A Szerződésszegés Kezelése mintaszakaszok

A Szerződésszegés Kezelése. A szerződésszegésre vonatkozó általános rendelkezések az Üzletszabályzat 1. sz. Mellékletében található Általános Szerződési Feltételekben kerültek meghatározásra.
A Szerződésszegés Kezelése 

Related to A Szerződésszegés Kezelése

  • Szerződésszegés, kötbér Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során a Fél a jelen keretszerződés és mellékletei, valamint a keretszerződés keretében létrejött egyedi szerződések és mellékleteik rendelkezéseiből eredő bármely kötelezettségét megszegi. A Felek az Eladó késedelmes teljesítése, hibás teljesítése, illetve nem teljesítése (meghiúsulás) esetére kötbérfizetésben állapodnak meg. Felek rögzítik, hogy Xxxxx késedelembe esik, amennyiben bármely szerződésből eredő kötelezettségét a szerződés szerinti határidőben nem teljesíti. Eladó hibásan teljesít, ha a szolgáltatása a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek, ide értve különösen, de nem kizárólagosan, ha a minőségi vizsgálat eredménye szerint az Eladó által szolgáltatott áru nem felel meg az EU vagy Magyarország hatályos előírásainak, mivel olyan paraméterekkel rendelkezik, vagy olyan szermaradványokat (pl.: peszticid), egyéb idegen anyagokat stb. tartalmaz, amik miatt az EU területén az nem forgalmazható, és egyszerű rostálás, tisztítás útján ez a minőség nem is javítható. Ebben az esetben az Eladó köteles szolgáltatása hibáját kijavítani, így a fent írt hibás teljesítési esetben az árut visszavenni, s helyette új árut adni. A hiba kijavításával, az áru visszavételével és új áru szállításával kapcsolatos minden többletköltség – beleértve a számlázási és fuvarköltségeket is – az Eladót terhelik. Amennyiben az árut Xxxxx kicserélni nem tudja, úgy a hibás teljesítésével a Vevőnek okozott kárt tartozik megfizetni. Felek rögzítik, hogy a szerződést az Eladó – részben, vagy egészben – nem teljesíti, amennyiben érdekkörébe tartozó okból a szerződés részben vagy egészben meghiúsul, vagy ha az Eladó a teljesítést jogos ok nélküli megtagadja, vagy amennyiben Vevő az Eladó érdekkörébe tartozó okból - különösen Eladó szerződésszegése esetén - az adott szerződéstől részben vagy egészben eláll, vagy felmondja a szerződést vagy annak egy részét. A késedelem, vagy hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesíti az Eladót a teljesítés alól. A kötbér alapja a szerződésszegéssel érintett egyedi szerződésben meghatározottak szerint számított teljes nettó vételár. A kötbér mértéke a hibás teljesítés és késedelmes teljesítés esetén a hibátlan teljesítésig számítva a szerződésszegéssel érintett első hét nap folyamán napi 1 (egy) %, ezt követően napi 2 (két) %, de maximum 20 (húsz) %, a teljesítés Eladó érdekkörében bekövetkező meghiúsulása esetén 20 (húsz) %. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Eladó szerződésszegése 7 (hét) napon keresztül fennáll, vagy a Vevő felhívására, az abban esetlegesen foglalt határidőben sem teljesít szerződésszerűen, vagy Eladó súlyos szerződésszegést követ – így különösen, de nem kizárólagosan a tábla adatokat nem szerződésszerűen szolgáltatja, terménybetakarítással, tárolással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét megszegi, a terményt szerződésszerűen nem szolgáltatja, stb. –, úgy Vevő jogosult minden további intézkedés, vagy felszólítás tétele, vagy póthatáridő tűzése nélkül az érintett egyedi szerződéstől azonnali hatállyal részben vagy egészben elállni, vagy megkezdett teljesítés esetén azt részben vagy egészben felmondani, mely esetekben Vevőt a fentiekben írt meghiúsulási kötbér megilleti. A szerződés részben vagy egészben történő megszűnésével, meghiúsulásával kapcsolatos, annak következtében felmerülő minden kár megtérítésének és ezzel kapcsolatban felmerülő költség viselésének kötelezettsége Eladót terheli. Amennyiben Xxxx él felmondási, vagy elállási jogával, a Vevő saját választása szerint jogosult az Eladó költségére fedezeti vásárlást eszközölni, a fedezeti vásárlással kapcsolatos valamennyi kárát Xxxxxxx xxxxxxxx, illetve azt az Eladóval szemben érvényesíteni. Vevő jogosult – a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint – a kötbért meghaladó kárát érvényesíteni. Vevő a kötbér összegét külön levélben terheli ki, melyet Vevő jogosult az esedékes számla összegébe teljes egészében, vagy részben beszámítani, vagy Vevő felszólítására Eladó köteles annak kézhezvételét követő 8 (nyolc) napon belül banki átutalással kiegyenlíteni.

  • Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kí- nált társasházbiztosítási termék korábbi feltételétől, valamint a ko- rábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a GB526 jelű Társashá- zak és Lakásszövetkezetek Biztosítás jelen feltételei több ponton el- térnek. Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat jelen általános szerződési fel- tétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza. Tájékoztatjuk, hogy a GB526 jelű Társasházak és Lakásszövetkezetek Biztosítás előző feltételeitől jelen feltétel az alábbiakban tér el lé- nyegesen: – kikerült a feltételből az avult értéken történő szolgáltatásszű- kítés; – a túlbiztosításra vonatkozó rendelkezés kiegészült azzal, hogy a szerződő jogosult a biztosítási érdek értékét meghaladó részre ki- számított biztosítási díj visszatérítésére; – felsorolásra kerültek az igénybe vehető kedvezmények és azok igénybevételének feltételei; – az értékkövetésnél figyelembe vett indexmérték meghatározása változott; – a biztosító nem köti a teljesítendő szolgáltatás mértékének meg- határozását és esedékességét a bejelentett káresemény tekinte- tében a vádirathoz, a büntetőeljárás során hozott nyomozó ha- tósági, jogerős bírósági határozathoz; – pontosította a biztosító a baleset esetén a ruházatban bekövet- kezett kár megtérítésének szabályait; – pontosította a biztosító a versenyszerűen végzett sporttevékeny- ség kizárásának esetét; – pontosította a biztosító a legalább 28 nap folyamatos baleseti eredetű táppénzes (beteg)állomány fennállása esetén nyújtandó szolgáltatást; – a biztosítási szerződés hatálybalépésének, a kockázatviselés kez- detének meghatározása változott.

  • Különös szerződési feltetelek („KSZF”) ápolása csonttörés

  • SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ODAÍTÉLÉSE SZERZŐDÉS SZÁMA 1 MEGNEVEZÉSE Szállítási szerződés. V.1.) Az eljárást lezáró döntés meghozatalának időpontja:

  • Szerződésszegés és jogkövetkezményei 6.1. Szerződő Felek megállapodnak, hogy amennyiben a Vállalkozó – olyan okból, amelyért felelős – késedelmesen teljesít, a Megrendelő késedelmi kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 0,5%-a/naptári nap. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól a Ptk. 6:187. § (1) bek. alapján. Amennyiben a késedelmi kötbér összege eléri vagy meghaladja a szerződéses nettó ellenszolgáltatás 5%-át, azaz a késedelemmel érintett napok száma a 10 naptári napot eléri, vagy meghaladja, a Megrendelő jogosult a szerződést felmondani és a meghiúsulási kötbért követelni. 6.2. Szerződő Xxxxx megállapodnak, hogy amennyiben a Vállalkozó – olyan okból, amelyért felelős – hibásan teljesít, a teljes szerződéses összeg 3%-a/alkalom összegű hibás teljesítési kötbér követelésére jogosult a Megrendelő. Amennyiben a hibás teljesítési kötbér alkalmazásának száma eléri vagy meghaladja a teljes nettó szerződéses összeg 9%-át, azaz a hibás teljesítéssel érintett alkalmak száma eléri vagy meghaladja az 3 alkalmat, az Megrendelő jogosult a szerződést felmondani, és meghiúsulási kötbért követelni. Megrendelő a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesítheti szavatossági igényét a Ptk. 6:187. § (2) bekezdése alapján. 6.3. Szerződő Felek megállapodnak, hogy amennyiben a teljesítés – olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős – meghiúsul, Megrendelő – a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésének megfelelően – meghiúsulási kötbérre jogosult, melynek mértéke a szerződése nettó ellenszolgáltatás 20%-a. A teljesítés meghiúsulásának esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja a Ptk. 6:187. § (1) bek. alapján. A késedelmi kötbér és a meghiúsulási kötbér egyidejűleg nem érvényesíthető. 6.4. Megrendelő a kötbéren felüli kárát is jogosult érvényesíteni. 6.5. Megrendelő a kötbért, illetve a kötbér mértékét meghaladó értékű kárigényét – amennyiben azt Vállalkozó nem vitatja – jogosult beszámítással érvényesíteni Vállalkozó még ki nem fizetett számlájával szemben. 6.6. Amennyiben a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért Megrendelő felelős, Vállalkozó jogosult a szerződés megszűnésének időpontjáig elvégzett munkák felmerült költségeinek ellenértékére. 6.7. Felek rögzítik, hogy amennyiben közöttük más, jelen szerződésen kívüli jogviszonyból eredő, lejárt követelés áll fenn, úgy az ezen más jogviszonyból eredő követelést a jelen szerződés szerinti elszámolás során beszámítással jogosultak érvényesíteni egymással szemben. 6.8. Felek rögzítik, hogy Megrendelő a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárt. 6.9. Megrendelő a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.

  • Különös Szerződési Feltételei Az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött baleseti és betegségi eredetű kritikus betegségekre szóló kiegészítő egészségbiztosítási fedezetre a jelen szerződési feltételek érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték. A jelen szerződési feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítási fedezetre az itt nem szabályozott kérdésekben az Allianz Gondoskodás Programokhoz mint alapbiztosí- táshoz köthető kiegészítő biztosítások Általános Szerződési Feltételei, valamint a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

  • A szerződés létrejötte A szolgáltatási szerződés a küldeménynek a Szolgáltató által történő felvételével, vagy a szolgáltatás elvállalásával jön létre. A küldemény felvétele a küldemény átvételének írásbeli elismerésével történik. A szolgáltatási szerződés teljesítésének megkezdését a Szolgáltató dátumozása, a felvétel pontos időpontjának feltüntetése és a felvevő megbízott aláírása igazolja. Ha az Általános Szerződési Feltételek a szerződés alakiságára írásbeli formát ír elő, akkor a szolgáltatási szerződés az írásba foglalt szerződés – valamennyi szerződő fél által történő – aláírásával jön létre. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat a Szolgáltató – az egyedi kivitelezésű szállítóleveleket is – díjmentesen köteles az igénybevevő számára biztosítani. A küldeményt – ha arról a szerződő felek másként nem állapodtak meg – a Szolgáltató abban az esetben köteles felvenni, ha azt a feladója a tartalom jellegének, természetének és mennyiségének megfelelő burkolatba csomagolta és annak tartalmához a csomagolás, illetve a lezárás nyilvánvaló megsértése nélkül hozzáférni nem lehet. A szolgáltatás díjának kiegyenlítése – ha az Általános Szerződési Feltételek vagy a felek eltérően nem rendelkeznek – a küldemény kézbesítése utáni első szolgáltatási díj számlájának kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül esedékes. Szerződés szerint a fizetési idő hosszabbodhat, de ennek feltétele a szerződés írásbeli alakisága. A szolgáltatási szerződés esetében jelen Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok az eltérést tiltják. Nem térhetnek el a szerződő felek az Általános Szerződési Feltételek szabályaitól abban az esetben, ha az eltérés következtében a küldemények felvétele, feldolgozása, továbbítása vagy kézbesítése az életet, egészséget, a testi épséget, illetve a címzettnek a küldemény biztonságos átvételéhez fűződő jogát sérti vagy veszélyezteti.

  • A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 21 19.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 21 19.2. Titoktartási kötelezettség 21 19.3. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 26 19.4. Felmentés, felhatalmazás 27 19.5. Szerződésre jellemző értékek módosítása 27 19.6. Napi tájékozódási lehetőség 27

  • A szerződés megszűnése a) Rendes felmondással. A határozatlan időre kötött szer- ződést bármelyik fél írásban, a biztosítási időszak végére felmondhatja. A felmondási idő 30 nap. A szer- ződő aláírással ellátott felmondásának az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal korábban be kell érkeznie a biztosítóhoz. b) Az alap biztosítás megszűnésével. A biztosítás az alap- biztosítás megszűnésével egyidejűleg automatikusan megszűnik. c) Felmondással a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés esetén. Ha a biztosító kifejezett nyi- latkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdés- ben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szer- ződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítás- tól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja. d) Díjnemfizetéssel. Megszűnik a biztosítási szerződés díj- nemfizetés miatt a díj esedékessége, illetve a díjrende- zettség napjára visszamenő hatállyal, ha a biztosító 30 napos póthatáridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredmény- telenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést bíró- sági úton érvényesíti. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés a díj utólagos megfizetésével sem helyezhe- tő érvénybe. Ha a biztosító a kockázatviselés időtartama alatt bekö- vetkezett, de a szerződés díjnemfizetés miatti megszű- nését követően bejelentett biztosítási esemény kap- csán nyújt szolgáltatást, akkor annak összegéből jogo- sult levonni a megszűnés napjáig járó díját. A díj utólagos megfizetése nem helyezi újra érvénybe a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződést. A megszű- nés időpontja után befizetett díjat (díjrészletet) a biz- tosító – a megszűnésig őt megillető időarányos díj- részlet kivételével – köteles visszautalni a szerződő- nek. e) Érdekmúlással. A jelen kiegészítő biztosítás megszűnik azon a napon, amelyen az alapbiztosítás érdekmúlás (tulajdonosváltozás, a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartó, mint szerződő személyének változása, forgalomból való kivonás) miatt megszűnik. Ebben az esetben a kiegészítő biztosítás díja az érdekmúlás napjáig illeti meg a biztosítót. A biztosító az ezt követő időszakra már kiegyenlített díjat visszautalja a szerződőnek. f) Szerződést érintő lényeges körülmények változása. A változás bejelentésnél leírtak szerint a biztosító 15 napon belül javasolhatja a szerződés módosítását, illetve 30 napos határidővel felmondhatja a szerző- dést, vagy ha a szerződő nem fogadja el a módosítási javaslatot, illetve 15 napon belül nem válaszol a módo- sítási javaslatra, úgy a szerződés a módosítási javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.

  • A szerződés típusa Építési beruházás Árubeszerzés x Szolgáltatásmegrendelés