A Társulás célja mintaszakaszok

A Társulás célja. 2.1. Szervezeti keret biztosítása a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének.
A Társulás célja. Tagok megállapodnak abban, hogy a preambulumban rögzített célok elérése érdekében önkormányzati felelősségvállalással pályázatot nyújtanak be a KA program keretében igénybe vehető támogatásra. Tagok tudomásul veszik, hogy az európai uniós szabályozás, illetve támogatási rendszer elfogadása és a források felhasználása szigorú szabályokhoz kötött. A társulási megállapodást aláíró Tagok kijelentik, hogy együttes pályázatuk sikere érdekében kiküszöbölnek minden, a hatáskörükbe tartozó és a helyi önkormányzati érdekekkel nem ütköző, a megvalósítást akadályozó folyamatot, cselekményt, mely szerződésük, kötelezettségvállalásuk megszegéséhez vezetne. Így különösen nem szeghetik, meg az Európai Unió és a magyar jog Kohéziós Alapra vonatkozó előírásait, a kapott támogatást az arra előírt sorrendben csak a megjelölt beruházásra fordíthatják, továbbá eleget kell tenniük a támogatási szerződésbe foglalt mindennemő, például törlesztési, adatszolgáltatási, tájékoztatási, megőrzési kötelezettségeiknek, továbbá a pénzügyi kötelezettségeik területén mőködési stabilitásukat nem veszélyeztethetik. Tagok a saját közvetlen tevékenységük során előtérbe helyezik jelen megállapodás elveit és az itt megfogalmazott érdekprioritást. Ezen tevékenységeik, mint a saját hatáskörben történő jogszabályalkotás (pl.: helyi rendezési tervek, szolgalmi jogok, belterületbe vonás, telekhatár módosítás stb.) mind olyan feladatok, melyek nélkülözhetetlenek a projekt végrehajtásához. Ugyanezen elv vonatkozik a már esetlegesen megkötött, illetve mőködő üzemeltetési szerződésekre, valamint az önkormányzati árszabályozás-politikára (rendeletekre) is. A társulási megállapodást aláíró Xxxxx a projekt előkészítése, megvalósítása, tagi önerő biztosítása érdekében kötik meg a szerződésüket, hozzák létre szervezeteiket. Mőködésük időtartama alatt, annak keretében a közösen létrehozott, illetve a KA rendszerben közremőködő szervezetek útján az alábbi feladatok teljesítését vállalják: Az együttmőködési kötelezettség terén: - tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a projekt megvalósítása érdekében kölcsönösen együttmőködnek egymással, - Tagok, illetve képviselőik a tudomásukra jutott információkat csak a projekt megvalósítása érdekében használhatják fel, egyébként azok bizalmasan kezelendők, - Kötelezettséget vállalnak, hogy az érintett térség egységes fejlődését szem előtt tartva, az itt lefektetett elveket betartják, a későbbiekben öncélúan nem akadályozzák a rendszer, illetve a Társulás mőködését, a saj...
A Társulás célja. 7.1. Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjaiban meghatározott szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások körében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 39. § és a 40. § (2) bekezdésében meghatározott gyermekjóléti alapellátások, a Gyvt. 51. §-ában meghatározott Családok Átmeneti Otthona működtetése, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 64. § (4) bekezdés szerinti családsegítés szolgáltatás, az Szt. 65/A. §-a szerinti közösségi pszichiátriai szolgáltatás, az Szt. 65/E. §-a szerinti utcai szociális munka szolgáltatás, és az Szt. 65/F. §-a szerinti nappali ellátás hatékonyabb ellátása, a Szt. 80. § (3) bekezdésének e) és f) pontjai szerinti éjjeli menedékhely, illetve hajléktalan személyek átmeneti szállása.
A Társulás célja. A társulásban résztvevő települési önkormányzatok együttműködnek annak érdekében, hogy minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és közszolgáltatást a kistérségben élők számára. A társulás célja továbbá a kistérség területe összehangolt fejlesztésének előmozdítása, különösen fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása, a Tokaj és Tokaj környéki települések területfejlesztési és területrendezési feladatainak kistérségi összehangolása; valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényből fakadó feladatok ellátása, valamint a kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása. A társulás célja továbbá a térségi közvetlen érdekképviselet, valamint más térségi önkormányzati érdekképviseleti szervezetekkel történő együttműködés. A térség lehetőségeinek kiaknázása érdekében a források egyesítése az önkormányzatok önállóságának tiszteletben tartása mellett és egyes önkormányzatoknál jelentkező, de térségi feladatokat szolgáló, illetve ellátó tevékenységeknél érdekegyeztetés.
A Társulás célja. A társulás célja, hogy a társulást alkotó társult települési önkormányzatok képviselő-testületei a Mötv. 13. § (1) bekezdés 6. pontjában előirt óvodai ellátást, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 42. §-ában meghatározott bölcsődei ellátást, valamint a gyermek-és közétkeztetést közösen mikrotérségi keretek között lássák el az újonnan létrejövő intézményben. Jelen társulási megállapodás III/1. pontjában meghatározott intézmény közös fenntartásával a társult önkormányzatok részére alapfeladatként látja el a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 1. rendelkezései alapján az óvodai nevelést, a nemzetiségekhez tartozó óvodai nevelést, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, a Mötv. 13. § (1) bekezdés 6. pontjában előirt óvodai ellátás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 42. §-ában meghatározott bölcsődei ellátás és a gyermek-és közétkeztetés biztosítása.
A Társulás célja. Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások körében, az Szt. 57. §-ában meghatározott szociális alapszolgáltatási és szakosított ellátási feladatok hatékonyabb ellátása.

Related to A Társulás célja

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • A Szolgáltató jogai 16.1. Amennyiben a Vendég az igénybevett, vagy a Szerződésben megrendelt, de igénybe nem vett kötbérköteles szolgáltatások díjának megfizetésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a Szolgáltatót követelései biztosítására zálogjog illeti meg a Xxxxxxxxx azon személyes tulajdontárgyain, amelyeket a szállodába magával vitt.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • Egyéb előfizetői szerződés megszűnési esetek és feltételeik Az előfizetői szerződés a Szolgáltató vagy az Előfizető általi felmondáson kívül megszűnik az alábbi esetekben:

  • Az előfizetői szerződés módosításának és megszűnésének esetei és feltételei 12.1. A szolgáltató által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a szolgáltató jogosultsága az egyoldalú szerződésmódosításra, az előfizető erről történő tájékoztatásának módja, az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban az előfizetőt megillető jogok,

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • Az előfizetői bejelentések, panaszok kezelése, folyamata (díjreklamáció, kötbér és kártérítési igények intézése) 6.2.1. A jelen ÁSZF vonatkozásában

  • Az előfizetői szolgáltatás felfüggesztésének esetei és feltételei A szolgáltatás 15 napot meghaladó korlátozását követően, amennyiben a Szolgáltató nem él a díjtartozás miatt biztosított felmondási jogosultságával, a szolgáltatást legfeljebb 6 hónapig felfüggesztheti. A Szolgáltató a szolgáltatás felfüggesztése alatt díjat nem számít fel. Amennyiben a szolgáltatás felfüggesztési oka változatlanul fennáll, a Szolgáltató a szolgáltatás felfüggesztés időtartamának utolsó napjára 15 napos felmondási idővel az előfizetői szerződést felmondhatja. A Szolgáltató jogosult az előfizetői szerződést legalább 15 napos felmondási idővel felmondani, és ennek tartamára a szolgáltatást felfüggeszteni, amennyiben a rendelkezésre álló adatok, információk alapján valószínűsíthető, hogy az Előfizető az előfizetői szerződés megkötése vagy szolgáltatás igénybevétele céljából a szolgáltatót lényeges körülmény - így különösen a személyes adatok - vonatkozásában megtévesztette.

  • Az Előfizetői Szerződés Módosításának Esetei És Feltételei Az Előfizetői Szerződés az ÁSZF-ből és az Egyedi Előfizetői Szerződésből áll. Az Előfizetői Szerződésnek, annak megkötésekor a részévé válik az Előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató által az Előfizetőnek megküldött Előzetes tájékoztatás, az Előfizetői szerződés adatainak összefoglalója is. Az Egyedi Előfizetői Szerződés módosítására az Előfizetői Szerződés megkötésének szabályai vonatkoznak.

  • Tájékoztatás arról, hogy a szolgáltatás egyetemes szolgáltatás-e A jelen ÁSZF szerinti szolgáltatás nem minősül egyetemes szolgáltatásnak.