A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI ALAPJA, VAGYONA mintaszakaszok

A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI ALAPJA, VAGYONA. 1.) A Társulás tagjai a Társulás feladatai megvalósítása érdekében pénzügyi hozzájárulást biztosítanak átadott pénzeszköz formájában, amely a Társulás vagyonát képezik. 2.) A Társulás önállóan gazdálkodó, önálló jogi személy. Gazdálkodásával és beszámolásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat – külön megállapodásban foglaltak alapján – a Komló Város Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet látja el. A Társulás gazdálkodásának és beszámolásának ellenőrzését a Pénzügyi Bizottság látja el. 3.) A Társulás vagyona a tagdíjakból, az átadott pénzeszközből, és egyéb szervezetek támogatásából képződik. A vagyon szaporulata a Társulást illeti meg. A Társulás intézményeinek megszűnése esetén a Komlói székhely és telephelyek vagyona Komló Város Önkormányzatát, a Szászvári mikro-körzet vagyona Szászvár Nagyközség Önkormányzatát, míg az Egyházaskozári mikro-körzet vagyona Egyházaskozár Község Önkormányzatát illeti meg. 4.) A Társulás bevételei elősegíti: - az önkormányzatok közszolgáltatásainak biztosítását, - egyes gazdasági, fejlesztési műveletek finanszírozását, - a települések összehangolt fejlesztéséhez és működéséhez az anyagi eszközök hatékonyabb felhasználását. 5.) A tagdíjat és a tagdíjon kívüli egyéb pénzügyi fedezet mértékét – lakosságarányosan, folyó évi költségvetése tervezésében szereplő népesség szám után - a tagok évente állapítják meg, mely összeget tárgyév január és február havi hozzájárulásukat egy összegben február utolsó napjáig, március hónaptól havonta előre kötelesek megfizetni a Társulás 50800142- 11068051 számú bankszámlájára. 6.) A tagdíjat és a tagdíjon kívüli egyéb a Társulás folyamatos működtetéséhez, valamint a Társulás által fenntartott intézmények fenntartásához szükséges pénzügyi fedezetet a Társulás tagjai lakosságszámuk arányában köteles megfizetni a Társulás és a fenntartott intézmények részére a költségvetésről szóló határozatban megjelölt összegben. Amennyiben a tagok nem bocsátják a Társulás rendelkezésére a hozzájárulást a megadott határidőn túl, kétszeri, határidővel történő fizetési felszólítást követően sem, a Társulás jogosult azonnali beszedési megbízással leemelni. (Az azonnali beszedési nyilatkozat a jelen megállapodás melléklete). A Komló Térségi Integrált Szociális Szolgáltató Központ számlaszáma: 50800142- 11089665. A Komló Térségi Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat számlaszáma: 50800142- 11089658. A Társulás tagjainak több mint fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a Társ...
A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI ALAPJA, VAGYONA. 28 1. Visszatérítendő támogatás 31 2. Vissza nem térítendő támogatás: 31 3. Közös intézmények fenntartása, finanszírozása: 31 A pénzügyi támogatás felhasználásának szabályai 32 Igénybejelentés 33 A Tanács döntéshozatali szabályai az alap felhasználása során 33 A közös pénzügyi alap ügyviteli szabályai 33 A Társulás tagjának kilépése, kizárása esetén a vagyoni kérdések rendezése 34
A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI ALAPJA, VAGYONA. 1. A Társulás tagjai a többcélú társulás feladatai megvalósítása érdekében közös pénzügyi alap létrehozását határozzák el. 2. Az alap a Társulás vagyona. A Társulás vagyonát gyarapítja és a vagyon részét képezi a Társulás döntésével szerzett, vagy a Társulás tevékenysége révén keletkezett materiális és immateriális vagyon. A Társulás ingó és ingatlan vagyonát kizárólag pályázat útján visszterhes szerződéssel lehet átruházni.91
A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI ALAPJA, VAGYONA. Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás saját vagyonnal rendelkezik, mely felett a vagyonke- zelői jogokat a Társulási Tanács gyakorolja. Társulási Tanácsa a tulajdonában lévő és a keze- lésbe adott vagyonnal önállóan gazdálkodik. Kötelezettség vállalásra jogosult a Társulás El- nöke, mellyel kapcsolatos részletes szabályokat a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezik, amelyet a Társulási Tanács hagy jóvá. Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás feladatellátására szolgáló vagyon: - éves kötelező befizetések, - átvett pénzeszközök, - pályázati források, ingó vagyontárgyak, - immateriális javak, melyek nagyságát éves költségvetési zárszámadása tartalmazza.
A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI ALAPJA, VAGYONA. 1. A Társulás tagjai a többcélú társulás feladatai megvalósítása érdekében közös pénzügyi alap létrehozását határozzák el. 2. Az alap a Társulás vagyona. A Társulás vagyonát gyarapítja és a vagyon részét képezi a Társulás döntésével szerzett, vagy a Társulás tevékenysége révén keletkezett materiális és immateriális vagyon. 3. A közös pénzügyi alap elősegíti: - az önkormányzati közszolgáltatások biztosítása érdekében anyagi eszközeik hatékonyabb felhasználását, - egyes gazdasági, fejlesztési műveletek finanszírozását, közös céljaik gyorsabb elérését, - települések összehangolt fejlesztéséhez és működtetéséhez anyagi eszközeik hatékonyabb felhasználását. 4. Lehetővé teszi, hogy a Társulás és annak pénzügyi alapja működésének ideje alatt a tagsági időtartamra átadott hozzájárulásból képzett közös alapból az alap tagjai a tanács rendelkezése szerint: - az alap forrását, forrásának meghatározott részét együttesen felhasználhassák, - tervezett céljaik megvalósításához vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő támogatást kaphassanak. 5. A közös pénzügyi alapban lévő összeget a Társulási Tanács által meghatározott céltól eltérően felhasználni nem lehet.

Related to A TÁRSULÁS PÉNZÜGYI ALAPJA, VAGYONA

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza. XI.2. A Biztosító és a Europ Assistance a Biztosítottal illetve a Biztosított megbízásában eljáró személlyel történô kapcsolattartást magyar vagy angol nyelven vállalja. Vitás esetben a magyar nyelven tett nyilatkozatok az irányadóak. XI.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követô 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címérôl „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Postai úton tértivevénnyel történô közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt, – ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján, – ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselôje aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

  • Egyéb előfizetői szerződés megszűnési esetek és feltételeik Az előfizetői szerződés a Szolgáltató vagy az Előfizető általi felmondáson kívül megszűnik az alábbi esetekben:

  • Szolgáltatói felmondás az Előfizető díjtartozása esetén (1) A Szolgáltató jogosult az előfizetői szerződést 30 napos felmondási idővel mondhatja fel, amennyiben az Előfizető az esedékes díjat a jogkövetkezményekre figyelmeztető első értesítés elküldését legalább 15 nappal követő második értesítés megtörténtét követően sem egyenlítette ki. (2) Ha az Előfizető az első értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül díjtartozását kiegyenlíti, az előfizetői szerződés nem szűnik meg a Szolgáltató felmondásával. Erről a Szolgáltató köteles az Előfizetőt haladéktalanul értesíteni. (3) Nem jogosult a Szolgáltató díjtartozás miatt felmondani a szerződést, ha a.) bruttó 10 000 Ft-nál nem magasabb havi előfizetési díj esetén, ha a díjtartozás összege nem haladja meg az Előfizető havi előfizetési díjának megfelelő összeget, illetve

  • egyszeri díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BEÁF”) ◼ A szerződés alanyai ◼ Területi hatály ◼ Fogalmak ◼ A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók ◼ A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása ◼ A szerződés létrejötte ◼ A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete ◼ A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló ◼ Biztosítási események és szolgáltatások ◼ A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai ◼ A szerződésen érvényesített levonások ⏵◼ A szerződésen történő jóváírások: ⏵◼ Maradékjogok, részleges visszavásárlás ◼ A szerződés módosítása ◼ A kockázatviselés és a szerződés megszűnése ◼ A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek ◼ A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások ◼ Egyéb rendelkezések „Life Planet ×1” egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött élet- biztosítás különös feltételei („KF”)

  • A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltételei, földrajzi, időbeli és esetleges egyéb korlátai A Szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy az Előfizető rendelkezzék a Szolgáltatóval vagy más hírközlési szolgáltató által elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételére vonatkozó előfizetői szerződés alapján létesített előfizetői hozzáférési ponttal, illetve a szükséges végberendezésekkel. Ez alól kivételt képez a mikrohullámú Internet szolgáltatás. A előfizetői hozzáférési pontról a Szolgáltató hírközlő hálózatának elérését lehetővé tevő szakaszt Szolgáltató valósítja meg. A szakasz megvalósításában esetenként a Szolgáltatóval szerződésben lévő Társszolgáltatók is részt vehetnek. A Szolgáltató által biztosított előfizetői szolgáltatásoknak nincsen időbeli korlátja, ugyanakkor azok az Előfizető által biztosított folyamatos 220/230V-os tápáramellátást igényelnek, amelyből adódóan az áramszolgáltatásban bekövetkezett bármilyen kimaradás esetén, annak időtartama alatt az adathálózati szolgáltatások nem elérhetők.

  • A szerződés időtartama vagy a befejezés határideje A (tervezett) időtartam hónapban: 12 vagy napban: (a szerződés megkötésétől számítva) VAGY: Kezdés (év/hó/nap) Befejezés (év/hó/nap)

  • Szolgáltatói felmondás az Előfizető egyéb szerződésszegése esetén (1) A Szolgáltató az előfizetői szerződés megszegése esetén az Előfizetői szerződést 15 napos határidővel mondhatja fel, ha a.) az Előfizető akadályozza vagy veszélyezteti a Szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését, és az Előfizető ezt a szerződésszegést a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítéstől számított 3 napon belül sem szünteti meg, b.) az Előfizető a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően sem teszi lehetővé a szolgáltató számára, hogy a bejelentett vagy a szolgáltató által felderített hiba kivizsgálásához és elhárításához szükséges helyszíni ellenőrzéseket elvégezze, vagy c.) az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő Előfizető az előfizetői szolgáltatást a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően is harmadik személy részére továbbértékesíti, d.) az Előfizető a szolgáltatást törvénybe ütköző módon vagy célokra használja. (2) A műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződést a szolgáltató akkor is jogosult 15 napos határidővel felmondani, ha az előfizető az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően is jogosulatlanul vételezi a műsorjelet, a beérkező műsorjelet harmadik személynek jogellenesen továbbítja, vagy a kódolt műsorjelet jogosulatlanul dekódolja. (3) A Szolgáltató - más érintett szolgáltató kérelmére is – köteles felmondani az előfizetői szerződést, ha a Szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatát az érintett szolgáltató használja, vagy Szolgáltató a díjat az érintett szolgáltató helyett szedi be, és a.) a 12.3.2. pontban és 12.3.3. (1) illetve (2) bekezdésben írott feltételek teljesültek, valamint b.) az érintett szolgáltató maga nem jogosult vagy nem képes a szolgáltatás korlátozására, illetve megszüntetésére.

  • Előfizetési díj (műsorjel-elosztási szolgáltatás előfizetési díja) A havi előfizetési díj olyan díj, amelyet az előfizetői szerződés alapján havonta (illetve a számlázási gyakoriságnak megfelelő gyakorisággal és arányos mértékben) számít fel a Szolgáltató a szolgáltatásnak az előfizetői hozzáférési ponton keresztül történő nyújtásáért és a rendszer üzemeltetéséért, karbantartásáért valamint hibaelhárításáért. Egyéni előfizető 3 db végberendezést csatlakoztatva egy havi díjat, illetve ennél több végberendezés esetén plusz előfizetési díjat fizet. Üzleti/intézményi Előfizető a szerződött vevőkészülék darabszám után meghatározott havi előfizetési, díjat tartozik megfizetni. A havi előfizetési díj mértéke előfizetői kategóriánként (egyéni és üzleti/intézményi), fejállomási területenként, szolgáltatott műsorszerkezetenként, program-csomagonként és a hálózat műszaki állapota szerint különbözhet. A kizárólag közszolgálati műsorokat (televízió, rádió) tartalmazó műsorcsomag előfizetési díja kizárólag a hozzáférés biztosításához kapcsolódóan a hozzáférés költségeit tartalmazza. Az előfizetési, illetve jeltovábbítási díjak alapjául szolgáló programcsomag-kiosztásokat, az Előfizetők által fizetendő előfizetési, illetve jeltovábbítási díjakat a jelen ÁSZF 4. számú melléklete tartalmazza. A Szolgáltatóval kötött külön megállapodás esetén soros rendszeren az egyes Előfizetők egyedi meghatalmazása alapján a szolgáltatás nyújtására Társasházzal, vagy Lakásszövetkezettel, mint az előfizetők képviseletében eljáró személlyel is köthető szerződés. Ebben az esetben a felek az előfizetési díj tekintetében külön szerződésben állapodnak meg.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (e pont alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat). (2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről, b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről. (3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.