A szerződéses összeg mintaszakaszok

A szerződéses összeg. 4.2.1 A Szerződés meghatározott összegre, a szerződéses összegre szól. 4.2.2 A Lakástakarékpénztár az egyes módozatokban meghatározott összeghatáron belül 5.000 forinttal maradék nélkül osztható összeget fogad el szerződéses összegként. 4.2.3 A szerződéses összeg egyes módozatokhoz tartozó legkisebb és legmagasabb összegét az Üzletszabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. 4.2.4 A Szerződés alapján a megtakarítási számlán jóváírt betétből a Lakás-előtakarékoskodó részösszeget nem vehet fel, a jóváírt összeg felvé- tele, illetve felhasználása a Szerződésben meghatározott feltételekkel lehetséges.
A szerződéses összeg. (1) A lakás-előtakarékossági szerződés meghatározott összegre, a szerződéses összegre szól. A szerződéses összeg a lakás-előtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, (2018. október 16-ig kötött szerződéseknél az állami támogatás és az állami támogatásra jóváírt kamat is) és a lakás-előtakarékoskodó, illetve kedvezményezett által igényelhető lakáskölcsön együttes összege. (2) A szerződéses összeget a tízezer forint egész számú többszörösében lehet megállapítani.
A szerződéses összeg. 4.1. A lakás-előtakarékossági szerződés meghatározott összegre, a szerződéses összegre szól. A szerződéses összeg a Lakás-előtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, az állami támogatás, az állami támogatásra jóváírt kamat és a Lakás-előtakarékoskodó, illetve Kedvezményezett által igényelhető lakáskölcsön együttes összege. Kamatbónuszt tartalmazó módozatok esetén a szerződéses összeg részét képezi a kamatbónusz és az arra jóváírt betéti kamat. 2018. október 17-én vagy azt követően kötött lakás-előtakarékossági szerződés esetében a lakás- előtakarékoskodót állami támogatás nem illeti meg. 4.2. A szerződéses összeget ezer forint egész számú többszörösében lehet megállapítani. 4.3. A szerződéses összegnek az egyes szerződéses módozatok szerint meghatározott legkisebb és legmagasabb összegét az ÁSZF 1-3. számú, - az engedélyeztetett módozatokat bemutató - melléklete tartalmazza. 4.4. A szerződés alapján a Lakás-takarékpénztárnál elhelyezett betétből az ÁSZF 14.10. pontjában írtak kivételével - a Lakás-előtakarékoskodó részösszeget nem vehet ki.
A szerződéses összeg. 4.1. A lakás-előtakarékossági szerződés meghatározott összegre, a szerződéses összegre szól. A szerződéses összeg a Lakás-előtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, az állam támogatás, az állami támogatásra jóváírt kamat és a Lakás-előtakarékoskodó, illetve Kedvezményezett által igényelhető lakáskölcsön együttes összege. 4.2. A szerződéses összeget tízezer forint egész számú többszörösében lehet megállapítani. 4.3. A szerződéses összeg egyes szerződéses módozatok szerint meghatározott legkisebb és legmagasabb összegét ASZF 1. számú az engedélyeztetett módozatokat bemutató melléklete tartalmazza. 4.4. A szerződés alapján a Lakás-takarékpénztárnál elhelyezett betétből az ÁSZF 14.10. pontjában írtak kivételével - a Lakás-előtakarékoskodó részösszeget nem vehet ki.
A szerződéses összeg. 1 Az OTP Lakástakarék Zrt. nem értékesített, nem értékesít olyan lakáselőtakarékossági szerződést, amely alapján a megtakarítást nem egyenlő havi részletekben szükséges teljesíteni. (1) A lakás-előtakarékossági szerződés meghatározott összegre, a szerződéses összegre szól. A szerződéses összeg a lakás-előtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, (2018. október 16-ig kötött szerződéseknél az állami támogatás és az állami támogatásra jóváírt kamat is) és a lakás-előtakarékoskodó, illetve kedvezményezett által igényelhető lakáskölcsön együttes összege. (2) A szerződéses összeget a tízezer forint egész számú többszörösében lehet megállapítani.
A szerződéses összeg. (1) A lakás-előtakarékossági szerződés meghatározott összegre, a szerződéses összegre szól. A szerződéses összeg a megtakarítás (a lakás-előtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, beleértve az OTP Lakástakarék által hirdetményben meghatározott feltételek esetén fizetett prémiumot - továbbiakban: Lakástakarék Prémium - is), és a lakás- előtakarékoskodó, illetve kedvezményezett által igényelhető lakáskölcsön együttes összege. (2) A szerződéses összeget a tízezer forint egész számú többszörösében lehet megállapítani.
A szerződéses összeg. (1) A lakás-előtakarékossági szerződés meghatározott összegre (a továbbiakban: szerződéses összeg) szól, amely magá- ban foglalja a) a lakás-előtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezést, az arra való jogosultság esetén az állami támoga- tást, az azokra jóváírt kamatot, és az egyéb jóváírt összegeket (a továbbiakban: teljes megtakarítást), b) a lakáskölcsönt, melynek összege megfelel a szerződéses összeg és a teljes megtakarítás különbözetének. (2) A szerződéses összeg 10 000 Ft-tal maradéktalanul osztható. (3) A módozat szerinti minimális és maximális szerződéses összegeket az adott módozatra vonatkozó mellékletek tartal- mazzák.

Related to A szerződéses összeg

  • A szerződés Ajánlatkérő az Ajánlattételi felhívásban rögzített típusú szerződést kíván kötni a nyertes Ajánlattevővel. Ajánlatkérő jelen eljárásban szerződéstervezeteket készített, amelyekre vonatkozóan Ajánlattevő az első ajánlatában tehet véleményeltéréseket, azonban a végleges ajánlatban véleményeltérés nem tehető.

  • A szerződés megszűnése 7.1. Felek a Szerződést a fizetési véghatáridő letelte előtt kizárólag a másik fél súlyos szerződésszegése esetén valamint a 7.3. pontban megjelölt esetekben mondhatják fel azonnali hatállyal. A felmondást a másik féllel írásban tértivevényes levélben kell közölni. A rendes felmondás jogát felek egyetértően kizárják. 7.2. Súlyos szerződésszegésnek minősül az Eladó részéről: 7.2.1. az Eladó mindösszesen 10 napot meghaladó késedelmes teljesítése; 7.2.2. az Eladó a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja vagy olyan okból nem teljesít, amely az Eladó felelős vagy amely az Eladó érdekkörében merült fel; 7.2.3. ha az Eladó ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek; 7.2.4. a Kbt. 143. § (1)-(3) bekezdése szerinti bármelyik esetben. 7.3. Feleket megilleti továbbá a szerződés azonnali hatályú megszüntetésének joga, ha: 7.3.1. ha a Fél ellen csődeljárás indult és a vonatkozó jogszabályok alapján tartott tárgyaláson a hitelezőktől nem kap előzetes egyetértést a fizetési haladék megszerzésére, vagy bírósági döntés szerint a csődeljárás során a hitelezőkkel nem jön létre egyezség, 7.3.2. ha a Fél az illetékes bíróságnál saját maga ellen végelszámolási eljárás megindítását kéri a vonatkozó jogszabályok alapján, 7.3.3. ha a Fél fizetésképtelenségét a bíróság a vonatkozó jogszabályok alapján megállapítja, 7.3.4. A Fél végelszámolását vagy kényszertörlési eljárását az arra jogosult szerv elrendeli, 7.4. Súlyos szerződésszegésnek minősül a Vevő részéről, ha a szabályszerűen benyújtott számla kiegyenlítésével 30 (harminc) naptári napot meghaladóan, külön indoklás nélkül késedelembe esik, és tartozását az Eladó írásbeli felszólítását követően sem egyenlíti ki. 7.5. Az Eladó érdekkörén kívül bekövetkezett, elháríthatatlan külső ok (természeti katasztrófa, háború, blokád, export- illetve importtilalom stb.) esetén Eladó kártérítési, illetve kötbérfizetési kötelezettsége nem áll be. Eladó az ilyen jellegű eseményről haladéktalanul köteles Vevőt írásban értesíteni. Amennyiben az elháríthatatlan külső ok miatt a Szerződés teljesítése három hónapot meghaladó késedelmet szenved, Vevő jogosult a Szerződéstől elállni. Ebben az esetben a felek a felmerült kárukat maguk viselik. 7.6. Vevő azonnali hatályú felmondása vagy elállása esetén a Felek egymással elszámolnak. 7.7. Lényeges szerződéses kötelezettségek vétkes megszegése esetén az Eladó súlyosan gondatlan szerződésszegése esetén is felel, azonban ez minden esetben legfeljebb a szerződés jellegéből adódóan, értelemszeren előrelátható tényleges kárra terjedhet ki.

  • A KÖZBESZERZÉS ÉRTÉKE Az ellenszolgáltatás összege (A szerződés szerinti összértéket kérjük megadni számokkal, az összes szerződést, részt és opciót beleértve) Áfa nélkül Áfával Áfa (%) Érték: 90000000 Pénznem: HUF X ••,•

  • SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ODAÍTÉLÉSE SZERZŐDÉS SZÁMA 1 MEGNEVEZÉSE Szállítási szerződés. V.1.) Az eljárást lezáró döntés meghozatalának időpontja:

  • A szerződő Szerződő az, aki ajánlatot tesz a biztosítási szerződés megkötésére és a biztosítási díj megfizetésére köteles. Szerződést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerződést az érdekelt javára köti.

  • A szerződés létrejötte A szolgáltatási szerződés a küldeménynek a Szolgáltató által történő felvételével, vagy a szolgáltatás elvállalásával jön létre. A küldemény felvétele a küldemény átvételének írásbeli elismerésével történik. A szolgáltatási szerződés teljesítésének megkezdését a Szolgáltató dátumozása, a felvétel pontos időpontjának feltüntetése és a felvevő megbízott aláírása igazolja. Ha az Általános Szerződési Feltételek a szerződés alakiságára írásbeli formát ír elő, akkor a szolgáltatási szerződés az írásba foglalt szerződés – valamennyi szerződő fél által történő – aláírásával jön létre. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat a Szolgáltató – az egyedi kivitelezésű szállítóleveleket is – díjmentesen köteles az igénybevevő számára biztosítani. A küldeményt – ha arról a szerződő felek másként nem állapodtak meg – a Szolgáltató abban az esetben köteles felvenni, ha azt a feladója a tartalom jellegének, természetének és mennyiségének megfelelő burkolatba csomagolta és annak tartalmához a csomagolás, illetve a lezárás nyilvánvaló megsértése nélkül hozzáférni nem lehet. A szolgáltatás díjának kiegyenlítése – ha az Általános Szerződési Feltételek vagy a felek eltérően nem rendelkeznek – a küldemény kézbesítése utáni első szolgáltatási díj számlájának kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül esedékes. Szerződés szerint a fizetési idő hosszabbodhat, de ennek feltétele a szerződés írásbeli alakisága. A szolgáltatási szerződés esetében jelen Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok az eltérést tiltják. Nem térhetnek el a szerződő felek az Általános Szerződési Feltételek szabályaitól abban az esetben, ha az eltérés következtében a küldemények felvétele, feldolgozása, továbbítása vagy kézbesítése az életet, egészséget, a testi épséget, illetve a címzettnek a küldemény biztonságos átvételéhez fűződő jogát sérti vagy veszélyezteti.

  • Szerződésszegés, kötbér Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során bármelyik Fél jogszabály, illetve jelen szerződés alapján őt terhelő bármely kötelezettségnek teljesítését elmulasztja. Amennyiben a Vállalkozó a szerződést megszegi, kötbér és kártérítési felelősséggel tartozik. A szerződő Felek Vállalkozó nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítés esetére – amennyiben a Vállalkozó a Ptk. 6:142. § második mondatában foglalt feltételek együttes fennállásának hiányában nem mentesül a felelősség alól (vagy) amennyiben a Vállalkozó a Ptk. 6:142. §-ban foglaltak alapján jogszerűen ki nem menti magát - kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a teljes nettó Vállalkozói díj („Kötbéralap”). Amennyiben a Vállalkozó elmulasztja szerződéses kötelezettségeinek a szerződés 2.3. pontban vállalt teljesítési határidőn belüli teljesítését, úgy a Megrendelő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke minden késedelemmel érintett nap után a kötbéralap 0,5%-a. A késedelmi kötbér mértéke nem haladhatja meg a kötbéralap 20%-át. Amennyiben Vállalkozó késedelmesen teljesít, Megrendelővel egyeztetve köteles póthatáridőt vállalni. A póthatáridő elmulasztása a szerződés nem teljesítését eredményezi. A póthatáridő kitűzése, illetve a szerződés nem teljesítése sem mentesíti Vállalkozót a késedelmi kötbér megfizetésének kötelezettsége alól. Amennyiben Vállalkozó a szerződésben rögzített bármely határidőt bármely okból elmulasztja, és nem kerül sor a Megrendelővel egyeztetett póthatáridő tűzésére vagy a teljesítésre kitűzött póthatáridő eredménytelenül telik el, Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani. Ebben az esetben a Szerződést nem teljesítettnek kell tekinteni. Amennyiben a Vállalkozó felelősségi körébe tartozó okból a szerződés teljesítése meghiúsul (a szerződés nem teljesített), a Vállalkozó köteles MÁV Zrt. részére meghiúsulási kötbért fizetni, melynek mértéke a kötbéralap 20%-a. Nem teljesítés esetén Vállalkozó a nem teljesítéssel érintett szerződéses részre vonatkozóan díjigénnyel nem élhet. Ha a Tervdokumentáció a jelen szerződésben, illetve a jelen szerződés 1. számú mellékletében foglalt követelményeket nem elégíti ki, valamint amennyiben azok a hatósági és jogszabályi előírásoknak nem felel meg, a szolgáltatás kellékhiányos (hibás teljesítés), illetve minden olyan esetben, amikor a Tervdokumentáció nem egyezik meg a műszaki követelményekben és a jelen szerződésben rögzített előírásokkal, a teljesítés hibásnak minősül. A Vállalkozó hibás teljesítése esetén a kötbér mértéke a kötbéralap 20%-a. Amennyiben a szerződés fennállása alatt a Megrendelő két alkalommal jogosulttá válik a hibás teljesítési kötbér érvényesítésére, a harmadik esetben Megrendelő jogosult a szerződést rendkívüli felmondással megszüntetni, illetve meghiúsulási kötbért érvényesíteni. A kötbér esedékessé válik: késedelmi kötbér esetén, ha a késedelem megszűnik, a póthatáridő lejár, vagy ha mértéke a kötbérmaximumot eléri, hibás teljesítési kötbér esetén, ha a Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a Vállalkozónak bejelentette, meghiúsulási kötbér esetén, ha a Megrendelő felmondását vagy elállását a Vállalkozónak bejelentette, egyéb esetben, ha Vállalkozó szerződésszegése Megrendelő számára nyilvánvalóvá válik. A Megrendelő a 11.1.1. pontban felsorolt esetekben jogosult a meghiúsulási kötbér érvényesítése mellett a szerződést azonnali hatállyal felmondani. Vállalkozót ezen esetben kártérítés vagy kártalanítás nem illeti meg, azonban Vállalkozó köteles a kötbér mértékét meghaladóan a Megrendelő valamennyi igazolt kárát megtéríteni (pl. magasabb áron történő beszerzés). A hibás teljesítési, késedelmi és meghiúsulási kötbérigényt Megrendelő kumuláltan is érvényesítheti. A kötbérigény(ek) érvényesítése nem érinti a Megrendelő jogát a kötbért meghaladó kára megtérítésére. Amennyiben harmadik személy Megrendelővel szemben Vállalkozó tevékenységével összefüggésben igényérvényesítéssel lép fel, úgy Vállalkozó köteles Megrendelőt a kártérítés alól haladéktalanul mentesíteni, és tevékenységéért felelősséget vállalni és a kártérítést Megrendelő helyett megfizetni. A Megrendelő kötbérigényéről a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bizonylatot (kötbért terhelő levelet) állít ki és küld meg a Vállalkozónak. A Vállalkozó minden kötbérfizetési és kártérítési kötelezettségét köteles 30 napon belül teljesíteni.

  • A szerződés felmondásának szabályai a Szolgáltató részéről Az Előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb, mint 60 nap. A Szolgáltató az Előfizetői szerződés felmondását írásban, tértivevényes levélben, amennyiben az Előfizetői szerződésben az Előfizető hozzájárult, olyan elektronikus dokumentumban vagy elektronikus levélben köteles megküldeni az Előfizetőnek, amelynek kézbesítése hitelt érdemlően igazolható, kivéve, ha az Előfizetőt a felmondásról azért nem így tudja értesíteni, mert a szolgáltatás sajátosságai következtében a Szolgáltató nem rendelkezik az Előfizető e módon történő értesítéséhez szükséges adatokkal. Ebben az esetben az értesítést a Szolgáltató az Eht. 144.§ (4)-(5) bekezdéseiben meghatározott egyéb módon is teljesítheti. A felmondásnak tartalmaznia kell: a) a felmondás indokát,

  • Szerződésszegés és jogkövetkezményei 9.1. Eladó szavatol azért, hogy a Szerződés szerinti feladatokat határidőben elvégzi, a szerződést teljesíti, továbbá a Szerződés teljes időtartama alatt a Szerződés szerinti feladatok elvégzése és Vevő támogatása céljából folyamatosan a Vevő rendelkezésére áll, s biztosítja a Szerződés minőségi teljesítéséhez szükséges szakértelmet, szakemberforrást és technikai hátteret. 9.2. Eladó szavatolja, hogy az Eszközökön harmadik személynek nincsen olyan joga, így különösen szellemi alkotásokra (szellemi tulajdonjogra) vonatkozó joga (pl. szerzői joga, szabadalma, újítása vagy védjegye), amely Vevőnek ezen használati jogát korlátozná, vagy megakadályozná. Eladó vállalja, hogy ha az Eszközökön harmadik személynek ilyen joga lenne, a lehető legrövidebb időn belül, de Vevő értesítésétől számított legfeljebb 45 (negyvenöt) napon belül megszerzi a harmadik személyek szükséges hozzájárulását. Ha a szükséges hozzájárulásokat Xxxxx e határidőn belül nem tudja megszerezni, Vevő jogosult a hozzájárulásokat Eladó költségére megszerezni, vagy a Szerződés szerint fizetendő díj részét csökkenteni, illetve a Szerződéstől elállni. 9.3. Amennyiben Xxxxx a Szerződés szerinti bármely kötelezettséget határidőben nem, illetve nem megfelelően teljesíti, Vevő kárátalányként a következő pontok szerinti kötbérösszegekre jogosult, azzal, hogy Xxxxx köteles megtéríteni Vevőnek a késedelemből eredő kárát, kivéve ha az Eladó bizonyítja, hogy a késedelmet ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. (Ptk. 6:142§) 9.4. Az Eladó késedelmesen teljesít: - ha a Szerződésben megállapított teljesítési határidő eredménytelenül eltelt, - más esetekben, ha kötelezettségét a Vevő felszólítására (a Vevő által megjelölt határidőn belül) nem teljesíti 9.5. A késedelmi kötbér maximális mértékének elérése esetén Vevő jogosult elállni a Szerződéstől, illetve azonnali hatállyal felmondhatja azt. A szerződéstől való elállás illetve felmondás esetén Vevő jogosult jelen szerződésben rögzített meghiúsulási kötbért érvényesíteni, azonban ebben az esetben Vevő nem érvényesíthet késedelmi kötbért. 9.6. Vevő- függetlenül attól, hogy az Eladó a késedelmét kimentette-e követelheti a teljesítést (a késedelmi kötbér nem mentesíti Eladót a teljesítés alól) vagy ha a késedelem következtében a Szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a Szerződéstől, illetve felmondhatja azt. Eladó késedelme a Vevő egyidejű késedelmét kizárja. 9.7. Eladó szavatosságot vállal azért, hogy az Eszközök megfelelnek a jogszabályoknak, a Vevő ajánlattételi felhívásában, a műszaki leírásban, az Eladási ajánlatban és a jelen szerződésben foglalt minőségi és egyéb követelményeknek, illetve rendeltetésszerű használatra, továbbá célzott hatás kiváltására alkalmasak. Eladó szavatosságot vállal, hogy a szállított Eszközök a felhívásnak és műszaki leírásnak és az érvényes szabályoknak maradéktalanul megfelelnek, az Eszközök újak, mentesek mindenféle tervezési, anyagbeli, kivitelezési hibától, valamint azok tulajdonjogát Eladó Vevő részére jogosultan adja át. 9.8. Eladó hibásan teljesít, ha a szerződésben meghatározott Eszközök nem felelnek meg a 9.7 pontban foglalt követelményeknek. Hibás teljesítés esetén Eladó a Vevő felszólításában meghatározott határidőn, de legfeljebb 5 (öt) munkanapon belül köteles biztosítani a hiba jellegétől függően a hiba kijavítását vagy kicserélését a Ptk. 6:159.§ (2) bekezdése a.) pontja alapján. Amennyiben a hiba jellege tekintetében a Vevő és az Eladó között vita merül fel, az Eladó köteles a saját költségére minőségvizsgáló szervek szakvéleményét beszerezni. A kellékszavatossági jogok Xxxxx általi késedelmes teljesítése esetén a Vevő késedelmi kötbérre jogosult. 9.9. Ha a hibás teljesítés miatt Vevő teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt- így különösen, de nem kizárólagosan, ha az Eszköz nem cserélhető illetve javítható ki, az Eladó a kicserélést/kijavítást nem vállalja vagy az Eszköznek (annak egy részének, alkotórészének, tartozékának) kicserélése/kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a Vevő érdekeinek sérelme nélkül lehetséges- Vevő, mint súlyos szerződésszegési okként elállhat a Szerződéstől, illetve azonnali hatállyal felmondhatja azt. Teljesítés elmulasztása vagy a Szerződés meghiúsulása esetén a kötbér mértéke: a meghiúsulással érintett Eszközök nettó szerződéses ellenértékének 25%-a. 9.10. Vevő a teljesítés elmulasztásának tekinti, amennyiben Eladó a részéről felmerült késedelem esetén a Vevő által adott póthatáridőt is elmulasztja, vagy amennyiben Eladó a teljesítést bármilyen indokra hivatkozással – a vis maior esetét kivéve – megtagadja. A póthatáridő maximum 5 (öt) munkanap. 9.11. Amennyiben Xxxxx a póthatáridőn belül nem tudja az Eszközöket leszállítani, Vevőnek jogában áll harmadik cégtől ezeket beszerezni és az esetlegesen felmerülő többletköltséget Eladóval szemben érvényesíteni. 9.12. Amennyiben késedelmes teljesítés vagy a szállítás elmulasztása második alkalommal is megismétlődik, úgy Vevő jogosult a Szerződést haladéktalanul felmondani, a szerződésszegés jogkövetkezményeinek érvényesítése mellett. 9.13. Hibás teljesítés esetén a Vevő nem köteles a teljesítést igazolni; Eladó köteles a hibát póthatáridő vállalásával (9.8. pont szerint) kijavítani. 9.14. A késedelmi kötbér a késedelem megszűnésekor, a meghiúsulási kötbér pedig az Eladó teljesítési képességének megszűnéséről vagy a teljesítés megtagadásáról történő Vevői tudomásszerzéskor, illetve késedelmes teljesítést követően az érdekmúlás és elállás Vevő általi közlésekor válik esedékessé. 9.15. Késedelmes teljesítés esetén Eladó haladéktalanul, illetve a Vevő által kitűzött póthatáridőn belül továbbra is köteles a teljesítésre. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesíti az Eladót a teljesítés alól. 9.16. A teljesítés meghiúsulása esetében Vevő kötbérigényének érvényesítésével a teljesítést nem követelheti. 9.17. Vevő jogosult kötbérkövetelését leszámlázni, és amennyiben azt az Eladó elismeri, az általa az Eladónak fizetendő összegbe beszámítani. Amennyiben Vevőnek Eladó nem teljesítése vagy hibás, illetve késedelmes teljesítése következtében nem keletkezik ellenérték fizetési kötelezettsége, úgy Vevő a kötbért kiszámlázza és azt Eladó köteles a számla kézhezvételétől számított 3 (három) banki napon belül Vevő részére kifizetni. Ugyanígy kell eljárni, amennyiben a kötbér összege az ellenérték összegét meghaladja. 9.18. Vevő fenntartja magának azt a jogát, hogy kötbér-, illetve a szerződésszegésből fakadó egyéb igényét az elévülési határidőn belül akkor is érvényesítheti, ha a szerződésszegésről - késedelmes vagy hibás teljesítésről - tudva a teljesítést elfogadja, és haladéktalanul nem jelenti be igényét. 9.19. Eladó tudomásul veszi, hogy a Vevő a Kbt. 142. § (1)-(2) bekezdései alapján köteles a szerződésszegésből eredő igényeket érvényesíteni és azt dokumentálni. 9.20. Vevő tájékoztatja az Eladót, hogy a Kbt. 142. § (5) bekezdése alapján Vevő köteles bejelenteni a Közbeszerzési Hatóságnak, ha az Eladó jelen Szerződésben rögzített kötelezettségeit súlyosan megszegi és ez a Szerződés felmondásához, attól való elállásához, kártérítés követeléséhez, vagy egyéb a Szerződésben rögzített jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint, ha Eladó magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a Szerződés lehetetlenülését okozza. 9.21. Ugyanazon jogcímen kizárólag egyféle kötbér követelhető. A kötbérek érvényesíthetőségére a Ptk. 6:186-6:187. §-aiban foglaltak az irányadóak.

  • Szerződésszegés 1. Szerződő felek a Vállalkozó nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítése esetére kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a szerződésszegéssel érintett nettó szerződési érték (vállalkozói díj). A kötbérről kiállított számviteli bizonylat a terhelőlevél. 2. A kötbér mértéke: − késedelem esetén napi 0,5%, de maximum 15%; − nem teljesítés esetén 20%; − hibás teljesítés esetén 15%. 3. Amennyiben a Vállalkozó a várható szerződésszegésről elvárható időben nem tájékoztatja a Megrendelőt, úgy a kötbér 10%-a akkor is jár, ha Vállalkozó a szerződésszegésért való felelősség alól magát egyébként sikeresen kimentette. Vállalkozó póthatáridő tűzése esetén köteles a póthatáridőből eltelt idő után késedelmi kötbért fizetni, kivéve, ha Megrendelő kifejezetten késedelmi kötbér mentes póthatáridőt tűzött ki. Amennyiben Megrendelő a hibásteljesítés kijavítása miatt tűzött ki póthatáridőt és a Vállalkozó a póthatáridőn belül a hibát kijavítja, Megrendelő csak hibásteljesítési kötbérre tarthat igényt. Amennyiben a Vállalkozó a póthatáridőn belül nem javítja ki a hibát, Megrendelő hibásteljesítési, valamint a póthatáridő teljes időtartama után késedelemi kötbért egyaránt követelhet. 4. A kötbér esedékessé válik: − késedelmi kötbér esetén, amikor a késedelem megszűnt, vagy a póthatáridő lejárt; − hibás teljesítési kötbér esetén, amikor Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a Vállalkozónak bejelentette; − nemteljesítési kötbér esetén, amikor Megrendelő az elállási szándékát a Vállalkozónak bejelentette. 5. Megrendelő jogosult kötbérigényét a Vállalkozó által kiállított számlák bármelyikével szemben beszámítani. 6. A hibás, késedelmes teljesítés, illetve meghiúsulás esetére szóló kötbér megfizetése nem érinti a jogszabályból és jelen szerződésből Megrendelőt megillető bármely más igény érvényesítésének lehetőségét. 7. Szerződő felek megállapodnak, hogy Megrendelő követelheti a Vállalkozótól azt a kárát, amely abból származott, hogy a Vállalkozó által, felelősségi körében elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kárt szenvedett és ezt a kárát Megrendelővel szemben érvényesítette, azonban a Felek a közvetett vagy következményes károk és az elmaradt haszon érvényesítését kizárják. 8. Amennyiben Vállalkozó hibájából a Xxxxx elvégzése annak megkezdését követően meghiúsul, vagy a vállalt Munkát a Vállalkozó saját hibájából az előírt időpontban meg sem tudja kezdeni és Megrendelő csak más vállalkozó igénybe vételével tudja a Munkát lebonyolítani, akkor Vállalkozó köteles Megrendelő igazolt kárát megtéríteni (pld. a magasabb vállalkozói díj miatti többletköltség). 9. Amennyiben Vállalkozó a X. 1. pontban meghatározott előzetes írásbeli jóváhagyás nélkül vesz igénybe alvállalkozót, köteles a Megrendelőnek mulasztásonként 100.000,- forint kötbért fizetni. 10. A Megrendelő jogosult a kötbért meghaladó igazolt kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is a Vállalkozóval szemben érvényesíteni, a kötbérek, valamint a Vállalkozó által Megrendelőnek okozott igazolt károk összegét levonhatja a Vállalkozónak fizetendő esedékes, vagy esedékessé váló pénzösszegből (Ptk. 6:49.§, Ptk. 6:50.§, valamint Ptk. 6:52.§ szerinti beszámítás). Felek rögzítik, hogy Megrendelő max 50 millió Forint mértékig érvényesítheti a kárát. 11. A teljesítésigazolás kiállítása és/vagy a Vállalkozó számlájának Megrendelő általi megfizetése nem jelent joglemondást Megrendelő részéről, továbbá Megrendelő kifejezetten fenntartja a szerződésszegésből eredő igényei érvényesítésének jogát arra az esetre is, ha a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadta vagy a Vállalkozó számláját kifizette úgy, hogy igényét nem jelentette be azonnal Vállalkozó részére.