtt tudja igazolni.
A minőséget igazoló dokumentumokat a Vállalkozónak naprakészen kell tartania, egy példányt mindig a Vállalkozó irodájában, s kérésre a Mérnöknek, műszaki ellenőrnek azt be kell mutatnia.
A MMT annak nyomon követhető bemutatását szolgálja, hogy a Vállalkozó által maga készített munkák, műtárgyak, építményszerkezetek, vagy termékként beszerzett, de saját munkával beépítésre kerülő szerkezetek minősége megfelel a megrendelői követelményekben és az ezen alapuló Kiviteli tervben foglalt minőségi követelményeknek.
A MMT-nek tartalmaznia kell a létesítmények minden, termékként közvetlenül be nem építhető részét és minden építési munkafázist, amelyhez a Vállalkozónak hozzá kell rendelnie a következő információkat:
• Sorszám
• Építési munkafázis, építményrész megnevezése
• Előírt minőségi követelmény
• Megengedett eltérés, osztályba sorolási határok
• Vizsgálat, mérés szabványának, illetve módszer, eszköz megnevezése
• Mintavételi gyakoriság
• Dokumentálás módja
Ha olyan paraméter jellemzőt határoz meg, amely az építménnyel kapcsolatos alapvető kritériumokat befolyásolhatja (állékonyság, szilárdság, biztonság, egészségvédelem, stb.) akkor a vizsgálatot, mérést csak nemzeti rendszerben akkreditált intézmény, laboratórium végezheti.
A benyújtásra kerülő MMT része (melléklete) a Vállalkozó saját és az akkreditált intézmény vizsgálókapacitásának bemutatása és az akkreditációs tanúsítvány másolata.
A termékként beszerzésre és beépítésre kerülő anyagok, szerelvények, berendezések stb. megfelelőségét igazolni kell, az igazolásokat a összes beépített tételre – legalább egy másodpéldányban - a Vállalkozó helyszíni irodájában is kell őrizni, létesítmények és a fő munkák szerinti csoportosításban tárolni, és a Mérnök kérésére bármikor bemutatni.
Jelen szerződés keretében végzett tervezési és kivitelezési munkák esetében a Vállalkozó köteles valamennyi vonatkozó, érvényes és hatályos magyar és európai szabványt betartani. Azoktól való eltérés csak kellő indokoltság esetén és a Mérnök előzetes jóváhagyásával lehetséges.
A szerződésnek megfelelő, kiváló anyagminőségi követelményeket az V.kötetben műtárgyanként átadásra kerülő tervek tartalmazzák. A kivitelezés során a Mérnök által jóváhagyott tervek minőségi előírásait be kell tartani.
Az Ajánlatnak teljes körűen tartalmaznia kell a rendeltetésszerű használathoz, üzemeltetéshez, tökéletes működéshez szükséges valamennyi szerkezet, gépészeti és elektromos szerelés, függesztő, tartó, támasztó és rögzítő szerkezetei, valamint a technológiai segédszerkezetek költségfedezetét, mely nem képezheti költségvita tárgyát.
Az Ajánlati ár összegébe beletartozik minden állvány és segédszerkezet a bontási, biztonsági és biztosítási alátámasztásokkal együtt, minden egyes tételének tartalmaznia kell a szállítási és elszállítási költségfedezetet.
Az építési munkák során csak kiváló minőségű anyagok beépítése megengedett és csak kiváló minőségű építési munka során.
A Vállalkozó köteles a munkák előírt minőségének biztosítása érdekében gyártást ellenőrző vizsgálatok elvégzésére felszereltség és személyzet szempontjából alkalmas akkreditált laboratóriumot biztosítani, illetve megbízni.
A Vállalkozó köteles minden minőségi vizsgálatot elvégezni vagy elvégeztetni, amelyet a Műszaki Előírások, szabványok v. Műszaki Irányelvek szerint az elkészült szerkezetek, illetve elvégzett munka minőségének bizonyítására el kell végezni, függetlenül attól, hogy laboratóriuma milyen felszereltségű.
A Vállalkozói laboratóriumban, vagy harmadik jogi személy laboratóriumában a Vállalkozónak lehetőséget kell biztosítani a Mérnök, vagy képviselője számára minden olyan vizsgálat elvégzésére vagy elvégeztetésére, amely a mű megvalósításával kapcsolatos. A vizsgálatokhoz szükséges kiszolgáló személyzet rendelkezésre bocsátása és azok költsége a Vállalkozót terheli.
Mind a saját maga által elvégzett (akár munkahelyi, akár központi laboratóriumban), mind a külső közreműködővel elvégeztetett minőségi vizsgálatok költségét a Vállalkozónak kell viselnie.
Az Ajánlatnak tartalmaznia kell a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi kötelezettségek betartásának és teljesülésének valamennyi feltételét, azok költségfedezetét.
A Vállalkozónak a szerződés teljesítése során úgy kell eljárni, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, veszélyeztesse. Ez a követelmény vonatkozik mind a betervezésre és beépítésre kerülő termékek és megoldások kiválasztására, mind a kivitelezés és a próbák során alkalmazott eszközökre, berendezésekre, módszerekre.
A Vállalkozó köteles tisztán tartani az építési területet, annak környezetét, valamint azokat a területeket, amelyeket az építés, illetve anyagszállítás érint. Semmilyen környezetterhelés mértéke nem érheti el a magyar szabványokban és jogszabályokban megengedett határértékeket.
A Vállalkozónak hathatós módszereket kell alkalmaznia a munkaterülethez vezető közutakon a sár-, vagy iszaplerakódás, egyéb szennyeződés elkerülésére, amit a létesítmények megvalósításával összefüggésben használt járművei vagy egyéb berendezései okoznak. A Vállalkozónak saját költségére azonnal és folyamatosan el kell távolítania és szállítania minden, az építési forgalom által a közutakra
rárakódott sarat és szennyeződést. Külön óvintézkedéseket kell foganatosítani a közterületek védelmére, valamint a zaj, por vagy egyéb szennyezés megelőzésére.
Az építési munkahelyen, a felvonulási területen és egyéb építéssel érintett területről a felszíni vizeket megfelelő módon el kell vezetni. A keletkezett szennyvizet, amennyiben annak tartalma az előírt határértékeket nem lépi túl, a meglévő szennyvízcsatornába kell vezetni. Egyéb esetben azt az összetételének megfelelő szivárgásmentes fogadótartályokban kell gyűjteni, elszállításáról, ártalmatlanításáról a Vállalkozónak kel gondoskodnia.
Bármilyen abból fakadó kárt, amely a szükséges intézkedések elmulasztásából következik, a Vállalkozónak meg kell térítenie.
Vállalkozó csak kifogástalan állapotú, megfelelően karbantartott és ellenőrzött gépekkel végezheti az építést. A gépek a vonatkozó jogszabályokban rögzített határérték alatti szennyezőanyag kibocsátásúak lehetnek csak. A meghibásodott, csöpögő stb. gépek a munkából kivonandók.
A kivitelezésnél használt vegyszereket, kenőanyagokat, üzemanyagokat, stb. a vonatkozó biztonsági előírásoknak megfelelően kell tárolni és használni. Azokat jól láthatóan meg kell jelölni, és az üzemeltető hasonló anyagaitól elkülönítve kell tárolni. A maradék anyagokat össze kell gyűjteni, és veszélyes anyagként kell kezelni.
A Vállalkozónak a kivitelezést a környezet veszélyeztetése nélkül kell végeznie, be kell tartania az egyes engedélyekben rögzített környezetvédelmi előírásokat.
Az építési, kivitelezési munkálatok során figyelemmel kell lenni a következőkre.
Az alkalmazott gépekkel arra képesítéssel és/vagy engedéllyel rendelkező kezelő dolgozzon.
A kivitelezés (szállítás, rakodás, deponálás, stb…) során a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről vonatkozó előírásait be kell tartani.
Az előírtak be nem tartása miatt keletkezett bármilyen kárt a Vállalkozónak saját költségén a jogszabályok keretei között a lehető legrövidebb időn belül el kell hárítania, az erre visszavezethető kivetett bírságokat meg kell fizetnie.
A közterületen végzett építési munkáknál Vállalkozó köteles biztosítani a kommunális szolgáltatások zavartalanságát, a tűzoltás, életmentés feltételeit, a hétköznapi életvitel folyamatosságát és biztonságát. Amennyiben az akadályoztatás elkerülhetetlen, legalább egy héttel a tervbe vett munkálatok megkezdése előtt köteles kiértesíteni a Mérnököt illetve az érintetteket.
Az előírtak be nem tartása miatt keletkezett esetleges károkkal és az illetékes hatóságok bírságolásával kapcsolatos költségek kizárólag a Vállalkozót terhelik.
Minden olyan munkafolyamat megkezdése előtt, mely várhatóan kárt okozhat a környezet épületeiben, építményeiben (vibrálás, szállítás, stb.) Vállalkozó köteles a várható hatásterületet meghatározni (számítással, kísérlettel vagy egyéb módon). Amennyiben a meghatározott hatásterületen belül meglévő épületek, építmények vannak, azok állagfelmérését Vállalkozónak el kell végezni és a munkák során keletkezett károkat az érintett tulajdonosok részére meg kell térítenie. Az állagfelmérés elvégzését időben kell elvégezni, illetve annak hiánya az ütemterv szerinti munkavégzést nem hátráltathatja.
A Vállalkozónak a környezet védelmét, megóvását szolgáló intézkedések, üzemeltetési és adminisztrációs feladatok végzése során valamennyi hatályos, a környezet védelmét szolgáló jogszabályt, előírást illetve vonatkozó követelményt be kell tartania. Amennyiben a Vállalkozó rendelkezik tanúsított környezetirányítási rendszerrel, azt mutassa be. A munkaterületen keletkező szennyvíz megfelelő, a vonatkozó hatósági előírások szigorú betartásával történő elhelyezéséért a Vállalkozó felel.
A Vállalkozó köteles a megvalósítás teljes időtartamára a területileg illetékes Vízügyi Igazgatósággal a Vízügyi Szakfelügyeletre a Szerződés aláírását követő 60 napon belül szerződést kötni és azt a Mérnöknek bemutatni.
Kiemelt jogszabályok
• a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi XXXX.xx.
• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv.
• az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv.
• 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
• az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet
• a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII. 25.) KvVM rendelet
• a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet
• a felszín alatti vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet
• a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelmében szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet
• a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet
• 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól
• 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
A Vállalkozó köteles a zaj-, és rezgésártalmaktól az építés, felvonulás és szállítás által érintett területek környezetében élő lakosságot és építményeket megvédeni. A keletkezett zaj és rezgés mértéke a magyar jogszabályokban (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet) előírt határértékeket nem haladhatja meg.
A környezetet zavaró zajkeltő építési tevékenység ezért, havária helyzetet kivéve, csak a nappali (06-22 óra) időszakban lehet végezni.
Az építési (bontási) munkálatok csak akkor kezdhetők meg, ha a kivitelező(k) a -zajkeltő építési munkák végzése során kibocsátott zajra vonatkozóan – a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által kiadott zajkibocsátási határértékkel rendelkeznek, melyben előírt értékek megtartásáról az építési (bontási) munkálatok folyamán gondoskodni kell.
A bontási anyagot és építési hulladékokat az engedély és kiviteli tervekben meghatározottak szerint kell elhelyezni a vonatkozó 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól előírása szerint.
Rendkívüli esetben, üzemzavar elhárítása során keletkező olajos anyagokat össze kell gyűjteni, és veszélyes hulladékként kezelni.
A gépek, szállító járművek karbantartása a kivitelező telephelyén történhet, csak a vonatkozó előírásoknak megfelelő gépeket lehet használni a kivitelezés során.
A munkálatok során keletkező kommunális hulladékok tekintetében be kell tartania hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv a hulladékról és a 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban pedig a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásait.
Hulladékgazdálkodási szempontok:
• A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon szelektíven gyűjteni.
• A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás), illetve hasznosítónak való átadás fogadható el.
• A hulladékok csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át.
• A műszaki átadás(-ok) időpontjáig keletkező minden hulladékot az építéssel érintett területről el kell szállítani. A felmerülő költségek a Vállalkozót terhelik.
• A keletkező hulladékokat hatósági engedéllyel rendelkező hulladéklerakóra kell szállítani, az elhelyezést bizonylattal igazolni kell.
A műszaki átadás(-ok) időpontjáig keletkező minden hulladékot az építéssel érintett területről el kell szállítani. A felmerülő költségek a Vállalkozót terhelik. A keletkező hulladékokat hulladéklerakóra kell szállítani.
Levegő és zajvédelmi szempontból:
• A létesítés és üzemeltetés során mindennemű hulladék elégetése tilos.
• A létesítés során a porképződést a lehető legkisebbre kell csökkenteni.
• A burkolt útfelületeket rendszeresen takarítani kell a felhordott szennyeződéstől (pl. sár) a másodlagos porszennyezés megelőzése érdekében.
• A létesítés és üzemeltetés ideje alatt minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a porterhelés csökkentésére (pl. locsolás, napi takarítás-sepregetés, előre megtervezett, szervezett munka- és gépjármű koordinálás).
Tilos a felszíni vízbe bármilyen halmazállapotú, hulladékot vagy vízszennyezést okozó terméket bevezetni, illetve juttatni.
A munkák során szükségessé váló munkaárok, munkagödör víztelenítéséből keletkező vizek elvezetése, csatornába juttatása, környezetet nem szennyező elhelyezése, a Vállalkozó feladata és költsége. Az elvezetéssel kapcsolatos engedélyek, hozzájárulások beszerzése és annak költsége szintén a Vállalkozó feladata.
Havária helyzet esetén, ha a környezet szennyezésének veszélye vagy a szennyezés fennáll, haladéktalanul intézkedni kell a vészhelyzet, illetve a szennyezés megszüntetésére, és egyidejűleg
értesíteni kell a területileg illetékes Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, valamint az illetékes VIZIG-et, és a megszüntetés költsége szintén a Vállalkozó feladata.
Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a Vállalkozó feladata és felelőssége.
A Vállalkozónak a szerződés végrehajtása során mind a tervezés mind az építés során be kell tartania “az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről” szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendeletben foglalt minimális munkavédelmi követelményeket.
A Vállalkozó feladata a kivitelezési munkák során a vonatkozó munkavédelmi előírások, egészséges munkavégzés feltételeinek mindenkori biztosítása, a Vállalkozó feladata továbbá a vonatkozó tűzvédelmi előírások betartása, amely előírásokat kiviteli tervekben kell meghatároznia. A vonatkozó előírások megszegésével okozott kár és a fizetendő bírság teljes mértékben a Vállalkozó felelőssége.
Már a tervezés szakaszában ki kell jelölnie és a Munkakezdő jelentésben a Megrendelőnek be kell jelentenie a Koordinátorát, aki a kivitelezés során is közreműködik.
A kiviteli tervdokumentáció minden szakági fejezetének tartalmaznia kell egy munka- és egészségvédelmi fejezetet, aminek többek között az adott munkák vonatkozó veszélyforrásait és az ellenük foganatosított vállalkozói intézkedéseket részletesen tartalmazniuk kell. A Vállalkozó feladata az építési szerkezetegyeztetési, építéstechnológiai, vízgépészeti, épületgépészeti munkabiztonsági és tűzvédelmi sajátos kivitelezői igényeket tisztázni.
Munkabiztonsági eljárások
Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a Vállalkozó feladata és felelőssége.
A Vállalkozónak a szerződés végrehajtása során mind a tervezés mind az építés során be kell tartania “az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről” szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendeletben foglalt minimális munkavédelmi követelményeket.
Az építés során az irányadó jogszabályokban és a vonatkozó Magyar Szabványokban lefektetett munkabiztonsági, munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat valamint a gyomtalanításra vonatkozó rendeleteket be kell tartani. Vállalkozó kötelezi magát, hogy a teljesítés, munkavégzés során saját tevékenységi körében gondoskodik a rá vonatkozó érvényes munkavédelmi, környezetvédelmi, balesetvédelmi, biztonságtechnikai, vagyonvédelmi, tűzvédelmi, érintésvédelmi, közegészségügyi előírások betartásáról, betartatásáról. E kötelezettség elmulasztásából eredő károkért Vállalkozó teljes kártérítési felelősséggel tartozik.
A Vállalkozó kötelezettsége, hogy biztonságos és egészséges munkafeltételeket biztosítani minden munkahelyre addig az időpontig, amikor Vállalkozó részére a Szerződés 11.9 Alcikkely [Teljesítés Igazolás] szerint Mérnök kiállítja, vagy a Szerződés szerint is ki kellene állítania a Teljesítés Igazolást.
Már a tervezés szakaszában ki kell jelölnie és a Munkakezdő jelentésben a Megrendelőnek be kell jelentenie a Munkavédelmi Koordinátorát, aki a kivitelezés során is közreműködik.
A balesetek megelőzése, valamint a Helyszínre történő jogosulatlan belépés megakadályozása érdekében a Vállalkozóknak meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket (információ, védőkorlát, stb.).
A kiviteli tervdokumentáció minden szakági fejezetének tartalmaznia kell egy Biztonságtechnikai és egészségvédelmi tervfejezetet, aminek többek között az adott munkák vonatkozó veszélyforrásait és az ellenük foganatosított vállalkozói intézkedéseket részletesen tartalmazniuk kell. A Vállalkozó feladata az építési szerkezetegyeztetési, építéstechnológiai, vízgépészeti, épületgépészeti munkabiztonsági és tűzvédelmi sajátos kivitelezői igényeket tisztázni.
Munkavédelmi oktatás
A kivitelezés megkezdésének feltétele a Vállalkozó személyzetének munkavédelmi oktatása, amit a megfelelő formanyomtatványon igazolnia kell. A Vállalkozónak a munkavédelmi tervben foglalt esetekben és rendszerességgel a munkavédelmi eligazításokat és oktatást meg kell ismételnie. A Vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy alvállalkozói irányában vállalt kötelezettségei továbbadásra kerüljenek, azok betartásáért felelős. Így meg kell győződjön arról, hogy alvállalkozói betartják és alkalmazzák a munka- és egészségvédelmi előírásokat, a személyi védőeszközöket viselik, oktatásban részesültek.
A Vállalkozónak a kezelő személyzetet is ki kell oktatnia minden munka- és egészségvédelemmel összefüggő feladatra.
Balestek és rendkívüli események jelentése
A szokásos havi előrehaladási jelentéseken kívül a Vállalkozó azonnal és írásban kell, hogy jelentse a Mérnöknek, az illetékes VIZIG-nek, és a hazai előírásoknak megfelelően az összes érintett szervnek a munkahelyen történt minden balesetnek, vagy szokatlan eseménynek a részleteit, azok akár befolyásolják a munka előrehaladását, akár nem. Szintén jelenteni köteles mindazon intézkedéseket, amelyeket az ügyben tett.
Higiéniai előírások
A Vállalkozónak a dolgozói számára a szükséges szociális létesítményeket (WC, mosdó stb.) magának kell – ideiglenes jelleggel – biztosítania. E szociális felvonulási létesítmények üzemeltetéséért teljes egészében a Vállalkozó felelős.
Személyi védőeszközök
A Vállalkozónak a munkavállalót a munkavédelmi tervben foglaltak szerint egyéni védőeszközökkel kell ellátnia, azok használatáról a munkavédelmi oktatás keretében ki kell képeznie. Az egyéni védőeszközök követelményeiről a vonatkozó 18/2008.(XII.3.) SZMM rendeletben foglaltakat be kell tartani. Vállalkozónak az alkalmazott személyi védőeszközök megfelelőség-igazolását a munkahelyen kell tartania és Mérnök kérésére bemutatnia.
Munkaidő
A hivatalos ünnepnapok Magyarországon január 1, március 15, Húsvét Hétfő, május 1, Pünkösd Hétfő, augusztus 20, október 23, november 1, december 25, december 26.
Amennyiben a Vállalkozó a törvényes ünnepnapokon munkavégzést tervez, akkor az ehhez szükséges engedélyeket a Mérnöktől kérendő hozzájárulás megkérése előtt be kell szereznie. A Mérnök értesítése legkésőbb 4 munkanappal a munkavégzés előtt kell, hogy történjen. A Mérnök az igénybejelentést
követően 2 munkanapon belül kell, hogy döntsön a hozzájárulásról. Amennyiben erről nem küld értesítést a Vállalkozónak, úgy a beterjesztést a Mérnök által jóváhagyottnak kell tekinteni.
Vállalkozó a tevékenysége során köteles a zajjal, porral és egyéb kellemetlen hatásokkal járó munkák éjszakai, pihenő, és ünnepnapokon való végzésétől tartózkodni.
Vállalkozó fenti kötelezettségeinek megsértése miatt mind a Megrendelővel, mind pedig harmadik személyekkel szemben kizárólagos felelősséggel tartozik.
Nem folyhat munka a helyszínen a Környezetvédelmi Engedélyben meghatározott időszakban, ill. napszakban.
Külföldi munkaerő és személyzet
Amennyiben Vállalkozó személyzetéhez tartoznak olyan személyek is, akik nem az Ország állampolgárai, úgy Vállalkozó Helyi Törvényekkel összhangban kötelesek biztosítani, hogy amennyiben ez szükséges, úgy az érintett személy a megfelelő tartózkodási és munkavállalási, valamint esetleges egyéb engedélyekkel rendelkezzenek. Az ilyen személyek Helyszínre juttatása, illetve lakóhelyükre történő visszajuttatása mind a Megvalósítás Időtartamán belül, mind pedig azt követően Vállalkozó feladata, melynek költségeit a Szerződéses Ár tartalmazza.
Vonatkozó fontosabb előírások
• a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv.,
• az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről és a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi LXXX. Törvény,
• 18/2008. (XII.3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról,
• 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről,
• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről,
• MI 00-000-00 Munkavédelem Műszaki Irányelv: az építési tervek munkavédelmi fejezeteinek tartalmi követelményeiről
• 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
• 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról
• 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
A villamos légvezetékek környezetében végzett munkavégzésnél a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet (a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről) szerinti előírásokat kell betartani.
A Vállalkozó a tervezés során köteles a tűzvédelemre és a robbanásveszélyes környezetre vonatkozó tervezési előírásokat betartani.
A kivitelezés során felel a kivitelezésre vonatkozó munkavédelmi, tűz- és balesetmegelőzési előírások betartásáért, a szükséges tűzoltó berendezések helyszínen tartásáért.
A Vállalkozó köteles tevékenységi területén a közvetlen tűzvédelmet szolgáló – jogszabályban, szabványban, hatósági határozatban előírt – tűzvédelmi berendezéseket, készülékeket, felszereléseket, technikai eszközöket állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni.
A Vállalkozó személyzetét a munkavédelmi oktatáshoz hasonló szabályok szerint tűzvédelmi oktatásban kell részesítse, amely megtörténtének a megfelelő formanyomtatványon való igazolása a kivitelezés megkezdésének feltétele.
3.7 Robbanóanyagok bejelentése
A Vállalkozó szerződéses kötelezettsége a létesítmény földmunkáinak lőszementesítése, erre jogosult szakcég bevonásával. A szakvélemény megjelöli a lőszerek előfordulásának valószínűsíthető helyét, méretét.
A Vállalkozó az építés során a lőszermentesítési szakvéleményben foglalt kockázatnak megfelelően köteles a szükséges munkabiztonsági és óvintézkedéseket megtenni. Ha a földmunkák során robbanótestet vagy annak tűnő tárgyat talál, illetve ilyen tárgy hollétéről tudomást szerez, akkor köteles az építési munkát haladéktalanul felfüggeszteni és bejelentést tenni a helyi rendőri szervnek a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásáról szóló 142/1999. (IX. 8.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően és köteles az elrendelt intézkedést megtenni illetve annak végrehajtásában közreműködni.
A talált robbanótestek mentesítésével kapcsolatos katonai tűzszerészeti feladatok ellátásának költségeit a Magyar Honvédség viseli. A térítésmentes katonai tűzszerészeti feladatok ellátásán felül a katonai tűzszerész szervezet a Vállalkozó írásbeli megrendelésre, és térítése ellenében elvégezheti olyan terület, objektum tűzszerészeti átvizsgálását, amely a Vállalkozó feltételezése szerint robbanótestet tartalmaz.
Adott helyzetről a Mérnököt is egyidejűleg tájékoztatni kell.
Vállalkozó a szerződés kötéssel egy időben köteles bemutatni az előírt mértékű biztosítását a 322/2015 (X. 30.) Korm. rendelet 11.§ szerint.
A Vállalkozó munkája során a Szerződéses Feltételek vonatkozó előírásai szerint szerint írásos előrehaladási jelentéseket kell készítenie. Ezek a következők:
• Munkakezdő,
• Havi előrehaladási
• Közbenső teljesítésigazolásokhoz kapcsolódó (általában) negyedéves jelentés
• Próbaüzemet lezáró, értékelő jelentés
• A vég Teljesítés igazolás kiadásához kapcsolódó Zárójelentés
Az Ajánlattevők Ajánlatuk részeként előzetes pénzügyi és műszaki ütemtervet állítanak össze a munkák elvégzésére.
Vállalkozó a Szerződéses Feltételekben szabályozottak szerint köteles tevékenységeire vonatkozóan megfelelő részletességű megvalósítási ütemtervet készíteni a főbb, Mérnök által meghatározott pénzügyi és műszaki jellemző mennyiségek feltüntetésével, és azt a Szerződésben szabályozottak szerint időközönként aktualizálni.
A Vállalkozó az előrehaladási jelentéseken kívül a Megrendelő külön kérésére, 7 napon belül, rendkívüli jelentést vagy beszámolót köteles elkészíteni, amelynek tartalmát, követelményeit a Megrendelő határozza meg.
Az előrehaladási jelentések minimális tartalma a Szerződéses Feltételekben foglaltakon kívül, illetve ahhoz illesztve:
Jelentés | Tartalmi követelmények | Tervezet leadásának határnapja |
I. típus Munkakezdő jelentés | 1. A Megrendelői Követelmények áttekintése hibák, hiányosságok tekintetében 2. A Vállalkozó kulcsszemélyzetének adatai 3. Projekt Minőségterv (utóbbi amennyiben a Vállalkozó nem tanúsított minőségirányítási rendszerben működik) 4. Üzemelő létesítmények esetén az építést korlátozó, szabályozó tényezők listája 5. Ütemterv 6. Fizetési Ütemterv 7. Előrehaladási indikátor-tábla testreszabása 8. Kockázatok ismertetése és kezelése (a munka szerződés szerinti megvalósítását veszélyeztető tényezők feltárása és az ezek kivédésére foganatosítandó Vállalkozói intézkedések) | A szerződés hatálybalépésétől számított 30. nap |
II. típus Havi előrehaladási jelentés | 1. Előrehaladás az indikátor-tábla alapján 2. Változások az Ütemtervben és a Fizetési Ütemtervben 3. Módosítások a szerződés szerinti műszaki tartalomban 4. Benyújtott változtatások 5. Követelések | Havonként, a tárgyhónap utolsó napját követő 8 napon belül. |
II/a ¼ éves előrehaladási jelentés, teljesítésigazolás (számlázáshoz) | 1. megelőző 3 hónap összefoglaló jel. 2. Változások az Ütemtervben és a Fizetési Ütemtervben 3. minden lényeges tény adat/ változás, mely a 3 előző haviban megjelent | |
III. típus Próbaüzemet lezáró jelentés | 1. A hatósági engedélyben szereplő követelményeknek való megfelelés igazolása 2. A szerződés szerinti teljesítmény követelményeknek való megfelelés igazolása | A próbaüzem befejezését követő 14 napon belül |
IV. típus Zárójelentés | 1. A jótállási időszak alatt bekövetkező hibák és kijavításukról kiadott igazolás (Mérnök) 2. Üzemeltető konformitás nyilatkozata az elkészült mű rendszerébe való illeszkedéséről 3. Vállalkozó nyilatkozatai: ▪ Teljességi a szerződés teljesítéséről ▪ Tervezői nyilatkozatok arról, hogy a kivitelezés a jóváhagyottaknak megfelelően valósult meg. ▪ Szavatossági és ▪ Garanciák | A Teljesítés Igazolás igényléséhez |
A jelentések magyar nyelven a Szerződéses Feltételek dokumentálás szabályai szerinti formátumban kell elkészíteni. A jelentéseket a fent jelzett határidőben a Vállalkozónak elektronikusan és 2 pld nyomtatásban dokumentáltan kell átadnia a Mérnöknek.
A véglegesített jelentésből amit a Vállalkozónak a Mérnök észrevételeit követő 3 munkanapon belül kell elkészíteni, 3 elektronikus és 3 nyomtatott példányt kell a Mérnöknek átadnia, aki azt jóváhagyva / igazolva, 2-2 példányt a Megrendelőnek átad.
A vonatkozó szerződéses feltételeket az Általános és Különös Feltételek 5. Cikkelye tartalmazza.
3.10.1 Vállalkozó által elvégzendő tervezési munka, elkészítendő tervek és dokumentációk
A Vállalkozó általánosságban köteles az ajánlati dokumentációnak megfelelően minden olyan tervezési munka és ezzel összefüggő feladat elvégzésére, amely a kivitelezéshez, a szerződés teljesítéséhez szükséges.
Az engedélyeztetési eljárásokkal kapcsolatos minden feladat a vállalkozóé, és az összes azzal kapcsolatos kockázat is őt terheli. Kivételt képez ez alól az alábbi helyezet:
Amennyiben valamely hatósági eljárás a Vállalkozónak fel nem róható okból a törvényes eljárási határidőt meghaladóan vagy a törvényes határidőn belül, de valamely esemény, körülmény miatt, amely az ügyintézési határidőbe nem tartozik bele, elhúzódik, abban az esetben az elhúzódás idejével a Vállalkozó teljesítési határideje meghosszabbodik. A Vállalkozónak a Megrendelőt írásban haladéktalanul értesítenie kell a hatósági eljárás esetleges, neki fel nem róható elhúzódásáról. /Az új módosult teljesítési határidő kötbérterhes határidő/.
Az alábbi tervezési munkák elvégzése és tervdokumentációk elkészítése – relevanciától függően - kiemelt követelmény:
Engedélyezési és kiviteli dokumentáció:
• Vízjogi létesítési engedélyezési terv (szükség szerint!)
• Bontási terv, vagy bejelentési dokumentáció
• Kivitelezési dokumentáció (meglévő tervdokumentáció korszerűségi felülvizsgálata)
• Ideiglenes kezelési és karbantartási utasítás
• Minden egyéb terv, mely szükséges a szerződésszerű teljesítéshez, és a munkakezdési engedélyhez (minőségbiztosítási terv, organizációs terv, fakivágási terv, forgalomszabályozási terv, dúcolási terv, víztelenítés terve, munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi terv, stb.)
Átadás-átvételhez szükséges dokumentációk
• Megvalósulási dokumentáció
• Műszaki átadás-átvételi eljárás(ok) dokumentációja
• Üzemeltetési szaályzat (Végleges kezelési és karbantartási utasítás)
• Üzemeltetési engedély kérelem dokumentációja
Példányszámok
A Mérnöknek áttekintésre benyújtott tervet 1 pld-ban elektronikusan és 3 pld-ban nyomtatásban kell benyújtani a Szerződés Feltételei vonatkozó részeinek követelményei szerint.
A jóváhagyott tervet és dokumentumot a Vállalkozó 1 pld-ban elektronikusan és 3 pld-ban nyomtatásban szállítja. Ezen felüliek az engedélyeztetésekhez szükséges példányszámok, melyet szintén a Vállalkozó biztosít.
A különböző tervfázisokhoz tartozó tervlapokat AutoCAD vagy azzal teljes mértékben kompatibilis programmal kell elkészíteni, és szerkeszthető formában (dwg kiterjesztéssel), valamint pdf formátumban is át kell adni a Megrendelőnek.
3.10.1.1 Tervezési elővizsgálatok és mérések
A Vállalkozó feladata minden olyan mérés, vizsgálat és számítás elvégzése, amely a tervezéshez és az építéshez szükséges.
Hasonlóan a minőségellenőrzéshez, az olyan vizsgálatokat, amelyek a létesítmények biztonságával, szilárdságával, állékonyságával összefüggő paramétert szolgáltatnak, vagy minősítést alapoznak meg, csak akkreditációval rendelkező intézmény, labor végezhet.
Minden olyan tervezési vizsgálatot, mérést, számítást, amelyre létezik műszaki szabvány, előírás vagy jogszabály a Szerződés Általános és Különös Feltételek vonatkozó részei, valamint a Megrendelői követelményekben meghatározott prioritás alapján kiválasztott műszaki előírás szerint kell elvégezni.
A Vállalkozó feladata a kivitelezési munkák megkezdését megelőzően a munkaterületet és annak részleteit tartalmazó digitális fényképes dokumentáció elkészítése, és a Mérnök részére történő átadása a munkakezdési engedélykérelem részeként, rendszerezett és azonosított tartalomjegyzékkel, konszignációval 2 pld-ban DVD-n.
3.10.1.2 Engedélyezési és rekonstrukciós részlettervek
Engedélyezési terv (szükség szerint)
A Vállalkozó feladata az építéshez, létesítéshez szükséges mindennemű engedélyezési terv elkészítése, kérelem, dokumentáció összeállítása, benyújtása és a létesítést jóváhagyó hatóságok jogerős engedélyeinek beszerzése.
Azokra a rekonstrukciós munkákra, amelyekre vonatkozóan a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerinti jogerős és végrehajtható vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni a Vállalkozó feladata a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció elkészítése és a vízjogi létesítési engedély beszerzése az elvi vízjogi engedély tartalmának figyelembevételével, a Megrendelő követelményei alapján, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai szerint.
Azokra a létesítményekre, amelyekre vonatkozóan az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti jogerős és végrehajtható építési engedélyeket kell beszerezni, a Vállalkozó feladata az jogszabályban meghatározott építési engedély iránti kérelemhez szükséges tervek elkészítése és az építési engedélyek beszerzése.
A létesítményhez, a szerződés szerinti munkákhoz tartozó azon ingatlanokon, ahol jelenleg is üzemel, vagy újonnan létesül közüzemi ivóvízvezeték, de a szolgalom még nincs bejegyezve, a vízjogi létesítési engedély kiadásához pedig szükséges, a vezetékjog földhivatali bejegyeztetéséhez szükséges adatokat a Vállalkozónak a Megrendelő felé soron kívül biztosítania kell (földmérővel a szükséges munkarészeket el kell készíttetni és a földhivatalhoz be kell nyújtani). A szolgalommal érintett ingatlan tulajdonosa hozzájárulásának megszerzése a Megrendelő feladata.
Az elbontásra kerülő létesítményrészekre vonatkozóan a Vállalkozónak a fenti rendelet szerint bontási engedélyezési tervdokumentáció elkészítése és a bontási engedélyek beszerzése.
Az engedélyeztetéseknél betartandó 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról.
A Vállalkozó által készített, esetlegesen lejárt engedélyek meghosszabbítása a Vállalkozó feladata és költsége.
A Vállalkozó által készített tervek engedélyezési eljárásai során felmerülő díjak, illetékek, stb a Vállalkozó költsége.
Ehhez kapcsolódóan a keletkező építési és bontási hulladékokkal kapcsolatosan a Vállalkozónak a 45/2004 (VII.26) BM-KvVM egy. rendeletben az építtetőre előírt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítenie kell.
Környezetvédelmi engedélyek
A Vállalkozó felelőssége, hogy a projekt alapdokumentációi és alapdokumentumai alapján a Megrendelői követelményeknek megfelelő műszaki megoldásokat megtervezze és a megvalósításhoz szükséges jogerős és végrehajtható építési, vízjogi létesítési és egyéb hatósági engedélyek megszerzése során a környezet- és természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásához, az általa lefolytatott engedélyezési eljárásokhoz szükséges terveket és dokumentációkat elkészítse, hozzájárulásukat megszerezze.
A környezet- és természetvédelmi hatóságok feltételei és előírásai a Vállalkozóra nézve kötelezettséget jelentenek mind a tervezés mind a kivitelezés során.
Rekonstrukciós részlettervek dokumentációja
A kivitelezést megelőzően a Vállalkozó műszaki megvalósítási tervdokumentációt (rekonstrukciós részlettervdokumentációt) köteles készíteni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint. A dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedélyben, a vízjogi létesítési engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott tervekben foglaltaktól és a terveknek meg kell felelniük a Szerződéses Megállapodás részét képező valamennyi dokumentumban meghatározott követelménynek is. Ennek betartásáért a Vállalkozó felel.
A Vállalkozónak a kiviteli tervdokumentáció részeként el kell készítenie az építészeti és gépészeti csomópontok részletrajzait, valamint a munkák során több helyütt alkalmazandó megoldások típusterveit.
A kiviteli (műszaki megvalósítási, építési) terv olyan terviratok és tervrajzok összessége, amely minden, a megvalósításhoz szükséges és elégséges közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja a vízjogi létesítési engedélyben (és vízjogi létesítési engedélyezési tervben), a Szerződéses Megállapodásban és annak részét képező dokumentumokban részletezett követelmények teljesítését és ennek figyelembevételével a létesítmény egyértelműen megépíthető és üzembe helyezhető.
A kiviteli tervnek minden olyan részletet, méretet, adatot és anyagminőséget stb. tartalmaznia kell (alkalmazkodva az V.kötetben átadott tervekben szereplő anyagminőségekhez, amelyek alapján a munka- és anyagmennyiségek egyértelműen meghatározhatók és amelyek alapján a kivitelező szervezet a létesítményt meg tudja építeni és a Mérnök meggyőződhet arról, hogy az adott létesítmény a Műszaki Előírásokkal összhangban, annak megfelelően fog megépülni. Az érvényben lévő Szabványok és Műszaki előírások alkalmazása a tervezés és kivitelezés során kötelező.
A tervlapokon nem szereplő, a kivitelezésre vonatkozó utasításokat, a munka- és tűzvédelmi előírásokat a tervekhez tartozó iratanyagokban, a műszaki leírásokban, konszignációkban kell ismertetni, a működtetéssel kapcsolatos tudnivalókkal együtt.
A részletterveket a Mérnök ellenőrzi és hagyja jóvá a Szerződésben foglalt határidőkön belül. A részletterveket illetően a Mérnök egyeztet a Megrendelővel és a Üzemeltetővel. A Mérnök nem hagy jóvá olyan tervet, mely ellen a Megrendelő kifogást emelt. A Vállalkozó köteles a terveket a Mérnök utasítása alapján módosítani, amennyiben erre szükség van. A módosított tervek szintén egyeztetésre kerülnek.
A Mérnök által jóváhagyott tervdokumentáció a Munkák megvalósítása során építési tervdokumentációként szolgál.
Egyéb tervek
A Vállalkozó tartozik azokat a kiegészítő rajzokat, számításokat elkészíteni, amelyeket a Mérnök elrendelt, és amelyek a megépítendő létesítmény szakszerű és előírt minőségű megvalósításához szükségesek.
Továbbá a Vállalkozónak kötelessége mindennemű „egyéb” engedélyek beszerzése, ezzel kapcsolatos egyeztetések lefolytatása.
Minden üzemeltetéssel kapcsolatos eredeti dokumentumnak magyar nyelvűnek kell lennie, vagy szakmailag lektorált fordítással kell rendelkeznie.
Avéglegesített Üzemeltetési és karbantartási kézikönyveket az átadás-átvételi igazolás kiadásának igényléséhez kell a Vállalkozónak benyújtani 1-1 elektronikus adathordozón, illetve 3 pld-ban nyomtatásban.
A jóváhagyott tervből a jóváhagyást követően a Vállalkozó 3 pld-t nyomtatásban átad a Mérnök részére.
Továbbá biztosítja kell a hatóság számára a jogszabályban meghatározott példányszámot az üzemeltetési engedély megszerzéséhez (amennyiben releváns
Megvalósulási terv
A munkálatok egyes projektjeinek befejezésekor a Vállalkozónak a Szerződésben foglalt módon és mennyiségben el kell készítenie az általa épített létesítmények megvalósulási tervét. A megvalósulási terveknek valamennyi részletet tartalmaznia kell oly módon, ahogy azt ténylegesen kivitelezték és a kivitelezés után bemérték.
Az Átadás – átvételi Igazolás addig nem adható ki, amíg a Megvalósulási terveket a Mérnök jóvá nem hagyja.
Az elkészült nyomvonalas létesítményeket eltakarásukat megelőzően geodéziailag be kell mérni helyszínrajzi és magassági értelemben is. A megvalósult közműveket egy olyan alaptérképen kell ábrázolni, mely tartalmazza a kivitelezési munkák előtti felszíni létesítményeket is és amely a Szerződő Hatóság és az Üzemeltető saját Nyilvántartási rendszeréhez illeszthető.
Vállalkozónak a megvalósulási terveket és beméréseket digitális formában is szolgáltatnia kell a Megrendelő és az Üzemeltető felé.
Egyebek
Az engedélyezési terv és a kiviteli tervek készülhetnek olyan szakaszonként, amely szakasz megépítése esetén az önállóan üzembe helyezhető és működtethető, valamint azt az engedélyező hatóság elfogadja.
3.10.2 Tervezési jogosultság, tervezői személyzet
A Magyarországon folytatandó önálló építészeti-műszaki tervezési tevékenységre vonatkozó szabályozást a 266/2013.(VII.11.) Korm. rendelet tartalmazza. E szerint ilyen tevékenység csak a rendelet szerint meghatározott szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert érvényes tervezési jogosultsággal folytatható.
A kulcsszemélyeken túlmenően is, a létesítmények tervezéséhez szükséges létszámú és megfelelő szakirányú jogosultsággal bíró tervezői személyzet szükséges.
3.10.3 A létesítmények élettartama
A Vállalkozónak a szerződés szerinti munkákat, a létesítményeket úgy kell megterveznie és kiviteleznie, hogy az, és annak egyes részei a vonatkozó rendeletekben megjelenő élettartamokon keresztül alkalmas legyen az előírt teljesítmény- és minőségi követelményeknek megfelelő működésre .
3.11.1 Munkaterület átadás-átvétel
A Részletes információk a tervezett létesítményekről fejezetben ismertetett munkafolyamatok megkezdésének feltétele a Munkaterület átadás-átvételi eljárás lefolytatása, erre a feleket a Mérnök hívja össze a Vállalkozó értesítése alapján. Az eljárásra a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül sor.
Ha a munkaterület közterületet is érint, akkor a munkaterületen mindennemű tervezett tevékenységet előzetesen is egyeztetni kell a területkezelőkkel, meg kell ismerni és a munkák során figyelembe kell venni előírásaikat, szabályozásukat és meg kell hívni őket az átadás-átvételi eljárásra.
A Vállalkozó a Kivitelezési Munkakezdési Jelentéshez csatoltan többek között benyújtja Ütemtervét és az általa igénybe venni kívánt Xxxxxxxxxxxx határait.
A Mérnök, a Megrendelő és az Üzemeltető véleményét figyelembe véve (utóbbiakat a Mérnök véleménye tartalmazza) a Vállalkozó és a Megrendelő a Munkakezdési Jelentés benyújtását követő 15 napon belül véglegesítik a munkaterület határait. A véglegesített Ütemterv és a Munkaterület határainak véglegesítését követően a Megrendelő a munkaterületet munkavégzésre alkalmas állapotban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja az Ütemtervben jelzett kivitelezési időpontra.
A munkaterület akkor alkalmas az építésszerelési munkák elvégzésére, ha állapota a szerződés teljesítését nem gátolja.
A munkaterület átadás – átvételről projektelemenként kell jegyzőkönyvet készíteni, amely az e-építési napló melléklete, de a már megnyitott e-Építési Naplóban is rögzíteni lehet.
A munkaterület átadásáról készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
• Az átadás – átvételi eljárás helyét, idejét, a jelen lévő képviselők nevét, beosztását, címét, telefonszámát,
• A munkaterület pontos fizikai határait és az elhatárolás módját,
• Azokat a korlátozásokat, amelyeket mint a szerződés teljesítéséhez szükséges és nélkülözhetetlen munkákat csak az Üzemeltető szervezet végezhet, vagy csak szakfelügyeletével végezhetők, ezek feltételeit,
• A résztvevő, érintett feleknek a munkaterületnek a munkavégzésre való alkalmasságára utaló nyilatkozatát, feltételeiket,
• A Megrendelő által, az Üzemeltető jóváhagyásával a Vállalkozó részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátott helyiségek, berendezések, anyagok megnevezését és állapotát,
• A Megrendelő által, az Üzemeltető jóváhagyásával a Vállalkozó részére térítés ellenében biztosított helyiségeket, berendezéseket, anyagokat és ezek egység díjtételeit, amelyek nem tartalmazhatnak hasznot,
• Az Üzemeltető által a Vállalkozó részére térítés ellenében biztosított energia és közművek egységárait, amelyek nem tartalmazhatnak hasznot,
Vállalkozónak gondoskodnia kell a tényleges fogyasztások (víz, villany, stb.) méréséről és a fogyasztási díjak rendszeres kiegyenlítéséről. A szerződéses tervezési és építési munkálatok kivitelezése során fellépő közüzemi fogyasztás mindennemű költségei a Vállalkozót terhelik, ezért a Vállalkozónak az átmeneti fogyasztásra szerződést kell kötnie az építkezés idejére a közmű-szolgáltatókkal (vízellátás, áramellátás, gázellátás, telekommunikációs hálózat).
Az eljárás során szükség szerint tisztázandó további kérdések:
• Az építési munka célja, bemutatása
• A területtulajdonosok és területkezelők számbavétele
• A munkaterületet érintő közművek és szolgáltatók számbavétele
• Felvonulási és anyagtárolási és építési terület kijelölése
• A Vállalkozó területhasználati igénye, területhasználati feltételek
• Az építéshez szükséges külső energia- és közműigények, kapcsolatok és szolgáltatási feltételek
• Kitűzési alappontok, vonalak és azok jegyzékének átadása
• A munkaterület elkorlátozása
• Forgalomterelési, irányítási feltételek
• Munkabiztonság és balesetvédelem
• A végzendő munka egyéb különös követelményei
Az átadást követően a Vállalkozó a területen kivitelezésre jogosult, amennyiben bemutatja a Mérnöknek, hogy rendelkezik a kivitelezés megkezdésének szerződéses feltételeivel.
Az átadást követően a Vállalkozónak kell gondoskodni:
• a munkaterület elkorlátozásáról, őrzéséről,
• a kötelező figyelmeztető jelzések elhelyezéséről.
• a munkaterület szükség szerinti kivilágításáról.
• a végzendő munka egyéb különös követelményeinek teljesítéséről.
A Megrendelő felelős azért, hogy a kivitelező részére átadott munkaterületre harmadik személy ne érvényesíthessen olyan jogos igényt, mely az építésszerelési munkák elvégzését akadályozza.
A munkaterület átadás-átvételét követően Vállalkozó az elkészült létesítmények átadás-átvételi igazolásának (Mérnök adja ki) kiadásáig felel a munkaterület és a létesítmények biztonságáért, megfelelő állapotáért.
Bármely közterületen végzett munka építési területének határait, és azok biztosításának módját a Kezelői hozzájárulások és engedélyek iránti kérelem dokumentációjának kell tartalmaznia. A Vállalkozó közterületi munkaterületen csak ezen, a Xxxxxxx által jóváhagyott tervek alapján tevékenykedhet.
A raktározási és tárolási terület kialakítása csak a munkaterület határain belül kijelölt területen, vagy a Vállalkozó saját területein megengedett. A munkaterület határain kívül végzett munkákhoz a Vállalkozónak külön engedélyt kell beszerezni.
A Vállalkozó a munkaterületként használt, de létesítményként beépítésre nem kerülő területeket ottléte alatt köteles jó állapotban megtartani, és az Átadás-átvéli igazolás kiadásához köteles azokat a rendes kopás és elhasználódás figyelembe vételével az eredeti állapotukba, vagy a megrendelő követelményei szerint visszaállítani. A Vállalkozó semminemű fizetségre nem jogosult azokért a fejlesztésekért, amelyeket a saját kezdeményezésére a szerződés szerinti munkákon felül a munkaterületen végrehajt.
A kivitelezéshez szükséges egyéb felvonulási, vagy munkaterületekről (beleértve a Vállalkozó központi műszaki, technológiai vagy adminisztratív-szociális ellátást biztosító telepeit, keverő- és anyagtároló telepeit, nyomvonal menti bázisait, stb.) a Vállalkozó tartozik gondoskodni.
A munkák befejezése után a felvonulás ideiglenes melléképítményeit el kell bontani, a terület állapotát a fentiek szerint helyreállítani, kezelőjének, tulajdonosának így visszaadni, vagy a terület más módon történő hasznosításáról – a kezelő egyetértésével – gondoskodni kell. A fentiekben leírt felvonulási melléképítmények költségeit a szerződéses árból kell fedezni.
A Vállalkozó feladata a kivitelezés során az érintett geodéziai földmérési jelek megőrzése, vagy ha azok megsemmisülnek, azokat földhivatalnak bejelenteni és pótlásukat a földhivatal előírása szerint megrendelni, valamint ennek költségét állni.
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) kormányrendelet szerint az építési naplót a víziközmű és vízgazdálkodási építmények esetében elektronikusan kell vezetni.
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24.§ (4) bek. alapján: A sajátos építményfajták vonatkozásában az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építési naplóvezetési, ellenőrzési és bejegyzési kötelezettségüket – az építési napló vezetési kötelezettség teljesítésének formájára vagy kezdő időpontjára vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában – a miniszter által rendelkezésre bocsátott és a sajátos építményfajtáért felelős miniszter, az elektronikus hírközlési építmények tekintetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (a továbbiakban: NMHH elnöke) által fenntartott, működtetett és szükség szerint továbbfejlesztett elektronikus építési napló alkalmazással kötelesek teljesíteni.
Hivatkozott rendelet 24.§ (4a) bek. szerint: Az építési naplót naprakész állapotban kell tartani úgy, hogy minden munkavégzési napon történjen bejegyzés. Ha munkavégzés nem történik, napi jelentés nem szükséges, viszont ezt a tényt – a várható munkafolytatási nap megjelölésével – az utolsó munkavégzési napon be kell jegyezni. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt – a 26. § (8)–(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni.
(4b) bek. szerint: Az építési naplóba a bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, illetve a bejegyzések tudomásulvételét bejegyzésével igazolja.
Megrendelő a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 27. § a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott mértéket.
3.11.4 Belvízvédelmi feladatok
A vállalkozó köteles az illetékes vízügyi igazgatóság érvényes üzemeltetési szabályzata, illetve belvízvédelmi terve alapján a kivitelezés időszakára a kivitelezés technológiai folyamatai alapján belvízvédekezési intézkedési tervet készíteni, és a kivitelezés alatt kialakuló belvízvédelmi fokozatok függvényében az igazgatóság védelemvezetőjének utasításai szerinti intézkedéseket megtenni. A belvízvédelmi helyzet függvényében szükségessé válhat egy víztelenített munkaterület vízzel történő elárasztása, illetve azon keresztűli belvízlevezetés. Az illetékes vízügyi igazgatóságok egyes műtárgyak rekonstrukciós munkáit illető speciális előírásait a Részletes információk a tervezett létesítményekről fejezet tartalmazza.
3.11.5 Közművezetékek feltárása
A kivitelezés megkezdése előtt a Vállalkozó köteles feltárással, vagy egyéb közvetlen módon (vizsgálat, mérés és kitűzés) meggyőződni a különféle közművezetékek helyzetéről.
A Vállalkozónak bármilyen, a meglévő közműveket érintő földkitermelési, vagy egyéb munka megkezdése előtt tisztában kell lennie valamennyi meglévő szolgáltatói létesítmény, közmű elhelyezkedésével, így a csatornahálózat, telefon és elektromos vezetékek, villanyoszlopok, víz-, gázvezetékek, és hasonlók helyzetével. A vonatkozó munkák kivitelezése során az általa, vagy
alvállalkozói által az utakban, csatornahálózatban, csövekben, vezetékekben illetve közművekben okozott mindennemű kárért a Vállalkozó felel, és azokat köteles saját költségén a Megrendelő, illetve a Mérnök által előírt módon és határidőn belül helyreállítani.
A közműveknek a Mérnök által jóváhagyott, vagy az ő utasítására történő kiváltásához vagy át-, illetve védelembe helyezéséhez szükséges egyeztetéseket az illetékes hatóságokkal, illetve tulajdonosokkal és közművek kezelőjével a Vállalkozónak kell lefolytatnia és a vonatkozó engedélyeket / hozzájárulásokat a Vállalkozónak kell megszereznie, továbbá amennyiben szükséges a megállapodásokat megkötni. Az ilyen jellegű munkák költségeit a Szerződéses Ár tartalmazza, kivéve azon eseteket, amelyeknél a Szerződés kifejezetten másképpen, rendelkezik.
A közművezetékek közelében végzendő munkák megkezdése előtt, a közművezetékekhez történő csatlakozás elkészítésekor a Vállalkozónak a közmű Üzemeltetőjének szakfelügyeletét kell kérnie és amennyiben ez a közmű előírása, munkát csak így folytathat.
Ha az esetlegesen szükségessé váló földmunkák készítése során a Vállalkozó esetleg felderítetlen föld alatti közművezetéket tár fel, a szükséges intézkedés érdekében azonnal értesítenie kell a Mérnököt és az Üzemeltetőt, és meg kell tennie a baleset és kár elkerüléséhez szükséges megelőző intézkedéseket.
A Vállalkozónak a munkákat alapvetően úgy kell végeznie, hogy az építés helyén és annak közelében lévő közművek ne sérüljenek. Amennyiben a közműveket megsérti akkor a Vállalkozónak a Megrendelő képviselőjének és a közmű üzemeltetőnek a jóváhagyásával meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy a javítást saját költségén elvégezze.
A Vállalkozónak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a közművek nyomvonalának megváltoztatására, amennyiben erre a munkavégzéshez szükség van. Ilyen intézkedésekhez a Megrendelő képviselőjének előzetes jóváhagyására van szükség.
Az építés befejezése után az ideiglenes közműbekötések tekintetében az eredeti állapot helyreállítása szükséges.
Mivel a kivitelezés során bontási munkákra is sor kerül, a bontott anyagok és a törmelék elszállításáról és előírtaknak megfelelő elhelyezéséről a Vállalkozónak kell gondoskodnia. A bontást csak a jóváhagyott Xxxxxxx terv alapján lehet elvégezni.
A munkák során a meglévő, fel nem használt és a jövőben funkció nélkül maradó vezetékeket, műtárgyakat és építményeket, amennyiben azok a munkák elvégzését bármilyen mértékben akadályozzák, a vízmű telepek területén teljes mértékben (alapokat is beleértve) kell elbontani.
A bontandó építmények esetében a bontási munkák megkezdése előtt a Vállalkozónak meg kell győződnie arról, hogy a létesítmény közmű mentes azaz nem csatlakozik egyik közműhálózathoz sem. Vállalkozó a bontási munkák előtt köteles az Üzemeltető, a közműkezelők és a Mérnök szakfelügyeletét kérni, akik írásban nyilatkoznak a létesítmény bonthatóságáról. Az épület, építmény bontása csak az ilyen nyilatkozat kiadása után végezhető el.
A Vállalkozó feladatát képezi a szerződés teljesítéséhez szükséges tevékenységes elvégzéséhez nélkülözhetetlen térszín alatti építmények elbontása és elszállítása, a talált, üregek stb. feltöltése.
3.11.7 A bontási- és földmunkák során fellelt ismeretlen, veszélyes anyagok
Ha a bontások során a terveken nem szereplő tárgy kerül kitakarásra, az ilyen tárgyak és dolgok kitakarását követően a bontási munkát fel kell függeszteni és a Mérnököt azonnal értesíteni kell, aki dönt a szükséges intézkedésekről.
Vállalkozó felelős minden olyan kárért, amely abból ered, hogy a Mérnök értesítése és jóváhagyása nélkül munka közben feltárt tárgyat, dolgot bontott el, és abból harmadik személynek kára származott.
Vállalkozónak a munkát azonnal fel kell függesztenie, a munkát végző személyzetet biztonságos védőtávolságon kívül kell helyeznie és a Mérnököt, valamint az illetékes hatóságot (rendőrség) értesítenie kell, ha lőszert, robbanásveszélyes, vagy más veszélyes anyagot, vagy ezekre hasonlító tárgyat tár fel, vagy ezek jelenlétére utaló jelet, jelzést talál.
Az ilyen megelőző biztonsági intézkedések elmulasztásából származó kárért Vállalkozó felel.
3.11.8 Útfelbontás, terület használat
Amennyiben az építési munkák során közterület igénybevételére van szükség, Vállalkozónak az alábbiak szerint kell eljárni.
A közutak használatával kapcsolatos alapvető szabályokat és feltételeket a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv., valamint a Közutak igazgatásáról szóló 19/1994.(V.31.) KHVM rendelet tartalmazza.
A közterület használat engedélyezése kérelemre indul, amelyet Vállalkozó készít és nyújt be a 19/1994. KHVM rendelet, illetve a közút Kezelője által meghatározott formában, tartalommal. A kérelemmel együtt benyújtandó tervdokumentáció elkészítése Vállalkozó feladata.
A Vállalkozó feladata a közterület-használattal járó forgalomszabályozási feladatok elvégzése is. E szabályozás alapjait az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984.(XII.21.) KM rendelet tartalmazza, míg a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági szabályait a hasonló című 3/2001. (I.31.) KöViM rendelet tartalmazza. Az e rendeletekben előírtak Vállalkozóra nézve kötelező feladatok.
A települések közigazgatási területén belül eső belterületi és külterületi helyi közutak, közterületek kezelője a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, ezen belül a Jegyző. A települések némelyike a közterületi ingatlanok nem-rendeltetésszerű használatát saját önkormányzati rendeletében szabályozza, amely léte esetén a Vállalkozónak a szerint kell eljárnia.
Kezelői hozzájárulás szükséges minden olyan esetben, amikor a közút nem közlekedési célú igénybevétele a közterület felbontásával, közúton folyó munkával jár. A hozzájárulás meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy évre adható, kérelemre egyszer meghosszabbítható.
Mind a települések rendeleteiben, mind a Kht-k kezelésében lévő utakra vonatkozó kezelői előírásokat be kell tartani.
Vállalkozónak bármely magántulajdonban lévő ingatlan területének igénybevétele előtt be kell szereznie a vonatkozó ingatlan tulajdonosának, kezelőjének írásos hozzájárulását, illetve egyeztetnie kell az igénybe venni kívánt terület nagyságáról. A hozzájárulásban ki kell térni az ingatlanon végzett építési munka időtartamára, a napi munkavégzés idejére.
Megközelítés
A Vállalkozó köteles biztosítani a közlekedés folyamatos áramlását és biztonságát a nyilvános közlekedési pályákon, melyeket használ (közutak, gyalogjárdák) és amelyeket az építési munkák során kereszteznek az ÚT 2-1. 119:1998. előírásainak, valamint a műszaki előírásoknak megfelelően. Minden erre vonatkozó engedélyt a Vállalkozónak kell beszereznie. Az ilyen akadályoztatás és forgalomterelés költségét a Vállalkozónak kell viselnie. A Szerződés teljesítése által érintett ingatlanokra való folyamatos bejárást minden építési munka mellett biztosítani kell.
3.11.9 Építéssel igénybe vehető területek
Az építés során igénybe csak engedéllyel rendelkező területek (építési és felvonulási) vehetők igénybe. A terület igénybevételéhez szükséges engedélyek beszerzése a Vállalkozó feladata.
Az igénybe vett területeket a kivitelezés befejeztével az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani, felvonulási épületeket el kell bontani és a területet hivatalosan visszaadni tulajdonosának.
Az igénybe vett területek költségét és károkozás esetén a kártalanítást a Vállalkozónak kell fizetnie.
3.11.10 Egyéb feltételek, intézkedések, információk
A Vállalkozónak a kivitelezés előtt az építésről, kivitelezésről műszaki és pénzügyi ütemtervet kell készíteni, majd a vonatozó előírások, szerződések szerinti gyakorisággal aktualizálni.
Lakott területen végzett munkavégzésről a lakosságot megfelelő módon 3 nappal előre tájékoztatni kell az Önkormányzattal egyeztetett módokon.
A magyar szabványban, alkalmazási engedélyekben nem engedélyezett anyagokra, termékekre, import termékekre Vállalkozónak hivatalos engedélyt kell szerezni az alkalmazásukra a vonatkozó rendeletek betartásával. Beépítésük csak az engedély birtokában megengedett.
A munkaterület csapadékvíz elvezetése a Vállalkozó feladata és költsége.
A munkával érintett terület környezetében lévő építmények, épületek, vagy a szállítási útvonalak útjainak állapotfelmérését a Vállalkozónak fel kell mérni, méretni, dokumentálni, amelyben a kivitelezés esetlegesen kárt tehet. Az építéssel okozott kárt a Vállalkozónak meg kell térítenie a tulajdonos részére.
Mezőgazdasági-, vagy erdőművelésű terület igénybevétele esetén az okozott kárt meg kell téríteni.
A tervezési, kivitelezési munkákra vonatkozó elírások be nem tartása, a munkák során okozott kár megtérítése és a hatóságok esetleges bírsága, ezek költségei a Vállalkozót terhelik.
3.12 Átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok, műszaki átadás-átvétel, próbaüzem
Az átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok azon projektelemek esetén, ahol a szerződés, vagy a hatóság a létesítési engedélyben próbaüzem lefolytatását írja elő, két lépcsőben kerülnek végrehajtásra.
I. Az előzetes műszaki átadás-átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok
II. Próbaüzem
Próbaüzem lefolytatása esetén, azt megelőzően az adott Létesítményt/ Szakaszt előzetes műszaki átadás-átvételi eljárás tárgyává kell tenni. A sikeres előzetes műszaki átadás-átvétel nem jelenti a Létesítmény/ Szakasz átvételét, az csak a sikeres próbaüzemet követően valósulhat meg.
Olyan építési munka esetében, ahol próbaüzemre sem a szerződés, sem a hatósági engedély alapján nem kerül sor, a műszaki átadás-átvételi eljárás megegyezik az Átadás-átvétel alapján történő üzembe helyezéssel.
A Műszaki átadás-átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok lefolytatását, illetve a műszaki átadás- átvételi eljárást Szakaszonként, fizikailag független egységenként külön kell lefolytatni.
Fizikailag független egység az, amely az építési munka többi részétől függetlenül kivitelezhető és üzemeltethető.
3.12.1 Műszaki Átadás- Átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok
A Vállalkozónak a műszaki átadás-átvételi eljárást megelőzően a Szerződéses Feltételek szerint el kell végeznie a Létesítmény megfelelőségét, minősítését alátámasztó vizsgálatokat és (üzem)próbáit.
Ezt Vállalkozó a saját alkalmazottai segítségével, a Mérnök és az Üzemeltető ellenőrzése mellett végzi el. A gépészeten, elektromos berendezéseken, irányítástechnikai eszközökön – amennyiben vannak ilyenek - először száraz forgatási, funkcionális próbákat kell elvégezni, majd a vizes-próbák következnek.
3.12.1.1 Gépészeti és elektromos berendezések működtetési próbái
A működtetési próbák során azt kell megállapítani, hogy az egyes berendezések (technológiai, gépészeti, villamos, automatikai) üzemképesek-e, nincs-e valamely a biztonságos működtetést kizáró ok.
A próbák megkezdésének feltétele, hogy a berendezések a műszaki, munkavédelmi és egyéb hatósági, szemlékről készült jegyzőkönyvekben szereplő előírások alapján a próba megkezdésére, biztonságos lefolytatására alkalmas állapotban legyenek, a szükséges anyagi (kenő, karbantartó anyagok, vegyszerek, stb.) és személyi feltételek biztosítva legyenek.
A próbákat erre kijelölt irányító személynek kell vezetnie.
A vizes berendezéseket szárazon járatni tilos, ezért a vezérlő áramkört tápláló fázisbiztosítót lehet betenni, de előzőleg a motorok ezen fázisvezetékét le kell kötni. Szivattyúk forgatási próbáihoz tiszta vizet kell biztosítani.
Ellenőrizni kell az összes indítást és leállást, el kell végezni az összes szabályozó egység beállítását, a helyes bekötéseket, a reteszelő és jelzőberendezések, műszerek működését.
El kell végezni a berendezések teljesítményvizsgálatát (pl. szivattyúk, adagolók, stb.) és a gépek gyári előírás szerinti összes üzempróbáját.
Az elektromos berendezések esetében az előírások figyelembevételével elvégzendők az alábbi próbák:
• a biztonsági berendezések vizsgálata szemrevételezéssel,
• az áramkörök üzemi állapotoknak megfelelő vizsgálata, továbbá a védő áramkörök és berendezések, valamint a jelző áramkörök és berendezések működtetése,
• szigetelési ellenállásmérés, villámvédelmi és érintésvédelmi mérések elvégzése és jegyzőkönyvezése,
• frekvencia és feszültség mérés a gyűjtősín rendszeren a Megrendelő képviselője által jóváhagyott megfelelő magyar szabvány alapján,
• indítási próbák,
• a fázisjavító berendezés Megrendelő követelményeinek megfelelő értékre történő beállítása,
• kábelleltár meglétének ellenőrzése.
3.12.1.2 Nyomáspróbák, víztartási próbák
A Vállalkozó a sikeres próbáról készült mérési jegyzőkönyvvel tudja bizonyítani a műtárgy megfelelőségét. A Vállalkozónak biztosítania és igazolnia kell, hogy a nyomás-mérő berendezéseket akkreditált intézmény kalibrálta.
Sikertelen próba esetén a hibát fel kell tárni és ki kell javítani, az építési naplóban mindkettőt dokumentálni kell. Ezt követően a próbát meg kell ismételni.
3.12.1.3 Gépészeti és elektromos berendezések komplex üzemi próbái
A komplex próbák során a Vállalkozónak azt kell megállapítani, és igazolni, hogy az egyes berendezések (technológiai, gépészeti, villamos, automatikai) a hozzájuk kapcsolódó berendezésekkel együtt, azokkal egységben, illetve kapcsoltan tartós üzemre alkalmasak.
A komplex üzemi próbák alatt kell végezni azokat a beállítási és ellenőrzési feladatokat, amelyek a Létesítmény próbaüzem alá helyezéséhez szükségesek.
A próbák lefolytatásához szükséges az összes kezelési és beavatkozási hely hozzáférhetősége, olyan műszaki személyzet és eszközök rendelkezésre állása, amivel a kisebb-nagyobb kivitelezési hibákat (tömítetlenség megszűntetése, csavarok utánhúzása) el tudják végezni
Az üzemelési próba során be kell tanítani a leendő kezelőket a gépészeti berendezés használatára.
A sikeres üzemelésipróbákról készült mérési, vizsgálati jegyzőkönyveket a Vállalkozó a Mérnöknek azonnal az üzempróbák után megküldi, majd csatolja a Létesítmény/ Szakasz műszaki átadás-átvételi dokumentációjához.
A Mérnöknek lehetőséget kell adni, hogy jelen legyen a vizsgálatok és a monitoring folyamat során. Ellenőrizni kell, hogy minden megfelel a műszaki szabványoknak és a Műszaki leírásban foglalt követelményeknek.
3.12.2 Műszaki átadás-átvételi dokumentáció
A műszaki átadás-átvételi eljárásra azt követően kerülhet sor, hogy a Vállalkozó a tervezett időpontot megelőzően 14 nappal a Mérnök rendelkezésére bocsátotta a műszaki átadás-átvételi dokumentációt, azt a Mérnök felülvizsgálta és nem talált benne olyan hibát, hiányosságot, ami a Létesítmény/ Szakasz nem megfelelő minőségére utalna, vagy veszélyeztetné a Létesítmény biztonságos üzembe helyezését.
A műszaki átadás-átvételhez szükséges dokumentációt a Vállalkozónak kell elkészítenie és nyomtatásban, kötetekbe rendezve kell benyújtania a Mérnök számára. A teljes dokumentáció minden részét felülvizsgálat céljából 2 pld-ban benyújtani, majd a javítások, véglegesítés és kiegészítések után az alábbiakban jelzett példányszámban (minimum 1 eredeti és 3 másolat).
Az átadott dokumentáció felülvizsgálatára a Mérnöknek 14 napja van. Ezt követően a Vállalkozó – amennyiben szükséges – a dokumentációt a Mérnök észrevételei alapján javítja és kiegészíti, majd a Mérnök írásos igazolást ad ki az átadás-átvételi dokumentumok hiánytalan benyújtásáról, átvételéről.
Amennyiben az átadott dokumentáció alapján a Mérnök úgy ítéli meg, hogy a létesítmény biztonságosan próbaüzem alá helyezhető, ennek mind szerződéses, mind műszaki feltételei adottak, a Vállalkozó az érintett felek egyidejű írásban történő értesítésével kitűzi a műszaki átadás átvétel időpontját.
3.12.3 Műszaki átadás-átvételi eljárás
A műszaki átadás-átvételi eljárásra azt követően kerülhet sor, hogy a Vállalkozó a tervezett időpontot legalább 7 nappal megelőzően megküldte az erről szóló értesítést, a Mérnök átvizsgálta, a Vállalkozó véglegesítette, kiegészítette a műszaki átadás-átvételi dokumentációt.
Az eljárásra meg kell hívni az érintett hatóságok, közművek, kezelők és az üzemeltető szervezet képviselőjét is. A műszaki átadás-átvételi eljáráson ki kell kérni a meghívott hatóságok képviselőinek nyilatkozatait és az Üzemeltető nyilatkozatát.
A műszaki átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyv készül. A Vállalkozónak az eljáráson szóban összefoglalóan ismerteti a műszaki átadás-átvételt megelőző próbák eredményét, (a FIDIC átadás-
átvételt megelőző üzempróbák, azaz:) a próbaüzem tervét, menetét, lebonyolítását az esetleges üzem- átállások programját, amelyekről készített tervet előzetesen átadta a Mérnöknek.
A műszaki átadás-átvételi eljárás során jegyzőkönyvbe vételre kerülnek a Létesítmény és az átadott Dokumentáció hiányosságai.
A műszaki átadás-átvételi eljárást egyebekben a 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet alapján kell lefolytatni.
A próbaüzemet a Vállalkozónak a jóváhagyott Próbaüzemi Terv, valamint a (ideiglenes) „Kezelési és karbantartási utasítás” alapján kell elvégeznie.
A próbaüzem a Létesítmény tartós terhelés alá helyezését, meghatározott ideig és feltételek közötti üzemét jelenti, amely alatt a Vállalkozó felelős:
• a Létesítmény üzemeltetéséért, a próbaüzem irányításához szükséges szakemberek, anyagok, segédanyagok, eszközök biztosításáért
• a próbaüzemet megelőzően az üzemeltető szervezettel írásos megállapodás megkötéséért
• a próbaüzem során szükséges beállítások, mérések, vizsgálatok elvégzéséért, ezek költségeinek viseléséért
• a biztonságos munkafelszerelés és munkakörnyezet biztosítása mind saját, mind az üzemeltető szervezet dolgozóinak
• folyamatos kommunikáció biztosítása az üzemeltető szervezet felelős alkalmazottai és a próbaüzemet irányító saját alkalmazottai között a pontos mérések és az üzemelés problémáinak pontos felderítése érdekében
• a terveken, a kiépítésen, a gépeken vagy a dokumentáción szükséges esetleges változtatások megállapítása a hatékonyság növelése és az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében
• a szükséges vizsgálatok, ellenőrző mérések elvégzése és dokumentálása.
A Megrendelő felelős:
• a Létesítmény próbaüzem alá helyezésével kapcsolatban a hatóságok által előírt, jogszabályokban szereplő, vagy egyéb a Vállalkozóval kötött szerződés tárgyán kívül eső, feltétel biztosításáért,
• az üzemeltető szervezet teljes kezelő-személyzetének, készenléti, szakfelügyeleti egységeinek és megfigyelőinek rendelkezésre állásáért,
• a Létesítmény üzemeltetéséhez kapcsolódó egyéb egységek üzemeltető szervezet által történő üzemeltetéséért, azok üzemszerű állapotának fenntartásáért,
A próbaüzemet az átadott és a műszaki átadás-átvételi eljáráson bemutatott ideiglenes Kezelési és karbantartási utasításban foglaltak szerint kell végezni, amelyet a próbaüzem tapasztalatai és eredményei alapján a Vállalkozónak a próbaüzem során véglegesítenie kell.
A próbaüzem időtartamát a vízjogi létesítési engedélyben a hatóság határozza meg.
A próbaüzem során a Vállalkozónak két alapvető szempontrendszer követelményeinek való megfelelést kell igazolnia.
Az első szempont, hogy a Létesítménynek vizsgálatokkal alátámasztva, dokumentáltan meg kell felelnie a vonatkozó hatósági engedélyben (elsősorban a vízjogi létesítési engedély) a próbaüzemre és az üzemeltetésre vonatkozó hatósági elvárásoknak, előírásoknak. A Vállalkozónak továbbá a próbaüzem révén kell igazolnia, hogy a Létesítmény megfelel a szerződésben meghatározott teljesítmény és funkcionális követelményeknek.
A próbaüzemet sikertelennek kell nyilvánítani, ha a próbaüzem alá helyezett Létesítmény tekintetében az alábbiak közül valamelyik körülmény fennáll:
• a próbaüzemhez szükséges feltételek fennállása esetén nem igazolható stabil körülmények között a Megrendelői Követelmények szerinti teljesítmény és funkcionális követelmény teljesülése
• az üzem nem felel meg valamely engedélyben, vagy jogszabályban rögzített környezetvédelmi előírásnak,
• hiányoznak, vagy elégtelenek az egészségügyi, biztonság, munkavédelmi utasítások, információk,
Amennyiben környezetvédelmi kibocsátási határértékek állnak fenn a létesítmény üzemével kapcsolatban, a Vállalkozónak a megfelelő mérésekkel kell igazolni az előírt emissziós, zaj- és rezgésterhelési értékek betarthatóságát.
A próbaüzem során az elvégzendő mérésekre, a mérendő paraméterekre vonatkozólag a Vállalkozónak a hatósági engedély előírásait be kell tartania.
A jogszabályban, vagy a hatósági engedélyben meghatározott paraméterek fennállásának igazolására a méréseket és vizsgálatokat nemzeti rendszerben akkreditált intézmény/ szervezetnek kell végeznie, az eredményeket mérési jegyzőkönyvekben kell dokumentálni.
Próbaüzemi zárójelentés
A próbaüzemről (amennyiben előírásra kerül) a Vállalkozónak próbaüzemi zárójelentést kell készítenie. A próbaüzemről készült zárójelentést– amennyiben az engedélyek ezt előírják, a hatóságoknak, valamint - a Mérnöknek kell benyújtani, ami a Létesítmény Átadás-átvételi igazolás igénylésének feltétele.
A próbaüzemi zárójelentésnek tartalmazni kell legalább az alábbiakat:
• A rendszerre és folyamatokra vonatkozó adatokat
• A próbaüzemi mérések kiértékelését
• A jelentés karbantartásról szóló részében az év során elvégzett beavatkozás jellegű és tervszerű karbantartási munkálatokat kell részletesen feltüntetni.
• A műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedett hiányosságokat, azok pótlását.
• A hatósági engedélyben és a Megrendelői követelményekben foglalt tervezési célok, teljesítmény és funkcionális követelmények teljesítését
• A készlet- és tartalék alkatrész-leltárt a próbaüzem végén
A próbaüzem elfogadásának feltétele a próbaüzemi zárójelentés átadása és elfogadása.
A Vállalkozó által megvalósított egységekre vonatkozó Üzemeltetési engedély kérelem részt 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai alapján Vállalkozó állítja össze és a majdani engedélyes nyújtja be az illetékes hatósághoz az utolsó próbaüzem/üzempróba befejezését követő 60 napon belül.
Az üzemelési engedély kérelemrész elkészítésénél az üzemeltető érvényes vízjogi engedélyét figyelembe kell venni.
3.13 Utófelülvizsgálati eljárás
A szerződés és a vonatkozó jogszabályok szerint a Létesítmény szerződésnek való megfelelőségét az átadás-átvételi igazolás kiadását követő 12 hónap elteltével utó-felülvizsgálati eljárás keretében is meg kell vizsgálni.
Az utófelülvizsgálati eljárás időpontjáról a Mérnök írásban értesíti a Vállalkozót a tervezett időpontot megelőzően legalább 60 nappal.
Az utófelülvizsgálat során végzendő egyéb ellenőrzések és specifikus vizsgálatok körének meghatározása, illetve a mérések elvégzése a Mérnök, illetve a Megrendelő, szervezet feladata és felelőssége.
Az utófelülvizsgálati eljárásról készített dokumentáció alapján a Mérnök állapítja meg a Létesítmény szerződés szerinti minőségét, a Vállalkozó esetleges garanciális kötelezettségeit, a fennálló hibákat, amelyet a Vállalkozó köteles kijavítani.
Az utó-felülvizsgálatok során feltárt bárminemű nem megfelelést, hibát a Vállalkozó a Jótállás feltételei szerint köteles javítani.
A Vállalkozó a hibás teljesítésért szavatossági felelősséggel tartozik. A szavatossági igényérvényesítés törvényben lefektetett jog, amely ez esetben a Megrendelőt illeti meg.
Hibás teljesítésnek minősül, ha a Létesítmények, vagy azok bármely része a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben foglalt leírásnak, vagy követelményeknek, így többek között annak, hogy az adott dolog meghatározott időn keresztül károsodás, lényeges műszaki jellemzőinek csorbulása nélkül alkalmas legyen funkciójának ellátására.
A magyar jog – összhangban az európai joggal – alapesetben hat hónapos igényérvényesítési határidőt határoz meg a szavatossági jogok érvényesítésére. Azonban, mivel a szerződés tárgya, vagyis a Létesítmények között több tartós használatra rendelt dolog található, amelyek kötelező alkalmassági idejét jogszabály szabályozza, e dolgok, szerkezetek esetében a szavatossági igény ezen, e jogszabályokban szereplő jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.
II. RÉSZLETES INFORMÁCIÓK A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEKRŐL
4. TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK BEMUTATÁSA
4.1.1 Győrteleki szivattyútelep elbontása és szivattyúállás kiépítése (FETIVIZIG)
A Győrteleki szivattyútelep az erősen belvízveszélyes 07.11. számú Szamos-Krasznaközi belvízvédelmi szakasz területén, a Tyukodi-Vájás csatorna torkolati szelvényében található. Funkciója a Tyukodi- Vályás csatorna belvízmentesítése esésnövelő szivattyútelepként a befogadó Nagy-Vájás csatornába. A mentesített vízgyűjtő területen gazdálkodók intenzív mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.
A szivattyútelep 2001 óta az Ecsediláp- Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat kezelésében volt. Belvízvédekezés idején 2 db Xxxxxx XX. típusú szállítható szivattyúval történt a víz átemelése a befogadóba.
A szivattyútelep jelenleg a Magyar Állam tulajdonában és a FETIVIZIG kezelésében van. A projekttel érintett ingatlanokat a következő táblázat tartalmazza:
Település | Érintett ingatlan hrsz-e |
Győrtelek | 0125 |
Nagyecsed | 055; 062 |
Az elmúlt években állapota olyan mértékben leromlott, hogy jelenlegi funkcióját ellátni nem képes. A megmaradt építmény omlásveszély miatt életveszélyesnek minősül, bontása halaszthatatlan.
A szivattyútelep üzemképességének biztosítása belvízvédelmi szempontból szükséges, azonban felújítása nem gazdaságos, ezen kívül állandó telepként történő kialakítása nem indokolt.
A szivattyúállás kialakítása után belvízvédelmi helyzetben mobil szivattyú kitelepítésére nyílik lehetőség, mely biztosítja a vízátemelést a befogadóba, ezzel növelve a Xxxxxx-Vájás csatorna belvízi biztonságát
A felépítmény gépteremből, szociális helyiségből, raktárhelyiségből és vizes blokkból áll, további része a darupálya és lépcső. A felépítmény bontását az építési technológiai folyamatokkal ellentétes sorrendben kell elvégezni. A bontási törmeléket csak a települési önkormányzat által meghatározott helyre (hulladék-hasznosító vagy hulladéktelep) szabad elszállítani. A szivattyútelephez tartozó szennyvízaknát el kell bontani.
A tervezett szivattyúállás kiépítése a gravitációs csatorna használatára alapulna, így az alépítmény szívó- és nyomóaknái megszüntethetőek. Az aknákhoz csatlakozó csappantyúkat és csöveket el kell távolítani. Az elbontott felépítmény aljzatbetonjának egy része felújítás és az aknák megszüntetése után felhasználható a szivattyúállás kialakításához. A gravitációs csatorna felvízi oldalán zsilip kialakítása szükséges. A felvízi-és az alvízi oldalán ki kell alakítani a gravitációs rá- és kivezetést, amely a burkolatok átalakításával jár.
A szivattyúállás energiaellátásának kiépítése is jelen feladat tárgyát képezi.
A szivattyútelepre vezető földút részleges stabilizációjára szükség van, mivel csapadékos időjárási körülmények között a szivattyúk beszállítása nem biztosított.
Tervek részben rendelkezésre állnak, szükséges azok felülvizsgálata. Az engedélyeztetésük jelen projekt feladatát képezik amennyibben az szükséges.
Kivitelezéssel szemben támasztott alapkövetelmény, hogy belvízvédekezéskor biztosítani szükséges a szivattyús átemelés, vízkormányzás lehetőségét. A provizórium kiépítése és üzemeltetése a VIZIG feladata.
Győrteleki szivattyútelep elhelyezkedése
Projektelem megvalósításának számszerűsíthető céljai (indikátorok)
Mutató | Egység | Kiinduló érték | Célérték |
Rekonstrukcióval érintett szivattyútelep | db | 0 | 1 |
Szivattyúállás kialakítása | db | 0 | 1 |
4.1.2 Olcsvai szivattyútelep rekonstrukciója (FETIVIZIG)
Az Olcsvai szivattyútelep a 07.11. számú Szamos-Krasznaközi belvízvédelmi szakasz területén helyezkedik el, az Északi-főcsatorna 0+000 km szelvényében.
A szivattyútelep a FETIVIZIG kezelésében van.
A projekttel érintett ingatlanokat a következő táblázat tartalmazza:
Település | Érintett ingatlan hrsz-a |
Olcsva | 084; 085; 097 |
A belvízvédelmi szakasz erősen belvízveszélyes terület.
A szivattyútelep 3,3 m3/s összteljesítményű, 2 db (KCV 800 típusú szivattyúk) gépegységből áll. Funkciója az Északi-főcsatorna mértékadó vízszintjét meghaladó belvíz -zárt torkolati zsilip esetén- Szamos folyóbaba emelése. Több település és jelentős nagyságú mezőgazdasági terület belvízmentesítésében tölt be fontos szerepet.
Szamos-Krasznaköz mocsaras területeinek lecsapolása során épült meg az Olcsvai szivattyútelep - ekkor még gőz üzemű - az 1907-es belvizes időszak után.
1969-ben a telep elektromos ellátásúvá épült át. Az azóta eltelt több mint 40 év során a telepen csak a szükséges fenntartási és karbantartási munkák kerültek elvégzésre.
Annak érdekében, hogy a belvízvédekezések alkalmával akár a folyamatos, 24 órás üzemelés teljes kapacitással, tartósan biztosított legyen, a szivattyútelep üzembiztonságának növelése szükséges, annak korszerűsítésével, rekonstrukciójával. Szükséges a szivattyútelep teljes elektromos hálózatának, vezérlésének korszerűsítésére, gépészet, magasépítmény, kapcsolódó létesítmények (zsilip, csatorna) felújítására, fejlesztésére.
Tervek részben rendelkezésre állnak, szükséges azok felülvizsgálata. Az engedélyeztetésük jelen projekt feladatát képezik amennyibben az szükséges.
Kivitelezéssel szemben támasztott alapkövetelmény, hogy belvízvédekezéskor biztosítani szükséges a szivattyús átemelés, vízkormányzás lehetőségét.
Az Olcsvai szivattyútelepen a következő rekonstrukciós és fejlesztési feladatokat szükséges végrehajtani:
• A legkorszerűbb anyagok, alkatrészek és berendezések beépítésével a szivattyútelep kapcsolószekrénye és egyéb elektromos berendezései, továbbá a vezérlés kerülnek megújításra, illetve megvalósulna a távfelügyelet és távjelzés előkészítése, mely annak jövőbeni kiépítési lehetőségét alapozza meg.
• Gépészeti vonatkozásban a szivattyútelep mindkét gépegységének a teljes felújítása, az emelőszerkezet felújítása és az acélszerkezetek felújítása, cseréje valósulna meg.
• Magasépítmény külső és belső felújítása, mely magába foglalja a következő főbb tételeket:
- magastető kialakítása,
- nyílászárók cseréje,
- külső hőszigetelés és homlokzat felújítása,
- hidegburkolások,
- szociális helyiség, raktárhelyiség és vizesblokk felújítása, berendezése,
- falfelületek javítása, festése,
- aljzat felújítása,
- járda és térburkolat felújítása.
• Csatorna felújítás, ami elsősorban a szivattyútelep elő- és utófenék burkolatainak iszaptalanítását, burkolatok helyreállítását, kezelőlépcső kialakítását tartalmazza.
• Zsilip betonfelületének javítása.
Olcsvai szivattyútelep elhelyezkedése
Projektelem megvalósításának számszerűsíthető céljai (indikátorok)
Mutató | Egység | Kiinduló érték | Célérték |
Rekonstrukcióval érintett szivattyútelep | db | 0 | 1 |
Rekonstrukcióval érintett gépegység | db | 0 | 2 |
Felújításra kerülő csatorna burkolat | m2 | 0 | 200 |
4.1.3 Szivattyútelepek rekonstrukciója (TIVIZIG)
A belvízi szivattyútelepek rekonstrukciója a TIVIZIG kezelésben lévő szivattyútelepek vízjogilag engedélyezett állapotának helyreállítását célozzák. A TIVIZIG területén jelen projektben megvalósuló beruházás 15 db szivattyútelepet érint.
A szivattyútelepek egy része kizárólagos állami tulajdonú, egy része forgalomképes állami tulajdonú szivattyútelep, utóbbiak az elmúlt évben kerültek az igazgatóság kezelésébe. Az állami tulajdonú vízilétesítmények – szivattyútelepek - mindenkori üzemképességének fenntartása és üzemeltetése az igazgatóság feladata.
Tervek nem állnak rendelkezésre azok elkészítése, engedélyeztetése (amennyiben szükséges) jelen projekt feladatát képezik.
Kivitelezéssel szemben támasztott alapkövetelmény, hogy belvízvédekezéskor biztosítani szükséges a szivattyús átemelés, vízkormányzás lehetőségét.
A tervezett beruházás kivitelezése
- Borz II. szivattyútelepen 1 db új ÖG-15/43 típusú mozgógereb beépítése
- Halasi szivattyútelepen 2 db szállítószalag felújítása
- Karádéfoki szivattyútelepen 1 db ÖG típusú mozgógereb, és 2 db szállítószalag felújítása
- Tiszacsegei szivattyútelepen 1 db vízszintes szállítószalag felújítása
- Egyeki szivattyútelepen 1 db Agroflux 500 szivattyú felújítása.
- Xxxxxxxxx X. szivattyútelepen a nyomóoldali elzáró szerkezetek javítása
- Kadarcsi szivattyútelep 1 db Flygt CP 3201 szivattyú teljes felújítása
- Biharnagybajomi szivattyútelep 2 db Flygt CP 3201 szivattyú teljes felújítása
- Tiszacsegei szivattyútelep, I. sz. CSPV szivattyú felújítása
- Folyási szivattyútelepen gépészpihenő felújítása, ajtó cseréje
- Halasi szivattyútelepen kezelőépület, és szivattyútér felújítása; melléképület kialakítása
- Rejei szivattyútelepen gépészpihenő felújítása, ajtó cseréje
- Hataji szivattyútelepen gépház belső felújítás, nyílászárók cseréje
- Egyeki szivattyútelepen gépészpihenő felújítása, nyílászárók cseréje
- Láncfok-Köröslaposi szivattyútelepen az elavult villamos kapcsolószekrény cseréje, villamos fűtés kiépítése
- Tiszaeszlári szivattyútelepen az elavult elektromos kapcsolószekrény cseréje, villamos fűtés kiépítése
- Borz II. szivattyútelepen a térvilágítás helyreállítása
- Hamvasi szivattyútelepen a térvilágítás helyreállítása
- Alsó-Ó-Berettyói szivattyútelepen az elavult elektromos kapcsolószekrény cseréje
Uszadék eltávolító berendezések rekonstrukciója és új berendezések beépítése
Újonnan szükséges a Borz II. szivattyútelepen beépíteni az elhasználódott mozgógereb helyett 1 db ÖG-15/43 típusú mozgó gerebet. Szükséges a mozgó gereb kiviteli terveinek elkészítése. Felújítandó a Halasi szivattyútelepen 2 db szállítószalag, a Karádéfoki szivattyútelepen 1 db ÖG típusú mozgó gereb 2 db szállítószalaggal, és a Tiszacsegei szivattyútelepen a vízszintes szállítószalag.
Szivattyúte lep | Hrsz. | Elvégzendő feladat | Műszaki leírás | |
1 | Borz II. | Ecsegfalva 0117/2 | 1 db új ÖG15/43 típusú mozgógereb beépítése | 4. számú mozgógereb cseréje újra. |
2 | Halasi | Szeghalom 0962 | 1-1 db TU 5/500 típusú vízszintes és ferde szállítószalag felújítása | Vázszerkezet és terelőlemezek felújítása horganyzott kivitelben. Támasztó- és vezetőgörgők cseréje, hevederek cseréje. Meghajtódobok és feszítődobok felújítása. Elektromos rendszer felújítása. |
3 | Karádéfoki | Tiszagyulaház a 04 | 1 db ÖG18/42 típusú mozgógereb, és a vízszintes és ferde szállítószalag felújítása | Mozgógereb: Kidaruzás, elszállítás, gerebfésűk és perselyek cseréje, lánc csere, alsó lehúzófésű készítése, oldalterelő lemezek beállítása, homokszórás- horganyozás, a gereb helyzetét rögzítő nyereg készítése és rögzítése, kiszállítás, visszadaruzás. Szállítószalagok: Gumiszalag csere, alsó- és felső görgők cseréje, terelőgumik cseréje, |
homokszórás-festés. | ||||
4 | Tiszacsege i | Tiszacsege 0859 | A vízszintes szállítószalag felújítása | Vázszerkezet felújítása, új terelőlemezek készítése horganyzott kivitelben. Új támasztó- és vezetőgörgők, heveder beépítése. Új meghajtódob és feszítődob beszerelése. Elektromos rendszer kialakítása. |
Szivattyúk és kapcsolódó gépészeti berendezések felújítása, új beszerzések beépítése
A TIVIZIG kezelésében levő szivattyútelepek üzemeltetéséhez szükséges egyes szivattyúk és kapcsolódó berendezések felújítása illetve újak beépítése:
- Egyeki szivattyútelepen 1 db Agroflux 500 szivattyú felújítása.
- Xxxxxxxxx X. szivattyútelep, nyomóoldali elzáró szerkezetek javítása.
- Kadarcsi szivattyútelep 1 db Flygt CP 3201 szivattyú teljes felújítása.
- Biharnagybajomi szivattyútelep 2 db Flygt CP 3201 szivattyú teljes felújítása.
- Tiszacsegei szivattyútelep, I. sz. CSPV szivattyú felújítása.
Szivattyútelep | Hrsz. | Elvégzendő feladat | Műszaki leírás | |
1 | Egyeki | Egyek 0214/6 | 1 db Agroflux-500 szivattyú felújítása | Teljes felújítás, a szivattyú kiemelése, elszállítása, gépegységen csapágyazás cseréje, lapát csere, stb. Korrózió elleni védelem, visszaszállítás, beemelés a helyére, üzembe helyezés. |
2 | Szeghalmi I. | Szeghalom 0951 | A nyomóoldali elzárószerkezetek javítása | 3db tolózár kiszerelése, zárófelületek felújítása, mozgató menetes orsó és anya felújítása. Működtető hajtómű és villanymotor szétszerelése, szükséges felújítások elvégzése, tömítések cseréje. Felújítás utáni festés. |
3 | Kadarcsi | Hajdúnánás | 1 db Flygt CP | A szivattyú felújítását szakműhelyben |
0729/1, 0729/3 | 3201 típusú | kell elvégezni. A szétszerelt szivattyú | ||
szivattyú teljes | alkatrészeket meg kell tisztítani és | |||
felújítása | hibafelvételt kell végezni. A hibás | |||
alkatrészeket javítani vagy cserélni | ||||
szükséges. Cserélni kell a | ||||
csúszógyűrűs tömítéseket, az O- | ||||
gyűrűket, valamint olajcserét kell végre | ||||
hajtani. A meghajtó motor csapágyait | ||||
cserélni kell. Amennyiben a mérések | ||||
szerint újratekercselés szükséges azt el | ||||
kell végezni. A berendezést a | ||||
műhelyben le kell festeni. |
4 | Biharnagybajomi | Biharnagybajom 0166/4 | 2 db Flygt CP 3201 típusú szivattyú teljes felújítása | A szivattyúk felújítást szakműhelyben kell elvégezni. A szétszerelt szivattyú alkatrészeket meg kell tisztítani és hibafelvételt kell végezni. A hibás alkatrészeket javítani vagy cserélni szükséges. Cserélni kell a csúszógyűrűs tömítéseket, az O- gyűrűket, valamint olajcserét kell végre hajtani. A meghajtó motor csapágyait cserélni kell. Amennyiben a mérések szerint újratekercselés szükséges azt el kell végezni. A berendezést a műhelyben le kell festeni. |
5 | Tiszacsegei | Tiszacsege 0859 | Az I. számú CSPV szivattyú felújítása | Teljes felújítás, a szivattyú üzemképtelen, beszorult állapotban van. A szivattyú kiemelése, elszállítás, gépegységen csapágyazás cseréje, lapát csere,stb. Korrózió elleni védelem, visszaszállítás, beemelés a helyére, üzembe helyezés. |
Szivattyútelepi épület felújítások
A TIVIZIG kezelésében levő szivattyútelepek gépházainak, kezelőépületeinek és egyéb melléképületeinek felújítása:
- Folyási szivattyútelepen gépészpihenő felújítása, ajtó cseréje.
- Halasi szivattyútelep kezelőépületének, szivattyúterének felújítása, mellékhelyiség kialakítása.
- Rejei szivattyútelepen gépészpihenő felújítása, ajtó cseréje.
- Hataji szivattyútelepen gépház belső felújítás, nyílászárók cseréje.
- Egyeki szivattyútelepen gépészpihenő felújítása, nyílászárók cseréje.
Építési kiviteli tervek elkészítése.
Szivattyútelep | Hrsz. | Elvégzendő feladat | Műszaki leírás | |
1 | Folyási | Folyás 0473 | Gépészpihenő | A gépészpihenő két üvegfalának cseréje, |
felújítás, | méretei: 310x290cm és 165x290cm. A | |||
nyílászáró csere | beépítést úgy kell elvégezni, hogy a gépek által | |||
gerjesztett rezgéstől ne sérüljön. A beépítésnek | ||||
részét képezi a megbomló vakolatrészek | ||||
visszajavítása, és a belső falak festése is. Az | ||||
üvegfal magába foglal egy 85x210cm -s méretű | ||||
balos befelé nyíló ajtót. Az ajtónak és az | ||||
üvegfalnak minimum hatkamrás műanyag | ||||
vázszerkezetűnek kell lennie, az üvegezett | ||||
felületeinek 4.16-os hőszigetelt üvegezéssel, a | ||||
nem üvegezett részeknek, hő- és hangszigetelő | ||||
panelt kell tartalmaznia. A külső ablakokra | ||||
rovarhálót kérünk felszerelni. Üvegezett | ||||
felületek: 5,5m2, hő- és hangszigetelt felületek: | ||||
8,3m2 A felújítás során képződő törmelék és | ||||
egyéb bontott anyag elszállítása a kivitelező |
feladata. | ||||||||
2 | Halasi | Szeghalom 0962 | A kezelőépület és a szivattyútér felújítása, külső WC kiépítés | Kezelőépület külső- és belső vakolatjavítása, színezése (210 m2). Lapostető (40 m2) szigetelésének átvizsgálása, szükség szerinti felújítása. Esőcsatorna cseréje (kb.10 m). Szivattyútér helyreállítása, lépcsők és térbeton újjáépítése. Szabványos külső WC építése. | ||||
3 | Rejei | Tiszadob | Gépészpihenő | A | gépészpihenő | két | üvegfalának | cseréje, |
0262/3 | felújítás, nyílászáró csere | mérete: 420x290cm és 250x290cm. A beépítést úgy kell elvégezni, hogy a gépek által | ||||||
gerjesztett rezgéstől ne sérüljön A beépítésnek | ||||||||
részét képezi a megbomló vakolatrészek | ||||||||
visszajavítása, és a belső falak festése is. Az | ||||||||
üvegfal magába foglal egy 85x210cm -s méretű | ||||||||
balos befelé nyíló ajtót. Az ajtónak és az | ||||||||
üvegfalnak minimum hatkamrás műanyag | ||||||||
vázszerkezetűnek kell lennie, az üvegezett | ||||||||
felületeinek 4.16-os hőszigetelt üvegezéssel, a | ||||||||
nem üvegezett részeknek hő- és hangszigetelő | ||||||||
panelt kell tartalmaznia. Az üvegezett felületek: | ||||||||
11m2, hő- és hangszigetelt felületek: 8,1m2. A | ||||||||
felújítás részét képezi a pihenő külső falazatába | ||||||||
épített 3db 120x150cm-s bukó-nyíló és 2db | ||||||||
60x80cm-s bukó-nyíló kivitelű műanyag | ||||||||
nyílászáró cseréje, az ablakokat külső és belső | ||||||||
párkánnyal és rovarhálóval kérünk szerelni. A | ||||||||
felújítás során képződő törmelék és egyéb | ||||||||
bontott anyag elszállítása a kivitelező feladata. | ||||||||
4 | Hataji | Tiszacsege | Gépház | belső | A gépház teljes belső festése, mérete: | |||
0962/3 | felújítás, nyílászárók | szél/hossz/mag. 7,6x12,5x7,9m, 8db 180x150cm-s ablak átfestése, rovarháló és | ||||||
cseréje | védőrács felszerelése, híddaru és darupálya | |||||||
átfestése, kétszárnyú gépházajtó átfestése. | ||||||||
Gépészpihenő, mosdó és raktár teljes | ||||||||
kifestése, kb.: 110m2. Belső ajtók és tokok | ||||||||
átfestése. A pihenőn, mosdón és raktáron lévő | ||||||||
3db 85x150cm-s nyílászáró cseréje, 4.16 | ||||||||
hőszigetelt üvegezésű bukó-nyíló kivitelű, | ||||||||
minimum hatkamrás műanyag nyílászáróra. A | ||||||||
felújítás során képződő törmelék és egyéb | ||||||||
bontott anyag elszállítása a kivitelező feladata. | ||||||||
5 | Egyeki | Egyek 0214/6 | Gépészpihenő felújítás, nyílászárók cseréje | A gépészpihenőben a kézmosó és a pihenő helyiségek közötti fal bontása. Szél/hossz/mag. 225x215x252cm méretű gépészpihenő, mosdó helyiség 135x110x252cm, WC helyiség 78x110x252cm és folyosó 90x220x252cm helyiségeken a nyílászárók cseréje és a visszajavítást követő teljes festés. A helyiségeken 4db 80x210cm nagyságú ajtó cseréje, a gépház felőli oldalon 150x120cm-s kétszárnyú bukó-nyíló ablak cseréje. Az ajtóknak és az ablakoknak minimum hatkamrás műanyag vázszerkezetűnek kell lennie, az üvegezett felületeinek 4.16-os hőszigetelt üvegezéssel. A külső falba beépített ablakokat külső és belső párkánnyal, rovarhálóval és védőráccsal kérjük szerelni. A felújítás során képződő törmelék és egyéb bontott anyag elszállítása a kivitelező feladata. |
6 | Folyási, Halasi, Xxxxx, Hataji, Egyeki | Építési kiviteli tervek elkészítése |
Szivattyútelepi villamos berendezések korszerűsítése
- Láncfok-Köröslaposi szivattyútelepen az elavult villamos kapcsolószekrény cseréje, villamos fűtés kiépítése.
- Tiszaeszlári szivattyútelepen az elavult elektromos kapcsolószekrény cseréje, villamos fűtés kiépítése.
- Borz II. szivattyútelepen a térvilágítás helyreállítása.
- Hamvasi szivattyútelepen a térvilágítás helyreállítása.
- Alsó-Ó-Berettyói szivattyútelepen az elavult elektromos kapcsolószekrény cseréje.
Villamos kiviteli tervek elkészítése.
Szivattyútel ep | Hrsz. | Elvégzendő feladat | Műszaki leírás | |
1 | Láncfok- | Újtikos 060 | Az elavult | A meglévő gépegységek és fogyasztók |
Köröslaposi | villamos | biztonságos üzemeltetéséhez új villamos | ||
kapcsolószekrén | kapcsolószekrény elhelyezése épületen belül és | |||
y cseréje, | kívül a villamos terv alapján, az érvényben lévő | |||
villamos fűtés | szabványok figyelembevételével. Új | |||
kiépítése | kapcsolószekrény kialakítása: 630A főkapcsoló, | |||
160A-s leágazások 2db szivattyúnak, üzemóra | ||||
számláló, gépegységenként feszültség és | ||||
áramerősség mérővel, 2db uszadék felhordó | ||||
gereb +szállítószalag együttes indítása a | ||||
kapcsolószekrényről, szivattyúk kézi | ||||
nyomógombos indítása+kontroll lámpa, vízszint | ||||
reteszelés kialakítása, leágazások kialakítása | ||||
térvilágításnak, belső világításnak, 4kW-os | ||||
hőtárolós kályhának, további 3db leágazás |
kialakítása későbbi felhasználás céljából. 3fázisú fáziskimaradás felügyeleti relé beépítése. 1db 4kW teljesítményű hőtárolós kályha beszerzése és beépítése. Szabványossági, érintésvédelmi felülvizsgálati vizsgálat elvégzése, jegyzőkönyv kiállítása. Gereb és szállítószalagok külső kapcsolási lehetőség kiépítése, vészleállító kapcsolók felhelyezése. | ||||
2 | Tiszaeszlári | Tiszaeszlár 038/2 | Az elavult villamos kapcsolószekrén y cseréje, villamos fűtés kiépítése | A meglévő gépegységek és fogyasztók biztonságos üzemeltetéséhez új villamos kapcsolószekrény elhelyezése épületen belül és kívül a villamos terv alapján, az érvényben lévő szabványok figyelembevételével. Új kapcsolószekrény kialakítása: 630A főkapcsoló, 160A-s leágazások kiépítése a 3db szivattyúnak, üzemóra számláló, gépegységenként feszültség és áramerősség mérővel, 1db uszadék felhordó gereb +szállítószalag együttes indítása, 4db tolózár motoros indíthatósága, szivattyúk kézi nyomógombos indítása+kontroll lámpa, vízszint reteszelés kialakítása, 1db 4kW-s villanymotor kapcsolhatósága vákuumszivattyú üzemeléshez, leágazások kialakítása térvilágításnak, belső világításnak, 4kW-os hőtárolós kályhának, további 3db leágazás kialakítása későbbi felhasználás céljából. 3fázisú fáziskimaradás felügyeleti relé beépítése. 1db 4kW teljesítményű hőtárolós kályha beszerzése és beépítése. Szabványossági, érintésvédelmi felülvizsgálati vizsgálat elvégzése, jegyzőkönyv kiállítása. Gereb és szállítószalagok külső kapcsolási lehetőség kiépítése, vészleállító kapcsolók felhelyezése. |
3 | Borz II. | Ecsegfalva 0117/2 | A szivattyútelepi térvilágítás helyreállítása | 5 db kandeláber felújítása, modernizálása, csatlakozó kábelek szükség szerinti cseréje, biztosító berendezések cseréje |
4 | Hamvasi | Püspökladá ny 0586 | A szivattyútelepi térvilágítás helyreállítása | 3 db kandeláber felújítása, modernizálása, csatlakozó kábelek szükség szerinti cseréje, biztosító berendezések cseréje, tartóoszlopok repasszálása, 2 db oszlopos lámpatest felújítása szükség szerinti oszlopcserével, légvezeték kiváltása földkábellel, mozgógerebek melletti 2 db térvilágítási lámpatest cseréje |
5 | Alsó-Ó- Berettyói | Szerep 0294/1 | Az elavult villamos kapcsolószekrén y cseréje | Kapcsolószekrény komplett cseréje, vezérlés- szabályzás, erőátviteli berendezések cseréje, szintszabályzók cseréje (2 db 45 KW-os motor és 1 db 22 KW-os motor) |
6 | Láncfok- Köröslapos i, Tiszaeszlár i, Borz II., Hamvasi, Alsó-Ó- Berettyói | Villamos tervek elkészítése |
A projekt előkészítése és megvalósítása során fontos a lehető legpontosabb előzetes hibafeltárás és tervezés. A közbeszerzési eljárás engedélyeztetésének és lefolytatásának esetleges elhúzódása lerövidíti a kivitelezésre betervezett időt. A projekt megvalósítását úgy kell ütemezni, hogy az belvízmentes időszakra essen, a kivitelezéssel egy időben bekövetkező belvíz-védekezési időszak akadályozhatja és lassíthatja a megvalósulást. A szivattyúk megbontása után többletmunka merül fel.
A szivattyútelepek helyrajzi száma és hatásterületük nagysága:
Szivattyútelep neve | Település | Hrsz. |
Alsó-Ó-Berettyói | Szerep | 0294/1 |
Biharnagybajomi | Biharnagybajom | 0166/4 |
Borz II. | Ecsegfalva | 0117/2 |
Egyeki | Egyek | 0214/6 |
Folyási | Folyás | 0473 |
Halasi | Szeghalom | 0982/3 |
Hamvasi | Püspökladány | 0586 |
Hataji | Tiszacsege | 0962/3 |
Kadarcsi | Hajdúnánás | 0729/1, 0729/3 |
Karádéfoki | Tiszagyulaháza | 04 (Önkormányzat) |
Láncfok-Köröslaposi | Újtikos | 060 |
Rejei | Tiszadob | 0262/3 |
Szeghalmi I | Szeghalom | 0951 |
Tiszacsegei | Tiszacsege | 0857 |
Tiszaeszlári | Tiszaeszlár | 038/2 |
A projektben érintett TIVIZIG kezelésű szivattyútelepek elhelyezkedése I.
A projektben érintett TIVIZIG kezelésű szivattyútelepek elhelyezkedése II.
Projektelem megvalósításának számszerűsíthető céljai (indikátorok)
Mutató | Egység | Kiinduló érték | Célérték |
Rekonstrukcióval érintett szivattyútelepek | db | 0 | 15 |
4.2 Kivitelezéshez kapcsolódó egyéb tervezési feladatok létesítményenként
Engedélyezési és kiviteli dokumentáció:
• Vízjogi létesítési engedélyezési terv (szükség szerint!)
• Bontási terv, vagy bejelentési dokumentáció
• Kivitelezési dokumentáció
• Ideiglenes kezelési és karbantartási utasítás
• Minden egyéb terv, mely szükséges a szerződésszerű teljesítéshez, és a munkakezdési engedélyhez (minőségbiztosítási terv, organizációs terv, fakivágási terv, forgalomszabályozási terv, dúcolási terv, víztelenítés terve, munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi terv, stb.)
Átadás-átvételhez szükséges dokumentációk
• Megvalósulási dokumentáció
• Műszaki átadás-átvételi eljárás(ok) dokumentációja
• Végleges kezelési és karbantartási utasítás
• Üzemeltetési engedély kérelem dokumentációja
4.3 Egyéb vállalkozói feladatok
• Közreműködés PR-tevékenységben
4.4 Belvízvédekezési intézkedési terv
Az belvízvédekezési intézkedési terv (továbbiakban Terv) a térség belvízvédelmi biztonságának megőrzése érdekében a kivitelezési időszakban meghatározza a szükséges belvízvédekezési intézkedéseket, amelyeket a Vállalkozónak el kell végeznie. A Tervet a Vállalkozó készíti el és a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság hagyja jóvá.
A Helyszínen (FIDIC 1.1.6.7) a védelmi szakasz szakasz-védelemvezetője a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet (továbbiakban Rendelet) alapján rendeli el és irányítja a védekezési munkát, mely a Helyszínre való jog biztosítását (FIDIC 2.1) követően az átadás-átvételi eljárás lezárásáig (FIDIC 10.1) tartó időszakban a Vállalkozóra tekintve kötelező.
A Tervben meghatározott valamennyi tevékenység ellátásának költsége a Vállalkozót terheli. A Vállalkozónak a belvízvédekezést az elrendelt belvízvédekezési készültségi fokozatnak megfelelően kell végeznie, melyhez tartozó belvízvédelmi szakaszokat, közponját és az érintett településeket a Rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
A Vállalkozó az elrendelést követően a belvízvédekezési munkákat a belvízvédelmi szakaszon köteles a Szerződés költségkeretén belül elvégezni a szivattyútelep kiépített kapacitásának biztosításával a
FETIVIZIG területén lévő fejlesztések kivételével, ahol a provizóriumok kiépítése és üzemeltetése a VIZIG feladatát képezi.
Az ezt meghaladó kapacitás igény esetén a szükséges berendezések biztosítása a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság feladatát képezi minden esetben.
A Terv főbb tartalmi részei:
- A kivitelezés főbb munkafolyamatainak ismertetése, a munkafolyamatoknak megfelelő intézkedések árvízmentes illetve árvízvédekezési időszak alatt, a védekezésért felelős jogi és természetes személyek megnevezése, elérhetőségei.
- Organizáció, ütemezés.
- Rajzi mellékletek
A Tervbíráló Bizottság és a Mérnök által (FIDIC 5.2 alcikkely szerint) jóváhagyott, illetékes hatóságokkal engedélyeztetett terv/tervek alapján készítheti el a kiviteli terveket, illetve készítheti elő és végezheti a kivitelezést az építési vállalkozó.
Terv/tervek alatt különösen az alábbiak dokumentumok értendőek: az engedélyezési eljárásokhoz szükséges valamennyi terv, tanulmány; a kivitelezés lebonyolításához szükséges valamennyi terv, részletterv.
Valamennyi terv szakmai bírálatának végrehajtására Tervbíráló Bizottság kerül felállításra.
A Tervbíráló Bizottság a terv/tervek jóváhagyására feljogosított, a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság igazgatójának véleményező és javaslattevő szerve. A Tervbíráló Bizottság elnökét, titkárát, szakági felelősét, állandó tagjait, és további esetlegesen bevonandó tagokat az illetékes Vízügyi Igazgatóság igazgatója jelöli ki.
A Tervbíráló Bizottság ülésére meg kell hívni az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselőjét, az építési vállalkozó(k) képviselőjét/képviselőit, tervezőjét, illetve az üzemeltető képviselőjét, valamint tájékoztatni kell a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság igazgatóját az ülés időpontjáról és napirendjéről.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselőjét az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese jelöli ki.
A Tervbíráló Bizottság összehívását a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság szakági felelőse kezdeményezi, miután a hiánytalanul összeállított tervet/terveket számára az építési vállalkozó átadta, melyet a Bizottság elnöke xxxx xxxx. A jóváhagyást követően a Tervbíráló Bizottság titkárának, vagy megbízottjának kell leadni a bírálatra kerülő tervet/terveket, a kijelölt opponensek névsorát, a bírálatra kerülő terv/tervek rövid műszaki tartalmának összefoglalásával úgy, hogy a tervbírálatról szóló értesítés és a szükséges tervek 1-1 elektronikus példánya 8 nappal az ülés előtt az érdekeltek rendelkezésére álljon.
A Tervbíráló Bizottság elé csak hiánytalanul összeállított, szakhatóságokkal előzetesen leegyeztetett terveket lehet előterjeszteni. A terv/tervek bírálatra való alkalmasságáért a szakágazati felelős felel, de annak alkalmasságát a bizottság titkárának ellenőriznie kell.
Az opponenseket a szakágazati felelős javaslata alapján a Tervbíráló Bizottság elnöke jelöli ki.
A tervhez/tervekhez opponensi véleményt kell készíteni minden esetben:
- a szakágazati felelősnek,
- a Tervbíráló Bizottság állandó tagjainak
- az esetenként kijelölt tagnak
Az opponensi véleményeket az ülés előtt 4 nappal kell a Tervbíráló Bizottság elnökének és titkárának eljuttatni, ahonnan az építési vállalkozó tervezőjéhez és kivitelezőjéhez kell egy-egy példányt megküldeni felkészülés céljára.
4.5.2 A tervbírálat lefolytatása
A tervet/terveket a szakágazati felelős terjeszti elő, megindokolva a beruházási munka szükségességét. Ezt követően az építési vállalkozó tervezője ismerteti a tervet/terveket.
Elsőként a tervet/terveket a szakágazati felelős, vagy az általa javasolt opponens bírálja, majd a többi felkért opponens.
Az építési vállalkozó tervezője az opponensi véleményekre egyenként válaszol, valamint az ülésen esetlegesen szóban tett véleményekre.
A Tervbíráló Bizottság a terv szakmai bírálata során megvizsgálja többek között azt, hogy
− a tervben/tervekben foglaltak beilleszkednek-e az érintett terület vízgazdálkodásának rendjébe, s megfelelnek-e a távlati fejlesztési célkitűzéseknek,
− az építési vállalkozó tervezője, illetve az építési vállalkozó eleget tett-e az adott feladatnak , beszerezte-e és érvényesítette-e az illetékes szervek (hatóságok) előírásait, kikötéseit,
− a terv/tervek kielégíti(k)-e a korszerű műszaki követelményeket, a gazdaságosság, takarékosság és a műszaki fejlesztés követelményeit,
− a terv/tervek nem térnek-e el a Megrendelő Követelményeiben foglalt gazdasági és műszaki jellemzőktől,
− organizációs terv esetén a megvalósítás tervezett időtartama összhangban van-e az alkalmazandó technológiával,
− a költségvetések mennyiségi kiírásai helyesek-e, és megfelelnek-e az előírásoknak, organizációs feltételeknek, ill. körülményeknek.
Az ülésről a Tervbíráló Bizottság elnöke által megbízott személynek jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben a lényegi vélemények rögzítésre kerülnek.
A bizottsági tagok az üléseken szótöbbséggel alakítja ki a véleményt, és a tervet/terveket az alábbiak szerint minősíti:
− elfogadásra javasolja
− átdolgozásra (kiegészítésre) javasolja
− elfogadásra alkalmatlannak nyilvánítja.
Amennyiben a Tervbíráló Bizottság a tervet/terveket átdolgozásra (kiegészítésre) javasolja, állást kell foglalnia abban, hogy az átdolgozást (kiegészítést) az építési vállalkozó tervezője milyen határidőre
köteles elvégezni. Amennyiben az építési vállalkozó több tervet nyújt be bírálatra úgy az egyes tervek külön-külön is minősíthetőek.
A Tervbíráló Bizottság nevében a tervet/terveket a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság vezetője, vagy az általa erre felhatalmazott személy hagyja jóvá.
A tervjóváhagyás tényét az Tervbíráló Bizottság titkára vezeti rá a terv/tervek borítólapjára, a műszaki leírásra, az általános tervre, az átnézetes és részletes helyszínrajzra, valamint a költségvetés kiírásra.
A fentiek szerinti tervjóváhagyást követően nyújthatja be az építési vállalkozó a Mérnök számára a tervet/terveket jóváhagyásra.
A Tervbíráló Bizottság és a Mérnök által (FIDIC 5.2 alcikkely szerint) jóváhagyott terv/tervek képezheti(k) a tervezésre vonatkozó részteljesítés(ek) elszámolásának alapját.
5. A FEJLESZTÉS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI JOGSZABÁLYI KERETEI
- Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve. Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. alatt irányelvet fogadott el az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről. Ennek célja, hogy meghatározza az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére irányuló tevékenységek kereteit, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében.
Az irányelv 9. cikkének 2. pontja értelmében ezen irányelv 7. és 14. cikkében említett első árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozását és későbbi felülvizsgálatait a 2000/60/EK irányelv
13. cikkének (7) bekezdésében meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és azok e felülvizsgálatokba beépíthetők.
- Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról. A Víz Keretirányelv célja a felszíni vizek és a felszín alatti vizek megóvásának, védelmének és kezelésének legjobb gyakorlata megvalósítása.
- A 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról.
- 2004. évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról.
A 2006-os Tisza- és Duna-völgyi rendkívüli árvizeket követően a 1003/2007. (I. 24.) Korm. határozat alapján a 2007. évi CXLIX. Törvénnyel módosították 2004. évi LXVII. Törvényt, aminek 2. § (3) bekezdése előírja, hogy a „(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott alapelveknek megfelelően a VTT keretében a következőket kell megvalósítani: a) a Tisza-völgy árvízvédelmi műveinek előírás szerinti kiépítését, összhangban a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelésével, a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozásokkal, biztosítva a folyók hullámtereinek táj-és földhasználat váltását;”
- 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról.
- 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről.